Reconect (3): (www.reconect.org) SÓLYOM Andrea. Területalapú támogatások Udvarhelyszéken. Bevezető

Reconect 2011 3(3): 255–263 (www.reconect.org)

Sólyom: Területalapú támogatások Udvarhelyszéken

SÓLYOM Andrea Területalapú támogatások Udvarhelyszéken Bevezető Bár a mezőgazdaság szerepe sohasem korlátozódott kizárólag az élelmiszerellátás biztosítására, a szakpolitika csak az utóbbi évtizedekben kezdte hangsúlyozni ennek multifunkcionalitását és erre alapul a többfunkciós európai agrármodell megfogalmazása. Az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozást követően hozzáférhetővé vált néhány új típusú, gazdálkodásra vonatkozó támogatás. Románia annak a programozási időszaknak az elején csatlakozott a nagy közös formációhoz, amelyben egyre fokozottabb törekvések irányulnak a vidékfejlesztési politika reformjára, a támogatások racionalizálására, a mezőgazdaság szerkezetátalakítására, a diverzifikációra. Régiónk jelentős mértékben eltér az uniós átlagtól a gazdálkodással kapcsolatos jellemzők zömében: Romániában a mezőgazdasági terület aránya közel másfélszerese az EU-‐snak, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya körülbelül ötszöröse, az átlagos területméret egyhatoda a 27 tagállam átlagának, a bruttó nemzeti össztermékhez való hozzájárulása pedig három és félszer nagyobb, mint az EU-‐ban. Az unió gazdaságainak 29%, mezőgazdasági foglalkoztatottainak 20%-‐a Romániában található (Eurostat 2008). Ebből a szempontból Romániának „kulcspozíciója” van az EU-‐ban. A mezőgazdaságnak szintén stratégiai pozíciója van. Egyrészt minden államnak alapvető érdeke egy bizonyos önellátási szint biztosítása a mezőgazdasági termékekből. Másrészt környezeti, társadalmi, foglalkoztatási feladatokat is magára kell vállalnia (ökoszociális szolgáltatások) (Ángyán 2004). A mezőgazdaság szenvedő alanya és okozója is egyben a környezeti károsodásnak, az üvegházhatást okozó gázok 15%-‐áért felelős (itt elsősorban az állattenyésztésből származó metánról van szó – CH4). Az EU a világ legnagyobb élelmiszer-‐exportőre és egyben a világ legnagyobb élelmiszer-‐importőre. Az EU egyfelől ragaszkodik a római szerződésben lefektetett együttműködési normákhoz, másfelől új kihívások (pl. támogatások módosulása, fogyasztók egészséges élelmiszerek iránti igénye) hatására folyamatosan változik. A Közös Agrár Politika (KAP) az EU költségvetés legjelentősebb tétele, erős a mezőgazdasági lobbi, stratégiai pozíciója politikai, társadalmi és gazdasági összetevőkre egyaránt visszavezethető, a mezőgazdaság stratégiai helyzetével magyarázható: foglalkoztató, életforma-‐fenntartó, a vidékek jellegének megtartásában játszik szerepet Részben a globalizáció és az EU bővülésével járó kihívások hatására az utóbbi évtizedekben egyre inkább felértékelődik.

255



A kontextus: kihívások az új EU-‐ban A kibővült EU-‐nak különböző kihívásokkal kell szembenéznie. Ezek között vannak gazdasági, társadalmi, környezeti kihívások. Jelen írás csak a vidéki térségek kihívásaira fókuszál, amelyek szintén küzdenek demográfiai, humán erőforrásbeli, munkaerőpiaci, foglalkoztatottsági, gazdasági és környezeti problémákkal. Széles körben elterjedt humán erőforrás problémát képez a kedvezőtlen demográfiai helyzet. Európa vidéki térségeinek jelentős részét elöregedett korszerkezet jellemzi. Románia is hasonló változásokkal kell szembesüljön: az elmúlt néhány évtizedben a vidéki népesség elöregedőben van, míg egyes területekre az elnéptelenedés folyamata jellemző. Az említett problémák összefüggenek más társadalmi problémákkal: az infrastruktúra hiányával, a helyi intézmények és munkahelyek hiányával. Egy további helyi probléma, amely a humán erőforráshoz kapcsolódik, a mezőgazdasági ágazat és élelmiszer-‐feldolgozó ipar egyes területein a szükséges képzettség hiánya (Európai Bizottság 2006). Az esélyegyenlőség szempontjából veszélyeztetett csoportoknak számítanak a nők, fiatalok, idősek. Gazdasági természetű problémák: alacsonyabb jövedelemszint, alacsonyabb foglalkoztatási és magasabb munkanélküliség ráta, a szolgáltatói ágazat lassúbb fejlődése. A mezőgazdasági és más szektorokbeli jövedelmek közötti különbség óriási az utóbbi években, ahogyan azt az első ábra is mutatja (1. ábra). 1. ábra

Forrás: www.ec.europa.eu

256



„Európa mezőgazdaságának folytatódó átalakítása és modernizációja sok vidéki térségre súlyos terheket fog róni. A 15 régi tagállamban kb. 2 millió teljes munkaidős dolgozó fogja elhagyni az ágazatot 2014-‐ig. A 10 2004-‐ben csatlakozott tagállamban is kb. 1-‐2 millió teljes munkaidős dolgozó hagyhatja el az ágazatot, Romániában és Bulgáriában is 1-‐2 millió. Kb. 5 millió rejtett munkanélküli van a gazdaságokban. A kiemelkedően vidéki térségekben a kihívás az lesz, hogy elkerüljék a képzettség hiányához és az alacsony jövedelmekhez kötődő kizáródást. A távolabbi térségekben, ahol magasabb a mezőgazdasági foglalkoztatás az átalakítási folyamat irányítása fontos szerepet fog játszani a szélesebb értelemben vett vidéki térségben” (Európai Bizottság 2006). Elméletileg a KAP egyre inkább a környezeti károk megelőzéséhez járul hozzá (Európai Bizottság 2007). A zöldülés, moduláció és degresszió folyamatai a KAP legjelentősebb reformjainak számítanak (Ángyán 2004). Gyakorlatilag a régi modellek és eszközök újragondolásra szorulnak. Az egyik kérdés az, hogy milyen mértékben fenntarthatóak 27 tagállam esetén azok az eljárások és eszközök, amelyeket hat tagállamra dolgoztak ki. A kihívások egyre kevésbé kezelhetők tagállami szinten: együttműködésre és átfogó irányításra van szükség. A régi és új kihívások a hagyományos KAP-‐eszközök megváltozásában is szerepet játszanak: éghajlatváltozások, bioenergia, vízgazdálkodás, biológiai sokszínűség olyan területeknek számítanak, amelyek megelőző és megőrző tevékenységeket tesznek szükségessé az EU részéről. Hogyan érintik a változások régiónkat? Pl. tejkvóta megszűnése. Egyrészt az EU kompenzációs kifizetéseket nyújt a kedvezőtlen helyzetű területeknek, mint a hegyvidéki térségek; másrészt a hozzáadott érték növelése segítheti a gazdálkodókat a 2015 utáni helyzet megoldásainak megtalálásában, éspedig a termékek feldolgozása, amelyekre Udvarhelyszéken vannak sikeres példák. A hektáronkénti normatív területalapú támogatás 2008-‐ban 61 euró, 2009-‐ben 71 euró. A vizsgálat évében a szántóterület esetén 47 euró kiegészítő támogatás, bizonyos növényfajták esetén (pl. energianövény) támogatás: 45 euró, kukorica, napraforgó, repce, szója, 50 euró agrárkörnyezetvédelmi kifizetés, 58 euró hagyományos gazdálkodás (kézzel kaszálás), őszi vetés az erózió ellen további 130 eurót jelent, hegyvidéki, hátrányos helyzetű térségek támogatása 50 euró stb. Nagy terület, nagy állatállomány, gyenge talajminőség, védett terület közelsége stb. az éves támogatás az átlagos 600 (3 ha x 200 euró) helyett elérheti akár a 12.000-‐et is, igaz hogy ez egy szélsőséges példa. Kérdés, hogy mi a cél? Fenntartani a hagyományos kisgazdaságokat, vagy nagy mezőgazdasági farmok létrehozása? A támogatáspolitika alakításának folyamatát és a gazdálkodók döntéseit egyaránt befolyásolják gazdasági kényszerek. A Nemzeti Vidékfejlesztési terv az országos területhasználati arányokra épül. A területi különbségeket nem vették figyelembe. Ahogyan a 2. ábráról kiderül, jelentős különbségek vannak Románia és Hargita megye között a területhasználat szempontjából. A támogatási rendszer hátrányosan érinti a hegyvidéki térségeket.

257



2. ábra

Módszerek és források Jelen írás arra reflektál, hogy milyen mértékben vették, veszik igénybe az udvarhelyszéki gazdák a terület alapú támogatásokat. Településeket illetve kistérségeket hasonlítok össze, vizsgálom, hogy a területméretek, a gazdák száma illetve a kért és kapott szubvenciók hogyan változnak, milyen összefüggéseket mutatnak. Továbbá a támogatások felhasználásának helyzetét próbálom a helyi gazdaságszerkezetek kontextusában elhelyezni, értelmezni. A támogatások igénylése számos lokális jellemzővel összefüggésben állhat. Ezek között említhető a település demográfiai összetétele, foglalkoztatási szerkezete, az aktív és inaktív lakosság aránya, az aktív lakosság megoszlása az egyes gazdasági szektorok között, a domborzati és talajminőségbeli adottságok, az egyes területtípusok mérete, az állatlétszám, a helyi vállalkozások helyzete, az intézményekkel, közszolgáltatásokkal, infrastruktúrával való ellátottság, az információáramlás gördülékenysége, illetve személyi, családi aspektusoktól, mint az érintettek szakképzettsége, motivációja, tőkekészlete. Ezekről az összefüggésekről kevés friss adattal rendelkezünk. Úgy gondolom, hogy a felsorolt helyi jellemzők elemzése révén közelebb kerülhetünk a támogatások felhasználásának árnyaltabb értelmezéséhez. Két empirikus adatforrásra épül az írás mondanivalója. Egyrészt a községek statisztikai adatainak elemzésére, amelyek elérhetők az Országos Statisztikai Hivatal honlapján, másrészt egy 2010 április-‐ májusában készült kérdőíves felmérésen, amely az egyes községek demográfiai és gazdasági helyzetét célozta.

Eredmények A helyi sajátosságok és a területalapú támogatások közötti összefüggések elemzése előtt röviden bemutatom a területalapú támogatások helyzetét 2008-‐ban Udvarhelyszéken. Ebben a régióban

258



119.943 ha támogatható, 70.071 ha támogatott terület volt 2008-‐ban (a referenciaévben). A 3. és 4. ábra mindegyik községről tartalmaz részleteket: a támogatható és támogatott területek méretét és arányát. 3. ábra

4. ábra

259



Az igénylések száma Udvarhelyszéken 9.320 volt 2008-‐ban. A támogatások összértéke elérte a 52.796.520 lejt. Az 5. és 6. ábra a kérések számát, illetve az egyes községekbe befolyt összegeket tartalmazza. 5. ábra

6. ábra

260



A következőkben a Homoród – Rika – Küküllő Leader térség kerül röviden bemutatásra. Ezen a területen történik ugyanis a helyi sajátosságok és a területalapú támogatások közötti kapcsolatok elemzése. 17 önkormányzat tartozik ehhez a régióhoz. 1999 és 2009 között, tíz év alatt enyhén csökkent a lakosságszám 45.587-‐ről 45.094-‐re. A korszerkezet azt jelzi, hogy a régiót erőteljesen érinti az elöregedés folyamata: a lakosság 57%-‐a aktív korú, 27%-‐a idős és 16%-‐a kiskorú (14 év alatti). Az utóbbi öt év alatt ezerrel csökkent az aktív lakosság. A régió alapvetően vidéki térségnek számít, ennek megfelelően sajátosan alakul a gazdasági szektorok szerkezete: az aktív lakosság közel kétharmada mezőgazdaságban, közel ötöde iparban, 5%-‐a kereskedelemben, tizede pedig szolgáltatásokban dolgozik. A területek kétharmada mezőgazdaságban hasznosul, egyharmada erdő, út, híd stb. A mezőgazdasági területek harmada szántó, közel harmada legelő és több mint harmada kaszáló. A régióban 830 vállalkozás működik, többségük mikrovállalkozás. Az utóbbi néhány évben (főként a csatlakozás óta) 47 helyi fejlesztési projekt valósult meg az önkormányzatok által. A projektek főként infrastrukturális fejlesztést céloztak, amelyeket kormánypénzekből illetve a Sapard programból finanszíroztak, a beruházások értéke 48 millió lej körüli volt. A Homoród – Rika – Küküllő Leader térség területén a támogatható területek 49,94%-‐ára igényeltek a 2008-‐as év folyamán kifizetést, átlagosan községenként 1,8 millió lej értékben. Összefügg a demográfiai helyzet az igénylések számával. Minél nagyobb a település lélekszáma illetve aktív lakosainak száma, annál több igénylést nyújtottak be a 2008-‐as évben (7. ábra). 7. ábra

Igénylések száma

0,534

lélekszám

0,542 0,946

14-60 év közötti lakosok száma

Ahogyan az várható volt, a helyi területhasználati sajátosságok erős összefüggést mutatnak a támogatások igénylésével. Minél nagyobb a szántó és legelő területek mennyisége a községben, annál több igénylést nyújtottak be a helyiek (8. ábra). A 9. ábra a támogatások és a helyi fejlesztések közötti összefüggést illusztrálja. A kifizetések összege nő az utóbbi néhány évben a településeken lebonyolított projektek, főként infrastrukturális

261



beruházások összegének növekedésével. Ez az összefüggés azt mutatja, hogy a község gazdasági életképessége további fejlesztéseket ösztönöz. 8. ábra

Igénylések száma

0,493

Szántóterület mennyisége

0,542 0,497

Bevett területek mennyisége

9. ábra

Projektfinanszírozás Az utóbbi években

0,485

Támogatott területek mennyisége

0,498 0,955

Kifizetések összege 2008-ban

Következtetések Ahogyan az várható volt, a támogatásra jogosult és a támogatott területek mennyisége, az igénylések száma és a kifizetések összege erős kapcsolatot mutat egyes, a gazdálkodáshoz tartozó lokális jellemzőkkel, mint a lakosságszám, a mezőgazdaságban dolgozók száma, a szántóterületek, a megművelhető területek mennyisége valamint a legelőterületek mennyisége. Viszont más, szintén a gazdasági életet meghatározó helyi tényezőkkel – úgy tűnik – nincs kapcsolatban a területek támogatása. Ilyen a lakosság más szektorokban való megoszlása, a vállalkozások száma, a civil kezdeményezések. Ahhoz hogy egy mélyebb elemzés során magyarázó tényezőket találjunk a területalapú támogatások igénybevételéről, további kutatási javaslatok fogalmazódnak meg, éspedig fontosnak tartjuk a személyi, családi aspektusok elemzését: az érintettek szakképzettségét, motivációját, tőkekészletét.

262



Felhasznált irodalom Ángyán József (2004): Agrár-‐környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés: az európai agrárfinanszírozás új útja, Agrárium, 2004/4 Európai Bizottság (2006): Foglalkoztatás a vidéki térségekben: a munkahelyhiány enyhítése, Brüsszel, COM(2006) 857 végleges, http://ec.europa.eu/ Európai Bizottság (2007): Felkészülés a KAP reform „állapotfelmérésére”, Brüsszel, 20.11.2007, COM(2007) 722 végleges [online] http://eur-‐lex.europa.eu Európai Bizottság (2008): Az EU közös agrárpolitikájának bemutatása. [online] http://ec.europa.eu/agriculture/ Eurostat (2008): Europe in figures. Eurostat yearbook 2008, Eurostat Statistical books

263

Reconect (3): (www.reconect.org) SÓLYOM Andrea. Területalapú támogatások Udvarhelyszéken. Bevezető

Recommend Documents