Rangsorolás. Dr. Fábri György. Seregszemle. Jelentkezés. MELLÉKLET: Pályakövetés Melléklet a diplomás pályakövetõ rendszerrõl

szemeszter_32_december.qxp

2008.12.07.

20:42

Page 1

MELLÉKLET: Pályakövetés – Melléklet a diplomás pályakövetõ rendszerrõl

INGYENES

V. ÉVFOLYAM 8. SZÁM

ORSZÁGOS FELSÕOKTATÁSI MAGAZIN

Rangsorolás

Publicisztika

Intézmények sorrendben

Dr. Fábri György

Seregszemle Educatio 2009

Jelentkezés

A mesterek is februárban www.szemeszter.hu


2008.12.07.

20:42

Page 2


2008.12.07.

20:42

Page 3

TARTALOM

NAGYÍTÓ Hányadik a sorban?

4

Educatio kiállítás 2009

8

Mindenkinek február 15-e a jelentkezési határidõ

10

Jogi kérdésekben segít a Hallgató Ügyvédje

11

Kiforrott koncepció és stratégiák hiánya

12

Oktatási mûsor indult a Duna Tv-n

14

Õszi diákhitel-határidõ: december 15.

14

országos felsõoktatási magazin Megjelenik havonta az egyetemi és fõiskolai lapok terjesztési pontjain, országosan. Online-megjelenés: www.szemeszter.hu Kiadja: Shortcut Communications Kft. Felelõs kiadó: a Kft. ügyvezetõje Horváth Ágnes fõszerkesztõ

PUBLICISZTIKA

Szerkeszti a szerkesztõbizottság

Dr. Fábri György: A munkaerõpiac mítoszáról

16

Tomka Eszter olvasószerkesztõ, korrektor Munkatársak: Nagy Zsóka, Pór Károly, Szakács Anna, Takács Erzsi, Zákányi Virág

KULTÚRA

Lapterv és tördelés: Shortcut design

Roadmovie

20

ISSN: 1786-0253

„A reklám a kultúránk része!”

21

Terjeszti: Shortcut Communications Kft. Szerkesztõség: 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected]

SPORT Merész újdonságokat követelnek a Dunaújvárosi Fõiskola vízipólós lányai

22

Három sportágban a téli universiadén

23

Magyar Héraklész Görögországban – Nagy Péter vb-2.

23

Floorball-vb: verhetetlen északiak

24

MEFOB: öt sportág bajnokai, köztük Cseh Lászlóval

24

Értékesítés: Shortcut Communications Kft. Tibenszky Móni Lisa ügyfélkapcsolati igazgató 1035 Budapest, Miklós tér 1. Tel./Fax: (06-1) 273-3370 E-mail: [email protected] www.shortcut.hu

MELLÉKLET Pályakövetés

25

2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 3


2008.12.07.

20:42

Page 4

NAGYÍTÓ MI SZÁMÍT?

Hányadik a sorban? Intézmények rang és presztízs szerint

„A vállalati vezetõk felsõoktatási intézményekrõl alkotott képe egyfelõl fontos visszajelzés a felsõoktatási intézmények vezetõi számára, másfelõl hasznos segítség a felvételezni tervezõk számára”

A felvételizõk körében az egyetem vagy fõiskola kiválasztásánál még mindig az egyik legfontosabb szempont az intézmény híre, hogy mit mond róla a közbeszéd. Egyelõre olyan racionális és kézzelfogható érvek, mint a professzorok száma, az oktatók minõsítése vagy a kutatási lehetõségek kevesebbet nyomnak a latban, mint az elvárható vagy logikus volna. Pedig a rangsorok errõl is tájékoztatnak, idén már azt is pontosan megmondják, hogy mit vár a piac az egyes felsõoktatási intézményekben végzettektõl.

Intézmények rangsora a munkaerõpiac szerint Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzõ Intézetének (GVI) frissen publikált kutatását a Diploma 2009 kiadvány is tartalmazza, mely egyetemek és fõiskolák között állít fel egy sorrendet aszerint, hogy az adott intézmény 4 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER

diplomájának értékérõl hogyan vélekednek a munkaerõpiac szereplõi. A kutatásból kiderült, több cég tervez kevesebb friss diplomást felvenni, mint 2007-ben. Ez azt jelenti, hogy idén 11 százalékponttal nõtt a diplomás pályakezdõket foglalkoztató cégek aránya, ám a felvételükre vonat-


2008.12.07.

20:42

Page 5

NAGYÍTÓ

Szempontok A kutatás nyolc képzési területet vizsgált, melyek közül – az MKIK GVI szerint – elsõsorban a mûszaki és a közgazdasági karok presztízsrangsorai tekinthetõk a munkaadók szakmai tapasztalatait tükrözõ értékelésnek, ezért az elemzés is ezeken a képzési területeken mûködõ intézmények elismertségét mutatja be. A felmérésbõl kiderül, a gazdasági végzettségû pályakezdõk elhelyezkedési esélyei némileg romlottak idén, a mûszaki végzettségûeknél kedvezõbb a kép. A preferenciák feltérképezéséhez a kutatás során a vállalatvezetõket és a HR-menedzsereket arról kérdezték, hogy adott foglalkozási területen a felvétel során milyen felsõoktatási intézményben, illetve annak melyik karán végzett pályakezdõket részesítenek elõnyben. Ezzel egyrészt arra kívántak választ kapni, hogy adott foglalkozási területen milyen felsõoktatási intézmények, illetve karok diplomájával számíthatnak a pályakezdõk jobb elhelyezkedési esélyekre, másrészt pedig arra, hogy adott intézményben, illetve karon végzett diplomás pályakezdõnek milyen foglalkozásterületeken van a legnagyobb esélye az elhelyezkedésre.

kozó szándékok némileg visszafogottabbakká váltak. A megkérdezett cégek felállítottak egy rangsort is aszerint, hogy presztízs tekintetében szerintük melyik felsõoktatási intézmény áll az elsõ három helyen. Így preferencia- és presztízsrangsor alakult ki az értékeléseket követõen. A presztízsrangsor azt mutatja, hogy az üzleti szférában – képzési területenként – mely felsõoktatási intézményeknek van jó hírnevük, tekintélyük, azaz a pályakezdõket foglalkoztató cégek szemszögébõl mely egyetemi karok büszkélkedhetnek nagy, illetve a legnagyobb presztízzsel. Mivel a megkérdezettek akkor is mondtak véleményt az intézmények presztízsérõl, ha cégüknek nem volt köz-

vetlen tapasztalata az adott intézményen végzett diplomással, a preferencia-rangsort úgy kell értelmezni, hogy egyfelõl a preferáltabb diplomák több kaput, azaz több lehetõséget nyitnak meg az álláskeresõ pályakezdõk elõtt, és így számukra jobb elhelyezkedési esélyeket biztosítanak, mint a munkáltatók látókörén kívül esõ, kevésbé elismert intézmények diplomái. Másfelõl pedig a preferáltabb karokon végzettek nagyobb valószínûséggel felelnek meg a versenyszféra elvárásainak. Így ez a sorrend sokkal „keményebb” mutató, jobban tükrözi a versenyszféra tapasztalatát és kevésbé alapszik sztereotípiákon, mint a presztízsrangsorok.

Az elsõk A gazdasági és társadalomtudományi karok elsõ öt helyén fõvárosi intézmények állnak: a Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi és Közgazdaságtudományi Karai és a Budapesti Gazdasági Fõiskola Pénzügyi és Számviteli Kara. A Corvinus Egyetem Gaz2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 5


2008.12.07.

20:42

Page 6

NAGYÍTÓ

Négy éve a HVG-vel Negyedik éve vállalkozik a HVG arra, hogy különszámban jelentesse meg a felsõoktatási intézmények rangsorát. Immár harmadik alkalommal az Educatio Kht. – Országos Felsõoktatási Információs Központ Felvi-rangsorait közlik, és a hagyománnyá válást a rangsortáblázatokban is nyomon lehet követni: az idén ugyanis – a rangsorkészítési elvek és értékelési szempontok letisztulása után – már arra is lehetõség nyílt, hogy az elõzõ évben elért helyezésekkel összehasonlítva közöljék az adatokat.

dálkodástudomány és Közgazdaságtudományi Kar bár minden térségben vezetõ szereppel bír, utóbbi pontszámához jelentõs mértékben felzárkóznak vidéki intézmények, Kelet-Magyarországon a Debreceni és a Miskolci Egyetem Közgazdaság-tudományi Karai, Nyugat-Magyarországon pedig a PTE Közgazdaság-tudományi Kara és a BGF kihelyezett intézményei örvendenek az országos átlagnál jelentõsen jobb hírnévnek. A mûszaki és informatikai képzések közül az elsõ három helyen a BME karait találjuk. A BME Gépészmérnöki Kar és a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közel azonos mértékben elismert. Õket némileg lemaradva követi a BME Építészmérnöki Kar. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara a fõvároson kívüli intézmények közül a legelismertebb. A természettudományi karok között kiemelkedik az ELTE Természettudományi Kara, a pedagógiai, tanító- és óvóképzõ intézmények közül az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar örvend a legnagyobb országos elismerésnek. Az orvostudományi és egészségügyi karok között messze kiemelkedik a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara. A bölcsészettudományi karoknál az elsõ helyen álló ELTE Bölcsészettudományi Kar és a hasonló intézmények között tapasztalt presztízskülönbség az összes képzési terület közül a leginkább jelentõs. Az agrár-, kör6 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER

nyezettudományi és kertészeti karok közül a SZIE Mezõgazdasági, és Környezettudományi Kara, illetve a Debrecen Egyetem hasonló intézménye örvend a legnagyobb tekintélynek a versenyszféra szereplõi között. A jogi és igazgatási karok között a tavaly évhez hasonlóan az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara áll az elsõ helyen.

Mennyire fontos egy intézménynek, hogy rangsorban szerepeljen? A közelmúltban a diplomás pályakövetési rendszerrõl rendezett konferencián szakemberek többek között arról is tanácskoztak, miként vélekednek a felsõoktatási szféra munkaerõpiaccal való kapcsolatáról, hol tart annak kiépítésében, és legfõképp, hogyan tesz eleget a „megfelelésnek”. Egyes vélekedések szerint a munkaerõpiac véleményét túlértékelik a felsõoktatási intézmények, hiszen egy egyetemnek nem kizárólag az a feladata, hogy a munkaerõpiacnak képezzen, hanem hogy a lehetõ legtöbb kimûvelt emberfõvel az ország gazdaságát gyarapítsa. Korábbi szakmai tanácskozásokon az is elhangzott, a reputáció kiépítése érdekében nagyon fontos tényezõ, hogy az adott intézmény hol áll bizonyos rangsorokban, a csökkenõ felvételizõ-létszám mellett milyen felvételi eredményt produkált és hogy miként vélekedik róla a munkaerõpiac. A magyar felsõoktatás egyik legnagyobb szívfájdalma, hogy nem, vagy csak ritkán és hátul szerepel a nemzetközi értékelésekben. Legtöbbet a Times és a sanghaji Jiao Tong Egyetem által készített listát említik, ezekbe a Mûegyetem, a Corvinus és szegedi egyetem tudott eddig bekerülni. Miskolczi Norbert, HÖOK-elnök korábban ezt azzal indokolta, nem véletlenül nincsenek ott a többi intézményeink, hiszen ezekben a listákban


2008.12.07.

20:42

Page 7

NAGYÍTÓ

tók tartalma homályos vagy ellentmondásos is lehet. Az oktatási miniszter szerint egy pécsi egyetemistának vagy egy budapesti mûszaki egyetemistának nem egyszerûen csak egy szegedi meg egy debreceni a vetélytársa, hanem egy lyoni, egy milánói, egy hongkongi meg egy montreali. Hozzáteszi, a munkaadónak nem az számít, hogy a világ melyik tájáról jön a diplomás, hanem hogy mennyire értékes az a tudás, mennyit ér az a diploma, amivel rendelkezik – ilyen diplomát kell adni végzéskor.

idén 11 százalékponttal nõtt a diplomás pályakezdõket foglalkoztató cégek aránya, ám a felvételükre vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká váltak

Mit kezdjenek mindezzel a hallgatók, leendõ hallgatók?

hatalmas, több 10 ezer hallgatóval rendelkezõ univerzitások szerepelnek, ehhez a mi felsõoktatásunk túlságosan szétaprózott. Török Ádám közgazdász akadémikus, a Pannon Egyetem és a BME tanára azonban óvatosságra int, mikor ezeket a rangsorokat objektív felsõoktatási mérceként alkalmazzuk, mert egyszerû módszertannal, néhány mutató felhasználásával készülnek, és e muta-

Szakértõk szerint amellett, hogy a rangsorok készítése nagyon jó üzlet a készítõk számára, fontos tájékozódási szempontok lehetnek a továbbtanulni vágyóknak. Hozzáteszik azonban, tudni kell õket a helyükön kezelni, és okosan használni, hiszen bár hasonló szempontok szerint készülnek, mégsem hoznak pontosan egyforma eredményt. Rangsort az Educatio Kht., a Heti Válasz és a Népszabadság készít Magyarországon. SZAKÁCS ANNA 2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 7


2008.12.07.

20:42

Page 8

NAGYÍTÓ

Educatio kiállítás 2009 Mindenkinek, aki az oktatásban érintett Januárban a tavalyinál is nagyobb alapterületen várja látogatóit az Educatio 2009 Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás, a felsõoktatás éves seregszemléje. A Syma Sport- és Rendezvényközpont A és C csarnokában az összes hazai felsõoktatási intézmény mellett számos cég is képviselteti magát január 23-án és 24-én.

A

A 2000 óta megrendezett kiállításon a tavalyi évben csaknem 40 ezer látogató volt kíváncsi a nemzetközi és hazai egyetemek és fõiskolák standjaira, hogy feltérképezze lehetõségeit a felsõoktatási jelentkezési határidõ lejárta elõtt.

2008-as kiállításra korábban sosem látott számban érkeztek külföldi – például dán, kanadai, brit, svéd, svájci, tajvani – felsõoktatási intézmények, melyek potenciális hallgatókat láttak a magyar fiatalokban. A jelenség rámutat, hogy a hazai intézményeknek immár nemcsak egymással, de külföldi egyetemekkel és fõiskolákkal is versenybe kell szállniuk. A látogatók többsége a felsõoktatási felvételiben érintett 17–21 éves korosztályból és hozzátartozóikból került ki, de sok pedagógus, oktató és oktatásban jártas szakember is tájékozódott a standoknál. Csakúgy, mint a korábbi években, a 2009. januári kiállításra is nagy számban várnak a hazaiak mellett külföldi intézményeket és cégeket a szervezõk.

10 ezer négyzetméter A tízezer négyzetméter alapterületû kiállításon felsõoktatási intézmények, külföldi egyetemek, taneszközgyártók és -forgalmazók, nyelviskolák, szakképzõ intézmények, oktatással foglalkozó kutatóintézetek is részt vesznek.

8 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER

Ezzel pedagógusokat és intézményvezetõket is vonzanak a programok, hiszen nagy lehetõség számukra, hogy egy helyen ismerkedhetnek meg a szakma újdonságaival, a taneszközök és módszerek korszerûsödésével, továbbá az uniós pályázati lehetõségekkel. A szakmai érdeklõdõk mellett az alap- és középfokú oktatásban részt vevõket is színes programokkal, érdekes oktatási és készségfejlesztõ játékokkal fogadja a rendezvény. A legérintettebb korosztály azonban idén is az érettségi és felvételi elõtt álló fiatalok csoportja, akik egy helyen, szervezett módon ismerkedhetnek meg a hazai és a külföldi felsõoktatási kínálattal. Érdemes körülnézniük azoknak is, akik konkrét elképzelésekkel állnak a továbbtanulás elõtt, hiszen az áhított intézmény képviselõi az oktatási szolgáltatások mellett az elnyerhetõ ösztöndíjakról, a lakhatási szolgáltatásokról, a várható karrierlehetõségekrõl is tájékoztatást nyújtanak. Ilyen módon az Educatio kiállítás tekinthetõ egy országos nyílt napnak is, amellyel az izgalmas programok mellett idõt és energiát spórolhatnak a fiatalok. A rendezvényen természetesen az Educatio Személyes Ügyfélszolgálatának munkatársai is jelen vannak, hogy megválaszolják a felsõoktatási felvételi eljárással kapcsolatos kérdéseket. A részletes programról a www.educatio.hu/educatio2009 oldalon lehet tájékozódni. SÁRKÖZY LEA


2008.12.07.

20:42

Page 9


2008.12.07.

20:42

Page 10

NAGYÍTÓ

Mindenkinek február 15-e a jelentkezési határidõ Idén a mesterképzésekre is februárban kell jelentkezni Idén február 15-e az alap-, az egységes, osztatlan, a mester- és a felsõfokú szakképzés jelentkezési határideje egyaránt. A tavalyi gyakorlattal szemben tehát minden felvételizõnek február közepéig kell döntenie jelentkezésérõl vagy felsõoktatási tanulmányai folytatásáról. a határidõn túl benyújtott jelentkezési lap nem fogadható el, ezért érdemes idõben, február 15-e elõtt gondoskodni a jelentkezésrõl

D

ecember 15-én jelenik meg a Felsõoktatási felvételi tájékoztató – 2009. februárban induló képzések címû kiadvány, így minden felsõoktatás iránt érdeklõdõ már tájékozódhat a meghirdetett alap-, egységes, osztatlan, mester- és felsõfokú szakképzésrõl. Idén két kötetben: az egyik az alap- és egységes, osztatlan képzéseket, valamint a felsõfokú szakképzéseket, a másik pedig a mesterképzéseket tartalmazza. A meghirdetett alap-, egységes, osztatlan képzések száma várhatóan hasonló lesz a tavalyi évhez, az államilag támogatott keretszámok sem változtak, mindössze a különbözõ tudományterületek közötti arányokon módosított az oktatási kormányzat. A legtöbb helyet a mûszaki, majd a gazdaságtudományi képzés kapta. A mesterképzések esetében kicsit izgalmasabb a helyzet, hiszen idén várható az elsõ nagy „felvételi döm-

A keresztféléves jelentkezések határideje november 15-én már lejárt, 2009. január 5-ig még pótolhatják a jelentkezõk a hiányzó dokumentumaikat, módosíthatják az adataikat, illetve egy alkalommal változtathatnak a megjelölt szakok sorrendjén. Nem sokkal késõbb, január 15-e környékén megállapítják a ponthatárokat. Az Oktatási Hivatal minden jelentkezõre vonatkozóan besorolási döntést hoz, és errõl – a jelentkezõ valamennyi jelentkezésére vonatkozó pontszámítással együtt – írásban értesíti a jelentkezõt. A megállapított ponthatárokat a felvi.hu oldalon olvashatják az érintettek. Sikeres felvételi esetén a döntésrõl a választott intézmény is küld értesítést a felvettnek. 10 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER

ping”. A tavalyi 3500 elkülönített államilag támogatott hellyel szemben idén több mint 21 ezer államilag támogatott helyet csoportosított az oktatási tárca az MA és MSc képzésekre. Ehhez igazodva a felsõoktatási intézmények is igyekeztek széles skálán akkreditáltatni mesterképzéseiket, így az alapképzésben utolsó évesek, illetve a korábban végzettek, de továbbtanulni szándékozók feszült kíváncsisággal várhatják az idei meghirdetéseket. A jelentkezési határidõ tehát február


2008.12.07.

20:42

Page 11

NAGYÍTÓ

15-e, december 15. után a felvételizõk postai vagy elektronikus úton nyújthatják be jelentkezésüket.

Kevesebb hiba az internetes jelentkezésnél Évek óta egyre népszerûbb az e-felvételi, vagyis az internetes jelentkezés. Az e-felvételi számos elõnnyel szolgáló, megbízhatóan mûködõ rendszer, bárki belevághat, aki minimális felhasználói és internetes ismeretekkel bír. Egyik nagy elõnye az e-felvételinek, hogy a leggyakoribb hibák – amelyek a papíralapú, hagyományos jelentkezési lap kitöltésénél

jelentkezhetnek – elkerülhetõk, ugyanis a kitöltést számos segítõ funkció támogatja, az esetleges hibás adatokat pedig nem lehet elmenteni. Nem elhanyagolható további szempont a postai költség megtakarítása, a környezetkímélés, a sorban állással megspórolt idõ, valamint a kényelem. Az e-felvételi a felsõoktatási felvételi eljárás hivatalos honlapján, a www.felvi.hu oldalon érhetõ el. Fontos, hogy a határidõn túl benyújtott jelentkezési lap nem fogadható el, ezért érdemes idõben, február 15-e elõtt gondoskodni a jelentkezésrõl. ZÁKÁNYI VIRÁG

A jelentkezési határidõ tehát február 15-e, december 15. után a felvételizõk postai vagy elektronikus úton nyújthatják be jelentkezésüket.

Jogi kérdésekben segít a Hallgató Ügyvédje A jelentkezési idõszakban is jól hasznosítható szolgáltatás a felvi.hu oldalon elérhetõ Hallgató Ügyvédje, amely bármilyen felsõoktatást érintõ jogi kérdésben segít eligazodni. A hallgatók e-mailben tehetik fel kérdéseiket a szakjogásznak.

A

bolognai rendszer bevezetésével és a felsõoktatási törvény módosításával számos olyan kérdés maradt megválaszolatlanul a felsõoktatásban részt vevõk számára, melyekben sokszor még a tanulmányi osztályokon dolgozó intézményi munkatársak sem tudnak segíteni. A Hallgató Ügyvédje szolgáltatás a hallgatói jogviszonnyal, a kreditelismertetéssel, az államilag támogatott félévek számával, a passzív félévekkel, a párhuzamosan végzett képzésekkel vagy a külföldön végzett félévekkel kapcsolatos kérdésekre segít választ találni. Tavaly novemberben a legtöbb kérdés a gyesen/gyeden lévõ hallgatók költségtérítés alóli mentességével kapcsolatban merült fel, míg idén többek között a többciklusú képzés

második szintjén, mesterképzésben használatos jogi gyakorlatra vonatkozó kérdések várhatók. A bolognai rendszerrel és a képzési tematikák harmonizációjával megnõtt a lehetõsége a belföldi mobilitásnak is. Az esetleges átjelentkezés lehetõségérõl és ennek jogi feltételrendszerérõl is bõven találnak információt az érintettek a felvi.hu oldalon, vagy írhatnak a Hallgató Ügyvédjének az [email protected] címre. Az e-mailben igénybe vehetõ szolgáltatás a gyakran felmerülõ jogi kérdésekre összeállított egy válaszcsomagot, így könnyen elképzelhetõ, hogy a felvi.hu oldal Hallgató vagyok csatornájában elérhetõ Hallgató Ügyvédje menüpontra kattintva a tanácstalan hallgatók rögtön rátalálnak problémáASZ juk megoldókulcsára. 2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 11


2008.12.07.

20:42

Page 12

NAGYÍTÓ

Kiforrott koncepció és stratégiák hiánya Szakemberek a mesterképzések apropóján tárgyalták a magyar felsõoktatási struktúrát

Mesterképzések Magyarországon címmel rendezett konferenciát a Felsõoktatási Információs Szolgálat novemberben Budapesten, ahol oktatási szakemberek tárgyalták a bolognai rendszer hazai gyakorlatát, a mesterképzések helyét és szerepét a felsõoktatási struktúrában.

A

konferencián elõadást tartó szakemberek a bolognai rendszer hazai megvalósulását több ponton bírálták, többek között a felsõoktatási stratégia hiányát hangsúlyozták. A megszólalók a többciklusú képzés bevezetését szükségesnek, a kialakítását azonban koncepciótlannak és sok szempontból hiányosnak értékelték. Abban azonban megállapodtak, hogy érdemi visszajelzések és konzekvenciák 2011-re, az elsõ, mesterképzésben részt vevõ többezres létszámú évfolyam végzésének évében várhatóak.

Túl erõs alapszinten a szakosodás Baranyai Károly, a pécsi és szegedi egyetem oktatója elõadásában felhívta a figyelmet, hogy az európai felsõoktatási térség legfõbb célja a térségen belüli munkaerõ-mobilitás, a magyar felsõoktatás azonban még a hazai munkaerõpiaccal sem mûködik együtt. Szerinte elsõsorban az alapképzésben tapasztalható túlzott specializálódás a probléma, ami részben annak köszönhetõ, hogy megfelelõ koncepció hiányában a korábbi ötéves képzési tematikát a legtöbb tudományterület esetében elvágták a harmadik év végén, és így kettészedve alakították ki a két képzési szintet. „Magyarországon a BA, BSc képzést az egyetemi képzés alapozásaként fogják fel az intézmények, ahelyett hogy általánosabb, gyakorlati készségekre épülõ, a munkaerõpiacon jól 12 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER

A 2009-ben betölthetõ államilag támogatott mesterképzési létszám Általános Vállalkozási Fõiskola Budapesti Kortárstánc Fõiskola Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Gazdasági Fõiskola Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fõiskola Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Mûszaki Fõiskola Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Fõiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Eszterházy Károly Fõiskola Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Fõiskolája Kaposvári Egyetem Károli Gáspár Református Egyetem Károly Róbert Fõiskola Kodolányi János Fõiskola Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Magyar Táncmûvészeti Fõiskola Miskolci Egyetem Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája Nyíregyházi Fõiskola Nyugat-magyarországi Egyetem Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola Semmelweis Egyetem Széchenyi István Egyetem Szegedi Tudományegyetem Szent István Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Zsigmond Király Fõiskola

20 4 1221 486 25 2115 304 2191 100 2688 290 29 120 221 342 13 70 50 629 100 103 1074 710 293 2115 24 210 409 2353 671 50 66

Forrás: Diploma 2009

hasznosítható képzést valósítanának meg. Nincs felsõoktatási stratégiánk” – mondta Baranyai. A túlzott szakosodás problémájával Zalai Ernõ, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára is egyet-


2008.12.07.

20:42

Page 13

NAGYÍTÓ

értett. Szerinte a viszonylag kötött alapképzés után korlátozódik a következõ szinten lehetséges mozgás. Többen hiányolták az akadémiai és professzionális irányok elkülönülését. Zalai szerint a gazdasági alapképzésben nem válik szét kellõképp a professzionális és elméleti, akadémiai szakosodás, ami azt eredményezi, hogy a képzés nem készít fel sem a mesterképzésben elvárt szintre, sem a munkaerõ-piaci elvárásokra. „Nem lehet egyszerre a piacra és a tudományos, elméleti képzésre képezni hallgatókat” – mondta. Roóz József, a Budapesti Gazdasági Fõiskola tanszékvezetõje sokszor nem tartja indokoltnak és logikusnak a Magyar Akkreditációs Bizottság szakirányokon elõírt képzési és kimeneti követelményeit, mert szerinte sokszor ésszerûtlen és a képzés során tarthatatlan elvárásokat támaszt.

Fszk: a képzési piramis alja Baranyai Károly beszélt a bolognai rendszer bevezetésének európai szintû szükségességérõl. Az oktató szerint Európa a hirtelen jött felsõoktatási expanzió miatt döntött úgy, hogy átveszi az amerikai felsõoktatási képzési struktúrát, így volt ugyanis legegyszerûbben megoldható számára a tömegképzés problematikája. Ugyanakkor rámutatott, az Egyesült Államokban az elsõ szûrõ a középiskola után a nálunk felsõfokú szakképzésként (fszk) meghonosult képzési forma, az képezi a felsõoktatási piramis alját. Felszívja mindazokat, akik szakképesítést szeretnének és mégsem alkalmasak, vagy nem elég motiváltak a felsõoktatáshoz. Nálunk az fszk nem az elsõ szûrõ, sõt kevesebben tanulnak benne, mint doktori képzésben. Roóz József szerint azonban a cégek, az ipari szféra alulinformált a felsõfokú szakképzések tekintetében. „A cégek sokszor meglepõdnek, hogy

Még korrekció várható 300 szakot akkreditált a Magyar Akkreditációs Bizottság, 160 mesterképzési szak indul 2009 februárjában és szeptemberében, ezzel Magyarország befejezte a bolognai rendszer bevezetését – mondta Manherz Károly felsõoktatási szakállamtitkár a konferencia nyitó elõadásán. Manherz beszámolt, hogy a 21 700 mesterképzési hely elosztásáról egy öttagú bizottság döntött, eddig 19 500 helyet osztottak el. „A törvénybe foglalt 35 százalékos korlát országos korlát, az intézményeknek járó helyek elosztására nem érvényes” – mondta az államtitkár, majd hozzátette, a kapacitásszám függvényében elõfordulhat, hogy egy intézmény a 2006-ban, alapszakon tanulmányaikat megkezdõk 40 százalékának megfelelõ számú helyet kap, míg máshova csak a hallgatók 20 százalékának megfelelõ hely jut. Az öttagú bizottság azonban áprilisban még felülvizsgálja az elosztott helyek arányát a jelentkezési mutatók ismeretében, ekkor még korrekció várható. Az államtitkár felhívta a figyelmet, a mesterképzések bemeneti követelménye intézményi hatáskör, mindössze a pontrendszer egységes. E szerint 100 pontot lehet elérni maximálisan, ebbõl 10 pont szerezhetõ elõnyben részesítés (többletpont) címén.

az igényként felmerült fszk már létezik” – mondta a szakember.

Változásra váró területek Összességében egyetértés volt a professzionális és akadémiai képzés közötti élesebb elkülönítés szükségességében, valamint több elõadó sürgette a finanszírozási rendszer megváltoztatását. Antal János, az Általános Vállalkozási Fõiskola fõigazgatója és Roóz József szerint is a felsõoktatásban elsõk között finanszírozási rendszert kellene váltani a csökkenõ hallgatói létszám miatt, szerintük ugyanis a hallgatói normatíva rendszere eredményezi a felvételinél tapasztalható minõségcsökkenést. Abban szintén megállapodtak az elõadók, hogy az alapképzésre épülõ mesterképzés csak abban az esetben mûködhet eredményesen, ha az elsõ szint biztos lábakon áll, kiforrott koncepcióval és straZÁKÁNYI VIRÁG tégiával mûködik. 2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 13


2008.12.07.

20:42

Page 14

NAGYÍTÓ

Oktatási mûsor indult a Duna Tv-n November 8-án indult a Duna Televízióban a Modern Iskola címû televíziós mûsor, amely minden hónap elsõ szombat délutánján kerül adásba.

A

televíziós magazin mûsor az oktatás-módszertani szaklap fõ célkitûzésével összhangban elsõsorban az informatikával támogatott oktatást helyezi elõtérbe, ezenkívül bemutat olyan korszerû oktatáspedagógiai megoldásokat, amellyel a tanárok élvezetessé tehetik óráikat, így a diákok jól motiválhatók mind a köz-, mind a szakképzés területén. A televíziós mûsort nemcsak tanároknak, hanem szülõknek, sõt gyerekeknek is ajánlják a szerkesztõi. Nem szokványos a forgatási módszer sem, hiszen a mûsorban egyáltalán nem találunk stúdióbeszélgetéseket, hanem az iskolákban, tanárok és diákok bevonásával készül a teljes mûsor, ahol a gyerekszáj rovatban a diákok mindig elmondják véleményüket egy-egy témával kapcsolatban. Talán a jó témáknak köszönhetõen már az elsõ mûsor felkeltette a határon inneni és túli iskolák érdeklõdését. Különösen sok visszajelzés érkezett a tanároktól arról, hogy az új, érdekes, innovatív megoldásokat, tippeket hogyan tudnák õk is felhasználni a tanításban, erre kértek a szer-

A következõ mûsor témái lesznek: Decbreceni Egyetem – háromdimenziós szívmûtét bemutatása. Debrecen – Mechwart András Gépipari és Informatikai Szakközépiskola – Cisco Hálózati akadémia bemutatása. Fiatalok fogyasztási szokásai. Tippek, kütyük – mûsorszerkesztõi szoftver bemutatása

kesztõségtõl tanácsot. Nagyon érdekesnek találták a nézõk azt, hogy már nemcsak a hagyományos módszerekkel, hanem „digitális” módon is lehet nyelvet oktatni, ami színessé teszi a nyelvórákat. Az adást a csatorna két hétköznap délelõtt ismétli, tehát egyes elemeit a tanárok hasznosíthatják a tanórákon is. A pörgõs, rövid, lényegre törõ riportok és az oktatással kapcsolatos fontos információk jól kiegészítik a Modern Iskola szaklap küldetését, és felhívják a figyelmet arra, hogy a modern technológiák használata hasznos és szórakoztató lehet tanárok és diákok számára. ASZ

KÖZÉRDEKÛ INFORMÁCIÓ

Õszi diákhitel-határidõ: december 15. Idén itt az utolsó alkalom azoknak, akik eddig még nem kértek diákhitelt, de szeretnének pénzhez jutni ebben a szemeszterben. Ez az összeg akár 200 ezer forint – a költségtérítéseseknek 250 ezer forint – is lehet.

A

ki 2008. december 15-ig leadja az igénylését, az 2009. január 15-én hozzájuthat a teljes õszi félévre járó (öthavi) diákhiteléhez. A szükséges papírokat a nagyobb postahivatalokban, illetve néhány bank- és takarékszövetkezeti fiókban lehet leadni. Aki lekési a december 15-i határidõt, az végérvényesen elesik az õszi szemeszterre esedékes pénztõl. A diákhitel a hallgatókért van. Bármely 40 alatti magyar hallgató hitelbírálat nélkül, egyszerûen hozzájuthat. Ezzel a szabadon felhasználható kölcsönnel több pénz jut a hasznos dol14 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER

gokra, ugyanakkor lehetõség nyílik a sokszínû diákéletre is. Csak a tanulás befejezése után kell törleszteni, ráadásul a banki hiteleknél jóval könnyebben visszafizethetõ. A kötelezõ törlesztõrészlet független a kamattól, hiszen csak az egyén jövedelméhez igazodik. Van elõtörlesztési lehetõség, ami díjmentes, sõt az így befizetett pénz közvetlenül a tõketartozást csökkenti. A diákhitel nem bankhitel. A Diákhitel Központ – a jogszabály szerint – önköltségi (nonprofit) elven, üzleti haszon nélkül ad hitelt a diákoknak. További info: www.diakhitel.hu


2008.12.07.

20:42

Page 15



2008.12.07.

20:42

Page 16

PUBLICISZTIKA

A munkaerõpiac mítoszáról

A

rendszerváltoztatás után bõ évtizednek váljon a munkaerõ-piaci gyors érvényesülés, kellett eltelnie, hogy a „közbeszédnek” mint értékmérõ. A mai felsõoktatási beszéd szenevezett nyilvánosságban a magyar felsõrint az az értékes diploma, amely a végzés után oktatásnak legyen végre értelmezési kerete. Adgyors elhelyezkedéshez segít, mielõbb magas fidig a médiaérdeklõdés alacsony szintjét csak a zetéssel, lehetõleg divatos szakágban. felsõoktatásra alkalmazott fogalmi rendszer kifiAmikor ennek a megközelítésnek a mindennomultsága múlta alul: néhány tandíjtüntetéshatóságát igyekszem a továbbiakban viszonylatudósításban és a „kevés pénz” „sok hallgató” gossá tenni, természetesen nem fontosságát tatoposzok használatban merült ki az egyetemekgadom! A Hermann Hesse által oly érzékletesen fõiskolák ügyének feldolgozása, értelmezése. leírt „Üveggyöngyjáték” nyilvánvalóan nem leMindehhez képest het mintája a ma felsõoklátványos elõrelépés volt az tatásának. Ráadásul a „A mai felsõoktatási beszéd szerint munkaerõ-piaci szempont ezredforduló után néhány évvel, amint megjelent a hangsúlyozása kritikai az az értékes diploma, amely a munkaerõpiac, mint igavégzés után gyors elhelyezkedés- beszéd a mai felsõoktatással zodási pont a felsõoktatási szemben, hiszen a jelenlegi teljesítmény értékelésében. hez segít, mielõbb magas fizetés- struktúra és mûködésre sel, lehetõleg divatos szakágban.” ellenében fogalmaz – márUgyan már a kilencvenes évek elején indultak kezdepedig erre a mûködre ményezések a munkaadók és a képzés kapcsovalóban ráfér az alapos felrázás. A munkaerõlatának intézményesítésére (például a Lajos Tapiaci szempont túlfeszített és egydimenziós más mûegyetemi professzor által szorgalmazott használata attól válik veszélyessé, merthogy Gazdasági Vezetõk Kerekasztala), azonban a tehiányoznak mellõle azok a fogalmak, amelyek matika igazi karrierje csak néhány évvel ezelõtt megragadják a felsõoktatás többfunkciós jelkezdõdött, hogy azután szinte egyeduralkodóvá legét, hagyományát és közösségi misszióit. Ha a jól hangzó „munkaerõ-paci szempontok” frázis mögé nézünk, igencsak tagolt és gyakran Dr. Fábri György egymásnak nyilvánvalóan ellentmondó A Magyar Tudományos Akaérdekeket mutató mátrixot találunk. A munkaadó démia kommunikációs igazminél jobb és több munkáért minél kevesebb gatója, a Felsõoktatási Mûdíjazásban érdekelt, a munkavállaló viszont hely szakfolyóirat fõszeréppen ellenkezõleg. A nemzetgazdaság egésze a kesztõje, az UnivPress Felhigh-tech és fenntarthatóan növekvõ, stabil válsõoktatás Kutató Mûhely velalkozási tevékenységet igényli, miközben zetõ kutatója. 1964-ben szümunkaadók és munkavállalók napi érdekei letett Budapesten, 1988-ban gyakran a konjunkturális ágazatokat és diplomászerzett diplomát az ELTE-n, kat használnák. A diplomások annál esélyeseb2000-ben védte meg kandidátusi disszertációját bek, minél alaposabb és sokágúbb képzést kapegyetemfilozófiai témakörben. 1988-ban az nak, ami hosszabb képzési idõt, több oktatót stb. országos hallgatói önkormányzati mozgalom igényel – a költségvetési hatékonyság szószólói a egyik kezdeményezõje, az 1989-ben alakult rövidebb képzési idõt és a mielõbbi munkába országos hallgatói önkormányzati szövetség lépést szorgalmazzák. Látható tehát, hogy csepalapítója, elsõ elnöke. Jelenlegi kutatási területe a pet sem egysíkú és egyérdekû a „munkaerõtudomány kommunikációja, ezt mûveli a gyakorpiac”, így emlegetésétõl nem is várhatunk egyelatban is: a Mindentudás Egyeteme szakmai temes megoldókulcsot a felsõoktatás kérdéseire. vezetõje, tudománymédia projektek gondozója. Még inkább óvatosságot javaslok, amikor a nemritkán évtizedes távlatra elõre jelzett és/vagy 16 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER


2008.12.07.

20:42

Page 17

PUBLICISZTIKA

tervezett munkaerõ-piaci igények alapján ítélik meg a felsõoktatás teljesítményét! Közgazdasági iskolák nagy vitája általában a gazdasági tervezhetõség kérdése – mind a terjedelem, mind a kompetencia túllépése lenne, ha errõl írnék ehelyt. A felsõoktatás-politika kapcsán azonban érdemes néhány érvet áttekinteni. Ha konkrétan számba vesszük a diplomás munkavállalók valóságos munkaerõpiacát, azt látjuk, hogy a végzettek jelentõs része (az arány hozzávetõleg egyharmados) a költségvetési szférában helyezkedik el. A pedagógusok, orvosok, közhivatalnokok száma közvetlenül társadalmipolitikai döntésektõl függ: ha a politikai konszenzus fontosnak tartja a kistelepülések iskoláit, értelemszerûen jóval több tanárra van szükség, mint ha a koncentrált iskolaszerkezet válik általánossá, stb. Ezeket a döntéseket, mivel közakaratból, nem pedig gazdasági folyamatokból következnek, semmiképpen sem lehet prognosztizálni. Vagy a közszférán kívülre tekintve: ha például az országot gyógyfürdõ-paradicsommá tevõ koncepció kormányzati program lesz, lényegesen megnõ a geológusok iránti kereslet – és így tovább. A diplomák munkaerõpiacának tervezhetõségérõl szembenálló álláspontok fõ téziseit sorra véve nem a vitát eldönteni, hanem éppen, hogy nyílttá tenni javaslom: A munkaerõ-piaci igények (általánosabban a gazdasági folyamatok) tervezhetõk, prognosztizálhatók.

A prognózis korlátozottabb érvényû annál, minthogy alkalmazni lehessen felsõoktatási rendszerszintû döntésekhez.

Az adott gazdaságitársadalmi struktúrának/fejlettségi szintnek kell megfeleljen a képzési kibocsátás.

A képzettség dinamizáló erejû a társadalomban, gazdaságban, egészséges lehet az aszimmetria.

A végzés utáni elhelyezkedés és fizetés az értékmérõ.

A képzés eredménye nem közvetlen munkaerõ-piaci pozíció, hanem egy életpálya-esély.

Adminisztratív, köz- A felsõoktatás önmozgásában gazdasági ponti eszközrend-

szerrel lehet/kell szabályozni a felsõoktatási folyamatokat.

érdekeltségi eszközökkel (a képzés beárazása, az egyéni és közösségi befektetések kockázatának érvényesítése) és felsõoktatási nyilvánosság erõsítésével kell a nemzeti és regionális szempontot és szakértõi álláspontokat megjeleníteni.

A munkaadók elvárásait kell érvényesíteni a képzésben és a tanulmányi szerkezetben.

A felsõoktatás hagyományos értékeit kell érvényesíteni a képzésben és a tanulmányi szerkezetben, mert ezekkel versenyképes társadalmi-gazdasági szereplõ az egyetem.

Központi tervezést segítõ kutatásokat és szakértõi intézményeket kell közpénzbõl finanszírozni.

Érdekes felsõoktatási problémákat feltáró kutatásokra van szükség, amelyeket egyetemi és piaci forrásokból valamint egyenlõen hozzáférhetõ központi forrásokból kell finanszírozni.

Végezetül: eljött mostanára az õszinteség ideje a magyar felsõoktatásban. Ezek a kérdések nem dönthetõek el technokrata módon, mivel az eltérõ megközelítések mögött alapvetõen különbözõ társadalomképek és a felsõoktatási funkció-felfogások állnak. A magamét vállalva: a felsõoktatás dolga az is, hogy esélyt adjon polgárainak, a hallgatóknak és oktatóknak, valamint az egész nemzeti közösségnek a jelen korlátjain való túllépésre, az elõbbre lépésére, ne pedig konzerválja a nekünk jutott állapotokat. Szakítsunk az egységes felsõoktatás képzetével és a munkaerõpiac szûk felfogásával, szabjuk az életpályák és a gazdaság sokrétûségéhez a felsõoktatási intézménytípusok szabályozását és teljesítmény-elvárásait! Bizonyára vannak más érvényes felfogások is: fogalmazódjanak hát meg ezek, erõsödjön így a felsõoktatás nyilvánossága és a döntések megalapozása – többre megyünk ezzel, mint a munkaerõ-piaci mantrával. 2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 17


2008.12.07.

20:42

Page 18


2008.12.07.

20:42

Page 19

KERESZTREJTVÉNY Helyrag

Tapadós anyag

Megfejtés (1)

Elvakult

Városközpont

Virág jelzõje

Hajat köt

16 oldal

Vidítás

Égitest

Aranyos

Hiszékeny

Alá

Megfejtés (2)

Könnyedén arrébb száll

Görög betû Viszketõ betegség Egy bizonyos személy

Például Libabeszéd Gõgicsél

Oktatási intézmény

Ellenkezés

109 Ritka férfinév

Csap

Páratlan líra!

Bizmut

Árkus

Szaga Kis liba Vesszõi

Római 1

Megfejtés (3) Egy darabig

Olasz névelõ Óriáskígyó

Ökológiai gazdálkodási termék jelzõje Víziállat

Híres humoros „néni” Spray

Járom Fényérzékenység mérõszáma Páratlan Kékes!

Magyar üzletlánc

Elköszönés Nem szülõ szülõ Nemzeti Kulturális Alapprogram

Bicikli angolul

Fényforrás Elõtagként kettõs Indiai „torna”

Mégis

Homorú

Zeusz pusztító fia

Átfog Házas

Kiütés

Kevert zen!

Gyötrelem

Páros ráró!

Gramm

Áldja

Elõtagként: vissza, ellen Szél zúg!

Negyed hang

Étkeznél Elek! Nagy orosz folyó

Az elõzõ játék megfejtése: Radnóti Miklós egy versének egy versszaka: „A gyökérben erõ surran, esõt iszik, földdel él és az álma hófehér.” Az elõzõ keresztrejtvény nyertese: Kiss Janka, Parád Lili, Rangos Attila, Nagy Dezsõ, Németh Melinda. A megfejtéseket a [email protected] e-mail címen lehet beküldeni. A helyes megfejtõk jutalma 5 db CD, a Tom-tom Records felajánlása. 2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 19


2008.12.07.

20:42

Page 20

KULTÚRA

Roadmovie Hajósi Szabó Csilla örömjátékát díjazták a Faludi-filmszemlén A neves olasz filmrendezõ, Pupi Avati szívesen készítene közös filmet a Diákzsûri kategóriájában nevezett alkotások közül a Roadmovie címû film alkotójával, Hajósi Szabó Csillával. Az Aktív Szemeszter díját átvevõ fiatal rendezõ az immár 13. alkalommal, idén a bizalom hívószavával november 14–15-én megrendezett Faludi Nemzetközi Amatõrfilm-szemle és Fotópályázaton vehette át a fõdíjat. A fiatal alkotó a film elkészítésének történetérõl és a magyar érvényesülés nehézségeirõl számol be.

A mestertanítvány viszonyról „A filmes szakma abszolút a gyakorlatra épül, a tudás átadásának módszerén azonban még javítani kell hazánkban” – vázolta a magyar helyzetet Hajósi Szabó Csilla. Kifejtette: itthon még nem alakult ki olyan ideális mester-tanítványi viszony, melyben egy négy-öt fõs osztállyal egy oktató foglalkozna, aki a diákoknak saját gyermekeiként adná át minden megszerzett tudását. A technikai eszközök hiánya tovább nehezíti a megfelelõ gyakorlati ismeretek megszerzését, a filmes területen oktató felsõoktatási intézmények közül, szakmai kapcsolatai révén, még mindig kiemelkedik a Színház- és Filmmûvészeti Egyetem felszereltsége. Míg a vágással és operatõri munkával foglalkozók viszony„Fiatalon, társaim és jómagam meghívására, sok híres római filmes személyiség közül csak Fellini egyik forgatókönyírója válaszolt az invitálásunkra ezekkel a szavakkal: többet nekünk ne írjatok! Ezen mondat miatt én mindenkinek válaszolok, nem utasítom el a kezdetleges munkákat sem, hiszen az álmokat hagyni kell kibontakozni.” (Pupi Avati, Uránia Nemzeti Filmszínház, november 13-án)

lag könnyen találnak munkát a diploma megszerzése után, addig a rendezõk megélhetése sokkal nehezebb. A fiatalok ezért pályázatokon való részvételükkel mutathatják meg tehetségüket a tapasztalt filmesek elõtt.

Roadmovie – játék és munka egyben A külsõ finanszírozás hiánya pozitívan nyomta azonban rá a bélyegét a Roadmovie címû alkotásra, „a mintegy 23 perces, életrajzi ihletésû filmen nem érezhetõ semmiféle tõlünk független kényszer vagy elvárás, annak forgatása örömet és egyben egy izgalmas, kihívásokkal teli játékot jelentett a számunkra” – mondta el a díjazott rendezõ munkatársai nevében is. A pár fõbõl álló stáb – köztük a Csillával még az egyetemen ismeretséget kötõ, a két fõszereplõt játszó fiatalokkal – a Balaton-felvidéken egy hét alatt forgatta le a film kockáit, így született meg a Roadmovie az utazásról, a kilátástalanságról, egy barátságról, egy férfi-nõi kapcsolatról… TAKÁCS ERZSI



2008.12.07.

20:42

Page 21

KULTÚRA

„A reklám a kultúránk része!” A Reklámzabálók Éjszakáján hirdették ki november 29-én az Ifjú Penge versenyének gyõzteseit, a világon is egyedülállónak számító megmérettetésen a fiatal titánok a felvevõpiac korlátai nélkül engedhették szabadon fantáziájukat és mutathatták be, mit jelent számukra maga a reklám. Az Aktív Szemeszter különdíját Baráth Katalin rádióspotja nyerte el, a Hej halászok nevet viselõ alkotás felhívja a figyelmet: „A reklám a kultúránk része!”

A

délutáni és esti programra osztott Reklámzabálók Éjszakája ugyanannyira számított szórakozásnak, mint szakmai programnak. Baráth Katalin a progresszív és egyéb kategóriában pályázott Hej halászok nevet viselõ rádiós bejátszásával. Katalin szövegírói munkája miatt választotta ezt az általa a „legkonzervatívabbnak” titulált mûfajt. A magyar–történelem szakon végzett, azóta pedig egy reklámügynökségnél elhelyezkedõ fiatal hölgy munkájából adódóan számos tapasztalattal rendelkezik a területen tevékenykedni kívánó friss diplomásokról. „Sokan kötetlen munkaidõt és magas fizetést várnak ettõl a szakmától, valójában azonban napi nyolc- vagy akár 12 órás irodai munkát foglal magában” – mondta el Baráth Katalin. Hozzátette: a fiatalok számára kevés, az Ifjú Penge versenyéhez hasonló pályázat kínál lehetõséget a kreativitásuk kibontakoztatására, mely egyben az elfoglalt és túlterhelt szakemA marketing világát érintõ, jelenleg induló pályázatok: Dunaújvárosi Fõiskola – A média rólad szól: www.duf.hu Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája – Diplomát nekem!: www.mutf.hu, www.diplomatnekem.hu Traffic BTL – Traffic Awards: www.kreativ.hu

Az érvényesülés alapvetõ eleme A szakmai és közéleti szakemberekbõl álló zsûriben foglalt helyet a többek között a Modern Üzleti Tudományok Fõiskoláján oktató Sas István reklámszakember is, aki az Aktív Szemeszternek elmondta, „a reklámkészítés során a kreativitás csupán az érvényesülés egyik alapvetõ eleme. A kreatív állománnyal ugyan nincs probléma hazánkban, melyet az Ifjú Penge versenyére beadott mintegy 120 pályázat is jól mutat, a magyar közönség befogadóképessége elmarad a nemzetközi trendektõl, nyitottságának hiánya pedig megakadályozza a fiatalokat abban, hogy tehetségüket kibontakoztassák. Éppen ezért jelentett kiváló lehetõséget az Ifjú Penge pályázata, melyre korlátok nélkül beadhatták kreatív alkotásaikat.”

berek hibája is. „Leginkább az alacsony fizetést nyújtó gyakorlati munka útján kerülhetnek be a fiatalok a reklám világába, az intézmények által kínált képzések ugyanis nem képesek maradéktalanul átadni az itt használható tudást” – jegyezte meg az említett példával azonos utat bejáró nyertes. Szintén problémaként jegyezte meg, hogy a fiatalok sok esetben a sajtóban és a tévé képernyõjén látott és tapasztalt példákat követik, és nem mutatják meg igazi tehetségüket. Az Utópia, a Te érted és az Esti Film címet viselõ alkotások készítõi érdemelték ki az Ifjú Penge 2008 címet. A versenyen részt vett pályázatok megtekinthetõk a www.reklamzabalok.hu oldalon. TAKÁCS ERZSI 2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 21


2008.12.07.

20:42

Page 22

SPORT

Merész újdonságokat követelnek a Dunaújvárosi Fõiskola vízipólós lányai „Le a diszkriminációval! Ha a bírók láthatják a vízilabdás lányokat fürdõruhában, akkor õk, a bírók is vezessék fürdõnadrágban a meccseket” – tolmácsolta a válogatott Primász Ági a vízilabdás lányok javaslatait a hétvégén a Dunaújvárosi Fõiskolán (DF) rendezett elit bíróképzésen. Az eseményen az intézmény vízipólós lányai egy rendhagyó petícióval fordultak az Európai Úszó Liga (LEN) felé: egy óriási papírlapra írták fel játékszabály-módosító javaslataikat, provokatív elképzeléseiket, és nõiességük hangsúlyozására is felhívták a figyelmet.

A

pólós lányok indítványozták, hogy az egyenjogúság érdekében a bírák is viseljenek úszónadrágot a mérkõzések vezetése közben. Emellett kisebb kaput és valamivel nagyobb figyelmet követelnek maguknak, mint a férfiak, továbbá azt is szeretnék, hogy az immár rózsaszín labda az aktuális trendeknek megfelelõ divatszínekben kerüljön a kezük közé. A jelen lévõ három, holland, német és orosz nõi bírójelölt lelkesen üdvözölte a kezdeményezést. „Attól még, hogy élsportolók vagyunk, és az év nagyobbik részében 22 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER

keményen dolgozunk, bennünk is lakik egy nõ, aki észre akarja vetetni magát, akinek fontos a divat, és aki a medencén kívül is komfortosan érzi magát, ha például a nõiességét kell megmutatnia” – mondta Brávik Fruzsina, a csapat egyik tagja. A rendhagyó, pimasz ötletek mellett a lányok több komoly, szakirányú kérést is megfogalmaztak a leendõ bírák felé. Egyszerûbb szabályokat, videobírót, klubcsapatonként központilag maximalizált számú idegenlégióst és minden negyedben idõkérést hagyatnának jóvá a LEN-nel. A merész és provokatív lányok, akik közül többen a Dunaújvárosi Fõiskola hallgatói, petíciójukkal meglepték a leendõ nemzetközi bírákat, amelyet végül átadtak Jacques Racine-nak, a LEN képviselõjének. A svájci fõbíró, akinek javaslattételi joga van a szabá-


2008.12.07.

20:42

Page 23

SPORT

lyokat meghozó Nemzetközi Úszószövetségnél, barátságos ígéretet tett az újvárosi lányoknak arra, hogy beszámol akciójukról a liga elnökének, akinek személyesen viszi el a fõiskolás lányok által írt tekercset. A fõiskola fõtitkára, dr. Gyarmati Mariann elmondta, hogy az intézmény büszkén hirdeti, hogy náluk minden a hallgatók támogatásáról, lehetõségeik fejlesztésérõl szól. Ha a

vízilabdás lányok úgy gondolják, hogy javaslataik befogadása jobb teljesítményt hoz ki belõlük, akkor támogatják kissé furcsának tûnõ petíciójukat. A DF, mint a LEN oktatási központja, idén második alkalommal adott otthont a hazánkban egyedülálló elit bíróképzésnek, ahol nemrég kilenc nemzet játékvezetõi kezdték meg tanulmányaikat. NAGY ZSÓKA

Három sportágban a téli universiadén

N

ovember 28-án tartotta soros ülését a Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sportszövetség (MEFS) téli és nyári universiadét elõkészítõ bizottsága. A tanácskozáson eldõlt, hogy a téli universiádén mely sportágak versenyzõi képviselik majd a magyar színeket Kínában. Az érintett sportági szövetségek javaslatai alapján döntés született arról, hogy a legkiválóbb magyar egyetemi sportolók alpesi síben, snowboardban és rövidpályás gyorskorcsolyában állhatnak rajthoz a 2009. február 18. és 28. között, a kínai Harbinban megrendezésre kerülõ XXIV. Téli Universiádén, az egyetemisták és fõiskolások olimpiai játékán. A név szerinti

nevezésre január elsõ hetében kerül sor. A szövetség folyamatosan tartja a kapcsolatot a nyári universiade érintett sportági szövetségeivel is, akik nagyrészt már elküldték szám és név szerinti javaslataikat. A XXV. Nyári Universiádé Belgrádban lesz 2009 júliusában. Biztosnak tûnik, hogy a labdajátékok közül férfi, nõi vízilabdában és labdarúgásban lesz magyar csapat a játékokon. Férfi röplabdában és nõi kosárlabdában még nem született döntés magyar csapat nevezésérõl, de folynak ez ügyben egyeztetések. Név szerinti bõ keretet jelölt meg a tornász-, az RG-, az úszó-, az asztalitenisz-, a vívó-, a vízilabda- és a cselgáncsszövetség.

Magyar Héraklész Görögországban – Nagy Péter vb-2.

36

ország 200 egyetemistája, illetve fõiskolai hallgatója vett részt a görögországi Komotiniben megrendezett I. Súlyemelõ Fõiskolai Világbajnokságon. Magyarországot kilencen képviselték az eseményen, közülük Nagy Péter a legnagyobb, + 105 kilogrammos súlycsoportban ezüstérmet szerzett. A „magyar Héraklész” össze-

sen 395 kilogrammot emelt a feje fölé, és csak három kilóval maradt el a versenyt megnyerõ ukrán ellenfelétõl, ugyanakkor a 3. helyen végzett török riválisánál 20 kilogrammal többet teljesített. A magyar hölgyek közül a legjobb eredményt Magát Krisztina ért el, aki 6. helyen végzett a + 75 kilogrammos súlycsoportban. 2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 23


2008.12.07.

20:42

Page 24

SPORT

Floorball-vb: verhetetlen északiak

N

ovemberben Finnország harmadik legnagyobb edzõközpontjában, Kourtaneban tartották a 3. Fõiskolai Floorball Világbajnokságot. A hat férfi- és négy nõi csapat három napon át napi két mérkõzést vívott. Magyarország a férfiak versenyében volt érdekelt. A mieink a nagy esélyes finnekkel kezdtek, és sajnos nem sikerült meglepetést okozni a késõbbi világbajnok házigazdák ellen, ahogy a folytatásban is elmaradtak a magyar sikerek, így végül a 6. helyen zárt csapatunk. A hölgyek versenyét Svédország nyerte.

FOTÓK : MEFS

MEFOB: öt sportág bajnokai, köztük Cseh Lászlóval

A

Magyar Egyetemi és Fõiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) õszi versenyei közül hagyományosan az egyik legnépesebb viadal az úszók bajnoksága. A budapesti versenyen idén is 17 különbözõ számban avattak gyõztest. A legismertebb bajnok közülük a BME hallgatója, Cseh László, aki egyéniben 100 háton és 200 vegyesen versenyzett, és nyert is háromszoros olimpiai ezüstérmeshez illõ fölénnyel. Az összetett csapatversenyben azonban az ELTE-vel holtversenyben csak 2. helyen végzett a BME, elsõ a Dunaújvárosi Fõiskola csapata lett. Atlétikában a novemberben megrendezett félmaratoni futóverseny egyben Egyetemi Nyílt Európa Kupa is volt, hiszen Magyarországon kívül még kilenc nemzet képviseltette magát a budapesti versenyen. A 21 kilométeres távot 121-en teljesítették. A hölgyek egyéni versenyét Gyurkó

Fanni, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem hallgatója nyerte meg, míg a férfiaknál az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákja, Szabó Gábor gyõzött. A csapatversenyt a Semmelweis Egyetem nyerte. A Szegeden megrendezett fallabdabajnokság hatalmas hazai fölényt hozott, ugyanis a férfiaknál (Kerényi Ádám), a hölgyeknél (Kecs-Nagy Helga) és a csapatversenyben SZTE-gyõzelem született. Kerékpárban Tahitótfalu adott otthont a MEFOB versenyének négy kategóriában. Férfi országúti kerékpárban a Szent István Egyetem hallgatója, Takács Ádám gyõzött, a hölgyeknél Laluska Veronika volt a leggyorsabb (ELTE). Férfi MTB kategóriában Melts András lett a bajnok (BGF), míg a hölgyeknél Harmat Rózsa (BCE) nyerte a versenyt. A piliscsabai terepduatlon-bajnokságon az összes számban a Semmelweis Egyetem (SE) hallgatói diadalmaskodtak. A férfiaknál Mester Bálint, a hölgyeknél Márkus Emese. A váltót az ELTE-BEAC elõtt nyerte meg az SE csapata.

AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍTOTTA: PÓR KÁROLY 24 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER


2008.12.07.

20:42

Page 25

Fejlõdõ hallgatói kultúrák Pályakövetési rendszerek külföldön és itthon

Rendszerszemlélet A diplomás pályakövetésrõl tanácskoztak szakemberek

MELLÉKLET A DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÕ RENDSZERRÕL


2008.12.07.

20:42

Page 26

PÁLYAKÖVETÉS

Fejlõdõ hallgatói kultúrák Pályakövetési rendszerek külföldön és itthon A diplomás pályakövetés a világ számos országában mûködõ gyakorlat, és bár országonként más-más szervezeti egységek és intézmények felelnek a kutatásokért, a cél azonos: információt szerezni a végzett hallgatók egzisztenciális sorsáról. Az eredményeket a felsõoktatásban érdekelt csoportok marketing- és stratégiai célokra használják, a vizsgálatban részt vevõ kutatóintézeteknek a tudományos munkában segítenek a visszajelzések, az oktatási kormányzat pedig a fejlesztési tervek kidolgozásában hasznosítja az adatokat.

A

diplomás pályakövetés szükségessége nem vitatható, jól példázza ezt, hogy a nemzetközi pályakövetés vizsgálatakor többnyire 25-30 éves múlttal mûködõ pályakövetõ rendszerekre bukkantak a vizsgálatot végzõ szakemberek. A vizsgálatok lényegében ugyanazon kérdéskört járják körül a különbözõ országokban. A kutatást végzõk kíváncsiak a munkaerõ-piaci integrációra, a tanulmányok és a munkaerõpiac összefüggéseire, az oktatási intézményben megszerzett kompetenciák és a munkahelyen elvárt képességek közötti kapcsolatra, a tanultak gyakorlati alkalmazhatóságára, valamint a képzõ intézménnyel való elégedettségre. A pályakövetési stratégia kidolgozása eltérõ, az országok többsége azonban a végzést követõ fél vagy egy évben keresi fel a végzett hallgatókat elõször. Tapasztalatok szerint a válaszolók aránya 30 és 60 százalék között mozog. A diplomás pályakövetés egyik legnehezebben kivitelezhetõ pontja a diplomások megkeresése, illetve a meggyõzés, hogy válaszoljanak. Több statisztikai hivatal saját adatbázisát használja, az egyetemekkel szorosabb kapcsolatokat ápoló központi 26 AKTÍV SZEMESZTER 2008. DECEMBER

szervek pedig az intézmények adataira építenek. A leggyakrabban postai úton és e-mailben keresik fel a végzett hallgatókat, esetleg ötvözik a két módszert. Ezt alkalmazza az olasz AlmaLaurea program, ahol a vizsgált alanyokat elõször e-mailben, majd levélben értesítik, így a válaszadók aránya 80 százalék körüli.

Érdekes sajátosságok Az egységes kérdések mellett az országok többnyire kiegészítik kérdõívüket saját kérdésekkel, a svájci BFS felmérésében például aktuális oktatáspolitikai és speciális képzési formákkal kapcsolatos kérdések is szerepelnek. Egyes pályakövetõ rendszerek kialakításának legfõbb nehézsége a távolság, Óceániában például 33 millió négyzetkilométeren élnek 1,3 millióan. A 12 szigetország közös tulajdonú és irányítású egyeteme, az 1968-ban alapított University of the South Pacific pályakövetését végzõ Tervezési és Fejlesztési Hivatal könyvutalvánnyal jutalmazza a válaszadókat. Az ír pályakövetés 37 éves tapasztalatával minden évben egy kiadványban, What do graduates do? címmel összegzi a felmért eredményeket, ezzel segítve a felsõoktatásban tanulókat karrier- és akadémiai pályájuk tervezésében. Az ír rendszer azon kevesek egyike, ahol az in-


2008.12.07.

20:42

Page 27

PÁLYAKÖVETÉS

tézmények karrierirodái telefonos interjúkra alapozzák eredményeiket, az anyaintézmény közvetlenül keresi fel volt hallgatóit, ezzel kiemelkedõen magas válaszadói arányt produkálva.

sikerrel megy az egyetemeknek, fõiskoláknak. Pozitív példa a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, ahol már 1999 óta figyelemmel követik diplomázott hallgatóik sorsát, az Eötvös Loránd TudoAz adatbázis kiépítésének mányegyetem Bölcsészettudományi legegyszerûbb módja Kara pedig novemberben jelentette Az Egyesült Államokban a pályakövemeg alumni magazinja, a Trefort-kert tés rendszere tagállami szinten zajlik, Magazin elsõ, nyitószámát. és jellemzõen egyszeri mintavételen Kezd egyértelmûvé válni az intézalapul. Elõfordul azonban, hogy namények körében, hogy egy sikeres gyobb lélegzetû kutatást végez valarendszer kiépítéséhez a legfontosabb melyik egyetem. A Michigan State lépés a szoros kapcsolat kialakítása University 46 ezer hallgatójával egyiaz alumni és az intézmény között. ke az Egyesült Államok top állami Ehhez viszont kétségkívül a legrövikutatóegyetemédebb út, ha az nek, ahol hoszintézmények a a legfontosabb lépés a szoros hallgatói évek szabb távú, 11 évet felölelõ kapcsolat kialakítása az alum- alatt megteremtik (1982–1993) azt a pozitív vini és az intézmény között alumnifelmérést szonyt, amely végeztek segítségével nem „Alumni Survey” néven. A válaszadás szakad meg a végzés évét követõen kimondottan magas arányát (67,5 sem a kapcsolat az intézmény és a százalék) részben az alma mater és a diplomás között. Az öregdiák-találvégzettek pozitív kapcsolatának tulajkozók, kiadványok, hírlevelek is ezt a donítják a szakemberek. célt szolgálják, ám szakemberek szeA magyar központi pályakövetés rint célravezetõbb olyan hallgatói rendszere kialakulóban van, egyelõre kultúrát kialakítani a képzés során, intézményi szinten zajlik a felmérés, amelynek koherens következménye a a volt hallgatókkal való kapcsolattartovábbi kapcsolat. ZÁKÁNYI VIRÁG tás pedig hol nagyobb, hol kisebb

A magyar központi pályakövetés rendszere kialakulóban van, egyelõre intézményi szinten zajlik a felmérés, a volt hallgatókkal való kapcsolattartás pedig hol nagyobb, hol kisebb sikerrel megy



2008.12.07.

20:42

Page 28

PÁLYAKÖVETÉS

Rendszerszemlélet A diplomás pályakövetésrõl tanácskoztak szakemberek Egy komplex és fenntartható modell kialakítása, valamint a szükséges tudásbázisok hozzáférhetõségének megteremtése a központi diplomás pályakövetõ rendszer célja – mondta Horváth Tamás programvezetõ, az Educatio Kht. munkatársa a november 26-án megrendezett központi diplomás pályakövetési rendszer projektnyitó konferenciáján, Budapesten.

H

orváth Tamás beszámolt, a rendszer kialakítása két szinten valósul meg: a központi rész kialakítása olyan támogatási és fejlesztési hozzájárulást jelent, amely segít javítani vagy kialakítani a diplomás pályakövetést, intézményi szinten pedig a szervezeti kultúra és a külsõ, belsõ kommunikáció kialakítása a cél. A központi rendszer feladata, hogy támogassa az intézményeket, és az azokban mûködõ alrendszereket mozgásba hozza. „A kettõs cél tehát egy komplex és fenntartható rendszer kialakítása, amely beépül az intézmények már mûködõ rendszerébe, valamint olyan szolgáltatások hozzáférhetõségének megteremtése, mint a központi adatbázisok, egy közösségi portál kialakítása, vagy a tudásbázis hozzáférhetõsége.”


A programvezetõ felhívta a figyelmet, az Educatio az elmúlt idõszakban húsz ország diplomás pályakövetési rendszerét vizsgálta és azok tapasztalatait összegezte. Továbbá tavasszal egy reprezentatív kutatással kívánja felmérni a már végzett és a még aktív hallgatók körében az egyes tudományterületeken belül differenciálható munkaerõ-piaci tényezõket. Várhatóan 2009 tavaszára egy módszertani kézikönyv, 2010-re pedig 25–30 intézmény számára egységes módszertani pályakövetõ rendszer készül el – mondta a programvezetõ.

Intézményi megvalósulás A pályakövetés rendszerének intézményi megvalósításáról dr. Gáti József, a Budapesti Mûszaki Fõiskola kancellárja számolt be. „2005 óta már Magyarországon is törvény írja elõ a diplomás pályakövetés alkalmazását, a diplomás pályakövetési rendszer pedig csak a folyamatos korrekció révén válhat sikeressé” – mondta. Gáti szerint a megújulás több elembõl tevõdik össze. Fontos, hogy az oktatás tartalma, a képzések fejlõdjenek, a kutatás területén erõsítsék a piac és az intézmények közötti kapcsolatokat. „Az alumni rendszerek segítségével, az elhelyezkedés vizsgálatával fontos információkhoz juthatunk a friss diplomások munkahelyi körülményeirõl, erõsíthetõ az intézményekhez fûzõdõ kötõdés, a humánerõforrás bevonásával regionális információkhoz juthatunk, és rang-


2008.12.07.

20:42

Page 29

PÁLYAKÖVETÉS

Diplomák, pályakövetés, a munkaerõpiac véleménye Az intézmények és a munkaerõpiac aspektusából beszélgettek a rendszer hasznosságáról oktatási szakértõk. Polónyi István, a Debreceni Egyetem dékánhelyettese szerint a pályakövetés négyszereplõs folyamat, érdekelt benne az intézmény, a munkaerõpiac, a hallgatók és az oktatáspolitika. Hangsúlyozta: minden szereplõ másra használja az eredményeket. Szerinte a munkaerõpiac, megegyezõen a felsõoktatással, sokszínû és szubjektív szereplõ. A munkaerõpiac és a felsõoktatás kapcsolatánál azt kell vizsgálni, hogy az állam minõségi képzésért fizet-e. Veres Péter, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Felsõoktatási Fõosztályának vezetõje elmondta, a pályakövetés az intézmények számára azért fontos, hogy az eredményeket beépíthessék a képzésfejlesztési stratégiájukba. A munkaadók viszont legalább akkora felelõsséggel kell hogy kezeljék a munkaerõ kiválasztását és megtartását, mint a képzõ intézmények az oktatási szolgáltatást. Gábor Kálmán szociológus szerint azért fontos

sorok állíthatók fel a különbözõ egyetemek, fõiskolák között. Az említett összetevõk mellett pedig az intézmények hatékony vezetése is jelentõséggel bír, mely az önértékelés révén hatékony minõségfejlesztést valósíthat meg” – mondta.

Az alumni a marketingcsomag része „Az alumni rendszer kialakítása a 19. században indult az Egyesült Államokból, mára Amerikában és NyugatEurópában az intézmények integrált marketingcsomagjának része” – mondta Serge L. Sych, a Közép-európai Egyetem alumniiroda-vezetõje, majd hozzátette: az intézmények a jelentkezõket már a felvételi során ügyfélnek tekintik, onnantól kezdõdik az alumnikapcsolat kialakítása. A szakember felhívta a figyelmet az alumni

az intézményeknek a hallgatók munkaerõ-piaci helytállását vizsgálni, mert a visszajelzett tapasztalatok már a képzés struktúrájának kialakításában is szerepet játszhatnak. Példaként említette, hogy egy mûszaki képzés esetében, ahol a hallgatók már második év végén kapcsolatba kerülnek a piaccal, átgondolandó a képzési struktúra. A szociológus szerint a magyar felsõoktatás abban az idõszakban van, amikor a saját stratégiáját kell megfogalmaznia és újragondolnia. Hozzátette: a bolognai folyamat sok pozitív és negatív komponenst hordoz, de a differenciált felsõoktatás ennek az eredménye. Fábri István, az Educatio Kht. munkatársa szerint a hallgatók megfelelõen tájékozódnak a képzést kínáló karrier- és egzisztenciális pályaképrõl, a diplomájuk értékérõl, mielõtt felsõoktatási intézményt és szakot választanak. Szerinte a munkaerõpiac és a felsõoktatás is differenciált, így egységes értékelése és elemzése nem lehetséges. Mint mondta: a munkaerõpiac véleménye túlértékelt, a rangsorokat pedig a helyükön kezelve kell értelmezni és használni.

rendszer kialakításában használható közösségi oldalakra, egy Amerikában végzett kutatás szerint az alumniigazgatók 73 százaléka például használja a Facebook portált a kapcsolatteremtésre. Elõnyük, hogy egy intézményi rendszernél jóval nyitottabbak ezek a már rendelkezésre álló rendszerek, az elérhetõségi arány jóval magasabb egy zártabb rendszernél, veszélye azonban, hogy az egyre bõvülõ kínálat nem garantálja a fenntarthatóságot – mondta. Úgy fogalmazott, manapság a pályakövetés, az alumni rendszer szükséges, elvárt tevékenység.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 4.1.3. kiemelt projekt keretében az Educatio Kht. kapta a megbízást, hogy koordinálja a központi diplomás pályakövetési rendszer kialakítását.

Munkaerõ-piaci „beválás” Egy vélekedés szerint az egyetemek, fõiskolák munkáját a munkaerõ-piaci beválás határozza meg, az elmélet abszolút mivoltát kérdõjelezte meg azonban elõadásában Fábri György 2008. DECEMBER AKTÍV SZEMESZTER 29


2008.12.07.

20:43

Page 30

PÁLYAKÖVETÉS

Hogyan érheti el a felsõoktatás a médiát? Újságírók fejtették ki véleményüket a felsõoktatás és a diplomaszerzés nyilvánossága témakörében, ahol a felsõoktatási intézmények kommunikációs stratégiájáról, a nagyobb sajtónyilvánosság elérése érdekében alkalmazandó formai és tartalmi változások szükségességérõl osztották meg tapasztalataikat az érintett szakma képviselõi. Az intézményi kommunikáció problémáiról, az egyetemek, fõiskolák pozicionálásáról hasonlóan vélekedtek a kerekasztal-beszélgetés résztvevõi. A hagyományos felsõoktatási hírek iránti alacsony érdeklõdésrõl számolt be Joób Sándor, az Index újságírója, aki elmondta, bizonyos oktatási hírek esetében honlapjukon csekély látogatottsági adatokat tudtak csak megállapítani. Azt is kifejtette, az intézmények által a különbözõ médiumok számára eljuttatott sajtóanyagokból az egyedi tartalmat hiányolja. Ennek ellenére az Index újságírója egyetértett Horváth Ágnessel, az Edupress fõszerkesztõjével, miszerint a felsõoktatás fontos téma, mellyel foglalkozni kell. „Évente 400 ezer fõ vesz részt az egyetemek, fõiskolák valamely képzésében, a hallgatók családja, barátai által pedig a lakosság mintegy tíz százaléka érintett a felsõoktatásban” – mondta el Horváth Ágnes. A felsõoktatási intézmények nyilvánosságát

a felsõoktatás számára a pr-alapú kommunikációs stratégia szolgálhat eszközként a médiában való megjelenés érdekében

érintõ problémák között sorolta fel Roberts Éva, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. kommunikációs igazgatója a megfelelõ tartalmak nem megfelelõ „csomagolását”. Hangsúlyozta ugyan, hogy a kutatási, fejlesztési eredmények komolyságát meg kell õrizni, ezt azonban a közleményektõl eltávolodva, kötetlenebb formában kell a médiumok számára eljuttatni. Az egyetemek, fõiskolák által szolgáltatott információkkal kapcsolatban az is kérdéses, milyen pozícióból kívánják megszólítani a szintén nem definiált célcsoportjukat. „Több felsõoktatási intézmény azonos megnevezéssel lép a nyilvánosság elé, ahelyett hogy a számos jellemzõjébõl kiválasztva egy szlogennel tenné ugyanezt, ehhez azonban megfelelõ bátorságra lenne szükség” – osztotta meg véleményét Joób Sándor. A pozicionálás, az önmeghatározás hiányára hívta fel a figyelmet az Edupress fõszerkesztõje is, aki szerint a felsõoktatás számára a pr-alapú kommunikációs stratégia szolgálhat eszközként a médiában való megjelenés érdekében. „Az intézmények nagyon nehezen tudják eladni magukat, a hetilapokat ritkán érik el az egyetemek, fõiskolák híreikkel” – támasztotta alá az említett problémát Riba István, a HVG szerkesztõje.

társadalomkutató. Abban egyetértenek a szakemberek, hogy a munkaerõpiac visszajelzései fontosak, illetve hogy a felsõoktatást átláthatóvá kell tenni. Ezzel kapcsolatban egy, a ’90-es évek második felében megfogalmazott provokáció arra hívja fel a figyelmet, hogy amennyiben a felsõoktatás nem alkalmazkodik a piaci környezethez, annak helyét átveszik a vállalatok, melyek maguk veszik kézbe a képzés rendszerét. Egy elgondolkodtató felfogás szerint azonban a prognózisok információi korlátozottak, hiszen bizo-


nyos közösségi, politikai döntéseket nem képes elõre jelezni és így beépíteni az intézmények képzési struktúrájába. ZÁKÁNYI VIRÁG, TAKÁCS ERZSI


2008.12.07.

20:43

Page 31


2008.12.07.

20:43

Page 32

Rangsorolás. Dr. Fábri György. Seregszemle. Jelentkezés. MELLÉKLET: Pályakövetés Melléklet a diplomás pályakövetõ rendszerrõl

Recommend Documents