REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Regionális gazdaságtan B 6. hét A MONOPOLISZTIKUS VERSENY ÉS A DIXITSTIGLITZ-MODELL

Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel®s: Békés Gábor 2011. július

Vázlat 6. hét Békés - Rózsás

Monopolisztikus verseny: bevezetés

1


Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal Monopolisztikus verseny II.: kínálat

2

Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal

3

Monopolisztikus verseny II.: kínálat Termelési szerkezet

Termelési szerkezet

NEG piacszerkezet 6. hét Békés - Rózsás

Földrajzi közgazdaságtan alapjai

Piacszerkezet monopolisztikus verseny (a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit keveri) Dixit, A - J. Stiglitz 1977 Monopolistic competition, and the optimum product diversity, AER (top 20) Azért kell, hogy a kés®bbi modelleket megértsük Tematika:

Alapok: elmélet és valóság Modell: kereslet Modell: kínálat

Monopolisztikus verseny: bevezetés Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal Monopolisztikus verseny II.: kínálat Termelési szerkezet

Piacszerkezet 6. hét Békés - Rózsás

Piacszerkezet a piaci er® függvényében Tökéletes verseny Oligopol piac (Bertrand / Cournot) Monopolista modell Monopolisztikus verseny a tökéletes verseny és a monopolium egyes elemetit keveri

árakat valamelyest monopóliumként határozza meg a vállalat de a verseny közelít a tökéletes verseny modellhez lehetne gazdasági prot (elt¶nik ha nagyon sok szerepl® lesz)


Termékek 6. hét Békés - Rózsás

Termékek (variety) Termékdierenciálás minden cég terméke kicsit eltér a többi cég termékét®l

Közeli de nem tökéletes helyettesít®k Árérzékeny kereslet: áremelés többnyire csökken® kereslet Sokszin¶ség szeretete Verseny alapja különböz®ség, min®ség = design, megbízhatóság, szolgáltatás, marketing, stb A termékdierenciálás csökkenti az árrugalmasságot


Termékdierenciálás 6. hét Békés - Rózsás

A termékdierenciálás jellemz®i Fizikai különböz®ség Kényelem Hangulat Reputáció Hiúság, sznobizmus, Félelmek és vágyak Személyre szabott termékek Vásárlás helye és körülményei


Verseny 6. hét

Monopolisztikus verseny a valóságban Ahol sok, de nem nagyok sok szerepl® van Innováció termékdierenciálás Alacsony koncentráció Koncentráció mérhet®

3 vagy 4 legnagyobb cég piaci részesedése Hirschmann-Herndahl index (0-100) : HHI:

n

∑ sh

i

2

/100

=1

USA: kisebb mint 10= versenyz®i piac, 18 felett versenyhatósági érdekl®dés Megkülönböztethet®

majdnem teljes versenypiac oiligopol piac monopólium és kompetitív szegély

Békés - Rózsás


Keresleti oldal: bevezetés 6. hét

BGM 3.4 fejezet

Békés - Rózsás

F ),amely

A gazdaságban két szektor van: Mez®gazdaság (

M ) amely (ipari)

élelmiszert (kenyeret) állít el® és ipar (


termékeket állít el®


N ) termék van

Iparban nagyon sokféle (

Monopolisztikus verseny II.: kínálat

Fogyasztói hasznosság Cobb-Douglas

U=

F 1− δ M δ ,


0

<δ<1

(1)

Legyen a kenyér ára=1 vagyis minden egyéb ebben legyen kifejezve A fogyasztott (ipari) termékek árindexe legyen

I.

(kés®bb

deniáljuk) A fogyasztók jövedelme

Y , a költségvetési korlátja:

F + IM = Y

(2)

Keresleti oldal: Költségvetési korlát 6. hét Békés - Rózsás

U = F 1−δ M δ , F + IM = Y L = F 1−δ M δ + κ (Y − (F + IM )) Els® rend¶ feltételek (FOC): ∂L/∂F , ∂L/∂M (1 − δ)F −δ M δ = κ , és δF 1−δ M δ−1 = κ I δ elosztva a két feltételt: IM = 1− δ F Optimális jövedelem elosztás?

Y = F + IM = F + 1−δ δ F F = (1 − δ)Y és IM = δY

visszahelyettesítve:

A fogyasztó jövedelme megy élelmiszerre

δ

vagyis

részét költi ipari termékre, és 1

−δ


Keresleti oldal: Hasznosság 6. hét

Dixit, A - J. Stiglitz 1977 Monopolistic competition, and the

Békés - Rózsás

optimum product diversity, AER (top 20), A fogyasztók preferenciáinak szemszögéb®l a termékek szimmetrikusak és bizonyos mértékben helyettesít®i egymásnak A hasznosság az egyes termékekb®l fogyasztott mennyiségek függvénye: A változatosság szeretetének mértéke: Ha

ρ'1

ρ

akkor a termékek egymás tökéletes helyettesít®i és

csak az egyes termékekb®l fogyasztott mennyiség összege számít Ha

ρ

csökken, egyre er®sebb a sokféleségb®l fakadó

hasznosság A sokféleségb®l fakadóan van egyfajta (pozitív) externália


Keresleti oldal 6. hét Békés - Rózsás

Iparcikkek piacán a költségvetési korlátot az iparcikkekre fordított jövedelem,

δY

adja;

pi

=

i -ik iparcikk ára


N

∑ pi ci = δY

(3)

i =1

Optimilaizálás az iparcikkek Egy adott

i

iparcikk optimális fogyasztási mennyiségét a

esetén:

ci = pi−e I e−1 δY


között

keresleti függvénye határozza meg, ami


e : = 1/ (1 − ρ )

Keresleti hatások 6. hét Békés - Rózsás


ci = pi−e I e−1 δY , amelyet meghatároz: (1) az iparcikkekre rendelkezésre álló jövedelem δY (arányos), (2) az adott termék ára pi , (3) a paraméter e, (4) árindex I A keresleti görbe tehát

Mi a kereslet és az ár kapcsolata? Azt tudjuk, hogy

I e−1 δY = const

Optimalizációból: a kereslet árrugalmassága konstans

(−∂ci /∂pi )(p1 /c1 ) = e

Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal Monopolisztikus verseny II.: kínálat Termelési szerkezet

Keresleti görbe és epsilon 1. ábra 6. hét Békés - Rózsás

Minél magasabb jelent.

e

annál kisebb áremelés is nagy kereslet változást Monopolisztikus verseny: bevezetés Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal Monopolisztikus verseny II.: kínálat Termelési szerkezet

Árindex 6. hét Békés - Rózsás

ci = pi−e Ie−1 δY = pI −e δIY i

Egy adott termék iránti kereslet függ az általános árszintt®l, vagyis a többi termék átlagárától = helyettesít® termékek vagy másnéven a kereslet függ a relatív ártól és a relatív jövedelemt®l I (árindex) az egységnyi iparcikk kosárból fakadó hasznosság = fogyasztás alapú árindex I vagyis a hasznosság (+) függ a termékek számától A reál jövedelem: y = YI −δ


Fogalmak 6. hét Békés - Rózsás

Monopolisztikus verseny: bevezetés Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal

Monopolisztikus verseny Termékek közötti helyettesítési határráta CES hasznosság Változatosság szeretete


Alapok 6. hét Békés - Rózsás


BGM 3.5 fejezet


Kínálati oldal: két szektor

Monopolisztikus verseny II.: kínálat

Teljes munkaer® kínálata: L Ipar:

γL

, mez®gazdaság

(1 − γ )L

u.h. 0

<γ<1

A mez®gazdaság: állandó mérethozadék és versenypiac

Minden a kenyérben van kifejezve, aminek az ára egy

F = (1 − γ )L pF = 1, MPL = 1 ⇒ wF = 1

Termelési függvény: mivel


Ipar 6. hét Békés - Rózsás

Ipar: növekv® skálahozadék, nem tökéletes verseny Termékek


szimmetrikusak :

minden egyes termék ugyanazon technológia minden egyes terméket egy cég gyárt (ha lenne egy versenytárs, amelyik kevesebbet termelne, azt a többet gyártó kinyomná a piacról)

li

Mérethozadék (

a

i -ik termék xi

mennyiségéhez szükséges

munka)

li = α + βxi FC:

α

és a MC:

β

= Növekv® bels® (vagyis terméken belül) mérethozadék

(4)


Ipar: Termékek 6. hét Békés - Rózsás

Minden cég egy terméket gyárt monopolista viselkedés. De: Minden cég adottságnak veszi a többi cég árképzését. Vagyis nincs stratégiai játék. Ha

i -ik cég árat emel, nem teszi

fel, hogy mások is követik. Nem veszik gyelembe a saját árváltozás hatását Szimmetrikus vállalatok, felhasználás és

W

x

kibocsátás,

bér mellett

π

l

I -re.


nyereség (5)

−e con, ahol Emlékezzünk, hogy a kereslet x-re: x = p con = I −e δY 1−e con − W (α + βp −e con ) Ekkor π = p A protmaximalizáló ár:

p = βW /(1 − 1/e) = βW /ρ

Dixit-Stiglitz modell: keresleti oldal Monopolisztikus verseny II.: kínálat

munkaer®

π = px − Wl = px − W (α + βx )


(6)

Árképzés 6. hét Békés - Rózsás


p = βW /(1 − 1/e) = βW /ρ konstans marzs (ár határköltség, mark-up), hiszen

(7)

βW

éppen a határköltség

e=5

esetében a marzs 20%

Miért van szükség marzs-ra? Mert FC is van, ezt is vissza kell nyerni. Konstans

e

volument®l)

így konstans marzs (nem függ a termelési


Nyereség és egyensúlyi termékmennyiség 6. hét

Tegyük fel, hogy a prot szintek pozitívak (van gazdasági

Békés - Rózsás

prot). Ekkor megéri újabb céget indítani és egy újabb terméket gyártani.

N↑ πi = 0

Fogyasztók: ha nagy, akkor

akkor

xi ↓

és

πi ↓

vagyis ha

N


nagyon

Ebb®l, illetve a potmaximalizáló árból egy vállalat optimális termelési mennyisége

α ( e − 1) β

(8)

Vagyis az egyensúlyi kibocsátás csak küls® paraméterekt®l függ Gazdaság mérete = termékek száma (mert A mérethozadék: AC/MC, ami most

e

pici


x=

ha


xi

x)

e/(e − 1)

magas (hasonló, helyettesít® termékek), a mérethozadék

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Recommend Documents