Regionális innováció operatív program

CBD STRATEGIES -HU-SRB/0901/213/013

Regionális innováció operatív program

Készítette: HOMOKHÁT EUROINTEGRÁCIÓ Nonprofit Közhasznú Kft Mórahalom, 2011.08.15

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ................................................................................................................... 3 2. Az innováció intézményei és szabályozása ............................................................. 5 2.1 Az Eu K+F+I törekvései és legfontosabb intézményei ........................................ 5 2.2 Magyar intézményrendszer és szabályozás: ...................................................... 6 2.3 Irányítás, finanszírozás egyéb központi szervezetei, innovációs szakmai szervezetek: ............................................................................................................. 7 2.4 Fontosabb szövetségek, szakmai kezdeményezések, klaszterek, stb.: .............. 7 2.5 Szerbiai szabályozás .......................................................................................... 9 3. A térség innovációs potenciálja.............................................................................. 11 3.1. A vizsgált terület rövid jellemzése .................................................................... 11 3.2. Innovációs folyamatok a térségben.................................................................. 13 3.3 Kutatóhelyek, tudásbázisok, technológiai transzfer a Dél-Alföldön ................... 13 3.4 Kutatóhelyek, tudásbázisok, technológiai transzfer a Vajdaságban .................. 14 3.5 Vállalkozások innovációs készsége a térségben .............................................. 16 Az innovációs folyamatok természete és akadályai a vidéki jellegű térségekben ... 18 4. Az operatív program fő fejlesztési irányai.............................................................. 21 4.1 A program célja................................................................................................. 21 4.2 Projektjavaslatok............................................................................................... 23 4.3 A projektek megvalósításához rendelhető források........................................... 38 4.4 Horizontális szempontok az innovációs projektek megvalósításában ............... 39 5. Összegzés ................................................................................................................ 42

2

1. Bevezetés Napjainkban az innováció és a kutatás-fejlesztés fogalma összekapcsolódik a gazdaságfejlesztéssel, illetve a recesszióban lévő gazdaság lehetséges kitörési pontjaival. Oka ennek, hogy a kutatásfejlesztési és innovációs folyamatoknak meghatározó szerepük van egy régió, vagy egy vállalat versenyképességének javításában. Ezt felismerve az Európai Unió már 2000-től (Lisszaboni program) mind a gazdaságfejlesztési-, mind a regionális fejlesztési politikájának középpontjába ezen folyamatok támogatását, és hatékonyságának javítását állította. A különböző szintű politikákban való megjelenés mellett komoly anyagi erőforrásokat is rendelt a megvalósításhoz, ami a 2007-2013-as tervezési időszakban az FP6, FP7, CIP és egyéb programok pénzügyi keretösszegeinek meghatározásában is érezhető változást jelentett, illetve a kifejezetten kutatásfejlesztési programok mellett az innovációs folyamatok fejlesztése támogatandó célként jelent meg a kohéziós- és strukturális alapok felhasználásának esetében is. Ahhoz, hogy az Unió versenyképes maradjon, még többet kell kutatásra és fejlesztésre fordítania; e kiadások tekintetében fel kell zárkóznia legfőbb versenytársaihoz. Elsősorban az ipari ágazatnak kell a kutatási és fejlesztési befektetéseket olyan mértékben növelnie, hogy azok elérjék az amerikai és japán cégek e célokra fordított kiadásainak nagyságrendjét. Az Unió csak így maradhat versenyképes a csúcstechnológia és az innováció terén. Az EU-nak a tudományos ismeretek gyakorlatba ültetése terén is jobb eredményeket kell felmutatnia: arra kell törekednie, hogy minél több újítás szabadalmaztatására és felhasználására kerüljön sor a csúcstechnológiai ágazatokban. Az

Innovatív Unió az Európai Bizottság 2013-2020 közötti stratégiája az európai gazdaság vezető szerepének visszaszerzésére, illetve megőrzésére. Az EU a Liszaboni Stratégiában már megfogalmazott az innovációval kapcsolatos célkitűzéseket. A Liszaboni Stratégia célkitűzése az volt, hogy az Európai Uniót a világ legdinamikusabban növekvő tudásalapú gazdaságává tegye. Ehhez például célul tűzték ki, hogy kutatásfejlesztésre a GDP legalább 3%-át fordítsák a tagállamok. Ezzel szemben a meghirdetést követő évben csökkent a GDP-arányos ráfordítás a tagállamok többségében. A megvalósulás az évek során túl bürokratikussá vált és elveszítette lendületét. Az EU ezt felismerte, és újrafogalmazta a Lisszaboni Stratégiát. A fő cél változatlan maradt, azonban a megvalósulást máshogy képzelnék el. Az újdonságokat a legjobban egy alcímben lehetne megfogalmazni: az ötletekből megvalósult termékek és szolgáltatások legyenek. Megfigyelhető egy belső eltolódás, amely az innováció kiszélesítését takarja. Azaz az innováció olyan gazdasági eszköz, amely új technológia, termékek, módszerek, és szervezeti struktúrák kialakításával ér el a versenyképesség növekedését. Az innováció kiszélesítésének másik megnyilvánulása, hogy a technológiai innovációt társadalmi innovációra cseréli és nem önmagában valónak tekinti. Fontos elem, hogy a KKV-k potenciáljára akarnak építeni és az innovatív termékeket szerephez kívánják juttatni a közbeszerzésekben, vagy a strukturális alapok fejlesztéseinél is. Ehhez már a strukturális alapok támogatási rendszerét is elkezdték átvizsgálni. Ugyancsak le kívánják bontani a hosszadalmas és drága szabadalmi rendszert is, hiszen amíg valaki az EU valamennyi tagállamában fenn kívánja tartani a szabadalmát az többszázezer euróba is kerülhet, ami többszöröse pl. az USA szabadalmi költségeinek. A programtól 800 milliárd euró GDP bővülést várnak 2025-re, amely 3,7 millió új munkahelyet is eredményez. Ehhez persze azonban a tagállamok GDP-jének 3%-t kellene K+F-re fordítania. Magyarországon, messze 3% alatt van a K+F ráfordítás. Ha hosszútávon és stabilan lehetne egy 1015%-os K+F ráfordítás-növekedési ütemet biztosítani évente, akkor Magyarország, és a határ menti régió is sokat profitálhat ebből a kezdeményezésből. Fel kell vennünk azt a ritmust, hogy a multinacionális cégek is egyre inkább a problémát határozzák meg a beszállítóknak és nem csak a terveket küldik el, hogy gyártsák le pontosan azt és a lehető legalacsonyabb áron. Erre most még

3

egyáltalán nem vagyunk felkészülve, az egész régióban kevés a mérnök, a kutató. Ez persze nehezebb feladat, de mindenképpen jövedelmezőbb. A válság következménye egy globális átrendeződés is, amit a térség ki tudna használni. Ebben pedig úgy látszik a globális folyamatok is az előnyünkre lehetnek. Indiában például bizonyos ágazatokban a munkabérek szintje elérte sőt meg is haladta a magyar munkabérek szintjét. Kínában pedig a szellemi tulajdon alacsony védelmi szintje hozhat átrendeződést és nyerhetünk piacokat. Bár a brain-drain komoly kihívás, a tapasztalat az, hogy a magyar kutatók inkább visszajönnek, vagy el sem mennek, ha családjuk egzisztenciája nem kerül veszélybe, vagy a minimális kutatási feltételek biztosítottak. A kutatói lojalitás tehát nagyobb, mint más országokban, vagy szektorokban. Ha tehát a K+F rendszer és támogatások kiszámíthatóbbak lesznek, és nem következik be egy vagy több éves kiesés a teljes K+F szektorban, mint ami az elmúlt egy évben bekövetkezett, akkor a kutatók Magyarországon fogják hasznosítani a tapasztalataikat. A Liszaboni stratégia azt feltételezte, hogyha innovatívak vagyunk, akkor versenyképesek is leszünk. Az Innovatív Unió tulajdonképpen ennek a stratégiának a lépéseit határozza meg, kiemelve a munkahelyteremtést, társadalmi innovációt és az ötletek gazdasági hasznosulását. Ehhez fog keretet teremteni, lebontva az olyan akadályokat, mint pl. a szabadalmi rendszer túlzott költségei, ugyanakkor új forrásokat hozzá fog rendelni, mint pl. a strukturális alapok. Ami igaz az Unióra az különösen igaz Magyarországra, és ahatár menti térségre is, tehát ha komolyan vesszük a versenyképesség javítását és a munkahelyteremtést, akkor az innovációs folyamatokat támogatni kell és nem szabad az EU ellenében menni. Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a piaci átrendeződésnek elébe tudunk menni, és hosszú távon is profitálhatunk az Innovatív Unióból. A fenti folyamatokkal összhangban Magyarországon is megtörténtek azok a jogszabályi és szervezeti változtatások, amelyek az innovációs és kutatás-fejlesztési folyamatok támogatásához kormányzati szinten nélkülözhetetlenek. A kutatás, fejlesztés, innováció (K+F+I) hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és munkahelyek teremtéséhez. Az új technológiák segítenek az olyan társadalmi kihívások kezelésében is, mint a szegénység, az egészségügyi problémák vagy a környezet pusztulása. A program a szerb-magyar határtérség lehetőségeit vizsgálja. Kidolgozásakor azt tekintettük célnak, hogy a két térség egymással ne versenyezzen, hanem egymás adottságait, előnyeit kihasználva a lehetséges legszorosabb együttműködésben közös erővel segítse a lakosságot a jobb életkörülmények eléréséhez.

4

2. Az innováció intézményei és szabályozása 2.1 Az Eu K+F+I törekvései és legfontosabb intézményei Egyre jobban éleződik a technológiai verseny a világban ezért az Európai Unió 2014-től nyolcvanmilliárd eurót fordít kutatás-fejlesztésre az Eureka Program keretében. Az Eurekának harminckilenc ország és az Európai Bizottság a tagja, célja az ipari fejlesztések támogatása. Eddig körülbelül négyezer projekt valósult meg - LED tévé, a 3D-s tévé, a Disney animációs rajzfilmjeihez és az iPhone-okhoz használt szoftverek, a chip a hitelkártyán, gyógyszerek - az elmúlt huszonöt évben ilyen fejlesztéseket támogatott az európai kutatás-fejlesztési együttműködési program. Az úgynevezett Eurostars Program kifejezetten a kis- és középvállalkozások kutatás-fejlesztéseit támogatja. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet olyan partnerségek létrejöttét támogatja, amelyek a „tudás háromszögét” képező ágazatok, vagyis az oktatás, az innováció és a kutatás szereplői között teremtenek kapcsolatot. Az Unió közös Európai Kutatási Térség létrehozására törekszik, amely a világszínvonalat képviselő európai tudósokból álló hálózatokon keresztül segíti elő a tudásátadást. Az európai országok közötti együttműködés további ösztönzését csúcstechnológiájú infrastruktúra és közös kutatási szakpolitikák szolgálják. A közös kutatási térség lehetővé teszi a tagországok számára, hogy együtt küzdjenek meg a legfőbb kihívásokkal, mint amilyenre példa az A(H1N1)influenzajárvány kitörése is volt. Az EU Közös Kutatóközpontja (KKK) hét európai kutatóintézetből álló hálózat. A atomenergiáról és az atomenergia biztonságosságáról végzett kutatásokon túl kifejlesztett például műholdas távérzékelő technológia, amelynek segítségével észlelni lehet, hogy a fejlődő országokban hogy hol fogja élelmiszerválság felütni a fejét, tehát hol lesz szükség uniós élelmiszersegélyre. Az EU kutatási és innovációs szakpolitikáját a legkézzelfoghatóbb módon a 2007-2013. időszakra szóló hetedik keretprogram testesíti meg, amely 50,5 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A hetedik kutatási keretprogram (FP7) legfőbb célja az Innovatív Unió Program megvalósítása, a munkahelyteremtés és a növekedés, továbbá korunk nagy társadalmi kihívásainak kezelése (élelmiszer-biztonság, környezetvédelem, klímakutatás, energiahatékonyság, fenntartható közlekedés), a legkiválóbb európai kutatók és innovátorok támogatása. Minden korábbinál nagyobb a 2012-es előirányzat az innováció ösztönzésére, a kis- és középvállalkozások támogatására. Kísérleti projekt indul az európai ipari doktorátusok támogatására és a felfedező kutatások eredményeinek kereskedelmi hasznosítására is. Az EU díjazni kívánja a kutatási eredmények piaci bevezetését célzó, sikeres innovációkat megvalósító nőket. A mostani 53 milliárd euróról 80 milliárdra nő a 2014-től induló hétéves keret. A hetedik kutatási keretprogram négy cselekvési terület köré szerveződik:  Együttműködés: A program az alábbi témákkal kapcsolatos kutatások esetén támogatja az együttműködést: egészségügy, élelmiszerek, mezőgazdaság, halászat, biotechnológia, információs és kommunikációs technológiák, energia, környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is), közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is), társadalom-gazdaságtan és humán tudományok, világűr és biztonság, valamint a nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák területén.  Ötletek: E területen a legfőbb elem az úttörő jellegű kutatások támogatására szolgáló Európai Kutatási Tanács felállítása.  Emberek: A humán erőforrások támogatására a lefőbb célja, amely fordítható fiatal kutatók

5



ösztöndíjára, egés életen át tartó képzésre és karrierfejlesztésre irányuló ösztöndíjakra, ipari vállalatok és egyetemek közötti együttműködés támogatására és a kiemelkedő teljesítmények díjazására. Kapacitások: Ezen a területen a források a kutatási infrastruktúrák korszerűsítését szolgálják, továbbá a kisvállalkozások által végzett kutatási-fejlesztési tevékenység támogatására hivatottak, segítik a tudás alapú és tudományos klaszterek fejlődését, valamint a tudományos ismeretek népszerűsítését.

Az űrkutatás most, a hetedik keretprogramon belül rendelkezik először saját költségvetéssel, ami arra vall, hogy az Unió egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az e téren játszott önálló szerepnek. A „globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés” elnevezésű projektnek köszönhetően a műholdas megfigyelések révén könnyebben lehet majd a környezeti és biztonsági válsághelyzeteket idejekorán felismerni és kezelni. Az EU irányítja azt a Galileo nevet viselő projektet is, amely a globális navigációs műholdrendszerek (GPS) következő generációjának kifejlesztését szolgálja. A projekttel – csakúgy mint számos más területen – az Unió saját technológiát kíván kidolgozni, nem pedig más országokra hagyatkozni. E rendszerek a jövőben sokkal szélesebb körben lesznek alkalmazhatóak, mint a közúti tájékozódáshoz használt egyszerű GPS-ek: hatékonyabbá tehetik majd például a közlekedésirányítást, és megkönnyíthetik a mentőszolgálatok munkáját is.

2.2 Magyar intézményrendszer és szabályozás: Az elmúlt húsz évben a kutatásfejlesztés és innováció állami irányítása nagyon sokat változott Magyarországon. Kiszámíthatatlanságot jelentett, hogy hol miniszteri irányítás alatt, hol főosztályként, hol pedig központi hivatalként működött a rendszer, ebből adódóan pedig a prioritások is változtak, akárcsak a finanszírozás, a támogatás formái. Különböző, egymásnak ellentmondó pályázati rendszer működtek és működnek. Jelenleg Magyarországon a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap rendeltetése a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzése a hazai és a külföldi kutatási eredmények hasznosításának előmozdítása, az innováció infrastruktúrájának és szolgáltató tevékenységének fejlesztése. A 2004. évi CXXXIV. törvény rendelkezik a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról. Célja, hogy a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció révén segítse a magyar gazdaság fenntartható fejlődését. A törvény rögzíti, hogy a magyar kormány középtávú tudomány-, technológia-, és innovációs stratégiájának megvalósítását a Nemzeti Innovációs Hivatal koordinálja.

6

2.3 Irányítás, finanszírozás egyéb központi szervezetei, innovációs szakmai szervezetek: Nemzeti Innovációs Hivatal (korábbi nevén: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal -NKTH) A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) Magyarország tudomány-, technológia- és innováció-politikájának kidolgozásában és végrehajtásában tölt be szerepet. Az NIH anyagi és intézményi eszközökkel támogatja az új tudás és technológia létrehozását, elterjesztését és hasznosítását. Tevékenységének forrását a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap nyújtja, melyet a Hivatal pályázati rendszerén keresztül forgat vissza a gazdaságba Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (előző neve: Magyar Szabadalmi Hivatal) feladata az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása, a jogokhoz kapcsolódó feladatok ellátása, szabadalmi-, védjegy-eljárások, dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon területén, a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása. Iparfejlesztési Közalapítvány Az Iparfejlesztési Közalapítvány erdetileg Ipar Műszaki Fejlesztéséért Alapítványként alalkult.A Közalapítvány szakmai tevékenységét három önállóan működő, szervezeti egységén keresztül fejti ki:  A Logisztikai Fejlesztési Központ (LFK) elméleti és gyakorlati logisztikai ismeretek terjesztésével, logisztikai kutatás-fejlesztéssel, vállalati szaktanácsadással, illetve logisztikai képzésekkel foglalkozik.  A Minőségfejlesztési Központ (MIK) feladata a minőségkultúra és az önértékelési módszerek terjesztése vállalati tréningek, akkreditált tanfolyamok, minőségügyi konferenciák és szakmai tanácsadás keretében.  Az EUPROM Központ fő tevékenysége a pályázatírás és a programmenedzsment körébe tartozó témák oktatása, környezetvédelmi programok koordinálása, valamint akkreditációs tanácsadás. Tempus Közalapítvány A Tempus Közalapítvány célja a közös európai értékek és célok képviselete és közvetítése az oktatás, képzés és K+F területén, valamint a magyar oktatási, képzési és K+F rendszer megismertetése és érdekeinek képviselete nemzetközi környezetben Tudományos és Technológiai Alapítvány A Külügyminisztérium által alapított TéT Alapítvány célja a hazai és nemzetközi tudományos, kutatási és fejlesztési tevékenységek elősegítése, a magyar K+F társadalom nemzetközi kapcsolatainak fenntartása és bővítése, a kutatóintézetek, egyetemi kutatóhelyek, vállalkozások nemzetközi K+F együttműködésének szélesítése.

2.4 Fontosabb szövetségek, szakmai kezdeményezések, klaszterek, stb.: A Magyar Innovációs Szövetség Szakmai és munkaadói érdekvédelmi szervezet, tevékenységének középpontjában az innováció gazdaságélénkítő szerepe áll. A szellemi termékek létrehozását, elterjesztését, gyakorlati hasznosítását kívánja segíteni, hogy növekedjék a vállalatok és velük a magyar gazdaság teljesítménye, jövedelemtermelő képessége, az innováció segítségével felgyorsuljon a modernizáció és ennek eredményeképpen a gazdasági fejlődés.

7

A Magyar Feltalálók Egyesülete A MAFE a feltalálók és a szabadalmasok érdekvédelmét és érdekképviseletét ellátó szervezet. harcol a feltalálással kapcsolatos etikátlanság és igazságtalanság ellen. elősegíti a találmányok létrejöttét és megvalósulását. Célja, az alkotóerő növelése és hatékony felhasználásának elősegítése, a találmányok létrejöttének, megvalósulásának és az új termékek kereskedelembe vételének előmozdítása. Enterprise Europe Network / ITD Hungary Az Enterprise Europe Network, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága által támogatott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. A hálózat magyarországi koordinációját az Enterprise Europe Network az ITD Hungary-nél működő budapesti irodája végzi INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Az INNOSTART küldetése, hogy felismerje az ígéretes innovatív ötleteket, elképzeléseket, projekteket és elősegítse azok megvalósulását, valamint magas hozzáadott értékű szolgáltatásaival megkönnyítse az innovatív vállalkozások piacra jutását és megerősödését. Az INNOSTART katalizátor szerepet tölt be az innovációs tevékenységek, a vállalkozások fejlődése és a fenntartható gazdasági növekedés érdekében Magyar Biotechnológiai Szövetség A Magyar Biotechnológiai Szövetség célja, hogy a fejlettebb országokhoz hasonlóan Magyarországon is mihamarabb stratégiai iparággá válhasson a biotechnológiai ipar, illetve hogy a hazai élettudományok fejlődésének, a tudományos eredmények mielőbbi hasznosításának támogatásával is hozzájáruljon Magyarország társadalmi, gazdasági céljainak megvalósulásához Versenyképes Vállalkozások Egyesülete Célja, hogy a Kisvállalkozások Európai Chartája elvei és a Lisszaboni Stratégia célkitűzéseivel összhangban hozzájáruljon a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez, a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások verseny- képességének fokozásához DARINNO Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség A DARINNO a Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft megalapításának célja a régió gazdaságának és versenyképességének kutatás-fejlesztésen és innováción alapuló fejlesztése, a régióban működő vállalkozások, kiemelten a KKV-k versenyképességének előmozdítása, a régió innovációs szereplői hálózati együttműködésének erősítése, innovációs szolgáltatások kialakítása révén. Dél-alföldi Innovációs Üzleti Hálózat(DITAK) Az üzleti hálózat célja, hogy az innovációban érdekelt piaci és kutatási szereplők összekapcsolásával elősegítse a regionális és a határmenti innovációs fejlesztések megvalósulását és az üzleti k+f potenciál bővülését. A hálózatban a hazai innovációs és vezetői tanácsadásban érintett üzleti kör mellett kiemelt szerepet játszik a Szegedi Tudományegyetem, mint a térség meghatározó tudásközpontja is. Kutató és fejlesztő helyek: Általánosságban a kutató és fejlesztő helyek az MTA és kutatóintézetei, az egyetemek, főiskolák, innovációs központok, (és) technológiai központok, valamint egyes vállalatok-cégek (pl. Richter, AUDI, MOL) tevékenységéhez köthetők.

8

A fenti felsorolás a teljesség igénye nélkül jött létre. Mindezeken kívül a szakterületen számos klaszter, innovációs szövetség, hálózat, egyéb alakulat jött létre, és jön világra ma is. Magyarországon a közeljövőben ismét átalakítanák a kutatás-fejlesztés támogatási rendszerét. Az innovációs alap helyett adókedvezményt vezetnének be. Míg most a nyereséges vállalkozások az adóalapból írhatnak le kutatás-fejlesztésre fordított kiadásokat, 2012-től ezt magából az adóból vonhatnák le. A kutatás-fejlesztésre fordított összeg egy meghatározott százalékát írhatnák jóvá a cégek. ez a rendszer Franciaországban már sikeresen működik. A magyar kormány várhatóan ősszel fogadja el az innovációs stratégiát, amelynek fontos szerepet szánnak a munkahelyteremtésben, a GDP növelésében.

2.5 Szerbiai szabályozás Szerbiában jelenleg is folyik az innovációs intézményrendszer kialakítása. Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács (Akademski Savet Vojvodjanskih Madjara) VMAT alapvető céljai és feladatai: a tudomány és művészet jelentőségéről alkotott felfogás fejlesztése, a tudományos gondolkodás és kommunikáció fejlesztése Vajdaságban és egész Szerbiában, a vajdasági magyarok tudományos folyamatokba való bekapcsolása, nemzetközi és regionális tudományos szervezetekkel való együttműködés, tanácskozások, képzési programok, műhelyek, előadások szervezése A Vajdasági Regionális Fejlesztési Ügynökség célja a vállalkozói, az intézményi és az egyéni kezdeményezések összehangolása a fenntartható regionális fejlődés érdekében. A gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítésére a magán-, állami és civil szféra, a települések közötti, a régiók közötti és határokon átnyúló partnerségi hálózat működtetése, versenyképességnövelő fejlesztési, infrastrukturális beruházási programok és projektek támogatása, oktatás és tanácsadás, tájékoztatási tevékenység. Hídképző intézményként funkcionál a nemrég létrejött CoNfIDEKT Hálózat, határon átívelő kapcsolatot teremtve gazdasági társaságok, egyetemek, kutatóintézetek, valamint innovációs döntéshozók között. Az új vajdasági és dél-alföldi innovációs hálózat alapítói között a szegedi és az újvidéki egyetem is megtalálható. Alakultak már a szakterületen vajdasági klaszterek is, mint például a Vojvodina ICT Clustert , illetve a Cluster of Creative Industries Vojvodina. Az Újvidéki Egyetem szerepét, a műszaki és technológiai oktatás színvonalát kell még kiemelni a kutatás-fejlesztési és az innovációs folyamatok ösztönzésében. A Szerb Befektetési és Exportösztönzési Ügynökség (SIEPA) kormányzati ügynökségként működik, és célja a külföldi befektetők eredményes támogatása. A szerb kormány által 2001-ben életre hívott szervezet célja a Szerbiában céget alapító, vagy bővítést végrehajtó külföldi vállalatok és a külföldi piaci tevékenységet folytató szerb cégek támogatása. A potenciális befektetők számára az alábbi ingyenes szolgáltatásokat biztosítja a SIEPA: - statisztikai és gazdasági adatok, valamint a befektetéshez kapcsolódó jogi információk, - a beruházáshoz szükséges ipari területek (zöldmezős vagy más meglévő lehetőségek)

9

-

keresése, látogatás megszervezése, segítségnyújtás regisztrációk, engedélyek és egyéb dokumentumok beszerzésében, helyi partnerek és beszállítók biztosítása, tájékoztatás azonnali befektetésre alkalmas projektekről.

Több nagy szerbiai beruházás a SIEPA segítségével valósult meg. A potenciális befektetők támogatása érdekében a SIEPA kapcsolatban áll az állami és magánszektorban működő szervezetekkel, így a minisztériumokkal és más kormányzati szervekkel, önkormányzatokkal, adó- és vámhatóságokkal, statisztikai hivatalokkal, kereskedelmi kamarákkal és a Szerb Nemzeti Bankkal.

10

3. A térség innovációs potenciálja

3.1. A vizsgált terület rövid jellemzése A vizsgált határ menti terület Magyarország tekintetében a Dél-Alföldi Régió, illetve Szerbia oldaláról a Vajdaság Autonóm Tartomány területéhez tartozik. A projekt célterülete egy olyan térség, mely ugyan államhatárral megosztott, de történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális szempontból mégis organikus egységet képez. A területet a történelem folyamán határozottan kettészelte az államhatár, így a korábbi természetes térszerkezeti kapcsolódások elhalványultak s ez visszavetette a térség fejlődését. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok, és a délszláv háború további negatív hatásainak következtében a határmenti helyzet ma a térség legnagyobb részén egyben perifériális helyzetet is jelent.

A kutatás-fejlesztési, innovációs tevékenység jellegéből és a területi-gazdasági sajátosságokból adódóan is mindkét országban nagyrészt a nagyobb tudásközpontokhoz , egyetemekhez kötehető, és csak kisebb, vagy inkább elenyésző mértékben a gazdasági szféra ilyen jellegű intézményeihez vagy kezdeményezéseihez. Emiatt az elemzésben is praktikusan szélesebb területi kitekintést alkalmazunk, a régiós illetve a tartományi szintet vizsgálva.

11

A két ország határmenti területei közötti kapcsolat a földrajzi közelségnek és a történelmi hagyományoknak köszönhetően is nagyon szoros. E mellett az infrastrukturális hálózatok is összekötik a területet, valamint az itt élő emberek hagyományai, a rokoni, baráti kapcsolatok és a közös kultúra. Mindezek mellett a gazdasági és infrastrukturális kapcsolatok is jelentősek. A két régiót összeköti a Duna és a Tisza, amelyeknek jelentősége a közlekedés és elsősorban áruszállítási területén is nagy. A térségen halad keresztül a 10. Európai közlekedési folyosó, amely összeköti Közép-Európát a Balkánnal. A Röszke-Horgosi határátkelőn évente több százezer utas kel át és több millió tonna áru halad mindkét irányba. Ezen kívül több, kisebb jelentőségű átkelő is üzemel a határszakaszon. Nagyon jelentős a Budapest-Belgrád vasútvonal szerepe is az áru és a személyszállításban. A térség gazdasági és társadalmi kapcsolatai az utóbbi évtizedekben jelentős hullámzáson mentek keresztül. A hatvanas évektől folyamatosan fejlődtek a kétoldalú intézményesített kapcsolatok a gazdasági, kulturális, önkormányzati és lakossági szférában egyaránt. A csúcspont a nyolcvanas évek vége volt, amikorra ezek a kapcsolatok magas fokot értek el. A magyarországi rendszerváltással, illetve a délszláv válsággal aztán sokminden megváltozott e területen. Ennek fő oka hogy a jugoszláv hivatalos politika és az ENSZ embargó miatt az addigi intézményesített kapcsolatok megszakadtak. Az emberi kapcsolatok azonban megmaradtak, így aztán a magyarországi rendszerváltás után számos vajdasági vállalkozó alapított céget a határ magyar oldalán, elsősorban a Dél-Alföldi régió területén. E vállalkozások közül számos ma is működik, és nem egy esetben a Magyarországon megtermelt profitot hazaviszik Szerbiába, ahol további vállalkozásokat hoznak létre belőlük, megtartva a magyarországit is, így közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a két ország között. Ehhez kapcsolódva gyors ütemben alakultak ki újra az intézményesített gazdasági kapcsolatok is a kamarák együttműködésével, vegyes kamarák létrehozásával. Hangsúlyos az önkormányzati kapcsolatrendszer, a vizsgált területen minden magyar önkormányzatnak van vajdasági testvértelepülése, illetve szoros kapcsolatokat ápol általában több településsel is. Mindkét határ-menti terület perifériának számít saját országában. Számos közös jellemzője lelhető fel a határ két oldalán fekvő területeknek, melyekre közösen lehet építeni. Hasonlóak a természeti adottságok - a vízkészletek, termálvizek mennyisége és minősége, a kiváló termőföld, a mezőgazdaságnak kedvező klíma, a természeti értékek jelenléte. Az országos átlagokhoz képest a régióban magas a mezőgazdasági területek aránya - szerb területen 80% feletti, a magyar részen pedig 70% feletti, viszont a vajdasági oldalon több a jó minőségű, szántóföldi növénytermesztésre kiváló földterület Hasonló a gazdasági szerkezet, amennyiben a mezőgazdaság, élelmiszeripar súlya viszonylag magas, jelen van a gépgyártás is, illetve viszonylag hasonló a termékés szolgáltatáskínálat is. Az is közös jellegzetesség, hogy az üzleti infrastruktúra meglehetősen fejletlen, a vállalkozások nagy része tőkehiánnyal küzd. Az infrastruktúra kiépítettsége és állapota viszont a szerb oldalon rosszabb, mely helyzet az egész térség egyensúlyát veszélyeztetheti. A térségen fontos európai közlekedési folyosók haladnák át, de gyengék a horizontális kapcsolatok, illetve a „belső hálózat” rossz minőségű. A vasútvonalak a szerb oldalon különösen elhanyagoltak. A határátkelőhelyeken gyakori a zsúfoltság. A vízumkényszer megszűnésével felélénkült a személyforgalom. A teherforgalom jellemzően átmenő-forgalom, a térség nem tölt be sem csomóponti, sem kapu szerepet, hiányzik a térségen belüli áruforgalom. A telekommunikációs hálózat viszonylag megfelelően kiépített, magyar pedig oldalon kifejezetten jó. Az egy főre jutó GDP a térségben az uniós átlagtól jelentősen elmarad, de a saját országán belül a magyar oldal viszonylag elmaradottabbnak, a szerb oldal viszonylag fejlettebbnek számít. Manapság már élénkülnek a vállalatközi kapcsolatok, megjelent a magyar tőkekivitel, növekszik a kereskedelmi forgalom, de azt jelentős magyar kiviteli többlet jellemzi. Az innovációs potenciál erőteljesebb a magyar oldalon, bár elsősorban a nagyvárosokhoz, Szegedhez, vagy Kecskeméthez kötődik. Szeged elsősorban a felsőoktatásban jelent vonzerőt

12

a Vajdaságiaknak, innovációs hatása még nem terjed át a határon. Szabadka csupán a szerb oldalon vonzásközpont. A népesség mindkét területen inkább elöregedőnek tekinthető, a születések száma csökken, de ezen belül magasabb a népsűrűség és fiatalabb a korstruktúra a vajdasági oldalon. A helyi lakosság gazdasági aktivitása viszonylag kicsi, a foglalkoztatottság szintje országos átlag közeli vagy alatti, a szerb oldalon alacsonyabb, illetve magasabb a diplomás munkanélküliség. A munkanélküliek száma mindkét területen magas. A régióban tapasztalható kulturális sokszínűség, a közös történeti hagyományok szintén összekötik a terület lakóit. Térszerkezeti szempontból jelen vannak mindkét területen a tanyák, mint gazdasági-turisztikai-lakó egységek, illetve jellemző, hogy túl nagyok a különbségek a térségi nagyvárosok és a kistelepülések között, társadalmi, gazdasági, de környezeti szempotnból is. Az önkormányzati és a civil együttműködések egyre nagyobb teret nyernek, köszönhető ez nagyrészt az EU finanszírozott határmenti projekteknek is. A hasonló adottságok hasonló lehetőségeket és problémákat jelentenek, melyek hasznosításában, illetve megoldásában az összefogás, a tapasztalatok átadása önmagában jelentős előnyökkel járhat, míg a különbségek felkínálnak helyi megoldásokat egyfajta belső munkamegosztásra, a helyi erőforrások térségi szintű hasznosítására, az innováció terjedésére. A térség belső kapcsolatrendszere azonban nem kellően fejlett, melynek igen sok hátrányos következménye van a terület fejlődése szempontjából. A kapcsolatok hiánya, vagy fejletlensége miatt a határ két oldalán élők, gazdálkodók és települések ma is erőteljesen elkülönülnek egymástól. Ez valódi veszélyt jelent a térség hosszú távú fejlődése szempontjából. A határ két oldalán lévő területek hasonló adottságai miatt ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy összefogás és feladatmegosztás helyett a két oldal szereplőinek éleződő versenye alakulhat ki, mely mindkét oldalt hosszú távon csak gyengítheti. A térség felzárkózásának záloga csak a határ elválasztó szerepének oldása, és a térség szereplőinek lokális együttműködése és összefonódása lehet. Ennek egyik intenzív eszköze a tudás alapú gazdaság és társadalomfejlesztés, az innovációs folyamatok megerősítése és ösztönzése.

3.2. Innovációs folyamatok a térségben Az innovációs folyamatok befolyásolásában igen nagy a regionális innovációs rendszerek szerepe - ha vannak ilyenek. Ezért a regionális politikák is egyre inkább ebbe az irányba fordulnak, és komoly innováció ösztönző, helyi szintű intézményeket hoznak létre. A regionális innovációs képesség a helyi fejlődés meghatározó tényezője. „Ebben a képességében nemcsak a technológia- és innováció-orientált vállalkozások, valamint az azok tevékenységét, együttműködését befolyásoló feltételek (technológiakínálat, innovációs szolgáltatások) találhatóak, hanem a régiónak az új vállalkozások létrejöttét és a technológiaorientált vállalkozások ösztönző környezete (innovációs externáliák), s végül a gazdaság- és területfejlesztést támogató politikája is." (Lengyel-Rechnitzer 2004.)

3.3 Kutatóhelyek, tudásbázisok, technológiai transzfer a Dél-Alföldön A Dél-alföldi régió nemzetközileg is elismert kutatóhelyei elsősorban a Szegedi Tudományegyetem karaihoz, intézményeihez kapcsolódnak, azonban régió többi felsőoktatási intézménye - a szarvasi és a bajai, valamint a kecskeméti főiskola is komoly szerepet tölt be ezen a területen. A szegedi tudományos élet és az intézmények szerepe, eredményei nemcsak ahhoz járultak hozzá, hogy országos összehasonlításban is Csongrád megyében a legmagasabb a k+f ráfordítások aránya. Olyan nemzetközi szinten is kiemelkedő projektek előkészítése folyik, amelyek hosszú távon meghatározhatják a régió jövőjét, és - ha minden a tervek szerint működik - felírhatják Szegedet a világ 13

legjelentősebb tudásközpontjainak sorába. A Szeged Science park, az Extreme Light Infrastructure projekt olyan húzóerőt jelenthet, amely a régióba koncentrálja nemcsak az ország, de a környező országok legjobb szakembereit, és ezen a bázison komoly gazdasgái felhajtó erőt is jelenthet. A kutatóhelyek és az üzleti szféra közötti közvetítő szerepet betöltő, ún. hídképző szervezetek, technológiai transzferrel foglalkozó szervezetek is jelen vannak a régióban. Kiemelkedő szerepet tölthet be a Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség (DARINNO), amelynek feladata, hogy elősegítse a régió nemzetközi versenyképességének növekedését, a tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztését, összefogja és együttműködésre bátorítsa az innovációs folyamatban érdekelt szervezeteket, és fokozza a vidéki régió gazdasági vonzerejét. E mellett jelentős szerepet tölthetnek be az innováció erősítésében a megyei szinten jelenlévő kamarák, illetve a vállalkozásfejlesztési alapítványok irodái. Úgy tűnik azonban, hogy ezek a szervezetek egyelőre még a k+f+i területen nem erősödtek meg annyira, hogy markáns szereplői legyenek a szektornak. Jelen van a K+F ágazati szakmai, érdekképviseleti szervezete, a Magyar Innovációs Szövetség is, olyan szakmai szerveződésekkel, mint például a Magyar Biotechnológiai Szövetség. Működik néhány, az innovációt általában vagy tudományterületi szegmensben támogató alapítvány. Említhetők a MTESZ megyei szervezetei is, valamint az (MTA) Szegedi Akadémiai Bizottsága. A régióban megjelent az Enterprise Europe Network magyarországi konzorciumának regionális karja is. A régióban elérhetők hellyel-közzel a kockázati tőkebefektetést segítő szervezetek is, mint a Dél-Alföldi Zrt. vagy az ITDH helyi irodája, bár egyelőre úgy tűnik, ezt a feladatukat még nem tudták markánsan megjeleníteni a tevékenységeik között.Az innováció területén is van szerepe az inkubátorházaknak, amelyek az induló vállalkozások segítését vállalhatják fel. Az ipari parkok sok esetben innovációs hídképzést is végeznek, szolgáltatásokat is nyújtanak. A gazdaságélénkítés és vállalkozásfejlesztés hangsúlyos és jelenleg igen divatos, támogatott elemévé lépett elő az iparági és ágazatközi együttműködés új rendszere, a klaszter. A klaszterek – részben kifejezetten innovációs klaszterek – a hídképző szervezetek új, számos, változatos és sok tekintetben még tisztázatlan, vagy legalábbis kevésbé kiforrott szegmensét adják. A Dél-alföldi régióban számuk megközelíti a húszat, ám még nem állapítható meg, mekkora hányad válik valódi innovációs hídképzővé. Vannak olyan szervezetek ezek mellett, amelyek nonprofit vagy forprofit alapon, általában költségvetési illetve pályázati támogatás jelentős felhasználásával, ösztönözni próbálják a térségi innovációs tevékenységet, ilyenek pl a Biopolisz, a DABIC, DEAK Zrt., Innogrant Kft., INNOGEO Nkft, stb. A vállalkozások K+F, illetve innovációs tevékenységét vizsgálva, már nehezebben lehet információhoz jutni. Kevés olyan vállalkozás van, amely kiemelkedő gazdasági súlya vagy innovációs eredményei, sikeres termékfejlesztése vagy figyelemre méltó gazdasági teljesítménye miatt felhívta magára a figyelmet. Ezek inkább a régióban jelen lévő multinacionális, illetve elenyésző mértékben magyar tulajdonban lévő, de jelentősebb vállalatok (pl. SOLVO), amelyek működésükkel, vagy K+F-részleg fenntartásával járulnak hozzá a helyi innovációs szektor eredményeinek és mutatóinak gyarapításához. Több olyan, - általában kutatóhelyhez, egyetemhez valamiképp köthető - mikro vagy kisvállalkozás van azonban, amelyek kisebbb-nagyobb eredméyneket már elértek a területen.

3.4 Kutatóhelyek, tudásbázisok, technológiai transzfer a Vajdaságban Szerbiában a kutatás-fejlesztés területéről igen kevés adat áll rendelkezésre, Vajdaság tekintetében pedig még kevesebb. A K+F ráfordítások a GDP százalékában nem ismertek. Szerbiában a nemzeti és a regionális innovációs rendszer is igen fejletlen még. Létezik ugyan külön tudományos és technológiai fejlődésért felelős minisztérium, azonban a tevékenységi köre még nagyon

14

korlátozott, ezen kívül sem decentralizált, sem dekoncentrált szervezetekkel nem rendelkezik. Tevékenysége elsősorban pályázatok kiírására és lebonyolítására korlátozódik, valamint kapcsolattartásra, a külföldi (különösen az Európai Uniós) kutatóintézetekkel és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkára. Vajdaságban már létezik tudományos és technológiai fejlesztési titkárság. Elkészült a tartomány Technológiai Fejlesztési Stratégiája. Ebben a következő területekre koncentrálnak: ICT iparág, biotechnológia és élelmiszer-feldolgozás, energetika, ökológia és vegyipar, egészségügy és gyógyszeripar, nukleáris technológiák. A tervben már megfogalmazódik egy Vajdaság szintű regionális innovációs rendszer, a megfelelő intézményekkel, és az ehhez szükséges információs háttérrel. A helyi szintű tudástranszfer intézmények, mint hídképző szervezetek szerepét valamelyest a vállalkozásfejlesztési központok végzik el. Azonban hiányzik egy jól átgondolt, a különböző területi szinteket érintő, egymásra épülő, és együttműködésen alapuló országos innovációs rendszer. Egyes innovációs szolgáltatásokat végeznek képző intézmények, pénzügyi szervezetek. Az Újvidéki Egyetem vállal komolyabb szerepet a kutatói és oktatói bázisára építve. A vállalkozásokat innovációs szolgáltatásokkal támogató intézmények, mint az inkubátor házak, tudományos parkok tekintetében pozitív változások mentek végbe az elmúlt években: Szabadkán és Nagybecskereken is működik inkubátorház, valamint más önkormányzatok is próbálkoztak hasonló tevékenységekkel. Szinte mindegyik nagyobb község célul tűzte ki ipari park létesítését, ez – ha megvalósulna – már több is lenne, mint elég. Ezek az intézmények ma még csak nagyon kis mértékben járulnak hozzá az innovációk létrejöttéhez, és terjedéséhez, de legalább a gyökereik megvannak, és a későbbiekben alkalmasak lehetnek a gazdasági igények kielégítésére. A kockázati tőke szinte teljesen hiányzik nemcsak a régióban, de az egész országban. A gazdasági szféra, a vállalkozások közötti kapcsolatok, információáramlás meghatározó tényező az innovációs folyamatok gerjesztésében. Szerbiában 2004-2006 között készült egy felmérés a vállalatok innovációs tevékenységéről (Szerbiai Statisztikai Hivatal). E szerint a legnagyobb számban a szolgáltatások és a termék előállítás területén tevékenykedő vállalatok hajtottak végre innovációkat. Átlagban a teljes bevételük 6,22%-át költötték innovációra, amelynek nagy részét (5,38%) új eszközök beszerzésére fordították. A kisvállalkozások lemaradása a közép-, illetve nagyvállalatoktól az innovációs tevékenységeket illetően nem jelentős. A megkérdezettek nagyon keveset, mindössze az éves bevételeik 0,03%-át költötték külső intézmény által végzett K+F-re, míg a rendszeres belső K+F tevékenységről a cégek 22,99%-a számolt be, itt azonban már jelentős különbség van a nagyvállalatok javára (41,25%) a kisvállalatokkal szemben (10,20%). (Megjegyzendő, hogy a K+F tevékenység értelmezése kissé eltér a magyarországitól). Termékeik/szolgáltatásaik piacaként 92,52%-uk a helyi, illetve a regionális piacokat jelölte meg. Az innovációt akadályozó tényezők közül a legjelentősebbnek az állami pénzügyi támogatások hiányát nevezték meg.

Felsőoktatás, kutatás összehasonlító adatai a régióban A K+F és a felsőoktatás mutatóinak összehasonlítása 10 000 lakosra jutó K+F A beiratkozott alkalmazottak száma felsőoktatási hallgatók (fő) száma (fő) Dél-Alföld

43,5

44485

Az 1000 lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma (fő) 32,5

15

Vajdaság

2,9

38173

19,1

A Dél-Alföldön a lakosság 51,1% rendelkezik 8 osztállyal vagy kevesebbel, a befejezetlen középiskolai végzettségűek aránya 4,2%, a befejezett középiskolával rendelkezőké 36,8% , míg a felsőfokú végzettségűek aránya 7,9% . Ez utóbbi Békés megyében 6,5%, Csongrádban 10,0%, míg Bács-Kiskun megyében a régió átlagának megfelelő. A Vajdaságban 6,5% az aránya azoknak, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A Dél-Alföld megyéit a Vajdasággal összevetve ez utóbbiban a magasabb középfokú végzettségűek aránya (54,9%). A Vajdaságban az alapfokú végzettségűek 33,1% -ban vannak jelen.

3.5 Vállalkozások innovációs készsége a térségben A térségben a vállalkozások méretét tekintve jelentős túlsúlyban vannak a kisebb vállalkozások: a mikro-, kis- és középvállalkozások. A felmérések szerint az együttműködési hajlandóság csekély köztük, a bizalmatlanság, a gyanakvás annál nagyobb. A mikro- kis- és középvállalkozások tekintetében Szerbiában nehezen áttekintehető, feltérképezhető és átlátható a gazdasági folyamatok rendszere A vállalkozások innovációs aktivitásának, hajlandóságának kutatása során különböző típusú innovációs célú tevékenységeket szokás áttekintetni, úgymint a cégek termék- és technológia fejlesztés terén elért eredményeit, a szervezeti változásra, megújulásra való hajlamukat, valamint a marketing és termékértékesítésben végrehajtott innovációs lépéseiket. Egy – a vizsgált határ menti térséget érintő - felmérés eredményeire támaszkodva számos fontos információ nyerhető a térségi vállalkozások innovatív készségeit illetően. (A mikro- kis- és középvállalkozások innovációs és együttműködési képességei, valamint fejlesztési lehetőségei a szerbmagyar határmenti térségben 2010.) Elsősorban erre az elemzésre támaszkodik az alábbi áttekintés. Technikai és technológiai innováció: A határmenti térségre jellemző, hogy a vállalkozások életkora tekintetében viszonylag egyenletes a a termék- és technológiai innovációt végrehajtó vállalkozások korcsoportonkénti részaránya, A szerb vállalkozásokra jellemző, hogy életciklusuk első időszakában – 2-9 év között van jelen legnagyobb arányban az innováció a tevékenységükben, utána pedig rohamosan hanyatlik, ezzel szemben a magyar vállalkozásoknál ez jóval egyenletesebb képet mutat, a legidősebb vállalkozások között még valamivel több is az innovatív. Vállalkozási innovációs sikerstratégiák: A is kiderült a kutatásból hogy a magyar vállalkozások esetén egyértelmű dominanciát mutat az új termék, szolgáltatás bevezetése a külnböző innovatív tevékenységek között, majd ezt követi az új technológia bevezetése, illetve a meglevő termék vagy szolgáltatás javítása. A szerb vállalkozások körében a meglevő termék, szolgáltatás javítása megelőzi az új termékekre, szolgáltatásokra építő stratégiát. Vagyis elmondható, hogy a szerb vállalkozások elsősorban a meglévő termékek, technológiák továbbfejlesztésére alapozzák innovációs stratégiájukat, míg a magyar társaik szívesebben vetnek be egészen új termékeket illetve technológiákat. A magyar vállalkozások körében ennek a stratégának az átlagos sikeraránya valamivel alacsonyabb, mint a szerb vállalkozások esetén. Míg a magyar megyék vállalkozásainak véleménye szerint a legsikeresebb az új termék/szolgáltatás bevezetés fogadtatása a piacon, és az új technológia bevezetése nagyobb sikerrel kecsegtet, mint a meglévő technológia javítása, addig a szerb vállalkozások tapasztalatai szerint a meglévő termékek, szolgáltatások továbbfejlesztését a piac inkább díjazza, mint az új termék, szolgáltatás bevezetését,

16

hasonlóan a technológiafejlesztéshez, amely esetben szintén a meglévő technológia javítása a reménytelibb. A termékfejlesztéshez kapcsolódó innovációk újdonságtartalma is arra mutat, hogy a szerb vállalkozások az alacsonyabb kockázatú piaci lehetőségek kihasználására építenek inkább, esetükben ugyanis a bevezetett új termékek csak a cégnél illetve országosan számítanak újnak, míg magyar versenytársaik az esetek mintegy 10 százalékában vállalkoztak forradalmian újnak illetve világújdonságnak számító termékinnovációk bevezetésére is. A nagyobb kockázatvállalásra való hajlam a magyar vállalkozások körében a technológiafejlesztés esetén is kirajzolódik, de jóval kevésbé intenzíven. Szabadalmak, jogvédelem A vállalkozások innovációs aktivitásának egyik fő mérőeszköze szellemi tulajdonjogi helyzetük felmérése. A szerbiai vállalkozások körében szinte nyoma sincs szabadalmaztatásnak vagy védjegy bejelentésnek, szemben a magyar vállalkozásokkal, melyek jóval aktívabbak ezen a területen. Az eltérő aktivitás jelezheti, hogy a két ország iparjogvédelmi ntézményrendszerének eltérő fejlettségét, illetve az intézményekkel kapcsolatos vállalkozói bizalom eltérő szintjét. Innováció a marketing- és termékértékesítésben. A magyar vállalkozások körében a marketing és értékesítés területén bevezetett újítások között a leggyakrabban a vevők számának növelése, a céges honlap készítése és a különböző promóciós és reklámeszközök (szponzorálás, sajtó-, rádió- és televízió reklám, vásárokon, kiállításokon történő részvétel) bevetése jelenik meg mint alkalmazott eszköz. Ezzel szemben a szerb vállalkozások elsősorban a kapcsolódó szolgáltatások (pl. meghosszabbított garancia, házhoz szállítás, javítási lehetőségek stb.) bevezetésétől, a vevők számának növelésétől és a céges honlap beindításától várnak leginkább sikert, a felmérések szerint a sikerszázalékuk közel hasonló (68-72%), A szerbiai vállalkozások körében a választott marketing-innovációs stratégiák tekintetében is megfigyelhető az a jellegzetesség, hogy elsősorban az alacsonyabb kockázatú lépéseket, eszközöket preferálják, ezzel szemben a magyar vállalkozások kockázatvállalóbbak. Együttműködési hajlandóság A k+f tevékenységet a vállalkozások tipikusan egyedül, partnerek bevonása nélkül végzik. A határ két oldalán működő vállalkozások leggyakrabban megrendelőikkel és beszállítóikkal működnek együtt a termék-/technológiafejlesztés során, ezt követik a beszállítókkal történő együttműködések. Figyelemre méltó, hogy a szerb vállalkozások minden partner tekintetében aktívabban működnek együtt, mint a magyarok, azok viszont hosszabb távon, rendszeresebben, de kevesebb szereplővel. Különösen a a felsőoktatási intézményekkel folytatott együttműködések tekintetében rajzolódik ez ki, a szerb vállalkozások jóval aktívabban működnek együtt az egyetemekkel, főiskolákkal, még a rendszeresen folytatott együttműködések arányát figyelembe véve is – kétszer olyan gyakran, mint a magyarok. Az együttműködési aktivitás a külföldi partnerekkel hasonlóan alakul, sőt itt a szerb vállalkozások együttműködési gyakorisága a magyarokhoz képest háromszoros. A határ menti innovációs célú együttműködések száma szinte kimutathatatlanul alacsony. A vállalkozások jelentős többsége a felmérés időszakában nem vett részt együttműködésekben. A két ország vállalkozásai körében eltérő szerepet játszanak a különböző partnerek. A magyar vállalkozások körében a leggyakrabban előforduló együttműködés az iparági, szakmai szövetségekben való részvétel formájában valósul meg, ezen kívül viszonylag gyakoriak a beszállítói és a beszerzési célú kooperációk. A szerb vállalkozások között a beszerzési célú kooperációké a főszerep, ezt követik a beszállítói kapcsolatok illetve a stratégiai célú szövetségek. A legfontosabb partnereket számbavéve tapasztalható, hogy a vállalkozások számára a bankokhoz fűződő kapcsolatok a legfontosabbak, és e tekintetben nincs különbség a két ország vállalkozásai között. A magyar vállalkozások fontosnak érzik a bankok mellett a helyi önkormányzatokat és a munkaügyi központokat is, ezzel szemben a szerb vállalkozások inkább más vállalatokra, stratégiai

17

partnerekre, partnervállalatokra támaszkodnak. Nagyon kevesen vannak, akik a felsőoktatási intézmények szerepét érzik fontosnak, etekintetben Magyarországon némiképp rosszabb a helyzet, mint Szerbiában. Az együttműködések motivációit vizsgálva kiderül, hogy magyar vállalkozások szinte minden tekintetben többet várnak az együttműködésektől, mint szerb versenytársaik, egyedül az új tudás, ismeret megszerzését, mint az együttműködés lehetséges pozitív hozadékát tartják fontosabbnak, mint a magyar cégek. A legnagyobb különbség a pályázatokban történő közös részvétel lehetősége tekintetében figyelhető meg: a magyar vállalkozások ezt egyértelműen fontosnak érzik, míg a szerbek nem tartják fontosnak. A magyar vállalkozások az együttműködések lehetséges előnyei közül a legfontosabbnak az információhoz jutást vélték, ez a szempont a szerb vállalkozások körében a második helyre szorult. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy empirikusan is kimutatta az egész üzleti szférát átható gyanakvást és bizalmatlanságot a szerb oldalon, valamint azt, hogy a vállalkozások innovációs együttműködéseit a napi általános kihívások is nehezítik.

Az innovációs folyamatok természete és akadályai a vidéki jellegű térségekben Az utóbbi két évtized társadalmi-gazdasági változásainak eredményeként a két ország egyes térségeinek fejlődése differenciálódott, a leszakadó, illetve nyertes térségek közötti különbségek egyre nagyobbak. A változások legnagyobb vesztesének a vidéki, különösen a falusias térségek tekinthetők. Itt halmozódtak fel a legkomolyabb társadalmi-gazdasági problémák: munkanélküliség, elöregedő korszerkezet, rossz egészségügyi helyzet, alulképzettség, szolgáltatások hiánya jellemzi. A rurális térségek 1/3-ában a mezőgazdaság az egyetlen munkalehetőség, a munkanélküliség igen magas. Magyarországon a vidéki térségek fejlesztése tekintetében elmondható, hogy a központilag biztosított területi kiegyenlítő fejlesztési források nem mindenhol hozták meg a várt eredményt. Különösen a vidéki kistelepülések kerültek mind rosszabb helyzetbe, ahol a kialakult kedvezőtlen állapot tartósnak bizonyul, és sok esetben egyre rosszabbá válik. A probléma azért érdemel fokozott figyelmet, mivel a rurális térségek az ország területének mintegy kétharmadát jelentik, és itt él az ország lakosságának egyharmada, ezen területek modernizálása az egész ország fejlődése szempontjából meghatározó. Az önerőre támaszkodó, endogén fejlesztések nagyon fontosak lennének a határ menti régióban, de hatásuk a gazdaságra akkor is csak lassan jelentkezik. Ha a helyi szereplők, a magán, a civil és a közszférából, nem találják meg helyüket, szerepüket ezekben, ha nem a régió sajátosságaira, belső erőforrásaira épülnek, akkor hatásuk nem lesz tartós, és a régió lakói ebből keveset érzékelnek majd. Ezért támogatni kell minden kezdeményezést, ami feltárja, felhasználásra előkészíti, mozgósítja és működteti a régió emberi és anyagi erőforrásait. Ezt fontos erősíteni, mivel az innovációs kapacitás fő jellemzői a vizsgált határ menti régióban nem kedvezőek. A vállalkozások tekintetében hiányzik a technológiai szakképzettség, az új technológiák iránti tudatos érdeklődés. Az előállított termékek műszaki színvonala, kevés kivételtől eltekintve alacsony. Elenyésző a minőségi formatervezett termékek aránya. A kisvállalkozások igen nagy része a hazai piacokra termel. A vállalkozások kooperációs képessége rendkívül gyenge, nem tudtak erős hálózatokat kiépíteni. A vállalkozások piaci ismeretei hiányosak, intenzív marketing tevékenységet csak elvétve folytatnak, pedig az innovációk születésének és/vagy honosításának, illetve terjedésének legfontosabb terepét a vállalatok köre jelenti. Hiányzik a klaszter kezdemény felismerésének a képessége, hogy olyan klasztert építsünk, aminek legalább az alapjai, lehetőségei léteznek. Magyarországban - Szerbiával ellentétben - az elmúlt években a vidéki térségek fejlesztésében jelentős hangsúlyt kapott az innovációs intézmények támogatása, az innovatívnak mondott projektek generálása. A sok esetben meglehetősen reménytelen helyzetű, sokféle szociális, foglalkoztatási

18

problémát cipelő, infrastrukturális szempontból elmaradott, közlekedési szempontból elszigetelt határ menti térség a problémák megoldásának végső eszközét az innováció „bevetésében” látta. Az innováció fogalmának zavarossága, homályossága, a modernitással és modernizációval való összekapcsoltsága alkalmassá tette arra, hogy általános orvosságként használják mindenféle problémára. Hihetetlen sebességgel szaporodtak az innovációs központok, inkubátorházak, vagy csak az innovációs projektek a kistérségekben. A törekvést nagymértékben generálta, hogy a pénzügyi támogatási eszközök, a hazai és a társfinanszírozott források, az interregionális alapok, az uniós alapok is preferálták az innovációs jellegű - de gyakran csak ilyen címkéjű - projekteket. Az innováció menedzsment elveinél és az innovációra alapozott gazdaságfejlesztési elképzeléseknél is erősebben hatottak a területfejlesztési szereplőkre az európai uniós minták, melyeket a különböző nyugati tanulmányutak és a területfejlesztéssel kapcsolatos tanfolyamok, esettanulmányok közvetítettek. A magyar területfejlesztési tanfolyamok korszerűnek az innovációra alapozott területfejlesztés modelljét mutatták és esettanulmányként a világ élvonalát, az utólag mindig zseniálisan egyszerűnek tűnő ötleteket mutatták be. Ezek többsége a „high tech”-ről, elektronikai-, környezettechnológiai és autóipari klaszterről, informatikai fejlesztésekről, félvezető gyártásról, esetleg vegyészeti, gyógyszervegyészeti, biotechnológiai projektekről, kutatóintézetekről szólt. Az európai BIC (Business and Innovation Center) hálózat elemei modellként kínálkoztak a magyarországi terület- és településfejlesztők elé. Ebbe az irányba hatottak a különböző „quango”-k, területfejlesztési ügynökségek megismert működési rendje, profilja is. Ezen területfejlesztési profilú szervezetek különféle szervezeti megoldása, szolgáltatása, közösségfejlesztési munkája mint innovációs tevékenység jelent meg, került interpretációira. Az innovációs projektek, kezdeményezések negyedik forrása, mintája a felsőoktatási intézmények tevékenysége volt. Ezért az innovációs szervezetek igyekeztek mint oktatási profilú szervezetek megjelenni. Ez azért is népszerű felfogás, mert az oktatási tevékenység bevételes tevékenységet is jelent, a fenntartási, működési költségek előteremtésében így szerepet játszhat. A fenti projektek túlnyomóan támogatásokból jöttek létre, ugyanis az innovációs projektek rendszerint magas támogatási intenzitásúak. A pályázatokkal kapcsolatos döntéshozatal szakmai megalapozása, az elbírálás kritériumai sok esetben erősen problematikusak voltak. A decentralizált források esetében különösen igaz, de a központi források esetén is inkább a formai akadályok voltak jelentősebbek, mint a tartalmiak. Így sok projekt elindult anélkül, hogy szakmai programja kellően megalapozott lett volna. Az ún. innovációs központok némelyike ugyan hasznos tevékenységet végzett, anélkül, hogy ennek az innovációhoz köze lett volna. Bizonyos szolgáltatások megszervezése, biztosítása, pl. iskolarendszeren kívüli szakképzés, nyelvtanfolyam, esetleg tréningek tartása mindenképpen fontos és szükséges tevékenység. Az így létrejövő szervezetek önmagukban is munkahelyeket teremtettek, az együttműködés, partnerség, sőt a jövő nagyobb összefogást igénylő projektjeinek új, helyi fórumait nyújtják. A nyugati minták másolása az innovációs környezet, a projekt környezet merőben más jellege miatt gyakran életképtelen projektekhez, szervezeti formákhoz vezetett. Az innováció lényegével a felkészültség hiánya miatt a szereplők nem ismerkedtek meg. Azon esetekben pedig, ahol a felkészítést megpróbálták, az innovációt az informatikával, vegyiparral, a korszerű technológiákkal azonosították. Az innovációs elemet több esetben valamely felsőoktatási intézmény bevonása biztosította. Az esetek többségében a kapcsolat nem szervesült, formális maradt, a pályázati együttműködés esetére, idejére koncentrált. Sok esetben a fizikai távolság, a projekt környezet humán és infrastrukturális adottságai egyaránt az együttműködés lmélyítése, szervesülése ellen hatottak. A valódi társadalmi támogatottság,

19

illetve a források hiánya, a projektmenedzsment hiányosságai miatt a projektek gyakran tervek maradtak, illetve torzóként jöttek létre. Egy másik fontos kérdés a működés megszervezése. A kitűzött magasztos célok háttérbe szorulnak a működtetés mindennapos gondjaival szemben. A pályázati támogatásból létrejött projektnek a fenntartás költségeit már bevételeiből kell előteremtenie. Ez az a pont, ahol megmutatkozik a valódi társadalmi támogatottság, illetve a tényleges piaci igények. A fentiekből az tűnik ki, hogy az innovációs célú szervezetek stabil fenntarthatósága Magyarországon nem megoldott. A nehézségek ellenére sem szabad azonban megfeledkezni az innovációs projektek eredeti céljairól. A vidéki térségek sajátos mérete, a tevékenységek komplex szervezésének igénye nem teszi reálissá tiszta funkciójú innovációs szervezetek létrehozását. Az ún. innovációs központokban keverednek az inkubátorház, az innováció menedzsment, valamint a közösségfejlesztési és humánerőforrás fejlesztési, kulturális funkciók. A kistérségek korlátozott anyagi erőforrásokkal és ugyancsak korlátozott humán erőforrásokkal rendelkeznek. Az ésszerűségnek és általában a helyi igényeknek is megfelelnek a komplex, többfunkciós szervezetek. Ugyanakkor a célrendszer, a kompetenciák, a program és a tevékenység szintjén is világosan meg kell fogalmazni azokat az egyes funkciók szerint.

20

4. Az operatív program fő fejlesztési irányai 4.1 A program célja A program stratégiai célterületei a következők: 1. A tudás alapú és magas hozzáadott értéket előállító térségi gazdaság határokon átnyúló fejlesztése 2. Know-how transzferek kialakítása, innovációk terjedésének elősegítése 3. A térségi humán erőforrás fejlesztése és megtartása Prioritások: 1. A gazdaság-társadalom-környezet egyensúlyának szem előtt tartása: A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés csak abban az esetben lehet sikeres, ha az Európai Területfejlesztési Perspektíva „szentháromságának megfelelően a hatékonysági, a méltányossági és a fenntartható gazdasági fejlődésre vonatkozó kritérium együttesen jelenik meg a tervezés, a programozás, valamint a nyomon követés folyamán. 2. A gazdaság- és vállalkozásfejlesztési stratégia csak abban az esetben lehet sikeres, ha a helyi adottságokra építkezve, a helyi versenyelőnyök és kitörési pontok legmesszebbmenő figyelembe vételével kerül kidolgozásra, ezáltal a térség speciális jellemzőit allokálja. 3. Alulról felfelé irányuló beavatkozási logika: a központi gazdaságpolitika támogatása mellett az erősödő verseny miatt előtérbe kell helyezni a helyi partnerek (helyi önkormányzatok, gazdasági önkormányzatok, tudástranszfer intézmények, fejlesztési ügynökségek) együttműködését, az érdemi alulról szerveződő fejlesztési stratégiák megvalósítását. 4. Tartós, hosszú távú és valós gazdasági sikerekre kell törekedni a látványos, gyors, ugyanakkor a valós gazdasági növekedést csak rövid távon szolgáló fejlesztésekkel szemben. E tekintetben külön kell kezelni a hagyományos iparágakban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat, valamint az innovatív ágazatokban tevékenykedőket.

4.2 A stratégiai célterületek és a hozzá kapcsoló intézkedések: 4.2.1 A tudás alapú és magas hozzáadott értéket előállító térségi gazdaság határokon átnyúló fejlesztése E területen a program támogatni javasolja az innovációs klaszterek, együttműködések kialakítását határon átnyúló innovációs célú közös projektek ösztönzését. Szükség van vállalkozói bizalomerősítő programokra, megbízható partnerekre, partnetalálkozókra, rendezvényekre, minél nagyobb nyilvánosság biztosítására. További kutatásokat igényel a vállalkozások innovációs készségének és képességeinek felmérése, és ezen alapuló fejlesztése. Szükséges a meglévő vállalkozásfejlesztési csomópontok szolgáltatásainak megerősítése, valós, elérhető szolgáltatások nyújtása, szolgáltatás

21

igénybevételének támogatása. Elengedhetetlen a vállalkozások technológia fejlesztésének támogatása, beruházások, innovatív fejlesztések megvalósítása 4.2.2 Know-how transzferek kialakítása, innovációk terjedésének elősegítése Ezen a célterületen kiemelten kell kezelni az egyetemekkel közös együttműködések lehetőségeinek feltárását, szélesebb körű propagálását, spin off cégek létrejöttének elősegítését, a kutatói eredmények gyakorlati, vállalati kipróbálásának és alkalmazásának támogatását, kutatóknak gyakorlati terep biztosítását. Ösztönözni kell elsősorban a kis-és középvállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, K+F+I projektekben való részvételét. Mindehhez elengedhetetlen az térségben az innovációs intézményrendszer kialakítása és megerősítése, innovációs tudástár létrehozása, illetve kockázati tőke megjelenése. 4.2.3 A térségi humán erőforrás fejlesztése és megtartása A versenyképes vállalkozói szektornak versenyképes, naprakész tudással rendelkező humán erőforrásra van szüksége. Ehhez a kis- és középvállalkozások számára a képzések támogatása, egyetemi rövid programú, vállalkozói képzések/ kurzusok, indítása szükséges, az innováció témaköreiben. A megújulásrhoz adhat segítséget és motivációt ha széleskörben elérhető innovációs rendezvények, közérthető innovációs kiadványok állnak rendelkezésre. Kiemelten kell figyelni a tehetséges, régióbéli fiatal kutatókra, akiknek ösztöndíjprogramokkal, kutatási feltételek megteremtésével lehet biztsoítsani a helyben maradásukat.

22

4.2 Projektjavaslatok 1.A tudás alapú és magas hozzáadott értéket előállító térségi gazdaság határokon átnyúló fejlesztés Projektjavaslat: 1/2. Innovációs klaszterek létrejötte Projekt célja a térségi gazdaság megújítása, kkv-k közötti együttműködés erősödése vállalkozók jövedelemtermelő képességének növelése Projekt leírása A gazdaságfejlesztés célja a térségben élők életminőségének javítása, eszköze a versenyképesség javítása, alapja pedig a térség innovációs képességének a javítása. Ebben az innovációs klasztereknek és ezekben a KKV-knak megkülönböztetett szerepe van. Ezen felismerésből – valamint az EU iránymutatásaiból – kiindulva kiemelten lényeges kérdés a hagyományos és az innovatív iparágak vállalatainak, és klasztereinek elkülönített kezelése a stratégiaalkotás folyamán. A klaszter alapú együttműködések feladata a fenntartható fejlődés és versenyképesség biztosítása, valamint az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése. A klaszter alapú gazdaságfejlesztés kiemelt célja a térség vállalatainak versenyképességét javítani, elsősorban a mikroökonómiai üzleti környezetük megfelelő alakításával, ahol ennek eszköze a vállalatok közötti együttműködések ösztönzése. A projekt fontos feladata tehát elősegíteni az innovációs klaszterek, együttműködések kialakítását és határon átnyúló innovációs célú közös projektek ösztönzését, valamint ezek támogatásának az összehangolása. Célcsoport Kis- és középválallkozások Egyetemek, kutató helyek, Vállalkozásfejlesztési intézmények Innovációs hálózat szereplői Várt eredmények Klaszter alapú együttműködések létrejötte vállalkozók jövedelemtermelő képességének növelése Lehetséges partnerek Kis- és középválallkozások Egyetemek, kutató helyek, Vállalkozásfejlesztési intézmények Innovációs hálózat szereplői Önkormányzatok Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Interregionális programok forrásai Önkormányzati források Időterv Rövid táv

23

Projektjavaslat: 1/3. Határmenti vállalkozások innovációs készségének felmérése és fejlesztése Projekt célja az innovációs környezet, a működési feltételrendszer fejlesztése térségi gazdaság megújítása Projekt leírása További kutatások szükségesek a határon átnyúló kooperációk mélyebb megismerése érdekében. A térségspecifikus, a helyi erőforrásokat legoptimálisabban kihasználó fejlesztések bázisát először fel kell térképezni, majd alkalmassá kell tenni arra, hogy a helyi fejlődés motorja legyen. Szükséges a határ menti vállalkozások innovációs készségének és képességeinek pontos felmérése, interjúkra és közös rendezvényekre, workshopokra alapozva. Ezután a felmért vállalkozások köréből ki kell választani azokat amelyek tevékenységük, ágazati besorolásuk, illetve kompetenciáik alapján alkalmasak arra, hogy a helyi gazdaságban a jövőben húzó vagy meghatározó szerepet töltsenek be. Az innovációs folyamatok jelentős gátja, hogy jelenleg a térségi vállalkozások erőforrás híján nem tudnak ezzel foglalkozni. A legtöbb KKV a határ mindkét oldalán a napi üzletmeneten túl nem tud ilyenen gondolkodni, nincs rá módszertana, embere, motivációja. Ezért a kiválasztott vállalkozások részletes felmérése után sor kerülhet a vállakozások innovációs készségének fejlesztésére, képzések, partnertalálkozók, workshopok, közös projektek generálása, innovációs ismeretek átadása, illetve mentorprogram segítségével. Célcsoport Kis- közép és mikrovállalkozások Várt eredmények Felkészült, versenyképes vállalkozások Pontos információk a beavatkozási területekről Lehetséges partnerek vállalkozások egyetemek, kutatók kamarák vállalkozásfejlesztési intézményrendszer önkormányzatok Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Interregionális programok forrásai Nemzeti források Önkormányzati források Időterv Rövid táv

24

Projektjavaslat: 1/4. Vállalkozásfejlesztési intézmények megerősítése Projekt célja Vállalkozások információhoz jutásának elősegítése térségi gazdaság megújítása Projekt leírása A projekt keretében szükséges a vállalkozásfejlesztési központok szolgáltatásainak megerősítése, valós, elérhető szolgáltatások nyújtása, szolgáltatás igénybevételének támogatása. Igen kevéssé támogatott terület a vállalkozások előkészítése, itt még mindig kevés segítséget kapnak az ötleteiket a piacon megméretni szándékozók. A pre-inkubációs szakasz a vállalkozások alapítási illetve az alapítás előtti tervezési szakasza. Ebben az időszakban kerül sor a rendelkezésre álló kapacitások feltérképezésére, értékelésére. Meg kell becsülni, hogy a vállalkozási ötlet mennyire piacképes, milyen lehetőségek állnak a cég előtt, van-e elég és megfelelő kapacitás az ötlet megvalósításához és az abból történő nyereségkovácsoláshoz. Létfontosságú kérdések, amelyek a cég sorsának további alakulását is megpecsételik. A vállalkozások működéséhez, a – Magyarországon különösen – igen gyosan változó szabályozórendszerben való eligazodáshoz szintén hatalmas segítséget nyújthat egy jól működő vállalkozásfejlesztési központ. Az innovációs együttműködések jelentős gátja, hogy jelenleg a vállalkozások nem abban a helyzetben vannak, hogy ezzel foglalkozhatnak. A legtöbb KKV a határ mindkét oldalán napi üzletmeneten túl nem tud ilyennel foglalkozni, nincs rá módszertana, embere, motivációja. A működési feltételek mellett komoly gátat jelentenek a nem megfelelő színvonalú vállalkozásfejlesztési és gazdaságfejlesztési beavatkozások. A „szerény” beavatkozások mellett meglehetősen nagy a bizalmatlanság a vállalkozások oldaláról magával a vállalkozásfejlesztési tevékenységekkel szemben is. A vállalkozásfejlesztési intézmények a pre-inkubációs tanácsadás keretein belül segítséget nyújtanak a cégalapítás, általános jogi tanácsadás, jogi képviselet ellátása, indulótőke-bevonás, induló vállalkozások üzleti koncepciója, vállalkozások üzleti inkubációja, pályázati projektmenedzsment, K+F támogatás területén. Ha be akarják tölteni a funkciójukat, akkor a KKV-k napi működési feltételeit zavaró bizonytalansági tényezők mérséklésében is szerepet kell vállalniuk, mint a szabályozórendszer nyomon követése, tájékoztatások, képzések a változásokról, napi frissítésű információs, tájékoztató rednsezrek kialakítása. Szükséges mindezek érdekében a meglévő intézmények átalakítása, szakmai kapaciátsainak megerősítése, hálózatos együttműkködéseik szorsora fűzése, illetve ellátatlan terület esetén új intézmény létrehozása. Célcsoport Kezdő vállalkozások Kkv-k Várt eredmények Vállakozói környezet bizonytalansági tényezőinek csökkenése Információhoz jutás gyorsulása Lehetséges partnerek vállalkozások kamarák vállalkozásfejlesztési, innovációs intézményrendszer önkormányzatok Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Interregionális programok forrásai Nemzeti források Önkormányzati források 25

Időterv rövidtáv Projektjavaslat: 1/5. Technológiaintenzív beruházásfejlesztés Projekt célja Új technológiák meghonosodása a térségben Vállakozások versenyképességének javítása Projekt leírása A gazdaság- és vállalkozásfejlesztés elsősorban közgazdasági kérdéseket kell, hogy előtérbe helyezzen, így a hatékonysági kritérium kell hogy érvényesüljön a gazdasági folyamatokban. A helyi szereplők olyan gazdaságfejlesztési projekteket kell, hogy megvalósítsanak, amelyek a vállalkozások versenyelőnyeit megerősítik. Ehhez szükséges a vállalkozások technológia fejlesztésének támogatása, beruházások, innovatív fejlesztések megvalósítása. Olyan projektek támogatandók, amelyek bizonyíthatóan előidézik a gazdasági növekedést. Célcsoport Mikro- kis-és középvállalkozások Várt eredmények Versenyképesség javulása Költséghatékony gazdálkodás új technológiák megismerése, alkalmazása, elterjedése Lehetséges partnerek vállalkozások klaszterek innovációs intézményrendszer kutatóhelyek vállalkozásfejlsztési központok pénzügyi intézmények Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Interregionális programok forrásai PPP-konstrukciók Vállalkozói tőke Időterv középtáv

26

2. Know-how transzferek kialakítása, innovációk terjedésének elősegítése Projektjavaslat: 2/1. Felsőoktatás- kutatás – vállalkozások együttműködésének ösztönzése Projekt célja az akadémiai, egyetemi K+F szektorral a kapcsolatok kiépítése új, magasabb hozzáadott értékű termékek létrehozása, Projekt leírása Az egyetemen született tudás ipari hasznosítása alapvető fontosságú sikertényező. A legfontosabb cél olyan hálózatok kialakítása, ahol a szervezetek között a tudás korlátlanul tud cserélődni, sőt a hálózatok tudás teremtésére is képesek lesznek. Az egyetemeken képződött tudás és annak gazdaságban való hasznosítása gyakran kerül előtérbe a tudásalapú gazdaságfejlesztés kérdéskörében. A régió meghatározó felsőoktatási intézményei a tudás létrehozásának alapvető bázisai. Ahhoz, hogy a magas tudás eljusson a vállalkozásokhoz szélesebb körű együttműködésre van szükség, és arra, hogy ez a folyamat nyitott, és a vállalkozások számára elérhető legyen. Szükséges az egyetemekkel közös együttműködések lehetőségeinek feltárása, szélesebb körű propagálása, innovációs börzék, rendezvények szervezése, hálózatok létrehozása, egyetemi nyitott napok szervezése. Célcsoport vállalkozások felsőoktatási intézmények Várt eredmények Együttműködések számának és intezitásának növekedése Tudás- és technológiatranszfer Lehetséges partnerek vállalkozások felsőoktatási intézmények hídképző szervezetek innovációs intézményrendszer elemei médiák Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Közvetlen EU támogatások Interregionális programok forrásai Vállalkozói tőke Időterv Rövid táv, folyamatos

27

Projektjavaslat: 2/2. Spin off cégek létrejöttének segítése Projekt célja Kutatási eredmények gyakorlati célú alkalmazása Projekt leírása Egyetemek körüli spin-off cégek alapításának támogatása A régió meghatározó felsőoktatási intézményei a tudás létrehozásának alapvető centrumai a térségben. A gazdasági célú hasznosítás azonban akadozik, hiszen az egyetemi infrastruktúra nem megfelelő ilyen feladatok ellátására. A régió kutatási potenciálja gazdasági hasznosításának elősegítése, a megvalósítás reális útjának bemutatása az ún. szatelit cégekre alapozható. A projekt az egyetemeken (kutatóintézetekben) létrehozott tudás gazdasági célú hasznosítását olyan kisméretű, kutatókból és gazdasági szakemberekből álló cégeken keresztül látja megoldhatónak, melyek Európa nyugati részén már tömegesen és sikeresen léteznek. Az alapvető feladat a sikergyanús ötletek felkarolása, a megvalósításhoz szükséges források (alapvetően üzleti angyalok, seed-capital, majd kockázati tőke) biztosítása, valamint szervezeti forma megtalálása (Szeged, Újvidék/Szabadka). A cél a már létező kezdeményezések felkarolása, s sikeres működésük esetén a modell kiterjesztése. Célcsoport Egyetemek, kutató intézetek vállalkozások egyetemi oktatók, kutatók Várt eredmények Innovatív technológiák terjedése új módszerek, alkalmazások gyakorlatba kerülése térségi gazdaság megújítása új vállalkozások létrehozása Lehetséges partnerek Egyetemek, kutató intézetek vállalkozások egyetemi oktatók, kutatók innovációs intézményrendszer elemei Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Közvetlen EU támogatások Interregionális programok forrásai Vállalkozói tőke Időterv Rövid-vagy közép táv.

28

Projektjavaslat: 2/3. Kutatási eredmények gyakorlatba ültetésének támogatása Projekt célja az új technológiák bevetésének száma nő új, magasabb hozzáadott értékű termékek létrehozása, munkahelyek létrehozatala a mikro- és kisvállalkozás szektorban Projekt leírása A térségben előállított K+F termékek gyakorlati hasznosítása, főleg a KKV-k körében még meglehetősen gyenge lábakon áll, különösen, ha a határon átnyúló hatású innováció-transzfert tekintjük. A KKV-k nagy része elavult technológiákat használ a határok valamennyi oldalán. A régióban több tudományos intézmény települt, melyek kutatási területe illeszkedik a regionális gazdaság fő ágazataihoz (mezőgazdaság, élelmiszeripar stb.). A KKV-k és a tudományos intézetek, egyetemek közötti kapcsolatok nem kiépítettek, hiányzik a technológia-transzfer hálózat. Szükséges a kutatói eredmények gyakorlati, vállalati kipróbálásának és alkalmazásának támogatása, a kutatóknak valódi, vállalati gyakorlati terep biztosítása. A program keretében a megfelelően kiválasztott, bevonandó vállalatokat alkalmassá kell tenni a kutatási eredmények fogadására. A kutatási eredmények hasznosítása a KKV-k körében hozzájárul a regionális hozzáadott érték növekedéséhez. A programnak erősítenie kell az egyetemek és a vállalkozások közötti határon átnyúló kapcsolatokat Célcsoport vállalkozások felsőoktatási intézmények Várt eredmények az új technológiák száma nő vállalkozások versenyképessége javul Lehetséges partnerek vállalkozások felsőoktatási intézmények innovációs intézményrendszer elemei Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Közvetlen EU támogatások Interregionális programok forrásai Nemzeti források PPP-konstrukciók Vállalkozói tőke Időterv középtáv

29

Projektjavaslat 2/4. Vállalati kutatások támogatása Projekt célja Kis-és középvállalkozások k+f+i tevékenységének támogatása vállalkozók jövedelemtermelő képességének növelése új, magasabb hozzáadott értékű termékek létrehozása a térség belső adottságaira, erőforrásaira építő fejlődés Projekt leírása Egy K+F tevékenységet végző kis- és középvállalkozásnak nincs egyszerű dolga. Először is szüksége van tőkére, hogy innovatív ötletét képes legyen tényleges üzleti eredményre konvertálni. A tőke azonban csak egy a sok közül. Ezen vállalatok kompetenciahiánnyal küzdenek a kutatáson kívül eső, de a cég fennmaradásához és fejlődéséhez szükséges területeken is. A projektben kiemelten kell kezelni az agrár-, élelmiszeripari, élettudományi és környezetvédelmi célú kutatásokat a vállalati kutatóhelyek működési feltételeinek javítását, kutatási programjaik támogatását.. A kutatási infrastruktúrát javító eszköz- és műszerbeszerzési programok támogatása szükséges. Mivel az árverseny megnyerését a határ menti élelmiszergazdaság erőforrásai és kapacitásai nem teszik lehetővé, az innováció segítségével alapvetően az árra kevésbé érzékeny termékek és szolgáltatások felé érdemes elmozdulni. Ösztönözni kell az ágazat szempontjából hasznos alapkutatásokat, valamint a gyakorlatban felhasználható alkalmazott kutatásokat (egészséges, adalékanyag-mentes termék- és technológiafejlesztés, fenntarthatóság, élelmiszerbiztonság, vállalatirányítás, stb). Meg kell adni minden segítséget azoknak a vállalkozásoknak, amelyek saját erőforrásaikat a kutatás-fejlesztés, innováció szolgálatába állítják, és ennek feltételrendszerét központi forrásokból is támogatni érdemes. Célcsoport Kis-és középvállalkozások Várt eredmények munkahelyek létrehozatala vállalkozási szektorban új, magasabb hozzáadott értékű termékek létrehozása vállalkozók jövedelemtermelő képességének növelése Lehetséges partnerek Kis-és középvállalkozások Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Közvetlen EU támogatások Nemzeti források PPP-konstrukciók Vállalkozói tőke Időterv középtáv

Projektjavaslat 2/5. Innovációs tanácsadó, szolgáltató intézmények kialakítása Projekt célja az innovációs környezet, a működési feltételrendszer fejlesztése

30

Projekt leírása Minden piaci szereplő számára az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy időről-időre olyan új, továbbfejlesztett, magas hozzáadott értékkel bíró termékekkel és/vagy szolgáltatásokkal jelenjen meg a piacon, amelyek haszonkulcsa magas és az így megnövekedett profit az üzleti folyamatokba visszaforgatva katalizálja az egész vállalat működését. E folyamat kulcseleme az innováció – az új ötletek sikeres hasznosítása – beleértve az új technológiák bevezetését, a formatervezést, és az üzleti folyamatok (át)szervezését is, amely lehetővé teszi a vállalatok sikeres fellépését ez egyre globalizálódó piaci környezetben. Az innovációs tanácsadó, szolgáltató intézmények kialakításának célja olyan innovációs szolgáltatások elérhetővé tétele, amely képes az innovációs potenciált (az emberi és anyagi erőforrásokat, az egyéni és szervezeti adottságokat) ténylegesen működő és ható innovációs tényezővé alakítani. Feladata még aktív hídképző intézményi szerepkör betöltése az egyetem és a vállalkozás között. A szolgáltatások kiterjedhetnek az innovációk tervezésére, megvalósítására, az innovációs stratégia kidolgozására, illetve például  Pilot projekt beindításához, működtetéséhez szükséges know-how beszerzése,  ismeretátadás a szolgáltatásokat nyújtó szakemberek felkészítéséhez,  K+F hasznosító vállalatok igényeinek felmérése,  hasznosítási stratégia kialakítása induló KKV-k számára,  gyakorlati tapasztalatokra épülő eljárások továbbfejlesztése egyes kutatásokban,  Tanácsadási, információszolgáltatási tevékenység;  Hasznosítható szellemi tulajdon felismerése  Szellemi tulajdon védelmének menedzselése;  Szabadalom és védjegy kutatások;  Jogérvényesítéshez kapcsolódó jogi, iparjogvédelmi tanácsadás;  Szabadalmi, védjegyhasználati, fomatervezési mintaoltalom;  K+F+I folyamatmenedzsment;  Projektmenedzsment;  Speciális képzések indítása,  K+F gazdálkodás,  PR, népszerűsítés, stb. Célcsoport vállalkozások Várt eredmények az új technológiák száma nő vállalkozások versenyképessége javul információhoz jutás sebessége gyorsul pilot projektek száma nő bejegyzett szabadalmak, védjegyek száma nő Lehetséges partnerek Kis-és középvállalkozások felsőoktatási intézmények innovációs intézményrendszer elemei Önkormányzatok Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Közvetlen EU támogatások Interregionális programok forrása Vállalkozói tőke Időterv középtáv

31

Projektjavaslat: 2/6. Inkubációs szolgáltatások, inkubátorházak Projekt célja Kezdő vállalkozások infrastrukturális igényeinek biztosítása Projekt leírása Az inkubációs szakasz egy cég életében átöleli többek között a stratégia megalkotását, a stratégiai partnerek felkutatását, a kapcsolatépítést, a hiányzó kompetenciák megszerzését és kiépítését. A folyamat célja, hogy a vállalkozás egy életképes, piacra érett termékkel/szolgáltatással rendelkezzen, és hogy ezzel párhuzamosan biztosítsa a további növekedés feltételeit is. Egy jól működő inkubátor háznak közreműködő szerepet kell betöltenie ebben a folyamatban, folyamatosan figyelve a különböző pályázati lehetőségeket mind országos, mind pedig uniós szinten. A cél, hogy biztosítsa a vállalkozási projekt megvalósításához szükséges hátteret (gazdasági, jogi, kapcsolati, intézményi stb.). Az inkubációs tanácsadás keretein belül nyújtandó szolgáltatások lehetnek: kutatási, szakmai együttműködő partnerek felkutatása, közvetítése, stratégiai partnerek kiválasztása, az együttműködés feltételrendszerének kidolgozása, üzletkialakítási stratégia megalkotása, pályázati stratégia kialakítása, hazai és EU-s pályázati lehetőségek feltérképezése, szabadalom-, védjegymenedzsment. Az egyetemről „kipördülő", úgynevezett spin-off cégek, három évnél nem régebbi kis- és középvállalkozások, valamint a határon túli cégek is otthonra lelhetnek egy vállalkozói inkubátorházban. A bérlők máshol el nem érhető, vagy kedvezményes árú iroda-fenntartási szolgáltatásokat kaphatnak, miközben üzleti, marketing, HR- és jogi tanácsadással is szolgál a ház. Fejlett infokommunikációs eszközök rendszere áll rendelkezésre. Célcsoport Kezdő vállalkozások Spin-off cégek Mikro-és kisvállalkozások Várt eredmények Életképes vállalkozások száma nő Jövedelemtermelő képesség nő Lehetséges partnerek Önkormányzatok vállalkozások innovációs szolgáltatók Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Interregionális programok forrásai Önkormányzati források Vállalkozói tőke Időterv középtáv

32

Projektjavaslat: 2/7. Kockázati tőke biztosítása Projekt célja Innovatív vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek bővítése Projekt leírása Ahhoz, hogy a cégek ötleteiket konkrét termékben/szolgáltatásban megtestesülve, nyereséggel párosulva, sikerrel valósíthassák meg, nélkülözhetetlen a szükséges tőke előteremtése. A kis- és középvállalkozások számára a tőzsdei részvénykibocsátás a magas tranzakciós költségek miatt nem járható út. Így marad a tőzsdén kívüli részesedésértékesítés, amelynek egyik formáját a kockázati tőkebefektetések jelentik. A kockázati tőkebefektetések alatt azon pénzügyi közvetítők és pénztulajdonosok tőkebefektetéseit értjük, akik jelentős és viszonylag gyors tőkenyereség elérése érdekében elsősorban olyan tőzsdén nem jegyzett vállalatokba, vállalkozásokba fektetnek be, amelyektől dinamikus növekedést és ennek eredményeként piaci értékük jelentős emelkedését várják. Mivel a befektető beleszólási jogot nyer befektetése révén a vállalkozás működésébe, „együtt sír és együtt nevet a céggel”, a bizalmi tőke megléte elengedhetetlen. A potenciális befektetők felkutatásában, a kockázati tőke optimális kihelyezése érdekében két utat lehet követni: az egyik a kockázati tőkeközvetítés tanácsadó segítségével, a másik egy regionális jelentőségű kockázati tőke társaság létrehozása a térség vállalkozói érdekében. A befektetés-előkészítés, kockázati tőke közvetítése, esetleg üzleti angyal szolgáltatás beindítása az első lépés lehet, a helyi vagy regionális forrás biztosítása - például innovációs alap létrehozásával, vagy a banki, befektetői tőkét megmozgató társaság létrehozásával - a következő lépés. Célcsoport Kis-és középvállalkozások Várt eredmények Vállalati fejlesztések finanszírozottsága javul Új technológiák, szolgáltatások, termékek kerülnek piacra A térségi gazdaság versenyképessége nő Lehetséges partnerek Vállalatok Önkormányzatok Kockázati tőke társaságok Bankok Regionális fejlesztési szervezetek Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Közvetlen EU támogatások Interregionális programok forrásai Nemzeti források Önkormányzati források PPP-konstrukciók Vállalkozói tőke Banki konstrukciók Időterv középtáv

33

Projektjavaslat: 2/8. Innovációs tudástár Projekt célja Információáramlás sebességének növelése a kkv-k között Projekt leírása Regionális gazdasági információs bázis megteremtése, amely elősegíti a határon átnyúló gazdasági együttműködések kialakítását, a külső források megszerzését (pályázatok), s a bevont külső források eredményes felhasználását A határ különböző oldalain elhelyezkedő vállalkozásoknak nincs használható információforrásuk egymásról. Ezért a különböző térségek közötti gazdasági kapcsolatok gyengék. Az intézkedés célja, hogy egy határon átnyúló üzleti információs bázis kiépítését segítse. Az IT hálózat alapú rendszer összegyűjti a fontos, új kutatási, innovációs, üzleti információkat a teljes határtérségből, s könnyen elérhető a vállalkozások számára. A KKV-k gyenge képességekkel rendelkeznek az innovációs, a pályázati, közbeszerzési pályázati lehetőségek kihasználásának tekintetében. Egy elérhető adatbázis segíthet megtalálni a legjobb partnert a régió teljes területéről.erre új vállalkozások és partneri kapcsolatok is épülhetnek. A tudástárhoz kapcsolódóan rendezvények, tréningek, workshopok szervezése is szükséges, amelyek segítségével a projektekben, programokban való részvételről, innovatív technológiákról, beszállítói lehetőségekről, stb szóló információk még hatékonyabban továbbadhatók. Célcsoport Kis-és középvállalkozások Várt eredmények KKV-k közötti határon átnyúló kapcsolatok számának növekedése Határon átnyúló, közös projektek számának növekedése Lehetséges partnerek Kis-és középvállalkozások Innovációs intézményrendszer elemei Kutatóhelyek, egyetemek Innovációban érdekelt nonprofit szervezetek Lehetséges források Strukturális Alapok forrásai Közvetlen EU támogatások Interregionális programok forrásai Nemzeti források Önkormányzati források Időterv Rövid táv

34

3. A térségi humán erőforrás fejlesztése és megtartása Projektjavaslat: 3/1. egyetemi rövid programú, vállalkozói képzések Projekt célja Vállalkozások humán erőforrásának fejlesztése Projekt leírása A versenyképes vállalkozói szektornak versenyképes, naprakész tudással rendelkező humán erőforrásra van szüksége. Ehhez a kis- és középvállalkozások számára a legújabb tudást biztosító képzések támogatása, magas színonalú, de rövid időtartamú, célzott kurzusok, indítása szükséges, az innováció témaköreiben A felsőoktatásnak nagy szerepe lehet ezen a területen, ha felvállalja, hogy valódi, gyakorlatorientált de elméletileg is jól megalapozott képzéseket szervez az innovatív megoldások iránt érdeklődő szervezetek munkatársai, vezetői számára. Ilyen témák: lehetnek: innovációmenedzsement, szabadalmi eljárások bonyolítása, innovációs folyamatok pénzügyi menedzselése, illetve szakmai, szakági témakörökben új eljárások alkalmazásának módszertani, szakmai alapvetései. A megújuláshoz adhat segítséget és motivációt ha széleskörben elérhető innovációs rendezvények, közérthető innovációs kiadványok állnak a vállalkozások rendelkezésére Célcsoport vállalkozások Határ menti régió kutató, oktatói Egyetemek, kutatóhelyek Várt eredmények Új technológiák gyakorlati alkalmazása gyorsabb Partnerségek kialakulása Bizalom erősödése Lehetséges partnerek Határ menti régió kutató, oktatói Egyetemek, kutatóhelyek Innovációközvetítő intézmények Lehetséges források Vállalkozói tőke Interregionális programok forrásai Strukturális Alapok forrásai Nemzeti források Időterv Közép- és hosszú táv

35

Projektjavaslat: 3/2. Határon átívelő együttműködés a felsőoktatás- és tudományszervezés területén Projekt célja Határon átnyúló, intézmények és kutatók közötti együttműködés Projekt leírása A szerb-magyar határrégióban elégtelen, nem szervezett a határon átívelő intézményes oktatói és kutatói kapcsolattartás. A koordinált intézménykapcsolatok szükségessége látható.Támogatni kell a határokon átívelő, kutató és felsőoktatási intézmények együttműködését, közös projektek, konferenciák, publikációk és kiadványok megvalósítását. Szükséges meghatározni a határ menti térségben az együttműködés prioritásait. Fontos a különböző profilú tudományos kutatóműhelyek kari és tanszékkapcsolatainak létrehozása, egyes felsőoktatási programok keretében azért, hogy találkozhassanak az érdekelt tudományos és felsőoktatási intézmények képviselői. Így kidolgozhatók az összehangolt kutatási projektek (tematikai prioritások). A hatékonyabb munka érdekében fontos a közös kutatási tervcsomag. Ki kell dolgozni egy határ menti térségi kutatói stratégiát a közösen meghatározott prioritást élvező témákban ( pl.: közlekedési infrastruktúrafejlesztés, környezetvédelem, turizmus, tehetséggondozás, élelmiszertechnológia, élettudományok, biotechnológia stb.), biztosítva az intézményhálózatok folyamatos kommunikációját. A kutatói mobilitás mellett fontos a tudományos információcsere is. Érdemes lenne egybehangolni a természettudományi kutatásterveket, amelyeknek közös érintkezési problémakörük van. Olyan nemzetközi kutatócsoportok alakulhatnak, melyek kutatási témái egybecsengenek a térség fejlesztési terveivel Célcsoport Határ menti régió kutató, oktatói Egyetemek, kutatóhelyek Várt eredmények Közös kutatási programok indulása Kutatói, oktatói mobilitás erősödése Hatékony egyetemközi információáramlás Lehetséges partnerek Egyetemi kutatóhelyek k+f-ben érintett vállalkozások fejlesztési ügynökségek Lehetséges források Vállalkozói tőke Közvetlen EU támogatások Interregionális programok forrásai Strukturális Alapok forrásai Nemzeti források Önkormányzati forrás Időterv középtáv

36

Projektjavaslat: 3/3.Határon átnyúló hallgatói csereprogramok Projekt célja Diákok térségi elkötelezettségének növelése Fiatal kutatók helyben tartása Projekt leírása A projekt két célcsoportra koncentrál: a határmenti régóban élő, tanuló diákokra, illetve az itt dolgzó fiatal kutatókra. Mindkét csoport esetén a helyben tartás, a helyi elkötelezettség növelése , a braindrain folyamatok mérséklése a cél. Kiemelten kell figyelni a tehetséges, régióbéli fiatal kutatókra, akiknek ösztöndíjprogramokkal, határmenti kutató-oktató csere programokkal, a kutatási feltételeik megteremtésével, kutatásokhoz gyakorlati terep biztosításával lehet biztosítsani a helyben maradásukat. A felsőoktatási intézmények számára, a hallgatói létszám növekedésével egyre nagyobb gondot jelent a szakmai gyakorlati helyek biztosítása. Ugyanakkor a térség nagyszámú vállalkozással rendelkezik, amelyek megfelelő feltételek esetén fogadnának diákokat. A nyelvi nehézségek leküzdését segítheti, hogy mindegyik oldalon a népesség egy része beszéli a másik oldal hivatalos nyelvét. Szakdolgozatírással, tanulmányi feladatok elvégzésével hozzájárulhatnak a térség gazdaságának pontosabb ismeretéhez, A projekt feladata az is, hogy megteremtse a felsőoktatás és a vállalkozások határon átnyúló, „mikroszintű” kapcsolatát. Másrészt a gyakorlati részvétel segítségével a fiatal generációnál alakítson ki olyan attitűdöket, amelyek a régión belüli gazdasági, üzleti kapcsolatok kiépítését szolgálják. A hallgató és oktató csere támogatása, a hallgatók szakmai gyakorlatának határon átnyúló szervezése hozzájárul a regionális gazdaság kapcsolatainak elmélyüléséhez. Ösztönözni kell, hogy a hallgatók, a kutatási területüket a szomszédos határtérségben válasszák. Célcsoport Határ menti régió kutató, oktatói Határmentén élő vagy tanuló diákok, Várt eredmények Közös kutatási programok indulása a régió társadalmi kohéziójának erősödése Kutatói, oktatói és hallgatói mobilitás erősödése új gazdasági- társadalmi kapcsolatok kiépülése Hatékony egyetemközi információáramlás Lehetséges partnerek Egyetemek, kutatóhelyek Határmenti vállalkozások k+f-ben érintett vállalkozások Lehetséges források Vállalkozói tőke Interregionális programok forrásai Strukturális Alapok forrásai Nemzeti források Önkormányzati forrás Ösztöndíjprogramok Időterv középtáv

37

4.3 A projektek megvalósításához rendelhető források Strukturális Alapok forrásai Új Széchenyi Terv pályázatai:  Akkreditált Innovációs Klaszter cím elnyerése  Innovációs eredmények hasznosításának támogatása KKV-k részére  Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása  Akkreditált klaszter tagvállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása  Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása  Akkreditált innovációs klaszterek közös technológiai innovációjának támogatása Közösségi kezdeményezések forrásai  

Az Európai Területi Együttműködések programjai közül a Magyarország-Szerbia IPA program Interregionális programok - INTERREG IVC, URBACT 2007-2013, ESPON 2013, INTERACT II

Közvetlen EU támogatások     

FP7: az EU 7. Kutatási Keretprogramja CIP: Versenyképességi és Innovációs Keretprogram CORNET EUROSTARS egyéb közösségi programok K+F+I vonatkozású pályázatai (LIFE, Európai Területi Együttműködési Programok, Lifelong Learning, stb.)

Nemzeti források    

Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat Magyar Innovációs Alapítvány Iparfejlesztési Közalapítvány hazai kiegészítő támogatások a nemzetközi projektekben való részvételhez (NKTH pályázatok)

Szerbiai, inovációs célra is felhasználható támogatások: Pénzügyi támogatások A szerb kormány egyik, 2006. júniusi rendelete minden zöldmezős beruházásra vonatkozik, kivéve a kereskedelem, turizmus, vendéglátás és mezőgazdaság területét. Előnyt élveznek azok a vállalatok, amelyek gyártási tevékenységet, nemzetközi szinten is jegyzett szolgáltatási tevékenységet vagy kutatás-fejlesztési tevékenységet végeznek. A pénzügyi támogatást és az adókedvezményeket nyújtó támogatási formákat az alábbi táblázat foglalja össze: Pénzügyi támogatások

Gyártás: 2000-5000 euró között új munkahely teremtése esetén Szolgáltatás: 2000-10 000 euró között új munkahely teremtése esetén

38

Adókedvezmények

Más támogatási formák

K+F: 5000-10 000 euró között új munkahely teremtése esetén A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség Vállalati nyereségadó jóváírása maximum a befektetett tőke 80%-ig Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül Az állóeszközök gyorsított amortizációja 5 éves vállalati nyereségadó-kedvezmény koncessziók esetén 30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak jövedelemadókedvezménye 30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának mentesítése Éves jövedelemadó csökkentése maximum az adóköteles jövedelem 50%-ig A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja

Önkormányzati források  Helyi önkormányzatok forrásai  Önkormányzati társulások, szövetségek forrásai PPP konstrukciók Banki konstrukciók Vállalkozói tőke

4.4 Horizontális szempontok az innovációs projektek megvalósításában Valamennyi fejlesztési beavatkozás, valamennyi célterületen átfogóan kell, hogy érvényesítse azokat a követelményeket, melyek a horizontális célok megvalósítását szolgálják. Ilyenek különösen:  Környezeti fenntarthatóság  Esélyegyenlőség  Térségi területi és társadalmi kohézió  Hálózatosodás A horizontális célokat az operatív programok javasolt beavatkozásaiban is érvényesítettük, sőt egyes beavatkozások direkt módon is szolgálják a horizontális célokat.

átfogóan

Esélyegyenlőség: A program megvalósítása, értékelése és nyomon követése folyamán figyelembe kell venni az esélyegyenlőség szempontjait, és biztosítani kell azok tényleges érvényesülését, összhangban a 1083/2006. EK rendelet 16. cikkelyében foglaltakkal, mely célul tűzi ki a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség érvényesülésének elősegítését, a nemen, faji, vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés elkerülését, illetve a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének biztosítását. Az esélyegyenlőség érvényesítése a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősítését szolgálja.

39

A nemek közti egyenlőség szempontjait be kell építeni a fejlesztések minden fázisába, támogatni kell azon intézkedéseket, amelyek segítenek fölszámolni a nőket vagy a férfiakat érintő egyenlőtlenséget a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatás, a képzés, gazdasági élet és a közélet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében. Törekedni az oktatásban jelenlévő szegregáció felszámolására, valamint a munkaerő-piaci részvétel ellen ható hátrányos megkülönböztetés, illetve az élet minden területén jelenlévő diszkrimináció megszűntetésére. Környezeti fenntarthatóság Annak érdekében, hogy a régió ne élje fel a fejlődést megalapozó és hosszú távon biztosító környezeti és humán erőforrásait, a fejlesztéseknek meg kell felelniük a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság elvének. Fenntarthatónak a fejlesztés, amely tekintettel van a természeti és emberi erőforrásokra – beleértve a természeti értékeket, területeket, tájakat, a biológiai sokféleséget, az emberi egészséget, a társadalmi kohéziót, a demográfiai jellemzőket is –, az épített környezet és a kulturális örökség megóvására és fenntartható módon történő hasznosítására. A fejlesztéseket szabályozó feltételként figyelembe kell venni egy adott terület ökológiai rendszerének eltartó képességét (beleértve az ott élő embereket is). Az innovációs projektek megterevésekor, a kutatás- fejlesztési irányok kijelölésekor illetve a fejlesztések megvalósítása során minden esetben törekedni kell az ember életkörülményei kiszámíthatóságának biztosítására, küzdeni kell a klímaváltozás és annak negatív hatásai ellen. Térségi területi és társadalmi kohézió A program területi szemléletű, a fejlesztések céljainak és célcsoportjainak meghatározásánál az integrált fejlesztéseket preferálja, a térségi együttműködéssel létrejövő eredményekre fókuszál. A területi kohézió célját egyrészt a hátrányos helyzetű térség vállalkozóinak, lakóinak az üzleti, az innovációs és az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javításával, a munkaerő minőségének javításával, másrészt a régió fejlődési potenciálját biztosító tudás fejlesztésével kívánja megvalósítani. A meglévő, területi sajátosságokon alapuló fejlettségbeli különbségeket a helyi szereplők összefogására építő, vagy azok bevonásával előkészített és végrehajtott programokkal is elő kívánja segíteni. A projekteket a helyi sajátosságoknak megfelelően, azokhoz igazodva, differenciáltan kell megvalósítani, e sajátosságokhoz alkalmazkodó megoldásokat kell alkalmazni. Hálózatosodás A program elő kívánja segíteni a vállalkozások egymásközti, valamint a tudásközpontokkal közösen végzett kutatási és fejlesztési tevékenységét. A program készítésekor nyilvánvalóvá vált, hogy jelenleg a régió innovációs tevékenységeinek fejlődése előtt a legszembetűnőbb akadály az információhiány valamint az együttműködések, és a bizalom hiánya. Ezért különösen fontos a hasonló K+F+I igényű vállalkozások innovációs hálózatba szervezése, a klaszteresedési folyamatok ösztönzése, határon átnyúló széleskörű együttműködések szervezése. A program megvalósulásának hozadéka, hogy megnöveli a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok építésének lehetőségeit, s növeli a gazdasági kooperációk számát. A fejlesztések megvalósulása segítséget kell nyújt a kis- és középvállalkozásoknak ahhoz, hogy a régión belül nagyobb piacot és jobb kapcsolati rendszert találjanak. A KKV-k felkészültsége és információi általában nem elégségesek

40

ahhoz, hogy a határ másik oldalán található szereplőkkel és nagyobb vállalatokkal partnerséget tudjanak kialakítani. Az új technológiák használata, a K+F eredmények elérhetővé tétele a KKV-k számára feltétlenül szükséges ahhoz, hogy versenyképes regionális gazdaság fejlődjön ki a térségben.

41

5. Összegzés Az operatív program kidolgozásának a fő célja, hogy a térséget egységes egészként kezelve a meglévő adottságaira alapozva, azokat továbbfejlesztő, az együttműködésen alapuló fejlesztések valósuljanak meg a jövőben. A gazdasági fejlesztési beavatkozások kidolgozásakor elsősorban arra törekedtünk, hogy az együttműködésben a partnerségen alapuló fejlesztésekre helyezzük a hangsúlyt szemben azzal, ami jelenleg fennáll: a két régió versenyez egymással, egy olyan piacon, ahol egyik sem versenyképes önmagában. A cél egy olyan, a térség komparatív előnyeire építő, versenyképes, innovatív szemléletű határmenti gazdaság kialakulása, melyben a térségi gazdasági szereplőket a kiéleződő verseny helyett alapvetően az együttműködés jellemzi. Az együttműködő társadalmi- kulturális közösségek megerősödnek, s ez egyben a térség gazdasági fejlődésének záloga is. A határ-menti földrajzi helyzetből, a felértékelődő környezeti, táji erőforrásokból adódó előnyöket közösen kell hasznosítani. Az együttműködés számos előnnyel jár a térség mindkét oldalán. Egyik hozadéka lehet a két oldal eltérő tapasztalataiból, gyakorlatából adódó know-how átadása, a hasonló adottságok jobb kihasználása, a hasonló problémák kezelési tapasztalatainak megosztása. Lehetőséget biztosít a térséget veszélyeztető környezeti és gazdasági kihívásokkal szembeni együttes fellépésre, a határ-menti, periférikus helyzet okozta elmaradottság felszámolására. A kutatás és az innováció új munkahelyeket teremt, hatására növekszik a jólét, és emelkedik az életszínvonal. Ugyan az EU számos technológia terén világelső szerepet tölt be, egyre nagyobb kihívások elé állítják mind az eddigi, mind a feltörekvő gazdaságokbeli versenytársai. Ezért is különösen fontos, hogy kutatási erőfeszítéseket egybefogó, határon átnyúló, közös programok révén olyan eredmények születhetnek, amilyeneket az egyes tagországok önmagukban nem tudnak elérni.

42