Rendelet Önkormányzati Rendelettár
Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgy kódja: Tárgyk ód megnev ezése: Kihirdetés dátuma: Hatály ba lépés dátuma: Dok umentum k észült:
11/2003.(IV.15.) A lap A gy ermek ek v édelméről,pénzbeli és természetben nyújtott ellátások , v alamint a személy es gondoskodást nyújtó ellátások hely i szabály airól L2 Gy ermekv édelem hely i rendszere 2003. április 15. 2003. április 15. 2010. szeptember 20.
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
TIS ZALÖK VÁROS I ÖNKORMÁNYZAT KÉPVIS ELŐ – TES TÜLETÉN EK 11/2003(IV.15.) S ZÁMÚ RENDELETE A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény által szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályairól szóló rendelet egységes szerkezetbe foglalva a 6/2004. (IV.05.) számú, 24/2004. (X.11.) számú, 19/2005. (X.11.) számú módosításokkal . Tiszalök Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. ( Ötv.) 16. §. (1) bekezdése, valamint az 1997. évi XXXI. tv. ( továbbiakban gyermekvédelmi törvény: Gyvt.) felhatalmazása alapján a szociálisan rászorult gyermekek és családjaik ellátása érdekében az alábbi rendeletet alkotja. I. Általános rendelkezések 1. § A rendelet célja, hogy a gyermekvédelmi törvény helyi végrehajtásaként meghatározza az Önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni támogatások formáit, a személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételének eljárási és jogosultsági szabályait, azok érvényességének garanciáit. II. A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések 2. §
1
A rendelet hatálya kiterjed a Tiszalök Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező támogatásra szoruló gyermekre, családjára, valamint a Gyvt 125.§. (1) bekezdésében meghatározottak alapján (1)
a M agyar Köztársaság területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, felnőttre és szüleire.
(2)
A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében (a ) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen M agyarországon tartózkodó gyermekeire is.
1
Módosította a 24/2004.(X.11.) számú rendelet 1.§ 2 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
(3)
E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a M agyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés, vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. 3. §
E rendelet alkalmazásában: (1)
gyermek, a gyermek hozzátartozói, a gyermek közeli hozzátartozói, a gyermek tartására köteles személy a Gyvt. 5. § a./, d./, e./ és f./ pontjaiban meghatározottak. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. / továbbiakban Szt.) 4. §–a (1) bekezdésének a), b), ba), bb), c), d), f), j) pontjában a) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték ( bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül „b) vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyon értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hússzorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét meghaladja. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű: c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, d) közeli hozzátartozó, ha e törvény másként nem rendelkezik: a házastárs, az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, illetve 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton, egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató, valamint korhatárra tekintett nélkül a tartósan beteg, illetőle g a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, mostoha – és nevelt gyermek,” „f) házastárs: az egy lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége”, „j) kereső tevékenység, ha e törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni”. k)Létfenntartást veszélyeztető helyzet: a családban bekövetkezett rendkívüli esemény (pl. betegség, haláleset stb.) alkalmanként jelentkező többletkiadások ( pl. beiskolázás), mely miatt a család pénzbeli vagy természetbeni támogatásra szorul.
3 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
III. Eljárási rendelkezések 4. § (1)
E rendeletben szabályozott támogatások közül a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítását a szülő vagy törvényes képviselő , a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását a rászoruló gyermek szülője ( törvényes képviselője), nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy, vagy a gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti.
(2)
A kérelmeket a Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani. 2
(3)
Az ügyfél kérelmére indult eljárásban, ha ezt az ügyfél kéri, a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül a hatóság az ügyfelet értesíti az ügy iktatási számáról, az eljárás megindításának napjáról, az ügyintézési határidőről, ügyintézőjéről és az ügyintéző hivatali elérhetőségéről.
(4)
3
A kérelmeket beérkezésük sorrendjében, rendkívüli élethelyzet esetén, lehetőség szerint soron kívül kell elbírálásra előkészíteni.
(5)
4
Ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezésétől számított harminc napon belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban hatvan napon belül határoz. 5. §
(1)
A képviselő - testület a Polgármester hatáskörébe utalja a rendszeres gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskört.
(2)
A határozatokat a Polgármester írja alá.
(3)
A polgármester határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A polgármester a fellebbezést – ha a fellebbezés alapján határozatát nem vonja vissza, illetőleg nem módosítja – a szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.
(4)
A képviselő-testület másodfokú döntéséről határozattal kell a kérelmezőt értesíteni.
2 3 4
Módosította a 19/2005. (XI.01.) számú rendelet 1. § Módosította a 19/2005. (XI.01.) számú rendelet 1. § Módosította a 19/2005. (XI.01.) számú rendelet 1. § 4 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
(5)
A képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos hatáskört.
(6)
A Szociális és Egészségügyi Bizottság határozatát a bizottság elnöke írja alá.
(7)
A Szociális és Egészségügyi Bizottság határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő – testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani. A bizottság a fellebbezést – ha a fellebbezés alapján határozatát nem vonja vissza, illetőleg nem módosítja – a szükséges iratok csatolásával a képviselő- testület soron következő ülése elé terjeszti.
(8)
A képviselő-testület másodfokú döntéséről határozattal kell a kérelmezőt értesíteni. 6.§
(1)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles maga és közeli hozzátartozói személyi adatairól, családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó – e rendeletben előírt tartalmú – igazolásokat becsatolni a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül. 5
A hatóság az eljárást végzéssel megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.
(3)6
Az eljárás megszüntetéséről a hatóság öt napon belül mindazokat értesíti, akiket az eljárás megindításáról értesített.
7
A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül végzéssel elutasítja, ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, továbbá ha a kérelem áttételéhez szükséges adatok a kérelemből hiányoznak, és azok hivatalból sem állapíthatók meg, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály az igény érvényesítésére határidőt állapít meg, és a kérelem elkésett, e) a hatóság az ügyet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, f)a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet késedelmesen terjesztették elő, g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy.
(2)
(4)
5 Módosította a19/2005.(XI.01.) számú rendelet 2.§ 6 Módosította a19/2005.(XI.01.) számú rendelet 2.§ 7 Módosította a19/2005.(XI.01.) számú rendelet 2.§
5 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
(5)8
A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(6)9
A jogosultsági feltételek fennállását az alábbiak szerint kell igazolni: közös háztartásban élők számát a személyi igazolványok, lakcímet igazoló hatósági igazolványok bemutatásával, illetve a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatainak felhasználásával, saját háztartásában tartást az igénylő büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatával, nappali tagozaton tanulást, továbbá, hogy intézmény folyósít-e ösztöndíjat, illetve annak összegét iskolai igazolással, iskolai tanítási szünet ideje alatt az igazolás hiányában az igénylő büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatával. A jövedelem számításánál irányadó időszak az igazolás módja a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek közül munkabér esetén az előző 3 hónap nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás, munkanélküli járadékban részesülőnél az azt megállapító határozat alapján számolható havi átlag, nyugdíjak, egyéb járadékok, GYED,GYES, GYET esetében a tárgyhavi vagy megelőző havi szelvény, postai feladóvevény, illetőleg átutalási folyószámlára utalás, levonással terhelés esetén a pénzintézet vagy kifizető szerv igazolása a teljes havi összegről, vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról, vagy az adóbevallás fénymásolata, egyéb ( alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén alkalmi munkavállalói igazolvány bemutatásával, illetve személyes nyilatkozat az egy év havi átlagos jövedelemről, tartásdíj esetén a szülők közötti egyezség jóváhagyásáról, a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet bemutatása mellett, ténylegesen folyósított tartásdíj átvételi elismervénye, postai feladóvevénye, legalább 6 havi átlaga, önkormányzat által folyósított ellátások esetén az egy éven belül felvett összeg havi átlaga nyilvántartás alapján, továbbá valamennyi az előbbiekben fel nem sorolt SZJA köteles jövedelmet.
8 Módosította a19/2005.(XI.01.) számú rendelet 2.§ 9
Módosította a 19/2005.(XI.01.) számú rendelet 2.§ 6 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
(7)10
A jövedelem számításánál irányadó a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek közül: munkabér esetén az előző 3 hónap nettó jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolás, munkanélküli járadékban részesülőnél az azt megállapító határozat alapján számolható havi átlag, nyugdíjak, egyéb járadékok, G YED, GYES, GYET esetében a tárgyhavi vagy megelőző havi szelvény, postai feladóvény, számlakivonat, leolvasással terhelés esetén a pénzintézet vagy kifizető szerv igazolása a teljes havi összegről, vállalkozók esetében az APRH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról, vagy az adóbevallás fénymásolata, egyéb ( alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén alkalmi munkavállaló kiskönyv, illetve személyes nyilatkozat az adott év átlagos jövedelméről, tartásdíj esetén a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, a ténylegesen folyósított tartásdíj átvételi elismervénye, postai feladóvénye, legalább 3 havi átlaga, az önkormányzat által folyósított ellátások esetén az egy éven belül felvett havi átlaga nyilvántartás alapján, továbbá valamennyi, az előbbiekben fel nem sorolt SZJA köteles jövedelem. 7. §
(1)
A rendeletben szabályozott támogatásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek megismerése, a benyújtott jövedelem - nyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható valamint háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat, stb. kérhető be.
(2)
A jogosultság elbírálásánál a települési önkormányzat a vagyoni helyzet vizsgálatát írja elő, ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány megállapítása alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak. A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed e rendelet 3.§ (2) bekezdés d./ pontjában meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. A vagyonnyilatkozatot a rendelet melléklete tartalmazza. 8. §
Az e rendelet 2.§. (2) bekezdése alapján megállapított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás odaítéléséről az I. fokú határozattal az ellátást biztosító önkormányzat haladéktalanul értesíti 10
Módosította a 19/2005.(XI.01.) számú rendelet 2. § 7 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
az illetékes települési önkormányzatot, amelytől követelheti a kifizetett támogatás megtérítését. 9. § (1)
A jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett pénzbeli ellátás visszafizetésére, természetbeni ellátás esetén a pénzegyenérték megfizetésére indokolt esetben részletfizetési kedvezmény adható.
(2)
A részletfizetés időtartama az egy évet nem haladhatja meg.
10.§ (1)
A megállapított ellátás készpénzben pénztári kifizetéssel, postai utalással a nevelésioktatási intézményhez, természetben nyújtott ellátás esetén ( pl. gyermekintézmények térítési díjához – hátralékhoz - történő hozzájárulás ) az ellátást nyújtó intézményhez történő átutalással történhet.
(2)
A tárgyhónapra esedékes pénzbeli és természetbeni rendszeres gyermekvédelmi támogatást a jogosult részére a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell a házipénztárból kifizetni, illetve átutalni. Ha 5-e munkaszüneti nap, akkor az azt megelőző munkanapon kell az ellátást kifizetni. Aki az esedékességet követő 5 napon belül az ellátást nem vette át készpénzben, a kifizetést postai úton kell teljesíteni.
(3)
Az eseti jelleggel megállapított támogatást a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül készpénzben kell kifizetni a (2) bekezdésben foglaltak szerint.
(4)
Amennyiben kétségesnek látszik, hogy a megállapított támogatás nem a célnak megfelelően kerül felhasználásra, az elsőfokú hatáskör gyakorlója, a polgármesteri hivatal a Szociális Szolgáltató Központ közreműködésével élelmiszer, ruházat stb. vásárlás formájában biztosítja a támogatás felhasználását.
(5)
A rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felhasználására az I. fokú hatáskört gyakorló elszámolási kötelezettséget írhat elő, illetőleg kötelezheti a támogatás átvevőjét, hogy azt meghatározott célra fordítsa.
(6)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás soron kívüli kifizetését rendkívüli körülmény bekövetkezésére tekintettel ( pl. a gyermek súlyos megbetegedése, a gyermekkel kapcsolatban felmerülő, előre nem látható jelentősebb összegű kiadás) a polgármester engedélyezi.
8 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
IV. Pénzbeli és természetbeni ellátások A pénzbeli ellátások formái Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 11. § (1)
A települési önkormányzat képviselő – testülete a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban ( a továbbiakban : rendszeres támogatás) részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét ( a továbbiakban : az öregségi nyugdíj legkisebb összege) és családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy a települési önkormányzat rendelete alapján elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg - külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, és amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(2)
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás ( a továbbiakban: rendszeres támogatás) célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása a gyermek családi környezetben történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében.
(3)
A rendszeres támogatás havi összege – gyermekenként – 2003. évben 4600 forint. A 2003. évet követően a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával.
(4)
Amennyiben a rendszeres támogatás megállapítására irányuló kérelmet a tárgyhónap 16. napja előtt nyújtották be, úgy egész havi, amennyiben a tárgyhónap 15-ét követően nyújtják be, úgy a támogatás összegének 50 %- át kell megállapítani a kérelem benyújtásának hónapjában.
(5)
A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat évente legalább egyszer felülvizsgálja. A folyósítás időtartama a feltételek fennállásáig tart. Ha a rendszeres támogatásra való jogosultság megszűnik, az a jogosultság megszűnésének hónapjáig esedékes azzal, hogy ha a megszűnés - a tárgyhónap 16-áig következik be, a támogatás 50 % - át, - a tárgyhónap 15- ét követően következik be, a támogatás teljes összegét kell kifizetni.
9 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
(6)
A feltételek fennállása esetén a rendszeres támogatás a gyermek nagykorúvá válása esetén is megállapítható, illetve a már megállapított támogatás továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszonharmadik életévének betöltéséig.
(7)
Ha a gyermek nagykorúvá válása előtt is részesült rendszeres támogatásban, az a gyermek nagykorúvá válása után is tovább folyósítható, illetve egy éven belül ismételten megállapítható, ha a jogosult felsőfokú iskola nappali tagozatán tanul és a huszonötödik életévét még nem töltötte be.
(8)
Házasságkötés esetén a rendszeres támogatás csak akkor szüntethető meg, ha a jogosult házasságkötése szerinti új családban az egy főre jutó jövedelem összege, illetve vagyon értéke meghaladja e rendelet 1.§ - ában meghatározott jövedelemhatárt illetve vagyonértéke meghaladja e rendelet 2.§- ában meghatározott vagyon értékét.. Ha a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló, nagykorúvá vált gyermek a rendszeres támogatás folyósításának időtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres támogatás folyósítása feltételeit soron kívül kell felülvizsgálni.
(9)
Ha a jogosult nagykorúvá válik, részére a rendszeres gyermekvédelmi támogatást saját jogán kell folyósítani.
(10)
Ha a gyermek tanulói, vagy hallgatói jogviszonya a tanítási év illetőleg a vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, azonban az új oktatási év kezdetén a gyermek ismét tanulói vagy hallgatói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időszakra, amely alatt nem állt tanulói vagy hallgató jogviszonyban, utólag kell a rendszeres gyermekvédelmi támogatást megállapítani. 12.§
E rendelet 11.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén emelt összegű rendszeres támogatás illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban, vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegű rendszeres támogatás összege – gyermekenként – 2003. évben 9200 forint. A 2003. évet követően az emelt összegű rendszeres támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. Az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása során vizsgálni kell a kérelmező tartási kötelezettségét. 13. § (1)
A települési önkormányzat - a tárgyév május 10-éig egyszeri támogatást határozattal állapítja meg azon gyermek után: - aki oktatási intézményben, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll, és - akire tekintettel rendszeres támogatást, illetve emelt összegű gyermekvédelmi támogatást folyósítanak.
10 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
(2)
Az egyszeri támogatás összege – gyermekenként – a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve az emelt összegű támogatás havi összegével azonos.
(3)
Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres támogatás, illetve emelt összegű gyermekvédelmi támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni.
(4)
Az egyszeri támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatásaként.
(5)
Ha a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállása csak a tárgyév augusztus hónapjának 10. napját követően állapítható meg, a települési önkormányzat az egyszeri támogatást, illetve az emelt összegű rendszeres támogatást megállapító határozatot kivételesen a tárgyév október hónapjának 10. napjáig hozza meg. Az egyszeri támogatás összegét a november hónapban esedékes rendszeres támogatás, illetve emelt összegű rendszeres támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 14. § (1)
A települési önkormányzat képviselő-testülete a gyermeket e rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2)
Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen – a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3)
A támogatás elsősorban élelmiszer, ruha, gyógyszervásárlás céljára, tanévkezdésre, egyéb, váratlanul felmerülő jelentősebb kiadások fedezésére szolgál.
(4)
Rendkívüli támogatásban csak különösen indokolt esetben részesülhet az, aki rendszeres támogatásban részesül.
(5)
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül kivételesen méltánylást érdemlő esetben adható négy alkalomnál többször. Az egy ízben kifizetett támogatás összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25%-át.
11 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
Természetben nyújtott ellátás 15. § (1)
A gyermek védelme, rendszeres és megfelelő táplálkozásának biztosítása, tanulmányainak folytatása érdekében – indokolt esetben - a rendszeres és rendkívüli támogatás természetbeni ellátás formájában is adható ( az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása). 11 (a) A települési önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható különösen a védelembe vett gyermekek számára. A természetben nyújtott támogatást a Szociális Szolgáltató Központ közreműködésével kell felhasználni.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti támogatás összegét ( annak egy részét) a gyermek ellátását, nevelését-oktatását biztosító intézmény részére kell átutalni.
V. Személyes gondoskodást nyújtó ellátás 16. §. (1)
Alapellátási formák: a.) b.) c.)
(2)
gyermekjóléti szolgálat gyermekek napközbeni ellátása családok átmeneti otthona
Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. 17. §
(1)
Tiszalök város közigazgatási területén a települési önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat működését a Tiszalök Város Szociális Szolgáltató Központja, mint személyes gondoskodást nyújtó intézmény keretében biztosítja.
(2)
A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez.
11
Módosította a 6/2004.(IV.05.) számú rendelet 1. § 12 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
a.) b.) c.)
(3)
a gondozó tevékenységet, így különösen a családgondozást a gyermekjóléti szolgálat alkalmazottja, vagy megbízott szakembere látja el, a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás közvetítésével segíti elő a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely – nem a szolgálat által nyújtott – szolgáltatáshoz, gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai körében gondoskodik a gyermekvédelmi feladatokat ellátó személyek és intézmények együttműködésének a szervezéséről.
A gyermekjóléti szolgáltatás a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. 18. §
(1)
A gyermekjóléti szolgáltatás iránti igényt a Szociális Szolgáltató Központnál szóban, vagy írásban kell benyújtani.
(2)
A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
19. § (1)
A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények: b.) - bölcsőde c.) - napközi otthonos óvoda, d.) - általános iskolai napközi otthon
(2)
A 19. § (1) bekezdés a.) pontjában megjelölt intézmény a Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde keretein belül működik.
(3)
Az ellátás iránti igény a szülő ( törvényes képviselő) az intézmény vezetőjénél nyújthatja be, aki soron kívül dönt az ellátás biztosításáról és értesíti a szülőt (törvényes képviselőt) a fizetendő személyi térítési díj mértékéről.
(4)
A térítési díjfizetésre kötelezett a térítési díjat előre, minden hónap 15. napjáig készpénz átutalási megbízáson vagy készpénzben az ellátást biztosító intézményben fizeti be. M eg kell szüntetni az ellátást, ha a kötelezett két hónapot meghaladó hátralékát felszólítás ellenére sem rendezte.
13 / 14
Önkormány zati Rendelettár – Rendelet
Családok Átmeneti Otthona 20. § Az önkormányzat a családok átmeneti otthona feladatát civil szervezet által létrehozott intézményen keresztül, ellátási kötelezettség átvállalásával, külön megállapodás alapján biztosítja. VI. Záró rendelkezések (1)
E rendelet a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénnyel, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletekkel együtt kell alkalmazni.
(2)
E rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a 9/1998. (II.23.) számú rendelet.
(3)
A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
14 / 14
