RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5-8. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5-8. évfolyam Célok és feladatok Tantárgyunk látni és láttatni tanít. Átfogó szakmai célja, a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata vizuális megismerő, befogadó, alkotó képességeik fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, alakító, konstruáló képességeiket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín- dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadási képességének megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, jelentősen hozzájárul a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálásához. Az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodása magasabb szintre emelkedik. Növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével egyidőben, az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát, fokozatosan a realitás igény, az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő ábrázolásmód iránti igény váltja fel. Ezért a tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, az általános vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány analízisén, a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakai és a magyar népművészet megismerése által valósul meg. Látás, gondolkodás, cselekvés szerves egységének betartásával bővüljenek a tanulók ismeretei, fejlődjenek képességeik. Az emelt szintű rajzoktatásban a Képzelet világa munkáltató tankönyv segítségével mélyítsék el művészettörténeti ismereteiket. A tanult művészettörténeti korszakhoz kapcsolódó technikai és vizuális problémák megtapasztalásával, ehhez kapcsolódó feladatokkal rögzítsék a tanultakat. Élményszerű, játékos módszereknek azt kell szolgálniuk, hogy megőrizzék és fejlesszék a gyerekek kreativitását. A gyerekek önállóan tevékenykedjenek, maguk választhassanak többféle megoldási mód közül. A különböző művészeti ágak inspirálják egymást, valósuljon meg az irodalom – zene – képzőművészet koncentrációja. Fontos az ösztönző légkör megteremtése, melyben az alkotás öröme serkenti a tanulókat minél színvonalasabb munkák készítésére. A feladat jellegétől függően a gyerekek dolgozhatnak egyénileg, kisebb – nagyobb csoportokban, akár az egész osztály együtt (közös munka átélése), a témától függően a feladatok megoldása rövidebb-hosszabb időtartamúak is lehetnek (akár több hét). Minél többet kiránduljanak, látogassanak műhelyeket, kiállításokat, járjanak színházakba, koncertekre, gyűjtsenek közös élményeket. Évente szervezett rajztáborokban – erdei iskolák

1


mintájára – a természet és az emberi értékek érzékeny befogadói legyenek, érezzék meg a közösségi élet fontosságát és felszabadultan alkossanak. Rendszeresen vegyenek részt iskolai, megyei, országos rajzpályázatokon. A művészeti iskolákba és a tárggyal kapcsolatos jelentkezőknek lehetőségük legyen felkészülni a felvételi vizsgára.

Fejlesztési követelmények A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg. Alkotó képességek A felső tagozatos diákok észlelési nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti érdeklődését a változatos alkotó tevékenységek motiválják. Képessé válnak tudatos megfigyelésre, vizuális viszonylatok, összefüggések, minőségek, részletgazdag emlékezeti megőrzésére, képzetek felidézésére. Képzelőerejük működése és fejlődése belső képekben való gondolkodásukban, (vizualizációban, szelekciókban, redukciókban, transzformációkban), képzettársításaik tágasságában, alkotásaik eredetiségében követhető. Alkotóképességük nyilvánul meg a komplexitás kedvelésében, a merev rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában. Jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordoz. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, probléma-megoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteikben fejeződik ki. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával tudják megoldani. Elképzeléseiket megvalósításában módszerességre törekednek, meglévő készségeiket, ismereteiket könnyen mozgósítják. A tanulók egy része képes produktív alkotások létrehozására, míg mások inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, képesek eredményeiket kritikusan vizsgálni, törekednek mások teljesítményeit is reálisan értékelni. Befogadó, megismerő képességek Vizuális megismerő és befogadó képességeiket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti észlelési fogékonyság jellemzi. Eleven, mozgósítható érdeklődésűek, képesek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére. Vizuális memóriájuk által válnak képessé tevékenységbe ágyazott belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, viszonyításra, ok-okozat vizsgálatára, ítéletalkotásra, átalakításra). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát adott szempont szerint elemezni, értelmezni tudják. Növekvő objektivitással válnak egyre képesebbé a látható (tér- forma- szín-, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, anyag, forma és tartalom, funkció, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli analízisére. Vizuális, művészeti, képzeteiket ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemezések során, törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó más vélemények alapján. Esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződik, ízlésítéleteiket egyéniségüknek megfelelően képesek megfogalmazni. A tanulást segítő képességek A vizualitás nélkülözhetetlen a többi érzékszerv tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben, a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültség megszerzéséhez tantárgyunk tanulása nyújt kellő alapot. Általa sajátítja el a tanuló a vizuális 2


információk formáit és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban).

3


5. évfolyam A rajz tanítása tantárgytömbös oktatásban valósul meg. Óraszámok: normál osztályok: évi óraszám: 37 Epochális rendszerben 5 heti ciklusonként 5 rajzóra - emelt szintű osztályok: évi óraszám: 111 epochális rendszerben ciklus 6 rajzóra és ciklus 2 műhelymunka váltakozása

Belépő tevékenységformák A tantárgy sajátossága, hogy a fő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik! Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva. Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok. Ábrázolási módok szemléleti megismerése. Színtapasztalatok rendezése. Alkalmazott grafikai tervezés. A közvetlen és rögzített kommunikáció és a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése. Használati tárgy tervezése. Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK 1.A vizuális nyelvi eszközök (pont, folt, színfolt, vonalakkal alkotott folt), minőségek (textúra, faktúra, szín, forma). A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető kiemelő szerepe. Keresgélő-vázoló vonalak, vonalfajták. 2.A színek, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. A színkör. A sötét-világos kontrasztok, a fő- és mellékszínek. Telt színek, tört színek 3.Személyes élmények, képzeleti képek megjelenítése, szubjektív-tudatos kiemelésekkel, fokozásokkal. A véletlen hatások kreatív beépítése a térbeli és síkbeli kompozíciókba. Konkrét események, történetek elbeszélése, irodalmi illusztrációk készítése kép- vagy szoborsorozatokban. . 4.Műalkotások elemzése a különféle feladatokhoz, és korszakokhoz kapcsolva. Az őskori művészet. .Agyagmunkák: felrakásos agyagedények, figurális tárolók. Papírmasémaszkok 5. Egyiptom művészete Ábrázolási mód,.nézetek. Nagyméretű csoportmunka. Hieroglifák, képírás 6. Mezopotámia művészete Kevert technika, fénymásolat kiegészítés, mesekönyv készítés 6.Görög és római művészet. Illusztrációk készítése görög és római mondákhoz. 4


Monotípia, visszakarcolás . 7.Népművészeti alkotások példái (szerszám, faragás, bútor, mézesbáb, tojásfestés ) A természetes anyagokban rejlő forma és funkció adta lehetőségek motivumkincs formanyelv, annak jelentés tartalma ( virágok , életfa , állatfigurák .) Népművészeti hagyományok 8.. Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján. Modellek (tárgyak, formák) térbeli helyzetének, arányainak, és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból 9. A térbeli helyzet meghatározási módja a viszonyítás. Térjelölési lehetőségek a síkon (lejjebbfeljebb helyezés, takarás) Forgástestek származtatása, szerkezete, testessége. A térkifejező ábrázolás. Szemmagasság szerepe. Tónus, ön és vetett árnyék. 10..Látványok képi, plasztikai átírása, egyszerűsítése, gazdagítása, átalakítása. Forma és színredukciók. Komponálás síkban, térben. Formaismétlés, ritmus. 11. Betűkompozíciók készítése a zár képi rend megteremtésével, újságokból kivágott betűk felhasználásával. A betű szerkezete. Egysége, aránya. Alapbetű-formák nagy és kisbetűi. Alkalmazott grafika, tipográfia. Plakát. 12. Egy saját használatra készülő tárgy (pl. társasjáték, ruha, taneszköz) kitalálása, elkészítése, az alkalmas anyagok és formai megoldás kiválasztásával. Öltözködés üzenettartalma a népviseleti öltözékeknél . A személyes felhasználói igény és a tárgy stílusa közötti kapcsolat felismerése. A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés és az iparművészet, a népművészet 13. Játékok és kísérletek a vizuális kifejezőeszközökkel és különböző technikákkal. Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. Szabadkézi tónusos rajzok. Grafikák: tus, diófapác, monotípia, papírmetszet. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Színes munkák kollázzsal (grafikai kiegészítés), frottázzsal, nyomhagyással. Egyszerű levonatok (monotípia). 14.Papírplasztikák készítése. Papírdomborművek, papírtárgyak, modellek hajtogatással. Papírmasé domborművek, szobrok. 15..Mintázás agyaggal.. Fazekasmunkák a korong nélküli ősi eljárások alapján. Kisebb karakteres szobrok készítése az anyagszerűség szabályai alapján. 16.Az évszakokhoz kapcsoló feladatok. Színhangulatok. A szín kifejezőereje. Megszemélyesítés, jelkép. 17.Az ünnepekhez kapcsolódó munkák készítése Az iskola Dorottya-napi rajzpályázatára való felkészülés.

5


Cél: • Az élmények, ismeretek képi, térbeli, szóbeli megfogalmazása • Szubjektív kifejezési módok, érzelmek érvényesítése a téri konstrukciókban és képi megjelenítésekben • Mesebeli, mítoszbeli helyszínek, épített, elképzelt környezetek megfestése • A színek érzelmi hatásainak tudatos alkalmazása az önkifejezés során • Fokozódó tudatosság kialakítása a kifejezőeszközök megválasztásában, alkalmazásában • Az információközlés legfontosabb módjainak és jellegzetességeinek ismertetése • Jártasság a képi közlésformák elemzésében • Jártasság szerzése vonal és foltképzésben • Tárgyak felismerése vetületek alapján • Ismeretek szerzése népi építészetről • Az építkezéshez, az épített környezethez fűződő hagyományok megismerése • A forma és funkció kapcsolatának megláttatása az iparművészet és népművészet tárgyaiban Követelmény: • Alkalmazzanak szubjektív kifejezési módokat a térkonstrukciók és a képi megjelenítések során. • Legyenek tisztában a képi tér (előtér, középtér, háttér) fogalmával • Tudjanak megjeleníteni mítosz- és mesebeli helyszíneket, elképzelt és épített környezetet • Legyenek képesek: - bizonyos formák leegyszerüsítésére, formaátírásra - a színek érzelmi hatásainak tudatos alkalmazására - az élmények, ismeretek képi, térbeli megfogalmazására - képi plasztikai kifejezés eszközeinek tudatos megválasztására - a már elsajátított kifejezési eljárások tökéletesítésére, a lehetséges kompozíciós megoldások felismerésére: • Legyenek képesek az épített környezet formáinak színének, nagyságviszonyainak, arányainak szerkezetének, térbeli viszonyainak karakteres ábrázolására • Ismerjék fel a nézőpont és a szemmagasság szerepét • Tudják a formák testességét tónusokkal, fény-árnyékkal kifejezni • Ismerjék a háromnézetü vetületi ábrázolást • Legyenek képesek a tér – forma – szín és forma redukálására • Tudjanak mozgást ábrázolni formaismétléssel, mozgásfázisokkal, ritmussal • Legyenek jártasak a vizuális közlések megértésében • Tudjanak egyszerű betűformával esztétikus elrendezéssel rövid szöveget írni : • Legyenek jártasak az épített környezet megfigyelésében • Ismerjenek az épített környezethez fűződő szokásokat, hiedelmeket, népköltészeti alkotásokat

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, Szegvár-tűzkövesi Sarlós isten, Altamirai bölény, Lascaux-i barlang, Karnaki nagytemplom, Dzsószer-fáraó piramisa, Gizai piramisegyüttes, Rahotep és felesége Nofret szobra, Khefren fáraó ülőszobra, Tutanhamon korporsója - arany halotti maszkja és trónszéke, Írnok, Halastó, Állathajtó (thébai sírfestmények), 6


Zikkurat, Gudea szobor, Vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), Kapuőrző állatok, Istar kapu, Athéni Akropolisz, Parthenon, Poszeidon templom, Niké templom, Görög színház, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Laokoón szoborcsoport, Vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovasszobra.

A továbbhaladás feltételei A tanuló képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait változatos vizuális eszközökkel kifejezni. Ismeri, megkülönbözteti a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módjait. Ismeri a tanult művészettörténeti korok fő stílusjegyeit, felismer és megnevez koronként legalább három-három alkotást. Rajzi elemzésekkel, szóbeli magyarázatokkal kísért vizuális megfigyelésekre képes. Egyszerűbb modellek, alakok egyes tulajdonságait az ábrázolásban ki tudja emelni. Kevésbé összetett látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján is. Ismeri a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját. Képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására. Ismeri a tömegkommunikáció fő jellemzőit. Ismeri a stílus és a forma szerepét a tárgyválasztó döntésekben. Több-kevesebb önállósággal alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. Törekszik az adott célnak legmegfelelőbb anyagokat és technikák megválasztására.

7


6. évfolyam Óraszámok: - normál osztályok -Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 -

emelt szintű osztályok: évi óraszám:105

-

epochális rendszerben: heti 6 rajzóra és

-

heti 2 műhelymunka váltakozása

Belépő tevékenységformák A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása. Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése a művészettörténeti korokat követve. Tanulmányokhoz kötődő formaelemzések és grafikai, festői, plasztikai megjelenítő munkák. A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. Színismeretek. Információk képi rögzítése, értelmezése. A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése. Adott funkciójú tárgy tervezése.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK, 1.Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és tengelyes térelrendezés). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület) A téri formák távolsági viszonylatai, a térmélység kifejezése képi plasztikai úton. 2.Színkompozíciós megoldások. Egyensúly, szimmetria, asszimetria. A szín kiemelő és ritmusképző szerepe. A színek felhívó jellegének, érzelmi hatásainak, szimbolikus jelentéseinek tudatosítása. 3. Felületképzés (vonalháló, folt és tónus-variációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria-aszimmetria) síkban, térben. 4.Mindennapi élmények, mozgalmas történelmi jelenetek képi-plasztikai feldolgozása. Eseménysor megjelenítése egy képen belül és képsorozattal. 5.Környezetünk változásainak ábrázolása (évszakok, napszakok) Különleges fény és árnyékjelenségek rögzítése 6.A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés kifejező hatása a síkbeli térbeli alkotásokban. Az időbeliség ábrázolási lehetőségei. A fázisok, képsorok, kép a képben. 7.Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, összehasonlítása, a téma, a kompozíció, az anyag és technika alapján.

8


A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (táblakép, szárnyas oltár, freskó, mozaik, kisplasztika, emlékmű, magán- és középület), műtípusok (tájkép, csendélet, portré) példái. 8.Művészettörténet (benne a magyar művészet). A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Fémdomborítás technikája. Nemezelés. 9.Az ókeresztény és bizánci művészet. Mozaik készítés papírból, kavicsokkal kerámia vagy üvegdarabokkal 10.A román kor. A gótika. Az üvegfestés technikája. 11. A reneszánsz művészet. Híres festők műalkotásainak elemzése. A perspektíva. A Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum középkori anyaga. 12.A népművészet példái (szövés, hímzés, viselet ( székely) A növényi ornamentika tartalma sváb motívumok ) Az ének-zenei, az irodalmi, a tánc- drámai, a képzőművészeti ihletések megjelenítése. 13. Tagoltabb testes formák (tárgy, emberalak, növény) ábrázolása rajzbeli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok). Rajzi vagy plasztikai tanulmány alak, tárgy mozgásáról, mozgássor ábrázolása téma feldolgozása kapcsán. Formaelemző szerkezeti rajzok, metszetek, redukciók készítése. 14. Tervezés: képi sűrítés, redukált formák, színek, alkalmazása, szóbeli információ átalakítása képi üzenetté, jellé.A képi közlések szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű és szövegképek, egyszerű mozgóképi példák) A vizuális művészeti alkotás mint jelhordozó kommunikációs lehetőség - a tárgy kultúra üzenetei .. A sokszorosított információ (könyv, reprodukció, plakát, képes folyóirat, fotó, film, video) egy-egy példa leírása, a képi tartalom (információ) feltárása. 15. A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A formakarakter, formakontrasztok. Tárgyak, természeti formák térbeli modellezése. Metszősíkok, tengelyek. A vetületi ábrázolás 16.A színek jellemzői: színezet, telítettség, színkontrasztok (hőfok- mennyiségi- minőségi kontraszt). Színreflexek, színredukciók. A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe. A szín és a környezet a szín és a lakás , a szín és az öltözködés . Színek jelentőségei a hagyományos és népi öltözködésben . 17. A tárgyak használati és jelképes funkciójának kifejező elemei: anyag, forma, szín, felület, díszítés. A tervezés képnyelvi formái: vonalas .műhelyvázlatok, részletrajzok, szabásrajzok. Egy választott tárgy rajzos, írásos felmérése, dokumentálása, a felhasználó megjelölésével. Adott személy (pl. családtag) számára használati tárgy tervezése, modelljének elkészítése. Tojásfestés. A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). Tárgyak formájának kialakítása a kézművességben.A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése.

9


. Kifejezés, képzőművészet Cél: • A tér távolsági viszonylatainak, a nézőpontnak, a térmélységnek, a térbeli helyzetek összefüggéseinek megjelenítése képi plasztikai úton • A művészeti élmények és a mindennapi élet feldolgozása • Különleges fény és árnyékjelenségek megjelenítése • Környezetünk változásainak ábrázolása (évszakok, napszakok) • A színek felhívó jellegének, hatásainak, szimbolikus tulajdonságainak tudatosítása • Képi és plasztikai kifejezés eszközeinek tudatos használata • Összetett természeti és mesterséges formák térbeli helyzetének, színének jellemző karakterének , arányainak megismerése • Térmélység ábrázolása a síkon • A térforma síkra vetítése vetületi ábrák segítségével • A testesség, kiterjedés, a dimenziók fogalmának elmélyítése • Színkontrasztok megtapasztalása, használata • Változások, folyamatok bemutatása • A betűk vizuális jelként való alkalmazása • Követelmény: • A tanulók tudják megjeleníteni a teret és a térformákat a távolsági viszonylatoknak, a nézőpontnak, a térmélységnek, a térbeli helyzetek összefüggéseinek megfelelően • Legyen képesek: - művészeti és mindennapi élmények képi, plasztikai feldolgozására - fény- és árnyékjelenségek megjelenítésére - a színek felhívó szerepének, érzelmi és szimbolikus hatásainak tudatosítására • Legyenek jártasak sík- és térbeli alkotások létrehozásában a témának megfelelő technika és kompozíció megválasztásában • Legyenek képesek az összetett természetes és mesterséges formák, tárgyak arányainak, szerkezetének, formai sajátosságainak megfigyelésére, karakteres ábrázolására síkon és térben • Tudják a formák, tárgyak térbeliségét megjeleníteni síkon, a formák feljebb, lejjebb helyezésével, takarással • Legyenek képesek a testek plasztikusságát kifejezni a fény-árnyék hatások érzékeltetésével, a tónusok helyes megválasztásával • Legyenek jártasak a forma elemzésében • Ismerjék a fő, mellék, telt, tört és lokál színeket • Tudatosan alkalmazzák a színezet-, komplementer-, telítettségi-, hőfok-, mennyiségi, sötétvilágos kontrasztot a képi közléseikben • Alkossanak önálló piktogrammokat, emblémákat, információs táblákat • Tudjanak egyszerű formákról háromnézetű vetületi ábrát szerkeszteni • Próbáljanak nevelői segítséggel osztályújságot szerkeszteni • Tudjanak egyszerű betűformákkal esztétikus elrendezésben szöveget írni • Próbálkozzanak új, egyéni betűk alkotásával, a betűírás szabályainak megtartásával • Gyakorolják a vizuális közlések olvasását Technikák

10


Az alapvető technikák leírását lásd az 5. évfolyamnál, továbbá: Lavírozás. Faktúraképzés. Linómetszés. Szerkesztés körzővel, vonalzóval. Szövegírás (kivágott betűkkel, számítógéppel). Szöveg és kép-összeállítás (gyűjtött reprodukciókkal, képekkel, betűkkel). Vegyes technikák (fénymásolat, rajz, fotó és fénymásolás esetleg fotogram). Tér- és formaképzés, konstruálás (agyag, fa, papír, textil, drót, talált tárgyak). Kézműves technikák a lehetősé szerint (pl. batikolás, papírmerítés). Művészeti technikák (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, falfestés) esetleg az elérhető eljárások kipróbálása.

Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, Nagyszentmiklósi kincs 2. sz. edény, San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, Hagia Sophia-székesegyház, Jáki templom, Bélapátfalvi apátsági templom, Esztergomi vár és várkápolna bejárata, Tihanyi altemplom, Zsámbéki templom, Pisai dóm, Bayeux-i kárpit, a Magyar Szent Korona, Chartres-i székesegyház, Kölni dóm, Wellsi székesegyház, Dózse palota, Nyírbátori református templom, Királyi vár (Diósgyőr), Budavári gótikus szobrok, Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, Jézus siratása, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása, Kálvária, Lőcsei Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab templomból Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent László-herma, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna, Verrochio: Colleoni lovaszszobra, Donatello: Dávid, Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Utolsó vacsora, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai.

A továbbhaladás feltételei A tanuló törekedik saját, személyes képi kifejezésmód kialakítására. A hangulat, az érzelmek kifejezését kiemeléssel, átírással oldja meg. Segítséggel alkalmazza a megismert műleírási elemzési módokat. Művészeti példákban felismeri és megkülönbözteti a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit, koronként legalább három-három műalkotást felismer és megnevez. Rajz tagozatosok ismerjenek meg minél több alkotót és műalkotást, legyenek tisztában a műelemzés szempontjaival, és legyenek képesek önálló és alapos műelemzésekre, értelmezésekre, összehasonlításokra. Megfigyelésen alapuló feladatait az adott szempontok figyelembevételével oldja meg, összehasonlító megfigyeléseket végez, szabályszerűségeket felismer. Értelemszerűen alkalmazza a megismert ábrázolásmódokat. Képes gondolatokat megjelenítő ábrák értelmezésére, készítésére, érthetőségre, egyszerűségre törekedve. Érti a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására. Szenzomotoros képességeit összehangoltabb mozgás, eszközhasználati ügyesség jellemezi.

11


7. évfolyam Óraszámok: - normál osztályban: Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 -

emelt szintű osztályok: évi óraszám: 105

-

epochális rendszerben: heti 6 rajzóra és

-

heti 2 műhelymunka

Belépő tevékenységformák Az önkifejezési érzék további kibontakoztatása. A művészeti alkotások és a kor, a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a művészettörténet szerint haladva. Vizuális - asszociatív analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások. A Monge-vetület, a Kavalieri axonometria megismerése. Színrendszerezés. Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata. Használati tárgy tervezése. Funkció- és formaelemzések. A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK 1.Építészeti hatáselemek (tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, kiemelések, ritmusok, aszimmetrikus, szimmetrikus térelrendezés, a külső térben betöltött hely.) A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezetben elfoglalt hely). 2. A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, redukált, átírt formák, színek). Változatos formák használata a téri viszonyok megjelenítésében. 3.Jellegzetes kompozíciós megoldások (szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, horizontális, vertikális elrendezés). Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilág, érvényesítésével.Színharmóniák és színkontrasztok tudatos használata 4.Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és plasztikai tanulmányozása, a karakterben, látványban rejlő többletjelentés keresése egyéni asszociációkra támaszkodva; átírás, fokozás, átalakítás, karikatúra. Közeli üzenetközvetítő népszokás . Busójárás metakommunikációs jelentései , busóálarc készítése . 5.Irodalmi (zenei) mű, vagy történelmi esemény feldolgozása szabadon választott grafikai technikával. Az emberi mozgás ábrázolása, gyorsvázlatok. 6.Szóbeli műleírások, elemzések, kompozíciós és színvázlatok. A vizuális művészet szerepe a megismert korokban és kultúrákban. A korstílusok jellemző jegyei. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A barokk kor. 7.A XIX. század és a századforduló művészete, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus. 12


Az emberi portré a művészetben. A portrérajzolás törvényei. 8. Az impresszionizmus, a posztimpresszionizmus. A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a hangulatra. A színreflex. Színek tér- és hangulati hatása. 9. A népművészet példái (fazekasság). Tanulmányséta ( fazekasműhely , tájház .) Tájékozódás a Szépművészeti Múzeumról. Elérhető művészeti gyűjtemény, kiállítás látogatása. Könyvtár és médiahasználat önálló feladathoz. 10. A geometrikus alapformák. A nézőpont, a fény-árnyék, a távlat, mint a vizuális hatás eleme. A tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. A megjelenítő, kifejező és közlő, a szabad és a geometrikus jellegű ábrázolásmód összevetése. 11. Modellek rajzi, színbeli analízise a formai-szerkezeti, színbeli összefüggések szempontjából. A megértett formák átalakítása (csonkolással, vagy részek összevonásával, nagyítással stb.). Monge - vetületi és egyméretű axonometrikus ábrák szerkesztése modellből kiindulva. Térbeli helyzet olvasása vetületi vázlatokról: rekonstrukciós vázlatok készítése vetület alapján 12. Összetett mesterséges és természeti formák szerkezetes,többoldalú képi értelmezése. Belső felépítés vizsgálata a természetes és mesterséges formák kereszt és hosszmetszetei rétegmetszetei által. Formák plasztikusságának, térbeliségének kifejezése tónussal. Az önárnyék, vetett árnyék. 13. Színezet, telítettség, világosság. A telített, a derített, a tört szín. Színvázlatok, színtanulmányok. A fények, színek, formák jelentést hordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat kifejező szerepe. 14. A tervezés vizuális nyelvi eszközei: vázlatok, részletrajzok, szabásrajzok, megjelenítő ábrák. A tárgy stílusjegyei, egyéni ízlésünk kifejeződése tárgyainkban. Használati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín és anyagmintával. 15.Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban-írásban. A természetes anyagok ( textíliák újrafelhasználási lehetőségei a modern környezetben A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A tárgyak és az életmód kapcsolata. 16.Könyvek, sajtótermékek, plakátok elemzése a tartalom és forma összefüggésében. Könyvborító, iskola, osztályújság tervezése. 17. Papírmakettek, modellek készítése. Színházi díszlet, jelmez tervek. Cél: • Ábrázolási konvenciók felhasználása az alkotásokban, valamint a ritmusos díszítő tervezésben • Látványok, műalkotások képi plasztikai átírása. Változatos formavilág szerepeltetése • Történések megjelenítése, mozgások kifejezése • A szín- és levegő távlat, a térbeliség kifejezése • Ugyanazon forma megfestése különböző szín – és fényviszonylatokban • A színharmóniák és színkontrasztok tudatos használata • Kompozíciós kísérletek • A tanulók egyéniségének megfelelő formai, technikai megoldások kiválasztása 13


• •

Új kifejezési módok megismerése Térábrázolás különféle módjainak megismerése, alkalmazása: - axonometrikus ábrázolás - szerkesztőperspektíva - látszatperspektíva • A természeti és mesterséges formák elemzése • A növényi és mesterséges formák kereszt- és hosszmetszeteinek, rétegmetszeteinek megfigyelése általa származás, a belső felépítés megértése • Az anyag, a forma és funkció összefüggéseinek felismerése • Sokféle, vizuális nyelven megfogalmazható tapasztalat és ismeret szerzése és fény- és festékszínekről • A fény irányának és árnyékvetésnek összefüggései • A tónusskálák, tónusnégyzetek hasznosítása a szín- és levegőtávlat, a térbeliség kifejezésében • A szín- és fényhatások változásainak felismerése • A színreflexek jelentésének meglátás • A tömegkommunikáció különböző formáinak (könyv, sajtótermék, plakát) elemzése • A tanuló egyéniségének megfelelő formai, technikai megoldások kiválasztása • Új kifejezési módok megismerése • A már elsajátított tárgyalkotási módok gyakorlása, újabb kézműves technikák megismerése • Használati tárgyak készítése a funkció, a stílus és esztétikum összhangjá Követelmény: • Használjanak változatos formákat a téri viszonyok megjelenítésére • Ismerjék a nézőpont jelentőségét • Legyenek képesek: - az ábrázolási konvenciók továbbgondolására - az emberrel kapcsolatos hangulatok, érzelmek ábrázolására - a formák síkredukciójára; kompozíciós kísérletekre - a színharmóniák, színkontrasztok tudatos alkalmazására - a képi kifejezés eszközeinek a vizuális nyelvnek készségszintű használatára - az egyéniségüknek megfelelő formai, technikai megoldások kiválasztására - új kifejezési módok elsajátítására. • Ismerjék meg a térábrázolási konvenciókat (vetületi, axonometrikus, perspektivikus) • Ismerjék meg a vonal és levegőtávlat fogalmát • Tudjanak természeti és mesterséges formákat elemezni a méretük, felépítésük, felületük, részformáik, formakapcsolódásuk, befoglaló formájuk, karakterük alapján • Ismerjék az anyag-, forma- funkció összefüggéseit • Ismerjék fel a fény-, és színhatások változásait • Ismerjék fel a könyvek, sajtótermékek, plakátok külső megjelenítésének, tartalmának összefüggéseit • Legyenek jártasak a megismert kézműves technikák alkalmazásában • Célszerűen, tudatosan használják a különböző anyagokat • Fedezzék fel a tárgyak jelentéstartalmában rejlő esztétikumot Technikák Mint az előző évfolyamoknál, valamint: Síkbeli kompozíciók, festmények készítése; körplasztikák mintázása; a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez. Papírmakettek és modellek készítése. Szabásrajz szerkesztése, a tervet tartalmazó mappa, doboz készítése. Átíró és átvivő eszközök használata a lehetőségeknek megfelelően. 14


Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások Vignola - G. della Porta: Il Gesu, Esterházy Fényes Miklós: Fertődi kastély, Festetics kastély Keszthely, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, Paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Párizsi Pantheon, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, id. Markó Károly: Visegrád, Dávid: Horátiusok esküje. J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, Goya: 1808 május 3. Székely Bertalan: Egri nők, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Millet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy Mihály: Rőzsehordó, Tépéscsinálók, Ásító inas, Köpülő asszony, Siralomház, Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, Szinyei Merse Pál: Majális, Manet: Reggeli a szabadban, A bárka, C. Monet: Impresszió, a felkelő nap, A roueni székesegyház, Renoir: Páholyban, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Csendélet, Van Gogh: A művész szobája Arlesben, Önarckép, Napraforgók, Két ciprus, Gauguin: Tahiti nők.

A továbbhaladás feltételei A tanuló törekedhet önálló, egyéni képi kifejezésmód kialakítására, de rendelkeznie kell a közlő ábrázoláshoz szükséges vizuális nyelvi készségekkel is. Kifejező és tervező munkáiban figyelembe veszi a színek optikai és érzelmi hatását. Adott elemezési szempontok szerint képes műalkotásokat összehasonlítani. Ismeri a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót felismer és megnevez. Megfigyeléskor képes viszonyítani, megítélni, téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátja a lényeges vizuális összefüggéseket, megérti a szabályszerűségeket és szóban is meg tudja fogalmazni. Absztrakciós képessége megnyilvánul a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben. Képes vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni. Ismeri a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal megold ilyen szerkesztési feladatot. Alkalmazni törekszik a tárgytervezés és elemzés szabályait, módszereit. Problémamegoldási készségei megnyilvánulnak az önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokban Jártas a tanulás sajátos vizuális-manuális módjaiban, gyakorlottan használja az ábrázolás alakítás eszközeit.

15


8. évfolyam Óraszámok: - normál osztályban: Évi óraszám: 37 -

Heti óraszám: 1 emelt szintű osztályban: évi óraszám: 105 epochális rendszerben: heti 6 rajzóra és heti 2 műhelymunka váltakozása

Belépő tevékenységformák A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása. Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban. Tér-, forma- színviszonyok tanulmányozása, az analízisből kiinduló absztrakciókra épülő átalakítások. A forma és funkció elemzése. Perspektív szerkesztések. Színismeretek összegzése. A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése. A külső és belső építészeti tér elemzése. Tértervezési feladat megoldása.

TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK 1.A szórt, vonalas, koncentrikus, szimmetrikus, aszimmetrikus, sűrített, rikított elrendezés térben és síkban. Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése (formák, színek, kontrasztok, vonalritmusok, fény-árnyék, tömegek).

2.A látványrendezés vizuális eszközei, hatáselemei, a mesterséges fényhatások.Érzékletes tónusviszonyok a klasszikus forma megjelenítésében. Csendélet, portré, emberi alakés mozdulattanulmány. A fény színmódosító szerepe. Tanulmány festése (emberalak, modellek közös beállítása), színbeli bontás, redukálás a látvány analízise alapján 3.Személyes témák, érzelmek, gondolatok, fogalmak plasztikai vagy síkbeli kifejezése választott mérettel, technikával, inspiráló műalkotás felhasználásával. . 4.Műelemzések a feladathoz és történelmi korokhoz kapcsolva. A művészet funkciói, a korstílus és az egyéni stílus (kompozíció, vizuális nyelvi megoldások, anyag-forma-tartalom összefüggései) különböző korokból és kultúrákból származó alkotásokon. Modern képtárak megtekintése. Művészettörténet. A XX. század első felének művészeti irányzatai. Munkáltató feladatok a különböző korok és stílusok műalkotásai alapján. Látványok, műalkotások képi átírása. 5. A szecesszió építészete, festészete, bútorgyártása, ötvösművészete. Tárgytervezés adott stílusjegyekkel. 6.Fauvizmus festészete, képviselői, jelentős művei. 16


Tájkép. A valóság és a valódi látvány átírása. Fotó és fauvista festmény összehasonlítása. Tiszta színek. Színkontrasztok: komplementer kontraszt. A látvány színredukciója. 7.Kubizmus, futurizmus festészete, képviselői, jelentős művei. A látvány formai egyszerűsítése, absztrakciója, átalakítása. 8.Expresszionizmus festészete, képviselői, jelentős művei. A forma és szín kifejezőereje.A színek szerepe az érzelmek, emberi jellemek kifejezésekor. Torzítás, egyszerűsítés, átalakítás a kifejezőerő érdekében. 9.Szürrealizmus festészete, képviselői, jelentős művei. Vizuális fantázia, képzelet, álom a képalakításban. 10.Az absztakt festészet képviselői, jelentős művek. Kompozíció síkidomokból. A vizuális kifejezőeszközök, vonal, folt, szín mint a kompozíció elemei. Érzelmek, hangulatok, tartalmak absztrakt kifejezése. 11.Az op art festészet. Vasarely munkássága. Optikai, érzéki csalódások, vizuális illúzió létrehozása a műalkotások alapján. 12.Épített téri egység (épület, utcarészlet) megfigyelése, vázlatos tapasztalati-perspektív ábrázolása. A tér illúzióját keltő ábrázolás tapasztalati alapon: látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont. Vonaltávlat, színtávlat. Egy és kétiránypontos perspetívikus kép szerkesztése. 13.Tanulmány: összetettebb természeti forma és mesterséges forma részletesebb analízise, formaelemzés (pl. értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek), felhasználása szemléltető ábrák készítéséhez. 14. A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmódok különböző korokban, kultúrákban. Rekonstrukciók vetületi és axonometrikus rajzok alapján. A perspektivikus ábrázolásmód. 15.A középületek tájékoztató rendszere (feliratok, logotípiák, emblémák, jelek) Újabb médiumok képírási formái (pl. fotó, film, televízió, video, digitális kép; fiktív terek, térillúziók a mai számítógépes játékokban, filmekben.) 16.Rajzos-írásos dokumentáció készítése különböző korosztályok életmódot reprezentáló környezetéről (lakószobák, lakberendezési tárgyak). Adott méretű tér megtervezése megbeszélt stílusban konkrét személy számára. 17.Az épület és a környezet formai kapcsolata (pl. külső tér, kert). Az építészeti tér és stílus, az épület, az életmód és a hely összefüggése. A természeti környezet védelme, gazdagítása: a környezettudatosság. Hagyományőrzés a környezet alakításában .Helyi jellegzetes épített terek megismerése .Saját népi építészetünk megismerése. Múzeumlátogatás a tájházba. Technikák A megismert grafikai, festői, szobrászati és egyéb gépi technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához, igényes kivitelezés. Szabadkézi rajzok és szerkesztések. Szerkesztőeszközök (esetleg számítógépes rajzolói programok) alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papírés fotómontázs készítése. Technikai kísérletek. Makett készítés papírból, vegyes technikával. 17


Cél: • Külső és belső terek megjelenítése • A vonal-, szín-, levegőtávlat érzékeltetése • Az ábrázolási konvenciók továbbgondolása a szubjektív önálló alkotásokban • Formák képi, plasztikai megjelenítése tájképekben, csendéletekben, portrékban, életképekben • Látványok, műalkotások képi, plasztikai átírása • Új formák létrehozása síkredukcióval és formaátírással • Gondolatok, fogalmak, kifejezések érdekes formaviszonylatokkal • A már tanult technikák alkalmazása • Térábrázolási rendszerek alkalmazása • Belső tér berendezési tárgyainak tervezése • Bonyolultabb természeti és mesterséges formák értelmezése • Emberi alak tanulmányozása • Az anyag, a forma funkcióvizsgálata • A tömegkommunikáció különböző formáinak elemzése (video, TV, rádió) • Különböző kiadványok csoportosítása és szerkesztése megadott szempontok szerint • Saját környezetünk népi építészetének és városunk jelenlegi épületeinek vizsgálata • Különböző korszakokban készült tárgyak esztétikumának tanulmányozása • Felkészítés az önálló alkotómunkára a tervezéstől a kivitelezésig • • Követelmény: • Használják fel alkotó képzeletüket és a perspektíváról szerzett ismereteiket a külső és belső tér megjelenítésében • Legyenek képesek: - a vonal, szín, levegőtávlatok érzékeltetésére - az ábrázolási konvenciók továbbgondolására - a fény- árnyék érzékletes megjelenítésére - a formák átírására, redukciójára - a szín tudatos használatára - a fény színmódosító szerepének kifejezésére.) • Tudjanak egyszerű mértani testeket perspektivikusan a Monge-féle ábrázolási rendszerben, a Kavallieri-axonometriával megjeleníteni • Alkalmazzák a külső, belső terek ábrázolásánál a szerkesztő perspektívát • Legyenek képesek a vetületi rajz alapján képi, plasztikai rekonstruálásra • Vizsgálják a formák belső felépítését kereszt, hossz- és rétegmetszetek által • Ismerjék az emberi alak szerkezeti törvényeit • Elemezzék a TV, rádió műsorait tartalom és forma összefüggéseiben • Tanulmányozzák saját tájegységünk népművészetét, végezzenek irányított gyűjtéseket • Szerezzenek jártasságot a tárgyak vizsgálatában, elemzésében, a különböző korok esztétikai igényének megfigyelésében, megítélésében • Legyenek jártasak az önálló alkotómunkában Technikák A megismert grafikai, festői, szobrászati és egyéb gépi technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához, igényes kivitelezés. Szabadkézi rajzok és szerkesztések. Szerkesztőeszközök (esetleg számítógépes rajzolói programok) alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papírés fotómontázs készítése. Technikai kísérletek. Makett készítés papírból, vegyes technikával.

18


Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotáso T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Gaudi: Sagrada Familia, Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Vörössapkás önarckép, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, Önarckép, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban, W. Gropius: A Bauhaus központi épülete, Henri Matisse: Zöld sugaras portré, A tánc, Edvard Munch: A sikoly, Franc Marc: Küzdő formák, Picasso: Vasaló nő, és Guernica, Síró nő, Avignoni kisasszonyok, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, M. Duchamp: Lépcsőn lemenő akt, A forrás, Palackszárító, V. Tatlin A III. internacionálé emlékmű famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, Standard Thonet szék, Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Az emlékezet állandósága, A polgárháború előérzete, Kandinszkij: Improvizáció, Joan Míró: Nők, madarak holdfényben, Paul Klee: Térarchitetktúra, Robert Delannay: Hódolat Blériot-nak, Henri Moore: Fekvő alak, Szőnyi István: Zebegény, Bernáth Aurél: Tél, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenő: Festőállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Jackson Pollock: A farkasanya, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Zebrák, Kondor Béla: Darázskirály, Bukott angyal., Nicolas Schöffer : Világító kibernetikus torony.

A továbbhaladás feltételei Az általános iskola befejezésekor a tanuló a tantárgyi munkára fordítható idő függvényében -, személyiségének megfelelő szinten rendelkezik a vizuális intelligencia és ítélőképesség alapjaival, többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapképesség birtokában van. Alkotó képzeletét érvényesíti a szabad alakító, tervező feladatokban. Befogadóképességének intuitív megnyilvánulása mellett törekszik esztétikai élményei tudatos átélésére. Adott szempontokat követve alkalmazza a tanult tapasztalati és összehasonlító műelemzési módszerek valamelyikét. Ismeri a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább háromhárom műalkotást, alkotót felismer és megnevez. A rajztagozatosok széleskörűen tájékozottak a művészettörténeti korok, művészek, és műalkotások ismeretében. Jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, érti, hogy ezek a látható jelenségek megértésének az eszközei. A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis, és redukció tanult eljárásait. Rendelkezik az ábrázolási konvenciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal, képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Tudja, hogy a vizuális kommunikáció a dolgok elvont jeleit, képeit, szimbólumait használó vizuális nyelv által működik, érti a közhasznú, a tudományos, a műszaki és a művészi, a tömegkommunikáció funkcióját, felismeri különbségeiket. Ismeretei vannak a tárgy- és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről, törekszik betartani a kultúrált, környezettudatos, az emberi alkotást és művészetet tiszteletben tartó magatartás szabályait. Tájékozottsággal bír a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (technikai) formáiról, megérti, hogy mindezek a kifejezés és közlés eszköztárának gazdagítását szolgálják. A rajztagozatosok közül a rajz szakirányban továbbtanulók elsajátítják a középiskola felvételi követelményeit.

19

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

Recommend Documents