12/12/2010
Reprezentációelméletek 2. A reprezentációról, ami kontextusfüggő, konvencionális, funkcionális és intencionális, valamint a külső és belső reprezentációk megkülönböztetésének hasznosságáról, továbbá a reprezentációk terjedésének problémáiról
MIT JELENT A REPREZENTÁCIÓ? 0. Def.
1. Def. A repr. B-t
- megjelenít - felidéz - áll valami helyett, képvisel
hasonlóság: szelektív, torzító, mit jelentene a teljes hasonlóság: Picasso nem hasonlóság: avatar, matematikai, térkép, műszeres (lokátor, radar) karikatúra hamis/téves reprez. színészi játék aszimmetria: ha A r B, akkor nem B r A.
1
12/12/2010
A repr. B-t mint C-t.
radar, fénykép: tudományos, kulturális (ausztrál bennszülöttek) interpretáció konvenció: virágcsokor
A r B mint C-t, D számára, E társ./kultúrában F időben. R(a,b,c,d,e,f)
A repr. aszimm, többvált reláció Kontextusfüggő Konvencionális Funkcionális Intencionális
Kontextusfüggő Mit értünk pontosan ezalatt? 10 példa arra, hogy a kontextustól hogyan függ a reprezentáció…
2
12/12/2010
Konvencionális De azért csak vannak kivételek! Pl. a tér ábrázolása?
Ábrázolási hagyomány – milyen hasonlóság?
3
12/12/2010
http://www.ider.herts.ac.uk/...
Még több lehetőség? Fordított perspektíva
4
12/12/2010
Funkció és intenció Feltételezésük nélkül bizonyos dolgokat nem is tekinthetünk reprezentációnak. Milyen reprezentációk esetében hogyan tudunk beszélni funkcióról és intencióról? Van értelme itt külsőről és belsőről beszélni?
Reprezentációról beszélhetünk (úgy is), mint térben és időben elhelyezett konkrét tárgyakról.
Az információt feldolgozó szempontjából vannak belső, azaz mentális reprezentációk
Vannak külső, azaz nyilvános reprezentációk.
5
12/12/2010
Reprezentációk Mentális / Belső
Nyilvános / Külső
Használóikon belül léteznek (emlék, vélekedés, szándék) Létrehozó és a felhasználó egyazon személy
Hagyományosan a pszichológia, kognitív tudomány, elmefilozófia stb. ilyen reprezentációkkal foglalkozik
Használója környezetében létezik (írott szöveg, média) Egymástól elkülönült felhasználó és létrehozó, több használója is lehet Kommunikáció eszközei
Hagyományosan az antropológia, néprajz stb. ilyen reprezentációkkal dolgozik
A modellezés nehézségei Mentális
Hozzáférés problémái
Első, ill. harmadik személyű perspektíva
Nyelvi (?) leírás kérdései Kapcsolat nyilvános ~val?
Nyilvános
Terjedés, átalakulás stb.
Mérés gyakran hatás mérése
Értelmezés problémái
Nyelvi (?) leírás kérdései Kapcsolat mentális ~val?
Funkció Intenció
Terjedés, átalakulás stb.
Mérés gyakran hatás mérése
6
12/12/2010
Reprezentációk terjedése = A kultúra megértése ? Meglévő mentális reprezentációk a csoporttagok fejében/fejeiben ☺
A kultúrában felnövő emberek fejében ezek ~i alakulnak ki
Ezek a kulturális (kollektív) reprezentációk
Egyes ~k ismételt kommunikációja
~-k elterjednek, a csoporttagokban van 1-1 mentális változatuk
A hasonlóság mint történeti kapcsolat
7
12/12/2010
A kultúra magyarázata = a reprezentációk terjedésének magyarázata? Milyen reprezentációterjedési modelleket ismertek? Egyáltalán, biztos, hogy minden reprezentáció terjed – nincs egy se, ami csak úgy létrejön bennünk?
Hiedelemtípusok Intuitív hiedelmek
Spontán, tudattalan észlelésekből Tapasztalatokból, velünk született hajlamokból erednek Konkrétak Világ hétköznapi képét adják
Reflektív hiedelmek
Ideiglenes formát adnak félig vagy egyáltalán nem értett információnak Ált. megmaradnak a misztika és a vallás számára Megbízható tekintélybe vetett bizalomból ered metareprezentáció
8
12/12/2010
Racionális megalapozások
Intuitív
Egyetemes észrevevő, következtetési mechanizmusok racionalitás Kultúrák között emiatt csak kismértékű eltérés van ezekben (összeegyeztethetőek)
Reflektív
Kultúrák közt variálnak - tehát egy másik kult. nézőpontjából irracionálisnak tűnnek Tartalmai gyakran a hívők számára is misztikusak
MÉM-elmélet
Kulturális reprezentációk: Önmagukat ismétlik Időnként „mutáción” mennek keresztül
Gének – mémek. Vicces – slicces (South Park – Go God Go I-II)
Kulturális replikátorok = mémek
DE: Az antropológusok nem értenek egyet értelmezésükben, ált. terminológia nincs.
9
12/12/2010
Richard Dawkins elmélete
Kultúránk és a tudatunk egy idegen élőlényfajta evolúciójának a terméke A másolási folyamat a mémek esetében kevésbé precíz, mint a géneknél A mémek elegyedhetnek egymással bizonyos mértékig, ami a géneknél nem fordul elő Az evolúció alanya egy replikátor, mely képes önmaga reprodukálására. A replikátorok lemásolódásakor hibák következhetnek be, ezek a spontán mutációk. Az így létrejött változatok közül egyesek hatékonyabbak, „életképesebbek”, több másolatot hagynak maguk után (természetes szelekció) A mémek önálló szaporodásra képes replikátorok, egy új élőlénytípus képviselői; az emberi agy számukra élőhelyet jelent. A mémek teljesen megfelelnek a replikátor szerepének, mert eleget tesznek 3 feltételnek: öröklődés, módosulás és kiválogatódás (Susan Blackmore)
Dan Sperber elmélete
Reprezentációk epidemiológiája
Antropológia és pszichológia viszonyának tisztázása ennek révén (is)
Mi ez? Miért hasznos? Az elmélet felhasználása kizárólagos legyen?
Redukció? Alárendelés? Egymásra támaszkodhatnak, összemosódhatnak-e a határaik?
A kultúra magyarázata? Dan Sperber. A kultúra magyarázata. Osiris, Budapest 2001.
10
12/12/2010
Hogyan materialista valaki?
Üres materialista: minden anyagi, beleértve a szociokulturális dolgokat (metaforák: társadalmi „erők”, kulturális „élet” stb.) nincs kibontva materialisztikusan elfogadható modellé Önmagának ellentmondó materializmus: minden anyagi, ezek határozzák meg a nem anyagi dolgokat (politika, kultúra)dualista, de ez a dualizmus ellentmond a materializmus alaptézisének…
Pszichológia ontológiája segíthet túllépni az előbbiek korlátain: Mértékletes materializmus, gyakorlati és elméleti következményekkel, amely ontológiai autonómiát biztosít a pszichológiának
Redukcionizmus vs. Teljesítmény
Pszichológia tehát konkrétabb és definiáltabb tudomány mint az antropológia? (Nem!) Elvileg megengedhetők a kult. tények pszichológiai magyarázatai, de kérdés hogy mely pszichológiai magyarázatok rendelkeznek magyarázó értékkel. (Malinowski: érzelmek, Sperber: megismerés) Bizonyos kult. reprezentációk pszichológiai hajlamokon alapszanak és pszicho. szükségletekre reagálnak Sperber a kultúráRA való pszichológiai érzékenységet hangsúlyozza
11
12/12/2010
Epidemiológia
A szerző csak egy modern megközelítést szeretne népszerűsíteni, nem érzi azt kizárólagos érvényűnek. Hogyan terjednek a kult. reprezentációk és mi a kult. jelleg, siker magyarázata? Mentális reprezentációk kialakulását és átalakulását eredményező egyéni mechanizmusok (+személyközi mech), környezet változásareprezentációk átvitele
Betegség = káros
-
kulturális reprezentáció?
(Hihetjük-e, hogy csak:) hasznos?
káros
Miért sikeresebbek, maradandóbbak bizonyos reprezentációk, mint a többi? Kulturális reprezentáció: •Lassan terjed nemzedékek között → tartós pl.: hagyomány •Gyorsan terjed → rövid élettartamú pl.: divat (olyan, mint a járvány) A pszichológia szükséges, de nem elégséges a kulturális jelenségek jellemzésére.
12
12/12/2010
A Járvány-hasonlat
Korlátok nem sugalljuk, hogy mindez kóros Kórokozó ágensek ritkán mennek át mutációba, addig a reprezentáció minden átvitel alkalmával átalakulnak Oksági láncolat Epidemiológiai távlatból egy kult. tény, vagyis a reprezentációk eloszlásának magyarázata nem makromechanizmusban keresendő, hanem mikromechanizmusok együttes hatásában
Meglévő mentális reprezentációk a csoporttagok fejében/fejeiben ☺
A kultúra magyarázata
A kultúrában felnövő emberek fejében ezek ~i alakulnak ki
Egyes ~k ismételt kommunikációja
Agyunkat nagyszámú gondolat lakja Ezek a kulturális (kollektív) reprezentációk
~-k elterjednek, a csoporttagokban van 1-1 mentális változatuk
Egyén agyában születő gondolatoknak mások agyában leszármazottai lehetnekterjedni is képesek; egyesek nagyon hatásosak (vallásos hiedelmek, receptek, hipotézisek)
A kultúrát ilyen fertőző gondolatok alkotják
A kultúra magyarázata tehát = annak magyarázata hogy bizonyos gondolatok hogyan és miért fertőzőek (reprezentációk epidemiológiájának segítségével).
13
12/12/2010
Információterjedés modellezése
Szelekciós modell - korlátozottan alkalmazható
1) reprezentációk nem másolódnak, hanem átalakulnak 2) technológia az információk tömeges reprodukcióját teszi lehetővé 3) kognitív folyamatok eredményeképpen alakulnak át a reprezentációk
Nyilvános reprodukciók kult. jelentőségét nem a másolatok száma hanem az emberekre gyakorolt hatás méri
Attrakciós modell statisztikai modell: mintázatokat, szabályszerűségeket dokumentálja egy kult. egység terjedése során Attraktor: ennek bemutatására attraktorokat használ a modellnél-”elvont statisztikai konstruktum- Valamilyen sajátos pont irányába való elmozdulást részesítenek előnyben-> pontnál vagy akörül csoportosulnak. Az attraktorok létezését ökológiai és pszichológiai tényezők befolyásolják.
14
12/12/2010
Különbségek a modellek közt
Szelekciós modell: lények önmagukat másolják, variációk jönnek létreelőfordulnak hibák, melyek az újabb másolatokban is megjelennek Attrakciós modell: másolatnál a következő nemzedék kijavítják a hibákat (Piroska és a farkas)
Kulturális attraktorok
Feltűnnek, eltűnnek és elmozdulnak
Ökológiai okok: elvesztik gazd. vonzerejüket, elavulnak, csökken a hozzájuk vonzódó populáció. Pl. divat (gyorsan fel- és eltűnő), kisebbséghez tartozás (tovább tart) Pszichológiai okok: olyan ösvényen mozognaktört. változásokat összekapcsolja a egyén életciklusbeli változásaival, társas életben betöltött szerepe változásával.
15
12/12/2010
A reprezentációk epidemiológiai nézőpontból való szemlélése egyrészt
használható modellt nyújt a kulturális folyamatok pszichológiai magyarázatokra kevésbé támaszkodó bemutatására (így napirenden kívül helyezve az antropológia redukcióját) A kultúrára, mint antropológiai jelenségre követhető és kidolgozható magyarázatot szolgáltat.
Sperber és Dawkins elméletének összehasonlítása
Mindketten hangsúlyozzák az emberi tudat ismétlődő elemeit Vizsgálódásuk fókuszában a reprezentációk terjedése áll A biológiára támaszkodnak egy társadalmi jelenség értelmezésében
Szempontok
Mém-elmélet
Epidemológia
Hangsúly
Statikus
Átvitel
Változatok
Replikáció
Módosulás
Inspiráció
Gének
Betegségek
16
12/12/2010
Gyakorlat
A részleges, szelektív hasonlóság reloaded Belső reprezentációk
Agyunk működése számos módon teremt kapcsolatokat
Külső reprezentációk
Szinesztézia Neurális darwinizmus
Részben általános, de részben egyedspecifikus
Értelmezésük fundamentálisan antropocentrikus
Egyéni lehorgonyzás Közösségi lehorgonyzás
Ezért nehéz szabályalapon vizsgálni a hasonlóságot
17
12/12/2010
Egyéni feladat 1.
2.
3.
Keress egy „dolgot”, amivel kapcsolatban erős negatív érzelmeid vannak Próbálj minél több és többféle asszociációt leírni (tömören, egy-két szóval / képpel), amelyek számodra jellemzik azt a dolgot Válaszd ki a 6-8 legjobb, legtipikusabb, legmarkánsabb asszociációt
Egyéni vagy páros feladat 1.
2.
3.
A listát végignézve próbáld a negatív asszociációk pozitív párjait megtalálni Keresd meg az alternatívák közül a legmeggyőzőbb, leghatásosabb változatokat Nézd meg, hogy a negatív és pozitív asszociációk csoportjaiban találsz-e bármilyen kapcsolatot, ami erősebben, tömörebben segítene megfogalmazni a két viszonyulást
18
12/12/2010
Egyéni vagy páros feladat
Az eddigiek felhasználásával csinálj rövid tervet, pl.
Reklámszpot Kritika Ironizálás Kommunikációs kampány eleme
HF Dolgozd ki a tervet 1 oldalban – jövő UTÁNI hétre
Ha élvezed egyedül / a pároddal Ha nem, nézz pl. történeti példát (Coca Cola, Dove, Benetton, iPad stb.) Ha a történetből valami inspirál, csináld meg pl. visszafelé (Hello Kitty Ferrari), vagy csinálj belőle antikampányt stb.
A feladatnál figyelj, hogy
Mi fontos? Milyen felosztást használsz? Hogyan prezentálod? Ki a célközönség? …
19
12/12/2010
20