REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan B

12. hét AGGLOMERÁCIÓ ÉS TERMELÉKENYSÉG Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel®s: Békés Gábor 2011. július

Vázlat 12. hét Békés - Rózsás Agglomeráció és vállalati teljesítmény CicconeHall (1996): USA Ciccone (2002): EU 1

Agglomeráció és vállalati teljesítmény CicconeHall (1996): USA Ciccone (2002): EU

Agglomeráció és vállalati teljesítmény 12. hét Békés - Rózsás

Ciccone, A., and R. E. Hall (1996), Productivity and the density of economic activity, American Economic Review, 86: 5470. Kiindulás eltér® munka termelékenység USA-ban A legtermelékenyebb USA állam 60-70% mint a legkevésbé termelékeny állam top 10 is még 30-40% többlet

Helyi s¶r¶ség a növekv® mérethozadék forrása S¶rüség = munka v t®ke / km2 szállítás ktg távolságtól függ (IRS a távolságra: FC gyártás, MC szállítás)

Két magyarázat Helyi externáliák helyi üzleti szolgáltatások sokfélesége


CicconeHall (1996) 12. hét Békés - Rózsás

Milyen szinten?


output, input: tagállam, s¶r¶ség: megye eredmény: t®keellátottság fontos magyarázó, de nem elégséges s¶r¶ség fontos magyarázó rst geography nincs, minden egyforma alap termelési fv (munka, és föld de t®ke nincs)

f (n , q , a ) = n α

q (λ−1)/λ

a

(1)

egy adott megyében az 1km2 területen el®állított termék, n munkás, q a megye teljes termelése, a pedig a megye teljes területe.

Elméleti modell 12. hét Békés - Rózsás

A c megyében dolgozó munkaer®, nc , a megyében már egyenltesen oszlik meg. A megye termelése qc A megyei technológia felírható a következ® egyszer¶ formában: γ nc qc =

ac

ac


(2)

ahol γ = αλ két hatás szorzata: termelési rugalmasság (α), és a externália rugalmassága (λ); α zsúfoltság λ agglomeráció γ két ellentétes er® közös hatása az adatból ez látható


Tagállami szinten aggregálunk, ekkor az kibocsátás: Qs

s

tagállami

Ha Ns az s állam munkásainak száma, akkor a munkatermelékenység (termelt mennyiség/dolgozók száma) a s¶r¶ségt®l függ:

Qs Ns

= Ds (γ)

Ds (γ) = s¶r¶ség tényez® index és Ds az államban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma D az USA-ban az 1km2-re jutó munkások átlagos száma dc a megyében az 1km2-re jutó munkások átlagos száma

(3)



Megmutatható, hogy az egy adott államra jellemz® s¶r¶ség index három hatás szorzata USA hatás állam vs USA, megyék egyenl®tlensége az államon belül

Ha egy államban a s¶r¶ség=USA, akkor a termelékenység az államon belüli s¶r¶ség eloszlástól függ.

γ < 1 zsúfoltság hatás akkor van pozitív externália, ha az agglomerációs hatás az er®sebb.


Becslés 12. hét Békés - Rózsás Agglomeráció és vállalati teljesítmény CicconeHall (1996): USA Ciccone (2002): EU

Becslés becslési egyenlet egyszer¶ log Qs /Ns = log φ + log Ds + us log φ a termelési függvényb®l konstansok Adatok: USA állam és megye Eredmény: 5.2%

(4)

Agglomeráció és vállalati teljesítmény 12. hét Békés - Rózsás

Ciccone, A. (2002), Agglomeration eects in Europe, European Economic Review, 46: 21337. Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, UK Németország megye (Kreise): top 5/alsó 5= 240% 628 Nuts3 régió (magyar megye) Jobb és több adat. B®vített modell becslése



B®vített modell


Nem vállalat van, hanem terület. Lehetne azt is mondani, hogy minden km2 = 1 vállalat Fizikai és humán t®ke együttes gyelembevétele Munka és t®ke egyenletesen oszlik meg egy régión

belül.

Nincs adat a t®kére nézve de legyen a t®ke ktg ugyanaz mindenütt, ekkor a t®ke keresletének egyenletéb®l kifejezhet® a munkaer® és a humán t®ke regionális s¶r¶ségének hatása, θ :

θ=

αλ − 1 1 − αλ(1 − β)

(5)

Agglomerációs hatás 12. hét

θ = a munkaer® és a humán t®ke regionális s¶r¶ségének hatása =Agglomerációs hatás Emlékezzünk: α a munka és t®ke területi határhozadéka λ a területi (pozitív) externália mértéke. Ha a két hatás megegyezik: α = 1/λ, nincs a s¶r¶ségnek szerepe.

Ha αλ > 1 akkor θ növekv® függvénye (1 − β)-nak, amely a t®ke kitev®je. Mivel az országon belül szabad t®keáramlás van, ha a humánt®ke v munkaer® s¶r¶sége növeli a technológiai tényez®t, akkor több t®ke áramlik oda, amely er®síti ezt a folyamatot. Ez a másodlagos hatás a t®ke szerepét®l függ, t®keintenzív ágazatokban er®senn a hatás

Békés - Rózsás Agglomeráció és vállalati teljesítmény CicconeHall (1996): USA Ciccone (2002): EU

Empírikus modell 12. hét Békés - Rózsás

Becslés log Qsc /Nsc = log Λc + θ (log Nsc − log Asc ) + (θ + 1)Hsc + v log (6) log Qsc /Nsc = DUMc + θ (log Nsc − log Asc ) + δFsc + usc (7)

DUM

ország és NUTS2 dummy, F pedig a diplomával rendelkez®k aránya

usc

a régió és az ország TFP különbsége

+ Szomszédos régiók hatása +φ(log Nscn − log Ascn )

Agglomeráció és vállalati teljesítmény ΩscCicconeHall (1996): USA Ciccone (2002): EU

Empírikus modell 12. hét Békés - Rózsás

Nehézség: θ az együttes aggloemrációs hatás ahhoz hogy ebb®l externália legyen, azt kell mondani, hogy 1 − α a terület részeséde a jövedelemb®l,

α(1 − β) pedig a zikai t®ke aránya, ekkor az externália: λ−1 α + α (1 − β ) θ = 1− λ 1+θ

(8)


Becslés 12. hét Békés - Rózsás

Becslés 1. OLS De ha magas TFP régiók több minkást vonzzanak, és az országos/NUTS2 FE nem vesznek ki minden különbséget, akkor torzított lesz a becslés 2. IV/2SLS IV=régió területe. Ez XIX. században lett meghatározva, negatív fv a mai munka s¶r¶ségnek (adminisztrációs okok), és nem befolyásolja a mai termelékenységet. USA (CicconeHall) IV 1850 állam népesség vasút dummy, keleti part távolsága


Eredmények 12. hét Békés - Rózsás Agglomeráció és vállalati teljesítmény CicconeHall (1996): USA Ciccone (2002): EU

Eredmények 12. hét Békés - Rózsás

A hatás OLS: 5.1% , 2SLS: 4.5 NUTS1,2 dummy nem változtat (vö: USA: 5.2%) Országok közötti hatás tesztelhet®: nem szignikáns (talán UK picit más) T®ke arány 30%, terület arány 1.5%, θ = 4.5% externália hatása:

λ −1 λ =

4.4%

Kétszer annyi munkás, 4.4% több termelékenység


REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Recommend Documents