Regionális Gazdaságtan II 4. Elıadás A REGIONÁLIS VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA
A téma vázlata •
A regionális versenyképesség javítása – alulról szervezıdı gazdaságfejlesztés területi szintjei, – kompetitív regionális gazdaságfejlesztés,
• •
modern iparági körzetek, eltérı fejlettségő régiók (neofordista, tudásalkalmazó és tudásteremtı), klaszterek és regionális hálózatok szerepe
2
1
A régiók eltérı fejlettsége és fejlesztése • Eltérı fejlettségi szint, eltérı színvonal (munkaerı, innovációs szint, vállalati tıkeerı) • Eltérı specializálódás • » Eltérı fejlıdési lehetıségek, fejlıdési képesség – Elemei: • Gazdasági és társadalmi mutatók • Regionális gazdaságfejlesztési stratégiák Régiótípusonként eltérı: pl. top-down és bottom-up stratégiák aránya 3
A régiófejlesztés alapgondolatai • Stratégiakidolgozás: nemcsak a központi, hanem a helyi vezetés (köz- és üzleti szféra!) számára is feladat • EU: szubszidiaritás, partnerség, programozás (decentralizált fejlesztések) • Lépések: – – – –
Regionális gazdaságfejlesztés célja A fejlesztési elképzelések megfogalmazása A programok menedzselése A régió típusának megfelelı programok
4
2
Alulról szervezıdı regionális gazdaságfejlesztés • Kiindulás: a helyzet felmérése, teendık kijelölése • Jellemzıi:
Életszínvonal, életminıség
– Cél: a régióban élık jólétének növelése – Eszköz: a versenyképesség javítása (iparágak termelékenysége) – Alapja: innovációs képesség
Versenyképesség (termelékenység)
Innovációs képesség
5
Központi és regionális/helyi feladatok • A vállalati versenyelınyök determinánsai: Politikai, jogi és makroökonómiai környezet Regionális környezet Vállalati mőködés és stratégia kifinomultsága
Mikrogazdasági üzleti környezet minısége
Mikrogazdasági alapok • Alulról szervezıdı fejlesztés: a mikrogazdasági üzleti környezet javítása • Innovációs infrastruktúra: • Közös elemek felülrıl lefele fejlesztése • Klaszter-specifikus elemek alulról felfele fejlesztése (a verseny erısödését okozza)
6
3
Az innovációs infrastruktúra fejlesztése
7
A Porter-rombusz a regionális fejlesztésekben
8
4
Három területi szint feladatai • Nemzeti (makroökonómiai) szint: versenytörvények, jogszabályok • Regionális szint: közjavak, üzleti környezet • Regionális klaszterek: az exportáló (traded) szektorban mőködı helyi húzóágazatok versenyelınyeinek megerısítése – azaz a saját versenypozíció javítása
9
Kompetitív regionális gazdaságfejlesztési stratégia
4 fázis, leíró
10
5
Modern iparági körzetek • • •
A helyben „beágyazódott” helyi bázisú iparágak megerısödése Iparági körzetek – létrejötte véletlen adottságok miatt – fejlıdése öngerjesztı Típusaik (Markusen) – –
Méret, elhelyezkedés, üzleti kapcsolatok alapján 4 típus (Coe) +1 1. 2. 3. 4. 5.
Marshall-féle Kerékagy és küllık Szatellit Hibrid Állami-alapítású iparági körzetek
11
Forrás: Lengyel, 2003 - Markusen (1999) és Coe (2001) alapján.
12
6
Marshall-féle iparági körzet • • • •
•
vállalati szerkezetét helyi tulajdonosok KKV-i alkotják, a támogató iparágak és a vásárlók (kereskedelmi cégek) nagy része körzeten belüli, a termékdifferenciálásból adódó elınyök a döntıek (nem a méretgazdaságosságból), a helyi kormányzatok erısen támogatják a „magiparágakat” (az iparági speciális infrastruktúra fejlesztése, oktatás, marketing, garanciaszövetkezet, a kockázat megosztása stb.), a körzeten belüli vállalkozások közötti bizalmi tıke (együttmőködési készség) erıs.
13
„Kerékagy és küllı” körzet (hub and spoke) •
•
• • • •
•
egy vagy néhány helyi térségi báziső nagyvállalat domináns szerepe, ezen nagyvállalatok közötti kooperáció alacsony, fıleg körzeten kívüli nagyvállalatokkal állnak kapcsolatban, a méretgazdaságosságot hasznosítják, a körzeten belül kiépült a vertikálisan integrált helyi beszállítók, KKV-k hálózata, a helyi pénzügyi és üzleti szolgáltatások a néhány nagyvállalat igényeihez igazodnak, a központi és helyi kormányzatok szerepe erıs az üzleti környezet (externhatások), az infrastruktúra alakításában, a helyi beszállítók és a külsı székhelyő nagyvállalatok között gyenge az együttmőködési készség.
14
7
Szatellit körzet • • • • • •
•
néhány, körzeten kívüli térségi bázissal rendelkezı nagyvállalat telephelyeinek dominanciája, ezek a cégek tömegtermelésre (méretgazdaságosságra) törekszenek, a nagyvállalatok körzeten belüli telephelyei között gyenge a kooperáció, a domináns nagyvállalatoknak a körzeten belüli KKV-kal minimális az együttmőködése, a lényegi üzleti döntések a körzeten kívül születnek, a helyi kormányzatok helyi adók elengedésével, az infrastruktúra fejlesztésével támogatják a nagyvállalatok telephelyeinek létrejöttét, nem jellemzık a vállalkozások közötti bizalmon alapuló együttmőködés. 15
Hibrid: Marshall-i szatellit körzet • • • • • • • •
• •
• •
az üzleti szerkezetre a helyi tulajdonú KKV-k dominanciája jellemzı, alacsony vagy közepes erısségő a méretgazdaságosság szerepe, a körzeten belüli együttmőködés alapvetı fontosságú az itteni cégek versenyelınyeinél, az iparági körzet fejlesztését illetıen magas fokú az együttmőködés, a lényeges beruházási, fejlesztési döntéseket a körzeten kívül hozzák, a helyi tıke nem számottevı forrása a helyi fejlesztéseknek, nincs hosszú távú elkötelezettség sem a helyi cégek, sem a külsı befektetık között, a helyi munkaerıpiac viszonylag zárt (alacsony a kívülrıl jövı munkaerı aránya), a helyi munkaerı elkötelezett a körzet fejlesztésében (jobban, mint a külsı befektetık), a mőszaki és alkotó (kreatív) készség növekvı a körzeten belül, a körzet jövıbeni fejlıdésérıl szóló közösségi elképzelések kiforrottak és egyre inkább elfogadottak, mind a munkavállalók (lakosság), mind a helyi kormányzatok és intézményeik részérıl, minimális a körzet közvetlen szabályozása a helyi kormányzatok részérıl, a hosszú távú fejlıdést a mobil külsı tıkétıl való függıség fenyegeti. 16
8
Állami-alapítású iparági körzetek (state-anchored districts) Jellemzıi: • egy vagy néhány nagy állami vállalat, kormányzati intézmény dominanciája (p1. hadiipar, egyetemek), • a helyi KKV-k és a nagyintézmények között rövid távú együttmőködések vannak, • a lényegi döntések körzeten kívül, döntıen a központi kormányzatnál és intézményeinél születnek, • a helyi kormányzat hatása csekély az intézmények mőködésére, • a körzeten belüli bizalmi együttmőködés gyenge. 17
Eltérı fejlettségő régiók versenyképességének javítása
• Neofordista régió, félperiféria
18
9
Tudásalkalmazó régió – közepesen fejlett
19
Tudásteremtı régió – innovációs folyamat
20
10
A regionális versenyképesség javításának menedzselése • Kik a szereplık? • Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés – az elmaradott régiók számára (Magyarország!) • EU: kétféle klaszterfelfogás – Kiterjesztett regionális húzóágazat – Innovációs képesség és tudásbázis
21
Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés neofordista régiókban • Kormányzat és magánszféra szerepe elkülönül • Klaszterek segítése kormányzati feladat. Oka: a hazai vállalatok elınyben részesítése helyett versenyképességük növelése a megoldás • Hagyományos ágazati gazdaságfejlesztés: elkülönült, egymással versengı vállalatok/szereplık • Klaszter-alapú gazdaságfejlesztés: az érintett vállalatok kooperációjából indul ki – Önkéntes versenykorlátozás, a versenykörnyezet javítása – EU versenypolitikája csak a fenti közvetett támogatást engedi
22
11
A klaszter alapú gazdaságfejlesztési politikák alapelvei – – – –
Vállalkozások helyi/regionális rendszereit támogatja KKV-k helyi agglomerációira koncentrál A gyızteseket (sikeres vállalatok) támogatják Társadalmi folyamatok ösztönzése (bizalom, együttmőködés) – Közszereplık, fejlesztı ügynökségek szerepe
• A klaszter támogatáspolitika fı céljai a gyakorlatban: – Cégek közti együttmőködés, üzleti hálózatok ösztönzése – Technológia-transzfer szervezetek erısítése – Regionális innovációs rendszerek kialakítása 23
EU elmaradott térségeiben a klaszterfejlesztés javasolt lépései • Elvárások: – – – – – –
Alapfokú oktatás Közlekedés- szállítási infrastruktúra Kedvezı árú közszolgáltatások Biztonságos környezet Lakhatási körülmények Kulturális és pihenési lehetıség
• 7 lépés – – – – – – –
A regionális gazdaságok megértése, összehasonlítása Az elkötelezettség megerısítése Szolgáltatások megszervezése, nyújtása Specializált tudású munkaerıbázis Vállalkozókészség, innovációk Régió marketingje, „védjegye” Erıforrások, befektetések allokálása 24
12
1.
A 7 lépés tartalma
A regionális gazdaságok megértése, összehasonlítása •
2.
•
3.
Befektetések innovációkba, inkubátorok, innovációs hálózatok, klaszter alapú technológiai központ
Régió marketingje, „védjegye” •
7.
Szakképzés, klaszterben képzı központ, kollektív tanulás, együttmőködés klaszter és regionális oktatási intézmények közt
Vállalkozókészség, innovációk •
6.
Igényelt szolgáltatások felmérése, szakérıi központ, fejlesztési ügynökségek, önkormányzati részleg, külsı kapcsolatok
Specializált tudású munkaerıbázis •
5.
Klaszterek elismertetése, kommunikációs csatornák, cégek közti együttmőködés kiépítése
Szolgáltatások megszervezése, nyújtása •
4.
Klaszterek megértése, kapcsolatok feltérképezése
Az elkötelezettség megerısítése
Külsı befektetık vonzása, régióbeli klaszterek PR támogatása, klaszter alapú exporttevékenység, regionális védjegy, embléma elfogadtatása
Erıforrások, befektetések allokálása •
Többszereplıs projektek, konzorciumok, közös K+F programok, kritikus inputok és szők keresztmetszetek feloldása 25
A gazdaságfejlesztés két területi szintje • Régió, vagy megye szintje (fejlesztési tanácsok): helyi infrastruktúra, közintézmények • Helyi szint – az üzleti szféra bevonása a döntésekbe: a helyi gazdaság, vállalatok, üzleti környezet támogatása, helyi szereplık közti együttmőködéssel, közös rendezvényekkel – Nincsenek bevált receptek, helyben kell kitalálni! – A gazdaságfejlesztési elképzelések menedzselése – Dinamikus regionális hálüzatok koordináló szerepe: nálunk négy egyenrangú helyi partner: • Helyi önkormányzatok • Gazdasági önkormányzatok: kamarák vállalkozói szövetségek, szakmai testületek • Tudás-transzfer intézmények: felsıoktatás, szakképzés, átképzı intézmények • Fejlesztési ügynökségek: kormányzati vagy üzleti
• Magyarország: neofordista régiók, a fenti modell indokolt • Sajátos problémák: – Paternalizmus, decentralizáció hiánya – A vállalati szempontok, piacgazdasági szemlélet mellızése a fejlesztésekben – Helyi érdekek nem megfelelı képviselete, fel nem ismerése 26
13
