Rend-Eng-Terv Építész Iroda október hó

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV

Rend-Eng-Terv Építész Iroda 2017. október hó

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV Tartalomjegyzék Címlap Tartalomjegyzék

1

1. Polgármesteri köszöntő

3

2. Bevezetés

4

3. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter

6

4. Tájkarakter

11

5. Ceglédbercel története

14

6. Tájtörténet

18

7. Ceglédbercel épített és természeti öröksége

25

7.1. Épített örökség

25

7.2. Táji, természeti örökség

38

8. Településképi szempontból meghatározó területek

40

8. Településképi szempontból meghatározó területek – Eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával 41 8.1. Lakóterületek

41

8.2. Településközpont, intézményterületek

59

8.3. Gazdasági területek

70

8.4. Különleges területek, zöldterületek

76

8.5. Egyéb területek

79

8.6. Erdőterületek

82

8.7. Nagyüzemi mezőgazdasági területek (szántó és gyümölcsös)

83

8.8. Szőlőterületek

83

8.9. Természetközeli területek

84

9. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások – Építészeti útmutató eltérő karakterű területenként 86 9.1. Lakóterületek

86

9.2. Településközpont, intézményterületek

97

9.3. Gazdasági területek

103

9.4. Különleges területek, zöldterületek

105

9.5. Egyéb területek

109

9.6. Erdőterületek

111

1

9.7. Nagyüzemi mezőgazdasági területek (szántó és gyümölcsös)

111

9.8. Szőlőterületek

112

9.9. Természetközeli területek

113

10. Közterületek településképi útmutatója

114

10.1.

Csapadékvíz megtartó esőkertek

114

10.2.

Telken belüli és utcai előkertek

115

10.3.

Közlekedésbiztonság

117

10.4.

A közlekedés felületei

117

10.5.

Parkolók fásítása

118

10.6.

Burkolatok egységesítése, összehangolása

119

10.7.

Utasvárók építése

120

10.8.

Utcabútorok

120

10.9.

Pletykapadok

120

10.10.

Központi közterületek, közkertek, emlékművek, szobrok környezete

121

10.11.

Feszületek környezete

122

10.12.

Javasolt fafajok

122

10.13.

Javasolt cserjék és évelők

123

10.14.

Vasútállomási és műkőelem kerítések

124

11. Sajátos építményfajták, egyedi építmények, gépészeti berendezések

125

12. Jó példák

128

12.1.

Lakóépületek

128

12.2.

Tanya-épületek

130

12.3.

Épület részletek

130

12.4.

Nagykapuk

131

12.5.

Közterületek

131

13.

Aláírólap

132

14.

Impresszum, felhasznált irodalom, köszönet-nyilvánítás

133

2

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 1. Polgármesteri köszöntő

Tisztelt Olvasók! Ceglédbercel valamennyi polgára nevében tisztelettel köszöntöm a településünk természeti és épített értékei iránt érdeklődőket. A Település Arculati Kézikönyv elkészítése, elfogadása és közzététele a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kötelezettség. Önkormányzatunk azonban nem csak a jogszabályi megfelelés, hanem a település fejlődése és népességmegtartó képességének erősítése iránt érzett felelősségből adódóan is törekedett a község átfogó bemutatására, fejlesztési irányainak vázolására. Igyekeztünk mindent megtenni azért, hogy olyan szakmai segédletet állítsunk össze, mely a falu értékeinek és hagyományainak bemutatásával mintát, inspirációt és talán lendületet is ad az egyéni, illetve közösségi célú újító fejlesztéseknek. Bízom benne, hogy közös munkánk eredményeként a jövőben is megőrizhetjük községünk egyedi arculatát és hagyományait. Értékeinkre alapozva képesek lehetünk a változó környezethez való alkalmazkodásra és mindezek eredményeként továbbra is büszkén gondolhatunk a mindenkor megújulni képes Ceglédbercelre. Kérem, hogy e kézikönyvre ne úgy tekintsenek, mint egy szabálykönyvre, hanem mint egy települési közösség által létrehozott értékre, aminek megőrzésében és erősítésében önökre is számítunk. Tisztelettel: Török József polgármester

1.

Üdvözlőtábla a falu szélén

3

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 2. Bevezetés Településeink többsége már az ősidők óta lakott. Az emberek mindig törekedtek arra, hogy védelmet keressenek az eső, a szél, a vadállatok, az ellenség elől. Ez a menedék eleinte csak egy-egy barlang, sziklamélyedés volt, de később megkezdődött az „építés”. Minden kornak megvan a jellegzetes építőanyaga, építési módja, sajátos jellegű építményei. A mai kor embere már a „tökéletességre” törekszik. Nem elég a menedék, a védett hely biztonságán túl törekszünk a szépre, a korszerűre, az olcsó megoldásokra, és ma már egyre tudatosabban a fenntarthatóságra is. Az elmúlt korokban kialakultak falvaink és városaink, létrejött a minden településen egyedi sajátosságokat hordozó településszerkezet, épületállomány. Az épített környezet minden korban meghatározó, az emberek életterét alkotó rendszer. Minden korszak hozzátett valamit az előző korok hagyatékához, általában megőrizve, továbbfejlesztve annak értékeit, esetenként sajnos elpusztítva, lerombolva a történelmi múlt épített örökségét.

2. Történeti térkép (forrás: http://kurultaj.hu/2016/05/cegledbercel-berszilek-es-a-magyarok-korai-tortenete/)

Épített környezetünk a természeti környezetbe ékelődik, ezért nagyon fontos e két összetett rendszer összhangjának megteremtése, megőrzése a megfelelő élettér biztosítása érdekében. Ceglédbercel épített környezete is kialakult, s a település fokozatos fejlődése során utcák, terek jöttek létre, amelyek mentén házak épültek. Mindezek összessége, és az ezt övező táj képezi a település arculatát, a településképet. Nagyon fontos, hogy e kép szép legyen. De felmerül a kérdés, hogy mi is a szép. Ezt mindenki másképp érzi, más szempontok alapján ítéli meg. Mégis talán vannak olyan elemei a településképnek, amelyek a legjelentősebb mértékben formálják az arculatot, és amelyek ezáltal meghatározóak.

3. Ceglédbercel, Petőfi utca (https://www.google.hu/maps...)

4

Ez a Kézikönyv azt igyekszik bemutatni, mit is lehet épített és természeti környezetünkben arculatformálónak tekinteni, és mire kell különösen odafigyelni mindazoknak, akiknek fontos településük megjelenése, az épületek és a közterületek, a természet összhangja. Szólni kíván mindenkinek, aki Ceglédbercelinek érzi magát, vagy azzá szeretne válni. E kiadvány célja a szemlélet-formálás, a segítségnyújtás a Ceglédbercelen élőknek, ideköltözőknek, az itt működő vállalkozásoknak, és nem utolsó sorban az Önkormányzatnak az építési tevékenység kereteinek meghatározásához. A Kézikönyv készítése jogszabály által előírt feladata az Önkormányzatnak, de ezen túlmenően a Településképi Arculati Kézikönyv készítésének célja utat mutatni. A törvény annak érdekében tette ezt a feladatot kötelezővé minden magyarországi település számára, hogy a települési közösségek hatékonyan óvják meg környezeti kultúrájukat, és fejlesszék azt. Ennek érdekében a Kézikönyv széleskörű társadalmi bevonással készült, meghallgatva, figyelembe véve a helyi lakosok, a lokálpatrióták, az esztétikus településképért munkálkodó civil szervezetek véleményét, javaslatait. 4. A temető Szép utcai bejáratánál lévő Trianoni emlékmű

A kiadvány feltárja és bemutatja a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit, értékeit és településszerkezeti egységenként javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A település arculatának megóvása, pozitív irányú fejlesztése érdekében a Kézikönyv egy önkormányzati rendelet elkészítését is megalapozza, amely a településkép-védelem hatékony eszköze lehet a napjainkban egyre kisebb társadalmi, önkormányzati, hatósági kontrollal végezhető építési tevékenységek során.

5

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 3. A település bemutatása, általános településkép, településkarakter Ceglédbercel Budapesttől délkeleti irányban, kb. 60 km-re, a 4. számú és a 40. számú főközlekedési utak mentén fekszik. A község népességszáma közel 4250 fő. A lakosság száma, ha nem is jelentős mértékben, de a 80-as évekig folyamatosan nőtt, azóta stagnál, vagy lassú fogyás figyelhető meg. Az ittlakók közül sokan sváb gyökerekkel rendelkeznek. A szép fekvésű település Pest megye délkeleti részén, a Duna-Tisza közi homokhát tájegységben, a Gerje-csatorna völgyében helyezkedik el. A település az Alföld és a Gödöllői-dombvidék határán fekszik. Fejlett infrastruktúrájával – villany-, gáz- és vízvezeték-hálózat, modern szennyvízcsatornahálózat, szilárd burkolatú közutak – kiemelkedik a környékbeli települések közül. Szomszédos települések: Cegléd, Albertirsa, Mikebuda és Tápiószentmárton. 5.

A falu látképe a magasból

A település szerkezetét elsősorban a vonalas elemek határozzák meg, amelyek közül természetes szerkezetalkotó elem a Gerje patak. Ennek folyásához hasonlóan északnyugat-délkeleti irányban szelik át a település közigazgatási területét a műszaki infrastruktúra elemek, a két országos jelentőségű főútvonal, valamint a szintén fontos szerkezeti elemként tekintendő Budapest – Cegléd – Szolnok vasútvonal, amelynek megépítése nagymértékben befolyásolta a falu fejlődését. A község képét a messziről érkezők számára elsődlegesen a tájjelleg határozza meg, amelyben a mezőgazdasági művelés az elsődleges. A külterületeken gyümölcsösök, szőlők, szántók és erdők egyaránt megfigyelhetők. 6.

Légifotó (Forrás Google)

Ceglédbercel domborzati viszonyai is változatosak. A település magasabban fekvő részei a 4. számú főúttól északra találhatók. E dombok legmagasabb pontja az Albertirsa határában emelkedő Kálvin-hegy, amely Balti tengerszint felett 190 méterre magasodik. Ez a dombtető képezi a környezetében megfigyelhető kiterjedt nagyüzemi gyümölcsösök „központját”. A főúttól északra telepített gyümölcsösökben a talaj és az időjárás a csonthéjas gyümölcsöknek kedvez, így főleg kajszibarack, szilva, meggy és cseresznye terem itt. A Kálvin-hegy, mint a térség központja ad helyet a környék gazdag gyümölcs-termését befogadó hűtőháznak. A 4. számú főút és a falu között, illetve a belterülettől keletre szőlőültetvények uralják a tájat. A település klímája és földrajzi fekvése különösen alkalmas a szőlőtermesztésre. Ezek az enyhe lejtésű déli domboldalak részben nagyüzemi ültetvényeknek, részben kiskerteknek adnak helyet. A falu határában található több mint 240 ha ültetvényt az Aranyhegyi Pinceszövetkezet kezeli. Ez a terület szolgáltatja a térség jó borainak alapanyagát. Az északi részen húzódó dombság déli lankáin termő szőlőből készül a híres Cserszegi fűszeres. A pinceszövetkezet mellett a terület súlypontjában egy családi borászati üzem is fontos szerepet tölt be a település borászati életében. A családi borászat tulajdonosai a Megyeri fivérek, akik több versenyen is szép eredményeket értek el boraikkal.

6

Az Aranyhegyen termelt szőlőfajtákból kiváló minőségű borok készülnek, mint a Rajnai Rizling, Chardoné, Hárslevelű. A gazdálkodáson kívül táji szempontból is kiemelkedő jelentőségű az egyenes sorok, a karókra futtatott szőlőtőkék látványa.

7 7. Cserszegi fűszeres

A falutól és a szőlőültetvényektől délre, a Gerje patak széles, Balti tengerszint felett 110-112 méter magasan húzódó, közel sík völgyében több helyen természetközeli területek, lápok figyelhetők meg. A patak szabályozásával kialakított Gerje-csatorna mentén változó, helyenként kb. 1 kilométer szélességben a mélyrétegű öntéstalajon kiváló rétek, legelők alakultak ki. A régi Nádas-tó helyén található Tó-rét, a belterülettől délre fekvő Rétföld elnevezés is a régi vizes, lápos területek hagyatékára utal. Bár a Nádas-tó a történelem folyamán eltűnt, de a Gerje-csatorna mentén, a vasútvonal közelében a magas talajvízállást kihasználva újabb horgásztavakat létesítettek, amely a falu lakóinak kedvelt kiránduló- és pihenőhelye. A vasúttól délre és a gyümölcsösöktől északra helyenként szántók nagy táblái figyelhetők meg. Albertirsa határában és a 4. számú főút mentén egy-egy foltban kiskertes mezőgazdasági területek alakultak ki, ahol nagyon keskeny, hosszú parcellák találhatók. 8. Gerje-patak völgye

A közigazgatási terület déli részét azonban az erdőterületek uralják. Ezen az észak-északkeleti irányba enyhén lejtő területen elsősorban mesterségesen telepített nyárfaerdők, Mikebuda határában akácos és erdei-fenyő ültetvények is megfigyelhetők. Az erdőkben, Bercel Homokrészen kisebb erdei tanyák is kialakultak. Ceglédbercel évszázadokon át tartó településtörténeti fejlődése során egy szabályos szerkezetű, egységes megjelenésű település jött létre. „A falu főutcájára merőlegesen csatlakoztak a később nyitott mellékutcák. Az 1880-as tűzvészt követően a település szabályos utcákkal gyarapodott, a főutca északi oldala felé terjeszkedett, míg az utca déli oldalán a porták levisznek egészen a kaszálókig. A település képét a szalagtelkes elrendezés és a fésűs beépítés határozza meg. A lakóházak a telek mindkét mezsgyéje mentén az utcára merőlegesen épültek.” (Részlet a Ceglédberceli füzetek – Falumúzeum című kiadványból.) A község utcahálózata általában egymást derékszögben keresztező utcákból áll, szabályos telektömbök és a tömbökben nagyjából azonos nagyságú telkek képezik a település belterületét. A szabályos telekstruktúra homogén jelleget kölcsönöz a falunak. Ezt erősíti az a tény is, hogy a belterület túlnyomó részét a kertes, családiházas lakóterületek alkotják.

8

9. Régi képeslap (Forrás: Darázsi Csaba)

A település belterületének beépítettsége csak csekély mértékben változó. Központját a történelmi fejlődés során kialakult településmag képezi, s ehhez kapcsolódnak a későbbi idők folyamán több ütemben benépesült lakóterületek. A szabályos rendet kissé megbontva, de a településszerkezeti fejlődésből természetes módon adódóan a vasútvonal irányába is megindult a falu növekedése. A Petőfi Sándor utca folytatásában délnyugati irányba vezető Vasút utca mentén is kialakult egy kisebb, különálló lakóterület a ceglédberceli vasúti megálló környezetében. A községben csak alapfokú intézmények működnek, ezek szinte kivétel nélkül a községközpontban helyezkednek el. Elsősorban a falu főutcája, a Pesti út mentén alakultak ki a település vegyes területei, ahol a lakóépületek sorát helyenként intézmények tarkítják, de a község legősibb központja a 40. számú főútra merőlegesen húzódó széles Petőfi Sándor utca mentén figyelhető meg, ahol ma is számos intézmény látható. Itt található a település egyik legjelentősebb építészeti értéke, a katolikus templom, amely egy esztétikusan kialakított, emlékművekkel díszített parkban áll. A Vasút utca mentén is működik néhány kisebb intézmény, vállalkozás.

10. A borgazdaság

A település belterületén üzemi jellegű gazdasági tevékenység számára nincs kijelölt terület. Ceglédbercelen három jelentősebb üzemi terület alakult ki, az egyik a volt Egyetértés TSZ helyén működő Berceli Gabona Kft, Mór-Trans Kft, Tool Plasztik Kft., Kalászos Agroker Kft. Az Albertirsa határában, a 4. számú főúttól északra az EGE Kft gyümölcsültetvényei, hűtőháza települt meg. A Cserőmajor részen közvetlenül a belterület határában a volt Major területén az Aranyhegyi Pinceszövetkezet szőlőfeldolgozó és borászati üzem telephelye található. A településen belül kereskedelmi és egyéni (mikro-, és kis-) vállalkozások szolgáltatói telephelyei üzemelnek.

A belterület lakóterületei, intézményei és üzemi jellegű telephelyei között alakult ki a falu egyedi jellegét meghatározó zöldfelületi rendszer, melynek alapját elsősorban a régi bányagödrökből kialakuló zöldterületek és a 1936-ban megszüntetett első temetkezési helyen kialakított zöldterület, valamint a számos épített értékkel rendelkező községi temető terület képezi. A volt bányagödrök helyén háromszög alakú zöldterületek jöttek létre, az egyik a Bajcsy Zsilinszky utca és a Dózsa György úttal határolt területen (Szabó Pál Szabadidő Park), a másik a Szép utca és a Liget utca által határolt területen, a harmadik pedig a Ruttner Farm és a Szél utca kertvégein lévő területen látható. A Petőfi utca Szép utca, Temető utca valamint a Dobó Katica utca által határolt területen található a ma is használatos köztemető, az egykori temető helyén épület fel a falu Református Temploma, mögötte pedig park található. Már csak az elbeszélések utalnak első funkciójára, a település első temetkezési helyére. A Dózsa György út, a Dobó Katica és az Árpád utca körült határolt területen található a Községi Sportegyesület sportpályája. E zöldterületek szórványosan helyezkednek el a lakóterületek hálójában, de a rendezett utcák fasorai összekötő kapcsokat jelentenek közöttük.

11. A temető madártávlatból

A közlekedési utak mellett gondozott zöldfelületek találhatók. A település főútvonala, a Pesti út és a Petőfi Sándor utca mentén helyenként rendezett zöldterületek, kisebb parkok jelennek meg. A lakóutcák többnyire mindkét oldalán elhelyezkedő – egyoldali vagy kétoldali fasorral szegélyezett – ápolt gyepsávjait az önkormányzat tartja karban. A szélesebb utak mentén többnyire szép habitusú fasorok találhatóak, amelyek védettséget érdemelnek. A fasorok telepítésére, egységes jellegére az Önkormányzat különös gondot fordít. A porták előtti zöldfelületeket általában a telektulajdonosok gondozzák, ápolják, így Ceglédbercel megjelenése kifejezetten kedvező képet mutat.

12. Utcakép

9

E zöld-hálózat teremti meg a szerves kapcsolatot a települést övező természettel, a szépen művelt szőlőültetvényekkel, szántóföldekkel, a Gerje-patak völgyének természetvédelmi területével, védett lápjaival és a település déli területein telepített erdőkkel.

10 13.

Jellegzetes ceglédberceli látkép

Ceglédbercel külterületi mezőgazdasági művelésű területein szórványosan, valamint az erdővel borított területein erdei tanyák alakultak ki. A falu belterületétől északra, a Csücsök földek és a Kálvária földek, valamint a 4. számú főút között kistelkes mezőgazdasági terület figyelhető meg. Szintén ilyen jellegű terület alakult ki az albertirsai határ mentén, ahol a keskeny telkek folyamatos beépülése jellemző. Mint említettük, a község szerkezetét a település két főútja (a 40-es és a 4-es számú), a vasút és a falu közigazgatási területét átszelő patak völgye határozzák meg alapvetően. A 40. számú főút a település főutcája és a vasút a község belterületi szerkezetének kialakulásában jelentős szerepet játszott. A 2000es évektől kezdődően folyamatosan korszerűsítés alatt álló 4. számú főút és a Gerje-patak szintén fontos szerkezet-alkotó elem. Ezek inkább gátját jelentik a falu területi fejlődésének észak, észak-kelet, dél, dél-nyugat irányban. A település elkerülő útjaként szolgáló 4-es számú főút a jogszabályok által meghatározott védőtávolságával északról határolja be a község területi növekedését, míg a patak mentén kialakult vizes, természet közeli, védett terület déli és nyugati irányból szab gátat a növekedésnek. Így természetes, hogy Ceglédbercel a Pesti út mentén, délnyugati, északkeleti és keleti irányban fejlődik tovább.

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 4. Tájkarakter A megtelepedés helyére és a települési tér növekedésére évszázadokon keresztül a természeti adottságokkal összefüggő élhetőségi, gazdálkodási lehetőségek voltak hatással. A települések meghatározó módon a környező tájból éltek, erőforrásait használva fejlődtek, változtak és alakították át magát a tájat is.

11

14.

A Gerje csatorna völgye és a horgásztavak (3. kép: https://www.google.hu/maps/place/Cegl%C3%A9dbercel...)

Ceglédbercel természeti erőforrásai északnyugat-délkeleti irányú alakzatokba, sávokba rendeződnek. Igaz ez az itt található talajféleségekre, a talajok vízgazdálkodási tulajdonságaira és a domborzat, továbbá a klíma hatását is tükröző potenciális vegetációra is. Eredeti adottságait legjobban megőrző a legmélyebben fekvő sáv, ahol egykor szélesen terült szét a Gerje-patak. Az itt kialakult réti talajokat soha nem szántották, ma is ártéri ligetek és rétek övezik az időközben csatornává szűkített vízfolyást. A tájsáv természetes karakterében csak a tőzegkitermelés nyomait mutató szabályos határú horgásztavak és a patak egyenes nyomvonala jelennek meg érzékelhetően antropogén elemként. A tavak alakjától eltekintve a szemlélő úgy érzi, hogy itt megállt az idő.

15.

Erdőterület és a tarvágás helyén telepített akácos

Az ártértől délre – terepformáit tekintve – változatos homokhát terül el humuszban szegény talajokkal. Az egykori homokpusztát hagyományosan legeltették, majd a túllegeltetett helyeket, száraz dombhátakat már a XIX. század közepétől erdősíteni kezdték, illetve homoki szőlővel telepítették be (Ugyer). Napjainkra a tájsáv egésze telepített idegenhonos, vagy „nemesített” erdőültetvényekkel borított, a homoki formakincs csak a légifotókon, a tarvágások területén tűnik fel. Érdekesség, hogy az egyre terjedő erdőterületek mélyén ma is megtalálhatóak az egykori szőlős tanyák, otthont adva a társadalomtól távol berendezkedő tehetősebb, vagy éppen önfenntartásra törekvő családoknak.

16.

A település beépített területei

Az ármentes terület határán vezetett vasúti pálya és 40. számú főútvonal, valamint a 4. számú főútvonal közötti sávban megfigyelhető rozsdabarna erdőtalaj arra utal, hogy a domboldalt valamikor tatárjuharos lösztölgyes és homoki tölgyes boríthatta. A tölgyerdőnek azonban már a török hódoltság idején nyoma veszett, helyét a völgyből a dombhát irányába terjeszkedő település és a domboldal magasabb térszínén a szőlők és gyümölcsösök foglalták el. A főút alatti szőlőterületek a Kunsági Borvidékhez tartozó település szőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészletek, ebből adódóan itt a szőlőművelés védett, rögzített területfelhasználásnak tekinthető, ezért településképi szempontból meghatározó területbe soroltuk. Szőlő területek

Szőlő termőhelyi kataszter

(forrás: www.vignis.hu)

12

Izgalmas, hogy a sávot kitöltő beépített terület a vegetációs időszakban messziről, vagy légifotón nézve, ismét ligeterdőnek tűnik faállománya alapján. A „ligeterdő” karakterű települési területet – elsőre ellentmondásosnak tűnő módon – éppen a zöldterületek fátlansága töri meg. Nem csodálható ez, hiszen ezeket a zöldterületeket egykori agyag- és vályog-kitermelések rekultivált felszínén jelölték ki. A 4. számú főközlekedési útvonal ismét természetes tájhatáron fut, nyomvonala választja el a barna erdőtalajú sávot a magasabb térszín felé mészben egyre dúsabb csernozjom talajoktól. A plató szegélyén, partján haladó út szintén több, korábbi bolygatott területet, tájsebet számolt fel.

13

17.

Szántóföldek (http://static.panoramio.com/photos/large/76590954.jpg)

A 4. számú főközlekedési úttól északra elterülő, enyhe lejtésű sík valamikor ritkásan fás löszpuszta volt. A csernozjom talajok és a domborzati adottságok alapján itt már a XIX. század közepén szabályos dűlőkbe rendezett szántók alakultak ki és a terület azóta is intenzív művelésű mezőgazdasági térségként üzemel. Változás azonban, hogy a szántókat a nyugati oldalon nagyüzemi gyümölcsösök váltották fel.

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 5. Ceglédbercel története Hihetőleg a honfoglaló magyarsághoz csatlakozó egyik törzs nevének emlékét őrzi a Ceglédbercel helységnév, így a település igen korán, akár a X‒XI. században is keletkezhetett. A honfoglalás kori települést a berszil nevű törzs alapította. Egyes elbeszélések szerint a berszilek több mint 200 éven keresztül, 1241-ig a tatárok bejöveteléig éltek itt, és a tatárok jövetelének hírére elmenekültek. Ezt azonban az Árpád-kori források nem támasztják alá. 18.

I. katonai felmérés (1763-1787)

Az első latin nyelvű okirati említés egy 1281-es határjárásból származik. Ebben említik a „Bercel felé vezető” utat. A XIV. században királynéi birtok volt, ezt követően, 1368 körül Nagy Lajos király édesanyja, Erzsébet királyné az óbudai klarisszáknak adományozta a területet. A rendet 1785-ben feloszlatták, a területet elvették az egyháztól, és a Vallásalap tulajdonába került. ll. József császár 130 német családot (504 fő) telepített ide Hannoverből, ők kezdték kiépíteni a községet. Ekkor még csak Bercelpusztát ábrázolta az az 1763-1787-ből származó I. katonai felmérés. A főúttal párhuzamos Gerje-patak elágazásánál egy kisebb tó alakult ki, ezen keresztül vezetett a merőlegesen elágazó, mai Vasút utca. A közeli hegyen megjelent a szőlőművelés. 19.

II. katonai felmérés (1806-1869)

5 évvel a letelepedés után a község lakosságát kolerajárvány tizedelte meg, ezért 1790-re teljesen elnéptelenedett. A nagy katasztrófa után újratelepítés vette kezdetét, első körben. A telepesek magyarországi sváb és magyar településekről érkeztek a német, ezután a magyar családok. A század végén újabb 465 fő magyarországi németet telepítettek be. 1804-ben Bercel önálló község lett. Ebből az időből származik a község első címere, ami jól szimbolizálja, hogy a lakosok főként földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak. Ekkor már kiépült a legrégebbi településmag. A településmag határában található tavat szabályozták. A Pesti út mentén nagytelkes, oldalhatáron álló, előkert nélküli beépítés alakult ki, a mai Vasút utcával párhuzamosan újabb utcákat nyitottak. Kiépült a Petőfi utca, tengelyében látható az 1801-ben épült Nepomuki Szent János templom, mögötte a temető. 20.

III. katonai felmérés (1869-1887)

A településmagra szabályos, merőleges utca- és telekhálózat jellemző. A településmag északi határán kiskerteket parcelláztak, ettől nyugatra látható a Csöre nevű településrész (mai Cserő), amelyen szőlő ültetvények találhatóak. A mezőgazdasági jelleget teljesen átalakította az 1846-47-ben megépült Budapest-Cegléd-Debrecen vasútvonal, ezt követően a vasút vált a fő megélhetési forrássá.

14

A Magyar Királyság 1869-1887 között készült térképén a település már Ceglédbercelként szerepel. Megfigyelhető a Bajcsy Zsilinszky utca, és annak értékes jellegzetessége, a fésűs beépítés. A településmag keleti határán újabb utca épült be, amelyhez kapcsolódóan új úthálózatot alakítottak ki, a mai Dózsa György út – Budai út tengelyében. A korábbi szőlő mellett, és elszórtan tanyák épültek ki a térkép szerint – a településmag közelében található Lapos tanya, Cserő puszta, H. St. Bercel, melyek mára felszámolódtak. A településmag keleti határán találhatóak a Berczel-tanyák, amelyek ma Cegléd közigazgatási határához tartoznak. A falutól északra található Ördögalja és a Fertály-földek, Nyugatra a Nádas-tó és a Tó-rét, a Vasút utca túloldalán, a falutól délre mocsaras terület, a vasúttól délre a Gulya járás, a Berceli ugyer-szőlő, valamint a Ladányi-tanya és a Schönlieber tanya. 21.

Ceglédbercel térképe a XX. század elejéről

A XIX-XX. század fordulóján a gróf Cseszneky család járult hozzá a környékbeli mezőgazdaság és malomipar fejlődéséhez. 1881-ig a településmag a Pesti út mentén, Cegléd felé épült tovább, egészen Ceglédbercel-Cserő vasútállomásig, és az út mentén új parcellázás figyelhető meg a kataszteri térképen. A Nádas-tó mellett kenderföldek húzódtak, a Gerje-patak két ága között mocsaras rét, ettől északra, a falu déli határában káposztásföldek. Az Öreg szőlőtől délre legelők voltak, a település északi határában nagyobb parcellás művelésű földek. Tovább haladva, észak felé helyezkednek el a Cserői földek, ettől északra Ördögalja, a mai Albertirsa határa mellett a Hegyföldek és Homokföldek. 1895-ben megépült a templom melletti iskola, 1929-ben a Pesti út 160. szám alatt lévő 5 tantermes iskola (Ma Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pesti úti épülete, a „cserői iskola”). 22.

Magyarország IV. Katonai Felmérése (1941)

Az 1941-es Katonai Felmérésen látható az újonnan beépült keleti településrész a Pesti út, és a mai Dózsa György út – Külső Budai út közötti, a XIX. század végén részben már felparcellázott legelők területén. Ez a településrész előkertes oldalhatáron álló, illetve szabadonálló beépítési móddal épült be, kertvárosias jelleggel, a korra jellemző manzárd- illetve sátortetős családi házakkal. CeglédbercelCserőn megépül a vasútállomás, és a Vasút utca végén lévő őrház kibővült a megálló épületével. A szovjet csapatok 1944. novemberében vonulnak be a településre a 0060. számú parancs értelmében 648 személyt hurcoltak el jóvátételi munkára (Málenkíj Robot), az elhurcoltak közül 164-en soha nem jöhettek haza. A túlélők három csoportban, 1946-ban, 1947-ben és 1949. november 4-én tértek haza. Az 1946. májusában pedig több mint négyszáz főt deportáltak Németországba. 1948-ban a kitelepítettek helyére először a Tiszántúlról, majd a Felvidékről érkeztek magyar családok, és a környező tanyákról is egyre többen költöztek be a faluba.

15

23.

Ceglédbercel az 1970-ben készült topográfiai térképen

Ceglédbercel település a 70-es évekig kiépült. A topográfiai térképen látható, hogy kiépült a mai 4. számú főút a településmag északi határán. Ez ideig a Gerje-patak szabályozása is megtörtént. A korábbi Nádas-tó helyén a Tó-rét található, a Vasút-utcától délre új horgásztavakat alakítottak ki. Új beépítés jelent meg a Ceglédbercel-Cserő vasútállomás környékén. Beépült a Dózsa György úttól északra található terület, egészen az egykori Cserőpusztáig, a Cserő-major helyén az Aranyhegyi Pinceszövetkezet szőlőfeldolgozója és pincészete található, mely a régi major épületekből alakult ki, a pinceszövetkezet által használt téglaboltozatú pincét a gödöllői káptalan építette. Az új 4. számú főúttól délre, valamint a település keleti határában több száz hektárnyi szőlőt telepítettek, itt terem az Unghváry László Borrend zászlós bora, a cserszegi fűszeres is. A 4. számú főúttól északra pedig nagytáblás gyümölcsösöket telepítettek (meggy, cseresznye, sárga- és őszibarack). A gyümölcsös mellé hűtőházat és gyümölcstárolót építettek, és a község északnyugati határán jött létre a valamikori Egyetértés TSZ major része. A település déli részén (homokrészi területeken) nyárfa-erdőket telepítettek, valamint a Natura 2000-hez tartozó rét és legelők találhatóak.

24.

Régi képeslap – A római katolikus templom és az általános iskola (Forrás: Darázsi Csaba)

Ceglédbercel topográfiai térképe (23. kép) jelöli a templom melletti iskolát, a Pesti út – Vasút u sarkán található Polgármesteri Hivatal épületét, a Pesti úti Művelődési ház épületét, és a Pesti-úti iskolát. A korábbi, Petőfi u. nyugati oldalán található temető megszűnt.

16

A faluban a 70-es évek óta számos új intézmény létesült, például az egészségház, az óvodák, az idősek Gondozóháza, az orvosi rendelő.

17

25.

Régi fotó – Cserői iskola a Pesti út 160. szám alatt (Forrás: Darázsi Csaba)

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 6. Tájtörténet 6.1. A tájkép változása A közigazgatási terület napjainkban a látvány szempontjából négy, északnyugat-délkeleti irányú, karakteres tájkép sávra osztódik: 1. a legmarkánsabban a Gerje-patak széles, természeti értékekben gazdag rétekkel jellemezhető völgye rajzolódik ki, 2. a közlekedési infrastruktúra nyomvonalakkal keretezett, enyhe lejtőn elhelyezkedő beépített terület is markáns tájképi megjelenésű, különösen értékesnek tekinthető a patak felől feltáruló településszegély, valamint a 4. számú főút menti magaslat felől nézve emeletesen rétegződő, tetőcsipkés látkép, 3. a beépített területtől északkeleti irányban elhelyezkedő, látvány tekintetében rejtőzködő, enyhe lejtésű, humuszos homok talajú, napos fekvésű, nagyüzemi mezőgazdasági terület, és 4. a völgytől délnyugatra elhelyezkedő síkon sovány homoktalajokra telepített ültetvény erdők figyelhetők meg. A jellegzetes, sávos elrendeződés azonban korábban nem jelent meg markánsan a tájban. A gépesített gazdálkodást megelőző időkben kevésbé számított a talajok minősége. A gyakran igaerővel végzett szántóföldi gazdálkodás volt a legáltalánosabb a sík- és dombvidéken, melyre csak a terep extrém meredeksége és kitettsége, valamint a magas talajvízállás, vizenyősség hatott korlátozóan. A nagy kiterjedésű erdő és a szőlő, gyümölcsös területek viszonylag új elemei a tájnak. A terület látványkapcsolatai is jelentősen átalakultak az idők során. A potenciális vegetáció térképen, tehát az emberi tájátalakítás előtti időkben, a közigazgatási területen belül csak nagyjából a nagyüzemi gyümölcsösök helyén volt zárt erdőállomány. A többi terület átlátható nyílt puszta, vagy ligetes erdő volt. Napjainkra csak a Gerje-patak völgyén északnyugat-délkeleti irányba nézve és az északi, a belterületnél valamivel magasabban elhelyezkedő plató szántóin tágas a látóhatár. Belátható, hogy a völgy jogszabályokban rögzített tájképi védettségét az átlátás és a beépített területekről való rálátás is indokolja. Továbbá érthető az is, hogy az alig látható fennsík miért nem kapta meg ugyanezt a besorolást. Természetközeli karakterterület

DINPI tájképvédelmi terület

18

6.2. A növénytakaró és a területhasználat változása A területhasználatok változása előbb a gyepeket felváltó szántó, később a szántóterületeket felváltó szőlő, beépített és gyümölcsös területek növekedésének irányába történt. Az első katonai felmérés még csaknem fátlannak mutatja a területet. Ez azt jelenti, hogy az őshonos fafajok1 a Duna-Tisza közi hátság erdészeti táj vizsgált területén már csak nyomokban voltak föllelhetők. Jelenleg a legdinamikusabban növekvő, azonban tájképi megjelenését és ökológiai értékét tekintve vitathatóan térfoglaló területhasználat az erdő. A rossz vízgazdálkodású talajon álló, általában idegenhonos, esetenként agresszívan terjedő fajokat tartalmazó, gyakran gyulladásra hajlamos erdőszerkezetet alkotó erdők a klímaváltozás következtében potenciális erdőtűz veszélyforrások. Térségi stratégiai feladat a homokhátság – így a település délnyugati területének is – fenntartható tájökológiai fejlesztése, a sivatagosodás és az erdőtüzek elkerülése is. Történelmi előképek alapján a gyepterületek növelése, vagy megfelelő típusú – nem gyantás, klímaváltozást tűrő – ligetes erdőállományok telepítése javasolt. Annál is inkább, mivel a területhasználati versengés legnagyobb vesztese a gyep a településen. Sajnálatos ez azért is, mivel lösz, homokpusztai és ártéri gyepek egyaránt előfordultak, valamint a ligeterdő alját is gyep borította még az emberi hatások előtti állapotban. 6.3. Növekvő települési terület a tájban, településkapuk, központok A településmag helyzete nem véletlenszerű a tájban: eltérő természeti adottságok határán, a völgyet kísérő dombsor lábánál, az ármentes terület peremén alakult ki, majd növekedett a termékeny talajú domboldal irányába. A beépített terület növekedése a szomszédos szőlőterület és infrastruktúra nyomvonalak következtében már megállt, a határ évtizedek óta rögzült, a bel- és külterület váltás azonban épített elemekkel mégsem jelzett. A XIX. században a települési határok, településkapuk fontos, rögzítésre, üzenetadásra méltó elemei voltak a települési tájnak. A településen a gondozott, felújított feszületek jelzik ma is számunkra a történeti határokat, jelentős helyeket. A feszületeket hagyományosan a „falu szélére”, tanya-, vagy szőlőterületi központokban, vagy a közigazgatási határra állították, hálából, valami baj elhárulásának emlékékére, vagy éppen elhárítására. Természetesen a temetőben is mindig állt kereszt, valamint a kálváriát, kálvária dombot is Golgota csoport zárta. A településen található feszületek: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

7.

1

Golgota csoport a temetőben

fafeszületek, pléhalakokkal íves és szögletes tetővel Temető kereszt faragott kőkereszt Aranyhegy utcai kereszt fafeszület pléhkrisztussal, íves tetővel Pesti úti kereszt a beépítés fafeszület pléhkrisztussal, egykori határán íves tetővel Pesti út, Albertirsa, Ceglédbercel fafeszület, öntött határa közelében álló kereszt fémkrisztussal, íves tetővel A Bajcsy-Zsilinszky utcai kereszt fafeszület pléhkrisztussal, a beépítés egykori határán íves tetővel

áthelyezve a temetőbe a település ÉK sarkáról katolikus temető É-i településhatár, Aranyhegy utca Pesti út 20. számú ház előtt

közigazgatási határ közelében Bajcsy-Zsilinszky utca, Cegléd felé a beépítés egykori határán álló kereszt Cserői úti kereszt a beépített fafeszület pléhkrisztussal, Cserői út és a Dózsa György terület jelenlegi határán íves tetővel út kereszteződésénél (történeti térképek ezen a

Az őshonos fafajokat a 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 2. sz. melléklete határozza meg

19

8.

9. 10. 11.

helyen nem jeleznek feszületet!) Homokrész kereszt fafeszület öntött az egykori Schönlieber fémkrisztussal, szögletes tanyánál a közigazgatási tetővel, fakerítéssel határon álló kereszt Feszület a templom előtti faragott kőkereszt Nepomuki Szent János parkban templom előtt Gulya járás szőlős tanyasoron a III. katonai felméréstől álló kereszt jelölik Cserői majorban álló keresztek, a IV. katonai felmérés jelöli vagy síremlékek

A ceglédberceli feszületek története és helyjelölő szerepe a katonai felmérésekből követhető. A 1.-9. számmal jelzettek ma is állnak, sőt megújult állapotúak, a 10. és 11. feszületeket a történeti térképekről gyűjtöttük ki. Az 1. számmal jelzett Golgota és a 7. feszület a térképek alapján vélhetően nem a jelenlegi helyén állt korábban. Az egykori Kálvária helye azonosítható, a 7. feszületé nem. Érdekes, hogy a belterületi fafeszületeken mindenhol festett pléhkrisztus, míg a külterületi feszületeken öntött fémkrisztus található.

1. Golgota csoport a temetőben

2. Temető kereszt

3. Aranyhegy utcai kereszt

20

21 4. Pesti úti kereszt a beépítés egykori 5. Pesti út, Albertirsa, határán Ceglédbercel közigazgatási határa közelében álló kereszt

6. A Bajcsy-Zsilinszky utcai kereszt a beépítés egykori határán (Izsaczky György fotója)

7. Cserői úti kereszt a beépített terület 8. Homokrész kereszt, az 9. Feszület a templom jelenlegi határán egykori Schönlieber előtti parkban (1868) tanyánál a közigazgatási határon álló kereszt (Tehenes Tibor fotója)

10. Feszület az erdőben a belterülettől 11. Feszület délre 26.

Ceglédberceli keresztek

A szent szobrok állítása, kápolnák építése, szent fák megjelölése szintén tájszerkezeti összefüggések, jelentőség alapján történt a hagyományteremtő időkben. Történeti térképek nem jelezik sem szentek szobrait, sem képes fákat a településen. 6.4. A zöldfelületi rendszer sajátosságai, hagyományai Ceglédbercel a török hódoltságot követően betelepített, ezért szabályos szerkezetű falu. Az egységes megjelenésű településképben már a polgárosodás kezdetén megjelenő szabályozottságra törekvés – egységes utcafásítások és típusházak építése – tükröződik. Mindez vélhetően részben a sváb hagyományoknak köszönhető, hiszen úttörő módon már a II. katonai felmérés térképén és a kataszteri térképen is megjelennek a tudatos településfásítás elemei: fásított a főút belterületi és külterületi szakasza, a jellemző szélirány felől mezsgye, vagy ültetvény védi a települést, valamint két parkosított kert (parókia, későbbi óvoda, bölcsőde épülete a Petőfi Sándor utca 8. és a 8/a. házszámú telken) is feltűnik. A település egyik helyi védett fája, a bölcsőde mellett látható, helyi védelem alatt álló hatalmas platánfa ennek a törekvésnek és kornak a megőrzött emléke.

27.

A főút bevezető szakaszainak fásítása Albertirsa és Cegléd felé, valamint a települést északkeleti és északnyugati irányból lezáró mezsgye, határfásítás vagy gyümölcsös

22

23

28.

A katolikus templom és a népiskola előtti fásított „főtér”

A fásítások későbbi szakaszában az újabb beépítések előtt kettős fasor övezte járdát alakítanak ki a vasútállomásig. Természetesen az állomás környéke is rendezett lehetett. Ez utóbbi fejlesztések talán részben a ceglédberceliek államvasutaknál történő munkavállalása során gyűjtött előképeknek is köszönhetők. A képeslapokon látható fasorok sajnos ma már nem találhatók meg, azonban a vasutas, vagy ahhoz hasonló műkőkerítések ma is jellegzetes elemei az utcaképnek. Az állomás melletti helyi védett tölgyfa őrzi e kertészeti törekvések emlékét.

29. Erős hatások az általános vasúti arculati elemek: műkő kerítés, szabványos épületek és világítótestek, támmal védett egységes fasortelepítés

24

30.

A Főutca Cegléd felé vezető, kettős fasoros, járdás vége

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 7. Ceglédbercel épített és természeti öröksége 7.1. Épített örökség Ceglédbercel területén nem tartanak nyilván országos jelentőségű építészeti emléket. Az Önkormányzat 8/2016. (V. 31.) számú önkormányzati rendeletében található meg a helyi védelem alatt álló természeti és építészeti értékek listája. 7.1.1. Helyi védelem alatt álló középületek  Helyi védelem alatt álló építészeti érték a Petőfi Sándor utcában álló katolikus templom. A Nepomuki Szent János tiszteletére felszentelt római katolikus templom a Petőfi Sándor utca tengelyvonalában áll, így messziről látható ez a gyönyörű, késői barokk stílusban épített templom. Az épület nyeregtetős kialakítású, tengelye a Petőfi utcával párhuzamos. Az 1801-ben épített templom délnyugati oldalán található az 1854-ben épített tornya, amelynek magassága körülbelül az épület főhomlokzatának magasságával megegyező méretű. Az épület arányai nagyon kedvezőek. A templomot egy esztétikusan kialakított kis park veszi körül, ami szép összhatást biztosít.

31. A katolikus templom

 A templom közelében, a Petőfi Sándor u. 3. szám alatt található a parókia épülete, amely egy hatalmas telken áll. Az épület egy családi ház, amely a telek hátsó részén került elhelyezésre. Településképi jelentősége nincs.

32. A parókia épülete

 A templom túloldalán, a Petőfi Sándor u. 8-as számú telken található a régi óvoda és bölcsőde épülete, (A volt óvoda épülete 1867-ben építették, a volt bölcsőde épülete 1890-ben épült. Az építtetők Papp Ragány János és neje Hajlik Irén volt. Ma már használaton kívül vannak ezek az épületek. Mindkét épület délnyugati, a község központja felé néző homlokzata szimmetrikus és nagyon szép arányú. Az egy telken álló két régi épület földszintes, nyeregtetős kialakítású. Az volt óvoda-épület U alakú, középen különleges megjelenésű üvegezett tornáccal. Fő tetővonala utcára merőleges.

25

A volt bölcsőde szintén a Petőfi Sándor utca vonalára merőleges gerincű kontyolt nyeregtetővel épült, a hosszabbik tetőgerinc középvonalában egy keresztirányú nyeregtetővel, amely beépített.

26

33. A régi óvoda és a volt bölcsőde

 Szintén helyi védelem alatt áll a Szent Ilona Idősek Gondozóháza, amely a Pesti út 50. szám alatt található. Az épület felújított, földszintes, utcával párhuzamos gerincű. A ház a telek utcafrontján áll, utcai homlokzata sokablakos. Különleges jellegzetessége nincs az épületnek. Meg kell említeni, hogy udvarában szép, hagyományos építésmódot tükröző melléképület fedezhető fel.

34. Az Idősek Gondozóháza

 Különleges épületegyüttese a településnek az 1996-ban megnyitott Helytörténeti ház, ami egy felújított földszintes lakóépületben és a mellette álló melléképületben került kialakításra. A lakóépület kb. az 1880-as években épült, feltehetően a ceglédberceli tűzvészt követően. Az ingatlan a Pesti út 54. szám alatt található, a falu központjában.

A különleges színezésű, élénk-kék és sárga épületek ma múzeumként vannak berendezve. „A portán jelenleg két épület áll. A nyugati telekhatárra és az utcafrontra épült, nagyobb, hosszabb lakóépület (tisztaház) és átellenben, egy kisebb melléképület, mely kb. 2 m-re áll a szomszédos háztól. A portán két udvar található, mert eredetileg is két család lakott.” A két épület közül az ún. tisztaház nyeregtetős, és megjelenése kiválóan tükrözi ma is a ceglédberceli építészeti hagyományokat. A Falumúzeum, mint a község legrégebben épült további lakóépületei, az utcavonalon állnak, és oromfallal néznek az utca felé. Az oromfalak felső kétharmada deszkázott, alsó egyharmada falazott, vakolt. „Az utcai homlokzatok színe, díszítése egykor Ceglédbercelen tipikusnak volt mondható; az élénksárga meszelt homlokzat és az ablakok sötétkék sávokkal keretezettek, a tisztaház felső kerete párkányszerűen előreugrik. Az ablakok fehérre festettek. Az udvart az utca felé deszkából készült, világoskékre festett kis- és nagykapu, valamint vakolt, a ház színére festett vályogkerítés zárja le.” A lakóépület fa oromzata két kerek, és középen egy kereszt alakú nyílással díszített. Ez a díszítés szintén jellegzetes a faluban. E régi lakóépület mellett áll egy melléképület is, amely szintén utcafronti és a telkek másik oldalán található. Ennek a kisebb épületnek a tetőformája a tisztaházhoz hasonlóan nyeregtető, és az oromfal kialakítása is hasonló, csak kevésbé díszes, mint a lakóházé. „A fő- és melléképület alapozása téglából készült, amire vályogfalat húztak fel. A székes szerkezetű nyeregtetők héjazata cserép.” (Az idézett részletek a Ceglédberceli füzetek – Falumúzeum című kiadványból származnak.)

35. A Helytörténeti ház

 Különleges jellegű épület a volt malom, amely a Szövetkezet u. 2. szám alatt, a Vasút utca sarkán áll. A nagy alapterületű, kétszintes épület az 1900-as években épült és a közelmúltban felújításra került, jelenleg egy gabona nagykereskedelmi cég raktára és üzlete. A felújítás során visszanyerte eredeti szépségét, homlokzatainak régi mintázatát, a véghomlokzat téglafalának játékát.

36. A volt malom

27

 A védett épületek közé tartozik a Ceglédbercel-Cserő vasútállomás épülete mely határos a Vaspálya utcával. A vasútállomáshoz tartozó területen több régi vasúti épület megfigyelhető. A jelenleg bérlakásként használt és a Vörösmarty utcára merőleges homlokzatú épület a régi őrház mellett található. A vasútállomás kétszintes, szimmetrikus, kontyolt nyeregtetős, tipikus vasúti épület, vakolatlan téglafallal. Az épület szépségét az épület kedvező arányain, formáján kívül a nyílások mérete, arányai, elhelyezésük esztétikus jellege adja. A keskeny, magas ablakok a földszinten íves, az emeleti részen egyenes záródásúak. Az épület középső, előreugró homlokzatának közepén található a bejárati ajtó, amely boltíves kialakítású. A bevilágítás érdekében tetőtéri részen is kialakítottak nyílásokat. A három kicsi ablak közül a középső szélesebb, a két szélső keskenyebb, és nagyon közel vannak egymáshoz, így szinte egy építészeti elemet képeznek. A fa ablakok háromosztásúak, az ajtók osztott üvegezésűek és sötétre mázoltak. Ezek a nyílások és a közöttük kialakított, a fal síkjából kiálló díszítés különleges megjelenést sugároz az épületnek. A vasútállomás területén található még egy kis épület is, amely megóvásra érdemes. A földszintes, nyeregtetős épület falai vakoltak, fehér színűek, és a falak szélein, a tető mentén, a lábazaton, valamint a nyílászárók körül tégladíszítés látható, amely lépcsőzetes, illetve változó szélességével különleges megjelenést kölcsönöz ennek a kicsi épületnek.

37. A vasútállomás egyedi jelleget sugárzó épületei

7.1.2. Helyi védelem alatt álló lakóépületek  Helyi védelem alatt álló lakóépületek találhatók az Ady Endre, az Aranyhegy, az Árpád, a Dobó Katica, a Dózsa György, a József Attila, a Kossuth Lajos, a Liget, a Táncsics, a Temető, a Tó és a Vasút utcák mentén. Az 1800-as évek második felében, vagy az 1900-as évek elején épült hagyományos építésű lakóépületek általános jellemzése a 6.1. fejezetben olvasható. A Pesti úton több értékes épület is van, amik még ma is őrzik építésük korának jellegzetességeit. Hosszú, keskeny paraszti házak tornáccal és nyeregtetővel. Mindegyikhez tartozik egy-egy melléképület (ólak). Ezek közül a legértékesebb a már ismertetett Falumúzeum.

28

Az említett utcákban több értékes parasztház található tornáccal, amelyek még eredeti állapotban maradtak fenn. Vannak közülük szépen felújított épületek, de számos ház állapota egyre romlik, megújításuk jelentős összegekbe kerülne.

29 38. A Helytörténeti ház régi lakóépülete

39. József Attila utca 42.

40. Pesti út 119.

41. József Attila utca 22.

42. Ady Endre u. 2.

43. Kossuth Lajos utca 8.

30

44. Liget utca 8.

45. Pesti út 71.

46. Pesti út 123.

Az épület egyike a Ceglédbercelre jellemző, utcával párhuzamosan telepített polgári lakóépületeknek. Az épület rövid oldalán kialakított tornác utcára nyíló díszes, boltíves ajtaja, az öt osztott ablak, és az utcai homlokzaton, a nyílászárók fölött megjelenő díszítések különleges szépséget árasztanak.  Teljesen egyedi megjelenésű a helyi védelem alatt álló Pesti út 178. számú, 1900 körül épült lakóház, amely földszintes, manzárdtetős kialakítású. A Pesti út felé néző homlokzat szimmetrikus, egyedi jellegét az épület sarkán álló torony képezi.

47. Pesti út 178. (felújítás előtt)

 Különleges a szomszédos telken álló lakóépület megjelenése is. A Pesti út 180. számú, 1965 körül épült lakóház utcai homlokzatával – talán a mellette álló épület egyedi jellegét követve – sajátos.

48. Pesti út 180.

 Bár szerepel a védett építészeti értékek között a Deák Ferenc u. 3. szám alatti épület, amely egy volt urasági kúria, de a ház felújítása során minden eredeti vonását elvesztette. Szintén így járt a Szép utca 32. számú épület, ami egy utca vonalában álló, ötablakos lakóház. Az épület utcai homlokzatát átalakították, az eredeti, íves kialakítású hagyományos ablakok, és az ablakokat keretező vakolatdíszek megsemmisültek. 7.1.3. Egyéb védelemre javasolt épületek Számos, az eredeti épített értékeket őrző, de jelenleg még helyi védelem alatt nem álló épület is található a falu utcáit járva.  Ilyen épület fedezhető fel például az orvosi rendelő mellett, a Pesti út 176. szám alatt, amely egy Ceglédbercelen hagyományosnak mondható 5 ablakos épületben kapott helyet. Az épület szimmetrikus, az ablakok viszonylag keskenyek, és magasak, a fa ablakok háromosztatúak, vízszintes osztásuk íves vonalvezetésű. 49. Az orvosi rendelő mellett álló épület

 Szintén kiemelendő a többablakos lakóépületek sorából a Vasút utca 32. számú, magántulajdonban álló épület. A lakóépület utcával párhuzamos elhelyezkedésű, kontyolt nyeregtetős. Öt ablaka háromosztású fa nyílászáró, íves vonalvezetésű felső osztással. A ház vonalát a faluban hagyományosnak számító magas kapuval megnyitott téglakerítés folytatja. Az épület nemrég felújításra került az eredeti stílusjegyek, anyagok, színek messzemenő szem előtt tartásával. A felújított épület példaértékű lehet, helyi védelme mindenképpen szükséges. 50. Vasút utca 32.

31

7.1.4. Védelemre javasolt településszerkezet Az egyedi értékeken túlmenően fel kell hívni a figyelmet a Kossuth Lajos utca déli szakaszának településszerkezeti sajátosságára. A Pesti út közelében az utca kiszélesedik. A helyiek elmondása szerint itt működött régen a falu piaca. A település főútjától beljebb, az első teleksor hátsó vonalában az utca szélessége megváltozik, és mindkét oldalon kb. 20 méterrel megszélesedik, kisebb teresedést alkotva. Ez a tér négy telek szélességben tart, majd a Kossuth Lajos utca a lakóházak között az eredeti szélességében vezet tovább a Dózsa György út felé. A tér mellett kétoldalt szebbnél szebb régi épületek láthatók. A tér északnyugati csücskében található épület helyi védelem alatt áll. Ez a négyablakos, utcával párhuzamos épület a hagyományos kialakítást tükrözi. A háromosztatú faablakok kiképzése, mintája, az ablakok keretezése és a homlokzat díszítése harmóniát sugall. E lakóépület szomszédságában, a téren álló további két épület fa oromzatos, hagyományos megjelenésű. Sajnos ezek meglehetősen rossz állapotban vannak, felújításra szorulnak. A tér másik oldalán szintén hagyományos jellegű, utcával párhuzamos tengelyű lakóépület áll, amit felújításra került, ezzel kissé veszítve eredeti jellegéből. Lábazatos, oszlopos kovácsoltvas kerítése, kapuja azonban kifejezetten szép. A tér ma csupán egy füves terület, amelyen itt-ott fák állnak. A teresedés déli részén, egy ágas faoszlopon harang látható, amely kis zsindelyes tetővel fedett.

32

51. A Kossuth Lajos utcai Harangláb

Az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc tiszteletére emelte a falu a Kossuth Lajos utcai Haranglábat. A füves területen belül ide burkolt utak vezetnek és a harangláb körbejárható.

7.1.5. Egyéb épített értékek  Ceglédbercelen több régi kereszt is meghatározza a településképet, amelyek elhelyezkedéséről a 6. Tájtörténet című fejezetben írtunk. A katolikus templom előtt látható Feszület kőből készült, lépcsőzetes talapzaton áll és a rajta lévő évszám szerint 1868-ban állították. Krisztus keresztre feszített alakja alatt a gyászoló Mária álló szobra látható. Egy másik kőkereszt a temető egyik keresztutcája mellett található. Szintén kőkereszt bújik meg Ceglédbercel külterületén, az erdő mélyén. A nagyon régi kőkereszt talapzaton áll, felirata már olvashatatlan.

52. A templom előtt álló, a temetői és az erdőben található kereszt

Több fából készült kereszt is található a falu közterületein. Az egyik a Liget utca és a Szép utca találkozásánál kialakult kis téren áll, kovácsoltvas kerítéssel körbekerítve, virágokkal, tujákkal övezve.

Fakereszt található a Pesti út 20. számú ház előtt, a Pesti út, Albertirsa, Ceglédbercel közigazgatási határa közelében. A Cserői úti kereszt, a Cserői út és a Dózsa György út kereszteződésénél, a beépített terület jelenlegi határán áll.

33

53. A faluban található fából készült keresztek és a temetői Golgota csoport

Kis kerítéssel óvott az Aranyhegy utcai kereszt és a Homokrész kereszt, az egykori Schönlieber tanyánál (Tehenes Tibor fotója). Különleges értéket képvisel a Golgota csoport a temetőben, amely három egymás mellett álló kereszt, középen Krisztussal. A Bajcsy Zsilinszky utcai házsor előtti füves közterületen található. Kerítéssel nem védett. A mögötte lévő házsoron figyelhető meg az utca, és ezzel Ceglédbercel egyik sajátos beépítésmódja, a fűrészfogas beépítés. 53. A Bajcsy Zsilinszky utcai feszület

7.1.6. Emléktáblák, szobrok, emlékművek  A kereszteken kívül számos emléktábla, szobor és emlékmű díszíti még a falu utcáit, tereit. A legtöbb ezek közül a település központjában, a Polgármesteri Hivatal mellett és a templom előtti parkban található. A Hivatal homlokzatán látható emléktáblát az Önkormányzat állíttatta 1996-ban a magyarországi németek kitelepítésének 50. évfordulója alkalmából.

54. A Hivatal homlokzatán látható emléktábla

 A Hivatal előtti téren kapuszerűen emelkedik két egymás felé hajló folyamatosságot ábrázoló pirogránit kerámia és fa oszlop, amely Ceglédbercel alapításának 200. évfordulója alkalmából került itt elhelyezésre 2004. augusztus 20-án. Az emlékművet Ceglédbercel Község Önkormányzata a Német Kisebbségi Önkormányzattal közösen állíttatta. A pirogránit oszlopok díszesek, domborművekkel díszítettek a falu történetéről. A kerámia oszloppal szemben a meghajlott fa és a rajta futó kerámia szőlők az élet újrakezdését, a meghajlott faoszlop és a végén csavarodó fonat az élet által adott és kapott terheket jelképezik.

34

55. A Polgármesteri Hivatal előtti téren található emlékművek, egyéb értékek

 Az oszlopok mögött egy szikladarabból készült csobogó található melynek egyik fele mohásodott, a szikla másik oldalán az alábbi idézet olvasható: „A víz szalad a kő marad.” Vass Albert. A szikladarab egy kis kerek vízfelület közepén áll, körülötte terméskő burkolat és padok.  A Hivatal Pesti út felé néző homlokzata előtt, csakúgy, mint a Helytörténeti ház előtt szépen felújított, régi tűzoltószekér látható. Mindkét szekeret 2015-ben újíttatta fel az Önkormányzat, a Hivatal előtt álló szekér körül fahasábokból rakott körben zúzottkő szórás. Mindkét szekér mellett tábla látható a felújításban résztvevők felsorolásával.

56. Hivatal és a Helytörténeti ház előtt álló, szépen felújított, régi tűzoltószekerek

 Az út és a csobogó között Ceglédbercel régi címere van virágokból kirakva, a falu utcabútorokon, intézmények nyílászáróin alkalmazott jellegzetes kék színére festett facölöpökkel körülvéve.

 Az emlékművek közül több a Petőfi Sándor utcában, a templom előtti parkban kapott helyet. Itt magasodik az Első Világháborús Hősök Emlékműve, amely fehér, tűszerű szobor, két oldalán fekete gránittáblákkal, melyeken a hősi halottak neve van bevésve több oszlopban. Az emlékmű talapzatán az alábbi szöveg olvasható: „Testük a hazáé Lelkük az Istené Fájdalom a családjuké” A falu lakossága által 1936-ban állított emlékmű körül alacsony kovácsoltvas kerítés található, s a körülhatárolt négyzet alakú terület virágokkal beültetve. Az emlékművet 2017-ben felújították.

35

56. A Petőfi utcában található Első Világháborús Hősök Emlékműve

 Az emlékművel szemben három egymás mellett álló kopjafa az 1956-os forradalom emlékét hirdeti. A talajból kissé kiemelkedő alap terméskővel burkolt, környezete szépen parkosított.

56. A Petőfi utcában található, az 1956-os forradalom emlékét őrző kopjafák

 Feljebb, a templomhoz közelebb a II. világháború hőseinek és áldozatainak az emlékére állított fehér, felfelé szélesedő, kőből készült emlékmű látható. Az oldalán felirat hirdeti, hogy az emlékművet a község lakossága állíttatta 1990-ben. Körülötte a park kis kör alakot képez, és padokkal szegélyezett. 57. A II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékműve

 A katolikus templom mellett a temető irányába továbbhaladva a park egy gyönyörű szoborral zárul. Szent István – a Millennium tiszteletére emelt – szobra egy szikla tetején áll koronával a fején, büszkén, egyik kezében az országalmát tartva.

57. A Millennium tiszteletére emelt Szent István szobor

 A Református Templom mellett egy szobrot láthatunk, amit 2017. május 21-én állítatott Ceglédbercel Község Önkormányzata a régi felhagyott temető zöldterületének szélén, egy szép fasor előtt. Nepomuki Szent János, a település védőszentjének szobra egy magas, hasáb alakú kő talapzaton álló pironitgárnitból készült alkotás, amelynek közvetlen környezetét kis kör alakú terecskeként alakítottak ki.

58. A Nepomuki Szent János szobor a református templom mellett

 A temető mögött, a parkoló mellett egy faragott, különleges formájú fakereszt áll, Ligeti Márton alkotása. A talapzatán lévő évszám 1920, amely Trianon emlékét idézi. Rajta Kölcsey Emléklapra című epigrammájának utolsó sora: „A Haza mindenek előtt”.

59. A Trianoni emlékmű és a Szüretelők az Aranyhegyen elnevezésű szobor

 A temető felett, a Ruttner Farm előtti füves téren a Szüretelők az Aranyhegyen pirogránitból készült műalkotás látható, hirdeti a falu fő megélhetési forrását jelentő szőlőtermesztés, borászat jelenlétét. A majdnem ember nagyságú műalkotáson a nőalak épp egy szőlőtőkéről szüreteli a gyümölcsöt, és teszi a férfi hátán lógó, már majdnem teleszedett puttonyba.

36

 Szabó Pálnak, a község egyik szeretett és tisztelt testnevelő tanárának állított márvány emléktábla a róla elnevezett parkban található. (Dózsa György utca és Bajcsy Zsilinszky utca által határolt zöld területen).

37

60. A Szabó Pál Szabadidő Parkban található emléktábla

A kényszermunkára elhurcoltak emlékére állították 2016-ban a Malenkij Robot Emlékművet, amely a Cserői iskola előtt kapott helyet. A szovjet csapatok 1944. novemberi bevonulása nagy csapást jelentett a falunak. Mintegy 648 személyt hurcoltak el kényszermunkára a mai Ukrajna területén fekvő Donyeck medencében lévő Novij Donbássz-ba. A „cserői” általános iskola volt a helyi és a környékbeli svábok gyűjtőpontja, innen indultak a szerelvények Cegléden keresztül Ukrajnába. A Szovjetunióba málenkij robotra elhurcolt emberek közül 164-en soha nem tértek haza, nyughelyük a Novij Donbássz-i föld. A túlélők három csoportban tértek haza, az első csoport 1946-ban, a második 1947 szeptemberében, míg az utolsó csoport 1949. november 4-én. Az idegenben elhunytak emlékére a falu emlékművet állíttatott. Ceglédbercel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete által hozott döntés értelmében november 4-e a falu emléknapja. 61. A málenkij robotra elhurcolt 648 személy emlékműve (forrás: http://freude.hu/wpcontent/uploads/eml%C3%A9km%C5%B1.jpg)

A település identitását a történelmi-, a társadalmi-, és a nemzetiségi gyökerei, és földrajzi elhelyezkedése határozzák meg.

62. Régi fényképek a falu életéből (Forrás: Darázsi Csaba)

7.2. Táji, természeti örökség A település legértékesebb természeti területei a Gerje-patak árterületén található gyepek, és maga a vízhálózat, melyek az országos ökológiai hálózat részét képezik. A terület tájképi jelentőségéről korábban szóltunk, itt is megismételjük, hogy a völgy a kilátás és a településre való rálátás szempontjából egyaránt kiemelkedően értékes tájképi elem, sáv. Másik természetközeli folt az egykori tatárjuharos-lösztölgyes erdőállomány hírmondó erdőfoltja. Maradéka a Kálvin-hegyi lösz magaspart tövében található, ahol a löszfal is védelemre méltó érték, így a terület szintén az országos ökológiai hálózat részét képezi. 63. A Kálvin-hegyi lösz magaspart, Kürtösi Edina fotója (http://www.panoramio.com/photo/35100622#)

Természetközeli karakterterület

Országos Ökológiai Hálózat övezetei

A fenti területeket függetlenül a művelési ágtól, vagy a területfelhasználási kategóriától, természetességet sugárzó tájkarakter területként, röviden „természetközeli karakterterületként” határoltuk le és településképi szempontból meghatározó területbe javasoljuk sorolni. A helyi védelem alatt álló természeti értékek Madách utca vége Petőfi u. Cserői állomás

1866 hrsz. mellett 1495 hrsz. 387/7 hrsz.

2 db csertölgy platánfa hársfa

38

Védett fák Madách utca vége, 1866 hrsz. mellett: 2 db csertölgy

Petőfi u. 6., 1495 hrsz: platánfa

Cserői állomás, 388 hrsz.: hársfa

39

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 8. Településképi szempontból meghatározó területek

40

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 8. Településképi szempontból meghatározó területek – Eltérő karakterű területek lehatárolása, a településkép, arculati jellemzők és településkarakter bemutatásával 8.1. Lakóterületek Mint a 4. fejezetben látható katonai felméréseken is nyomon követhető, Ceglédbercel hosszú és vészterhes történelmi fejlődése eredményeképpen az 1800-as évek első felében már egy önálló kis település képét mutatta. Jól látható, hogy a falu ősi településmagját a mai Petőfi Sándor utca széles sávja két oldalán, a Pesti út mentén és a Dózsa György út mellett kialakult lakóterületek képezik. Az akkori település északon a mai Szép utca vonaláig tartott, keleten a Szél utca, Hunyadi utca és a Rákóczi utca melletti teleksor határolta.

A Pesti út déli oldalán futó teleksor is megfigyelhető a korabeli térképen, és a Vasút utca mentén kialakult telkek, valamint az arról délkeleti irányban kiinduló Táncsics utca és a Tó utca is látható a térképen. Megfigyelhető, hogy az említett utcák mentén nagy telkek húzódtak, amelyek első, utca felőli része adott helyet a lakóépületnek és a sokszor mellette álló melléképületnek, a telek hátsó, beépítetlen fele szolgált a háztáji gazdálkodásra, állattartásra, növénytermesztésre. A településmagra szabályos, merőleges utca- és telekhálózat jellemző. Jelenleg már csak a Pesti út – Szép utca – Liget utca – Deák Ferenc utca által határolt tömb tükrözi az akkori telekstruktúrát, a telkek megosztása itt még csak a Liget utca mentén és a Szép utca déli szakaszán indult meg. A többi, abból az időből származó telektömbben a földrészletek elaprózódása már szemmel látható folyamat. A tömbbelsők középvonalában utcákat nyitottak, s arról a nagy telkek megosztásával két-két új teleksort alakítottak ki. Így jött létre a József Attila utca, a Rózsa utca, a Zrínyi utca folytatása és a Somogyi utca. 64. A Pesti úti utcakép

41

A belső utcák mentén kisméretű telkek alakultak ki, sok helyen az eredeti telkeket három, esetenként még több darabra osztották fel. A Pesti út déli oldalán és a Vasút utca mentén fekvő telkek nagy része még az eredeti nagyságában maradt meg. A Petőfi Sándor utcától és a Dózsa György úttól keletre a kialakult utcahálózat, a kiosztott telkek már láthatók a korabeli térképeken, de ezen a részen még akkor lakóépületek nem épültek, csupán kisebb épületek figyelhetők meg az egyes ingatlanokon. Itt a telkek mérete jóval kisebb, mint a korábban említett telektömbökben.

42

65. Régi fotó (Forrás: Darázsi Csaba)

A XIX. század második felében a település további növekedése csekély mértékű volt. A Harmadik Katonai Felmérés szerint csupán a Bajcsy Zsilinszky utca keleti felén alakult ki új teleksor. Az új utca mentén a telkek keskenyebbek voltak, mint a korábban beépült településrészeken, de a beépítés jellege hasonló. A térképen határozottan látható a Pesti út és a mai Dózsa György út – Budai út vonala, valamint a Ceglédbercel vasúti nyomvonala is a ceglédberceli vasúti megállóval és a Lapos tanyánál megépített Ceglédbercel-Cserői vasútállomással. Az 1881-ben készült Kataszteri térképen látható, hogy a településmag a Pesti út mentén, Albertirsa felé és Cegléd felé épült tovább, egészen a Ceglédbercel-Cserői vasútállomásig, és az út mentén új parcellázás figyelhető meg. Már a Szép utca túloldalán is új telek, lakóházak láthatók. A település fejlődése keleti irányba haladt tovább. A kataszteri térképen Gulyajárásként említett legelőt részben már a XIX. század végén felparcellázták. Az 1941 évi Katonai Felmérésen látható az újonnan beépült keleti településrész a Pesti út, és a mai Dózsa György út – Budai út között. Ekkor alakult ki az Iskola utca és az Ady Endre utca közötti lakóterület déli része, valamint az Ady Endre utca és a Cserői út közötti rész.

66. Ceglédbercel-Cserő vasútállomás

Az Ady Endre utca és a Cserői út közötti telkek mérete már jóval kisebb, mint az ősi településmag eredeti telekméretei, de a beépítési jelleg itt is hasonló. Ebben az időszakban indult meg a falu fejlődése északnyugati irányba is, és a Pesti úti lakóházsor folytatásán kívül megjelent az Aranyhegy utcai valamint az Arany János utcai beépítés a TSZ központ területét megközelítve. Ezen a részen a telkek mérete változatos, de a falura jellemző szabályosság itt is megfigyelhető. A településszerkezet kialakulásában a következő támpont az 1970-ben készült topográfiai térkép. Ezen megfigyelhető, hogy új beépítés jelent meg a Ceglédbercel-Cserő vasútállomás környékén, a Vaspálya utcára merőleges új utcákban. Beépült a Dózsa György úttól északra található terület, egészen az egykori Cserőmajorig, amelynek helyén egy szőlőfeldolgozó és pincészet alakult ki a majorsági épületekből. A telekosztás itt is szabályos, azonos méretű telkekkel, oldalhatáron álló családiházas beépítéssel, de az épületek alakja már egész más jelleget mutat. A Pesti út menti beépítés elért egészen a mai belterületi határig és a Vörösmarty utca mentén is megjelentek új lakóépületek. Az 1960-as évektől az 1980-as évekig beépült lakóterületek a belterület keleti részén figyelhetők meg. A Béke, Ifjúság, Lehel, Erkel, Radnóti utca környékén a telkek keskenyebbek és kissé hosszabbak, mint a Cserői út túloldalán korábban kialakult ingatlanok, a lakóépületek pedig már nem a régi hagyományos formát tükrözik. A legújabban beépült lakóterületek a Szőlő, a Nyárfa és a Major utcák környékén alakultak ki. 67. Ceglédbercel 1960-1980 évek közötti beépítésű területei

Szintén nagyon szabályos telekstruktúra figyelhető meg a Radnóti és az Erkel Ferenc utcák térségében, csak itt a telkek kisméretűek, de az épületek ezekben a tömbökben szintén szabályos rendben sorakoznak az utcák mentén. Viszonylag új beépítés látható a Szél utca északi oldalán fekvő teleksorban, és az Aranyhegy utca környékén is megjelentek a legkorszerűbb jegyeket magukon viselő lakóházak. Míg a település régebben kialakult lakóterületeire általában az oldalhatáron álló családi házak a jellemzőek, addig a legújabb beépítések során helyenként már a szabadonálló épület-elhelyezést választják a tulajdonosok. 8.1.1. Telepítés 8.1.1.1. A településmag szabályos utcahálózatú, derékszögű telekosztású tömbjeiben az eredeti épületek kivétel nélkül oldalhatáron, előkert nélkül épültek. A hagyományos, nyeregtetős lakóépületek utcára merőlegesen elnyúló téglalap alakúak, de ezek között már számos L alakú épület található. Ezeknek az épületeknek az első része az utcával párhuzamos téglalap alaprajzú, általában a kert irányába csak egy keskenyebb épületszárny nyúlik, és sok esetben az épület szélessége a belső helyiségek funkcióihoz igazodóan hátrafelé lépcsőzetesen csökken. A lakóépületek és sok helyen a telek másik oldalhatára közelében álló melléképületek e területen, az utcafronton állnak. Ilyen jellegű a beépítés a Pesti út vasútig tartó teljes szakaszán, a falu főutcájára merőlegesen nyíló utcák nagy részében, egészen a Liget és a Dózsa György út, Cserői út vonaláig.

43

68. A településmag jellegzetes telepítésmódja

44

69.

Az ősi településmag a magasból

Egyedi jelleget tükröz a „ferde” Bajcsy Zsilinszky utca és Iskola utca mellett kialakult két házsor, ahol fűrészfogas beépítésmód figyelhető meg. Ezek az épületek már nem az utcai telekhatáron állnak, hanem előkertesek. Az előkert mérete a lakóépület északi csücskénél általában 5 méter körüli, de ettől kismértékben eltérő előkert-méretek is kialakultak. Jellegzetes fűrészfogas beépítés figyelhető még meg a Táncsics utca egy-egy szakaszán is.

70. Fűrészfogas beépítés

8.1.1.2. A hagyományos beépítésű lakóterületekhez kapcsolódó, átalakuló telektömbökben a Kádár korszak egységes jellegű „kockaházai” a jellemzőek, amelyek 5 méteres előkerttel és egyes területeken szabadonálló épület-elhelyezéssel épültek. Ezeket az épületeket vagy négyzet, vagy az utcával párhuzamosan elhelyezett téglalap alaprajz jellemzi.

71. Egységes utcakép

8.1.1.3. Az újabb beépítésű lakóterületeken az épületek alaprajzi megformálásban és a telken való elhelyezkedésükben is változatos képet mutatnak. Beépítésük oldalhatáros vagy szabadonálló, és az épületek előkertje is különböző méretű. E területen egységes beépítési jelleg nem határozható meg. 8.1.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma 8.1.2.1. Ceglédbercelen a régi építésű családiházak kivétel nélkül földszintesek. A településmagban még sok helyen megtalálhatók az eredeti földszintes, nyeregtetős lakóépületek, amelyek tetőhajlásszöge 40-45 fok körül alakul. A legrégebbi lakóépületek utcára merőleges tetőgerinccel, fedélszékes szerkezettel épületek. A nyeregtetők héjazata cserépből készült. A mai napig megőrzött korabeli épületek oromzatos kialakításúak. Ennek egyik szép példája a Helytörténeti ház, ahol az annak idején lakóépületként funkcionáló tisztaházon az oromfalak felső kétharmada deszkázott, alsó egyharmada falazott, fröcskölt vakolattal. Az oromfal felső kerete párkányszerűen előreugrik. A Pesti út mellett, a Vasút utcában, Aranyhegy utcában, a Kossuth Lajos utca mentén még számos ilyen oromfalas lakóépület megfigyelhető. Ezek az épületek általában helyi építészeti védelem alatt állnak. E lakóépületek mellett többnyire még egy-egy melléképület is állt a telkek másik oldalán, általában az utcafronton. A melléképületek tetőformája is a tisztaházéhoz hasonló, csak az alaprajzhoz igazodóan valamivel kisebb nyeregtetők figyelhetők meg ezeken az épületeken. A tető fedése szintén cserép volt, és az oromfal kialakítása is hasonló, csak kevésbé díszes, mint a lakóházé. Ceglédberceli jellegzetesség a lakóépületek fa oromzatának díszítése, a két kerek, és középen felettük egy kereszt alakú nyílás, amely még elég sok régi épületen felfedezhető. Az ősi településmag területén a hagyományos nyeregtetős épületek között már megtalálhatók az utcával párhuzamos kontyolt nyeregtetővel rendelkező lakóépületek is, amelyek kissé magasabbak a régebben épült lakóházaknál. Ezek az épületek általában L alakban befordulnak a telek belseje felé, és ezt a tetőforma is követi. Az épületek cseréppel fedettek. Szintén megfigyelhetők manzárd-tetős lakóépületek is e területen, ahol a fő tetőgerinc az utcával párhuzamos. 8.1.2.2. A központi részekhez kapcsolódó, átalakuló telektömbökben, amelyek a hatvanas évektől kezdődően épültek be vagy a régi épületek átépítésével megváltozott az eredeti jellegük, a négyzetes, vagy utcával párhuzamosan álló téglalap alakú, sátortetős épületek a jellemzők, amelyek szintén földszintes kialakításúak. Ezek tetőhajlásszöge az épület alaprajzából adódik, és mivel azok közel azonosak, így a tetőformák, hajlásszögek is hasonlóak.

72. Egységes sátortetős utcakép

8.1.2.3. Az újabb beépítésű lakóterületeken a lakóépületek jellege a legváltozatosabb képet mutatja. Az épületek földszintesek, vagy tetőtérbeépítésesek. Csupán egy-két nagyobb magasságú, de legfeljebb kétszintes ház figyelhető meg a faluban. A tetők formája az épületek alaprajzához igazodó, a legtöbb nyeregtetős, esetenként mediterrán jellegű, alacsonyabb hajlásszögű tetővel fedett.

45

73. Az újabb beépítésű lakóterületek

Megfigyelhető a faluban néhány olyan utca, ahol a legkülönbözőbb tetőidomú és magasságú lakóépületek sorakoznak. A manzárd tetős épület mellett tetőtérbeépítéses, amellett földszintes, sátortetős, majd nyeregtetős épületek követik egymást. Ezekben az utcákban nem alakult ki egységes beépítettség az építtető és a tervező egyéni elképzelései valósultak meg, ezért egységes utcakép sem alakult ki.

74. Az egységes utcakép hiánya

8.1.3. Terepalakítás Ceglédbercel egyes lakóterületei a falu feletti dombokra kúsznak fel, így vannak enyhébb lejtésű, beépítésre váró telkek is. 8.1.4. Színek A falu lakóépületei általában változatos színvilágúak, visszafogott színválasztásukkal mégis egységes jelleget kölcsönöznek a településnek. Sok a fehér vagy ahhoz közel álló színű épület. A falu szélső területein, az újabb építésű lakóházakon azonban már megjelennek a ma divatosnak mondható színek, a vörös, az élénksárga, esetenként az élénk rózsaszín is. A lakóépületek sorából különleges színvilága miatt ki kell emelni a Helytörténeti ház épületét, amelynek színezése a település ősi hagyományait követi.

46

75. A Helytörténeti ház

„Az utcai homlokzatok színe, díszítése egykor Ceglédbercelen tipikusnak volt mondható; az élénksárga meszelt homlokzat és az ablakok sötétkék sávokkal keretezettek, a tisztaház felső kerete párkányszerűen előreugrik. Az ablakok fehérre festettek. Az udvart az utca felé deszkából készült, világoskékre festett kis- és nagykapu, valamint vakolt, a ház színére festett vályogkerítés zárja le.” (Részlet a Ceglédberceli füzetek – Falumúzeum című kiadványból.) 8.1.5. Kerítések Ceglédbercelen a kerítések is változatos képet mutatnak. Nem lehet egységes jellegről beszélni, azonban mégis találhatók olyan kerítések, amelyeknek nagyon sok változata megfigyelhető a település utcáiban.

76. Jellegzetes ceglédberceli kerítések

A falusiak életmódjából adódóan alakult ki az a kerítés és kapumegoldás, amely Ceglédbercel főutcáin, és hagyományos beépítésű utcáiban még ma is számos helyen megfigyelhető. Ez a lakóépület mellé épített „nagykapu”, amely nagy magasságban a kapuoszlopokat összekötő tetővel zárul. A tető jóval magasabban van, mint a fából vagy vaslemezből épület kapu, hiszen itt kellett a telekre bevinni a magasra halmozott szénát, szalmát, terményeket, gépeket.

47

48

77. A betonkerítések sokfélesége

A tető helyenként az egymás mellett álló épületek összekötésére is szolgál, és így járul hozzá az egységes utcakép kialakulásához. Kedvező, hogy sok felújított, vagy újonnan épített épület mellett is ezt a fajta kapumegoldást választották az ingatlantulajdonosok, így van követhető példa ennek esztétikus megoldására. Az egyik leggyakrabban látható kerítés előregyártott beton elemekből készül, és mintázata a legkülönbözőbb formákat tükrözi. A helyiek elmondása szerint élt a környéken egy mesterember, aki ezeket az elemeket gyártotta. Az áttört változatok közül megfigyelhető napsugaras mintázatú, szabályos téglalap osztású rácsozattal épített, rombuszhálós, íves végű nyílásokkal kiképzett, és még számtalan egyéb formában kialakított beton-kerítés, de mindegyik jellemzője, hogy elég magas betonelemes lábazattal készült, betonoszlopokkal gyámolított. A lábazat a kerítés teljes magasságának 40-50 %-át alkotja, s a lábazat felülről párkánnyal zárul. A lábazat esetenként sima felületű, de többségében az is mintázott. A kerítés síkjából kiugró oszlopok általában csúcsos fejezettel rendelkeznek. E kerítések között ritkán találni olyanokat is, amelyeknél az áttört betonelem erősen, már-már az ízléstelenségig díszített. A betonelemes kerítés másik változata tömör kivitelben készült, de kisebb elemekből téglaszerű kirakással. Ezek az elemek erősen mintázottak, egyenes vonalú, rombuszos vagy körkörös mintákkal díszítették őket. Ez a motívum sok helyen, a lakóépület lábazatán is megjelenik. A házak és kerítések lábazatát képező betonblokkokat, betontéglákat néha a helyiek maguk készítették előregyártott sablon alapján. A betonkerítések kapuja általában vasból készült. A betonkerítés egyik szép példája a vasút mentén kiépített kerítés, amely jelentős hosszban kíséri a vasúti területet a Pesti úttól a Ceglédbercel-Cserő vasútállomásig a Vaspálya utca mentén. Megjelenése a máshol is ismert alacsony „MÁV” kerítés, hullámzó vonalvezetésű felső záródással, félköríves felső végződésű oszlopokkal.

78. Lábazatos, oszlopos kovácsoltvas kerítések, kapuk

Számos kovácsoltvas kerítés is található a faluban. Ezek vagy kizárólag vasból készültek a kapuval együtt, vagy betonoszlopok tartják a kovácsoltvas kerítéselemeket. Ezeknél általában a betonkerítéseknél ismertetett díszítés figyelhető meg az oszlopokon. A nagyon díszes betonkerítéshez hasonlóan díszes kovácsoltvas kapu társul, esetenként kőoroszlános díszítéssel.

79. Fából készült kerítések és kapuk

Más településekkel ellenlétben Ceglédbercelen kevésbé jellemző a fakerítés. Találhatók azonban lábazatos fakerítések egymás mellett sorakozó deszkákból, fakapuval, de számos betonlábazatos, betonoszlopos fakerítés is megfigyelhető. A lábazat, az oszlopok vagy a korábban említett mintákkal díszítettek, vagy terméskővel, téglával burkoltak. A téglából rakott kerítés is sok helyen megtalálható.

80. Téglából készült kerítések

Ezek vagy teljesen tömör falat képeznek, vagy részben áttörtek. Jellegzetességük a szép megformáltság, a tégla kis elemeinek játéka. E kerítések díszítése általában sávos, és helyenként az élével az utca felé forduló téglasor adja a kerítésfal különlegességét. Újabb változatában kovácsoltvas rácsokkal díszített téglakerítések is épültek. 8.1.6. Kertek A kert egy olyan településen, mint Ceglédbercel, legalább olyan fontos része az ott lakók életéknek, mint a ház. A kert biztosítja az épület közvetlen kapcsolatát a természettel, a fák megfelelő telepítéssel nyáron árnyékba borítják a lakás egyes részeit, télen a lombhullató növények pedig jótékonyan átengedik az alacsony pályájú nap sugarait.

49

Itt a kertek – egy „alvótelepüléstől” eltérően – nem elsősorban a pihenést, rekreálódást szolgálják, hanem a telkek legjelentősebb részét még ma is gazdálkodásra használja tulajdonosa. A pihenésre szolgáló kertekben a dísznövények telepítése a meghatározó. A lakóépület mögötti részen azonban a haszonnövények az uralkodók. Sok helyen a településképben ez is meghatározó, de az épületek utcafronti elhelyezkedése, vagy a tömör kerítés nem igazán engedi érvényesülni e belső területek látványát. A faluban még ma is nagyon sok a hatalmas méretű ingatlan, amely az eredeti telekosztás maradványa. A mai gazdasági helyzetben azonban ez már gyakran problémát jelent, az egész nap a lakóhelyüktől távol dolgozó emberek, az idősek már nem képesek megművelni a telkeiket, nem folytatnak háztáji gazdálkodást, és egyre nagyobb az igény e nagy telkek megosztására. Ez természetes folyamat, de ezzel a település szerkezete teljes mértékben átrendeződik, igazodik a mai kor igényeihez. A lakótelkek kertje Ceglédbercelen általában rendezett, sőt a telektulajdonosok a telekhatárok előtti közterületet is beültetik, karbantartják. Ennek köszönhető a falu kedvező megjelenése, barátságossága. 8.1.7. Tornácok, előtetők Ceglédbercelen még szerencsére elég sok hagyományos jellegű, tornácos parasztház fedezhető fel. Mivel azonban a településmag területe is jelentősen átalakult az idők folyamán, a régi épületek közé egész más jellegű épületek ékelődtek, így ezek a tornácos épületek már csak kisebb utcaszakaszokon nevezhetők arculatot meghatározónak. Az ősi hagyományokat a Helytörténeti házon lehet megfigyelni. „A főépületen, az udvar felőli részen – megszakítással – húzódik végig a fehér alapon kék hengerelt mintával díszített gang, amely gyakran ajtóval nyílt az utcára. Ezen a házon ez az ajtó hiányzik, vagy meg sem épült. A gangot áthidaló gerendát mellvéden álló két négyzetes féloszlop tartja.” A ma még fellelhető tornácok általában négyzetes fa vagy téglából rakott, vakolt, fejezetes oszlopokon álló látszó faszerkezettel készültek. Találhatók még könyökfás faoszlopokon nyugvó szerkezettel épült tornácos házak is. Sok helyen sajnos már nagyon rossz állapotban vannak ezek az eredeti épületek, épületrészek.

81. Jellegzetes tornác-kialakítások

Néhány épületen üvegezett veranda fedezhető fel. Ezek általában íves záródású, szélesebb nyílások ablakszerű kialakításával épültek, s az üvegezésük osztott, több kisebb darabból álló. Ez képezi ezeknek az épületeknek díszét. A faluban az előtetők nem jellemzőek. Ahol előtető épült, ott ezek a lakóépület tetőformájához igazodnak, annak hajlásszögét követik, helyenként fa gerendák támasztják alá a kiugró előtetőket, oromzatuk fából készült. 8.1.8. Ajtók, ablakok

50

A falu főutcájában és a településen elszórtan még szép számban felfedezhetők ősi, hagyományos megjelenésű épületek, amelyeken az eredeti ajtók, ablakok is megfigyelhetők. A régi nyílászárók fából készültek, és sok esetben faragottak voltak. Az ablakok osztottak, az ablakkereteket általában fehérre vagy sötét színűre mázolták, de a Helytörténeti ház ablakai például sötétkék sávokkal keretezettek. Az utca felé többablakos homlokzattal néző épületek ablakai esetenként háromosztatúak, és a vízszintes osztás íves kialakítású, faragott. Sok helyen az ablakok körül díszítések figyelhetők meg, két oldalt a fal síkjából kiemelkedő oszlopok, könyöklők, párkányok, vagy az ablak fölött kidomborodó önálló díszek. E díszítés igen változatos formában jelenik meg a falu lakóházainak utcai homlokzatán. Az utcára nyíló ajtók szintén fából készültek, az ablakokhoz hasonlóan osztottak. Színük általában fehér, barna vagy zöld, és többször íves kialakításúak.

81. Jellegzetes ablak-kialakítások

8.1.9. Példák homlokzatképzésre, részletek 8.1.9.1. Ceglédbercel településmagjában még szerencsére sok régi, példaértékű, hagyományos jellegű lakóépület lelhető fel, de sajnos a megmaradók sok esetben nagyon rossz állapotban vannak. A falu legrégebben épült lakóházain a fa oromzat a meghatározó. Az oromfalak felső kétharmada deszkázott, alsó egyharmada általában falazott, fröcskölt vakolattal. Sok helyen az oromfal felső kerete párkányszerűen előreugrik. Jellegzetes a fa oromzat díszítése, amely három nyílás. Szimmetrikusan két kis kör alakú nyílás figyelhető meg az oromzat középvonalában, fölötte középen pedig általában egy kereszt alakú nyílás található, de helyenként megjelenik ennek kissé más jellegű változata is.

Az ablakok mellett és felett látható díszes mintázat is jellemző a faluban.

51

A belső területeken a lakóépületeken kívül még számos jellegzetes egyéb épület, építmény található. Sok hátsókertben fedezhető fel kukoricagóré, szénatároló, pincelejárat, egyék kisebb melléképületek, amelyek hozzátartoznak a falu képéhez.

52

82. A még ma is fellelhető kukoricagórék

A falu jellegzetességei a széles utcafronttal rendelkező, az utcára 3-4-5 ablakkal néző házak. Ezeken a lakóépületeken az ablakok általában keskenyek, osztottak, fehér vagy barna színre mázoltak. Az ablakok vízszintes osztása sok esetben íves megjelenésű. Különlegessége ezeknek az épületeknek a homlokzati díszítés, amely elsősorban az ablakokat hangsúlyozza ki a nyílás fölötti díszekkel, az ablakok között a falból kissé kiálló fejezetes áloszlopokkal, keretekkel. Az oszlopok általában az épület sarkain is megjelennek. Található a faluban még 6 ablakos épület is, amelynél az ablakokon kívül a tornácot lezáró boltíves ajtó is az utcai homlokzatra nyílik. Az ajtó fölött díszítés, körülötte az ablakokéhoz hasonló keretezés látható. A Pesti út 123. számú telken álló Schönléber ház a hajdani módosabb ceglédberceli parasztházak jellegét tükrözi. Ötablakos, L alakú lakóépület, amelyen a tornác kapuja is az utcai homlokzatra nyílik. Az utcai homlokzata díszes téglaborítást kapott, a bejárati ajtó boltíves, napsugaras díszítésű két ovális színes üvegablakkal. Az épület eredetisége miatt jelentős értéket képvisel, nyílászárói, homlokzata is eredeti. 83. A Schönléber ház díszes utcai homlokzata

53

84. A jellegzetes 3-4-5 ablakos ceglédberceli lakóépületek

Sajnos több olyan épület is megfigyelhető, amelyeknél az ablakkereteket, díszeket már eltávolították, az ablakokat kicserélték, és így a ház képe elvesztette eredeti hangulatát. Több olyan újabb épület is látható a falu utcáiban, amelyeknél szintén 3-4-5 ablak nyílik az utcára, de ezeken a nyílások már szélesebbek, az ablakok „modernebbek”, mint eredeti társaiknál. A díszítések azonban ezeknél az épületeknél is megfigyelhetők, csak visszafogottabb formában. 8.1.9.2. Az újabb beépítésű lakóterületek épületein a homlokzatképzés megoldásai, az építészeti részletek a tulajdonosok egyéniségét tükrözik, ezért nagyon változatosak. Itt az egységes jelleg nem alakul ki, sok esetben egyes épületek kirínak környezetükből színükkel, az épület részleteinek (pl. külső lépcsőház) kialakítása, vagy csak a szükségtelen szintbeni kiemelés miatt. Ezeket a kedvezőtlen településképi megjelenésű elemeket kerülni kell az új épületek kialakítása során, és törekedni kell az új utcaszakaszok minél egységesebb megjelenésére, az egymáshoz alkalmazkodó – és nem egyforma! – épületek megvalósítására. Az építészeti alázat elengedhetetlen annak érdekében, hogy Ceglédbercel megjelenése az őseink által teremtett kedvező képet őrizze, vigye tovább. 85. Tetőtérbeépítéses lakóépületek sora

Különleges lakóépületek  Ugyan lakófunkciót tölt be, de igazán a településközpont részét képezi a Pesti út 178. számú, 1900 körül épült lakóház, amely már hosszú évtizedek óta eredeti jellegéhez méltatlan megjelenésű. A ma ugyan lakott, de állagában leromlott épület távlatban kedvezőbb, különleges megjelenésének jobban megfelelő hasznosításra érdemes.

86. A Pesti út 178. számú lakóépület felújítás előtt

54

o Telepítés Az előkert megtartásával, szabadonállóan épült ház közel téglalap alakú, de a főhomlokzatán a középső rész kissé beugrik. Ezzel a manzárdtető formája még jobban érzékelhetővé válik. A két utca sarkán álló épület tornya a sarok felé néz, az épülettől 45 fokban elforgatott négyzetes alaprajzzal.

87.

Régi képeslap (Forrás: Darázsi Csaba)

o Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma A helyi védelem alatt álló épület földszintes, manzárdtetős kialakítású. A Pesti út felé néző homlokzat szimmetrikus, de egyedi jellegét az épület sarkán álló torony képezi. A torony magassága az épület magasságának kb. másfélszerese, és tetőzete különleges megjelenésű. Jelenleg az épület leromlott állapoton kívül településképi szempontból a legzavaróbb a különböző anyagú tetőfedés. A lakóépület fele palával, másik fele cseréppel fedett, a torony fedése pedig helyenként fémlemez borítású, helyenként bitumenes lemezzel pótolt. o Terepalakítás A telek terepalakítása kialakultnak tekinthető, az épület sík terepen áll. o Színek Az épület színe halványszürke, amely környezetéhez illeszkedő. o Kerítések Az épület kerítése dróthálóból készült, jellegtelen.

o Kertek A lakóépület kertje ma jellegtelen, nagy része szinte növényzet nélküli. A jobb oldali előkertben bokorcsoport látható. o Tornácok, előtetők Az épületen tornác, előtető nincs. o Ajtók, ablakok Az épület nyílászárói még az eredetiek, keskenyek és magasak, árnyékolásuk a felújítás során fehérre festett redőnyökkel lett megoldva.

55

o Példák homlokzatképzésre Az épület jelenleg vakolt homlokzatú és lábazatú, díszítés nem látható a falakon. A vakolat nagyon rossz állapotban van, sok helyen a téglafalak láthatók. o Részletek Az épületen az eredeti díszítés ma már nem fedezhető fel, csak foltokban.  Az előzőleg ismertetett épület szomszédjában található a Pesti út 180. számú, 1965 körül épült lakóház, amely utcai homlokzatával sajátos értéket képvisel. o Telepítés Az épület szabadonállóan helyezkedik el a telken. A ház közel téglalap alakú, de a főhomlokzatán a középső rész kissé beugrik. 88. A Pesti út 180. számú lakóépület

o Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma A helyi védelem alatt álló épület földszintes kialakítású. A Pesti út felé néző homlokzat szimmetrikus, három, körülbelül egyenlő szélességű részre tagolt. A középső részen a homlokzati sík kis mértékben beugrik, ettől mindkét irányban egy-egy oromzatos jellegű falszakasz figyelhető meg, amelyek erősen díszítettek. A tetőfedés cserépből készült. A tetőhajlásszög 45 fok körüli, kontyolt nyeregtetős kialakítású. A lakóépület két kiugró homlokzati szakasza egy-egy kisebb nyeregtetőt takar, amelyek a nagy tetőrészbe futnak bele. Ezek a kis tetők szintén cseréppel fedettek, de az oromfalak túlnyúlása miatt az utca felől nem láthatók. A helyenként íves záródású oromfalak felső széle fémlemez borítású. o Terepalakítás A telek terepalakítása kialakultnak tekinthető, az épület sík terepen áll. o Színek A szecessziós jellegű épület színe sárga és sötétrózsaszín, amely kissé elüt a környezetétől, de egyedi jellege miatt ez nem jelent problémát. o Kerítések Az épület kerítése beton lábazatos, téglából rakott oszlopokkal. A fejezetes oszlopok között vas keretben dróthálóból készült betétek láthatók, kerítésszakaszonként három-három elemmel.

o Kertek A lakóépület kertje ma jellegtelen, egyetlen magas fenyőfával az előkertben. o Tornácok, előtetők Az épületen tornác, előtető nincs. Elrontja az épület egységes megjelenését a hátsókert felé nyúló épülettoldalék, amely ugyan az utcáról nem látható, de nem illik a lakóház megjelenéséhez. o Ajtók, ablakok Az épület nyílászárói az eredetiek, az ablakok különböző szélességűek, árnyékolásuk fehérre festett redőnyökkel van megoldva. A bejárati ajtó az utcai homlokzat közepén nyílik, és kialakítása különleges.

56

o Példák homlokzatképzésre Az épület jelenleg vakolt homlokzatú, falai díszítettek. A falak színezése egyedi, a sárga és a rózsaszín különleges kombinációjával. A kétoldali kiugró részeken a két szín ferde, íves vonallal válik el egymástól. Az ablakok fölött a falak síkjából kiemelkedő díszítések láthatók. o Részletek Az eredeti díszítés adja az épület különleges megjelenését. A falak díszítésén túlmenően a faluban egyedi a téglából készült, különleges megformálású íves mellvéd a lakóház bejárata előtti terasz mentén. A korlát két oldalt kisebb lépcsőt kísérve vezet fel a kb. 50 cm magas teraszra.  Szintén a lakóépületek között kell megemlíteni, de kinézete, méretei miatt igazán a településközponthoz tartozó épület lehet a temető fölött, a domb tetején álló Ruttner farm.

89. A Ruttner farm a magasból

A két, helyenként háromszintes épület a Szép utca és a Szél utca sarkán épült, alaprajza hosszan elnyúló, tördelt hasáb, amely töréseivel nagyjából az utcák vonalát követi. Településképi szempontból a legmeghatározóbb homlokzata a bejárati kapu és a mellette kialakított két toronyszerű épületrész. A „tornyok” alsó szintjének fala terméskő burkolatú, a felső szint fagerendákból készült. A várárkon átívelő fakorlátos hídon a Szép utcán át megérkezve egy nagy, osztott táblás, íves fa kapuzat fogadja az odaérkezőt, amely fölött a nagyméretű családi címer látható. A címer fölött egy vízszintesen futó ablaksor zárja a főhomlokzat középső, kissé beugró szakaszát. Az épület viszonylag alacsony hajlásszögű kontyolt nyeregtetővel fedett, ezen a szakaszon tetőtérbeépítéssel. A tetőtéri szobák tetősíkablakokkal vannak megvilágítva. Ez a hangsúlyos épületrész rá van fordítva a szomszédos Szép utcára, így az utcaképben ez a kiemelt homlokzat dominál. A várszerűséget még az épület sarkán kiemelkedő torony erősíti, amelynek megjelenése, alkalmazott anyagai a kapu melletti részhez igazodóak. Az épület további szárnyai ehhez a középső részhez kapcsolódnak két oldalról, egyik, a tördeltebb vonalvezetésű a Szép, a másik, rövidebb szárny a Szél utca vonalát követi.

Ezek az épületrészek egy fél szinttel alacsonyabbak, mint a középső, a várszerű megjelenést biztosító rész. Az utcák mentén egy teljes szint és a tetőtér magasított térdfala adja az épületmagasságot. Ezeken a falakon a vastag könyökgerendás fatartók sűrű sora adja meg az épületrész különleges jellegét. A fehér falak fölött a szép megformálású. kissé tördelt piros cseréptető jó kontrasztot képez, amelyet a nyílászárók, faszerkezetek, a gerendafal sötétbarna színe még jobban kiemel. A vár jelleget hangsúlyozza a várárok felett megépített híd két oldalán álló zászlótartó, az árok környezetében telepített szép sűrű növényzet és a növények között megbúvó Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló alkotás.

57

90. A Ruttner farm utcakép-formáló megjelenése

A fedett lovarda egy zöld fémlemez anyagú csarnoképület, amelynek jellege erősen elüt a lakóépület megjelenésétől, és ezért esztétikailag kissé zavaró hatású. o Telepítés Az épületek szabadonállóan helyezkednek el a telken, a Szél utca mentén csekély előkerttel. A lakóház tördelt hasáb alakú, amely nagyjából a szomszédos utcák vonalát igyekszik követni. A csarnoképület a Szél utca vonalára merőlegesen álló téglalap alaprajzú. o Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma A lakóépületek közül mindenféle szempontból kirívó épület középső, bejárati része és a saroktorony két szintes, tetőtérbeépítéssel, további szakaszai földszintes kialakításúak kiemelt tetőtéri résszel. A Szép utca felé néző főhomlokzat bejárati része szimmetrikus, függőlegesen három rövidebb szakaszra tagolt. A középső részen a homlokzati sík kis mértékben beugrik, ettől mindkét irányban egy-egy más jellegű falszakasz figyelhető meg. A tetőfedés ehhez az alaprajzi változatossághoz igazodik. A tetőhajlásszög 35 fok körüli, kontyolt nyeregtetős kialakítású, piros hódfarkú cserépből készült. A lakóépület főhomlokzatának két kiugró homlokzati szakasza egy-egy kisebb kontyolt nyeregtetővel fedett, amelyek a nagy tetőbe futnak bele. Ezek a kis tetők szintén cserépfedésesek. A kétszintes saroktorony fölött egy hegyesebb kialakítású sátortető látható, amelynek tetőzetében kis törés is a toronysisak jelleget erősíti. E tetőrész alsó részének hajlásszöge kb. 25-30, illetve a felső szakasza 45 fok körüli. Az épület oldalszárnyain egy-egy nyeregtető fut végig, a középső, magasságilag kiemelkedő tetőhöz és a toronyhoz kapcsolódóan, amelyet helyenként tetősíkablakok, máshol a tetőből kiemelkedő ablakok szakítanak meg. o Terepalakítás A telek terepalakítása kialakultnak tekinthető, a lakóépület kissé emelkedő terepen áll. Ez is hangsúlyozza a várkastély jelleget. Az épület kiemelkedő jellegét a „várárok” is erősíti. o Színek A lakóépület színeiben a fehér, a piros és a sötétbarna a meghatározó, amely nagyszerűen illik a növényzettel borított zöld környezetébe. A fedett lovarda mohazöld, színe nem üt el a másik épület színvilágától.

o Kerítések Az épület telken belüli elhelyezéséből adódóan közvetlen környezetében kerítés kialakítása szükségtelen volt, a hatalmas lakóházat a „várárok” és az épület mellett telepített sűrű növényzet védi. A hátrafelé elnyúló nagyméretű ingatlan további, Szél utca menti szakaszain terméskő fal és fakapuk kerültek kialakításra.

58

91. Az épület előtti zöldterület

o Kertek A lakóépület kertje az utcáról nem látszik, de az épület előtti rész kertészeti kialakítása példaértékű. Az árok mellett telepített növényzet gyönyörű keretet ad a sajátos épület megjelenésének. Az ingatlan épületek által takart részén kialakított lovaspályák füvesek, köztük fasorok figyelhetők meg. o Tornácok, előtetők Az épületen tornác, előtető nincs. o Ajtók, ablakok Az épület nyílászárói változatos nagyságúak. Egységes megjelenésüket a sötétbarna pácolás biztosítja, amely a lakóépület egyéb faszerkezeteihez igazodó. Az osztott táblás, íves záródású bejárati fakapu a főhomlokzat közepén nyílik. o Példák homlokzatképzésre Az épület alsó szintje vakolt homlokzatú, felső szintjének falai sötétbarnára pácolt fagerendákból készültek. A saroktoronyhoz és a bejárati részhez kapcsolódó falszakaszokon a könyöktámaszos fatartók biztosítják az épület sajátos jellegét. o Részletek Az épület különleges megjelenését a felhasznált anyagok szép kombinációja adja. A korábban említett díszítéseken túlmenően a bejárat feletti címer az épület egyik meghatározó dísze. Bár nem az épület tartozéka, de arculati szempontból jelentős elem a két határoló utca sarkánál található pirogránitból készült műalkotás, amely szépen kiegészíti az épület különleges megjelenését. 92. A Ruttner farm előtt álló szobor

8.2. Településközpont, intézményterületek

59

8.2.1. A hagyományos lakóterületek közé ékelődő településközpont leginkább településképi arculatformáló értéke a főútra merőlegesen álló – Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt – római katolikus templom. Az épület a Vasút utca folytatásában futó Petőfi Sándor utca tengelyvonalában áll, így messziről látható arányossága, szépsége. 8.2.1.1. Telepítés A templom elhelyezkedése a település ősi központjában az eredeti, tervezett állapotot tükrözi, amelynek megőrzése kötelességünk. 8.2.1.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épület cseréppel fedett, nyeregtetős kialakítású, tetőgerince a Petőfi utcával párhuzamos. A templom magassága kissé kiemelkedik a parkot körülvevő épületek közül. Az 1801-ben épített templom délnyugati oldalán található egyetlen, 1854-ben épített tornya, amely lemez borítású sátortetővel fedett. A torony magassága körülbelül az épület főhomlokzatának magasságával megegyező méretű, arányai nagyon kedvezőek. 8.2.1.3. Terepalakítás A templom egy enyhe lejtésű dombon áll. Környezetében szépen rendezett park található, amely kisebb lépcsőkkel emelkedik a templom bejárata felé, hangsúlyozva az épület fontosságát. 8.2.1.4. Színek A templom élénksárga színe tökéletes, egyházi épületek esetében tipikusnak mondható. Színe kiemeli az épületet a park zöldjéből. 93. A katolikus templom távlati képe

8.2.1.5. Kerítések, kertek A templomkertet alacsony vaskerítés szegélyezi. 8.2.1.6. Tornácok, előtetők A templomon tornác, előtető nincs. 8.2.1.7. Ajtók, ablakok Az épület eredeti, osztott fa ajtaja különleges jelleget kölcsönöz a templomnak. A homlokzatot meghatározza az ajtó fölötti íves nyílás és a tornyon kialakított félköríves záródású, fa zsalugáteres ablak a rajta lévő kereszt díszítéssel. 8.2.1.8. Példák homlokzatképzésre, részletek A templom homlokzatai a sárga színű vakolt falakkal, kő lábazattal, a nyílászárók körül kiemelt keretekkel és a főhomlokzatot függőleges irányban megosztó áloszlopokkal adják meg az épület gyönyörű jellegét. A homlokzat síkjából kissé kiemelkedő díszek, a főhomlokzaton, a bejárati ajtó két oldalán kialakított falfülkékben álló szobrok kihangsúlyozzák az épület szép arányait.

94. Szoborfülke a katolikus templom homlokzatán és a református templom

8.2.2. A településközponttól kissé távolabb, a temető mellett található a 2004-ben felszentelt református templom is jelentős arculat-formáló érték. A téglalap alaprajzú épület a régi, felhagyott temető helyén kialakított telken, a Petőfi Sándor utcára merőlegesen áll. 8.2.2.1. Telepítés A templom a számára kialakított telken, utcára merőlegesen áll. Szabadonálló elhelyezkedése lehetővé teszi a templom körbejárhatóságát. A Petőfi Sándor utcára merőleges elhelyezés eredményezi, hogy az épület a szemközti temetőre néz. 8.2.2.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épület cseréppel fedett, a hátsó részen kontyolt nyeregtetős kialakítású, tetőgerince a Petőfi utcára merőleges. Az épület az utca felé oromzatos kialakítású, és az oromzat felső részéből emelkedik ki a templom egyetlen, fémlemez fedésű tornya. A torony négyzetes alaprajzú, és magassága kisebb, mint a katolikus templomé. Az épület hátsó részén kialakított oldalszárnyak kis nyeregtetővel futnak bele az oldalhomlokzatokba. Ezek fedése szintén cserép. A templom egyes épületrészeinek arányai kedvezőek.

60

8.2.2.3. Terepalakítás A templom egy enyhe lejtésű domboldalban, a domb emelkedésére merőlegesen áll. Környezete rendezett, parkosított. 8.2.2.4. Színek A templom fehér színű, amihez rendkívül jól illeszkedik a piros cserépfedés, a nyílások körül kialakított tégla díszítés és a toronysisak sötétszürke lemezburkolata. A torony ablakainak zsalugáterei és az előtető faszerkezete sötétbarnára mázolt, ami szintén nagyon kedvező összhatást eredményez.

61

95. A templom oldalsó homlokzata, előtérben a Nepomuki Szent János szoborral

8.2.2.5. Kerítések A templom kerítése egyszerű kialakítású, beton lábazattal és oszlopokkal, feketére festett, enyhén díszített pálcás vas kerítéselemekkel és kapuval. 8.2.2.6. Kertek Az épületet szépen kialakított kert veszi körül, amelyben füves terület és kisebb fák találhatók. 8.2.2.7. Tornácok, előtetők A templom főhomlokzatán egy kis kiugró nyeregtető képezi a bejárati ajtó fölötti előtetőt. A tető ugyanazzal a cserépfedéssel került kialakításra, mint a templom egyéb tetői, így az épület megjelenése egységes jelleget tükröz. 8.2.2.8. Ajtók, ablakok Az épület sötétre mázolt, kazettás fa ajtaja, ablakai, zsalugáterei nagyon szépen hangsúlyozzák a templom falainak fehérségét, egyszerű jellegét. Megállapítható, hogy az épület nyílásai, díszítése a katolikus temploméhoz hasonlóak, a bejárati ajtó feletti íves ablak és a torony félköríves záródású, fa zsalugáteres nyílásai visszaköszönnek a másik templomnak. Szintén a katolikus templom jut eszünkbe a toronysisak alsó részén kialakított félkör alakú díszítésről. A templom oldalfalain megfigyelhető íves tetejű, kettőzött, osztott fa ablakok a körülöttük kialakított tégla kerettel nagyon szépen tagolják e homlokzatok viszonylag nagy falfelületeit. 8.2.2.9. Példák homlokzatképzésre, részletek A templom homlokzatai fehér színű vakolt falak, a nyílászárók körül kiemelt téglaburkolatú keretekkel készültek. A főhomlokzat síkjából kiugró, szép arányú előtető és az épület hátsó részén kialakított keresztirányú szárnyak megbontják az épület egyszerű formáját, és különlegessé teszik megjelenését.

8.2.3. A Pesti út és a Petőfi Sándor utca mentén található nagyobb méretű, lakóépület jellegű intézmények képezik a településközpont további egységeit. Ezek az épületek a településkép szempontjából meghatározóak ugyan, de nem emelkednek ki a falu kialakult utcaképéből. A Vasút utca – Pesti út sarkán található Polgármesteri Hivatal a főútra merőlegesen álló földszintes, egyszerű téglalap alaprajzú épület. Szintén ilyen jellegű a Petőfi Sándor utcában, a templom közelében található általános iskola épülete is. Az 1895-ben épített iskola a Petőfi utcával párhuzamos elnyújtott kissé U alaprajzú, kissé hátrafelé nyúló épületszárnnyal. Hasonlóan utcával párhuzamos, hosszú épület a Pesti út 160. számú telken 1929-ben felépített „Cserői iskola”, amely a későbbiek során jelentős bővítéseken hozzáépítéseken esett át, valamint a Pesti út 50. szám alatt álló Szent Ilona Idősek Gondozóháza. Ki kell hangsúlyozni, hogy ezeknek az épületeknek az egyik legnagyobb értéke, hogy az Önkormányzat szinte mindegyiket felújította, korszerűsítette, így megjelenésük, esztétikai kialakításuk példaértékű.

96. A Községháza és az idősek Gondozóháza

97. Régi képeslap (Forrás: Darázsi Csaba)

62

8.2.3.1. Telepítés Az épületek vagy előkert nélküli beépítéssel, vagy néhány méteres előkert megtartásával helyezkednek el telkeiken. A többnyire téglalap alakú, utcával párhuzamosan elnyúló épületek telepítése a védett belső udvar miatt alkalmas az elvárt igények teljesítésére, az iskoláknál, idősek otthonánál a hangulatos védett belső kert kialakítására. 98. A Polgármesteri Hivatal

99. A Petőfi Sándor utcai iskola mai képe

100. Az Idősek Gondozóháza

8.2.3.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma A falu legfontosabb intézményeit magukba foglaló épületek általában földszintes kialakításúak. Az önkormányzati intézmények közül az Egészségház és az Eötvös József Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Pesti úti épülete („Cserői iskola”) kivétel, amelynek van egy hátrafelé, az Iskola utcával párhuzamosan elnyúló épületszárnya is, illetve ehhez hozzáépítve egy másik, kétszintes, szintén utcával párhuzamos gerincű nyeregtetős épület. A telek belső részén még további épületek kerültek elhelyezésre, köztük egy magas, nyeregtetős tornacsarnok is, de ezek az épületek elhelyezkedésük miatt nem befolyásolják a településképet. A Pesti út, a Vasút utca, illetve az iskola esetében a Petőfi Sándor utca felé néző homlokzat a meghatározó ezeknél az épületeknél. A tetőfedés – a Petőfi Sándor utcai iskola épületének – mindegyik intézmény esetében cserépből készült, a tetőhajlásszög 40-45 fok körüli, nyeregtetős, helyenként kontyolt nyeregtetős kialakítású. Az iskola palatetős. 8.2.3.3. Terepalakítás A telkek terepalakítása kialakultnak tekinthető, az épületek általában sík terepen állnak. 8.2.3.4. Színek Az épületek színe fehér vagy a sárga különböző árnyalatai, amelyek szépen beleillenek környezetükbe. 8.2.3.5. Kerítések Az épületek kerítései kevéssé meghatározóak, a Polgármesteri Hivatal épülete – funkciójából adódóan – nincs elkerítve. Az intézmények többnyire beton lábazatos vaskerítésekkel védettek az utca felől, vagy az utcafronti elhelyezkedés miatt nincs kerítésük.

63

8.2.3.6. Kertek Az intézményi épületek kertje gondozott, növényzettel fedett. 8.2.3.7. Tornácok, előtetők Az épületeken tornác, előtető az utcák felé – a Polgármesteri Hivatal és a „Cserői iskola” épület kivételével – nincs. A Hivatal bejárata felett egy kisméretű, egyszerű kialakítású, ferde síkú tető látható, amely színében az épület nyílászáróihoz, a Ceglédbercelen napjainkban jellemző különleges kék színhez igazodik. A „Cserői iskola” bejárati ajtaja fölött egy kis épületkiugrás képezi az előtetőt, amely falszerű és az utcai homlokzat színeihez igazodó kialakítású. Ezen kapott helyet az iskola neve. 8.2.3.8. Ajtók, ablakok

64

Az épületek nyílászárói általában fából készültek, de a mai kor hőszigetelési elvárásainak megfelelő kialakításúak. Az épületek többségén az ablakok két- vagy háromosztásúak, viszonylag szélesek a belső helyiségek nagy fényigénye miatt. Az utcai homlokzatokon az ablakok jelenléte dominál, csak a Polgármesteri Hivatal és a „Cserői iskola” nyílik bejárattal is a szomszédos utcára. 8.2.3.9. Példák homlokzatképzésre Az épületek vakolt homlokzatúak, és általában egyszerű díszítéssel rendelkeznek. A „Cserői iskola” ablakai körül a fal síkjából kiemelkedő, ízléses keretezés figyelhető meg, az Iskola utca mellett álló kétszintes épület Pesti út felé néző sarkán egy nagy fa ábrázolása adja az iskola jellegzetes díszítését, az épület utcai homlokzata egyébként az ablakok között függőleges, a fal síkjából kiugró oszlopokkal tarkított. Az ebben az évben felújított iskola utcai homlokzata egyedi, játékos színezést kapott.

101. A „Cserői iskola” bejárata

8.2.3.10.

Részletek

Az imént említett díszítések adják meg az épületek egyedi megjelenését. További különleges részletek ezeken az intézményeken nem láthatók. 8.2.4. Az említett intézmények közül kissé kiválik a Petőfi Sándor utca 8. és 8/a. szám alatt található két épület. Az egyik egy volt óvoda, a másik a volt bölcsőde régi, szép épülete. Mindkét épület délnyugati, a község központja felé néző homlokzata szimmetrikus és nagyon szép arányú. 8.2.4.1. Telepítés A régi napközis óvoda épülete a Petőfi Sándor utcára merőlegesen elnyúló, téglalap alakú, előkertes, amely szabadonálló beépítéssel került elhelyezésre. Az épület U alakú, a két szélső kiugró részhez képest kb. 1,5 méterrel hátrahúzva fut az óvoda középső homlokzati falszakasza, amely üvegezett veranda-szerű. Bár ugyanazon az ingatlanon áll, de egy alacsony kerítéssel elválasztva a bölcsőde szintén szabadonálló épülete, amely az utcától jóval távolabb van, mint a volt óvoda. A volt bölcsőde alaprajza szabályos téglalap, amelynek hosszoldala merőleges a Petőfi Sándor utca tengelyére.

8.2.4.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az egy telken álló két épület cserépfedésű, kb. 35-40 fokos hajlásszögű nyeregtetős. A földszintes volt óvoda tetőformája az épület U alakjához igazodik, így az utcára merőleges fő tetőgerincbe az épület két végén egy-egy kisebb nyeregtető fut bele, amelyek a volt bölcsőde épülete irányába oromfalas lezárásúak. A volt bölcsőde az utca vonalára merőleges kontyolt nyeregtetővel épült, szintén cserépfedéssel, és a hosszabbik tetőgerinc középvonalában egy keresztirányú nyeregtető is megfigyelhető. Így az épület mind a négy égtáj irányába szimmetrikus megjelenésű oromfallal néz. Ennek az épületnek a tetőtere is beépített. 8.2.4.3. Terepalakítás A telkek terepalakítása kialakultnak tekinthető, az épületek közel sík terepen állnak. 8.2.4.4. Színek Mindkét épület színe tört fehér, amely szépen beleillik a körülöttük elterülő kert zöldjébe. Az óvoda lábazata barna vakolt felületű. A fehérre mázolt nyílászárók körül mindkét épületen sötétbarna keretet alakítottak ki, amely biztosítja a két épület egységes megjelenését. 8.2.4.5. Kerítések Az épületek kerítései kevéssé meghatározóak. Az utcai és a két épület között látható kerítés egyszerű megjelenésű, vasból készült pálcás megoldással. A kerítéselemek sima felületű beton lábazaton állnak. A bölcsőde kerítése színesre festett. 8.2.4.6. Kertek Az épület kertje növényzettel fedett, az udvaron védett platánfák találhatóak. 8.2.4.7. Tornácok, előtetők A volt óvoda épületének jellegzetessége egy beüvegezett tornác, amely az épület délnyugati homlokzatának középső szakaszán húzódik végig. Mint a régi képeslap részletén látható, ez a tornác annak idején nyitott volt. Előtető az épületen nem látható. A volt bölcsőde épületén viszont az előtetők látványa a meghatározó. Az utca felé egy kis nyeregtetővel néz, ami az épület egyik bejáratát védi. A tető fedése sajnos hiányzik, jelenleg csak a lécezés látszik, az előtető oromfala deszkázott, oldalfalai léc rácsozásúak. Szintén egy kis előtető védi a bölcsőde másik bejáratát is, amely néhány lépcsőfokkal csatlakozik a terepszinthez. Ez az előtető sokkal szebb a másiknál. Fehérre mázolt, faragott könyökfákkal támaszkodik az épület oldalfalára, és a tető faszerkezete is szépen díszített. A tető ma fémlemez borítású, amely kissé zavaró megjelenésű.

102. A volt bölcsőde régi szép faragott előtetője és a volt óvoda üvegezett tornáca

65

103. … és a két épület régen

A régi képeslapon látható az épület eredeti megjelenése, amely egy kis toronnyal is büszkélkedhetett, az oldalhomlokzaton látható előtető pedig szimmetrikusan, az épület mindkét oldalán megtalálható volt. A nyeregtető alatt, az oromfal előtt szép fából készített díszítés tette különlegessé a volt Vendégházat. 8.2.4.8. Ajtók, ablakok Az épületek nyílászárói fából készültek, de sajnos jelenlegi állapotuk miatt felújításra szorulnak. A két épületen az ablakok hat- és nyolcosztásúak, viszonylag keskenyek és magasak a belső helyiségek nagy fényigénye miatt. A volt óvoda utcai homlokzatán az ablakok jelenléte dominál, az óvoda három nagy ablakkal néz a templom irányába. A volt bölcsőde épületének minden homlokzatán ablakok találhatók. Az óvodaépület tornácának ablakai és az ott nyíló ajtó íves záródású, osztott üvegezésű. Sajnos az ablakosztások már nem mindenhol az eredetiek, így különböző jellegűek. 8.2.4.9. Példák homlokzatképzésre Az épületek vakolt homlokzatúak, és különleges díszítéssel nem rendelkeznek. Az ablakok körül a fal síkjából kissé kiálló, barna keretezés figyelhető meg. 8.2.4.10.

Részletek

A volt óvoda jellegzetességét a már említett – ma üvegezett – tornác, a volt bölcsőde, illetve régebben Vendégház épületét az eredeti fa előtető megjelenése teszi esztétikussá. További különleges részletek ezeken az intézményeken sajnos ma már nem láthatók. 8.2.5. A falu főútja mellett, a Pesti út 96. szám alatt található a 2007-ben teljes felújításon átesett Ceglédberceli Kultúrház és Könyvtár épülete, amely jellegében nem hasonlít a környező lakóépületekhez. Az Árpád utca sarkán álló kétszintes épület U alakú, a fő tömege a Pesti út tengelyére merőleges, a két kisebb tömegű szárnya a szomszéd lakótelek felé néz. A szárnyak által bezárt udvar 2014-ben kapott mobil sátorfedést, így kibővítve a 250 férőhelyes színházterem befogadóképességét. Az épületben egy kétszintes könyvtári helyiség is található a szükséges kiszolgáló helyiségekkel együtt. Ez az épület a kulturális élet színtere. 8.2.5.1. Telepítés A Kultúrház és könyvtár épülete egy viszonylag nagyméretű telek közepén épült szabadonálló elhelyezéssel. Az épület a szomszédos lakóépületektől kissé hátrébb áll, így előtte egy kis teresedés figyelhető meg, amelynek közepén kapott helyet az épülettől különálló torony, amely felkiáltójelként hívja fel az intézmény jelenlétére a figyelmet.

66

104. A Kultúrház és könyvtár épülete

8.2.5.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épület a Pesti út felőli részen földszintes, tetőtérbeépítéses, a hátsó részeken emeletes kialakítású. A tetőidom több kontyolt nyeregtető együtteséből áll, amelynek hajlásszöge a tördelt forma ellenére az egész épületen azonos, kb. 30 fok körüli. A nyeregtető az alaprajzhoz igazodó, követi az egyes épületszárnyak vonalát, a főút felé viszont az épület két szélén egy-egy oromfalas résszel fordul. Az oromfalak fölött a tető túlnyúlik, és a gerincnél előrenyúló tetőgerendát három, egymással szöget bezáró fagerenda támasztja alá. Ez a díszítés adja az épület egyik jellegzetességét. A bejárat a főút felől az épület közepén nyílik, egy tornác-szerű részről. A tornác-jelleget képező kör alakú oszlopok sora fölött egy fakorlátos teraszt alakítottak ki az emeleti helyiségekből megközelíthetően. Az épület előtt, középen egy torony magasodik. A kétszintes, faszerkezetű torony tetőzete magas sátortető, amelynek hajlásszöge változó, alul kb. az épület tetőhajlásszögéhez hasonló, feljebb kb. 75 fokos, így biztosítva az építmény csúcsos jellegét. Az Árpád utca felőli oldalhomlokzat kétszintes, a nagy falfelületet egy, a földszint magasságában végigfutó, szintén kör alakú oszlopokra támaszkodó féltető teszi barátságossá, de a felette látható fal is díszített, vízszintes sávos mintázattal. 8.2.5.3. Terepalakítás Az épület terepe rendezett. 8.2.5.4. Színek Az épület fehér színű, amelyen a sötétzöld pácolt látszó fa szerkezetek és a világosabb színű fa korlátok szépen mutatnak. A piros cserépfedés beleillik ebbe az összhangba. 8.2.5.5. Kerítések A Kultúrház épülete a határoló utcák irányába kerítéssel nincs körbekerítve. 8.2.5.6. Kertek Az épület kertjében egy játszótér található. A zárt udvarban sátor várja az ide látogatókat. 8.2.6. A lakóépületek sorába illeszkedik a Pesti út mellett található óvoda, a posta, a gyógyszertár és az egyéb szolgáltatások, üzletek számára helyet adó épületek. Ezek – a Pesti út 103. szám alatt található Napsugár óvoda kivételével – nem különlegesek. Az óvoda 2006 márciusában került átadásra. Az épület a hagyományos lakóházak megjelenéséhez hasonló módon tornácos kialakítású. A tornácot négyzetes oszlopok tartják.

67

105. Az óvoda épülete a magasból

Az óvoda utcai homlokzata szép arányaival, díszítésével kiemelkedik a környező lakóépületek közül. Az ablaknyílások mérete, alakja, a régi parasztházakat visszaidéző két kör alakú nyílás az oromfalon és a ház középvonalában a homlokzatot díszítő címer különleges megjelenést kölcsönöz az épületnek. 8.2.6.1. Telepítés Az említett üzletek, szolgáltatók a lakótelkek beépítésmódját követve előkert nélkül, oldalhatáron állóan kerültek elhelyezésre. A Napsugár Óvoda épülete szintén oldalhatáron álló, de a telek L alakját követve az épület is L alaprajzú, az utcára merőleges fő épületrész a hátsó szakaszon derékszögben megtörik. 8.2.6.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épületek nyeregtetősek vagy kontyolt nyeregtetősek, amelynek hajlásszöge a környező lakóépületekhez igazodó. Az óvodaépület szintén nyeregtetős, a tetőidom az alaprajz derékszögben megtört jellegéhez, az épület szélességének változásaihoz igazodó. 8.2.6.3. Terepalakítás Az épületek telkei rendezettek, a terep kialakult, általában sík. Kivétel ez alól az óvoda épülete, melyen eltolt szintek kerültek kialakításra a terepviszonyok miatt. 106. Az óvodaépület látképe (https://www.google.hu/maps/place/Cegl%C3%A9dbercel...)

8.2.6.4. Színek Az épületek fehér, szürke vagy törtfehér színűek, az óvoda épülete fehér. Ezt szépen keretezi a piros cseréptető természetes színe. 8.2.6.5. Kerítések Az Óvoda épülete a telepítés miatt az utca felől nincs elkerítve. A többi épületnél az előkert nélküli elhelyezés miatt a kerítés megjelenése nem meghatározó. 8.2.6.6. Kertek Az üzletek, szolgáltatók kertjének kialakítása az utcáról általában nem látható. A Napsugár Óvoda természetközeli udvarán a többfunkciós fajátékok, a babaházak, a homokozók, padok és asztalok a gyermekek mozgásigényének és pihenésének kielégítését szolgálhatják.

68

8.2.7. A 2017. évi felújítás után szintén kiemelkedik a lakóépületek közül az Egészségház épülete a Vasút utca 2. számú telken.

69 107. Az Egészségház felújított épülete

8.2.7.1. Telepítés Az Egészségház épülete a Vasút utcára merőlegesen elnyúló, téglalap alakú, előkertes, amely szabadonálló beépítéssel került elhelyezésre. 8.2.7.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az emeletes épület cserépfedésű, kb. 35-40 fokos hajlásszögű nyeregtetős. 8.2.7.3. Terepalakítás A telek terepalakítása kialakultnak tekinthető, az épület közel sík terepen áll. 8.2.7.4. Színek Az Egészségház színe – a ceglédberceli hagyományokhoz igazítva – sárga, amely szépen beleillik a környezetében található épületek színvilágába. A színezés során az utcai homlokzaton a sárga két árnyalatát alkalmazták, amely egy kis játékosságot ad a nagy épülettömegnek. Az oromfal közepén egy nap-sárga kör utal a régi parasztházak szellőzőablakaira. 8.2.7.5. Kerítések Az épület kerítése díszes betonelemekből áll, amely a településen sok helyen alkalmazott kerítéstípushoz hasonló. 8.2.7.6. Kertek Az épület kertje növényzettel fedett, az udvar sok-sok virággal díszített. 8.2.7.7. Tornácok, előtetők Az épületen közterületre néző homlokzatán tornác, előtető nem látható. 8.2.7.8. Ajtók, ablakok Az épületek nyílászárói fából készültek, osztottak, és fehér mázolást kaptak a felújítás során. 8.2.7.9. Példák homlokzatképzésre Az épület vakolt homlokzatú, és különleges díszítéssel nem rendelkezik.

8.3. Gazdasági területek

70

Ceglédbercel közigazgatási területén jelentősebb gazdasági terület összesen két helyen alakult ki, mindkettő a falu külterületén található. 8.3.1. A 4. számú főúttól a falu felé vezető bekötő út közelében, az egykori Cserőmajorban jött létre egy szőlőfeldolgozó és pincészet, az Aranyhegyi Pinceszövetkezet. A 4. számú főúttól délre és a település keleti határában telepített több száz hektárnyi szőlő-ültetvény, és a környékbeli települések szőlőtermésének feldolgozását végzik ebben az üzemben. Az üzem épületei változatos képet mutatnak. A domb aljában két hosszú, nyeregtetős régi épület látható, amelyek közül az egyik fa oromzatos, még őrzi a falu hagyományos oromfal-kialakítási jellegét, s a fa oromfalba vágott nyílások is az ősi lakóépületek mintázatához hasonló. A másik épület jobb állapotban van, és falainak építészeti megformálása különleges. Az oromfal függőleges áloszlopokkal három részre osztott, s a tetőtől lefelé induló sávos tégla díszítés teszi esztétikussá a főhomlokzatot. Az oldalfalakon íves záródású, kiugró keretezéssel díszített ablakok sora figyelhető meg.

108. A pincészet épületei

A pincelejárat épülete újabb, tetőtérbeépítéses, nyeregtetős. Nyílászárói ívesek, barnára mázoltak, ami szépen mutat a fehér falakkal és a piros tetővel. Az épület mögött hosszan elnyúló téglaboltozatos pince látható, ahol a szőlő feldolgozása történik. Sajnálatos módon ez a szőlőfeldolgozó a közterületekről szinte nem is látható, mert előtte, mellette, az üzem területén kívül számos egyéb épület is áll, a volt cselédlakások, amelyek avult állagúak, megjelenésük esztétikai szempontból zavaró. Szintén kedvezőtlen képet mutat ezeknek az épületeknek a környezete, ahol elhagyott gépek, bódék sora, kibontott nyílászárók, építési törmelék látható.

8.3.2. A belterülettől északnyugatra, a Homokföldek elnevezésű területen található a falu másik iparterülete. A volt Egyetértés TSZ telephelye a mai napig ipari területként funkcionál, a területen 3-4 önálló üzem működik. E telephely nagy kiterjedésű, és az Albertirsa felől a faluba érkezőt ennek az iparterületnek a látványa fogadja, így megjelenése meghatározó a településképi arculat szempontjából. A Pesti út felé viszonylag új gazdasági épületek néznek, amelyek a tájból kissé kirívó, középkék színű fémlemezzel borított, fedett csarnoképületek. A hatalmas Berceli Gabona felirat messze hirdeti a telephely rendeltetését, amely elsősorban gabona-raktározás, tárolás. A Ceglédbercel egyik „kapujában”, az út felőli részén látható ipari jellegű épületek a gazdasági hasznosításuknak megfelelő kialakításúak. A csarnoképületek alaprajzilag szabályos rendben kerültek elhelyezésre, így megjelenésük is rendezettséget tükröz. Az épületek és a főút között ma még művelt mezőgazdasági területek találhatók, amelyek kissé takarják az iparterület út felőli látványát.

109. Az iparterület látványa a 40. sz. út felől

110. Az EGE Kft. telephelye

111. A terület a 4. számú főközlekedési út irányából

A terület Albertirsa felőli részén az EGE Gyümölcstermelési és Kereskedelmi Kft. telephelye látható, amelynek fő tevékenysége az almatermésűek, csonthéjasok termesztése. A cég nagyméretű, vegyes megjelenésű raktárépületekkel rendelkezik. A gazdasági terület északi, 4. számú főközlekedési út felőli részén több üzem található. Az épületek megjelenése funkciójuknak megfelelő, viszonylag jó állagúak.

71

A terület leghátsó részén azonban avult állagú gazdasági épületek láthatók, amelyek felújításra szorulnának, környezetük jelenleg esztétikai szempontból kissé zavaró, rendezendő. Az iparterület falu felőli részében már régebbi építésű épületek figyelhetők meg, amelyek általában földszintesek, hagyományos anyagokból épültek, cseréppel vagy hullámpalával fedett nyeregtetősek.

72 112. A gazdasági terület régebbi épületei

Állaguk jónak mondható. Találhatók itt nyitott tárolóépületek, magas tartályok is, amelyek összevisszasága a látvány szempontjából kissé zavaró hatást kelt, de a főúttól való távolság miatt e terület arculata a településképet csak minimális mértékben befolyásolja. 8.3.3. A kialakult iparterület környezetében, jelentős méretű tervezett gazdasági terület is kijelölésre került. Itt egyelőre épület nem található. Szintén gazdasági terület tervezett a Pesti út Cegléd felé eső részén, a vasút területéig elnyúlóan. 8.3.3.1. Telepítés, terepalakítás A gazdasági területeken a meglévő épületek szabadonálló telepítésűek.

113. Az északnyugati gazdasági terület szabályosan telepített új épületei és a szőlőfeldolgozó területe

8.3.3.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma A gazdasági területeken a meglévő épületek magassága változó, de általában földszintes, nyeregtetős, cserép, pala- vagy fémlemez fedésű épületek figyelhetők meg.

114. A szőlőfeldolgozó és pincészet

A volt TSZ központ területén található újabb csarnoképületek fémlemez fedésűek, és szintén nyeregtetősek. A tetőgerinc vonala sok épületen a főúttal párhuzamos, a továbbiakon arra merőleges. 8.3.3.3. Színek A volt TSZ központ területén található régi épületek színe általában fehér, törtfehér vagy szürke, az újak pedig élénk-kékek. A szőlőfeldolgozó üzem jellegzetes épületének falai halvány-sárgák, amelyeken a kiugró vakolatdíszek fehérek, az oromfal díszei téglából készültek. A tető piros lemezfedés. 8.3.3.4. Kerítések A gazdasági hasznosítású telephelyeknél az áttört, jellegtelen kerítés alkalmazása a jellemző.

73

8.3.3.5. Kertek Az üzemi jellegű ingatlanok kertjei sok esetben nem esztétikusak, egyes telephelyeken nagy a burkolt felületek aránya. Néhány területrészen jellemző az esztétikai szempontból zavaró szabadtéri raktározás. 8.3.3.6. Homlokzatképzés, részletek

115. A pincészet épületeinek részletei

Szép részletek a szőlőfeldolgozó régi épületein figyelhetők meg. Az egyik épület oromfalán látható tégladíszítések különlegesek a függőleges csíkozással és a kör alakú, téglával keretezett ablaknyílással az épület középvonalában. Ennek az épületnek az oldalfalain az ablakok kialakítása teszi esztétikussá a homlokzatot. Az ablakok váltakozó rendszerben jelennek meg az oldalfalakon. A délnyugati homlokzaton az ablakok a pillérek között egyesével helyezkednek el, míg az északkeleti homlokzaton három ablak egymás mellett kapott helyet, majd egy újabb falszakaszon egyedül álló ablak látható. Az ablakok körüli díszítést a párkány vonalában kialakított egyenes és az ablakok felső vonala mentén kialakított íves vakolatkiugrások adják, a sorolt nyílászárók között látható hengeres keresztmetszetű oszlopokkal.

A vele szemben álló, hasonló jellegű épületen még az eredeti fa oromfal figyelhető meg a háromszög felső harmadában kialakított kis kör alakú szellőzőnyílásokkal. A szőlőfeldolgozó épület mellett egy pincelejárat látható, amely 2014-ben felújításra került. A borászati pincét vendégfogadóvá alakították át.

74

116. A felújított pince

8.3.4. Különleges gazdasági hasznosítású épülete a falunak a Vasút utca és a Szövetkezet utca sarkán található volt malom. A hatalmas épület a közelmúltban felújításra került, jelenleg élelmiszer nagykereskedelmi raktárként funkcionál. A kétszintes, nyeregtetős épület a Vasút utcával párhuzamosan áll, egyik oromfalával a Szövetkezet utcai telekhatáron.

117. A volt malom épülete

8.3.4.1. Telepítés A malom épülete négyzet alaprajzú, amely egy viszonylag kis telek egyik sarkában áll oldalhatáron álló elhelyezéssel, a Szövetkezet utcai oldalon előkert nélkül. A telken megfigyelhető másik épület szintén oldalhatáron áll. Az ingatlan épületeken kívüli területe a gazdasági hasznosításnak megfelelően nem parkosított, a raktározás céljait szolgáló, burkolt felületű. 8.3.4.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épület kétszintes, a Vasút utcával párhuzamosan futó nyeregtetős, amelynek hajlásszöge 40 fok körüli. A nagy tetőfelületek palával fedettek. A telken álló másik épület fémlemez borítású nyeregtetős. A tető gerince a Vasút utcára merőleges. 8.3.4.3. Terepalakítás Az épületek környezete rendezett, a terep sík, kialakult.

8.3.4.4. Színek Az épület Szövetkezet utca felőli oldala téglafal, oldalsó, Vasút utca felé néző homlokzata vakolt, kétfajta sárga színű festéssel díszítve. A halványabb sárga szín adja a fal alapszínét, a sötétebb sárga az épület szerkezetét, az ablakai feletti boltívek vonalát emeli ki. Az ablakkeretek, ajtók sötétbarnára mázoltak. 8.3.4.5. Kerítések A malom telke fakerítéssel van a Vasút utca felől elkerítve. A deszkából készült, pácolt fakerítés táblái íves felső vonalvezetéssel kerültek kialakításra. 8.3.4.6. Kertek A volt malom kertje jellegtelen, növényzete szinte nincs. 8.3.4.7. Tornácok, előtetők Az épület Vasút utca felőli homlokzatán egy nagy előtető is látható. A fa gerendákkal alátámasztott széles tető hullámpalával fedett. A tetőt tartó sötétbarna faszerkezet esztétikus megjelenésű. 8.3.4.8. Ajtók, ablakok A malom nyílászárói fából készültek. Az íves ablakok osztott üvegezésűek, a keretek, ajtók sötétbarna mázolást kaptak. 8.3.4.9. Homlokzatképzés, részletek A malomépület Szövetkezet utcai homlokzata vakolatlan téglafal, amelynek mintázata, díszítése adja az épület különleges jellegét. A téglafalból kiemelkedik, keretezi a homlokzatot a lábazat, a födémek és külső falak vonalát, illetve a tető formáját követő sáv, ami ferdesége miatt alulról lépcsőzetes kialakítású. A földszinten ugyan ablak ezen a homlokzaton nincs, de a tégla játékával két álnyílást alakítottak ki az építőmesterek. Az ablakok és a földszinti nyílások fölött téglaboltívek láthatók, a középső zárókövek kihangsúlyozásával. Az épület innen nézve szimmetrikus, két ablaknyílással az emeleti szinten és eggyel a tetőtéri rész közepén. Az épület hosszú oldalsó homlokzata vakolt, színezett. Az ablaknyílások, az ablakok körüli, falsíkból kiemelkedő boltíves díszítések a véghomlokzatéhoz hasonlók, de a téglázat mintája itt nem látható.

75

8.4. Különleges területek, zöldterületek 8.4.1. Ceglédbercel azon ritka települések közé tartozik, ahol zavartalan a temető és a köré nőtt beépítés vizuális kapcsolata. Gondozott zsúfoltsága, a klasszicista síremlék obeliszkjeinek és a XX. század első felén épült családi sírboltok tornyocskáinak csipkés sziluettje a település jellegénél városiasabb karaktert tükröz, de mindenek előtt az elhunytakra emlékezni képes jólétet sugározza. Mindez azért látható, mert a kerítés három irányból áttört, valamint azért, mert szinte teljesen hiányzik az árnyékoló fásítás és határoló cserjesáv is. A verőfényes sírparcellákhoz képest hatásos és hasznos ellenpontot képez a ravatalozó előtti teret árnyékoló facsoport.

76

118. A temető madártávlati képe és helyszíne

119. A ravatalozó környezete és részletek a temetőből

8.4.2. A Gerje folyásától délre működő szennyvíztisztító telep épületei a funkciójuknak megfelelnek. A belterülettől távoli elhelyezkedésük miatt nem meghatározóak a településkép szempontjából.

8.4.3. Különleges területek közé tartoznak a falu sportolási célú és zöldterületei. 8.4.3.1. Jelentős területű, többnyire fátlan belterületi zöld szigetek (rekultivált bányaterületek, lovarda, sportpálya) önálló karakterterületébe sorolhatók a település nagyobb közparkjai és sportterületei. Jellemző rájuk, hogy trapéz, vagy tégla alakú tömbjeik a történeti beépített terület szegélyén találhatók, azt övezik. Kialakulásuk előzménye közös, a házak építéséhez szükséges építőanyagot bányászták itt, azaz az itt hiányzó földmennyiségből épült fel a település. Ilyen terület figyelhető meg a Szép utca mellett, a Bajcsy Zsilinszky utcától nyugatra és a Ruttner farm területén. E területek tereprendezése megtörtént, de a falu belső területein található két közterület beépítetlen, füves rész, ahol csak időnként kerül sor egy-egy rendezvény megtartására. A sportolást szolgáló pályák, épületek e területeken még nem kerültek kialakításra. Az ezredforduló környékén történt fásításuk leginkább a szegélyekre terjed ki, cserjeszintjük hiányzik, megjelenésük merev, gyengén árnyékolt gyepterületeik csak öntözéssel tarthatók meg.

120. A Szabó Pál Szabadidő Park

A Ruttner farm mögötti területen mára növényzettel benőtt lovaspályák helye figyelhető meg, a felhagyott pályák közötti intenzívebb növénysávokkal. 121. A Ruttner farm mögötti sportterület a madártávlatból

Ceglédbercel működő sportpályája a Dobó Katica utca – Dózsa György utca – Árpád utca által határolt területen található. A területen focipályákat alakítottak ki, és a sporttelepet betonelemekből épített tömör kerítés veszi körül.

A Szép utcától délnyugatra fekvő volt bányaterület helyén és a falu keleti részén a Cegléd felől érkező út és a 4. számú főút közötti háromszögben tervezett zöldterületek, közparkok vannak kijelölve a község távlati terveiben. Ezek a területek sem tükrözik még a tervezett funkciójuknak megfelelő képet. 122. A régi temető területe

77

8.4.3.2. A kis területű, ligetesen fás belterületi zöld szigetek (játszótér, egykori temető, református templom kertje) az előzőekben ismertetett területekhez képest kiterjedésükben elmaradó területeken idősebb, a rendszerváltás környékén ültetett, zárt lombkoronaszintet alkotó, 30-40 éves faállomány található. A kis területek csábító klímaszigetek a napsütötte domboldalon, melynek jótékony hatása a szegélyek cserjésítésével, víz, vagy párakapuk üzemeltetésével fokozható lenne.

78

123. A játszótér

8.4.4. Különleges területként jelenik meg a lakóépületek sűrűjében a vasút jelentős kiterjedésű területe. A falu életében nagyon fontos szerepet játszó vasút egyrészt hosszú időn keresztül a lakosság egyik megélhetési forrását jelentette, másrészt szerepet játszott a ma is megfigyelhető településszerkezet kialakulásában. Ezen túlmenően településképi szerepe is meghatározó, mivel a Ceglédbercel-Cserői vasútállomás épülete különleges megjelenésű. A vasútállomás kétszintes épületének szépségét az épület kedvező arányain, formáján kívül a téglafalak megjelenése, a nyílások mérete, arányai, elhelyezésük esztétikus jellege adja. Szintén arculatformáló a Vörösmarty utcában álló régi vasúti épület, amely megóvásra érdemes. A földszintes, nyeregtetős épület falai vakoltak, fehér színűek, és a falakon kialakított tégladíszítés különleges megjelenést kölcsönöz ennek a kicsi épületnek.

124. A Ceglédbercel-Cserői vasútállomás helyi védelem alatt álló épülete

8.5. Egyéb területek Ceglédbercelen ma már különleges beépítésnek számítanak a tanyák. Ezek a település külterületén, mezővagy erdőterületeken belül kialakult önálló telkek, amelyeken lakóházak és gazdasági épületek épülnek. Az épületek általában földszintesek, alaprajzi kialakításuk, tömegformálásuk változatos.

79

8.5.1. Telepítés A kialakult tanyákon az épületek általában szabadonálló elhelyezkedésűek.

125. Néhány tanya az Albertirsa felé eső külterületi részen

8.5.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma A tanyaépületek általában földszintesek, magastetősek. A külterületeken elsősorban a nyeregtető vagy a kontyolt nyeregtető a jellemző tetőforma.

8.5.3. Terepalakítás A ceglédberceli tanyák elsősorban a Gerje csatornától délre alakultak ki, ahol a terep lejtése nagyon enyhe. A meglévő tanyák terepszintje kialakult. 8.5.4. Színek A tanyaépületek színe visszafogott, fehér, szürke vagy egyéb halvány szín. 8.5.5. Kerítések A tanyáknál a kerítés építése vagyonvédelem szempontjából elengedhetetlen. Ezeken a területeken általában áttört, egyszerű kerítések épülnek, bár helyenként látható szép, tömörebb jellegű kerítés is. 126. Egyszerű, tanyát határoló léckerítés

8.5.6. Kertek A tanyák kertjei általában nem díszkertek, így a megjelenésükben általában a kiskerti növénytermesztés és az állattartás a meghatározó.

127. Állatok a faluban

80

8.5.7. Tornácok, előtetők A tanyaépületek kialakítása változatos, így az előtetők sem hordoznak egységes jelleget. Tornác kialakítása általában nem jellemző a tanyaépületeken. 8.5.8. Ajtók, ablakok A tanyákon az épületek nyílászárói általában fa szerkezetűek. 8.5.9. Példák homlokzatképzésre, részletek A tanyákon a lakóházak falai általában vakoltak, díszítetlenek.

81

8.6. Erdőterületek

82

A telepített, ültetvény erdők déli tömbje tartozik ide. Ezen erdőknek nincs se ökológiai, se tájképi jelentősége, elsődleges feladatuk a homokterületek megkötése, gazdasági hasznosítása. Az erdők tájképi szempontból elvágják a település déli irányú látványkapcsolatait. Az erdők településképi szempontból nem kedvező, ugyanakkor meghatározó területek Ceglédbercelen.

128. Erdők

Tekintettel arra, hogy az országos és a megyei területrendezési terv jelentős területeket sorol a kiváló erdőterületek közé, ezzel rögzítve a tájökológiai szempontból kedvezőtlen területfelhasználást, fontos az erdőképre vonatkozó javaslatok megfogalmazása, amelyet a 9.6. fejezetben fogalmazunk meg.

8.7. Nagyüzemi mezőgazdasági területek (szántó és gyümölcsös) A nagyüzemi mezőgazdasági területek általában még ültetvények esetében is megőrzik a látványkapcsolatokat, átláthatóságot biztosítanak. Ceglédbercel esetében azonban ez a terület a beépített terület feletti platón helyezkedik el, így a rálátási mező zsugorított, a funkcionális kapcsolatot pedig a 4. számú főközlekedési útvonal akadályozza. A nagyüzemi mezőgazdasági területek településképi szempontból nem meghatározó területek. A fennsík nagyüzemi mezőgazdasági tábláira nincs rálátás a völgyből és a településről. 129. Szántóföld, szőlő és telepített erdő

A nagyüzemi mezőgazdasági területek 4-es úttól északra elterülő zónája településképi szempontból nem meghatározó terület. 8.8. Szőlőterületek

83

130. A falu látványa, előtérben a szőlőültetvényekkel

A belterület és a 4. számú főútvonal közötti sávban a domboldalt az idők során szőlők és gyümölcsösök foglalták el. A Kunsági Borvidékhez tartozó szőlőterületek szőlő termőhelyi kataszter I-II. osztályú területeihez tartozó földrészletek, ebből adódóan tájképileg meghatározó, védett, rögzített területfelhasználásnak tekinthetők. A Ceglédbercel egyik meghatározó karakterét jelentő területen cél a minőségi szőlő és bortermelés megőrzése, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a terület többfunkciós településszegélyi területként történő fejlesztése.

131. Szőlőültetvények

8.9. Természetközeli területek

84

Az országos ökológiai hálózat részét képező területeket, függetlenül a művelési ágtól, vagy a területfelhasználási kategóriától, természetességet sugárzó tájkarakter területként, röviden természetközeli területként határoltuk le és településképi szempontból meghatározó területbe javasoljuk sorolni.

85

132. Hangulatképek a horgásztavakról és a terület madártávlatból

133.

A Gerje-csatorna völgye

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 9. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások – Építészeti útmutató eltérő karakterű területenként Ez a kézikönyv iránymutatást szeretne adni a Ceglédbercelen építkezők, meglévő épületek felújításába belekezdők számára abban a tekintetben, hogy e településen mik is az építészeti szokások, milyenek azok az épületek, kerítések, építészeti részletek, amelyek a falu arculatába belesimulnak. Természetesen arra nem vállalkozik, hogy megmondja, mi a szép. Immanuel Kant német filozófus szerint „szép az, ami érdek nélkül tetszik”. A szép sok esetben szubjektív megítélés, mégis meg lehet határozni olyan építészeti jellemzőket, amelyektől egy épületre azt mondhatjuk, beleillik a környezetébe. Az eltérő karakterű településrészeken természetesen mások az építészeti elvárások, mint ahogy e részek kialakult arculata is eltérő egymástól. Más jellegű épületek képzelhetők el az új lakóterületeken, mások a település központjában, és megint más az elvárás a tanyákon, vagy a gazdasági területeken. Bizonyos építészeti elemek azonban erőteljesen meghatározóak, és befolyásolják a településről kialakult képet. Ilyen fontos elem a telkek beépítésmódja, azaz hogy az ingatlanon hol helyezkedik el az épület. Másik ilyen fontos szempont az épületek magassága, tetőidoma, amely odafigyelés esetén biztosíthatja az adott településrész egységes megjelenését, a rendezett utcaképet, de hasonlóan meghatározó lehet a kerítések kialakításának módja, anyaghasználata, áttörtsége. A szépség konkrét megfogalmazása helyett tehát csak arra vállalkozhatunk, hogy felhívjuk a figyelmet azokra a településkép szempontjából meghatározó jelentőségű hibákra, amelyek elkövetése esetén a falu arculata sérül, illetve megmutatjuk az általánosan elfogadottnak tartott építészeti jegyeket. 9.1. Lakóterületek Mivel Ceglédbercelen az ősi településmag beépítése már jelentős mértékben átalakult, és a felújított valamint a régi épületek helyén épített új lakóházak általában nem követik a hagyományos építészeti megoldásokat, így a község lakóterületeinek építészeti ajánlásai sok tekintetben egységesen kezelhetők. A településszerkezet, az utcák vonalvezetése, a telkek formája és nagysága természetesen eltérő képet mutat az egyes korok életvitelének megfelelően, ennek ellenére az ingatlanok beépítésmódjában és az elhelyezésre kerülő épületek tömegében, magasságában nagy eltérések nem tapasztalhatók. 9.1.1. Telepítés 9.1.1.1. Településmag A településmag beépítési jellege megőrzendő. Új lakóépület megvalósítása vagy a meglévők átalakítása csak előkert nélküli, oldalhatáros beépítésmóddal javasolt. Az új épületek alaprajza is a meglévő lakóépületekéhez hasonló legyen, ami természetesen ügyes tervezéssel lehetővé teszi a mai kor elvárásainak megfelelő, korszerű lakóház építését is. 134. Az ősi településmag jellegzetes beépítésmódja

86

87

135. A hagyományos beépítési jelleg megtörik

Nem javasolt a hagyományostól eltérő, az utca vonalától elforgatott tengelyű épület elhelyezése. A falu szabályos, derékszögű szerkezetéhez képest „ferde” Bajcsy Zsilinszky utca és Iskola utca mellett kialakult két, fűrészfogas beépítésmóddal épített házsor egyedi jelleget tükröz. Ezekben az utcában a beépítés jellegét megbontani nem szabad, új épületet elhelyezni csak a kialakult fűrészfogas beépítéshez igazodó módon lehet, és az épületek alaprajza is a meglévő lakóépületekéhez hasonló legyen.

136. A különleges fűrészfogas beépítés

9.1.1.2. Átalakuló telektömbök A központi részekhez kapcsolódó, átalakuló telektömbökben a szomszédos beépítéshez való igazodás az elvárás. Előkertes beépítés esetén az új épület előkertje is az utcában kialakult méretet kövesse, szabadonálló lakóépületek között pedig az új épület is szabadonálló elhelyezésű legyen.

137. Egységes jellegű utcakép

88

138. A központi részekhez kapcsolódó telektömbök

9.1.1.3. Újabb beépítésű lakóterületek E legújabb beépítésű lakóterületeken is a szomszédos beépítéshez való igazodás az elvárható. Előkertes beépítés esetén az új épület előkertje a szomszédos épületekhez igazodó legyen, a lakóépület pedig az oldalhatáros beépítésű utca-szakaszokon oldalhatáron álljon, a „kockaházak” között pedig a kialakult 5 méteres előkert vonala tartandó. Nem javasolt a hagyományostól eltérő, az utca vonalától elforgatott tengelyű épület elhelyezése.

139.

Az újabb beépítésű lakóterületek

9.1.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma 9.1.2.1. Településmag A település történeti központjában, a hagyományos nyeregtetős, kontyolt nyeregtetős épületek környezetében az új épületek igazodjanak a kialakult épületmagasságokhoz, kövessék a hagyományos tetőformát, és a tetők hajlásszöge is illeszkedjen a megőrzött épületek tömegképzéséhez. Ahol ez az épületkialakítás még meghatározó, az új épületek megvalósítása során messzemenően figyelembe kell venni az ősi megjelenési formát, a kialakult utcaképet más jellegű épületekkel megbontani nem szabad.

9.1.2.2. Átalakuló telektömbök A központi részekhez kapcsolódó, átalakuló telektömbökben nem lehet elvárás a sátortetős épületek megőrzése, hiszen természetes igény a lakókörülmények javítása és az ezzel együtt járó bővítési lehetőség biztosítása. Azokon a részeken, ahol a sátortetős házakból álló utcakép még jellemző, a felújításra kerülő épületek épületmagassága, tetőformája igazodjon a kialakult formákhoz, az új tetőidom ne legyen nagyon tördelt, zűrzavaros. A tetők hajlásszöge is igazodjon a sátortetős épületekéhez. 9.1.2.3. Újabb beépítésű lakóterületek Az újabb területeken nem lehet egységes építészeti stílust meghatározni. Túl magas házak azonban nem illenek a falu képébe. A tetőformák változatossága miatt az új építésű lakóépületeknél az utcában már kialakult formákat javasolt előtérbe helyezni. Elengedhetetlenül szükséges az új épület tervezésekor a szomszédos épületek jellegéhez igazodni, nem szabad a másságra, az elütő formák megvalósítására törekedni. Fontos az alázat, mind az építtető, mind a tervező részéről. A hajlásszög tekintetében a Magyarországon hagyományosnak számító tetőhajlásszög a követendő példa, csak különleges esetekben javasolt 30 fok alatti és 45 fok feletti hajlásszögű tetőket alkalmazni. 9.1.3. Terepalakítás A lejtős területeken az épületek terepre illesztése a megfelelő megoldás. Lehetőleg annyi földet kelljen kitermelni az építkezésnél, amennyit fel is kell használni a kisebb feltöltésekhez. Ezeken a telkeken törekedni kell arra, hogy a lehető legkisebb földmunkát, földmozgatást tegye szükségessé az épület-elhelyezés. A nagyobb magasságú feltöltések helyett inkább az épületek egy részének földbe süllyesztését kell megvalósítani a kedvezőbb épületmagasság elérése és a gazdaságos építkezés megvalósítása érdekében. Nem javasolt az épület kiemelése a környezetéből. 9.1.4. Színek A falu egyik legjellegzetesebb épületének színezése és az elszórtan megjelenő élénk színhasználat ellenére a lakóépületek esetében javasoljuk kerülni a kirívó, túlságosan élénk színeket. Az épületeken a természetes anyagok használata és színvilága, a föld színei alkalmazhatók, a színek kiválasztásában illeszkedni kell a környező épületekhez. Ajánlott színek: fehér, törtfehér, az okkersárga, a beige és a téglavörös különböző árnyalatai.

89

Bár Ceglédbercelen a zöld szín a legkülönbözőbb árnyalatokban megjelenik az épületeken, mégis a lakóházakon a zöld szín alkalmazása csupán nagyon visszafogott árnyalatban javasolható. Az egységes jellegű utcakép megőrzése, kialakítása érdekében kerülni kell a kék, lila, élénksárga, élénkpiros színeket.

90 140. Ilyet lehetőleg ne!

9.1.5. Kerítések Ceglédbercel lakóterületein az új kerítések megvalósítása elsősorban áttört, vagy részben áttört, lábazatos, oszlopos megoldással javasolható.

141. Kerítések téglából, fából, terméskőből és kovácsoltvasból

A belső településrészeken a kerítés és kapu kialakítása során a szomszédos telkek kerítésének megjelenését kell szem előtt tartani. Javasolt a faluban jellegzetesnek mondható megjelenésű kerítések jellegének továbbvitele, és a már meglévő jó példákhoz hasonlóan a hagyományok ápolása a kerítések, kapuk kialakítása során is. Az újabb beépítésű területeken továbbra is a vas, vagy a természetes anyagok használata támogatható, a tégla, a kő, a fa az elsődlegesen javasolt építőanyag.

Fém anyagú kerítés esetén az egyszerűségre kell törekedni, a pálcás kialakítás vagy a kevésbé díszes kovácsoltvas kerítés és kapu is szépen mutat. „Drótháló” alkalmazása esetén a növényzettel való kombinálás elengedhetetlen, javít a kerítés megjelenésén. Nádszövet, hullámpala alkalmazása nem javasolt. A szükségtelenül tömör vagy túl magas kerítés építését lehetőleg kerülni kell. Minden esetben a környezethez való illeszkedés a legfontosabb szempont. 9.1.6. Kertek A kertek kialakítása során a lakóház közvetlen környezetében törekedni kell az épület jellegéhez igazodó növénytelepítésre, az utca közelében a kert jellege, arányai, színei, az alkalmazott anyagok szinte ugyanolyan meghatározóak, mint maga a lakóépület. Itt elsősorban az őshonos növényzet ültetése javasolt, hiszen ezek a növények alkalmazkodtak legjobban hazánk időjárási viszonyaihoz, talajának minőségéhez. A tájidegen növények telepítését kerülni kell, mert sokszor betegségek sújtják őket, elszáradnak, kipusztulnak, és ezért vagy elcsúfítják a kertet, vagy folyamatos pótlásukról kell gondoskodni. A telkek gazdálkodásra szolgáló részén a rendezettség az elsődleges igény. Esztétikai szempontból nagyon zavaró lehet a kertben széthagyott, műveléshez használt szerszámok, gépek, a megműveletlen földek látványa. Szerencsére ez Ceglédbercelen nem jellemző.

142. Díszkert Ceglédbercel egyik lakótelkén

9.1.7. Tornácok, előtetők Új előtető tervezésekor az épület tetőformájához, hajlásszögéhez, anyagához kell igazodni. 9.1.8. Ajtók, ablakok A településmagban és azokon a részeken, ahol még a hagyományos kinézetű, régebbi építésű lakóépületek vannak többségben, elsősorban a faanyagú, hagyományos osztású, egyszerű megjelenésű nyílászárók alkalmazása javasolható. Az eredeti formájában még megőrzött épületek nyílászárói felújítandók, amennyiben cserére szorulnak, csakis az eredeti jellegben újragyártott ablakok, ajtók beépítése javasolható. Szintén meg kell őrizni az üvegfalakkal beépített verandákat, hiszen ezek sajátos jelleget kölcsönöznek az épületeknek. 9.1.9. Példák homlokzatképzésre, részletek A településmag lakóépületein a homlokzatok, épületrészletek kialakítása során az illeszkedés elengedhetetlen. A megőrzésre, felújításra érdemes, hagyományos jellegű lakóházak díszítése, az utcai homlokzatot meghatározó nyílászárói, a sajátságos épületrészletek megőrzendők.

91

Ezeknek a házaknak a közvetlen környezetében új épület építése esetén törekedni kell a jellegzetes részletek felhasználására, lehetőleg a hagyományos anyagok alkalmazásával. Kerülni kell a csak jellegében hasonló, de anyagában idegen részletek megvalósítását (pl. Hungarocell ablak-keretezés, műkő díszítések, műanyag lambéria).

143. Durva vakolt felület színárnyalatai

A belső területeken a lakóépületeken kívül található jellegzetes egyéb épület, építmény megőrzése, felújítása sokat segít a kedvező és jellegzetes településkép megőrzésében, kialakításában. Ugyanez igaz a kerítések és kapuk kialakítására is. Törekedni kell az eredeti jelleg megőrzésére, visszaállítására. A falu jellegzetességei a széles utcafronttal rendelkező, az utcára 3-4-5 ablakkal néző házak. Ezeknek az épületeknek a homlokzatképzése, részletei lehetőség szerint megőrzendők, és követendők a szomszédos telkek beépítése, az itt álló meglévő épületek átalakítása során. Vannak olyan utcaszakaszok is, ahol ezek az épületek még nagyobb számban megtalálhatók (pl. volt piacteret határoló épületek a Kossuth Lajos utcában). Itt mindenképpen a hagyományos megjelenés megőrzésére kell törekedni, a jellegzetes épületek között található, más jellegű épületeknél célszerű lenne olyan elemeket, épületrészleteket alkalmazni, amelyek visszaköszönnek az eredeti épületek bizonyos részeinek. Az új lakóépületek tervezésénél, megvalósításánál lehetőleg az egyszerűségre kell törekedni, elsősorban a természetes anyagokhoz igazodó megoldások alkalmazásával. A finom szemcsés, természetes színű vakolatok, burkoló anyagok használata széppé teszi az épületet. Nagyon látványos lehet a lábazatok, oszlopok kő- vagy téglaburkolata, az egyéb kiemelt részek kővel, téglával vagy fával történő burkolása. Oda kell azonban figyelni az alkalmazott kövek fajtájára, minőségére, általánosan alkalmazott méreteire. Nem szabad nagyon apró, színes köveket felhasználni, mert az nem ad természetes jelleget az épületnek, és lehetőleg kerülni kell a természetes köveket utánzó műkövek használatát is. A fa díszítéseknél a nagyon díszes kimunkálás ma már idegenül hat az új épületeken, inkább az egyszerű megoldások, csomópontok megvalósítására kell törekedni. Fém- és műanyaglemezek alkalmazását kerülni kell. Kedvező megjelenést biztosíthat a homlokzati sík kismértékű megmozgatása, elsősorban az ablakok, ajtók körül, az épület oromzatán.

144. Javasolt burkolatok, falazati anyagok

92

Különleges lakóépületek  A Pesti út 178. számú, helyi védelem alatt álló lakóház több, mint 100 éves. Földszintes, manzárdtetős kialakítású. Az épület hosszú évtizedeken keresztül eredeti jellegéhez méltatlan megjelenésű volt, jelenleg felújítás alatt áll. o Telepítés Az épület szabadonálló telepítése megfelelő, a felújítás során egyedi jellege, saroktornya megtartandó. o Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épület felújításakor alakja, tetőformája megőrzendő. A tető a különböző megjelenésű tetőrészeken egységes anyaghasználattal építendő újjá. o Terepalakítás A felújítás során a terepet megváltoztatni nem szükséges. o Színek A lakóépület felújítása során a jelenlegi színhez hasonló pasztellszín alkalmazása támogatható, de a környező épületek színeihez igazodó egyéb természetes szín is választható. Amennyiben az épület eredeti tervei fellelhetők, úgy a színeket annak megfelelően kell megválasztani. o Kerítések Felújítás esetén a kerítés kialakítása függ az épület jövőbeli funkciójától. Amennyiben nem várható funkcióváltás, akkor a kerítés egyszerű megjelenésű legyen annak érdekében, hogy továbbra is az épület megjelenése domináljon az utcaképben. o Kertek Funkcióváltás, vagy a jelenlegi lakó rendeltetés megújítása esetén az ingatlan kertje, vagy annak legalább egy része díszkertként alakítandó ki, lehetőleg őshonos növények alkalmazásával. o Tornácok, előtetők Felújítás, átalakítás során előtető szükség esetén az épület jellegéhez illeszkedve alakítható ki. o Ajtók, ablakok Felújítás esetén az eredeti nyílászárók megtartandók, vagy az eredeti osztású faajtókhoz, ablakokhoz hasonló fa nyílászárókra cserélendők. o Példák homlokzatképzésre Az esetleges felújítás során lehetőleg az eredeti jelleg felkutatása javasolható, amelyhez igazodó homlokzatképzés, lábazatkialakítás, díszítések alkalmazandók a falakon. 145. A régi lakóépület felújított állapotban

o Részletek Felújítás esetén az építészeti értéket képviselő részletek – amennyiben fellelhetők – az eredeti tervek szerint visszaállítandók.

93

 A Pesti út 180. számú, 1965 körül épült, helyi védelem alatt álló lakóház utcai homlokzatával sajátos értéket képvisel. o Telepítés Az épület telepítése megfelelő, az esetleges felújítás során megtartandó. o Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épület felújítása esetén különleges megjelenése, tetőformája megőrzendő. o Terepalakítás A felújítás során a terepet megváltoztatni nem szükséges. o Színek Esetleges felújítás esetén az épület jelenlegi színei, a sárga és a sötétrózsaszín alkalmazhatók, de a környező épületek színeihez igazodó egyéb természetes szín is választható. o Kerítések Felújítás esetén a beton lábazatos, téglából rakott oszlopokkal épített kerítés jellege megőrzendő. 146. A Pesti út 180. számú lakóépület érdekes színvilága

o Kertek Az épület felújítása esetén az ingatlan kertje is megújítandó, kertészeti tervek alapján, lehetőleg őshonos növények alkalmazásával. o Tornácok, előtetők Felújítás során előtető szükség esetén az épület jellegéhez illeszkedve alakítható ki, de a hátsó épülettoldalék feltétlenül elbontandó. o Ajtók, ablakok Felújítás esetén a meglévő fa nyílászárók megőrzendők. o Példák homlokzatképzésre Felújítás esetén az eredeti homlokzatképzés, díszítések megtartandók a falakon. o Részletek Felújítás esetén az építészeti értéket képviselő részletek, a homlokzati falak eredeti díszítése, a terasz és a korlát feltétlenül megőrzendő.

94

 A temető fölött, a domb tetején, a Szép utca és a Szél utca sarkán épült a Ruttner Farm, mely lakóépületként és rendezvényhelyszínként funkciónál. o Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épület jó állagú, de esetleges funkcióváltás, felújítás esetén a lakóépület különleges megjelenése, tetőformája megőrzendő. o Telepítés Az épület telepítése megfelelő, az esetleges funkcióváltás, felújítás során megtartandó.

95

147. A Ruttner farm és környezete

o Terepalakítás Felújítás során a terepet megváltoztatni nem szükséges. o Színek Esetleges felújítás esetén a lakóépület jellemző színeinek (fehér, piros, sötétbarna) a megtartása javasolt. o Kerítések Esetleges funkcióváltás, felújítás esetén a Szél utca menti szakaszokon épült terméskő kerítés és a fakapuk jellege megőrzendő. o Kertek Az épület funkcióváltása, esetleges felújítása esetén a meglévő, látvány szempontjából meghatározó növényzet megőrzésére különös gondot kell fordítani. o Tornácok, előtetők Funkcióváltás során előtető szükség esetén az épület jellegéhez illeszkedve alakítható ki. o Ajtók, ablakok Felújítás esetén a meglévő, változatos nagyságú fa ablakok, az osztott táblás, íves záródású bejárati fakapu megőrzendők. o Példák homlokzatképzésre Az épület alsó szintje vakolt homlokzatú, felső szintjének falai sötétbarnára pácolt fagerendákból készültek. A saroktoronyhoz és a bejárati részhez kapcsolódó falszakaszokon a könyöktámaszos fatartók biztosítják az épület sajátos jellegét, amely megóvandó.

o Részletek Felújítás esetén az építészeti értéket képviselő részletek, a felhasznált anyagok szép kombinációja, a címer, az árok mellett található Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló alkotás feltétlenül megőrzendő.

96

148. Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló szobor és a kapu felett látható címer

Védelemre javasolt településszerkezet o A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelően megtartandó. Felújításukat az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartásával, az eredeti anyagok alkalmazásával kell megoldani. o A Kossuth Lajos utcai volt piactér történeti jelentősége miatt közpark-szerű kialakítást érdemelne, felidézve eredeti funkcióját, jellegét. A teret övező lakóházak felújítása sokat segítene az épületek régi szépségének bemutatásában.

A Kossuth Lajos utcai régi piac helye

9.2. Településközpont, intézményterületek

97 149. A katolikus templom és az iskola a Petőfi téren

9.2.1. A Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templom a Petőfi Sándor utca tengelyvonalában áll. 9.2.1.1. Telepítés Az épület 2001-re, szentelésének 200. évfordulója alkalmából teljes felújításra került az eredeti jelleg, méretek, arányok figyelembevételével. A park közepén, a határoló utcák vonalával párhuzamosan álló épület jelenlegi formájában érdemes a megóvásra. 9.2.1.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma A templom és tornyának magassága, tetőkialakítása változatlan formában tartandó meg. 9.2.1.3. Terepalakítás A templom terepalakítása kialakultnak tekinthető. A terepet megváltoztatni nem szabad. 9.2.1.4. Színek A templom élénksárga színe tökéletes, megtartandó. 9.2.1.5. Kerítések, kertek A templom nincs körülkerítve, a környezetében kialakított park, a fák és egyéb növényzet megőrzése, gondozása a település és a tulajdonos egyház közös felelőssége. A park gondozása, esetleg továbbtervezése feltétlen szakember közreműködését igényli. 9.2.1.6. Tornácok, előtetők A templomon tornác, előtető nincs. 9.2.1.7. Ajtók, ablakok Az eredeti nyílászárók megtartandók, szükség esetén azonos osztású fa nyílászárókra cserélhetők. 9.2.1.8. Példák homlokzatképzésre, részletek A homlokzatképzés, az építészeti részletek eredeti állapotban történő megőrzése elengedhetetlen.

9.2.2. A 2004-ben felszentelt református templom a Petőfi Sándor utca mentén, a temető mellett található. 9.2.2.1. Telepítés A Petőfi utca vonalára merőlegesen álló épület jelenlegi formájában, szabadonálló elhelyezkedésével megtartandó. 9.2.2.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épület viszonylag új, jó állagú. Jellege, méretei, arányai, a templom és tornyának magassága, tetőkialakítása változatlan formában tartandó meg.

98

9.2.2.3. Terepalakítás A templom terepalakítása az enyhe lejtésű domboldalban, kialakultnak tekinthető. A terepet megváltoztatni nem szabad. 9.2.2.4. Színek Az épület fehér színe, a piros cserépfedés, a nyílások körül kialakított tégla díszítés és a toronysisak sötétszürke lemezburkolata megtartandó. 9.2.2.5. Kerítések A meglévő, egyszerű kialakítású, beton lábazattal és oszlopokkal, feketére festett, enyhén díszített pálcás vas kerítéselemekkel és kapuval épített kerítés megtartandó. 150. A református templom

9.2.2.6. Kertek A templom környezetében kialakított kert megfelelő kialakítású, jelenlegi állapotában tartandó meg, vagy kertész szakember bevonásával továbbfejlesztendő. 9.2.2.7. Tornácok, előtetők A meglévő, bejárat fölötti előtető szép arányú, fa tartószerkezetének színe és formája nagyszerűen egészíti ki az épület összképét, ezért jelenlegi állapotában megtartandó. 9.2.2.8. Ajtók, ablakok Az eredeti nyílászárók megtartandók. 9.2.2.9. Példák homlokzatképzésre, részletek A homlokzatképzés, az építészeti részletek eredeti állapotban megőrzendők. 9.2.3. A Pesti út és a Petőfi Sándor utca mentén található nagyobb méretű, lakóépület jellegű intézmények – Polgármesteri Hivatal, a templom közelében található általános iskola, a „Cserői iskola”, a Szent Ilona Idősek Gondozóháza, és a község orvosi rendelője, egészségház, gyógyszertár 9.2.3.1. Telepítés Az épületek telepítése megfelelő, a falura jellemző, megtartandó.

9.2.3.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az épületek felújítottak, tetőzetük jó állapotban van. Több épület tetőfelületén és az iskola udvarán napelemek kerültek elhelyezésre, amely esztétikai szempontból kissé zavaró, de energetikai szempontból a mai korban természetes és dicsérendő megoldás. Az épületek megjelenése, tetőformája megőrzendő. 9.2.3.3. Terepalakítás Esetleges bővítés, felújítás során a terepet megváltoztatni nem szükséges. 9.2.3.4.

Színek

Esetleges bővítés, felújítás esetén az épületek jelenlegi színe, a fehér vagy a sárga különböző árnyalatai alkalmazhatók, de a környező épületek színeihez igazodó egyéb természetes színek is választhatók. 9.2.3.5.

Kerítések

Felújítás esetén a kerítések jellege megőrzendő. 151. A településközpont intézményei

9.2.3.6. Kertek Az ingatlanok kertje megújítási igény felmerülése esetén kertészeti tervek alapján, lehetőleg őshonos növények alkalmazásával esztétikusabbá, hangulatosabbá tehető. 9.2.3.7. Tornácok, előtetők Esetleges felújítás, átalakítás során új előtető szükség esetén az épületek jellegéhez illeszkedve kialakítható, a meglévők megtarthatók. 9.2.3.8. Ajtók, ablakok Felújítás esetén a meglévő fa nyílászárók megőrzendők. 9.2.3.9. Példák homlokzatképzésre Felújítás esetén az eredeti homlokzatképzés, díszítések megtartandók a falakon. 9.2.3.10.

Részletek

Felújítás esetén az építészeti értéket képviselő részletek megőrzendők, visszaállítandók.

152. A falu címere a Polgármesteri Hivatal falán

99

9.2.4. A Petőfi Sándor utca 8. és 8/a. szám alatt áll a volt óvoda, és a volt bölcsőde szép épülete. 9.2.4.1. Telepítés A volt napközis óvoda és a volt bölcsőde épületének telepítése megfelelő, az épületek esztétikai értékük miatt megőrzendők. 9.2.4.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma A volt óvoda épülete közepes, a volt bölcsődéé viszonylag jó állapotú, tetőzetük megfelelő állapotban van. Az épületek megjelenése, tetőformája megőrzendő. 9.2.4.3. Terepalakítás Esetleges bővítés, felújítás során a terepet megváltoztatni nem szükséges. 9.2.4.4. Színek Esetleges bővítés, felújítás esetén a két épület színe, a tört fehér a továbbiakban is alkalmazható, de a környező épületek színeihez igazodó egyéb természetes színek is választhatók. 9.2.4.5. Kerítések A kerítések megjelenése igazodik a szomszédos ingatlanok kerítéséhez, nem akar kiríni a környezetéből. Felújítás esetén a kerítések jellege megőrizhető. 9.2.4.6. Kertek Az ingatlanon kertrészében gyermekjátszótér és felnőtt fitneszeszközök kerültek elhelyezésre. Az utca mentén sűrűbb növénytelepítés javasolható. 9.2.4.7. Tornácok, előtetők A két épület felújításra szorul, amelynek során az eredeti terveknek megfelelő, értékes részek megújítandók, lehetőleg visszaépítendők. A volt óvodaépület tornáca egységessé teendő, az eredeti nyitott kialakítással vagy azonos osztású ablakok beépítésével. A volt bölcsőde épületén meglévő könyöktámaszos előtető megtartandó, a másik ennek mintájára alakítandó át, illetve lehetőleg a régi Vendégház képén látható előtetők visszaépítése javasolható. Új előtető szükség esetén mindkét épületen a volt bölcsőde épületén található szép előtetőhöz hasonló stílusban, az épületek jellegéhez illeszkedve alakítható ki. 9.2.4.8. Ajtók, ablakok Felújítás esetén a meglévő, jó állapotban lévő fa nyílászárók megőrzendők, csere szükségessége esetén az új nyílászárók az eredeti tervek szerint, a meglévő ablakok, ajtók megjelenéséhez igazodóan alakítandók ki. 9.2.4.9. Példák homlokzatképzésre Felújítás esetén az eredeti homlokzatképzés, díszítések megtartandók a falakon. 9.2.4.10.

Részletek

Felújítás esetén az építészeti értéket képviselő részletek, a volt óvoda jellegzetességét adó tornác (jelenleg üvegezett veranda) és a volt bölcsőde-épületét díszítő eredeti fa előtető megőrzendő.

100

9.2.5. A Pesti út 96. szám alatt található a 2007-ben teljes felújításon átesett Ceglédberceli Kultúrház és Könyvtár épülete. 9.2.5.1. Telepítés A Kultúrház és könyvtár épületének átalakítása, felújítása jó állaga miatt nem szükséges, bővítése a nagy beépítettség miatt nem nagyon lehetséges. A Művelődési Ház egyedi jellege megőrzendő, Ceglédbercel egyik sajátos megjelenésű épülete. 9.2.5.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma

101

Az épület alakja, arányai, tetőformája megtartandó. 153. A kultúrház és könyvtár épülete

9.2.5.3. Terepalakítás A terepet megváltoztatni nem szükséges. 9.2.5.4. Színek Az épület esetleges felújítása során a jelenlegi fehér szín, a sötétbarnára pácolt látszó fa szerkezetek és a világosabb színű fa korlátok alkalmazása a továbbiakban is javasolt. 9.2.5.5. Kerítések A Kultúrház épülete a határoló utcák irányába kerítéssel nincs körbekerítve. Mivel a környezet közterületként van kialakítva, az utcák felé kerítés telepítése nem is lenne célszerű. 9.2.5.6. Kertek Az ingatlanon, a kert részen játszótér került kialakításra. 9.2.6. A Pesti út mellett található, az óvoda kivételével építészeti vonatkozásban nem különleges épületben működő intézmények (posta, gyógyszertár, egyéb szolgáltatások, üzletek). 9.2.6.1. Telepítés Az intézmények esetleges átalakítása, felújítása során a meglévő épületek megőrzése javasolható. Új intézmények telepítése során a beépítendő telek környezetében kialakult, de elsősorban a szabadonálló beépítésmód alkalmazandó. 9.2.6.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Felújítás esetén az épületek alakja, arányai, tetőformája lehetőség szerint megtartandó. Esetleges felújítás, átépítés, új épület megvalósítása esetében is a hagyományokat kell követni. Az épületek egy-két szintesek lehetnek magastetővel, elsősorban cserépfedéssel, 35-45 fok közötti tetőhajlásszöggel.

154. Az óvoda példaértékű épülete

9.2.6.3. Terepalakítás A kialakított terepet megváltoztatni nem szükséges. 9.2.6.4. Színek Az épületek felújítása során a jelenlegi fehér szín, vagy valamely pasztellszín alkalmazása javasolt. Esetleg új épület építésekor a színválasztás során kerülni kell a kirívó, élénk színeket (kék, lila, élénksárga, élénkpiros). Az épületeken a természetes anyagok használata és színvilága, a föld színei alkalmazhatók, a színválasztásban illeszkedni kell a környező épületekhez. Ajánlott színek: fehér, törtfehér, az okkersárga, a beige és a téglavörös különböző árnyalatai. 9.2.6.5. Kerítések Mivel az óvodaépület utcai épületszárnya melletti rész parkosítva van, kerítés telepítése nem is lenne célszerű. Az intézmények kerítéseinek megvalósítása – amennyiben kerítés építése szükséges – elsősorban áttört, vagy részben áttört, lábazatos, oszlopos megoldással javasolható. Kerítések esetében a természetes anyagok használata támogatható, a tégla, a kő, a fa az elsődlegesen javasolt építőanyag. Fém anyagú kerítés esetén az egyszerűségre kell törekedni. A növényzettel való kombinálás javít a kerítés megjelenésén. A tömör vagy a túl magas kerítés építését lehetőleg kerülni kell. 9.2.6.6. Kertek Az intézmények kertje az utcakép szempontjából takart kialakításuk miatt nem meghatározó. Az intézmények telkét – amennyiben erre lehetőség nyílik – parkosítottan kell kialakítani annak érdekében, hogy ezek az épületek nemcsak funkciójukkal, hanem megjelenésükkel, környezetük kialakításával is kiemelkedjenek a lakóépületek sűrűjéből. A parkosításnál az őshonos fajták, az esztétikus dísznövények alkalmazását kell előtérbe helyezni. A kertek berendezését szép, modern anyagok alkalmazásával, kertészeti tervek alapján javasolt megvalósítani. 9.2.6.7. Tornácok, előtetők, ajtók, ablakok, homlokzatképzés, részletek Az épületek átalakítás esetén stílusban, építészeti jegyekben igazodjanak a falusias környezethez, de az épülettartozékok, nyílászárók a mai kor elvárásainak feleljenek meg. A homlokzatok, épületrészletek kialakítása során az egyszerűségre kell törekedni, elsősorban a természetes anyagokhoz igazodó megoldások alkalmazásával. A finom szemcsés, természetes színű vakolatok, sima felületű burkoló anyagok használata javasolt. Nagyon látványos lehet a lábazatok, oszlopok kő- vagy téglaburkolata, az egyéb kiemelt részek kővel, téglával vagy fával történő burkolása. Kedvező megjelenést biztosíthat a homlokzati sík kismértékű megmozgatása, elsősorban az ablakok, ajtók körül és az épület oromzatain.

102

9.3. Gazdasági területek 9.3.1. Ceglédbercel közigazgatási területén, a 4. számú főúttól a falu felé vezető bekötő út közelében, az egykori Cserőpusztán található egy modern szőlőfeldolgozó és pincészet. 9.3.2. A belterülettől északnyugatra, a Homokföldek elnevezésű területen található a falu másik iparterülete. 9.3.3. A kialakult iparterület környezetében, jelentős méretű tervezett gazdasági terület is kijelölésre került. 9.3.3.1. Telepítés, terepalakítás Az üzemi tevékenységet végző telephelyeken az új épületek telken belüli elhelyezése a környezetükben álló épületekhez igazítandó, a továbbiakban is elsősorban szabadonálló épület-elhelyezés javasolható. A gazdasági területek enyhe lejtésűek, szükség esetén a terepalakításnál a gazdaságosság és az ésszerűség tartandó szem előtt. 9.3.3.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Új épületek kialakítása esetén azok magassága, tetőformája a környezetükben már meglévő épületek megjelenésére tekintettel alakítandó ki. A belterülettől távolabb működő telephelyen az épületek magassága és tetőidoma szabadabban megválasztható. 155. A szőlészet területén felújított pincelejáró

9.3.3.3. Színek A gazdasági területeken kialakítandó épületek színvilága lehet változatos, de lehetőleg kerülni kell a zavaró, túlságosan élénk színeket. Esetleg egy-egy épületrész élénk színezése elképzelhető a figyelemfelkeltés érdekében. 9.3.3.4. Kerítések Áttörés-mentes, falszerű kerítés abban az esetben elfogadható, ha az ingatlanon folyó tevékenység esztétikailag zavaró. A telephelyeknél inkább áttört kerítés alkalmazása javasolható, szükség esetén a kerítés mentén – lehetőleg háromszintes – növényzet telepítésével. A telephelyek kerítése, kapuja elsősorban a funkcióhoz igazodó megjelenést tükrözzön, lehet például acél pálcás vagy hálós kerítés, de az elsődleges szempont a minőségi építőanyagok használata. 9.3.3.5. Kertek A gazdasági hasznosítású ingatlanok kertjei sok esetben nem esztétikusak, de még jelentős méretű burkolt felületek esetében, szabadtéri raktározás mellett is törekedni kell a kert egy részének növényzettel történő beültetésére, részben a zavaró esztétikai hatás kiküszöbölése, enyhítése, részben a kedvező munkakörülmények biztosítása érdekében. A burkolt felületek minőségi anyagokkal történő kialakítása, a szabadtéri raktározás megszüntetése is sokat javít a telephely megjelenésén.

103

Egy-egy telephely kedvezőtlen látványát egy kerítéssel párhuzamosan telepített sűrű fa- és cserjesor nagymértékben javítaná. 9.3.3.6. Tornácok, előtetők, ajtók, ablakok, homlokzatképzés, részletek Az épületrészek, nyílászárók, a homlokzatképzés és az épület részleteinek kialakítása során lehetőleg az egyszerűségre és az épület jellegéhez való igazodásra kell törekedni. 9.3.4. Különleges gazdasági hasznosítású épülete a falunak a Vasút utca mellett található volt malom, amely a közelmúltban felújításra került. 9.3.4.1. Telepítés A malomépület felújított, átalakítása szükség esetén a meglévő épület bővítésével, hozzáépítéssel lehetséges. Egyéb épület elhelyezése a telken csak a meglévő másik épület elbontása esetén, annak helyén javasolt. 9.3.4.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma A malomépület egyedi jellege miatt alakja, arányai, tetőformája feltétlenül megtartandó. 9.3.4.3. Terepalakítás A telek terepviszonyait megváltoztatni nem szükséges. 156. A malomépület különleges színei és előtetője

9.3.4.4. Színek A volt malomépület felújítása nemrég megtörtént, oldalsó falának színei szépségét, arányos megjelenését hangsúlyozzák. A véghomlokzat téglaszíne a többi falon alkalmazott sárga színekkel harmonizál. 9.3.4.5. Kerítések A kerítés megjelenése illeszkedik a malomépület jellegéhez, megtartandó. 9.3.4.6. Kertek Az ingatlan üzemi jellege miatt a kert jellegének megváltoztatása nem várható. 9.3.4.7. Tornácok, előtetők Az épület egyik jellegzetes része a Vasút utca felé néző előtető, amelynek megtartása javasolt. 9.3.4.8. Ajtók, ablakok A nyílászárók a felújítás során az eredeti jellegükben kerültek helyreállításra, megőrzendők. 9.3.4.9. Homlokzatképzés, részletek A malomépület Szövetkezet utcai homlokzata vakolatlan téglafal, amelynek mintázata, díszítése adja az épület különleges jellegét. A téglafalból kiemelkedő díszítések keretezik a homlokzatot. Az épület egyéb homlokzatai vakoltak, színezettek. Az ablaknyílások, az ablakok körüli, falsíkból kiemelkedő boltíves díszítések a véghomlokzatéhoz hasonlók. Ezek a díszítések bármilyen átalakítás esetén megőrzendők.

104

9.4. Különleges területek, zöldterületek 9.4.1. A falu feletti dombon elterülő működő temető arculatát elsősorban a családi sírboltok jelenléte adja, amelyek változatos megjelenése kihangsúlyozza a csodálatos fekvésű temető szépségét. A temetőben álló kis templom, a kőkereszt és a kálvária stációi is egyedi értéket képviselnek. A ravatalozó épülete megbújik a fák között, építészeti megjelenése nem hordoz különleges értéket.

105

157. Képek a temetőből

A verőfényes sírparcellákhoz képest hatásos és hasznos ellenpontot képez a ravatalozó előtti teret árnyékoló facsoport, mely feltétlenül megtartandó, helyi védelme javasolható. Az északi telekhatáron az új építésű, öntött betonelemekből kialakított, zártabb kerítésfal nem illeszkedik a régi kerítéshez. Átépítése, vagy növénnyel történő takarása hosszútávon megfontolandó. 158. A temető északi kerítése

A temető a benne álló épített értékekkel a jelenlegi állapotában megőrzendő. A régi sírokat, a kálváriát, a keresztet különös gondossággal folyamatosan karban kell tartani. A karaktert adó hagyományos síremlékekhez igazodó, azaz meghatározóan vertikális jellegű sírkő, síremlék család fejlesztése javasolható a csipkézett sziluett folytatásához az új parcellák esetében is.

159. Részlet a temetőből 160. A ravatalozó körül látható facsoport

A temető karakterterületén cél az egyedi, védett temetőkert karakterjegyeinek megőrzése. Az északi telekhatáron álló új építésű, öntött betonelemekből kialakított, zártabb kerítésfal átépítése, vagy növénnyel történő takarása hosszútávon megfontolandó. A területen őshonos fafajok ritkás telepítése javasolható az erre a célra kijelölt sírhelyekre. 9.4.2. A Gerje folyásától délre működő szennyvíztisztító telep épületei a jelenlegi állapotukban fenntarthatók, az új épület megvalósítása során a hasznosság, gazdaságosság, korszerű anyagok, szerkezetek alkalmazása a meghatározó szempont. 161. Az épülő szennyvíztisztító telep

9.4.3. Különleges területek közé tartoznak a falu sportolási célú és zöldterületei. A volt bányagödrök a falu több különböző területén is megtalálhatók. 9.4.3.1. Jelentős területű, többnyire fátlan belterületi zöld szigetek – a rekultivált bányaterületek, a Szabadidőközpont és a sportpálya – területén javasolható a területek árnyékoltságának fokozása fásítással, valamint a növényállomány háromszintes kialakítása legalább a terület 10%-án.

162. A jelentős területű, többnyire fátlan belterületi zöld szigetek

163. A Szabadidőközpont és a sportpálya területe a magasból

A karakter területen a természetszerű ligetes faállomány és a klímatudatos növénytelepítés megvalósítása a cél az állományok tervezésénél, telepítésénél. A ligetes faállomány őshonos fafajok telepítésével alakítható ki. A területek szegélyét, valamint a facsoportok szegélyét kétszintes, fa- és cserjeállományt is tartalmazó módon lenne célszerű kialakítani. A területen elhelyezett művészeti alkotások, tájékozódási elemek megközelíthetőségét, láthatóságát biztosítani kell.

106

9.4.3.2. A kis területű, ligetesen fás belterületi zöld szigetek a játszótér, az egykori temető és a református templom kertje csábító klímaszigetekként működnek a napsütötte domboldalon, melynek jótékony hatása a szegélyek cserjésítésével, víz, vagy párakapuk üzemeltetésével fokozható lenne. Tekintettel a területek kialakult klímasziget szerepére, berendezési tárgyakkal, több funkciós kialakítással lehetne a jobb kihasználtsághoz, erősebb látogatottsághoz hozzájárulni. A karakter területen a zárt lombkorona-állomány megtartása és a többgenerációs, intenzívebb használat elérése a cél a területek funkcionális fejlesztésével. A meglévő gyep és lombkoronaszintet tartalmazó kétszintes növényállomány megtartandó, a területen további faállomány az őshonos fajok telepítésével alakítható ki. A területek közművesítése, térvilágítása, ivóvízzel való ellátása és automata öntözőhálózatának kialakítása javasolt. A területeken az értékes fa egyedek kataszterezését célszerű lenne elvégezni, és az arra érdemes faállomány javasolt helyi védelem alá helyezni.

107

164. Játszótér

9.4.3.3. A Szép utcától délnyugatra fekvő volt bányaterület helyén és a falu keleti részén a Cegléd felől érkező út mellett tervezett zöldterületek, közparkok vannak kijelölve a község távlati terveiben. 9.4.3.3.1.

Telepítés, terepalakítás

A sportterületeken esetlegesen megvalósításra kerülő épületeknél a szabadonálló épület-elhelyezés javasolható. A terepalakításnál a gazdaságosság és az ésszerűség tartandó szem előtt. 9.4.3.3.2.

Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma

A különleges területeken az esetlegesen tervezett épületek 1-2 szintesek lehetnek, tetőformájuk a hagyományos épületek megjelenésére tekintettel alakítandó ki, de a mai kor igényeinek megfelelő anyag és formaválasztással. Az ingatlanok jellege, hasznosítása miatt az új épület magassága és tetőidoma szabadabban megválasztható, mint a lakóterületbe ágyazott épületek esetében. 9.4.3.3.3.

Színek

A sportterületeken kialakítandó épületek színvilága lehet változatos, de kerülni kell a zavaró, túlságosan élénk színeket. Esetleg egy-egy épületrész élénk színezése elképzelhető a figyelemfelkeltés érdekében. 9.4.3.3.4.

Kerítések

Áttörés-mentes, falszerű kerítés abban az esetben elfogadható, ha az ingatlanon folyó tevékenység a környezetére valamilyen szempontból zavaró lehet. A rendezett sportterületeknél inkább áttört kerítés alkalmazása javasolható, szükség esetén a kerítés mentén növényzet telepítésével. A sportterületek kerítése, kapuja elsősorban a funkcióhoz igazodó megjelenést tükrözzön, lehet például acél pálcás vagy hálós kerítés, de a kialakításuk során az elsődleges szempont a minőségi építőanyagok használata. 9.4.3.3.5.

Kertek

A sportolási célú ingatlanok pályákon kívüli területein, jelentős méretű burkolt felületek esetében is törekedni kell az ingatlan nagy részének kertszerű kialakítására, növényzettel történő beültetésére. A burkolt felületek minőségi anyagokkal történő kialakítása, a pályák közötti területrészek rendezettsége sokat javíthat a terület megjelenésén. A kerítéssel párhuzamosan telepített fa- és cserjesor szépen keretezheti a sport célú területeket.

9.4.3.3.6.

Tornácok, előtetők, ajtók, ablakok, homlokzatképzés, részletek

Esetleges új épületek megvalósítása esetén a nyílászárók, a homlokzatképzés és az épület részleteinek kialakítása során lehetőleg az egyszerűségre és az épület jellegéhez való igazodásra kell törekedni. 9.4.4. A különleges területek közé sorolt a Ceglédbercel-Cserő vasútállomás, amelynek fő épülete településképi szempontból meghatározó. A kétszintes épület arányai, a homlokzatok téglafalainak esztétikus kialakítása, a nyílások mérete, arányai, elhelyezésük változtatás nélkül megőrzendő. Szintén meg kell tartani eredeti megjelenésében szintén a Magyar Államvasutak tulajdonát képező szintén a Vörösmarty utcában álló régi vasúti épületet együttes mely szolgálati lakásként működik. A vasútállomás mellett álló hatalmas, védett hársfa megőrzésére is különös gondot kell fordítani. 165. A Ceglédbercel-Cserő vasútállomás épülete és a helyi védelem alatt álló hársfa

108

9.5. Egyéb területek Ceglédbercelen számos tanya található. 9.5.1. Telepítés A tanyás területeken nem elvárás az egységes épület-elhelyezés. A szabadonálló lakóépületek a családi igényeknek megfelelően helyezhetők el a telken. Nem támogatott azonban a hagyományostól eltérő, az utca vonalától elforgatott tengelyű épület elhelyezése. 9.5.2. Magasság, tetőhajlásszög, tetőforma Az új tanya-épületek igazodjanak a környező tanyák kialakult épületmagasságához, túl magas házak nem illenek a táj képébe. Az épületek alakja, tetőformájának kialakítása során az egyszerűségre kell törekedni. A tetőidom és a tetők hajlásszöge illeszkedjen a Magyarországon hagyományos épületek tömegképzéséhez, nem javasolt 30 fok alatti és 45 fok feletti hajlásszögű tetőrészeket alkalmazni, legfeljebb az épület kisebb részein. 166. Példa modern tanyaépületekre

9.5.3. Terepalakítás A lejtős területeken az épületek terepre illesztése a megfelelő megoldás, törekedni kell arra, hogy a lehető legkisebb földmunkát tegye szükségessé az épület-elhelyezés. 9.5.4. Színek A tanyás területek épületeinél is kerülni kell a kirívó, élénk színeket. Az épületeken a természetes anyagok használata és színvilága, a föld színei alkalmazhatók, a színválasztásban illeszkedni kell a környező épületekhez. Ajánlott színek: fehér, törtfehér, az okkersárga, a beige és a téglavörös különböző árnyalatai. A zöld szín csupán nagyon visszafogott árnyalatban javasolható, és kerülni kell a kék, lila, élénksárga, élénkpiros színeket. 9.5.5. Kerítések Az új kerítések megvalósítása lehetőleg áttört, vagy részben áttört, lábazatos, oszlopos megoldással javasolható. E területeken is a természetes anyagok használata támogatható, a tégla, a kő, a fa az elsődlegesen javasolt építőanyag. Fém anyagú kerítés esetén az egyszerűségre kell törekedni, a pálcás kialakítás, vagy a „drótháló” is elfogadható, de ebben az esetben a növényzettel való kombinálás célszerű.

167. A tanya bejáratát kiemelő kerítés és kapu-kialakítás

109

9.5.6. Kertek Elsősorban az őshonos növényzet ültetése javasolt, a tájidegen növények telepítését kerülni kell. 9.5.7. Tornácok, előtetők Új előtető tervezésekor az épület tetőformájához, hajlásszögéhez, anyagához kell igazodni. 9.5.8. Ajtók, ablakok Elsősorban a faanyagú, hagyományos osztású, egyszerű megjelenésű nyílászárók alkalmazása javasolható. 9.5.9. Példák homlokzatképzésre, részletek A homlokzatok, épületrészletek kialakítása során az egyszerűségre kell törekedni, elsősorban a természetes anyagokhoz igazodó megoldások alkalmazásával. A finom szemcsés, természetes színű vakolatok, burkoló anyagok használata széppé teszi az épületet. Nagyon látványos lehet a lábazatok, oszlopok kő- vagy téglaburkolata, az egyéb kiemelt részek kővel, téglával vagy fával történő burkolása. Oda kell azonban figyelni az alkalmazott kövek fajtájára, minőségére, általánosan alkalmazott méreteire. A fa díszítéseknél az egyszerű megoldások, csomópontok megvalósítására kell törekedni. Fém- és műanyaglemezek alkalmazását kerülni kell. Kedvező megjelenést biztosíthat az épületek homlokzati síkjának kismértékű megmozgatása, elsősorban az ablakok, ajtók körül, az épület oromzatain.

110

9.6. Erdőterületek Ceglédbercel közigazgatási területének déli részére jellemzőek a telepített, ültetvény erdőterületek. Az ökológiai, tájképi jelentőséggel nem rendelkező, a homokterületek megkötését szolgáló erdők településképi szempontból nem kedvező, ugyanakkor meghatározó területek Ceglédbercelen. Mivel ezek közül számos erdő a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületbe tartozik, az alábbi javaslatok fogalmazhatók meg e területek vonatkozásában. 168. Erdőtelepítés

A karakter területen cél a természetesség és klímatudatosság fokozása az állományok tervezésénél, telepítésénél. A területen új erdőállomány az őshonos fajok telepítésével alakítható ki és az erdők szegélyén háromszintes növénytakarósáv telepítendő. Az erdőállományba ékelődő egyedi tájértékek megközelíthetőségét, láthatóságát biztosítani kell.

169. Erdőterület (https://www.google.hu/maps/place/Cegl%C3%A9dbercel...)

9.7. Nagyüzemi mezőgazdasági területek (szántó és gyümölcsös) A nagyüzemi mezőgazdasági területek általában átláthatóságot biztosítanak, Ceglédbercelen azonban a 4. számú főútvonal funkcionálisan és esztétikailag is elvágja e területeket a település belterületétől, így a nagyüzemi mezőgazdasági területek településképi szempontból nem meghatározóak.

170. Szántóterületek a 4. számú főúttól (http://static.panoramio.com/photos/large/76590914.jpg)

északra

111

A mezőgazdasági területeken a szabad átláthatóság biztosítása mellett az épületek semleges, tájba simuló megjelenése a cél. E területen esetleg új üzemi létesítményt a jellemző nézőpontok irányából fásítással takartan javasolt telepíteni, és faállomány az őshonos fajok telepítésével alakítható ki. 9.8. Szőlőterületek A belterület és a 4. számú főútvonal közötti sávban a domboldalon megfigyelhető szőlők és gyümölcsösök tájképileg meghatározóak, védettek. A területen a minőségi szőlő és bortermelés megőrzése alapvető követelmény, de törekedni kell a terület többfunkciós településszegélyi területként történő fejlesztésére is. A szőlőterületekhez tartozik az a magaspont, amely az egyik legszebb településképi panorámát nyújtja. Javasolható a magaslat hagyományos szőlőhegyi, vagy hagyományos szakrális építménnyel való megjelölése, kilátóként, vagy kilátóként is használható kálvária építményként való kialakítása.

171. Szőlőültetvények árnyat adó gyümölcsfával

A területen a pincék nem gyakoriak, újak építése csak szigorú építészeti követelmények betartásával támogatható, kizárólag természetes építőanyagok, a hagyományos építészeti formák, arányok, stílusjegyek alkalmazásával. A területen csak földszintes új pince, gazdasági épület alakítható ki. Az épületek mellé minden beépített és felszín alatt beépített terület után 1 db nagy lombkoronát növelő, tájfajta gyümölcsfa (dió, szelídgesztenye) telepítése javasolt.

172. A falu látképe a szőlők felett (https://www.google.hu/maps/place/Cegl%C3%A9dbercel...)

112

9.9. Természetközeli területek Az országos ökológiai hálózat részét képező területeket természetességet sugárzó tájkarakter területként, természetközeli területként határoltuk le, és településképi szempontból meghatározó területbe soroljuk.

113

173. A Gerje csatorna védett környezete (https://www.google.hu/maps/place/Cegl%C3%A9dbercel...)

A területen a természetközeli állapot fenntartása és a terhelő antropogén hatások felszámolása, elkerülés a cél. Az építmények, épületek csak természetes anyagok, fa, nád, tégla, fehér vakolat alkalmazásával építhetők, és a területen kizárólag őshonos fák telepítése megengedett. A terület közvilágításnak biztosításánál fényszennyezés-mentes világítótestek alkalmazandók.

174. A falu látványa a tavak irányából (https://www.google.hu/maps/place/Cegl%C3%A9dbercel...)

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 10. Közterületek településképi útmutatója A falu belterületének szépségét, különlegességét közterületeinek rendezettsége adja, amelyeken látható, hogy a lakosság és az Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít e területek esztétikus kialakítására, folyamatos gondozására. A virágokkal, cserjékkel, mutatós fákkal, fasorokkal beültetett közterületi sávok összefüggő rendszere figyelhető meg a falu szabályos szövetet képező utcáiban. Ez a zöldhálózat biztosítja a település természetközeli, élhető jellegét.

175. Településszéli üdvözlőtábla és a telektulajdonosok által beültetett közterületek

Ceglédbercel rácsszerkezetű úthálózatát zömében északkelet-délnyugat irányú lejtőre merőleges és északnyugat-délkeleti irányú szintvonalon futó utcák alkotják, alig találunk észak-déli, vagy keletnyugati tengelyű nyomvonalat. A házak telepítése, benapozottsága szempontjából kedvező tájolás ellenére megkülönböztethető az utcákban a naposabb és az árnyékosabb oldal, valamint megkülönböztethetőek a lejtés nélküli és erősen lejtős utcák. Ezek az adottságok kihatnak az általában megfelelően tágas közterületek, utcák kialakítására is. < 176. Lejtős utca, enyhe hajlású, beültetett, gyepes vápával

177. Szintvonalon futó utca burkolt árokkal, szegélyezett behajtókkal >

A közterületek egyik jellegzetes eleme a csapadékvíz elvezető árok és a behajtó kialakítása, másik eleme a homlokzatokat árnyékoló fásítás. A vízelvezetés a lejtős utakon nem követeli meg a megfelelő méretű szikkasztótér kialakítását – hiszen hamar leszalad a víz –, ezzel szemben a szintvonalon futó utak árkainak jelentős víztározási feladata van. 10.1.

Csapadékvíz megtartó esőkertek

Ceglédbercel úthálózatának meghatározó jellegzetessége, a lejtő irányú és szintvonalon futó utcákra tagolódás többek között a csapadékvíz-elvezető árokrendszer kialakítását is befolyásolja. A szintvonalon futó utcákban gyakran balesetveszélyes és esztétikailag is kifogásolható módon igen mély szikkasztó árkok figyelhetők meg, míg a lejtős utakon csak kisebb vápák továbbítják a lefolyó vizeket. A fenntartható erőforrás gazdálkodás érdekében törekedni kell a csapadékvizek helyben tartására, amely közterületi esőkertek kialakításával történhet.

114

Az esőkertek létrehozását a helyi adottságok lehetővé teszik, sőt rokon megoldások már láthatók a településen. Az esőkertekkel megszüntethetők az árkok, helyükön virágos, cserjés sávok, utcai előkertek hozhatók létre. Az esőkertek növényalkalmazása rokon a parasztkerti előkertekével, ugyanakkor a kertek kialakítása szaktervezést igényel.

115

178. Csapadékvíz megtartó esőkertek példái Ceglédbercelen és az alkalmazható jó példák

10.2.

Telken belüli és utcai előkertek

A település úthálózatának a kedvező tájolást szem előtt tartó vonalvezetése ellenére a lakóházak benapozottsága szempontjából megkülönböztethető az utcákban a naposabb és az árnyékosabb oldal. A dél felé néző utcai homlokzatok igénylik a lombkoronák nyári árnyékolását, míg az északiak nem. Az utca árnyékosabb oldalán kellemesebb sétálni, ezért hagyományosan itt alakult ki a járda kisebb lombkoronájú kísérő fasorral. A település utcái keresztszelvényeinek kialakítása többé-kevésbé a fenti logikát követi.

116

179. Ezt a képet, akár 100 éve is készíthették volna. Árnyékolás ritkás lombú akácfával

180. Árnyékot adó akácliget telepítése egykor ceglédberceli ház előtt

Az ősi településmag csendesebb utcáiban néhány ház, telek előtt, vagy az előkertben ma is fennmaradt még a hagyományos parasztkerti kiültetés, a virágos előkert. A kertvárosok előkertjeitől színpompájában és változatosságában különböző előkert sajátossága a nagy tűrőképességű, hosszan virágzó évelők alkalmazása, melyet virágzó cserjék, vagy puszpáng egészít ki. A klímaváltozás és az egyre kevesebb gondozási igénye kicsit átalakította már a hagyományosan alkalmazott növények körét. Ma egyre nagyobb szerepe van a szárazságtűrő díszfüveknek, valamint a kártevőkre rezisztens lomblevelű örökzöldeknek a talajt teljesen takaró módon kialakított növényfoltokban.

181. Parasztkerti kiültetések Ceglédbercelen, és javasolt jó példák

Az utcaképet a térfalak, a jó állapotú burkolat és a behajtók kialakítása tehetnék egységessé. Ceglédbercelen a fasorok csak szakaszosan egyformák, mivel a történetileg egységes telepítést általában a tulajdonosok által ültetett fák váltották le. Jellemző, hogy a térarányok az utca mindkét oldalán engedik fasor telepítését, és ezt a polgárok ki is használják. Összességében a település nagyon kellemes, „zöld” benyomást tesz a látogatóra.

182. Fasorral díszített utcák

Az egységesség, a tervszerű közterület fejlesztés a történeti tengelyek, a Budai út és a Petőfi Sándor utca mentén javasolható. 10.3.

Közlekedésbiztonság

A közutak növényzete nem csak a táj- illetve a településkarakterre, de a közlekedésbiztonságra is jelentős hatással van, így ezek kiemelt figyelmet igényelnek. Fontos a térségre jellemző, ill. akár a korábbi időszakokra visszanyúló növénystruktúra megőrzése, emellett azonban figyelembe kell venni, hogy a fák ültetését (oldaltávolság, elrendezés, közúti csomópontok, közúti-vasúti keresztezések áttekinthetősége) útügyi műszaki előírások is szabályozzák.

183. Ceglédberceli sajátosság ez a közúti űrszelvénynek megfelelően kiharapott lombkoronájú fa

Kerülni kell a szemmagasságban takaró növényzet alkalmazását, különösen kereszteződéseknél, gyalogátkelőhelyeknél és a vasúti átjáróknál. A gépkocsivezetők szemmagasságát és a gyermekek magasságát is figyelembe véve az említett helyeken legfeljebb 50-60 cm magas fekvő cserjéket, évelőket szabad csak telepíteni. A cserjék ne legyenek a közút űrszelvényében, ill. lehetőleg minél távolabb kerüljenek a forgalomtól. Az elöregedett, beteg fák kivágásakor (új egyedekkel történő pótlásnál) a tuskó is kerüljön eltávolításra, vagy azt legalább annyira vissza kell vágni, hogy ne maradjon éveken át éktelenkedő terepakadály és a közlekedőkre ne jelentsen veszélyt. Az út menti területek, közterületek növényzetének állandó karbantartása is elkerülhetetlen, de csökkenthető a gondozási igény több fa elhelyezése (több árnyék) és víztartó termőföld réteg esetén. Így a kiégésre, elgazosodásra hajlamos terület is kezelhetővé válik. A közutak mellett a közlekedés szempontjából funkciótlan területeken növényzet – cserje, fa – telepíthető. A közterületek talajának egyenletessé alakítása is rendezettebb településképet eredményez. 10.4.

A közlekedés felületei

A közterületek rendezettségét sok-sok év céltudatos munkájával lehet elérni. Rendezettség érzetét kelti, ha az utak burkolata ép és az útpadka jó állapotú, kátyúk, sár és pocsolyák nélküli – például homogén módon, aszfalttal vagy zúzottkővel, gyeppel fedett. Az utak állagmegóvásához – emiatt rendezettségéhez is – elengedhetetlen a megfelelő lefolyást biztosító (megfelelő profilú) útpadka és árok.

117

Nagyobb beruházás (pl. országos közút rekonstrukciója) esetén „az utca teljes területének: úttest, padka, árok, szabad területek, behajtók, járdák, berendezések, (víznyelők, közüzemi aknafedlapok, vízelzárók, gázelzárók stb.) tervezése során a „funkciót és szépséget minden négyzetdeciméternek” elv mentén történő aprólékos kidolgozás, megalkuvás-mentesség szükséges”2. A település építészeti hangsúllyal rendelkező részein, például a településmagban a környezetidegen forgalomtechnikai jelzések helyett a környezethez harmonikusan alkalmazott megformálás, a szokásos alumínium-ötvözet lemez helyett egyedi tervezésű, igényes kivitelezésű közlekedési táblák elhelyezése indokolt. Az ipari hatást keltő anyagok (pl. szürke betonszegély) helyett természetes anyagok (pl. gránitszegély), vagy színezett beton (pl. színes térkövek vagy a fehér – mészkő hatást nyújtó – beton) használata indokolt. A közutakon elhelyezett jelzőtáblák elhanyagolt (megfakult, megdőlt) állapota, közműszolgáltatók transzformátorainak, kapcsolószekrényeinek elhanyagolt állapota fel sem tűnik a leromlás lassú folyamata miatt, ezért időszakonként a közterületek felülvizsgálata elengedhetetlen. A lakóutcákban gyakori és indokolt lakossági igény a forgalomcsillapítás, ami célszerűen épített elemekkel, utcabútorokkal és telepített növényzettel oldható meg esztétikailag helyesen.

184. Kerékpárút a Budai út mentén

10.5.

Parkolók fásítása

A településen a főutat szakaszosan kísérik a parkoló felületek, továbbá a közintézmények környezetében jelennek meg, jelenleg sajnálatos módon fásítás nélkül.

185. Parkoló Ceglédbercelen és javasolt fatelepítés

Annak ellenére, hogy a település beépített területe a természeti adottságai alapján szinte nem szab korlátot a telepíthető fafajoknak, a nagy burkolt felületek mégis a jellegzetesen szárazságtűrő fajok alkalmazását indokolják. A gömbakác alkalmazásával a régi képeslapokon megjelenő települési hagyomány is folytatható lenne.

2

Közlekedési Arculati Kézikönyv (Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara – 2017. április)

118

10.6.

Burkolatok egységesítése, összehangolása

A lakóutcák járófelületeinek és kocsi behajtóinak burkolati kialakítása meglehetősen sokféle képet fest. A legjellemzőbb az öntött beton behajtó, amely ellenőrizhetetlen minősége miatt nem javasolható folytatásra, valamin a kettő, vagy három soros betonlap burkolat, amely megfelelő alapozás hiányában könnyen szétmozog. A főúton és az újabb építésű területeken az olcsóbb térkövek sokfélesége tűnik fel. Javasolható, hogy a csendesebb forgalmú utcák járdái legalább 120 cm szélességgel készüljenek, lehetőséget adva tégla és négyzet alakú járólapok kötésbe helyezésére. Kiselemes térkő alkalmazásánál is a kötésbe fektetés és burkolatszegély építése tanácsolható. Törekedni kellene az egyszerű téglányformák és a természetes, mosott, koptatott föld, homok, tégla színek alkalmazására. Bár a természetesebb hatású, vagy világosabb tónusú térkő típusok ára ugyan meghaladja a nyers beton térkő elem költségét, mégis a cementszínű betonelemeknél lényegesen barátságosabbak, ezért a közparkok, terek kialakítása során ezek alkalmazása lenne célszerű. Javasolható még a behajtókat szegélyező betonszegélyek és pofafalak egységes elemekből történő építése is. A térkő burkolatok megvalósítása során a teherbíró alapozásra – a megsüllyedés, hullámosság elkerülése érdekében – kiemelt figyelmet kell fordítani, amelyhez igen nagy technológiai fegyelem és a kivitelezés során alapos ellenőrzés szükséges.

186. Burkolatok Ceglédbercelen és javasolt burkolat-kialakítások

Oda kell figyelni, hogy a gépkocsival való parkolás lehetőleg csak az arra kialakított helyeken történjen. Jelentősebb forgalmat bonyolító utak mentén, a járdákon, zöldterületeken, földpadkán annak gyakorlati lehetőségét is fontos megakadályozni. A gyepek kijárását lehetőleg fizikai eszközökkel (oszlop, korlát, fa, cserje, stb.) gátolni kell. A kisforgalmú utakat kísérő gyepfelületek mentén természetesen gyakori a parkolás. Ahhoz, hogy ez a szokás hosszútávon se okozzon gyepkopást, burkolatmentes felületeket, gyeprács alkalmazását javasoljuk.

119

10.7.

Utasvárók építése

A település buszmegállói barátságtalanul ridegek, kiépítetlenek. A forgalomban számtalan utasváró kapható, azonban kevés illeszkedik harmonikusan a vidékies településképhez. Modern, semleges formavilágú, ugyanakkor faszerkezetű váró telepítését, vagy ennek hiányában fásított buszváró szigetek kialakítását javasoljuk.

120

187. Buszmegálló Ceglédbercelen és javasolt buszmegálló kialakítások

10.8.

Utcabútorok

Az intézmények előtt elhelyezett néhány pad és a létesítményt jelző táblák, a településközpontban elhelyezett térkép és hirdetőtábla azonban egységes rendszernek nevezhető. Ezek a különleges kék színükkel kedvező megjelenésűek, kialakításuk beleillik a településképbe.

188. Ceglédbercel utcabútorai

A településen telepített utcabútorok számát a jövőben és növelni szükséges (padok, információs táblák, szemetesek). Javasolt a későbbiekben elhelyezésre kerülő utcabútorok (padok, hulladéktárolók, buszmegállók, információs táblák, házszámtáblák) egységes tervezése és megvalósítása, amely megfelelő megválasztással egyedi arculatot kölcsönözhet a falunak, a lakosok körében kialakulhat az identitás-tudat és az idelátogató turisták is érezhetik, hogy ez a sajátos jelleg, hangulat csak Ceglédbercelre jellemző. 10.9.

Pletykapadok

Igaz, a településképet ma kevéssé befolyásolja, mégis jellegzetes elemként és örömtelien gyakran látható a bejáratok mellé, az utcára telepített pletykapad Ceglédbercelen. Ahhoz, hogy a pletykapadok településkarakter elemmé váljanak, szorgalmazható egy egységes, támla nélküli padcsalád fejlesztése.

E padok a lakóházak előtt fából és a jellegzetes ceglédberceli kékre festve javasolhatók, a közterületeken, a boltok, gyógyszertár előtt esetleg műkőből, hasonló formában kialakítva.

189. Pletykapad Ceglédbercelen és javasolt kialakítások

10.10.

Központi közterületek, közkertek, emlékművek, szobrok környezete

A település életében kiemelt jelentőségűek a központban kereszteződő közterületek, utak: a Pesti út Szép utca és Bajcsy-Zsilinszky Endre utca közötti szakasza, valamint a Petőfi Sándor utca. Ide csoportosulnak a település szobrai, emlékművei és a közterületi egynyári növénykiültetések zöme is. A tengelyek jelentőségét az elhelyezett elemek jól hangsúlyozzák, ugyanakkor a kialakításról ez kevésbé állapítható meg. Általánosságban megfogalmazható hiányosság, hogy a térrendszer elemei csak lokális figyelemre utaló tervezés eredményeként, szigetszerűen, gyakran zavaróan közel állnak egymáshoz, valamit az egyes elemek érvényesülése számára sincs elegendő hely biztosítva, mivel többnyire szűkre szabott burkolt térben kerültek elhelyezésre. Ugyanez igaz a jelenlegi növényalkalmazásra és a burkolatok kialakítására is, amelyek inkább szétesővé teszik, mintsem összehangolják, egy térré kovácsolják az egyes elemeket. < 190. A Polgármesteri Hivatallal szemközti tér

191. A Petőfi Sándor utca parkosított közterülete >

Az újonnan telepített szobrok, emlékművek kialakításánál megfigyelhető, hogy annak hatását, kialakítását igen szűk környezetén belül értelmezi a település. Javasolható, hogy a köztéri szobrokat ne közvetlen a megközelítő burkolt felületre, hanem növénnyel, vagy különleges burkolattal ellátott szigetre helyezzék. Ez lehetőséget teremtene az emlékmű kiemelésére és a rálátás fokozására is. A kiemelt helyeken megkezdett rózsaültetés folytatása támogatandó. Ugyanakkor felvethető lomblevelű örökzöld szegélyek, háttér és változatosabb kiültetés, valamint kísérő faültetés alkalmazása is.

121

122

192. Ceglédberceli emlékművek környezete és a telepítésre javasolt növényzet

10.11.

Feszületek környezete

A település feszületei gondosan karbantartottak, felújítottak, ugyanakkor környezetük kialakítása még nem hívja fel kellően e tájértékekre a figyelmet. Javasolható, hogy a feszületeket övező alkalmi kerítéseket bontsák le és helyette növényszigettel, sövénnyel védjék, faültetéssel hangsúlyozzák a feszület megjelenését. A feszületek környékére szintén a parasztkerti évelő virágok, közöttük hangsúlyosan a liliomok illenek, alacsony nyírott puszpáng sövény, vagy gömb puszpáng háttér és korlátozott lombkorona növekedésű hársfák ültetése is javasolható.

193. Telepítésre javasolt növényzet

10.12.

Javasolt fafajok

A közterületi fasorok az őshonos alapfajok kertészeti fajtáiból, változataiból ültetendők. A napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjével nagyjából azonos magasságban induló, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepítése (Fraxinus, Acer fajok) javasolható, akár 5 méteres tőtávolságra. Az árnyékos főhomlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos, alakforma koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepítése javasolható. A falu fő közlekedési tengelyeiben, a történeti szakaszokon 3, vagy 4 soros fasor telepítése javasolható.

194. Fasorok szép példái

Az utcák fásítására javasolt őshonos fajok kertészeti, szabályos koronát növelő változatai mellett a vidéki településekre egykor jellemző virágzó gyümölcsfa fasorok is a hagyomány megőrzendő elemei lehetnek. Gyümölcsöt termő fák ültetése megengedhető a lakosok számára a csendesebb utcákban, a nagyobb forgalmú utakon inkább a termés nélküli díszcseresznye ültetése javasolható.

195. Telepített fák Ceglédbercel utcáiban

10.13.

Javasolt cserjék és évelők

A vidéki településekhez képest a nyírott sövények alkalmazása kevésbé elterjedt Ceglédbercelen. Helyette közterületi tujasorok jelentek meg, amelyek településképi szempontból mindenképpen kerülendők. Hagyományos közterületi cserjeként a mályvacserje emelkedik ki az alkalmazott fajok közül.

196. Cserjék és évelők Ceglédbercelen és a telepítésre javasolt növényzet

123

E cserje további alkalmazását, nyírott sövényként nevelését javasoljuk. A pikkely és tűlevelű oszlopos örökzöldekkel szemben a település néhány utcájában és a temetőben előszeretettel alkalmazott heverő boróka ültetését, valamint lomblevelű örökzöldek – babér, puszpáng, fagyal –telepítését javasoljuk. A paraszti előkertek világába, de az esőkertek növényei és a klímaváltozást tűrő növények között is gyakoriak az aromás félcserjék, melyek általában egész nyáron virágjukkal, vagy leveleikkel díszítenek, így ideális közterületi növényfajok (zsályák, sugárzsálya, cipruska, levendula). 10.14.

Vasútállomási és műkőelem kerítések

A vasúti elemvilág, így a műkő kerítés alkalmazása mintegy áthatja a települést, formálja utcaképeit. E sajátos hagyomány egyediséget ad, mégis a jövőben modernebb elemcsalád alkalmazása javasolható, elsősorban a középületek, illetve a közlekedési épületek környékén. Az alkalmazás megújítását jelentené a kerítések vadszőlővel, vagy egyéb kúszónövénnyel, borostyánnal történő befuttatása, hiszen a szerkezet bírja e növények súlyát és nem is károsodik általuk.

197. Vasútállomás, műkő kerítés és falra futó növény

124

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 11. Sajátos építményfajták, egyedi építmények, gépészeti berendezések Ceglédbercel közigazgatási területén számos sajátos építményfajta található. Az iparterületen víztorony, a közterületeken oszloptranszformátorok, magas antennák állnak, s Albertirsa határában, a mezőgazdasági területeken nagyfeszültségű távvezetékek tartóoszlopai láthatók, a vezetékek pedig átszelik a határt. Az igazgatási terület déli részén a távvezetékek az erdőkön is keresztülvezetnek, amelyek területén irtások fölött haladnak.

125

199. Sajátos magasépítmények Ceglédbercelen

A magas-építményeken kívül számos közmű műtárgy is alakítja a település arculatát. A közterületeken a transzformátor-állomásokon kívül gázfogadók, szennyvízátemelők is megfigyelhetők.

126 200. Szennyvízátemelő és trafó Ceglédbercelen

A belterületen az épületek gépészeti berendezései is erősen befolyásolják a falu arculatát. A falból kilógó kémények, a klímaberendezések, a parabolaantennák közterületről látható homlokzaton történő elhelyezése rontja az utcaképet, eltereli a figyelmet az épület igazi arcáról. Ezeket a berendezéseket lehetőleg úgy kell elhelyezni az épületeken, hogy azok közterületről látható homlokzatra ne kerüljenek. Új épületek közterület felőli homlokzatára technológiai létesítményt (pl. antenna, klíma-, vagy szellőző-berendezés kültéri egysége, árnyékoló stb.) csak a homlokzathoz illeszkedő, takart kialakítással szabad elhelyezni. Az épület tervezésekor e berendezések elhelyezését is előre meg kell tervezni, és a központosított gépészeti berendezések alkalmazását kell előtérbe helyezni. Közműszekrények utcai homlokzatokon történő elhelyezését kerülni kell. Napelemek, napkollektorok elhelyezése során is a közterületről kevésbé látható megoldások alkalmazása javasolt.

201. A gépészeti berendezések településképet rontó elhelyezését kerülni kell

A felhagyott vezetékeket, közmű műtárgyakat lehetőleg fel kell számolni, el kell bontani. A felsővezeték tartó oszlopok és a légkábelek kiváltásával jelentősen javítható a településkép, de a kiváltás költséges megoldás lehet, amit célszerű a közműfelújítási ciklusokhoz igazítva megvalósítani. Elsőként a településközpont térségében indokolt megszüntetni a légkábeleket. Új elektromos és hírközlési vezetékeket a belterület településképi szempontból meghatározó területén lehetőleg föld alatti vezetéssel kell megoldani, a helyi területi védelem alatt álló területeken pedig közművezeték csak föld alatti kivitelben létesíthető.

127

202. Felhagyott transzformátor

A közvilágítás modernizálása során a fényszmog és a vakítás csökkentését szolgáló – az oldalirányú sugárzást akadályozó – világítótest armatúrát indokolt alkalmazni. A közterületeken elhelyezésre kerülő közmű berendezéseket lehetőleg takartan, a környezetükhöz alkalmazkodó jellegű, elsősorban természetes anyagokból készült építményben javasolt megvalósítani. A kialakításnál elsődleges szempont a minőségi építőanyagok alkalmazása és az esztétikus kivitel. A berendezések körül a megfelelő növénytelepítés sokat segít a létesítmény környezetbe illesztésében, természetesen az előírt védőterületek előírásainak figyelembevételével. Külterületen a közmű műtárgyak elhelyezése lehetőleg tájbaillesztve (felszín alá süllyesztve vagy növényzettel takart módon) történjen. A berendezések formai kialakítása és anyaghasználatának kiválasztásakor figyelembe kell venni a terület karakterét.

203. Környezetbe illő, semleges megjelenésű transzformátor-állomás a horgásztavaknál

Önálló antennatartó szerkezet, torony a helyi területi védelem alatt álló területeken nem létesíthető, egyéb területeken látványterv készítését javasoljuk, amely alapján meg lehet ítélni, hogy az építmény a településképi arculat szempontjából zavaró-e.

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 12. Jó példák 12.1.

Lakóépületek Ceglédbercel településmagjában, az egyik példaértékűen megőrzött hagyományos megjelenésű, fa oromzatos épület szomszédjában épült meg ez az esztétikus lakóépület, amely mind beépítésmódjában, mind tömegformálásában nagyszerűen igazodik a mellette álló épülethez. Az oldalhatáros beépítés, az utcára merőleges nyeregtető, a fehér falak és az egyszerű megjelenésű cserépfedés belesimul a környezetébe, kihangsúlyozza a védendő régi érték szépségét, arányosságát. Az épület szépségét az előtte található közterület rendezettsége is kiemeli.

204. Petőfi utca 13.

205. Vasút utca 32.

A település legeredetibb, jellemző háztípusa az utcára öt ablakszemmel néző épület, amelynek egyik csodálatos példája a Vasút utca 32. számú ház. A módos berceli, L alakú parasztházra jellemző stílusok mind megtalálhatók az épületen (a jellegzetes magas nagykapu kivételével). A helyi védelemre javasolt épület felújítása remekül sikerült. Az utcával párhuzamos kontyolt nyeregtető egységes piros cseréppel fedett, a homlokzatok fehér színével jól harmonizál a lábazat sötétbarna és az eresz alatti díszítő sáv rozsdaszíne. Az ablakok háromosztatúak, eredeti jellegükben kerültek felújításra, és sötét vöröses mázolásukkal az épület díszeként szolgálnak. Az épület felújításával együtt az ingatlan kerítése és kapuja is megszépült, a téglakerítés kialakításánál is a hagyományokat követték. A Pesti út 123. számú telken álló ötablakos épület különlegessége, hogy a tornác kapuja is az utcai homlokzatra nyílik. A helyi védelem alatt álló lakóház felújítása remekül sikerült. Az egyszerű, sötét színű lábazat, a falak pasztell-sárga színe, a nyílászárókat keretező fehér díszítések és az ajtók, ablakok barna színe csodálatos egységet képez. A világos falból szinte kiemelkedik a boltíves, napsugaras díszítésű bejárati ajtó két ovális ablakával. A sötétre mázolt, egyenes záródású, háromosztatú ablakok fal síkjából kiemelkedő kerete, valamint az ajtó- és ablaknyílások fölötti díszítések egyedi jelleget kölcsönöznek az épületnek, ami a felújítás során még láthatóbbá vált. 206. Pesti út 123.

128

A homlokzati architektúra barokkos jellegű díszítése mellett az ablakok egyszerű, de mégis az épülethez illő megjelenése az utcai homlokzat harmóniáját biztosítja. A burkolat kerámia bevonatú téglára emlékeztet, enyhén fényes felülete nagyszerűen kiegészíti a lábazat vakolt, durvított felületképzését. Az épület eredeti, a faluban jellemző épületekhez képest kissé előkelő megjelenését a felújítás során sikerült megőrizni, tiszteletben tartva az elődök munkáját, ízlését. A bejárati ajtó kialakítása művészi. Az oldalsó homlokzaton látható tornác az egyszerűségében mutat. A négyablakos épület is jellemző a falura. Ennek az épületnek a felújítása során is megőrizték az eredeti jelleget, a nyílászárók ritmusát, amit a fehér ablakokat keretező díszítésekkel emeltek ki. A lakóház lábazata tégla jellegű burkolatot kapott, amely összhangban van a homlokzat barack-sárga színével és a díszítések sötétebb árnyalatával. Ezt az egységet a piros cseréptető is erősíti. A lábazati burkolóanyagból épített kerítés és kapupillérek szinte az épület folytatásaként jelennek meg, s a nagykapu vöröses pácolása e kedvező képet még fokozza. 207. Vasút utca 9.

Új építésű ez a lakóépület, amelynek közvetlen szomszédságában egy fa oromzatos parasztház látható. A tulajdonos, a tervező és a kivitelező alázata látszik meg e lakóház megjelenésén. A régi épület közelében épült épületszárny utcára merőleges nyeregtetője, a tető hajlásszöge és a tetőfedés anyaga gyönyörűen harmonizál a hagyományos jellegű lakóház megjelenésével. A homlokzat sárga színe is visszaköszön az új épületen, és a nyílások körül kialakított díszítés is a régi épületekre jellemző sajátosságokat idézi, csak a mai kor anyagainak, formavilágának alkalmazásával. 208. Ceglédberceli ház

Szintén új a képen látható lakóépület, amelynek tömegformálása a hagyományok ápolásán alapul. Az épület egyszerű megjelenésű, szép arányú. Utcával párhuzamos, cserép fedésű nyeregteteje egységes piros felületével néz az arra járókra. Oromfalas homlokzatának nyílásai csodálatos arányúak, elrendezésük a hagyományos épületekéhez hasonló. A fal síkjából kiálló keretek színe ugyan beleolvad a falak fehér színébe, de az árnyékok játéka mégis láthatóvá teszi esztétikus megjelenésüket. 209. Lakóépület Ceglédbercel egyik kisutcájába, az Arany János utca 4. szám alatt

129

Az épület dísze az oromfal előtt kialakított könyöktámaszos fatartó, amely vörösesbarna pácolásával a nyílászárók színezéséhez igazodik, és a fehér falak előtt nagyon jól mutat. A kertben álló melléképületek is a ház jellegéhez igazodnak, a gépkocsi-tároló fagerendákból készült díszítése a lakóépület oromdíszéhez hasonló, tetőfedésük is azonos anyagok felhasználásával készült. Ki kell emelni a kerítés egyszerű megjelenését is. A felül lekerekített végű deszkákból épített kerítés ritmusa kedvező. Az alacsony beton lábazat felett a kerítéselemek nem túl magasak, így belátást engednek e példaértékű épületekre. A kert is esztétikus, felfedezhető rajta a tervezettség, a szakértő kezek gondossága. A fű zöldje, az előkerti kis fa sötét bordó színe és az utcára kiültetett virágok látványa nyugalmat és szépséget sugall. A példákon bemutatott épületek jól őrzik a település régi építési stílusait az újonnan építettek pedig illeszkednek, a szomszédos ingatlanok által kialakított környezetbe. Számos példa értékű helyi védelem alatt álló épület található még a településen. 12.2.

Tanya-épületek

Ceglédbercel külterületén is található olyan épület, amely jó példaként szolgálhat az egyre szaporodó tanyák beépítése során. A ma még befejezetlen lakóépület nyeregtetős, tetőfedése hagyományos piros cserép. Az épület falai fehérre festettek, és díszítésüket a nyílások körül kialakított téglaburkolat adja. Ugyanez a tégla felület jelenik meg a homlokzatot részekre osztó áloszlopokon, amelyek a ház sarkain és a közepén kerültek kialakításra, ezzel megbontva a falfelület „unalmas” jellegét. Az épület oromfalas kialakítású, s az oromfal is téglaburkolatot kapott, széleit a téglák játékával tették izgalmassá. A tető alatt a téglák lépcsőzetesen helyezkednek el, míg a fal és a téglaburkolat találkozásánál a függőlegesre rakott téglák sora adja meg az oromfal alsó lezárását. A háromszög közepén kör alakú nyílás teszi még varázslatosabbá az épület megjelenését. Az ablakok enyhén íves záródásúak, szép arányúak. A lakóház közelében egy pincelejáró is épület ugyanabban az építészeti stílusban. A földdel borított pincét egy kis cserépfedésű nyeregtető védi, amely egy íves felső vonalú falnak fut neki. E falban alakították ki a pince lejáratát. Az ajtónyílás felett kiugró gerenda, afölött pedig címer látható. A hófehér falat a bejárati ajtó két oldalán megfigyelhető boltíves nyílások teszik különlegessé, amelyek épp egy-egy cserép muskátlinak biztosítanak védett helyet.

210. Példaértékű tanyaépületek Ceglédbercel külterületén

12.3.

Épület részletek

Az épületek részletei is sokat emelhetnek szépségükön. Csak egy példát szeretnénk kiragadni a korszerű megoldások közül. E Ceglédbercelen hagyományosnak számító lakóépület felújítása során a tulajdonosok odafigyeltek a részletekre is. A homlokzati színek kiválasztása, az ablakok körüli keretek megformálása mellett adtak arra is, hogy az utcára néző falon modern kerámia képek kerüljenek elhelyezésre, amelyek keretezése is egyedi hangulatot sugároz.

130

211. Épületdíszek a Pesti út 37. számú lakóház utcai homlokzatán

A díszítés színvilága az épület színeivel harmonizál, így gyönyörű kiegészítője a homlokzat egyéb díszeinek. 12.4.

131

Nagykapuk

A település egyik jellegzetessége az épület mellett kialakított nagykapu, amelynek két szép változata látható az alábbi képeken.

212. Nagykapuk (Vasút utca 32, Vasút utca 9.)

A homlokzati falhoz csatlakozó kerítés általában téglából készül, és két magas oszloppal tartja a széles kaput, amin nagyméretű gépek, szénával, szalmával megrakott teherautók is be tudnak hajtani a telekre. A két pillért a magasban egy-egy végigfutó tető köti össze, hangsúlyozva a kapu jelleget. Az általában kétszárnyú kapu anyaga fa, de megfelelő kialakítás esetén fém is lehet. Két bemutatott példánkon a kapuk fából készültek, a deszkák függőleges sorolásával, vörösesbarna pácolással. Mivel az utcafronti beépítésnél a kerítés viszonylag rövid, ez a kapu körül kialakított szakasz településképi szempontból szinte ugyanolyan meghatározó, mint maga az épület, így a kerítés és a kapu megjelenésére, esztétikus kialakítására is oda kell figyelni. 12.5.

Közterületek

213. Néhány példa a közterületek lakosság által kialakított esztétikus képéről

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 13. Aláírólap

MEGBÍZÓ

Ceglédbercel Község Önkormányzata 2737 Ceglédbercel, Pesti út 61. Képviseli: Török József polgármester

TERVEZŐ

Rend-Eng-Terv Építész Iroda Bt. 2030 Érd, János u. 15.

VEZETŐ TERVEZŐ

Szabóné Pányi Zsuzsanna vezető településrendező tervező TT/1 13-0404

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ZÖLDFELÜLET Illyés Zsuzsanna táj- és kertépítész TK1-01-5028/12

KÖZLEKEDÉS

Ajtay Szilárd közlekedéstervező SZKö, Tkö - 01-15627

132

CEGLÉDBERCEL TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV 14. Impresszum, felhasznált irodalom, köszönet-nyilvánítás 

MEGBÍZÓ:

Ceglédbercel Község Önkormányzata 2737 Ceglédbercel, Pesti út 61. Török József - polgármester Ceglédbercel Község Önkormányzata email-címe: [email protected] Szakmai felelős Marsalné Kovács Judit - főépítész Főépítész email-címe: [email protected] 

KÉSZÍTETTÉK:

Szöveg Szabóné Pányi Zsuzsanna, Illyés Zsuzsanna, Ajtay Szilárd, Gáspárné Borsó Rita Fotók Szabóné Pányi Zsuzsanna, Kovács Beáta, Gáspárné Borsó Rita (2017), internet Építészeti útmutató ábrái Az általános építészeti útmutatóban található ábrák a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. tulajdonát képezik (forrás: http://tak.lechnerkozpont.hu) 

FELHASZNÁLT IRODALOM:

-

Magyarország műemléki topográfiája Pest megye régészeti topográfiája archiv.cegledbercel.hu wikipedia maps.google google earth



KÖSZÖNET-NYILVÁNÍTÁS

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik észrevételeikkel segítették a kézikönyv elkészítését: Török József polgármester úrnak, Pető Zsolt jegyző úrnak, és az előzetes egyeztetésben résztvevő képviselőknek; Marsalné Kovács Judit főépítésznek; Balogh Norbertnek és Nagy Károlyné, a Polgármesteri Hivatal munkatársainak. Köszönjük ifj. Darázsi Csabának a sok régi képeslapot, cikkeket és a könyv elkészítésében nyújtott segítséget! Köszönjük a kapott írásos javaslatokat, valamint köszönetet mondunk minden helyi lakosnak, aki észrevételeivel, javaslataival segítette a kézikönyv összeállítását

133



TISZTELT OLVASÓ!

A Települési Arculati Kézikönyv kidolgozását végző szakmai stáb és a véleményezésben résztvevők mindent megtettek azért, hogy valós képet adjanak Ceglédbercel építészeti hagyományairól. A kézikönyv a jogalkotók szándéka szerint építési normák koncepciója, számunkra azonban ennél többet jelent. A mi szándékunk szerint egy közös gondolkodás alapja, melyben az egyéni tervek, fejlesztések a közösségi értékeket erősítik. Irányt kívántunk mutatni azoknak, akik jövőbeni otthonukat, vállalkozásukat Ceglédbercelen építik, valósítják meg, illetve azoknak, akik falusias környezetünk megőrzéséért, alakításáért tevékenyen tenni akarnak. Őszintén remélem, hogy az arculati kézikönyv átfogó képet ad településünk múltjáról, fejlődéséről és segítséget nyújt az újító szándékok megvalósulásához. Reméljük, hogy Ceglédbercel Településképi Arculati Kézikönyvének elolvasása felkeltette az érdeklődését a település szépsége, értékei iránt, és segítséget tudtunk nyújtani Önnek egy környezetéhez illeszkedő épület tervezéséhez és megépítéséhez. Mivel a Falu arculata állandóan változik, így e könyv sem lehet végleges, lezárt. Ezért fontos, hogy a Településképi Arculati Kézikönyv írása folytatódjon annak érdekében, hogy minél inkább teljesíteni tudja kitűzött céljait. Ezért kérjük, hogy véleményével és javaslataival, valamint további jó példák megküldésével támogassa a megkezdett munkát, járuljon hozzá a Kézikönyv fejlesztéséhez!

Budapest, 2017. október hó

134