Response to Vulnerability in Asylum

Projektjelentés

Response to Vulnerability in Asylum

© ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Közép-Európai Regionális Képviselete – Budapest, 2013. A dokumentum általános terjesztésre készült. Minden jog fenntartva. A dokumentum reprodukálható és lefordítható azzal a feltétellel, hogy a reprodukció vagy a fordítás nem használható fel kereskedelmi célokra, és fel kell tüntetni a forrást.

2013. december Szerző: Dr. Chrystalla Katsapaou A „Response to Vulnerability in Asylum” projekt koordinátora

Köszönetnyilvánítás Köszönet illeti mindazokat, akik közreműködtek a „Response to Vulnerability in Asylum” projekt irányításában, lebonyolításában és napi szintű adminisztrációjában: • projektkoordinátorok: Jadwiga Maczynska (november–május) és Chrystalla Katsapaou (május– december), projektasszisztens: Anna V. Kirvas, országos projektfelelősök: Mariya Shisheva (Bulgária), Zilahi László (Magyarország), Maciej Fagasinski (Lengyelország), Carolina Marin (Románia), Zuzana Kovalova (Szlovákia), Chrystalla Katsapaou (Egyesült Királyság) (november–május); • az UNHCR Közép-Európai Regionális Képviseletének munkatársai: Nadia Jbour, Nancy Polutan, a Program, adminisztráció, kommunikáció/köztájékoztatás részleg munkatársai; • a projekt lebonyolításában aktívan részt vettek az UNHCR bulgáriai, magyarországi, lengyelországi, romániai, szlovákiai és egyesült királysági irodájában dolgozó munkatársai; különösen az országos projektmenedzserek: Petya Karayaneva (Bulgária), Ambrus Ágnes (Magyarország), Maria Pamula (Lengyelország), Cristina Bunea (Románia) és Alexandra McDowall (Egyesült Királyság). Külön szeretnénk köszönetet mondani azoknak a kormányzati tisztviselőknek, ügyintézőknek és más szakembereknek, akik a különböző országokban munkájukkal és ráfordított idejükkel hozzájárultak a projekt sikeres lebonyolításához. Szintén külön elismerést érdemelnek értékes segítségnyújtásukért a különböző civil szervezetek képviselői. A projekt nem jöhetett volna létre az Európai Bizottság anyagi támogatása nélkül, amiért köszönettel tartozunk.

Jogi nyilatkozat A projektet az Európai Menekültügyi Alap és az Európai Bizottság finanszírozta. A kiadványban megfogalmazott nézetek a szerző saját véleményét tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az UNHCR vagy az Európai Bizottság nézeteivel. Az Európai Bizottság nem vállal felelősséget a dokumentumban szereplő információ felhasználásából adódó problémákért. A dokumentum általános terjesztésre készült. Minden jog fenntartva. A dokumentum reprodukálható és lefordítható azzal a feltétellel, hogy a reprodukció vagy a fordítás nem használható fel kereskedelmi célokra, és fel kell tüntetni a forrást. 2


Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 Kifejezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 Összefoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 1. fejezet – Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 1.1. A „Response to Vulnerability in Asylum” projekt háttere. . . . . . 10 1.2. Az RVA az UNHCR Minőségjavító Kezdeményezés projektjeinek összefüggésében. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 1.3. Jogi háttér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1.4. Módszertan. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 1.5. Az RVA projekt eredményei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 1.6. A jelentés felépítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 2. fejezet – Az országokra vonatkozó háttérinformáció. . 15 2.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 2.2. Bulgária . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 2.3. Magyarország. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 2.4. Lengyelország. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 2.5. Románia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 2.6. Szlovákia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 2.7. Egyesült Királyság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 2.8. Következtetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 3. fejezet – Sérülékeny menedékkérők meghatározása. . 33 3.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 3.2. Ki minősül sérülékeny menedékkérőnek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 3.3. Következtetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 4. fejezet – Sérülékeny menedékkérők beazonosítása és szükségleteik felmérése . . . . . . . . . . 37 4.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 4.2. A sérülékeny menedékkérők korai és folyamatos beazonosítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 4.3. A sérülékeny menedékkérők beazonosítására rendelkezésre álló eszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 4.4 . Nemzeti azonosítási módszerek kifejlesztése. . . . . . . . . . . . . . . . 41 4.5. Következtetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42

3

5. fejezet – A sérülékeny menedékkérők speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteinek kielégítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 5.1. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 5.2 A kapacitás bővítése érdekében tett lépések. . . . . . . . . . . . . . . 44 5.2.1. Kísérő nélküli és szüleiktől vagy gondviselőjüktől elszakított menedékkérő kiskorúak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 5.2.2. Traumatizált személyek, kínzás, nemi erőszak és a fizikai, érzelmi vagy szexuális erőszak más súlyos formáinak áldozatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 5.2.3 Sérülékeny kérelmezők meghallgatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 5.2.4 A kérelmező egyéni és helyzetfüggő körülményei. . . . . . . . . . 46 5.2.5. Döntéshozatal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Ajánlások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49 Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása) - Gyermekek . . . . . . . . . . . . . . . . 52 Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása) - Nemi alapú üldözés . . . . . . . . . 70 Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása) - Leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) menedékkérők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86 Háttéranyagok mutatója . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101

4


KIFEJEZÉSEK 1951. évi egyezmény

A menekültek jogállásáról szóló 1951. évi Genfi Egyezmény

1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv

A menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezményhez kapcsolódó 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv

Menekültszállás

Menedékkérők csoportos elhelyezésére szolgáló létesítmény

APD

Menekültügyi eljárásokról szóló irányelv

ASPIS

Menedékkérők Védelmi Indexei (ASPIS) eszköz

ASQAEM

Menekültügyi Rendszerek Minőségbiztosítási és Értékelési Mechanizmusa

Menedékkérő

Olyan harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy, aki nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtott be, amelynek tárgyában még nem hoztak jogerős határozatot

BIA

Mindenek felett álló érdekek felmérése

BID

Mindenek felett álló érdekek meghatározása

Kapacitásépítés Az a folyamat, melynek során személyek, intézmények és társadalmak külön és közösen is bővítik különböző funkciók ellátásával, problémák megoldásával, valamint célok kitűzésével és megvalósításával kapcsolatos kapacitásukat CEAS

Közös Európai Menekültügyi Rendszer

Származási ország

Az állampolgárság, illetve hontalan személy esetén a szokásos tartózkodási hely szerinti ország vagy országok;

CREDO Az EU menedékjogi eljárásai során alkalmazott szavahihetőség-vizsgálat fejlesztése EASO

Európai Menekültügyi Támogató Hivatal

EC

Európai Bizottság

ENGI

Gyámsági intézmények európai hálózata

ERF

Az Európai Bizottság Európai Menekültügyi Alapja

ExCOM

A Főbiztos Programjának Végrehajtó Bizottsága

EU

Európai Unió

EVASP

Sérülékeny menedékkérők védelmének javítása

DAI

Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság, Románia Kifejezések

5

FDQ

„A menekültek helyzetének javítása” projekt

Fókuszcsoport-megbeszélés Olyan módszer, melynek célja kvalitatív adatok gyűjtése meghatározott kritériumok alapján kiválasztott személyektől (a fókuszcsoport tagjaitól) Nemi alapú üldözés

Az egyik nem ellen irányuló, vagy azt aránytalan mértékben érintő üldözés

GEO

Sürgősségi kormányrendelet, Románia

GII

Bevándorlásügyi Felügyelőség, Románia

Egészségügyi szakemberek Orvosok, ellátó személyzet, pszichiáterek, pszichológusok és szociális munkások

6

IRCT

A Kínzás Áldozatainak Nemzetközi Rehabilitációs Tanácsa

IVP

A „Sérülékeny személyek meghallgatása” című EASO képzési modul

LAR

A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, Bulgária

LMBTI

Leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális személyek

NASS

Nemzeti Menekültügyi Támogató Szolgálat, Egyesült Királyság

Országos projektfelelősök

Az RVA projekt lebonyolításában résztvevő nemzeti tanácsadók

NGO

Civil szervezet

NHS

Nemzeti egészségügyi szolgálat, Egyesült Királyság

NRM

A szakértőhöz utalás adott országban alkalmazott mechanizmusa

OFF

Külföldiekkel Foglalkozó Hivatal, Lengyelország

BÁH

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, Magyarország

PROTECT

„Process of Recognition and Orientation of Torture Victims in European Countries to Facilitate Care and Treatment” projekt

PTSD

Poszttraumás stressz zavar

QI

Minőségjavító kezdeményezések

Befogadó állomás

Menedékkérők csoportos elhelyezésére szolgáló létesítmény, ahol a bentlakók rövid ideig, egy menekültszállásra történő áthelyezésükig, vagy a menedékjogi eljárás teljes időtartama alatt maradhatnak

Menekültügyi Egyezmény

A menekültek jogállásáról szóló 1951. évi Genfi Egyezmény


A menekültstátusz meghatá- Az UNHCR és/vagy az államok által végzett jogi és közigazgatási eljárások, rozására szolgáló eljárások melyek célja annak megállapítása, hogy a kérelmet benyújtó személy a nemzeti és a nemzetközi jogszabályok értelmében elismerhető-e menekültként RRC

Regisztrációs befogadó állomás, Bulgária

RRCE

Közép-Európai Regionális Képviselet

RSD

A menekültstátusz meghatározása

RVA

„Response to Vulnerability in Asylum” projekt

SAR

Állami Menekültügyi Hivatal, Bulgária

Szüleiktől elszakított gyermekek

Mindkét szülőjüktől, illetve törvényes vagy szokásos gondviselőjüktől elszakított gyermekek, akiket azonban kísérhet más rokon

Szexuális és nemi alapú erőszak

Bizonyos személyek vagy csoport ellen irányuló, nemi alapú fizikai, mentális vagy szexuális sérelmet vagy szenvedést okozó cselekedetek, ilyen cselekedetekkel történő fenyegetés, valamint kényszerítés és a szabadságtól való megfosztás más formái

SGBV

Szexuális és nemi alapú erőszak

SOP

Szabványos működési eljárás

Kínzás

Bármely cselekmény, amelyet szándékosan, éles testi vagy lelki fájdalom vagy szenvedés kiváltása céljából alkalmaznak valakivel szemben, hogy tőle, illetőleg harmadik személytől értesüléseket vagy vallomást csikarjanak ki, vagy hogy olyan cselekmény miatt büntessék, amelyet ő, vagy harmadik személy követett el, illetőleg amelynek elkövetésével őt vagy harmadik személyt gyanúsítanak, hogy megfélemlítsék, vagy nyomást gyakoroljanak rá, illetőleg hogy harmadik személyt félemlítsenek meg, vagy hogy harmadik személyre gyakoroljanak nyomást, valamint bármilyen megkülönböztetési formára alapozott más okból alkalmaznak, ha az ilyen fájdalmat vagy szenvedést közfeladatot ellátó személy vagy hivatalos minőségben eljáró bármely más személy vagy ilyen személy kifejezett vagy hallgatólagos ösztönzésére vagy ennek hozzájárulásával bárki más okozza

Tranzitközpont

Menedékkérők csoportos elhelyezésére szolgáló létesítmény, ahol a bentlakók rövid ideig maradnak, mielőtt átkerülnek egy menekültszállásra vagy befogadó állomásra

UASC

Kísérő nélküli menedékkérő gyermekek

UKBA

Egyesült Királyság Határellenőrzési Hivatala

Kísérő nélküli kiskorúak

Mindkét szülőjüktől és rokonaiktól elszakított gyermekek, akikről nem gondoskodik olyan felnőtt, aki a jog vagy a szokás alapján erre köteles

UNHCR

Egyesült Nemzetek Szervezetének Menekültügyi Főbiztossága

Kifejezések Glossary

7

Összefoglaló A jelentés a „Response to Vulnerability in Asylum” (RVA) projekt keretében lebonyolított kutatás eredményeit ismerteti. Az RVA projekt 2012 végén indult és 2013 decemberében fejeződött be. Az RVA projektet az UNHCR és az Európai Menekültügyi Alap finanszírozta, és az alábbi államok részvételével zajlott: Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és az Egyesült Királyság. Az RVA projekttel kapcsolatos tevékenységek részeként a résztvevő államok információt cseréltek nemzeti menekültügyi szabályaikról és eljárásaikról. Köszönettel tartozunk a résztvevő hatóságoknak együttműködésükért és erőfeszítéseikért. Az RVA projekt célja, hogy segítse a sérülékeny menedékkérők nehézségeinek megértését, és megoldásokat dolgozzon ki e menedékkérők hatékonyabb azonosítására és szükségleteik megfelelő kielégítésére. Az 1. fejezet áttekintést ad az RVA projekt hátteréről, céljairól, módszertanáról és eredményeiről. A 2. fejezet bemutatja, milyen gyakorlatokat és jogszabályokat alkalmaznak jelenleg a sérülékeny menedékkérőkkel kapcsolatban az RVA projektben részt vevő államok. A 3. fejezet azt elemzi, hogy az UNHCR iránymutatásai, valamint a releváns projektek alapján kidolgozott európai és más dokumentumok alapján ki számít sérülékeny menedékkérőnek. A következő fejezet az államok sérülékeny menedékkérők azonosítására és szükségleteinek felmérésére vonatkozó kötelezettségeit mutatja be. Az 5. fejezet az államok speciális szükségletek kielégítésére vonatkozó kötelezettségeit ismerteti, és bemutatja, hogyan igyekszik kapacitást bővíteni ezen a területen az RVA projekt. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg az államok számára a sérülékeny menedékkérők definíciójával, azonosításával, valamint a speciális szükségleteik kielégítésére vonatkozó kapacitások bővítésével kapcsolatban. A nemzeti menekültügyi folyamatokkal kapcsolatos mélyreható kutatási programok és főbb tevékenységek minden résztvevő országban lezárultak. A hatóságok támogatását célzó további tevékenységekre az UNHCR programjainak keretében kerül sor.

8


Bevezetés 1.1. A „Response to Vulnerability in Asylum” projekt háttere A menedékkérők eleve sérülékeny személyek, hiszen otthonuk elhagyása a megszokott támogató környezettől való elszakadást jelenti és egyben azt, hogy számos nehézséggel kell szembenézniük a menedékjogi eljárás és új életük megteremtése kapcsán. Vannak azonban a menedékkérők csoportján belül olyanok, akik fokozottan kiszolgáltatott helyzetben vannak, ezért speciális támogatást és különleges eljárási biztosítékokat igényelnek. E körbe tartoznak a kísérő nélküli vagy szüleiktől, illetve gondviselőjüktől elszakított gyermekek, az egészségügyi vagy pszichológiai ellátásra szoruló személyek, a kisgyermeket nevelő családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, az emberkereskedelem áldozatai, valamint a kínzás, szexuális vagy nemi alapú erőszak és más sérelmek túlélői. Teljes egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy e sérülékeny személyek azonosítását és szükségleteinek felmérését minél korábban el kell elvégezni a menedékjogi eljárás során a szükséges szociális, pszichológiai és orvosi segítség biztosítása végett. A korai azonosítás emellett lehetővé teszi a megfelelő eljárási biztosítékok alkalmazását is, melyek révén megelőzhető, hogy a sérülékeny menedékkérők hátrányos helyzetbe kerüljenek menedékkérelmük elbírálása során. Bizonyos menedékkérők esetén – így például a poszttraumás stressz zavarban szenvedőknél és a szexuális vagy nemi alapú erőszak áldozatainál – a speciális támogatási és eljárásbeli szükségletek csak a menedékjogi eljárás későbbi fázisaiban azonosíthatóak. Ezzel összefüggésben indult el 2012 novemberében az Európai Menekültügyi Alap által társfinanszírozott „Response to Vulnerability in Asylum” (RVA) projekt azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sérülékeny menedékkérők problémáira és megoldásokat dolgozzon ki hatékonyabb beazonosításukra és szükségleteik megfelelő kezelésére. Az RVA projektben a következő országok menekültügyi hatóságai vettek részt: Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia.1 Az Egyesült Királyság menekültügyi hatósága a projekt első időszakában (2012. november – 2013. május) kapott meghívást aktív részvételre. Az RVA projektben részt vevő országokkal kapcsolatban a 2. fejezet tartalmaz további információt. Az RVA projekt céljai az alábbiak szerint foglalható össze: • Tökéletesíteni a sérülékenység fogalmának megértését; • Sérülékeny menedékkérők azonosítására alkalmas módszereket kidolgozni; • Fejleszteni a sérülékeny menedékkérők speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteinek felmérését célzó folyamatot és az annak nyomán hozott intézkedéseket;

1

Az UNHCR egyes műveleteit ezekben az országokban az UNHCR Budapesten működő Közép-Európai Regionális Képviselete koordinálja és felügyeli – http://www.unhcr-centraleurope.org/

1. fejezet – Bevezetés

9

• Bővíteni a nemzeti hatóságok, jogászok, egészségügyi szakemberek és civil szervezetek kapacitását a sérülékeny menedékkérők speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteinek kielégítése érdekében.

1.2. Az RVA projekt az UNHCR Minőségjavító Kezdeményezés projektjeinek összefüggésében 2008-ban az UNHCR Közép-Európai Regionális Képviselete elindította a Menekültügyi Rendszerek Minőségbiztosítási és Értékelési Mechanizmusa (ASQAEM) elnevezésű projektet, amely 2010-ben zárult le.2 A részben szintén az Európai Menekültügyi Alap által finanszírozott ASQAEM projekt célja az volt, hogy az eljárások, meghallgatások és menekültügyi döntések felülvizsgálatának eredményei alapján kidolgozott útmutatások és képzések révén fejlessze a részt vevő közép-európai országokban alkalmazott menekültügyi eljárásokat. Az ASQAEM projekt magában foglalta a menedékjogi eljárások során hozott első fokú határozatokkal szemben benyújtott fellebbezések minőségének vizsgálatát, valamint az ezzel kapcsolatos útmutatás kidolgozását is. Az ASQAEM egyik legfontosabb célja az volt, hogy segítséget nyújtson az államoknak belső minőségbiztosítási eljárásaik kidolgozásában, valamint a Menekültügyi Főbiztossággal együttműködve támogassa az államok kapacitásépítő folyamatait a döntéshozatali eljárások belső felülvizsgálata és az ennek nyomán kidolgozott fejlesztések megvalósítása terén.3 Az ASQAEM projekt ötlete az Egyesült Királyságban merült fel, ahol az UNHCR már 2004 óta együttműködött az Egyesült Királyság Határellenőrzési Hivatalával (ma Belügyminisztérium) egy Minőségjavító Kezdeményezés (QI) projektben, melynek célja a menekültügyi döntéshozatal minőségének javítása és egy belső minőségbiztosítási mechanizmus kidolgozása volt.4 Ezzel összefüggésben az Egyesült Királyság információval és tanácsokkal támogatta az ASQAEM projekt megvalósítását. 2010 áprilisában az UNHCR elindította „A menekültek helyzetének javítása” (FDQ) projektet, amely 2011-ben zárult le.5 A projekt a közép-európai államokban az ASQAEM projekt eredményeire építve igyekezett konszolidálni az egyes államokban alkalmazott minőségellenőrzési mechanizmusokat.6 Ugyanakkor az FDQ projekt a minőségbiztosítás fejlesztését célzó erőfeszítések körét kiterjesztette az UNHCR Dél-Európai Regionális Képviseletéhez tartozó országokra is. A projektben Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság is részt vett, ezáltal kibővítve az egyes országok menekültügyi gyakorlataival kapcsolatos információcsere körét.7

2

3 4

5

6

7

10

Az ASQAEM projekt hivatalosan 2008. szeptember 1-jén indult és 2010. február 28-án zárult le. A projektben az alábbi államok vettek részt: Ausztria, Bulgária, Németország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A tevékenységekkel kapcsolatban lásd ASQAEM, (Összefoglaló) jelentés (2010. február) Az Egyesült Királyságban lebonyolított Minőségjavító Kezdeményezés projekt ma már a „minőségi integráció” fázisában tart, lásd: http://www.unhcr.org.uk/what-we-do-in- the-uk/quality-initiative-and-integration.htm A menekültek helyzetének javítása az EU-ban – Új minőségbiztosítási mechanizmusok kidolgozása Dél-Európában és a nemzeti minőségbiztosítási eljárások konszolidálása Közép-Európában (FDQ) (2010. április – 2011. szeptember) UNHCR, A minőség jegyében:kézikönyv magas színvonalú menekültügyi rendszerek kialakításáról, 2011. szeptember Az FDQ projektben a közép-európai országok közül Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia vett részt. Dél-Európa: Ciprus, Görögország, Olaszország és Portugália (Ausztria, Németország és az Egyesült Királyság). Az országokkal kapcsolatos összefoglalókat lásd: UNHCR, A menekültek helyzetének javítása az EU-ban (FDQ): Összefoglaló projektjelentés (2011. szeptember).


Az összes, RVA projektben részt vevő közép-európai ország részt vett a fenti két minőségjavító projektben is. Mint azt már fentebb említettük, az RVA projekt egyik célja az államok kapacitásának bővítése a sérülékeny menedékkérők azonosítása, valamint támogatási, illetve eljárásbeli szükségleteik kezelése terén. Ebben a tekintetben az RVA projekt részben a korábbi minőségjavító projektek eredményeire épít annak érdekében, hogy a menekültügyi hatóságok megfelelő eljárási biztosítékokat alkalmazzanak sérülékeny menedékkérők esetén, továbbá tisztában legyenek a sérülékeny menedékkérők meghallgatásával kapcsolatban felmerülő problémákkal, valamint a kérelmekkel kapcsolatos döntéshozatalra vonatkozó jogszabályokkal és iránymutatásokkal. A projekt további célja a kapacitásépítés a belső minőségbiztosítási mechanizmusok terén annak érdekében, hogy a sérülékeny menedékkérők számára valóban rendelkezésre álljanak a megfelelő eljárási biztosítékok.

1.3. Jogi háttér A menedékkérők fogadására vonatkozó szabályokat és a sérülékeny menedékkérők számára biztosítandó speciális szabályokat elősegítő eljárási biztosítékokat a vonatkozó dokumentumok rögzítik. Ezek a dokumentumok az UNHCR útmutatásai, melyeket Alapszabályában8, valamint az 1951. évi Menekültügyi Egyezmény 35. cikkében9 rögzített felügyeleti jogkörének keretében dolgozott ki, alapul véve a Közös Európai Menekültügyi Rendszerre (CEAS) vonatkozó jogszabályokat,10 a menekültjogokra és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat, valamint a regionális emberi jogi dokumentumokat. Ezek a normák alapvető szerepet játszottak az RVA céljainak meghatározása, módszertanának kidolgozása, valamint képzési anyagainak és jelentéseinek összeállítása során. A 3., 4., és 5. fejezet foglalkozik azokkal a normákkal, melyek segítenek a sérülékeny menedékkérő fogalmának meghatározásában, az ilyen menedékkérők azonosításában, valamint szükségleteik kielégítésében. Az RVA projekt időzítése éppen megfelelő a Közös Európai Menekültügyi Rendszer szabályrendszerének kidolgozása szempontjából. Az első fázis a tagállamok azon kötelezettségét hangsúlyozta, mely alapján figyelembe kell venniük a sérülékeny menedékkérők speciális szükségleteit. A jelenleg zajló fázis már inkább a sérülékeny menedékkérők azonosítására koncentrál, valamint arra, hogy az átdolgozott uniós irányelvek szabályozzák e csoport speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteinek kezelését, mivel „a tagállamok eltérően értelmezik a sérülékeny menedékkérők fogalmát, és eltérő folyamatokat alkalmaznak azonosításukra, továbbá gyakran nem rendelkeznek megfelelő erőforrásokkal és kapacitással e csoport igényeinek kezelésére”.11 A befogadási körülményekről és a menekültügyi eljárásokról szóló átdogozott irányelvet a tagállamoknak 2015. július 20-ig kell átültetniük nemzeti jogrendszerükbe.

Az UNHCR Alapszabályának (1950) 8. cikke, az ENSZ Közgyűlés 428 (V) határozatának függeléke (1958. december 14.). A 8. cikk értelmében az UNHCR felelősséggel tartozik a menekültek védelmére vonatkozó nemzetközi egyezmények alkalmazásának felügyeletéért. 9 A menekültek jogállásáról szóló egyezmény (elfogadták 1951. július 28-án, hatályba lépett 1954. április 22-én) 189 UNTS 137 és a kiegészítő jegyzőkönyv (elfogadták 1967. január 31-én, hatályba lépett 1967. október 4-én) 606 UNTS 267. A 35. cikk értelmében a részes államok kötelesek együttműködni az UNHCR-rel annak érdekében, hogy a Főbiztosság elláthassa feladatait, különös tekintettel az 1951. évi egyezményben foglalt rendelkezések alkalmazásának ellenőrzése tekintetében. 10 A Közös Európai Menekültügyi Rendszerrel kapcsolatban lásd: http://ec.europa.eu/dgs/home-affairs/what-we-do/policies/asylum/ 11 Európai Bizottság, Zöld Könyv a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszerről (COM (2007) 301 végleges) 8


11

1.4. Módszertan A projekt során alkalmazott módszertan alapvetően kvalitatív jellegű volt, és különböző forrásból származó adatok gyűjtésére, valamint az alkalmazott gyakorlatok megfigyelésére épült. Összefoglalva, a projektben résztvevő közép-európai országokban a következő tevékenységekre került sor: i. ii.

A nemzeti jogszabályok, az esetjog, az irányelvek és az alkalmazott gyakorlatok felülvizsgálata a sérülékeny menedékkérőkkel kapcsolatban meghatározott kritériumok és normaanyag tükrében; Menedékkérők számára fenntartott létesítmények meglátogatása;

iii. Állami hatóságokkal folytatott konzultációk; iv. v.

Állami és nem állami alkalmazásban álló egészségügyi szakemberekkel – köztük szociális munkásokkal és pszichológusokkal – folytatott konzultációk; Menekültügyi kérdésekben érintett érdekeltekkel folytatott konzultációk (pl. civil szervezetek);

vi. Kiválasztott esetek és döntések tanulmányozása; vii. Meghallgatások megfigyelése és értékelése; viii. Képzési szükségletek felmérése; ix. Menedékkérőkkel folytatott fókuszcsoport beszélgetések (egyes résztvevő országokban); x. A projekt lebonyolításában részt vevő nemzeti projektfelelősök találkozója, ahol a résztvevők az egyes

országokban alkalmazott gyakorlatokat vitatták meg.

Az alábbi táblázat a résztvevő országokban végzett főbb kutatási tevékenységeket foglalja össze: Létesítmények meglátogatása*

Állami hatóságokkal folytatott konzultációk

Civil szervezetekkel folytatott konzultációk

Állami egészségügyi szakemberekkel folytatott konzultációk**

Nem állami egészségügyi szakemberekkel folytatott konzultációk**

Esetek és döntések tanulmányozása

Meghallgatásokon való részvétel***

Felmérésben részt vevő személyek száma****

Bulgária

21

7

8

7

4

26

42

20 15

Magyarország

12

7

23

9

20

14

4

Lengyelország

16

28

21

25

6

10

N/A

4

Románia

16

6

5

N/A

5

18

33

29

Szlovákia

9

8

3

3

3

8

3

40

Egyesült Királyság

2

5

6

N/A

3

N/A

N/A

N/A

Összesen

76

61

66

44

41

76

82

108

* **

a létesítmények meglátogatása keretében regisztrációs, tranzit- és befogadó állomásokra, valamint menekültszállásokra látogattak el a szakemberek egészségügyi szakemberek: szociális munkások, orvosok, pszichológusok és pszichiáterek

*** személyes meghallgatást és akták tanulmányozását foglalja magában **** szóbeli és írásbeli felmérések előzetes konzultációk során N/A ezzel kapcsolatban nem került sor adatgyűjtésre az adott országban

12


1.5. Az RVA projekt eredményei Az RVA projekt eredményei: Képzési programok: • A sérülékeny menedékkérők speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteinek kezelésével kapcsolatos kapacitásbővítő képzések állami hatóságok alkalmazottai, civil szervezetek, ügyvédek és egészségügyi szakemberek számára; • Sérülékeny menedékkérők speciális eljárásbeli szükségleteinek kezelésével kapcsolatos regionális képzések állami hatóságok számára; • A közép-európai országokban működő menekültügyi hatóságok munkatársainak képzése („train the trainer”) a sérülékeny személyek meghallgatásával kapcsolatos, az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal (EASO) által kifejlesztett és rendelkezésre bocsátott moduljáról.12 A nemzeti képzések várhatóan 2014 első negyedévében kezdődnek.

Fordítások: • Az UNHCR szavahihetőség vizsgálatával kapcsolatban összeállított jelentéséből származó kivonatok fordítása;13 • Az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal által kidolgozott és annak képzési platformjára feltöltött, sérülékeny személyek meghallgatásával kapcsolatos modul fordítása (bolgár, magyar, lengyel, román és szlovák nyelvre).14

Jelentések: • A kutatási eredményekkel, felülvizsgálatokkal és létesítménylátogatásokkal kapcsolatban az állami hatóságoknak összeállított, ajánlástervezeteket is tartalmazó összefoglalók és zárójelentések.

Az állami hatóságok számára nyújtott útmutatás: • A sérülékeny menedékkérőkkel kapcsolatos jó gyakorlatokat bemutató útmutatások; • A sérülékeny menedékkérők azonosításával kapcsolatos módszerek kidolgozására, valamint speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteik felmérésére vonatkozó nemzeti útmutatás; • Sérülékeny menedékkérők különböző kategóriái által benyújtott menedékkérelmek elbírálására vonatkozó regionális és nemzeti útmutatás.15

Ezzel kapcsolatban az 5. fejezet tartalmaz további részleteket. Az EASO képzési programjával kapcsolatban lásd: http://easo.europa.eu/about-us/tasks-of-easo/training-quality/ 13 UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben:Teljes jelentés (2013. május), és UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Összefoglaló (2013. május). Ezzel kapcsolatban az 5. fejezet tartalmaz további részleteket. 14 Lásd 12. lábjegyzet 15 Ezzel kapcsolatban az 5. fejezet tartalmaz további részleteket. 12


13

1.6. A jelentés felépítése A jelentés további négy fejezetet tartalmaz. A 2. fejezet bemutatja az RVA projektben résztvevő államok sérülékeny menedékkérőkkel kapcsolatban alkalmazott gyakorlatát és jogszabályait. A 3. fejezet azt részletezi, hogy az UNHCR iránymutatásai, valamint a releváns projektek alapján kidolgozott európai és más dokumentumok alapján ki kaphat konkrét támogatást, illetve kinek lehet speciális eljárásbeli szükséglete. A következő fejezet az államok sérülékeny menedékkérők azonosítására és szükségleteinek felmérésére alkalmas módszerek kidolgozására vonatkozó kötelezettségeit mutatja be. Az 5. fejezet azokkal az RVA projekt keretében végrehajtott lépésekkel foglalkozik, melyek célja az államok kapacitásának bővítése a kérelmezők speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteinek megfelelő kezelése érdekében. A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg az államok számára a sérülékeny menedékkérők definíciójával, azonosításával, valamint a speciális szükségleteik kezeléséhez szükséges kapacitások bővítésével kapcsolatban.

14


Az országokra vonatkozó háttérinformáció 2.1. Bevezetés Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia az Európai Unió határán helyezkednek el, ezért belépési pontot jelentenek a menedékkérők számára. Földrajzi elhelyezkedésük miatt sok olyan menedékkérő is érkezik ezekbe az országokba, akik Nyugat-Európába szeretnének továbbutazni. Ezek a közép-kelet-európai országok még az Európai Unióba való belépésük előtt csatlakoztak az 1951. évi Genfi Egyezményhez és az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyvhöz.16 Mindegyik állam része a Közös Európai Menekültügyi Rendszernek. A menedékkérőkkel kapcsolatban általában problémát jelent a támogató rendelkezések fejlesztése és az eljárási biztosítékok garantálása. Ezek a problémák fokozottan jelentkeznek sérülékeny menedékkérőkkel kapcsolatban, és tovább nehezítik a helyzetet a bevándorlás szabályozásával kapcsolatos elvárások, valamint a globális gazdasági válság. Ez a fejezet az RVA projektben részt vevő államok sérülékeny menedékkérőkkel kapcsolatos gyakorlatáról nyújt áttekintést.

2.2. Bulgária A menedékjogi eljárásokkal kapcsolatos háttérinformáció A Miniszteri Tanácson belül működő Állami Menekültügyi Hivatal felel a menekült és az oltalmazott státuszért benyújtott kérelmek elbírálásáért (ezekre a jogállásokra humanitárius státuszként hivatkozik a bolgár jog). A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény a legtöbb kapcsolódó kérdéskört szabályozza.17 Az Állami Menekültügyi Hivatal belső szabályokat dolgozott ki és fogadott el a menekültügyi kérelmek elbírálására vonatkozóan. Az Állami Menekültügyi Hivatal centralizált struktúrában működik, központi irodája Szófiában van. Regisztrációs és befogadó állomások18 Szófiában és Banyában vannak, Pastrogorban pedig egy

Magyarország 1989-ben, Bulgária, Lengyelország és Románia pedig 1992-ben csatlakozott a Menekültügyi Egyezményhez. Szlovákia 1993-ban, Csehszlovákia felbomlása után csatlakozott újra az Egyezményhez. 17 A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény (kihirdetve az állami közlöny 54. számában 2002. május 31-én) és annak módosításai. 18 Az Állami Menekültügyi Hivatal területi divíziója, mely a menedékkérők regisztrációjáért, orvosi vizsgálatáért, szociális és egészségügyi támogatásáért, valamint a menedékjogi eljárás lebonyolításáért felel. 16

2. fejezet – Az országokra vonatkozó háttérinformáció

15

tranzitközpont működik19. Nemrégiben nyitottak meg további négy menekültszállást Szófiában (Voenna Rampa és Vrazhdebna), Kovatchevtsiben és Harmanliban (zárt létesítmények).20 Menedékkérelem személyesen nyújtható be az Állami Menekültügyi Hivatalban. Ha a kérelmet más hatóságnak nyújtják be, azt továbbítani kell az Állami Menekültügyi Hivatalnak. A kérelem benyújtását követően a kérelmezőt az Állami Menekültügyi Hivatal fenti létesítményeinek valamelyikében helyezik el, vagy engedély ellenében egyéb címen való elhelyezés is lehetséges. Az elmúlt öt évben Bulgáriában évente átlagosan 1000 menedékkérelmet nyújtottak be.21 Idén nőtt a benyújtott kérelmek száma – 2013 októberének végéig összesen 5232 kérelmet regisztráltak.22 2012ben a legtöbb menedékkérő Szíriából, Irakból, Afganisztánból és Algériából érkezett, de jelentős volt a hontalanok száma is.23 2013-ban a legtöbben Szíriából, Algériából, a Palesztin Hatóság területéről és Irakból érkeztek.24 A sérülékeny kérelmezők meghatározása a bolgár jogban A Menedékjogról és a menekültekről szóló törvény értelmében a sérülékeny személyek közé tartoznak a gyermekek, a várandós nők, az időskorúak, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a fogyatékossággal élők, valamint a súlyos pszichológiai, fizikai vagy szexuális erőszak áldozatai.25 A törvény előírja, hogy a rendelkezések alkalmazása során figyelembe kell venni a kérelmezők egyéni körülményeit.26 A menedékkérők számára jelenleg nyújtott támogatások A fenti menekültügyi létesítményekben elhelyezett menedékkérők a bolgár állampolgárokkal egyenlő jogokkal rendelkeznek az élelmezéshez27 és a szociális támogatáshoz való jogok terén.28 A menedékkérők jelenleg körülbelül 32,5 euró összegű támogatást kapnak havonta. Azok a kérelmezők, akik nem az Állami Menekültügyi Hivatal valamelyik létesítményében laknak, nem jogosultak szociális támogatásra.29 A törvény értelmében egészségi állapotuk, családi állapotuk és pénzügyi helyzetük felmérése után gondoskodni kell a menedékkérők elhelyezéséről.30 A gyakorlatban a létesítmények korlátozott befogadóképessége miatt a hatóságok nem képesek teljes mértékben kielégíteni a szükségleteket.

Az Állami Menekültügyi Hivatal területi divíziója, amely a menedékkérők regisztrációjáért, elhelyezéséért és orvosi vizsgálatáért, valamint a Dublini Rendelet értelmében végrehajtandó és a gyorsított eljárások lefolytatásáért felel. 20 Ezek az új menekültügyi létesítmények nem az Állami Menekültügyi Hivatal területi divíziói, ezért csak a menedékkérők elhelyezésére szolgálnak, menekültügyi eljárásoknak nem adnak helyet. 21 UNHCR RRCE, Menekültügyi trendek 2007-2009, Közép-Európára vonatkozó nem végleges statisztikai adatok; és UNHCR RRCE, Menekültügyi trendek 2010-2012, Közép-Európára vonatkozó nem végleges statisztikai adatok. 22 Kormányzati adatok 23 EUROSTAT, menedékkérők és első fokú menedékjogi határozatok: 2012 (2013. május) (8. oldal, 5. táblázat). 24 Kormányzati adatok, lásd még: EUROSTAT, menedékkérők és első fokú menedékjogi határozatok, 2013. első negyedév (2013/09. szám) (8. oldal, 5. táblázat), és Eurostat, második negyedév, 2013 (2013/12. szám) (8. oldal, 5. táblázat). 25 A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 30a. cikk 26 A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 30a. cikk 27 A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 29. cikk, (1) pont, 2. bekezdés 28 A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 29. cikk, (1) pont, 3. bekezdés 29 A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 29. cikk, (6) pont 30 A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 29. cikk, 4. pont 19

16


A menedékkérők a menedékjogi eljárás teljes időtartama alatt - beleértve a fellebbezési fázist - jogosultak a bolgár állampolgárokat is megillető egészségügyi ellátásra.31 Bulgáriában ellenben az egészségbiztosítás csak az alapellátás költségeit fedezi, és csak a gyógyszerek egy szűk körére terjed ki, melyeket egy hivatalos lista tartalmaz.32 Egyszeri szociális támogatás igénybevételére van továbbá lehetőség, melynek összege körülbelül 160 euró.33 Ehhez a bolgár állampolgárokhoz hasonlóan a menedékkérőknek is ki kell tölteniük egy űrlapot; a támogatás orvosi, oktatási, lakhatási és más alapvető szükségletek kielégítésére vehető igénybe. A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény értelmében minden menedékkérő jogosult pszichológiai segítségre.34 Az Állami Menekültügyi Hivatal ellenben csak egy pszichológust alkalmaz, ami erősen behatárolja a fenti jog gyakorlásának lehetőségét. Néhány civil szervezet a kapcsolódó projektek keretében pszichológiai támogatás nyújt a menedékkérők számára. A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény értelmében a kísérő nélküli menedékérő gyermekeket rokonaiknál, nevelőszülőknél, speciális intézményben vagy egyéb, gyermekek elhelyezésére szolgáló létesítményben kell elhelyezni.35 A gyakorlatban azonban a kísérő nélküli gyermekek az Állami Menekültügyi Hivatal létesítményeiben, néha felnőttekkel együtt kerülnek elhelyezésre. A törvény értelmében az emberkereskedelem esetleges áldozatai is jogosultak a biztonságos elhelyezésre és ellátására.36 Az országban létezik továbbutalási mechanizmus, melynek értelmében az emberkereskedelem áldozatainak azonosításában és ellátásában közreműködő szakemberek kötelesek együttműködni egymással.37 Speciális eljárási biztosítékok A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény értelmében a kísérő nélküli gyermekek mellé a családjogi törvényben meghatározott eljárás keretében gyámot kell kijelölni.38 A családjogi törvény értelmében a gyám kijelölése a gyermek lakóhelye szerinti önkormányzat vezetőjének felelőssége. A gyakorlatban azonban nem működik megfelelően a gyám kijelölésére szolgáló eljárás. Ráadásul, a családjogi törvény nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy a kísérő nélküli menedékkérő gyermekek mellé gyámot kell kijelölni. A menedékjogi törvény értelmében amennyiben nem jelölnek ki gyámot a kísérő nélküli menedékkérő gyermek mellé, a gyermeket a menedékjogi eljárás során a Szociális Támogatási Hivatal Gyermekvédelmi Osztályának kell képviselnie.39 A gyermekvédelmi törvény értelmében azonban mivel a szociális munkások a gyámtól eltérő szerepet játszanak a gyermek támogatásában,40 mindkét szakembernek jelen kell lennie a gyermek meghallgatásán. A szociális munkás jelenléte ezért az eljárás során nem váltja ki a gyám jelenlétét. 33 34 35 36 37 38 39 40 31 32

A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 29. cikk, (1) pont, 4. bekezdés Az egészségbiztosításról szóló törvény (kihirdetve az állami közlöny 70. számában 1998. június 19-én) és annak módosításai, VI. rész A szociális támogatásról szóló törvény alkalmazásáról szóló rendeletek, 16. cikk, 1. bekezdés A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 29. cikk, (1) pont, 5. bekezdés A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 29. cikk, 7. pont Az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló törvény (2003) Lásd az emberkereskedelem áldozatainak utalására és támogatására szolgáló nemzeti mechanizmust (2010), 50. oldal – http://lastradainternational.org/lsidocs/Bulgarian%20NRM.pdf A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 25. cikk, 1. pont A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 25. cikk, 5. pont Gyermekvédelmi törvény (2000), 15. cikk, 4. és 5. bekezdés


17

A kísérő nélküli menedékkérő gyermek képviselőjének (gyám vagy szociális munkás) joga van ahhoz, hogy a menedékjogi meghallgatás során kérdéseket tegyen fel és jelezze aggályait.41 A kísérő nélküli gyermekek esetében nem alkalmaznak gyorsított eljárást.42 Ha a kérelmező kora nem egyértelmű, a kérelmezőt életkor-meghatározásra utalják.43 Azok a mentális problémákkal küzdő menedékkérők, akik nem képesek képviselni érdekeiket, nem vesznek részt meghallgatáson.44 Kétség esetén a tisztviselő pszichiátriai szakvéleményt kér.45 Ilyen esetben az Állami Menekültügyi Hivatal a menedékkérő érdekeinek védelmében kérheti a bíróságtól a menedékkérő jogképességének korlátozását.46 További eljárási biztosítékra példa az azonos nemű meghallgató és tolmács kéréséhez való jog.47 A menedékjogi meghallgatás felfüggeszthető, ha ezt orvosi vagy pszichológiai szakvélemény indokolja. Sérülékeny menedékkérők azonosítása és szükségleteik felmérése A hatóságok nem alkalmaznak kidolgozott módszert a sérülékeny menedékkérők azonosítására és speciális támogatási vagy eljárásbeli szükségleteik átfogó felmérésére. Minden kérelmezőn elvégeznek azonban egy orvosi vizsgálatot a fertőző betegségek felismerése érdekében, mely során feltárhatók a különböző egészségügyi problémák, melyekkel indokolt esetben általános orvoshoz vagy kórházba kell utalni a kérelmezőt.48 2012 októbere óta az Állami Menekültügyi Hivatal kérdőívet használ a traumatikus élményt elszenvedett menedékkérők korai azonosítására (PROTECT kérdőív).49 A PROTECT kérdőívet ellenben egyelőre kizárólag a szófiai regisztrációs befogadó állomáson alkalmazzák, kérelmezők előre kiválasztott csoportjainál. Minden kiválasztott kérelmezőtől megkérdezik, hogy kíván-e pszichológussal beszélni. Az Állami Menekültügyi Hivatal ellenben - mint azt már fentebb említettük - csupán egy pszichológust alkalmaz, aki a kérdőívek kitöltéséért is felel. A kérelmezők indokolt esetben azonban a szófiai Kínzás Túlélőit Támogató Központ nevű szófiai civil szervezethez utalhatók. Mivel a PROTECT kérdőív használata még gyermekcipőben jár, a kérelmezők továbbutalása még nem általánosan bevett gyakorlat.

2.3. Magyarország Háttérinformáció A menekült és az oltalmazott státusz iránt előterjesztett kérelmek elbírálásáért a Belügyminisztérium felügyelete alatt működő Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) felel. Egy 2007-ben hatályba lépett (és azóta módosított) jogszabály tartalmazza a bevándorlókkal és menedékkérőkkel kapcsolatos

43 44 45 46 47 48 49 41 42

18

A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 63a. cikk, 9. pont A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 71. cikk, 1. pont A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 61. cikk, 3. pont A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 63a. cikk, 5. pont A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 61. cikk, 4. pont A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 27. cikk A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 63a. cikk, 4. pont A menedékjogról és a menekültekről szóló törvény, 29. cikk, 4. pont A PROTECT kérdőívvel a 4. fejezet foglalkozik (4.3).


rendelkezéseket.50 A BÁH centralizált felépítésű központi hivatal; főigazgatója felügyeli a hét regionális igazgatóság munkáját, valamint a nyitott és zárt befogadó létesítmények működését. A statisztikai adatok szerint Magyarországon 2008 és 2012 között évente 2000 és 5000 között változott az előterjesztett kérelmek száma, ezen belül 2009-ben51 4672 (ez volt a legmagasabb szám), 2012-ben pedig 2157 kérelmet nyújtottak be.52 Idén nőtt a menedékkérelmek száma – 2013 októberéig több mint 16 ezren nyújtottak be menedékkérelmet.53 2013 januárjában hatályba lépett az őrizetbe vételre vonatkozó jogszabályok módosítása, melynek értelmében tilos lett a menedékkérők őrizetbe vétele. A beszámolók szerint ez okozta a benyújtott kérelmek számának növekedését. A menekültügyi jogszabályok 2013. július 1-jén hatályba lépett módosítása azonban ismét engedélyezi a menedékkérők őrizetbe vételét.54 2012-ben a legtöbb menedékkérő Afganisztánból, Pakisztánból, Koszovóból, Szíriából és Marokkóból érkezett az országba.55 2013-ban eddig a legtöbben Koszovóból, Pakisztánból, Algériából, Afganisztánból és Szíriából érkeztek.56 Az országban két tranzitállomás (Békéscsabán és Kiskunhalason), két nyitott befogadó központ (Debrecenben és Bicskén), valamint egy ideiglenes befogadó állomás (Vámosszabadiban) működik. Menekültügyi őrizet Debrecenben, Nyírbátorban, Győrben és a budapesti nemzetközi repülőtéren működik. Gyermekotthonok Fóton és Hódmezővásárhelyen találhatók. A BÁH idén egy nyitott közösségi szállást is kialakított Balassagyarmaton, hogy kezelje a korábbinál nagyobb számú menedékkérő elhelyezését. Menedékkérelmet a rendőrségen, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban (BÁH), valamint bármely állami hatóságnál lehet előterjeszteni, utóbbi esetben a hatóságnak a BÁH-hoz kell utalnia a kérelmezőt. A sérülékeny kérelmezők meghatározása a magyar jogban A törvény értelmében a helyzetük miatt különleges bánásmódot igénylő csoportok közé tartoznak a gyermekek, a kísérő nélküli gyermekek, az idősek, a fogyatékossággal élők, a várandós nők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a lelki, fizikai vagy szexuális erőszak áldozatai.57 A menedékjogi törvény értelmében a speciális szükségletekkel rendelkező kérelmezők számára különleges bánásmódot kell biztosítani.58 A menedékkérők számára jelenleg nyújtott támogatások A BÁH felel a menedékkérők elhelyezéséért (tranzitközpontban, nyitott befogadó állomáson vagy menekültügyi őrizetben) és ellátásáért. A létesítményekben elhelyezett menedékkérők napi háromszori étkezésre vagy ezzel egyenértékű étkezési hozzájárulásra, higiéniai cikkekre, ruházatra, havi juttatásra

2007. évi I. törvény a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról, 2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról, 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról, és 301/2007 (XI. 9) Korm. rendelet a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról 51 UNHCR menekültügyi trendek (2007–2009) (21. lábjegyzet) 52 UNHCR menekültügyi trendek (2010–2012) (21. lábjegyzet) 53 Kormányzati adatok. Lásd még: Eurostat, első és második negyedév (2013) (24. lábjegyzet) 54 2007. évi LXXX. törvény (módosításokkal), 31/A § 55 EUROSTAT (2012) (23. lábjegyzet) 56 Eurostat, első és második negyedév (2013) (24. lábjegyzet) 57 2007. évi II. törvény, 2(t) §, és 2007. évi LXXX. törvény, 2(k) § 58 A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 50


19

és iskolai oktatásra jogosultak.59 A BÁH köteles gondoskodni arról is, hogy a speciális szükségletekkel rendelkező menedékkérőket a többiektől elkülönítve, egyedi körülményeiket figyelembe véve helyezzék el a befogadó állomásokon. A létesítményekben egészségügyi személyzet és szociális munkás vagy asszisztens segíti a menedékkérőket, akik külsős, civil szervezet által alkalmazott pszichológus szolgáltatásait is igénybe vehetik (jelesül a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért szolgáltatásait). A kérelmezők szükség esetén térítésmentesen jogosultak egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre. Közegészségügyi okokból minden kérelmező részt vesz egészségügyi szűrővizsgálaton.60 Megjegyzendő azonban, hogy az elhelyezés és a szolgáltatások terén rendelkezésre álló kapacitás nem elegendő a 2013-ban érkezett, szokatlanul nagyszámú menedékkérő ellátására. Továbbá, annak ellenére, hogy a menedékkérők rendelkezésére álló kezelések alapellátásnak minősülnek,61 ezeket többnyire civil szervezetek biztosítják,62 a kapcsolódó költségeket pedig az állami mellett külső forrásokból fedezik (Európai Menekültügyi Alap). A kísérő nélküli gyermekeket a fóti Károlyi István Gyermekközpontban vagy az egyház által működtetett hódmezővásárhelyi gyermekotthonban helyezik el. A BÁH köteles felkérni a gyámhivatalt (Budapest V. kerületi önkormányzat), hogy eseti gyámot jelöljön ki a gyermek képviseletére, kivéve ha az valószínűleg nagykorúvá válik, mire a BÁH döntést hoz kérelme ügyében.63 A gyámhivatal kijelöli a gyámot, aki minden hivatalos eljárásban képviseli a gyermek érdekeit.64 A gyámot három napon belül kell kijelölni,65 de a gyakorlatban általában hosszabb időt vesz igénybe a folyamat. 2014. január 1-jétől kezdve a hivatásos gyám szerepét a gyermekvédelmi gyám veszi át.66 Ha a kérelmező kora nem egyértelmű, a kérelmezőt életkor-meghatározásra utalják. Nem alkalmaznak azonban szabványos működési eljárást az életkor meghatározására, továbbá a döntés elleni önálló fellebbezésre sincs mód. Speciális eljárási biztosítékok 2011-ben a BÁH két nyitott befogadó állomásán (Bicske és Debrecen) szabványos működési eljárást vezettek be a szexuális és nemi alapú erőszak áldozatainak kezelésére. Az eljárást a Menekültügyi Főbiztossággal és civil szervezetekkel együttműködve dolgozta ki a BÁH. A dokumentum tartalmazza a vonatkozó alapelveket, útmutatásokat, a különböző érdekeltek feladatainak leírását (UNHCR, BÁH, orvosok, pszichológusok, rendőrök), és ismerteti az együttműködés során alkalmazandó protokollt is.

301/2007. (XI.9.) számú Korm. rendelet, 15. § A befogadási körülményekről szóló irányelv (2003) 9. cikkének megfelelően (átültetve: a 301/2007. (XI. 9) Korm. rendelet, 15. § és 26. §) 61 2007. évi LXXX. törvény, 4. §, (3) bekezdés 62 A menedékkérőket a Magyar Helsinki Bizottság, a Cordelia Alapítvány a Szervezett Erőszak Áldozataiért, és a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület képviseli. 63 2007. évi LXXX. törvény, 35. § 64 301/2007. Korm. rendelet, 62. §, (9) bekezdés 65 1997. évi XXXI. törvény 66 1997. évi XXXI. törvény, 11. § 59 60

20


Kiskorú és cselekvőképtelen személy meghallgatását csak jogi képviselője vagy gyámja jelenlétében lehet lefolytatni.67 Ha a jogi képviselő vagy gyám nem jelenik meg a meghallgatáson, új időpontot kell kijelölni a meghallgatásra.68 A további eljárási biztosítékok közé tartozik, hogy a kérelmező általa választott nemű tolmács kijelölését kérheti, feltéve hogy ez nem akadályozza a menedékjogi eljárás lefolytatását.69 Ha a kérelmező nincs megfelelő állapotban ahhoz, hogy részt vegyen a meghallgatáson, a meghallgatást el kell halasztani. Kétség esetén a menekültügyi hatóság orvosi vagy pszichológiai szakvéleményt kér.70 Sérülékeny menedékkérők azonosítása és szükségleteik felmérése Bár a törvény értelmében a menekültügyi hatóság köteles megvizsgálni, hogy a kérelmezőnek szüksége van-e különleges bánásmódra, a gyakorlatban különböző problémák nehezítik a speciális támogatási és eljárásbeli szükségletek azonosítását a korai fázisban vagy éppen a menedékjogi eljárás későbbi szakaszaiban. Mindazonáltal, migrációs stratégiája részeként (2014-2020) a magyar kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy eljárást dolgoz ki a speciális szükségletek és a sérülékenység jeleinek korai azonosítására.71

2.4. Lengyelország Háttérinformáció A menekült és az oltalmazott státusz iránt előterjesztett kérelmek elbírálásáért72 a 2001-ben létrehozott Külföldiekkel Foglalkozó Hivatal felel.73 A Hivatal egy központi közigazgatási hatóság és a belügyminiszter felügyelete alá tartozik. A Hivatal centralizált felépítésű, egy varsói és egy biała podlaskai irodával. Biała Podlaskában egy befogadó állomás, a Varsó közelében lévő Dębakban pedig menekültszállás működik,74 és további tíz nyitott menekültszállás is található az országban (Bezwola, Białystok, CzerownyBór, Grotniki, Grupa koło Grudziądza, Kolonia Horbów, Linin, Lublin, Łuków és Targówek). A menekültszállások többsége a keleti határ közelében helyezkedik el.

301/2007. Korm. rendelet, 74. §, (1) bekezdés 301/2007. Korm. rendelet, 76. §, (3) bekezdés Ha a jogi képviselő többszöri értesítés ellenére sem jelenik meg a meghallgatáson, a menekültügyi hatóság eseti gyámot jelöl ki. 69 301/2007. Korm. rendelet, 66. §, (2) bekezdés 70 301/2007. Korm. rendelet, 77. § 71 1698/2013. (X.4) Korm. határozat 72 2007-ig a hivatal neve Külföldiekkel és Hazatelepülőkkel Foglalkozó Hivatal volt. 73 További információk: http://www.udsc.gov.pl/index.php?documentName=main 74 Ezek a létesítmények tranzitközpontként működnek, ahonnan a kérelmezőket később valamelyik menekültszállásra helyezik át. 67 68


21

A bevándorlásról és a menedékjogról szóló első jogszabály 1997-ben született meg.75 2003-ban lépett hatályba a külföldiek számára Lengyelországban nyújtott védelemről szóló törvény.76 A törvény szabályozza a Lengyelországba érkező menedékkérők számára biztosítandó befogadási körülményeket és eljárási biztosítékokat. Menedékkérelem az országba való belépésnél a határőrségen keresztül, vagy az országon belül a varsói irodák valamelyikében terjeszthető elő. A statisztikai adatok szerint Lengyelországban 2008 és 2012 között évente 6500 és 10 000 között változott a benyújtott kérelmek száma.77 2012-ben 10 671 menedékkérő terjesztett elő kérelmet.78 2013-ban nőtt a kérelmek száma, október végéig több mint 14 400 menedékkérő nyújtott be kérelmet.79A legtöbb kérelmet a fehérorosz határnál lévő terespoli határátkelőnél nyújtották be. 2012-ben a legtöbb menedékkérő Oroszországból, Grúziából, Örményországból, Kazahsztánból és Szíriából érkezett.80 2013 első két negyedévében a legtöbb kérelmet orosz, grúz, szíriai, örmény és kazah állampolgárok nyújtották be.81 A sérülékeny kérelmezők meghatározása a lengyel jogban A külföldiek számára nyújtott védelemről szóló törvény nem definiálja a sérülékenység fogalmát. Azonban a törvény 4. fejezetében szerepel, hogy a speciális szükségletekkel rendelkező menedékkérőket különleges eljárási garanciák illetik meg. A törvény a sérülékeny menedékkérők három csoportját sorolja fel: • Kísérő nélküli gyermekek (61–67. cikk) • Fogyatékossággal élő személyek (68–69. cikk) • Erőszak áldozatai (68–69. cikk)

A külföldiek számára nyújtott védelemről szóló törvény sem a fenti kategóriákat, sem a sérülékenységet, sem pedig a „speciális szükségletek” fogalmát nem definiálja. A menedékkérők számára jelenleg nyújtott támogatások A Külföldiekkel Foglalkozó Hivatal köteles gondoskodni az országba érkező menedékkérők elhelyezéséről és pénzügyi támogatásáról. A kérelmezők előbb a fenti befogadó állomások valamelyikében kerülnek elhelyezésre, majd onnan áthelyezik őket egy menekültszállásra. A menedékkérők a menekültszálláson kívül is megoldhatják lakhatásukat, ebben az esetben pénzügyi támogatást kapnak mindaddig, míg menekültügyi kérelmük ügyében döntés születik.82 A pénzügyi támogatás célja többek között a menedékkérő biztonságának garantálása, különös tekintettel a gyermeküket egyedül nevelő édesanyákra.83 A törvény nem tartalmaz rendelkezést a sérülékeny menedékkérők elhelyezésével kapcsolatban. Azonban a Varsó Targówek városrészében lévő, 2010-ben megnyitott menekültszálláson egyedülálló nőket és anyákat helyeznek el. A külföldiekről szóló törvény, Jogi közlöny (1997), 114., 739. tétel (módosításokkal). 2003. évi Jogi közlöny, 128., 1176. tétel (módosításokkal). A belügyminisztérium is kibocsátott jogszabályokat a kérdéskörrel kapcsolatban (másodlagos joganyag). 77 UNHCR menekültügyi trendek (2007–2009) és (2010–2012) (21. lábjegyzet) 78 Uo. 79 Kormányzati adatok A menekültügyi statisztikai adatok elérhetők a Külföldiekkel Foglalkozó Hivatal weboldalán: http://www.udsc.gov.pl/Statistics,275.html 80 Eurostat (2012) (23. lábjegyzet) 81 Eurostat, első és második negyedév (2013) (24. lábjegyzet) 82 A külföldiek számára nyújtott védelemről szóló törvény, 71. cikk, 1., 2. bekezdés 83 A külföldiek számára nyújtott védelemről szóló törvény, 72. cikk, 1.1. bekezdés 75 76

22


A menedékkérők jogosultak egészségügyi ellátásra.84 A befogadó állomásokon és a menekültszállásokon nyújtott egészségügyi ellátást a Külföldiekkel Foglalkozó Hivatal finanszírozza, a szolgáltatást azonban egy magáncég nyújtja vállalkozóként. Minden befogadó állomáson és menekültszálláson lennie kell egy orvosnak és egy nővérnek. A magáncég által nyújtott pszichológiai segítség ugyancsak elérhető a befogadó állomásokon és a menekültszállásokon. A szakellátásra különböző kórházakban kerül sor. A kérelmezők ugyanazokra az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak, mint az egészségbiztosítással rendelkező lengyel állampolgárok és más személyek. Az egészségügyi szolgáltatások a következőket foglalják magukban: orvosok (egészségügyi alapellátás) és szakorvosok (szakellátás) által végzett terápia, megelőzés és kezelés, valamint hozzáférés a kórházi és a sürgősségi szolgáltatásokhoz.85 Speciális eljárási biztosítékok Az erőszak áldozatai és a fogyatékkal élő személyek által benyújtott kérelmek elbírálása speciális eljárás keretében történik. A Külföldiekkel Foglalkozó Hivatal orvosi vagy pszichológiai vizsgálatot kér, ha a személy menekültügyi kérelmében jelezte, hogy fogyatékkal él vagy erőszak áldozata, vagy ha fizikai vagy mentális állapota arra enged következtetni, hogy erőszak áldozata. Ha az orvosi vagy pszichológiai vizsgálat megerősíti az erőszak gyanúját vagy a fogyatékosság tényét, a meghallgatást a kérelmező állapotának figyelembe vételével, pszichológus jelenlétében folytatják le.86 A kísérő nélküli gyermekek esetén is alkalmaz eljárási biztosítékokat a hatóság. A kérelem benyújtását követően azonnal gyámot jelölnek ki a gyermek mellé, akit nevelőszülőknél vagy nevelőotthonban helyeznek el. A kísérő nélküli menedékkérő gyermek által előterjesztett kérelmet csak kijelölt ügyintéző bírálhatja el, a meghallgatáson pedig jelen kell lennie a gyámnak, egy, a gyermek által választott személynek, valamint egy pszichológusnak vagy egy nevelőnek is.87 A Hivatal a belügyminisztériummal és az UNHCR-rel együttműködve kidolgozott egy szabványos működési eljárást az emberkereskedelem áldozatainak kezelésére, amely 2014-ben lép hatályba. Az eljárás ügyintézőknek nyújt információt és útmutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan és milyen eszközökkel kezelhetik az emberkereskedelem esetleges áldozatait. A Hivatal menedékjogi eljárásokért felelős osztálya továbbá egy emberkereskedelemre specializálódott különleges koordinátort is kijelöl, akihez az ügyintéző vonatkozó kérdésekkel fordulhat. Ez a megoldás fontos előrelépést jelent az emberkereskedelem áldozatainak hatékony azonosítása és támogatása terén, még akkor is, ha csak a menedékjogi eljárásokért felelős osztály tevékenységére korlátozódik. Sérülékeny menedékkérők azonosítása és szükségleteik felmérése Bár a Külföldiekkel Foglalkozó Hivatal a fentieknek megfelelően figyelembe veszi a sérülékeny menedékkérők egyes csoportjainak speciális szükségleteit, nem kötelezettsége a menedékkérők speciális szükségleteinek azonosítása és felmérése a megfelelő támogatás és eljárási biztosítékok alkalmazása érdekében. Mint fentebb már említettük, ez alól az egyetlen kivételt az jelenti, ha a kérelmező jelzi, 86 87 84 85

A külföldiek számára nyújtott védelemről szóló törvény, 70. cikk, 1. bekezdés A külföldiek számára nyújtott védelemről szóló törvény, 73. cikk, 1. bekezdés A külföldiek számára nyújtott védelemről szóló törvény, 68. cikk A külföldiek számára nyújtott védelemről szóló törvény, 65. cikk


23

hogy fogyatékkal él vagy erőszak áldozata, mely esetben orvosi vizsgálatra kerül sor, és a hatóság speciális eljárási biztosítékokat alkalmaz. Lengyelországban a civil szervezetek csak erősen korlátozott kapacitással tudnak közreműködni a kérelmezők speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteinek felmérésében és kezelésében. Ebből a szempontból fejleszteni kell a Hivatal és a civil társadalom közötti együttműködést.

2.5. Románia Háttérinformáció Romániában a Bevándorlásügyi Felügyelőséghez tartozó Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság a nemzeti menekültügyi hatóság.88 Ez a testület felel többek között a menedékkérelmek regisztrálásért, feldolgozásáért és elbírálásáért közigazgatási szinten, a kapcsolódó dokumentumok kibocsátásáért, valamint érvényességük meghosszabbításáért. A menedékjogi eljárást a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény és az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv, a 2006. évi (módosított és kiegészített) menekültügyi törvény,89 a polgári eljárásjogi törvény, valamint a sürgősségi kormányrendelet vonatkozó rendelkezései szabályozzák.90 A Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság regionális struktúrában működik. A hat regionális központ, ahol a menedékkérők elhelyezése és a kérelmek elbírálása történik a következő városokban található: Bukarest, Galac, Radóc, Nagysomkút, Temesvár és Gyurgyevó. A regionális központokat a Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság működteti. A statisztikai adatok szerint Romániában 2008 és 2012 között évente 1000 és 2500 között változott az előterjesztett kérelmek száma, 2012-ben 2511 kérelmet nyújtottak be a hatósághoz.91 2013 októberének végéig összesen 1319 menedékkérő nyújtott be kérelmet.92 2012-ben a legtöbb menedékkérő Algériából, Marokkóból, Pakisztánból, Szíriából és Afganisztánból érkezett az országba.93 2013-ban a legtöbb menedékkérő Szíriából, Irakból és Pakisztánból érkezett.94 A menedékkérelmek a Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság hat regionális központjában, a határőrség egységeinél,95 vagy az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó Büntetés-végrehajtási Intézetek Országos Hivatalánál nyújthatók be. A menedékjogi eljárást az Igazgatóság területileg illetékes befogadó állomásának személyzete folytatja le. Ha a kérelmező menedékkérelmet nyújt be a határon, a határőrség által alkalmazott szabályokról a menedékjogi törvény rendelkezik. A határon lefolytatott eljárás idejére, de legfeljebb húsz napig A Bevándorlásügyi Felügyelőség a Belügyminisztérium fennhatósága alatt működik. Menedékjogi törvény (122/2006), (2006. május 4.) Ez a törvény ülteti át a nemzeti jogba a vonatkozó uniós irányelvek és rendeletek rendelkezéseit. 90 Sürgősségi kormányrendelet (194/2002) (módosított és kiegészített) 91 UNHCR menekültügyi trendek (2007–2009) és (2010–2012) (21. lábjegyzet) 92 Kormányzati adatok 93 Eurostat (2012) (23. lábjegyzet) 94 Kormányzati adatok. Lásd még Eurostat, első és második negyedév (2013) (24. lábjegyzet) 95 A határon őrizetbe vett illegális határátlépőket, ha menedékért kívánnak folyamodni, menedékkérőként regisztrálják, és átszállítják őket az Igazgatóság irányítása alá tartozó nyitott befogadó állomás valamelyikébe. 88 89

24


a menedékkérőket egy tranzitzónában helyezhetik el; ezt követően beléphetnek Románia területére, függetlenül attól, hogy milyen fázisban van menedékkérelmük elbírálása, és a hat menekültszállás valamelyikében helyezik el őket.96 A sérülékeny kérelmezők meghatározása a román jogban A külföldiekről szóló törvény 2011-es módosítása bevezette a sérülékeny személyek fogalmát. Ebbe a csoportba tartoznak a „gyermekek, a kísérő nélküli gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, az időskorúak, a várandós nők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a kínzás, nemi erőszak vagy más súlyos fizikai, lelki vagy szexuális erőszak áldozatai”.97 A menedékjogi törvény ellenben nem tartalmaz hasonló rendelkezést, és nem határozza meg a sérülékenység fogalmát. Ehelyett a „speciális szükségletekkel rendelkező személy” fogalmat használja, melynek jelentését nem definiálja.98 A sérülékeny személyeket „a Bevándorlásügyi Felügyelőség szakemberei által elvégzett értékelés” alapján azonosítani kell,99 számukra „megfelelő elhelyezési körülményeket és támogatást kell biztosítani a befogadó állomásokon”,100 valamint a Bevándorlásügyi Felügyelőség szakembereinek gondoskodniuk kell e menedékkérők megfelelő egészségügyi ellátásáról és101 pszichológiai támogatásáról.102 A menedékkérők számára jelenleg nyújtott támogatások A 2006. évi menedékjogi törvény értelmében alapvetően a Menekültügyi és Integrációs Igazgatóság103 köteles gondoskodni azon menedékkérők elhelyezéséről és támogatásáról, akik nem rendelkeznek elegendő pénzzel ahhoz, hogy fenntartsák magukat.104 A menekültszállásokon a menedékkérők a kormány által nyújtott pénzügyi támogatásra, valamint civil szervezetek által biztosított tanácsadó és támogató szolgáltatások igénybe vételére jogosultak. A menedékkérők nem jogosultak az ingyenes egészségügyi ellátásra, kivéve a sürgősségi ellátást, valamint a közvetlen életveszélyt jelentő akut vagy krónikus betegségeket.105 Ezeket a szolgáltatásokat közkórházakban vehetik igénybe a menedékkérők, vagy a menekültszálláson, ha ott rendelkezésre áll képzett egészségügyi személyzet. A kezelés költségeit a Belügyminisztérium fedezi. Közegészségügyi okokból a kérelmezők kötelező egészségügyi vizsgálaton vesznek részt.106

96

97 98

99

102 103 104 105 106 100 101

Az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a legtöbb menedékkérő, aki a határon nyújt be menedékkérelmet, engedélyt kapott arra, hogy az ország területére belépjen és részt vehessen a menedékjogi eljárásban. Külföldiekről szóló törvény (194/2002), 2(z) cikk A menedékjogi törvény módosítására vonatkozó javaslat – melyet várhatóan 2013 decemberében fogadnak el – tartalmaz egy cikket, mely használja a „speciális szükségletekkel rendelkező csoportok”, fogalmát, és ehhez ugyanazon kategóriákat rendeli, mint a befogadási körülményekről szóló átdolgozott irányelv (2013), kivéve a „súlyos betegségben szenvedő személyek” kategóriáját. A sérülékeny menedékkérőknek a befogadási körülményekről szóló átdolgozott irányelvben szereplő meghatározásával a 3. fejezet foglalkozik. A menedékjogi törvény alkalmazására vonatkozó módszertani normák (G.D. 1251/2006), 5. cikk, (1) bekezdés Menedékjogi törvény (122/2006) (módosított), 17. cikk, (1)(l) bekezdés Menedékjogi törvény (122/2006) (módosított), 1. cikk, (1)(n) bekezdés A menedékjogi törvény alkalmazására vonatkozó módszertani normák (G.D. 1251/2006), 5. cikk, (2) bekezdés Ekkor a hivatal neve Nemzeti Menekültügyi Hivatal volt. Menedékjogi törvény (122/2006) (módosított), 17. cikk, (1)(k) bekezdés Menedékjogi törvény (2006) (módosított), 17. cikk, (1)(m) bekezdés A menedékjogi törvény alkalmazására vonatkozó módszertani normák (G.D. 1251/2006), 8. cikk, és a menedékjogi törvény, 19. cikk, (h) bekezdés


25

Speciális eljárási biztosítékok A hatóságok nem alkalmaznak külön eljárást a sérülékeny menedékkérők esetén, vagyis a speciális szükségletekkel rendelkező menedékkérők által benyújtott kérelmeket a szokásos, gyorsított vagy a határon alkalmazott eljárás keretében dolgozzák fel. Ez alól csak a kísérő nélküli menedékkérő gyermekek jelentenek kivételt, akiknél az utóbbi két eljárás nem alkalmazható. A hatóságok különleges eljárási biztosítékokat alkalmaznak kísérő nélküli és szüleiktől, vagy gondviselőjüktől elszakított gyermekek esetén, és ha kétség merül fel a kérelmező korával kapcsolatban, orvosi és jogi vizsgálatokat végeznek az életkor meghatározása érdekében. Kísérő nélküli menedékkérő gyermekek esetében az ügyintézőnek figyelembe kell vennie a gyermek intellektuális fejlettségét és érettségét, de nem kerül sor a gyermek mindenek felett álló érdekeinek meghatározására. A menedékjogi eljárás során a kísérő nélküli gyermekek mellé gyámot jelöl ki a Gyermekvédelmi Igazgatóság. A 16 évnél fiatalabb gyermekeket gyermekvédelmi létesítményben helyezik el, a 16 évnél idősebbek pedig választhatnak, hogy egy befogadó állomáson vagy a gyermekvédelmi létesítményben kívánnak lakni. A menedékjogi törvény különleges rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan kell lefolytatni az eljárást olyan személy esetén, aki az orvosi és jogi vizsgálatok alapján jogilag cselekvőképtelen, és ezért jogi képviselőt kell kirendelni mellé.107 Sérülékeny menedékkérők azonosítása és szükségleteik felmérése A sérülékeny személyek támogatása terén a legnagyobb hiányosságot az jelenti, hogy nem áll rendelkezésre kidolgozott módszer e személyek korai azonosítására, melyet a menekültügyi hatóságnak önállóan vagy civil szervezetekkel együttműködve kellene elvégeznie. Nemzeti szinten csak az emberkereskedelem áldozatainak azonosítására létezik kidolgozott mechanizmus;108 azzal kapcsolatban nem áll rendelkezésre információ, hogy ezt menedékkérők esetén is alkalmazzák-e. A speciális egészségügyi szükségletekkel rendelkező személyek azonosítását megnehezíti az egészségügyi szolgáltatások szűk köre és az egészségügyi személyzet elégtelen száma. Ugyanakkor, ha a menedékjogi eljárás bármely szakaszában arra derül fény, hogy egy menedékkérő valamilyen krónikus betegségben (pl. TBC, HIV vagy cukorbetegség) szenved, a kérelmezőt megilleti az állam által finanszírozott egészségügyi ellátás.

2.6. Szlovákia Háttérinformáció Szlovákiában a menekült és az oltalmazott státusz iránt előterjesztett kérelmek elbírálásáért a Belügyminisztérium Bevándorlásügyi Hivatala felel. A Bevándorlásügyi Hivatal eljárásügyi osztálya felel közvetlenül az elsőfokú menedékjogi eljárásokért, valamint a Szlovákia területén működő menekültügyi létesítmények működtetéséért. Az országban Humennében, Pozsonyban, Kassán és a poprádi nemzetközi repülőtéren működik befogadó állomás. Továbbá egy-egy menekültszállás található Opatovská Nová Ves és Rohovce városokban. Menedékjogi törvény (122/2006) (módosított), 14. cikk 335/2007. számú belügyminiszteri rendelet

107 108

26


A szlovák menekültügyi rendszert a 2002. évi menedékjogi törvény szabályozza,109 mely az 1995. évi menekültügyi törvény helyébe lépett. A menedékjogi törvényt 2003. január 1-jei hatályba lépése óta kilenc alkalommal módosították. A legutóbbi módosítások az uniós jogszabályok átültetéséhez kapcsolódtak.110 A menedékjogi törvény többek között szabályozza a menekült és oltalmazott státusz iránt benyújtott kérelmek elbírálásának eljárását, az ideiglenes menedék megítélésének eljárását, a menedékkérők, valamint az oltalmazott státuszt élvezők jogait és kötelezettségeit, az elhelyezés körülményeit és típusait, valamint a menekültügyi létesítményekben biztosított szolgáltatások körét. Menedékkérelem a rendőrség erre kijelölt osztályán nyújtható be.111 2008 és 2012 között Szlovákiában évente 500-900 menedékkérelmet nyújtottak be.112 2013 első két negyedévében összesen 235 menedékkérő nyújtott be kérelmet.113 2012-ben a legtöbb menedékkérő Szomáliából, Afganisztánból, Grúziából, Kongóból és Örményországból érkezett.114 2013-ban a legtöbb kérelmet szomáliai, grúz, eritreai, afgán és pakisztáni állampolgárok nyújtották be.115 A sérülékeny kérelmezők meghatározása a szlovák jogban A menedékjogi törvény nem definiálja a sérülékeny személyek fogalmát. A törvény azonban előírja, hogy a hatóságok mind az elhelyezés, mind pedig a menedékkérelem elbírálása során kötelesek figyelembe venni a menedékkérők egyéni körülményeit, például származásukat, nemüket és életkorukat.116 A külföldi állampolgárok letelepedéséről szóló törvény tartalmaz a sérülékeny személyek fogalmára vonatkozóan egy definíciót.117 Ez a meghatározás azonban csak rendőrségi ügyekben használható, menedékjogi eljárásokkal kapcsolatban nem. A menedékkérők számára jelenleg nyújtott támogatások A menedékjogi törvény értelmében alapvetően a Bevándorlásügyi Hivatal felel a menedékkérők elhelyezéséért és támogatásáért.118 Kérelmük benyújtását követően a menedékkérőket a humennéi befogadó állomáson helyezik el, ahol kötelező egészségügyi vizsgálaton vesznek részt.119 Körülbelül egy hónap elteltével átkerülnek a két menekültszállás valamelyikébe. Az Opatovská Nová Vesben lévő állomás kifejezetten sérülékeny személyek, például nők és családok elhelyezésére szolgál. A rohovcei létesítményben elsősorban egyedülálló férfiakat helyeznek el. A Bevándorlásügyi Hivatal engedélyezheti 2002. évi menedékjogi törvény (480/2002 Coll.) A 2011. évi kvalifikációs irányelv átültetéséhez kapcsolódó legutóbbi törvényjavaslat vitája jelenleg van folyamatban a parlamentben. A törvény várhatóan 2014. január 1-jén lép hatályba. 111 2014. január 1. után várhatóan nőni fog a menekült ügyekkel foglalkozó rendőrségi osztályok száma, mivel a határ mentén lévő minden rendőrőrsön lehetőség nyílik majd menedékkérelem benyújtására; az erre vonatkozó törvénymódosítást még nem fogadták el. 112 UNHCR menekültügyi trendek (2007–2009) és (2010–2012) (21. lábjegyzet) 113 Eurostat (2012), első és második negyedév (2013) (24. lábjegyzet) 114 Eurostat (2012) (23. lábjegyzet) 115 Eurostat (2012), első és második negyedév (2013) (24. lábjegyzet) 116 Menedékjogi törvény, 19. és 39. cikk 117 A külföldi állampolgárok letelepedéséről szóló 2011. évi törvény (404/2011 Coll.). 2. cikk, (7) bekezdés: „A sérülékeny személyek közé tartoznak a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a 65 évnél idősebbek, a várandós nők, a kiskorú gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a kínzás, nemi erőszak vagy más súlyos pszichológiai, fizikai vagy szexuális erőszak áldozatai. Indokolt esetben 65 évnél fiatalabb személy is minősülhet „idős személynek”. 118 Menedékjogi törvény, 1. és 2. cikk 119 Menedékjogi törvény, 23. cikk, (3) bekezdés 109 110


27

a menekültszálláson kívüli lakhatást is azzal a feltétellel, hogy a menedékkérő saját maga, vagy egy szlovák állampolgár, vagy Szlovákiában élő külföldi állampolgár segítségével megfelelő anyagi forrásokkal rendelkezik az önellátáshoz. A Bevándorlásügyi Hivatal köteles gondoskodni a kísérő nélküli gyermekek, a gyermekes családok és a speciális ellátásra szoruló személyek megfelelő elhelyezéséről és támogatásáról. A menedékjogi törvény értelmében a Bevándorlásügyi Hivatal az elhelyezés során köteles figyelembe venni a menedékkérő életkorát, egészségi és családi állapotát, valamint a vallására, etnikai hovatartozására vagy állampolgárságára vonatkozó körülményeket. A férfiakat és nőket, valamint a gyermekeket és a felnőtteket (kivéve a családtagokat) egymástól elkülönítve kell elhelyezni. A törvény értelmében a menedékkérőket csak indokolt esetben szabad áthelyezni egy másik létesítménybe.120 A kísérő nélküli menedékkérő gyermekek egy kifejezetten erre a célra kialakított létesítményben kerülnek elhelyezésre. A hatályban lévő törvények értelmében amikor egy gyermek menedékkérelmet nyújt be, a menedékjogi eljárás teljes időtartamára át kell helyezni egy menekültügyi létesítménybe.121 A menedékkérők alapvetően nem jogosultak az egészségbiztosítással igénybe vehető szolgáltatásokra. Sürgősségi egészségügyi ellátásuk költségeit közvetlenül a Bevándorlásügyi Hivatal fedezi. A Hivatal más kezelések költségeit is fedezheti abban az esetben, ha azok az egészségügyi vizsgálatok eredményei alapján indokoltak. A Bevándorlásügyi Hivatal fedezi a kísérő nélküli menedékkérő gyermek egészségügyi ellátásának költségeit, ha azok kihasználás, elhanyagolás, kizsákmányolás, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód áldozatai, vagy ha fegyveres konfliktus következtében traumát szenvedtek el.122 A jogszabályok nem nyújtanak részletes iránymutatást azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen kezelések költségeit fedezi a Hivatal, ezt eseti alapon állapítják meg. Speciális eljárási biztosítékok A menedékjogi meghallgatások és a kérelmek elbírálása során a döntéshozóknak figyelembe kell venniük a kérelmező helyzetét és egyéni körülményeit, ideértve például származását, nemét és életkorát.123 A kísérő nélküli gyermekek kivételével a menedékjogi törvény nem határoz meg eljárási biztosítékokat a sérülékeny menedékkérők vonatkozásában. Kísérő nélküli menedékkérő gyermek mellé gyámot kell kijelölni, akinek kellő időt kell biztosítani arra, hogy felkészítse a gyermeket a meghallgatásra, melyen maga a gyám is részt vesz. A döntéshozónak továbbá ismernie kell a kísérő nélküli gyermekek speciális szükségleteit, és azokat figyelembe is kell vennie az eljárás során. Kísérő nélküli gyermek által benyújtott kérelem nem utasítható el a megalapozottság egyértelmű hiányára hivatkozva.124 Sérülékeny menedékkérők azonosítása és szükségleteik felmérése A menedékjogi törvény nem határoz meg speciális hivatalos eljárást a sérülékeny menedékkérők azonosítására és szükségleteik felmérésére. Ha a kísérő nélküli menedékkérő gyermek korával 122 123 124 120 121

28

Menedékjogi törvény, 39. cikk Menedékjogi törvény, 3. cikk Menedékjogi törvény, 22. cikk, (5) bekezdés Menedékjogi törvény, 6. és 19. cikk Menedékjogi törvény, 3. cikk, (1) bekezdés, 6. cikk, (5) bekezdés, 6. cikk, (6) bekezdés, 12. cikk, (4) bekezdés, 16. cikk, (2) 1 bekezdés


kapcsolatban kétség merül fel, életkor-meghatározásra kerül sor. A Bevándorlásügyi Hivatal köteles figyelembe venni a menedékkérők speciális körülményeit, de a jogszabályok értelmében nem köteles minden menedékkérőnél azokat külön felmérni. A gyakorlatban a speciális szükségleteket a Bevándorlásügyi Hivatal munkatársai eseti alapon mérik fel.

2.7. Egyesült Királyság Háttérinformáció Az Egyesült Királyságban a Belügyminisztérium felel a menedékkérelmek befogadásáért. Az Egyesült Királyság kormányán belül a Belügyminisztérium felügyeli a bevándorlással, útlevelek kibocsátásával, terrorelhárítással, rendfenntartással, kábítószerekkel és bűnüldözéssel kapcsolatos területeket.125 Az Egyesült Királyság Határellenőrzési Hivatala (UK Border Agency) 2008-ban jött létre a Belügyminisztérium végrehajtó hatóságaként; feladatai közé tartozott a menedékkérelmek (és egyéb, a bevándorlók által benyújtott kérelmek) elbírálása. A Határellenőrzési Hivatal 2013. április 1-jén elvesztette végrehajtó hatósági státuszát, funkciói pedig visszakerültek a Belügyminisztériumhoz.126 Menedékkérelem a határátkelőknél, valamint az országon belül a Menedékjogi Szűrőegységnél nyújtható be. Az elmúlt öt évben az Egyesült Királyságban évente átlagosan 26 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, ezek tíz százalékát a határátkelőknél, kilencven százalékát pedig az országon belül.127 A legtöbb menedékkérő Pakisztánból, Iránból, Nigériából, Afganisztánból és Sri Lankáról érkezett.128 Az első két negyedévben a legtöbb menedékkérő Pakisztánból, Iránból, Sri Lankáról és Szíriából érkezett.129 A menedékjog kérdését szabályozó első joganyag az 1993. évi menedékjogi és bevándorlási fellebbezési törvény volt. Azóta számos elsődleges és másodlagos joganyag született a kérdéskörrel kapcsolatban. Az Egyesült Királyság menedékjogi joganyagának harmonizációjára a mai napig nem került sor. Az Egyesült Királyság nem része automatikusan a Közös Európai Menekültügyi Rendszernek, ezért a kapcsolódó intézkedések csak a hatóságok döntése alapján léphetnek hatályba. Az Egyesült Királyság nem vette át a befogadási körülményekről szóló irányelv és a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv legutóbbi módosításait (2013). Sérülékeny menedékkérők és a számukra jelenleg elérhető támogatások Az 1999. évi menedékjogi jogszabály értelmében a menedékkérők elhelyezéséért és támogatásért elsősorban a Belügyminisztérium felel (1999-ben a Határellenőrzési Hivatal). Ennek jegyében 2000-ben a Határellenőrzési Hivatal részeként megkezdte működését az Országos Menekülttámogató Szolgálat (National Asylum Support Service).130 A Szolgálat érkezésük után „ésszerű időn belül” gondoskodik További információ: https://www.gov.uk/government/organisations/home-office A Határellenőrzési Hivatal weboldalán továbbra is elérhető menedékjogi információ: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/. E weboldalról ellenben később minden tartalom átkerül majd a kormány weboldalára: www.gov.uk 127 Lásd Eurostat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/population/publications/migration_asylum 128 Eurostat (2012) (23. lábjegyzet) 129 Eurostat, első és második negyedév (2013) (24. lábjegyzet) 130 Az elérhető szolgáltatásokat és támogatást a Határellenőrzési Hivatal weboldala ismerteti: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/ asylum/support/ 125 126


29

a „nehéz helyzetben lévő” menedékkérők elhelyezéséről és támogatásáról. A kérelmezőket sürgősségi menekültszállásokon/befogadó állomásokon helyezik el, majd 2-3 hét elteltével Anglia északnyugati, középső vagy északkeleti részébe, illetve Wales-be vagy Skóciába helyezik át őket. A támogatás kapcsán a bevándorlásügyi miniszternek figyelembe kell vennie a sérülékeny menedékkérők speciális szükségleteit. A jogszabályok értelmében ebbe a csoportba tartoznak a gyermekek, a fogyatékkal élők, az idősek, a várandós nők, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, valamint a kínzás, nemi erőszak vagy a pszichikai, fizikai, illetve szexuális erőszak más súlyos formáinak áldozatai.131 A miniszternek ellenben nem jogszabályból fakadó kötelessége, hogy gondoskodjon a sérülékeny személyek egyedi körülményeinek felméréséről annak megállapítása érdekében, hogy vannak-e sajátos szükségleteik.132 Ugyanakkor a Belügyminisztérium által finanszírozott, hat hatóságot magában foglaló, Menedékkérőket Támogató Partneri Szervezet tanácsadó és más szolgáltatásokkal segíti a menedékkérőket az ország különböző régióiban;133 ezek a hatóságok alkalmanként felmérik a sérülékeny menedékkérők szükségleteit. Az önkormányzatok mint helyi közigazgatási testületek felelnek a jóléti rendszer működtetéséért, valamint a „segítségre szoruló” személyek elhelyezéséért és támogatásáért, ideértve a menedékkérőket is. Ha egy menedékkérő a helyi hatóság megítélése szerint életkora, betegsége, fogyatékossága vagy bármely egyéb körülmény miatt „segítségre szorul”, a hatóság az egyéni körülmények figyelembe vételével gondoskodhat a menedékkérő elhelyezéséről és támogatásáról. Támogatás és segítség kizárólag olyan személynek nyújtható, aki nehéz helyzetben van.134 A kísérő nélküli gyermekek támogatása azok bevándorlásügyi jogállásától függetlenül a helyi önkormányzat szociális osztályának feladata. Ennek megfelelően a kísérő nélküli gyermekek a helyi hatóságoktól kapnak segítséget.135 A szociális osztály támogatással kapcsolatos feladatai közé tartozik a kísérő nélküli gyermekek szükségleteinek felmérése is. A gyermekek ilyen típusú szükségleteinek felmérésére egy kifejezetten erre a célra kidolgozott keretrendszer is rendelkezésre áll.136 Az Egyesült Királyság állami egészségügyi rendszert működtet, az egészségügyi szolgáltatások bárki számára elérhetők, akinek van „szokásos tartózkodási helye” az Egyesült Királyságban. A menedékkérők térítésmentesen vehetik igénybe az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásait.

A menedékkérőkről (befogadási körülményekről) szóló határozatok, 2005, 4. részhttp://www.legislation.gov.uk/uksi/2005/7 made. Ezek a határozatok ültetik át a nemzeti jogba az Európai Bizottság befogadási körülményekről szóló irányelvét (2003). 132 Uo. 133 A szervezettel kapcsolatos információ: http://www.refugeecouncil.org.uk/what_we_do/working_with_partners/asp 134 1948. évi nemzeti támogatási törvény (National Assistance Act), 21. rész (módosított) - http://www.legislation.gov.uk/ukpga/ Geo6/11-12/29/contents. A Határellenőrzési Hivatal menekültügyi közlönyének 82. száma az olyan menedékkérők számára elérhető támogatásról tartalmaz információt, akik életkorukból, betegségükből vagy fogyatékosságukból adódóan segítségre szorulnak: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/sitecontent/documents/policyandlaw/ asylumsupportbulletins/general/ pb82?view=Binary 135 A gyermekvédelemről szóló 1989. évi törvény, 17. és 20. rész: http://www.legislation.gov.uk/ukpga/1989/41 136 A keretrendszert bemutató dokumentum itt érhető el: http://webarchive.nationalarchives.gov.uk/20130401151715/https://www. education.gov.uk/publications/standard/publicationDetail/Page1/DH-4014430 131

30


Eljárási biztosítékok A gyermekek által benyújtott menedékkérelmeket külön eljárás keretében bírálja el a hatóság,137 továbbá ha azt az orvosi és a jogi szakvélemény indokolja, az eljárás meghatározott időre felfüggeszthető.138 Az ügyintézők számára külön útmutatót dolgoztak ki a nemi alapú üldözéssel,139 valamint az LMBTI-személyek140 és a kínzás áldozatainak kezelésével kapcsolatban.141 Szintén központi irányelv szabályozza az életkor-meghatározás során alkalmazandó eljárást.142 A Belügyminisztérium menedékjogi döntéshozatalra vonatkozó útmutatója alapvetően a kapcsolódó jogi és eljárási kérdésekről tartalmaz információt.

2.8. Következtetés Mint láthattuk, nemzeti jogszabályaiban minden állam elismeri, hogy a menedékkérők bizonyos kategóriái speciális szükségletekkel rendelkezhetnek (életkorukból, egészségi állapotukból, fogyatékosságukból vagy pszichés állapotukból adódóan), és a nemzeti jogszabályokban megjelenő definíciók alapvetően összhangban vannak a befogadási feltételekről szóló irányelv (2003) 17. cikkében foglaltakkal.143 Általában véve az államok különböző mértékben biztosítanak erőforrásokat a speciális támogatási szükségletek kezelésére, ideértve például az egészségügyi személyzet, a szociális munkások és asszisztensek, és az alkalmazott pszichológusok létszámát, valamint a különböző szolgáltatásokat nyújtó civil szervezeteket. Szintén eltérő a különböző országokban a sérülékeny menedékkérők esetén alkalmazott eljárásbeli szabályozás. Jelenleg azonban, a fentiekben megállapítottak szerint, egyetlen állam sem alkalmaz kidolgozott módszert a speciális támogatási vagy eljárásbeli szükségletekkel rendelkező menedékkérők azonosítására és e szükségletek felmérésére, ez pedig akadályozhatja a megfelelő szintű támogatás biztosítását, valamint az eljárási biztosítékok alkalmazását.

Az Egyesült Királyság Határellenőrzési Hivatalának „speciális menedékjogi esetekre” vonatkozó útmutatója: – Gyermekek által benyújtott menedékkérelmek kezelése: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/sitecontent/documents/policyandlaw/ asylumprocessguidance/specialcses/ 138 Az útmutató a következő weboldalon érhető el: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/sitecontent/documents/policyandlaw/ asylumprocessguidance/consideringanddecidingtheclaim/guidance/medico-legal.pdf?view=Binary 139 Elérhető itt: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/sitecontent/documents/policyandlaw/asylumpolicyinstructions/ apis/ gender-issue-in-the-asylum.pdf?view=Binary 140 Elérhető itt: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/sitecontent/documents/policyandlaw/asylumpolicyinstructions/apis/ sexual-orientation-gender-ident?view=Binary 141 Uo. (138. lábjegyzet) 142 Az irányelv a következő weboldalon érhető el: http://www.ind.homeoffice.gov.uk/sitecontent/documents/policyandlaw/ asylumprocessguidance/specialcases/guidance/assessing-age?view=Binary 143 Lásd 3. fejezet (3.2) 137


31

32


Sérülékeny menedékkérők meghatározása 3.1. Bevezetés E jelentés 1. fejezetében megállapítottuk, hogy egyes menedékkérők fokozottan kiszolgáltatott helyzetük miatt speciális támogatást, illetve különleges eljárásbeli biztosítékokat igényelnek. Ebből kifolyólag gyakran történik utalás menedékkérők bizonyos kategóriáira. E fejezet tovább részletezi, hogy az UNHCR iránymutatásai, valamint a releváns projektek alapján kidolgozott európai és más dokumentumok szerint ki kaphat konkrét támogatást és kinek lehet sajátos eljárásbeli szükséglete.

3.2. Ki minősül sérülékeny menedékkérőnek? i. Az UNHCR RSD eljárásjogi normái Az UNHCR RSD eljárásjogi normái alapján a következő kérelmezők minősülhetnek sérülékenyeknek vagy különleges szükségletekkel rendelkezőknek:144 • Nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló személyek;145 • Kínzás áldozatai vagy traumát elszenvedő személyek; • Speciális szükségletű nők (így pl. szexuális vagy családon belüli erőszak áldozatai vagy olyan nők, akik a fogadó országban a kulturális, családon belüli, szociális vagy gazdasági körülmények miatt kockázatnak lehetnek kitéve); • Egyes gyermek (18 év alatti) kérelmezők/kísérő nélküli és szüleiktől elszakított gyermekek; • Idős menedékkérők; • Fogyatékkal élő menedékkérők; • Orvosi ellátást igénylő menedékkérők.

ii. Kategórián alapuló megközelítés A Közös Európai Menekültügyi Rendszer keretében elfogadott 2003. évi befogadási körülményekről szóló irányelv szintén kategóriákat alkalmaz a sérülékenység meghatározására. A 17. cikk arra kötelezi a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az olyan sérülékeny személyek, mint például a gyermekek, fogyatékkal élő személyek, időskorúak, várandós nők, kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, valamint a kínzás, nemi erőszak vagy a pszichikai, fizikai, illetve szexuális erőszak más súlyos formái áldozatainak sajátos helyzetét. UNHCR, RSD eljárásjogi normák a menekültstátusz meghatározásához az UNHCR mandátuma alatt 3.4. fejezet, 3–22 oldal „Nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló személynek” minősülnek azok a kérelmezők, akik a fogadó országban azonnali refoulement-re (visszafordításra), önkényes letartóztatásra vagy őrizetbe vételre számíthatnak, vagy egyéb komoly jogi vagy védelmi szükséglettel bírnak.” UNHCR, RSD eljárásjogi normák 3.4.2. fejezet, 3–23 oldal.

144 145

3. fejezet – Sérülékeny menedékkérők meghatározása

33

A befogadási körülményekről szóló irányelv idei átdolgozása tovább bővíti és részletezi e kategóriákat: „A tagállamok az ezen irányelv végrehajtását tartalmazó nemzeti joganyagukban figyelembe kell vegyék az olyan sérülékeny személyek egyedi helyzetét, mint a gyermekek, a kísérő nélküli gyermekek, a fogyatékkal élők, az időskorúak, a várandós nők, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülők, az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, például a női nemi szerv megcsonkításának áldozatai.” (21. cikk) A menekültügyi eljárásokról szóló irányelv idén elfogadott átdolgozása szintén nagy hangsúlyt fektet a sérülékeny csoportokra, mivel elismeri, hogy egyes kérelmezőknek különleges eljárási biztosítékokra lehet szükségük, többek között életkoruk, nemük, szexuális irányultságuk, nemi identitásuk, fogyatékosságuk, súlyos betegségük, mentális zavaraik vagy az általuk elszenvedett kínzás, nemi erőszak vagy bármely egyéb súlyos pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak következményei miatt.146 iii. A kategórián alapuló megközelítés korlátai Nem szabad elfelejteni, hogy a kategórián alapuló megközelítés inkább példálózó jellegű, semmint teljes körű. Ennélfogva az egy vagy több felsorolt kategóriába sem sorolható menedékkérőknek is szükségük lehet speciális támogatásra, illetve eljárási garanciákra. Ilyen lehet a tanulási nehézséggel küzdők esete, akik nem feltétlenül tekintik magukat fogyatékkal élőnek. Ezzel szemben azonban azt is meg kell jegyezni, hogy a felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó személy nem feltétlenül igényel az egyébként valamennyi menedékkérő számára elérhető segítségen túli támogatást. Az is előfordulhat továbbá, hogy egyes kérelmezők speciális támogatást igen, de különleges eljárási garanciákat nem igényelnek vagy éppen fordítva. Ilyen eset lehet a kerekesszék használója, aki például megfelelően módosított lakókörülményeket igényel, de a menedékjogi eljárás tekintetében nem szorul semmilyen egyéb külön segítségre. iv. A sérülékeny menedékkérők védelmének javítása projekt Az RVA projekt teljes időtartama alatt a kutatási tevékenységek meghatározása során az egyéb kutatási projektekből származó megállapításokat is figyelembe vettük. Az Európai Menekültügyi Alap társfinanszírozásában megvalósuló sérülékeny menedékkérők védelmének javítása projekt (Enhancing Vulnerable Asylum-seekers’ Protection – EVASP)147 kimondottan a már említett, az Európai Bizottság 2007-ben kiadott, a Közös Európai Menekültügyi Rendszerről szóló Zöld Könyvén alapul, mely külön rámutatott, hogy figyelembe kell venni a sérülékeny emberek speciális igényeit, és felhívta a figyelmet a tagállamok között jelenleg érvényben lévő intézkedések, meghatározások és eljárások hiányosságaira.148 A menedékkérők kategorizálása helyett az EVASP inkább azt az álláspontot képviseli, hogy „ a sérülékenység „különféle „külső“ és „belső“ dimenziók mentén létező összetett fogalom”.149 E „dimenziók” között több „alapvető kategória” is megtalálható. A tíz leginkább releváns dimenzió: külső körülmények, családi konstelláció, testi egészség, lelki egészség, közösségi kapcsolatok, szélesebb társadalmi kapcsolatok, a különbözőség mértéke, az utazás típusa, a jogi helyzet és a napi rutin. 148 149 146 147

34

APD (2013), Preambulum (29) bek Az EVASP projektről bővebben lásd: http://www.evasp.eu/ 1. fejezet, 11. pont EVASP, Nemzetközi jelentés (2009–2010) 6. o


Felismerve, hogy a sérülékenység megállapítása történhet különböző dimenziók vizsgálatának eredményeként is, furcsának tűnhet az UNHCR és az európai menekültjogi irányelvek által előtérbe helyezett kategóriákon alapuló megközelítési elv. Mindazonáltal látható, hogy van átfedés, mert az EVASP szerint is sérülékenynek nevezhető személyekhez sorolhatók az orvosi ellátásra szoruló, a fogyatékkal élő, a lelki problémákkal küzdő személyek, a családok, a fiatalok, az időskorúak, valamint azok, akiknek összetett a menedékjogi kérelmük (ide sorolhatók a gyermekek, a nemi alapú üldözéssel, valamint az LMBTI személyekkel kapcsolatos esetek). Az EVASP viszont egy lépéssel tovább megy, felhívva a szolgáltatók figyelmét arra, hogy az ehhez hasonlóan sérülékenynek tekinthető személyek körébe beletartozhatnak továbbá az alábbiak is: - - - -

olyan személyek, akiknek testi épségét veszély fenyegetheti (ennek oka lehet a szexuális irányultság vagy a nemi identitás); a fogadó országban közösségi kapcsolatokkal nem rendelkező személyek (ebbe beletartozhatnak az egyedülálló férfiak is); a tanulási nehézséggel küzdők vagy az írástudatlanság minősített esetei; az átlagtól erősen eltérő személyek (ide sorolhatók a nagyon magasan vagy a nagyon alacsonyan képzettek).

Ahogyan azt az UNHCR és az átdolgozott európai menekültjogi irányelvek is illusztrálták, míg az RVA projekt a speciális szükségletekkel bíró személyekre koncentrált - ahogy azt már a fentiekben is jeleztük-, az is kiemelésre került, hogy a kategórialista nem teljes; ebben a tekintetben az EVASP megállapításai nyújtanak további támogatást.150 Valójában a támogatás az UNHCR sérülékeny menedékkérőkre vonatkozó meghatározásában is megtalálható, mely szerint „a nyilvánvalóan nemzetközi védelemre szoruló személyek” körébe bele tartoznak a „jogsegély vagy védelmi” szükséglettel rendelkezők is.151

3.3. Következtetés E fejezet arra a kérdésre kereste a választ, hogy ki minősül sérülékeny menedékkérőnek, és megállapította, hogy a menedékkérők egyes kategóriáinál lehetnek speciális támogatási igények és/vagy felléphet különleges eljárási biztosítékok iránti igény. Míg az európai menedékjogi irányelvek rámutatnak arra, hogy a menedékkérők bizonyos kategóriái egyes speciális szükségletekkel bírnak, a kategórián alapuló megközelítés ebből a szempontból nem kínál teljes körű megoldást. A konkrét támogatási és eljárásbeli szükségletek esetenként változhatnak. A következő fejezet a sérülékeny menedékkérők beazonosítására és szükségleteik felmérésére vonatkozó meglévő és új kötelezettségeket mutatja be.

Az EVASP-ról bővebb információ a 4. fejezetben (4.3. pont) található UNHCR, RSD eljárásjogi normák (144. pont)

150 151

3. fejezet – Sérülékeny menedékkérők meghatározása

35

36


Sérülékeny menedékkérők beazonosítása és szükségleteik felmérése 4.1. Bevezetés Az Európai Bizottság a Közös Európai Menekültügyi Rendszer jövőjéről szóló tanulmányában rávilágított arra, hogy hiányosságok mutatkoznak a sérülékeny menedékkérők beazonosítása terén.152 Az ezt követő tanulmányok ezt a megállapítást csak megerősítették, és egyben azt is jelezték, hogy az európai államok nem rendelkeznek olyan módszerrel, mellyel beazonosíthatók lennének a speciális támogatást, illetve eljárásbeli garanciákat igénylő személyek.153 E fejezet célja a sérülékeny menedékkérők beazonosítására és szükségleteik felmérésére vonatkozóan már meglévő és új állami kötelezettségek bemutatása. A fejezet egyben foglalkozik az RVA projekt során a sérülékeny menedékkérők beazonosítására szolgáló módszerek kifejlesztésével kapcsolatban felvetett főbb kérdésekkel is.

4.2. A sérülékeny menedékkérők korai és folyamatos beazonosítása i. Az UNHCR profilírozási és továbbutalási mechanizmusa Az UNHCR Végrehajtó Bizottsága megállapította, hogy már a regisztráció során rögzíteni kell a „különleges védelem vagy segítség iránti igényeket”.154 A regisztráció gyakorlatilag egy védelmi eszközként értelmezhető, és az UNHCR védelmi menetrendje (Agenda for Protection) ki is mondja, hogy az egyes államok feladata „...megérkezésüket követően a lehető leghamarabb egyénileg regisztrálni és dokumentálni a női és férfi menekülteket és menedékkérőket az adott ország területén úgy, hogy az hozzájáruljon az érintett személyek biztonsága, a létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférésük, és a mozgásszabadságuk javításához.”155

EK Zöld Könyv (11. pont) Lásd például az EVASP Projektet (147. pont), valamint a kínzás áldozataival kapcsolatban különösen a Kínzás Áldozatainak Nemzetközi Rehabilitációs Tanácsa (IRCT), a Kínzás áldozatainak felismerése a nemzeti menedékjogi eljárásokban: összehasonlító áttekintés az áldozatok korai beazonosításáról és hozzáférésükről az egészségügyi-jogi jelentésekhez a menedékkérőket fogadó országokban (2013). 154 UNHCR Végrehajtó Bizottság, 91. sz. következtetése (LII) a menekültek regisztrációjáról (2002) ((b)(vi) bek.) 155 UNHCR Végrehajtó Bizottság, Védelmi menetrend (A/Ac/96/965/1. függelék) (2002. június) 152 153

4. fejezet – Sérülékeny menedékkérők beazonosítása és szükségleteik felmérése

37

Az UNHCR „Menekültvédelem és vegyes migráció: 10 pontos akcióterv”156 elnevezésű programja a „profilírozási és továbbutalási mechanizmusokat” olyan „jogi szempontból nem kötelező erejű folyamatnak nevezi, mely minden hivatalos státusz-megállapítási eljárást megelőz, és célja a szükségletek beazonosítása, valamint az érkezők kategóriái közötti különbségtétel az érkezés utáni lehető legrövidebb időn belül. E folyamat egyik eleme az „érkezők tájékoztatása és olyan hatóságokhoz vagy eljárásokra való továbbutalása, melyek a legjobban ki tudják elégíteni igényeiket és kezelni ügyeiket”. ii. A befogadási körülmények és a 2013. évi menekültügyi eljárásokról szóló irányelv (átdolgozás) Az európai menekültjogi irányelvek átdolgozásai a sérülékeny menedékkérők beazonosításához és szükségleteik felméréséhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket. A befogadási körülményekről és a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv átdolgozásában a hangsúly nem csupán a korai, hanem a folyamatos beazonosításon van. A Közös Európai Menekültügyi Rendszer második fázisán belüli fejlesztések célja kiemelni a sérülékeny menedékkérők beazonosítására, valamint az igényeikkel kapcsolatos lépések megtételére vonatkozó állami kötelezettségeket.157 Ugyanez megtalálható a 2003. évi befogadási körülményekről szóló irányelvben is, amely arra kötelezi az államokat, hogy „vegyék figyelembe azon sérülékeny személyek különleges helyzetét, ... akiknél a helyzetük felmérését követően speciális igények állapíthatók meg”.158 Az európai eszközrendszer második fázisában a sérülékeny menedékkérők beazonosítására helyezett hangsúly így már tudatosabb állami magatartást kell, hogy eredményezzen. A befogadási körülményekről szóló 2013. évi irányelv (átdolgozás) 22. cikk A sérülékeny személyek sajátos befogadási igényeinek felmérése 1. A 21. cikkben foglalt rendelkezés eredményes végrehajtása érdekében a tagállamok kötelezettsége felmérni, hogy a kérelmező sajátos befogadási igényekkel rendelkező személy-e. A tagállamoknak emellett meg kell jelölniük a felmerülő igények jellegét. Ennek a felmérésnek a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztését követő ésszerű időn belül meg kell történnie, majd az beépíthető a meglévő nemzeti eljárási rendekbe. A tagállamok arról is kötelesek gondoskodni, hogy ezen sajátos befogadási igények a jelen irányelv rendelkezéseinek megfelelően akkor is megvitatásra kerüljenek, ha azok a menedékjogi eljárás egy későbbi szakaszában derülnek ki. A tagállamok végül kötelesek arról is gondoskodni, hogy a sajátos befogadási igényekkel rendelkező kérelmezőknek a jelen irányelvnek megfelelően nyújtott támogatás a menedékjogi eljárás teljes időtartama alatt figyelembe vegye ezen sajátos befogadási igényeket, valamint hogy helyzetüket megfelelően figyelemmel kísérjék.

UNHCR, Menekültvédelem és vegyes migráció: 10 pontos akcióterv (2007. január) EK Zöld Könyv (11. pont) 158 RCD (2003) 17(1) cikk, 2. bekezdés 156 157

38


A menekültügyi eljárásokról szóló 2013. évi irányelv (átdolgozás) A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a különleges eljárási garanciákat igénylő kérelmezőket még az elsőfokú határozathozatal előtt beazonosítsák. Ezen kérelmezők számára megfelelő támogatást – többek között elegendő időt – kell biztosítani az eljárásokhoz való hatékony hozzáférésük szükséges feltételeinek megteremtése érdekében, valamint a nemzetközi védelem iránt előterjesztett kérelmük alátámasztására szolgáló körülmények bemutatásához (Preambulum, 29. bek.).

24. cikk Különleges eljárási biztosítékokat igénylő kérelmezők 1. A tagállamok a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztését követően ésszerű időn belül kötelesek értékelni, hogy a kérelmező különleges eljárási garanciákat igényel-e. … 4. A tagállamok biztosítják, hogy a különleges eljárási garanciák iránti igényt ezen irányelvvel összhangban akkor is kielégítik, ha ez az igény az eljárás egy későbbi szakaszában válik ismertté, és ehhez nem indítják újra szükségszerűen az eljárást.

A korai beazonosítás előnyei magától értetődnek, mivel a sérülékeny menedékkérőknek amilyen hamar csak lehet, hozzá kell férniük a támogatásokhoz, és eljárásbeli szükségleteikkel is foglalkozni kell annak biztosítása érdekében, hogy menedékkérelmük kapcsán ne szenvedjenek hátrányt. Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a sérülékeny menedékkérők beazonosításának folyamatos mechanizmusa és igényszintjük felmérése. Az UNHCR már korábban kiemelt egyes olyan tényezőket, melyek meghiúsíthatják a sérülékeny menedékkérők korai beazonosítását: „Megjegyzendő, hogy a menedékkérők különféle okok, így szégyenérzetük vagy a bizalom hiánya miatt vonakodhatnak bizonyos élményeiket azonnal megosztani. Előfordulhat ilyesmi például a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichológiai, fizikai vagy szexuális erőszak egyéb formáit elszenvedő személyeknél. Az UNHCR megjegyzi, hogy ezen élmények későbbi elmondása azonban nem róható fel a menedékkérőnek, és ez nem gátolhatja őt bármilyen különleges támogatási intézkedés vagy szükséges kezelés igénybe vételében.”159

4.3. A sérülékeny menedékkérők beazonosítására rendelkezésre álló eszközök Mind az átdolgozott befogadási körülményekről, mind pedig a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv tartalmaz egy olyan rendelkezést, amely szerint a „a hivatkozott felmérésnek ... nem kell adminisztratív eljárás keretében történnie” (RCD, 2013 – 22. cikk (2) bekezdés/APD, 2013 – 24. cikk (2) bekezdés). Mivel fennáll az azzal kapcsolatos felmérés kötelezettsége, hogy a kérelmező sajátos befogadási UNHCR, Az Európai Bizottság [befogadási] irányelvvel kapcsolatos átdolgozott javaslatára vonatkozó észrevételek (2009) (11. o.) / UNHCR, Az Európai Bizottság [befogadási] irányelvvel kapcsolatos átdolgozott javaslatának módosítására vonatkozó észrevételek (2012) (16-17. o.)

159


39

igényekkel rendelkezik, illetve különleges eljárási biztosítékokat igényel, ez a rendelkezés nem mentesíti a tagállamokat azon előírás alól, mely arra vonatkozik, hogy álljon rendelkezésre a sérülékeny menedékkérők szükségleteit felmérő megfelelő módszer. Az UNHCR már kidolgozott egy fokozott kockázat értékelésére szolgáló eszközt (melynek része egy felhasználói útmutató is). Az eszköz „kockázati mutatókat” ad meg, melyek segítségével beazonosíthatók a sérülékeny menedékkérők, és kezelhetők speciális igényeik. Ezen eszközt azért fejlesztették ki, hogy az UNHCR eredményesebben be tudja azonosítani a kockázatnak kitett menekülteket.160 A sérülékeny menedékkérők beazonosításához kapcsolódó korábbi projektek részeként különféle egyéb eszközök is kifejlesztésre kerültek. i. PROTECT: „Process of Recognition and Orientation of Torture Victims in European Countries to Facilitate Care and Treatment” ,161 A PROTECT nevű projektben hat partner civilszervezet vesz részt Bulgáriából, Franciaországból, Németországból, Magyarországról és Hollandiából. A projekt célja az volt, hogy kifejlesszenek egy eljárást a kínzás vagy a lelki, fizikai vagy szexuális erőszak súlyos formáit elszenvedő áldozatok felismerésére és tájékoztatására. Bevezették a PROTECT kérdőívet, mely kifejezetten a leggyakoribb mentális problémák, így például poszttraumás stressz zavar (PTSD) és a depresszió jeleire koncentrált. A kérdőív célja „a traumatikus élményt átélő sérülékeny menedékkérők beazonosítása” volt.162 A kérdőívet egyes európai országokban már használják a projekt második fázisában (PROTECT-ABLE), mely 2012 szeptemberében vette kezdetét. ii. ASPIS: Menedékkérők Védelmi Indexei eszköz A 3. fejezetben a sérülékeny menedékkérők meghatározásával kapcsolatban foglalkoztunk az EVASP munkájával, és megjegyeztük, hogy az EVASP inkább azt az álláspontot képviseli, hogy a sérülékenység „különféle „külső“ és „belső“ dimenziók mentén létező összetett fogalom”.163 A kutatási eredmények és az eddig kapott visszajelzések alapján, valamint válaszul a menedékkérőkkel dolgozók azon igényére, hogy dolgozzanak ki a sérülékenység megállapítására megfelelő módszert, az EVASP projekt kifejlesztette a Menedékkérők Védelmi Indexei (Asylum-seekers’ Protection Indices – ASPIS) eszközt. Az eszköz „egyetlen oldalon gyors hivatkozási alapként foglalja össze a sérülékenység valamennyi beazonosított vonatkozását”, és „módszeres keretrendszer felállításával” igyekszik jelezni a sérülékenység fajtáit.164

UNHCR, Kiemelt kockázat beazonosítására szolgáló eszköz, 2. verzió (2010. június); Kiemelt kockázat beazonosítására szolgáló eszköz, 2. verzió (Felhasználói útmutató) (2010. június) 161 PROTECT, Process of Recognition and Orientation of Torture Victims in European Countries to Facilitate Care and Treatment (2010 - 2012) és PROTECT, Questionnaire and observations for early identification of asylum-seekers having suffered traumatic experiences (2010 – 2012) 162 Ugyanott, 6-7. o 163 EVASP, Nemzetközi jelentés (2009–2010) 6. o. (149. pont) 164 Ugyanott, 7. o

160

40


4.4 Nemzeti azonosítási módszerek kifejlesztése Az RVA projekt keretében még nem került sor olyan egységes megközelítési mód elfogadására, mely az államok számára egy konkrét módszert javasolna a sérülékeny menedékkérők beazonosítására és szükségleteik felmérésére. Az UNHCR-től származó különféle eszközöket és a fentiekben említett projekteket megvitatták nemzeti szinten is. A fentieken túl az alábbi alapelveket emelték ki: i. A menedékjogi eljárásra vonatkozó információ kulcsfontosságú annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmezők tisztában legyenek saját jogaikkal és kötelezettségeikkel, valamint számukra a menedékjogi eljárás során rendelkezésre álló támogatási lehetőségekkel.165 ii. A menedékkérőkkel foglalkozó vagy a regisztrációt végző munkatársaknak kellő érzékenységet kell mutatniuk a sérülékenység különféle jelei iránt, és ebben a tekintetben megfelelő képzést kell kapniuk.166 Ezen ismereteknek ki kell terjednie a kínzás jeleire és tüneteire.167 iii. A menedékkérőkkel közvetlenül foglalkozó, illetve a regisztrációt lebonyolító munkatársaknak minden látható sérülékenységet, így az orvosi ellátás iránti igényeket és a fogyatékosságokat le kell jegyezniük egy ellenőrző listára vagy a regisztrációs űrlapra.168 Ezt követően értesíteniük kell a menedékkérők ellátásával foglalkozó munkatársakat, valamint a menedékkérők igényeit felmérni és az azzal kapcsolatos lépések megtételére hivatott kijelölt személyeket (lásd a iv. pontot). iv. Valamennyi menedékkérőt fel kell mérni abból a szempontból, hogy van-e sajátos támogatási igénye, és szüksége van-e különleges eljárási biztosítékokra. A menedékjogi kérelem előterjesztését követően ésszerű időn belül átfogó felmérést kell végezni, lehetőleg egészségügyi vagy szociális munkások bevonásával. Az államoknak megfelelően képzett személyeket kell kijelölniük az igények átfogó felmérésére, és képzést kell biztosítaniuk abban az esetben, ha a szükséges készségek hiánya mutatkozik. Az ilyen felmérést végző munkatársaknak megfelelőképpen érzékenynek kell lenniük a sérülékeny menedékkérők beazonosítására, beleérte a kínzás jeleinek és tüneteinek felismerését. v. Az igényfelmérést követően a szükséglet szintjének megfelelő akciótervet kell készíteni. vi. Az államoknak tiszteletben kell tartaniuk a kérelmező bizalmas adatok megőrzésével kapcsolatos jogát, és az ilyen adatok közléséhez a kérelmező külön engedélyét kell kérni. Kizárólag a kérelmező szükségleteihez közvetlenül kapcsolódó adatok hozhatók nyilvánosságra. vii. A támogatási igényeket a szolgáltatást biztosítók és, amennyiben ez releváns, az érintett kérelmező felé kell kommunikálni. viii. A menedékkérő eljárásbeli szükségleteit közölni kell az ügyintézőkkel, és konkrét eljárást kell kidolgozni annak biztosítására, hogy a kérelmezőt semmilyen hátrány nem éri a menedékjogi kérelme UNHCR, RSD eljárásjogi normák, 3.1.3 fejezet, 3-2 oldal, 144. pont Az UNHCR, RSD eljárásjogi normák (144. pont) kiemeli, hogy a regisztrációs eljárásokat olyan szakképzett munkatársaknak kell végezni, akik megfelelő képzést kaptak a hozzájuk rendelt feladatok elvégzésére vonatkozóan, 3.2.3 fejezet, 3-7. oldal 167 Lásd: IRCT (2013) (153. pont) 168 UNHCR, RSD eljárásjogi normák, 3.4.9 fejezet, 3-27. oldal, 144. pont 165 166


41

benyújtása miatt. Az államoknak megfelelő eljárást kell kidolgozniuk a sérülékeny menedékkérők megalapozott kérelmeire való kiemelt figyelemre.169 Az államoknak megfelelő eljárást kell kidolgozniuk a menedékjogi eljárás felfüggesztésére addig, amíg az orvosi vagy pszichológiai szakvélemény elkészül.170 ix. Az ügyintézőket megfelelően ki kell képezni a sérülékeny menedékkérők meghallgatására,171 és kellően érzékennyé kell tenni őket a sérülékenység jeleivel kapcsolatban, beleérte a kínzás jeleit és tüneteit. Az ügyintézőknek rögzíteniük kell minden látható sérülékenységet, és erről értesíteniük kell a menedékkérők ellátásáért felelős munkatársakat, valamint a menedékkérők igényeivel foglalkozó kijelölt személyt (lásd iv. pont). Az ügyintézőknek lépéseket kell tenniük a kérelmező eljárásbeli szükségleteivel kapcsolatban. Az államoknak irányelveket kell kidolgozniuk és elfogadniuk az ügyintézők támogatására. x. A menedékjogi folyamat főbb állomásainál, rendszeres időközönként és folyamatosan igényfelmérést kell végezni. Ilyen főbb állomások például: - a menedékjogi meghallgatás előtt - a menedékjogi meghallgatás után - a menedékjogi döntés szakaszában.

4.5. Következtetés Az 1. fejezetben megállapítottuk, hogy a projekt egyik célja az, hogy a sérülékeny menedékkérők beazonosítására vonatkozóan módszereket dolgozzon ki, valamint felmérje speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteiket. E célkitűzés megvalósítása érdekében tett eddigi lépések közé tartozik a befogadó és szállásadó létesítmények felkeresése, mellyel meghatározható az államok jelenlegi kapacitása az azonosítási módszerek bevezetésére. A nemzeti hatóságokkal is tartottunk már megbeszéléseket, hogy megvitassuk a jelen fejezetben ismertetett megállapításokat és különböző alapelveket. Valamennyi államnak megküldtük az adott országra vonatkozó útmutatásunkat a sérülékeny menedékkérők beazonosítására, valamint szükségleteik felmérésére vonatkozó módszer kifejlesztéséhez.

Lásd 5. fejezet (5.2.2.) Lásd 5. fejezet (5.2.2.) 171 Lásd 5. fejezet (5.2.3.) 169 170

42


A sérülékeny menedékkérők speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteinek kielégítése 5.1. Bevezetés Az Európai Bizottság Zöld Könyv a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszer jövőjéről című kiadványa leszögezte, hogy meg kell találni a nemzeti kapacitások bővítésének módját azáltal, hogy „a menedékkérők és menekültek sérülékenyebb kategóriáival kapcsolatban felmerülő különleges szükségletek kielégítésére irányuló intézkedések kidolgozásába és végrehajtásába valamennyi érintettet (...) bevonják”.172 Az érintettek többek közt jogászok, orvosok, pszichológusok, szociális munkások és civil szervezetek. A könyv emellett kiemeli annak szükségességét is, hogy pontosabban szabályozzák, miből áll a megfelelő orvosi, pszichológiai segítségnyújtás és tanácsadás, és miből áll a gyermekek – különösen a kísérő nélküliek – szükségleteinek megfelelő kielégítése. A Zöld Könyv felhívja a figyelmet arra is, hogy a tagállamoknak megfelelő interjútechnikákat kell kialakítaniuk, melyek érzékenyen kezelik többek között a kérelmező életkorát, nemét és hátterét, valamint olyan intézkedéseket kell hozniuk, melyek eredményeképpen a döntéshozók értik és megfelelően alkalmazni tudják a gyermekek és nők által benyújtott menedékkérelmekkel kapcsolatos döntésekre vonatkozó alapelveket és szabályokat173; ez egyaránt vonatkozik az LMBTI menekültek vagy az emberkereskedelem áldozatai által benyújtott kérelmekre is. Ahogy azt az 1. fejezet megállapította, a projekt egyik kifejezett célkitűzése, hogy lépéseket tegyen a nemzeti hatóságok, jogászok, egészségügyi szakemberek és civil szervezetek kapacitásának fejlesztése terén annak érdekében, hogy a sérülékeny menedékkérők különleges támogatási, illetve eljárásbeli szükségleteivel foglalkozzanak. E célkitűzés korlátait azonban ki kell emelni. Egy tizennégy hónapos projekt időtartamán belül lehetetlen elérni azt, hogy az államok minden szükséges intézkedést meghozzanak és végrehajtsanak a sérülékeny menedékkérők támogatásának kialakítása és bővítése terén. Ez kétségtelenül inkább közép–hosszú távú törekvés, mely - ahogy azt a Bizottság is megjegyezte - „uniós szintű képzési programok”-at is magában foglalhat, beleértve például „adatbázisok és az információcsere egyéb eszközei” uniós szintű kialakítását a gyakorlatban bevált módszerek terjesztése érdekében.174 Mindenesetre az RVA projekt keretein belül, és a vonatkozó kutatások eredményei alapján, elindult egy folyamat, mely támogatja a nemzeti hatóságok és más érintettek kapacitásának kialakítását a sérülékeny menedékkérők különleges támogatási, illetve eljárásbeli szükségleteinek kielégítése érdekében. Annak EK Zöld Könyv (2007) (11. lábjegyzet) 7. oldal Uo. 174 Uo. 172 173

5. fejezet – A sérülékeny menedékkérők speciális támogatási és eljárásbeli szükségleteinek kielégítése

43

érdekében, hogy megerősítsék vagy kihangsúlyozzák a közép-európai államokon belül már bevált jó gyakorlatokat, számtalan intézkedés került bevezetésre. Ez a fejezet az egyes kiemelt területekkel és a megvalósult intézkedésekkel foglalkozik.

5.2 A kapacitás bővítése érdekében tett lépések 5.2.1. Kísérő nélküli és szüleiktől vagy gondviselőjüktől elszakított menedékkérő kiskorúak Az UNHCR azt javasolja, hogy ahogy azonosítottak egy menedékkérő gyermeket175, gyámot kell kijelölni a számára.176 E személy felel azért, hogy a gyermek érdekeit a menedékjogi eljárás során teljes mértékben figyelembe vegyék és képviseljék.177 A gyám feladata biztosítani azt, hogy a tartós megoldás megtalálásáig a gyermek jogi, társadalmi, orvosi, pszichológiai és eljárásbeli szükségleteit a menedékjogi eljárás során megfelelő módon figyelembe vegyék és kezeljék.178 A befogadási körülményekre vonatkozó irányelv átdolgozása előírja, hogy a tagállamoknak a lehető legrövidebb időn belül intézkedniük kell annak érdekében, hogy képviselő képviselje és segítse a kísérő nélküli gyermeket.179 A megfelelően képzett gyám kijelölése a gyermek képviseletére olyan alapelv, mely azt hivatott biztosítani, hogy a kísérő nélküli vagy szüleitől elszakított gyermek mindenek felett álló érdekét teljes mértékben figyelembe vegyék. A közép-európai államokban a gyámság rendszerének kialakításával vagy bővítésével kapcsolatos információ egy holland gyámsági intézettől, a kísérő nélküli gyermekekkel foglalkozó NIDOS alapítványtól származik és került terjesztésre. A NIDOS alapítvány – más partnerekkel együtt – létrehozta a Towards a European Network of Guardianship Institutions (ENGI; A gyámügyi intézmények európai hálózata felé) nevű projektet, melyet az Európai Menekültügyi Alappal közösen finanszírozott az uniós tagállamok gyámügyi szolgáltatásainak javítása céljából.180 A NIDOS képviselőjét meghívták, hogy ossza meg a gyámsággal kapcsolatos bevált gyakorlatokról szóló tapasztalatait az RVA projekt szakembereivel. A NIDOS jogi gyámság intézményével és hosszú távú, folyamatos gondozással segíti a kísérő nélküli gyermekeket, és felelős a gyermekek mentális és fizikai jólétéért. Az RVA projekten belüli egyéb tevékenységek, amelyek a kísérő nélküli vagy szüleiktől elszakított gyermekekkel kapcsolatos bevált gyakorlatok támogatására szolgálnak, többek közt a gyermekek által benyújtott kérelmek kezelésére, a gyermekek meghallgatására és a gyermekek kérelmének elbírálására vonatkozó képzések.181 A kísérő nélküli gyermekek otthonaiba tett látogatásokat, valamint a személyzettel 2012-ben a kísérő nélküli vagy szüleiktől/ gondviselőjüktől elszakított kiskorúak által benyújtott kérelmek száma Bulgáriában 44 (az összes kérelem 3,5%-a), Magyarországon 175 (az összes kérelem 8,11%-a), Lengyelországban 12 (az összes kérelem 0,11%-a), Romániában 43 (az összes kérelem 1,7%-a) és Szlovákiában 43 (az összes kérelem 5,8%-a) volt – UNHCR menekültügyi trendek (2010–2012) (21. lábjegyzet). 176 UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 8. irányelv: Gyermekek menekültkérelme az 1951-es Egyezmény 1A cikke (2) bekezdése és 1(F) cikke és/vagy a menekültek státuszára vonatkozó 1967. évi jegyzőkönyv (2009) (69. bek.) szerint; Lásd az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a Kísérő nélküli és szüleiktől vagy gondviselőjüktől elszakított gyermekekkel való bánásmód származási országukon kívül c. kiadványában szereplő 6. számú általános megjegyzését is (2005)(21. bek.) 177 A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, az UNHCR és mások, A kísérő nélküli és szüleiktől vagy gondviselőjüktől elszakított gyermekekre vonatkozó intézményközi irányelvek (2004. január) 4(e) bek 178 UNHCR, Irányelvek a gyermek mindenek felett álló érdekeinek meghatározására (2008. május) 179 RCD (2013) 24. cikk (1) bekezdés. Lásd még APD (2013) 25. cikk (1) bekezdés 180 NIDOS és Refugium, Towards a European Network of Guardianship Institutions (2010. február) 181 A regionális képzésekre vonatkozó részleteket lásd az 5.2.5. fejezetben 175

44


való konzultációt indokolt esetben az észrevételek megtárgyalása követett a nemzeti hatóságokkal. Egyes gyermekek eseteinek (meghallgatások és döntéshozatal) tanulmányozása az eredmények nemzeti hatóságoknak való bemutatásával folytatódott. 5.2.2. Traumatizált személyek, kínzás, nemi erőszak és a fizikai, érzelmi vagy szexuális erőszak más súlyos formáinak áldozatai A traumatizált személyekkel, vagy a kínzás vagy más sérelem áldozataival való foglalkozás során a menedékjogi eljárásokban számos egymáshoz kapcsolódó probléma merül fel. Az első az ilyen személyek korai azonosítása, amit a 4. fejezetben tárgyaltunk.182 A második a kínzás vagy más sérelem áldozatainak továbbutalása a szükséges orvosi vagy pszichológiai kezelésre és ellátásra.183 A harmadik a kezelés és orvosi vélemény szükségessége miatt felfüggesztett esetekre vonatkozó irányelvek és útmutatók kidolgozásához köthető.184 A negyedik a kérelem megalapozottként való értékeléséhez kapcsolódó irányelvek és útmutatók kidolgozásához köthető.185 Az ötödik az ilyen kérelmezők meghallgatására és az olyan problémákról való értesülés megszerzésére vonatkozik, melyek hátrányosan érinthetik a kérelmező képességét a meghallgatásra.186 A hatodik arra vonatkozik, hogy a szavahihetőség vizsgálata során figyelembe kell venni a trauma hatását az emlékezetre és a viselkedésre.187 Az RVA projekt keretében végzett munka a következőket foglalta magában: • Az Egyesült Királyság Belügyminisztériumának eljárására vonatkozó információ megosztása a Freedom from Torture188 és a Helen Bamber Foundation189 szervezetekhez való továbbutalásra vonatkozóan, beleértve az esettel kapcsolatos döntéshozatal felfüggesztését és az orvosi jelentések felhasználását.190

184 185 186 187 188 189 190 182 183

Lásd IRCT (2013) (153. pont) RCD, 25. cikk, (1) bekezdés „A kínzás vagy más súlyos fizikai vagy pszichológiai erőszak – beleértve a nemi erőszakot – tüneteinek és jeleinek azonosításával és dokumentálásával a jelen irányelv hatálya alá tartozó eljárásokban foglalkozó nemzeti intézkedéseknek többek között A kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés eredményes kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló kézikönyvön („Isztambul Protokoll”) kell alapulniuk”– APD (2013 Preambulum, 31. bek.). Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Hivatala, Emberi jogi főbiztos: A kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés eredményes kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló kézikönyv („Isztambul Protokoll”). UNHCR, RSD eljárásjogi normák, 4.6.3. fejezet, 4–22 oldal (144. pont). Az UNHCR mindazon személyeknek a kérelmeit, akik sérülékenyek vagy különleges szükségletekkel bírnak, elsőbbségi alapon megítélendőnek sorolja fel. Ebbe a körbe tartoznak „a kínzás (beleértve a nemi alapú erőszak) áldozatai, akik mentális vagy fizikai egészségügyi problémáktól szenvednek”. Megjegyzendő, hogy ez a gyorsított eljárásoktól különböző eljárás. Ezen irányelv szerint a kérelmezőket meghallgató személyeknek szintén rendelkezniük kell általános ismeretekkel azokról a problémákról, melyek hátrányosan befolyásolhatják a kérelmező képességét a meghallgatásra, így például a múltbeli kínzásra utaló jelekről – APD (2013) (4) (3) cikk. UNHCR, A bizonyítékokon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben:Teljes jelentés (2013. május) 61–65. oldal (részletesebb tárgyalása alább, a iv. részben). Magyar Helsinki Bizottság: A szavahihetőség vizsgálata a menedékjogi eljárásban – multidiszciplináris képzési kézikönyv (2013) 6. fejezet: A poszttraumás stressz zavar és a szavahihetőség – a traumás emlékezet problémái A Freedom from Torture egy bejegyzett jótékonysági szervezet, mely kínzások túlélőinek nyújt kezelést és támogatást. Az orvosi ellátás mellett a Freedom from Torture pszichiáterekhez, pszichoterapeutákhoz, pszichológusokhoz, tanácsadókhoz és kiegészítő terápiákhoz biztosít hozzáférést. Az ellátást nem csak menedékkérők, hanem olyan brit állampolgárok is megkapják, akiknek különleges segítségre van szükségük, például távol-keleti hadifoglyok vagy az észak-írországi felekezeti erőszak áldozatai. – http://www.freedomfromtorture.org/ A Helen Bamber Foundation népirtások, kínzások, emberkereskedelem és nemi erőszak biztonságot és menedéket kereső túlélőivel működik együtt: gyakorlati támogatást és olyan kezelést biztosítanak számukra, amellyel meg tudnak küzdeni múltjukkal és új jövőt tudnak építeni. – http://www.helenbamber.org/ Az útmutató elérhető a következő oldalon: http://www.ukba.homeoffice.gov.uk/sitecontent/documents/policyandlaw/ asylumprocessguidance/consideringanddecidingtheclaim/guidance/medico-legal.pdf?view=Binary


45

• A Freedom from Torture és a Helen Bamber Foundation képviselői előadásokat tartottak a szervezetek és az Egyesült Királyság Belügyminisztériuma között működő gyakorlatokról az RVA időközi konferenciáján191, melyen az illetékesállami hatóságok képviselői vettek részt. • Nemzeti és regionális képzések az esetek kezeléséről, a meghallgatásról, a traumatizált személyek, illetve kínzások vagy más sérelmek áldozatai kérelmének értékeléséről. • Civil szervezetekkel és egészségügyi szakemberekkel folytatott megbeszélések és képzések a traumatizált személyek, illetve a kínzás vagy más sérelmek áldozatainak azonosítására szolgáló módszerek kifejlesztéséről. • Civil szervezetekkel és egészségügyi szakemberekkel folytatott megbeszélések és képzések az orvosi vélemények előkészítéséről és használatáról. • Oktatók képzésének támogatása az Európai Menekültügyi Támogató Hivatalnál a sérülékeny személyek meghallgatásáról szóló modullal kapcsolatban (lásd az alábbi iii. pontot). • Esetek (meghallgatások és döntéshozatal) tanulmányozása, az eredmények bemutatása.

5.2.3 Sérülékeny kérelmezők meghallgatása Az államok azon kapacitását fejlesztendő, hogy jobban szolgálják a sérülékeny menedékkérők szükségleteit, az UNHCR az RVA projekt keretein belül támogatja a közép-európai nemzeti hatóságok munkatársainak képzését („train the trainer”) a sérülékeny személyek meghallgatásáról, azzal a modullal kapcsolatban, amelyet az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal fejlesztett ki és bocsátott rendelkezésre.192 Emellett az RVA projekt támogatta a sérülékeny személyek meghallgatásáról szóló modul bolgárra, magyarra, lengyelre, románra és szlovákra fordítását, mely az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal képzési tanmenetek platformjára kerül majd feltöltésre. A nemzeti képzések várhatóan 2014 első negyedévében indulnak el. 5.2.4 A kérelmező egyéni és helyzetfüggő körülményei Az UNHCR nemrégiben adott közre egy jelentést a szavahihetőség vizsgálatával kapcsolatban. A jelentés egy 2011 szeptemberében indult projekten alapult, melynek címe: Towards Improving Asylum Decision-Making in the EU (a továbbiakban: „CREDO”).193 A CREDO projekt egyik kifejezett célkitűzése az volt, hogy „hozzájáruljon a szavahihetőség vizsgálatának jobban felépített, objektív, jó minőségű és védelemközpontú gyakorlatához az EU tagállamai által végzett menedékjogi eljárásokban”.194 Az RVA projekt munkájának elősegítése érdekében a CREDO jelentés egyes részeit bolgár, magyar, lengyel, román és szlovák nyelvre is lefordították.195 A lefordított részek közé tartozott a jelentés 3. fejezete, mely kiemeli, hogy a meghallgatóknak és a döntéshozóknak figyelembe kell venniük a kérelmező egyéni és helyzetfüggő körülményeit a kérelem vizsgálatának minden szakaszában, beleérve természetesen a szavahihetőség-vizsgálatot is. A fejezet a következőkről nyújt tájékoztatást:

193 194 195 191 192

46

Az RVA időközi konferenciáját Prágában tartották 2013. április 25–26-án. EASO, Training and Quality – http://easo.europa.eu/about-us/tasks-of-easo/training-quality UNHCR, A bizonyítékokon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben:Teljes jelentés (2013. május), és UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Összefoglaló (2013. május) CREDO Teljes jelentés, ugyanott, 14. o. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az UNHCR nemrégiben kiadta a CREDO 2-t, mely a gyermekek kérdését állítja középpontba. A lefordított részek elérhetők online: - http://www.refworld.org/docid/519b1fb54.html


• Az emberi emlékezet korlátai és fajtái (rekonstrukció, tényekre, dátumokra, tárgyakra való emlékezés, az érzelmek és az emlékezés, felidézés); • A trauma emlékezetre és viselkedésre gyakorolt hatása; • Félelem és a bizalom hiánya; • Kulturális háttér és szokások; • Képzettség; • Nem; • Szexuális irányultság és nemi identitás; • Megbélyegzés és szégyen; • Kor és egyéb tényezők, többek között társadalmi helyzet, foglalkozás, vallás vagy hit, vidéki vagy városi háttér, korábbi vagy jelenlegi rossz bánásmód, kínzás, üldözés, bántalmazás vagy egyéb komoly emberi jogi sérelem és kapcsolódó tapasztalatok a származási, az átutazott, és a menedéket nyújtó országban. • A döntéshozót érintő tényezők.

A CREDO jelentés mellékleteit (folyamatábrák és ellenőrzőlisták a döntéshozók számára) szintén lefordították, mivel hasznos összefoglalóul szolgálnak a szavahihetőség-vizsgálat lefolytatásához, különösen a kérelmező egyéni és helyzetfüggő körülményeinek figyelembevételére vonatkozóan.196 5.2.5. Döntéshozatal Felügyeleti feladataival összhangban az UNHCR számos útmutatót bocsátott ki azon személyek nemzetközi védelmére vonatkozóan, akik menekültstátusz meghatározásért folyamodnak. Ilyen útmutatók vonatkoznak a gyermek menedékkérőkre,197a nemi alapú üldözésre,198 a szexuális irányultság és nemi identitás alapján igényelt menekültstátuszra,199 valamint az emberkereskedelem áldozatainak és az emberkereskedelem veszélyének kitett személyek menedékjogi kérelmére.200 Az UNHCR útmutatói az eljárásbeli és bizonyítási kérdésekkel kapcsolatban is tájékoztatással szolgálnak. Az államok kapacitásának e téren való fejlesztése érdekében döntéshozatali útmutatók is készültek a gyermekekre, a nemi alapú és az LMBTI kérelmezőkre vonatkozóan, elsősorban az UNHCR fent említett útmutatói alapján. Az útmutató más kapcsolódó UNHCR útmutatókra is hivatkozik201, így például az emberkereskedelem áldozataira vonatkozóan. Hivatkozik továbbá az UNHCR CREDO jelentésére és a kivonatos fordításokra, az európai menekültügyi irányelvek előírásaira és más válogatott anyagokra is. Az útmutató e jelentés mellékletét képezi. Az útmutatónak nem célja a vonatkozó UNHCR útmutatókat vagy egyéb hivatkozási alapokat helyettesíteni, sokkal inkább az A lefordított mellékletek külön elérhetők a következő címen: http://www.refworld.org/docid/51dd2f0d4.html UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 8. irányelv: Gyermekek menedékkérelmei a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikk (2) bekezdése és 1F cikke, és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv alapján (2009. szeptember) 198 UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 1. irányelv: Nemi alapú üldözés a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2002. május) 199 UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 9. irányelv: Szexuális irányultság és/vagy nemi identitás alapján menekültstátuszért benyújtott kérelem a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2012 október) 200 UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 7. irányelv: Az 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv alkalmazása az emberkereskedelem áldozatairól és az emberkereskedelem veszélyének kitett személyek menekültstátuszával összefüggésben (2006 április). 201 UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 2. irányelv: „Adott társadalmi csoporthoz való tartozás” a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2002. május); UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 4. irányelv: Belső menekülési alternatíva menedék a a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2003. július).

196 197


47

eljárási garanciák és a menekültstátusz érdemi elemzésének legfontosabb jellemzőire rávilágítani. Az útmutató három területre oszlik: • A meghallgatás előtt • A menedékjogi meghallgatás • Döntéshozatal: - Háttér-információ és a kérelem alapja - A szavahihetőség vizsgálata - A menekült fogalmának elemzése

Regionális szinten a képzést az összes részt vevő közép-európai ország képviselői, illetve a Cseh Köztársaság és Szlovénia menekültügyi hatóságainak képviselői is megkapták. Reményeink szerint a résztvevők nemzeti szinten is terjeszteni fogják a képzésben kiemelt alapelveket. Emellett a minőség-ellenőrzésben érintett szakemberek képzést kaptak a gyermekek eseteire, illetve a nemi alapú, a szexuális irányultság vagy a nemi identitás miatti üldözés eseteire vonatkozó auditálási kritériumokkal kapcsolatban. Ahogy az 1. fejezetben szerepelt, az RVA projektben részt vevő összes állam részt vett már korábbi projektekben is, melyek a menekültügyi döntéshozatal minőségének javításával, illetve belső minőségellenőrzési mechanizmusok kidolgozásával foglalkoztak.202

Lásd 1. fejezet (1.2)

202

48


Ajánlások Sérülékeny menedékkérők meghatározása Sérülékeny menedékkérőknek minősülnek azon személyek, akik speciális támogatást, illetve eljárási biztosítékokat igényelnek, hogy menedékkérelmük előterjesztése során ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. Nem létezik olyan komplex lista, mely a sérülékeny menedékkérők összes kategóriáját felsorolná. 1. ajánlás Az államoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a különleges támogatást igénylő menedékkérők közé tartoznak többek között a következő személyek: • a gyermekek, a kísérő nélküli gyermekek, a mozgássérültek, az időskorúak, a várandós nők, a gyermeküket egyedül nevelők, az emberkereskedelem áldozatai, a súlyos betegségben szenvedő személyek, a mentális zavarokkal küzdő személyek, valamint a kínzáson, nemi erőszakon vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáján átesett személyek, a testi épségükben veszélyeztetett személyek, a speciális tanulási igénnyel rendelkezők, valamint a közösségi kapcsolattal egyáltalán nem vagy csak korlátozott mértékben bíró emberek.

Az államoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a speciális eljárásbeli szükségletekkel rendelkező menedékkérők körébe tartoznak többek között a következő személyek: • a gyermekek; a nemi alapon, szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján menekültstátuszért folyamodók; a fogyatékkal élők; a súlyos betegséggel vagy mentális zavarokkal küzdő személyek; valamint a kínzás, emberkereskedelem, nemi erőszak vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formájának áldozatai.

Szükségletek azonosítása és felmérésére Az államoknak tanácsos lenne a menekültügyi eljárás korai fázisában beazonosítani a sérülékeny menedékkérőket, és felmérni speciális támogatási igényeiket, illetve eljárásbeli szükségleteiket. Az államoknak azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy a kérelmezők bizalmas információkat esetenként csak a menedékjogi eljárás későbbi szakaszában osztanak meg, vagy hogy éppen a menedékjogi eljárás során válhatnak sérülékennyé.

Ajánlások

49

2. ajánlás Az államoknak tanácsos lenne olyan módszert elfogadniuk, mellyel beazonosíthatják a sérülékeny menedékkérőket, és felmérhetik speciális támogatási igényeiket, illetve eljárásbeli szükségleteiket az alábbi alapelvek figyelembevételével: i. A kérelmezőket tájékoztatni kell a menedékjogi eljárásról, különösen pedig jogaikról, az igénybe vehető támogatási szolgáltatásokról, valamint az eljárási biztosítékokról; ii. A menedékkérőkkel foglalkozó vagy a regisztrációt végző munkatársaknak megfelelően érzékenynek kell lenniük a sérülékenység jeleinek beazonosítására, beleérte a kínzás jeleit és tüneteit. Le kell jegyezniük minden látható sérülékenységet, majd értesíteniük kell a menedékkérők ellátásával foglalkozó, valamint a menedékkérők igényeinek felméréséért és teljesítéséért felelős munkatársakat (lásd az alábbi iii. és iv. pontot); iii. Valamennyi menedékkérőt a menedékjogi kérelem előterjesztését követően lehetőleg minél hamarabb fel kell mérni szükségleteik szintjének meghatározásához, és ezt a felmérést lehetőleg egészségügyi vagy szociális munkásoknak kell végezni. Az államoknak megfelelően képzett személyeket kell kijelölniük az igények átfogó felmérésére, és képzést kell biztosítaniuk abban az esetben, ha a szükséges készségek hiánya mutatkozna; iv. Az igényfelmérést követően a kérelmezővel egyeztetve egyéni, annak támogatási és eljárásbeli szükségleteinek megfelelő akciótervet kell készíteni és foganatosítani. A szükségletek felmérését végzőknek a bizalmas információk közzétételét megelőzően engedélyt kell kérniük a kérelmezőtől. Kizárólag a kérelmező szükségleteihez közvetlenül kapcsolódó adatok hozhatók nyilvánosságra; v. A menedékkérelemmel foglalkozó ügyintézőket tájékoztatni kell az eljárásbeli szükségletekről, akiknek ennek megfelelően kell eljárni; vi. Az ügyintézőket érzékennyé kell tenni a sérülékenység jeleivel kapcsolatban, beleérte a kínzás jeleit és tüneteit. Az ügyintézőknek rögzíteniük kell minden látható sérülékenységet, majd erről értesíteniük kell a menedékkérők ellátásáért felelős munkatársakat, valamint a menedékkérők igényeivel foglalkozó kijelölt személyt (lásd iii. és iv. pont). Az ügyintézőknek lépéseket kell tenniük a kérelmező eljárásbeli szükségleteivel kapcsolatban; vii. A menedékjogi folyamat főbb állomásainál, rendszeres időközönként és folyamatosan igényfelmérést kell végezni. Ilyen főbb állomások például: º a menedékjogi meghallgatás előtt º a menedékjogi meghallgatás után º a menedékjogi döntés szakaszában

50


A kérelmezők speciális szükségleteinek kezelése 3. ajánlás Az államok számára kívánatos lenne... • fejleszteni az állami egészségügyi szakemberek, valamint a menedékkérők ellátására szolgáló létesítmények valamennyi dolgozójának kapacitását, annak érdekében, hogy ki tudják elégíteni a sérülékeny menedékkérők speciális igényeit; • fokozni a jogászokkal, speciális támogatást kínáló civil szervezetekkel és a nem állami egészségügyi szakemberekkel történő együttműködést a nemzeti szinten rendelkezésre álló szolgáltatások hasznosítása érdekében; • támogatni, lehetőség szerint a jogászok, speciális támogatást kínáló civil szervezetek és a nem állami egészségügyi szakemberek kapacitásfejlesztését; • megfelelő folyamatot kidolgozni a sérülékeny menedékkérők ügyeinek soron kívüli, megalapozott kérelemként történő meghatározására. Megjegyzendő, hogy ez nem azonos a gyorsított eljárással; • olyan folyamatot kidolgozni, mely felfüggeszti az orvosi vagy pszichológiai jelentésekre váró ügyeket, és útmutatást készíteni ezen jelentések döntéshozatal során történő felhasználására; • gondoskodni arról, hogy a döntéshozók útmutatást és képzést kapjanak a sérülékeny menedékkérők meghallgatására és kérelmeik elbírálására vonatkozóan: º valamennyi döntéshozót képzésben kell részesíteni a sérülékeny személyek meghallgatását illetően (ld. az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal által kínált modul); º valamennyi döntéshozót képzésben kell részesíteni a kérelmező egyéni és helyzetfüggő körülményeinek figyelembevételére vonatkozóan a kérelem vizsgálatának egyes szakaszaiban, beleérve a szavahihetőség-vizsgálat folyamatát; º valamennyi döntéshozó számára útmutatást kell adni és továbbképzést kell biztosítani a menekültügyekben felmerülő sajátos problémák megértéséhez a gyermekekkel, a nemi alapú üldözéssel, a szexuális irányultsággal vagy nemi identitással, a traumát elszenvedett személyekkel, valamint a kínzás, az emberkereskedelem vagy egyéb sérelmet elszenvedő személyekkel kapcsolatban; º gondoskodni kell arról, hogy a belső minőségellenőrzési csoport rendszeresen felülvizsgálja a sérülékeny menedékkérőkkel kapcsolatos ügyek meghallgatásait, valamint az azokban született döntéseket; º a döntéshozókat képzésben és útmutatásban kell részesíteni a sérülékeny menedékkérők kérelmeinek kezelésére vonatkozóan a nemzeti minőségbiztosítási felülvizsgálatok eredménye alapján.

Ajánlások

51

52 Response to Vulnerability in Asylum

Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása) Gyermekek Jelen útmutató a Response to Vulnerability in Asylum (RVA) projekt részeként készült, és átfogó összegzést kíván nyújtani azon kritériumokra vonatkozóan, amelyeket a gyermekek menedékkérelmének elbírálása során figyelembe kell venni. Az útmutató nem foglalkozik a kiegészítő védelemmel és nem tekinthető kizárólagosnak, ezért ahol erre szükség van, ott hivatkozni kell az információforrásra vagy egyéb vonatkozó anyagokra. Kritérium:

Útmutató:

Releváns forrás: Valamennyi idézett anyag az UNHCR Refworld adatbázisából származik: http://www.refworld.org/

A döntéshozóknak biztosítaniuk kell, hogy a kísérő nélküli gyermek mellé olyan független gyámot rendeljenek, aki megfelelő támogatást képes nyújtani.

UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 8. irányelv: Gyermekek menedékkérelmei a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikk (2) bekezdése és 1F cikke, is/ vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv alapján (69. bek.) (Az UNHCR menedékkérő gyermekekre vonatkozó irányelvei, 2009)

1. A meghallgatás előtt A gyámügyi rendszer: Kísérő nélküli/szüleiktől vagy gondviselőjüktől elszakított gyermekek:

- A gyám feladata biztosítani, hogy a tartós megoldás megtalálásáig a gyermek jogi, társadalmi, orvosi, pszichológiai és eljárási szükségleteit megfelelően figyelembe vegyék és kezeljék, valamint hogy a gyermeket a menedékjogi eljárás során meghallgassák.

Az UNHCR kísérő nélküli gyermek menedékkérők kezelésével kapcsolatos

szabályokra és eljárásokra vonatkozó irányelvei (1997) (5.7. bek.)

Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása)

- Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának a kísérő nélküli és szülőjüktől vagy gondviselőjüktől elválasztott gyermekekkel való bánásmód származási országukon kívül c. kiadványában szereplő 6. számú általános megjegyzése (2005) (21. bek.) APD (2013) (átdolgozás), 25. cikk (1) bekezdés pont QD (átdolgozás), (31) (1) pont Jogi képviselő:

A hatóságnak mérlegelnie kell, hogy az esethez kijelölt képviselő kellően képzett-e, és megfelelő szakképzettséggel rendelkezik-e ahhoz, hogy objektíven és pártatlanul eljárhasson, és ha nem, akkor előfordulhat, hogy az esetet egy másik képviselőhöz kell utalni.

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (1990) (69. bek.) APD (2013) (átdolgozás), 23. cikk

A kijelölt ügyintéző:

A hatóságnak mérlegelnie kell, hogy az esethez kijelölt ügyintéző kellően képzett-e, és megfelelő képzettséggel rendelkezik-e ahhoz, hogy pontosan értékelhesse a gyermek beszámolójának megbízhatóságát és jelentőségét, és ha nem, akkor előfordulhat, hogy az esetet egy másik ügyintézőhöz kell utalni.

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (2009) (72. bek.)

Gyermekek

APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (16) bevezető, QD (2011) (átdolgozás), (4) cikk (3) bekezdés

53


A gyermek tájékoztatása:

A döntéshozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyermeket gyermekbarát tájékoztatással lássák el (vagy gyermekbarát módon tájékoztassák) annak érdekében, hogy a gyermek megértse a menedékjogi eljárást, valamint saját jogait és kötelezettségeit.

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (1990) (70. bek.) APD (2013) (átdolgozás), 25. cikk (5) bekezdés (a)-(b) pontok

Emberkereskedelemre utaló jelek:

A döntéshozóknak fontolóra kell venniük, hogy fellelhető-e emberkereskedelemre utaló bármilyen jel, és ha igen, akkor gondoskodniuk kell arról, hogy a gyermek a nemzeti eljárásnak megfelelően az illetékes hatósághoz kerüljön. Előfordulhat, hogy a gyermekek nem hozzátartozó felnőttel érkeznek, vagy egyéb aggályra okot adó körülmény merül fel, így például: - nagyon kevés, vagy egyáltalán semmilyen jel nem utal arra, hogy a felnőtt(ekk)el előzetesen is kapcsolatban állt volna a gyermek; - a gyermek nem tud semmit a kísérő felnőtt(ek)ről.

UNHCR, nemzetközi védelmi iránymutatás, 7. irányelv: Az 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/ vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv alkalmazása az emberkereskedelem áldozatairól és az emberkereskedelem veszélyének kitett személyek menekültstátuszával összefüggésben (2006)

A döntéshozóknak különösen nagy figyelmet kell fordítaniuk az emberkereskedelemre, valamint a szexuális kizsákmányolásra (prostitúció és pornográfia) utaló fizikai és pszichológiai jelekre.

Az Európa Tanács az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló 2005. évi egyezménye

Lehetnek kényszermunkára vagy házi rabszolgaságra utaló jelek is, így az ügyintézőknek külön figyelniük kell a megtévesztő vagy kényszerített munkaerőtoborzásra, a kizsákmányolásra, valamint az érkezési helyen történő kényszerítésre (pl. iratok elkobzása) illetve a sérülékenységgel való visszaélésre (pl. kor vagy családi helyzet miatt) utaló jeleket [lásd az ILO tanulmányát].

Nemzetközi Munkajogi Szervezet: Az emberkereskedelemre utaló jelek (2009) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről

A meghallgatás/meg nem hallgatás eldöntése:


Vitatott életkor:

A döntéshozóknak mérlegelniük kell, hogy a meghallgatás valóban a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja-e. Megjegyzés:

UNHCR, A gyermek mindenek felett álló érdekeinek meghatározására vonatkozó irányelvek (2008. május)

- Az Egyezményben részes államok kötelessége biztosítani az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét .... nevezetesen lehetőséget kell adni a gyermeknek arra, hogy közvetlenül vagy képviselője, illetőleg arra alkalmas szerv útján ... meghallgassák.

ENSZ Gyermekjogi Egyezmény (1989) (12. cikk)

- A gyermek beszámolója saját tapasztalatairól gyakran azért is szükséges, hogy meg lehessen állapítani személyes védelmi szükségleteit; valójában sok esetben a gyermek előadása az egyetlen információforrás a hatóságok számára.

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (2009) (70. bek.)

Ha a gyermek kora vitatott, a döntéshozónak gondoskodnia kell e kérdés kielégítő módon való kezeléséről, valamint arról, hogy a gyermek korát a meghallgatás előtt megvizsgálják (az életkor a kommunikáció szempontjából is fontos). Ha a menedékjogi meghallgatás során az életkorral kapcsolatban vita merül fel, azt még a menedékjogi döntés meghozatalát megelőzően kielégítő módon rendezni kell.

Az UNHCR a gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (2009) (75. bek.)

ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, 12. számú általános megjegyzés (2009)

Megjegyzés: Az értékelési módszerek sajátossága miatt bizonyosság hiányában az adott személyt gyermeknek kell tekinteni. Információgyűjtés:

Gyermekek

A döntéshozóknak a gyermekek kérelme esetében, különösen ha kísérő nélküli gyermekről van szó, nagyobb felelősséggel kell alátámasztani a menedékkérelmet, és be kell gyűjteniük minden releváns és friss információt, valamint valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot.

Az UNHCR a gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (2009) (73. bek.) UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU

55


tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Teljes jelentés (2013. május) (Lásd különösen a 256–267. oldalon lévő folyamatábrákat/ellenőrző listákat). A teljes jelentés egyes részeit bolgár, magyar, lengyel, román és szlovák nyelvre is lefordították. Időskálák:

A döntéshozóknak figyelembe kell venniük és le kell jegyezniük a gyermek ügyében történő döntéshozatal időskáláját.

Az UNHCR a gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (2009) (66. bek.)

- A gyermekkorú menedékkérő kérelmét általában sürgősséggel kell elbírálni; - Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gyermekeknek időre van szükségük ahhoz, hogy a gyámjukkal vagy egyéb szakemberrel bizalmi kapcsolatot alakítsanak ki, valamint hogy biztonságban érezzék magukat. 2. A menedékjogi meghallgatás Felkészülés a meghallgatásra:

A döntéshozónak nagyobb felelősséget kell vállalnia, hogy alátámassza a kérelmet a meghallgatás előtt az alábbi módon: - a származási országra vonatkozóan objektív és friss információt, valamint amennyire csak lehetséges, a kérelemre vonatkozó konkrétumokat gyűjt be és tanulmányoz; - bármilyen egyéb rendelkezésre álló bizonyítékot begyűjt és áttanulmányoz, így például az orvosi vagy pszichológiai jelentéseket, a származási országra vonatkozó további információt, valamint természetesen a családtagoktól, a gyermek közösségének tagjaitól, a gyámtól, a szociális munkásoktól, tanároktól és a menedékkérő gyermekkel foglalkozó minden egyéb személytől származó nyilatkozatokat.

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (2009) (73. bek.) UNHCR Kézikönyv a menekültstátusz meghatározásának kritériumairól, valamint az erre irányuló eljárásról (1992) (196. bek.)

APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (32). QD (2013) (átdolgozás), 4. cikk (3) bekezdés A megfelelő környezet meghallgatásra:


Kommunikációs módszerek:

A döntéshozónak az alábbiak figyelembevételével kell biztosítania a meghallgatáshoz szükséges megfelelő környezet kialakítását: - már a meghallgatás előtt vagy közvetlenül annak kezdetekor barátságos viszonyt alakít ki a gyermekkel; - megnyugtatja a gyermeket azzal, hogy informálisan beszél saját magáról, biztosítja arról, hogy a meghallgatással kapcsolatban nincs semmitől félnivalója és eloszlatja a gyermek esetleges félelmeit; - olyan ülésrendet készít, amely a gyermek számára nem megfélemlítő [a döntéshozóknak a gyámot a gyermek mellé kell ültetniük, a gyermeknek nem szabad túl messze lenni a meghallgatótól, a gyermek látókörét semmi sem zavarhatja, a tolmácsnak pedig a háttérbe kell húzódnia] - a meghallgatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismertetése; - rendszeres időközönként szünetet tart.

UNHCR, Menekültstátuszt kérelmezők meghallgatása (1995) (5. fejezet – kimondottan a gyermekek meghallgatásával foglalkozik)

Tekintettel a gyermek korára, nemére, kulturális hátterére és érettségére, valamint a menekülés körülményeire és az érkezés módjára, a döntéshozónak megfelelő kommunikációs módszereket kell választania.

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (70. bek.)

Megjegyzés: A nem verbális kommunikációs módszerek közé tartozik a játék, a rajzolás, az írás, a szerepjáték, a történetmesélés és az éneklés. A meghallgatás fókuszálása/a téma

Gyermekek

bevezetése:

A döntéshozóknak a kérdéseket témák köré kell csoportosítani, és az egyes témákkal külön-külön kell foglalkozniuk: Téma bevezetésére szolgáló mintakérdések: - „Most az x-szel kapcsolatban fogok feltenni kérdéseket.” - „Most témát szeretnék váltani és feltenni néhány kérdést az x-szel kapcsolatban.”

APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (32) APD (2013) (átdolgozás), 15. cikk

57


A kérdésfeltevés stílusa – nyitott és zárt kérdések:

Kérdezési stílus:

A döntéshozók, az alábbiak szerint, nyitott és zárt kérdéseket használjanak: Nyitott kérdésekkel bátorítsa a kérelmezőt arra, hogy minél több információt osszon meg önnel: • „Azt mondtad, hogy azt a nyarat a nagymamáddal töltötted. Kérlek, mesélj arról a nyárról.” • „El tudnád mondani, hogy mit csinál édesanyád egy nap?” Meséld el azt a napot, amikor...” A konkrét részletek tisztázására használjon zárt kérdéseket: „A lehető legpontosabban próbáld meg elmondani, hogy: • mit mondott ezután ...? • ki ment ki az ajtón ...? • hogyan tudtad meg, hogy ...? • hol van az a szoba ...? • mikor mondta meg neked édesanyád, hogy ...? A döntéshozóknak mindig a megfelelő kérdezési stílust kell alkalmazniuk: • Egyszerre csak egy kérdést tegyen fel, és ne ágyazzon bele egy mondatba túl sok kérdést; • A fiatalabb gyermeknél a konkrét és megfigyelhető, ne pedig az elméleti és elvont dolgokra kérdezzen rá; • Kérje meg a gyermeket, hogy határozza meg az általa használt egyes fogalmakat/ kifejezéseket, hogy valóban érti-e őket; • Használjon rövid mondatokat és egyszerű szavakat, így például bánt vagy rossz dolgokat tesz/mond az üldözés helyett; • Kerülje a túl sok zárt kérdést (melyet csak egyetlen kifejezéssel/szóval lehet megválaszolni); • Kerülje a túl sok eldöntendő (igen/nem) kérdést; • Kerülje a mondat elején túl sok információt tartalmazó kérdéseket: (pl. „Miután X dolgot csináltál, aztán elmentél Y helyre, mi történt Z-vel...?”)


• Amennyire lehet, kerülje a „miért”-re vonatkozó kérdéseket, főleg ha fiatalabb gyermekről van szó (mert ez a gyermektől értékelést igényel); • Kerülje a rávezető kérdéseket (pl. „Ugye a rendőr megütötte?”); • Ne vetítse ki saját érzéseit a gyermekre; • Ne adjon hangot a kétkedésének (pl. „Biztos, hogy azt tette?”); • Kerülje a túl általános kérdéseket (amelyre például a gyermek úgy felel, hogy „Nem tudom/Nem emlékszem”); • Ne kérdezzen rá közvetlenül a testi sértésre (pl. „Bántott valaki?”); • Használja az összes érzékszervet ahhoz, hogy pontosabb képet kapjon az eseményekről, és hogy elősegítse a gyermek számára a történtek felidézését (pl.: „Milyen színű volt a ház?” „Milyen volt az illata, hangja, kinézete, tapintása stb.?”) A szavahihetőséget esetlegesen megkérdőjelező tények kezelése, és

A döntéshozóknak a meghallgatás során lehetőséget kell biztosítaniuk a kérelmező számára, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok vagy a származási országról beszerzett objektív információ tükrében bármely esetlegesen hiányos vagy ellentmondásos tényt vagy nyilatkozatot tisztázzon és megmagyarázzon:

UNHCR, Eljárási normák a menekültstátusz meghatározásához az UNHCR mandátuma alatt, (2003) (4.3.7. bek.)

- A meghallgatónak nem szabad vonakodnia attól, hogy a gyermeknek a következetlenségekre rávilágító kérdéseket tegyen fel; - A meghallgatónak megfelelően fel kell használnia a begyűjtött objektív információt a gyermek kikérdezésére és tőle további információ beszerzésére.

UNHCR Kézikönyv a menekültstátusz meghatározásának kritériumairól, valamint az erre irányuló eljárásról (1992) (199. bek.)

a gyermek szembesítése a bizonyítékokkal:

APD (2013) (átdolgozás), 16-17. cikk A meghallgatás

Gyermekek

lefolytatása:

A döntéshozóknak hétköznapibb események megbeszélésével kell zárni a meghallgatást, mellyel visszaállíthatják a gyermek biztonságérzetét. (A meghallgatás után a gyermeknek időre van szüksége ahhoz, hogy újra meg tudjon birkózni a valósággal.)

59


A gyám:

A döntéshozóknak biztosítaniuk kell, hogy a gyám betöltse támogató szerepét: A gyámnak a következőképpen kell támogató szerepet játszania: - az ülésrendben támogatói helyen kell lennie; - fel kell tudnia ismerni, ha a gyermek aggódik vagy kényelmetlenül érzi magát; - szükség esetén szüneteket stb. kell javasolnia; - nem válaszolhat a gyermek helyett.

A tolmács:

A döntéshozóknak megfelelő irányítás alatt kell tartaniuk a tolmácsot: - A tolmácsoknak szó szerinti értelemben kell értelmezniük a kérdéseket; - Előfordulhat azonban, hogy a kérdés megértéséhez a gyermekeknek további pontosításra van szükségük. A tolmács azonban nem tisztázhat semmit, csak jelezheti, ha értelmezési/megértési nehézség merült fel; - A tolmácsoknak figyelniük kell arra, hogy testbeszédük ne legyen megfélemlítő a gyermek számára; - A tolmácsoknak kulturális szempontból tudatosan kell értelmezniük a gyermekek felnőttekkel való kommunikálását (egyes kultúrákban például a gyermekek kerülik a szemkontaktust).

3. A határozat megírása 3.1. Háttér-információ és a kérelem alapja: Életrajzi adatok és egyéb háttér-információk:

A határozatba röviden bele kell foglalni az életrajzi adatokat és az egyéb vonatkozó háttér-információt, például: - név; - a gyermek származási helye; - a gyermek születési ideje (kitérve az életkorral kapcsolatos, esetlegesen vitatott tényekre és pontosan meghatározva, hogy a gyermeket a meghallgatáson hány évesként kezelték);

- az időpont, amikor a gyermek elhagyta a származási országot; - a gyermek menedéket nyújtó országba történő utazásának módja; - a gyermek menedéket nyújtó országba történő megérkezésének ideje; - a gyermek nemzetközi védelem iránt előterjesztett kérelmének dátuma és helye; - a gyermek meghallgatásának dátuma vagy az előterjesztett kérelem támogatására szolgáló nyilatkozat beadásának napja. A döntés: Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása)

A döntéshozónak a meghozatalt követően be kell jelentenie a döntést, például hogy: Alapos megfontolást követően: - megállapítást nyert, hogy a kérelmező menekültstátuszra jogosult/nem jogosult - megállapítást nyert, hogy a kérelmező oltalmazott státuszra jogosult/nem jogosult Indokolás (amennyiben a kérelem elutasításra került): - a kérelmező kérelme nem bizonyult hihetőnek, vagy - bár a menedékkérő által benyújtott kérelem hihetőnek bizonyult, a kérelmező nem felel meg a menekült definíciójának, vagy nem jogosult oltalmazott státuszra.

A kérelem alapjának meghatározása:

A döntéshozónak az üldözés gyermekekre vonatkozó specifikus formáinak ismeretében meg kell határoznia a menedékkérelem alapját (lásd alább). - pl. A menedékkérő nemzetközi védelem iránt nyújtott be kérelmet annak alapján, hogy elutasította a szokásjogon alapuló, előre elrendezett házasságot, és ezért a család bosszújától tart.

Gyermekek

Megjegyzés: A menedékkérelem alapjának megállapítása azt hivatott érzékeltetni, hogy a döntéshozók megértették a menedékkérelem lényegét. Megjegyzés: A gyermekeket érintő ügyekben a gyermekek nem feltétlenül tudják megfogalmazni a menedékkérelem alapját, ezért előfordulhat, hogy a döntéshozónak az összes rendelkezésre álló körülmény alapján magának kell meghatároznia azt.


QD (2011) (átdolgozás), Preambulum (28). QD (2011) (átdolgozás), 9. cikk (2) bekezdés f) pont

61


A kérelem összefoglalása:

A döntéshozóknak összefoglalót kell készíteniük a kérelemről. A döntéshozóknak részletesen be kell mutatniuk azokat a tényeket, amelyek miatt a kérelmező elhagyta származási országát, ismertetve az alábbiakat: • az összes főbb eseményt és cselekményt (mi történt?); • az összes főbb esemény és cselekmény megnevezett helyét (hol történt?); • az összes főbb esemény és cselekmény megnevezett idejét (mikor történt?); • a kérelemmel kapcsolatos valamennyi személyt (kik az érintettek?); • az összes főbb esemény és cselekmény megnevezett okait (miért történt?).


Megjegyzés: A gyermekektől nem várható el, hogy a felnőttekhez hasonló módon számoljanak be élményeikről. Előfordulhat, hogy nehéz kifejezniük félelmüket. Esetenként egyszerűen túl fiatalok vagy éretlenek ahhoz, hogy fel tudják mérni, milyen információ lehet fontos, vagy úgy értelmezni a látott vagy átélt dolgokat, hogy az egy felnőtt számára is könnyen megérthető legyen. Egyes gyermekek lényeges információkat hagyhatnak ki vagy torzíthatnak el, vagy egyszerűen nem tudnak különbséget tenni a képzelet és a valóság között. Nehézséget okozhat számukra az olyan elvont fogalmak értelmezése is, mint az idő vagy a távolság. Jövőbeni félelem beazonosítása:

A döntéshozóknak meg kell határozniuk a kérelmező jövőbeni félelmét: - pl. A menedékkérő attól tart, hogy hazatérésekor a családja fizikailag bántalmazni fogja. Ahogy azt már korábban megjegyeztük, a gyermekek nem feltétlenül tudják megfogalmazni a menedékkérelem alapját, és ezzel együtt képtelenek kifejezni jövőbeni félelmüket, ezért előfordulhat, hogy a döntéshozónak az összes rendelkezésre álló körülmény alapján magának kell meghatároznia azt.


3.2. Szavahihetőségvizsgálat lefolytatása: A lényeges tények beazonosítása:

A döntéshozónak be kell azonosítania az összes lényeges tényt és azokat logikai sorrendbe kell rendeznie.

UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Teljes jelentés (2013. május)


(Lásd különösen a 254–261. oldalon lévő folyamatábrákat/ellenőrző listákat). A teljes jelentés egyes részeit bolgár, magyar, lengyel, román és szlovák nyelvre is lefordították. Országinformáció:

A szavahihetőség vizsgálatának végrehajtása során, a lényeges tények meghatározása érdekében a döntéshozóknak fel kell kutatniuk és alkalmazniuk kell az érintett országra vonatkozó információkat.


A döntéshozóknak ügyelniük kell arra, hogy a lényeges tények meghatározásához kapcsolódó információ forrásait feljegyezzék, különösen az adott események, és a beszerzett információ dátumaira tekintettel. Ezen információnak tükröznie kell a származási országban a gyermekek tapasztalatait, melyek esetenként akár különbözhetnek is a felnőttek által szolgáltatott információtól. A lényeges tények mérlegelése:

Gyermekek

A döntéshozónak minden egyes megállapított lényeges ténnyel kapcsolatban világos eredményre kell jutnia és meg kell állapítania, hogy mely tényeket: - fogadja el és miért; - utasítja el és miért; - fogadja el a „kétség esetén a kérelmező javára” elv alkalmazásával.

UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Teljes jelentés (2013. május)

63


Minden egyes tényt a szavahihetőséggel kapcsolatos tényezőkkel összefüggésben és az egyéni és helyzetfüggő körülmények figyelembevételével kell mérlegelni. Szavahihetőséggel kapcsolatos tényezők:

- A 261. oldalon szereplő folyamatábra áttekintést nyújt a szavahihetőség vizsgálatának strukturált megközelítési módjáról.

kellő részletesség és konkrétum, belső következetesség, a kérelmező nyilatkozatai és a családtagok vagy szemtanúk által elmondottak közötti következetesség, valamint a kérelmező nyilatkozatai és a rendelkezésre álló általános és konkrét (pl. származási országra vonatkozó) információ közötti összhang, hitelesség.

- A szavahihetőséggel kapcsolatos tényezőkről bővebben lásd az 5. fejezetet és a 260. oldalon lévő összefoglaló folyamatábrát;

A releváns egyéni és helyzetfüggő körülmények: - az emberi memória korlátai és változása, a trauma hatása az emlékezetre és a viselkedésre, a félelem és a bizalom hiánya, kulturális háttér és szokások, iskolázottság, nem, szexuális irányultság, nemi identitás, megbélyegzés és szégyen, kor és egyéb tényezők, mint a korábbi vagy jelenlegi rossz bánásmód, kínzás, üldözés, bántalmazás vagy egyéb komoly emberi jogi sérelem és kapcsolódó tapasztalatok a származási és a menedéket nyújtó országban, továbbá az utazás során.

- az egyéni és helyzetfüggő körülményekről bővebben lásd az 3. fejezetet és a 258–259. oldalon lévő összefoglaló folyamatábrát.

A döntéshozóknak a szavahihetőség-vizsgálat során integrált módon kell figyelembe venniük a menedékkérő egyéni és helyzetfüggő körülményeit (jelesül amikor arról kell dönteniük, hogy elfogadjanak vagy visszautasítsanak egy lényeges tényt, illetve hogy a „kétség esetén a kérelmező javára elvet” alkalmazzák). „Kétség esetén a kérelmező javára” elv:

A gyermekekkel kapcsolatos esetekben a döntéshozóknak kiterjesztően kell alkalmazni a „kétség esetén a kérelmező javára” elvet: Amint a döntéshozók meghatározták, hogy mely tényeket fogadnak el és miért, valamint mely tényeket utasítanak el és miért, fontolóra kell venniük, hogy a kétségesnek tekintett fennmaradó lényeges tények esetében alkalmazzák-e a „kétség esetén a kérelmező javára” elvet. Ha a nyilatkozatok összességükben következetesek, hihetőek és a származási országra vonatkozó beszerzett


információval összhangban vannak, továbbá ha a kérelmező ésszerűen meg tudta magyarázni az esetleges következetlenségeket, ellentmondásokat, kihagyásokat és pontatlanságokat, akkor alkalmazni kell a „kétség esetén a kérelmező javára” elvet. 3.3. A menekült fogalmának elemzése: Származási országra vonatkozó információ Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása)

használata a jogi elemzésben:

Megalapozott félelem (jövőbeni kockázat

A jövőbeni kockázatok elemzése során a döntéshozónak olyan naprakész információt kell forrásként használnia, amely hűen tükrözi a gyermekek helyzetét a származási országban, és mely akár jelentős mértékben eltérhet a felnőttekre vonatkozó információtól. Megjegyzés: Az elemzés célja annak megállapítása, hogy a gyermek ki van-e téve a jövőbeni üldöztetés veszélyének.


Szubjektív félelem: Ezt az elfogadott lényeges tények megfontolása révén kell meghatározni.


elemzése):

Megjegyzés: Előfordulhat, hogy amikor elvárható lenne, a gyermek képtelen kifejezni félelmét, vagy épp ellenkezőleg reagál: eltúlozza azt. Ilyen körülmények között a döntéshozóknak objektíven, a gyermek félelmétől függetlenül kell mérlegelniük azt, hogy a gyermek milyen veszélyeknek van kitéve. Ha a gyermek szülőjének vagy gondviselőjének van gyermekére vonatkozóan üldöztetéstől való megalapozott félelme, akkor feltételezhető, hogy a gyermeknél is ugyanez a helyzet, még ha azt nem is fejezi ki, vagy nem érzi.

Gyermekek

Objektív félelem: Egy pontos értékeléshez a származási országban uralkodó gyermek-specifikus körülmények aktuális elemzésére és ismeretére van szükség, beleértve a meglévő gyermekvédelmi szolgálatok vizsgálatát is. Hibás lehet az a megközelítés, mely a gyermek kérelmét azon feltételezésre alapozva utasítja el, hogy az elkövetők

65


úgysem veszik komolyan egy gyermek véleményét, és azt nem tekintik tényleges fenyegetésnek. Ehhez a források széles köréből származó bizonyítékot kellene figyelembe venni, beleértve a származási országra vonatkozó információt. Üldöztetés:

A gyermek-specifikus üldöztetés típusai magukban foglalják a következőket, de nem csak kizárólagosan ezekre a fajtákra terjednek ki: - kiskorú toborzása, gyermekkereskedelem, női nemi szerv megcsonkítása, családon belüli erőszak, kényszerházasság vagy kiskorú házasságkötésre kényszerítése, veszélyes helyen végzett vagy rabszolgamunka, kényszermunka, kényszerprostitúció, gyermekpornográfia, az életben maradáshoz és a fejlődéshez való jog megsértése, a szigorú családtervezési szabályokon kívül született gyermekek, valamint az állampolgárság és az abból eredő jogok elvesztése eredményeként hontalanná vált gyermekek súlyos hátrányos megkülönböztetése. Identitásalapú, gazdasági és társadalmi jellemzők fokozhatják a sérülés kockázatát vagy befolyásolhatják az üldöztetés egyes típusait, ezért az ügyintézőknek figyelembe kell venniük a családi hátteret (hajléktalan, elhagyott vagy szülői gondoskodás nélkül maradt), az osztályt, a kasztot, az egészségi állapotot, az iskolázottságot és a jövedelemszintet. A sérülés típusai magukban foglalják a következőket, de nem csak kizárólagosan ezekre a fajtákra terjednek ki: - szexuális visszaélés fokozott kockázata; - kizsákmányolás vagy fegyveres erő/csoport vagy bűnözői kör általi toborzás vagy felhasználás; - nem törvényes örökbefogadás céljából történő emberkereskedelem fokozott kockázata; - előfordul, hogy az utcagyerekeket összegyűjtik és megalázó körülmények között tartják, vagy éppen az erőszak egyéb formáinak teszik ki őket, beleértve a „társadalmi tisztogatás” céljából elkövetett gyilkosságokat;

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (15–36. bek.) UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 7. irányelv: Az 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/ vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv alkalmazása az emberkereskedelem áldozatairól és az emberkereskedelem veszélyének kitett személyek menekültstátuszával összefüggésben (2006) (20. bek.)


- a diszkriminatív fogvatartási törvények vagy a gyermek szüleinek őrizetbe vétele miatt a gyermekeket erőszakkal elszakíthatják a szülő(k)től; - előfordul, hogy a fogyatékkal élő gyermekektől megtagadják a szakorvosi vagy rutin orvosi kezelést vagy családjuk, illetve a közösség kitagadja őket; - a nem szokványosnak tekintett családi körülmények között élő, például házasságon kívül, kényszerű családtervezési előírások megszegéséből vagy nemi erőszak eredményeként született gyermekek visszaélések és súlyos hátrányos megkülönböztetés áldozataivá válhatnak. A terhes lányokat kitagadhatja a családjuk és zaklatásnak, erőszaknak, kényszerprostitúciónak vagy egyéb megalázó munkának lehetnek kitéve. A gyermek közeli hozzátartozója ellen elkövetett bántalmazás: - a gyermekek szemtanúi lehetnek valamelyik szülő vagy gondviselő ellen elkövetett erőszaknak, megölésének vagy eltűnésének. A kérelmezőre fenyegetést jelentő

A döntéshozóknak meg kell határozniuk, hogy mely személyek/csoportok jelentenek fenyegetést a kérelmezőre:

személyek/csoportok:

A gyermekek menedékjogi ügyeiben a kérelmezőre fenyegetést jelentő személyek/ csoportok gyakran nem állami szereplők, így például: - militáns csoportok; - bűnbandák; - szülők és egyéb gondviselők; - közösségi és vallási vezetők. A Menekültügyi Egyezmény alapján:

A döntéshozóknak be kell azonosítaniuk és mérlegelniük kell a Menekültügyi Egyezmény szerinti jogalapot:

Gyermekek

Faji/nemzeti/etnikai hovatartozás: A gyermekek egy bizonyos faji vagy etnikai csoportjára vonatkozó szabályok: - születésekor megtagadják a gyermektől az állampolgárként történő bejegyzést;

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (37. bek.) QD (2011) (átdolgozás), 6. cikk

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (40–52. bek.)

67


- a gyermektől megtagadják az oktatáshoz és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jogot; - a gyermekeket szüleiktől elszakító előírás; - lányok nemi erőszak vagy emberkereskedelem céljából történő szisztematikus bántalmazása; - fegyveres erőkbe történő toborzás. Vallás: Elég hozzá már annyi is, hogy a gyermeket hite vagy egy szektához/vallási csoporthoz való hovatartozása alapján tartják számon. Politikai vélemény: A gyermekek politikailag aktívak lehetnek, és a felnőttektől független politikai véleményük lehet. Annak eldöntéséhez, hogy egy gyermek képes-e politikai vélemény alkotására, fel kell mérni a gyermek érettségi és fejlettségi szintjét, iskolázottságát és politikai nézetek megfogalmazására való képességét. - Előfordul, hogy a felnőttek, például szülők [politikai] nézeteit vagy véleményét a gyermekeknek tulajdonítják. Adott társadalmi csoporthoz való tartozás: Társadalmi csoportnak nevezzük az emberek olyan csoportját, akik az üldöztetés kockázatán kívül egyéb közös tulajdonsággal is rendelkeznek, vagy a társadalom rájuk csoportként tekint. A nemi hovatartozás veleszületett és megváltoztathatatlan tulajdonság. Egy adott időpontban a gyermeki lét maga is megváltoztathatatlan tulajdonságnak számít. Ebből kifolyólag a gyermekek egy kisebb alcsoportja alkothat akár konkrét társadalmi csoportot is.

Nemzetközi védelmi iránymutatás, 2. irányelv: „Adott társadalmi csoporthoz való tartozás” a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2002)

- Az egyéb csoportokhoz többek között az alábbiak tartozhatnak: elhagyott gyermekek, fogyatékkal élő gyermekek, árvák, kényszerű családtervezési előírások megszegése vagy engedély nélküli házasságok eredményeként született (néha „fekete gyermekekként” emlegetett) gyermekek, utcagyerekek, HIV/AIDSszel fertőzött gyermekek, fegyveres erők vagy csoportok által toborzott vagy felhasznált gyermekek. Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása)

Állami védelem:

A döntéshozóknak fontolóra kell vennie az állami védelemmel kapcsolatos következő kérdéseket: - A jogrendszer az üldözést bűncselekménynek minősíti és fellép-e az ellen? - A hatóságok gondoskodnak-e az ilyen incidensek eredményes kivizsgálásáról, valamint a felelősök felkutatásáról és megfelelő büntetésükről? Megjegyzés: Egy gyermek menekültstátusz iránti kérelmének elutasításához önmagában nem elegendő, hogy a gyermekek elleni valamely üldözési gyakorlatot a törvény tiltja vagy elítéli.

Belső menekülési alternatíva:

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (37–39. bek.) QD (2011) (átdolgozás), 7. cikk

Nemi alapú üldözés

A döntéshozóknak elsődlegesen a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni, amikor az belső menekülési alternatíva alkalmazhatóságát és ésszerűségét figyelembe veszik:

Az UNHCR gyermekek menedékkérelmére vonatkozó irányelvei (53–57. bek.)

- Az elemzés során különösen nagy figyelmet kell fordítani a gyermek személyes körülményeire, amikor azt kell eldönteni, hogy a gyermek biztonságban tud-e élni az otthonától távol. Az elemzés során különösen figyelembe kell venni a gyermek korát, fejlettségi és érettségi szintjét, a róla való gondoskodás elérhető módjait, valamint a múltbeli üldöztetés pszichológiai hatásait;

Nemzetközi védelmi iránymutatás, 4. irányelv: belső menekülési alternatíva a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2003)

- Amennyiben a gyermek kísérő nélküli érkezik, így nem tér majd vissza a származási országba a családtagok vagy más felnőtt támogatásával, külön figyelmet kell arra fordítani, hogy az áthelyezés ésszerűnek tekinthető-e.

69


Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása) Nemi alapú üldözés Jelen útmutató a Response to Vulnerability in Asylum (RVA) projekt részeként készült és átfogó összegzést kíván nyújtani azon kritériumokra vonatkozóan, amelyeket a nemi alapú üldözéssel kapcsolatos ügyek elbírálása során figyelembe kell venni. Bár nemi alapú kérelmeket nők, férfiak, valamint lányok és fiúk is benyújthatnak, az üldöztetés sajátos jellege miatt többnyire nők és lányok fordulnak ilyen alapon kérelemmel a hatóságokhoz. Az útmutató nem foglalkozik a kiegészítő védelemmel és nem tekinthető kizárólagosnak, ezért ahol erre szükség van, ott hivatkozni kell az információforrásra vagy egyéb vonatkozó anyagokra. Kritérium:

Útmutató:


A kérelmezőt a lehető leghamarabb tájékoztatni kell arról, hogy kérheti általa preferált nemű tisztviselő és tolmács részvételét a meghallgatáson.

UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 1. irányelv: Nemi alapú üldözés a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2002) (36. cikk, (ii) és (iii) bekezdés)

1. A meghallgatás előtt A kérelmező tájékoztatása:

A kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy joga van önálló kérelmet benyújtani, és hogy az általa átadott információt bizalmasan kezeli a hatóság [Ez hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmező nyíltabban beszéljen a kérelmével kapcsolatos részletekről]. A kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy nemi alapon is benyújtható menedékkérelem.

(Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei) Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása)

APD (2013) (átdolgozás), 15. cikk, 3. bekezdés APD (2013) (átdolgozás), (19) cikk (1) bekezdés Speciális támogatási/ eljárásbeli szükségletek korai azonosítása:

A speciális támogatási vagy eljárási szükségleteket fel kell mérni és figyelembe kell venni (pl. a szexuális erőszak vagy más súlyos sérelem áldozatainak tanácsadásra utalása, a meghallgatás megfelelő időzítése – az ilyen típusú kérelmek általában nem bírálhatók el gyorsított eljárás keretében, stb).

Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (2002) (36. bek.)(xii) RCD (2013) (átdolgozás), (21) cikk RCD (2013) (átdolgozás), (22) cikk APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (29) APD (2013) (átdolgozás), (24) cikk



A hatóságnak mérlegelnie kell, hogy az esethez kijelölt ügyintéző kellően képzett-e, és megfelelő szakképzettséggel rendelkezik-e ahhoz, hogy objektíven és pártatlanul értékelhesse a kérelmet, és ha nem, akkor előfordulhat, hogy az esetet egy másik ügyintézőhöz kell utalni.

Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (2002) (36. bek.) APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (16) QD (2011) (átdolgozás), (4) cikk (3) bekezdés

71


Emberkereskedelemre utaló jelek:

A döntéshozóknak fontolóra kell venniük, hogy fellelhető-e emberkereskedelemre utaló bármilyen jel és ha valószínűsíthető, hogy az adott személy emberkereskedelem áldozata, akkor gondoskodniuk kell arról, hogy a kérelmező a nemzeti eljárásnak megfelelően az illetékes hatósághoz kerüljön. Mivel meglehetősen összetett területről van szó, a döntéshozóknak megfelelően képzetteknek kell lenniük és különös figyelmet kell fordítaniuk az embercsempészetre utaló jelekre. Tágabb értelemben véve, ezek a jelek a következőket foglalhatják magukban: Fizikai jelek: testi sérülések, idegrendszeri problémák, gyomor- és bélrendszeri problémák, szív- és érrendszeri tünetek, csont- és izomrendszeri tünetek, munka során szerzett sérülések, a „birtoklást” tanúsító tetoválások; Szexuális egészségi állapottal kapcsolatos jelek: várandósság, nemi úton terjedő betegségek, szexuális sérülések, nőgyógyászati tünetek; Pszichológiai jelek: félelem, szorongás, depresszió, elszigeteltség, PTSD-re utaló tünetek, alkohol- vagy kábítószer-függőség, öngyilkos gondolatok vagy önagresszió, szégyenérzet. Lehetnek kényszermunkára vagy házi rabszolgaságra utaló jelek is, így a döntéshozóknak külön figyelniük kell a megtévesztő vagy kényszerített munkaerő-toborzásra, a kizsákmányolásra, valamint az érkezési helyen történő kényszerítésre (pl. iratok elkobzása) illetve a sérülékenységgel való visszaélésre (pl. kor vagy családi helyzet miatt) utaló jeleket [lásd az ILO tanulmányát].

Bizonyítékok gyűjtése:

A kérelem alátámasztásának felelőssége megoszlik a kérelmező és a döntéshozó között. Megjegyzés: a döntéshozó felelőssége a származási országgal kapcsolatos információ gyűjtésén túl a következőket is magában foglalja: - a kérelmezőnek nyújtott tájékoztatás és tanácsadás;

UNHCR, nemzetközi védelmi iránymutatás, 7. irányelv: Az 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv alkalmazása az emberkereskedelem áldozatairól és az emberkereskedelem veszélyének kitett személyek menekültstátuszával összefüggésben (2006) Az Európa Tanács az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló 2005. évi egyezménye Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről Nemzetközi Munkajogi Szervezet: Az emberkereskedelemre utaló jelek (2009) UNHCR Kézikönyv a menekültstátusz meghatározásának kritériumairól, valamint az erre irányuló eljárásról (1992) (196. bek.)

- útmutatás nyújtása a meghallgatás során alkalmazott megfelelő kérdezési technikák segítségével; - lehetőség biztosítása a kérelmezőnek arra, hogy magyarázatot adjon a szavahihetőségét megkérdőjelező ellentmondásokra; - saját eszközök igénybevétele útján a kérelemhez kapcsolódó egyéb bizonyítékok gyűjtése.

UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben:Teljes jelentés (2013. május) (Lásd különösen a 256–267. oldalon lévő folyamatábrákat/ellenőrző listákat).


A teljes jelentés egyes részeit bolgár, magyar, lengyel, román és szlovák nyelvre is lefordították. Időskálák:

A döntéshozónak a kérelmező egyéni és helyzetfüggő körülményeinek figyelembevételével kell meghatároznia, mennyi időt szán további tájékoztatás nyújtására és döntéshozatalra.


Megjegyzés: A nemzetközi védelemért folyamodó mentálisan vagy érzelmileg zavart kérelmezők esetén több időre lehet szükség a kérelem szempontjából lényeges tények megvizsgálására. Gyakran igen összetett jellegük miatt a szexuális irányultság, illetve a nemi identitás alapján benyújtott kérelmek jellemzően nem bírálhatók el gyorsított eljárás keretében. 2. A menedékjogi meghallgatás: Felkészülés a meghallgatásra:


A kérelem alátámasztásának felelőssége megoszlik a kérelmező és a döntéshozó között, ennek megfelelően a meghallgatás előtt a döntéshozó: - a származási országra vonatkozóan objektív, lényeges és naprakész információt, valamint amennyire lehetséges, a kérelemre vonatkozó konkrét adatokat gyűjt be; - tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a kérelmező köteles alátámasztani a kérelmében foglaltakat és tanácsot ad ennek mikéntjéről; - tanulmányozza a kérelemben szereplő tényeket.


73


A döntéshozónak a származási országra vonatkozó információ felhasználásával meg kell ismernie a nők, férfiak, fiúk és lányok szerepét, státuszát és a velük szemben alkalmazott bánásmódot abban az országban, ahonnan a kérelmező elmenekült. • Az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: • A nők törvény előtti helyzete; • A nők politikai jogai; • A nők szociális és gazdasági jogai; • A társadalmi, vallási és kulturális normákat megkérdőjelező vagy azokat elutasító személyek viselkedésének következményei; • Az ilyen személyek számára elérhető védelmi mechanizmusok hatékonysága; • Az ilyen személyekre visszatérésük esetén váró következmények.

Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (2002) (36–37. bek.) APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (32). QD (2013) (átdolgozás), 4. cikk (3) bekezdés

A bizonyítékok megszokott típusai megfelelő információ hiányában nem feltétlenül állnak mindig rendelkezésre; alternatív információforrásként ezért nem kormányzati vagy nemzetközi szervezetek jelentéseiben, illetve egyéb független felmérésekben szereplő hasonló helyzetű személyek beszámolói is felhasználhatóak. A megfelelő környezet meghallgatásra:

A döntéshozónak az alábbiak figyelembevételével kell biztosítania a meghallgatáshoz szükséges megfelelő környezet kialakítását:

Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (2002) (35. bek.)

- a kérelmező elkülönített meghallgatása (családtagok és gyermekek nélkül) [megjegyzés: ez alapfeltétel minden ügyben, de különösen azokban az ügyekben, ahol a kérelemben szexuális visszaélésre hivatkoznak vagy annak megtörténte valószínűsíthető]; - olyan támogató környezet kialakítása, amelyben biztosították a kérelmezőt kérelme bizalmas kezeléséről (egyes kérelmezők a velük történt eseményekkel kapcsolatos szégyenérzet vagy az átélt traumák miatt nem képesek pontosan és teljesen őszintén beszámolni átélt élményeikről és félelmeikről); - megfelelő ülésrend kialakítása [a tolmács oldalt üljön és semmi ne akadályozza a szemkontaktust a kérelmező és a meghallgató között]; - a meghallgatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismertetése; - rendszeres időközönként szünet beiktatása.

APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (32) . APD (2013) (átdolgozás), 15. cikk

A meghallgatás fókuszálása, a téma

A döntéshozó az érzékeny területekhez kapcsolódó kiemelt témákat megfelelő kérdéssel vezesse be:

bevezetése:


Téma bevezetésére szolgáló mintakérdések: - „Most azzal az incidenssel kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni önnek, amelyre az elmondása szerint akkor került sor, amikor látogatást tett a nagybátyjánál. Nem bánja, hogy erről a témáról beszélünk?” - „Most témát szeretnék váltani és arról szeretnék beszélni önnel, hogy mi történt az ön által elmondott események után. Nem bánja, ha ezzel kapcsolatban kérdéseket teszek fel önnek?” Érzékeny témák bevezetésénél a döntéshozó legyen tapintatos és kerülje a túlságosan direkt kérdéseket, pl.: - „Most arról az esetről szeretnék önnel beszélni, amikor a nagybátyjánál tett látogatása során megerőszakolták.” vagy: „Most azzal a nemi erőszakkal kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni, amit már említett.” A kérdések megfogalmazásánál a meghallgató vegye figyelembe a kérelmező hátterét, valamint egyéni és helyzetfüggő körülményeit, és ennek megfelelő nyelvezetet használjon. Kérdezési stílus – traumatizáló események:

A döntéshozó ne tegyen fel kérdéseket az átélt traumatizáló események lényegtelen részleteivel kapcsolatban.


Megjegyzés: Nincs szükség a nemi erőszak vagy egyéb szexuális támadás pontos részleteinek feltárására, viszont a támadást megelőző és az azt követő eseményekkel, a körülményekkel (pl. lőfegyver használata, az elkövető által használt bármely szó vagy kifejezés, a támadás típusa, helye és módja, az elkövetőkre vonatkozó információk – pl. katonák vagy civilek – stb), valamint az elkövető motivációival kapcsolatos információk fontosak lehetnek. Meg kell jegyezni, hogy egy nő nincs feltétlenül tisztában az őt ért támadás okaival.

Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (2002) (III. rész: Eljárási kérdések)

75


Nyitott kérdésekkel bátorítsa a kérelmezőt arra, hogy minél több információt osszon meg önnel, a konkrét részletek tisztázására pedig használjon zárt kérdéseket. A szavahihetőséget esetlegesen megkérdőjelező tények kezelése:

A döntéshozó biztosítson lehetőséget a meghallgatás során a kérelmező számára, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok vagy a származási országról beszerzett objektív információ tükrében bármely esetlegesen hiányos vagy ellentmondásos tényt vagy nyilatkozatot tisztázzon és megmagyarázzon. - A döntéshozónak megfelelő módon rá kell kérdeznie a kérelem érzékeny témákkal kapcsolatos következetlenségeire is, és tisztában kell lennie azzal, hogy a kulturális különbségek és az esetleges traumák jelentős mértékben és összetett módon befolyásolhatják a kérelmező viselkedésének helyes értelmezését; - A kérdések feltétele során, valamint további információ beszerzése érdekében, a döntéshozónak megfelelően fel kell használnia a hasonló helyzetben lévő személyek tapasztalata szempontjából releváns egyéb objektív információt is.

UNHCR, Eljárási normák a menekültstátusz meghatározásához az UNHCR mandátuma alatt, (2003) (4.3.7. bek.) UNHCR Kézikönyv a menekültstátusz meghatározásának kritériumairól, valamint az erre irányuló eljárásról (1992)(199. bek.) Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (2002) (36)(xi) APD (2013) (átdolgozás), 16-17. cikk


A határozatba röviden bele kell foglalni az életrajzi adatokat és az egyéb vonatkozó háttér-információt, például: - név; - eltartottak adatai; - a kérelmező származási helye; - a kérelmező születési ideje;


- az időpont, amikor a kérelmező elhagyta a származási országot; - a kérelmező menedéket nyújtó országba történő utazásának módja; - a kérelmező menedéket nyújtó országba történő megérkezésének ideje; - a kérelmező nemzetközi védelem iránt előterjesztett kérelmének dátuma és helye; - a kérelmező meghallgatásának dátuma vagy a nemzetközi védelem iránt előterjesztett kérelem támogatására szolgáló nyilatkozat beadásának napja. A döntés:

A döntéshozónak a meghozatalt követően be kell jelentenie a döntést, például hogy: Alapos megfontolást követően: - megállapítást nyert, hogy a kérelmező menekültstátuszra jogosult/nem jogosult - megállapítást nyert, hogy a kérelmező oltalmazott státuszra jogosult/nem jogosult Indokolás (amennyiben a kérelem elutasításra került): - a kérelmező kérelme nem bizonyult hihetőnek, vagy - bár a menedékkérő által benyújtott kérelem hihetőnek bizonyult, a kérelmező nem felel meg a menekült definíciójának, vagy nem jogosult oltalmazott státuszra.

A kérelem alapjának

A döntéshozóknak meg kell határozniuk a menedékkérelem alapját:

meghatározása:


- pl. A kérelmező özvegy személy, és nemzetközi védelem iránt nyújtott be kérelmet annak alapján, hogy arra akarják kényszeríteni, hogy sógorához menjen feleségül [özvegyi kényszerházasság]. Megjegyzés: A menedékkérelem alapjának megállapítása azt hivatott érzékeltetni, hogy a döntéshozók megértették a menedékkérelem lényegét és hogy figyelmüket a kérelem lényeges tényeire összpontosítják.

77


A kérelem alapjának részletezése:

Jövőbeni félelem beazonosítása:

A döntéshozóknak összefoglalót kell készíteniük a kérelemről. A döntéshozóknak részletesen be kell mutatniuk azokat a tényeket, amelyek miatt a kérelmező elhagyta származási országát, ismertetve az alábbiakat: • az összes főbb eseményt és cselekményt (mi történt?); • az összes főbb esemény és cselekmény megnevezett helyét (hol történt?); • az összes főbb esemény és cselekmény megnevezett idejét (mikor történt?); • a kérelemmel kapcsolatos valamennyi személyt (kik az érintettek?); • az összes főbb esemény és cselekmény megnevezett okait (miért történt?). A döntéshozóknak meg kell határozniuk a kérelmező jövőbeni félelmét: - pl. A menedékkérő attól tart, hogy hazatérésekor a sógora házasságkötésre kényszeríti vagy bántalmazni fogja.

3.2. A szavahihetőség vizsgálata: A lényeges tények beazonosítása:

A döntéshozónak be kell azonosítania az összes lényeges tényt és azokat logikai sorrendbe kell rendeznie.

UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben:Teljes jelentés (2013. május) (Lásd különösen a 254–261. oldalon lévő folyamatábrákat/ellenőrző listákat). A teljes jelentés egyes részeit bolgár, magyar, lengyel, román és szlovák nyelvre is lefordították.

A származási országra vonatkozó információ és egyéb bizonyítékok:

A lényeges tények meghatározása érdekében a döntéshozóknak fel kell kutatniuk és alkalmazniuk kell a származási országgal kapcsolatos releváns információanyagot, dokumentálva az egyes események, valamint a szolgáltatott információ időpontját. Az ügyintézőnek ugyanezt kell tennie minden egyéb elérhető információval, mely alátámaszthatja a kérelmet.


A döntéshozóknak ügyelniük kell arra, hogy megfelelően dokumentálják és használják az olyan információt, mely hűen tükrözi a származási országban lévő nők tapasztalatait, és mely esetenként akár jelentősen eltérhet a férfi kérelmezőkre vonatkozó információtól. A döntéshozónak a származási országra vonatkozó és minden egyéb rendelkezésre álló, a kérelmet alátámasztó információ felhasználásával meg kell ismernie a nők szerepét, státuszát és a velük szemben alkalmazott bánásmódot abban az országban, ahonnan az adott nő elmenekült. Az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: • A nők törvény előtti helyzete; • A nők politikai jogai; • A nők szociális és gazdasági jogai; • A társadalmi, vallási és kulturális normákat megkérdőjelező vagy azokat elutasító nők viselkedésének következményei; • A nők számára elérhető védelmi mechanizmusok hatékonysága; • A hazájába esetlegesen visszatérő nőre váró következmények;


A bizonyítékok megszokott típusai megfelelő információ hiányában nem feltétlenül állnak rendelkezésre; alternatív információforrásként ezért nem kormányzati vagy nemzetközi szervezetek jelentéseiben, illetve egyéb független felmérésekben szereplő más nők beszámolói is felhasználhatóak. A döntéshozónak továbbá minden egyéb rendelkezésre álló bizonyítékot össze kell gyűjtenie és alkalmaznia kell a lényeges tények mérlegelése során (pl. orvosi vagy pszichológiai jelentések).

Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (36. bek.)(x) APD (2013) (átdolgozás), bevezető, Preambulum (39)

79


A lényeges tények mérlegelése:

A döntéshozónak minden egyes megállapított lényeges ténnyel kapcsolatban világos eredményre kell jutnia és meg kell állapítania, hogy mely tényeket: - fogadja el és miért; - utasítja el és miért; - fogadja el a „kétség esetén a kérelmező javára” elv alkalmazásával.

UNHCR, A bizonyítékokon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Teljes jelentés (2013. május)

Minden egyes tényt a szavahihetőséggel kapcsolatos tényezőkkel összefüggésben és az egyéni és helyzetfüggő körülmények figyelembevételével kell mérlegelni.

- A 261. oldalon szereplő folyamatábra áttekintést nyújt a szavahihetőség vizsgálatának strukturált megközelítési módjáról; - A szavahihetőséggel kapcsolatos tényezőkről bővebben lásd az 5. fejezetet és a 260. oldalon lévő összefoglaló folyamatábrát;

Szavahihetőséggel kapcsolatos tényezők: - kellő részletesség és konkrétum, belső következetesség, a kérelmező nyilatkozatai és a családtagok vagy szemtanúk által elmondottak közötti következetesség, valamint a kérelmező nyilatkozatai és a rendelkezésre álló általános és konkrét (pl. származási országra vonatkozó) információ közötti összhang, hihetőség. A releváns egyéni és helyzetfüggő körülmények: - az emberi memória korlátai és változása, a trauma hatása az emlékezetre és a viselkedésre, a félelem és a bizalom hiánya, kulturális háttér és szokások, iskolázottság, nem, szexuális irányultság, nemi identitás, megbélyegzés és szégyen, kor és egyéb tényezők, mint a korábbi vagy jelenlegi rossz bánásmód, kínzás, üldözés, bántalmazás vagy egyéb komoly emberi jogi sérelem és kapcsolódó tapasztalatok a származási és a menedéket nyújtó országban, illetve az utazás során. A döntéshozóknak a szavahihetőség-vizsgálat során integrált módon kell figyelembe venniük a menedékkérő egyéni és helyzetfüggő körülményeit (jelesül amikor arról kell dönteniük, hogy elfogadjanak vagy visszautasítsanak egy lényeges tényt, illetve hogy a „kétség esetén a kérelmező javára elvet” alkalmazzák).

- Az egyéni és helyzetfüggő körülményekről bővebben lásd az 3. fejezetet és a 258–259. oldalon lévő összefoglaló folyamatábrát.

„Kétség esetén a kérelmező javára” elv:


Amint a döntéshozók meghatározták, hogy mely tényeket fogadnak el és miért, valamint mely tényeket utasítanak el és miért, fontolóra kell venniük, hogy a kétségesnek tekintett fennmaradó egyes lényeges tények esetében alkalmazzák-e a „kétség esetén a kérelmező javára” elvet. Ha a nyilatkozatok összességükben következetesek, hihetőek és a származási országra vonatkozó beszerzett információval összhangban állnak, továbbá ha a kérelmező ésszerűen meg tudta magyarázni az esetleges következetlenségeket, ellentmondásokat, kihagyásokat és pontatlanságokat, akkor alkalmazni kell a „kétség esetén a kérelmező javára” elvet.

[Lásd fent – a szavahihetőség vizsgálatára vonatkozó útmutatás]

A jövőbeni kockázatok elemzése során a döntéshozónak olyan naprakész információt kell forrásként használnia, amely hűen tükrözi az nők helyzetét a származási országban és mely akár jelentős mértékben eltérhet a férfiakra vonatkozó információtól. Megjegyzés: Az elemzés célja annak megállapítása, hogy megalapozott-e a kérelmező üldöztetéstől vagy súlyos sérelemtől való félelme.

Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (2002) (36. bek.)(x)

Egy ilyen értékeléshez a származási országra jellemző gender-specifikus körülmények aktuális elemzésére és ismeretére van szükség.

Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (2002) (9–13. bek.)

A nemi hovatartozás miatti üldözés típusai magukban foglalják a következőket, de nem csak kizárólagosan ezekre a fajtákra terjednek ki:

Nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvek (2002) (10–12. bek.)

3.3. A menekült fogalmának elemzése: Származási országra vonatkozó információ használata a jogi elemzésben:

Üldözéstől való megalapo zott félelem (jövőbeni kockázat elemzése): Nemi hovatartozás miatti üldöztetés:


szexuális erőszak, hozománnyal összefüggő erőszak, a női nemi szerv megcsonkítása, családon belüli erőszak, emberkereskedelem, a nemzetközi emberi jogi normákkal nem feltétlenül összhangban lévő, és hagyományokon, kulturális normákon és szokásokon alapuló üldözést eredményező jogszabályok, valamely előírás vagy jogszabály be nem tartása vagy megszegése miatt alkalmazott aránytalan pénzbírság vagy büntetés (társadalmi normák átlépéséért kiszabott büntetés).

81


Amennyiben a nő egy államilag tiltott szokástól fél:

Amennyiben a nő aránytalan pénzbírságtól vagy büntetéstől fél:

Olyan esetekben, amikor a nő tiltott üldöztetésen alapuló szokástól tart (pl. a női nemi szerv megcsonkítása), a döntéshozónak fontolóra kell vennie, hogy az adott állam valóban tiltja vagy tolerálja-e az adott szokást, vagy esetleg nem képes eredményesen véget vetni ennek a gyakorlatnak.


Olyan esetekben, amikor a nő valamely előírás vagy jogszabály be nem tartása vagy megszegése miatt pénzbírságtól vagy büntetéstől fél, a döntéshozónak fontolóra kell vennie, hogy a szankció aránytalanul súlyos-e, illetve van-e nemi alapú vetülete.


Megjegyzés: Azokban az esetekben, amikor a jogszabályoknak vagy egyéb előírásoknak indokolható célkitűzéseik vannak, üldözésnek minősül azok oly módon való végrehajtása, mely az illető személy számára jelentős hátrány okozásával jár. Például, a kényszerített magzatelhajtással és sterilizációval megvalósított családtervezési törvények sértik az alapvető emberi jogokat és ezért üldözésnek minősülnek. Üldözésnek minősülő hátrányos megkülönböztetés:

A döntéshozónak elemeznie kell az állami megkülönböztetés azon formáit, melyek eredményeképpen az állam nem nyújt védelmet bizonyos egyéneknek sérelmeik egyes típusaival szemben. Megjegyzés: Amennyiben az állam, a szabályozás vagy végrehajtás szintjén nem nyújt bizonyos jogokat, illetve nem véd egyes komoly visszaélésekkel szemben, akkor üldözésnek minősülhet az adott témával kapcsolatos diszkrimináció, amely büntetlenséget okozó súlyos sérelemhez vezet. Ebben az összefüggésben, elemezhetők például a családon belüli erőszak egyes esetei.


Emberkereskedelem áldozatai:

- A döntéshozónak fontolóra kell vennie, hogy az áldozat komoly megtorlásra számíthat-e az emberkereskedőktől való elszökése vagy visszatérése esetén (Különösen ha a kérelmező a menedéket nyújtó országban vagy a származási országban működő hatóságok nyomozati munkáját segítette). - A döntéshozónak fontolóra kell vennie annak lehetőségét is, hogy az illető újra emberkereskedelem áldozata lesz.


- A döntéshozónak azt a lehetőséget is figyelembe kell vennie, hogy az áldozatnak súlyos családi vagy közösségi kiközösítést, vagy komoly megkülönböztetést kell elszenvednie. Megjegyzés: Még ha az ilyen bánásmód nem is eredményez üldöztetéstől való megalapozott félelmet, a társadalmi támogató hálózatok elutasítása vagy az azoktól való elszigetelődés valójában növelheti annak kockázatát, hogy a kérelmező ismét emberkereskedelem áldozata lesz vagy megtorlást kell elszenvednie, amely aztán üldözéstől való megalapozott félelem kialakulását eredményezheti.

UNHCR, nemzetközi védelmi iránymutatás, 7. irányelv:Az 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv alkalmazása az emberkereskedelem áldozatairól és az emberkereskedelem veszélyének kitett személyek menekültstátuszával összefüggésben (2006) (15–19. bek.)

- A döntéshozónak továbbá figyelembe kell vennie az emberkereskedelemmel szorosan összefüggő kizsákmányolás súlyos eseteit, így például az elrablást, a bebörtönzést, a nemi erőszakot, a szexuális rabszolgaságot, a kényszerprostitúciót és kényszermunkát, szervek eltávolítását, a verést, az éheztetést vagy az orvosi ellátástól való megfosztást. Az ilyen cselekmények az emberi jogok súlyos megsértésének minősülnek és általában üldözéssel érnek fel. A kérelmezőre fenyegetést jelentő személyek/


csoportok:

A döntéshozónak meg kell határoznia, hogy mely személyek/csoportok jelentenek fenyegetést a kérelmezőre: Családtagok: családon belüli erőszak, az egy háztartásban élő nőnemű gyermekek szexuális kizsákmányolása, hozománnyal összefüggésben elkövetett erőszak, házasságon belüli nemi erőszak, kényszerterhesség, a női nemi szerv megcsonkítása és egyéb, a nők számára sérelmet okozó szokások és gyakorlatok, házasságon kívüli erőszak, valamint kizsákmányolással kapcsolatos erőszakos cselekmények.

Az UNHCR nemi alapú üldözéssel kapcsolatos irányelvei (19. bek.) QD (2011) (átdolgozás), 6. cikk

83


Közösség tagjai: nemi erőszak, szexuális kizsákmányolás, szexuális zaklatás és megfélemlítés a munkahelyen, oktatási intézményekben és egyéb helyeken, nők emberkereskedelme és kényszerprostitúció. Az állam által okozott sérelem: az állam által elkövetett vagy eltűrt fizikai, szexuális és lelki erőszak. A Menekültügyi Egyezmény alapján:

A döntéshozónak be kell azonosítania és mérlegelnie kell a Menekültügyi Egyezmény szerinti jogalapot, és ehhez figyelembe kell vennie a nemi alapú szempontokat.


Faji vagy vallási hovatartozás, állampolgárság, politikai vélemény: - Sok esetben a nőket az Egyezmény rájuk vonatkozó vagy nekik felróható pontja miatt üldözik. Sok társadalomban a nő politikai nézetei, faji, vallási vagy társadalmi hovatartozása például hozzátartozóikhoz, munkatársaikhoz vagy a közösségükhöz köti őket. Adott társadalmi csoporthoz való tartozás: Társadalmi csoportnak nevezzük az emberek olyan csoportját, akik az üldöztetés kockázatán kívül egyéb közös tulajdonsággal is rendelkeznek, vagy a társadalom rájuk csoportként tekint. A nemi hovatartozás veleszületett és megváltoztathatatlan tulajdonság. A nőket ezért társadalmi alcsoportként definiálják, amely gyakran a férfiakétól eltérő bánásmódban részesül. Ebből kifolyólag a nők alkothatnak akár egy konkrét társadalmi csoportot is. - Az egyéb csoportokhoz többek között az alábbiak tartozhatnak: „társadalmi normákat átlépő nők”, „családon belüli erőszaknak kitett nők”, „a női nemi szerv megcsonkításának kitett nők”, „kényszersterilizálásnak kitett nők”, „házasságtörést elkövető nők”, „magányos nők”, „emberkereskedelem áldozatai”.

Nemzetközi védelmi iránymutatás, 2. irányelv:„Adott társadalmi csoporthoz való tartozás” a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2002)

Megjegyzés: A nemi alapú kérelmek esetében az üldözés, amelytől a kérelmező fél, az Egyezmény egy vagy több pontján is alapulhat – a társadalmi vagy vallási normák átlépésére hivatkozó menekültstátusz iránt benyújtott kérelem elemzése történhet a vallás, a politikai vélemény vagy egy adott társadalmi csoporthoz tartozás alapján. Állami védelem:

A döntéshozónak fontolóra kell vennie az állami védelemmel kapcsolatos releváns kérdéseket.

QD (2011) (átdolgozás), 7. cikk


- Van-e olyan jogi rendszer, amely az üldözést bűncselekménynek minősíti és az ellen fellép? - A hatóságok gondoskodnak-e az ilyen incidensek eredményes kivizsgálásáról, valamint a felelősök felkutatásáról és megfelelő büntetésükről? Megjegyzés: Egy nő menekültstátusz iránti kérelmének elutasításához önmagában nem elegendő, hogy a nők elleni valamely üldözési gyakorlatot a törvény megtiltja vagy elítéli. Belső menekülési alternatíva:

A döntéshozónak minden lényeges tényezőt figyelembe véve kell döntenie az belső menekülési alternatíva alkalmazhatóságáról és ésszerűségéről: • Élhet-e a kérelmező az adott országban „hétköznapi” életet anélkül, hogy indokolatlan nehézségekkel kellene megküzdenie?

LMBTI

Az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: - Egyéni körülmények - Korábbi üldözés - Biztonság - Az emberi jogok tiszteletben tartása - Gazdasági biztonság

UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 4. irányelv: Belső menekülési alternatíva vagy áttelepítés a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2003) (7. bek.)

85


Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása) Leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) menedékkérők Jelen útmutató a Response to Vulnerability in Asylum (RVA) projekt részeként készült, és átfogó összegzést kíván nyújtani azon kritériumokra vonatkozóan, amelyeket az LMBTI-személyek menedékkérelmének elbírálása során figyelembe kell venni. Az útmutató nem foglalkozik a kiegészítő védelemmel és nem tekinthető kizárólagosnak, ezért ahol erre szükség van, ott hivatkozni kell az információforrásra vagy egyéb vonatkozó anyagokra. Kritérium:

Útmutató:


A kérelmezőt a lehető leghamarabb tájékoztatni kell arról, hogy kérheti általa preferált nemű ügyintéző és tolmács részvételét a meghallgatáson.

UNHCR, nemzetközi védelmi iránymutatás, 9. irányelv:Szexuális irányultság és/vagy nemi identitás alapján menekültstátuszért benyújtott kérelem a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2012)(V. rész, Eljárásrendbeli kérdések) („Az UNHCR szexuális

1. A meghallgatás előtt: A kérelmező tájékoztatása:

A kérelmezőt tájékoztatni kell arról, hogy az általa átadott információt bizalmasan kezeli a hatóság [Ez hozzájárul ahhoz, hogy a kérelmező nyíltabban beszéljen a kérelmével kapcsolatos részletekről]. A kérelmezőt tájékoztatni kell az LMBTI-személyeket Európában megillető jogokról, valamint a civil szervezetek által LMBTI-személyeknek nyújtott támogató szolgáltatásokról.

irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása”)


UNHCR, nemzetközi védelmi iránymutatás, 1. irányelv: Nemi alapú üldözés a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2002)(36. bek., (ii) és (iii)) APD (2013) (átdolgozás), 15. cikk (3) bekezdés APD (2013) (átdolgozás), 19. cikk (1) bekezdés Speciális támogatási/ eljárásbeli szükségletek korai azonosítása:

A speciális támogatási és eljárási szükségleteket fel kell mérni és figyelembe kell venni (pl. a szexuális erőszak vagy más súlyos sérelem áldozatainak tanácsadásra utalása, a meghallgatás megfelelő időzítése – az ilyen típusú kérelmek általában nem bírálhatók el gyorsított eljárás keretében, stb.).

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (2012) (59. bek.)

LMBTI

RCD (2013) (átdolgozás), 21. cikk RCD (2013) (átdolgozás), 22. cikk APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (29). APD (2013) (átdolgozás), 24. cikk

87



A hatóságnak mérlegelnie kell, hogy az esethez kijelölt ügyintéző kellően képzett-e és megfelelő szakképzettséggel rendelkezik-e ahhoz, hogy objektíven és pártatlanul értékelhesse a kérelmet, és ha nem, akkor előfordulhat, hogy az esetet egy másik ügyintézőhöz kell utalni.

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (60. bek., (iii) és (iv)) APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (16) QD (2011) (átdolgozás), 4. cikk (3) bekezdés

Bizonyítékok gyűjtése:

A kérelem alátámasztásának felelőssége megoszlik a kérelmező és a döntéshozó között. Megjegyzés: a döntéshozó felelőssége a származási országgal kapcsolatos információ gyűjtésén túl a következőket is magában foglalja: - a kérelmezőnek nyújtott tájékoztatás és tanácsadás; - útmutatás nyújtása a meghallgatás során alkalmazott megfelelő kérdezési technikák segítségével; - lehetőség biztosítása a kérelmezőnek arra, hogy magyarázatot adjon a szavahihetőségét megkérdőjelező ellentmondásokra; - saját eszközök igénybevétele útján a kérelemhez kapcsolódó egyéb bizonyítékok gyűjtése.

UNHCR Kézikönyv a menekültstátusz meghatározásának kritériumairól, valamint az erre irányuló eljárásról (1992) (196. bek.) UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben:Teljes jelentés (2013. május) (Lásd különösen a 256–267. oldalon lévő folyamatábrákat/ellenőrző listákat). A teljes jelentés egyes részeit bolgár, magyar, lengyel, román és szlovák nyelvre is lefordították.

Időskálák:

A döntéshozónak a kérelmező egyéni és helyzetfüggő körülményeinek figyelembevételével kell meghatároznia, mennyi időt szán további tájékoztatás nyújtására és döntéshozatalra.


Megjegyzés: A nemzetközi védelemért folyamodó mentálisan vagy érzelmileg zavart kérelmezők esetén több időre lehet szükség a kérelem szempontjából lényeges tények megvizsgálására. Gyakran igen összetett jellegük miatt a szexuális irányultság, illetve a nemi identitás alapján benyújtott kérelmek jellemzően nem bírálhatók el gyorsított eljárás keretében.

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (59. bek.)

2. A menedékjogi meghallgatás Felkészülés Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása)

a meghallgatásra:

A kérelem alátámasztásának felelőssége megoszlik a kérelmező és a döntéshozó között, ennek megfelelően a meghallgatás előtt a döntéshozó: - a származási országra vonatkozóan objektív, lényeges és naprakész információt, valamint amennyire csak lehetséges, a kérelemre vonatkozó konkrét adatokat gyűjt be; - tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy köteles alátámasztani a kérelmében foglaltakat, és tanácsot ad ennek mikéntjéről; - tanulmányozza a kérelemben szereplő tényeket. A döntéshozónak a lehető legalaposabban utána kell járnia a kérelmező származási országában uralkodó helyzetnek. Gyakran nem érhető el releváns és pontos információ azzal kapcsolatban, hogy egy adott országban hogyan kezelik az LMBTI-személyeket. Ilyen esetekben a döntéshozó számára a kérelmező jelenti az elsődleges, sőt sokszor az egyetlen információforrást. Megjegyzés: a kérelmező szexuális irányultságának meghatározására nem alkalmazható orvosi vizsgálat. A nemi átalakító műtétekre, hormonkezelésre vagy biológiai jellemzőkre (interszexuális személyek) vonatkozó orvosi bizonyítékok megerősíthetik a kérelmező által elmondottakat, azonban ilyen bizonyítékok kizárólag a kérelmező jóváhagyásával szerezhetők be.

UNHCR Kézikönyv a menekültstátusz meghatározásának kritériumairól, valamint az erre irányuló eljárásról (1992) (196. bek.) Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (64–66. bek.) UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Teljes jelentés (2013. május) (Lásd különösen a 254–261. oldalon lévő folyamatábrákat/ellenőrző listákat).

LMBTI

APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (32), QD (2013) (átdolgozás), 4. cikk (3) bekezdés

89


A megfelelő környezet meghallgatásra:

A döntéshozónak az alábbiak figyelembevételével kell biztosítania a meghallgatáshoz szükséges megfelelő környezet kialakítását: - olyan támogató környezet kialakítása, amelyben biztosították a kérelmezőt kérelme bizalmas kezeléséről (egyes kérelmezők a velük történt eseményekkel kapcsolatos szégyenérzet vagy az átélt traumák miatt nem képesek pontosan és teljesen őszintén beszámolni átélt élményeikről és félelmeikről); - megfelelő ülésrend kialakítása [a tolmács oldalt üljön, és semmi ne akadályozza a szemkontaktust a kérelmező és a meghallgató között]; - a meghallgatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismertetése; - rendszeres időközönként szünetet tart.

A meghallgatás fókuszálása/a téma

A döntéshozó az érzékeny területekhez kapcsolódó kiemelt témákat megfelelő kérdéssel vezesse be:

bevezetése:

Téma bevezetésére szolgáló mintakérdések: - „Most azzal az incidenssel kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni önnek, amely ...-én történt. Nem bánja, ha erről a témáról beszélünk?” - „Most témát szeretnék váltani és arról szeretnék beszélni önnel, hogy mi történt az ön által elmondott események után. Nem bánja, ha ezzel kapcsolatban kérdéseket teszek fel önnek? ’ Érzékeny témák bevezetésénél a meghallgató legyen tapintatos, és kerülje a túlságosan direkt kérdéseket, pl.: - „Most arról az esetről szeretnék önnel beszélni, amikor megtámadták és megerőszakolták.” Vagy: „Most azzal az incidenssel kapcsolatban szeretnék kérdéseket feltenni, amikor szexuális támadás érte önt.” A kérdések megfogalmazásánál a meghallgató vegye figyelembe a kérelmező hátterét, valamint egyéni és helyzetfüggő körülményeit, és ennek megfelelő nyelvezetet használjon.

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (60. bek.) APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (32), APD (2013) (átdolgozás), 15. cikk

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szólóiránymutatása (2012), (V. rész), (vii)

Kérdezési stílus –

A döntéshozó mindig megfelelő kérdezési stílust alkalmazzon:

kérdéstípusok:


- A szexuális szokásokkal kapcsolatos kérdések tolakodóak és nem is eredményeznek bizonyító erejű válaszokat; - Az emberek nem bizonyíthatják be szexuális irányultságukat, de jobban elmagyarázhatják azáltal, hogy beszámolnak vonatkozó élményeikről, valamint arról, miért jelent vagy jelenthet problémát számukra szexuális irányultságuk a hazájukban. Ez elősegíthető például ilyen kérdésekkel: Hogyan élt ön? Hogyan sikerült elkerülnie az üldözést? - A meghallgató kerülje a szexuális irányultsággal és kultúrával kapcsolatos sztereotípiákat; - Szóhasználatában a meghallgató törekedjen arra, hogy ne bántsa meg a kérelmezőt, és jelezze, hogy tiszteletben tartja a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatos másságot; ügyeljen arra is, hogy mondanivalója ne vesszen el a tolmácsolás során (például a „homoszexuális” szó – annak ellenére, hogy széles körben használatos – egyes országokban sértő). Kérdezési stílus – traumatizáló események:

A döntéshozó ne tegyen fel kérdéseket az átélt traumatizáló események lényegtelen részleteivel kapcsolatban. Megjegyzés: nincs szükség az erőszakoskodás, a nemi erőszak, vagy egyéb szexuális támadás pontos részleteinek feltárására, viszont a támadást megelőző és az azt követő eseményekkel, a körülményekkel, valamint az elkövető motivációival kapcsolatos információk fontosak lehetnek.

LMBTI

Nyitott kérdésekkel bátorítsa a kérelmezőt arra, hogy minél több információt osszon meg önnel, a konkrét részletek tisztázására pedig használjon zárt kérdéseket.

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szólóiránymutatása (12. bekezdés) (V. rész) – Eljárásrendbeli kérdések (iii–vii)

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása, V. rész – Eljárásrendi kérdések (vii)

91


A szavahihetőséget esetlegesen megkérdőjelező tények kezelése:

A döntéshozó biztosítson lehetőséget a meghallgatás során a kérelmező számára, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok vagy a származási országról beszerzett objektív információ tükrében bármely esetlegesen hiányos vagy ellentmondásos tényt vagy nyilatkozatot tisztázzon és megmagyarázzon. - Ha a kérelmező csak az eljárás későbbi szakaszában tárja fel szexuális irányultságát, lehetőséget kell adni neki arra, hogy erre magyarázattal szolgáljon, és figyelembe kell venni az eset összes körülményét; - A meghallgató vegye figyelembe, hogy a kérelmezők jellemzően nem szívesen beszélnek szexuális irányultságukkal és nemi identitásukkal kapcsolatos múltbeli élményeikről. Ezért fontos, hogy a meghallgató ne csak az ellentmondásokra kérdezzen rá, hanem a közölt következetes információra és a részletekre is.


A határozatba röviden bele kell foglalni az életrajzi adatokat és az egyéb vonatkozó háttér-információt, például: - név; - a kérelmező származási helye; - a kérelmező születési ideje; - eltartottak adatai; - az időpont, amikor a kérelmező elhagyta a származási országot; - a kérelmező menedéket nyújtó országba történő utazásának módja; - a kérelmező menedéket nyújtó országba történő megérkezésének ideje; - a kérelmező nemzetközi védelem iránt előterjesztett kérelmének dátuma és helye; - a kérelmező meghallgatásának dátuma vagy a nemzetközi védelem iránt előterjesztett kérelem támogatására szolgáló nyilatkozat beadásának napja.

UNHCR, Eljárási normák a menekültstátusz meghatározásához az UNHCR mandátuma alatt, (2003) (4.3.7. bek.) UNHCR Kézikönyv a menekültstátusz meghatározásának kritériumairól, valamint az erre irányuló eljárásról(1992) (199. bek.) APD (2013) (átdolgozás), 16-17. cikk

A döntés:

A döntéshozóknak a meghozatalt követően be kell jelenteniük a döntést, például, hogy: Alapos megfontolást követően: - megállapítást nyert, hogy a kérelmező menekültstátuszra jogosult/nem jogosult - megállapítást nyert, hogy a kérelmező oltalmazott státuszra jogosult/nem jogosult


Indokolás (amennyiben a kérelem elutasításra került): - a kérelmező kérelme nem bizonyult hihetőnek, vagy - bár a menedékkérő által benyújtott kérelem hihetőnek bizonyult, a kérelmező nem felel meg a menekült definíciójának, vagy nem jogosult oltalmazott státuszra. A kérelem alapjának

A döntéshozóknak meg kell határozniuk a menedékkérelem alapját:

meghatározása:

- pl. a kérelmező meleg, és ezért származási országában az őrizetbevétel és fogvatartás veszélye fenyegette. A menedékkérelem alapjának megállapítása azt hivatott érzékeltetni, hogy a döntéshozók megértették a menedékkérelem lényegét, és hogy figyelmüket a kérelem lényeges tényeire összpontosítják. A kérelem alapjának részletezése:

LMBTI

A döntéshozóknak összefoglalót kell készíteniük a kérelemről. A döntéshozóknak részletesen be kell mutatniuk azokat a tényeket, amelyek miatt a kérelmező elhagyta származási országát, ismertetve az alábbiakat: • az összes főbb eseményt és cselekményt (mi történt?); • az összes főbb esemény és cselekmény megnevezett helyét (hol történt?); • az összes főbb esemény és cselekmény megnevezett idejét (mikor történt?); • a kérelemmel kapcsolatos valamennyi személyt (kik az érintettek?); • az összes főbb esemény és cselekmény megnevezett okait (miért történt?).

93


Jövőbeni félelem beazonosítása:

A döntéshozóknak meg kell határozniuk a kérelmező jövőbeni félelmét: - pl. A menedékkérő attól tart, hogy hazatérésekor szexuális irányultsága miatt őrizetbe veszik és bebörtönzik.

3.2. A szavahihetőség vizsgálata: A lényeges tények beazonosítása:

A döntéshozónak be kell azonosítania az összes lényeges tényt, és azokat logikai sorrendbe kell rendeznie.

UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Teljes jelentés (2013. május) (Lásd különösen a 254–261. oldalon lévő folyamatábrákat/ellenőrző listákat). A teljes jelentés egyes részeit bolgár, magyar, lengyel, román és szlovák nyelvre is lefordították.

A származási országra vonatkozó információ és egyéb bizonyítékok:

A lényeges tények meghatározása érdekében a döntéshozóknak fel kell kutatniuk és alkalmazniuk kell a vonatkozó országgal kapcsolatos releváns információkat, dokumentálva az egyes események, valamint a szolgáltatott információ időpontját. Az ügyintézőnek ugyanezt kell tennie minden egyéb elérhető információval, mely alátámaszthatja a kérelmet. Az ügyintézőnek törekednie kell a lehető legtöbb objektív információ megszerzésére a származási országban uralkodó helyzettel kapcsolatban. Gyakran nem érhető el releváns és pontos információ azzal kapcsolatban, hogy egy adott országban hogyan kezelik az LMBTI-személyeket. Ilyen esetekben az ügyintéző számára a kérelmező jelenti az elsődleges, sőt sokszor az egyetlen információforrást.

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (64–66. bek.)

APD (2013) (átdolgozás), Preambulum (39).

Megjegyzés: a kérelmező szexuális irányultságának meghatározására nem alkalmazható orvosi vizsgálat. A nemi átalakító műtétekre, hormonkezelésre vagy biológiai jellemzőkre (interszexuális személyek) vonatkozó orvosi bizonyítékok megerősíthetik a kérelmező által elmondottakat, azonban ilyen bizonyítékok kizárólag a kérelmező jóváhagyásával szerezhetők be. A lényeges tények mérlegelése:


A döntéshozónak minden egyes megállapított lényeges ténnyel kapcsolatban világos eredményre kell jutnia, és meg kell állapítania, hogy mely tényeket: - fogadja el és miért; - utasítja el és miért; - fogadja el a „kétség esetén a kérelmező javára” elv alkalmazásával.

UNHCR, A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben:Teljes jelentés (2013. május)

Minden egyes tényt a szavahihetőséggel kapcsolatos tényezőkkel összefüggésben és az egyéni és helyzetfüggő körülmények figyelembevételével kell mérlegelni. Szavahihetőséggel kapcsolatos tényezők: kellő részletesség és konkrétum, belső következetesség, a kérelmező nyilatkozatai és a családtagok vagy szemtanúk által elmondottak közötti összhang, valamint a kérelmező nyilatkozatai és a rendelkezésre álló általános és konkrét (pl. származási országra vonatkozó) információ közötti összhang, hitelesség.

- A 261. oldalon szereplő folyamatábra áttekintést nyújt a szavahihetőség vizsgálatának strukturált megközelítési módjáról;

A releváns egyéni és helyzetfüggő körülmények: az emberi memória korlátai és változása, a trauma hatása az emlékezetre és a viselkedésre, a félelem és a bizalom hiánya, kulturális háttér és szokások, iskolázottság, nem, szexuális irányultság, nemi identitás, megbélyegzés és szégyen, kor és egyéb tényezők, mint a korábbi vagy jelenlegi rossz bánásmód, kínzás, üldözés, bántalmazás vagy egyéb komoly emberi jogi sérelem és kapcsolódó tapasztalatok a származási és a menedéket nyújtó országban, továbbá az utazás során.

LMBTI

A döntéshozóknak a szavahihetőség-vizsgálat során integrált módon kell figyelembe venniük a menedékkérő egyéni és helyzetfüggő körülményeit (jelesül amikor arról

- A szavahihetőséggel kapcsolatos tényezőkről bővebben lásd az 5. fejezetet és a 260. oldalon lévő összefoglaló folyamatábrát; - Az egyéni és helyzetfüggő körülményekről bővebben lásd az 3. fejezetet és a 258–259. oldalon lévő összefoglaló folyamatábrát.

95


kell dönteniük, hogy elfogadjanak vagy visszautasítsanak egy lényeges tényt, illetve hogy a „kétség esetén a kérelmező javára elvet” alkalmazzák). „Kétség esetén a kérelmező javára” elv:

Amint a döntéshozók meghatározták, hogy mely tényeket fogadnak el és miért, valamint mely tényeket utasítanak el és miért, fontolóra kell venniük, hogy a kétségesnek tekintett fennmaradó egyes lényeges tények esetében alkalmazzák-e a „kétség esetén a kérelmező javára” elvet. Ha a nyilatkozatok összességükben következetesek, hihetőek és a származási országra vonatkozó beszerzett információval összhangban vannak, továbbá ha a kérelmező ésszerűen meg tudta magyarázni az esetleges következetlenségeket, ellentmondásokat, kihagyásokat és pontatlanságokat, akkor alkalmazni kell a „kétség esetén a kérelmező javára” elvet.

[Lásd fent – a szavahihetőség vizsgálatára vonatkozó útmutatás]

A jövőbeni kockázatok elemzése során a döntéshozónak olyan naprakész információanyagot kell forrásként használnia, amely hűen tükrözi az LMBTIszemélyek helyzetét a származási országban, mely akár jelentős mértékben eltérhet más személyekre vagy csoportokra vonatkozó információktól. Az elemzés célja annak megállapítása, hogy megalapozott-e a kérelmező üldöztetéstől való félelme.

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (64-66. bek., 27.)

3.3. A menekült fogalmának elemzése: Származási országra vonatkozó információ használata a jogi elemzésben:

A döntéshozóknak fel kell készülniük arra, hogy esetleg nem áll rendelkezésre elegendő információ ebben a vonatkozásban: - Gyakran nem érhető el releváns és pontos információ azzal kapcsolatban, hogy egy adott országban hogyan kezelik az LMBTI-személyeket. Ilyen esetekben a döntéshozó számára a kérelmező jelenti az elsődleges, sőt sokszor az egyetlen információforrást. - Előfordulhat például, hogy a megszerzett információk alapján nem állapítható meg, hogy a származási országban érvényt szereznek-e a törvényeknek, és ha igen, milyen mértékben; a büntetőjogi törvények következetlen vagy kiszámíthatatlan alkalmazása esetén a kérelmező könnyen úgy érezheti, hogy fokozottan ki van téve az üldözés veszélyének.

Üldözéstől való megalapozott félelem (jövőbeni kockázat

- az üldözéstől való félelem megalapozottságának megítélését annak felmérésére kell alapozni, hogy milyen mértékben lenne veszélynek kitéve a kérelmező, ha visszatérne származási országába.


Az üldözés típusai magukban foglalják a következőket, de nem csak kizárólagosan ezekre a fajtákra terjednek ki: - fenyegetés vagy súlyos kizsákmányolás és erőszak (fizikai, lelki és szexuális erőszak, a nemi erőszakot is ideértve); - a szexuális irányultság vagy a nemi identitás megváltoztatására irányuló intézkedések (kényszerkezelés, kötelező nemi helyreállító műtétek, elektrosokkkezelés, kényszergyógykezelés és hormonterápia); - a személy beleegyezése nélkül elvégzett orvosi és tudományos kísérletek (a „normális” állapot visszaállítását célzó műtétek); - fogvatartás (akár pszichiátriai vagy egészségügyi intézményekben), ezen belül hátrányos megkülönböztetés, fizikai és szexuális kizsákmányolás kockázata, adminisztratív szegregáció, magánzárkában történő elhelyezés; - a család vagy a közösség által kifejezett rosszallás, vagy fizikai bántalmazással való fenyegetés, mely akár a család vagy a nagyobb közösség által elkövetett emberölés formájában is megnyilvánulhat („becsületgyilkosság”); - kényszerházasság, kiskorú megházasítása, kényszerterhesség vagy házasságon belüli nemi erőszak, „javító célú” nemi erőszak; - korlátozott önállóság a szexualitással, a gyermekvállalással és a családi élettel kapcsolatos döntésekben; - a magán- és a családjogban alkalmazott hátrányos megkülönböztetés az örökléshez, a gyermekelhelyezéshez, a láthatáshoz és a nyugdíjhoz kapcsolódó jogok terén; - a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának korlátozása; - gazdasági és szociális jogok megtagadása (lakhatás, oktatás, egészségügyi ellátás, foglalkoztatás); - tartós közösségi kiközösítés.


elemzése): Az üldözés típusai:

Összefoglaló döntéshozatali útmutató (menekültstátusz meghatározása) LMBTI

97


Azonos neműek közötti párkapcsolatot kriminalizáló törvények:

Az őszinte és nyitott élethez való jog

A döntéshozónak figyelembe kell vennie az azonos neműek párkapcsolatát kriminalizáló törvények hatását: - az ilyen törvények diszkriminatívak és sértik a nemzetközi emberi jogi normákat; - a szexuális irányultságuk miatt büntetés tényleges kockázatának kitett személyeket üldözés fenyegeti; - azokat a személyeket is üldözés fenyegeti, akik szeretnék elkerülni a büntetés kockázatát; - ha az adott országban a büntetőjogi szankciókat következetlenül vagy kiszámíthatatlanul alkalmazzák, az ügyintézőnek meg kell vizsgálnia, milyen mértékben járul hozzá ez a tény egy intoleráns és elnyomó légkör kialakításához, valamint az üldözéstől való félelem megjelenéséhez; - a törvényeket (függetlenül attól, hogy azokat alkalmazzák-e a gyakorlatban) az állam és nem állami szereplők zsarolásra és kényszerítésre, az erőszakos politikai retorika ösztönzésére, valamint annak megelőzésére használhatják, hogy megakadályozzák az emberek menekülését az erőszak elöl.


- az LMBTI-személyeknek joguk van ahhoz, hogy üldözéstől való félelem nélkül éljék meg szexuális irányultságukat és nemi identitásukat.


a származási országban:

- az, hogy egy kérelmezőnek sikerült elkerülnie az üldözést úgy, hogy eltitkolta szexuális irányultságát vagy nemi identitását, vagy csak nem beszélt róla, nem elfogadható ok a menekültstátusz megtagadására. Az, hogy a kérelmező elkerülheti az őt fenyegető kockázatot úgy, hogy titkolózik, nem vehető figyelembe a döntés során. A kérelmezőre fenyegetést jelentő

A döntéshozónak meg kell határoznia, hogy mely személyek/csoportok jelentenek fenyegetést a kérelmezőre:

személyek/csoportok:

Nem állami szereplők: családtagok, szomszédok, vagy a szélesebb közösség tagjai, fegyveres vagy erőszakos csoportok, bűnbandák, rendfenntartó testületek tagjai. Az állam által okozott sérelem: Különböző viselkedések kriminalizálása, és/vagy az állam vagy az állam irányítása alatt álló szervezetek (rendőrség, hadsereg) által gyakorolt vagy eltűrt fizikai, szexuális és pszichológiai erőszak.

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (2012) (34–37. bek) QD (2011) (átdolgozás), 6. cikk

A Menekültügyi Egyezmény alapján:

A döntéshozónak be kell azonosítania és mérlegelnie kell a Menekültügyi Egyezmény szerinti jogalapot:


- A szexuális irányultság vagy nemi identitás alapján benyújtott kérelmek elismerése általában „adott társadalmi csoporthoz tartozásra” hivatkozva történik. Politikai, vallási és kulturális környezettől függően más jogalapok is felmerülhetnek; - Az emberek valós vagy vélt szexuális irányultságuk vagy nemi identitásuk miatt lehetnek üldöztetésnek kitéve.


Vallás: - Megsérti-e a kérelmező a hazájában uralkodó közfelfogás szerint a vallási tanításokat? - Azok a személyek, akiket tévesen LMBTI-személyeknek tartanak, valamint azok, akikről azt gondolják, hogy támogatják – vagy akár valóban támogatják – az LMBTIszemélyek jogait, vallási okokból üldözésnek lehetnek kitéve. Adott társadalmi csoporthoz való tartozás: Társadalmi csoportnak nevezzük az emberek olyan csoportját, akik az üldöztetés kockázatán kívül egyéb közös tulajdonsággal is rendelkeznek, vagy a társadalom rájuk csoportként tekint. E közös tulajdonságok gyakran veleszületettek, nem megváltoztathatók, vagy más módon alapvetően kapcsolódnak a csoport tagjainak identitásához, lelkiismeretéhez, valamint az emberi jogok gyakorlásához. A szexuális irányultság és a nemi identitás vele született, nem megváltoztatható tulajdonság, illetve olyan tulajdonság, amely olyan mértékben alapvető az emberi méltóság szempontjából, hogy senki nem kényszeríthető annak feladására.

LMBTI

Politikai vélemény: A szexuális irányultság és a nemi identitás kifejezése és megjelenítése bizonyos körülmények között politikai állásfoglalásnak is minősül, különösen azokban az országokban, ahol ezt a fajta másságot a kormány politikája vagy a társadalmi normák és értékek elleni támadásnak tekintik.

Nemzetközi védelmi iránymutatás, 2. irányelv:„Adott társadalmi csoporthoz való tartozás” a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2002)

99


Állami védelem:

A döntéshozónak fontolóra kell vennie az állami védelemmel kapcsolatos következő kérdéseket: - gondoskodik-e az állam a nem állami szereplők által jelentett veszélyek elleni tényleges védelemről; - az azonos neműek közötti párkapcsolat kriminalizálása általában arra utal, hogy az állam nem gondoskodik az LMBTI-személyek védelméről.

Belső menekülési alternatíva:

A döntéshozónak minden lényeges tényezőt figyelembe véve kell döntenie az belső menekülési alternatíva alkalmazhatóságáról és ésszerűségéről: Az belső menekülési alternatíva alkalmazhatóságának vizsgálata során elemezni kell azt, hogy a megoldás alkalmazása (i) releváns (ii) és ésszerű-e: Relevancia-elemzés: Az belső menekülési alternatíva mint megoldás nem releváns, ha az adott ország törvényei kriminalizálnak bizonyos viselkedéseket, vagy korlátozzák az emberi jogokat (pl. az egészségügyi ellátáshoz való jogot), vagy ha az adott országra jellemző a széleskörű intolerancia, mely arra késztethet embereket, hogy eltitkolják identitásukat. Ésszerűség-elemzés: Élhet-e a kérelmező az adott országban „hétköznapi” életet anélkül, hogy indokolatlan nehézségekkel kellene megküzdenie? -

Egyéni körülmények Korábbi üldözés Biztonság Az emberi jogok tiszteletben tartása Gazdasági biztonság.

Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (34–37. bek.) QD (2011) (átdolgozás), 7. cikk

UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 4. irányelv: Belső menekülési alternatíva a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2003) Az UNHCR szexuális irányultságról és nemi identitásról szóló iránymutatása (51–56. bek.)

Háttéranyagok mutatója UNHCR anyagok: UNHCR, Kézikönyv a menekültstátusz meghatározásának kritériumairól, illetve az erre irányuló eljárásról az 1951. évi Egyezmény és az 1967. évi Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján (1992. január) http://www.refworld.org/docid/3ae6b3314.html UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 1. irányelv: Nemi alapú üldözés a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2002. május) http://www.refworld.org/docid/3d36f1c64.html UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás,2. irányelv: „Adott társadalmi csoporthoz való tartozás” a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2002. május) http://www.refworld.org/docid/3d36f23f4.html UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 4. irányelv: Belső menekülési alternatíva a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2003. július) http://www.refworld.org/docid/3f2791a44.html UNHCR, Handbook for Registration:Procedures for Registration, Population Data Management and Documentation (September 2003) (UNHCR Kézikönyv a nyilvántartásba vételről. Eljárások a nyilvántartásba vételhez, a népességi adatok kezeléséhez és dokumentálásához [2003. szeptember]) http://www.unhcr.org/4a278ea1d.pdf UNHCR, Eljárási normák a menekültstátusz meghatározásához az UNHCR mandátuma alatt (2003. november) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/42d66dd84.pdf UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás,7. irányelv: Az 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv alkalmazása az emberkereskedelem áldozatairól és az emberkereskedelem veszélyének kitett személyek menekültstátuszával összefüggésben (2006 április) http://www.refworld.org/docid/443679fa4.html UNHCR, Menekültvédelem és vegyes migráció: 10 pontos akcióterv (2007. január) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/45b0c09b2.pdf

Háttéranyagok mutatója

101

UNHCR, Operational Standards for Registration and Documentation (Eljárási normák a nyilvántartásba vételhez és a dokumentáláshoz) (2007. december) Itt érhető el: http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/4ae9ac8f0.pdf UNHCR, Irányelvek a gyermek mindenek felett álló érdekeinek meghatározására (2008. május) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/48480c342.pdf UNHCR, Észrevételek az Európai Bizottságnak a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelvének átdolgozási javaslatához (COM(2008) 815 végleges, 2008. december 3. (2009. március) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/49ba8a192.pdf UN High Commissioner for Refugees, Guidance Note on Refugee Claims relating to Female Genital Mutilation (2009. május) (UNHCR, Iránymutató megjegyzések a női nemi szerv megcsonkításával kapcsolatos menedékjogi kérelmekkel kapcsolatban) http://www.refworld.org/docid/4a0c28492.html UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás, 8. irányelv: Gyermekek menedékkérelmei a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikk (2) bekezdése és 1F cikke, és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv alapján (2009. szeptember) http://www.refworld.org/docid/4b2f4f6d2.html UNHCR, ASQAEM összefoglalás. Menekültügyi Rendszerek Minőségbiztosítási és Értékelési Mechanizmusa a közép- és kelet-európai régióban (2010. február) http://www.unhcr.org/4e60a4549.pdf UNHCR, Kiemelt kockázat beazonosítására szolgáló eszköz, 2. verzió (2010. június) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/4c46c6860.pdf UNHCR, Kiemelt kockázat beazonosítására szolgáló eszköz,2. verzió (Felhasználói útmutató) (2010. június) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/46f7c0cd2.pdf UNHCR, A menekültek helyzetének javítása az EU-ban (FDQ): Összefoglaló projektjelentés (2011. szeptember) http://www.refworld.org/cgi-bin/texis/vtx/rwmain?docid=4e85b41f2 UNHCR, A minőség jegyében:kézikönyv magas színvonalú menekültügyi rendszerek kialakításáról (2011. szeptember) http://www.refworld.org/cgi-bin/texis/vtx/rwmain?docid=4e85b36d2 UNHCR, Észrevételek az Európai Bizottság módosított, átdolgozott javaslatára az Európai Parlament és a Tanácsnak a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelvére (COM(2011) 320 végleges, 2011. június 1.) (2012. július) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/500560852.pdf UNHCR, Nemzetközi védelmi iránymutatás,9. irányelv: Szexuális irányultság és/vagy nemi identitás alapján menekültstátuszért benyújtott kérelem a menekültek jogállásáról szóló 1951. évi egyezmény 1A cikke (2) 102


bekezdésének és/vagy az 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyv összefüggésében (2012. október) http://www.refworld.org/docid/50348afc2.html ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR), A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Teljes jelentés (2013. május) http://www.refworld.org/docid/519b1fb54.html ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR). A bizonyítékon túl. A szavahihetőség vizsgálata az EU tagállamainak menekültügyi rendszereiben: Összefoglaló (2013. május) http://www.refworld.org/docid/51a704244.html A Főbiztos Programjának Végrehajtó Bizottsága: UNHCR Végrehajtó Bizottság, Védelmi menetrend (A/Ac/96/965/1. függelék) (2002. június 26.) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/3d4fd0266.pdf UNHCR Végrehajtó Bizottság, 91. számú következtetés (LII) Menekültek és menedékkérők nyilvántartásba vétele (2002) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/4b28bf1f2.pdf Uniós anyagok: Európai Bizottság, Zöld Könyv a jövőbeni Közös Európai Menekültügyi Rendszerről (COM (2007) 301 végleges) (2007. június 6.) http://www.refworld.org/cgi-bin/texis/vtx/rwmain?docid=466e5a972 A befogadási körülményekről szóló irányelv: Európai Tanács, a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályokról (2003. február 6.) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2003:031:0018:0025:EN:PDF Európai Bizottság, A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2009/9/EK irányelv alkalmazásáról (Brüsszel, 2007. 11. 26.) (COM(2007) 745 végleges) http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2007:0745:FIN:EN:PDF Európai Bizottság, Javaslat az Európai Parlament és a Tanács irányelve a menedékkérők befogadására vonatkozó minimumszabályok megállapításáról (átdolgozás) (COM(2008) 815 végleges) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/493e8ba62.pdf European Commission, Identification of Asylum-seekers with Special Needs, Study carried out for the European Commission – Subject and Outline of the Study (Project Number: JLS/2007/ERF/010) (2009) (Különleges szükségletekkel rendelkező menedékkérők azonosítása. Az Európai Bizottságnak végzett tanulmány. A vizsgálat tárgya és áttekintése [Projektszám: JLS/2007/ERF/010] (2009) www.ulb.ac.be/assoc/odysseus/ERF/Study.doc

Háttéranyagok mutatója

103

Odysseus hálózat,Identification of Asylum-seekers with Special Needs, Study carried out for the European Commission – Legal questionnaire:(Projektszám:JLS/2007/ERF/010) (2009) (Különleges szükségletekkel rendelkező menedékkérők azonosítása. Az Európai Bizottságnak végzett tanulmány. A vizsgálat tárgya és áttekintése [Projektszám: JLS/2007/ERF/010] (2009) www.ulb.ac.be/assoc/odysseus/ERF/Legal.doc Odysseus hálózat,Identification of Asylum-seekers with Special Needs, Study carried out for the European Commission – Practical questionnaire:(Projektszám:JLS/2007/ERF/010) (2009) (Különleges szükségletekkel rendelkező menedékkérők azonosítása. Az Európai Bizottságnak végzett tanulmány. A vizsgálat tárgya és áttekintése [Projektszám: JLS/2007/ERF/010] (2009) www.ulb.ac.be/assoc/odysseus/ERF/Practical.doc Az Európai Unió Tanácsa, Állandó Képviselők Bizottsága, a befogadási körülményekről szóló átdolgozott irányelv jóvá nem hagyott szövege (2012. szeptember) http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/12/st14/st14112-re01.en12.pdf Európai Tanács: Az Európai Parlament és a Tanács 2013/33/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról (átdolgozás) (2013. június 29.) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:180:0096:0116:EN:PDF Menekültügyi eljárásokról szóló irányelv Európai Tanács: A Tanács 2005/85/EK tanácsi irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól) (2005. december 13.) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:326:0013:0034:EN:PDF Európai Bizottság, Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól (átdolgozás) (COM(2009) 554 végleges) (2009. október 21.) http://www.unhcr.org/refworld/pdfid/4ae960022.pdf Európai Bizottság, MELLÉKLET A módosított javaslat részletes indokolása, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a nemzetközi védelmi jogállás megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (Átdolgozás) (COM(2011) 319 végleges) (2011. június 1.) http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=SPLIT_COM:2011:0319(01):FIN:EN:PDF Európai Bizottság, Módosított javaslat az Európai Parlament és a Tanács a nemzetközi védelmi jogállás megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló irányelvéhez (átdolgozás) [első olvasat] (15869-12) (2011. június 1.) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52011PC0319:EN:NOT Európai Tanács, Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (átdolgozás) (2013. június 29.) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2013:180:0060:0095:EN:PDF Kvalifikációs irányelv: 104


Európai Tanács, A Tanács 2004/83/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról (2009. szeptember 30.) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2004:304:0012:0023:EN:PDF Az Európai Parlament és a Tanács2011/95/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról (átdolgozás) (2011. december 20.) http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2011:337:0009:0026:EN:PDF

Statisztikák: UNHCR RRCE, Menekültügyi trendek (2007-2009). Előzetes statisztikai adatok Közép-Európára http://www.unhcr-centraleurope.org/pdf/resources/statistics/asylum-trends-in-central-europe-20072009.html UNHCR RRCE, Menekültügyi trendek (2010-2012). Előzetes statisztikai adatok Közép-Európára http://www.unhcr-centraleurope.org/pdf/resources/statistics/asylum-trends-in-central-europe-20102012.html UNHCR, Menekültügyi trendek (2012). Szintek és trendek az iparosodott országokban (2013. március) http://www.unhcr.org/5149b81e9.html EUROSTAT, Menedékkérők és első fokú menedékjogi határozatok:2012 (2013. május) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-QA-13-005/EN/KS-QA-13-005-EN.PDF EUROSTAT, Menedékkérők és első fokú menedékjogi határozatok: 2013 első negyedéve (2013. szeptember) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-QA-13-009/EN/KS-QA-13-009-EN.PDF EUROSTAT, Menedékkérők és első fokú menedékjogi határozatok: 2013 második negyedéve (2013. december) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-QA-13-012/EN/KS-QA-13-012-EN.PDF Egyéb: A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, az UNHCR és mások, A kísérő nélküli és szüleiktől vagy gondviselőjüktől elszakított gyermekekre vonatkozó intézményközi irányelvek (2004. január) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Hivatala, Emberi jogi főbiztos, A kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés eredményes kivizsgálásáról és dokumentálásáról szóló kézikönyv(„Isztambul Protokoll”) (2004) http://www.refworld.org/docid/4638aca62.html Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága, Gyermekjogi Bizottság, „A kísérő nélküli és hozzátartozóitól elszakított gyermekekkel való bánásmód a származási országukon kívül”,6. számú általános észrevétel (2005. szeptember) Háttéranyagok mutatója

105

Kísérő nélküli és szüleiktől vagy gondviselőjüktől elszakított gyermekekre vonatkozó alapelvek (2004. január) http://www.unicef.org/violencestudy/pdf/IAG_UASCs.pdf http://www.refworld.org/docid/42dd174b4.html Sérülékeny menedékkérők védelmének javítása (EVASP), Nemzetközi jelentés (2009–2010) http://www.evasp.eu/RapportoTransnazionaleOnline.pdf NIDOS és Refugium, Towards a European Network of Guardianship Institutions (2010. február) http://www.epim.info/wp-content/uploads/2011/02/ENGI-Report-Towards-a-European-Network-ofGuardianship-Institutions.pdf PROTECT – A kínzás áldozatainak felismerése és támogatása az európai országokban, a róluk való gondoskodás és kezelésük elősegítése érdekében (2010–2012) http://protect-able.eu/wp-content/uploads/2013/01/protect-global-eng.pdf PROTECT – Kérdőív és észlelt tünetek rögzítése traumát átélt menedékkérők korai azonosításához (2010–2012) http://protect-able.eu/resources/ Kínzás Áldozatainak Nemzetközi Rehabilitációs Tanácsa (IRCT), a Kínzás áldozatainak felismerése a nemzeti menedékjogi eljárásokban: összehasonlító áttekintés az áldozatok korai beazonosításáról és hozzáférésükről az egészségügyi-jogi jelentésekhez a menedékkérőket fogadó országokban (2013). http://www.irct.org/files/Filer/publications/MLRweb.pdf Magyar Helsinki Bizottság, A szavahihetőség vizsgálata a menedékjogi eljárásban – multidiszciplináris képzési kézikönyv (2013) https://www.ecoi.net/blog/wp-content/uploads/2013/10/HHC-Credibility-Assessment-in-AsylumProcedures-CREDO-manual-2013-vol-1.pdf

106


unhcr-centraleurope.org

Response to Vulnerability in Asylum

Recommend Documents