RÁKOSMENTI SZÁZSZORSZÉP PROGRAM

RÁKOSMENTI SZÁZSZORSZÉP PROGRAM A Rákosmenti Százszorszép Óvoda Pedagógiai Programja Készült a 2011. évi CXC. törvény és a 2012. évi 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról – alapján, valamint a TÁMOP-3.1.4./09./1. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben” program szerint

Írta: A Rákosmenti Százszorszép Óvoda nevelőtestülete Hatályba lépés: 2013.09.01.

Tartalom Óvodánk jellemző adatai Mottónk, megszólítás 1. Óvodánk általános bemutatása 1.1. Az óvoda helyzetének meghatározása 1.2. Gyermekképünk, nevelési alapelvek 1.3. Óvodaképünk, küldetésnyilatkozatunk, jövőképünk 2. Óvodai nevelésünk célja és feladata 2.1. Nevelési célunk 2.2. Nevelési feladataink 2.3. Óvodánk személyi és tárgyi feltételei 2.4. A kompetencia alapú óvodai programcsomag rendszere 3. Nevelésünk keretei 3.1. Az egészséges életmód alakítása 3.2. Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés 3.3. Anyanyelvi – értelmi fejlesztés és nevelés 3.4. Az óvodai élet megszervezése – a migráns gyermekek társadalmi integrálása 4. Tevékenységi kereteink 4.1. A külső világ tevékeny megismerése 4.2. Játék, a tevékenységekben megvalósuló tanulás 5. Tevékenységformák 5.1. Verselés, mesélés 5.2. Mozgás 5.3. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 5.4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 5.5. Munka jellegű tevékenységek 6. A gyermekek fejlődési jellemzői általánosan az óvodáskor végére 6.1. A gyerek fejlődésének mérése, ellenőrzése 6.2. A tehetséges gyerek 7. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelési és fejlesztési programja 8. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során 8.1. A mozgásszervi fogyatékos gyermek 8.2. A látássérült gyermek 8.3. A súlyosan hallássérült – siket – és enyhébben hallássérült – nagyothalló – gyermek 8.4. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek 9. Óvodánk szervezeti felépítése 10. A szülő, gyermek, pedagógus együttműködés formái 2

3. oldal 4. oldal 5. oldal 7. oldal 8. oldal 9. oldal 10. oldal 11. oldal 15. oldal 15. oldal 19. oldal 23. oldal 24. oldal 26. oldal 29. oldal 32. oldal 33.oldal 34. oldal 35. oldal 36. oldal 38. oldal 40. oldal 41. oldal 42. oldal 46.oldal 47. oldal 48. oldal 50. oldal 52. oldal 53. oldal 55. oldal

11. Kapcsolataink 12. Az óvoda sajátos feladata: Gyermekvédelem 13. Az óvoda alapszolgáltatásai 14. A program személyi, tárgyi feltételei Felhasznált irodalom Érvényességi nyilatkozat Legitimációs záradék

56. oldal 58. oldal 61. oldal 61. oldal 64. oldal 65. oldal 66. oldal

Az óvoda neve és címe: Rákosmenti Százszorszép Óvoda 1171 Budapest, Rezgő u. 15. OM azonosító: 034639 Tel.: 257-88-17 E-mail: [email protected] Honlap: www.szazszorszepovoda.hu Az óvoda fenntartója: Bp. Főv. XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata 1173 Budapest, Pesti út 165. Tel.: 257-33-33 www.rakosmente.hu Az óvodai csoportok száma: 5 Az óvoda vezetője: Béres Károlyné A program készítője: A Rákosmenti Százszorszép Óvoda vezetője és nevelőtestülete Főbb idevonatkozó törvényi rendelkezések, jogi szabályozások:  1993. évi LXXIX törvény és módosításai kiemelten a 2003. évi LXI. törvény  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és végrehajtási rendeletei  363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet Az óvodai nevelés országos  alapprogramjáról  32/2012.(10.18.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelve

3

Mottónk: „A természet varázsát osztja bőven: A fában, a virágban és a kőben. Ó, nincs a földön oly silány anyag, Mely így vagy úgy ne szolgálná javad; De nincs oly jó, melyben ne volna vész, Ha balga módra véle visszaélsz!” (Shakespeare)

Tisztelt Olvasó! Programunkat az érvényes törvényi szabályozásokat figyelembe véve, jól működő hagyományainkra, értékeinkre építve, pedagógiai- és pszichológiai, elméleti- és gyakorlati ismereteinket összefoglalva hitvallásunk alapján készítettük. Felhasználtuk Dr. Havas Péter, Porkolábné dr. Balogh Katalin és Bakonyi Anna kutatásait, építünk filozófiájukra. Figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelveit. E dokumentumban az óvodánkban dolgozók egységes nevelési elveit, céljait, feladatait rögzítettük, melynek során figyelembe vettük lakókörnyezetünk sajátosságait, a szociokulturális hátteret, az óvodánkba járó gyermekek szüleinek velünk szemben támasztott igényeit. A Program bemutatja a szülők, érdeklődők számára óvodai életünket és segíti pedagógusaink napi munkáját. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy bár jól tudjuk használni útmutatónkat, szakmai fejlődésünk miatt időszerűvé vált konkrétabbá, egyértelműbbé tenni, programosítani. A legutóbbi jogszabályi változások is köteleznek bennünket programunk felülvizsgálatára, korszerűsítésére. 2008 szeptemberétől intézményünkbe fogadjuk azokat a sajátos nevelési igényű gyermekeket, akik mozgásszervi, érzékszervi (látás, hallássérültek) és beszédfogyatékossággal élnek. Ez a kiadvány szerkezetében a 2010-es Pedagógiai Program átdolgozott változata.

4

1. Óvodánk általános bemutatása 1.1. Az óvoda helyzetének meghatározása Óvodánk a XVII. kerület szélén, Rákoskerten, nyugodt, csendes, családi házas övezetben található. Alapító okirat szerinti férőhelyszáma 140 fő. Minden évben közel háromszoros a túljelentkezés. A fel nem vett gyerekeket a kerület óvodavezetőivel és a fenntartóval egyeztetve helyezzük el a kerületi óvodákban. Minden évben közel 100%-ban csak a körzetünkbe tartozó gyermekeket tudjuk felvenni. Óvodánk évente 100%-os kihasználtsággal működik. A beíratott gyermekek 90%-a 3 évesen, 10%-a 4-5 évesen kerül intézményünkbe. 80%-uk családból, 20%-uk bölcsődéből érkezik hozzánk. Adataink szerint az elmúlt évtizedben a családok szociokulturális háttere jelentősen nem változott, 98%-uk saját tulajdonban lévő házban lakik. Zömében átlagos anyagi helyzettel rendelkeznek. Akadnak olyanok is, akiknek gondot okoz az óvodáztatás, ezért ők a fenntartó által étkezési térítési díjkedvezményben részesülnek. A családok szerkezete legtöbb esetben ép, de vannak gyermeküket egyedül nevelő szülők is. Jellemző, hogy a családok többsége a gyermeknevelésben, gyermekfelügyeletben az óvodába hordásban igénybe veszi a nagyszülők segítségét. Legtöbb az egy és kétgyermekes családok száma. Hátrányos helyzetű (környezeti, anyagi, egészségügyi, szociális) gyermekek száma tanévenként átlagosan a létszám 10-12%-át teszi ki. Az ő helyzetüket, fejlődésüket az óvodapedagógusok és a gyermekvédelemmel foglalkozó kolléganő különös figyelemmel kísérik. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekünk évente 0-5 fő. Etnikai kisebbséghez tartozó gyermekünk 1-2 fő van évente. A szülők iskolai végzettségüket tekintve általában érettségizettek, illetve a középértelmiségi rétegbe tartoznak. A környezetünkben élő emberek többsége ismeri egymást és ajánlják egymásnak, a fiataloknak óvodánkat. A több mint hatvan éve működő óvodát igénybevevő szülők közül, ma már a második és harmadik generáció gyermeke jár hozzánk. A 2008/2009-es nevelési évtől új feladatunk a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása. Fogadjuk a mozgásszervi, érzékszervi és beszédfogyatékos gyermekeket. A szülőkkel szoros együttműködésben nevelve kérjük a különböző szakemberek, utazópedagógusok segítségét (kerületi EGYMI, stb). Az óvoda épülete két részből áll. A régebbi „öreg” épület, ahol most egy szükségterem, irodák, logopédiai foglalkoztató, öltöző helyiségek, valamint a tálalókonyha van, már az 1950-es években is óvodaként funkcionált. 1979-ben, négy tágas csoportszobával bővült intézményünk. Az új részt a régi épületrésszel egy üvegfolyosó köti össze. Az akkor megnyílt új termekhez, külön gyermeköltözők és mosdóhelyiségek tartoznak. Az ötödik csoportot, ami a régi épületben, a nevelői szobában működik, az egyre növekvő gyermeklétszám miatt, 1989ben szükségférőhelyként, átmeneti időre nyitotta meg az akkori kerületi Fenntartó. Rákoskert lakosainak száma fokozatosan nő, ezért várhatóan, még hosszú ideig 5

működnie kell a kialakított szükségteremnek. 2007-ben elkészült óvodánk bővítésének terve, mely szerint egy csoportszobával, egy tornaszobával, és a hozzájuk tartozó helyiségekkel bővülne intézményünk. Anyagi lehetőségek híján ez még várat magára, de bízunk benne, hogy hamarosan elkészül. A helyiségek komfortfokozata megfelelő. Világosak, tiszták, vonzó, esztétikus külső és belső környezetben fogadjuk a hozzánk érkező családokat és gyermekeiket. Négy csoportunkba azonos életkorú gyermekek járnak, egyben pedig a szülői igények kielégítése céljából vegyes életkorú csoportot szervezünk. Beiratkozáskor megválaszthatják a szülők, hogy mely csoportszervezési formát kérik gyermeküknek. Az SNI (érzékszervi, mozgásszervi és beszédfogyatékos) gyermekek csoportba történő beosztása az óvodavezető feladata. Számuk nem haladhatja meg a csoportlétszám 10 %át. Az óvoda épületét tágas zöldövezet veszi körül. Óriási fenyők, díszfák, cserjék, virágok találhatók itt. Az árnyékos, ligetes kert, barátságos kellemes hangulatot áraszt. Az udvar egyes részeit sövény, kerti tó, valamint sziklakert díszíti. Három éven keresztül minden évben elnyertük a „Szebb, virágosabb Rákosmentéért” díjat, így a vándorserleget véglegesen megkaptuk. A gyerekek játszóudvara tág, füvesített, mozgásfejlesztő fa és fémjátékokkal van felszerelve. A saját kis gyógynövénykert és a gyümölcsfák biztosítják óvodásaink tevékenykedtetését. 2000-től folyamatosan mérjük óvodánk, nevelőtestületünk erősségeit, fejlesztendő területeit. Erősségeink:  Jó levegő, kertes övezet (tagja vagyunk az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatának)  Gyermek – és családközpontú munkatársi közösség  Partnerközpontú működés  A munkatársak magasfokú szakmai tudása, többéves gyakorlata  A környezeti nevelés kiváló szintű művelése („Zöld Óvoda” cím elnyerése háromszor, „Madárbarát Kert” cím elnyerése, 2009-től a Zöld Óvodák egyik bázisóvodája vagyunk)  Jó szervezeti kultúra  Oklevél a „Közoktatás Minőségéért Díj” Partnerközpontú működés kategóriában (2002) Fejlesztendő területek:  Hiányzó helyiségek megépítése, zsúfoltság megszüntetése (tornaterem, felnőtt öltözők, orvosi szoba) a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet szerint  Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek szükségletei szerint kialakított környezet fejlesztése, folyamatos gyarapítása  Hiányzó eszközök, tárgyi feltételek beszerzése, folyamatos pótlása 6

 A kompetencia alapú nevelés jó szintű gyakorlati megvalósítása  Az óvodapedagógusok és a dajkák külső és belső továbbképzésének biztosítása a SNI gyermekek ellátásával kapcsolatban 1.2. Gyermekképünk, nevelési alapelvek Olyan gyermek nevelése, aki életkori és egyéni sajátosságainak megfelelően megtanul tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetében. Érzelmileg gazdag, pozitívan viszonyul az őt körülvevő világ iránt, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, együttműködő személyiség. A gyermek személyiségét Az óvodai nevelés országos alapprogram alapján így definiáljuk: az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségeit a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A tehetséges gyermek felfedezése és a tehetség kibontakoztatása a pedagógusoktól különleges odafigyelést igényel. Óvodánkba azokat az SNI gyermekeket vesszük fel, akik rendelkeznek a Szakértői Bizottság javaslatával, miszerint a szülő kérése alapján az illetékes vizsgáló intézmény biztosítottnak látja az érintett gyermek sérülés-specifikus fejlesztéséhez a feltételeket. (mozgásszervi-, érzékszervi-, beszédfogyatékosság). Befogadó intézményünk biztosítja minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, a hátrányok csökkentését, az esélyegyenlőséget. Pedagógiai attitűdünk nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának, sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Nevelési alapelveink:  Magas színvonalú, szeretetteljes nevelés megvalósítása az intézményben.  Az óvodában dolgozó felnőtt minta modell, melyen keresztül a pozitív viselkedési normákat közvetítjük a gyermek számára /nyitottság, őszinteség, segítőkészség, különbözőség elfogadása, tiszteletben tartása, a szeretet gazdag, változatos megnyilvánulási formái/.  Az óvoda felnőtt közössége az értő figyelem és a pozitív nevelés szellemiségét szem előtt tartja, módszereit alkalmazza.  A felnőttek tetteikkel sugározzák a feltétel nélküli szeretetet, a bizalmat, s azt, hogy: „Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre!”.  A szülők és pedagógusok szoros együttműködésével fokozzuk nevelésünk eredményességét.  Befogadó, elfogadó és segítő légkör a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre.  Esztétikus, az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe vevő tárgyi környezetet, családias, barátságos, elfogadó, szeretetteljes légkört teremtünk a fejlesztéshez és különösen nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek szabad játékára.  Óvodánkban nincs helye semmilyen előítélet kibontakozásának. 7

 A gyermekek érdeke mindenekfelett álló; elfogadó, az eredményeket értékelő környezetben nevelődnek.  A lehetőségekhez mérten nevelésünk során előtérbe helyezzük a rugalmasságot és a folyamatosságot.  Az óvodai élet során alapozzuk meg az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás szokásait.  Minden gyermeket saját képességeinek, egyéni készségeinek figyelembe vételével differenciáltan nevelünk, fejlesztünk.  Számunkra elsődleges a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, a gyerekeket megillető jogok, az alapvető szabadság tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosításával.  A gyermeki személyiséget gondoskodás, különleges védelem illeti meg.  Fontos, hogy a gyermek meglévő hátrányait csökkentsük.  A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmét.  Igény esetén a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését.  A kompetencia alapú programcsomag alkalmazásával építünk a négy őselemre (föld, víz, levegő, tűz) és ezzel színesítjük óvodai életünket. 1.3. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig, legfeljebb 7 éves korig nevelési intézmény. Óvodánk tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodások fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Közvetetten segítjük a kisiskolás korba való átlépés belső pszichikus funkcióinak fejlődését. Nevelésünkkel támogatjuk a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakulását. Az óvoda funkciói: óvó-védő szociális nevelő - személyiségfejlesztő Küldetésnyilatkozatunk megegyezik nevelési alapelveinkkel, az alábbi jelmondatunkat munkatársainkkal közösen valljuk.: „Érző szívvel, nyitott szemmel, harmóniában, az emberi értékek átadásával együtt a GYERMEKEKÉRT!”

8

Jövőképünk: Rákosmenti Százszorszép Óvodánk olyan intézménnyé szeretne válni:  amelybe minden szülő szívesen hozza gyermekét,  minden szülő bátran, bizalommal fordulhat kéréseivel, kérdéseivel az óvoda dolgozóihoz, mert biztos abban, hogy minden segítséget megkap,  ahol a gyermek az adott életkorában megfelelő diagnosztikában és egyéniségének megfelelően a legoptimálisabb fejlesztésben részesül,  ahol folyamatos, nyugodt alkotó légkör és mély empátiával, tisztelettel ötvözött eredményességre törekvés uralkodik,  ahol ésszerű és jogos azonosulásra alkalmas rendezőelvek érvényesülnek,  ahol a feladatok elvégzésében minden dolgozó a tőle telhető maximumot nyújtja,  ahol minden helyzetben a gyermek az elsődleges, de a felnőttek is jól érzik magukat, szívesen tartózkodnak közösségünkben és büszkék óvodájukra,  ahol folyamatos az önképzés és állandó a megújulás, rendszeres a dolgozók értékelése,  ahol minden pedagógus teljes mértékben elkötelezett a környezet megismertetése és megszerettetése iránt és e témában folyamatosan kutatja, fejleszti tudását a hatékonyabbá válás érdekében,  ahol a humor segíti a gyermek érzelmi fejlődését és a kapcsolatteremtés, konfliktuskezelés egyik formájaként érvényesül,  ahol a pozitív fegyelmezés módszereinek alkalmazása természetessé válik a dolgozók körében és az átadják a szülőknek,  akinek színvonalas szakmai munkáját az óvodánk közössége és fenntartója elismeri. 2. Óvodai nevelésünk célja és feladata 1994 óta végzett felméréseink szerint az alábbi társadalmi változások jelentkeztek környezetünkben:  rohanó életvitel,  élményforrások csökkenése,  természettől való elszakadás,  a sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelésének igénye a szülők részéről. Következmények, melyek az elmúlt években problémaként jelentek meg a hozzánk érkező gyermekek fejlődésében:  romló mentálhigiénés állapot (kapkodó, „vibráló”, ingerlékeny gyermek),  mozgásszegény életmód,  viselkedési normák lazulása,  helytelen beszédstílus,  meghosszabbodott óvodában eltöltött idő (10 óra).

9

2.1. Céljaink az egészséges és sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében Olyan gyermekek nevelése, akik:  élménygazdag környezetben, belső érésüknek megfelelően önálló, kreatív gondolkodású, stabil értékrendű, kompetens személyiséggé válnak,  pozitív érzelmi viszonyban vannak az őket körülvevő természeti és társadalmi környezettel,  magatartásuk életkoruknak megfelelően környezettudatos,  ismerik és életkoruknak megfelelően alkalmazzák az egészségmegőrző szokásés szabályrendszer alapjait,  képesek társaikkal és a velük kapcsolatban lévő felnőttekkel együttműködve tevékenykedni, kommunikálni, és a pozitív fegyelmezés módszereit alkalmazni,  ismerik mozgásszervi-, lelki- és szellemi értékeiket és hiányosságaikat, mellyel megtanulnak lelki feszültség nélkül együtt élni. 2.2. Nevelési feladataink  A sikeres nevelő munkához szükséges hely, idő, eszköz, légkör biztosítása.  A gyermekek mozgásszervi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: o az egészséges életmód alakítása, o az érzelmi, az erkölcsi nevelés és a közösségi nevelés biztosítása, o az anyanyelvi, és értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.  Az egészséges és a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődésének (alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés) biztosítása.  Szakemberek segítésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztés, a sérült területek, képességek fejlesztése, kompenzálása játékos, életkorhoz, terhelhetőséghez igazodó egyéni és csoportos foglalkoztatási formában.  Minden szükséges segítség megadása a sajátos nevelési igényű gyermekeknek hátrányaik leküzdéséhez (tárgyi, személyi feltételek).  Minden gyermeknél, de különösen a sajátos nevelési igényű gyermekeknél az eltérő fejlődési ütem figyelembevétele. A kompenzáció biztosítása, a sérült funkciók működésének differenciált és tudatos fejlesztése.  Az információszerzés biztosítása tevékenykedés, tapasztalatszerzés útján.  Viselkedési normák, a kulturált viselkedés szabályainak megtanítása.  Az egészségmegőrzés szokásainak beépítése napirendünkbe.  Az apró természeti csodák, változások egyéni felfedezésének, megtapasztalásának biztosítása a mindennapok során.  Az ép és sérült gyermekek közötti kölcsönös elfogadás és tolerancia kialakítása.  A migráns (ezért eltérő szociokulturális környezetből érkező) gyermekek szocializációja, társadalmi integrálása (önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése).  Előítélet-mentes, pozitív viselkedési minta az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek között. 10

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén:  Felismerik és megoldják társas kapcsolataikban jelentkező problémahelyzeteket, elfogadók és toleránsak egymással.  Ismerik, óvják-védik, gondozzák a közvetlen környezetükben lévő növényeket, kisállatokat.  Nem szemetelnek, ügyelnek környezetük rendjére, esztétikájára.  Szüleikkel közösen gyűjtik a háztartásban elhasznált papírt, zsírt.  Önállóan, egyéni képességeiknek megfelelően végzik a személyükkel kapcsolatos higiéniás teendőket.  Részt vesznek a mozgásos játékokban, esetleg önállóan kezdeményeznek is.  Társaikkal, felnőttekkel képesek együttműködni.  Beszédük érthető, kifejező.  Értékrendjük kialakult: o önállóan alkotnak véleményt, o kíváncsiak a másik gyermek véleményére, o együttműködőek, o képesek érzelmeiket beszéddel is kifejezni o képesek uralkodni érzelmeik felett.  Játéktevékenységük élménygazdag, hosszan tartó, elmélyült. Az SNI gyermekek fejlődési jellemzői részletesen a 7-es fejezetben találhatók. 2.3. Óvodánk személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek: Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Valamennyi csoportban két óvodapedagógus és egy dajka dolgozik. Lehetőség szerint 3-4 évig ugyanazon felnőttek vezetik a csoportokat. Meggyőződésünk, hogy a gyermeki személyiséget így tudjuk igazán kibontakoztatni és a gyermek érzelmi szocializációs nevelésére is ez jó hatással van. Az óvoda valamennyi dolgozója segíti a csoportok munkáját a gyermekek beilleszkedését, fejlődését. A csoportos óvodapedagógusokon és dajkákon kívül egy óvodavezető, egy óvodatitkár és két fűtő-gondnok tevékenykedik a gyermekekért. Így az óvodában dolgozók létszáma: 22 fő. 2013. szeptember 1-től pedagógiai asszisztens és takarítói végzettséggel bővül a felnőtt létszám. Valamennyi munkatársunk rendelkezik a törvényben előírt végzettséggel. Az óvodapedagógusok ezen felül az alábbi végzettségekkel, tanfolyamokkal rendelkeznek: 4 fő pedagógus szakvizsga 11 fő minőségfejlesztési alapismeretek 2 fő óvodai szakértő 5 fő minőségfejlesztési módszerek 2 fő mentor 1 fő jelnyelvi mentor 11

11 fő számítógépes alapismeret (valamennyi óvodapedagógus rendelkezik felhasználói szintű számítógépes ismerettel) 11 fő pozitív fegyelmezés tanfolyam 11 fő módszertani és kompetenciaalapú neveléssel kapcsolatos képzés 1 fő gyermekvédelmi alapismeretekkel rendelkező pedagógus 1 fő gyógypedagógus logopédiai szakon 1 fő oklevél megújító képzés 1 fő környezetpedagógus 1 fő zenei nevelés, tehetséggondozás 1 fő tartásjavító alapismeretek 5 fő fejlesztőpedagógiai ismeretek 1 fő ellenőrzési, értékelési ismeretek 2 fő Comenius szemléző ismeretek 3 fő MIP ismeretek 5 fő Kompetencia alapú oktatás és valamennyi óvodapedagógus az ehhez kapcsolódó 30 órás módszertani képzések 2 fő SNI képzés 60 órás 1 fő pedagógiai szakmai ellenőrzés (tanfelügyelő) A dadus nénik közül 5 fő dajkaképzőben szerzett végzettséggel, 2 fő HACCP – élelmiszer higiéniai alapfokú vizsgával rendelkezik, 2 fő pedagógiai asszisztens végzettséget szerzett. Az egész nevelőtestület összehangolt munkája hozzájárul a nevelés eredményességéhez. Rövidebb továbbképzésekre, kerületi munkaközösségekbe minden óvodapedagógus járt az elmúlt időszakban. Az elkövetkezendő években az SNI gyermekekkel kapcsolatos továbbképzésekre, nyílt napokra, konferenciákra fogunk járni, hogy minél tájékozottabbak legyünk e témában. A sajátos nevelési igényű gyermekek részére a kerületi Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézet, valamint a Szakszolgáltató Központok segítségével a sérülésnek megfelelően igénybe vesszük az utazó gyógypedagógust. Megszervezzük és figyelemmel kísérjük, hogy minden sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a törvény által meghatározott egyéni fejlesztési órákat. A szakmai színvonal megtartása és emelése érdekében az új munkatársak kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:  Pedagógiai Programunk szellemiségével való azonosulás (barátságos, szeretetteljes légkör; a játék elsődlegessége; pozitív fegyelmezés; SNI gyermekek elfogadása, tisztelete, szeretete, beilleszkedésük segítése).  Környezeti értékek megóvásával, a természet megszerettetésével való azonosulás.  Az általunk vallott emberi értékekkel való azonosulás.  Magas szintű kérdés és módszertani kultúra.

12

A különbözőségeket és a másságot a felnőttek körében is elfogadjuk, felhasználjuk az óvodai feladatok elosztása során. Az egyéni értékek pozitív megközelítését erősítjük Az óvodapedagógusok csoportbeosztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: - iskolai végzettség - pályán eltöltött idő - óvodai gyakorlat (GYES-ről visszajöttek, stb.) - egyéni kérés (ha teljesíthető) Óvodánkban a logopédus jelenleg óraadóként, heti 10 órában foglalkozik a gyermekekkel. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt (ügyeletben is) óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Az óvodapedagógus a nevelőmunka kulcsszereplője. Tárgyi feltételek A csoportszobák mérete, tágassága a szükségterem kivételével, megfelel a törvény által előírt maximális létszámnak. Udvari lehetőségeink jók. Ügyességet és mozgást fejlesztő játékokkal vannak felszerelve. A játéktevékenységhez és az egyéni fejlesztéshez szükséges eszközöket folyamatosan bővítjük, gazdagítjuk. A költségvetés mellett a folyamatos papírgyűjtés összegéből, pályázatokból vásárolt, valamint magunk készítette eszközökkel igyekszünk a gyermekek tevékenységét színesebbé tenni. Sok, a nevelés tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközzel rendelkezünk. Pl.: készségfejlesztő játékok. E célt szolgálja az óvodában működő Boldogabb Gyermekévekért elnevezésű Alapítvány is, melyet helyi óvodapedagógusok és szülők hoztak létre. Az elmúlt években elnyert pályázatok és helyi alapítványunk nagymértékben segítették környezetünk és eszközkészletünk javítását, fejlesztését. A Pedagógiai Program megvalósításához többé-kevésbé rendelkezünk a szükséges tárgyi feltételekkel. A tárgyi eszközöket a gyermekek biztonságára figyelve, úgy helyezzük el, hogy azok számukra hozzáférhetőek, elérhetőek legyenek. A szülőket az Óvoda halljában, az Óvodavezetői irodában és a külön foglalkozásokra szolgáló helyiségekben tudjuk fogadni. A Boldogabb Gyermekévekért Alapítványunk bevételei (szülői befizetések, 1%-ok, pályázatok), amit szintén eszközvásárlásra és az óvoda állagmegóvására fordítunk, évente 1.000.000 Ft körül van. 2010 979.898 Ft

2011 1.073.948 Ft

2012 681.292 Ft

Pályázatok segítségével sok eszközt vásároltunk és gyarapítottuk szakmai ismereteinket.

13

2009-ben a Támop 3.1.4-es pályázaton 7.000.000 Ft-ot nyertünk a kompetenciaalapú óvodai programcsomag bevezetésére. Rákosmenti önkormányzatunk által meghirdetett nyári táboroztatás pályázaton minden évben nyerünk támogatást természetismereti táborunk megszervezéséhez. Az elmúlt években a pályázatokon elnyert összegek az alábbiak szerint alakultak: 2010 810.000 Ft

2011 292.000 Ft

2012 180.000 Ft

A magas csoportlétszámok miatt óriási jelentősége lenne egy tornaszobának, hogy kényelmesen elférjünk a tornafoglalkozásokon. A berendezett csoportszobák, még akkor is, ha a bútorok egy részét kipakoljuk, kevésbé alkalmas a gyerekek megmozgatására, igazi jó futó – fogó játékok játszására. Kihasználjuk az udvar adta lehetőségeket is, de szükségünk lenne a tornaszobára, ahol kiváló tornaeszközeinket egy helyen tudhatnánk, gyermekeinket tornáztathatnánk és szülős rendezvénykor, rossz idő esetén fedett helyen tartózkodhatnánk. Egyetlen olyan helyünk sincs, ahol az óvoda valamennyi csoportja, gyermeke együtt lehetne. Az óvoda bővítésével megteremtődne a fejlesztő szoba elkészítésének lehetősége is, ahol hatékony egyéni és kiscsoportos fejlesztést végezhetnénk. Jelenleg egy pici helyiségünk van, amit logopédiai foglalkoztatóként használunk. Ebben a helyiségben tevékenykedik óvodánk logopédusa, és hitoktatója is (beosztás szerint más-más napokon). Van fénymásolónk, számítógépünk, fóliázó, hőkötő- és spirálozó gépünk. Rendelkezünk kis házi könyvtárral is, ami főként szakirodalmat tartalmaz.

14

2.4. Kompetencia alapú óvodai programcsomag rendszere

Óvodából iskolába való átmenet Komplex fejlesztés  Tűz  Víz  Levegő  Föld Inklúzió

Család

Integráció

3. A nevelésünk keretei 3.l. Az egészséges életmód alakítása „Minden gyermeknek joga van egészséges szellemi, mozgásszervi és lelki fejlődése érdekében a különleges védelemre.” /UNICEF a gyermekek jogairól szóló egyezmény 2. pontja/ Célja: A gyermekek mozgásszervi-lelki egészségének biztosítása, szükségleteik kielégítése, komfortérzetük megteremtése. Az óvodapedagógus feladata:  Kapcsolattartás az Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózatával és a Gondolkodj Egészségesen Programmal.  A gyermekek gondozása, egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, mozgásszervi szükségleteiknek, mozgásigényüknek kielégítése.  Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés (minden nap zöldség, gyümölcs, szükség szerint speciális étrend biztosítása), az öltözködés, a betegség megelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása.  Az egészséges, biztonságos környezet kialakítása.  Rugalmas napirend folyamatosság biztosítása.  A gyermekek és a velük foglalkozó felnőttek közötti megértő viszony, tapintatos, elfogadó, tiszteletteljes, segítőkész magatartás és szeretetteljes légkör kialakítása, biztosítása.  Személyes példamutatás a helyes környezeti attitűd és értékrend elsajátításához.  A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, 15



 

környezettudatos magatartás megalapozása (fenntarthatóságra nevelés). Megfelelő szakemberek bevonásával (speciális gondozók) a szülőkkel együttműködve prevenciós és korrekciós mozgásszervi, lelki nevelési feladatok ellátása. A gyermek mozgásszervi képességeinek fejlesztése. Edzés, sport, levegőzés, kirándulás.

Szokás és szabályrendszerünk az egészséges életmód kialakítása és az egészség megőrzése érdekében. Táplálkozás: Az óvodapedagógus biztosítja:  nyugodt, kulturált, kényelmes, folyamatos étkezést,  a főzőkonyha és a szülők segítségével naponta a nyers gyümölcs, zöldség fogyasztását,  a nap során a gyermekek számára a folyadék állandó elérhetőségét,  allergiás vagy túlsúlyos gyermek számára a megfelelő étrendet,  az ételmaradék megfelelő elhelyezését (komposztálás, elszállítás). Az óvodapedagógus segíti:  az asztalnál történő helyes ülés megtanulását,  a gyermekeket abban, hogy annyi ételt kérjenek, vagy szedjenek, amennyit el tudnak fogyasztani (figyelmezteti az alapos rágásra),  a helyes kulturált étkezési, magatartási szokások kialakulását. Minden gyermeket bíztatunk az ismeretlen ízek megkóstolására. Az étvágytalan, vagy falánk gyermekeknél az okokat igyekszünk kideríteni, és a probléma megoldásának lehetőségeit keressük. Testápolás: Az óvodapedagógus biztosítja:  az intim környezetet a szükségletek kielégítéséhez,  a tisztálkodási szereket, eszközöket. Az óvodapedagógus segíti:  a megfelelő kéz, arc, haj és szájápolást,  a műveletek technikájának megtanulását, az önállóság kialakulását,  a tisztálkodó szerek rendben tartását,  a „Gondolkodj Egészségesen Program” megvalósulását,  a víztakarékosság tudatosítását, szokások, szabályok alapozását.

16

Öltözködés: Az óvodapedagógus biztosítja:  a szülők által hozott réteges, kényelmes, könnyen kezelhető váltóruházatot, (lehetőleg betétes cipőt viseljenek a gyerekek.),  azt, hogy a gyermekek a nap folyamán szükségleteiknek megfelelően öltözhessenek. Az óvodapedagógus segíti:  az öltözés - vetkőzés technikájának, sorrendjének elsajátítását,  a gomb, húzózár, használatát, a kötés technikájának megtanulását, gyakorlását,  az öltöző és a gyermek ruhatároló zsákjának rendben tartását. Pihenés, alvás: Az óvodapedagógus biztosítja:  a szülők által hozott, jellel ellátott saját pizsama használatát minden gyermeknek,  szellőztetéssel, árnyékolással, az ágyak megfelelő távolságra való lerakásával a nyugodt pihenést,  a pihenő előtti mese- és zenehallgatást,  egy órai pihenés után a nem alvó gyermekek csendes tevékenység lehetőségét /Játék, rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, mesekönyv nézegetés, stb./,  a 6-7 éves gyermekek számára a csendespihenő ideje alatt a játéktevékenységet (amennyiben a személyi feltételek adottak, a nevelőtestülettel egyeztetve),  a folyamatos ébredést. Az óvodapedagógus segíti:  az elalvás zavartalanságát azzal, hogy a megszokott, otthonról hozott kis rongyocskát, játékot magával viheti a gyermek az ágyba,  a kiegyensúlyozott ébredést (simogatással, 5-10 perces lustálkodási lehetőséggel). Edzés: Az óvodapedagógus biztosítja:  a szabad levegőn való tevékenykedést,  a változatos udvari mozgáshoz szükséges feltételeket,  nyáron az udvaron a pancsolás, fürdés lehetőségét. Az óvodapedagógus segíti:  a különböző sporteszközök helyes használatának megismerését, használatát,  a különféle közegek megtapasztalását: napfény, szél, hó, jég, eső, homok, kavics, fű, fa, víz, 17

 sokfajta sport-játék megtanulását amelyeket először felnőtt segítségével, majd önállóan, illetve saját „szervezésükben” játszhatják pl.: ugróiskola, kidobós játékok, labda-iskola, gyeplabda, különböző nehézségű fogók,  a baleset megelőzési szabályok elsajátítását. Egészségvédelem: Fontos a higiénés szabályok betartása:  gyakori szellőztetés,  páratartalom biztosítása,  portalanítás,  fertőtlenítés,  környezet tisztántartása,  szobanövények elhelyezése,  levegőszűrés. Óvodánk védőnőjének látogatásai alkalomszerűek (szükség esetén gyakrabban) az alábbiakra terjednek ki:  általános vizsgálat, szűrés,  beiskolázás előtti szűrés,  fejtetvesség vizsgálata. Óvodánk fogorvosának látogatásai félévi rendszerességgel az alábbiakra terjednek ki:  prevenciós előadások, bemutatók tartása,  fogászati szűrővizsgálat, kezelésre rendelés. Óvodánk gyermekorvosa szülői igény szerint iskolába lépés előtt megvizsgálja a gyermekeket. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  Képesek lesznek szükségleteik felismerésére, kielégítésére.  Önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos teendőket.  Ismerik és betartják az egészséges életmóddal kapcsolatos szokásszabályrendszert.  Igénylik a nyugodt, kulturált körülményeket az étkezés idején.  Szívesen tartózkodnak a szabadban, önállóan kezdeményeznek mozgásos játékokat.  Óvják, védik környezetüket.  Balesetek megelőzésére tudatosan figyelnek, azonnal jelzik, ha sérülés történt.

18

3.2.

Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés „A szeretet terhet nem érez, fájdalmat számba nem vesz, többet mer mint bír, a lehetetlent nem panaszolja, mert mindent lehetségesnek és szabadnak tart.” /Kempis Tamás/

Célja: Minden gyermek egyéni érdekeinek, képességeinek, tevékenységszükségleteinek kibontakoztatása érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes környezetben, a csoport normái alapján. A gyermek erkölcsi és akarati tulajdonságainak fejlődése közös élmények által. Az óvodapedagógus feladata:  Szeretetteljes, derűs, kiegyensúlyozott, biztonságot nyújtó légkör kialakítása.  Az egyéni érdeklődésre, és a tehetséges gyermekre felfigyeljen és segítse a közösség formálódását.  Segítse az érzelmek kifejezését.  Használja a pozitív fegyelmezés módszereit és erre ösztönözze a gyermekeket is.  Az óvodapedagógus–gyermek, a gyermek–dajka, a gyermek-gyermek kapcsolat pozitív érzelmi töltés szerinti alakítása (pozitív attitűd).  Szokás és normarendszer megalapozása.  Közös tevékenységek, élmények biztosítása.  Én-kép, én tudat, önkifejező készség formálása az önállósági törekvések erősítésével.  A gyermekek önállóságának, kitartásának, önfegyelmének, feladattudatának kialakítása.  Helyes magatartási formák kialakítása.  Csoporttudat kialakítása közös szokások, élmények, jelképek segítségével.  Lehetőség teremtése arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes szükségleteit, elfogadja és tisztelje a különbözőségeket.  Az óvodapedagógus nevelje a gyereket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.  Modell nyújtás, amelyben a következő értékeket közvetítjük (az óvoda minden dolgozója! kommunikáció-bánásmód): - nyitottság, - őszinteség, - figyelmesség, - segítőkészség, - különbözőség elfogadása, - az érzelmek kifejezési módjai, - rácsodálkozás a környezet kincseire, - sajátos törődés a kiemelt figyelmet igénylő, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekekkel (speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek bevonása, szükség szerint). 19

   

Az otthonról hozott „kincsek”, játékok behozatalának támogatása. A hagyományok, ünnepek rendjének kialakítása. Általunk felkínált befogadási terv közvetítése a szülők számára. A szűkebb és tágabb környezet megismertetése, mert ez a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja.  A gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának, szokás és normarendszerének megalapozása (együttérzés, önzetlenség, önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat). A befogadást megelőző folyamat: Az óvoda bemutatása és megmutatása Beiratkozás

óvodai körbevezetés

Óvodai felvétel (amennyiben lehetséges, a szülő egyéni kérésének figyelembe vétele a csoportszervezéseknél) Júniusi első szülői értekezlet  „Óvodai életünk” bemutatása, az óvodai házirend ismertetése  tájékoztatók átvétele (Köszöntő, Házirend, Gyermekvédelmi tájékoztató)  igényfelmérő kérdőív kitöltése  a gyermekek egyéni fejlődés-mérésének, és a nyomon követés ismertetése  befogadás módjának ismertetése, kiválasztása  befogadási javaslat átadása

Családlátogatás, anamnézis felvétele

Befogadás A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén:  A gyermekek örömmel járnak óvodába, szívesen játszanak együtt.  Türelemmel, figyelemmel hallgatják a felnőttek és társaik közlését.  A tevékenységekben aktívak, érdeklődőek.  Képesek önálló helyzetmegoldásokra /Én-kép/.  Önérvényesítésük társas kapcsolatban elfogadható módon történik, a pozitív nevelés módszereit ismerik, alkalmazzák.  Megismerik, elfogadják a különbözőséget.  Alakul önismeretük, erősödik önbizalmuk. Tudják miben tehetségesek, ügyesek.  Értik a metakommunikáció alapvető jelzéseit: nemtetszés, öröm, bíztatás, szomorúság. 20

 Társas viszonyuk megszilárdul, segítőkészebbek, türelmesebbek, megértőbbek lesznek.  A társakért végzett és a naposi munkát vállalják és végrehajtják.  Észreveszik és megbecsülik, védik a természeti és épített környezetben lévő élőlényeket, tárgyakat.  Betartják a megtanult magatartási formák szokásokat, szabályokat.  Képesek érzelmeik kifejezésére, ösztöneik és érzelmeik tudatos irányítására.  Megbecsülik az értük végzett munkát.  Ismerik szűkebb és tágabb környezetüket, kötődnek szülőföldjükhöz.  Képesek egy közösség tagjaként, a közösség érdekében szokások, szabályok megfogalmazására, együttes megalkotására, betartására, szükség szerinti korrigálására.  Játéktevékenységben és foglalkozásokon képesek rövid ideig az együttműködésre.

21

Ünnepek, rendezvények, hagyományok óvodai szinten: Program Séták a közvetlen környezetben (Platánsor, Vida-domb, Vasútállomás) *Kirándulások (Planetárium, Természettudományi Múzeum, Merzse-mocsár)

Életkor

Csoport programok Nyitott Zárt

3-7 év

Óvodai programok Nyitott Zárt

X

5-7 év

X

X

*Kirándulás a Főv. Állat- és Növénykertbe

3-7 év

X

Születésnapok

3-7 év

X

Névnapok

3-7 év

X

Állatok napja

3-7 év

X

Adventi várakozás

3-7 év

Szülői döntés szerint

Mikulás

3-7 év

X

Karácsony

3-7 év

Szülői döntés szerint

Farsang

3-7 év

Szabadságharc ünnepe

3-7 év

X

Húsvéti készülődés

3-7 év

Szülői döntés szerint

Föld napja

3-7 év

X

Iskolalátogatás

6-7 év

X

Víz világnapja

3-7 év

X

Idősek köszöntése

7 év

X

Anyák napja

3-7 év

X

Madarak-, fák napja

3-7 év

X

Környezetvédelmi világnap

3-7 év

X

Évzáró

3-7 év

Nagyok búcsúja az óvodától

3-7 év

X

X X

22

Gyermeknap

3-7 év

*Nyári természetismereti tábor

4-7 év

X X

** Márton nap ** Mackó nap ** Tök nap ** Apák napja ** Barátság hét * Szülők által fizetett programok ** Választható programok 3.3.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés „Minden pedagógia hamis, amely nem elsősorban arra a személyre támaszkodik akit nevel, annak szükségleteire, legbensőbb énjére.” (Freinet)

Célja: a gyermekek felkészítése a gyorsan változó világunkban a folyamatosan megújuló, bővülő információk szelektálására, befogadására, feldolgozására. Az óvodapedagógus feladata:  Olyan nevelési légkör megteremtése, mely megnyilvánulási, közlési és megismerési vágyat ébreszt.  A gyerekek meghallgatása.  A gyermek meglévő élményeire, tapasztalataira, ismereteire építve további élmények biztosítása.  Az anyanyelv ismeretére, szeretetére, megbecsülésére nevelés, a kommunikációs kedv fenntartására ösztönzés.  Az anyanyelv fejlesztése, beszélő környezettel, szabályközvetítéssel, valamennyi tevékenységi forma keretében.  Minden gyermek azon személyiségvonásainak megalapozása, melyek birtokában örömteli lehet számukra a későbbi tanulás, önkifejezés.  A gyermekek önálló döntési lehetőségének biztosítása problémahelyzetek során, illetve választási helyzetekben.  Szabadon választott játék által a spontán tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása.  Az értelmi képességek fejlődésében való lemaradás felismerése és a problémákkal küzdő gyermekek segítése.  A nem kívánt megnyilvánulások csökkentése pozitív magatartásformák erősítésével.

23

 Ajak- és artikulációs gyakorlatok, hallásészlelés és beszédértés fejlesztése.  Beszédhelyzetek teremtése, beszélőkedv fokozása, kifejezőkészség fejlesztése mintaadással.  Udvarias magatartás erősítése helyes minta megismertetésével, beszédfegyelem kialakítása / pl.: köszönés, egymás meghallgatása/.  Olyan légkör teremtése, mely lehetővé teszi a gyermek számára a többféle megoldást és az esetleges tévedéseket.  Az értelmi képességek - érzékelés, észlelés, emlékezés, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztése. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A gyermekek képesek lesznek figyelemösszpontosításra, problémamegoldó kreatív gondolkodásra.  Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melyek által képesek lesznek az érzelmileg motivált cselekvés gondolkodás szintjéről eljutni a képi, majd a fogalmi gondolkodásig.  Ismerik és betartják az udvarias magatartás szabályait.  Beszédük kifejező, gazdag szókinccsel rendelkeznek, gondolataikat bátran megosztják környezetükkel.  Szívesen vesznek részt a felajánlott tevékenységekben, önmaguk is kezdeményeznek.  A problémahelyzeteket megpróbálják önállóan megoldani. 3.4.

Az óvodai élet megszervezése Óvodánkban a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Nevelőtestületünket a jóváhagyott Rákosmenti Százszorszép Pedagógiai Program alapján a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezzük meg. Az óvodapedagógus minden foglalkozáson jelen van, és szükség szerint közreműködik. A napirendünk igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, valamint folyamatos és rugalmas. A harmonikus arányok betartásával a játék kitüntetett szerepet kap. A gondozás az egész nap során jelen van, kiemelt jelentőségű az alkalmazotti közösség számára (óvodapedagógusok, dajkák, technikai dolgozók). Kiemelt az óvodapedagógus, de valamennyi munkatárs szerepe az elfogadó, előítélet-mentes, segítő, támogató attitűd kialakításában. Az óvodapedagógus számára fontos feladat a migráns gyermekek társadalmi integrálása, az önazonosság megőrzése, ápolása, erősítése mellett. Az óvodapedagógus feladata a nevelés tervezése és a gyerekek megismerése, fejlesztése. A fejlődésük nyomon követéséről és a szülők tájékoztatásáról szóló dokumentumokat vezeti.

24

Ajánlott napirend Idő 6.00-7.30 7.30-12.00

12.00-14.20

14.20-17.00

17.00-18.00

Tevékenység Gyülekezés, játék összevont csoportban Játék Gyermekek egyéni fejlesztése fejlődésének nyomonkövetése Tízórai Kezdeményezések, foglalkozások Sport, mozgásos tevékenységek Séták, kirándulások

Testápolás Ebéd Csendes pihenő Folyamatos ébredés Folyamatos uzsonna Játék Kezdeményezések Játék összevont csoportban

Megjegyzés gondozás Folyamatos tízórai

8.30-9.30

A kezdeményezéseket, foglalkozásokat, mozgásos- és sporttevékenységeket, játéktevékenységeket lehetőség szerint az udvarra szervezzük. Rossz idő esetén a mindennapi testnevelést a csoportszobában, a csoportnaplóban rögzítettek szerint tartjuk. Gondozás Gondozás Folyamatos ébredés a csoportnaplóban rögzítettek szerint gondozás gondozás

Hetirend A kompetencia alapú oktatás,nevelés tükrében projekteket, témaheteket valósítunk meg. Mindennapos: 3 – 7 éves korig:  Verselés, mesélés  Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka  A külső világ tevékeny megismerése  Mindennapi mozgás Rendszeres: 3 – 7 éves korig:  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc  Szervezett mozgás, játék Alkalomszerű: 3 – 7 éves korig:  Séták (heti rendszerességgel délelőtt), kirándulások

25

Szervezeti formák óvodai szinten Életkor 3 – 7 év

Kötött Testnevelés

Kötött-kötetlen Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, külső világ tevékeny megismerése Verselés- mesélés

Napirendünk és hetirendünk biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú, párhuzamosan végezhető, diffenrenciált tevékenységek tervezéséhez és szervezéséhez. 4.

Tevékenységi kereteink

4.1. A külső világ tevékeny megismerése „Induljunk hát, Köszöntsük a természetet gyönyörködve, s kíváncsian élvezzük amit ad nekünk.” / Jerald Durell / A környezeti nevelés a kisgyermek születéskor veszi kezdetét a családban. Óvodai nevelésünk kihat a szülőkre, tudatosítja bennük a példamutató, felelősségteljes magatartás jelentőségét azáltal, hogy bevonja őket a környezeti nevelési feladatok megoldásába. Nevelőtestületünk tudatos felelősséget vállal a környezet ügyéért. A környezeti nevelést kiemelt, összetett pedagógiai feladatnak tekintjük, hiszen szokásokat, viselkedési formákat, sőt életvitelbeli jellemzőket szeretnénk kialakítani érzelmi és szociális tudati ráhatások révén. Az óvodai környezeti nevelés alapozó jellegű, az óvodában a környezeti nevelés maga az óvodai élet. S mivel az óvodás gyermek legfontosabb tevékenysége a játék, számára minden a játékon és a mesén keresztül közelíthető meg. Ebben a korban a természet megismerése és megszerettetése is a játékra „szűkül” le. Fontos feladatunk a fenntarthatóságra nevelés előtérbe helyezése. Fenntartható fejlődés fogalma: a szociális és a környezeti problémák fontosságának, e problémák, illetve megoldási lehetőségeik fejlődés közötti sokrétű összefüggések felismerésével egyre inkább teret nyertek azok a nézetek, amely szerint e három területet együtt kell vizsgálni, és sajátosan a környezet és fejlesztés kérdéseinek együttes értelmezése szükséges. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékét és lehetőséget ad arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” (1983. ENSZ határozat) Célja: Olyan gyermekek nevelése, akik szeretik a természetet, az őket körülvevő élőlényeket, ismerik a környezetüket. Fogékonyak a körülöttük lévő élő és élettelen környezet szépsége iránt, megtalálják a jót és a szépet, azt megbecsülik és képesek a tenni akarásra. 26

Fenntarthatóságra nevelés: - környezet és természetvédelem - értékrend - szemléletmód - életmód - mértéktartó felhasználás szemléletmód alapjainak lerakása Az óvodapedagógus feladata:  Élmények, tapasztalatszerzési lehetőségek és munkajellegű tevékenységek életkorhoz igazított gazdagítása.  A gyermekek közvetlen óvodai környezetében azon lehetőségek felismerése, amelyek gazdagítják az élményeket, a tapasztalatokat, formálják a képességeket, tulajdonságokat.  A tevékenységek közbeni lehetőségek felismerése, kihasználása.  A természetszemlélet tudatos formálása, a gyermekek megtanítása arra, hogy észrevegyék a természet apró csodáit.  Papírhulladék tárolására alkalmas gyűjtő doboz biztosítása.  Az óvoda és a lakóhely környékének alapos megismertetése, helyi hagyományok, szokások, családi és tárgyi kultúra értékeinek megismertetése, megszerettetése, védelme /az óvoda udvarán található növények és állatok megfigyelése, évszakonkénti tevékenységek pl. komposztálás, kiskert-gondozás stb./.  A környezet tudatos magatartás alakítása a fenntartható fejlődés érdekében.  A környezet kultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása.  Séták során természetvédelmi értékeink „feltérképezése” /Vida-domb, Merzsemocsár, Naplás-tó, Rákoskerti platán fasor stb./, a természet és a természet kincseinek megóvására nevelés.  Tágabb környezetünk megismertetése kirándulások során (a szülőföld és lakóhelyünk megismertetése, helyi hagyományok, néphagyományok, szokások megismertetése).  Az adott környezet néhány jellemző negatív jelenségének megmutatása, a figyelem felhívása ezekre. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  Tudatosul bennük, hogy mi is a természet részei vagyunk.  Szívesen bekapcsolódnak a környezeti tevékenységekbe.  Megkülönböztetik az évszakokat, ismerik azok jellemző jegyeit, tudják, hogyan követik egymást, felismerik a napszakokat.  A megfigyelt természeti jelenségekben néhány elemi összefüggést felismernek.  Felismerik az öltözködés és az időjárás összefüggéseit.  Környezetük növényeit felismerik, gondozásuk egyszerű műveleteit elvégzik.  Rendeltetésszerűen használják, és tisztán tartják a munkaeszközöket.  Ismerik a módszertani segédanyagunkban meghatározott növényeket, háziállatokat, madarakat, rovarokat, azokat élőhelyeik szerint csoportosítják. 27

 Óvják az élőlényeket (nem tapossák el, nem kínozzák a bogarakat, rovarokat).  Megkülönböztetik a szép, tiszta, esztétikus, a piszkos, szemetes, megrongált környezetet, ezzel kapcsolatosan véleményt mondanak.  Ügyelnek a természet épségére, tisztaságára (nem szemetelnek, nem rongálnak).  Megtanulják értékelni és védeni az egyes környezeti elemeket. /talaj, víz, levegő, élővilág, épített környezet/.  Ismerik a víz fontosságát, a komposztálás, a hulladékkezelés alapjait, a papírgyűjtés, az újrafeldolgozás lényegét, kialakul bennük a takarékosság fogalma.  Szüleik segítségével gyűjtik az újrahasznosítható papírt, az óvodában keletkező papírhulladékot a kijelölt gyűjtő dobozba teszik.  Ismerik teljes nevüket, családtagjaik nevét, szüleik foglalkozását, tudják hol laknak.  Ismerik óvodájuk nevét, közvetlen környékén jól tájékozódnak.  Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a környezetükben található közlekedési eszközöket.  Felfedezik és megismerik az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, mennyiségi viszonyokat, matematikai fogalmakat, melyek a környezetükben rejlenek. Matematikai tartalmú tapasztalatok: mennyiségi, alaki, nagyságbeli és térviszonyok: Célja: A gyermekek problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése minél több, életkoruknak megfelelő tapasztalatszerzési lehetőséggel. Az óvodapedagógus feladata:  Annak biztosítása, hogy a gyermekek a matematikai ismereteiket természetes környezetben szerezhessék meg és matematikai tapasztalataikat tevékenység közben alkalmazhassák.  A gyermek önálló véleményalkotásának elősegítése, döntési képességeinek fejlesztése.  Az állandó kísérletezés, gyakorlás lehetőségének /hely, eszköz, idő/ biztosítása, mely közben alakul a gyermek ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiség szemlélete. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén  Tudnak 20-ig számlálni.  Értik az alapvető matematikai fogalmakat.  Ismerik a térbeli irányokat, névutókat.  Szívesen kísérleteznek, tapasztalatokat gyűjtenek, s azt megpróbálják megfogalmazni.  10-es számkörben biztonsággal képesek matematikai műveleteket végezni.  Tudnak halmazokat képezni, azok elemeit sorba rendezni. 28

 Matematikai tapasztalataikat képesek tevékenység közben alkalmazni. 4.2. Játék, tanulás „Segítsük a gyerekeket abban, hogy játékaikat minél tovább és gondtalanul élvezhessék.” /UNICEF 1994./ A játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenység, amit mindennap visszatérő módon, hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul biztosítani kell. Célja: A gyermekek egyéni vágyainak, ötleteinek kibontakoztatása változatos játéklehetőségekben. Olyan egészséges, boldog gyermekek nevelése, akiknek a játékban teljesedik ki a személyisége. Az óvodapedagógus feladata:  A jó játék feltételeinek biztosítása /hely, idő, eszköz, élmény, légkör/ Élményszerzés lehetőségének biztosítása a gyakorló játékhoz, a szimbolikus szerepjátékhoz, a konstruáló játékhoz, a szerepjátékhoz.  Egymástól elhatárolt, meghitt, kuckószerű helyek biztosítása: o családi játék helye: babaszoba, babakonyha, o mesesarok, o építősarok, építőjátékok, o rajzolás, festés, mintázás, agyagozás, barkácsolás helye, o természetsarok, kísérletező tevékenységre serkentő hely.  A gyermekek ismeretére és sokirányú megfigyelésére alapozva a játék fejlődésének segítése, szükség esetén irányítása.  A játék folyamatosságának biztosítása (csak szükség esetén rakjuk el a játékokat).  A nyugodt, derűs légkör, a balesetek megelőzése és játékeszközök épségének megőrzése megfelelő szokás- és szabályrendszerrel.  A konfliktushelyzetek megoldásának segítése.  Indirekt játékirányítás a szabadjáték során.  Közös élmények által játéktémák biztosítása.  Az egyéni fejlettségi szintnek megfelelő játék lehetőségének biztosítása.  A gyermekek játéktevékenységének tiszteletben tartása, tartatása.  A szabad játék túlsúlyának érvényesítése. A környezet megismerését szolgáló játékok megismertetése:  természetjáró és természetvédő játékok  szituációs és szimulációs játékok  érzékelőjátékok 29

     

társasjátékok a természet állapotát vizsgáló játékok bizalomépítő, együttműködést fejlesztő játékok én-kép fejlesztő játékok csapatversenyek tevékeny gyűjtés /homok, kavics, agyag, stb./

Évszak adta lehetőségek kihasználása:  tél: pl. szánkózás, hóemberépítés, hófestés, nyomrögzítés stb.  tavasz: pl. sárkányeregetés stb.  nyári: pl. pancsolás, játék a vízzel, sárral stb.  őszi: pl. termésgyűjtés, szántás-járás stb. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén  Megfelelő tapasztalatok, élmények során a gyermekek játékában dominánssá válik a szerepjáték. Egy játéktémát képesek több napon át játszani.  Tartósan kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye, képesek vezető szerepet betölteni és alkalmazkodni egymáshoz, valamint a játék szabályaihoz.  Játékuk nyugodt és elmélyült.  Problémahelyzetek megoldására vállalkoznak.  Alkotásaikat sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, képesek a különféle anyagok kombinálásával bonyolultabb építmények készítésére.  Képesek nagyobb ügyességet, szellemi erőfeszítést igénylő szabályjátékok megtanulására, önállóan is kezdeményezik azokat.  A játékban és a társas viselkedésben a szabályokat betartják.  Tiszteletben tartják társaik játéktevékenységét, alkotásait. A tevékenységben megvalósuló tanulás „A gyermeket nem motiválni kell, hanem a motiváltságát ébren kell tartani.” (Freinet) A kompetencia alapú oktatás, nevelés által az óvodai programcsomag alkalmazása során a négy őselemet témahetek formájában építjük be a napi tanulásba és ezzel színesítjük módszertani kultúránkat, óvodai életünket. Elsődleges feladatunk az óvodásgyermekek kompetenciáinak fejlesztése. A tanulás az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben valósul meg. Célja: A gyermekek azon személyiségvonásainak megalapozása, melynek birtokában örömteli számukra a tanulás. Megismerő vágyuknak és modellkövető tanulásuknak kielégítése által fejlődik egész személyiségük.

30

Az óvodapedagógus feladata:  Spontán módon és célirányosan szervezett sokféle tevékenységben a gyermekek megismerési vágyának, tanulási igényének kielégítése.  A tanulást támogató környezet megteremtése során a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire való építés.  A gyermekek kutató, felfedező kíváncsiságának fenntartása, kreativításának erősítése.  Játékos tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása, cselekvéses tanulás elősegítése.  A tanulási helyszín és tartalom kiválasztása.  Kedvező helyi adottságok (kertes övezet!) kihasználása.  A tanulás hiteles, élmény és inger gazdag lehetőségének biztosítása.  Felkészítés a folyamatosan megújuló, bővülő információk szelektálására, befogadására, feldolgozására.  A folyamatos tanulás, részben utánzásos, spontán tevékenység által a teljes személyiség fejlődésének elősegítése.  A gyermekek egyéni különbözőségeinek, egyedi személyiségvonásainak és egyéni szükségleteinek figyelembe vétele.  A szülők, nagyszülők bevonása a gyermekek otthoni és óvodai megbízatásaiba.  Kötött forma alkalmazása főleg 6-7 éves gyermekeknél.  Valamennyi tanulási formában érvényesüljön a nevelői céltudatosság, fokozatosság.  Buzdítás, dicséret, pozitív megerősítés (sztereotip értékelések kerülése, pl.: ügyes vagy… Helyette a gyermekek konkrét, jó cselekedetének kiemelése.).  A tanulás során személyre szabott, pozitív értékelés differenciált alkalmazása.  Problémahelyzetek teremtése és ezek változatos megoldásának segítése, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett szervezeti és időkeretben.  Tévedések elfogadása, elfogadtatása, „aha”-élmény biztosítása.  A tehetséges gyermekek felkarolása, a tehetség felkutatása, gondozása. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A gyermekek szívesen vesznek részt a spontán és célirányosan szervezett tanulásban.  Képesek az életkori sajátosságaiknak megfelelő információk befogadására, feldolgozására.  Bátran kifejezik önmagukat, megfelelő önbizalommal rendelkeznek.  Képesek társaikkal együttműködve feladatokat, problémákat megoldani.

31

5.

Tevékenységformák

5.1. Verselés, mesélés: „A mese a felnőtt szívből jövő ajándéka.” /Bruno Bettelheim/ „A mese visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megjelenítő, ötletkereső szemléletmódja és az ehhez társuló, szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus, világképet csodákkal és átváltozásokkal, ráébreszt a mélyebb értelemben vett, pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.” Célja: A gyermekek érzelmi, esztétikai és értelmi fejlődésének segítése az anyanyelv közegén át. A mesélés, verselés megszerettetésén keresztül az irodalmi ízlés, esztétikai fogékonyság, pozitív személyiségjegyek alakítása Az óvodapedagógus feladata:  Játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók és versek által érzelmi biztonság nyújtása a gyerekeknek.  Az irodalmi anyagok életkornak, fejlettségi szintnek megfelelő igényes összeállítása.  Az irodalmi alkotások megszerettetése.  A mese-, vershallgatás lehetőségének biztosítása minden nap (pszichés problémáikra a meséken keresztül megoldásokat kapnak, ezáltal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lesznek – gyógyító mesék, erkölcsi értékeik alakulnak).  Lehetőség biztosítása a többszöri dramatizálásra, bábozásra.  Keretmeséink folyamatos ismétlése az óvodai élet során.  Az irodalmi alkotások elmélyítése: érzelemre ható egyszerű eszközökkel, csoportonként kialakított szokásokkal.  Egyszerű történetek, mesék önálló elmondására ösztönzés.  Szókincsbővítés.  A szülők figyelmének felhívása a rendszeres mesélés, az élőszó, a beszélgetés fontosságára.  A mesekönyvek használatának megismertetése.  A gyermek önkifejezésének elősegítése (a gyermek saját vers és mesealkotása, annak mozgással és ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja). A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A gyermekek szívesen hallgatnak és ismételnek verseket, mondókákat, várják és igénylik a mesemondást.  Az ismert mesemotívumok bábozása, dramatizálása kedvelt tevékenységük. 32

 Meséket, egyszerű történeteket kitalálnak, mozgással és beszéddel megjelenítenek.  Az érthető, kifejező beszéd alapjai kialakulnak.  A magyar népmesék szófordulatai passzív szókincsükbe beépülnek.  Képesek önállóan mesét, verset mondani.  Megkezdett mese folytatását saját fantáziájukkal egészítik ki.  Kialakul igényük a könyv tisztelete iránt, azokat használják.  Szókincsük folyamatosan gyarapodik, fejlődik választékos beszédük. 5.2.

Mozgás „A természetes fejlődéshez szabadságra van szükség.” (Progresszív Pedagógiai Társaság alapelve)

Célja: A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kialakítása a óvodáskorú gyermekek természetes mozgásának, mozgásszervi képességeinek változatos, arányos fejlesztése. Az óvodapedagógus feladata:  A rendszeres mozgás élményszerű, játékos megszervezése.  Mozgásigény kielégítése (spontán és irányított mozgásos tevékenységek).  Testséma fejlesztése, testrészek megismertetése.  Téri tájékozódás fejlesztése.  Nagy- és finom mozgások fejlesztése.  Érzékelés, észlelés finomítása.  Motoros képességek fejlesztése.  Kondicionális képességek fejlesztése (különösen erő és állóképesség fejlesztése).  Koordinációs képességek fejlesztése.  Ügyesség, alkalmazkodóképesség fejlesztése.  Akarati tényezők fejlesztése.  A gyermekek mozgás-biztonságának fejlesztése.  Helyi, idő, eszköz biztosítása a mozgáshoz.  Életkori- és egyéni sajátosságok, fejlődési fokozatok figyelembe vétele a mozgásanyag összeállításában és a végrehajtásnál.  Önálló próbálkozási lehetőségek nyújtása a gyermekek számára a szabadidőben is.  Szabad levegő kihasználása, kooperatív mozgásos játékok alkalmazásával. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Mozgásbiztonságuk életkoruknak megfelelő.  Tudnak környezetükben tájékozódni, ismerik az irányokat.  Kialakul testsémájuk, oldaliságuk.  Betartják a szabályokat. 33

 Kialakul versenyszellemük.  Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.  Igénylik és szeretik a mozgást, önmaguk is kezdeményeznek mozgásos játékokat.  Képesek megszervezni az egyszerűbb csapatjátékokat, versenyjátékokat.  El tudják viselni a kudarcot és mások győzelmét. 5.3.

Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka „Csodálatos, hogy milyen eredeti tud lenni a gyermek, ha hagyják” (Kerékgyártó Imre)

Célja: A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagításával a tér, forma, színképzet, a képi gondolkodás, saját formanyelv, önkifejezés fejlődésének elősegítése. Az esztétikai érzékenység, szép iránti nyitottság és fogékonyság megalapozása. Az óvodapedagógus feladata:  A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, kézi munka – mint az ábrázolás fajtáinak változatos alkalmazása.  A csoportszobák évszaknak megfelelő, esztétikus díszítése.  A környezet formai, színbeli tulajdonságainak megfigyeltetése.  Természetes anyagok gyűjtése későbbi felhasználásra, megmunkálásra.  A gyerekek valamennyi alkotásának gyűjtése értékként való kezelése.  A gyermekek műalkotásokkal való megismertetése: művészeti albumok, múzeumok, kiállítások által, véleményalkotásra buzdítás.  A gyermekek megismertetése különböző anyagokkal, eszközök használatával. technikákkal.  Ábrázoló tevékenységek állandó helyének kialakítása olyan módon, hogy az eszközök az egész nap folyamán könnyen elérhetők legyenek.  Az eszközök biztonságos használatának megtanítása.  A vizuális tevékenységek lehetőségeinek biztosítása a szabadban is.  A gyermekek érdeklődésének felkeltése sokszínű tevékenységgel.  Adott témában többféle technika biztosítása.  A fantázia, az önmegvalósítás és az egyéni kifejezésmód motiválása.  Egyéni képességek figyelembevétele.  Közös, csoportos alkotások készítése, készíttetése.  Az építőjátékok változatos alkalmazása. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végén:  Fokozott önállósággal használják a megismert technikákat, eszközöket.  Képalakításban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, megfigyeléseiket, elképzeléseiket.  Alkotásaikban érzelmeik megjelennek.  Alkotásukra, emberábrázolásukra részletező formagazdagság jellemző. 34

 Plasztikai munkáik változatosak, egyéniek, felhasználják a természetben gyűjtött kincseket.  Építésben, téralakításban ötletesek, együttműködőek.  A színeket ismerik, kedvenc színeiket alkalmazzák.  Saját és közösen készített kompozíciókról, műalkotásokról beszélnek, véleményt nyilvánítanak.  Ismerik a síkbeli irányokat, a megfelelő ceruzafogást és –vezetést.  Meglátják környezetükben az esztétikai értékeket. 5.4.

Ének, zene, énekes játék, gyermektánc „Legfontosabb a megelőzés. A nevelésben is. Az elemi már hiába küzd a beszívott méreg ellen. A védekezést, a védőoltást már az óvodában kell kezdeni, ha már a nyilvános és magánéletben keringő zenei méreg ellen nincs orvosság.” (Kodály Zoltán)

Célja: A közös éneklés, mozgás, zenei tevékenységek örömének biztosítása, a zenei ízlés, esztétikai fogékonyság fejlesztése, a zenei anyanyelv megalapozása. Az óvodapedagógus feladata:  A zenei anyagok életkornak megfelelő igényes összeállítása ÉNO-ra építve (A dalanyaggal egyenértékűek a mondókák, kisebb szerepet kapnak a műzenei anyagok és a magyar zenei sajátosságokhoz hasonló más népek gyermekdalai, ölbeli játékok, népi – énekes játékok).  Zenei képességek (egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitás fejlesztése.  A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, a zenélés váljék részévé a mindennapi tevékenységeknek.  Zenei ízlés formálása, elsősorban a néphagyomány gazdag gyermek és népdalkincséből való válogatással.  A zenei ízlés formálása és a felnőtt-gyermek közötti érzelmi kapcsolat továbbmélyítése a zenehallgatással (elsősorban az óvónő(k) éneke, hangszeres játéka).  Az éneklési készség fejlődésének elősegítése gyakori ismétléssel.  A beszoktatás ideje alatt főleg ölbeli játékok kezdeményezése.  A hangszerek megismertetése, rendszeres használatának biztosítása.  Az éneklés, zenélés, mondókázás megszerettetése.  A zenei fogalompárok megismertetése.  Hallásfejlesztés.  Ritmusérzék fejlesztés.  Improvizációs készség fejlesztése. 35

A fejlődés jellemzői óvodáskor végén:  A gyermekek kedvvel játszanak mondókás-, énekes játékokat.  Szívesen énekelnek.  Tudják az egyszerű szerkezetű és ritmusú mondókák, dalok megszólaltatásához az egyenletes lüktetést és a ritmust különböző mozgásformákkal kifejezni, hangoztatni.  Ismerik az egyenletes lüktetés és a ritmus különbségét.  Egymás hangját és a környezet hangjait felismerik.  Játékos táncmozdulatokat, változatos térformákat ismernek és alkalmaznak.  Éneket, hangszeren előadott dalt figyelmesen hallgatnak.  Ismernek 10-15 mondókát, 20-25 különböző hangkészletű és szöveghosszúságú népi gyermekjátékdalt, néhány alkalmi dalt, műdalt.  A mondókák és dalok felét csoportosan és egyénileg is biztosan, jó hangmagasságban, érthető szöveggel, tisztán tudják játék közben mondani, illetve énekelni.  Ismerik a zenei fogalompárok jelentését: képesek mondókákat, dalokat pedagógusi segítséggel- magasabb és mélyebb kezdőhanggal, különböző tempókban és eltérő hangerővel megszólaltatni.  Képesek rövid - négylüktetésnyi - szöveges ritmus- és dalmotívumot bemutatás után megismételni, visszhangozni.  Képesek mondókát, dalt, hangosan és magukban is mondani, illetve énekelni, jelre cserélgetni – bújtatni.  Felismerik a dalokat dúdolásról, hangszerjátékról, jellegzetes részleteiről. 5.5.

Munka jellegű tevékenységek „Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezhessen.” (Maria Montessori)

Célja: Készségek, tulajdonságok, szokások kialakítása, a munka jellegű tevékenységek által, hogy a gyermek környezethez való viszonyát, közösségi kapcsolatát, személyiségét pozitívan befolyásoljuk. A munka a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Az óvodapedagógus feladata:  A gyermekek egyéni fejlettségnek megfelelő munkafolyamatok biztosítása (önkiszolgálás, naposi munka, csoporttársakkal együtt végzett munka, egyéni megbízások teljesítése, környezet-, növény- és állatgondozás).  A cselekvő tapasztalatszerzés lehetőségének biztosítása.  Tudatos szervezés, irányítás és folyamatos, konkrét, reális vagyis a gyermek saját mérhető fejlesztő értékelése.  Azon készségek kialakítása játékos tevékenység által, melyek során a gyermek képes lesz önmagát kiszolgálni. 36

 A közösség érdekében végzett munka felelősségének kialakítása.  Közvetlen környezetünk rendben tartásával kapcsolatos tevékenységek (csoportszoba, udvar) végeztetése.  Szokások kialakítása:  takarékossági szokások (víz, villany stb.),  külső környezettel kapcsolatos szokások (szemét, hulladék megfelelő kezelésének fontossága),  növények, állatok gondozásával kapcsolatos tevékenységek.  Környezetünkben lévő kisállatok, madarak és növények gondozása.  A szülők tájékoztatása napi tevékenységeinkről, bevonásuk a nevelési folyamatba.  A komposztálás technikájának megismertetése. Óvodánkban végzett munkajellegű tevékenységek: Önkiszolgálás: A gyermek a saját személyével kapcsolatos feladatokkal ismerkedik meg, felnőtt segítségével (pl.: testápolás, öltözködés, étkezés, stb.). Naposi munka: Az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek begyakorlása után, a gyermekek fejlettségétől függően fokozatosan vezetjük be. Alkalomszerű munka és megbízatások: A nap folyamán a gyerekek fejlettsége, személyisége és a környezeti adottságok által meghatározott alkalmi megbízatások teljesítése, ami segíti a gyermeki önállóság kialakulását. Növény és állatgondozás: A külső világ megismerésének egyik fontos része a növények és állatok fejlődésével, gondozásával való ismerkedés. Óvodán kívül és óvodán belül sok lehetőség adott. Pl.: élősarok gondozása, gyógynövénykert és virágoskert ápolása, halak etetése és a madarak téli táplálása. Környezet rendjének megőrzése: Az óvoda belső környezetének, udvarának ápolása, tisztántartása, védése. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén:  A munkajellegű tevékenységek által bizonyos cselekvések a gyermekek szokásává válnak.  Igényesek saját környezetükkel kapcsolatban (Segítenek a rend és tisztaság megőrzésében).  A környezetükben lévő növényeket, állatokat gondozzák, vigyáznak rájuk. 37

     

6.

Önállóan, szívesen végzik a rájuk bízott feladatokat. Teljesítik az alkalomszerű megbízatásokat. A hulladékpapír gyűjtése szokásukká válik. Megtanulják az egyszerű eszközök, szerszámok célszerű használatát. Fejlődik kitartásuk, türelmük, önbizalmuk, felelősségérzetük. Kialakul a munka iránti tisztelet, a dolgozó ember iránti tisztelet, megbecsülés fontossága, hasznossága. A gyermekek fejlődési jellemzői általánosan az óvodáskor végén

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyerek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az iskolában, óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: mozgásszervi, lelki és szociális érettség, melyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához. a) A mozgásszervileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, mozgásszervi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskola megkezdésére. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciálásának, a téri tájékozódásának, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. - Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés; - Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele; - A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét; 38

Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek kedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. -

A szociálisan érett gyermek:  Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését;  Feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus mozgásszervi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériuma tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekkel szemben.

39

6.1.

A gyermekek fejlődésének mérése, ellenőrzése

A gyermek egyéni fejlődési dokumentumának tartalma: A mérések eredménye-inek nyilvánosságra hozása

Mérést végzi

Mérés

Módszer

Gyakoriság

Mintavétel

Eredmények rögzítése

Anamnézis

Kérdőív

Óvodába lépéskor

Óvodába lépő gyermek

Gyermek egyéni dossziéja

Titkos

A gyermek óvodaped.-i

Megfigyelés beszélgetés, teszt gyermekrajz elemzés

Óvodába lépéskor és 03.31-ig

3-7 év

Archiválás a gyermek egyéni dossziéjában

A gyermek szüleit irányított fogadóórán május 31-ig

A csoportok óvodaped.-i

Megfigyelés beszélgetés, teszt

Mérés 02.28-ig

6-7 éves

Archiválás a gyermek egyéni dossziéjában

A gyermek szüleit irányított fogadóórán február 28-ig

A csoportok óvodaped.-i

3-7 év

Archiválás a gyermek egyéni dossziéjában

4 évente a trend vizsgálat eredményét a nevelőtestület elemzi

A csoportok óvodaped.-i

Mérés 03.31-ig

5-7 éves gyerekek

Minőségügyi dokumentum, gyermek egyéni dossziéja

Gyermeket szóban, szülőt faliújságon

A csoportok óvodaped.-i

Archiválás a gyermek egyéni dossziéjában

Gyermek egyéni fejlettsége (Porkolábné dr. Balogh Katalin és a kompetencia alapú programcsomag – Bakanyi Anna) Gyermek egyéni fejlettsége (Porkolábné dr. Balogh Katalin és a kompetencia alapú programcsomag – Bakonyi Anna) Óvodába lépő gyermekek bemeneti mérése (HOP) Partneri igény elégedettség, elégedetlenség

Megfigyelés , beszélgetés

Horváth & Dubecz

Óvodába lépéskor

3-4-5 év

Program beválás, iskolára való felkészültség mérése

Megfigyelés beszélgetés

Évente (április)

3-7 éves Minden beiskolázandó gyermek

Logopédiai vizsgálat

Szűrés

Szeptember

5 éves kortól

Logopédiai dosszié

Pszichológiai vizsgálat

Megfigyelés

Folyamatos

Teljes körű

Pszichológiai dosszié

40

4 évente a trend vizsgálat eredményét a nevelőtestület elemzi Tájékoztatás a szülőt, óvodapedagógust Titkos, szülő tájékoztatása

A csoportok óvodaped.-i

Óvodai logopédus Óvodapszichológus

6.2.

A tehetséges gyermek

A tehetségfejlesztés az ember valós értékeinek kibontása. Minden gyermek természetes előfeltételekkel születik, ezek az adottságok. Az adottságok változnak, alakulnak azáltal, ahogy a tevékenységek visszahatnak rájuk. Minél korábbi életkorban jutnak a tehetségesek képességüknek megfelelő környezetbe, annál nagyobb eséllyel tudnak kibontakozni. A tehetség ugyanis nem tulajdonság, hanem lehetőség az emberben, amely megfelelő körülmények között kifejlődhet. A Pedagógiai Programunkban megfogalmazott értékek azt a célt szolgálják, hogy a ránk bízott gyermekek adottságaikkal, képességeikkel, fejlődésükkel szerzett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki tudásukat, személyiségüket. Fontos alapelvünk, hogy a tehetséges óvodás, elsősorban gyermek! Tehetséges gyermekek felismerésének módjai:  esetmegfigyelés,  személyiség megfigyelés,  tulajdonságlista (óvodás korcsoportra jellemző). Fontos feladatunk felismerni a tehetséget! A tehetséggondozás célja:  Segíteni a gyermeket a továbbfejlődésben.  Kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alkotási, és speciális szükségleteit (erős oldalának fejlesztése).  A tehetséges gyermek tehetséggel összefüggő gyenge oldalának erősítése (pszichomotoros és érzelmi-akarati tulajdonságok).  Megfelelő légkör biztosítása. Az óvodapedagógus feladatai:  Sokféle tevékenység, dolog megismertetése a gyerek érdeklődési irányának megfelelően.  Egyéni bánásmód keretében történő célzott fejlesztés, tevékenykedtetés.  A gyerek pozitív én-tudatának kialakítása és erősítése.  Minél szélesebb óvodai képességfejlesztés.  Elfogadó és támogató környezet biztosítása.  A tehetséges gyerek igényeinek ismerete, megfelelő segítése közös megbeszélés és munka a tehetségfejlesztő, fejlesztő és többi kollégával (közösen kidolgozott program a tehetséges gyerek fejlesztése érdekében).  A szülők tájékoztatása és megnyerése a közös munka érdekében.  A tehetségfejlesztő programok megszervezése, az óvodai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel.  Segítségadás a szülőknek a megfelelő iskola kiválasztásában.

41

Óvodáskor végére elérendő célok: A gyermekkor boldogságát, játékosságát megőrizni, a tevékenységek közötti szabad választás lehetőségeinek felkínálása, lelkesítő és elismerő légkör biztosítása a gyermek töretlen fejlődéséhez. 7. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelési és fejlesztési programja Óvodánkban odafigyeléssel kezeljük a kiemelt figyelmet igénylő, vagyis a különleges bánásmódot igénylő (BTM, SNI, tehetséges gyermek), a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket. Programunkban alapelvnek tekintjük: „… a gyermeket különleges védelem illeti meg és a törvény és más eszközök által nyújtott lehetőségek, hogy fizikailag, szellemileg, erkölcsileg, lelkileg és társadalmilag egészségesen és normálisan tudjon fejlődni, szabadságban és méltóságban.” (A gyermek jogai az ENSZ által 1959-ben deklarált közlemény alapján.) Ehhez törvényes hátteret a köznevelés és benne az óvodák részére a 2011. évi CXC A nemzeti Köznevelésről szóló törvény, valamint a Kormány 363/2012. (XII.17.) Kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjával adott. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs és részleges integrációs programja, az inkluzív nevelési törekvések ötvözik a Rákosmenti Százszorszép Óvoda pedagógiai programját és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét (32/2012.(10.18) EMMI rendelet). A sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk. A családdal szoros együttműködésben nevelésünk hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény (esetünkben: mozgásszervi-, érzékszervi-, beszédfogyatékos) szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami további önálló cselekvéséhez szükséges. A program célja:  Olyan feltételrendszer biztosítása, mely figyelembe veszi a speciális nevelési szükségleteket, a tünetek változatosságát és az elvárások a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez igazodnak.  Az egyéni képességek, fejlettség mellett elérhető lehető legjobb szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése.  A mozgásszervi-, érzékszervi-, szociális-, kommunikációs készségek hiányának specifikus módszerekkel való kompenzálása, illetve habilitációs fejlesztése.  A 3-7 éves - Szakértői Bizottság szerint integrálható- sajátos nevelési igényű gyermekek normál közösségben való nevelése, a sajátos nevelési igényből következő hátrányok csökkentése, az ép és a sérült gyermekek közötti kölcsönös elfogadás és tolerancia kialakítása, az egyes gyermekek felkészítése a megfelelő iskolakezdésre. 42

Az iskolakezdéshez szükséges feltételek csak folyamatosan, a speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka során érhetjük el a gyermekekkel. Az óvodapedagógus feladata:  Szakember - gyógypedagógus - segítségével, irányításával habilitációs, rehabilitációs fejlesztés, a sérült területek, képességek fejlesztése, kompenzálása játékos, életkorhoz, terhelhetőséghez alkalmazkodó egyéni (külön) és csoportos (közös) foglalkozási formában.  Differenciált, egyéni bánásmód az eltérő fejlődés lehetőségének biztosítása.  Védettség biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermekek szocializációjának elősegítésére.  A normál közösség húzóerejének érvényesítése.  Önállóságra nevelés.  Mindazon speciális eszközök, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs lehetőségek biztosítása, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz.  Szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítése, individuális módszerek, technikák alkalmazása.  Egy-egy nevelési helyzet problémamegoldásához alternatívák keresése.  Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség megvalósítása.  Titoktartási kötelezettség betartása minden szinten.  A szakemberekkel való folyamatos együttműködés.  Rendszeres team megbeszélések kezdeményezése: óvodapedagógus, a sérülést specifikusan ellátó szakember, szülő. Prevenció: A gyermek állapotromlásának megelőzése, mely nem csupán a mozgásszervi állapot romlására kell, hogy vonatkozzon, hanem az egész személyiségre együttesen. Korrekció: Mind a mozgásszervi, mind pedig a személyiségben bekövetkezett változásokat a legmagasabb szinten javítsuk. A súlypont mindig a legfőbb hiányosság korrekcióján van. Kompenzáció: A sérült, kiesett funkciókat más tevékenységekkel igyekszünk helyettesíteni.

43

A fejlesztés differenciált szervezeti formáinak biztosítása Mozgásfejlesztés  Nagymozgás fejlesztés

- alap mozgásformák kialakítása - javítása - gyakoroltatása  Egyensúlyérzék fejlesztése - statikus helyzetben - dinamikus helyzetben  Finommotorika fejlesztése - szem-kéz - szem-láb - kéz-kéz - szem-kéz-láb koordináció - beszédszervek

Testséma, téri orientáció fejlesztése:  Testrészek megismerése, megnevezése, felismerése - saját magukon - másokon  Testrészek funkcióinak megismerése játékos mozgásgyakorlatok segítségével  Énkép, én-tudat, önazonosság fejlesztése – térbeli helyzetek viszonyítása saját testhez (előtt, mögött, mellett, alatt, fölött, esetleg jobb-bal irányok) Kognitív fejlesztés:  Bazális stimuláció

- vizuális - auditív - motoros - taktilis érzékelés, észlelés, figyelem fejlesztése

 Intellektuális készségek  Gondolkodási folyamatok Szociális készségek fejlesztése:  A gyermekek képességszintjének megfelelő szociális viselkedési formák, illetve az ezt megalapozó elemi készségek tanítása, fejlesztése: köszönés, szemkontaktus felvétele, stb. .  Elemi szabályrendszerek betartása, késleltetés, kivárás képességének alakítása. Önkiszolgálásra nevelés:  rendszeres napirend kialakítása,  étkezési szokások alakítása,  tisztálkodási szokások alakítása,  szobatisztaság kialakítása.

44

Nyelv- és kommunikáció fejlesztése:  Befogadó nyelv és kommunikáció - beszédészlelés - beszédértés fejlesztése  Kifejező beszéd és kommunikáció - nonverbális kommunikáció (augmentatív) - verbális kommunikáció - beszédprodukció fejlesztése Játékra nevelés:  Az adekvát játékhasználat megtanítása - gyakorló - konstruáló - elemi szerepjáték szintjén  Az egymás melletti és együttes játék megvalósítása - szabályok - szokások - sorrendiség betartása A szituációk, a közös tevékenységek egyben a szocializáció fő színterét is jelentik. Nevelésünk keretei Egészséges életmódra nevelés, gondozás A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Az óvodába lépés kiinduló állapotához képest mozgásszervileg és lelkileg harmonikusan fejlődnek, valamint képességeikhez mérten elsajátították és alkalmazzák az egészséges életmód szokásait. Szocializáció, közösségi-, érzelmi nevelés A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A csoportba sikeresen beilleszkedtek.  Ismerik és betartják a csoport szokásait, szabályait.  Reális én-képpel rendelkeznek.  Felismerik, ha segítségre van szükségük, segítséget kérnek és elfogadják azt. Értelmi nevelés, anyanyelvi nevelés A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A sokoldalú érzékszervi megtapasztalás és játékba épített ismeretszerzés révén reális ismereteik, fogalmaik alakulnak ki a külső világról.  Képességeikhez mérten alkalmazzák az elemi gondolkodási műveleteket.

45

Tevékenységi formák: Játék A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Ismerik és használni tudják a csoport játékeszközeit.  A pedagógus irányításával, mintaadásával képesek aktívan részt venni gyakorlókonstruáló-, didaktikus- és egyszerű szabályjátékokban.  Spontán játéktevékenységeket kezdeményeznek. Munka jellegű tevékenységek A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Képességeikhez mérten részt vesznek a közösségi tevékenységekben.  Az önkiszolgálás terén sérültségük mértéke szerint megfelelően önállóak. Mozgás A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  Képesek a megtanult mozgást alkalmazni.  Testképük, testsémájuk, mozgásuk rendezettebbé válik. Tanulás A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:  A környezet megtapasztalásából kiindulva, játékos keretek között szerzett ismeretekkel rendelkeznek. 8. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során Óvodánkba mozgásszervi, érzékszervi (látás-, hallássérült) és beszédfogyatékos gyermekeket fogadunk. Alkalmazzuk a 32/2012.(10.18.) EMMI rendelet előírását. Az integrálás feltételei:  szakértői vélemény,  integrálható, társak között nevelhető gyermek,  képes szükségleteinek jelzésére,  elemi szinte, az óvodapedagógus segítségével el tudja látni magát,  kommunikációjával kapcsolatot tud teremteni. A csoportszervezés (csoportonként maximum):  egy hallásfogyatékos gyermek  egy beszédfogyatékos gyermek  egy mozgásfogyatékos gyermek 46

Az óvodapedagógus véleményét a csoportbeosztásról az óvodavezető figyelembe veszi. Az integráció tárgyi feltételei: Az eszközigény a fejlesztés fontos része. A hivatalos eszközjegyzék szerint szükséges eszközöket szükséges beszerezni. Az integráció személyi feltétele és feladatok: A gyógypedagógus feladatai:  az óvodavezetőnek és az óvodapedagógusnak segíti értelmezni a diagnosztikát  figyelemmel kíséri a gyerek haladását,  folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik a csoportban dolgozó óvodapedagógusokkal. Hospitál a csoportban.  A sérülés specifikumának megfelelően egyénileg, illetve csoportban szükség szerint fejleszti a gyereket. Szülők feladatai:  a gyerek fejlődése érdekében együttműködnek a gyógypedagógusokkal, óvodapedagógusokkal. Intézményfenntartó feladatai:  biztosítja a gyógypedagógust,  biztosítja a speciális eszközöket. Intézményi közösség feladatai:  kapcsolatot tart a gyógypedagógusokkal,  különösen figyel a beszédének tempójára. 8.1.

A mozgásszervi fogyatékos gyermek

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermeknél a mozgás szervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A különleges gondozási igényt meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, formája, mértéke és területe. A jelentősen eltérő kóreredet - végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; petyhüdt bénulást okozó kórformák; a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek; egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák - és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat.

47

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott és halmozottan sérült mozgáskorlátozott) gyermek óvodai nevelése során kiemelt feladat a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatok megszereztetése, a megtanult mozgás alkalmaztatása. Az óvodában biztosítani kell - a gyermek állapotának megfelelően az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret (az ehhez szükséges eszközöket, például lejtő, kapaszkodó), mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. A mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni. Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. A halmozottan sérült mozgáskorlátozott gyermekek esetében a mozgáskorlátozottságon kívül még más - érzékszervi, beszéd- vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét. Fejlesztésük döntően a mozgáskorlátozottak pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival történik. 8.2. A látássérült gyermek A látássérült gyermek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0-0,33 (0-33%-os látásteljesítmény) közötti. A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség. A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést. Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre. a) Az óvodai nevelésben részesülő vak gyermekeknél (vízus: 0) is kiemelt szerepet kap a játék, ami tág lehetőséget ad az ép érzékszervek aktivizálásával a hallás, tapintás, szaglás, íz-érzékelés, mozgás-ritmus, tájékozódási képesség intenzív fejlesztésére. Kiemelten fontos a testkultúra kialakítása, a tartáshibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, majd folyamatos fejlesztése. Az önkiszolgálás terén életkoruk és sérültségük mértéke szerinti önállóság kialakítása a cél. A környezetük valósághű megismerése széles körű érzékeltetéshez, a 48

biztonságos téri tájékozódás támpontokhoz kötötten valósítható meg. Az eszközök kiválasztásánál - színek helyett - elsődleges szempont a jól tapinthatóság biztosítása. A számélmények kialakulását az akusztikus minták, a mozgás és a verbális kifejezések is hatékonyabbá teszik, az óvodai foglalkozások során a hatrekeszes dobozok, gombás-, szöges táblák alkalmazása a Braille-írás-, olvasásrendszer megtanulását készíti elő. b) Az aliglátó gyermekek (vízus: a fényérzéstől 10%-os látásteljesítményig) adottságaik szerint vagy a tapintó-halló vagy a látó-halló (tapintó) életmódra készíthetők fel. A gyakorlatilag vaknak tekinthető aliglátók (pl. fényérzékelők, színeket felismerők) nevelési programja a tapintó-halló életmódra felkészítést célozza [8.2. a) pont], de nem hanyagolható el látásteljesítményük megőrzése, intenzív fejlesztése sem. Az aliglátó gyermekek közül a látásukat praktikusan is használók számára olyan fejlesztő programot kell biztosítani, mely a látó-halló (tapintó) életmódra felkészítést tűzi ki célul. A fejlesztés fő területei ez esetben megegyeznek a gyengénlátó gyermekek nevelésének elveivel [8.2. c) pont]. c) A gyengénlátó gyermekek (vízus: 10%-os látásteljesítménytől 33%-ig) főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni. Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is. Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása. A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése. Területei: - Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben. - A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság. - Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával. - A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése. - A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt. d) A halmozottan fogyatékos látássérült gyermekek esetében a látás hiányán vagy különböző mértékű csökkenésén kívül még más, mozgásszervi, érzékszervi vagy értelmi sérülés is nehezíti a fejlesztés lehetőségét, amely döntően a látássérültek pedagógiája és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek 49

kombinációival történik. Az eredményességet a döntően egyéni vagy kiscsoportos szervezés biztosítja. Ez gyógypedagógiai óvodai ellátásban valósulhat meg. Abban az esetben, amikor az enyhébb látási sérülésekhez enyhébb fogyatékosságok csatlakoznak, akkor az integrált óvodai nevelés is lehet eredményes. 8.3. A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben hallássérült - nagyothalló gyermek A súlyosan hallássérült - siket - és enyhébben hallássérült - nagyothalló - gyermekek hallásvesztesége a főbb beszédfrekvenciákon olyan mértékű, hogy ennek következtében a beszédnek hallás útján történő megértésére nem, vagy csak részben képesek. A halláskárosodás miatt - az állapot fennmaradása esetén - a beszédkommunikációban az érthető ejtés teljesen elmarad, vagy erősen sérül. Fentiek miatt korlátozott a nyelvi alapokon történő fogalmi gondolkodás kialakulása, aminek következtében módosul a gyermek megismerő tevékenysége, esetenként egész személyisége megváltozhat. A legkorábbi életkortól alkalmazott orvosi-egészségügyi és speciális pedagógiai ellátás együttes alkalmazása megvalósításával a súlyos következmények csökkenthetők. A megfelelő otológiai, audiológiai gondozás, a korszerű hallókészülékkel történő ellátás és hallásjavító műtétek mellett a speciális pedagógiai segítség eredményeként a gyermek óvodás életkorára elérhető, hogy a súlyos fokban hallássérült (siket) kisgyermek jelzi a hang érzékelését. Képes lesz az emberi hang kommunikációs funkciójának felismerésére. A beszédhallás fejlődésével és a szájra irányultság kialakulásával párhuzamosan tudatos hangadásra képessé válik. Megindul a passzív és aktív szókincs fejlődése, akusztikusan is körvonalazódnak az első aktív szavak. Mindez a szülők folyamatos közreműködését és együttműködését is igényli. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a súlyosan hallássérült szülők gyermekeire. Nagy részük használja a jelkommunikációt vagy annak elemeit, mint kifejezőeszközt. Kívánatos, hogy a (gyógy)pedagógus oly mértékben legyen jártas a jelnyelv használatában, hogy azt, valamint az ujj-abc-t szükség esetén fel tudja használni a gyermekekkel való kommunikációban és a hallássérült szülőkkel való érintkezésben. Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált kisgyermekek képessé válnak a hallásra épített kommunikációra. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel halló társaival együtt vehet részt óvodai nevelésben.

50

A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata - a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve - a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például mentális állapot, szociokulturális környezet stb.). Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket. A fejlesztés feladatai: a) A súlyos fokban hallássérült - siket - gyermekek (a beszédtartományban mért hallásszintek átlaga 90 dB vagy nagyobb veszteséget mutat) óvodás életkorban történő fejlesztési feladata a nyelvi kommunikáció rendszerében a hallás fejlesztése, a hangos beszéd aktív használatának építése, a grafomotoros készségfejlesztés és a diszfázia-prevenció. Az óvodai nevelés során arra kell törekedni, hogy a súlyos fokban hallássérült kisgyermek hangmegnyilvánulásaival, majd beszéddel hívja fel magára a figyelmet, közölje kívánságait. Környezete igyekezzen a gyermek közölnivalóját, kommunikációs próbálkozásait megérteni. Az óvodai nevelés egész időtartamát átfogó feladat a kognitív funkciók és az érzelmi élet fejlesztése, alapvető önkiszolgálási szokások elsajátítása, az aktív nyelvhasználat építése. Ennek keretében kell fejleszteni a beszédértést, szókincset, szájról olvasási készséget, érthető kiejtésre nevelést. A nyelvi kommunikáció megalapozása érdekében kívánatos, hogy értsék legalább 300-400 szó terjedelmében a hozzájuk intézett kérdéseket, közléseket, azok globális szóképi felismerését, mondatba foglalt formában is. b) Az enyhe fokban hallássérült - nagyothalló - gyermekek a beszédtartományban mért hallásszintek enyhe nagyothallás esetében 30-45 dB, középsúlyos esetben 45-65 dB, súlyos esetben 65-90 dB hallásveszteséget mutatnak. A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszédhang, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek. Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg. A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét. A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, 51

szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe. c) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél - egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után - fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Szövegértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés - valamint azzal párhuzamosan -, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges - a pszichés fejlődés zavara miatti beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk. d) A halmozottan fogyatékos hallássérült óvodás korú gyermekek esetében a hallás különböző mértékű csökkenésén kívül még más (esetenként több: például mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy a pszichés fejlődés zavara) fogyatékosság is súlyosbítja a fejlesztés lehetőségét. A velük való foglalkozás döntően a szurdopedagógia és a társuló fogyatékosság gyógypedagógiai módszereinek kombinációival, egyéni fejlesztési terv alapján történik. Fejlesztésüket eredményesen egyéni vagy kiscsoportos formában lehet megvalósítani. 8.4. A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek A beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája (megkésett beszédfejlődés, centrális dyslalia, súlyos orrhangzósság stb.), illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszervek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában, a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex - az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordinációs készség fejlesztése, a speciális terápiák alkalmazása (diszlexia-prevenció, grafomotoros fejlesztés stb.) segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében.

52

A beszédhibás gyermek óvodai együtt nevelése mindennapos része az óvodai munkának. A sérült beszédfejlődés nagyban befolyásolja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét, aminek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. Feladatunk, hogy a gyermek képességeit játékon és célzott tevékenységeken keresztül komplex módon fejlesszük. A sérült, lemaradt gyermeket minden területen és formában ösztönözni kell a beszédre, a gondolkodásra. Célok: - a személyiség egészének komplex fejlesztése megfelelő motivációs bázis kiépítése Feladat: Az utazó hálózattal való szoros kapcsolatban a szülők intenzív beépítése a fejlesztés folyamatába. 9. Az óvoda szervezeti felépítése

Óvodavezető helyettes

Minőségügyi felelős óvodapedagógus

Belső értékelési csoport

Óvodapedagógusok

Óvodatitkár

Technikai dolgozók

Óvodavezetés 53

Közalkalmazotti Tanács

Szülői szervezet

Óvodavezető

A Rákosmenti Százszorszép Program tervezési, ellenőrzési, értékelési dokumentumai Kezdő időpont 1999 2010 2012 1999 2004 2008 2010 2012 2004 2006 2007 2009 2012 (egyes elemei) évente

Dokumentum

Tervfajta

Érvényesség

Felelős

Óvodai nevelés országos alapprogramja

hosszú távú

folyamatos, visszavonásig

óvodavezető

Rákosmenti Százszorszép Pedagógiai Program

közép távú

4 év

nevelőtestület

Minőségirányítási Program

hosszú távú

5 év

óvodavezető

Éves terv Csoportnapló (Kompetencia alapú oktatás nevelés – óvodai programcsomag) Gyermekek egyéni fejlődéséről szóló dokumentum Belső ellenőrzés terve

rövid távú

1 év

óvodavezető

vegyes időtartam

1- 4 év

óvodapedagógusok (projektek, témahetek)

évente

vegyes időtartam

1- 4 év

óvodapedagógusok

évente

rövid távú

1 év

Belső értékelés terve

közép távú

1 év

óvodavezető Belső értékelési csoport

évente évente

A Rákosmenti Százszorszép Pedagógiai Program beválás vizsgálatának folyamatszabályozása és a gyermekek egyéni fejlődésének mérés-értékelési rendje (Porkolábné Dr. Balogh Katalin fejlettségmérő lapjai alapján és Bakonyi Anna: Értékelési mérési rendszer az óvodában című forrás szerint.) óvodánk Minőségirányítási programjában található.

54

Az intézményben végezhető egyéni fejlettséges mérő vizsgálati eszközök: Mérőeszköz neve Porkolábné dr. Balogh Katalin fejlettségmérő lapjai, Bakonyi Anna fejlettségmérő lapjai Saját készítésű fejlettségmérő lapok (Pedagógiai Program) DIFER

GMP

SINDELLAR teszt

Ki végezheti? óvodapedagógus

Mikor végezheti? Mivel végezheti? bemenet, kimenet tesztek, (évente) feladatsorok

óvodapedagógus

bemenet, kimenet tesztek, (évente) feladatsorok

mérőbiztos szükség szerint megfelelő végzettséggel és óvodapedagógus mérőbiztos szükség szerint megfelelő végzettséggel és óvodapedagógus megfelelő oklevéllel mérőbiztos szükség szerint megfelelő végzettséggel és óvodapedagógus megfelelő oklevéllel

DIFER mérőlapok

GMP teszt

SINDELLAR teszt

10. A szülő, gyermek, pedagógus együttműködési formái, kapcsolataink „Az óvoda és a család együttműködésére van szükség ahhoz, hogy kielégítsük a gyermek életszükségleteit.” (Óvodai élet 1998VI: évf. 3. sz.) Célja: Nyílt, őszinte együttműködés a gyermek pozitív személyiségfejlődése érdekében.

55

Az óvodapedagógus feladata:  Nyílt, őszinte együttműködés a családdal.  A családok sajátosságainak, szokásainak figyelembevétele, segítségnyújtás a családhoz illesztett megoldásokkal.  A családok bevonása óvodai életünkbe.  Minél szélesebb körű tájékoztatás óvodánk életéről és a gyermek egyéni fejlődéséről, a nevelési kérdésekről.  Óvodánk nevelési értékeinek folyamatos közvetítése.  A kapcsolattartási formák fejlesztési lehetőségeinek nyomon követése, igény esetén bővítés. A kapcsolattartás formái:  Beíratás – első személyes kapcsolat  Családlátogatások  Befogadás (szülős beszoktatás választási lehetőségének biztosítása)  Köszöntő átadása  Házirend átadása  Szülői értekezletek, összevontan és csoportonként  Időpont egyeztetése után, egyéni beszélgetések  Fogadóórák  Irányított fogadóórák (Tájékoztatás a gyermek egyéni fejlettségéről)  Nyílt napok  Játszóház, közös ünnepek  Közös családi-óvodai kirándulások szülőkkel, gyerekekkel (önköltséges)  Év végi családi est  Szülői Szervezet ülése  Faliújság  Rákosmenti Százszorszép Óvoda honlapja  Igény-, elégedettség-, elégedetlenségmérés kérdőívei 11. Kapcsolataink Kapcsolattartás, együttműködés a Fenntartóval, a kerületi Egységes Módszertani Központtal, az SNI gyermekeket segítő sérülés specifikus budapesti központtal, a kerületi Nevelési Tanácsadóval, a kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal az egészségügyi intézményekkel és egyéb szervezetekkel. Célja: Egymás munkáját segítő, őszinte együttműködés a gyermek pozitív személyiség fejlődése, az óvodapedagógusok szakmai fejlődése, és a naprakész információk birtoklása érdekében.

56

Az óvodapedagógus feladata:  Konkrét, pontos tájékoztatás, tájékozódás, szükség esetén segítség kérés, egyeztetés.  Érdeklődés, nyitottság.  Minél szélesebb körű tájékoztatás a szülők felé.  Kapcsolattartás a kerületi Egységes Módszertani Intézettel és az SNI gyermekeket segítő Központokkal.  A kapcsolattartási formák fejlesztési lehetőségeinek nyomon követése, igény esetén bővítése. Kapcsolattartási formák: Fenntartó:  Vezetői értekezletek (alkalmanként)  Jelentések, statisztikák, adatszolgáltatás (havonta, alkalmanként)  REB ülések, képviselő-testületi ülések (havonta)  Éves munkaterv (évente)  Éves beszámoló (évente)  Egymás rendezvényein való részvétel (alkalmanként) Kerület Egységes Módszertani Központ, Nevelési Tanácsadó és az SNI gyermekeket segítő sérülés specifikus budapesti központok:  Konzultáció a sérülés-specifikus egyéni-, valamint csoportos fejlesztés lehetőségeiről és eredményeiről  Egymás munkájába való betekintés, a munka segítése  Nyílt napokon, konferencián való részvétel  Hospitálás (oda-vissza)  Szakirodalom  Iskolai előszűrő vizsgálat  Iskolaérettségi vizsgálat  Logopédiai szolgálat  Minden egyéb szolgáltatás, mely a hatáskörükbe tartozik Gyermekjóléti Szolgálat:     

Értekezletek, tanácskozások (óvodavezető, óvodai gyermekvédelmi megbízott) Előadások, továbbképzések (évente, Tavaszi Pedagógiai Héten és alkalmanként) Beszámolók Egyéni segítségkérés/adás Egymás kölcsönös tájékoztatása (alkalmanként)

Védőnő, gyermekorvos:  Általános vizsgálat, szűrés (alkalomszerűen)  Beiskolázás előtti szűrés (iskolakezdést megelőző évben az óvodában vagy a 57

rendelőben)  Egymás kölcsönös tájékoztatása (alkalmanként)  Fejtetvesség vizsgálat (alkalmanként) Fogorvos:  Prevenciós előadások, bemutatók (évente)  Fogászati szűrővizsgálat, kezelésre rendelés (évente)  Egymás kölcsönös tájékoztatás (alkalmanként)

Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámhivatal, Egészségügyi szervek, Gyermekotthonok, Családsegítő Központ, Egységes Szolgáltató Központ, illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, kerületi bölcsődék, óvodák, iskolák, szükség szerint tanácskérés, tanácsadás, megbeszélés, team-munka, szakmai műhely. 12. Az óvoda sajátos feladata: Gyermekvédelem „Minden gyermeknek joga van az egészséges szellemi, mozgásszervi és lelki fejlődése érdekében a különleges védelemre.” (UNICEF) Célja: A társadalmi leszakadás megakadályozása. Probléma megelőzés, problémakezelés, a gyermeki szükségletek és jogok érvényesítése által. Az óvodapedagógus feladata:  A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felderítése.  A veszélyeztető körülmények megelőzése, megszüntetése.  Prevenció, segítségnyújtás, együttműködés a különböző szakemberekkel.  A gyermekek mozgásszervi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása.  Biztosítani bármely oknál fogva a hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkóztatását (differenciált fejlesztés, speciális foglalkoztatás).  Felfigyelni a családban jelentkező gondokra, problémákra, jelezni az óvoda gyermekvédelmi felelősének.  Évenként felmérni azokat a körülményeket, melyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik.  Nyilvántartást vezetni az alábbi szempontok szerint:  hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek száma,  három, vagy több gyermekes családban élő gyermekek száma,  igazolt és igazolatlan hiányzások vezetése, 58

 csonka családban nevelkedő gyermekek száma,  fogyatékos gyermekek száma.  Baráti és társas kapcsolatok kialakulásának segítése.

A gyermekvédelmi munka tartalma, a gyermekvédelmi megbízott feladatai: A gyermekekkel kapcsolatos feladatok Veszélyeztetett gyermekek:  A veszélyeztetett gyermekek felmérése az óvodapedagógusok közreműködésével: nyilvántartásba vétel. A veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.  A veszélyeztetett gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása délelőtti időszakra).  Szociális ellátások számbavétele.  Differenciált fejlesztés speciális foglalkoztatás figyelemmel kísérése.  Támogatás nyújtása a lehetőségekhez mérten (rendezvények díjának kifizetése, természetismereti táborunk költségének támogatása, külön foglalkozások támogatása. Erről dönt: csoportos óvodapedagógusok, óvodavezető, gyermekvédelmi felelős). Hátrányos helyzetű gyermekekkel kapcsolatos tevékenységek  A hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az óvodapedagógusok közreműködésével.  Nyilvántartásba vétel a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján javaslattétel a további teendőkre.  A hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra.  Differenciált fejlesztés speciális foglalkoztatás figyelemmel kísérése.  Szociális ellátások számbavétele.  A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedés.  Boldogabb Gyermekévekért Alapítvány támogatása (rendezvények díjának kifizetése, természetismereti táborunk költségének támogatása, külön foglalkozások támogatása. Erről dönt: csoportos óvodapedagógusok, óvodavezető, gyermekvédelmi felelős és az Alapítvány kuratóriuma). Az óvodába járó valamennyi gyermekkel kapcsolatos tevékenységek:  Általános prevenciós tevékenységek  A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása  Szociális ellátások számbavétele  Minden esetben a gyermekek érdekeinek képviselete A nevelőközösséggel, a szülőkkel kapcsolatos feladatok 59

 Az óvoda pedagógusainak gyermekvédelmi tevékenységének segítése, összehangolása.  Az estek megkonzultálása az arra illetékes személlyel.  A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások rendszeres figyelemmel kísérése, az óvodavezető és a pedagógusok figyelmének ezekre való felhívása.  Önképzés, a szakirodalom tanulmányozása, továbbképzéseken való részvétel.  A szülők tanév eleji (szülői értekezleten) és folyamatos (faliújságon) tájékoztatása saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen problémával mikor és hol kereshetik fel (fogadóóra).  Szülők, pedagógus kollégák segítése fogadóórákon meghallgatással, pedagógiaicsaládpedagógiai eszközökkel, tanácsadással.  A szülők tájékoztatása arról, hogy problémáikkal – az óvodán kívül- milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel.  Egészségvédő, mentálhigiénés programok szervezése.  A szülők részére tájékoztató, ismeretterjesztő, érték- és szemléleterősítő, illetve formáló szülői értekezletek, fórumok, programok szervezése.  Javaslat tétel az óvoda általános prevenciós gyermekvédelmi tevékenységére az óvodát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.  Tájékozódás a gyermeki személyiséget fejlesztő-korrigáló óvodai gyermekvédelmi programokról, módszerekről, szükség és igény szerint átvételük és/vagy adaptációjuk szorgalmazása.  A gyermekvédelemben felhasználható új pedagógiai módszerek, eszközök, szakirodalom gyűjtése és terjesztése. Az e témában meghirdetett pályázatok figyelemmel kísérése közzététele, illetve pályázatok készítése.  Munkafeljegyzések készítése az óvodapedagógusok és más segítő szakemberek jelzései, információi, valamint saját tapasztalatai alapján az óvoda hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és egyéb problémával küzdő gyermekeiről.  A veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű gyermekek családlátogatása.  Cselekvési terv készítése a probléma megoldására.  Gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése és egyéb források felkutatása szükség esetén.  A gyermekjóléti szolgálat értesítése óvoda-pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető tényező esetén.  A családok figyelmének felhívása a szabadidő hasznos eltöltésére.

60

Óvodánkban az:

13. Az óvoda alapszolgáltatásai Nevelési időben szervezett térítésmentes szolgáltatások:   

Logopédia: Speciális fejlesztés beszédhibás gyerekek részére, dyslexia prevenció heti két alkalommal. Gyógypedagógus: Heti két alkalommal (de az SNI gyermekek létszámától függően szükség szerint többször is) fejlesztő foglalkozások a rászoruló gyermekek részére. Hitoktatás megszervezése szülői igény alapján.

14. A program személyi, tárgyi feltételei Nevelési filozófiai alapelvünk, hogy megőrizzük, megtartsuk értékeinket, mindazokat a pozitív folyamatokat, amelyek nevelőmunkánk eredményeit adják.

61

A Rákosmenti Százszorszép Program személyi feltételei adottak, a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához jelenleg utazó gyógypedagógust biztosítunk, a kerületi EGYMI, esetleg a budapesti sérülés specifikus központok segítségével. Nevelési feltételeink adottak hozzá. A tárgyi eszközök többé-kevésbé biztosítottak. Folyamatos pótlásáról szülői segítséggel, pályázaton nyert összegekkel, saját magunk készítette eszközökkel, valamint a Boldogabb Gyermekévekért Alapítvány segítségével kívánunk gondoskodni. Szülői segítséget az 1-es, 2-es és 7-es pontnál veszünk igénybe. 1. Az egészséges életmód kialakításához szükséges eszközök:  Higiéniai eszközök (törölköző, fogkefe, fogkrém, fogmosó pohár, szappan, WC papír, papír zsebkendő, papírszalvéta)  Délutáni pihenéshez szükséges eszközök (pizsama, ágynemű, lepedő) 2. A természeti és társadalmi környezet tevékeny megismeréséhez szükséges eszközök:  Nagyítók  Könyvek  Nagyító poharak  Távcsövek  Hátizsák  Diafilm vetítő  Diakép vetítő  Diaképek  Hangkazetták, -CD-k  Konyhai eszközök  Léptetős diavetítő, projektor 3. Játék eszközei (Udvari, csoportszobai):  Homokozó lapátok és –vödrök  Mozgásfejlesztő-, értelem fejlesztő-, szerep- és szabályjátékok  Labdák 4. Irodalom, dramatizálás, bábozás eszközei:  Mesekönyvek  Bábok  Jelmezek  Diavetítő 5. Ének-zene eszközei:  Hangszerek  CD lejátszók  CD lemezek  Magnók  Hangkazetták 6. Munka eszközei:  Kerti gyermekszerszámok (ásók, gereblyék, kapák, söprűk, vödrök, locsoló kannák) 62

 Önkiszolgáláshoz, étkezéshez szükséges eszközök (tányérok, poharak, evőeszközök, szalvéták, tálkák, tálak, merőkanalak, kancsók) 7. Vizuális nevelés eszközei:  Festékek (tempera és vízfesték), ecsetek  Agyag, gipsz  Színes ceruzák  Papírragasztó  Gyurma  Filctollak  Rajzlapok  Olló  Természetes anyagok  Kartonok, egyéb papírok Rendelkezünk számítógépekkel, fénymásolóval, spirálozóval, laminálóval, hőkötővel. A sajátos nevelési igényű gyermekek fogadásához a következő tárgyi feltételeket kell biztosítanunk:  Lehetőség szerint akadály mentesíteni (épület bejárata, rámpa építés, belső közlekedésben küszöbök átalakítása).  Telekommunikációs rendszer fejlesztése (Braille írásos információs táblák elhelyezése, speciális fény- és hangberendezés létesítése.  Tornaszoba kialakítása.  Sérüléstípusnak megfelelő fejlesztőjátékok, speciális-, terápiás eszközök biztosítása (egyensúlyt, koordinációt fejlesztő eszközök; járást segítő eszközök; korrekciós eszközök; célzó mozgást, finommotorikát, téri tájékozódást, tanulási képességet és grafomotoros készséget fejlesztő eszközök).  2009 és 2010 év során a látás és hallássérült gyermekek fejlesztését elősegítő speciális eszközöket beszereztük, csak ezek folyamatos pótlására van szükség.

63

Felhasznált irodalom  Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 363/2012.(XII.17.) Kormányrendelet  32/2012 (10.18.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelve  Mérey Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Bp.Gondolat Kiadó 1978.  Az óvodai nevelés programja. 1989.  Porkolábné dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Alex – typo Bp.1992.  Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés – de hogyan? NAT – TAN Sorozat Bp.OKI 1996.  Varanka Zoltánné: Az én csoportnaplóm, LITOGRAPH KFT 1998.  A vésztői Napköziotthonos Óvoda Pedagógiai Programja: Négyszínvilág 1998.  Dr.Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Bp.FER-CO KFT és a Váci Ofset Kft.1994.  Forrai Katalin: Ének az óvodában. EDITINO-MUSICA Bp.1974.  Zilahi Józsefné: Mese-vers az óvodában. I.Nemzeti Tank.kiadó 1994.  Balázsné Szűcs Judit: Az EMBER aki óvodás. Bp.1997. LITOGRAPH KFT.  Dr.Fejes Erzsébet – Kanczler Gyuláné dr. : Mesélő természet KINCS Könyvkiadó 1995.  Dr.Havas Péter: „RÉCEFÜZETEK”, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelés. 1993. Dr. Havas Péter: Körlánc kalauz – gyakorlati útmutató a helyi közösségek bevonásával történő környezeti neveléshez. Bp,AQUA Kiadó 1989.  Horváth Györgyné-Lengyel Jánosné: Tanulj meg harmóniában élni a természettel.  Móra Ferenc Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény: Szakmai anyag a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

64

Érvényességi nyilatkozat A dokumentum hatályba lépésének ideje: 2013. szeptember 01. Érvényességi ideje: visszavonásig Előírás a programmódosítás előterjesztésére - Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetésének - Szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten A Rákosmenti Százszorszép Pedagógiai Program nyilvános. Megtalálható:  óvoda főbejáratánál kifüggesztve nyomtatott formában,  az óvodavezetői irodában nyomtatott formában,  az óvoda honlapján: www.szazszorszepovoda.hu. Rákosmenti Százszorszép Pedagógiai Program felülvizsgálatának rendje A Rákosmenti Százszorszép Pedagógiai Program felülvizsgálatát folyamatosan végezzük A Rákosmenti Százszorszép Pedagógiai Program módosításának lehetséges indokai: - szervezeti átalakítás - ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt - ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol - ha jogszabályi rendelkezések előírják

A Pedagógiai Programot tájékoztatásul hivatalosan megkapják: Bp. Főv. XVII. ker. Rákosmente Önkormáyzat Rákosmenti Százszorszép Óvoda nevelőtestülete Rákosmenti Százszorszép Óvoda Szülői Szervezete A dokumentum megtalálható az óvoda honlapján is.

65

Legitimációs záradék 1. A Rákosmenti Százszorszép Óvoda Nevelőtestülete át nem ruházható jogkörben a Rákosmenti

Százszorszép

Pedagógiai

Programot

2013.06.10-én

tartott

határozatképes ülésén 100%-os igenlő szavazattal 189/2013. számú határozatával elfogadta. Az elfogadás tényét a Nevelőtestület tagjai jelen aláírásukkal és a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

Név

Aláírás

Antalné Balla Ágnes óvodapedagógus Béres Károlyné intézményvezető Bíróné Peltz Angéla óvodapedagógus Burai Jánosné óvodapedagógus Dósa Katalin intézményvezető-helyettes, óvodapedagógus Gilicze Antalné óvodapedagógus Mezei Etelka óvodapedagógus Pádárné Tóth Andrea óvodapedagógus Petrik Istvánné óvodapedagógus, Közalkalmazotti T. elnöke Varga Ákosné óvodapedagógus Varga Zoltánné óvodapedagógus 2. A Közalkalmazotti Tanács a Rákosmenti Százszorszép Pedagógiai Program elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez általános véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatosan ellenvetést nem fogalmazott meg.

Budapest, 2013.06.10. ………………………………… Közalkalmazotti Tanács elnöke

66

3. A Szülői Szervezet a Rákosmenti Százszorszép Pedagógiai Program elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatosan ellenvetést nem fogalmaztunk meg.

Budapest, 2013.06.10. ……………………………….. Szülői Szervezet képviselője

4. Jelen Pedagógiai Program gyakorlati megvalósításának pénzügyi vonzata nincsen, ezért a Budapest Főváros XVII. kerület Önkormányzata, mint az óvoda fenntartója a dokumentum elfogadásához nem köteles gyakorolni egyetértési jogát.

5. Az óvoda vezetője a Rákosmenti Százszorszép Óvoda Pedagógiai Programját a 190/2013. iktatószámú határozatával jóváhagyta.

Budapest, 2013.06.10.

……………………………… Béres Károlyné óvodavezető

67

Jegyzőkönyv Készült:

a Rákosmenti Százszorszép Óvoda (1171 Budapest, Rezgő utca

15.) Méhecske csoportjában Időpont:

2013.06.10. 17.00 óra

Résztvevők:

az óvoda Nevelőtestülete, és a Szülői Szervezet elnöke

Téma:

az óvoda Pedagógiai Programjának véleményezése és elfogadása

Jelen vannak:

a mellékelt jelenléti íven szereplő személyek

Az értekezlet levezetője: Béres Károlyné intézményvezető Az értekezlet jegyzőkönyv vezetője: Burai Jánosné A jegyzőkönyv hitelesítői: Gilicze Antalné és Antalné Balla Ágnes Az intézményvezető megállapítja, hogy a Nevelőtestület minden tagja jelen van, így a rendkívüli alkalmazotti értekezlet határozatképes. Igazoltan vagy igazolatlanul távol lévő személy nincs. A Szülői Szervezet elnöke a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tanácskozási joggal vesz részt, tehát minden esetben jegyzőkönyvezni kell véleményét, hozzászólását. Az intézményvezető köszönti a Szülői Szervezet elnökét és a Nevelőtestület tagjait, majd elmondja az összejövetel célját, mely szerint feladatuk az óvoda Pedagógiai Programjának véleményezése és elfogadása. Ismerteti, hogy a dokumentumot előzőleg a Nevelőtestületi és a Szülői Szervezeti tagok egyenként megkapták, elolvasták, változtatására javaslatot tehettek. A szükséges változtatásokat az óvodavezető figyelembe vette és a Programba beépítette. A Szülői Szervezet elnöke megköszöni, hogy részt vehet a Nevelőtestületi értekezleten, és kifejezi egyetértését a dokumentummal kapcsolatban.

68

Egyéb hozzászólás nem volt, ezért a vezető felkéri a jelenlévőket, hogy aki a Pedagógiai Programban foglaltakkal egyetért, az nyílt szavazással jelezze. A szavazás eredménye 11 fő igen, tartózkodás és ellenszavazat nélkül. A Nevelőtestület 100%-ban elfogadta az óvoda Pedagógiai Programját. A döntés eredménye a 189/2013. (VI.10.) számú Nevelőtestületi határozat. Az elfogadás tényét a Nevelőtestület tagjai a csatolt jegyzőkönyvben hitelesítő aláírásukkal elfogják.

………………………………… Burai Jánosné jegyzőkönyv vezető ……………………………….

………………………………..

Gilicze Antalné

Antalné Balla Ágnes

hitelesítő

hitelesítő

Jelenléti ív mely készült a 2013.06.10-i Nevelőtestületi értekezleten Név

Aláírás

Antalné Balla Ágnes óvodapedagógus Béres Károlyné intézményvezető Bíróné Peltz Angéla óvodapedagógus Burai Jánosné óvodapedagógus Dósa Katalin intézményvezető-helyettes, óvodapedagógus Gilicze Antalné óvodapedagógus Mezei Etelka óvodapedagógus Pádárné Tóth Andrea óvodapedagógus Petrik Istvánné óvodapedagógus, Közalkalmazotti Tanács elnöke Varga Ákosné óvodapedagógus Varga Zoltánné óvodapedagógus

69

Lázárné Vida Erika Szülői Szervezet elnöke

70