Restaurátor szemmel a Veszprémi Egyházmegyei Múzeum fából alkotott műtárgyai között

Restaurátor szemmel a Veszprémi Egyházmegyei Múzeum fából alkotott műtárgyai között.

Egy festmény művészi képzeletvilága csak úgy válik igazán kifejezővé, ha a képteret keret (ráma) foglalja magába, mert az választja el a valóságos tértől, a való­ ságos világtól. Csak így ragad meg bennünket a festőiség, a képszerűség. Egy szobor tér-, forma- és mozgási problémáinak legnagyszerűbb látványa is csak úgy kelt gazdag, mélyreható, megrázó érzelmeket, ha talapazat emeli ki a valóságból. Egy tagoltság, arány, tömeg és térritmus tekintetében kitűnő építészeti remekmű is csak megfelelő környezetben tölti be művészi hivatását. Egy művészeti alkotásokat magábafoglaló és bemu­ tató gyűjtemény is csak akkor reprezentálja igazán a képzőművészetet, ha az egyes műalkotások egyedi érté­ keit kollektíven egyesíti magában. A veszprémi püspöki palota (1. kép.) és a vele immár eggyé olvadt, szerves részévé vált Egyházmegyei Mú­ zeum valamennyi képzőművészeti kritérium nagyszerű ötvözete. Kivételes helyzetet biztosít a gyűjtemény szá­ mára a Várhegy fellegvárszerűen elkülönült, történel­ münk ezer évét sugárzó műemléki együttese is. E kettős környezeti tényező predesztinálja a múzeumot a mű­ vészettörténeti élmény sikeres felkeltésére. A Veszprémi Egyházmegyei Múzeumot 1963-ban dr. Klempa Sándor premontrei kanonok, apostoli kor­ mányzó alapította. A püspöki palotában adott repre­ zentatív otthont a gyűjtemény anyagának, mely a képzőés iparművészet valamennyi ágát képviseli. (2—3. kép). A műtárgyak többsége egyházi rendeltetéssel, kisebb

része profán célokra készült. Keletkezésük korát te­ kintve részint a letűnt századokból, részint a jelenkor­ ból valók. Számos műtárgy a püspökség történetének emléke, avagy helytörténeti vonatkozásban jelentős. Az igen szép faszobor-gyűjteményt a múzeum ala­ pítójának padlást, pincét, kamrát járó fáradhatatlan kutató tevékenysége hozta létre. Évek következetes munkájának eredményeként kerültek elő az egyház­ megye templomainak zugaiba, a tornyokba, pincékbe, padlásokra, lomtárakba száműzött szobrok, faműtárgyak. Az összegyűjtés célja a használaton kívül helye­ zett műtárgyak elkallódástól, további pusztulástól való megmentése volt. A múzeumba történő szállítás előtt minden esetben gondos körültekintéssel megvizs­ gálták: a tárgy nem szerves része-e a templom valame­ lyik funkcióban álló objektumának (oltár, szószék, orgona, stb.), a környezetből való kiemelés miatt nem keletkezik-e pótolhatatlan hiányosság egy-egy műem­ léki együttes állagában, ikonográfiái tartalmában. A használatból való kivonás okaira részletes, hiteles válasz egyáltalán nem, vagy alig remélhető, hiszen az esetek többségében a 200—300 évvel ezelőtt, esetleg régebben készült templomi berendezések, tárgyak ke­ letkezésének körülményeit, évszámát, az alkotómester vagy műhely nevét sem ismerjük, mert — tapasztalat szerint — a „História Domus"-ok, illetve „Canonica Visitatio"-k szűkszavúak, a művészettörténész és res­ taurátor számára oly fontos adatokat hiányosan, vagy

1. A veszprémi püspöki palota főhomlokzata. 1. Hauptfassade des Bischofspalastes von Veszprém. 1. La façade principale de l'évêché de Veszprém. 1. Фасад дворца веспремского епископства.

27*

419

2. Lépcsőházrészlet a palotából. 2. Treppenhausabschnitt vom Palast. 2. Detail de l'escalier du palais. 2. Фрагмент лестницы дворца.

alig tartalmazzák, s a későbbi időkben végrehajtott javí­ tásokat, változtatásokat is csak nagy ritkán említik meg. Ezekután természetesnek kell tekinteni, hogy a használatból való kiiktatás okainak, körülményeinek leírására sohasem gondolt senki, ilyenre soha senkinek az energiájából nem futotta. Ha a plébániák folytonos személyi változásait is figyelembe vesszük, természetes­ nek kell tekinteni: legtöbb esetben már az utód sem rekonstruálhatta még közvetlen elődjének cselekedeteit sem, azokat a változtatásokat, átalakításokat, amelye­ ket az a templom külső- és belső állagán végrehajtott.

3. A „Kép-terem" részlete.

4. A „Szt. Anna Máriával" с. szobor restaurálás előtt.

3. Teil des „Gemälde-Saals".

4. Die Statue „Hl. Anna mit Maria" vor Restauration.

3. Détail de la „Salle des tableaux'

4. La statue „Ste Anne avec Marie" avant la restauration.

3. Часть картинного зала.

4. Скульптура „Св. Анна с Марией" до реставрации.

420

A lomtárakba került műtárgyak félreállításának okát elsősorban a természetes elhasználódásban kell keresni, minthogy a múzeumba került szobrok plasztikai, szí­ nezésben hiányai elsősorban erre engednek következ­ tetni. Valószínű továbbá az is, hogy egyes szobrok úgy maradtak fenn, mint elemi csapások (földrengések, árvizek, templomtüzek,) vagy háborús események kö­ vetkeztében elpusztult oltárok, szószékek töredékei, s miután sehova sem tudták beilleszteni őket, vagy más okból nem jutott számukra hely, útjuk a lomtárba ve­ zetett. Ugyancsak ide vándoroltak az ízlésváltozás miatt — gyakran értéktelen, édeskés, rikító színekkel fes­ tett gipsz, vagy fagiccsek kedvéért — eltávolított, a szá­ zadok folyamán többé-kevésbé megkopott, megsérült, de ebben az állapotukban is jelentős, értékes alkotások, darabok is. A száműzött műtárgyak részére azilumot jelentő mú­ zeumi környezetben a szobrok során végigtekintve az általános állapot elszomorító benyomást kelt. A koráb­ ban felsorolt szempontok figyelembevétele mellett is felmerül a kérdés: kik és miért engedték ilyen álla­ potba jutni őket, hiszen a jelenlegi stádiumig nem egy­ szerre, hanem fokozatosan, talán évszázadok, esetleg évtizedek alatt jutottak el. Senkinek sem fájt a fokoza­ tos leromlás látványa ? Mivel magyarázható a pusztu­ lást eltűrő közöny? A Veszprémi Egyházmegyei Múzeum ilyen gondola­ tokat is ébresztő faszobrai között elmélkedve a feltett kérdések önkéntelenül a jelenkorra, a tegnapra, a mára, a holnapra vonatkoztatva is felvetődnek. 1866-ban, úttörőkként, Ipolyi Arnold és Henszlmann Imre — a műemlékvédelmi gondolat közüggyé tételén fáradozva — már kimondották a MŰEMLÉKVÉDELEM szót. Szmrecsányi sorai nyomán csak csodálkozhatunk, hogy milyen világosan, milyen tisztán látták a hibákat, a hibák okait, a tennivalókat, az orvoslás módszereit. Ha most — száz esztendő múltán is — számot kellene adnunk a két úttörőnek, hogy mi az, amit elgondolá­ saikból megvalósítottunk, semmi esetre sem állíthat­ nánk nyugodt lelkiismerettel, hogy sokat haladtunk előre. Elmondhatnánk: van műemlékvédelmi törvé­ nyünk, hatóságunk, folyóiratunk, sőt a műemlékvéde­ lem témáját ébrentartó sajtónk, rádiónk, televíziónk, sok-sok filmfelvételünk is. Ami azonban fából készült műalkotásaink gyakorlati védelmét illeti, a továbbiak­ ban helyesebbnek látszik közeli terveinkről szólni: el­ készítjük fából alkotott műtárgyaink katalógusát, az állagmegóvás sürgőssége szerint. Ezeken a képben és írásban rögzített emlékeken bármiféle munkálat kizá­ rólag az Országos Műemléki Felügyelőség tudomásá­ val és beleegyezésével végezhető. Végre papírra vetjük a tudományos alapon történő restaurátorképzés alap­ jait. Megszüntetjük az OMF tudta nélkül folyó kontár­ munkákat, a házi gyógykezelést. Kiirtjuk a giccseket, de megszüntetjük árusításukat is. A Veszprémi Egy­ házmegyei Múzeumot követésre méltó példaként állít­ juk valamennyi egyházmegye elé, hogy a ma is szerte­ szét heverő értékek minden egyházmegyében közös fe­ dél alá jussanak, s restaurálás után megfelelő környe­ zetben történő bemutatással a bel- és külföldi turisták számára egyaránt érdekes és élménytkeltő gyűjteménynyé váljanak; ne kerülhessenek többé illetéktelen ke­ zekbe, vagy esetleg — nem egészen egyenes utakon — a Bizományi Áruházakba. A Múzeum megtekintésére először 1964. áprilisában nyílt alkalmam. A faszobor-gyűjtemény futólagos át-

5. Szt. Anna arcának közei-felvétele. 5. Nahaufnahme vom Gesichte der Hl. Anna. 5. Le visage de Ste Anne. 5. Снимок лица св. Анны вблизи.

6. Mária-figura részlete közelről. 6. Teil der Maria-Figur von Nahem. 6. La figure de Marie. 6. Часть фигуры Марии вблизи.

vizsgálása közben, különösen a helyenként mutatkozó élő rovarfertőzés miatt, az egyenkénti, tüzetes, mód­ szeres vizsgálat elvégzése és a sürgősségi sorrend sze­ rinti kategorizálás mellett döntöttem. A vizsgálat meg­ bízható adatokon nyugvó sikeres végrehajtása érdeké­ ben másolatot készítettem a Múzeum nyilvántartó kar­ tonjainak fényképeiről, adatairól. A szobrok művészet­ történeti szempontok szerinti meghatározását — vé­ detté nyilvánításuk alkalmával a Művelődésügyi Mi­ nisztérium Múzeumi Főosztálya, az Országos Szépmű­ vészeti Múzeum, valamint a veszprémi Bakonyi Mú­ zeum művészettörténészei végezték. Az alapos vizsgálat végrehajtására 1964. május 5—7-e között került sor. A gyűjtemény anyagát három kategóriába soroltam. Az első kategóriába természete­ sen azok a szobrok kerültek, amelyekben élő fertőzést találtam, vagy legalábbis fertőzésgyanúsak voltak. A fertőzött tárgyak rövid időn belül műterembe kerül­ tek. A gyűjteményből történt kiemelésük, eltávolításuk után — emberi számítás szerint — nem maradt a palo­ tában a faszobor-gyűjteményre, bútorokra, falburko­ latokra^ szép faragású, értékes tölgyfaajtókra veszélyes fertőző góc.

7. Restaurált állapot. 7. Zustand der Statue nach der Restauration. 7. Après la restauration. 7. Состояние после реставрации.

8. A szobor hátoldala restaurálás után. 8. Rückseite der Statue nach der Restauration. 8. Le dos de la statue après la restauration. 8. З а д н я я сторона скульптуры после реставрации.

422

Fenti vizsgálat idején a faszobor-, illetve faműtárgygyűjtemény kb. 150 darabból állott. (Azóta néhány da­ rabbal szaporodott az állomány). A 150 darabból egyelőre csak 120 darab leírását, meghatározását vé­ gezhették el a két alkalommal folytatott védetté-nyil­ vánítási eljárás során. A kartonjaimra gyűjtött adatok összevetéséből 116 szobor korára, származási helyére, alkotómestere nemzetiségére vonatkozóan az alábbi érdekes statisztikát kaptam. XIV. századból való: XV. századból való : XVI. századból való : XVII. századból való : XVIII. századból való: XIX. századból való :

1 drb (olasz Madonna) 1 drb (gótikus Krisztus is­ meretlen mestertől) nincs 8 drb, ebből 6 magyar, 2 osztrák mestertől 100 drb, ebből 98 magyar, 2 osztrák mestertől 6 drb, mind magyar mes­ tertől

A gyűjtemény szobrain észlelt hibákat, betegségeket, ezek okait a következő főbb csoportokba foglaltam össze: 1. a szobor alapanyagát adó fa még élő korában bekö­ vetkezett fejlődési hibái; 2. a levegő oxidációs hatása miatt bekövetkezett szöveti elváltozások ; 3. a templomi elhelyezés kedvezőtlen klimatikus viszo­ nyaiból származó károsodások; 4. rovarkorrózió; 5. gombakorrózió; 6. emberi kártevések (átfestés, szakszerűtlen kiegészí­ tés, stb.). A vizsgálat során nyilvánvalóvá vált: minden szobor egyedi elbírálást, egyedi bánásmódot kíván, mivel a gyűjtemény anyagának nagyobb része más-más lelőhely­ ről származik, a külső behatások sokféleségét tekintve pedig minden műalkotás sorsa másként alakul. A műterembe szállított szobrokkal kapcsolatos első teendő az átvételi állapot dokumentálása. A fénykép­ felvételeket minden beavatkozást megelőzően, még a portalanítás előtt helyes elvégezni. A felvételek darab­ számát a műtárgyon mutatkozó hiányosságok, hibák szabják meg. Fontos, hogy a műalkotás minden részle­ téről készüljön kép. A restaurátor munkájának hitelességét a tárgy egy­ magában nem biztosítja, csak a restauráció minden mozzanatát képben és írásban rögzítő dokumentáció­ val együtt, amely a műveletek során előállott változá­ sokat az egymásmellé helyezett képekkel érzékelteti, hitelesíti. Ezért a fényképezés idő- és költségigényes munkája sohasem mellőzhető. A tüzetes műtermi vizsgálat tapasztalatait írásban is rögzíteni kell. Az igen sok részadat mozaikszerűen ala­ kítja ki a vizsgálati eredményt, a diagnózist, amely a restaurátori gyógyítómunka teendőinek kiindulópontja A vizsgálati adatok feljegyzésére már évekkel ezelőtt űrlapot- sokszorosított nyomtatványt készítettem. Az űrlap minden olyan szempontot tartalmaz, amelyre a vizsgálatnak ki kell terjednie. Kitöltése kizárja valamely fontos vizsgálati szempont elmaradását, elkészítése Után az átvételi állapotot rögzítő fényképfelvételekkel

9. Az öreg püspök szobra restaurálás előtt. 9. Die Statue des alten Bischofs vor der Restauration. 9. Statue du vieil évêque avant la restauration. 9. Статуя старого епископа до реставрации. 10. A hátoldal restaurálás előtt. 10. Rückseite der Statue vor der Restauration. 10. Le dos avant la restauration. 10. З а д н я я сторона скульптуры до реставрации.

együtt a dokumentáció minden kétséget eloszlató adat­ tárává válik. Az alábbiakban azt az űrlapot ismertetem, amelyre az első munkába vett veszprémi szobor, Szt. Anna Má­ riával adatait jegyeztem fel. (4—6. kép.)

b. nap-ultraviola-sugár hatás: (a műtárgy közvet­ len v. közvetett kitettsége (lelőhelyén ismeretlen, múzeumi elhelyezésben jelentéktelen. с hőmérsékletingadozás : (közvetlen, v. közvetett kitettség) lelőhelyén ismeretlen, múzeumi elhe­ lyezésben jelentéktelen. III. A fa víztartalmi foka: (a tárgy elhelyezési környe­ zetének ismerete alapján történt becslés szerint) a. szobaszáraz: 20 C°-os, 5 4 % relatív páratart. levegőben kb. 7,5 % b. légszáraz: 15 C°-os, 7 5 % relatív páratart. leve­ gőben 15,0% с félszáraz: 10 C°-os 90% relatív páratart. leve­ gőben kb. 25,0% Megjegyzés: a + b közötti.

l l . A fej közelfelvétele restaurálás előtt. 11. Nahaufnahme vom Kopf vor der Restauration. 11. La tête avant la restauration. 11. Голова скульптуры до реставрации. Снимок вблизи. 12. A fej közelfelvétele restaurálás után. 12. Nahaufnahme vom Kopf nach der Restauration. 12. La tête après la restauration. 12. Голова скульптуры после реставрации. Снимок вблизи.

Restaurálás

és konzerválás

előtti

állapotleírás

(Átvételi állapot leírása) A műalkotás megnevezése: A műalkotás tulajdonosa:

Szt. Anna Máriával. Egyházmegyei Múzeum Veszprém magassága 96 cm. A műalkotás méretei : A műalkotás neme : bükkfából faragott, színe­ zett faszobor A műalkotás szerkezeti felépítése: egy rönkből faragott szo­ bor, toldalékdarab nélkül (zárt kompozíció). A műalkotás alkotóelemeinek kötésmódja: (ragasztás, kö­ tőelemek). A műalkotás állapotvizsgálata : A.) a fa vizsgálata В.) a színezés vizsgálata A. A fa vizsgálata: 1. Fafaj meghatározás : (makroszkopikus-tapasztalati úton) A szokásos mintadarab elkészítése a műtárgy ért­ hetően elkerülendő roncsolódását, csonkítását von­ ná maga után. A fafaj meghatározásához a műtárgy adottságai folytán vizsgálati szempontból rendelkezésre álló szabad felületek (a fatest szokásos 3 főirányú (ke­ reszt, sugár, húr) metszési síkjához viszonyítva) keresztmetszet = talapzati sík. Húrmetszet = há­ toldal, illetve elölnézeti törésfelületek. A fafaj = = bükk. Egy köteges rostfelszakadás miatt eltá­ volítható szilánk metszetei mikroszkóp alatt is a bükkfa jellegzetes képét mutatták. II. A fa fizikai tulajdonságai: (a korróziófajták kieme­ lésével) a. oxidáció : (oxidációs színelváltozás) közepes mér­ tékű.

m

IV. Zsugorodás és dagadás = térfogatváltozás : A korabeli, illetve a jelen átvételi állapot közötti tér­ fogatváltozás a korabeli helyzet ismeretlen volta miatt természetesen mérhetetlen. A jelenben csu­ pán a műtárgy keletkezése óta az idő és körülmé­ nyek függvényében végbement plasztikai (színezésbeli) változások — dilatációs jelenségek — olvas­ hatók le. (Toldásdarabok, VI/c. pont.) A nyomok alapján az eredeti festésre ismeretlen időben felhordott krétaalapozás, illetve új színezés nagymértékű pusztulásában a teljes szoborfelüle­ ten mindenütt fellelhető hajszálrepedezettség volt döntően részes. A szobor plasztikai hiányosságai­ nak egy része is a dilatációs jelenségekre vezethető vissza. V. Térfogatsúly : (meghatározás csak becslés szerint, mert a súly; térfogat szerinti meghatározáshoz szükséges próbadarab elkészítése a műtárgy kerü­ lendő roncsolásával járna.) A plasztikai hiányos­ ságoktól eltekintve a térfogatsúly normálisnak te­ kinthető. VI. Hibái: a. alaki: (1.) görbeség, 2.) villás növés, azaz kettős v. többszörös bél) b. fejlődési: (1.) vaseresség, 2.) hullámrostúság, 3.) évgyűrütorzulás, 4.) egyenlőtlen évgyűrűszé­ lesség, 5.) bordás növés, 6.) csavarodott növés, 7.) csomorosság, 8.) excentrikus növ., 9.) gyan­ tafészkek, 10.) göcsök.* Anna bal szemén szálirányban áthúzódó barna folt, feltehetően ki nem fejlődött rügy. *fajta szerint: jól benőtt, (azaz fatesttel teljesen összefüggő) — részben benőtt (csak a félkerület összefüggő) — Kieső (azaz a fatesttel csak 1 /3 kerület összefüg1 drb a hátoldalon Mária térdmagasságában. állapot szerint: egészséges, részben egészséges, korhadt, alak szerint: kerek, elliptikus, kereszt méret szerint: tű 5 mm-ig, kicsi 6—25 mm-ig, közepes 26—45 mm-ig, nagy 26 mm felett, с kezelési- elhelyezési viszonyok folytán keletkezett hibák: 1. bélrepedés: (sugárirányban, bélből-szíjácsig). 2. gyűrűs repedés: (teljes kör elválás, részleges elválás, egy v. több évgyűrűn átmenő) 3. bütürepedés: egyoldali — 1 lapra v. oldalra terjedő — bélen át nem haladó; átmenő — bélen is áthaladó) 4. bütühadasás : (mélyen a fába hatoló, bélen is átfutó hasadás) 5. oldalrepedés : (bütüre ki nem terjedő repedés) 6. felületi hajszálrepedés : (kb. 1 mm széles, 1 cm mély, változó hossz.) ad/3, két jelentősebb egyoldali. Lásd: a talpa­ zat alulnézetéről készült felvételt,

VII. Betegségei: a. rovarfertőzés b. gombafertőzés a. rovarfertőzés : (elhelyezkedése a műtárgyon, a korrózió mértéke és mélysége becslés szerint.) Homlokfelületen szórványos kirepülési nyílások. A zöm a hátoldal alsó harmadára, illetve a talap­ zattájra esett. A korrózió csekély mértékű. A fertő­ zés gyanú a múzeumi elhelyezésben a szobor talpa­ zata alatt talált, kipergeti furatliszt miatt támadt. A furatliszt pergése műteremben is megfigyelhető volt. A korrózió mélysége becslés szerint 4 cm-nél nem mélyebb. Diagnosztikai adatok, labor vizsgálatok : 1. Kirepülési nyílások alakja és nagysága: kerek, elöl-hátulnézetben 0,8—2 mm, talap­ zattájon a zöm 3 mm. 2. Alcamenet, bábbölcső elhelyezkedése, álcame­ netek alakrajza, átmérője, hossza, színe: erősen korrodált, látható felület nem volt. 3. Furatliszt: (tömöttség, szín) lazán kipergő, színét tekintve normális. 4. Furatliszt mikroszkopikus vizsgálata: (az ürü­ lékcsomó alakja, színe, mérete; mikrofotó?) Az ürülékcsomók alakja, színe megegyezik az Anobium punctatum ürülékcsomójának alak­ jával, színével. 5. Elő rovar, rovarhulla, élő-holt rovarálca elő­ fordulása: (mikroszkopikus vizsgálat) Sem élő rovart, sem holt álcát nem sikerült kigyűjteni. Egy rovarhullát igen. 6. Az 1—5 pontok summája, azaz a károkozó meghatározása: а károkozó az Anóbiumok családjába tartozó Anobium punctatum volt. 7. A fertőzés : 1. előfertőzés utáni 5. befejezett 2. aktív 6. egyszeres 3. aktív gyanús 7. kétszeres 4. szimbiózis gyanús b. gombafertőzés: (makroszkopikusan észlelhető fizikai tünetek, azaz színbeli elváltozások, illetve mikroszkópos vizsgálatok, kitenyésztés). A hátoldal és a talapzat síkjának találkozási élénél az enyhén barnás elszíneződésből gyenge lefolyású gombafertőzésre lehetett következtetni. Micélium, termőtest nem volt. A fertőzött szoborrészlet még nem mutatta a barna korhadásra jellemző köbös repedezettséget, bár a szálirányú rostkötegek felszálkásodása jelentős mértékű volt. A szobor az em­ lített helyen kaphatta a nagyobb mennyiségű ned­ vességet, mely nemcsak a gomba, hanem a rovarkárosítók számára is kedvező körülményeket te­ temtett. Ezen a helyen jobban kifejlődött rovarok nyomán általában 3 mm átmérőjű kirepülési nyílá­ sok voltak, míg egyéb felületeken csak 0,8—2 mm között változott a méretük.

13. A kézfej restaurálás előtt. 13. Handrücken vor der Restauration. 13. La main avant la restauration. 13. Кисть руки перед реставрацией.

II. A színezés mai állapotának leírása: a színezés kb. 80%-ban elpusztult. A korabelinek ítélt színezés felett ismeretlen, későbbi időből származó kréta­ alapozás, ül. aranyozásnyomok — festéknyomok találhatók. III. A korabeli színezés leírása: részletes leírás a res­ taurációs műveletek leírásánál. IV. A korabeli ill. későbbi időből származó színezés ol­ dáspróbái: szerves oldószerek hatástalanok, még kombinált formában is. Az átvételi állapot leírása hat lapoldalból áll. Budapest, 1964. június hó.

VIII. Mechanikai rongálódások: (levált, letört, hiányzó, rovar ill. gombafertőzés folytán elpusztult részek, ütésből, szögezésből, égésből keletkezett rongáló­ dások). A mechanikai rongálódások elsősorban a levált, letört, ütésből eredő hiányosságok az átvé­ teli állapotról készült fényképfelvételekről olvas­ hatók le. IX. Későbbi időből származó kiegészítés: X. Szignatúra, esetleges felirat : nem volt fellelhető. B. Színezés. I. Felületi szennyeződés por, néhány helyen felismer­ hetetlen, kátrányhoz hasonlítható pontok, illetve lefolyások

14. A kézfej restaurálás után. 14. Handrücken nach der Restauration. 14. La main après la restauration. 14. Кисть руки после реставрации.

425

15. Gombatelep közelről a szobor hátoldalán. 15. Pilzlager von Nahem auf der Rückseite der Statue. 15. Champignons parasites au dos de la statue. 15. Группа грибков на задней стороне скульптуры. Снимок вблизи.

A z átvételi á l l a p o t o n m á r a vizsgálat elvégzése is vál­ tozást idéz elő. Ez é r t h e t ő is, h a pl. a f e s t é k - o l d á s — p r ó ­ bájára g o n d o l u n k . M i n d e n t o v á b b i változást, melyet m o s t m á r a restaurálási, konzerválás! m u n k a idéz elő, u g y a n c s a k fel kell jegyezni. A Szent Anna Máriával szobor restaurálásunk leírása. A műalkotás megnevezése: Szt. Anna Máriával. Egyházmegyei Múzeum-Vesz­ prém Magyar szobrász munkája a XVIII. századból. Rusztikus faragás. Védettségi száma: V 2/53. (A szobor Mernyéről — Somogy vm. — került a Múzeumba.)

A veszprémi püspöki palotában megfigyelt furatliszt pergés a műterembe érkezés után is folytatódott. Először a kri­ tikusnak látszó kirepülési nyílások kerültek injektálás útján bemérgezésre, majd feltöltésre. Ez a folyamat naponként ismétlődött. Néhány nap alatt valamennyi kirepülési nyílás mérget és feltöltést kapott. Már az injektálás napjai alatt, majd annak befejezése után is rohamosan csökkent a furat­ liszt pergés, majd teljesen megszűnt. A nyugalmi állapot hosszabb megfigyelés után sem változott. Az injektálás D D T és H C H (10 + 2%) erős koncentrációjú terpentines ol­ datával történt. Az aktívnak mondható rovarfertőzés szanálása után az átvételi állapot, valamint fontosabb részletek fényképezé­ sére került sor. A munkálatokat a felületekre rakódott, repedésekbe, redősarkokba gyülemlett jelentős mennyiségű és a plasztika finomságait erősen elfedő por eltávolításával illetve kimosá­ sával kellett kezdeni. Ezután a korabeli, illetve későbbi idő­ ből megmaradt színezés már élénkebben vált láthatóvá. A megtisztított felületeken megindult a színezés vizsgálat. Meg lehetett állapítani, hogy a korabeli színezést közvetlenül a fára festették. Az oldáspróbák eredménye szerint vagy eny­ ves kötésű, vagy valamely tempera technikával készült. A szí­ neket tekintve Mária ruhája középkék, Anna fejkendője, pa­ lástja, ruhájának nyaka, visszahajtott kézelője, valamint a mellek közötti redő ugyancsak kék színű. Anna palástja élénk piros. Mária lábbelije lilás (nyilván a két fentebb em­ lített alapszín valamely keveréke). Anna lábbeli csonkjain sötét-szürke színezés nyomok. A fentebb leírt színezéstől jelentősen elüt a Mária és Anna arcán látható nagyobb mértékű krétaalapozás maradvány (festék maradvány) valamint az Anna fejkendőjén és a bal könyök mögötti palástrészen látható egyéb színezés-nyo­ mok, valamint a bal alkar könyöktáji aranyozás nyoma. Anna mindkét kezefején, a kéz hátoldalán testszínű átfestés nyomok. Anna arcán erősen megkülönböztethető a kréta­ alapozással együtt repedezett arcfestés több tónusú színe. A tüzetes vizsgálat alapján fentieket összevetve el kellett vetni azt a gondolatot, hogy a fentebb szóban volt kék, illet­ ve vörös színezés aláfestés egy esetleg már elpusztult arany, illetve ezüst fémszínezés alá. A kék és piros szín felület-érté­ két kétséget kizáróan Mária ruhájának jobb oldalán, a jobb csípőtől lefelé terjedő ruharészen lehet megállapítani: itt ráfestett fehér pöttyök, illetve virágminták voltak találha­ tók. További bizonyíték, illetve támpont Mária jobb szemöl­ dökvonala, valamint Anna bal szemöldökvonalának kez­ dete. Ezek kétséget kizáróan az elpusztult krétaréteg alatt voltak, ma is így láthatók. Megállapítható továbbá, hogy a kék és pirosfesték fölött megmaradt krétaalapozás, festés, illetve arany-nyom későbbi időből származó. Anna térdtáji ruharedőin az élénk piros színű festés fölött helyenként szürkés-lilás fátyol található. Ez az idők folya­ mán elpusztult krétaalapozás alap enyvezésének maradvá­ nya. Az alapszínről való eltávolítása semmilyen módszerrel sem sikerült. Az alapszín megtartása érdekében ebben az el­ színeződött állapotban kellett megtartani. A szobron látható plasztikai hiányosságok részint dilatá­ ció, részint mechanikai behatások miatt keletkeztek. A hi­ ányosságokat előidéző okok ma már érthetően nem állapít­ hatók meg. Pótlásukra, a formák kiegészítésére, múzeumi tárgyról lévén szó, nem kerülhetett sor. A plasztikai kiegé­ szítés lerontotta volna a műtárgy történeti értékét. 16. A gombafertőzött szoborrészlet. 16. Pilzbeschädigter Statuenteil. 16. Partie de statue attaquée de champignons. 16. Часть скульптуры, з а р а ж е н н а я грибком. 17. A felújított szoborrészlet. 17. Der restaurierte Statuenteil. 17. La partie de statue rénovée. 17. Обновленная часть скульптуры.

m

Csak a jelentősebb dilatációs repedések eltüntetésére, azaz kizárólag külső behatások csökkentésére, a szobor felület maximális homogenizálásara, tehát a nedvesség és biológiai kártevők maximális kizárására lehetett törekedni. Ez a cse­ kély mértékű plasztikai kiegészítés — tulajdonképpen repe­ dés feltöltés — műfával történt. A feltöltések egyenetlenségeinek lecsiszolását a biológiai kártevők elleni mérgezés követte. A teljes felület DDT és HCH alapanyagú (5 + 1 %), a talapzat hátsó élén volt gom­ bafertőzés-gyanús felület még külön kifejezetten gombára veszélyes mérgezést is kapott (Pentaklorfenol). Az elsősorban petrifikációs célokat szolgáló hígított dam­ mar kence igen nagy mennyiségben szívódott a korábbiak­ ban már említett, nem egyszer porló állagú felületekbe. Itt az első átmázolás alkalmával máris megsokszorozódott tónus­ ban jelentkeztek az eddig teljesen elmosódott színek. A petrifikáció fokozódó gyantatartalmú kencével több­ szörösen folytatódott a maximális feltöltésig. A belsőleg és külsőleg is petrifikált szobor nemcsak alapanyagában nyert ilyenformán megerősítést, hanem a rá felvitt méreganyag is. A petrifikációs oldat a faanyag oxidáció elleni védelmét is biztosítja. A meglehetősen szivacsos állagú talapzat mű­ gyanta alapanyagú petrifikációban is részesült. Az első pet­ rifikációs mázolások beszáradása után a repedések, hiá­ nyosságok feltöltésére alkalmazott műfa, illetve gitt foltok környezethez hangolása, azaz a retus viaszemulziós tempe­ rával került végrehajtásra, lazúrosán. A talapzat részleges pusztulása miatt az eddig önmagá­ ban megállni képtelen szobor alátámasztásként két facsapot kapott, melyek segítségével biztonságos egyensúlyi helyzet­ ben áll. (7—8. kép.)

A fényképfelvételek, az átvételi állapot, illetve a res­ taurálás folyamatának leírása együttesen tartalmazzák a munkálatok minden részletét dokumentáló adatokat. Ezek birtokában a jövő restaurátorának nem kell a múltat kutatnia. Képben, írásban minden adatot készen kap, tudja, hogy elődje milyen állapotban vette át a mű­ tárgyat, milyen munkát végzett azon, milyen vegyi anyagokkal dolgozott. Ideális lenne, ha a dokumentációk nemcsak az OMFnél, hanem a plébániák, lelkészi hivatalok, (stb.) irat­ tárában is átadás-átvétel tárgyát képező hivatalos ok­ mányként kezelve elfeküdnének. Ha anyagi szempon­ tok miatt csak az OMF dokumentáció példánya bizto­ sítható, a restaurációra vonatkozó főbb adatokat a História Domusoknak kellene tartalmaznia, megje­ gyezve, hogy a részletes dokumentáció az OMF birto­ kában van. Az Anna szobor után az öreg és fiatal püspök-, valamint Szent Péter szobrának restaurálása követke­ zett. A nyilvántartási adatok szerint a három szobrot megyar mester alkotta — hársfából — a XVIII. század­ ban és Gétyé-ről (Zala vm) kerültek a múzeumba. A két püspök szobor 170.—, Szent Péter 150 cm magas, (vé­ detté nyilvánítási számok: öreg püspök V 1/28, fiatal püspök V 1/29, Péter V 1/30.) A restaurálás előtti állapotról készült felvételek (9—11., 13., 16., 18., 21., 23., 25. kép.) a fahibákról, a kedvezőtlen klimatikus viszonyok —, a biológiai kár-

18. A fiatal püspök szobra restaurálás előtt. 18. Statue des jungen Bischofs vor der Restauration. 18. Statue du jeune évêque avant la restauration. 18. Статуя молодого епископа до реставрации.

19. A hátoldal restaurált állapotban. 19. Die restaurierte Rückseite der Statue. 19. Le dos restauré. 19. З а д н я я сторона в состоянии после реставрации.

20. A fiatal püspök szobra restaurálás után. 20. Statue des jungen Bischofs nach der Restauration. 20. Statue du jeune évêque après la restauration. 20. Статуя молодого епископа после реставрации,

427

21. A fej közelről restaurálás előtt. 21. Der Kopf von Nahem nach der Restauration. 21. La tête, avant la restauration. 2 1 . Голова скульптуры до реставрации. Вид вблизи. 22. A fej közelről restaurálás után. 22. Der Kopf von Nahem nach der Restauration. 22. La tête restaurée. 22. Голова скульптуры вблизи после реставрации.

tevők és emberi kártevések igen súlyos pusztításairól tanúskodnak. Mindhárom szoborra vonatkozóan megállapíthat­ juk, hogy a tér minden irányába szabadon áradó ruharedők, mozdulatok, nem maradhattak a rönk vastag­ ságának hatásán belül ; a régi mester az elképzelt plasz­ tika kialakítása miatt az alap, vagy főrönk térfogatnö­ velésére — idegen fával való kiegészítésére — kény­ szerült. Külön kellett tehát elkészítenie — az idők fo­ lyamán sajnos elveszett — karokat, kézfejeket, melye­ ket, mint a képek is dokumentálják facsapokkal, ková­ csolt szegekkel erősített a helyükre. A színezésnek, a plasztikának a kedvezőtlen klima­ tikus viszonyok miatt bekövetkezett pusztulása aligha szorul bővebb magyarázatra, ha ismételten, alaposan végignézzük a restaurálás előtti állapotot rögzítő, fenti képeket. A 11. és 13. sz. részletfelvételek olyan stádiumot mu­ tatnak, melynek alapján a pusztulást előidéző tényezők tartós hatását kell feltételezni. Erre utal továbbá a fiatal püspök bal arcfelén végighúzódó köteges rostfelszaka­ dás — plasztikai hiányosság is — (21. kép.), mely a nyak­ táji göcsből (csomóból) indul ki. Nyilvánvaló, hogy a göcs szövetei és a vele szomszédos faszövet különféle módon reagáltak a dilatációs feszültségekre, melyek a súlyos elváltozás okozói lettek. Mindhárom szobor rovarkárosítója az Anóbium punctatum volt. A korrózió súlyossága a képek alapján könnyen felbecsülhető. A rovarpusztításnak nemcsak a zeg-zugosra töredezett drapériarészek, talpazatok, ha­ nem Péter arca és lábfejei is áldozatul estek. (23—24. kép.) A fertőzés már lezártuk, élő rovart, álcát egyik szoborban sem találtam.

m

Gombakártevés csak az öreg püspök szobrát érte. A mikroszkópos telepek a hátoldalon két helyen (15. kép.) és elölnézetben a jobb lábszár vonalát követve mutatkoztak. (16. kép.) Makroszkóposán is észlelhető volt a faanyag barna elszíneződése, a cellulózbontás nyomán jelentkező ligninfelhalmozódás. A hátoldali telepek bontása csupán felszínes, az elölnézeti azonban mélyreható, (helyenként 2—3 cm.) volt. Itt a fa porló állagúvá, kézzel morzsolhatóvá vált. A laboratóriumi vizsgálat szerint a károkozó egyik Chaetomi um faj volt. A pontos meghatározás a telep sérült volta miatt nem sikerült. A plasztikai hiányosságokat — mint már említettem — jórészt a biológiai károsítok okozták. A karok, kéz­ fejek, attribútumok hiánya azonban az emberi kár­ tevések, a hanyagság számlájára írhatók. Itt kell emlí­ tenem az alkotómester hibáját is. A hátoldal kivájása, kikelelése közben nem ügyelt a plasztika védelmére, túlzottan elvékonyította azt. Ezért keletkezett áttörés a fiatal püspök és Péter szobrán is. (18. és 23. kép.) Szignatúrát és későbbi időből származó kiegészítést nem találtam. A színezés maradványai alapján megállapítottam, hogy a ruházat egyöntetűen laparanyozott volt, a ruha által nem takart részek (arcok, kezek, stb.) pedig fes­ tettek voltak. A maradványok — a színezés kivitelezé­ sét tekintve — gondos, lelkiismeretes, igen magas szín­ vonalú munkáról tanúskodnak. Súlyos veszteségnek kell tekintenünk az eredeti állapot látványának meg­ semmisülését. Minden restaurálási munka megkezdése előtt döntő fontosságú a műtárgy portalanítása, a felületi szennye­ ződések lelkiismeretes eltávolítása, mert a szennye­ ződés a munkálatok során alkalmazásra kerülő vegy­ szerek oldószereinek hatására nagy felületekre terjed­ het szét és kellemetlen foltosodást (elszíneződést), a faszövetben pedig a petrifikációs oldat felszívódását gátló eltömődést okozhat. Ezért a három szobor felü­ letének előkészítésére — mely rovarkorrózió, valamint oxidációs cellulóz és ligninbomlás miatt szivacshoz ha sonlóan likacsossá, porló állagúvá vált — nagy gondot fordítottam, mert a mentési munkálatok elsőrendű cél­ jául a súlyosan beteg plasztika megkötést, stabilizálását tűztem magam elé. A négyzetcentiméterről — négyzetcentiméterre ha­ ladó felülettisztítás, — a szennyeződés fokozatos eltá­ volítása során — bontakozott ki a károsodás teljes képe. A megtisztított felületeket a,Xylamon" BN-Hell nevű — a monoklórnaftalin védőképességére épült nyugatnémet készítménnyel mérgeztem be, mely rova­ rokra (légzési és gyomorméregként) és gombákra nézve egyaránt erős hatású. A petrifikációt a„Mowilith 30" elnevezésű műgyanta vegyes koncentrációjú (erősen hígított, majd fokozato­ san töményített) oldatával végeztem. (A műgyanta oldat egyébként a feltáskásodott, felpikkelyesedett szí­ nezésmaradványok ragasztását is elvégezte.) A műgyanta hatására megszilárdult plasztika lukacsos, rücskös felületeit az ún. folyékony fával (műgyanta kötőanyagú, faliszttel homogenizzáltam. (12., 14., 17., 19., 20., 22. 24., 26. kép.) A plasztikai hiányosságok pótlását minimálisra csök­ kentettem. A műtárgyak kedvezőbb hatású bemuta­ tása (megjelenítése) érdekében egészítettem ki az öreg és fiatal püspök orr-hiányát és az utóbbi arcrepedését, plasztikája áttörését. A Péter plasztikai áttörését takaró

23. Szt. Péter szobra restaurálás előtt.

25. A szobor hátoldala restaurálás előtt.

23. Die Statue des Hl. Petrus vor der Restauration.

25. Rückseite der Statue vor der Restauration.

23. Statue de St. Pierre avant la restauration.

25. Le dos de la statue avant la restauration.

23. Статуя св. Петра перед реставрацией.

25. З а д н я я сторона скульптуры перед реставрацией.

24. Szt. Péter szobra restaurálás után.

26. A szobor hátoldala restaurálás után.

24. Die Statue des Hl. Petrus nach der Restauration.

26. Rückseite der Statue nach der Restauration.

24. Statue de St. Pierre après la restauration.

26. Le dos restauré.

24. Статуя св. Петра после реставрации.

26. З а д н я я сторона скульптуры после реставрации.

vászonragasztást megújítottam, az elölnézeten mutat­ kozó plasztikai hiányt műfával pótoltam, műfából mintáztam. (14., 22., 26. kép.) A szobrok alá helyezett — csúszószöggel ellátott — deszakalpok a talapzati sí­ kok védelmét egyensúlyi helyzetük biztonságát szol­ gálják (gyűjteményen belüli mozgatások, stb., stb. ese­ tére). Az önmagában megállni képtelen Péter esetében a megtámasztó vasalásra is szükség volt. A kiegészítések harmóniában vannak az összképpel, de ami igen fontos: a laikus számára is mutatják ké­ sőbbi eredetüket. A restaurálás a dammárkencés felületvédő réteg felhordásával ért véget. A restaurátor feladata, hogy — emberi fogalmak szerint — beláthatatlan ideig biztosítsa a mű fennmara­ dását, ezért minden óvó-rendszabályt a legnagyobb gonddal és körültekintéssel kell végrehajtania, hiszen a restaurálás mindig igen nagy jelentőségű változást okoz a műtárgy életében.

A műtermi munka a védőlakk felhordása — szára­ dása, majd a műtárgy átadása után végetér. Igen helyes azonban, ha a restaurátor mégsem tekinti lezártnak a munkáját, és amennyire a lehetőségek engedik, még évekig figyelemmel kíséri a műtárgyat. Az egymás után, illetve egymásra alkalmazott (felhordott) szerves és szervetlen vegyszerek fára, színezésre és egymásra hatá­ sával, a legkisebb anyagrészecskék műszerrel és idő­ egységgel nem mérhető elrendeőzdésével a műterem el­ hagyása után, az optimális műtermi viszonyoknál rend­ szerint kedvezőtlenebb elhelyezésben számolni kell, annak ellenére, hogy a restaurátor lehetőség szerint csak fára, színezésre nem ártalmas vegyszereket alkal­ mazhat. A megfigyelés során az esetleges elváltozás — amit csak a restaurátor szeme vesz észre •— azonnal korrigál­ ható. Az ok megkeresése kiváló tanulmány — a jövő­ számára pedig értékes tapasztalat —• a restaurátor szá­ mára. 429

Ugyanakkor előfordulhat, hogy a műtárgy mélyén fúró rovarálcákat nem érte közvetlenül a méreg: az egyszeri kezelés nem eredményezett 100%-os szanálást. Ilyenkor az egyébként homogenizált felületen megje­ lenő új perforáció komoly figyelmeztető jel. Helyes és kívánatos tehát a restaurált műtárgyak néhány éven ke­ resztül történő megfigyelése. A Veszprémi Egyházmegyei Múzeum faszobor gyűj­ teményét a munkálatok megkezdése óta állandóan — évente több alkalommal is — mégpedig lehetőleg a rajzási időszakban ellenőrzöm. Az ellenőrzés alkalmá­ val tüzetes vizsgálat tárgya minden szobor, akár túlesett a restauráción, akár pedig vár a restaurációra. Időköz­ ben a gyűjtemény tárgyai közeli ismerőssé váltak, s leg­ kisebb változásuk is azonnal szembetűnik.

Az ellenőrzések alkalmával vizsgálom meg (elsősor­ ban az élő rovarfertőzés felderítése végett) az újonnan beérkezett tárgyakat is, melyeket — tanácsomra — a fertőzés behurcolásának elkerülése céljából külön tá­ rolnak. Befejezésül csak annyit, hogy a Veszprémi Egyház­ megyei Múzeum fából alkotott műtárgyai között szer­ zett tapasztalataimnak, élményeimnek csak töredéké­ ről számolhattam be e helyen. Remélem, hogy rövide­ sen alkalmam lesz a többi, sokszor egészen különös, szélsőséges példák bemutatására is. Újlaki Endre

Hölzerne Kunstobjekte des Diozösenmuseums von Veszprém mit dem Auge des Restaurators gesehen Das Diozösenmuseum von Veszprém wurde 1963 vom prämonstratensischen Kanoniker und apostolischen Gou­ verneur Dr. Sándor Klempa gegründet. Der Bischofs­ palast gestattete eine repräsentative Herberge für die Samm­ lung, in der sämtliche Gebiete der bildenden Kunst und des Kunstgewerbes vertreten sind. Die Mehrheit der Kunstobjekte hatte kirchliche Bestim­ mung, ein kleinerer Teil diente profanen Zwecken. Der Zeit ihrer Entstehung nach rühren sie teils aus verklungenen Jahrhunderten teils aus der Gegenwart her. Zahlreiche Kunstgegenstände sind Andenken der Bistumsgeschichte oder haben sie orts- und stadtgeschichtliche Bedeutung. Die wunderbare Sammlung von Holzstatuen ist die Frucht der Forschungsarbeit des Museumbegründers, der im Durchsuchen von Dachböden, Kellern und Kammern unermüdlich war. Mit der folgerichtigen Arbeit von Jahren hat er die in die Winkel der Diozösenkirchen, in Türme, Keller, Dachböden und Rumpelkammern verbannten Statuen und hölzerne Kunstgegenstände erschlossen. Der Zweck der Sammlung war die Verhütung dieser Gegen-

430

stände vom Verlorengehen und vom weiteren Verderben. Vor der Einlieferung ins Museum wurde in jedem einzelnen Falle sorgfältig erwägt ob der Gegenstand nicht einen orga­ nischen Teil eines gewisse Kirchenfunktionen erfüllenden Objekts (Altar, Kanzel usw.) bildet und das Herausheben aus seiner Umgebung im Kunstdenkmal-Ensemble, in dessen ikonographischem Inhalt keine Mangelhaftigkeit hervorruft. Der Autor der Abhandlung faßt die an den Statuen beobachteten Fehler und Schwächen zusammen und bei­ spielsweise beschreibt die ausführliche Prüfung einer Statue. Er betont, daß das Werk des Restaurators nicht bloß durch den Gegenstand sondern durch die Beschrei­ bung des Übernahmezustandes, des Restaurationsvorgan­ ges und des Resultats sowie durch die ausführliche Aus­ kunft über den Fotostoff vollkommen gaubhaft wird. All dies wird vom Bildmaterial der Behandlung bestätigt, das den Zustand vor und nach der Restaurationsarbeit treu darstellt. Endre Újlaki

Les objets d'art en bois du Musée Diocésain de Veszprém vus de l'oeil du restaurateur Le Musée Diocésain de Veszprém a été fondé en 1963 par Mgr le dr. Sándor Klempa, chanoine norbertin, gouverneur apostolique. 11 a abrité dans l'intérieur représentatif du palais episcopal la matière de la collection qui représente tous les domaines des beaux arts et des arts décoratifs. La plupart des objets d'art ont été destinés à l'usage ecclésiastique, mais un petit nombre est d'affectation profane. Quant à l'époque de leur origine, une partie date des siècles révolus, l'autre du temps moderne. Plusieurs objets d'art sont les monuments de l'histoire de l'évêché, ou ont une valeur du point de vue de l'histoire locale, de l'histoire de la ville. La très belle collection de statues sur bois est due à l'activité inlassable du fondateur, fouillant dans les greniers, caves, resserres. A la suite d'un effort soutenu ont été mises à jour les statues, les sculptures sur bois perdues dans les recoins des églises du diocèse, bannies dans les tours,

cryptes, caves, combles, débarras. Le but de la collection était la récupération de ces objets, leur préservation. Avant leur transfert au musée, il était consciencieusement examiné si le monument ne constituait pas partie organique d'un objet remplissant une fonction dans l'église (autel, chaire, etc.), et si son enlèvement ne causerait pas de lacune dans l'ensemble, dans le contenu iconographique du monument historique. L'auteur de l'étude précise les défectuosités, les maladies observés sur les statues, et à titre d'exemple il décrit l'examen détaillé d'une statue. 11 souligne que ce n'est pas seulement l'objet, mais aussi la description de son état lors de la reception, la description du processus de la restauration et du résultat, de même qu'une documentation de photographies qui rendent absolument authentique le travail du restaurateur. C'est ce que documentent les illustrations de l'étude qui montrent bien l'état de l'objet avant et après la restauration. Endre Újlaki

Деревянные изделия прикладного искусства, хранящиеся в Веспремском церковном музее, глазами реставратора Веспремский церковный музей основал в 1963-м году премонстрейский каноник, апостольский ре­ гент доктор Шандор Клемпа. Коллекцию, составлен­ ную из произведений живописи и прикладного ис­ кусства, он разместил в репрезентативном епископ­ ском дворце. Подавляющее большинство из выставленных здесь произведений искусства имело духовное назначение, лишь небольшая часть служила мирским целям. Что касается их возраста, то имеются произведения как минувших столетий, так и нашего времени. Боль шое количество произведений искусства связаноьс историей епископства, местной историей или жесисторией города; в этом отношении они имеют болшое значение. Богатая коллекция деревянных склуьптур •— плод долгих безустальных поисков по чердакам, подвалам, кладовым. Из разного хлама, сваленного во всяких закутках, звонницах, подвалах, чердаках по разным церквам области были извлечены и соб­ раны прекраснейшие деревянные скульптуры и дру-

гие произведения искусства из дерева. Целью соби­ рательства было спасение всех этих вещей от даль­ нейшей гибели и утери. Перед тем, как отправить в музей, каждое изделие тщательно исследовалось. Только в том случае его отбирали, если оно не явля­ лось объектом какой-либо церковной функции (алтарь, кафедра и. т. д.), если его удаление из церк­ ви не нарушит единство стилевого ансамбля иконог­ рафического содержания. Автор статьи подытоживает замеченные в скульп­ турах коллекции дефекты, порчу, и, как пример, дает подробный анализ одной из скульптур. Он под­ черкивает, что работу реставратора удостверяет не только сам предмет, но и подробное описание и фотографирование вещи при ее приемке, ее состоя­ ние до реставрации, самого процесса реставрации и конечного результата. Это подтверждает иллюст­ ративный материал, приложенный к статье, наглядно показывающий состояние произведения искусства до и после работы реставратора. Эндре Уйлаки

431

TARTALOMJEGYZÉK VAJKAI AURÉL: Faller Jenő Veszprém megyei művelődéstörténeti munkás­ sága NÉMETH PÉTER: In memóriám Kovács J. András (1906—1967) ... ÉRI ISTVÁN: Beszámoló a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 1967. évi munkájáról KISS ÁKOS: A tüskevári római telep 1962—63. évi feltárása SÁGI KÁROLY: Árpád-kori varázslás régészeti emlékei ÉRI ISTVÁN—GOPCSA KATALIN—GEDAI ISTVÁN—HUSZÁR LAJOS: Újabb Veszprém megyei éremleletek ENTZ GÉZA: A Veszprém megyében végzett műemléki helyreállítások tudo­ mányos eredményei KOPPÁNY TIBOR: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében KOZÁK KÁROLY: Keresztalakú nyílások Árpád-kori templomainkon . . . . TÓTH SÁNDOR: XIII. századi építőműhely Veszprémben ÉRI ISTVÁN: A Látrány-rádpusztai templom feltárása és állagmegóvása . . . SZ. CZEGLÉDY ILONA—ENTZ GÉZA—REISINGER MÁRIA— MENDELE FERENC: Az egregyi Árpád-kori templom SZ. CZEGLÉDY ILONA—ÁGOSTHÁZY LÁSZLÓ: Berhida középkori temploma PÁMER NÓRA: A gyulafirátóti középkori premontrei monostor feltárása ZSIRAY LAJOS—SCH. PUSZTAI ILONA: A salföldi Mária-Magdolnáról elnevezett pálos kolostor GERGELYFFY ANDRÁS: A várpalotai vár építési korszakai 1 GERO LÁSZLÓ: Palota vára és a törökkori végvárak PROKOPP GYULA: Veszprém visszafoglalásának négyszázadik évforduló­ jára BAKI ERNŐ: Nyárád földrajzi nevei PILLER DEZSŐ: Zamárdi község helynevei PÉCZELY PIROSKA: A Helikon Könyvtár XVIIL századi iparművészeti tárgyú metszetgyűjteménye SÁGI KÁROLY: Adatok Festetics György és munkássága értékeléséhez . . . VÖRÖS KÁROLY: Inasélet Pápán a XIX. század első negyedében TUNGLI GYULA: Emlékezés Bocsor Istvánra születése 160. évfordulóján SZILÁGYI LAJOS: Keöd József hajóskapitány (1839—1897) SZU REZSŐ: Vass Elemér Tihanyban BESZTERI BÉLÁNÉ: A tanácsok államhatalmi tevékenysége, tömegkapcso­ lataik alakulása Veszprém megyében (1954. november—1957. június) BLEICHER NÁNDOR: A berhidai templom barokk oltárának restaurálása ÚJLAKI ENDRE: Restaurátor szemmel a Veszprémi Egyházmegyei Múzeum fából alkotott műtárgyai között

5 13 15 37 55 89 113 117 151 163 183 197 217 239 247 259 279 283 287 299 315 329 345 359 367 373 385 411 419

INHALTSVERZEICHNIS A. VAJKAI: Jenő Faller (1894—1966) P. NÉMETH: In memóriám J. András Kovács (1906—1967) I. ÉRI: Bericht über die Tätigkeit der Direktion der Museen des Komitats Veszprém im Jahre 1967 Á. KISS: Die römische Kolonie von Tüskevár К. SÁGI: Andenken der Zauberei während der Arpadenzeit I. ÉRI—К. GOPCSA—I. GEDAI—L. HUSZÁR: Jüngste Münzfunde im Komitat Veszprém G. ENTZ: Wissenschaftliche Ergebnisse der Wiederherstellung von Denkmälern im Komitate Veszprém T. KOPPÁNY: Mittelalterliche Kirchen und Ortschaften mit Kirchen im Komitate Veszprém К. KOZÁK: Kreuz-förmige Öffnungen in unseren Kirchen aus der ArpadenZeit S. TÓTH: Eine Bauhütte des 13. Jahrhunderts in Veszprém I. ÉRI: Freilegung und Bestandschutz der Kirchenruine von Látrány-Rádpuszta I. SZ. CZEGLÉDY—G. ENTZ—M. REISINGER—F. MENDELE: Die Kirche von Egregy aus der Arpaden-Zeit I. SZ. CZEGLÉDY—L. ÁGOSTHÁZY: Die mittelalterliche Kirche von Berhida N. PÁMER: Die Freilegung des mittelalterlichen prämonstratensischen Klosters von Gyulafirátót L. ZSIRAY—I. SCH. PUSZTAI: Das von Maria-Magdalena genannte Pauliner-Kloster von Salföld A. GERGELYFFY: Die architektonischen Perioden der Burg von Várpalota I. L. GERO: Die Burg von Palota und die Grenzfestungen der Türkenzeit . . . . GY. PROKOPP: Zum vierhundersten Jahrestag der Wiedereroberung von Veszprém E. BAKI: Geographische Namen in Verknüpfung mit der Gemeinde Nyárád D. PILLER: Orstnamen in Bezug auf die Gemeinde Zamárdi P. PÉCZELY: Die kunstgewerbliche Stichsammlung der Helikon-Bibliothek aus dem 18-ten Jahrhundert K. SÁGI: Angaben zur Wertung von György Festetics und seiner Tätigkeit K. VÖRÖS: Lehrlingsleben in Pápa im ersten Viertel des 19. Jahrhunderts GY. TUNGLI: Erinnerung an István Bocsor an seinem 160. Geburtstag . . . L. SZILÁGYI: Schiffskapitän József Keöd (1839—1897) R. SZU : Elemér Vass in Tihany I. BESZTERI: Die Tätigkeit der Räte als Organe der Staatsgewalt und ihre Beziehungen zu den Volksmassen im Komitat Veszprém (November 1954—Juni 1957) N. BLEICHER: Das Restaurieren des Barock-Altars in der Kirche von Berhida E. ÚJLAKI: Hölzerne Kunstobjekte des Diozösenmuseums von Veszprém mit dem Auge des Restaurators gesehen

5 13 15 37 55 89 113 117 151 163 183 197 217 239 247 259 279 283 287 299 315 329 345 359 367 373

385 411 419

TABLE DES MATIÈRES A. VAJKAI: Jenő Faller (1894—1966) 5 P. NÉMETH: In memóriám J. András Kovács (1906—1967) 13 I. ÉRI: Compte rendu de l'activité de la Direction des Musées du département Veszprém en 1967 15 Á. KISS : La colonie romaine de Tüskevár 37 ' К. SÁGI: Monuments archéologiques de la sorcellerie de l'époque arpadienne 55 I. ÉRI—K. GOPCSA—I. GEDAI—L. HUSZÁR: Nouvelles trouvailles numismatiques dans le département de Veszprém 89 G. ENTZ: Résultats scientifiques des restaurations de monuments classés du département de Veszprém 113 T. KOPPÁNY: Églises médiévales dans le département de Veszprém 117 К. KOZÁK: Jours en forme de croix dans nos églises de l'époque arpadienne 151 S. TÓTH: Un chantier de construction à Veszprém au XIII e siècle 163 I. ÉRI: La mise à jour et la protection des ruines de l'église de Látrány-Rádpuszta 183 I. SZ. CZEGLÉDY—G. ENTZ—M. REISINGER—F. MENDELE: L'église de l'époque arpadienne d'Egregy 197 I. SZ. CZEGLÉDY—L. ÁGOSTHÁZY: L'église médiévale de Berhida . . . . 217 N. PÂMER: La mise à jour du monastère médiéval des Norbertins à Gyulafirátót 239 L. ZSIRAY—I. SCH. PUSZTAI: Le monastère sous le vocable de MarieMadelaine des ermites de Saint Paul à Salföld 247 A. GERGELYFFY: Les périodes de la construction de la place forte de Várpalota 1 259 L. GERŐ : Le château-fort de Palota et les places de l'époque de la domination ottomane 279 GY. PROKOPP: Au quatrième centenaire de la reconquête de Veszprém . . . 283 E. BAKI: Les toponymes de la commune de Nyárád 287 D. PILLER: Toponymie de la commune Zamárdi 299 P. PÉCZELY: Le cabinet d'estampes à sujets d'art décoratif du XVIII e siècle de la Bibliothèque Helikon 315 К. SÁGI: Contribution à l'appréciation de l'activité de György Festetics 329 К. VÖRÖS: La vie des apprentis à Pápa dans le premier quart du XIX e siècle 345 GY. TUNGLI: En mémoire d'István Bocsor à l'occasion du 160e anniversaire de sa naissance 359 L. SZILÁGYI: József Keöd, capitaine de vaisseau (1839—1897) 367 R. SZU : Elemér Vass à Tihany 373 Mme. B. BESZTERI: L'activité administrative des Conseils et le développement de leurs rapports avec les masses dans le département de Veszprém (Novembre 1954—Juin 1957) 385 N. BLEICHER: La restauration de l'autel baroque de l'église de Berhida 411 E. ÚJLAKI : Les objets d'art en bois du Musée Diocésain de Veszprém vus de l'oeil de restaurateur 419

СОДЕРЖАНИЕ АУРЕЛЬ ВАЙКАИ: Енё Фаллер (1894—1966) 5 П. НЕМЕТ: 1н мемориам Й. Андраш Ковач (1906—1967) 13 ИШТВАН ЭРИ: Отчет о работе правления музеев Веспремского коми­ тата за 1967-й год 15 АКОШ КИШ: Римское поселение в Тюшкеваре 37 КАРОЙ ШАГИ: Археологические памятники колдовства периода Арпадов 55 ИШТВАН ЭРИ, КАТАЛИН ГОПЧА, ИШТВАН ГЕДАИ, ЛАЙОШ ХУСАР: Новые находки монет в Веспремском комитате 89 ГЕЗА ЭНТЦ: Научные достижения в реставрации памятников искус­ ства, произведенных в Веспремской области 113 ТИБОР КОППАНЬ: Средневековые церкви и религиозные места в Веспремском комитате 117 КАРОЙ КОЗАК: Крестообразные отверстия в церквах периода Арпадов 151 ШАНДОР ТОТ: Строительная мастерская XIII века в Веспреме . . . . 163 ИШТВАН ЭРИ: Раскопки и консервация руин латрань-радпустайской церкви 183 ИЛОНА С. ЦЕГЛЕДИ, ГЕЗА ЭНТЦ, МАРИЯ РЕЙЗИНГЕР, ФЕРЕНЦ МЕНДЕЛЕ : Эгредская церковь периода Арпадов 197 ИЛОНА С. ЦЕГЛЕДИ, ЛАСЛО АГОШТХАЗИ: Средневековая церковь в Берхиде 217 НОРА ПАМЕР: Раскопки Дыолафиратотского средневекового премонстрейского монастыря 239 ЛАЙОШ ЖИРАИ, ИЛОНА Ш. ПУСТАИ: Шалфьёльдский монастырь ордена св. Павла, названный в честь Марии-Магдалины 247 АНДРАШ ГЕРГЕЙФИ: Строительные периоды в Варпалотайской крепости 259 ЛАСЛО ГЕРЁ: Крепость Варпалота и пограничные крепости во вре­ мена турецких войн 279 ДЬЮЛА ПРОКОПП: Четырехсотлетний юбилей отвоенания Веспрема 283 ЭРНЁ БАКИ: Географические названия в муниципалитете Ньярад .. 287 ДЕЖЁ ПИЛЛЕР: Наименования населенных пунктов муниципалитета Замарди 299 ПИРОШКА ПЕЦЕЛИ: Собрание гравюр XVIII века в библиотеке „Геликон" 315 КАРОЙ ШАГИ: Данные к оценке жизни и деятельности Дьёрдья Фештетича 329 КАРОЙ ВЁРЁШ: Жизнь учеников мастера в Папе первой четверти XIX столетия 345 ДЬЮЛА ТУНГЛИ: 160 лет со дня рождения Иштвана Бочора 359 ЛАЙОШ СИЛАДИ: Капитан Йожеф Кёд 1839—1897 367 РЕЖЕ СИЙ: Элемер Ваш в Тихани 373 БЕСТЕРИ БЕЛАНЕ: Начало государственной деятельности советов и их связей с массами в Веспремском комитате 385 НАНДОР БЛЕЙХЕР: Реставрация алтаря берхидайской церкви в стиле барокко 411 ЭНДРЕ УЙЛАКИ: Деревянные изделия прикладного искусства, хра­ нящиеся в Веспремском церковном музее, глазами реставратора 419

A VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMI IGAZGATÓSÁG KIADVÁNYAI VERÖFFENTLICHUNGEN VESZPRÉMER

DER DIREKTION

DER

KOMITATSMUSEEN

В. THOMAS EDIT—SZENTLELEKY TIHAMÉR: Vezető a veszprémi Bakonyi Múzeum régészeti kiállításaiban (1959). EDIT B. THOMAS—T. SZENTLELEKY: Führer durch die archäologischen Ausstellungen des Bakonyer Museum in Veszprém (1959). TIHANY. Vezető a múzeum kiállításához. — Führer durch das Museum von Tihany (1963), elfogyott — vergriffen. VAJKAI AURÉL: Bakonyi ház (1963),

elfogyott — vergriffen.

ÉRI ISTVÁN—VAJKAI AURÉL: Veszprém megye múzeumai (1963), elfogyott — vergriffen. ISTVÁN ÉRI—AURÉL VAJKAI: Museen entlang des Balaton (1963), elfogyott — vergriffen. TARNAY ZSUZSANNA—RÓZSA GYÖRGY: Batsányi János irodalmi munkássága és egy­ korú képmásai (1963), elfogyott — vergriffen. VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 1. (1963). É. TAKÁCS MARGIT—PÉTER MÁRTA: Csikasz Imre emlékkiállítás (1964). B. THOMAS EDIT: Baláca, freskó, stukkó, mozaik — Baláca, Fresko, Stuck, Mosaik (1964). FEKETE GÁBOR: A Bakony növénytakarója. — Die Pflanzendecke des Bakony-Gebirges (1964). elfogyott — vergriffen. VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 2. (1964). B. THOMAS EDIT: A nagydémi lararium (1965). BORSOS MIKLÓS szobrászművész kiállítása (Tihany 1965),

elfogyott — vergriffen.

DR. TOMPA KÁLMÁN képzőművészeti gyűjteménye (Veszprém 1965), elfogyott — vergriffen. GORKA LÍVIA keramikus kiállítása (Keszthely 1965). PAPP JÓZSEF: A Bakony növénytani bibliográfiája — Botanische Bibliographie des BakonyGebirges (1965). VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 3. (1965). EGRY JÓZSEF festőművész emlékkiállítása (Tihany 1966),

elfogyott — vergriffen.

BALATONI NYÁRI TÁRLAT (Keszthely 1966). VASS ELEMÉR festőművész emlékkiállítása (Veszprém 1966). REISSMANN KÁROLY MIKSA festőművész emlékkiállítása (Veszprém 1966), elfogyott — vergriffen.

TAPFER DEZSŐ: A Keleti-Bakony madárvilága - - Die Volgelwelt aus dem Ost-BakonyGebirge (1966), elfogyott — vergriffen. VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 4. (1965). BÍRÓ JÓZSEF: Hajók a Balatonon. Hajózástörténeti kiállítás a tihanyi múzeumban (1967). BENE GÉZA festőművész emlékkiállítása (Tihany 1967). GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN festőművész emlékkiállítása (Veszprém 1967). LIPTÁK GÁBOR: Jókai Balatonfüreden (1967). BALATONI ALMANACH, mai magyar költők versei a Balatonról (1967). BENDEFY LÁSZLÓ: A Bakony hegység geokinetikai viszonyainak földkéregszerkezeti vonat­ kozásai — Die Rolle der Geokinetik bei der Erforschung der Erdkrustenstruktur im Bakony-Gebirge (1967). VESZPRÉM MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 5. (1966). RIPPL-RÓNAI JÓZSEF festőművész emlékkiállítása (Tihany 1968). M. BUCZKÓ EMMI: Geomorfológiai kutatás és térképezés Balatonfüred környékén. — Geomorphologische Erforschung und Kartierung in der Umgebung von Balatonfüred (1968).

Kiadja a Veszprém Megyei Muzeumok Igazgatósága Felelős kiadó: Éri István megyei múzeumigazgató Technikai szerkesztő: Nagybákay Péter A címlapot tervezte: Katona László Címlapfotó: Zeitler Gusztáv A kézirat nyomdába érkezett: 1967. szeptember Megjelent: 1968. május 1000 példányban, 27 1 / 2 ív terjedelemben 68/2343. Franklin Nyomda, Budapest. Felelős: Vértes Ferenc igazgató.

H^

iÉ&3fc

•J^NtoFJÉ

..-#>w

j

«-

V i

V

*M*i>

-TH'ÍMÍ <

H V.Vv -attika &*J

(

\

O*"

Y wK&-