REINHARD FRANZKE
Meditáció és jóga Relaxációs technika és gyógymód vagy a megváltáshoz vezető út?
Tartalomjegyzék „A” rész: A meditáció ........................................................................................................ 0 Bevezető ................................................................................................................................. 0 I.
Célok és ígéretek ................................................................................................................... 1
II. Meditációs technikák ............................................................................................................ 4 III. Alapvető tanítások és feltételezések ............................................................................... 13 IV. A meditáció funkciói ........................................................................................................... 14 V. Bírálat és kritika ................................................................................................................... 18 VI. Összegzés.............................................................................................................................. 22 VII. Ajánlás ................................................................................................................................... 30
1
2
„A” rész: A meditáció
Bevezető A meditáció, meditálás napjainkban divatos jelenség. Mindenütt van rá mód: otthon, kétes hírű szektákban, okkult és ezoterikus pszichocsoportokban, boszorkánykörökben és boszorkányiskolákban, sportegyesületekben és idősek otthonában, szülési felkészülést segítő kurzusok során, támogató és önsegítő csoportokban, klinikákon és a pszichoterápia keretein belül, képzések és továbbképzések alkalmával, főiskolákon, egyetemeken és vállalatokban, iskolákban és óvodákban, valamint keresztény körökben is. Talán már Ön is végzett meditációs gyakorlatokat, vagy éppen gondolkozik róla, hogy ideje lenne elkezdeni, lehet, hogy gyermekének szeretne segíteni, azzal, hogy elküldi egy meditációs csoportba. Esetleg tudni szeretné, hogy mi történik gyermekével az iskolai vagy óvodai meditációk során. Akármelyik is legyen, mindenképpen tájékozódnia kell arról, hogy melyek a meditáció: -
céljai és ígéretei, alapgyakorlatai és funkciói, világnézeti alapjai és háttere, valamint rizikói és veszélyei.
Ebben segítségére lehet az erre vonatkozó irodalom alapos áttanulmányozása. Mindeközben a Dalai Láma megnyerte magának a Bild nevű, befolyásos német folyóiratot (2002. június közepe), amely arra hivatott, hogy a buddhista vallási vezető tanításait és tévtanításait, mint állítólagos ártalmatlan „boldogság szabályokat” terjessze, miközben a keresztyén hit és tan a feledésbe merül. A politikai elit és Bild-folyóirat akaratának megfelelően tehát elérkezett az idő, hogy egész Németország meditáljon és megtalálja a boldogság felé vezető utat. Itt van tehát a legfőbb ideje, hogy tárgyilagos és kritikus felvilágostást adjunk a meditáció és jóga valódi énjéről.
A szerző, 2003. január
I.
Célok és ígéretek
a) A nyugati országokban – köztük Németországban is – a meditáció elsősorban, mint ellazulást, kikapcsolódást segítő, valamint egyre gyakrabban, mint terápiás és gyógyító módszer van jelen. A távol keleten a meditáció egy vallásos vagy spirituális gyakorlat volt, illetve annak számít mind a mai napig. Fő célja, hogy megmutassa a megváltáshoz, megvilágosodáshoz és felszabaduláshoz vezető utat. Ezenkívül többféle különböző célkitűzése és megalapozó összefüggése van: A hinduizmusban és sikizmusban a meditáció a saját magad és isten megismerésére, az „istennel” vagy Krisnával való kapcsolat kialakítására és a vele való egyesülésre, a földi szenvedésektől, és az újjászületések körforgásától való megszabadulásra szolgál. A buddhizmusban a meditáció a szenvedésektől, a karmától és az újjászületések folyamatos körforgásától való felszabadulásra és megváltásra ad módot. Teszi ezt a kapzsiság, a gyűlölet és a tudatlanság feloldása, a materiális világhoz való ragaszkodás megszüntetése, valamint a szeretet, együttérzés, jóság, szelídség és higgadtság kibontakozása, illetve a kívánság- és saját akarat mentes cselekedetek által. A zen (buddhizmus) és a taoizmus szerint a meditáció célja elsősorban a megvilágosodás és az „összes létezés egyesülésének” a spirituális megtapasztalása. A rendelkezésre álló meditációs irodalomban bőségesen találunk célokat és ígéreteket. A meditációra vonatkozó irodalom áttekintése arra mutat rá, hogy szemmel láthatóan egy univerzális csodamódszerrel van dolgunk. A meditációs segítségével (majdnem) minden lehetséges. A meditáció ugyanis állítólag hozzásegít -
a módosult tudatállapot eléréséhez és a spirituális átalakuláshoz önmagunk kibontakozásához és megvalósításához az „Istennel” és „isteniséggel” való egyesüléshez önmagunk és Isten megismeréséhez a valódi és magasabb szintű én, valamint a valódi igazság felismeréséhez a belső nyugalom, illetve akár a világbéke megtalálásához az örök boldogsághoz és örök élethez a mindent átható szeretethez, jósághoz és erőszakmentességhez az isteni erények, mint pl. együttérzés, fejlesztéséhez a belső békéhez és nyugalomhoz a stressztől és a feszültségtől való megszabaduláshoz a testi és mentális erőhöz a gyógyuláshoz és egészséghez az öngyógyítás ereje- és az immunitás növeléséhez, a lelki és/vagy természetfölötti erők kibontakozásához tudáshoz és felismeréshez 1
-
öntudathoz és jó közérzethez Isten megismeréséhez vagy akár az Istennel való egyenlőséghez (!).
b) A távol keleti meditáció közvetlen célja a teljes belső nyugalom, csend és üresség megteremtése. Az elérendő cél, hogy a meditálónak vagy csakis egy, vagy egyetlen gondolata se legyen; ne halljon, ne lásson, ne mondjon semmit (ezt nagyon jól szimbolizálja a három majom példája); ne gondoljon, ne érezzen, ne akarjon, ne szándékozzon, ne ítéljen és ne értékeljen semmit. A meditáció alapgondolatait a hinduizmus szent könyve, a Bhagavad-Gíta (röviden csak Gíta) foglalja magába: (http://mek.oszk.hu/00100/00159/00159.pdf) -
-
-
-
-
„Kivétel nélkül meg kell válnia a hamis egóból eredő összes anyagi vágytól, s elméje által minden oldalról, egytől egyig szabályoznia kell érzékeit.” (Gíta 6,24) „Az embernek határozottan vissza kell térítenie elméjét az önvaló felügyelete alá, csapongó és határozatlan természete miatt bármikor és bárhová is vándoroljon az.” (Gíta 6, 26) „Nyugodt és szabályozott elmével, félelemtől felszabadultan, a nemi élettől teljesen mentesen - szívében Rajtam (Krisna) meditáljon, s Engem tegyen élete végső céljának!” (Gíta 6,14) „Az a jógi, akinek elméje Rajtam nyugszik, biztosan eléri a legmagasabbrendű boldogságot. A Brahmannal való azonosulása által felszabadult, elméje békéssé vált, szenvedélye lecsendesült, s megszabadult a bűntől.” (Gíta 6,27) „A jóga gyakorlása által az ember elméje minden anyagi szellemi tevékenységtől mentes” … „Ez a valódi szabadság, mely felold az anyagi kapcsolatok okozta szenvedések alól.” (Gíta 6, 22) „Az ilyen felszabadult személy nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, sem a külső tárgyakhoz; csak az önvalóban leli örömét… ” (Gíta 5,21)
A jógi -
-
„feladja a tulajdonaihoz fűződő összes birtoklásérzetét, és elméjén valamint értelmén uralkodva csupán a minimális életszükségletért cselekszik“ (Gíta 4,21) és „képes az elméjét a gyakorlatok során fegyelmezni” (Gíta 6, 18) „mentes az érzékkielégítés utáni vágytól” és (Gíta 4,19) „szabad a ragaszkodástól, a félelemtől és a haragtól,” (Gíta 4,10)
A jógi a cselekedetei következményeire és gyümölcseire való tekintet nélkül él, cselekszik (és öl). (Gíta 4,14; 6,1; 12,11) „Nem vonzódik az anyagi örömhöz, de nem is gyűlöl, nem bánkódik és nem vágyakozik.” (Gíta 12,17) A jógi számára minden egyforma (lényegtelen): - minden egyforma: „Mindent egyenlőnek lát, legyen az kő, kristály vagy arany.” (Gíta 6,8) „Egyenlőnek látja a földgöröngyöt, a kődarabot és az aranyrögöt.” (Gíta 14,23) 2
-
a tisztelet és a szégyen egyforma: „kiegyensúlyozott a tiszteletben és szégyenben“ (Gíta 12,18) az öröm és fájdalom egyforma: “ugyanúgy tekint az örömre és a fájdalomra; (Gíta 14,23) „Azonos a boldogságban és boldogtalanságban.” (Gíta 12,13) a dicséret és az ítélet egyforma: “bölcsen egynek véli a dicséretet és a bírálatot (Gíta 14,23) mindenkivel egyenlően bánik: „A baráttal, az ellenséggel, a becsületes jóakaróval, a gyűlölttel, a féltékennyel, a jámborral, a bűnössel, a közvetítővel és a pártatlannal is, tehát mindenkivel egyenlően bánik.” (Gíta 6,9)
A távol keleti irodalomban egy ingatag vagy véleményét folyamatosan változtató lélekről van szó: „Óh, Krisna, én úgy látom, hogy könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni az elmét - nyugtalansága, fegyelmezetlensége, csökönyössége és hihetetlen ereje miatt.” (Gíta 6,24) Mint egy majomhorda tagja, úgy ugrál a lélek egyik gondolatról (fáról) a másikra. A lélek, mint egyfajta gépezet folyamatosan újabb és újabb gondolatokat alkot, mindenféle megnyugvás vagy szünet nélkül. Ahhoz, hogy a lélek a lehető legjobban kiürüljön, megnyugodjon, elcsendesedjen, minden, az értelemet és a gondolkodást, illetve azokra ható befolyásoló tényezőt ki kell kapcsolni. Ehhez számos különböző meditációs technika és egy bizonyos rituális keret áll rendelkezésre.
3
II.
Meditációs technikák
Rituális környezet A meditáció során fontos, hogy a meditálásra szolgál helység nyugodt legyen, ahova csak kevés, lehetőség szerint tompított fény jut be. A meditálást végző személy kényelmesen ül és a szemét (félig) becsukja: „A jóga gyakorlásához szükséges, hogy az ember szent és elvont környezetet keressen magának…. A jógi vegyen fel egy stabil, mozdulatlan ülőhelyzetet, s gyakorolja a jógát elméje, valamint érzékei szabályozásával - tisztítva szívét, s egy pontra rögzítve elméjét.” (Gíta 6,11-12) Rituális testtartás A meditáló rendszerint egy bizonyos ülési módot vagy testtartást, illetve bizonyos kéz- és ujjtartási pozíciót vesz fel. A testkontroll (body-control) ezen technikái azt a célt szolgálják, hogy a test, a lélek és a szellem megnyugodjon, illetve hogy a figyelmet egy bizonyos testpontra vagy testzónára irányítsák. Mintegy „horgonyként” funkcionálnak, illetve a megváltozott (transz-szerű) tudatállapot és a szellemi világgal való szimbolikus kommunikáció kiváltó eszközeiként szolgálnak. A meditáló rendszerint -
Felveszi a lótuszülést és A hátát teljesen egyenesen, függőlegesen az ég felé tartja.
Gyakran elegendő egy kényelmes ülési helyzet, amit hosszabb ideig is képes fenntartani a meditáló. Néha azt javasolják, hogy feküdjön le a földre. A hatha-jóga egy sor, részben egzotikus névvel ellátott (pl. kobra, stb. vö. „B” résszel), groteszk testtartási módot határoz meg. Sok esetben a nyelvet a szájpadlásra illesztve kell tartani.
Deprivációs technikák A deprivációs technikák az érzékelés kontrollját célozzák meg (sense-control). Céljuk, hogy az érzékelés mind az öt kapuját bezárják, az érzékelést kikapcsolják, a figyelmet kívülről befelé tereljék, valamint a külső és a belső ingerforrásokat ellenőrizzék: „A jóga elkülönülést jelent mindennemű érzéki tevékenységtől. Gondolatait a szívre összpontosítva, érzékeinek összes ajtaját bezárva, életlevegőjét a koponya felső részében tartva, az ember egyre jobban meggyökerezhet a jógában.” (Gíta 8,12) „Az ilyen felszabadult személy nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, sem a külső tárgyakhoz; csak az önvalóban leli örömét, s ezért mindig transzban van. Az énjét megvalósított ily módon határtalan boldogságot érez, mert figyelmét a Legfelsőbbre összpontosítja. (Gíta 5,21) 4
A környezet kontrolljának az a célja, hogy a külső (akusztikus, optikus és taktilis) ingereket kikapcsolja. Ennek megfelelően a meditáló - felkeres egy nyugodt helyet, - becsukja a szemét, - kényelmesen elhelyezkedve ül, vagy fekszik. Az érzékelés kontrollja az abszolút higgadtság lelki tartásából áll, szemben minden külső és belső ingerrel. A külső ingerek nem válthatnak ki semmiféle gondolati reakciót. A belső ingereket a kívánságok és érzelmek kontrollja kapcsolja ki. A vágyak és érzelmek kontrollja szintén a az abszolút higgadtság lelki tartásából áll, szemben a szükségletekkel, kívánságokkal és érzelmekkel. A meditáló számára minden egyforma, legyen az hideg vagy meleg, szenvedés vagy boldogság, siker vagy kudarc. Ez az álláspont a távol kelet összes vallásában, filozófiájában és tanításában jelen van. A hinduizmusban „karma-jógának”, a buddhizmusban és sikizmusban „függetlenségnek”, a taoizmusban „wuwei-nek” nevezik. Ellazulást segítő technikák A meditációt végző személy rendszerint ellazítja testét, lelkét és szellemét. Kényelmesen elhelyezkedik, becsukja a szemét, minden gondot elenged és elfelejt. Ezután a test, illetve minden testrész vagy izomcsoport érzékelése, minden izomrész egymás utáni megfeszítése majd ellazítása következik. Ezt a technikát, Jakobson után, progresszív relaxációként ismerhetjük.
Légzőtechnikák A légzőtechnikák a légzés kontrollját (breath-control) segítik elő: a légzés megfigyelését, lenyugtatását, ellenőrzését, elmélyítését, ritmizálását jelentik. Gyakori az orron át vett, bizonyos ideig megtartott vagy expresszíven fokozódó levegővétel (hiperventilláció, ún. túllégzés). Általában háromszor történik meg a mély belégzés vagy lassú kilégzés. A távol kelet szinte mindegyik vallásában és tanrendszerében megtalálhatók ezek a légzést kontrolláló technikák.
Koncentrációs technikák A gondolatkontroll központi technikái közé tartoznak a koncentrációs technikák. Ezen módszerek során a szellem figyelme egyetlen pontra szegeződik (korlátozódik, gyűlik, fókuszál, koncentrálódik):
5
-
-
„Ezután a jógi vegyen fel egy stabil, mozdulatlan ülőhelyzetet, s gyakorolja a jógát elméje, valamint érzékei szabályozásával - tisztítva szívét, s egy pontra rögzítve elméjét.” (Gíta 6,12) „Akkor éri el a jógát valaki, amikor az összes anyagi kívánságát feladván sem érzékei kielégítésére nem törekszik, sem pedig gyümölcsöző cselekedetekkel nem foglalkozik.” (Gíta 6,4)
A koncentráció tárgya tulajdonképpen bármi lehet. Néhány példa: -
maga a gondolkodás, egy gondolat, egy ötlet, egy szimbólum egy belső vagy külső pont egy belső vagy külső kép (elképzelt képek, víziók és látomások) érzékelések, akusztikus, optikus vagy taktilis ingerek (hangok, hangzások, gyertyaláng, stb.) mantrák, szent nevek, szótagok, kifejezések, versek egy mandala, jantra, thangka egy emlék, valami szép/ kellemes a légzés (ritmusa) egy csakra (a harmadik szem – a két szemöldök közötti pont; a köldök-csakra – a köldök környéki terület, stb.) „Isten”, Krisna, egy védőistenség, egy tulajdonság istene a meditáló maga, Atman, Brahman testrészek, érzelmek, érzékelések bonyolult mozgási minták (thai chi, chi gong) mindenkori cselekvés, egy kóan, a „mu” szótag (zen) az üresség, egy üres fal, a semmi (buddhizmus, zen) az itt és most íjászat, tea ceremónia, virágültetés, kalligráfiák festése egy kő, egy kavics, egy kristály energiakörforgás, meridián („az emberi test csatorna rendszere” (szerk.) taoizmus, kína) tanítási kifejezések („Te vagy Brahman”, „Te vagy az”, „Az te vagy”) zajok, a hang, lassú lépdelés vagy gyaloglás szobrok, ikonok, relikviák, szentképek, a mester vagy guru fotói Buddha, Boddhiszattva isteni erények (szeretet, jóság, erőszakmentesség) Jézusimádat, szívből jövő imádság egy bibliavers Krisztus keresztje.
A jógi szemtechnikái 6
A távolkeleti meditáció legjelentőségteljesebb technikája az ún. „harmadik szem”: a két szemöldök közötti vagy az orrhegyen található pontra való koncentrálás. Ennél a technikánál a szemek kicsit kancsal beállításáról van szó, amikor a két szem nézési vonala keresztezi egymást. A feladat rendszerint annyi, hogy egy belső, vagy külső, egy méternél nem távolabbi, a látóhatárnál kissé magasabban lévő pontra kell rögzíteni a tekintetet. Ez a technika szintén megtalálható a távol kelet összes vallásában, különösképpen a BaghavadGítában (a hinduk szentírásában): -
-
„Amikor kizárja az összes külső érzéki tárgyat, tekintetét a szemöldök közé rögzíti, … és ily módon szabályozza az elmét, az érzékeket és az értelmet, akkor a transzcendentalista megszabadul.” (Gíta 5,27) „Testét, nyakát, és fejét egyenes vonalban tartsa, szemét orrhegyére szögezze rendületlenül! Ily módon - nyugodt és szabályozott elmével, félelemtől felszabadultan, a nemi élettől teljesen mentesen - szívében Rajtam (Krisna) meditáljon, s Engem (Krisna) tegyen élete végső céljának!” (Gíta 6,13-14)
Napjainkban ezt a típusú meditációs módszert elsősorban a világszerte operáló „A spiritizmus tudománya” szekta terjeszti (vö. főként K. Singh és R. Singh, „B” rész, irodalomjegyzék).
Vizualizációs technikák A vizualizációs technikáknál a meditáló lelki- vagy valódi szemeivel egy bizonyos képet képzel el, illetve lát. Ezek az elképzelések akár mind az öt érzékelési területet magukba foglalhatják. Ide tartozhatnak például: -
gyertyaláng (a képzeletben egészen tisztán látva) egy virág, egy buddhakép (elképzelve) csakrák, meridiánok, energiakörforgások, a kundalini-kígyó a gerincoszlopban belső hangok, mennyei hangok, hangzások, fények barlangok, csatornák szellemi létezés, védőangyal, elemi szellemek, tündérek, koboldok, vezetők, alakok elképzelt helyek, utazások a fantázia világában „belső nevetés” négy (vagy öt) főelem négy égtáj szimbólumok, színek, hangok, hangzások érzelmek, érzékelések, szagok, ízek istenségek és istenek, Buddha, Mária, „Krisztus”
A képzelet- és vizualizációsgyakorlatokhoz tartoznak az emlékezeti gyakorlatok is. Ekkor a meditálókat vagy a gyerekeket arra szólítják el, hogy próbáljanak felidézni és vizualizálni koragyermekkori emlékeket vagy történéseket. 7
Érzékelési technikák A képzeleti- és vizualizációs technikákkal szorosan összefonódnak az érzékelési technikák. Ezeknél a technikáknál az érzékelés egyetlen csatornán keresztül történik (szem, fül, tapintó érzékszerv). Az érzékelés vagy egy valódi, vagy egy elképzelt pontra vagy ingerre irányul, mint például hangokra, hangzatokra, fénypontokra, testrészekre, testfunkciókra, tesztérzékletekre, testmozgásokra, tevékenységekre, gondolatokra, elképzelésekre, stb. A meditáló feladata, hogy a figyelmességet gyakorolja vagy fejlessze a testtudatát. Egy másik technika szerint, az érzékelésnek vagy az üresség állapotára vagy ingerszegénységre kell irányulnia. Vagyis a meditáló feladata, hogy hallja a csendet, csukott szemmel lásson, stb. Az ingerelvonás extrém változata az ún. izolációs tank. Ezekkel a gyakorlatokkal ellentétben állnak azok a technikák, amelyek mind az öt érzékletet illetve érzékelési csatornát felhasználják: amikor hallasz, látsz, érzel, teszel, stb. Ide tartoznak a figyelmi-, tapintási- és egyensúlygyakorlatok.
Recitációs technikák A recitációs technikáknál ún. mantrák, szent szótagok (az „om” szótag), szanszkrit szavak, hangok, nevek, képletek vagy versek órákon át tartó, hangos vagy egyszerűen gondolatban történő ismétléséről, énekléséről, kantálásáról van szó. A recitációs technikák kettős funkcióval bírnak: egyrészt a lélek mantrára való koncentrációját szolgálják, másrészt a mindenkori istenek és istenségek megszólításának a formái. A mantrák rendszerint távolkeleti istenek nevei, az „om” szótag Krisna egyik elnevezése, jelentése a „legmagasabb személyiség”: „Én vagyok a víz íze, a Nap és a Hold fénye, az om szótag a védikus mantrákban, a hang az éterben, és az emberi képesség.” (Gíta 7,8)
Identifikációs technikák A meditációs technikák legősibb formái az identifikációs- vagy feloldódási technikák. Már a legrégebbi hindu szent iratokban azt tanítja a mester a tanítványának, hogy az vagy te (Tat Twam Asi) amit látsz, az vagy a valóságban. Eközben a meditáló kiválaszt egy tárgyat (pl. egy virágot, vagy egy fát) és elképzeli, hogy ő maga az a bizonyos tárgy; ő és a tárgy, az alany és a tárgy, Atman és Brahman, önmaga és a teljesség egy, amelyek a meditáció folyamán eggyé olvadnak. Ezt a látásmódot jól tükrözi a híres, védákban található tanbeszélgetés a tanítvány és mestere között: „Mester: Tanítvány:
Hozz egy gyümölcsöt a fügefáról! Itt van, Uram. 8
Mester: Tanítvány: Mester: Tanítvány: Mester: Tanítvány: Mester: Tanítvány: Mester:
Vágd ketté! Kettévágtam, Uram. Mit látsz benne? Apró magvakat, Uram. Vágj egyet ketté! Kettévágtam, Uram. Mit látsz benne? Semmit sem, Uram. Kedvesem, ebből a láthatatlan parányiból lett a hatalmas fügefa. Hidd el, kedvesem, ez a parányi a mindenség lényege, ez a Valóság, ez a Lélek. Ez vagy Te is, Svétakétu.” (Csándógja-Upanisadok) http://mek.oszk.hu/01300/01326/01326.pdf
Egyéb, a meditációt és koncentrációt segítő technikák például: -
imaláncok gyertyák tömjén, illatok, esszenciák vegetáriánus táplálkozás aszketizmus az erő helye és ideje hintázások, lengések
Az itt megemlített meditációs technikák a távol kelet tanításaiból és vallásaiból származnak, illetve egy részük az ún. keresztyén misztikából. A meditációs technikák általában egységet képeznek, csak igen ritkán illetve egyáltalán nem fordulnak elő önállóan. A legismertebb és legjelentőségteljesebb meditációs technikák a következők: -
Mandala meditáció: a szellem koncentrációjának eléréshez mandalákat használnak segítségül. Lazító- vagy légzési meditáció: előtérben az ellazulást segítő és/ vagy légzési gyakorlatok állnak. Csakra meditáció: a koncentráció középpontjában egy csakra áll (fejtetőpont, harmadik szem, köldök). Mantra meditáció: egy mantrát, pl. „om” szótagot, vagy egy hangot kell addig ismételni és zümmögni, amíg az egész test vibrálni, rezegni nem kezd. Dinamikus meditáció: Baghwan után, túllégzés (hiperventilláció) által előidézett traszállapot és megszállottság. Vizuális meditáció: vizualizációk és fantáziálások formájában valósul meg. Vipassana meditáció: a meditáló a légzésre, gondolatokra, érzésekre és/vagy (buddhista) tanításokra koncentrál. 9
-
Mozgás meditáció: a meditáló bonyolult mozgássorokra koncentrál (Tai Chi, Qi Gong) Testmeditációk: a meditáló a testre, testtudatosságra, testrészekre, izomcsoportokra, megfeszülésekre és testérzékletekre koncentrál (pl. eutónia, Feldenkrais módszer)
A meditáció és hipnotikus transz (transzindukció) további formái A meditáció és a transzindukció további formái -
Pörgés, csavarás, forgás
-
A felsőtest hintázása és ringása
A transz állapot eléréshez és a másvilág ajtajának megnyitásához Baghwan az alábbi technikákat javasolja: -
jelentés nélküli szavak végtelen fecsegése, eksztatikus viselkedés, kiabálás, tombolás, nyelveken szólás vagy imádkozás, távfutás, féktelen testrázás, őrült tánc.
Meditáció a távol keleti vallások kontextusában/ értelmezése szerint A távolkeleti szent szövegek és írások áttekintése arra mutat rá, hogy a meditáció alaptechnikái messzemenően identikusok egymással, ennek ellenére, a meditáció vallási jelentősége vallásonként gyökeresen eltér egymástól: A hinduk szent írásában a meditáció a földi szenvedésektől való megszabadulást hozza, az istenmegismerés és a Krisnával való egyesülés egyik útja. A meditáció során feltárul az ajtó „a mennyei világokba”, illetve a „spirituális bolygókhoz”, valamint „a Gíta istenéhez” és „Krisnához”. A meditáció során, amely egy megváltozott, transzszerű tudathoz vezet, a Gíta értelmezése szerint elsősorban a következők tartoznak: -
rituális hely (félreeső, nyugodt, vö. Bhagavad-Gíta 6,12) rituális testtartás (egyenes, gyertyához hasonlóan Gíta 6,13) érzékelés kizárása (az érzékelés öt kapujának bezárása Gíta 8,12) orrgyökre, a két szemöldök közötti pontra (Gíta 5,28), vagy az orrhegyre (Gíta 6,13) szegezülő tekintet a lélek nyugalma, csendje vagy üressége (Gíta 6,14; 6,20; vö. a Shankara szövegeivel és kommentárjaival) gondolkozás kikapcsolása (Gíta 6,4) 10
-
-
egész szellem egy pontra, a légzésre, „istenre” vagy „istenekre”, illetve egy vagy csak egyetlen egy gondolatra való összpontosítása (a gondolat elterelődése nélkül) (vö. Shankara-val, Gíta 6,12; 8,8) az „om” szent szótag kántálása (Gíta 8,13), ami Krisna megszólítása (Gíta 8,13) légzés kontrollja és ritmikussá tétele (Gíta 4,29)
A meditáció a buddhizmusban is vallási jelentőséggel bír. A megváltás, megvilágosodás és az ember bizonyos élethelyzetből való megszabadulását szolgálja. Buddha a híres „Négy nemes igazságban” röviden összefoglalja a meditáció jelentőségét: 1. A földi élet (mindig csak) szenvedés; a múlandóság, betegség, életkor és halál, valamint minden az ember számára kedves dologtól való elszakadás alá rendeltetett. 2. A szenvedés és az újjászületés oka a szenvedélyekben és az ember mohóság, gyűlölet és tudatlanság (elvakultság) iránti vágyában keresendő. 3. Az ember megváltásának megoldása, a világ következetes megtagadásában, az abszolút lelki higgadtságban rejlik, miközben az ember nemcsak a világ pozitív (szeretet, ragaszkodás, vágyak) és negatív (gyűlölet, elutasítás) „kívánságait”, hanem a tudatlanság, az ábrándok és az elvakultság fölött is áll. 4. Az abszolút higgadtsághoz és a világ megtagadásához vezet az ún. „nemes nyolcrétű ösvény”. Buddha „Nemes nyolcrétű ösvénye” alapvetően három alkotóelemet foglal magába: Egyrészt az igaz felismerést és bölcsességet, másrészt a valódi fegyelmet és erkölcsöt, harmadrészt az igaz meditációt vagy lélekgyakorlást. Az igaz felismeréshez és bölcsességhez elsősorban a „Négy nemes igazság”, a múlandóság és minden dolog üressége, valamint a múlandó dolgoktól való megszabadulás felismerése tartozik. A valódi fegyelemhez és erkölcshöz olyan erények tartoznak, mint a minden teremtmény iránt mutatott jóindulat, kedvesség, együttérzés és könyörület, valamint a nem-ölés, nem-lopás, nem-hazudás, nemmegbántás. Az igaz meditációhoz a következők tartoznak: -
-
rituális hely (nyugodt, félreeső) rituális testtartás (kényelmes elhelyezkedés, szemek becsukása, a nyelv szájpadlásra helyezése, a tekintet orrgyökre vagy orrhegyre való rögzítése, az ujjak körben való zárása) az érzékelés kizárása (öt kapu) a szellem, gondolkodás kikapcsolása, valamint a lélek csöndje, nyugalma és üressége a lélek egy pontra (tárgyra, képre, relikviára, szoborra, gondolatra, tanításra, érzékelési ingerre, oszló tölgyre) való koncentrációja egy, a belső vagy lelki szemek által elképzelt, „isten”.
A tibeti buddhizmus képviselője, a dalai láma a következőket javasolja: -
nyugodt hely felkeresése kényelmes elhelyezkedés 11
-
különleges testtartás kiválasztása (lótuszülés, törökülés) egyenes háttartás kezek egymásra fektetése nyelv szájpadlásra helyezése szemek résnyire nyitása tekintet orrhegyre szegezése Buddhakép vagy más tárgy megfigyelése „belső szemekkel” valami vizualizációja tudat belülre való terelése figyelem egy pontra (pl. egy tárgyra, témára, stb.) való fókuszálása nem gondolkodás.
(Vö. A szeretet logikája, p. 100, Bild-Folyóirat) A Zen-Buddhizmus szerint a meditáció során az ember -
keressen fel egy nyugodt helyet vegyen fel egy különleges testtartást (lótuszülés) üljön egyenes háttal lazuljon el nyitott tenyérrel tegye a kezeit egymásba tekintetét szegezze egy pontra különleges módon lélegezzen (nyugodtan és mélyen, mély, rekeszlégzéssel) bámuljon a falra, anélkül, hogy bármire gondolna koncentráljon a légzésre vagy valamilyen megoldhatatlan feladványra ne gondoljon semmire, kapcsolja ki a gondolkodást.
(Vö. Enomiya-Lasalle: Út a megvilágosodáshoz)
12
III.
Alapvető tanítások és feltételezések
Világnézeti és antropológiai alapfeltevések A meditációs irodalom és a távolkeleti vallások rendszeresen abból a tényből indulnak ki, hogy transzcendens világok és emberfeletti hatalmak léteznek. A transzcendens világ az istenek, szellemek és démonok, valamint a Brahman személytelen világa, egy tér, idő és dualitás (ellentétek) nélküli világ. A meditációs irodalomban szinte minden egyes hatalom képviseli magát: “Isten, Krisna, istennők, istenségek, fény- és elemi létezések, védőangyalok és -szellemek, szellem- és lélekvezetők, tündérek, koboldok, vámpírok, “bölcs asszonyok” és “idős férfiak”, névnélküli alkotások, “isteni energiák”, magasabb rendű létezések, stb.” A távolkeleti tanítások antropológiai alapfeltevéseihez a következők tartoznak: -
-
A lélek halhatatlansága, vagyis az a feltevés, miszerint az ember egy halhatatlan, spirituális lélek, amely a testben, mint valami házban él, amelyet különböző életszakaszokban (a meditáció során) képes elhagyni. Az ember újjászültése abban az értelemben, hogy a inmateriális lélek új testet nyer. Az újjászületések körforgása a földi élet szenvedései és az ember megváltási szükséglete eredményeképpen. Az ember sorsa meghatározott: a karma határozza meg az ember életútját, az előző élet adósságmérlegének megfelelően.
13
IV.
A meditáció funkciói
Transzindukció A meditáció a tudátalakulás egyik technikája, mivel egy megváltozott tudatállapotot tesz lehetővé. Ez egy különleges, kitágult, rendkívüli, transzszerű, magasabb szintű, kozmikus, transzcentendális tudatállapot, amelyet nirvána, szamádhi, satori, zanmai vagy egységtudat névvel is szoktak illetni. Szinte minden amerikai pszichológiai alapírás magába foglalja, hogy a meditáció a hipnózishoz és drogfogyasztáshoz hasonló megváltozott, transzszerű tudatállapotot létrehozó technika (vö. tk. Feldman: Understanding Psychology; Lahey: Psychology).
A Doorway-technika A meditáció egy ún. Doorway-technika (szerk. Ajtó-út). Megváltozott tudatállapot útján nyitja meg az ajtót egy másik, transzcendentális világhoz. A meditációban -
megnyitjuk magunkat “az isteni valóságnak” megnyitjuk magunkat a személyfölötti aspektusnak nyitottak vagyunk egy másik világ és valóság számára új világok nyílnak meg előttünk a tudatunkban számos másik világhoz megnyílik az út megnyitjuk az ajtót az asztrális világba, a másvilági létezések és utazások felé megnyitjuk az ajtót a spirituális területek fellé a valóság más dimenziói nyílnak meg számunkra más világok nagyon is nyitva állnak előttünk az intuitív felismerés széles ösvénye megnyílik előttünk megnyílik a tudat ajtaja az intuitív felismerés és hatalommal bíró erő felé a meditáló új dimenziókra bukkan egyik dimenzióból a másikba léphetünk megnyílnak az ajtók az istennel való élő kapcsolathoz vagy a transzcendentális valósághoz hozzáférhetsz a tudat másik dimenziójához transzcentendális tapasztalatokat szerezhetünk.
A különbség csupán a meditáció ajtaján keresztül megközelíthető másvilág különböző elnevezéseiben van. A következő elnevezésekkel illetik a másvilágot: -
belső világ asztrális világ tudatalatti a lélek mélye 14
-
másik, magasabb szint/ dimenzió/ tudatdimenzió szív, közép képek, mítoszok és mesék világa, fantáziavilág, archetípusos világ önmagad, Atman, Brahman, az egység- vagy osztatlanság világa abszolút létezés, maga az “abszolút” az intuíció birodalma magasabb, utolsó, igaz világ/ valóság/ dimenzió spirituális valóság Taó birodalma túloldal stb.
Asztrális projekció A meditáció az asztrális projekció egyik technikája. Testen kívüli tapasztalatokhoz és más helyekre, más világokba és időkbe való utazásokra vezet. Ehhez egy sor adat és utalás áll rendelkezésre. Néhány példa: -
És most újra visszatérek a te testedbe. Mindig térjen vissza a szobájába! Tudatosan visszatérsz a testedbe! Térj vissza a testedbe! A meditációnak köszönhetően abban a helyzetben vagyunk, hogy testünket és lelkünket el tudjuk választani egymástól és a másvilágra tudunk utazni. A tudat koncentrációja a test részben- vagy teljes mértékben való elhagyását teszi lehetővé. A meditáció arra tanít, hogy a testünket teljesen- vagy részben elhagyjuk, illetve a magasabb rendű világok tudását megszerezzük. Megtörtént már, hogy meditáció során olyan érzése volt, hogy lelke szabadon lebeg, és testén kívüli szintekre lép be? Természetes, hogy a testünkből való kilépés félelemmel tölt el bennünket. Ki ne tartana attól, hogy el kell hagynia a testét?
A testen kívüli tapasztalatok és utazások említésekor, gyakran mintegy kódolva, a testtudat transzcendens megtapasztalásáról van szó. A meditáció tehát semmiképp nem a belső világokba való utazást jelenti, hanem útmutatóul szolgál a transzcendens világokba vezető testen kívüli utazások során.
Transzkommunikáció A meditáció a spirituális transzkommunikáció egyik eszköze. Megnyitja az ajtót egy másik világ felé, illetve előbb vagy utóbb lehetővé teszi a másvilági szellemekkel és horrorlényekkel 15
való találkozást, valamint a transzcendens világokkal és hatalmakkal való kölcsönös kommunikációt és kapcsolatfelvételt. Az idevágó szakirodalom számos példát hoz ennek bizonyítására. A meditálók miközben -
távolkeleti isteneket és istenségeket a mantrák segítségével megszólítanak, illetve belső (lelki) képeket küldenek vagy fogadnak (vizualizáció)
lényegében véve kommunikálnak a transzcendens világokkal és hatalmakkal. Állítólag kommunikálnak: -
„istennel” vagy „istenséggel” fényjelenségekkel állati lényekkel, védőlényekkel és -szellemekkel a „belső világ” lényeivel vezetőkkel, kísérőkkel, segítőkkel levegő-, tűz-, víz- és földlényekkel tündérekkel, koboldokkal, elemi lényekkel, erős állatokkal, szellemekkel, „alakokkal”, magasabb létezőkkel, lelki vezetőkkel, „más szintről való lényekkel” védőangyalokkal, lelki segítőkkel, fénylényekkel lényekkel, halhatatlan lényekkel, szellemi lényekkel, lélekvezetőkkel, tanácsadókkal és segítőkkel, asztrális alakokkal törpekirályokkal belső, magasabb vagy valódi énnel belső hangokkal magasabb énnel, belső tudással, belső tanítókkal, a tudatalattival, érzésekkel, spirituális vezetőkkel, a transzcendens istennel spirituális lényekkel, entitásokkal, a magasabb énnel, „Istennel”
Inkorporáció A meditáció az inkorporáció egyik technikája. Megnyitja az ajtót egy másik világ felé, illetve előbb vagy utóbb a transzcendens (vagy szellemi, okkult, mágikus) hatalmakkal, erőkkel vagy „energiákkal” való inkorporációhoz vezet. A jóslás és máglya szűkebb értelemben ezt, mint eszközt használhatja fel.
Átváltozás (transzformáció) és jövendölése A meditáció a spirituális transzformáció egyik technikája. A meditációs irodalom gyakran világossá teszi, hogy a meditáló az idő múlásával bizonyos lelki, magnetikus, mágikus, mediális, titkos isteni vagy kígyóerőt (az ún. kundalinit) fejleszti ki. A szakirodalom sokszor hangoztatja, hogy a meditáció célja nem a természetfölötti képesség kifejlesztése. Emellett nyíltan hangoztatja, hogy az idő előrehaladtával a meditáció mellékhatásaként 16
természetfölötti képességek és erők is kialakulhatnak. Ezen természetfölötti képességhez és erőkhöz tk. a következők tartoznak: -
telepátia és gondolatolvasás jövőbe látás, jövőbe hallás levitáció (lebegés) utazás a testben (saját, vagy más testében) természetfölötti tudás láthatatlanná tevés fájdalommentesség és sérthetetlenség.
Különleges tehetség az ún. Akasha-Chronik, ami olyan mint egy szuper számítógép, ami segítségével határtalan tudásra lehet szert tenni.
A természetfölötti képességek és erők állítólag a „belsőből”, a „középből”, a „csendből” származnak. Valójában azonban kívülről, a természetfölötti képességekkel rendelkező transzcendens világoktól és hatalmaktól erednek. Ezek a szellemi erők befolyásolják az ember testét, lelkét és szellemét. Inspirálják a gondolkozást, természetfölötti tudást közvetítenek, ellenőrzik a testet és az érzelmeket, hangokat utánoznak, jeleket adnak, megóvnak a fájdalmaktól, sebeket, betegségeket gyógyítanak, olvassák a gondolatokat és belső képeket, lelki képeket, álmokat és látomásokat gyártanak, segítenek, tanácsot adnak, tanítanak és vezetnek, az érintetteket képesek beteggé tenni, kínozni, az őrületbe, a pszichiátriára vagy a halálba hajszolni.
Mágikus manupuláció A meditáció hosszú távra szóló mágikus erőket kölcsönöz, amelyek a valóságot akár hasznos, vagy épp ártalmas módon, befolyásolni és manipulálni tudják. Ezáltal egy szoros kapcsolat áll fenn a máglya és a meditáció között.
Transzfer (Áthelyezés) A meditációs irodalom néhány példát hoz arra, hogy a meditáció lehetővé teszi a természetfölötti és mágikus erők, szex-, szem- és kézkontaktus által történtő transzferjét. Ide tartoznak például a rituális, illetve transz- és relaxációs környezetben történő masszázsok.
17
V.
Bírálat és kritika
Rizikók és veszélyek Ennél a fejezetél is nézzük meg, hogy mit mond magáról a meditációs szakirodalom. A meditáció: -
-
-
„kognitív sokk-élményekhez” vezethet „elviselhetetlen tapasztaltokat” okozhat gyakorlásával bizonyos körülmények között a magasabb tudatállapotból nem mindig történik meg a visszatérés rémálmokhoz vezethet következtében az ember hangokat, hangzatokat, „mennyei zenét”, üzeneteket hallhat következtében az ember képeket, fényt, fényjelenségeket, fényvillámokat láthat gyakorlásával, bizonyos körülmények között a meditáló saját magát holttestként, vagy félelmet keltő és fenyegető állatként érzékeli következtében a meditáló félelmet keltő látomásokat lát következtében az ember „Istent” (!), alakokat vagy angyalokat illetve védőangyalokat, mindenféle szellemi létezőket és lelki vezetőket lát, illetve velük találkozik során a meditáló olyan természetfölötti képességekre is szert tehet, amellyel másoknak árthat következtében a testen túli utazások során a meditáló elveszíti a Földdel való kapcsolatot, lelke eltéved, és nem talál vissza többé a testébe, főleg akkor, ha a teste nincs eléggé meggyökerezve, vagy nem kötődik eléggé a Földhöz következtében a szexuális együttlét utáni vágy halmozottan felerősödik következtében a máglya felé vezető határvonal elhomályosodik súlyos pszichés megbetegedésekhez vagy akár a pszichiátriai kezelésekhez vezethet.
A Baghavad-Gíta, a hinduk szent könyve elrettentő példaként kellene, hogy előttünk álljon. Ebben az írásban az áll: „Az elméd nyugtalanná vált szörnyű arculatom láttán. … Kedves bhaktám, szabadulj meg minden aggodalomtól, hogy megbékélt elmével megpillanthasd a kívánt formát.” (Gíta 11,49) Ez azt jelenti, hogy maga hinduk szent irata is leírja, hogy a meditáció segítségével elérni áhított és keresett „megvilágosodás” tk. egy horrorisztikus lénnyel (a keresztyén leírásoknak megfelelően a Sátánhoz hasonló lénnyel) való találkozást jelenti. Ennek megfelelően a vágyott „megvilágosodás”, vagy ahogy a Dalai Láma hangoztatja a „legmagasabb boldosgság”, valójában a meditálót érő komoly probléma. Elegendő meditálóval beszéltem már, akik a meditáció során fellépő borzalmas tapasztalataikról számoltak be. Csakis és egyedül a hallgatási parancsok tartották őket vissza attól, hogy részletekbe menően elmondják a történéseket. Ebben az összefüggésben érdemes visszaemlékezni arra a tényre, 18
hogy minden, az indiai mitológiában megjelenő isten és istenség kifejezetten valamilyen horrorisztikus lény. A legtöbbjük félelemkeltő, borzalmas, vérszomjas; több fejük, karjuk, szemük van; félig emberek, félig állatok; félig fériak, félig nők. Szeretik a kígyókat, koponyaláncokat és az erkölcstelenség minden formáját (szodómia, stb.). A Hanuman isten egy óriási majom, hosszú farokkal; Krisna egy furulyán játszadozó Casanova,; Kali egy vérszomjas, vérben úszó szemekkel ábrázolt istennő, aki levágott kezekkel és koponyákkal díszíti magát, miközben halott férjén táncol; Hayagriva, Kaladevi, Samvara, Mahakala, a „nagy fekete” és sok más isten közös tulajdonsága, hogy egytől-egyig félelmet keltő istenségek. Újra és újra hangoztatják, hogy Brahman a „legnagyobb valóság”, egy megfoghatatlan és leírhatatlan istenség. Valójában Brahman világa a félelmek és borzalmak világa, amelyről a meditálni vágyóknak tilos beszélni, nehogy ez távoltartsa őket a meditációtól. A meditáció célja elvileg a belső nyugalom és béke megtalálása; a test, lélek és szellem relaxációja és gyógyítása. A tudományos kutatások bizonyítják, hogy a meditáció ennek épp az ellenkezőjét éri el: belső nyugtalansághoz, félelmekhez, rémálmokhoz, depressziókhoz, látomásokhoz, hallucinációkhoz, elszemélytelenedéshez, epilepsziás rohamokhoz és öngyilkossági gondolatokhoz vezet. Gyakran tinnitus panaszok (fülzúgás) vagy hallásveszteség lép fel. Ráció és tudomány A ráció és a tudomány, a racionaliznus és a felvilágosodás látószögéből nézve a meditációs praktikák, céljaik és ígéreteik, valamint világnézeti és antropológiai alapjaik teljesen irracionálisak, mégpedig a következő okoknál fogva: a) A meditáció összeegyeztethetetlen az értelemmel. A meditálók feladata, hogy értelmüket és gondolkodásukat kikapcsolják. A „felismeréseik” intuíciókból, hasraütésszerűen, a testükből, elképzelt „bölcs asszonyoktól”, „idős férfiaktól”, szellemi létezőktől vagy épp lélekvezetőktől kell, hogy származzanak. b) A tudományok látószögéből nézve nem léteznek transzcendens világok és hatalmak, s a létező, érzékszerveinkkel felfogható világ sem képez egységet. c) A távolkeleti szent szövegek és a meditációs irodalom majdnem mindig a lelki összezavarodottság benyomását keltik. Hiányzik mindenfajta logika, sőt, azzal szemben, számos ellentmondás, összeegyeztethetetlenség és ismételgetés fedezhető fel. d) Az irraconionalizmus csúcsát az jelenti, ha a meditálók az „Úr lótuszlábaihoz imádkoznak”, valamint elhiszik és folyamatosan ismételgetik (részben órákon át, vagy akár 21.000-szer/nap): - Brahman vagyok; Én vagyok a Mindenség - Én vagyok a valóság; Én vagyok a bölcsesség; Én vagyok a mindenható - A világ Maya, csupán képzelődés - Én vagyok az isten (!)
19
Meditáció a Biblia szemszögéből A Biblia szemszögéből nézve a meditációs irodalom legfontosabb világnézeti és antropológiai alapfeltevései, a megváltáshoz vezető tanításai, valamint vallásos céljai és ígéretei egytőlegyig helytelenek. Hihetetlen ellentmondásban állnak azzal a valósággal, amit Isten igéje, a Biblia elénk tár. a) A távolkeleti irodalomhoz hasonlóan a Biblia is hirdeti a halhatatlanságot, azonban arra a kérdésre nézve, hogy mi várja az embert a halál után, már nincs semmiféle hasonlóság. A távolkeleti vallások azt tanítják, hogy az embernek a körforgásszerű újjászületések során számtalan lehetősége van rá, hogy elérje a megváltást. A Biblia látószögéből nézve, a test újjászületéséről nincs szó, hanem a lélek halál utáni újjászületése történik. A Biblia világosan kimondja, hogy az ember csupán egyszer él, és a halál után az ítélet várja: „És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik…” Zsidókhoz írt levél 9,27). Bibliai szemszögből nézve az újjászületés már a földi élet során megtörténik, amikor az ember megtér, vagyis Jézus Krisztust uraként és megváltójaként elismeri. b) Mivel a távolkeleti értelembe vett újjászületés nem létezik, a Karma sem létezik. Ezzel szemben a Biblia egyfajta ősi bűnről beszél, amivel születésünkkor már mindannyian rendelkezünk. Ez az ősi bűn az első emberpár Istennel szembeni engedetlensége, a bűneset folytán lett minden emberé. Ezt az ősi bűnt semmilyen saját cselekedet, sem jótett, sem egy önzetlen és kívánságok nélküli cselekedet, sem meditáció nem teheti semmissé. Jézus kereszten kiontott vére által nyerhetjük el Isten megbocsátását, amennyiben Jézus Krisztusban hiszünk. c) A Biblia látószögéből nézve nem létezik semmiféle túlvilági világ abban értelemben véve, hogy a másvilág a létezések egysége, a személytelen, tökéletes és leírhatatlan Brahman lenne. Épp ellenkezőleg: a Biblia két ellenséges birodalmat különböztet meg egymástól: az Isten országát, ami a szeretet és a fény birodalma; és a poklot, ami a sötétség, a horrorisztikus lények és a félelmek birodalma. d) Mivel kettő birodalomról beszél, létezik kettő „ajtó” is: a Krisztusban való hit megnyitja az Isten birodalmához vezető ajtót; a meditáció (vagy transz) a sötétség ajtaját nyitja meg, főként a lélek csendje, nyugalma és/vagy üressége által. Aki a transzcendenshez vezető (tiltott) ajtót saját akaratánál fogva megnyitja, mindig a rossz ajtót tárja fel: az istenek, szellemek és démonok világához vezető ajtót. Ez mögött az ajtó mögött olyan hatalmak állnak, amelyek csakis arra várnak, hogy a meditáló beengedje őket az életébe, hogy azok kényelmesen elhelyezkedve lopjanak, romboljanak és öljenek („A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson...” János evangéliuma 10,10) – „a fény angyala” és az elvileg mindig jót (relaxáció, gyógyulás, béke, megváltás) akaró angyal képében. A Biblia látószögéből nézve a meditáció által ígért „megvilágosodás” rendszerint a sötétség hatalmaival való találkozást jelenti, amelyek a meditálót arra 20
kényszerítik, hogy lelki tapasztalatait titokban tartsa és mintegy „megvilágosodásként”, illetve az „én és/vagy Isten felismeréseként” hirdesse. Ez a találkozás soha nem a Dalai Láma tanítása szerinti „legnagyobb boldogság”, hanem épp annak ellenkezője: a legmélyebb boldogtalanság. e) Isten igéje – vagyis az Úr Isten maga – azt tanítja, hogy a lelkünket nem kell megüresítenünk, mivel ez épp a gonosz szellemek számára ad helyet, hogy testünkbe beköltözzenek (Máté evangéliuma 12,43). A Biblia arra szólít fel bennünket, hogy lelkünket Isten szavával és a Szent Lélekkel töltsük be. Nappal és éjszaka legyen szívünkben az Ő igéje, amelynek teljesen tudatában vagyunk, és arról gondolkozunk és elmélkedünk (Máté evangéliuma 12,28; Józsué könyve 1,8; Zsoltárok könyve 1,3 ; 119,11; 148). A távolkeleti meditáció céljai és gyakorlata tehát abszolút ellentmondásban áll a Bibliai tanításával. Ennek megfelelően nem véletlen, hogy a távolkeleti tanítások épp ennek az ellentettjét követelik. (A sok bizonyíték egyike, ami a Biblia igazságát alátámasztja.) f) A meditáció jól szemléltethető egy barlanghasonlattal: a barlang mélye a sötétség birodalma. A barlangba való bejutást, szikladarabokhoz hasonlóan akadályozzák a „ingatag gondolatok.” A meditáció célja, hogy ezeket az akadályozó gondolatokat – a sziklákat – kikerülje. Pszichoanalitikus és ezoterikus szemszögből nézve a gondolatok haszontalan akadályok, a Biblia tanítása szerint a gondolatok védelmet nyújtanak a sötétség hatalmaival szemben. g) Amikor a sötétséghez vezető tiltott ajtó megnyílik, többé nem lehet azt bezárni. Ebben az esetben egyetlen orvos, pszichológus vagy pszichoterapeuta sem tud segíteni, csakis és egyedül Jézus Krisztus. Aki megtér Istenhez, annak a sötétséghez kötött láncai elszakadnak és megszabadul (anélkül, hogy bármiféle rituálén vagy praktikán átesne).
21
VI.
Összegzés
a) A meditáció nem relaxációs-, gyógyító- vagy terápiás módszer, nem pszichológiai, pszichoterápiás és/vagy orvosi technika és semmiképp nem egy iskolai óra vagy a tanulás egy segítőeszköze. A meditáció egy vallási illetve okkult praktika, ami a távolkelet tanításiból és vallásaitól ered. Célja, hogy az embert „Istennel” és „istenkékkel” összekösse és egyesítse. b) A meditáció jellege multifunkcionális: megváltozott tudatállapothoz vezet és sokféle úton nyitja meg az ajtót egy másik, transzcendens világ felé. Ezek tk. a következő technikák lehetnek: - az érzékelés (külvilág), értelem és gondolkozás kikapcsolása által - nyugalom, csend és a lélek üressége által - transz-állapotot előidéző relaxációs- és légzéstechnikák által - figyelem egy pontra korlátozása, fixálása, koncentrációja és fókuszálása által - vizualizáció és elképzelt dolgok által - bizonyos szem mozdulatok által (tekintet orrgyökre, orrhegyre rögzítése, „harmadik szemre” való koncentrálás) - távolkelti istenségek segítségül hívása mantrák segítségével (pl. „om” szótag ismételgetése). c) Ezeken túl, a meditáció nem máshoz vezet, mint - transzcendens (misztikus, spirituális) tapasztalatokhoz, valamint a transzcendens világgal és hatalmakkal való tapasztalatokhoz - testen túli megtapasztalásokhoz, másvilági helyekre, világokba és időkbe vezető utazásokhoz (fontos, hogy gyermekein új idő- és tértapasztalatokat gyűjtsenek) - szellem- és horrorisztikus lényekkel való találkozásokhoz - szellemekkel, lélekvezetőkkel látomások (például belső képek látása által) és (auditív) hallucinációk által történő kapcsolatfelvételhez és kommunikációhoz - természetfölötti képességekhez és erőkhöz. d) Aki rendszeresen meditál, előbb vagy utóbb túlvilági hatalmaknak szolgáltatja ki magát, amelyek aztán eszközként vagy épp szolgaként használják őt – a túlvilági üzenetek fogadójaként, csatornájaként vagy közvetítőjeként. e) A meditáció megbetegítheti az ember testét és/ vagy lelkét. A meditálók folyamatosan veszélyben vannak. Előbb vagy utóbb kapcsolatba kerülnek szellemi hatalmakkal, amelyek - uralkodnak rajtuk, életüket szétrombolják és beteggé tesznek, vagy éppen nagy célokra akarják őket (ki)használni 22
-
elhomályosítják az ember értelmét mindenféle kritika iránt, valamint immunissá tesznek isten igéjével szemben gonosszá és intoleránssá tesznek dühkitörésekhez, hazugságokhoz és hamis vádakhoz vezetnek másképp gondolkodókat (pl. hívő keresztyéneket) gyaláznak és azok üldözésére serkentenek.
A meditációt végzőknek gyakran vannak látomásokaik, rémálmaik, amelyekben szellemés horrorlényeket látnak, hangokat és zajokat hallanak (fülzúgás). A meditálók engedelmességgel tartoznak bizonyos lélekvezetőknek, akik ellenőrzik, tanítják és inspirálni akarják őket. Ha ezt nem teszik, kínozzák, a pszichiátriára vagy épp öngyilkosságba hajszolják az embereket. f) Bizonyos esetekben a meditáció valóságos csodákhoz, relaxációhoz, felfrissüléshez és gyógyuláshoz vezet. A keresztyének számára az jelenti a fő kérdést, hogy mely természetfölötti erők és hatalmak (isteni vagy sátáni) teszik ezeket a csodákat, és vajon mi az ára ezeknek a csodálatos eseményeknek? Mint a materiális világban, úgy a spirituális világban is mindennek ára van. Előbb vagy utóbb valakinek meg kell fizetnie a „csodáért” és áldozatot kell hoznia. Ez az „ár” lehet például egy házasság megromlása, amely válással végződik, vagy egy rákos megbetegedés – amelyek látszólag semmilyen kapcsolatban nincsenek a meditációval. g) A meditáció soha nem a szellemi lényeknek és vezetőket otthont adó bensőbe, belső világba vagy világokba, vagy esetleg a lélek mélyére vezető utazás. Az ún. „belső világ” nem más, mint a transzcendens világ, vagyis a földön túli létezés. h) Nem létezik helyes vagy helytelen meditáció. A meditáció minden esetben helytelen és veszélyes. Soha nem vezet külső vagy belső békéhez, főleg nem világbékéhez. Ahogy a Bibliában olvassuk: az istentelenek soha nem találnak békére (Istennel) (Ézsaiás könyve 48,22; 37,21). i) A meditáció nem valamiféle vallásokon átívelő, azokat békén hagyó praktika, hanem egy olyan spirituális gyakorlat, amely a távolkeleti vallásokat, filozófiákat és bölcsességeket hivatott közvetíteni. A meditáció nem semleges és semmiképpen nem multifunkcionális eszköz, amelyet a vallási kontextuson túl bármikor használatba lehet venni. j) A távolkeleti meditáció a lélek abszolút nyugalmát, csendjét és ürességét tűzi ki célul. Ebből a szempontból (is) a keresztyén hit tökéletes ellenpéldája. A keresztyének „feladata”, hogy lelküket nemhogy megüresítsék, hanem épp ellenkezőleg: megtöltsék Isten szavával. A „napi csendesség” mindig a külvilág elcsendesítésére vonatkozik, soha nem a lélek csöndjére vagy abszolút megüresítésére. A biblikusan megalapozott „meditáció” mindig aktív imádság és a Biblia aktív, értelmet igénybe vevő tanulmányozása – nem pedig a gondolat és értelem kikapcsolása. 23
k) Ha a gyerekek az iskolában vagy az óvodában „meditálnak” illetve „csendességet tartanak”, tk. megtanulják: - hogyan nyissák ki a másvilágra és a transzcendens hatalmakhoz vezető ajtót - hogyan tudják testüket elhagyva, más világokba utazni - hogyan tudnak szellemi lényekkel kapcsolatot felvenni és kommunikálni, azok tudását, üzeneteit és utasításait fogadni - hogyan tudnak természetfölötti képességeket és erőket elsajátítani és használni. Miközben a gyerekek az „om” szótagot kantálják, valójában indiai istenségeket (így például Krisnát) hívnak segítségül; ha tekintetüket és figyelmüket a „harmadik szemre” rögzítik, valójában egy más tudatállapotba kerülnek, miközben testen túli utazásokat és/ vagy másvilági találkozásokat élnek át. l) Az iskolai tanórák sorában szereplő meditáció valójában a vallási indoktrináció és antikeresztyén misszió elvetendő és alkotmányellenes formája. Azok a tanárok, akik tanítványaikat arra kényszerítik és inspirálják, hogy a távolkeleti gyakorlatokat relaxációs- és csöndgyakorlatként végezzék, vagy azokat bármilyen módon kapcsolatba hozzák a tanórával és számonkérésekkel, esetleg büntetések eszközeiként használják őket – azok a pedagógusok, akár elfogadják akár nem, a távolkeleti szekták és vallások misszionáriusai. m) A tanórákon megjelenő meditáció jog- és alkotmányellenes. A meditáció sérti nemcsak a hipnózis tilalmat, hanem szemben áll a hit-, lelkiismereti- és vallási szabadsággal is. Azok a pedgógusok, akik a gyerekek arra kényszerítik, hogy meditáljanak, szembe mennek - Isten ígéjével - gyerekek személyiségi- és emberi jogaival - hit-, lelkiismereti- és vallási szabadság jogával - szabad vallásgyakorlás jogával - másképp gondolkozók alapelveinek toleranciájával és tiszteletben tartásával - alkotmányra vonatkozó pedagógiai esküjükkel - országos- és iskolai előírásokkal, amelyek az Isten előtti felelősséget és a keresztyén hitre való orinetálódást írják elő. n) Pontosan ezek tudatában félelmetes látni, hogy a meditáció napjaink társadalmában teljeskörűen elfogadott és minden társadalmi területen megjelenő gyakorlat, legyen az pszichológia, pszichoterápia, orvostudomány, gyógyászati terület, tanácsadás és segítségnyújtás, iskola, óvoda, és igen, akár keresztyén gyülekezet. Úgy tűnik, hogy az iskolákban létezik egy titkos nevelési program, amely célja, hogy minden gyermeket és fiatalt bevezessen a távolkeleti meditáció gyakorlatába. Sok iskola és óvoda rendelkezik manapság meditációs- vagy elcsendesülő helységgel. A meditációs praktikák fontos építőelemei egy ezoterikus illetve okkult New-Age-Nevelési programnak 24
(vö. Rozman, Ferguson). Megtalálhatjuk őket az iskolák stresszoldó programjaiban, de már megtalálták a „bejáratot” a neveléstudomány felé is. o) A legtöbb gyerek sokszor szabadidejében is meditál, például miközben Game-Boy, Play Station vagy valamilyen számítógépes játékkal játszik. A legtöbb ilyen játék arra kényszeríti a játékost, hogy hosszú időn át, egyetlen pontra koncentráljon. Figyeljük meg, hogy a főként boltokban vagy bevásárló központokban elhelyezett képernyők nagyon sok esetben a gyermekek fejénél magasabb ponton találhatók, így a játékos mindig kicsit fölfele – a harmadik szem irányába – irányuló tekintettel szórakozik. Ha gyermekeink ezekkel a játékokkal játszanak, valójában meditálnak, s tk. lélekvezetőkkel vesznek fel kapcsolatot, akik azt parancsolják, hogy szüleikkel szemben engedetlenek legyenek, lopjanak, vagy ami még rosszabb, valakit megtámadjanak vagy akár megöljenek. Nem csoda tehát, ha egyre több fiatal hangokat hall és/vagy rémálmokat lát, amelyekben szörnyekkel és szellemekkel találkoznak, tanáraikat megtámadják vagy ámokfutást végeznek. p) A „Medicine meets Millenium” című világkonferencián az orvostudomány hivatalosan elismerte, hogy meditáció egy tudományos gyógymód. Simonton vizualizációs módszeréhez és az önhipnózishoz hasonlóan a meditáció célja is az, hogy a meditáció segítségével, az ún. „belső orvos” vagy „belső gyógyító” által az emberek saját magukat tudják gyógyítani. q) Félelmetes az a tény, hogy egyre több keresztyén a meditáció keretein belül keresi a „spirituális tapasztalatokat” és „Isten hangját”, miközben Isten szavát, ami a Bibliában található, rendszerint figyelemre se méltatja. Elkeserítő az a tény is, hogy a távolkeleti meditációs technikák elterjedésével a teljesen abszurd távolkeletről származó világnézeti, antropológiai, szoteriológiai és erkölcsi (tév)tanítások Németországban egyre szélesebb körben terjednek el. Ilyen tanítás például: - az létezés egysége - az újjászületés és karma - jótetteken és meditáción keresztüli önmegváltás - jó és gonosz egyenlősége. A Gíta azt tanítja, hogy minden Isten – és Isten minden. „Isten minden létezőben és dologban megtalálható.” Aki „Istent” vagy Krisnát minden dologban, akár egy tehénlepényben is látja, az megvilágosodott (Gíta 5,18; 6,30; 7,10; 10,39). r) A távolkeleti vallási tanítások és gyakorlatok elterjedése társadalmunk szociális és erkölcsi széthullását jelentősen meggyorsítja. A különbségek nem lehetnének szembetűnőbbek: míg a Biblia azt tanítja „Ne ölj!”, a Gíta a „higgadt ölést” parancsolja. A Biblia különbséget tesz a jó és rossz között, s a rosszat, mint bűnt elítéli; a Gíta a jó és rossz egyenrangúságát hirdeti, és meg akar szabadítani bennünket a gonosztól, pontosabb szólva az elképzelt rossztól. Mivel az ember nem maga a teste, hanem 25
valójában egy halhatatlan (igaz vagy magasabb) „én”, az ember nem halhat meg és nem is lehet megölni. Ha valaki megöl egy embert, az igazságot nem öli meg; ha valaki higgadtan öl, valójában nem is teszi meg, és ezáltal, lelkét nem is szennyezheti be (Gíta 13,31). A Bhaghavad-Gíta ezen világos leírásai ellenére, elterjedt az a téveszme, hogy minden vallás egy és ugyanazt az istent imádja és minden vallás ugyanazon erkölcsi értékek mellé teszi le a voksát (vö. Küng: A Welthetos projekt; vö. ennek kritikáját Franzke: Egy Welthetos?). Ennek ellenére mindannyiunknak és főleg gyermekeinknek tolerálni, elfogadni és gyakorolni kell ezeket a tanításokat (példaértékű a Hannoveri Expo, 2000). Ami pedig még rosszabb: számíthatunk rá, hogy a jövőben a tolerancia jegyében minden, a távolkeleti tanítások és gyakorlatok elleni kritika, vagy akár a leleplező szövegrészek idézése, tiltva lesz és büntetést von maga után, mivel az más emberek és/vagy vallási közösségek diszkriminációjaként értelmezhető. s) A távolkeleti vallások által hirdetett gyógyulás utáni vágy abszolút érthetetlen. Ezek a vallási tanítások ugyanis szülőhazájukban semmiféle áldással nem jártak. Épp ellenkezőleg: a hatalmas tömegek szegénysége és nyomorult állapota sehol se nagyobb, mint Indiában. A szegénység és gazdagság közötti hihetetlen ellentmondás felháborító. Az önmagukat megsegíteni nem tudó, és gyógyítani képtelen tehenek, folyók és emberek istenként való tisztelése egyszerűen abszurd. Pénzsóvár tanítók és guruk , érzéketlen és hideg papok, a higgadtság, szenvtelenség tanítása, valamint a jó és gonosz egyenlősége hihetetlen ellentétben állnak az értelem által diktált fogalmakkal, a humanizmussal vagy keresztyén etikával. Ezek elsősorban az egyre inkább elterjedő tibeti buddhizmusra és a Dalami Láma Európára gyakorolt egyre növekvő befolyására vonatkoznak. A buddhizmussal nemcsak a máglya, és mágikus rituálék terjednek szerteszét Európában és az európai politikában, hanem a tibeti tantrizmus erkölcsileg elvetendő tanításai és gyakorlatai is (vö. Kamphuis: Buddhizmus a hatalmon?). Ezekhez tartoznak például a papok és a Dalai Láma által végzett jósok (vagy szellemek) kérdezgetése, a különböző tantrisztikus rituálék, amelyek a nemi szervek, rituális szexuális együttlét, a fajtalanság minden formája, fiatal lányok rituális megerőszakolása és megölése, valamint borzalmas és abszurd praktikák tisztelését és imádatát foglalják magukba (vö. Trimondi: A Dalai Láma árnyéka, p. 46, 67, 72, 80, 99, 118, 120, 122, 171, 295, 305). Az idézett tanulmányban a Dalai Láma korábbi bizalmasai fedik fel, az ártatlan papság képe mögött meghúzódó, tibeti buddhizmus perverzióját. A Biblia tanítása szerint a megváltás nem Tibetből vagy Indiából származik, hanem egy betlehemi istállóból. Ott született meg a Megváltó, a Megmentő. Bibliai szempontokat követve, az emberek nem mantrák százezerszeres ismételgetése vagy a meditáció által nyerhetik el a megváltást, hanem csakis és egyedül a Jézus Krisztusba vetett hit által.
26
t) Végezetül: a meditáció és minden hozzá hasonló gyakorlat célja, hogy olyan problémákat oldjon meg, amelyek a keresztyén hit és értékek, család, házasság, valamint a szülőkkel és nevelőkkel szembeni autoritás elvesztéséből adódnak. Bibliai szemszögből nézve a meditáció egy fatális tévút, amely szörnyű következményekkel jár mind az egyes személyekre, mind a társadalomra nézve. Ennél fogva azonnal vissza kellene, hogy forduljunk ezekről a tévutakról, arra a Biblia által mutatott ösvényre, amelyet a keresztyénség képvisel. Valódi és tartós békét csakis Istennél, a Teremtőnknél találhatunk, amennyiben megbocsátó üzenetét – amelyet Krisztus kereszthalála hirdet – hittel elfogadjuk.
27
ÉRDEMES MEGJEGYEZNI 1. A meditáció egy távolkeletről származó vallási gyakorlat. Célja, hogy a meditálókat összekösse és egyesítse „Istennel” illetve „istenségekkel”, valamint, hogy utat nyisson a távolkeleti „istenek és istenségek” világába. Aki az „om” szótagot vagy más mantrát kántál, távolkeleti istenek és istenségeket hív segítségül. 2. A meditáció a transzindukció vagy hipnózis egyik technikája. Néhány gyakorlatot követően a meditáció egy más, megváltozott (állítólag kitágult), illetve transz-szerű tudatállapothoz vezet. 3. A megváltozott tudatállapot mindig a transzcendens világokhoz és hatalmakhoz (akárhogyis nevezzük őket) mutat utat. 4. -
Ennél fogva a meditáció mindenekelőtt: az asztrálprojekció technikája a transzkommunikáció technikája és paranormális gyakorlat.
5. A meditáció nem relaxációs gyakorlat és nem is terápiás- vagy gyógyító módszer, betegségekből való gyógyuláshoz, azok megelőzéséhez nem vezet; a meditáció nem nyugtató- vagy koncentrációsgyakorlat és nem tanórai illetve tanulást segítő módszer. A meditáció soha nem „belefelé” irányít, nem vezet a belső és külső békéhez, és semmiképpen nem segíti önmagunk vagy Isten megismerését. 6. A meditáció beteggé és zavarttá tehet. Nyugtalanságot, félelemeket, rémálmokat, repressziókat, lelki tévelygéseket, perverz kedvteléseket, és komoly pszichiátriai betegségeket eredményezhet. 7. A meditáció teljes mértékben szemben áll a keresztyén értékekkel és Isten igéjével. A meditáció egy idegen, vallásos és okkult gyakorlat. A Bibliai tanítása szerint a meditáció a meditálót összeköti a sötétség hatalmaival, amelyek aztán félrevezetni és ellenőrzésük alá akarják őt vonni. A meditáció által ígért „megvilágosodás” nem más, mint a sötétség hatalmaival való találkozásból eredő rettegés, amelyről, érthető módon, tilos beszélni. 8. A meditáció és az imádság kettő, teljesen különböző fogalom. A meditáció kikapcsolja az emberi értelmet és a lelket üressé teszi, míg az imádság, a „napi csendesség” lényege, hogy az ember, lelkét Isten igéjével töltse meg, mégpedig a Biblia írásosan rögzített szavainak, értelmünk igénybevételével való aktív tanulmányozása és a Szent Lélek segítsége által. Az imádság egy valóságos, aktív beszélgetés a mennyei Atyával. 28
9. Az iskolákban, a tanórák keretein belül folyó meditáció, jog- és alkotmányellenes. Szembeszáll a hipnózistilalommal, valamint a hit-, lelkiismeret- és vallásszabadság jogával. Az iskolai kereteken belül folyó meditáció elvetendő, jog- és alkotmányellenes formája az anti-keresztyén missziónak, valamint vallási indoktrináció, amely az állam és iskola semlegesség-kötelességét sérti. 10.Az egész világban elterjedt meditáció (és jóga) valójában nem más, mint a keresztyénellenes világmisszió álcázott formája.
A meditációs technikák a következők: -
rituális testtartás relaxációs- és légzőtechnikák deprivációs technikák (érzékelés ellenőrzése) koncentrációs- és érzékeléstechnikák jógis szemtechnikák (kancsal nézés, vagy szemek forgatása) vizualizációs technikák (lelki képek, elképzelések, fantáziatréning) indentifikációs (azonosulási) technikák rezitációs technikák (az „om” szótag, mantrák folyamatos ismételgetése)
Néhány gyakorlat után a meditáció a következőkhöz vezet: -
transzcendens, spirituális és testen túli tapasztalatok, valamint az asztrális világba vezető utazások túlvilági hatalmakkal való kapcsolatfelvétel és kommunikáció bizonyos lélekvezetők akaratának való megfelelés és azok megtestesítése természetfölötti, mágikus képességek és erők.
29
VII.
Ajánlás
Tartsa távol magát azoktól a rendezvényektől, ahol meditálnak. Ne engedelmeskedjen a meditálásra buzdító felszólításoknak. Kerülje azokat a kurzusokat, ahova gyapjú zoknit, takarókat vagy matracokat kell magával vinnie. Ne vegyen fel semmilyen különleges test-, ülés-, szem- vagy ujjtartási módot (függőleges, gyertya egyenes hát, stb.). Ne törekedjen a belső nyugalomra, csöndre vagy a lélek üreségére. Ne csukja be a szemét, és semmiképp ne zárja ki értelmét és gondolkozását. Törekedjen a nyugalomra, de ennek eléréséhez ne végezzen relaxációs- vagy légzésgyakorlatokat. Figyelmét ne csupán egyetlen pontra rögzítse (gondolatok, légzés, tárgyak és testrészek). Gondolatai nyugodtan csaponghatnak, és foroghatnak. Ne bámuljon egy gyertyalángba. Ne rögzítse tekintetét az ún. „harmadik szemre” (a két szemöldök közötti üres pont), vagy az orrhegyre. Ne forgassa a szemét! Ne próbáljon meg, mint egy belső tévén keresztül, önmagában képeket megjeleníteni. Ne tanulja meg, hogyan képes belső képeket látni, vagy belső hangokat hallani. Ne engedje magát félrevezetni, hogy lélekben Jézussal találkozzon, bibliai helyekre utazzon, úrvacsorai rituálén ne vegyen részt. Ne gondolkodjon koragyermekkori vagy traumatikus élmények képszerű felidézéséről. Ne utazzon a „belső világba”, „önmagába”, vagy a fantáziába, valamint Jézusba és bibliai helyszínekre se utazzon belsőleg. Az ún. belső világok a valóságban létező másvilági helyszínek, az ún. fantázia-utazások valójában testen túli utazások másik világokba. Ne törekedjen a csönd, vagy a csöndön belüli hangok meghallására. Tartózkodjon a testtudatosság vagy az öt érzékelési csatorna együttes érzékelésének tudatától. Ne figyeljen érzelmeire, „belső képekre”, látomásokra, próféciákra, álmokra, stb.
30
