Regionális Gazdaságtan II. 5. elıadás REGIONÁLIS ÉRDEKVISZONYOK ÉS KÖZIGAZGATÁS
I. Regionális érdekviszonyok és közigazgatás • Mirıl lesz szó: – A regionális érdekviszonyok tartalma • hatalommegosztás és közigazgatás, • régión belüli ellentétek és érdekvédelem, • régiós identitás, etnikai sokféleség és érdekmechanizmusok,
– regionális érdekviszonyok központi szinten, – regionális érdekviszonyok nemzetközi szinten
2
1
A regionális érdekviszonyok tartalma • Hatalommegosztás vs területi fejlettség • Források területi áramlása: – Piaci törvények – Állami redisztribúció – Elınyök és hátrányok újratermelıdése – állam!
• Az érdekviszonyok megjelenésének egyik formája: területi közigazgatás és szervezetrendszer • De: nem teljes egybeesés, közigazgatási határok többnyire mesterségesek 3
A magyar közigazgatási rendszer
Megyehatár Fıvárosi kerületek Községek Nagyközségek Városok Megyei jogú városok Megyeszékhelyek (mjv)
4
2
A közigazgatás és az érdekcsoportok kapcsolata • Meghatározza: az érdekek mennyire függnek a közigazgatás aktivitásától – A területi/központi adminisztráció irányítja, finanszírozza – A területi közigazgatás közvetve befolyásolja – A területi közigazgatástól független (pl. piacgazdaságokban a versenyszféra)
• Alapvetı ellentétpár: centrum és periféria – A magrégiók szervezeti függıséget kényszerítenek a perifériára – Cél: ne hierarchikus igazgatási viszony, hanem egyenjogúság 5
A területi fejlıdés és az állami irányítás kapcsolata • Ahol erıs a függıség, ott a döntı az elosztásban elfoglalt pozíció – Expanzív régiók: nem igényelnek érdekvédelmet (érdekeik egybeesnek az állami gazd.pol. érdekeivel) – Depressziós, monostrukturális régiók: érdekvédelem szükségessége – Vidéki régiók(!): érdekeik ütköznek mindkét fenti régióval
• Konfliktusok kezelése: a hatalom decentralizációjával, hátrányos helyzető térségek kiemelt érdekvédelmével 6
3
Érdekérvényesítés és gazdaságpolitika •
A régiók érdekeire hat: – Területfejlesztési (regionális) politika – Általános v. ágazati gazdaságpolitika
• •
A direkt regionális politika hatása kisebb, mint az általános v. ágazati gazdaságpolitikáé Alapvetı probléma: a területi és ágazati szempontok összeegyeztetéséhez nincs koordináló mechanizmus – Ágazati gazdasági szakmai érdekcsoportok informális kapcsolatrendszere hatékonyabb, mint a területi érdekcsoportoké – Területi érdekcsoportokon belül is erıs rivalizálás
•
Regionális identitás gyengesége – Pl. Franciaország: Lotharingia, Bretagne – Erıs identitástudat: ha kulturális, etnikai, nyelvi csoportok területileg koncentráltan élnek (Wales, Katalónia) • Szeparatizmus helyett regionális identitástudat 7
Példa: Budapest és Pest megye országban (Forrás: Kovács R., Szeged, 2006) Budapest
Mutatószámok Népesség szám aránya
2005 Jobb helyzet ő17%
Pest megye
KMR együtt
Az ország fennmaradó része
11%
28%
72%
Alkalmazottak nettó jövedelme az országos átlag %ában
2004
152%
109%
143%
100%**
Részesedés a kutatói álláshelyekbıl
2004
61%
4%
66%
47%
Munkanélküliségi ráta
2005
4,4%
4,7%
4,5%
6,5%***
Megtermelt GDP aránya
2003
35%
10%
45%
65%
2003
208%
80%
2004
80%
64%
Nemzetközi légi közlekedés aránya*
2006
95%
0%
95%
5%
Regisztrált vállalkozások aránya
2004
40%
12%
52%
48%
Külföldi részesedéssel rendelkezı vállalkozások megoszl.
2004
53%
8%
61%
39%
Egy lakosra jutó GDP az országos átlag százalékában Szolgáltatási szektor aránya a gazdaságban (GDP %-a)
161% …mint az á78%*** tlag 76%
66%***
Rosszabb helyzető
Forrás: KSH, MALÉV Megjegyzés: *Saját becslés: 2006-ban már Sármellékre [Balaton Airport], Debrecenbe és a pécsi repülıtérre is érkeznek nemzetközi járatok; ** ország együtt; *** ország Budapest nélkül
8
4
Népsőrőség - (Budapest és Pest megye országban, Kovács R., 2006) 200 - 1 000 fı/km2 1 000 - 5 000 fı/km2
• Pest megye legsőrőbben lakott területeinek népsőrősége Budapest legritkábban lakott övezetei népsőrőségének felel meg • Ezek a területek döntıen a fıvárossal határosak, illetve fıutak mentén helyezkednek el • Szuburbanizáció: A népesség, gazdaság térbeli eloszlásának harmonikusabbá válása
5 000 -10 000 fı/km2 10 000 -20 000 fı/km2 20 000 -31 300 fı/km2
0 - 60 fı/km2 60 - 100 fı/km2 100 - 140 fı/km2 140 - 180 fı/km2 180 - 1330 fı/km2
9
Szolgáltatások mutatói (Budapest és Pest megye országban, Kovács R., 2006)
Ellátási mutatók
1998 Budapest
ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Települések száma Db 1 Lakónépesség év vége, e.fı 1 839 Lakásállomány e. db 822 fı/100 lakás 224 KÖZÜZEMI-KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK Vízhálózatba kapcsolt lakás lakások, % 98% Csatornahálózatba kötött lakások, % 91% HUMÁN SZOLGÁLTATÁSOK Bölcsıdékbe beiratkozott 100 fh-re 113 Óvodák Általános iskolák
Pest megye
2003
Agglom.
ország
Pest megye
Agglom.
ország
184 1 018 373 273
78 628 223 282
3131 10 092 4 048 249
1 1 705 835 204
176 1 124 409 275
80 708 253 280
3145 10 117 4 134 245
83% 27%
89% 35%
91% 48%
98% 94%
91% 47%
96% 79%
93% 59%
116
124
122
124
129
129
123
100 fh-re
102
112
113
101
tanuló/e.fı
78
95
93
96
51 1347
19 1564
n.a. 1570
37 1488
Középiskolai tanulók e. lakosra Egy házi és gyermekorvosra jutó lakosok sz.
Budapest
94 94 72 63 63 1291
100 91 23 1737
103 103 88 23 23 1774
93 90 43 1513
A kiköltözık közszolgáltatás–igénybevételi szokásai HOL VESZI IGÉNYBE? Agglomerációban lakók Agglomerációba költözık Pest megye fennmaradó r.
Piaci szolgáltatások Helyben Bp-n Egyéb 68% 23% 9% 56% 36% 8% 70% 9% 21%
Közszolgáltatások Helyben Bp-n Egyéb 74% 12% 14% 67% 21% 12% 69% 4% 27%
Szolgáltatások együtt Helyben Bp-n Egyéb 18% 71% 18% 11% 62% 29% 9% 29% 69% 6% 25%
6%
10
5
Következmények: (Budapest és Pest megye országban, Kovács R., 2006) Ha együttmőködik Budapest és Pest megye: 1. Veszteség: EU regionális fejlesztési források 2. Nyereség: régió szintjén összehangolt ellátórendszer Budapest intézményrendszer kihasználtsága fejlesztési források
Pest megye magas szinvonalú intézményrendszer fejlesztési források
önerıbıl való fejlesztés képessége
11
A regionális érdekmechanizmusok összetettsége • Érdekellentét – – – – –
Központi hatalom és régiók közt Egyes régiók közt Régión belül centrum és periféria közt, Ágazatok érdeke és területfejlesztés céljai közt Nemzetközi verseny városok és régiók közt
• De: megjelenik a régiók közti kooperáció is! (pl. eurorégiók) 12
6
Regionális érdekviszonyok központi szinten •
A központi hatalomgyakorlásban a területi szempont nem hangsúlyos – Föderatív államok: a központ aktivitása nem érinti a területi kérdéseket – Centralizált államok: a területi érdekek képviselete fontosabb
•
Modern állami hatalomgyakorlás: parlament – Pártok – területi elv mellékes, hierarchizált mechanizmus • A képviselı kevésbé kötıdik térségéhez, mint pártjához
– Kétkamarás parlamentek: a második szinten a területi érdekek képviselete (kötıdés a politikai kultúra része) – Bizottságok a területi érdekek képviseletére
• • •
Civil társadalom érdekérvényesítési formái A kormányzat egyre több partnert ismer el: ágazati, szakmai érdekképviseletek, területi érdekképviseletek, civil mozgalmak A területi érdekek képviseletének szervezetei: – Önkormányzati érdekszövetségek – Regionális politikai intézményrendszer 13
Regionális érdekek nemzetközi szinten - EU • „Régiók Európája” - 1970-es évektıl • Maastricht után: a régiók szerepe megnıtt a döntéshozásban (harmadik döntéshozási szint) • 1994: ERB, Európai Régiók Bizottsága (Committee of the Regions) – Régiók és helyi hatóságok képviselete is! – Csak konzultatív szerep a Miniszterek Tanácsa illetve a Gazd és Szoc Tanács (ECOSOC) mellett – Közvetlen kapcsolat a regionális politikát irányító fıosztállyal 14
7
A regionális különbségek kezelésének eszközei, irányítási és intézményi viszonyok Fı feladatok: állami újraelosztás és területi tervezés 1. Állami újraelosztás • Adóztatás, újraelosztás • Iránya: területi, települési önkormányzatok, ill. kedvezményezett gazdasági szereplık • Cél: méltányosság, jogszerőség, hatékonyság • Típusok: – Klientista (francia, olasz, spanyol, görög, török) • Az állam központosító, a támogatások címzettek, az önkormányzatok kevéssé aktívak és kreatívak
– Gazdaságfejlesztı (USA) • Az önkormányzatok vállalkozóként lépnek fel a helyi gazdaságban, erıs kapcsolat a gazdasági szereplıkkel, kisebb függıség a központi forrásoktól
– Jóléti (német, brit, svéd) • Az önkormányzatok erıs függése a központtól, szolgáltatások nyújtása a feladatuk – a gazdaságfejlesztés a központ feladata, elosztás normatív alapú
15
Az önkormányzatok területfejlesztési aktivitása • •
Országonként eltérı USA: vállalkozó önkormányzatok
•
Európa: a hagyományos modellben kevés a kapcsolat a helyi gazdasággal
– Tıketulajdonos, foglalkoztató, stratégiai területek birtokosa
– Helyi gazdaságfejlesztés fontossága megnı, mert a központi kormányzat nem képes a helyi és regionális válságokat kezelni
• •
Önkormányzatok tevékenysége: infrastruktúra és üzleti környezet, adókedvezmények nyújtása De: versenyhelyzet, „fogoly-dilemma”: – Kínálatorientált gazdaságfejlesztés mellett keresletorientált gazdaságfejlesztés is kell! (új vállalkozási lehetıségek keresése, csúcstechnológia) – Következmény: aktív településmarketing 16
8
Speciális területfejlesztési partnerségi intézmények • •
A területi szintek intézményesülési folyamata eredményeként Kvázi kormányzati szervezetek (quago) vagy kvázi nemkormányzati szervezetek (quango) – A kormányzati döntések elıkészítését és végrehajtását segítik – A központi és önkormányzati, valamint a magánszféra érdekeinek összekapcsolását segítik – Fejlesztési ügynökségek • Regionális fejlesztési ügynökségek – megfelelı távolság a politikától, a gazdasági szférával való szorosabb együttmőködés, a regionális fejlesztésekhez való pozitív hozzáállás segítése
– Public-private partnerségi szervezetek • Ahol a regionális politika területi keretei nem egyeznek meg a közigazgatási beosztással - érdekegyeztetési és döntési fórumok szerepe megnı • Az egyes partnerek aktivitásának koordinálás a döntési kompetenciák elvonása nélkül • A magánforrások bevonása, a gazdasági szektorral való közvetlen kapcsolattartás fórumai
17
9
