Rendelet Homokmégy Községi Önkormányzat
Rendelet száma:
9/2010.(XII.16.)
Rendelet típusa:
Módosító
Rendelet címe:
Helyi iparőzési adó
Módosított rendelet azonosítója:
9/2009. (XII.17.)
Kihirdetés dátuma:
2010.december 16.
Hatályba lépés dátuma:
2011.január 01.
Dokumentum készült:
2010.december 16.
1
Homokmégy községi Önkormányzat képviselı – testületének 9 / 2010 ( XII.16.) számú önkormányzati rendelete a 9/2009 (XII.17.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparőzési adóról (egységes szerkezetben )
A helyi iparőzési adóról szóló többszörösen módosított 1990.évi C. törvény 1 § - ban kapott felhatalmazás alapján Homokmégy községi Önkormányzat képviselı – testülete a következı rendeletet alkotja. Területi hatály 1.§. A rendeletet hatálya kiterjed: Homokmégy község Önkormányzatának illetékességi területére. Adóköteles tevékenység, az adó alapja, az adó alanya 2. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység. ( A továbbiakban: iparőzési tevékenység) Htv.35.§.( 1 ) bekezdés. (2) Az adó alanya a vállalkozó. ( A vállalkozó fogalma az Htv értelmezı rendelkezések 52.§. 26.pontja szerint. (3) Adóköteles iparőzési tevékenység: A vállalkozó e minıségben végzett, nyereség, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. ( Htv.35.§. ( 1 ) bekezdés )
(1) (2)
(3)
(4)
(5) (6)
Az adó adómérték, adóalap 3.§. Az adó mértéke: Az adóalap 1,4 % - a. Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbıl származik. ( Htv.39 §.(1) bekezdés ) A 3.§. (2) bekezdésétıl eltérıen: a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély ( egyéni vállalkozó, mezıgazdasági kistermelı ) vállalkozó, b.) az a.) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelızı adóévben – az adóévet megelızı 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva idıarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdı vállalkozó esetén az adóévben – idıarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, ( Htv.39/A § (1) bekezdés ) az adó alapját a ( 4 ), illetıleg az ( 5 ) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (6) és a (7) bekezdésre – is – megállapíthatja. A (3 ) bekezdés a.) pontja szerinti vállalkozó esetében a adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 % -kal növelt összege, azzal, hogy a adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységbıl származó – bevételének 80 százaléka. A (3) bekezdés b.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. ( Htv.39/A §. (3) bekezdés ) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szőnik meg, vagy a (3) bekezdés b.)
2
pontjában említett vállalkozó az adóévben – idıarányosan – 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – e § (2 ) bekezdés e szerint kell megállapítani. Ha a (3) bekezdés a.) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparőzési adójának alapját ebben az adóévben az (5) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (7) Az egyszerősített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját az egyszerősített vállalkozói adó alapjának 50 % - ban is megállapíthatja. (8) Az adó alapjának (4) vagy (5) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az errıl szóló bejelentést legkésıbb az adóévrıl szóló bevallás benyújtására elıírt határidıig kell megtenni az adóhatóságnál. (9) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzıen – a vállalkozónak kell a helyi adókról szóló – többszörösen módosított 1990.évi C. törvény ( Htv.) mellékletében meghatározottak figyelembevételével megosztani. (10) Az ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó mértéke: Naptári naponként 5000 Ft. (11) Ideiglenes jellegő iparőzési tevékenységnek minısül: a.) Építıipari tevékenységet folytat, illetıleg természeti erıforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység idıtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának idıtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének a helye telephelynek minısül. ( Htv: 37.§. (1) bekezdés b.) pont. ) b.) 1Bármely, az elızı pont alá nem sorolható tevékenysége, – ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, vagy telephellyel. Mentességek, kedvezmények 4.§. (1) Adómentes az 1990.évi C.tv. 3.§.(2) bekezdés b.) és c.) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyházak az alapítvány, a közszolgáltató szervezet,, köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánynyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a közhasznú kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme ( nyeresége ) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétérıl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságának. ( Htv. 3.§.(2) bekezdés ) (2) A képviselı – testület az (1) bekezdésben foglalt mentességen túl további mentességet, kedvezményt nem állapít meg. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adólap – mentesség 5.§. (1) A Htv.39.§.(1) bekezdés szerint az adóalap csökkenthetı az adóévi mőködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az elızı adóévi mőködés hónapjai alapján az elızı adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - fıben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/fı összeggel. (Htv. 39/D §.) 1
Megállapította: 8/2010(XII.16.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.01.01 – tıl.
3
(2) Nem vehetı igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbıvítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaerı piaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. ( 39/D § (2) bekezdés ) (3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdıíve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelızıen a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minısülı vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. ( Htv. 39/D § (3) bekezdés ) (4) Az adóévben jogelıd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelızı két adóév egyikében sem minısülı vállalkozó - esetén az elızı adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla fıt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı adóév statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelızı adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelıd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplı együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelızı év statisztikai állományi létszámának az egyesülés elıtt meglévı jogelıd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. ( Htv.39/D § (4) bekezdés ) (5) Az adóalap-mentesség az adóévet követıen az adóévrıl szóló bevallásban vehetı igénybe.( Htv. 39/D §. ( 5) bekezdés ) (6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az elızı adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelızı adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. ( Htv. 39/D §. (6) bekezdés ) Az adóelıleg megállapítása és az adó megfizetése 6.§. (1) Az adóelıleg alapja az adóévet közvetlenül megelızı év nettó árbevétele. (2) Az adóelıleg és az adó befizetésének esedékessége az Adózás rendjérıl szóló 2003.évi XCII. törvény 2.számú Melléklete I. számú Fejezete 4.pontjában foglaltak alapján: - az adóelıleg fél évi részletekben az adóév március 15 – ig, illetve szeptember 15 -ig fizethetı meg pótlék mentesen. - A társasági adóelılegnek az adóévi várható fizetendı adó összegére történı kiegészítésére kötelezett adózónak az iparőzési adóelıleget a várható éves fizetendı adó összegére az adóév december 20.napjáig kell kiegészítenie. 2 - Az ideiglenes ( alkalmi ) jelleggel végzett tevékenység utáni iparőzési adót legkésıbb a tevékenység befejezése napját követı hó 15. Napjáig kell megfizetni. - A vállalkozó a megfizetett adóelıleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követı év május 31 – ig fizeti meg, illetıleg igényelheti vissza. Értelmezı rendelkezések 2
Megállapította: 8/2010(XII.16.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.01.01 – tıl.
4
7.§. E rendelet alkalmazásában vállalkozó: A gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerően végzı - a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó A Személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezıgazdasági ıstermelı, feltéve, hogy ıstermelıi tevékenységébıl származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft – ot meghaladja - Jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, - Egyéb szervezet, ideértve azt is, ha a felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.
−
Hatályba léptetı és átmeneti rendelkezések 8.§. (1) Ez a rendelet 2010.január 01 – n lép hatályba. Ezzel egyidejőleg a 14/2002 ( XII.11) számú rendelet, a 12/2004( XII.16) számú rendelet, a 9/2003 ( XII.10.) számú rendelet, a 11/2005 ( XII.16.) számú rendelet hatályát veszti. (2) 3 (3) A 9/2010 (XII.16.) számú rendelettel megállapított 3.§. (11) bekezdés b.) pontja – a 6.§. (2) bekezdés – 8.§. (2) bekezdés 2011.január 01 – n lép hatályba. (4) A rendelt kihirdetésérıl a körjegyzı gondoskodik. Homokmégy, 2009.12.16.
Matos Attila polgármester sk.
Hodovánné Ancsa – Molnár Mária jegyzı sk.
Kihirdetve:
Homokmégy, 2009.12.17. Hodovánné Ancsa – Molnár Mária jegyzı
3
Törölte: 8/2010(XII.16.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos: 2011.01.01 – tıl.
5
