A Q U I L A 1993. V O L . : 100(105-121)
RAGADOZÓMADÁR-VÉDELEM AZ ELMÚLT 100 ÉVBEN MAGYARORSZÁGON Haraszthy László-Bagyura
János
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest
Abstract L. Haraszty and J. Bagyura: Protection of Birds of Prey in Hungary in the last 100 Years This paper descibes human activities affecting the populations of the birds of prey (falconry, hunting, egg collection) and the related rules with their permanent changes these last 100 years. A review is given on the protection projects in Hungary including the protection of the Saker, Imperial Eagle, White-tailed Eagle and Lesser Spotted Eagle and their results. The methods applied in the practice ofpredatory bird protection are also reported. Finally, census data on populations, eurrent legal state off the species and thefinancial value oj the birds are presented.
Vadászat, solymászat, tojásgyűjtés hatása a ragadozó madarakra A s z á z a d f o r d u l ó táján egész E u r ó p á b a n általános volt a r a g a d o z ó madarak k á r o s v o l t á n a k m e g í t é l é s e , e z é r t kifejezetten ajánlották i r t á s u k a t . E n n e k alapját az a téves m e g í t é l é s adta, hogy a hasznos vadat, illetve hasznos é n e k e s madarakat z s á k m á n y o l ó r a g a d o z ó k csak k á r o s a k lehetnek. M a i ismereteink és t e r m é s z e t v é d e l m i m e g í t é l é s ü n k szinte kizárja annak a gyűlöletig f o k o z ó d ó ragadozómadár-ellenességnek a megértését. D ö b b e n e t e s , hogy olyan kiváló g o n d o l k o d ó k , mint Herman Ottó, vagy Chernél István sem i s m e r t é k fel, hogy nem lehet cél egy faj kiirtása egy másik v é d e l m e é r d e k é b e n . A l e g é r d e k e s e b b azonban az, amivel Lakatos (1910) k ö n y v é b e n t a l á l k o z u n k , aki ú g y ítéli meg az egyes fajokat, hogv a m i k o r é p p e n hasznot hajt, k í m é l n i , de ha a hasznos madarat zsákmányolja, a k k o r irtani kell. É r t h e t e t l e n , hogy a „szerző" nem jutott el addig a felismerésig, hogy az egyik szezonban „ k á r o s " faj nem hajthat hasznot egy fél év m ú l v a , ha m á r „ k á r o s " k o r á b a n lelőtték. Chernelnél (1899) m á r t a l á l k o z u n k bizonyos v é d e l m i j e l l e g ű megközelítés sel, p l . az e g e r é s z ö l y v n é l ezt írja: „Azt t a r t a n á m helyesnek, hogy az ölyv általában k í m é l e n d ő s pusztítása csak h a t ó s á g i e n g e d é l l v e l válna valóra". Sajnos nála is gyakrabban fordul elő a p u s z t í t á s r a való felhívás, p l . a réti sassal kapcsolatban: „ K í m é l e t é r ő l t e r m é s z e t e s e n szó sem lehet, legbiztosab ban k u n y h ó b ó l l ő h e t ő , de jól lehet m é r g e z n i is". Vagy a k e r e c s e n s ó l y o m n á l : „ K í m é l e t ü n k r e nem s z á m í t h a t . " 105
A r a g a d o z ó madarak ilyen m ó d o n való m e g í t é l é s e é v s z á z a d o k alatt felbecsülhetetlen s z á m ú egyed p u s z t u l á s á t okozta. V a d á s z k ö r ö k b e n , m é g s z á z a d u n k 60-70-es é v e i b e n is általános volt ez a szemlélet. M i sem mutatja ezt jobban, hogy 1979-ben a M a g y a r V a d á s z o k O r s z á g o s Szövetsége kezde m é n y e z t e az egerészölyv, a héja és a karvaly v é d e t t s é g é n e k feloldását, m o n d v á n , hogv ez a h á r o m faj „ t ú l s z a p o r o d o t t " , m e g v á l t o z o t t a t á p l á l é k a és jelentős kárt tesz az a p r ó v a d á l l o m á n y b a n . V a l ó j á b a n azonban a r r ó l volt szó, hogy erre az i d ő s z a k r a e r ő s ö d ö t t meg a m a d á r v é d e l e m t á r s a d a l m i bázisa és eg) r e - m á s r a d e r ü l t e k ki az illegális lelövések. A vadászat irányttói ezek felszámolása helyett a k é r d é s e s h á r o m faj v é d e t t s é g é n e k f e l o l d á s á b a n látták a m e g o l d á s t . A z e k k o r végzett á l l o m á n y f e l m é r é s e k és táplálkozásvizsgálatok (Kalotás, 1983) e r e d m é n y e i a l a p j á n valamennyi faj v é d e t t státusa fennma radt. M a m á r az ilyenfajta m e g k ö z e l í t é s fel sem m e r ü l . T e r m é s z e t e s e n e l ő f o r d u l n a k szélsőséges esetek, de a r a g a d o z ó madarak v é d e l m é n e k olyan s/cles m a a t á r s a d a l m i bázisa, hogy az illegális pusztítás t ö b b n y i r e nyilvános ságra kerül. A lelövések mellett é v s z á z a d o k o n k e r e s z t ü l m é r g e z t é k is a r a g a d o z ó madarakat. A m é r g e z é s h e z kezdetben sztrichnint h a s z n á l t a k , amit a 60-as é v e k b e n felváltott a t y ú k t o j á s b a injektált metilparathion, majd a p h o s d r i n . A tojásba helyezett m é r g e t ugyan e l s ő s o r b a n a v a r j ú f é l é k n e k szánták, de a kihelyezés m ó d j a miatt - a nyílt t e r ü l e t r e r a k t á k ki a c s a l é t k e k e t - , rengeteg rétihéja is elpusztult. S z á m t a l a n esetben a m é r g e z e t t madarak tetemeit elfogyasztó nagyobb testű fajok, (pl. a parlagi sas) m é r g e z ő d t e k m á s o d l a g o san. A z egyre nagyobb tiltakozást kiváltó, t ö m e g e s v é d e t t á l l a t - p u s z t í t á s n a k 1981-ben az O r s z á g o s K ö r n y e z e t - és T e r m é s z e t v é d e l m i Hivatal vetett véget, ettől kezdve ugyanis n e m e n g e d é l y e z t é k t o v á b b a n e m szelektív „ d ú v a d m é r gezéseket". Ezzel az i n t é z k e d é s s e l M a g y a r o r s z á g o n a t ö m e g e s r a g a d o z ó m a d á r - p u s z t í t á s m e g s z ű n t . A r a g a d o z ó m a d a r a k r ó l , azok v é d e l m é r ő l nem lehet a solymászat e m l í t é s e n é l k ü l reális k é p e t alkotni. A solymászat, mint v a l ó b a n ősi vadászati m ó d , h o z z á t a r t o z o t t ő s e i n k szokásaihoz. M á r a azonban, a m i k o r a r a g a d o z ó madarak m e g í t é l é s e g y ö k e r e s e n m e g v á l t o z o t t , a h a g y o m á n y á p o l á s a mellett a t e r m é s z e t v é d e l m i szempontok e l s ő b b é g e t kapnak. N e m s z e r e t n é n k e helyen s o l y m á s z t ö r t é n e t i á t t e k i n t é s t a d n i : csak r ö v i d e n bemu tatni a solymászat e l m ú l t 4 0 - 5 0 é v é n e k g y a k o r l a t á t , és k i h a t á s á t a r a g a d o z ó madár-állományokra. A l i . v i l á g h á b o r ú u t á n a k e t t é s z a k a d t E u r ó p a keleti felén élő k e r e c s e n s ó lyom a solymászati célra t ö r t é n ő fészekfosztogatások általánossá válása miatt súlyosan veszélyeztetett helyzetbe k e r ü l t . 1947-ben az egyik h í r e s - h í r h e d t solymász feljelentette társát a M a d á r t a n i I n t é z e t n é l . A b e j e l e n t ő szerint az illető 47 v á n d o r s ó l y o m - és 33 k e r e c s e n s ó lvom-fiókát szedett abban az é v b e n . Micsoda á l l o m á n y o k 'lehettek a k k o r m é g a két sólyomfajból! A v á n d o r s ó l y o m a 60-as évek elejére kipusztult, és ez m é g talán t o v á b b fokozta a n y o m á s t a hazai k e r e c s e n s ó l y o m - á l l o m á n y r a . T ö b b olyan kere csensólyom-fészket i s m e r ü n k , m e l y e k b ő l é v t i z e d e k e n k e r e s z t ü l nem r e p ü l t 100
ki egyetlen fióka sem, mert m i n d e n é v b e n kifosztották, és a fiókákat k ü l f ö l d r e c s e m p é s z t é k . Kijelenthetjük, hogy a k e r e c s e n s ó l y o m kis híján t ö r t é n ő kipusztulása a fészekfosztogatásra v e z e t h e t ő vissza. 1978-tól indult el a fészekőrzési akció, amelynek k e r e t é b e n az 1980-as é v e k b e n jutottunk el o d á i g , hogv sikerült megszervezni a legveszélyeztetettebb fészkek éjjel-nap pali őrzését. A 60-as évek v é g é n , a 70-es évek elején a nagyobb t e l e p ü l é s e k k ö z e l é b e n a héjafészkek kifosztása és a madarak s o l y m á s z a t r a való i d o m í t á s a m é g gyakori volt. A Magyar M a d á r t a n i Egyesület, m e g a l a k u l á s á t k ö v e t ő e n E u r ó p á b a n p é l d a nélküli m ó d o n - befogadta a solymászatot. Kezdetben sok p r o b l é m á v a l terhelt s z a k t é r ü l e t e t sikerült a t e r m é s z e t v é d e l e m s z e m p o n t j á ból e l f o g a d h a t ó keretek közé szorítani. A z e g y e s ü l e t solymászszakosztályának tagjai ma vadász- és solymászvizsgával rendelkeznek. V a d á s z m a d a r u k d ö n t ő e n a héja, a r é s z ü k r e biztosított v a d á s z t e r ü l e t e n , a t e r m é s z e t v é d e l m i h a t ó s á g e n g e d é l y e i n e k b i r t o k á b a n , szabályozott keretek között gyakorolják ezt az ősi vadászati m ó d o t . A szakosztály t a g l é t s z á m a n e m é r i el a 100 főt. Kijelenthetjük, hogy m á r a a m a g y a r o r s z á g i s o l y m á s z a t n a k nincs j e l e n t ő s hatása a r a g a d o z ó madarakra. M e g kell m é g e m l é k e z n ü n k a tojásgyűjtésről is. A s z á z a d f o r d u l ó táján a lelövések mellett a tojásgvűjtés, mint á l t a l á n o s a n elterjedt szokás j e l e n t ő s e n hozzájárult a r a g a d o z ó madarak f o g y a t k o z á s á h o z . A II. v i l á g h á b o r ú i g a tojásgvűjtés divatja m ú l t t á vált. A z 50-es, 60-as évektől m á r csak 10—12 komolyabb gyűjtőről van t u d o m á s u n k , akik e z u t á n fokozatosan elhaltak, g y ű j t e m é n y e i k p e d i g k ö z g y ű j t e m é n y b e k e r ü l t e k ( M a d á r t a n i Intézet, T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m , M á t r a M ú z e u m ) . Sajnos n é h á n y a n a ritka r a g a d o z ó madarak fokozott v é d e t t é nyilvánítása (1954) e l l e n é r e sem h a g y t á k abba t e v é k e n y s é g ü k e t . A megritkult á l l o m á n y ú sasok, sólymok fészkelésének ilyen m ó d o n való m e g h i ú s í t á s a , mint súlyos szabálytalanság azonban az 50-es é v e k b e n m é g r e t o r z i ó n é l k ü l maradt. J. M. p l . u g y a n a b b ó l a fészekből az alábbi i d ő p o n t b a n gyűjtött parlagisas-tojásokat. 1955. 1958. 1960. 1961. 1963.
április április április április április
17. 27. 18. 9. 21.
3 3 2 2 2
tojás tojás tojás tojás tojás
1970-től nincs i n f o r m á c i ó n k arra v o n a t k o z ó a n , hogy l é t e z n e aktív tojás gyűjtő M a g y a r o r s z á g o n . A lelövések, m é r g e z é s e k m e g s z ü n t e t é s e , a fészek fosztogatás m e g a k a d á l y o z á s a és a tojásgyűjtők t ö b b s é g é n e k elhalása tette l e h e t ő v é , hogy a r a g a d o z ó m a d á r - v é d e l e m m a ne ezek m e g a k a d á l y o z á s á r a k o n c e n t r á l j o n , hanem aktív v é d e l m i programokat dolgozzon ki és valósítson meg.
107
Gyakorlati ragadozómadár-védelem 1974. j a n u á r 6-án alakult m e g a Magyar M a d á r t a n i Egyesület 200 a l a p í t ó taggal. A z E g y e s ü l e t egyik fő célkitűzése a gyakorlati r a g a d o z ó m a d á r - v é d e lem megvalósítása volt. Ez e l s ő s o r b a n a k e r e c s e n s ó l y o m - f é s z k e k fosztogatá s á n a k m e g a k a d á l y o z á s á t , az illegális lelövések m é r s é k l é s é t , m e g s z ü n t e t é s é t , a nagy testű fajok (sasok, réti sas, kígyászölyv stb.) fészkeinek és fészkelőhe lyeinek v é d e l m é t , illetve a k ü l ö n b ö z ő m é r g e k k e l való m a d á r p u s z t í t á s meg a k a d á l y o z á s á t jelentette. A z E g y e s ü l e t e n belül r ö v i d d e l az alakulás u t á n R a g a d o z ó v é d e l m i Bizottság alakult, amelyet Jánossy Dénes, az Egyesület e l n ö k e vezetett. 1974 és 1980 között komoly n e h é z s é g e t okozott, hogy kevés volt a m e g b í z h a t ó m u n k a t á r s és az, hogy e k k o r m é g az e g é s z e n ritka fajok (parlagi sas, réti sas, k e r e c s e n s ó l y o m ) á l l o m á n y a sem volt pontosan ismert. Kezdetben e z é r t a v é d e l e m e l s ő s o r b a n abból állt, hogy i g y e k e z t ü n k az o r s z á g l e h e t ő legnagyobb t e r ü l e t é n megszervezni az á l l o m á n y f e l m é r é s t , legalábbis a ritka fajokra v o n a t k o z ó a n . A gyakoribb fajok e s e t é b e n m i n t a t e r ü l e t e k e n végzett f e l m é r é s a l a p j á n p r ó b á l t u k az o r s z á g o s á l l o m á n y t m e g h a t á r o z n i . Ilyen m i n t a t e r ü l e t ü n k volt a Pilisben, a B ö r z s ö n y b e n , és a B ü k k h e g y s é g b e n , illetve a Csepel szigeten, a D u n a - T i s z a k ö z é n és a somogyi e r d ő s t e r ü l e t e k egyes részein. A Bizottság kezdetben 10-12 főből állt. A tagok r é s z b e n maguk v é g e z t é k a f e l m é r é s e k e t , r é s z b e n szervezték azokat. N é h á n y é v e n belül a Bizottságot Szakosztállyá a l a k í t o t t u k át, melynek a létszáma m á r a 200 fő fölé emelkedett, de az é r d e m i m u n k á b a n a k e r e c s e n s ó lvom-fészek ő r z é s é n e k m e g i n d í t á s a u t á n m é g e n n é l is j ó v a l t ö b b e n vettek részt. J e l e n t ő s lépés volt az ü r g e (Spermophilus citellus) v é d e t t é nyilvánítása is, mivel l e g é r t é k e s e b b r a g a d o z ó madaraink — a k e r e c s e n s ó l y o m , és a parlagi sas - v é d e l m e csak ú g y volt biztosítható, ha fő t á p l á l é k u k a k á r o s , szabadon i r t h a t ó státusból - az igen j e l e n t ő s fogyatkozása miatt is - á t k e r ü l a v é d e t t állatok közé. 1986-tól a v é d e l e m n e m z e t k ö z i segítséggel ( W W F ) folyt, amely a k o r á b b i nál is a k t í v a b b és szervezettebb r a g a d o z ó m a d á r - v é d e l m e t tett l e h e t ő v é .
Vedel m i progra mok M a g y a r o r s z á g o n a fészkelő r a g a d o z ó madarak közül a parlagi sas, a k e r e c s e n s ó l y o m és a kék vércse, kisebb m é r t é k b e n a kis békászósas, illetve a réti sas az, amelyeknek elterjedési t e r ü l e t e , á l l o m á n y n a g y s á g a , illetve a veszélyeztetettség m é r t é k e a l a p j á n M a g y a r o r s z á g n a k k ü l ö n ö s e n fontos sze repe jutott e fajok e u r ó p a i á l l o m á n y á n a k m e g ő r z é s é b e n . A Magyar M a d á r t a n i Egyesület r a g a d o z ó v é d e l m i koncepcióját ennek alapján dolgoztuk k i , illetve a v é d e l m i p r o g r a m o k e l s ő s o r b a n e fajokra irányultak.
108
Kerecsensólyom (Falco cherrug) védelmi program 1975—1978 között az o r s z á g egész t e r ü l e t é n á l l o m á n y f e l m é r é s t v é g e z t ü n k . Ez kiterjedt a h e g y v i d é k i sziklás, és a hegy- és síkvidéki gallyfészkekben költő p á r o k r a is. Bizonyosan nem m i n d e n p á r t t a l á l t u n k meg, de ennek e l l e n é r e kijelent hetjük, hogv 1970-1975 között 30 p á r n á l nem volt nagvobb a fészkelő állományunk. A felderítés é v e i b e n az április elején e l l e n ő r z ö t t tojásos fészkeket gyakran m é g tojásos korban kifosztották. A fészkek egv másik részéből a fiókákat r a b o l t á k el. Nyilvánvalóvá vált, hogy csak fészekőrzéssel, és a fészekszedők elleni szigorú fellépéssel lehetséges m e g a k a d á l y o z n i az á l l o m á n y további fogyatkozását, illetve m e g s e m m i s ü l é s é t . A z első fészekőrzést 1978-ban s z e r v e z t ü k . Kellő s z á m ú résztvevő h i á n y á ban, illetve a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló primitív i n f r a s t r u k t ú r a miatt, csak a hétvégi őrzés volt l e h e t s é g e s . Ez t ö b b n y i r e csak arra volt e l e g e n d ő , hogy a t u r i s t á k zaklatásaitól m e g ó v j u k a frekventált helyeken költő p á r o k a t , illetve arra, hogy kezdett elterjedni a h í r - a fészkeket őrzik. így a z t á n nem lehetett c s o d á l k o z n i azon, ha az egyik ő r z ö t t fészket pl. éjjel, az ő r ö k távozása u t á n fosztották k i . M i n d e n kiszedett fészek e s e t é b e n feljelentést t e t t ü n k a r e n d ő r s é g e n ismeretlen tettes ellen, de a tettes kilétét egyetlen esetben sem sikerült kideríteni. Ezekben az é v e k b e n a h a t ó s á g o k hozzáállása sem segítette az ilyen t í p u s ú ü g y e k felderítését. Sokszor m é g a t e r m é s z e t v é d e l e m t e r ü l e t i szervei is csak felesleges a k a d é k o s k o d á s n a k t e k i n t e t t é k s ó l y o m ü g y e k b e n t ö r t é n t fellépése inket. P é l d á u l egy t u d o m á s u n k r a jutott s ó l y o m t a r t á s i ü g y b e n Budapest egyik k e r ü l e t é n e k r e n d ő r k a p i t á n y a azzal utasított el b e n n ü n k e t , hogy „neki ne mondjuk, hogy ő nem foghat meg szabadon egy galambot. Ilyen ü g y e k b e n ő nem j á r el". N e m sikerült vele m e g é r t e t n i , hogy a h á z i g a l a m b és a k e r e c s e n s ó l y o m között m i a k ü l ö n b s é g . Elzárkózása e l l e n é r e a sólymot lefoglaltuk. Eveken k e r e s z t ü l kudarcok sorát é l t ü k át. A z első e r e d m é n y e k az éjjelnappali fészekőrzések m e g s z e r v e z é s e k o r jelentkeztek; m e g n ö v e k e d e t t a k i r e p ü l t fiókák s z á m a és egy-két év eltolódással új p á r o k is megjelentek. Ezek kezdetben csak olyan helyeken költöttek, ahol i r o d a l m i adatok a l a p j á n r é g e n is fészkeltek. A 80-as évek m á s o d i k felében óriási e l ő r e l é p é s t jelentett, hogy a W W F anyagi t á m o g a t á s a l e h e t ő v é tette főállású r a g a d o z ó m a d á r - v é d e l m i szakember a l k a l m a z á s á t a Magyar M a d á r t a n i E g y e s ü l e t n é l . Ezt a feladatot a mai napig — Bagyura János látja el, akinek t e v é k e n y s é g e r é v é n l e h e t ő v é vált valamennyi veszélyeztetett fészek ő r z é s é n e k m e g s z e r v e z é s e , és az á l l a n d ó éjjel-nappali őrzést nem igénylő fészkek folyamatos e l l e n ő r z é s e . A z ő r z é s e k m e g s z e r v e z é s é b e n Szitta Tamás ( B ü k k Nemzeti Park) is o r o s z l á n r é s z t vállalt. A f é s z e k ő r z é s b e n részt vevőket úgy v á l o g a t t u k k i , hogy ezzel a későbbi v é d e l m i m u n k á t a gyakorlatban is segítsük. V a d á s z , v a d ő r , e r d é s z t a n u l ó k a t 109
- a k i k n é l a szemléletformálást szakmájuk miatt nagyon fontosnak ítéltük m i n d i g e l ő n y b e n részesítettük. 1992. évi költési szezon befejezéséig 33 fészeknél s z e r v e z t ü n k éjjel-nappali fészekőrzést. A fészkek ő r z é s é r e 2800 napot f o r d í t o t t u n k . A z ő r / o t t fészkekből összesen 99 fióka r e p ü l t k i . M e g á l l a p í t o t t u k azt is, hogy a/ őrzött fészkekből átlagosan egy fiókával t ö b b r e p ü l t k i , mint azokból, melyekel nem ő r i z t ü n k (Bagyura-HaraszthySzitta, I 99 >.) Ennek e l s ő s o r b a n az volt az oka, hogy a folyamatos őrzés, illetve az ezzel együtt j á r ó megfigyelés l e h e t ő v é tette a költés közben f e l m e r ü l ő veszélyeztető tényezők azonnali elhárítását. (A fészek rossz állapota miatti esetleges fiókakiesés, a fészekledőles, a nyesi vagy héja károsítását, a g a z d á l k o d á s b ó l a d ó d ó zavarás, és a fészckkiszedés m e g a k a d á l y o z á s a stb.) Igén gyakran tapasztaltuk azt, hogy a k e r e c s e n s ó l y o m szisztematikusan a rossz á l l a p o t ú , belsejében m á r k o r h a d ó fészkeket választja költésre. Ezeknek ,t fészkeknek az állapota azonban kívül sem jobb, ezért igen gyakran költés közben megbillennek vagy szétesnek. Á l l a n d ó felügyelet n é l k ü l az ilyen fészkekben a fiókák p u s z t u l á s a t ö r v é n y s z e r ű . A z ilyen esetek e l k e r ü l é s e e r d e k é b e n m e g k e / d i ü k az e r ő s m ű í é s z k e k kihelyezését. Belsejüket ú g y a l a k í t o t t u k k i , hogy az a k e r e c s e n s ó l y o m s z á m á r a k ü l ö n ö s e n kedvelt, k o r h a d ó fészek b e n y o m á s á t keltse. A s ó l y m o k az ilyen fészkeket előszeretet tel foglalták el. M a a m a g y a r o r s z á g i k e r e c s e n s ó l y o m - á l l o m á n y n a k kb. 309? -a m e s t e r s é g e s e n kihelyezett fészekben költ. M ű f é s z k e k k e l blyan helyeken is sikerült sólymokat t e l e p í t e n i , ahol k o r á b b a n n e m költöttek. G y a k r a n azon ban az ismert revirben t a l á l h a t ó rossz fészkek e r ő s m ű f é s z k e k r e cserélésével biztosítjuk az e r e d m é n y e s költést. A z á l l o m á n y n ö v e k e d é s e miatt ma m á r olyan l i e h e n is k ö l t e n e k k e r e c s e n s ó l y m o k , ahol k o r á b b a n ez teljesen e l k é p z e l h e t e t l e n volt. Ú j a b b a n p l . n a g y f e s z ü l t s é g ű v i l l a n y v e z e t é k e k r e épített d o l i n á n v o s v i i i j ú - f é s z k e k e t foglalják el költésre. Ezek kis m é r e t e , rossz állapota es m e g l e h e t ő s e n instabil volta gyakran m e g h i ú s í t o t t a az e r e d m é n y e s költést. U g y a n a k k o r ezek az oszlopok tökéletes b i z t o n s á g o t jelentenek az emberrel és b á r m i f é l e m á s veszélyeztető tényezővel szemben, ezért nem célszerű ezekben a költést m e g a k a d á l y o z n i . A z e r e d m é n y e s fészkelés biztosí tása é r d e k é b e n az ilyen oszlopokra m e g k e z d t ü k a költőládák kihelyezését, amelyek - a tapasztalatok alapján - nemcsak a k e r e c s e n s ó l y m o k , hanem a vörös vércsék s z á m á r a is b i z t o n s á g o s költőhelyet jelentenek. A kerecsensc')l y o m - v é d e l e m fontos része, hogy az illegális s ó l y o m t a r t á s ellen s z i g o r ú a n f e l l é p ü n k . A l a p v e t ő n e k tartjuk, hogy ha M a g y a r o r s z á g r a e faj e u r ó p a i á l l o m á n y á n a k m e g ő r z é s é b e n ilyen kiemelt feladat h á r u l , a k k o r s e m m i f é l e indokkal ne tarthasson senki k e r e c s e n s ó l y m o t . Ezért n e m e n g e d é l y e z z ü k a solymászok r é s z é r e külföldi tenyésztésekből k e r e c s e n s ó l y o m , avagy kere c s e n s ó l y o m r a e m l é k e z t e t ő hibrid m a d á r b e h o z a t a l á t sem, és külföldi solymászokat - akik \ adászati céllal é r k e z n e k - sem e n g e d ü n k be ilyen madarakkal M a g y a r o r s z á g r a . S é r ü l t k e r e c s e n s ó l y o m e s e t é b e n is ezt az elvet követjük; a kézre került madarakat m e n t ő á l l o m á s o n h e l y e z z ü k el. Igen ton tos része a k e r e c s e n s ó l y o m - v é d e l e m n e k a k ö z é p f e s z ü l t s é g ű szabad l é g v e z e t é k o s z l o p o k szigetelésének m e g s z e r v e z é s e is, mert a szigeteletlen hálózat igen sok, főleg fiatal m a d á r p u s z t u l á s á t okozza. A nyílt I II)
t e r ü l e t e k e n k e r e s z t ü l h ú z ó d ó vezeték oszlopai alatt tucatjával lehet találni az á r a m ü t é s miatt elpusztult gólyát, ölyvet, vércsét, szalakótát stb. Nyilvánvaló, hogv a h a z á n k b a n lévő 50 500 k m k ö z é p f e s z ü l t s é g ű vezeték kb. 1 millió o s z l o p á n a k szigetelése szinte megoldhatatlan feladat. A z is nyilvánvaló azonban, hogy a kritikus oszlopok szigetelésével a p u s z t u l á s nagyobb r é s z b e n m e g a k a d á l y o z h a t ó . A z elektromos szakemberekkel kialakított e g y ü t t m ű k ö dés j ó alapot biztosít e m u n k á h o z , de e t é r e n m é g rengeteg t e n n i v a l ó áll e l ő t t ü n k . A szükséges szigetelőszerkezet g y á r t á s a megindult. R e m é l h e t ő l e g a H o r t o b á g y i Nemzeti Park t é r s é g é n e k szigetelése - Dudás Miklós és Sándor István m u n k á j á n a k k ö s z ö n h e t ő e n - m i e l ő b b befejeződik. A magyar kerecsenscMyom-állomány a h a t é k o n y v é d e l e m e r e d m é n y e k é n t az 1975. évi 30 p á r r ó l 1992-re 120 p á r r a emelkedett.
Parlagi sas (Aquila heliaca) védelmi program E u r ó p á b a n a parlagi sas e l s ő s o r b a n a m a g y a r - s z l o v á k h a t á r m e n t é n költ. Ennek a szigetpopuláciemak a m e g ő r z é s e é r d e k é b e n k e z d ő d ö t t a v é d e l m i p r o g r a m u n k 1977-ben. 1980-ig az á l l o m á n y pontos f e l m é r é s e folyt. V a l ó s z í n ű l e g 1985-re é r t ü k el azt az állapotot, a m i k o r m i n d e n p á r t i s m e r t ü n k . /. táblázat.
A parlagi sas m a g y a r o r s z á g i á l l o m á n y a és a k i r e p ü l t fiókák s z á m á n a k alakulása 1977-1993 között Table 1. Variations i n the population density and the n u m b e r o f juveniles fiedged of the Imperial Eagle i n H u n g a r y between 1977 and 1993 Év Year
Fészkelő párok száma No. of nesting pairs
Kirepült fiatalok száma No. ofjuveniles
1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993
7 4 5 10 13 10 12 15 14 17 19 21 26 29 28 30 35
5 6 4 7 5 6 3 8 11 16 13 13 18 30 30 34
111
A parlagi sas és az összes többi nagy testű r a g a d o z ó m a d a r u n k fészkelési sikerességét igen nagy m é r t é k b e n befolyásolták és befolyásolják ma is a fészkek k ö z e l é b e n folytatott e r d ő - és m e z ő g a z d a s á g i m u n k á k . A h h o z , hogy a g a z d á l k o d á s b ó l e r e d ő zavarást kiiktathassuk, valamennyi fészket és váltó fészket fel kellett d e r í t e n ü n k és e l é r n i azt, hogy a fészek k ö z e l é b e n l e g a l á b b a költési i d ő b e n ne legyen z a v a r ó t e v é k e n y s é g . M i v e l a 80-as évek elején egyetlen j o g s z a b á l y sem m o n d t a ki e g y é r t e l m ű e n , hogy bizonyos fajok (pl. parlagi sas, réti sas stb.) fészke k ö r ü l zavaré) g a z d á l k o d á s i t e v é k e n y s é g nem v é g e z h e t ő , e z é r t amellett, hogy t ö b b fészkelés is m e g h i ú s u l t emiatt, rengeteg e n e r g i á t e m é s z t e t t e k fel a gyakorlati v é d e l e m megvalósítása é r d e k é b e n szükséges t e e n d ő k . A 80-as évek m á s o d i k felében a R a g a d o z é m i a d á r - v é d e l m i Szakosztály szervezettsége e l é r t e azt a szintet, a m i k o r l e h e t ő v é vált valamennyi ismert parlagisas-fészek folyamatos e l l e n ő r z é s e , sőt egy-két k ü l ö n ö s e n zavart he lyen lévő fészeknél folyamatos ő r z é s t is s z e r v e z t ü n k . T ö b b s z ö r i n t é z k e d t ü n k fészekből kiesett fictka, ledőlt fészek stb. e s e t é b e n . T ö b b p á r n á l a rossz á l l a p o t ú fészkek h e l y é r e e r ő s , stabil m ű f é s z k e k e t é p í t e t t ü n k . E l ő f o r d u l t , hogy a sasok olyan helyen é p í t e t t m ű f é s z k e t foglaltak el, ahol k o r á b b a n m é g a k ö r n y é k e n sem költött parlagi sas. J a v í t o t t u k a parlagi sasok táplálkozási feltételeit. Egyes p á r o k fészkelő revirjébe m e g k e z d t ü k a k o r á b b a n kipusztult ü r g é k visszatelepítését (Haraszthy, 1993). A közeli fészekben r ö v i d e s e n megjelent az ü r g e t á p l á l é k , az ö r e g madarakat pedig szinte elzavarni sem lehetett az új ü r g e k o l ó n i a k ö r n y e z e t é r ő l . Az utolsó hét évben bekövetkezett állomány növekedés esetében egyértel m ű e n k i m u t a t h a t ó , hogy az nem a f e l d e r í t e t t s é g egyre nagyobb fokától s z á r m a z i k . M i n d e n é v b e n r e g i s z t r á l t u n k ugyanis olyan ú j o n n a n m e g j e l e n ő fiatal p á r o k a t , amelyek az első é v b e n csak revirt foglaltak, majd a k ö v e t k e z ő é v b e n fészket é p í t e n e k , és gyakran csak a harmadik é v b e n k ö l t ö t t e k . A z u t ó b b i é v e k b e n - nyilvánvalóban a v é d e l m i t e v é k e n y s é g e r e d m é n y e k é n t - sík v i d é k e n , m e z ő g a z d a s á g i t e r ü l e t e k között is megtelepedett k ö l t é s r e egy-két p á r . 1993-ban m á r 5 p á r költött ilyen k ö r n y e z e t b e n . Ezek v é d e l m e k ü l ö n ö s ó v a t o s s á g o t és fokozott odafigyelést igényel. Folyamatosan vizsgáljuk az á l l o m á n y n a g y s á g á t , a k i r e p ü l t fiókák s z á m á t illetve a sikertelen költések o k á t . (Haraszthy et al., 2. táblázat.) 1985-től folyamatosan emelkedett a f é s z k e n k é n t k i r e p ü l t fiókák átlagos s z á m a , 1977-1988 között a m a x i m u m 1,5 fióka/fészek volt, 1985-ben m á r 1,7 és 1990-ben pedig 1,9 fióka r e p ü l t ki á t l a g o s a n f é s z k e n k é n t . A m a g y a r - s z l o v á k parlagi sas közös á l l o m á n y m a 70 p á r , melynek t ö b b mint a fele M a g y a r o r s z á g o n költ. A v é d e l m i t e v é k e n y s é g ö s s z e h a n g o l á s a é r d e k é b e n a szlovák r a g a d o z ó m a d á r - v é d ő kollégákkal folyamatos e g y ü t t m ű k ö d é s t a l a k í t o t t u n k k i . Eves r e n d s z e r e s s é g g e l m u n k a é r t e k e z l e t e k e t s z e r v e z ü n k . M e g g y ő z ő d é s ü n k , hogy a közös m a g y a r - s z l o v á k á l l o m á n y t csak közös erőfeszítéssel tudjuk m e g ő r i z ni.
112
Réti sas (Haliaeetus albicilla) védelmi program A réti sas E u r ó p á b a n e l s ő s o r b a n az Eszaki-tenger parti sávjában elterjedt fészkelő. A szárazföld belsejében - a K á r p á t - m e d e n c é b e n a Száva és a D u n a között — csak egy kis á l l o m á n y a költ. A m a g y a r o r s z á g i á l l o m á n y , a 70-es é v e k b e n végzett á l l o m á n y f e l m é r é s a l a p j á n , a közvetlen k i p u s z t u l á s szélére k e r ü l t . E k k o r a k ö l t ő p á r o k s z á m a n e m volt t ö b b 1 0 - 1 2 - n é l . A z o r s z á g j e l e n t ő s t e r ü l e t e i r ő l mint fészkelő, e l t ű n t ; p l . a Tisza teljes m a g y a r o r s z á g i szakaszán és a D u n a mellett is csak n é h á n y p á r maradt. A z ismert p á r o k költési e r e d m é n y e s s é g e is rossz volt. V o l t olyan év, a m i k o r egyetlen fióka sem került ki a m a g y a r o r s z á g i fészkekből. A zavarás e l k e r ü l é s e é r d e k é b e n nem v é g e z t ü n k vizsgálatokat arra v o n a t k o z ó a n , hogy milyen volt a kelés e r e d m é n y e s s é g e . E n n e k h i á n y á b a n csak azt tudjuk, hogy gyakran a zavarta lan helyen költő p á r o k sem neveltek fié)kákat. A l e g t ö b b p r o b l é m a azonban k é t s é g t e l e n ü l az e r d ő g a z d á l k o d á s s a l volt. A réti sas k ü l ö n ö s e n kedveli az ö r e g e r d ő á l l o m á n y o k a t , melyeket szinte m i n d i g azokban az é v e k b e n akartak kitermelni, a m i k o r a réti sas ott költött. Hatalmas k ü z d e l m e t folytattunk az e r d ő g a z d á l k o d ó k k a l , és kezdetben - a 80-as évek elején - alig é r t ü n k el e r e d m é n y t . A z e r ő v i s z o n y o k k i e g y e n l í t ő d é s é n e k és a 8/1990 K V M . rendelet életbe l é p é s é n e k k ö s z ö n h e t ő e n , m a m á r m e g lehetett a k a d á l y o z n i a fakiter melést, így egyre t ö b b esetben sikerült biztosítani az e r e d m é n y e s költést. A 80-as évek k ö z e p é t ő l az á l l o m á n y lassan emelkedni kezdett és m á r a e l é r t e a 35 p á r t . B á r vizsgálati adataink nincsenek, m é g i s feltételezzük, hogy az é s z a k - e u r ó pai p o p u l á c i ó k h o z h a s o n l ó a n súlyos k ö r n y e z e t i t e r h e l é s n e k volt kitéve a magyar á l l o m á n y is. A h o g y a k ö r n y e z e t i feltételek javultak ( d ú v a d m é r g e z é sek m e g s z ü n t e t é s e , élővizek vegyi t e r h e l é s é n e k c s ö k k e n é s e ) , ú g y lett m i n d e r e d m é n y e s e b b a költés, és p á r év eltokklással egvre ú j a b b k ö l t ő p á r o k jelentek meg. A 80-as évek elejétől az o r s z á g t ö b b p o n t j á n folyt téli etetés, amelyet kezdetben Lőrincz István, illetve dr. Kovács Gábor szervezett, k é s ő b b t ö b b e n m á s o k is. L e g ú j a b b a n az e r e d m é n y e s e b b v é d e l e m biztosítása é r d e k é b e n a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Somogy Természetvédelmi Szerve zete Tömösváry Tibor vezetésével m e g v á s á r o l t n é g v e r d ő s h a l a s t ó r e n d s z e r t , melyek m i n d e g y i k é n egy-két p á r réti sas is költ. A tulajdonukba k e r ü l t tavakon r e m é l h e t ő e n hosszú t á v o n biztosítható lesz az á l l o m á n y m e g ő r z é s e . A rétisas-védelem fontos része a m ű l é s z e k - k i h e l y e z é s . A Tisza mellé pl. így sikerült költésre visszacsábítani a fajt, de m á s u t t is költ m ű f é s z e k b e n . F o g s á g b a n tartott réti sasok e s e t é b e n bizonyítást nyert, hogy az északi p é l d á n y o k ivari aktivitása sokkal k é s ő b b k e z d ő d i k , mint a k ö z é p - e u r ó p a i a k é . Mivel eddig egyetlen esetben sem Figyeltünk m e g É s z a k - E u r ó p á b a n jelölt réti sast, bizonyosak vagyunk benne, hogy a n á l u n k telelők O r o s z o r s z á g északi részéről é r k e z n e k h o z z á n k . Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a k á r p á t - m e d e n c e i á l l o m á n y n e m k é p e z s z a p o r o d á s i közösséget m á s állo m á n n y a l , f e n n t a r t á s a , m e g ő r z é s e t e h á t csak itt l e h e t s é g e s . Ezért, b á r a hazai p o p u l á c i ó az e u r ó p a i á l l o m á n y á n a k csak t ö r e d é k e , a m e g ő r z é s felelőssége igen nagy.
Kis békászósas (Aquila pomarina) védelmi program A p r o g r a m 1977-ben indult. C é l k i t ű z é s e az á l l o m á n y f e l t é r k é p e z é s e és a v é d e l e m m e g s z e r v e z é s e volt. A v é d e l e m e n n é l a fajnál e l s ő s o r b a n a fészkek z a v a r t a l a n s á g á n a k biztosítá s á t j e l e n t e t t e a parlagi sasnál leírt okok miatt. A v é d e l m i m u n k a r é s z e k é n t folyamatosan foglalkoztunk a kainizmussal is, amelynek k i k ü s z ö b ö l é s é r e új gyakorlati eljárást alkalmaztunk. (Haraszthy— Bagyura—Szitta, in print.) Mivel a békászé) sas a l o m b k o r o n a also felében fészkel, sokkal kisebb m é r t é k b e n van kitéve a z a v a r á s n a k , mint a parlagi vagy a réti sas. Vizsgála taink szerint költése ennek e l l e n é r e gyakran m e g s e m m i s ü l . A vizsgált 79 költésből 27 sikertelen volt. A kainizmus kiküszöbölésével 14 esetben sikerült n ö v e l n ü n k a k i r e p ü l t fiókák számát. (Haraszthy—Bagyura—Szitta, in print.)
Kék vércse (Falco vespertinus) program A kék vércse M a g y a r o r s z á g o n éri el nyugati e l t e r j e d é s é n e k h a t á r á t , ugyanakkor e u r ó p a i á l l o m á n y á n a k j e l e n t ő s része n á l u n k fészkel. Ezen okok miatt a faj k e z d e t t ő l a f i g y e l m ü n k k ö z é p p o n t j á b a n volt. A II. v i l á g h á b o r ú előtt, illetve az azt k ö v e t ő é v e k b e n a kék vércse nagy telepekben költött M a g y a r o r s z á g o n . Keve és Szíjj (1957) n é g y 100-200 p á r közötti és további h á r o m 50—100 p á r közötti t e l e p r ő l tesz említést. 1972-ben, a m i k o r a fajjal e l k e z d t ü n k foglalkozni, m é g léteztek nagv telepei, de 100 p á r felettit m á r n e m t a l á l t u n k (Haraszthy, 1981), m é g i s úgy t ű n t , hogy az á l l o m á n y a k o r á b b i évek i r o d a l m i adataihoz k é p e s t nem c s ö k k e n t . A z azóta eltelt két évtized alatt folyamatosan vizsgáltuk a k ü l ö n b ö z ő telepeket. M e g á l l a p í t o t t u k , hogy az á l l o m á n y m i n d nagyobb része költ telepeken kívül, egyesével. Vizsgálatokat v é g e z t ü n k a telepes és a szoliter fészkelési m ó d e r e d m é n y e s s é g é n e k ö s s z e h a s o n l í t á s á r a (Haraszthy—Bagyura, 1993), és k i d e r ü l t , hogy a telepesen költő p á r o k á t l a g o s a n egy fiókával t ö b b e t r e p í t e n e k , mint a szoliterek. E n n e k oka az, hogy az e g y e n k é n t költő p á r o k fészkelése igen gyakran e r e d m é n y t e l e n . V é d e l m i s z e m p o n t b ó l m i n d e n k é p p e n az lenne a kívánatos, ha a kék vércse állomány d ö n t ő többsége fészektelepen költene. Napjainkban sajnálatos m ó d o n l é n y e g e s e n c s ö k k e n t a vetési varjú, (Corvus frugilegus) - mint a kék vércse s z á m á r a e g y e d ü l számításba v e h e t ő telepesen fészkelő m a d á r - k ö l t ő á l l o m á n y a és k ö l t ő t e l e p e i n e k s z á m a is. N e m z á r h a t ó ki, hogv emiatt a j ö v ő b e n a kék vércsék r é s z é r e m ű f é s z k e k b ő l kell kolóniát kialakítani. A p r o g r a m k e r e t é b e n , a folyamatos á l l o m á n y f e l m é r é s mellett, 1972 és 1992 között 1500 madarat jelöltünk, és részletesen vizsgáltuk a fáj táplálko zási s/okásait is (Haraszthy—Rékási—Bagyura, in print). 1992-től m e g k e z d ő d ö t t ,i vörös vércsék vizsgálata is. E v é d e l m i célú p r o g r a m a költés e r e d m é n y e s s é gét n e g a t í v a n befolyásoló t é n v e z ő k m e g s z ü n t e t é s é r e , illetve az á r a m ü t é s miatti p u s z t u l á s c s ö k k e n t é s é r e i r á n y u l . 1 14
2. táblázat. M a g v a r o r s z á g o n fészkelő r a g a d o z ó madarak állományviszonyai Table 2. State o f the Birds o f Prey populations nesting i n H u n g a r y Párok száma: No. of pairs
Madárfaj Species
300-350 160 0-2 2000 0-5 600 0-1 3000 10 2 40 90 37 100 1000 50 120 6-700 0-3 2-2200 3-4000
Darázsölyv (Pernis apivorus) Barna kánya (Milvus migrans) Vörös kánya (Milvus milvus) Héja (Accipiter gentilis) Kis héja (Accipiter brex ipes) Karvaly (Accipiter nisus) Pusztai ö\\\ (Buteo rufinus) Egerészölyv (Buteo buteo) Törpesas (Hieraetus pennatus) Szirti sas (Aquila chrysaétos) Parlagi sas (Aquila liclica) Kis békászósas (Aquila pomarina) Réti sas (Haliaeetus albicilla) Hamvas rétihéja (Circuspygargus) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Kígyászölyv (Circaétus galliai s) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Kabasólyom (Falco subbuteo) Fehérkarmú vércse (Falco neúmanni) Kék vércse (Falco vesperiinus) V örös vércse (Falco tin n unculu s)
A ragadozó madarak jogi védelme Magyarországon A h a z á n k b a n e l ő f o r d u l ó r a g a d o z ó madarak valamennyi faja t ö r v é n y e s v é d e l e m alatt áll. De ez n e m volt m i n d i g így- „ R é g e n " a r a g a d o z ó madarakat nem v é d t é k , sőt a g ö r b e c s ő r ű e k irtása e r é n y volt. A m e g í t é l é s és ezzel e g y ü t t a r e n d e l k e z é s e k folyamatosan változtak. A z első szabályozás az 1883. évi X X . vadászati t ö r v é n y volt. E t ö r v é n y szerint az általános tilalmi időszak alatt (II. 1—VIII. 15.) is l ő h e t ő volt a keselyűk, sasok, sólymok, k á n y á k , vércsék, héják m i n d e n faja. A z 1901. évi 24 55 ( V I I . 1.) f ö l d m ű v e l é s ü g y i miniszteri rendelet v é d e t t é nyilvánított 132 m a d á r f a j t , de k ö z ö t t ü k egyetlen r a g a d o z ó m a d á r sem volt. Ez n e m is csoda, hiszen Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról c í m ű , 1901-ben megjelent k ö n y v é b e n p l . a szirti sasról m é g így ír: „ H a z á n k b a n a szirti sas m é g n e m é p p e n ritka, de n e m is valami gyakori, bajosan is i r t h a t ó , mert igen óvatos." 1902. m á r c i u s 19-én hosszas előkészítés u t á n P á r i z s b a n a m a d á r v é d e l e m ről n e m z e t k ö z i e g y e z m é n y t írtak alá E u r ó p a akkori felelős vezetői. Ezen e g y e z m é n y két listát is tartalmaz: a hasznos m a d a r a k é t és a k á r o s m a d a r a k é t . 115
3. táblázat. A h a z á n k b a n e l ő f o r d u l ó r a g a d o z ó madarak v é d e t t é n vi 1 v á n í t á s á n a k éve Table 3. Y e a r o f declaring the B i r d s o f Prey o c c u r r i n g in H u n g a r y protected Madárfaj Species
Védetté nyilvánítás éve Year of declaration
Darázsölyv (Pernis apivorus) Barna kánya (Milvus migrans) Vörös kánya(Milvus milvus) Héja (Accipiter gentilis) Kis héja (Accipiter brevipes) Karvaly (Accipiter nisus) Pusztai ölvv (Buteo ru/inus) Egerészölyv (Buteo buteo) Gatyás ölyv (Buteo lagopus) Héjasas (Hieraétusfasciatus) Törpesas (Hieraétus pennatus) Szirti sas (Aquila chrysaétos) Parlagi sas (Aquila heliaca) Pusztai sas (Aquila nipalensis) Nagy békászósas (Aquila clanga) Kis békászósas (Aquila pomarina) Réti sas CHaliaeetus albicilld) Barátkeselyű (Aegypius monachus) Fakókeselyű (Gypsfulvus) Dögkeselyű (Neophron peri nopterus) Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Fakó rétihéja (Circus macrouros) Hamvas rétihéja (Circuspygargus) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Kígyászölyv (Gircaetus gallicus) Halászsas (Pandion haliaétus) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Vándorsólyom (Falco peregrinus) Kabasólyom (Falco subbuteo) Eleonóra sólyom (Falm eleonorae) Kis sólyom (Falcocolumbarius) Kék vércse (Falco vespertinus) Fehérkarmú vércse (Fa/co neumanni) Vörös vércse (Falco tinnunculus)
1954(1940) 1971 1954 1971 1954 1982 1954 1954(1933) 1971 1954(1940) 1954(1940) 1954(1940) 1954(1940) 1954(1940) 1954(1940) 1954(1940) 1954(1940) 1954(1940) 1954(1940) 1954(1940) 1971 1954 1954 1982 1954(1940) 1954(1940) 1954 1954 1954 1982 1954 1906 1906 1906
Megjegyzés: A táblázatban az az évszám szerepel, amikor az adott fáj elnyerte a teljes védettséget. A zárójelben lévő szám azt az évszámot jelöli, amikor az adott faj egész éves vadászati tilalmát elrendelték.
1 16
4. táblázat. H a z á n k b a n e l ő f o r d u l ó r a g a d o z ó madarak p é n z b e n (Ft) kifejezett értéke Table 4. Ideal value o f the B i r d s o f Prey o c c u r r i n g in H u n g a r y expressed in monetary terms according to the legal rule Védett
Madárfaj
Protected
Species
Fokozottan védett Strictly protected
50 000
Darázsölyv (Pernis apivorus) Barna kánya (Milvus migrans) Vörös kánya (Milvus milvus) Héja (Accipiter gentilis) Kis héja (Accipiter brevipes) Karvaly (Accipiter nisus) Pusztai ölyv (Buteo rufinus) Egerészölyv (Buteo buteo) Gatyás ölyv (Buteo lagopus) Héjasas (Hieraeetus fasciatus) Törpesas (Hieraetus pennatus) Szirti sas (Aquila clnysaetos) Parlagi sas (Aquila heliaca) Pusztai sas (Aquila nipalensis) Nagv békászósas (Aquila clanga) Kis békászósas (Aquila pomarina) Réti sas (Haliaeetus albicilla) Barátkeselvű (Aegypius monachus) Fakókeselyű (Gypsfulvus) Dögkeselyű (Neophron percnopterus) Kékes rétihéja (Circus cyaneus) Fakó rétihéja (Circus macrouros) Hamvas rétihéja (Circuspygargus) Barna rétihéja (Circus aeruginosus) Kígyászölyv (Circaétus gallicus) Halászsas (Pandion haliaetus) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Vándorsólyom (Falcoperegrinus) Kabasólyom (Falcosubbuteo) Eleonóra sólyom (Falco eleonorae) Kis sólyom (Falco columbarius) Kék vércse (Falco vespertinus) Fehérkarmú vércse (Falco neumanni) Vörös vércse (Falco tinnuncidus)
100 000 250 000 10 000 250 000 10 50 10 10 50
000 000 000 000 000 250 000 250 000 500 000
10 000 50 000 250 000 500 000 250 000 50,000 50 000 10 000 50 000 250 000 50 000 250 250 500 250
000 000 000 000
50 000 250 000 50 000 50 000 250 000 10 000
1 17
A k á r o s madarak között szerepel szinte valamennyi r a g a d o z ó m a d á r ; (tehát Herma?} Ottó által itthon képviselt á l l á s p o n t megfelelt a kor szellemé nek) saskeselyű, sasok, réti sas, halászsas, k á n y á k , kerecsen-, v á n d o r - , kaba-, és kis sólyom, héja, karvaly, r é t i h é j á k . A felsorolásból m i n d ö s s z e a kék-, a vörös-, illetve a f e h é r k a r m ú vércse hiányzik. A z e g y e z m é n y magyar szövegé ben a Herman Ottótól s z á r m a z ó lábjegyzet szerint, mivel a 3 vércsefaj a k á r o s o k között kivétel, e z é r t a hasznos fajok közé tartozik, azaz v é d e n d ő . É r d e k e s s é g e m é g ennek az e g y e z m é n y n e k , hogy a barát-, fakó- és a d ö g k e s e l y ű v e l és az ölyvekkel nem foglalkozik. N e m tekinti ő k e t sem hasznosnak, sem k á r o s n a k . A z 1883. évi X X . t ö r v é n y h e z k é p e s t ez „előrelé p é s " volt, mivel az a keselyűk m i n d e n faját m i n d e n k o r i r t h a t ó n a k minősíti. A n e m z e t k ö z i e g y e z m é n y t az 1906. évi I. t ö r v é n y szentesítette Magyaror s z á g o n . M i v e l ez az e g y e z m é n y a 3 vércsefajt n e m z e t k ö z i l e g javasolja v é d e n i a f ö l d m ű v e l é s i miniszter 80644/1906 sz. r e n d e l e t é v e l v é d e t t é nyilvánította a kék-, a f e h é r k a r m ú és a v ö r ö s vércsét. A két v i l á g h á b o r ú között az egyes r a g a d o z ó madarak v é d e t t s é g e k ü l ö n v é d e t t é nyilvánító rendelettel nem változott. M i v e l azonban ebben az i d ő s z a k b a n a v é d e t t é nyilvánítás, illetve a vadászati i d é n y m e g á l l a p í t á s a a f ö l d m ű v e l é s i miniszter feladata, illetve h a t á s k ö r e volt, e z é r t a részleges vagy teljes v é d e t t s é g e t is a vadászati i d é n y m e g á l l a p í t á s á r ó l szóló miniszteri rendeletek is szolgálták. E n n e k é r t e l m é b e n az 1933. augusztus l-jétől hatályos 38 500 sz. F M rendelet az e g e r é s z ö l y v r e egész é v r e szóló vadászati tilalmat rendelt el, amelyet a k ö v e t k e z ő é v t i z e d e k rendeletei m i n d i g újra m e g e r ő s í t e t t e k , m i n d a d d i g , a m í g az 1954. évi rendelet t e r m é s z e t v é d e l m i v é d e t t s é g e t nem biztosított s z á m á r a . Ugyanezen rendelet a v á n d o r - és k e r e c s e n s ó l y o m r a m á r c i u s 16. és j ú n i u s 15. között vadászati tilalmat rendel el. 1939-től a vadászati tilalmi i d é n y t a 38 000 sz. F M rendelettel m e g h o s s z a b b í t j á k ; e z u t á n m á r c i u s l-jétől augusztus 3 l - i g tilos a két nagy testű sólyom vadászata. 1940-től (160 000 sz. F M rendelet) m á r f e b r u á r 1. és o k t ó b e r 1. közötti i d ő s z a k r a terjed ki a s ó l y m o k vadászati tilalma és ez e g é s z e n 1954-ig így is marad. A b a r á t - és a fakókeselyű, a kígyászölyv, a darázsölyv, a szirti sas, a réti sas, illetve a halászsas 1933-tól csak a fölművelési miniszter e n g e d é l y e alapján l ő h e t ő , a réti sas és a halászsas ezen belül is csak a halastavakon. 1939-től e r e n d e l k e z é s t kiterjesztik a d ö g k e s e l y ű r e és a sasok m i n d e n fajára, de m é g a f ö l d m ű v e l é s i miniszter m i n d i g adhat lelövési e n g e d é l y t . 1940. évi 145 900 sz. F M rendelet egész éves vadászati tilalmat állapít meg e fajokra, amely fennmaradt e g é s z e n 1945-ig. A k ö v e t k e z ő , m á r t e r m é s z e t v é d e l m i rendelettel való v é d e t t é nyilvánítás a Magyar N é p k ö z t á r s a s á g M i n i s z t e r t a n á c s á n a k 59/1954 ( I X . 9.) M . T . s z á m ú rendelete a „ M a d á r v é d e l e m r ő l " , amely tételes m e g n e v e z é s n é l k ü l v é d e t t é nyilvánítja szinte az összes n á l u n k e l ő f o r d u l ó m a d á r f a j t . A kivételeket a rendelet felsorolja. N e m terjed ki a v é d e l e m a „ k á r t é k o n y " r a g a d o z ó madarakra, ú g y mint a karvaly, a héja, a barna k á n y a , a barna rétihéja, és a k é k e s rétihéja. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ezen öt faj kivételével az 118
összes többit v é d e l e m alá helyezi, illetve a h á r o m vércsefaj e s e t é b e n m e g e r ő sítette azok 1906 óta folyamatos v é d e t t s é g é t , valamint a fent felsorolt fajok vadászati r e n d e l k e z é s e k b e n megfogalmazott v é d e l m é t átvette. Ugyanezen rendelet bevezeti a fokozottan v é d e t t k a t e g ó r i á t és a r a g a d o z ó madarak közül ide sorolja a k ö v e t k e z ő fajokat: darázsölyv, halászsas, kék vércse, k e r e c s e n s ó l y o m , v á n d o r s ó l y o m , kígyászölyv, vörös k á n y a , kis békászósas, nagy békászósas, parlagi sas, szirti sas, t ö r p e s a s , réti sas. A k ö v e t k e z ő m a d á r v é d e l e m r ő l szóló r e n d e l k e z é s a Magyar F o r r a d a l m i M u n k á s - P a r a s z t K o r m á n y 12/1971 (V. l.)sz. rendelete a t e r m é s z e t v é d e l e m ről, amely szinte az összes vadon élő madarat tételesen felsorolva v é d e t t é nyilvánítja. Azokat a fajokat, amelyeket t o v á b b r a sem véd t ö r v é n y , illetve, amelyek korlátozással v é d e t t e k , a rendelet k ü l ö n megnevezi. Ezek szerint a r a g a d o z ó madarak közül a karvaly, a héja és a barna rétihéja a s z á r n y a s v a d és b a r o m f i t e n y é s z t ő telepeken e l e j t h e t ő . A z 1954. évi r e n d e l k e z é s h e z k é p e s t t e h á t a barna k á n y a és a k é k e s rétihéja e rendelettel kap először v é d e t t státust. 1975-ben j e l e n t ő s e l ő r e l é p é s k ö v e t k e z e t t be azzal, hogy a O T v H megálla pítja 3/1975 (T. k. 21) u t a s í t á s á b a n a v é d e t t é nyilvánított állatok é r t é k é t . Eszerint a fokozottan v é d e t t fajok 50 000 Ft, m í g a gyakoribb r a g a d o z ó madarak 1000 Ft-os k a t e g ó r i á b a k e r ü l t e k . A z 1/1982 (III. 15.) O R T H rendelet korlátozás n é l k ü l v é d e t t é nyilvánítja a karvalyt és a barna rétihéját is. A héja e s e t é b e n az e l e j t h e t ő s é g e t a s z á r n y a s v a d - t ö r z s á l l o m á n y e l h e l y e z é s é r e alkalmas telepekre, illetve j ú l i u s 1. és o k t ó b e r 31. között a s z á r n y a s v a d - u t á n n e v e l ő k b e k e r í t e t t t e r ü l e t é r e , illetve 500 m é t e r e s k ö r z e t é r e szűkíti. Ezt m e g e r ő s í t i a 7/1988. ( X . 1.) K V M rendelet. A 8/1990./IV. 3 0 . / K V M rendelet módosítja az 1/1982./III. 15./ O K T H rendelet 34. §-át. Eszerint; „A t e r m é s z e t v é d e l m i h a t ó s á g e n g e d é l y e szüksé ges a t ö r p e s a s , a parlagi sas, a réti sas, a szirti sas, a kis békászósas, a k e r e c s e n s ó l y o m , a kígyászölyv és a fekete gólya fészke k ö r ü l 100 m é t e r e s s u g a r ú k ö r b e n az e r d ő g a z d á l k o d á s i t e v é k e n y s é g folytatásához, k ü l ö n ö s e n a f a á l l o m á n y l e t e r m e l é s é h e z . A f a á l l o m á n y l e t e r m e l é s é n e k megtiltása miatt b e k ö v e t k e z ő tényleges k á r t - ... - a t e r m é s z e t v é d e l m i h a t ó s á g az e r d ő g a z d á l kodónak megtéríti." A r a g a d o z ó madarakra v o n a t k o z ó l e g ú j a b b a n megjelent miniszteri rende let - a 12/1993./III. 31./ K T M rendelet - módosítja a fajok védettségi b e s o r o l á s á t és az eszmei é r t é k e k e t is emeli (4. táblázat).
Irodalom — References Bagyura, J -Haraszthy, L.-Szitta, T. (1992) Zur Ernährungsbiologie des Sakerfalken is
Ungarn V . Worlld Conference of Birds of Prey and Owl. Berlin (in print) Bagyura, J.-Szitta,
T-Haraszthy,
L. (1992) Methoden und Ergebnisse der Schutzes
und Management der Ungarischen Sakerfalken V . World Conference of Birds of Prey and Owl. Berlin (in print) Baumgart, W.-Gamauf, A.-Bagyura,
J -Haraszthy,
L.-Chavko,
l.-Peklo,
A.
(1992)
Biologie und Status des Sakerfalken in Osteuropa V World Conference of Birds of Prey and Owl. Berlin (in print)
Chernél, 1.11899) Magyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségökre [-II. - Budapest Haraszthy, L. (1981) Contributions to the Quantity Conditions and Hatching Biology of Red-Footed Falcons Hatching in the Hortobágy 1973-Aquila, 87.: 117-122. Haraszthy, L.-Bagyura, J. (1993) Comparison of the nesting habits of the Red-footed Falcon (Falco vespertinus) in Colonies and Solitary Pairs Biology and Conservation of Small Falcons - The Hawk and Owl Trust London, 80-85. p. Haraszthy, L.-Bagyura, J -Szitta, T.-Petrovics, Z.—Viszló, L. (1992): Biology Status and Conservation of the Imperial Eagle in Hungary IV. World Conference of Birds of Prey and Owl. Berlin (in print) Haraszthy, L.-Bagyura, J.-Szitta, T. (1992): Biologie des Schreiadler in Ungarn In: Meyburg, B . - U . &: R. D. Chancellor (eds.): Eagle Studies. World Working Group on Birds of Prey: Berlin, London & Paris. Haraszthy, L.-Rékási, J-Bagyura, J. (1992): A kékvércse (Falco vespertinus) fiókák táplálkozásának elemzése (in print) Haraszthy, L. (1993) Gyakorlati ragadozómadár-védelem - Budapest, M M E Könyv tára 5. Herman, O. (1901) A madarak hasznáról és káráról - Budapest, 1-280. Kalotás, Zs. (1983) Az egerészölyvek (Buteo buteo) vadgazdálkodási szerepének vizsgálata apróvaddal dúsított vadászterületeken - Puszta 10.: 31-36 Lakatos, K. (1910) Magyarország orvmadár faunája - Budapest Keve, A.-Szijj,J. (1957) Distribution, Biologie et alimentation du Falcon Kobez Falco vespertinus L. en Hongrie - Alauda X X V . 1-22. p. Author's address: László Haraszthy and János Bagyura Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest, Költő u. 21 H - 1121
Protection of Birds of Prey in Hungary in the last 100 years László Haraszthy and János Bagyura As early as in 1906 the first international declaration on bird protection was signed by leaders of Europe without recognizing the natural value and significance of the Birds of Prey Scientific approach thus, legal protection have förmed only by degrees in Hungary just an in other European countries. Most species were under ali year round hunting prohibition from 1940 to 1954. Since then these birds have become protected. Alterations in legal protection and impacts of falconry are also discussed. A main objective of the Hungárián Ornithological and Nature Conservation Society established in 1974, has been protection of the endangered predatory bird populations. Among several protection programmes initiated by the Society the Saker Falcon Project and the Imperial Eagle Project are the most important. Since both Birds of Prey species have got the most abundant populations in Hungary their protection is of particular importance. 120
Saker Falcon Project Night and day guarding of 33 nests has been performed on a total of 5.600 days. From the nests guarded 99 young birds took llight. At start of intensive protection the Hungárián population consisted of 30 pairs. Besides nest guarding, breeding of the major part of the Hungárián population has permanentlv been vvatched. Approximately one-third of the present Hungárián population of 120 pairs breeds in artificial nests. Imperial Eagle Project The programme commenced with surveying the population. At present all nests are under a permanent control. Considerable success has been achieved by setting out of artificial nests and reintroducing Ground Squirrel. The latter, as a most important prey for the Imperial Eagle and the Saker Falcon, has disappeared from several habitats of the Imperial Eagle in the last 30 years. Hungárián and Slovakian birds constitute one population. There is permanent Cooperation between two countries. The paper also presents the Lesser Spotted Eagle Program as well as the Red-Footed Falcon and the White-tailed Eagle Project, respectively. The present population size data on the various species are tabulated.
121
