Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 1
I. rész Alapok
Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 2
Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 3
1. fejezet Munkafolyamat
Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 4
4 I. rész • Alapok
Ebben a fejezetben A térbeli jelenetek elkészítése gyakran bonyolult, de némi elõrelátással és tervezéssel könnyebbé tehetõ. Ebben a fejezetben azt tanuljuk meg, hogy mi az, amit észben kell tartanunk, mielõtt nekilátnánk a munkának, illetve modellezés közben. Többek között a következõ témakörökkel foglalkozunk majd: • Felelõsségi körök. Világosan meg kell határozni, hogy a csoportban ki miért felel. • Az igények felmérése. Fel kell mérni, hogy a célközönségnek mire van szüksége, és hogy mindez mekkora munkát igényel. • Rajzos forgatókönyv (sztoribord) készítése. Célszerû elkészíteni az alkotás képes vázlatát. • Csapatszervezés. Olyan embereket kell kiválasztani, akiknek a képességei az adott munkához megfelelõek. • Hatékony munkakörnyezet kialakítása. A hatékonysághoz létfontosságú a megfelelõ felszerelés és képzés. • Mikor kell abbahagyni? Ellen kell állni a kísértésnek, hogy a mûvet a végtelenségig finomítgassuk, és ezzel pénzügyi csõdöt idézzünk elõ. • Szabványok kidolgozása. A munkafolyamat és a szabványos eljárások meghatározása felgyorsítja a munkát. • A munka rétegekre bontása. A „rétegek” ebben az esetben azt jelentik, hogy az alkotás részletekben készül el, amelyeket a végén összeállító eszközökkel egyesítünk. • Filmekbõl kölcsönzött animációs eljárások. A filmekbõl és a televízióból kameramozgatási és vágási módszereket leshetünk el. • Többféle kimeneti formátum. A gyártást célszerû úgy megtervezni, hogy többféle formátumú kimenetet tudjunk majd elõállítani.
Kulcsfogalom • Rajzos forgatókönyv (sztoribord). A rajzos forgatókönyv olyan grafikus vázlat, amely megmutatja a csapat tagjainak, hogy mit kell elvégezniük.
Tervezés és elõkészítés Minden munka sikerének kulcsa a megfelelõ tervezés. Ezt mindenki ösztönösen tudja, de az elvet a gyakorlatba átültetni már csak keveseknek sikerül. A csapat általában addig vitatkozik a teendõkön, amíg a határidõ közeledni nem kezd, aztán megfeszített tempóban dolgoznak, hogy végül valami középszerûvel álljanak elõ. Ennél szerencsésebb világos „haditervvé” alakítani a vitákat, hogy mindenki tisztában legyen az elvárásokkal.
Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 5
1. fejezet • Munkafolyamat 5
A világos terv még a csupán egy-két embernek munkát adó kisebb feladatok elvégzését is megkönnyíti, ha pedig a projekt sokak részvételét igényli, egyenesen elengedhetetlen egy részletes forgatókönyv, amelyhez a munkatársak fordulhatnak, hogy elérhessék a közös célt. Ha a haditerv készen áll, az még természetesen nem jelenti azt, hogy menet közben nem is fog változni. A térbeli modellezés több okból kifolyólag is folyamatosan változó igényeket támaszt: ilyen lehet a megrendelõ elvárásainak változása, a technikai problémák vagy a költségvetés forrásainak elapadása. Mindazonáltal a változások kevésbé drámaian érintik a célokat, ha azokat már az elején világossá tettük minden résztvevõ számára. A tervezés lépésének átugrásával nem takarítunk meg idõt, csak a takarékoskodás hamis illúziójába ringatjuk magunkat.
Felelõsségi körök Meg kell határoznunk a kommunikációs útvonalakat a feladatokat kiosztók, az alkotók és azok között, akik az eredményt bemutatják az ügyfélnek. A csapat minden tagjának tudnia kell, hogy mikor kihez fordulhat, és hogy milyen erõforrásokat vehet igénybe. Az ügyfél és a csapat közötti kommunikáció a munka elõrehaladtával javul, de nem árt, ha a megrendelõt általánosságban is tájékoztatjuk a munkafolyamatról, mert ezzel megelõzhetõk a félreértések. Az ügyfélnek természetesen nem kell pontosan tudnia, hogy miként készül egy-egy jelenet, de tisztában kell lennie vele, hogy milyen kérések teljesítése telik idõbe, és melyeknek lehet azonnal megfelelni. Hasznos, ha a vezetés rászán egy fél napot a szoftver megismerésére, hogy jobban átlássa, milyen gondokkal szembesülhetnek az alkotók, és megértse, hogy a számítógépen nincs „készítsd el a mûvet” varázsgomb. Érdemes rendszeresen rövid tanácskozásra összehívni a csapatot és a vezetõket (a „belsõ megrendelõket”), hogy mindenki lássa, hogyan áll a munka, és hogy – mindkét oldalon – mi gyorsíthatja azt, illetve mi okozhat késedelmet.
Az igények felmérése A hatékonysághoz elengedhetetlen, hogy meghatározzuk, milyen mennyiségû és minõségû munka szükséges az ügyfél igényeinek kielégítéséhez az adott idõn és költségvetési kereteken belül. Nem minden kimenõ anyagnak kell tökéletes, valósághû képekbõl állnia. Az üzenet eljuttatása a közönséghez egy játékfilmben természetesen a legmodernebb technikát kívánja
Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 6
6 I. rész • Alapok
meg, de a körzeti televízióban sugárzott közérdekû bejelentések már nem biztos, hogy hasonló költségvetést igényelnek. Meg kell tehát határoznunk, hogy hol faraghatunk le a gyártási költségekbõl úgy, hogy ez a lehetõ legkevésbé érintse a minõséget. A gyártási folyamatnak rugalmasnak kell lennie, így elkerülhetõ annak a komoly költsége, hogy elölrõl kelljen mindent kezdeni. Ha túl korán készítjük el a bonyolult, részletes modelleket, vagy ha például kész, nagy felbontású anyagokat alkalmazunk rájuk, olyan döntésekre kényszerülhetünk, amelyeket jobb lett volna késõbbre hagyni. Ennél jobb megközelítés, ha elõször durva modelleket készítünk (ahogy a szobrászok is teszik), és késõbb szükség szerint dolgozzuk ki a részleteket. A gyors próbaleképezés érdekében használhatunk például jelentõsen tömörített helyettesítõ mintázatokat a jelenetekben, amelyeket a végén cserélünk minõségi mintázattérképekre.
Rajzos forgatókönyv készítése A sztoribord vagy rajzos forgatókönyv olyan grafikus vázlat, amely a történetet és a munkafolyamatot is illusztrálja, és a gyártás tényleges megkezdése elõtt képet ad a megoldandó feladatokról. A sztoribord lehet egyszerû szkeccs, de olyan – akár kézzel – festett képekbõl is állhat, amelyek önmagukban is mûalkotásnak tekinthetõk. A forgatókönyv rajzai a végleges állóképek leképezését a kamera irányának és látószögének, illetve az anyagok színének jelzésével segíthetik, de a megvilágításra és annak minõségére vonatkozó megjegyzések is hasznosak lehetnek. Az animációs sztoribord a fentiek mellett a jelenetben zajló eseményeket is jelzi. Kezdésnek megfelel, ha egy-egy kép jut az animációban zajló esemény fontosabb állomásaira. A képek szélén emellett idõkódok, illetve olyan kiegészítõ információk is elhelyezhetõk, mint a párbeszédek, illetve a hanghatások.
1.1. ábra Magas színvonalú képek Andrew Paquette egyik rajzos forgatókönyvébõl
Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 7
1. fejezet • Munkafolyamat 7
A kisebb lélegzetû mûvek sztoribordjához elég néhány lap, minden oldalon pár képpel. Az összetettebb mûvek esetében azonban célszerû egy nagy táblára feltûzni a képeket, hogy az események könnyen átláthatók legyenek és a módosításokat is egyszerû legyen elvégezni. Álljunk ellen a kísértésnek, és ne használjunk ragadós jegyzetlapokat, mert ebéd után elõfordulhat, hogy arra térünk vissza, hogy egy apró hõmérsékletváltozás vagy egy szellõ úgy szórta szét a forgatókönyvet a szobában, mint a lehullott leveleket az õszi vihar. A lényeg nem a rajzok minõsége, hanem az, hogy világosan magyarázzák el a teendõket.
Végrehajtás A hatékonyság másik létfontosságú feltétele, hogy megtervezzük, mikor és mire használjuk a rendelkezésre álló mûvészeket és eszközöket. Mielõtt tehát megkezdenénk a munkát, beszéljük meg az alábbiakat a csapattal és a vezetõséggel.
Lelkes és tehetséges csapat összeállítása Ismertessük meg az alkotási folyamatot minél több munkatárssal, és ösztönözzük õket arra, hogy profikká akarjanak válni, és ezért hajlandóak legyenek még nagyobb erõfeszítéseket tenni. Nem szerencsés, ha a munkatársakat arra kényszerítjük, hogy olyan munkafolyamatban vegyenek közvetlenül részt, amit nem ismernek eléggé, legyen szó akár modellkészítésrõl, bevilágításról, anyagok alkalmazásáról vagy animációról. Ez csak rossz kedvet szül, és a tehetségeket olyan területekrõl vonja el, ahol hatékonyabbak lehetnének.
Hatékony munkakörnyezet kialakítása Dolgozzunk modern, erõs számítógépekkel. A hardver fix költséget jelent, de továbbadható más feladatokra, így a gépek, amelyeket elõször leképezõállomásokként használtunk, késõbb a titkárnõk irodáiba kerülhetnek. Addig azonban ne vegyünk új hardvert a teljesítmény fokozására, amíg el nem sajátítottuk a jelenetoptimalizálás tudományát, például azt, hogy miként csökkenthetjük a testeket alkotó összetevõk számát vagy hogy miként trükközhetünk az árnyékok jellemzõivel. A helyes munkaszervezés hiányát új hardverrel ellensúlyozni idõ- és pénzpocsékolás. A mûvészek szobájában fordítsunk különös figyelmet a székekre, a megvilágításra és a számítógép bemeneti eszközeire. Ha minden munkaállomáshoz tartozik egér és digitális rajztábla, nagymértékben csökkenthetõ a stressz és a sérülés veszélye a hosszú munkanapok alatt. A hálózati leképezéshez gondoskodjunk a karbantartott, stabil hálózatról; ez nagyon kis költséggel jár, miközben jelentõsen növeli a hatékonyságot.
Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 8
8 I. rész • Alapok
Mielõtt egy feladat elvégzésének mikéntjérõl döntést hoznánk, gyõzõdjünk meg róla, hogy a csapat minden tagja tisztában van vele, hogy milyen eszközök állnak a rendelkezésükre. Kis gyakorlással rutinná fejleszthetõ, hogy a megfelelõ eszközt válasszuk az adott feladatra, így sok fejfájástól megkímélhetjük magunkat.
Mikor kell abbahagyni? Összpontosítsunk azokra az elemekre, amelyek a leginkább befolyásolják a végeredményt. A sugárszámítás (radiosity) leképezése például nem biztos, hogy megéri a beállítására és végrehajtására fordított idõt. A technikát ne használjuk pusztán önmaga kedvéért! Fontos, hogy képesek legyünk megállni és a következõ feladatra lépni, ha az alkotás minõsége vagy üzenetközvetítõ képessége elért egy bizonyos szintet. A tökéletesség elérhetetlen cél, amiért érdemes küzdeni, de csak addig, amíg az nem hátráltatja a munkát.
1.2. ábra A bal oldali kép (a szerzõ munkája) alacsony minõségû, és az egész elkészítése mintegy 4 óráig tartott. A jobb oldali kép (Tangram3ds mûve) nagyon magas színvonalú – a jelenet elkészítése és a fényképhez illesztése 21 órát igényelt
Kimenet és együttmûködés más programokkal Elõfordulhat, hogy több célra kell tartalmat elõállítani. Lehetséges például, hogy egy számítógépes játékot készítünk, de a reklámanyagokhoz jobb minõségben kell elkészíteni néhány jelenetet, és még magasabb minõségû állóképekre is szükség van. Ne feledjük, hogy az alkotáshoz nem csak egy programcsomagot használhatunk. Szervezzük meg úgy a munkát, és alkalmazzunk megfelelõ átalakítókat, hogy a kimenet több célra is felhasználható legyen.
Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 9
1. fejezet • Munkafolyamat 9
Szabványok kidolgozása Az objektumok elnevezési rendszere, az anyag- és mintázattérkép-könyvtárak, illetve 3D objektumkönyvtárak használata mind-mind olyan terület, ahol a szabványok kidolgozása és betartatása nagyban növelheti a hatékonyságot. Az egységes objektum-elnevezési rendszer fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A megfelelõ elnevezési rendszer jelentéktelen költséggel, de hatalmas mértékben fokozza a hatékonyságot. Az anyagok megfelelõ elnevezése és könyvtárakba rendezése szintén segíthet elkerülni a felesleges munkát. Alakítsunk ki központi, kategória szerint rendezett tárolókat a mintázattérképek és alapvetõ anyagok részére, hogy mindenki könnyen hozzájuk férhessen, és egyszerûbben készíthessen belõlük adott célra szolgáló egyedi anyagokat. A mindenki által betartandó leképezési szabványok biztosítják, hogy az egyes csapattagok leképezett jelenetei illeszkedni fognak egymáshoz. Nincs annál bosszantóbb, mint amikor egy animációban egyes képkockákat (vagy akár teljes jeleneteket) olyan élsimítási vagy árnyékolási beállításokkal képeznek le, amelyeket senki más nem használ.
A munka rétegekre bontása Az olyan elemeket, mint a háttérben látható falak, a középen levõ bútorok vagy az elõtér elemei, célszerû külön rétegekként kezelni, amelyeket a kamerától vagy a nézõtõl való távolság határoz meg. A rétegekre bontás lehetõvé teszi, hogy a gyorsabb leképezés érdekében kihagyjunk egyes elemeket, de amikor a megrendelõnek kell bemutatnunk valamit, annyi részletet vegyünk bele a jelenetbe, amennyi szükséges. Így az elõtérben levõ tárgyak módosításának eredményét anélkül tekinthetjük meg, hogy ez érintené a háttérben levõket. Ismerkedjünk meg a képösszeállításnak (compositing), a rétegekre helyezett síkbeli információk egyesítésének a mûködésével, amelyre olyan programokat használhatunk, mint a Discreet Combustion, az Adobe After Effects vagy (állóképekhez) az Adobe Photoshop. Az összeállítás különösen fontos, ha az alkotáshoz a csapat többféle szoftvercsomagot használ. A rétegek azt is lehetõvé teszik, hogy elkülönítsük az egyes elemek fejlesztését, így anélkül módosíthatjuk az árnyékokat, a tükrözõdéseket vagy az egyes objektumok színét, hogy újra le kellene képeznünk a teljes jelenetet.
Fund01.qxd
1/3/2006
1:45 PM
Page 10
10 I. rész • Alapok
Filmekbõl kölcsönzött animációs eljárások Ismerjük meg a hagyományos filmes és televíziós kameramozgatást, hogy olyan rövid animációkat készíthessünk, amelyeket összefüggõ anyaggá vághatunk. Ezen eljárások ismerete lehetõvé teszi, hogy minimális kameramozgással sokkal kisebb jeleneteket állítsunk elõ, amelyek aztán könnyen módosíthatók, és amelyeket az ügyfél izgalmasnak és informatívnak talál majd. Ez mindenkinek elõnyös!
A kimenet-elõállítási képességek elõzetes meghatározása Találjuk meg az elején azokat a fájltípusokat és képfelbontásokat, amelyek lehetõvé teszik majd, hogy az alkotást különféle kimeneti eszközökön (videó, DVD, áramló internetes közvetítés, nagy méretû állókép készítésére képes nyomtató stb.) jeleníthessük meg. Minden jelenetet önálló állóképek sorozatára bontva képezzünk le, és szükség szerint készítsünk belõlük tömörített animációs állományokat.
Összefoglalás Semmi kétség, a tárgyaltak mellett más megoldások is elképzelhetõk, amelyekkel az alkotás folyamata felgyorsítható, de kezdésnek elég, ha az ebben a fejezetben szereplõ javaslatok közül csak néhányat megfogadunk. Késõbb szükségleteink szerint kialakíthatjuk a saját munkahelyi szabályainkat. Kezdjük azzal, hogy bevezetünk egy mindenkire érvényes elnevezési és anyagrendezési rendszert, majd összpontosítsunk a jelenetoptimalizálásra: csak azt modellezzük, ami majd látható lesz, és olyan hatékonyan, amennyire csak lehetséges. Mindeközben alakítsuk ki a megfelelõ kommunikációt a megrendelõk és az alkotók között, hogy a menet közben szükséges változtatások számát a lehetõ legkisebbre csökkentsük. Végül, ne feledkezzünk meg a képösszeállítás és a jelenetelemek rétegezésének elõnyeirõl, amelyek felgyorsíthatják a munkát. A film- és videókészítõk körében nem szokatlan, hogy akár harminc vagy még több olyan rétegbõl állítják össze a végleges képet vagy animációt, amely különféle forrásokból származik. Módszerük az építészeti és mérnöki modellezésben, a számítógépes játékok készítésében ugyanilyen jól hasznosítható.
