REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN „B” Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közremuködésével ˝
Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel˝os: Békés Gábor 2011. július
1
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN „B” 12. hét
Agglomeráció és termelékenység Békés Gábor és Rózsás Sarolta
1.
Agglomeráció és vállalati teljesítmény
Agglomeráció és vállalati teljesítmény • Ciccone, A., and R. E. Hall (1996), Productivity and the density of economic activity, American Economic Review, 86: 54–70. • Kiindulás – eltér˝o munka termelékenység USA-ban – A legtermelékenyebb USA állam 60-70% mint a legkevésbé termelékeny állam – top 10 is még 30-40% többlet • Helyi sur ˝ uség ˝ a növekv˝o mérethozadék forrása – Surüség ˝ = munka v t˝oke / km2 – szállítás ktg távolságtól függ (IRS a távolságra: FC gyártás, MC szállítás) • Két magyarázat – Helyi externáliák – helyi üzleti szolgáltatások sokfélesége
1.1.
Ciccone–Hall (1996): USA
Ciccone–Hall (1996) • Milyen szinten? • output, input: tagállam, sur ˝ uség: ˝ megye • eredmény: t˝okeellátottság fontos magyarázó, de nem elégséges • sur ˝ uség ˝ fontos magyarázó • first geography nincs, minden egyforma • alap termelési fv (munka, és föld de t˝oke nincs) f (n, q, a) = nα
q (λ−1)/λ a
(1)
• egy adott megyében az 1km2 területen el˝oállított termék, n munkás, q a megye teljes termelése, a pedig a megye teljes területe. 2
Elméleti modell • A c megyében dolgozó munkaer˝o, nc , a megyében már egyenltesen oszlik meg. A megye termelése qc • A megyei technológia felírható a következ˝o egyszeru˝ formában: γ nc qc = ac ac
(2)
• ahol γ = αλ két hatás szorzata: termelési rugalmasság (α), és a externália rugalmassága (λ); – α – zsúfoltság – λ – agglomeráció – γ – két ellentétes er˝o közös hatása – az adatból ez látható Elméleti modell • Tagállami szinten aggregálunk, ekkor az s tagállami kibocsátás: Qs • Ha Ns az s állam munkásainak száma, akkor a munkatermelékenység (termelt mennyiség/dolgozók száma) a sur ˝ uségt˝ ˝ ol függ: Qs = Ds ( γ ) Ns
(3)
• Ds (γ) = sur ˝ uség ˝ tényez˝o index és – Ds az államban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma – D az USA-ban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma – dc a megyében az 1km2-re jutó munkások átlagos száma Elméleti modell • Megmutatható, hogy az egy adott államra jellemz˝o sur ˝ uség ˝ index három hatás szorzata – USA hatás – állam vs USA, – megyék egyenl˝otlensége az államon belül • Ha egy államban a sur ˝ uség=USA, ˝ akkor a termelékenység az államon belüli sur ˝ uség ˝ eloszlástól függ. • γ < 1 zsúfoltság hatás • akkor van pozitív externália, ha az agglomerációs hatás az er˝osebb. Becslés Becslés • becslési egyenlet egyszeru˝ log Qs /Ns = log φ + log Ds + us • log φ a termelési függvényb˝ol konstansok • Adatok: USA állam és megye • Eredmény: 5.2% 3
(4)
1.2.
Ciccone (2002): EU
Agglomeráció és vállalati teljesítmény Ciccone, A. (2002), Agglomeration effects in Europe, European Economic Review, 46: 213–37. • Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, UK • Németország megye (Kreise): top 5/alsó 5= 240% • 628 Nuts3 régió (magyar megye) • Jobb és több adat. • B˝ovített modell becslése Elméleti modell • B˝ovített modell • Nem vállalat van, hanem terület. Lehetne azt is mondani, hogy minden km2 = 1 vállalat • Fizikai és humán t˝oke együttes figyelembevétele • Munka és t˝oke egyenletesen oszlik meg egy régión belül. • Nincs adat a t˝okére nézve • de legyen a t˝oke ktg ugyanaz mindenütt, ekkor a t˝oke keresletének egyenletéb˝ol kifejezhet˝o a munkaer˝o és a humán t˝oke regionális sur ˝ uségének ˝ hatása, θ: θ=
αλ − 1 1 − αλ(1 − β)
(5)
Agglomerációs hatás • θ = a munkaer˝o és a humán t˝oke regionális sur ˝ uségének ˝ hatása • =Agglomerációs hatás • Emlékezzünk: α a munka és t˝oke területi határhozadéka λ a területi (pozitív) externália mértéke. – Ha a két hatás megegyezik: α = 1/λ, nincs a sur ˝ uségnek ˝ szerepe. • Ha αλ > 1 akkor θ növekv˝o függvénye (1 − β)-nak, amely a t˝oke kitev˝oje. – Mivel az országon belül szabad t˝okeáramlás van, ha a humánt˝oke v munkaer˝o sur ˝ usége ˝ növeli a technológiai tényez˝ot, akkor több t˝oke áramlik oda, amely er˝osíti ezt a folyamatot. – Ez a másodlagos hatás a t˝oke szerepét˝ol függ, t˝okeintenzív ágazatokban er˝osenn a hatás Empírikus modell • Becslés
log Qsc /Nsc = log Λc + θ (log Nsc − log Asc ) + (θ + 1) Hsc + v log Ωsc log Qsc /Nsc = DU Mc + θ (log Nsc − log Asc ) + δFsc + usc
• DU M ország és NUTS2 dummy, F pedig a diplomával rendelkez˝ok aránya • usc a régió és az ország TFP különbsége • + Szomszédos régiók hatása +φ(log Nscn − log Ascn ) 4
(6) (7)
Empírikus modell • Nehézség: θ az együttes aggloemrációs hatás • ahhoz hogy ebb˝ol externália legyen, azt kell mondani, hogy • 1 − α a terület részeséde a jövedelemb˝ol, • α(1 − β) pedig a fizikai t˝oke aránya, ekkor az externália: α + α (1 − β ) θ λ−1 = 1− λ 1+θ
(8)
Becslés • Becslés • 1. OLS • De ha magas TFP régiók több minkást vonzzanak, és az országos/NUTS2 FE nem vesznek ki minden különbséget, akkor torzított lesz a becslés • 2. IV/2SLS • IV=régió területe. Ez XIX. században lett meghatározva, negatív fv a mai munka sur ˝ uségnek ˝ (adminisztrációs okok), és nem befolyásolja a mai termelékenységet. • USA (Ciccone–Hall) – IV – 1850 állam népesség – vasút dummy, keleti part távolsága Eredmények
Eredmények • A hatás OLS: 5.1% , 2SLS: 4.5 • NUTS1,2 dummy nem változtat • (vö: USA: 5.2%) • Országok közötti hatás tesztelhet˝o: nem szignifikáns (talán UK picit más) 5
• T˝oke arány 30%, terület arány 1.5%, θ = 4.5% • externália hatása:
λ −1 λ =
4.4%
• Kétszer annyi munkás, 4.4% több termelékenység
6
