REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN: ALAPFOGALMAK (2. előadás: 2004.02.10.)
1. A regionális tudomány alapkategóriái: - a hely: a térnek az a része, amit valamilyen dolog tartósan vagy átmenetileg elfoglal (térbeli pozíció) - a helyzet: a helyek rendezettségi viszonyai (reláció, mindig relatív: irány, fekvés, nagyság stb.) - a szomszédság: közvetlenül érintkező térelemek - a távolság: két hely közötti minimális útvonal - a dimenzió: a térbeli kiterjedés mérőszáma A tér alapfogalmai: geometriai interpretáció: pont földrajzi hely (település, kikötő stb.) vonal mozgás, elmozdulás (úthálózat, közlekedés stb.) alakzat térség, régió (térbeli kiterjedés, vonzáskörzetek A távolság értelmezése: térbeli nem azonosság (nem egy helyen levés), két hely, vagy két alakzat térbeli eltérésének mértéke 1. földrajzi (fizikai) távolság 2. időtávolság 3. gazdasági (költség) távolság 4. kognitív távolság 5. társadalmi távolság 6. virtuális távolság
➾földrajzi tér ➾időtér ➾költségtér ➾kognitív tér ➾társadalmi tér ➾virtuális tér + ökológiai tér (eltérő mértékegységek: km, perc, Ft stb.)
Térpályák, térkapcsolatok (elmozdulás): - napi gyakorisággal bejárt utak, érintett helyek - heti gyakorisággal - havi gyakorisággal 1
A társadalom általános térbeli szintjei (kiterjedése): - mikroterek (egyén, család, munkahely) - lokális terek (szomszédság, lakókörzet, kerület, település) - regionális terek (kistérség, városi vonzáskörzet, megye, nagytérség) - makroterek (ország, országcsoport, világ) 2. Közgazdaságtanon belül a „térbeliség” A regionális gazdaságtan két nagy területe: mikroökonómia ⇒ regionális mikroökonómia (mikroszervezetek térbelisége, telephelyek) makroökonómia ⇒ regionális makroökonómia (régiók, térségek) ⇒ térbeli mezoökonómia (?): típusai → regionális gazdaságtan (regional economics) → térgazdaságtan (spatial economics: absztrakt tér) → városgazdaságtan (urban economics) (az angol „region” és „space” kifejezések eltérnek a magyar térség és tér fogalmától – de! más nyelvekben is ugyanez előfordul) A „hagyományos közgazdaságtan” és a térgazdaságtan összevetése: Egy pont gazdaság Térbeli gazdaság - egységes piac - térben osztott piac egységes ár (differenciált ár) - átlagos ráfordítás - differenciált ráfordítás (lokális ráfordítás) - tökéletes verseny - nem tökéletes verseny (földrajzi monopólium) - azonos gazdasági reakciók - eltérő gazdasági reakciók (eltérő kultúrák) - gazdasági egyensúly - térbeli egyensúlytalanság ⇒ a gazdaság térben differenciáltan működik ⇒ a globalizáció megerősítette a lokalitások (a hely) fontosságát
2
Néhány alapvető közgazdasági kategória térbelisége - szűkösség (termelési tényezőké): munkaerő, természeti erőforrás - helyettesíthetőség (inputhelyettesíthetőség): menedzserek, kutatók - racionalitás: térben korlátozott (információszerzés, - feldolgozás, döntés) - fogyasztói szokások: eltérő fogyasztói szokások (japán, európai stb.) 3. A regionális gazdaságtan alapegységei Az alapegység neve: területi egység (térbeli "röghöz kötöttség") - regionális mikroökonómia: mikroszervezetek elhelyezkedése (székhelyek, telephelyek) és térbeli kapcsolataik (szállítás) ➪ mikroszervezetek területi egysége (pontként értelmezzük): - profitorientált (telep) - nonprofit (iroda) - háztartások (lakás) (településen belül nem nézzük, hol van a telephely ➪ városgazd.) - regionális makroökonómia: térségek (régiók) gazdasága - térségek, régiók (térbeli kiterjedéssel rendelkező valamilyen területi aggregációs szint) Település, város: komplex területi egység 4. A tér felosztása (regionális makroökonómia) - szükségessége (pl. közigazgatás) - módszerei: - területi aggregáció (alulról felfelé) - területi dezaggregáció (felülről lefelé) - nincs "egyetlen helyes térfelosztás" (Bibó István) A tér felosztása: területi osztályozás (mint statisztikai módszer) - teljesség (minden települést be kell valahová sorolni) - átfedésmentesség (egy település csak egy térséghez tartozhat) - homogenitás (ne legyenek nagy különbségek a térségen belül) + területi összefüggőség (szomszédosak legyenek)
3
A társadalmi szerkezet térbeli vetületei
- szimbolikus tér: egy-egy civilizáció, avagy német nyelvű térség, avagy a Kárpát-medence - intézményi tér: egy-egy állam, megye - gazdasági tér: város ↔ régió ⇒ többféle térfelfogás van, nem szabad keverni (hiba a sajtóban, köznyelvben: egy megye, régió gazdasági szerepének félreértése) ⇒ gazdasági döntéseknél a gazdasági tér a lényeges: város és régió 4. A régiók tipizálása A régiók három alaptípusa a regionális tudomány szerint: - politikai vagy tervezési régiók (közigazgatási-statisztikai) - csomóponti régiók (funkcionális) - homogén régiók
4
A régiók típusai a regionális tudományban
a) politikai vagy tervezési régió (political or plannning region) (gazdaságpolitika, intézményrendszer, regionális politika) - lényeges: pontosan megadott és stabil határa van (a közigazgatás modellezése): intézményi tér A politikai, tervezési régió „lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet - a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezős társadalmi-gazdasági kohézió (regionalizálódás), - az érzékelhető regionális identitástudat, - valamint az érdemi irányítási kompetenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere (regionalizmus) fog tartós egységbe”(Nemes Nagy J. 1999). (pl. EU NUTS-rendszere, avagy itthon régiók, megyék) b) csomóponti régió (nodal region) Lényeges: nem adható meg mindig a pontos határa (avagy gyakran változik), hanem csak egy térbeli hely (város) és valamilyen szempontú vonzáskörzete (pl. munkaerő-vonzáskörzet): 5
- gazdasági tér: általában egy ingázási övezet - intenzív interakciók a központ (csomópont, magtérség) és térsége között (vertikális kapcsolatok) - növekedési centrumok (pólusok), városrégiók: nagyvárosok és vonzáskörzete USA: a 3141 megyét (counties) 172 gazdasági térségbe (economic areas) sorolták (80 %-uknál a térségek közötti ingázási ráta 1 %-knál kisebb) Franciaország: nagyvárosi térségi közösség, agglomerálódott térségi közösség, települési közösség
⇒ létrejönnek a közigazgatástól független gazdasági térségek a befektetések, munkahelyteremtés koordinálására c) homogén régió (homogeneous region) Lényege: elemei között kicsi a szóródás (a mezőgazdaság modellezése, természeti tájegységek) ISARD-féle regionális gazdaságtani felfogás: „régió, az országon belüli területi egység, amit vizsgálatunk szempontjából lehatárolunk”. Régió, mint „nyitott” gazdaság (egy országon belül): - nincs teljes körű adatgyűjtés (export, vám, ingázás stb.) - az árumozgásokról (külkereskedelmi statisztika) nincs adat Sokféle egymástól eltérő területi beosztás van (Magyarországon is) pl. tervezési-statisztikai kistérség, munkaügyi körzet áramszolgáltatók (területi monopóliumok) (kb. 16-17 eltérő területi beosztás: kis magyar „őskáosz”) 5. Az EU területi beosztása: a NUTS rendszer NUTS - Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques (politikai-tervezési régió) A régiók fajtái:
- normatív - funkcionális
6
Normatív régiók (az EU-ban, a Régiók Bizottsága javaslata): - egy államon belül van - saját intézményes politikai testülete van - az adott régióban normatív kompetenciával bír - a központi szervektől független végrehajtó szervekkel rendelkezik + identitása van ⇒ jellemző a regionalizálódás és regionalizmus Az EU-ban (15 ország) átlagos lakosságszám: NUTS 2: 1.800 ezer fő, javasolt tól-ig határ: 800-3000 ezer fő NUTS 3: 344 ezer fő, javasolt tól-ig határ: 150-800 ezer fő Funkcionális régiók: egy-egy célra átmenetileg szerveződnek (pl. eurorégiók, határmentiek) NUTS-rendszer: - hierarchikus: 5 egymásra épülő szintje van - történetiség és közigazgatás figyelembevétele - országonként eltérő - statisztikai (információs) és elosztási (regionális politikai) funkciók - öt szintű rendszer: - 3 regionális szint (felső három) - 2 lokális szint (alsó kettő) - NUTS-1: nagyrégió - NUTS-2: régió - NUTS-3: megye - NUTS-4: kistérség - NUTS-5: települések
(2002-ben 78) (211) (1093) (csak 6 országban) (kb. 100 ezer)
Az egyes országok eltérő sajátosságai is befolyásolják a területi beosztásokat, a NUTS-rendszert, az államberendezkedések alaptípusai: föderalizált, regionalizált, decentralizált, unitárius
7
A NUTS-rendszer szerepe az EU regionális politikájában: - Strukturális Alapokból támogatások szétosztása NUTS-2: elmaradottság NUTS-3: munkanélküliség, foglalkoztatottság 6. Területi beosztás Magyarországon 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről - régiók (NUTS-2) két típusa: - tervezési-statisztikai - fejlesztési (hasonló az EU-hoz: normatív és funcionális) - régiók (NUTS-2): 7 - megyék (NUTS-3): 19 + főváros - kistérségek (NUTS-4): 150 Fogalmak a törvényből: 5. § „ea) tervezési-statisztikai (nagy) régió: több megye (a főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység. eb) fejlesztési régió: egy vagy több megyére (a fővárosra), vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység. h) kistérség: a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége. i) térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, a kiemelt térség és a kistérség) összefoglaló megnevezése.” A törvényben szerepel: - statisztikai kistérség: normatív - területfejlesztési önkormányzati társulás: funkcionális
8
Tervezési-statisztikai kistérségek: NUTS-4 (a régi járás mintájára: ahol egy nap alatt gyalog el lehetett az ügyeket intézni a járásközpontban levő hivatalokban) - megyén belül vannak, városi központtal - 1996-ban 138 db, 1997-től 150 db - kialakításának alapelvei: - munkaerővonzási kapcsolatok - közlekedési kapcsolatok - közszolgálati (ellátási) kapcsolatok - nem lépik át a megyehatárokat - egy település csak egy kistérséghez tartozhat - legalább 2 település alkotja - városok társközponti szerepe Lényeg: 1996-tól a decentralizált területfejlesztési pénzek megyék közötti elosztásánál és megyén belüli felhasználásánál figyelembe veszik a kistérségek fejlettségét: Jelenleg vitatott kérdések: - az EU bírálja, hogy a régiók nem működőképesek (így nem kapunk támogatásokat, ami évente 200-300 Mrd Ft lenne) - a megyék háttérbe szorítása: régiók és kistérségek - gond: a kistérségek sem intézményesültek De közgazdasági szempontból, a „hatékonyság”: - a régiónak van „méretgazdaságossága”: infrastruktúra fejlesztés (repülőtér, autópálya, egyetemek stb.), tárgyalóképes és felkészült menedzsment - a kistérségek a lakossági ellátás keretei (jelenleg elaprózott és emiatt drága települési szolgáltatások): közoktatás (alsó- és középfokú), szemétszállítás (gyűjtés és elhelyezés), egészségügyi ellátás, hatósági (építési engedélyek, vállalkozói engedélyek) stb. ügyek
9
