Nagy Levente
A
Syrena-kötet
radnótfáji másolata
Néhány adat a költő Zrínyi Miklós erdélyi irodalmi kapcsolataihoz Zrínyi és Erdély politikai kapcsolatai közismertek a magyar történetírásban,1 az alábbiakban azonban néhány olyan adatra szeretnénk felhívni a figyelmet, melyek irodalomtörténeti szempontból világítják meg Zrínyi és Erdély kapcsolatát. Egy ilyen „irodalomtörténeti" szál, mely Zrínyit Erdélyhez köti, a Syrena-kötet radnótfáji másolata (a továbbiakban Radnótfáji-kódex). Ez a mindössze öt nap alatt (1676. márc. 7-12.) 2 elkészült másolat azért érdekes, mert Zrínyi epigrammái közé más epigrammákat is beiktatott a másoló, aki a Buda-epigrammáig hűen követi a Syrena-kötet kompozícióját, utána viszont egy ismeretlen szerző által írt epigrammák következnek Szent István királyról, Hunyadi Mátyásról, I. Ferdinánd és Szapolyai János királyokról, II. Rákóczi György fejedelemről, majd két latin epitáfium: az egyik szintén Mátyás királyról, a másik pedig a Janus Pannoniusnak tulajdonított Romulidae Cannas... kezdetű Ulászló-epitáfium. A Janus-epigramma Szilágyi Benjámin Liszkafalván mondott temetési beszédében bukkan fel először (latinul), melyet 1646-ban Szenczi Kertész Ábrahám ad ki Váradon.3 Később Medgyesi Pál4 egyik 1659-ben mondott temetési beszédében a következőképpen magyarosítja: Rómaiak Cannast A magyarok Várnáit Jól megfesték vérekkel.
Tanulj minden innen, Szörnyű hitszegésben Ne leledzél senkivel,
Izgága ha pápa Hazánk nem lesz vala, Bírnánk most békével: Ezt a tipográfiai formát ha Medgyesi maga találta ki, akkor versenyezhet Zrínyivel, de valószínűbbnek tartom, hogy a Syrena-kötet hősepigrammái hatottak rá.6 Az epigramma a Radnótfáji-kódex ben a következő alakban fordul elő: Romulidae Cannas, ego Varnam clade notavi Discite mortales, non temerare fidem Me nisi Pontifices jussissent frangere fidem. 1 Vö. Széchy Károly: Gróf Zrínyi Miklós 1620-1664. I-V. Bp. 1896-1902; Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. Bp. 1964. 4. kiad.; Bácskai Antal [Kiss András]: A Zrínyiek erdélyi kapcsolataihoz. Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum X-XI (1971). 87-89; R. Várkonyi Ágnes: Erdélyi változások. Bp. 1987. 2 „írattatni kezdetet Radnotfaian ANNO M. DC. LXXVI. DIE VII Mensis Mártii vegestetett die XII. eiusdem, ugjan ott. Abbul az Exemplarbul, mely nyomtattatot Bétsben, Anno MDCLI esztendőben az Coloniai Udvarban, Kosmerovi Mathe Császár Urunk ő Felsege Kőnyomtatoja altal." A Radnótfáji-kódex lelőhelye OSZK kézirattár. Quart. Hung. 242. 3 RMK. I. 787; RMKT. XVII. 9. 188. 4 Herepei János: Adatok Medgyesi P. Pál életútjához. = Adattár a XVI-XVII. századi szellemi mozgalmak történetéhez. Szerk. Keserű Bálint, Szeged-Bp. 1965. 381. 5 RMKT. XVII. sz. 9. 188. 6 Vö. Kovács Sándor Iván: Utószó az Adriai tengernek Syrenaja Gróf Zrínyi Miklós c. kötet hasonmás kiadásához. Bp. 1980. 42, 50; Uö: A lírikus Zrínyi. Bp. 1985. 307.
299
AS Y R E N A - K Ö T E TRADNÓTFÁJI MÁSOLATA
A másoló vagy Szilágyi, vagy Medgyesi művéből ismerhette az epigrammát.7 Az eltérések, habár tartalmilag nem módosítják a vers értelmét, arra engednek következtetni, hogy valamilyen más forrást használt, hisz a későbbi nyomtatványok is mind a Szilágyi-Medgyesi-féle változatot közlik.8 Ezt a feltételezésünket még az is megerősíti, hogy a külföldi nyomtatványokban is felbukkanó epigramma minden esetben eltér a radnótfáji változattól.9 A radnótfáji kötet azonban így is újabb összekötő szálat képezhet Zrínyi és a Medgyesi-Szalárdi-SzencziKertész-féle literátus csoport között. Egy korábbi tanulmányomban10 arra a következtetésre jutottam, hogy a radnótfáji másoló (aki saját epigrammák is beiktatta Zrínyi hősepigrammái közé) ismerte a Bónis-kódexet, a Rákóczi-eposzt,11 valamint a Jajjal, siralommal felöltözött haza... kezdetű Rákóczi-siratót, mely 1660. jún. 7-e körül keletkezhetett, és erős Rimayhatásokat mutat. Ugyancsak Rimay és Zrínyi hatását viseli magán a Bónis Ferentz keserve c. ének, melynek első strófája így hangzik: Feketített gyásszal beborult magyar nép, Ha elnézem benned nincs egy pontnyi ép, Mert sok gyülevész nép már minden felől tép, Ki miatt csak oly vagy mint senyvedendő kép.12 Ez a vers Bónis Ferenc kivégzésének emlékére íródott, a Wesselényi-mozgalom leverése után, amikor Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet 1671. ápr. 30-án Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencet pedig Bécsben lefejezték; Bónist egy nappal korábban Pozsonyban végezték ki. Bónis „javait a fiscus lefoglalta, levelezését s másnemű irományait azonban felesége gondosan el tudta rejteni s kegyeletesen meg is őrizte egyetlen fia, az atyja halálakor még gyermek Zsigmond számára".1" A Bónis-kódex azonban 1671 és 1676 között mindenképpen kijutott Erdélybe, mert a radnótfáji másolat ebben az időben keletkezett. A „Habsburg-ellenes" mozgalom leverése elől Erdélybe menekülő nemesek közül (Petrőczy István, Szepessy Pál, Ispán Ferenc, Keczer Menyhért, Vay Mihály) Ispán Ferencet kell a Bónis-kódex Erdélybe juttatójának tartanunk, aki szoros kapcsolatban állott Bónissal, hisz az ő együttes izgatásukra határozott úgy 1670. jún. 2-án Abaúj 7
Vö. még Clauser Mihály: A Zrínyiás: sorsa (1651-1855) Bp. 1934. 12. Vö. a Teleki-féle kiadás: Poemata, 1784. vol. I. 689-91. Az eltérés jelentéktelen, de érzékeltetésére idézzük az epigramma eredeti formáját: „Romulidae Cannas. ego Varnam clade notavi, Discite mortales, non lemerare fidem Me nisi Pontifices jussissent rumpere foedus Non ferret Scythicum. Pannonis ora jugum." 8
9 Dresser, Michael: Millenarius sextus. Lipsiae 1594. 552; De May, Louis: Deux discours historiqes et politiques l'un sur les causes de la guerre DE HONGRIE et l'autre sur les causes de la paix entre LEOPOLD /., Empereur des Romains et MAHOMET IV, Sultan de Turquie. Lyon 1665; Parschitius, Christophus: Tabella Hungáriáé duciim et regum. Wittenbergae 1702. 76. Nagy Levente: Zrínyi, Szalárdi - Nagykanizsa, Várad. Irodalomismeret 1993 1-2. sz. 33-35. " A Rákóczi-eposz ismeretlen szerző műve. és 1674-ben íródott. Sajtó alá rendezte Szigeti Csaba. Az utószót írta és a képeket válogatta Keserű Gizella Bp 1988 12 RMKT. XII. 10 391. Vö.: Oh szegény megromlott s elfogyott magyar nép, l itézséggel nevelt hírrel vagy igen szép, Kár. hogy tartató! iígy mint senyvedendő kép. Előmenetedre nincs egy utad is ép. (Rimay János Összes művei. Kiad. Eckhardt Sándor. Bp. 1955 83.)
" Komáromy András: A tolcsvai Bónis család levéltárából.
Történelmi Tár XXXI (1886). 151.
300
NAGY LEVENTE
megye, hogy ellenáll a császári katonaságnak.14 Ispán már 1669 őszén járt Erdélyben, a fejedelem támogatását kérve Habsburg-ellenes mozgalmuk szervezéséhez.15 Egyelőre nem tudtuk kideríteni, lehetett-e köze ahhoz az Ispán Istvánhoz, aki Várad ostroma előtt pár nappal „néhánymagával küldetett vala alá az égető török, tatár, kurtány tisztviselőkhöz",16 hogy bemutassa Szejdi Ahmed pasa hitlevelét. Ha a Bónis-kódex Erdélybe hozója Ispán Ferenc lehetett, akkor a váradi Istenes énekek Zrínyihez szállítója Bónis Ferenc, aki ezáltal ismerhette Rimay verseit is, ennek hatása ugyanis, amint az a fenti idézetekből is kiderül, jól kimutathatóak a Bónis Ferentz keserve c. versben. Bónis Sárospatakon tanult 1646-ig (ez időben Medgyesi is ott tanároskodott). 1649-ig Batthyány Ádám udvarába került, majd 1649-től 1656-ig II. Rákóczi György szolgálatában állt. Hogy milyen volt ez a szolgálat, arról ő maga így ír: „Onnan az 1649. esztendőben mentem vala amaz dicsőséges emlékezetű méltóságos Il-ik Rákóczi György fejedelem udvarlására, és ott az 1656. esztendőig sok irigyimnek bosszúságokra sok éjjel-nappali keserves egyik ország szegletirul az másikra, az egyik királytól az másikhoz való kész szolgálatombéli nyomorúságokkal voltak mind teljesek - mind terhesek, noha érdemem felett való becsülettel tisztességesek."17 „Bónis eszerint - írja Kovács Sándor Iván - a királyi Magyarország és Erdély, a katolikus és protestáns országrész diplomata összekötője lehetett, épp azokban az esztendőkben bujdosott »egyik ország szegletirul az másikra«, amikor Zrínyi és Rákóczi kapcsolatai is kialakultak. Bónis Ferencet nagyon jól elképzelhetnék például Zrínyi II. Rákóczi Györgyhöz címzett 1653. évi nádori emlékirata közvetítőjének... Ez persze nem bizonyítható ötlet, de az tény, hogy Bónis olyan szabású fiatal nemes, aki épp Zrínyi eszméit testesíti meg."18 Valószínűnek tartom, hogy 1651-59 között szintén Bónis juttathatta el a Syrena-kötet egyik példányát Medgyesi Pálhoz is, aki aztán a benne szereplő hősepigrammák mintájára fordította le a Romulidae CannasX... Az Radnótfáji-kódexben Janus Pannonius epigrammája után ismét egy Zrínyi-epigramma, a Befed ez a kék ég... kezdetű következik. Zrínyinek ez a műve a Vitéz hadnagy szövegében bukkan fel először, de a radnótfáji másolat nem ezt, hanem a Bónis-kódex ben fennmaradt epigrammaciklus utolsó darabját tartalmazza. A Radnótfáji-kódexben: Be féd ez a kék egh, ha nem fed koporso, Oram tisztességes, chak legjen utolso, Akár Farkas, akar emisszen megh holló, Mindenütt egh felül, s az föld lészen álsó.19 Az Idő és /»V«ev-ciklus utolsó darabja: Be fed ez a kék ég, ha nem fed koporso, Orám tisztességes csak légyen utolsó, Akár Farkas, akár emésszen meg hollo, Mindenütt fellyül ég, a föld lészen also.
14
Vö. RMKT. XVII. 10. 748, 754. Erdély története. Főszerk. Köpeczi Béla. Bp. 1988. 3. kiad. 851. 16 Szalárdi János: Siralmas magyar krónika. Kiad. Szakály Ferenc . Bp. 1980. 548. 17 Komáromy András: I. m. 178. 18 Kovács Sándor Iván: Négyesy László kísérlete Zrínyi prózai műveinek kiadására. = Zrínyi Miklós: Prózai művei. Kiad. Kovács Sándor Iván és az ELTE Zrínyi-szemináriuma. Bp. 1985. 39. 19 OSZK kézirattár, Quart. Hung. 242, 312 2b. 15
A SYRENA-KÖTET RADNÓTFÁJI MÁSOLATA
301
A Vitéz hadnagy szövegében: Be féd ez a kék ég, ha nem fed koporso, Tisztességes legyen csak orám utolso, Akár farkas, akár emésszen megh hollo, Mindenütt felyül ég, a föld lészen alsó.20 E három változat azt bizonyítja, hogy a szerző ismerte az epigrammaciklust (innen vette magát e négy sort), de ugyanakkor kellett ismernie a Bónis-kódexben előforduló Vitéz hadnagy szövegét is, hisz ott fordul elő ez a négy sor önállóan, tehát lehet epigrammaként is értelmezni. (Valószínűleg ezért emelte ki a másoló csak ezt az egy epigrammát, az Idő és /»>«ev-ciklus többi darabját a ciklus egészének gondolván.) Felmerülhet még az is, hogy a „szerző" a Be fed ez a kék ég... kezdetű epigrammát önállóan is ismerte. Ilyen formában eddig csak egyetlen változata maradt fenn, mégpedig Vitnyédy István (Zrínyi „főember" szolgája) 1664. jan. 9-én, bizonyos Botka uramhoz írt levelében, a következő formában: Be főd ez a kék égh, ha nem főd koporsó, Oram üdvösséges csak légyen utolso, Akar farkas, akar emésszen megh hollo, Mindenütt föllyül égh, az föld lészen alsó.'' (Kiemelés tőlem, N. L.) Az eltérésekből világosan látszik, hogy a radnótfáji másoló nem a Vitnyédy levelében előforduló változatot használta. Mindebből az következik, hogy a másolónak mindenképpen ismernie kellett a Bónis-kódexet. Az tény, hogy 1653. őszén Ispán Ferenc Zrínyitől erővel elviszi a Vitéz hadnagy kéziratát II. Rákóczi Györgynek (amit később Zrínyi visszakér). Ebből a Vitéz hadnagy-példányból azonban a radnótfáji szerkesztő még nem ismerhette az epigramma végleges formáját, mert semmi valószínűsége, hogy az önálló Vitéz hadnagyhoz Zrínyi már odacsatolta volna az epigrammaciklus különálló lapját. (Ezt a különállást a Bónis-kódex ben a ciklust megelőző üres lap jelzi.) A legnagyobb hasonlóságot az [dő és a /H>«ev-ciklusbeli epigrammával mutat, de nem egyezik azzal sem teljesen. Forrásként marad tehát a Bónis-kódex, mely legkorábban 1663 őszén keletkezhetett, vagy közvetlenül Zrínyi halála (1664. nov. 18.) előtt. A lehetséges Bónis-kódex-történeteket Kovács Sándor Iván vázolta fel nagy részletességgel. Ezek közül minket csak az érint leginkább, mely szerint a kódex 1671-ig Bónis Ferenc tulajdona volt, utána pedig a 18. század közepéig eltűnt. A Radnótfáji-kódex 1676-ban készült, tehát 1671 és 1676 között a radnótfáji másoló valamiként szert tehetett rá, vagy még Bónis életében láthatta azt. A Radnótfáji-kódex ben szereplő Második Rákóczi György Feiedelem c. epigramma Kovács Sándor Iván szerint levezethető a Jajjal siralommal felöltözött haza... kezdetű Rákóczi20
A Bónis-kódex hasonmás kiadása = Zrínyi Miklós: Prózai müvei. Az epigrammát innen idéztem: 622, 625. Fabó András: Vitnyédy István levelei. Történelmi Tár XVI (1871); Kovács Sándor Iván: A lírikus Zrínyi. 294-295. Ez a bizonyos Botka uram nem más, mint Botka Ferenc, Veszprém vármegyei alispán, akit Vitnyédyvel együtt 1647ben az országgyűlés a győri evangélikusok és kálvinisták viszálykodásának elsimítására küldött ki. Vö. Payr Sándor: Muzsjai Wittnyédy István. = A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1904-iki évkönyve. Szerk. Szöts Ferenc. Bp 1905. 84. 21
302
NAGY LEVENTE
siratóból.22 Ugyanakkor az epigramma és a siratóének a Zrínyiászra is utal, mert a Második Rákóczi György Feiedelem c. epigramma négy sora „afféle módon szakadt ki (majd kerekedett önállóvá) a Jajjal siralommal felöltözött haza... kezdetű Rákóczi-siratóból, mint ahogy Zrínyi epigrammái függenek össze a Szigeti veszedelemme 1"23. Ha figyelmesen végigolvassuk az azóta nyomtatásban is megjelent Rákóczi-eposzi, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az epigramma abból is éppúgy „kiszakadhatott", mint a siratóénekből. A Második Rákóczi György Fejedelemben: En kesztem volt Poganít kardommal sérteni, De as keresztjenseg kész lén chak halgatni, Nem szantam véremet hasamért ontani, Gyula [!] s Fenes völgjét pirossan festenj.24 A Rákóczi-eposzban'. Ugi Rákóczi életet kockára, Hazájáért vetni semminek tartotta. Erdéli Magiar Ország tartoznék menyvei, Rákóczinak, az ki neki szolgált vérrel. Rákóczi vérétől ó meg festett mező, Gialu s Fenes között sok niavaliát szerző, Soha magiaroktól el nem feleithető, Hogi lehettél illyen búval giümöltsöző?25 [Kiemelések tőlem, N. L.] A következő strófát akár Zrínyire - aki a Szigeti veszedelemben dédapja hősi, megdicsőülést hozó halálát állította követendő példának - való konkrét hivatkozásként is értelmezhetjük: 1281 Ha kérdenéd, hova siecc ifiú sereg, Mondhatná mert uram az vér bennem meleg, Ugi járok igazán niomán eleymnek, Jó hazám mellett ha vérrel mezőt festek.26 [Kiemelés tőlem, N. L.] A Rákóczi-eposz a többi radnótfáji epigrammával is mutat hasonlóságot. így például II. Rákóczi György halálát Mátyás és II. Lajos király halálával állítja párhuzamba, akikről a Radnótfáji-kódex ben a Rákóczi-epigrammát megelőző két epigramma íródott: Második Lajos király: En vesztettem szinet szép Magjar Országnak, Festvén megh vérekkel mezeiet Mohachnak, Adtam Chufsagara Németnek s: Poganjnak, Engedtem mert Vrak visszavonásának. HUNYADI MÁTYÁS KIRÁLY: En Vitéz hireket as Egigh neveltem, Dichiretes nevet Magjarnak szereztem, Három Tengert haitot meg, s: Chehet fegiverem, Lengjel, Morva, Németj, s: Török uralt engem}1 22 23 24 25 26 27
Kovács Sándor Iván: Vágy és emlékezet. Kovács Sándor Iván: I. m. 87. Radnótfáji-kódex. 305b. Rákóczi-eposz. 180-181. Rákóczi-eposz. 87. Radnótfáji-kódex. 305b.
Bp. 1996. 86-87.
A SYRENA-KÖTET
303
RADNÓTFÁJI MÁSOLATA
Rákóczi-eposz: Méltán siradhatod, romlott Magiar nemzet [Rákóczit] Ha iól meg gondolod mire jutott ügied, Mikor Lajos királi Mohátsnál el esett, Vagi nagi Mátiás királi utolsó buczút vet. Két tengerig vetett határt Mátiás királj, Erre szert tenni volt mégis nagi akadálj, Kit meg nem sérthetett német, török, cziászár, Itt vitézi teste seb miatt vérben áll. Inkább nem futok el kereszténj Magiartol, Cziak ne távozzanak régi példáiktol, Tűtöket segitlek, Huniodi Mátiásról, Gondolkodván Lászlók, István királiokrol.28 Radnótfáji-kódex Szent István király Enis nem keveset hasznaltam ez népnek, Menjeknek kapuia, nytottam nekiek, Isten ismeretit hirdetvén lelkeknek, Tanitvan: Hadgjanak békét téveljgesnek.29 A Rákóczi-eposz és a Zrínyiász közti imitációkat vizsgálta már Szakolczay Attila.30 Én itt most arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a következő két strófa a Zrínyi Áfiumá\a\ mutat hasonlóságot: 3765. Nintsen penig már mód, nints semmi réminiség, Nap kelet, nap niugot egi eránt ellenség, Fegiver, nép, segitsiég, el fogiot az érték, Hova haítsi feiedet, árva meg maratt nép. Ha némethez hajiasz, iüj közelb, azt mondgia, Még jól meg feihetlek, az után áli hátra, Lengiel szomszéd tudod, magát is nem biria, Nem hogi niavaliádban neked lenne iódra.31 [A kiemelések mindenhol tőlem, N. L.] Úgy gondolom, levonhatjuk a következtetést, miszerint a Rákóczi-sirató, a Rákóczi-eposz, valamint a radnótfáji Rákóczi-epigramma között szoros összefüggés van. Az eposz és a sirató szerzője nem lehet azonos, mert az eposzban a szerző elejtett mondataiból, részletes, pontos leírásaiból arra következtethetünk, hogy jelen volt a leírt eseményeknél (moldvai, havasalföldi, lengyelországi hadjáratok, szászfenesi csata). A siratóénekek szerzője viszont semmit nem árul el magáról, inkább II. Rákóczi György rehabilitálását, mártíromságát tartja szem előtt. Mindenesetre az valószínű, hogy a Rákóczi-eposz írója ismerte a Rákóczi-siratót, mely 1660. jún. 7.
28 29 30 31
Rákóczi-eposz. 37, 72, 191. Radnótfáji-kódex. 305b. Szakolczay Attila: Zrínyi-reminiszcenciák Rákóczi-eposz. 191-192.
a „Rákóczi-eposzban".
Zrínyi Dolgozatok II (1985). 129-149.
304
NAGY LEVENTE
körül keletkezett. A radnótfáji új epigrammák szerzője ismerhette a siratót is és a Rákóczieposzt is, mely 1674 táján keletkezett. Mindezek után magától adódik a kérdés: ki lehet a Syrena-kölclet bővítő új epigrammák szerzője? Azt már Kovács Sándor Iván is megállapította, hogy a „másolat scriptora aligha lehetett az új epigrammák szerzője és összegyűjtője, hiszen a szerző tévedésből sem írt volna Gyalu helyett Gyulát".32 A szerző mindenesetre jól ismerte Zrínyi műveit, epigrammaciklusából határozott történelemszemlélet bontakozik ki. E sok kérdés megoldását az is nehezíti, hogy nem világos, „miért a Szászrégenhez közeli Radnótfáján másolják a Syrena-kódexet és az epigrammákat, epitáfíumokat, hiszen Radnótfája a Toldalagiaké volt, akiknek ismereteink szerint nincs közük a vázolt viszonylatokhoz".33 Az alábbiakban néhány olyan adatot szeretnék ismertetni, melyek közelebb vihetnek Radnótfája e rejtélyes szerepének megvilágításához. Radnótfája csak a 18. században kerül a Toldalagi család birtokába. A számunkra fontos időszakban a görgényi vár uradalmához tartozott, melynek birtokosa I. Apafi Mihály uralkodása (1661-1690) alatt Teleki Mihály. Erre nézvést 1678-ból van konkrét adatunk, amikor Uzoni Miklós fiskális számvevő Teleki Mihály megbízásából készített összeírása Radnótfáját a görgényi vár uradalmához sorolja.34 Van még egy 17. századi adat, amely Radnótfája történeti és irodalomtörténeti jelentőségét növelheti. Ez Nadányi János 1680. márc. 6-án Nagyenyedről ismeretlennek címzett levelében található, ahol Nadányi így ír: „Üdvözült Bocskai István Uram kirti volt el tőlem a Keresztúri Pál Uram munkáját Egy hitétö orvosnak megh ostorozása. A kis Sogornak is gilisztaia volt, s mondá hogy ott vagyon Radnótfáján de migh megh nem küldik kigyilmedet kérem ha modgya lesz benne küldissi haza."35 Bocskai István (az erdélyi fejedelemnek csak névrokona) mint Zemplén vármegye főispánja és a sárospataki iskola gondnoka tevékenyen részt vett a felvidéki protestáns nemesi ellenzék mozgalmában, minek következtében 1671 tavaszán ő is Erdélybe menekült/ 6 Első neje Lónyai Zsuzsanna, a második az a Török Kata,37 aki azelőtt Klobusiczky András felesége volt. Bocskai István, aki a fent említett hagyományokkal rendelkező családba házasodik be,38 1672. május 27-én halt meg Kolozsvárott,39 feleségét pedig 1676. jún. 18-án temették Apahidán.40 Nadányi fent idézett leveléből kiderül, hogy Bocskai vagy az ő megbízásából vala32
Kovács Sándor Iván: Vágy és emlékezet. 85. I. m. 90. 34 Jakab Elek: Görgényvár és a görgényi kastély a múltban. Századok XVII (1883). 416; Kelemen Lajos: Radnótfája története. Kolozsvár 1942 (Erdélyi Tudományos Füzetek 146.) 35 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL). Klobusiczky család grófi ágának levéltára. P. 985, 17. cs. Missilisek (rendezetlen). 36 Koncz József: Bocskai István levele Teleki Mihályhoz. Erdélyi Protestáns Közlöny XX (1890). 1. sz. 6 - 7 ; Sámuel Aladár: Adat búcsúztató irodalmunkhoz. Uo. XXII (1892). 181; Uő. Búcsúztató Bocskay István fölött. Uo. XXIII (1893). 614-23. 37 Lásd MOL. P. 985, 14.cs. 38 Klobusiczky András mint II. Rákóczi György magyarországi ügyintézője Sárospatakon szoros kapcsolatban állt Comeniusszal, és élénk propagandatevékenységet folytatott az erdélyi fejedelem érdekében. Klaniczay Tibor és Bán Imre véleménye szerint ő lehetett a Kanyaró Ferenc által Zrínyinek tulajdonított Siralmas Panasz c. röpirat szerzője. Vö. Klaniczay Tibor: Zrínyi Miklós. 538-550; Bán Imre: Eszmék és stílusok. Bp. 1976. 162-165. - A Siralmas Panasz szövegkritikai elemzését lásd Péter Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. Bp. 1973. (Irodalomtörténeti Füzetek 83.) 39 Koncz szerint 1672. dec. 27-én halt meg Bocskai (/. m. 6.) , Sámuel Aladár adatát azonban (Sámuel: I. m. ProtKözl. 1892. 22.181.) megerősíti Naláczi István 1672. márc. 6-án Fogarasból Teleki Mihályhoz írott levele, melyben arról számol be, hogy „Bocskai uram Hévízre ment az asszonnyal együtt". Teleki Mihály levelezése. VI. Kiadta Gergely Sámuel. Bp^ 1905-1926. 102. 40 Rhédey Ferenc levele Teleki Mihálynak. 1676. jún. 17. Erdőszentgyörgy. TelLev. VII. 33
A SYRENA-KÖTET RADNÓTFÁJI MÁSOLATA
305
ki más megfordult Radnótfáján. Bocskai kapcsolatban állott Zrínyivel is. Fajgel Péter 1667. jan. 7-én Eperjesről Vitnyédyhez írt levelében olvassuk a következőket: „Bocskay Uram ő Naga Kgdk szolgalattyat ajanlja, és kérety Kgdet, az minimű Zriny Miklós Uram ö Naga Actait ígért vala Kgd ő Ngak jo alkalmatossaggal mentül hamarab lehet küldené megh őket, ezen Kgd joakaratyát ö Ngha megh igyekzik Kgdnek szolgálny."41 Bocskai már 1669-ben járt Erdélyben. Érdekes módon épp Rottal Jánost - az 1671. évi megtorló akciók egyik vizsgálóbíróját - kéri, hogy kérjen a császártól „Liber Passust", nagyon ravaszul arra hivatkozva, hogy erdélyi jószágainak ügyeit szeretné intézni, jóllehet valószínűleg Apafit akarta megnyerni a felkelők támogatására vagy az esetleges menekülés útját próbálta előkészíteni: „Erdelyben levő alkalmas Joszagoczkaim, s meddigh az Pataki és Eperjessi Tractatusokban voltam, addigh Erdelyben levő némely rész Joszagomat, az Meltoságos Fejedelemtől megh kérték ollyan formán, hogy holtom után, de jure mind ő reájok szallana[...] méltóztassék Ngod az mi Kglmes Urunktol o Felseghetol Liber Passust extrahaltatni, es megh küldeni, hogy annyival inkab az ö'Felseghe Kglmes annudatioja altal batorsagossaban jarhassam megh abbeli utamat."42 Érdekes módon Teleki levelezésében egyetlen Radnótfájára vonatkozó adat sincs. A Syrena-kötet sietős másolása is arra enged következtetni, hogy csak rövid időre kaphatta kézhez a másoló a lemásolandó szövegeket. A fentiekből következtethetünk arra, hogy a radnótfáji Teleki-birtokon megfordulhattak más felső-magyarországi menekültek is. 1666. aug. 23-án a murányi gyűlésen kapcsolódtak be Wesselényiék németellenes rendi szervezkedésébe a felvidéki protestáns nemesi ellenzék vezéralakjai: Szepesi Pál, Szuhay Mátyás, Kende Gábor, Ispán Ferenc, Keczer András és Menyhért.43 Érdekes névsor, annál is inkább, mert valamilyen módon mind kapcsolatban állnak Zrínyivel vagy annak műveivel, 1671 után mind Erdélybe menekülnek, és szoros kapcsolatot tartanak fenn Teleki Mihállyal. Ispán Ferenc a Vitéz hadnagy kéziratát viszi II. Rákóczi Györgynek.44 Vitnyédy Keczer Ambrusnak panaszolja II. Rákóczi György szerencsétlen kimenetelű lengyelországi hadjárata után, hogy „bezzeg ha az én uram militiarul írt könyvét Ispán Ferenc gyakorta olvasta volna az tanácsot ily gyalázatban az egész világ előtt nem estek volna".45 Szepesi Pál saját kezűleg másolta le az Afiumot, valamint számos, Zrínyi Péterre és az összeesküvők 1671. évi kivégzésére vonatkozó iratot.46 Ez az Áfium-másolat azért is jelentős, mert legközelebb áll a Bónis-féle szöveghez. Szepesi 1671. jan. 11-én Teleki egy másik birtokán, Sorostélyon Alvinczi Querella Hungáriáé c. művét másolja.47 Szepesi művelt nemes lehetett: nemcsak az Áfiumot másolta, hanem Csáky István Politica Philosophiá)ándk egy részét is.48 A Radnótfáji-kódex szempontjából számunkra az a fontos, hogy Szepesi kéziratai közt megtalálható a már említett Romulidae Cannas... kezdetű epigramma két sora is.49 Már említettük, hogy a radnótfáji másolónak a Syrena-kötet mellett ismernie kellett a Bónis-kódexet is. A Syrena-kötet, miután nyomtatásban is megjelent, könnyen eljuthatott Er41 Hausner Gábor: „Zriny Miklós Uram Actai". Vitnyédy István levelesládájából. = „Mint sok fát gyümölccsel... " Tanulmányok Kovács Sándor Iván tiszteletére. Szerk. Orlovszky Géza. Bp. 1997. 59-67. 42 Bocskai István Rottalnak. Eperjes, 1669. nov. 29. MOL. Nádasdy cs. It. P. 507, 17. cs. fol. 234. 45 Vö. Magyarország története, 3/2. Szerk. Heckenast Gusztáv-Makkai László. Bp. 1985. 1162. 44 Kovács Sándor Iván: Négyesy László kísérlete... 62. 45 Vitnyédy levele Keczer Ambrusnak. Sopron, 1657. okt. 5. = Fabó András: Vitnyédy István levelei. XV. 114. 46 OSZK kézirattár, Quart. Hung. 411. Szepesi másolatát a többi fellelhető 4/?um-másolattal együtt részletesen ismerteti Csillag István: A Zrínyi-próza XVI1-XVIII. századi másolatai. Irodalomismeret VIII (1997). 3 - 4 . sz. 62-67. 47 „Anno 1671 11 Januar I. Leopold Német Császár és Magyar Király idejében Erdélyben bujdostomban Írattam ezt le Sorostélyon Teleki Mihály könyvén." OSZK kézirattár, Quart. Hung. 411. 39b. 48 Quart. Hung. 411. 79a-83b. Csáky művét kiadta Hargittay Emil (Argumentum. Bp. 1992), de Szepesinek ezt a töredékes másolatát nem említi. 49 Quart. Hung. 411, 91b.
306
NAGY LEVENTE
délybe, a Bónis-kódex Erdélybe szállítóját viszont a fent említett felső-magyarországi menekültek között kell keresnünk. A Bónis-kódex lehetséges történeteit felvázoló Kovács Sándor Iván valószínűnek tartja, hogy a kódex Vitnyédy irodájában készült.50 Az tény, hogy az 1665ben felvett inventárium szerint Bónis könyvei között nem látjuk Zrínyi prózai munkáit.51 Valószínű, hogy a kódex ekkor még Vitnyédy birtokában volt. A Vitnyédy-variációt erősíti az is, hogy a Bónis-kódex íráskaraktere a Syrena-köizl másolatával is rokonítható, valamint az is, hogy a Pethő Gergely által írt és 1660-ban a Zrínyi közreműködésével megjelent Rövid magyar krónika egyetlen fennmaradt kéziratos változata52 szintén Vitnyédy műhelyében készült, és írásképe feltűnően hasonlít a Bónis-kódexbeli kéz írására. A Bónis-kódex Vitnyédy halála után (1670. febr. 23.) kerülhetett a felvidéki nemesek valamelyikének kezébe (véleményem szerint a Szepesi Páléba vagy a Bocskai Istvánéba) és ezáltal később Erdélybe, majd a Rákócziszabadságharc közben ahhoz a Székelyhídi Mihályhoz, kinek fia, az ugyancsak Mihály révén „visszakerült" a Bónis család birtokába.5^ A fent bemutatott filológiai nyomozás azt bizonyítja, hogy a „romlás saeculumának" nevezett 17. században is a két haza közt sokkal élénkebb szellemi kapcsolat volt, semmint azt első látásra képzelnénk. Az is figyelemre méltó tény, hogy a „katolikus" Zrínyinek épp a „protestáns" Erdélyben kezdik el másolni és terjeszteni műveit. A radnótfáji másolat mellett figyelmet érdemel még Pápai Páriz Ferenc, aki 1663-ban egy tizenegy soros, Zrínyit dicsőítő latin epigrammát fordít le magyarra, és később a Romlott fal építése című művében Zrínyinek az 1659. évi soproni országgyűlésen, a protestánsok védelmében mondott beszédét nyomtatja ki. Ennek feldolgozása azonban már egy külön tanulmány tárgya lehetne.
30
Kovács Sándor Iván: Négyesy László kísérlete... 44-45. Kovács Sándor Iván: I. m. 40. Érdemes megemlítenünk, hogy a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár kézirattári katalógusában szintén szerepel egy Pethő-krónika c. 1904. évi bejegyzés, de a megadott jelzet (Ms. 1003) alatt Szentkirályi Andrássy István feleségének, Serédi Zsófiának a tulajdonában lévő és az 1566-1689 közötti évekre vonatkozó különböző családi jellegű események feljegyzéseit tartalmazó kézirat található, Pethő krónikájára azonban nincs benne utalás. Kovács Sándor Iván: /. m. 37, 64.
