Rep-Tér hírlevél A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet tájékoztatója 2010. augusztus 13.
„Közös megegyezés” rekordveszteség után Távozott a Malévtől Karim Makhlouf kereskedelmi igazgató, akit a cégcsoport elképesztő, 24,4 milliárd forintos veszteségéért okolnak. Makhlouf korábban a csődbe ment SkyEurope fapados társaságnál dolgozott hasonló beosztásban, és a Malévnál is a fapadosokéval versengő jegyárakat vezetett be. Az árakat odáig csökkentette, hogy azok egyenesen veszteséget termeltek a légitársaságnak. A LESZ nem érti, hogyan lehetett közös megegyezéssel elválni a Magyarországon is csődöt mondott Makhlouftól, és igyekszik utánajárni, megpróbálták-e felelősségre vonni a veszteségekért, hogy a belső szabályzatok, vezetői utasítások és a vezérigazgatóval kötött szerződése alapján nem lett volna-e lehetőség fegyelmi vizsgálatra. Fotó: Jost Lammers és Karim Makhlouf
Kiket, és miért menesztene Limburger? A közelmúltban több Malév GH-s munkatárssal közölték, hogy a nyári szezon után nem tartanak igényt a munkájukra. Olyan, hosszú évek, évtizedek óta a reptéren dolgozó személyekről van szó, akik munkájával szemben eddig semmilyen kifogás nem merült fel. A szakszervezet elvárja, hogy legalább tájékoztassák a dolgozókat, milyen tervek szerint, milyen megfontolások alapján terveznek leépítéseket. Ha ugyanis ismertek lennének a célszámok, a szakszervezet kidolgozhatná saját – munkahelyeket megtartó – javaslatát. Limburger Lóránd azonban állítja, jelenleg nincs elfogadott stratégiája a Malév-csoportnak. Akkor mi alapján döntenek egyes emberek elbocsátásáról? Hogyan vezeti a céget stratégia nélkül? Szintén problémás a kölcsönzött dolgozók helyzete a vállalatnál. A Trenkwalder embereit nem idényjelleggel alkalmazzák a Malév GH-nál, holott a munkaerő-kölcsönzés erre lett kitalálva. Mint Csorba Attila a közelmúltban tartott egyeztetésen is elmondta: ha tartósan meg vannak elégedve a kölcsönzött munkavállalókkal, és folyamatosan számítanak a munkájukra, akkor állományba kellene venni őket. Ez ugyanúgy a joggal való visszaélés, mint a „rendkívüli munkavégzés”, amely egyáltalán nem rendkívüli, hiszen már most sokan elérték éves túlórakeretük plafonját. Az állandó munkaerő-hiány mellett újabb leépítéseken gondolkodni nem csak erkölcstelen, de szakmailag is erősen kérdéses.
Gépet törtek a Celebinél – az egyszemélyes kiszolgálás első áldozata? Százmilliós nagyságrendű kár keletkezett egy nagy légitársaság utasszállítójában a közelmúltban földi kiszolgálás során. A Celebi GH catering-kocsija kora hajnalban, a műszak vége előtt pár perccel rosszul állt be a géphez. Az eredmény: súlyos sérülés, törések a törzsön. Érdemes az eset hátterét is megvizsgálni. Aki a területen dolgozott vagy dolgozik, az pontosan tudja, hogy a kiszolgáló kocsik vezetői üléséből nem lehet pontosan megítélni a méterekkel magasabban tornyosuló géptörzshöz mért távolságot. Korábban ezért végezte a kocsis kiszolgálást mindig két személy. Azonban a költségcsökkentés jegyében a Celebinél már egy ideje csak egy fő kezeli a rakodó kocsit. Az eset a repülőtér európai uniós leminősítésével együtt világosan mutatja, hogy az esztelen spórolás megbosszulja magát egy idő után, és károkhoz vezet. Remélhetőleg tanulnak az esetből a Malév GH-nál is, ahol – bár a technológiai utasítás tiltja – folyamatosan igyekeznek, „rendkívüli körülményekre” hivatkozva egyszemélyesre csökkenteni a cateringes kiszolgáló kocsik létszámát, vagy, ha két fő kocsizik is ki a gépekhez, abból az egyik nincs kiképezve a feladatra. Nagyon hasonló problémák vannak a lépcsők géphez állításának munkafolyamata során is. Talán meglepő, de a Celebi GH-nál történt eset bizonyos szempontból még szerencsésnek is nevezhető. A legnagyobb veszélyt az olyan apróbb koccanások jelentik, amelyeket senki se vesz észre, amelyet nem jelentenek. Ezek elkerüléséhez is több emberre, az őszinteséget elősegítő munkahelyi légkörre van szükség, ahogyan az Unióban terjedő Just Culture nevű ETF-program is szorgalmazza.
Pénzszivattyút találtak a Malévnál? Az MTI hírül adta, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda három, egyenként is százmilliós nagyságrendű sikkasztási ügyben vizsgálódik a Malévnál. A Charter Corporation nevű cégnek úgy fizettek ki az orosz tulajdonosok 800 millió forintot, hogy közben nincs látható nyoma bármilyen ellenszolgáltatásnak. Az amerikai Seabury APG nevű tanácsadócég is százmilliókat kapott, munkájuk eredménye azonban szintén kérdéses. Reflektorfénybe került egy meg nem nevezett, az egyik volt igazgatótanácsi taghoz köthető vállalat is. Az eddigi vizsgálatok szerint a megbízások valódi célja jelentős pénzek „kiszivattyúzása” volt a légitársaságból. A LESZ hónapokkal ezelőtt tett hivatalos bejelentést a Charter Corporation ügyében, amit gyors egymásutánban a vizsgált időszakban igazgatói tanácsadóként dolgozó Martin Gauss, és több politikus is megtett.
Egymilliós bírság a LESZ-képviselő jogtalan elmarasztalásáért Elmarasztalta, és egymillió forintos bírság befizetésére ítélte az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Malév GH-t, amiért hátrányosan megkülönböztette Lukács Edinát a LESZ képviselőjét. Edinának azért nem hosszabbították meg „flight supervisor” kinevezését, mert „túl aktív” érdekképviselői munkát végzett. Bár minden szükséges képesítéssel rendelkezett, és munkáját is példásan látta el, mégis csökkentették a fizetését beosztásának visszaminősítésével. A cég maga is azzal érvelt, hogy képviselőnk „túl aktív érdekképviseleti munkát végzett”, amelyet már nem tudnak tolerálni. Ez az érvelés visszaütött a Hatóság előtt, hiszen az Alkotmány 4. paragrafusa kimondja, hogy az érdekképviseleti tevékenység alkotmányos jog, illetve érték. A Munka törvénykönyve mellett az Egyenlő bánásmódról szóló törvény is védi a szakszervezeti képviselőket. Képviselőnk jogi védelmét a LESZ biztosította, és szerencsére sikerült felkérni a Helsinki Bizottságot, hogy segítsenek. A hosszas bizonyítási eljárás végén az Egyenlő Bánásmód Hatóság kimondta a Malév GH vétkességét, és egymillió forint bírságot szabott ki. A cégvezetés azonban nem nyugodott bele az ítéletbe, fellebbezett, így hamarosan bíróság elé kerül az ügy. Az esettel hosszasan foglalkozott a HR Portál nevű tekintélyes munkaügyi híroldal is.
Ki tehet a leminősítésről? Két hete bombaként robbant a hír, hogy Ferihegyet leminősítette a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO), így a repülőtér új uniós biztonsági besorolása „megbízhatatlan”. Bár nem minden járat utasait érinti a lépés, úgy tűnik, hogy sokaknak nagy kellemetlenséggel fog járni, hogy a schengeni térségen kívülről érkezettként fogják őket ismét átvizsgálni leszállás után. A bukás az itt dolgozókat és olvasóinkat nem lephette meg nagyon, hiszen folyamatosan beszámolunk a biztonsági terület problémáiról. A közvéleményt azonban annál jobban meglepte és foglalkoztatja az eset. A pontos okokat nem hozzák nyilvánosságra, hiszen az komoly újabb kockázatokat jelentene, de ez nem tartotta vissza a Népszabadságot, hogy egy névtelen forrásokra hivatkozó cikkben a dolgozókat és a szakszervezetet okolja.Az írás nem kevesebbet állított, mint hogy az ellenőrök nemtörődömsége, vagy épp személyes sérelmeik megtorlása miatt végzik rosszul munkájukat, a szakszervezet pedig „feljelentgeti” a repülőteret – és ezek miatt bukott el a repülőtér. A szakszervezet helyreigazítást kért a megalapozatlan és szándékosan rosszindulatú feltételezésekért. Olvasóink többsége bizonyára jól emlékszik a 2007 augusztusi vagy 2008 decemberi sztrájk idején tapasztalt szándékos vezetői szabályszegésekre, vagy épp a májusban a repülőgépekig eljutó „eltévedt futóra”. Azonban fontos, hogy a tényeket a szélesebb nyilvánosság is megismerje, és ne az amúgy is rendre erőn felül teljesítő dolgozókat okolják a hiányosságokért. Időközben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium úgy nyilatkozott, hogy a reptér vezetése már tavaly ősszel is tudott a most napvilágra került hibák többségéről. Sajtóértesülések szerint a reptér privatizációs szerződésének felülvizsgálata is szóba kerülhet a következő hónapokban.
Kifogás a munkaidő megnyújtása miatt Harminc nap sem volt elég, hogy választ kapjunk: ha a munkavállaló utasításba ad valamit, ez mit is jelent pontosan a BA őrségen dolgozók számára. A LESZ tiltakozott a BA-nál a biztonsági ellenőrök munkaidejének meghosszabbítása miatt. A közelmúltban Bregovic Tibor őrségparancsnok utasítására bevezetett szabályozás miatt reggel és este hat óra helyett fél hatkor kell kezdenie a dolgozóknak, és a műszakok végét is megtoldották negyed órával. Ez a Munka törvénykönyve szerint is más elszámolást tenne kötelezővé, de a munkaszerződésektől is egyoldalúan eltér. Mindezért az intézkedés visszavonását kérte a LESZ a BA vezérigazgatójától. Az egyeztetés lezárult, a BA Zrt. tárgyaláson részt vevő, humán területen dolgozó munkatársa szerint nem kötelező az őrségen megjelenni a munkakezdés előtt és végén. Kértük, hogy ez Bregovic Tibor aláírásával ellátva kerüljön kiadásra.
Új telefonos csomag a Malévnél? Aggasztó információk jutottak el a szakszervezethez a Malév-csoportnál tervezett mobiltelefon-szolgáltatóváltással kapcsolatban. A cégnél eddig a Telenor biztosított kedvezményes előfizetési és készülékvásárlási lehetőséget a dolgozóknak és menedzsereknek. A vezetőség a közelmúltban váltásra szánta el magát. A szolgáltató-váltás nagy többletterhet okozhat a munkavállalóknak, mivel érvényes hűségnyilatkozataik miatt sokan nem tudnak átlépni az új szolgáltatóhoz. Az előzetes hírek szerint a percdíjak 11 Ft-ról 15 Ft-ra, a havi előfizetési díj 1500 Ft-ról 2375 Ft-ra változna, 100 db ingyenes sms helyett 40 db-ot kapnának az előfizetők, így a munkavállalók jóval rosszabb helyzetbe kerülnének. A kérdés legkevesebb 3000 maléves előfizetőt érint. A LESZ ezért hivatalos panaszt tett Márton Attila légiközlekedési kormánybiztosnál, és konzultációt kezdeményezett a Malév vezetésével. A jelenlegi helyzetben az érdekképviselet kifejezetten erkölcstelennek tartja, hogy ismét a dolgozókat sarcolja a légitársaság, ezért a LESZ az intézkedés leállítását várja a vezetőségtől.
Az őrségvezető titkolózik Bregovic Tibor, a BA biztonsági területének őrségparancsnoka alapvető információkat tart vissza a LESZ képviselőitől. A szakszervezet arra kíváncsi, hogy milyen technológiai utasítások alapján végzik a személyek és csomagok átvizsgálását a portákon és SRA pontokon. A szakszervezet szeretné megismerni a jogok, kötelezettségek és hatáskörök pontos rendszerét – a LESZ tagjai ugyanis ez alapján végzik mindennapi munkájukat. A kérdésnek külön aktualitást ad az is, hogy a közelmúltban visszaminősítették Ferihegy biztonsági besorolását. Bregovic Tibor azonban, úgy tűnik, megfeledkezett a kérdésről, mert továbbra sem tette megismerhetővé a részleteket. Márpedig ezekre nagy szükség volna, hogy a cégnél uralkodó munkaügyi feszültségeket valamilyen kompromisszumos megoldással orvosolni lehessen.
Kollégák kérdezik Ismét megírjuk – és persze továbbítjuk az illetékeseknek – az üzenő ládáinkban talált dolgozói kérdéseket. Most a BA biztonsági ellenőreit érintő kérdésekből közlünk egy csokorra valót. Számos esetben fordult elő a biztonsági ellenőrökkel, hogy a szolgálati helyeken munkavégzés közben telefonon szól rájuk a felettesük, hogy úgy helyezkedjenek el munkavégzés közben, hogy jól láthatók legyenek. A munkavállalók sérelmezik, hogy a kamera képeit mutató monitorokat amelyek az őrségparancsnok irodájában vannak mindenki, aki arra jár láthatja és nyomon követheti. A dolgozók szeretnék tudni, hogy személyiségi jogaikat is figyelembe véve milyen szabályok vonatkoznak a dolgozók kamerán való folyamatos megfigyelésére? Kinek áll jogában megfigyelni és kik utasíthatnak az élőkép alapján? Kik, illetve milyen előzetes események kapcsán játszhatják vissza a felvételeket? Miért és milyen események kapcsán figyelhetnek meg? Milyen dokumentációt vezetnek a megfigyelésről az őrségen? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a monitoros helyiségnek, hogy arra nem jogosult személyek ne jussanak hozzá a felvételekhez? Ezeknek a feltételeknek eleget tesz-e a Budapest Airport? Milyen jogon nézhetik vissza a kamerában az egyenlő jogkörrel bíró biztonsági ellenőrök kollégáik munkáját? Az újonnan kijelölt „supervisorok” adhatnak-e utasítást arra, hogy a technológiai utasítással ellenkező módon végezzék el az ellenőrök adott személyek átvizsgálását? Fenyegethetnek-e azzal, hogy ha nem hajtják végre az ő utasításait, akkor Bregovic Tibor őrségparancsnok előtt kell felelni a „rosszul végzett” munka miatt? Valóban készült-e 30 fős lista azokról a biztonsági ellenőrökről, akik állítólag nem jól végzik a munkájukat?
Kedvezményes strandbelépők irodáinkban A LESZ hozzájutott tíz darab kedvezményes utalványhoz, amelyek az ország számos strandján és élményfürdőjében jogosítanak „egyet fizet, kettőt kap” kedvezményre. Az ingyen átvehető belépőkből 5-5 darab várja a két terminálon működő irodáinkban a leggyorsabb érdeklődőket. Amennyiben több mint öt darabra mutatkozik igény, rendelünk még a kedvezményes kuponokból. A következő településeken élhettek a kedvezményekkel: Igal, Balatonfüred, Tatabánya, Cserkeszőlő. Kiskunmajsa, Demjén, Szerencs, Ráckeve, Komló-Sikonda, Ballószög, Nagyatád, Balmazújváros, Miskolc, Szigetszentmiklós, Tiszacsege, Leányfalu, Debrecen, Marcali, Orosháza-Gyopáros, Tiszakécske, Tótkomlós, Békéscsaba, Csokonyavisonta, Dombóvár-Gunarasfürdő, Vásárosnamény, Esztergom, Cegléd, Egerszalók, Tiszafüred.
A LESZ együttműködést szeretne, az Airport Security bocsánatkérést vár A szakszervezet megdöbbenve olvasta Dr. Dezső Gyulának, az Airport Security (AS) igazgatójának levelét, amiben három napon belül egyoldalú bocsánatkérésre szólítja fel a LESZ-t. A cég, az alvállalkozók egy része és az érdekképviselet között a munkaügyi problémákon kívül egy per is mérgezi a levegőt. Az AS leváltott vezetője, Szita János azért fordult a bírósághoz, mert véleményük szerint a szakszervezetek egyszer a cég jó hírnevét sértő nyilatkozatot adtak ki, megállapítva, hogy a munkaügyi hatóságok többször elmarasztalták. A legutóbbi tárgyalás szünetében szóban megállapodás született: a két fél közös nyilatkozatot ad ki arról, hogy a korábbi sérelmek felemlegetése helyett a jövőben együttműködnek a munkakörülmények javítása érdekében. Ezek után érkezett az igazgató hidegzuhannyal felérő ultimátuma. A LESZ továbbra is az együttműködést keresi, mert ez a cégnél dolgozó, sokat megért dolgozók érdeke, és maga az AS is jobban járna, ha ellenségeskedés helyett a „hogyan tovább” kérdésével foglalkozna, és az elmúlt évek tapasztalatait cégen belül beszélnénk meg – ez a jövő szempontjából fontos lesz.
Rács mögött a munkaügyi főfelügyelők Lezárult a nyomozás a Munkaügyi Főfelügyelőség korábbi elnöke és társai ügyében: a Nemzeti Nyomozó Iroda vádemelési javaslattal adta tovább az eredményeket az ügyészségnek. Az összesen hat személy azzal gyanúsítják, hogy visszaélve hatalmukkal, segítettek elsikálni kényes munkaügyi problémákat. A rendőrség szerint pénzért hamis igazolásokat adtak ki korábban elmarasztalt cégeknek, illetve hatalmi szóval megmásították több munkaügyi vizsgálat eredményét. A repülőtéren is visszajáró vendégnek számító Felügyelet munkáját az itt dolgozók közül is sokan kifogásolták, érthetetlennek találva a sokszor késedelmes vizsgálatokat és ellenőrzéseket, valamint a sokszor meglepően alacsony bírságokat.
Továbbra sem árulja el terveit a Celebi új főnöke Mint már beszámoltunk róla, a Celebi GH korábbi vezetője megígérte, hogy utódja tárgyalóasztalhoz ül majd a szakszervezettel, hogy egyeztessen a cégnél uralkodó állapotokról és a tervezett intézkedésekről. Nem egyszerű protokoll-eseményről lenne szó: a 2009-es és idei első féléves beszámoló ismertetése mellett a 2010 második félévére vonatkozó terveket is bemutatnák a LESZ képviselőinek. Csakhogy, a mai napig hiába vár az érdekképviselet arra, hogy az ígéretet betartva végre asztalhoz üljön az új vezető.
Továbbra sem válaszol a Malév GH A LESZ hónapok óta szeretne bizonyos alapvető információkat megtudni Limburger Lórándtól, a Malév GH vezérigazgatójától. Így jó volna tisztán látni, hogy mennyit költ a vállalat a menedzserekre, és milyen intézkedéseket hozott, hogy ezen spóroljon. Mivel ezt a szakszervezet hiába várta, július 29-én konzultációra került sor a két oldal között, az Üzemi Tanács képviselőinek részvételével. Azonban ekkor sem sikerült választ kapni arra: mennyit keresnek a cégnél a menedzserek, milyen prémiumokat, egyéb juttatásokat fizettek ki az elmúlt időszakban. A vezetőség feltehetően nem véletlenül kerülgeti a forró kását: a LESZ meggyőződése, hogy jelentős összegeket lehetne megspórolni a menedzsereken, és nem a sokat tűrt dolgozókat kellene tovább sarcolni.
Megspórolták volna a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot A LESZ dolgozói értesülések alapján, július hetedikén jelezte az illetékes hatóságnak, hogy az ABC Kft-n keresztül a Budapest Airporthoz a biztonsági területre felvett kölcsönzött dolgozók nem estek át semmiféle pszichológiai alkalmassági vizsgálaton. Az NKH Légiközlekedési Igazgatósága megállapította a Budapest Airport mulasztását, és a mentális alkalmassági tesztek haladéktalan elvégzésére szólította fel a vállalatot. Az eset újabb remek példája annak, hogy az esztelen költségcsökkentés hogyan teremt újabb biztonsági kockázatokat.
WWW.LESZ.ORG.HU
