RENDELJE MEG INGYENES ELEKTRO NIKUS HÍRLEVELÜNKET! FRISS HÍREK HAVONTA A LEVEGŐ MUNKACSOPORT RENDEZVÉNYEIRŐL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL, KIADVÁNYAIRÓL,

LÉLEGZETNYI RENDELJE MEG INGYENES ELEKTRO NIKUS HÍRLEVELÜNKET! FRISS HÍREK HAVONTA A LEVEGŐ MUNKACSOPORT RENDEZVÉNYEIRŐL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL, KIADVÁNYAIRÓL, TANULMÁNYAIRÓL. www.levego.hu/lelegzetnyi

Az Európai Unió tagországai közös területfejlesztési célokat tûztek ki, a megvalósítás azonban nemzeti hatáskör. Az elmúlt húsz év alatt hatalmas összegeket költöttünk autópályákra és egyéb infrastruktúra kiépítésére, de gyenge volt a projektek eredményességének vizsgálata, és elmaradt a folyamatos visszacsatolás. Hiányoztak a hatékony eszközök a piaci torzulások fékezésére. A kitûzött célokkal ellentétes folyamatok játszódtak le: növekedtek a térbeli és társadalmi egyenlôtlenségek, folytatódott a természeti értékek pusztulása, és az országon belül egyszerre keletkeztek feleslegek és hiányok például lakásban, munkaerôben és infrastruktúrakapacitásban.

Az Európai Területfejlesztési Perspektíva

közlekedést, korszerû oktatási és egészségügyi ellátást stb. 

Policentrikus legyen a térség- és városfejlesztés, azaz rövidebb távol-

Az Európai Területfejlesztési Perspektí-

ságokon belül legyenek elérhetôk

va legfontosabb célkitûzései:

az alapellátások.



Minden európai polgár számára



Új partnerség és területi kormány-

lakóhelytôl függetlenül biztosítani

zás jöjjön létre a vidéki és városi

kell a magas színvonalú fizikai és

területek között, azaz jöjjön létre

humán infrastruktúrát, a jó tömeg Az Európai Parlament által 2007-ban elfogadott területfejlesztési menetrend. eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ. do?uri=OJ:C:2009:184E:0095:0100:HU:PDF

szerves fejlôdés, a helyi termelôk piacra kerülése, a fejlesztések jobb kihasználása.

Gazdasági eszközök a fenntartható területfejlesztéshez

A Lipcsei Charta a fenntartható európai városfejlôdésrôl Világszerte folytatódik az urbanizáció. A területfejlesztés egyik elemének, az integrált városfejlesztésnek legfontosabb célkitûzései a Lipcsei Charta 



Vegyék számba az összeurópai

szerint:

kockázatokat, beleértve az éghaj-



javuló építési kultúra, vagyis a ter-

latváltozással kapcsolatosakat is.

vezés és az építés minôségét és fo-

Megerôsítendôk az ökológiai struk-

lyamatát befolyásoló kulturális, gaz-

túrák és a kulturális erôforrások

dasági, tudományos, technológiai,

– egyebek mellett a Natura 2000

szociális és ökológiai szempontok

követelményeinek teljes körû végrehajtásával, az élôhelyeket össze-

érvényesítése; 

a fizikai környezet folyamatos fej-

kötô folyosók és a nyitott terek há-

lesztése, kiváló minôségû közterek

lózatának létrehozásával a védett

létrehozása és fenntartása;

területek között, a növényvilág



az infrastrukturális hálózatok kor

terjeszkedésének és az állatvilág

szerûsítése és az energiahatékony-

szabad mozgásának lehetôvé té-

ság növelése;

telével, így tartva fenn a biológiai



sokféleséget.

a környezetileg fenntartható, hatékony és megfizethetô (elô)városi közlekedés támogatása;

 

az innováció és a képzés aktív támogatása, a gyermekek és fiatalok számára aktív oktatási és szakképzési politika;



a helyi gazdaság és a helyi munkaerôpiaci politika erôsítése;



hátrányos helyzetû városrészek kiemelt kezelése.

Az európai városok fenntartható fejlôdési stratégiája, amelyet a területfejlesztési menetrenddel egyidejûleg fogadtak el. http://epiteszforum.hu/node/5679


Városfejlesztési feladatok a 2010–2011 évi hármas elnökség idején



Az éghajlatvédelmi politikák a gyakorlatban ritkán érvényesülnek.



Növekszenek a regionális, területi és településen belüli társadalmi

•

•

Spanyol elnökség (2010. I. félév): városi

egyenlôtlenségek, alacsony a fog-

területek integrált rehabilitációja, ener-

lalkoztatottság és a mobilitás (egye-

giahatékonyságot szolgáló lakóház-fel-

bek mellett a bérlakás-hálózat hiá-

újítások.

nya miatt).

Belga elnökség (2010. II. félév): a

A természeti értékek védelme gyenge, fogynak az értékes földterületek,

mon követése megújított módszertan

csökken a biológiai sokféleség.

alapján. •



Lipcsei Charta végrehajtásának nyo

Hiányzik az örökségvédelem hatékony

Magyar elnökség (2011. I. félév): az éghaj-

szabályozása, nincsenek a rombolá-

latváltozás és a demográfia szempontjai a

soknak szankciói, hiányoznak a gazdasági ösztönzôk a megóváshoz.

várostervezésben és a városfejlesztésben. 

Nincs mennyiségi lakáshiány, de a hajléktalanok mellett további kö-

Hazai trendek

zel egymillió ember lakáshelyzete bizonytalan.







Kedvezôtlenek a demográfiai változá-

A nagy költségigényû infrastruktú ra-hálózatok (út, hulladék, víz és

Lassan fékezôdik a települések ter-

csatorna, vezetékes energia) gyakran

jeszkedése.

már a megépítéskor korszerûtlenek

A nemzetközi kereskedelmi háló-

és aránytalan terheket okoznak

zatok (raktár- és bevásárlóközpon-

a háztartások jelentôs részében.

tok) terjeszkedése mellett a hazai termékek nehezen jutnak piacra. 



sok, csökken és öregszik a lakosság.

Jóval az infláció mértéke felett emelik a közösségi közlekedés vi teldíjait, nem javul a szolgáltatások színvonala; ugyanakkor a személygépkocsi használata

és a közúti

áruszállítás hatalmas nyílt és rejtett támogatást kap.


A területfejlesztés gazdasági eszközei

Jelenleg az ilyen terület-átminôsítések ese-

Miközben megszokottá vált a közszol-

mûvelési módjától függ. Számos esetben le-

gáltatások díjának inflációt meghaladó

het mentességet kapni a díj megfizetése alól.

évenkénti emelése, és a háztartások je-

Szükség lenne a maitól eltérô, differenciált

lentôs részében aránytalanul magasak

járuléknagyság kialakításához. Módosítani

az energia- és egyéb lakhatási kiadások,

kellene a jelenlegi aranykorona-értéktôl, illetve

a természet- és környezetrombolás fé-

mûvelési módtól függô díjszabást a dinami-

kezését is szolgáló, adó jellegû terhek

kusan fejlôdô, urbánus térségekben. A járu-

messze nem követik az inflációt.

léknak figyelembe kellene venni a jelentkezô

tén földvédelmi járulékot kell fizetni. Ennek nagysága csak a termôterület minôségétôl és

hatások területi sajátosságait is. Például egy munkahellyel alig rendelkezô, kevéssé jelentôs

adó jellegû eszközök

természetvédelmi vagy rossz termôadottságú

Földvédelmi járulék

nyegesen kevesebb problémát jelenthet, mint

terület beépítése társadalmi szempontból léa szûk kapacitású bevezetô utak forgalmát

Míg egy mezôgazdasági vagy rét beso-

jelentôsen megnövelô agglomerációs telepü-

rolású terület hektáronkénti forgalmi

lések környezete.

értéke átlagosan egymillió forint alatt

Akár egy nagyságrenddel is megemelt földvé-

van, átminôsítéssel (belterületbe vo-

delmi járulék lenne indokolt esetenként. A járu-

nással) elérheti ennek 20–30-szorosát.

lékból származó bevételt jelenleg a mezôgaz-

Nagy nyomás nehezedik a helyi képvi-

dasági termôterületek megôrzésére fordítják.

selôtestületekre, akik kezében van az

Célszerû lenne a (megemelt) járulékból befolyó

átminôsítés joga.

többletbevétel egy részét a beépítéssel kapcsolatos hátrányos hatások ellensúlyozására, valamint a rozsdaterületek újjáélesztésének elôsegítésére fordítani. Az átminôsítések megalapozatlanságára és a hatékony szabályozás hiányára jellemzô a Tétényi-fennsík esete. Míg a budapesti, XXII. kerületi darabja természetvédelmi oltalom alá került, ad-


dig Törökbálint, Biatorbágy és Budaörs beépíthetôvé minôsítette át az Európá-

Védett állatok és növények eszmei értéke

ban is ritkaságnak számító, egyedülálló növény- és állatvilágú területet.

Bányajáradék

A védett növények és állatok egyedeinek eszmei értéke több ezer forint is lehet. A területek átminôsítésénél azonban ezt nem számszerûsítik.

A kavicsbányák miatt a dél-pesti térség termôterületei lassan hatalmas, nehe-

Szentendrén az egyik átminôsítés-

zen hasznosítható tórendszerré alakulnak.

re váró területen élô árvalányhaj esz-

Másutt helyrehozhatatlan tájsebeket okoz

mei értéke tövenként 5 ezer forint. Ez

a kôbányászat. A kitermelt nem fémes épí-

a tervdokumentációban is említésre

tôanyagokért tonnánként csak a kitermelési

került, azonban a készítôk még csak

érték 5 százalékát kell befizetni az állam-

becslést sem alkalmaztak arra, hogy

kasszába, jobbára önbevallás alapján. Ez

a tervezett családi házas beépítéssel

gazdaságtalanná teszi a bontott építôanya-

hány tô fog elpusztulni, és mekkora

gok, építési hulladékok újrahasznosítását.

lesz ezáltal az eszmei kár.

Az EU hulladék-keretirányelve szerint 2020-ra az építési anyagok 70 százalékát kell újrahasznosítanunk. 2008-ra az elôírás 50 százalék volt, de ennek csak töredékét teljesítettük.

Hiányzó adó jellegû eszközök

Közlekedés

Németországban, Dániában, ahol az újrahasznosítási arány 80 százalékos, az épít-

A közúti közlekedés egyes társadalmi

kezéseken, bontásoknál kötelezô a hulladék

költségeit (mint például a levegô- és zaj

helyszíni szétválogatása. Ez a képzetlen munkaerô foglalkoztatását is elôsegíti. A regionális hulladéklerakók helyett a továbbhasznosítás, hatékony gazdasági ösztönzôk és a kapcsolódó szankciók, valódi zöld közbeszerzés és a feldolgozási technológiák fejlesztése lenne a követendô út.


szennyezés) nem a haszonélvezôk fizetik

pontok közelébe. Ez a költséges elôvárosi

meg. Ez kedvez a települések terjeszkedé-

vasutak kiépítését és üzemeltetését is

sének, a zöldmezôs beruházásoknak, a tá-

gazdaságossá teszi.

volabbi, természetes területek beépítésének. Amennyiben ezeket a költségeket beépítenék

Leburkolási díj

a közlekedés áraiba, az ésszerûbb eszközválasztásra (tömegközlekedés, telekocsi stb.)

A településeken a csapadékvíz visszatartá-

és hatékonyabb logisztikára, telephelyvá-

sa, nem a gyors elvezetése lenne hasznos.

lasztásra ösztönözne. Ezt a célt szolgálják

Különösen a nyári hôségben javítja a mik-

egyebek mellett az egyre szélesebb körben

roklímát, ha – a könnyen felforrósodó asz-

alkalmazott útdíjak és behajtási díjak (du-

falt vagy egyéb összefüggô burkolat helyett

gódíjak). Ezekrôl a lehetôségekrôl bôségesen

– vízáteresztô burkolatot, de még inkább

lehet tájékozódni a Levegô Munkacsoport

növényzetet helyezünk el a földön, falakon

egyéb kiadványaiból.

és a tetôkön. Nálunk elvétve lehet találkoz-

Megfelelô területrendezési elôírásokkal

ni vízáteresztô burkolatokkal, zöldtetôkkel.

hatékonyabbá lehet tenni a közlekedésre fordított összegek felhasználását. Hollan-

Berlinben – egyebek mellett a csa-

diában évtizedek óta „ujj” alakban bôvítik

tornahálózat kímélésére – vezették be

a területeket: a kötöttpályás tömegközle-

a burkolt területtel arányos csapadékvíz-

kedés tengelye mentén építkeznek, és

elvezetési díjat. A mértékét úgy állapí-

közöttük a zöldterületek benyúlnak a köz-

tották meg, hogy a burkolat megbontása,


cseréje 1–1,5 év alatt megtérüljön. Néhány hónap alatt közel 20 százalékkal csökkent a vízzáró burkolások aránya.

Differenciált ingatlanadók Jellemzô a jelenlegi adórendszerre, hogy az élômunkát és a vállalkozási tevékenységet sokkal jobban adóztatja, mint a vagyont. A helyi adottságok függvényében kellene

A korábban elfogadott tervek bármikor

az ingatlanadót megállapítani. A hosszabb

módosíthatók. A módosítás költségeit

ideig üresen álló, illetve alulhasznosított

a beruházó fizeti. A lakosság, a szakha-

ingatlanokra (építményekre) kivetett kü-

tóságok véleményezési joga nemegyszer

lönadó leszoríthatja a bérleti díjakat, és

formális. A laikus képviselôtestület dön-

meggondoltabbá teheti a fejlesztôket.

tésén múlik a terület átminôsítése, az

Illegális szemétlerakóként szolgáló ingat-

övezetbe sorolás stb. A módosításokat

lanok, ápolatlan épületek, boltok csúfítják

nyomásgyakorlással vagy a döntéshozók

nemegyszer még a települések frekventált

megvásárlásával igyekeznek a befektetôk

részeit is. Amennyiben a tulajdonosok fel-

elérni.

szólítás ellenére sem tartják ingatlanjukat

Gyakori, hogy egy jó kapcsolatokkal

rendben, az önkormányzatoknak kellene

rendelkezô kis cég viszi keresztül az át-

átvállalni ezt a feladatot, a költségeket

minôsítést, illetve szerzi meg az építési en-

a tulajdonosra terhelve.

gedélyt, hogy azután az ingatlant óriási ha-

A beépítési jog díja Több régi tagországban egyértelmû jogszabályokkal, a beépítési paraméterek, övezeti besorolások kiszámíthatóságával biztosítják a fenntartható területi fejlôdést. A mi bonyolult területrendezési és területfejlesztési eszközrendszerünk nem védi megfelelôen a közérdeket a beruházók pillanatnyi magánérdekével szemben.

szonnal továbbadja a valódi befektetônek.

10


A FeNNTARTHATÓ TERÜLETFEJLESZTÉS KÖZVETETT ESZKÖZÖKKEL IS ELÔSEGÍTHETÔ

Településfejlesztési megállapodás A fejlesztéssel járó többletterhelések, esetleges értékvesztések kompenzálását, a káros hatások enyhítését szolgálja, ha az építési törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat megállapodik a fejlesztôvel arról, hogy a beruházás keretében (az összköltség jellemzôen 5–20 százalékában) közhasznú fejlesztéseket is végez az önkormányzat területén. Nem egységes a gyakorlat: van Angolszász területeken az építési

ahol a fejlesztési forrásait szeretné az

jogért fizetni kell a beépítés intenzi-

önkormányzat ezzel kiegészíteni, más-

tásával és az ettôl várt profittal ará-

hol a fôleg a fejlesztô érdekében álló

nyosan. Így a befektetô nem törekszik

létesítményeket (elsôsorban utakat) is

automatikusan minél nagyobb beépí- ide sorolják. tésre, illetve a beépítés káros hatásait

Berlin egyik lakótelepén egy bevá-

a befizetett összeg közérdekû felhasz-

sárlóközpont építôjével olyan megálla-

nálásával mérsékelni lehet.

podást kötöttek, hogy cserébe hozzon létre az önkormányzat területén egy 7 hektáros parkot, valamint egy kétszintes, könnyûszerkezetes épületet a helyi civil szervezeteknek.

A táj és a természet értékelése A tájérték meghatározása, a természetvédelemben alkalmazható közgazdasági értékelési módszerek ma még elsôsorban

Gazdasági eszközök a fenntartható területfejlesztéshez 11

kutatási témák. Az eszközrendszer még

ranciát, kormányciklusokon átívelôen,

kialakulatlan, bár ezen a téren is egyre

betervezhetôen bocsátják a kedvezmé-

inkább alkalmaznak gazdasági eszközöket

nyezettek rendelkezésére. Ilyen terü-

(ilyen például a védett növények és álla-

letek például a városrehabilitáció, az

tok említett eszmei értéke). Hagyományos

örökségvédelem, a megújuló energiák

idegenforgalmi területeken (mint például

alkalmazása.

Provence Franciaországban vagy Olaszország egyes területei) a lakosság, a vállalkozások és a közigazgatás „ösztönösen” is tisztában van a tájérték jelentôségével,

Rozsdaterületek fejlesztésének támogatása

és az érintettek közösen védik, fejlesztik természetes és épített környezetüket. Ez

A korábbi gazdasági szerkezet össze-

a kultúra sok helyen megvan nálunk is.

omlásának következménye rengeteg,

A demokrácia hiányát jelzi, hogy mégsem

gyakran szennyezett, romos épületek-

a lakosság hosszú távú érdeke érvényesül.

kel zsúfolt terület, rendezetlen telekhatárokkal

és

tulajdonviszonyokkal.

Hazánkban elépítették a híres tiha- A fejlesztésük össztársadalmi érdek, nyi visszhangot, megszûnt a hortobágyi

mivel jellemzôen kiépült infrastruktú-

délibáb, több száz hektárnyi erdôt tarra

ra, munkaerô, lakásállomány van a kör-

vágtak, hegyeket termeltek ki Vác tér-

nyezetükben. Fejlesztésük közvetve

ségében, beépítésekkel megváltoztatták

a természetközeli területeket is védi.

a budai hegyek és Kecskemét belvárosának látképét.

A nyugati világban hasonló szerkezetváltás korábban zajlott le, és kialakultak a rozsdaterületek támogatásának

Támogatások

mechanizmusai. Az Egyesült Államokban a hulladékkezelési díjakból származó be-

A nálunk megszokott, csak rövid ideig

vételek egy meghatározott részébôl (Su-

élô és állandóan változtatott feltételek-

perfund) a rozsdaterületek piaci verseny-

kel mûködô támogatások hatékonysága

képességét erôsítik. Európában a nemzeti

kétséges. Dániában, Németországban

támogatások mellett jelentôs közösségi

a társadalmi szempontból fontos támo-

forrásokat lehet megpályázni a területek

gatásokat, beleértve az adókedvezmé-

szennyezettségének felmérésére, a kár-

nyeket, kamattámogatásokat, hitelga-

mentesítésre.

12


gesen lehet további forrásokra pályázni. Megfelelô állami támogatások hiányában pótolhatatlan értékek, ipari mûemlékek, berendezések pusztultak el, amelyek pedig a jövôt biztosíthatták volna. (Ennek szélsôséges példái az olyan – rendszerint következmények nélkül maradt – bûncselekmények, amikor az új tulajdonos egy-egy hétvégén vagy éjszaka titokban lebontja az útjában álló építményt.) Londonban a híres Tate Gallery egy óriási szerelôcsarnokba költözött. Párizsban pályaudvart alakítottak át kiállító csarnokká. Ózdon azonban felBudapest városfejlesztési koncepci-

robbantották a csodálatos kéménysort,

óiban mindig megjelenik az ún. átme- lebontották

a

szerelôcsarnokot,

és

neti zóna fejlesztése. A piaci szereplôk

a kétezres évek elején még mûködô

azonban egységes szabályozás, megfe-

hengermû páratlan értékû régi berende-

lelô támogatások és területelôkészítés

zéseit beolvasztották. Nem volt pénze

hiányában inkább a zöldmezôs beruhá- az önkormányzatnak az állagmegóvászásokat választják.

Az örökségvédelem támogatása és hiányzó adókedvezményei Számos korábbi nehézipari központ a gazdasági szerkezetátalakulással egy csapásra súlyos helyzetbe került. Az oktatás, a kutatás és a harmadik szektor

ra, és nem volt meg a központi és helyi közigazgatás megfelelô felkészültsége sem, hogy a létesítményeket egy több évtizedes fejlesztés alapjainak tekintse.

A széndioxid-kibocsátás csökkentését segítô épületenergetikai támogatások

egyéb területeinek fejlesztése jelentheti a kiutat. Magyarországon évente 300–400

A

millió forint költségvetési támogatás jut

üvegházhatású gázok kibocsátásának

fenntartható

az örökségvédelemre, amelyhez esetle-

csökkentését

is

területfejlesztés jelenti.

az

Európában


az épületekre jut az energiafogyasztás 40 százaléka és a CO2-kibocsátás 35 százaléka. Hazánkban az épületek fûtési energiaszükséglete (egy négyzetméterre vetítve) háromszor több, mint Dániában. Az épületek energiafogyasztásáról, az energetikai tanúsítványról és a berendezések felülvizsgálatáról szóló 2002/91/ EK irányelv hazai bevezetésére a 20092011 közötti idôszakban kerül sor.

eladásából és más hazai, valamint uniós

2008-ban már elkezdôdött az irányelv

forrásokból támogatják. Nincs azonban ga-

felülvizsgálata, amelyet várhatóan 2010-

rancia arra, hogy a forrásokat folyamatosan,

ben elfogad az Európai Unió.

2020-ig el lehet érni, pedig a korszerûtlen

A szigorítások legfontosabb elemei: 



épületek aránya ezt indokolttá tenné. Hiá-

Folyamatosan javul a forgalomba hoz-

nyoznak az áfa- és szja-jóváírási lehetôsé-

ható berendezések, termékek, vala-

gek. Az épületfelújítások az építôipar talpra

mint a fûtési és légkondicionáló rend

állását, munkahelyek megôrzését és a költ-

szerek kötelezô energetikai minôsége.

ségvetés egyensúlyba hozását is segítenék.

Példát kell mutatni a közszférának, és ezért 2018-tól az új és a bérelt köz-

Káros támogatások

épületeknek „majdnem zéró CO2-kibocsátásúnak” kell lenni (ennek pon- A környezetvédelmi szempontból káros 

tos definícióját most dolgozzák ki).

támogatásokkal – elsôsorban az OECD

A közszférán kívüli új épületekre

tanulmányaiból kiindulva – a Levegô

a „majdnem zéró CO2-kibocsátású” Munkacsoport kezdett el foglalkozni haminôség 2020-tól kötelezô. A meglevô épületállomány korszerûsítésére nincsenek ennyire konkrét elôírások. A színvonal javítását ezért a tagállamok különféle támogatásokkal kívánják gyorsítani. Hazánkban többéves késlekedés után az épületek energetikai felújítását és egyidejûleg a megújulók alkalmazását a CO2-kvóták

14


zások profitját, valamint az agglomerációs területek beépítését növelte. A hatalmas összegû közpénz elköltése ellenére nem épült ki a szociális bérlakás-szektor, és nem javult számottevôen az épületek energiahatékonysága. A támogatásokat nem kötötték környezetvédelmi és a közcélokat szolgáló egyéb feltételekhez. zánkban az 1990-es évek elején. Ren-

A területfejlesztés nemzeti hatás-

geteg nyílt és rejtett támogatást élvez

kör. Az ismertetett gazdasági eszközök

a közlekedés, az energiaszektor, az épí- a zöld államháztartási reform elemei. tôipar. Az Állami Számvevôszék jelen- A reform bevezetésével az ország fejtése szerint az ezredforduló óta mintegy

lôdését kiegyensúlyozottabb, a termé-

1500 milliárd forint támogatást kapott a

szeti és társadalmi értékeket megôrzô

lakásépítés. A források legnagyobb része

pályára terelhetjük.

azonban a bankok és építôipari vállalko Ld. például Kiss Károly (szerk.): Tiltandó támogatások, L’Harmattan Kiadó, 2006

A zöld államháztartási reform szükségességérôl és lehetôségeirôl sok anyag található a www.levego.hu honlapon az Államháztartás rovatban.


A. városi terjeszkedés valódi költségei Az elmúlt idõben rendkívüli mértékben felgyorsult a városok terjeszkedése. Egyre több külföldi kutatás mutat rá arra, hogy ezt a folyamatot jelentõs nyílt és még jelentõsebb rejtett támogatások ösztönzik. A Levegõ Munkacsoport Magyarországon elsõként arra tett kísérletet, hogy kimutassa: mekkora társadalmi költségeket okoz nálunk a városi terjeszkedés. Megállapítja, hogy minden hektár zöldterület beépítése a városok környékén évi több millió forint többletköltséget okoz a társadalom egészének. A tanulmány egyúttal konkrét javaslatokat is tesz ezeknek a támogatásoknak a felszámolására azzal a céllal, hogy növekedjen országunk versenyképessége, javuljon környezetünk állapota és közelebb kerüljünk egy igazságosabb társadalom megteremtéséhez. www.levego.hu/konyvtar/olvaso/varositerjeszkedes.pdf

Írta: Beliczay Erzsébet és Pál János Címlapfotó: Németh Tamás Technikai szerkesztõ: Susánszky Ferenc Felelôs kiadó: Lukács András ISBN 978-963-87069-9-7 © Levegô Munkacsoport, Budapest, 2009 Levegô Munkacsoport 1465 Budapest, Pf. 1676 Telefon: 411-0510 Fax: 266-0150 [email protected] Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.

RENDELJE MEG INGYENES ELEKTRO NIKUS HÍRLEVELÜNKET! FRISS HÍREK HAVONTA A LEVEGŐ MUNKACSOPORT RENDEZVÉNYEIRŐL, TEVÉKENYSÉGÉRŐL, KIADVÁNYAIRÓL,

Recommend Documents