I 6.
SZÁM.
JOGTUDOMÁNYI
a törvénykezés m e n e t é r e , a k á r az á l t a l u k képviselt fél é r d e keinek sérelmére l e h e t n e . Az ü g y v é d i kar k e b e l é b e felvett ü g y v é d épen nem szak í t a n á m e g a b í r ó s á g g a l való k a p c s o l a t o t . M e g lenne e n g e dendő, hogy a kir. ü g y é s z v a g y az elnök kijelölése esetén e g y e s b ü n ü g y i t á r g y a l á s o k n á l a vádat képviseljék, h o g y szavazó b i r á k u l v a g y t a n á c s j e g y z ő k ü l behivassanak. E módon a j e l e s e b b t e h e t s é g e k b e n is é b r e n l e h e t n e t a r t a n i a v á g y a t , h o g y az állami kinevezéstől f ü g g ő ezen f u n k t i ó k e l n y e r é s é r e is t ö r e k e d j e n e k , kik közül a z u t á n s z a b a d o n és minden megk ö t ö t t s é g nélkül l e h e t n e v á l o g a t n i . Ez egalisálná a b i r ó s á g felszívó erejét a j e l e s e b b t e h e t s é g e k t e k i n t e t é b e n , mig másrészt az ügyvédi k a r kellő lefolyást k a p v á n , m e g s z ű n n é k a mai é r t e l e m b e n vett t u l t ö m ö t t s é g e és v é g r e az ügyvédi k a r legjelesebbjei a felső bíróságoknál n y e r h e t n é n e k a l k a l m a z á s t , a n é l k ü l , h o g y a birói k a r t a g j a i n a k méltó o k u k l e n n e az e x t r a n e u s o k b e c s u s z t a t á s a ellen, mert hiszen az ügyvédi karból n ő n e ki a birói kar, az l e n n e e n n e k a törzse, a két test vér-kar ily módon való egyesítése f o l y t á n a birói és ü g y v é d i kar s z o l g á l a t á b a n e l t ö l t ö t t idő e g y e n l ő jogczim lenne. L é t r e j ö n n e e módon a két kar közötti a m a testvériesülés, mely a mai szervezet és r e n d s z e r mellett a pium d e s i d e r i u m ország á b a tartozik. S m i u t á n az ü g y v é d s é g b e n eltöltött idő é p e n oly j o g czimet k é p e z n e a birói h i v a t a l b a n való előléptetésre, mint a birói szolgálat ideje, a k a n d i d á l ó bizottságba b e v e e n d ő k lenn é n e k az illető ügyvédi k a m a r á k e l n ö k e i is, kik a birói és ü g y v é d i k é p e s s é g megitélésére ép oly h i v a t o t t s á g g a l és ennélfogva j o g g a l b i r n a k , mint a kir. t á b l á k elnökei. A birói k a r felszivó e r e j é n e k erősitésére okvetetlenül s z ü k s é g e s a birói fizetések emelése, a mi a purifikált birói f u n k t i o mellett az á l l a m h á z t a r t á s m i n d e n t o v á b b i megterheltetése n é l k ü l lehetséges. A kellő módon keresztülvitt purifikáczió a birói t e e n d ő k e t l e g a l á b b felére szállitja le, a mi a mai birák s z á m á n a k e g y h a r m a d á v a l való leszállítását eredm é n y e z n é . Az ily m ó d o n m e g t a k a r í t o t t összeg a m e g m a r a d t birói létszám fizetésének j a v í t á s á r a l e n n e fordítható. Ez lehetővé teszi a válogatást és jobb erők a l k a l m a z á s á t , és m ó d u n k ban lesz azon á l t a l á n o s a n elismert g a z d a s á g i princzipiumnak hódolni, h o g y i n k á b b k e v e s e b b l e g y e n a termelés, de a n n á l j o b b minőségű. Az az elv, m e l y e t az a n g o l o k n e m c s a k a n e m z e t g a z d a s á g i termelés, de az igazságszolgáltatás terén is oly kiváló sikerrel a l k a l m a z n a k . Nem az a czél, h o g y minél t ö b b e n é l ő s k ö d j e n e k az államon, h a n e m az, h o g y az állam teendői a lehető l e g j o b b a n l á t t a s s a n a k el. S azok, kik sem ü g y v é d n e k , sem b í r ó n a k , sem ügyésznek be nem v á l n a k , f o r d u l j a n a k másfelé, t a l á l j á k m e g h e l y ü k e t m á s h o l a t á r s a d a l o m b a n . A m a g a s szellemi tehets é g e t és k é p z e t t s é g e t i g é n y l ő igazságszolgáltatási p á l y á r a csak azok a s p i r á l j a n a k , kik a r r a h i v a t o t t a k . S ezeket az erőket az igazságszolgáltatás, az á l l a m csak a szabad verseny p i a c z á n találja fel s nem a z o k b a n , a kik véletlenül b o t l o t t a k állami hivatalba. Brougham, A n g l i a egyik l e g k i t ű n ő b b j o g á s z a e g y f r a n czia á l l a m ü g y é s z n e k hozzáintézett p a n a s z k o d ó soraira e k k é p e n nyilatkozott. «Az Ö n ö k birái — m o n d j a ő — u g y látszik rosszul v a n n a k fizetve, de a m i e i n k sincsenek k e l l ő k é p e n , s csakis a n n y i r a , a mi l e h e t ő v é teszi, h o g y a birói állásokra a legjobb ügyvédek közül válogathassunk : mi a b b a n a nézetben v a g y u n k , h o g y a b i r ó d í j a z á s á n a k oly m é r t é k ű n e k kell lenni, h o g y e g y e t l e n igazságügyminiszter előtt se l e g y e n nehéz a l e g k é p z e t t e b b és l e g n a g y o b b k l i e n t e l á j u ü g y v é d e k e t alkalmazni a curulisi székbe.» K i t ű n ő ü g y v é d s é g , k i t ű n ő birói k a r : e k e t t ő e g y f o g a l o m . M i n d k e t t ő csak e g y ü t t e s e n , e g y m á s s a l ö s s z h a n g b a n fejleszthető. Ez az az irány, a m e l y b e n i g a z s á g ü g y i szervezetünk fejlesztésénél h a l a d n u n k k e l l ; ez az .iz ideál, a mely szüntelen kell h o g y e l ő t t ü n k l e b e g j e n ,
KÖZLÖNY.
123
A kezdet a czél elérésére a jogi noviciatus kellő módon való b e r e n d e z é s é b e n r e j l i k ; ez az az alap, mely kiindulási p o n t u l szolgál. S b á r m i l y csekély is ö n m a g á b a n véve m a g a a noviciatus, azt elzárkozottan, izoláltan felfogni és kicsinyes eszmék szerint szervezni nem szabad. Ez a n n a k az i g a z s á g ü g y i szervezeti k o n c e p t i ó n a k , m e l y n e k czélja a n a g y s z a b á s ú reform, ép oly i n t e g r á n s részét képezi, mint a k á r m e l y i k felsőbíróság o r g a n i s a t i ó j a , A teremtő erő a l k o t á s a i n á l a m a g a szellemét a l e g k i s e b b részletekbe is beviszi, a n a g y g o n d o l a t ott van m i n d e n egyes p a r á n y b a n és e n n e k az egészszel való összhangzatba hozatalában. E s z m é k e t k í v á n t a m felvetni, részletek m e g á l l a p í t á s a a h i v a t a l o s a n is h i v a t o t t a k f e l a d a t a leszen. D r . NAGY DEZSŐ.
Rendszerkérdések a börtönreform körül. 1 Irta
TAUFFER
EMIL,
a zeniczai fegyház igazgatója.
M e g n y u g v á s s a l kell üdvözölni a jeleket, m e l y e k H o r v á t o r s z á g n a k a b ö r t ö n ü g y t e r é n is f á r a d h a t a t l a n h a l a d á s á t tanúsítják. A r e f o r m o k e g y u j n a g y f e g y h á z felállításában nyilvánulnak, mely l e g k ö z e l e b b f o g felépülni Mitrovicz v á r o s á b a n a község által i n g y e n á t e n g e d e t t telken a m o d e r n t e c h n i k a elvei s z e r i n t ; másrészt n y i l v á n u l n a k e g y t ö r v é n y j a v a s l a t b a n , melyet a f e g y h á z a k t e e n d ő i n e k vezetésére szolgáló felügyelőség létesítése v é g e t t az országos k o r m á n y a t a r t o m á n y g y ü l é s h e z alkotm á n y o s t á r g y a l á s r a b e n y ú j t o t t s melyet ez t ö r v é n y e r ő r e emelt. E g y n a g y f e g y h á z é p í t é s é n e k s z ü k s é g e már évek hosszú sora óta érezhetővé vált. A fenálló, régi időkből származó és egészségtelenül épített f o g h á z a k tul v a n n a k tömve, j á r v á n y o k majd itt, m a j d a m o t t m u t a t k o z n a k ; a f e g y e n c z e k m u n k a e r e j e sok h e l y e n m e g van b é n í t v a . Az á l l a p o t o k t e h á t t a r t h a t a t lanok. Az a l a p o s és g y o r s javítás u g y az i g a z s á g s z o l g á l t a t á s nak, mint a k i n c s t á r financiális h a s z n á n a k é r d e k é b e n fekszik. K é r d é s már most, h o g y minő r e n d s z e r vétessék a l a p u l az uj b ü n t e t ő intézet építésénél. Abban a meggyőződésben voltunk, hogy e kérdés már r é g m e g van oldva. Az 1876-ban a s z a b a d s á g v e s z t é s i - b ü n tetés m ó d o z a t a i n a k megbeszélésére összehívott értekezlet a progressiv b ü n t e t é s - r e n d s z e r elvei mellett nyilatkozott. A b ü n tetés v é g r e h a j t á s á r a kiadott szabályzat m e g k ö v e t e l i , h o g y a h o s s z a b b idejű s z a b a d s á g v e s z t é s - b ü n t e t é s — a m e n n y i b e n ezt a létező b e r e n d e z é s e k és helyiségek, másrészt a f e g y e n czek e g y é n i s é g e lehetővé teszi — a következő t a g o l á s b a n h a j t a s s é k v é g r e : az első s t á d i u m b a n é j j e l - n a p p a l m a g á n z á r k a ; a második s t á d i u m b a n közös m u n k á l t a t á s n a p p a l , a z o n b a n éjnek idején, v a l a m i n t a p i h e n ő ó r á k b a n : elkülönítés. Erkölcsileg r o m l a t l a n e m b e r e k , kor és erkölcsiség szerint osztályozva közös elzárásban is t a r t h a t ó k . Ez u t ó b b i csak kivétel, az e l k ü l ö n í t é s n e k kellene s z a b á l y n a k lenni ; a h a r m a d i k stád i u m b a n a közvetítő intézetben való elhelyezés és végre a n e g y e d i k s t á d i u m b a n a feltételes szabad lábra helyezés. U g y hírlik, h o g y a b ü n t e t é s e v é g r e h a j t á s á b a n m é l y r e h a t ó változás f o g beállani. M o n d j á k , h o g y a mitroviczi u j f e g y h á z helyiségei u g y f o g n a k b e r e n d e z t e t n i , h o g y a b ü n t e tés v é g r e h a j t á s á n a k második f o k á t az összes f e g y e n c z e k feltétlenül közös elzárásban t ö l t s é k . E czélra 5—10 e m b e r r e szóló hálószobákat f o g n a k építeni, m e l y e k b e n a f e g y e n c z e k az éjet, n a p p a l i szabad idejüket, v a l a m i n t a vasár- és ü n n e p n a p o k a t közösen f o g j á k eltölteni. Azt állítják, h o g y az e m b e r s z e r e t e t a b ü n t e t é s - v é g r e h a j t á s szigorának enyhítését, a f e g y e n c z e k á l l a p o t á n a k k ö n n y í t é s é t követeli. Jogi t e k i n t é l y e k , a kik tiz évi m ű k ö d é s e m e t H o r v á t 1
A szólitván rendszere nyújtotta közelebb
horvát kormány a mitroviczi fegyház épitése alkalmából feldr. Tauffer Emilt, adna véleményt a büntetés v é g r e h a j t á s á n a k kérdésében : a nevezett szakférfiú az itt következő dolgozatot be. Mi a dolgozatot az «Agramer Ztg»-ból veszszük át, hol az Szerk, megjelent.
22.
országiján baráti emlékükben tartották és a kik a jelenleg vezetésem alatt álló és a progressiv rendszer elvei szerint ú j o n n a n épitett zeniczai központi fegyházat ismerni vélik, felszólitást intéztek hozzám, h o g y a megánelzárás hatásáról nyilatkozzam, t o v á b b á a velem közölt nézeteket és állitólagos okokat, melyek a büntetés végrehajtásának második stádiumában a fegyenczeknek a szabad időben való elkülönítése ellen szólnak, közelebbről megvilágítsam. Á t a d o m feleletemet a nyilvánosságnak, ha hogy talán abból a közjóra némi haszon h á r a m o l h a t i k . A m a kérdésben, h o g y a büntetés minden rendszeres végre- j h a j t á s á n a k magánelzárással kell kezdődnie és hogy minő czélokat kell az elkülönítés által elérni, a szakemberek egyetértenek. A hatásról, melyet az elkülönítés á t l a g ugy a horvát mint a bosnyák fegyenczekre gyakorol, következőket lehet elmondani: E délszláv fegyenczek l e g n a g y o b b része a büntetés megkezdésekor teljes lemondással belenyugszik a m a szabályba, I hogy a büntetés magánzárkával kezdődik. Egyesek azonban sehogysem a k a r j á k ez intézkedés jogosultságát megérteni. Bizonyos mérsékelt izgatottságot m u t a t n a k , a mi makacs és daczos viselkedésben és abban nyilvánul, hogy azt t a r t j á k , mikép csak nekik van igazuk. E jelenségekből azonban, melyek többnyire az idegrendszer rendkívüli felizgatására vezethetők vissza, nem szabad a további viselkedésre következtetni. Az ilyen embereket az első n a p o k b a n békében kell hagyni. L e g t ö b b esetben később mégis a megfontolás jut túlsúlyra az illetőben. Oly fegyenczeknél, kik első ízben vannak elitélve, a kiknek érzésvilága hozzáférhető, továbbá a kik motívumból vétkeztek és a némileg műveltebb embereknél már 7—10 nap alatt bizonyos n y o m o t t lelki h a n g u l a t áll be. A tagadók az itélet szigoráról, a tanukról kezdenek panaszkodni és á r t a t l a n s á g u k r a uj bizonyítékokat vélnek kimutathatni. Napról-napra nehezebben viselik a magánelzárás nehézségeit. A nős emberek nejük és g y e r m e k e i k elhagyottságát panaszolják, siratják a szerencsétlenséget, mely őket érte. A sziv ellágyul, a makacsság eltűnik, k ö n n y e k enyhítik a nyomott hangulatot. Férfiak, kik g y e r m e k k o r u k óta nem ontottak könnyet, néhány szívhez szóló kifejezés által könnyen megindíthatok. Ez oly pillanat, midőn az emberek irányában a legnagyobb gondoskodást és jóakaró részvétet kell tanúsítani. A legtöbben ezért mindig hálásak lesznek. I d e g e s egyéneknél álmatlanság mutatkozik, másoknál ismét fejfájás. E jelenségek nem tartósak, de azért orvosi tanácsot i g é n y b e kell venni. N é g y egész h a t hét után az elkülönítettek nem épen kis részénél (8—10%) vérszegénység kezd m u t a t k o z n i , mely öregebb egyéneknél g y a k r a n c z o m b d a g a n a t o k k a l van egybekötve. A m a g á n z á r k á n a k hatása a szellemre és érzelemre fokozott, mert a hivatalnokok tanításai és különösen a lelkészek vallásoktatása nem m a r a d n a k következmények nélkül. A legtöbb írni-olvasni nem tudó imádságot tanult meg, f o g a l m a t n y e r t Istenről és a vallásos kötelességekről. Számos esetben ama fegyenczek, kik addig b ű n ü k e t t a g a d t á k és nem ritkán legszentebb esküvel bizonyították ártatlanságukat, bűnbánó vallomást tettek. Másrészt azt is tapasztalták, h o g y eleinte b ű n b á n ó gonosztevők vallomásukat visszavonták és k o n o k u l tagadtak. A második h ó n a p b a n e g y e s e k n é l hallóképzelődés mutatkozik. A fegyenczek az éj csendjében nevüket hallják kiáltani a nélkül, hogy tudnák, honnan ered a kiáltás. H a e jelenség hosszabb ideig tart, a magánálzárást félbe kell szakítani, másoknál e hallucinatiók maguktól elmúlnak. Már a harmadik h ó n a p b a n a testi egyensúlynak e g y é b zavarai is mutatkoznak. A mezei m u n k á s o k osztályából származó fegyenczek, kik g y e r m e k k o r u k t ó l fogva erős munkához voltak szokva, derékés lábfájásról kezdenek panaszkodni. Szemgyulladás, furun-
SZÁM. 132
kulosis, mirigydaganatok és foghus meglazulása kezd mutatkozni. Mindez az ülő életmód hirtelen beálltával van egybekötve és igy igen soknál a magánelzárás hatását az egészségi szempotok határozzák meg. A m a g á n e l z á r á s b a n levő fegyenczeken időnként megejtett sulymérések e megfigyeléseket leghatározottabban bizonyítják. N é h á n y száz fegyencz, kik Zeniczán az utóbbi években a progressiv büntetési rendszer első stádiumának alá voltak vetve, a magánelzárás kezdetén és végén m e g m é r e t e t t , a mely műveletnél kitűnt, hogy az átlagos testi sulyveszteség 404 g r a m m r a rug. Nem javasolhatnám, h o g y a magánelzárás ideje a kulturában m é g n a g y o n alant álló bosnyákoknál átlag 5—6 hónapnál, kivételes esetben pedig egy évnél t o v á b b terjedjen. Horvátországban egy év lehetne a magánelzárás közepes t a r t a m a . Az első stádium végeztével kérdés már most, mi történjék továbbra? Határozott meggyőződésem, hogy a közös elzárás csak az erkölcsileg romlatlan emberek egész kis számánál engedhető meg, a l e g n a g y o b b többségnél azonban a közös elzárás mindent elront, a mit a m a g á n z á r k a létrehozott. Az egyesek erkölcsének alapján való osztályozás g y ö n g e és csalékony kisegítő, mert az ember nem vizsgálhatja a sziveket és veséket. A l e g n a g y o b b g o n d o s s á g mellett is könynyen lehet e kérdésben csalódni. H o g y a n is lehetséges 600 főnyi napi létszámnál minden fegyenczet keresztül-kasul megismerni ? H a az igazgatónak nem volna más dolga mint állandóan a fegyenczek közt időzni, még akkor is az e m b e r e k erkölcsiségét illetőleg számtalanszor helytelen következtetésekre jutna. De minthogy az igazgatónak még számos más szolgálati teendője van, az osztályozás még g y ö n g é b b alapon nyugszik. E kérdésben csak ama kevés és feltűnő kivétel megbízható , kiknél a romlatlanság világosan észlelhető; az esetek l e g n a g y o b b részében a közös elzárás — ha csak 5—10 fegyencz van is e g y szobában együtt — a háznak erkölcsi pestise. Élénken élnek emlékemben a közös elzárásn a k szennyes sivár képei azon fegyházakból, melyeknél fiatalabb éveimben szolgáltam, midőn vasár- és ü n n e p n a p o k délutánján a fegyenczeket kártyánál, malomjátéknál v a g y koczkánál érték. Még ma is undort kelt bennem, ha visszagondolok, hogy vizsgálatot kellett indítanom a fegyenczeknek megnevezhetetlen «játékai» ellen. V a g y a m a szerelmi viszonyokat említsem talán, melyeket számtalanszor jelentettek fel, midőn különösen megbarátkozott e g y é n e k egy takaró alatt aludtak. A közös zárkák ajtói éjen át zárva vannak. A zárak felnyitása az alig szunnyadókat felzavarja és mielőtt valaki belépne, már mindenki a maga takarója alatt van. Csak a l e g r i t k á b b esetekben vezet czélhoz az ilynemű vizsgálat. A közös elzárásban m a j d n e m minden fegyencz fél a többiektől. Egyik sem mer nyílt tanúvallomást lenni, mert a társaik bántalmaitól félnek mindannyian. N a g y o n sokat lehet a j o b b emberektől vagy az u. n. «bizalmasok»-tói megtudni, de bizonyítani majdnem soha. E g y ilyen erélyesen vezetett vizsgálat annyi szennyet és romlottságot hoz felszínre, h o g y a vizsgálat már magában véve a t a n u k r a és részesekre erkölcsileg rontó. E rákfenét kiirtani csak az által lehet, ha a fegyenczeket éjjel és szabad idejükben elkülönítjük. H a egy állam elég gazdag, hogy e czélra is kőből és téglákból épitett tágas zárkákat létesítsen, a k k o r mindenesetre ehhez az eszközhöz kell nyúlni. H a azonban a büntetés végrehajtására szolgáló eszközök korlátolva vannak, vas-zárkák alkalmazására kell szorítkozni. A különbségről, mely a beruházási tőke tekintetében mutatkozik, Zeniczán tett tapasztalataim alapján mondhatom, hogy a kőből és téglából épitett zárkák, melyekben a büntetés első stádiuma hajtatik végre, fejenként, — tehát zár-
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY.
I 6. SZÁM.
k á n k é n t — 1153 frtba kerülnek, mig a második épületben, hol a büntetés második stádiumát töltik a fegyenczek és a hol 450 ember elkülönítése végett u g y a n a n n y i vas-zárka van alkalmazva, a beruházási költségek fejenként 298 frtra rúgnak. A czélt, t. i. az elkülönítést éjjel és a munkaszünet alatt ez összeggel is el lehet érni. (Bef. köv)
Házassági akadályok a keleti egyházban. 1 II. FEJEZET.
Föltételes házassági
akadályok.
Azon akadályok, melyek csak bizonyos személyekkel m e g k ö t e n d ő házasságnak állanak útjában. Ezek közül némelyek a rokonságból folynak, mások meg a rokonság fogalmán kivül állanak. Veszszük előbb az első kategóriát A . A rokonság fogalmán alapuló házassági akadályok. A r o k o n s á g fogalma széles értelemben magában foglalja: a vérrokonságot, sógorságot, lelki rokonságot, utánzott sógorságot és fiúvá (örökbe) fogadást. 1. Vérrokonság alatt oly rokoni kötelék értetik, mely ugy keletkezik, h o g y egy személy egy másiktól leszármazik ; vagy a k k é p , h o g y két személy egy közös harmadiktól származik, a mely közös harmadik e g y köztörzsnek hivatik. H a ugyan nem t a g a d h a t ó is, hogy az összes emberiség egy emberpártól származik s ennek alapján bizonyos rokonsági bélyeget hord önmagán, mindazáltal a vérrokonság szabályait oly messze kiterjeszteni mindenekelőtt lehetetlen s annyit jelentene, mint az emberiség fejlődésének eszméjével ellentétbe helyezkedni. Ezért szükséges volt a vérrokonságs á g n a k bizonyos h a t á r t jelölni ki. E tekintetben már a római jog gondoskodott intézményről s megteremté mindazon terminusokat, melyek a rokonsági viszony megjelölésére szükségesek. I g y a linia, a g r a d u s szerinti megkülönböztetés mai n a p is elementáris distinktiók. A liniánál megkülönböztetendők az ascendensek és d e s c e n d e n s e k ; azután a linia lehet recta és collateralia. E g y közös törzsből kiinduló egyenes és oldalágak összesen alkotják a vérség fáját. A keleti egyház a vérrokonság számításával sokkal szigorúbban j á r el a nyugotinál, a mennyiben elég helyesen a római komputatiót f o g a d t a el mérvadónak. Nevezetesen a r o k o n s á g távolsága méretik a születések száma szerint, a mely 2 személy között van. Minden születés egy fokot számit, tehát a h á n y születés van két személy között, ugyana n n y i a fok is. Ez u g y az egyenes mint az oldalágnál is mérvadó szabály (Blastares s y n t a g m á j á b a n ) . T e h á t a vérség fája s azon előforduló születések száma a mérvadó azon esetben, ha két személy között ki a k a r j u k tudni, hogy hányadizi rokonok, azonban többnyire a közös törzs a kiinduló pont. I g y ha oly személyek között kellene a rokonsági távolságot keresni, kiknek egyike az egyenes, másika pedig az oldalágon van, olyankor a személyek mindkettejétől felfelé kell menni, mig a közös törzshöz el nem j u t u n k avagy oly személyhez, kiben a két á g egyesül; avagy az egyik személytől m e g y ü n k felfelé a közös törzshöz s ettől leereszkedünk a másik személyhez s igy az egyes rokonsági fokokon áthaladva a születések számát összeadva, m e g t u d j u k a rokonsági távolságokat. Az izek számításánál szemügyre veend ő k következő általános szabályok: A férj és nő mint egy testet képezők egymás közt külön izt nem képeznek s a többi rokonokkal szemben e g y és ugyanazon izbeli r o k o n o k ; a g y e r m e k e k a szülőkhöz viszonyítva első izbeli r o k o n o k ; a fiés nővérek egymás között másodizi r o k o n o k ; a mostoha- 1 atya avagy mostohaanya viszonya a mostoha gyermekhez j ugyanaz mint a vér szerinti g y e r m e k h e z ; a női ágoni rokonság ugyanazon fokok szerint s ugyanazon sorrendben szá1
Az előbbi közi. 1. a 13. és 15. számban.
125
míttatik mint a férfi ágoni rokonság. A r o k o n s á g határa tekintetében a keleti egyházban is az e g y e n e s ágon a házasságok feltétlenül el vannak tiltva, mig az oldalágon a véghatár, melyen belől vérrokonok egymás között nem nősülhetnek, a hetedik fok bezárólag, tehát már a 8-ik fokon szabadon nősülhetnek. Ez ugy látszik a justiniani róm. jogból van véve a keleti egyház jogkönyveibe, miután előzőleg a görög-római törvényhozás magáévá tette Mózes rendelkezéseit a vérrokonság mint házassági akadály tekintetében s az egyház befolyása alatt törvényileg rendeztetett, mely megfelelt a házasság u g y physikai mint ethikai feltételeinek. A trullai zs. 54. c a n . : «a ki házasságra lép u n o k a h u g á v a l , avagy az atya és fia az anyával és leányával, avagy 2 nővérei ; avagy ha két fivér anya- és leányával, avagy ha két fivér két nővérrel: hét éves b ü n b á n a t n a k vetvék alája, miután előzőleg házasságuk meg lett semmisítve». Az E c c l o g á k b a n meg van tiltva a házasság: az unokatestvérek unokái között, n a g y b á t y a unokahug, nagynéne és unokaöccs között, azonban csak a felek büntettetnek, a házasság p e d i g érvényben marad. A keleti egyházban manapság érvényes szabály alól, hogy t. i. az egyenes ágon egyáltalán, az oldalágon pedig a hetedik ízig bezárólag a vérrokonság bontó házassági akadályt képez, kivételt a görög és orosz partikuláris egyház tesz. U g y a n i s Görögországban a hetedik fokon, Oroszországban pedig már az ötödiken is az oldalrokonok szabadon nősülhetnek. 1 2. A sógorság. (óqyiatsía, affinitas). A keresztény család alapját a szeretet érzelme képezvén, -önként érthető, hogy az egyház, mely Krisztus példáján indulva és azt utánozva, a szeretetet törekszik minden lépten-nyomon hirdetni. I n n e n abbeli igyekezete, h o g y a szeretet kapcsát a családnak szük körén kivül is kiterjessze a rokonság egy nemében, a sógorságban. A sógorság tehát oly rokonsági viszony, mely két vagy három család között a házasság következményeként áll elő (orp/t.a'ceía s% diyeveíaz, áf/tareía éx r p i ^ e v s í a T e h á t ezen definitio eo ipso kizárja a természetes sógorságot, mely a nyugoti egyházban létezik. Az izek számításánál vagyis a két család tagjainak rokoni távolsága kiszámításánál a keleti egyház joga a v é r r o k o n s á g analógiája alapján a római computatiót fogadta el, azon a Caerularius Mihály patriarcha által is h a n g o z t a t o t t indoknál fogva, h o g y a keleti egyház felfogása szerint a férj és nő egy testet képez, s ennek következtében a férj rokonai a feleségnek ugyanazon izbeli sógorai, mint a hanyadizi rokonai a m a n n a k , és viszont. Valamint a vérrokonságnál, u g y a sógorságnal is v a n n a k egyenes és oldalágak és p e d i g : az egyik házasfél és a másik házasfél fel- és lemenői között egyenes ági sógorság van ; az egyik házasfél és a másiknak oldalrokonai között oldalági sógorság létezik. Az egyik házasfél és a másiknak rokonai között a sógorság a szerint számíttatik, a mint azok egyenes vagy oldalágiak ; sógorsági viszonya van továbbá az egyik házasfél és rokonainak a másik házasfélnek az első házasságbeli rokonaival. Az izek számításánál itt is az a princípium, hogy a hány születés van két személy között, melyek között a sógorsági viszony keresendő, annyadizi sógorok. Tehát, ha akár az egyenes, akár az oldalágon két személy között a sógorsági viszonyt a k a r n ó k megállapítani, a számitásnál kiindulunk attól a bizonyos személytől, a mely az egyik házasfélnek vérrokona és folytatjuk a számítást azon az ágon mindaddig, m i g a másik házasfélnek vérrokonához el nem j u t u n k s az e közben talált születések száma m u t a t a n d j a a sógorság fokát az illető két személy között. A keleti egyház joga a sógorsági fokok kiszámításánál leginkább ügyel arra, hogy a házasságban, mely két sógorsági viszonyban álló fél között 1
1810. jan. 19. ukáz.
Huszonhatodik évfolyam.
Budapest, 1891.
íe. sz.
április 145.
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY KAPCSOLATBAN A SZERKESZTOSEG: Zcldfa-utcza
31-ik
szám.
DÖNTVÉNYEK
GYŰJTEMÉNYÉVEL KIADO-HIYATAL:
Megjelen minden pénteken.
Egyetem=utcza 4=ik szám.
félévre _ .... 6 írt Előfizetési dij: negyedévre .. 3 « A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. Tartalom: Tauffer Emil f — Rendszerkérdések a börtönreform körül. T A U F F E R E M I L - Í Ő I . — Nemzetközi vasúti törvénykönyv. Dr. M O R A V C S I K G Y U L A budapesti ügyvédtől. — Törvénykezést Szemle: Bűnügyi Ítéletek kritikai fejtegetése. XVI. A büntető-törvénykönyv 365. §-ához. (Elveszett dolog.) Dr. H E Í L F A U S Z T I N budapesti kir. táblai birótól. — A jogalap megváltoztatása. Dr. F O D O R Á R M I N budapesti kir. albirótól. — Külföldi judikatura. Közli: Dr. G O L D S I M O N budapesti ügyvéd. — Különfélék. — Nemzetközi Szemle. Melléklet: A budapesti kir. tábla III. polgári, valamint váltó- és kereskedelmi tanácsának a törvénykezési rendtartásra vonatkozó elvi jelentőségű határozatai. — Curiai Határozatok. — A budapesti kir. tábla határozatai. — A közigazgatási biróság hatásköréről. (Jogászegyleti vita.) — Kivonat a «Budapesti Közlönyt)-bői.
T a u f f e r Emil neve n e m c s a k h a z á n k b a n volt ismeretes, h a n e m — és talán m é g i n k á b b , mint n á l u n k — a külföldön is. T e k i n t é l y e az utolsó évek b ö r t ö n ü g y i k o n g r e s s u s a i n é p u g y latba esett, mint e g y Beltrani Scaliá-é vagy Prins-é. Tudományos működését a börtönügy terén már egyetemi h a l l g a t ó k o r á b a n kezdte meg, a mikor «A b ö r t ö n ü g y m ú l t j a , elmélete és jelen állásaw czimü m u n k á j á v a l , melyet P u l s z k y Á g o s t t a l e g y ü t t d o l g o z o t t ki, e g y e t e m i p á l y a d i j a t n y e r t . E p á l y a m u n k a elkészitése végett Tauffer b e u t a z t a a hazai f e g y h á z a k a t , és a helyszinén g y ű j t ö t t e össze a szükséges a d a t o k a t a m u n k á h o z . Ez a m u n k a volt h a z á n k b a n az első, mely pontos börtönügyi adatokat tartalmazott. E g y e t e m i t a n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n h o s s z a b b külföldi utat tett a b ö r t ö n ü g y t a n u l m á n y o z á s a végett, és hazajőve e l ő b b i g a z s á g ü g y m i n i s z t e r i titkárrá, m a j d a lipótvári f e g y ház igazgatójává neveztetett ki. Ezen u t ó b b i h e l y e n v a l ó m ű k ö d é s e folyton a r r a irányult, h o g y f e g y h á z a i n k s z ü k s é g e s reformjait initiálja. Á l l a n d ó r e f o r m t ö r e k v é s e i bizonyos feszülts é g e t is idéztek elő közte és a minisztérium b ö r t ö n ü g y i szakközegei közt. M i k o r H o r v á t o r s z á g a b ü n t e t ő rendszert a mienk nyomán á t a l a k i t a n i m e g k e z d e t t e , T a u f f e r t hivta m e g a lepoglavai f e g y h á z igazgatói á l l á s á r a , ki ezt a m e g h i v á s t elfogadta. U j á l l á s á b a n azonban k e l l e m e t l e n s é g e k érték őt. A horvát k o r m á n y u g y a n i s e g y b ü n t e t ő - t ö r v é n y hozatalát tervezte, m e l y n e k j a v a s l a t á t D e r e n c s i n M a r i á n sok t e k i n t e t b e n a m a g y a r b ü n t e t ő - t ö r v é n y j a v a s l a t a l a p j á n készitette el. Ezen j a v a s l a t a horvátok közt politikai okokból heves ellenzőkre talált. Tauffer, ki a m a g y a r j a v a s l a t n a k lelkes hive volt, n a g y m o z g a l m a t fejtett ki D e r e n c s i n m u n k á l a t a mellett. Czikkeket irt és külföldi s z a k t e k i n t é l y e k véleményeit k é r t e ki, a m e l y e k e t aztán a j a v a s l a t n é m e t forditásával e g y ü t t e g y n a g y k ö t e t b e n kiadott. E m ű k ö d é s e számos elkeseredett e l l e n s é g e t szerzett n e k i H o r v á t o r s z á g b a n . E k k o r kinálta őt m e g K á l l a y közös p é n z ü g y m i n i s z t e r avval, h o g y a b o s n y á k b ö r t ö n ü g y szolgál a t á b a lépjen, a mit ő a n n á l n a g y o b b ö r ö m m e l f o g a d o t t , m e r t a miniszter szabad kezet igért n e k i tervei m e g v a l ó s i t á s á b a n . Tauffer u j állásában m i n d e n e k e l ő t t a zeniczai m i n t a - f e g y ház t e r v é t készitette el, a mely ezen t e r v e k szerint fel is épült. A terv szigoruaq a m a g y a r b ü n t e t ő - t ö r v é n y r e n d s z e r e
a l a p j á n van koncipiálva, és igy a zeniczai az e g y e t l e n fegyház, m e l y b e n a m a g y a r b ü n t e t ő t ö r v é n y f e g y h á z r e n d s z e r e k e resztül van vive. Tauffer e f e g y h á z i g a z g a t ó j á v á neveztetett ki, t é n y l e g azonban ő volt az egész b o s n y á k b ö r t ö n ü g y vitelével megbizva. Ezen m ű k ö d é s e k ö z b e n é r t e őt a halál 47 éves korában. Midőn e m u n k á s és s o k a t h á n y a t o t t férfi m ű k ö d é s é t á t t e k i n t j ü k , u j o l a g s a j n á l j u k , h o g y őt a m a g y a r b ö r t ö n ü g y szolgálatában m e g n e m t a r t o t t á k . T a u f f e r i r o d a l m i l a g is s o k a t m ű k ö d ö t t . Külföldi folyói r a t o k b a n és a b ö r t ö n ü g y i k o n g r e s s u s o k m u n k á l a t a i b a n g y a k r a n t a l á l k o z u n k nevével. A m a g y a r k o r m á n y is t ö b b s z ö r , — l e g u t ó b b a szegedi kerületi b ö r t ö n épitésénél, — k i k é r t e véleményét. L e g u t o l s ó m u n k á j a azon t a n u l m á n y volt, m e l y n e k közlését l a p u n k m ú l t k o r i s z á m á b a n m e g k e z d t ü k , és m e l y e t a mai s z á m b a n befejezünk.
Rendszerkérdések a börtönreform körül. 1 Irta
TAUFFER
EMIL.
Megelégedéssel vehetjük tudomásul, hogy a fegyenczek e l k ü l ö n i t é s e éjjel és szabad i d e j ü k b e n m i n d i n k á b b tért hódit. A u s z t r i á b a n is a vas-zárkák, k ü l ö n ö s e n fiatal f e g y e n c z e k szám á r a , t á g k ö r b e n n y e r n e k a l k a l m a z á s t . Az 1889-ben elkészült f e g y h á z M a r b u r g b a n a D r á v a mellett, v a l a m i n t a p r á g a i is n a g y o b b számú vas-zárkával van ellátva. H o g y e b e r e n d e z é s t miért a l k a l m a z z á k csak fiatal f e g y e n c z e k r e és az ö r e g e b b e m b e r e k e t miért h a g y j á k zavartalan közösségben, azt n e m e g y k ö n n y e n é r t h e t j ü k meg. A mi f e l f o g á s u n k e b b e n l o g i k á t n e m találhat. H o g y e mérsékelt — ó r á k r a t e r j e d ő — és e g é s z s é g e s h e l y i s é g e k b e n v é g r e h a j t o t t m a g á n e l z á r á s csak a legcsekél y e b b h á t r á n y o s b e h a t á s s a l is lett volna az e m b e r e k szellemi és testi egészségére, azt hosszú évek s o r á n n e m t a p a s z t a l t a m . K é t s é g t e l e n , h o g y e vas-zárkák b e r e n d e z é s é n e k m ó d j a n a g y befolyást g y a k o r o l az e g y e s e k r e a t e k i n t e t b e n , h o g y a büntetés végrehajtásának e rendjét könnyebben vagy nehez e b b e n viseljék el. Az annyiszor javitott és a l k a l m a s s á tett, de e n n e k daczára a b ü n t e t é s i c z é l o k n a k m é g i s oly kevéssé megfelelő l e p o g l a v a i f e g y h á z b a n a l k a l m a s h e l y i s é g e k h i á n y á ban csak k ö r ü l b e l ü l 200 vas-zárka áll rendelkezésre, m e l y e k n e k a z o n b a n csak a fele n y e r közvetlen világitást s m e l y e k közül ismét n é h á n y kivülről csak f o g y a t é k o s a n f ű t h e t ő . A vasz á r k á k L e p o g l a v á n e g y e s t e r m e k b e n fiatal fegyenczek, más t e r m e k b e n olyan f e g y e n c z e k számára szolgálnak, kiket különösen r o m l o t t a k n a k t a r t a n a k . Az erkölcsi sikernek, valamint a k i v á n a t o s szigorú repressiónak e r e d m é n y e i L e p o g l a v á n n a g y o n kedvezőek voltak ; de a fegyenczek kérelmei és v á g y a i , h o g y a v a s - z á r k á k b ó l k i s z a b a d u l j a n a k , m a g á t ó l é r t h e t ő l e g igen g y a k r a n f o r d u l t a k elő. M i n d e n g o n d o l h a t ó képzelt és simulált b e t e g s é g g e l ostrom o l t á k a házi orvost, h o g y a b ü n t e t é s v é g r e h a j t á s á n a k e m ó d j á t e g é s z s é g ü g y i s z e m p o n t b ó l b e s z ü n t e s s e és a felülvizsg á l ó k o r m á n y b i z t o s t a l e g k e s e r v e s e b b p a n a s z o k k a l halmoz1
Befejező közlemény. — Az előbbi közi. 1. a 16. számban.
I20JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. ták el, hogy a kérelmezőket a közös elzárásba a kollégák vig t á r s a s á g á b a , visszahelyezze. É p ezért a beavatatlan szemlélők közül sokan a vas-zárka alkalmazását kegyetlen, sőt elviselhetetlen b ü n t e t é s n e k tartották. Zeniczán, hol minden fegyencz a büntetés végrehajtásának második fokán vas-zárkában van elhelyezve, a hol minden egyes zárka egyenlő mértékben elegendő friss levegővel és közvetlen világítással rendelkezik, a hol a büntetés szigora mindenkit egyenlő mértékben ér, a hol a közös elzárás lehetőségére csak súlyos testi fogyatkozás esetében szabad g o n d o l n i : egy fegyencznek sem jut eszébe, hogy a vaszárkát a büntetés különös szigorításának tekintse. Kellemesnek, mulattatónak, szórakozást n y ú j t ó n a k persze az elzárás e módja nem m o n d h a t ó ; kellő felügyelet mellett azonban biztosítékot nyújt, hogy erkölcsrontó cselekmények vagy beszélgetések nem fordulhatnak elő, h o g y a büntetés megőrzi komolyságát és hogy a fegyintézet nem válik a megszokott gonosztevők kedvencz tartózkodási helyévé. Ez a fődolog és a büntetés czélja. A gonosztevők elkényeztetését, azt a szorgos gondoskodást, hogy a fegyházban semmi kényelmetlenség ne érje őket, rosz helyen alkalmazott, beteges h u m a n i s m u s n a k tartom. Az emberrel ne b á n j a n a k gorombán, inhumánusan, egészségében ne szenvedjen kárt, de féljen a fegyintézetbe való visszaszállítástól és e jótékony félelmet terjessze el elbocsátása után a l e g t á g a b b körökben. A mig ez elvekhez ragaszkodunk, sem Horvátországban, sem Boszniában nem fog e g y második dr. Mittelstádt találkozni és nem is fog egy könyv az itteni viszonyokról a a szabadságvesztés-büntetések ellen« megjelenni. Azon állítás alaposságát, hogy a fegyenczek a büntetés végr e h a j t á s á n a k első stádiumában jobban érzik magukat, mint a másodikban, midőn szabad idejükben vas-zárka vár reájuk, nem bizonyithatom. E g y e t l e n ily esettel sem találkoztam. De mégis. Mivelt, jobb osztályokhoz tartozó fegyenczek, kiket az irodában mint másolókat nem lehet alkalmazni, a magánelzárást részesitik előnyben. Ez egészen m e g m a g y a r á z h a t ó . Ott átengedhetik m a g u k a t szabadon gondolataiknak és szokásaiknak, a g o r o m b á b b elemekkel való érintkezést mellőzhetik, olvashatnak, í r h a t n a k és általuk.kiválasztott m u n k á k k a l foglalkodhatnak. H a azonban az ilyen emberek választhatnak, hogy büntetésüket közös elzárásban a k a r j á k - e leülni — midőn 8—10 emberrel v a n n a k egy szobába elzárva — vagy szabad idejüket vas-zárkában tölteni, feltétlenül az utóbbinak fognak előnyt adni. M o n d j á k , h o g y a fegyenczek a pihenésre szánt vasárés ü n n e p n a p o n a szük vas-zárkában nem pihenhetik ki magukat, nem szállhatnak m a g u k b a . Ezzel szemben kérdjük, mit csinálnak a fegyenczek vasárés ü n n e p n a p o k hosszú délutánjain vagy estéken a közös elzárás helyiségeiben ? Talán ott istennek tetsző, testet-lelket felüdítő n y u g a l o m n a k engedik át m a g u k a t ? A legritkább esetekben. Az időt az eddigi élmények, vitézi tettek és a jövendő terveinek elbeszélésével ütik agyon, törvényszéki tárgyalásokat adnak elő, szökést terveznek, a felügyelő hatóságokat, a ház tisztviselőit bírálgatják, stb. R ö v i d e n szólva, a v a s á r n a p megszentelése helyett az Ur napját megszentségtelenítik. Ilyen pihenésre a fegyenczeknek az erkölcsiség, jövőjük és az állam biztonságának érdekében nem szabad alkalmat nyújtani. H o g y azonban a fegyenczeknek a vasárnap délután ne váljék túlságosan hosszúvá, a házirendben gondoskodni kell arról, hogy sétával, egyházi énekek g y a k o r l a tával, pokróczok és á g y r u h a porolásával, rajztanulással foglalkozzanak. Azt állítják továbbá, hogy a második stádium nem képez rendszeres átmenetet a büntetés végrehajtásának harmadik fokához, mert itt az ember korlátozása a vas-zárkában való tartás folytán még mindig igen nagy és alig különbözik az első stádiumtól.
16. SZÁM.
Ez a r g u m e n t u m n a k ellenvethető: h o g y az első stádiumb a n a magánelzárás éjjel-nappal tart. A második stádiumban csak a szabad idő alatt, mig a n a p n a k l e g n a g y o b b részét közös elzárásban, m u n k a t e r m e k b e n vagy a közczélra szolgáló m u n k a más helyein töltik. Az első stádiumban a fegyencz csak a tisztviselőkkel és az ő speciális felügyeletére kijelölt őrökkel beszélhet. Nem igy a második stádiumban. E k k o r érintkezése a m a fegyenczekre is kiterjed, kik vele m u n k á j á t megosztják. O t t nincs meg a lehetőség, hogy a hallgatási tilalmat megszegje; itt hatalmában áll. Ott ritkán nyílik alkalom a ház törvényeinek megszegésére; itt azonban — mig fel nem fedezik — tiltott utakon járhat. Az első stádium a rosznak teljes meggátlásában kulminál, a második stádium a lehetőség megengedésében, hogy az egyén valódi tulajdonságát kimutassa. Ez kétségtelenül észrevehető átmenetet képez a harmadik fokba, ama stádiumba, hol a fegyencztől a legkülönbözőbb kísértések közepette a jónak jelentkezését várjuk. Mint utolsó a r g u m e n t u m o t az elkülönités ellen a büntetés v é g r e h a j t á s á n a k második stádiumában még a zeniczai viszonyokat is b e v o n j á k a küzdelembe. E g y e s emberek, a kik ez uj fegyház berendezéseit ismerni vélik, beszélik: h o g y az elkülönités Zeniczán nem vihető keresztül a vas-zárkákkal, mert a gyakorlat mutatja, h o g y a fegyenczeknél epilepsia, a g y b á n t a l m a k mutatkoztak. Ezen állítólagos tényből következtetik, hogy már a zeniczai fegyház építésekor gondoltak arra, h o g y a fegyenczek az elkülönítést a vas-zárkákban nem fogják elviselni és ezért a vas-zárkákon kivül 8 n a g y o b b szobát építettek 5—5 embernek a közös elzárására. Mindé vélemények és gyanitások nem találnak. A tapasztalás mutatja, h o g y minden egészséges fegyencz kibírja a vaszárkákban való elkülönítést. Sem Lepoglaván (szerző vezetése alatt), sem Zeniczán nem volt egy példa sem arra, hogy egy vas-zárkában elzárt fegyencz elmebeteg lett vagy epilepsiába esett volna. A közös t e r m e k kizárólag oly fegyenczek elzárására szolgálnak, a kik már a behozatalnál g y e n g e elméjüeknek, butáknak, epileptikusoknak vagy súlyos testi b a j b a n sinlődőknek mutatkoztak, v a g y a fegyházban nehéz betegséget éltek át és lábadozó állapotban v a n n a k . E n n e k bizonyítására az 1889-ik évre vonatkozólag a következő statisztikai adatokat említem f e l : A büntetés végrehajtása második fokának az év folyamán Zeniczán nem lehetett alávetni: ideiglenesen 19 egyént, vagyis a 681 főre menő forgó létszámnak 2"79%-át, állandóan 21 egyént, vagyis a létszám 3'o84°/ 0 -át. Az előbbieknél ez nem történhetett m e g : 3 egyénnél sorvadás, egynél vérszegénység, háromnál általános g y e n g e s é g , négynél lábadozás, egynél elmezavar, ötnél elmegyöngeség, egynél e g y végtag bénultsága miatt. Az utóbbiak közül közös elzárásban kellett t a r t a n i : a g g s á g miatt 6, á l t a l á n o s g y e n g e s é g miatt 1, nyom o r é k s á g miatt 3, epilepsia miatt 11 embert. A betegosztályban, tehát közös elzárásban tartott egyének l e g m a g a sabb napi létszáma május 22-én 23 ember volt, tehát a 681 főre rugó forgó létszámnak 3*377%-a és a mondottam napon elzárva tartott fegyenczek 425 főnyi létszámának 5'412%-a. A legalacsonyabb napi létszám ellenben október 10-én 15 ember volt, az évi létszám 2'203°/ o -a és az emiitett n a p 477 főnyi létszámának 3'145%-a. A betegosztály tehát, mely 8 közös teremben 40 embert képes befogadni, sohasem volt teljesen betöltve. Ezek az okok, melyek a hosszutartamu büntetések közt immár legczélszerübbnek elismert progressiv büntetés-végrehajtás hamisítatlan és következetes keresztülvitele mellett szólnak. Tekintélyes nyilatkozatot találunk e kérdésre vonatkozólag a mnlt év augusztusában Pétervárott t a r t o t t nemzetközi börtönügyi k o n g r e s s u s enuntiatióiban. Ott a negyedik
JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY. kérdés tekintetében a második szakosztály a következő határozatra j u t o t t : 1. M i n t h o g y minden büntetésnek azt kell czéloznia, hogy a bűnöst büntesse és á r t a l m a t l a n n á tegye, és minthogy a hosszú t a r t a m ú büntetések a többieknél jobban engedik re mélni az elitélt javulását, u g y e büntetések minemüségének ugyanazon reformelveken kell nyugodni, melyek a rövid tartamú büntetéseknél érvényesülnek. 2. Minden hosszú tartamú büntetést tehát kezdetben bizonyos ideig magánelzárásban kell kiállani. 3. Ezután következik a büntetés folytatása n a p p a l közös munkáltatással, éjjel magánzárkával. Horvátország k o m p e t e n s jóakaratú nyilatkozatai már évekkel ezelőtt ez elvek alkalmazása mellett foglaltak állást. A dr. Derencin Marian által fölterjesztett büntetőtörvényjavaslat megvitatásánál, az enquéte, melynek az ország legtöbb kriminalistája — többek közt a mai igazságügyi osztályfőnök — tagja volt, a javaslat 44. §-a után egy uj p a r a g r a p h u s n a k a következő fogalmazásban való felvételét javasolta : «Kaznenici, koji su u skupnom zatvoru, imadu se po mogucnosti osamiti ob noc i ako nion po kucevnom redu zabavljeni». (A közös elzárásban levő egyének éjjel és szabad idejükben lehetőleg különválasztandók). Horvátország eddigelé a börtönreform terén magasan lobogtatta a haladás zászlaját; teljesen képzelhetetlen tehát, h o g y a jövőben e zászlóhoz hűtlen legyen. Németből fordította V. R.
139
Ez egyezményt, mely már a közel jövőben a vasúti jog egyik legfontosabb forrását fogja képezni, szándékozom itt ismertetni, összehasonlítva azt a hazai jogforrásokkal, a kereskedelmi j o g n a k , valamint a vasúti üzletszabályzatnak idevágó intézkedéseivel, továbbá a német és a franczia jogfelfogással, a mely kettő állott egymással harczban az egyezmény m e g alkotásánál. Mielőtt azonban ezt tenném, forrásul felhasználva a szaklapok tudósításait, röviden ismertetem ez u j a b b vasúti jogforrás keletkezését, tartalmát, alakiságait és hatályát.
I.
D e S e i g n e u x genfi ügyvédet s később az ottani semmitőszék elnökét, valamint dr. Christ baseli ügyészt illeti meg a kezdeményezés dicsősége. Ezek indították m e g m é g 1874-ben azt a mozgalmat, m e l y n e k eredménye az lett, hogy a svájczi törvényhozás egy tervezetet készíttetett, a melyben a nemzetközi vasúti szállítási j o g alapelveit rendszerbe foglaltatta. E tervezetet aztán Belgium, Németország, Francziaország, Hollandia, Olaszország, Ausztria, M a g y a r o r s z á g és L u x e m b u r g kormányaival közölte, s ennek alapján az időközben kidolgozott német javaslatnak s a franczia részről indítványozott módosításoknak figyelembevételével három Ízben, nevezetesen az 1878., 1881. és 1886. években B e r n b e n tartott értekezletek alkották meg a végleges szabályzatot, a melyet mult évi o k t ó b e r 14-én az eddig említett államok, valamint Oroszország diplomatiai képviselői államszerződés g y a n á n t aláirtak. A szabályzat 60 szakaszba foglalja össze a nemzetközi vasúti szállítási jogot s függelékét képezik: 1. a központi Nemzetközi vasúti törvénykönyv. hatóság szervezetét tartalmazó szabályzat, a mely hatóság T a g a d h a t a t l a n , hogy k o r u n k b a n erős á r a m l a t a indult a szabályzat v é g r e h a j t á s á n a k megkönnyítése és biztosítása meg a szellemi alkotásoknak. Még azok is, a kik visszafejlő- végett állíttatik fel s feladata leend, az egyes vasutak közt dést vélnek látni n a p j a i n k b a n , csak a szellemi élet válságának felmerülő vitás kérdések eldöntése s e részben valóságos nevezik k o r u n k a t , elismerve ez által, h o g y bár a válsághoz nemzetközi biróság szerepét fogja vinni, továbbá feladata ért, de mindenesetre felszínen van s t á r s a d a l m u n k mozgató leend az egyes vasutak egymáshoz való pénzügyi viszonyaierejét képezi a szellemi élet. E szerencsés á r a m l a t vitte meg- nak lebonyolítását megkönnyíteni s e részben vasúti leszávalósulásra az első nemzetközi vasúti törvénykönyvet is. moló hivatali teendőket fog végezni, végül a v a s u t a k n a k A mily feltétlenül szükséges egyrészről a jogrendszerek és a k o r m á n y o k n a k a nemzetközi forgalmat érdeklő közlelegtöbbjében a nemzeti jogfejlődés fentartása és ápolása, a ményeit átvenni s az összes vasutak tudomására hozni és a jogfelfogás épen u g y képezvén nyilvánulását a nemzeti élet- vasúti szállítási j o g n a k a megváltozott viszonyokhoz képest nek, mint akár a nyelv, vagy a társadalmi erkölcsök, más- módosítását indítványozni és előkészíteni. 2. A szabályzat részről oly megdönthetetlen tény az is, hogy v a n n a k a jog- második függelékét képezi egy jegyzék, melyben a szerződő életnek oly ágai, melyek a partikularismust nem tűrik meg. á l l a m o k n a k a nemzetközi egyezményben részes vasutai v a n n a k A vasutügy nemzetközi iránylatánál fogva régen érzett szük- felsorolva s melyből természetszerűleg csak egyes kisebb, legsége merült fel a n n a k , h o g y a nemzetközi vasúti szállitási jog szorosabb értelemben vett helyi vasutak hiányzanak. 3. A h a r madik függelék a szabályzat végrehajtási utasítása, mely végleges szabályozást nyerjen. 11 szakaszban részletezi a szabályzat egyes rendelkezéseit, E n a g y feladatot oldotta m e g az a nemzetközi diplomatiai értekezlet, mely mult év október havában B e r n b e n befejezve igy t ö b b e k közt felsorolja azokat az árukat, a melyekről a munkálatait, egyezményt irt alá a nemzetközi vasúti szállí- [ szabályzat csak általánosságban mondja, h o g y a forgalomból tási j o g r a vonatkozólag. Ez egyezmény, mely a ratifíkatiótól ki v a n n a k zárva. A 4. és 5. függelék két pótnyilatkozatról számítandó három hó múlva lép életbe, nemcsak jogtörténelmi kiállított jegyzőkönyvet foglal m a g á b a n , melyek a szabályszempontból kiváló alkotás, mivel a szabad fejlődésü intéz- zat egyes rendelkezéseit magyarázzák és pótolják. A szabályzatot és függelékeit két hiteles szövegben, mények közé nem számitható postaügyet szabályozó egyezménytől eltekintve, az első nemzetközi törvénykönyv, h a n e m franczia és n é m e t nyelven adják ki, kivéve az 5. függeléket, valóságos epochális mü, melynek n a g y jelentőségét még melyet csupán franczia nyelven állítottak ki. Ez a körülmény tetézni fogja az, hogy bár ez egyezmény csak a nemzetközi egyébiránt, h o g y két hiteles szöveg van, az egyezmény szállítási jogot foglalja magában, amaz intézkedése folytán, h á t r á n y á r a szolgál, mivel az egyes rendelkezések eltérő hogy az egyes vasutak szabályzatainak az egyezménynyel magyarázatára könnyen a d h a t a l k a l m a t . A szabályzat tartalmát a nemzetközi vasúti áruforgalomellenkező bizonyos rendelkezései hatálytalanok, az említett szabályzatok átalakítására s ezáltal hova-tovább egységes ból eredő jogviszonyok rendezése képezi, t á r g y a l j a tehát nemzetközi vasúti jog létrejöttére fog hatni. A német vasúti az az áruszállítás előfeltételeit, a fuvarozási szerződés megegylet, melyhez tudvalevőleg hazánkon kivül K ö z é p - E u r ó p a kötését s az ebből keletkező jogviszonyokat, a szállítási nagy része tartozik, már is felszólítást intézett tagjaihoz, o k m á n y jogi természetét, a szerződés teljesítését és megmelyben a n n a k a szükségét h a n g o z t a t j a , hogy az egyes szűntét, a szállításban részes vasutak egymás közti jogviszovasutak szabályzatai az egységes nemzetközi szabályzat szel- nyait, felelősségüket egymással és a felekkel szemben. Terülemében átalakíttassanak. Sőt Olasz- és Oroszország vasúti leti hatálya — egyes kisebb vasutakat kivéve — kiterjed a jogrendszereiket törvényhozási intézkedések által már az az egyezményt aláíró fentebb említett államok területén levő egyezményhez is idomították. vasutakra, tehát Európa l e g n a g y o b b részére, számokban ki*
