2013.10.29.
Ragadozók Emlős ragadozók Magyarországon
A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye, azaz húsev őket jelent.
Ragadozó gazdálkodás
Ragadozók kladogramja
Ragadozók szerepe az ökoszisztémában A biodiverzitás részei Az ökológiai közösség kialakításának csúcsszerepl ői Szabályozzák a növényev ők számát, ezen keresztül pedig a vegetáció mennyiségét és minőségét
Ragadozógazdálkodás vadgazdálkodás Ragadozógazdálkodás irányát a populáció nagysága, sűrűsége, eloszlása határozza meg Ha a populáció környezetével: stabil, egyensúlyban van nagy (konfliktusok) kicsi
Folyamatos monitorozás Létszámszabályozás Konzerváció-biológia
Ragadozók és a vadgazdálkodás kapcsolata: 1. Ragadozógazdálkodás a ragadozó érdekében 2. Ragadozógazdálkodás egy védett faj érdekében 3. Ragadozógazdálkodás egy hasznosítandó faj érdekében
Konfliktusok a ragadozókkal A konfliktusok okai: az ember és ragadozó élőhelyeik találkoznak, átfedik egymást, közös erőforrásokat használnak. Konfliktusuk akkor keletkezik, amikor a közös erőforrás használata – bármelyik oldalról nézve – egy, a környezet, és a résztvevők környezettel való kapcsolata által meghatározott küszöbértéket meghalad.
Közvetlen konfliktusok
Ember ellen irányuló támadások Háziállatok ellen támadások
irányuló
Élőhely használatból adódó konfliktusok Közvetett konfliktusok
Gazdálkodási célú vadfajok ragadozása Veszélyeztetett ragadozása Betegségek, hordozása
vadfajok zoonózisok
1
2013.10.29.
A konfliktushelyeztek csökkentése I. • Problémás területek elkerítése • A szereplők viselkedésének változása – Az ember elleni támadások csökkentése – A ragadozó termékei kereskedelmének csökkentése – Állattartás módszerváltás • Őrkutyák használata • Szamarak használata • Lámák használata
– Változtatás a ragadozók viselkedésében • • • • •
Averzív kondicionálás Hang- és fényriasztások Táplálékszabályozás (elterelő táplálék) Ragadozó ragadozók ellen Ökoturizmus
A konfliktushelyeztek csökkentése II. • Problémás állatok kérdése – Problémás egyedek eltávolítása – Áttelepítés
• Ragadozó betegségek kezelése • Létszámszabályozás – – – –
Vadászat Csapdázás Élőhely-manipuláció Fogamzásgátlás, sterilizálás
Ragadozógazdálkodás folyamatábra
Módszerek költségei
Mi a gazdálkodás tárgya? Maximálni Maximálni aa vadállomány vadállomány hasznosítását hasznosítását
Növelni Növelni aa vadállományt vadállományt
AAvadállomány kezelése vadállomány kezelése ragadozó táplálékának a aragadozó táplálékának maximálása érdekében maximálása érdekében
AAvadászok hasznosítják vadászok hasznosítják megnövekedett a amegnövekedett vadállományt? vadállományt? Nem No
Csökkenteni vadállományt Csökkenteni aavadállományt vagymegengedni megengedni aatermészetes vagy természetes ragadozó-préda egyensúly egyensúly kialakulását ragadozó-préda kialakulását
AAragadozók hatása ragadozók hatása érezhető aa érezhető vadállományon? vadállományon?
Igen Yes
Igen Yes
Nem No Forrás:Big Game of North Amreica Echology and Management
élőhelyképes képesnagyobb nagyobb vadállományt vadállományt eltartani? AzAz élőhely eltartani?
Nem No
Igen Yes
A ragadozószabályozás növeli növeli a avadállományt? A ragadozószabályozás vadállományt?
A szabályozásgazdaságos gazdaságos éséselfogadható? A szabályozás elfogadható? Nem No
Igen Yes
Igen Yes
Nem No
Ragadozószabályozás szabályozás szükséges Ragadozó szükséges Ragadozószabályozásra szabályozásra nincs szükség Ragadozó nincs szükség
Következtetések I. A ragadozó konzervációs igények felmerülésekor, tervezésekor, az alábbiakat összegezhetjük: – Még mindig az emberiség jelenti a legnagyobb fenyegetést a ragadozópopulációkra; – A védett területek ragadozógazdálkodása, kezelése esetén, a területen élő egyéb fajok és területet kezelő minden résztvevő (természetvédelem, vadgazdálkodás, helyi közösségek, stb.) érdekeit figyelembe venni és kezelni kell; – A gazdálkodás nem állhat meg a védett területek határainál, azon túl kell, hogy mutasson, és a lehető legnagyobb területet kell, hogy érintsen úgy a ragadozók, mint pedig a területen élő érdekcsoportok figyelembevételével;
Következtetések II. • A ragadozógazdálkodás, - külföldön és itthon egyaránt - az alábbi feltételeket kell, hogy teljesítse: – – – – – –
jól meghatározott cél érdekében történjen, megbízható ismereteken nyugodjon, idejében, módszereiben megtervezett, összehangolt, eredményessége ellenőrzött, ökonómiailag értékelhető, gazdaságilag rentábilis legyen
2
2013.10.29.
Ragadozógazdálkodás Magyarországon •
Ragadozógazdálkodás Magyarországon
Egész évben vadászható
Hazánkban a róka okozza a legnagyobb gondot, s az ember-ragadozó konfliktusok majdnem mindegyikét produkálja:
– Vörös róka – Nyestkutya – Mosómedve
•
Engedéllyel vagy szezonban vadászható – – – – –
•
nveszélyezteti a háziállatokat
Aranysakál Nyest Közönséges görény Menyét Borz
(baromfi); na vadászok számára fontos
apróvadakat (mezei nyúl, fácán, fogoly); nvalamint az ember számára (közvetve) veszélyt jelenthet az általa hordozott zoonózisokon (veszettség, Echinococcus multilocularis) keresztül.
Védett – – – – – – –
Farkas Vadmacska Hiúz Hermelin Mezei görény Nyuszt Vidra
Aldo Leopold (1933) – a vadgazdálkodás megalapozása • • • • •
A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége.
A hazai ragadozó (róka) gazdálkodás értékelése • a ragadozógyérítés hatékonysága rossz, • a használt módszerek egysíkúak • a gyérítés időszaka nem megfelelő
A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban • • • • • •
A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000) A ragadozó fajokat mindenki korlátozás nélkül pusztíthatja (1883. évi XX. tv. A vadászatról). Emlős ragadozó fajok védetté nyilvánítása: 1973-tól Az apróvad elsőszámú közellensége a róka (Balázs 1988) A róka ökológiája és vadászata (Heltay 1989) A rókagyérítés értékelése, a tudatos ragadozó gazdálkodás javaslata (Szemethy, Heltai és Pusztai 1994)
Néhány gyakorlati tanács: • Ragadozó gyérítéshez teljes állású vadőr szükséges. • Minden lehetséges törvényes eszközt alkalmazni kell. • A gyérítés súlypontja: január 1 – június 30. • Az élőhely fejlesztés is védelem! • Annyit fordítok rá, ami még a terítékben megtérül.
3
2013.10.29.
Van értelme? Megéri?
Tényleg lehet hatékonyabban?
Az állománynövekedése és az éves terítékadatok (I: törzsállomány 50%-a – 5 kölyök szukánként; II: inaktív szukák és valós szaporulat figyelembe vételével) Terület
Szaporító szukák
Növekmény
Teríték
I.
II.
I.
II.
Abádszalók
53
39
265
251
281
Jászárokszállás
29
16
145
94
101
Karcag
154
130
770
1170
248
A tesztelt csapdák hatékonysága
Csapdázási periódus
CSÉ
Róka kan
Róka szuka
Róka kölyök
Róka/100cs é
2006.10.01.2007.04.21.
525
19
26
0
8,5
2008.01.012008. 10. 10.
635
13
24
7
6,9
2009. 01.01.2009.08.12.
635
13
23
19
8,6
Összes róka
1795
45
73
26
8
A gyérítési ráta alakulása Terület
Állománysűrű Terítéksűrűsé Gyérítési ráta g (db/1000 ség ha) (db/1000 ha)
Abádszalók
4.64
12.35
2,66
Jászárokszáll 5.7 ás
9.91
1,73
Karcag
8.49
0,80
10.5
Hattyúnyak szelektivitásának vizsgálata • Három vadászidény a teljes vadászterületen. • Összesen 290 ismert fogás • Róka 269 pld, borz 6 pld, kóbor kutya 3 pld, nyest 4 pld, kóbor macska 4 pld, vaddisznó 2 pld • Védett fajok: nyuszt 2 pld ( túlélték) • Róka 93 %
4
2013.10.29.
A ragadozó humánus elpusztításának vizsgálata • • • • • •
Humánus elpusztítás követelményei 1.csapdázási periódus 12 % hibás fogás 2.csapdázási periódus 6,8 % hibás fogás 3. csapdázási periódus 7,2 % hibás fogás A hibaszázalék átlag 8,3 % Hibás fogások okai
Mindig lehet találni új eszközöket Collarum • Összeszerelési útmutató: http://www.youtube.com/watch?v=zJyLA2 sL9ug&feature=related Végeredmény: http://www.youtube.com/watch?v=0Fi7u4K 1fqQ&feature=related
Következtetések • A ragadozó gazdálkodás értékelése – A 2.5-es gyérítési ráta elérhető
• A gyérítési ráta finomabb értékelése a tapasztalatok alapján: – a gyérítési ráta kisebb, mint 1,5: a gyérítés elégtelen, a róka állományát nem a gyérítés szabályozza, állománynövekedés az élőhely minőségének függvényében várható; – a gyérítési ráta 1,5 és 2 között: a gyérítés intenzitása valószínűleg elegendő a további növekedés megakadályozásához; – a gyérítés ráta több mint 2: a gyérítés megfelel ő intenzitású, az állomány csökkenhet.
• Az ölőcsapa értékelése – Hatékony – Szelektív – Kíméletesen öl
5
