112
KÖZLEMÉNYEK
R O K K A N T S Á G OT
OKOZÓ
B E T E G S É G EK
ÉS B A L E S E T E K
1957-BEN DR.
ILLÉS
G YÖRG Y
A m u n k á so k és az a lk a lm a z o tta k keresőképtelenséggel já ró m e g b e te g e déseinél, h a a keresőképtelenség á t m e n e ti jellegű, a dolgozó tá p p é n z e s állo m á n y b a kerül. Ezzel szem ben, h a a dolgozó á llap o ta ta r t ó s a n k ia la k u lt, id ü lt betegséggé v á l t és m u n k a k ép e sség é n ek le galább k é t h a r m a d részét e g y é b k é n t is elv esztette, r o k k a n ts á g i n y u g d íja s á l lo m á n y b a kerül, feltéve, hog y az előírt m inim ális szolgálati idővel rendelkezik. A r o k k a n t dolgozó idő e lő tt válik ki a term elésből és h a m u n k a k é p e s sége bizonyos m é rt é k b e n m eg is m a r a d , a r o k k a n t a k n a k csak egy része hely ez k edik el — re n d s z e r in t alac son yabb m inőségű v a g y k isebb k é p z e tts é g e t igénylő — m u n k a h e ly e n . S zám szerű en is jelentős a ro k k a n ts á g i n y u g d íjb a n részesülők szám a, kb. 70 000 fő. E z az állo m á n y é v e n k é n t elhalálozás és egyes betegségeknél r e a k tiv á ló d á s k ö v e t k e z té b e n csökken, m íg u g y a n a k k o r az é v e n k é n t ú jo n n a n r o k k a n ts á g i á llo m á n y b a k erü lők lé tsz á m á v a l növekszik. Sem az egyén, sem a tá rs a d a lo m s z em p o n tjáb ó l nem közöm bös t e h á t , hogy az ú jo n n a n r o k k a n ts á g i á llo m á n y b a kerülők lé ts z á m a m ik é p p e n alakul. Az é v e n k in t ú jo n n a n ro k k a n ts á g i n y u g d íja s állo m á n y b a h e ly e z e tte k lé tsz á m a az S z T K -n á l az 1952 —1958. é ve kb en az alábbi v o l t : Év
1952 1953 1954 1955 1956 1957 1958
............................................ ............................................ ............................................ ............................................ ............................................ ............................................ ............................................
Fő
10 000 dolgozóra Jutó ro k k an tság i ny u g d íj m egállapítások száma
4472 5541 7622 8908 8356 7957 7260
20,6 24,3 32,4 38,3 35,4 34,8 30,6
Az 1 9 5 2 —55. é ve kben r o k k a n tsá g i n y u g d íja s á llo m á n y b a h e ly e z e tte k lé ts z á m a évről-évre lényeges e m elke dést m u t a t és csak 1956-tól k ez d v e á lla p íth a tó m eg csökkenés. (Az 1956. évi csökkenés részben az ellenforradalm i esem ények h a t á s á n a k tu d h a t ó be, n é h á n y száz igény elbírálása u g y a n is a k ö v e tk e z ő n a p t á r i évre to ló d o t t át.) A ro k k a n ts á g i n y ug díj m e g állapítások em elkedésének ok ait vizsgálva u ta ln i kell a n y u g d íjin té z e te k ta p a s z ta l a ta ir a , am elye k szerint míg egyes szolgáltatások (pl. özvegyi ny u g d íja k ) keletkezése k izárólag biológiai t ö r v é n y szerűségeknek (halálozás) a lá v e te tte k , a ddig m á s szolgáltatások, pl. a r o k k a n t sági nyugdíj m e g állapítások s z á m á n a k a l a k u lá s á t k o n ju n k tu r á lis és egyéb té n y e z ő k is befolyásolják. Az 1952— 55. évek k ö z ö tti em elkedésnél k é t ilyen té n y e z ő jelölhető meg: az 1952-től h a t á ly o s n y u g d íjt ö r v é n y kedvező rend elkezéseket t a r t a lm a z a ro k k a n ts á g i n y u g d íja k összegszerűségére és foly ósítására, am ely k ö rü lm é n y az igények sz á m á n a k em elkedését v o n ta m a g a u tá n , a N a g y Im re k o r m á n y idején 1953-ban b e k ö v e tk e z e tt általán o s la zulás a M unkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi B izottságok d ec entralizált, k ö zp ontila g n em összefogott m u n k á j á t is k edve zőtlen ül befolyáso lta s a b i z o t t ságok nem v e t e tt e k g á t a t az in d o k o la tla n igények érvényesítésének. Az 1956. é v e t k ö v ető en m e g á lla p íth a tó csökkenés főképpen a z o k b a n a m e g y ék b e n t a p a s z ta l h a tó , ahol az u tó b b i éve k b en in d o k o la tla n u l ren d k ív ü li m ó d o n m e g n ő tt a r o k k a n ts á g i nyugdíj m e g állapítások száma. A B izo ttság o k m u n k á j a t e h á t az egységes elvek a lk a lm a z á s á n a k i r á n y á b a n fejlődik. A
r o k k a n ts á g i n y u g d í j a k m e g o s z lá s a b e te g sé g ek s z e r in t
A r o k k a n tsá g o t okozó betegségek k ö z ö t t a fe r tő z ő be te g sé g ek foglalják el az első helyet. Az 1957. évi új ro k k a n tsá g i n y u g d íja k 1/4 részében fertőző
113
KÖZLEMÉNYEK
A rokkantsági nyugdíjasok Megrokkanást előidéző betegség (főcsoport)*
száma
megoszlása (%)
férfi
nő
I. F ertő ző b e te g s é g e k ......... T b c p u lm o n u m ................ T bc e x tra p u lm o n u m . . . B u ja k ó r és egyéb fertőző betegségek . . .
1501 1312 82
429 357 40
107
32
139
1,8
1,6
1,8
II. D a g an a to k .......................... R o ssz in d u la tú d a g a n a to k Jó in d u la tú d a g a n a to k . .
186 154 32
122 100 22
308 254 54
3,1 2,6 0,5
6,0 4,9 1,1
3,9 3,2 0,7
182
94
276
3,1
4,6
3,4
92
30
122
1,6
1,5
1,5
32
41
73
0,5
2,0
0,9
58
23
81
1,0
1,1
1,0
17
13
30
0,3
0,6
0,4
I I I . A llergiás, belsőelv. m irig y ek anyagcsere m egbetegedései ............ A llergiás (asztm ás) m e g b e te g e d é s e k ............ P ajzs- és m ellék p a jz s m irig y m eg b eteg ed ése. C ukorbetegség és a b elsőelválasztásos m irig y ek egyéb m egbetegedései ......... IV. A vér és a v é rk ép z ő szervek betegségei . . . V. E lm e- és elm eidegbetegségek ..................... V I. Az idegrendszer és az érzékszervek betegségei Az a g y és a gerincvelő betegségei ....................... A g y v é r z é s ............................ Az idegrendszer egyéb betegségei ....................... A szem betegségei ......... A hallás betegségei . . . . V II. A v é rk erin g ési szervek betegségei ....................... R eu m ás láz, re u m á s c a rd itis ............................ A szív betegségei ............ É relm eszesedés ................ H y p e rto n ia , a rté riá k , visszerek betegségei . . . V I I I . A légzőszervek betegségei Silicosis (foglalkozási betegség) A silicosis összes k ö v e tk e z m é n y e i............ E gyéb légzőszervi betegségek .....................
8 D em ográfia
együtt 1930 1669 122
férfi
nő
együtt
25,4 22,2 1,4
20,9 17,4 1,9
24,3 21,0 1,5
1 117
73
190
2,0
3,6
2,4
638
239
877
10,8
11,7
11,0
228 138
85 17
313 155
3,9 2.3
4,2 0,8
3,9 1,9
110 135 27
65 61 11
175 196 3S
1,9 2,3 0,4
3,2 3,0 0,5
2,2 2,5 0,5
1327
540
1867
22,5
26,3
23,5
3 695 134
5 235 13
8 930 147
0,1 11,7 2,3
0,2 11,5 0,6
0,1 11,7 1,9
495
287
782
8,4
14,0
9,8
478
33
511
8,1
1,6
6,4
92
2
94
1,6
0,1
1,2
67
2
69
1,1
0,1
0,9
319
29
348
5,4
1,4
4,3
114
KÖZLEMÉNYEK
betegségei ..................... A gyom or és duodenum fékéivé ............................ A m áj és epe betegségei E gyéb em észtőszervi b etegségek ..................... A hu g y -iv arszerv ek betegségei ....................... A vese, vesem edence és a h u g y u ta k betegségei A nem iszervek betegségei
334
81
415
5,6
4,0
5,2
220 73
26 37
246 110
3,7 1,2
1,3 1,8
3,1 1,4
11
18
59
0,7
0,9
0,7
64
48
112
1,1
2,3
1,4
64 —
33 15
97 15
1,1 —
1,6 0,7
1,2 0,2
13
6
19
0,2
0,3
0,2
602 297
302 176
904 473
10,2 5,0
14,7 8,6
11,3 5,9
305
126
431
5,2
6,1
5,4
A szülés és a terhesség szövődm ényei .............. A bőr és a kö tő szö v et betegségei ....................... A csontok és m ozgatószervek betegségei . . . R e u m a ................................. A csontok és m ozgatószervek betegségei . . . X V I. E gyéb és ism eretlen betegségek**
29
15
44
0,5
0,7
0,6
B alesetek, m érgezések . . Ü zem i balesetek .............. Ü zem en k ívüli b a le se te k . M é rg e z é s e k ..........................
418 181 233 4
56 22 33 1
474 203 266 5
7,1 3,1 3,9 0,1
2,7 1,1 1,6 0,0
6,0 2,6 3,3 0,1
■5900
20-51
;'957
100,0
100,0
100,0
Összesen
..........................
XIV. Veleszületett fejlődési hibák és XVI. Tünetek és rosszul m eghatározott állapotok
betegségek a la p já n t ö r t é n t a r o k k a n ts á g i n yugdíj m e gállapítása . A m e g ro k k a n t a k sz ám a a férfiaknál e b b e n a betegségi fő csopo rtb a n n ag y o b b a r á n y ú , m i n t a nőknél. A fő csoportra eső r o k k a n ta k tú ln y o m ó tö b b sé g é t a tbc adja. E g y ü t t e s e n a m e g ro k k a n áso k 22,5% -a tbc-s eredetű. Az 1955. évi felvétel szerint a légzőszervi t b c r é sz a r á n y a 16,1% , az ex tra p u lm o n á lis t b c a r á n y a 1,7% , eg y ü tte s e n a tbc a r á n y a Í 7 , 8 % volt. 1955-höz k é p e st t e h á t a t b c jelentősége s z á m o ttev ő e n m e g n ő tt a m e g ro k k a n á so k k iv á ltá s á n á l, és lényegé b en a tb c előretörése e re dm énye zte , hogy a fertőző betegségek főcsopo rtja az 1955. évi m á sod ik helyről 1957. évben az első helyre kerü lt. A tb c -b e n e lh altak sz á m a a felsz ab a d u lá st k ö v e tő e n az a n tib io tik u m o k (strep to m icin , izonicid stb.) és egyéb korsze rű g yógyító eljárások a l k a lm a z á sa fo ly tá n a negye dére csökkent. Az új m eg betegedések sz á m a és az ezekből keletkező m e g ro k k a n á s o k sz ám a a z o n b an n em alakul kedvezően, főképpen azért, m e r t a h a lan d ó sá g csökkenése k ö v e tk e z té b e n a n e m g y ó g y u lt beteg e k is to v á b b élnek s ezáltal a fertőző gócok sz á m a m e g n ö v e k e d e tt. A r o k k a n á s t okozó betegségek k ö z ö t t a m á sodik h e ly e t — közel 1/4 r é s z t — a szív-érrendszer betegségei foglalják el. E főcsoporton belül a szív m egbetegedései az esetek felét teszik. Az érelm eszedés a férfiaknál, a h y p e r to n ia , az a r té riá k és visszerek m egbetegedései a nőknél je le n tk e z n e k n ag y o b b a r á n y b a n . A nődolgozóknál sz á m o tte v ő a klim ax o s e re d etű m e g ro k k a n á so k száma.
KÖZLEMÉNYEK
115
A h a r m a d ik és negyedik h elyen a c s o n to k és m o z g a tó s z e r v e k betegségei, illetőleg az id e g - és é rzé k s ze rv e k betegségei á llan a k 11,3, ill. 11,0%-os rész ará n n y al. (1955-ben a sorrend f o r d í t o t t v olt, a h a r m a d ik h e ly e t az idegés érzékszervek betegségei 12,3%-os rész arán n y a l, a negyed ik h e ly e t a cson to k és m ozgatószervek betegségei 1 0 ,7 %-os ré sz a rá n n y a l foglalták el.) M in d k é t betegségi fő csoportban a nők részesedési a r á n y a nagyo bb, m i n t a férfiaké. Mivel a férfi dolgozók k ö z ö tt ará n y la g o sa n tö b b az idősebb é letk orú , m in t a nődolgozók k ö z ö tt, az agyvérzés a férfiaknál gyakoribb előfordulású, m i n t a nőknél. Női túlsú ly viszont az idegrendszeri egyéb betegségeknél (idegzsába, idegrendszer sokgócú kem ényedése, epilepsia, id eggyengeség), v a l a m i n t a szem betegségeinél jelentkezik. A m e g ro k k a n á so k ala k u lá sá b a n a m á r tá r g y a lt 4 betegségi főcsoportnak dö ntő szerepe van. A m e g ro k k a n áso k 7 0 % -a a fertőző (főleg tbc), szívérrendszeri, idegrendszeri és a cso ntok-m ozgatószervek betegségeire vez eth ető vissza. A tö b b i betegségcsoportok közül a lé g z ő sze rv e k betegségei főcsoport ré s z a r á n y a 1955-höz képest lényeges csökk enést m u t a t 9 ,0% -ró l (6,4% -ra . E z a főcsoport v á lto z a tla n u l m e g t a r t o t t a a férfi dolgozók m e g ro k k a n á sá n á l b e t ö l t ö t t eddigi jelentőségét. 100 férfi ro k k a n tb ó l 8,1, míg 100 nő ro k k a n tb ó l csak 1,6 r o k k a n t m eg légzőszervi betegség k ö v e tk e z té b e n . K edvező jelenség, hogy az ü z e m i b a lesetek k ö v e tk e z té b e n m e g á lla p íto tt r o k k a n ts á g i n y u g d íja k s z á m a az 1955. évi 288 esetről 203 esetre, a 3 , 3 %-os r é sz a rá n y 2 , 6 % - r a csökkent. E z lényegében azt jelenti, hogy az üzem i b al esetek s z á m á n a k csökkenésével p á r h u z a m o s a n c s ö k k en t a súlyosabb, 67%-os m u n k a k ép e sség csökkenést elérő b alese tek sz ám a is. Az ü zem i balesetek v á l to z a tla n u l jóval n agyobb szerep et já ts z a n a k a férfiak m e g ro k k a n á s á b a n , m i n t a nőknél. E z azzal függ össze, hog y a férfiak á lta lá b a n nagyobb veszélyességű m u n k a h e ly e k e n dolgoznak, m in t a nők. Az 1955. évi 4 mérgezéssel kapcsolatos ny ug d íj-m e g állap ítássa l szem b e n 1957-ben 5 foglalkozási m egbetegedés jellegű mérgezéses n y u g d íjm e g állap ítás tö r t é n t , m égpedig ólomm érgezés 3 esetben, c a d m iu m mérgezés egy esetben és rö n tg e n árta lo m egy esetben. Az ü z e m e n k í v ü l i b a le se te k (sérülések) ré s z a r á n y a em elk e d ett. E z a cso p o rt t a r t a l m a z z a a k á r t a l a n í t á s s z em p o n tjáb ó l eg y é b k é n t üzem i balese t n e k m inősülő, m u n k á b a m e n e t és jö v e t a dolgozókat ért ú tib a le s e te k e t és egyéb ü z e m e n k ív ü li b alese tet, sérülést is. Az ü zem i b alese tek e n kív ü l külön figy elm et érdem elnek a m u n k a h e ly á r ta lm a iv a l összefüggő fo g la lk o z á s i (speciális m e g r o k k a n á s t okozó) beteg ség ek. N á lu n k ezek közül m e g ro k k a n á s sz em p o n tjáb ó l a s ilic o s is n a k v a n kiem elkedő jelentősége, am ely 1957-ben önállóan 94 esetben, m á s betegségekhez kapcsoló dóan 69 esetben, az összes m e g ro k k a n á so k 2 ,1 % - á b a n o k o z ta ro k k a n tsá g i n yug díj m e gállapításá t. 1955-höz k é p e st igen n a g y m é r v ű csökkenés á llap ít h a tó meg a silicosisnál: 4 ,2 % -ró l 2 ,1 % -ra. A n a g y a r á n y ú csökkenés az új n y u g d íjtö rv é n y életb eléptetésév el függ össze. 1955-ben számos m á r m eg á l la p í to tt já r a d é k o t az új n y u g d íjt ö r v é n y é rte lm é ben r o k k a n ts á g i n y u g d íjra a l a k ít o tta k á t 6 7 % -o t elérő m unkaképesség-csökkenésnél. A silicosis elsősorban a pécsi szénm edencére jellegzetes foglalkozási betegség, g yakori a k o h á s z a tb a n (hom ok-fuvó, k em en c e-k ő m ű v es , ö n tv é n y tisztító), a g é p g y á r tá s b a n (csiszoló m u n k á s , zom áncozó) és a k e rá m ia - ip a rb a n (kőőrlő, sa m o tt-fo rm á zó , üvegcsiszoló). A d a g a n a to k jelentősége lényegében nem v á lto z o tt. 1955-ben az összes m e g ro k k a n ás 3,6% -a, 1957-ben 3 ,9 % - a v olt d ag a n a to s eredetű. A m eg r o k k a n á so k tú ln y o m ó tö bbsége rosszin dulatú d a g a n a t k ö vetkez m énye . A d a g a n a to k k i v á l t o t t a m e g ro k k a n á so k n á l a n ők ré s z a r á n y a kétszerese a férfiakénak. A férfiaknál a gy o m o rrá k , nőknél a m éh- és m e llrák dominál. A
m e g r o k k a n á s o k s ú ly o s s á g a
A m e g ro k k a n áso k sú lyosságá t illetően a n y u g d íjt ö r v é n y h á r o m k a t e g ó r i á t k ü lö n b ö z te t m eg: I. c so p o rtb e li r o k k a n t, aki m u n k a k é p e ssé g é t m in d rend e s keresőfoglalko z á sá b an , m in d b á rm e ly m ás foglalkozás te k in te té b e n e lv esz tette és m ások go n d o z á sá ra szorul. 8*
21
116
KÖZLEMÉNYEK
I I . csoportbeli rokkant, aki m u n k a k é p e ssé g é t m in d ren des keresőfoglalko zá sá b an , m in d b á r m e ly m á s foglalkozás te k in te té b e n elvesztette, de m ások go n d o zá sá ra n em szorul. I I I . csoportbeli rokkant, aki k eresőfog lalkozásában a szokásos m u n k a feltételekkel rendszeres m u n k á r a k é p te le n és m u n k a k é p e ssé g é t le galább k é t h a r m a d részben eg y é b k é n t is elv esz tette, ú g y h o g y m e g m a ra d ó m u n k a képességével rendszeresen nem , v a g y k o rá b b i foglalkozásánál lényegesen kisebb m inősítésű, v a g y lényegesen kisebb k é p z e tts é g ű foglalkozásban t u d csak dolgozni. A z I. és II. c s o p o rtb a ta rto z ó r o k k a n t t e h á t semmiféle m u n k á t r e n d szeresen végezni n e m t u d , m íg a III . c s o p o rtb a ta r t o z ó a m e g m a r a d ó m u n k a képességével m á s, kisebb k é p z e tts é g e t k ív á n ó m u n k a e llá tá sá ra alkalm as. E z u tó b b i cs opo rtn ál v e tő d ik fel a rehabilitáció k érd é se: a I II . csoportbeli r o k k a n t átképzése ú ja b b m u n k a k ö r r e és ezáltal visszavezetése a te rm e lő m u n k á b a egészségi á lla p o tá n a k v eszélyeztetése nélkül. E ze n a té re n m ég igen sok a te nnivaló. B á r m ű k ö d n e k csö k k en t m u n k a k é p e ssé g ű e k e t r e n d szeresen foglalk oztató üze m e k-sz övetk eze te k, a III . csoportbeli r o k k a n ta k átképzésére és elhelyezésére v o n a tk o z ó átfogó in té z m é n y e s rendezés m ég n em t ö r t é n t meg. A r o k k a n ta k százalékos m egoszlása a m e g ro k k a n á s súlyossága szerint a következő volt:
I. csoportbeli ro k k a n t ............ II. csoportbeli ro k k a n t ............ II I. csoportbeli ro k k a n t ............ E g yü tt ...................................
1957
1955 évben
1954
3,7 20,1 76,2 100,0
4,9 19,7 75,4 100,0
3,0 23,0 74,0 100,0
A r o k k a n ta k h á ro m n e g y e d része III . csoportbeli és negyedrésze I., ill. II. csoportbeli, azaz te h e te tle n , ill. m u n k a k é p e s s é g é t 100% -osan elvesztő. A női r o k k a n ta k k ö z ö t t a r á n y la gosan tö b b a III . csoportbeli r o k k a n t (81,5% ) és keveseb b az I—II. csoportbeli (18,5). 0
10
A g y v é r zé s ....................................................£ tP o sszin d u /stú d o g e n o /o k ...................... p L é g zó sze rri é h e . ....................................... ' £ tm e - e /rr r id e g b e te g s é g ..................... | B u je k ó ro s-é s e g y éh fe r tő z ő b e te g s é g A g y - g e r in c v e /ő b e te g s é g ..................... g Ü z e m iie /e s e é e k ....................................... | fm é sztő sze rre k b e te g s é g e ................... L ég e ő s ie r e / b e te g s é g e k ........................ S z ív -é r r e n d s z e r i b e te g s é g e k .................| C so n to k -m o zg e tó sre rre k b e te g s é g e i-
20
30
kO
SO
30
20
30
SO 100 %
:
.
V
.
í ...
:
s
."/ e v e
...................................
^ ^ /^ yyyyyyyyyyyyyyy K V / t
.
V
.
e
A /te rg ió s, esth m ó s b e te g s é g e k ................
1. A z 1957-ben m egállapított rokkantsági n y u g d íja k %-os megoszlása a rokkantság foka szerint
Az I. és I II . csoportbeli r o k k a n ta k r é sz a r á n y a csökkenő, a II. cs o p o rt beliek a r á n y a emelkedő te n d e n c iá jú , főképpen azért, m e r t a tbc-s r o k k a n ta k sz ám a növ ek e d ő b en v a n , ak ik nek tö b b m in t a fele II. csoportbeli. A le gsúlyosabb ro k k a n ts á g o t k iv á ltó diagnózisok: A gyvérzésnél a m e g r o k k a n t a k 20,6% -a I., 4 3 ,9 % II. csoportbeli, rosszindulatú daganatoknál 14,6% I., 3 1 ,5 % II. csoportbeli. A légzőszervi tbc-nél alacsony az I. c s o p o rt
117
KÖZLEMÉNYEK
beli r o k k a n ta k a r á n y a (1,7% ), de igen m agas a II. csoportbelieké (52,0% ). Magas az I. csoportbeli r o k k a n t a k a r á n y a az elme e re d etű m e g ro k k a n á so k n á l (7,9% ), a bujakóros ere d etű m e g ro k k a n á so k n á l (7,2% ), az agy és gerincvelő betegségeinél (6,1% ) és az üzem i baleseteknél (6,9% ). K evéssé súlyos m e g ro k k a n á s t okoz, azaz ará n y la g o sa n n a g y a I I I . cso p o rtb e li r o k k a n t a k ré s z a r á n y a az emésztő-, a légző-, a szív—érrendszeri, a c s o n to k —m ozgatószervek és az allergiás m egbetegedések o k o zta m e g ro k k a násoknál. A ro kka n ta k megoszlása kor szerint Az 1955-ben, ill. 1957-ben m e g á lla p íto tt ro k k a n ts á g i n y u g d íja k m e g oszlása a n y u g d íja z o t ta k k o r c so p o r tja i szerint a k ö v e tk e z ő k é p p ala k u lt: 2. A rokkantsági n y u g d íja k megosztása a nyugdíjazottak korcsoportjai szerint R o k k a n tság i n y u g d íja z o tta k
szám % 1955--ben 19 év ....................................... . . 20— 24 év ....................................... . . 25— 29 év ....................................... . . 30— 34 év ........................................ . . 35— 39 év ....................................... . . 40— 44 év ......................................... . . 45— 49 év .......................................... . 50— 54 év .......................................... . 55— 59 év (csak férfiak) ............ 60, ill. nő k n él 55 éven felül és ism eretlen k o rú ................... . E g y ü tt ................................... .
szám % 1957-ben
39 278 451 713 574 1046 1526 2101 2077
0,4 3,1 5,1 8,0 6,5 11,7 17,1 23,6 23,3
24 276 479 614 676 732 1379 1842 1838
0,3 3,5 6,0 7,7 8,5 9,2 17,3 23,2 23,1
103 8908
1,2 100,0
97 7957
1,2 100,0
1957-ben a ro k k a n ts á g i ny u g d íjm eg á lla p ításo k szám a közel ezer esettel v o lt kisebb, m i n t az 1955. évben. A csökkenés fők éppe n a 40 éven felüli k o r osz tály o k n ál sz ám o ttevő. A 30—34 és a 35 —39 éves k o rcso p o rto k esetsz ám ai n a k a la k u lá sa az első vilá g h áb o rú s koro sztá ly o k á tto ló d a s a k ö v e tk e z té b e n csak e g y ü tte s e n értékelhető, s így v izsgálva n e m is m u t a t v á lto z á st. A fia ta l korú m e g ro k k a n á so k sz á m a a 20—24 éves k o r c s o p o r tb a n v á l to z a tla n , a 25—29 éves k o r c s o p o r tb a n viszont em elke d ést m u t a t . E g y ed ü li kedvező jelenség a fia ta lk o rú m e g ro k k a n á s o k n á l a 20 év a l a tt ia k m e g ro k k a n á s a in a k csökke nése.
19 év ....................................... . . 20— 24 év ......................................... . . 25 29 év ......................................... . . 30— 34 év ......................................... . 35— 39 év .......................................... . 40— 44 év .......................................... . 45— 49 év .......................................... . 50— 54 év .......................................... . 55 59 év .......................................... . 60, ill. nők n él 55 éven felül és ism eretlen k o rú ................... . E g yü tt ................................... .
1955
1957
1955
1957
28 167 303 474 374 709 1061 1476 2077
17 164 303 394 452 495 910 1281 1838
11 111 148 239 200 337 465 625 —
7 112 176 220 224 237 469 561
59 6728
52 5906
44 2180
—
45 2051
118
KÖZLEMÉNYEK
A csökkenés a nőknél kisebb a r á n y ú , m in t a férfiaknál, m e r t a f iatala b b k o r o sz tá ly o k b a n , ahol a m e g ro k k a n áso k g y ak o risá g a em elkedő te n d e n c iá jú , a rá n y la g o sa n tö b b nő dolgozik. Mind a férfi, m in d a női dolgozóknál a m e g ro k k a n á s o k gy ak o risá g a az életkorral p á r h u z a m o s a n növekszik. A n n a k a k é r d é s n e k m egválaszolásához, v a jo n a férfiak v a g y a nők m e g ro k k a n á s a g y a k o ribb-e, az egyes k o rc so p o rto k b a n a 10 000 azonos k o rú dolgozóra ju tó m e g ro k k a n á so k sz á m á t kellene kisz ám ítan i. A dolgozók korm egoszlása 1957-re a z o n b a n nem áll rendelkezésre és így p o n to s sz ám ításo k a k o rcsoportok sze rin ti g y akoriságokra nem végezhetők. Közelítő sz ám ításo k a z onban azt m u t a t já k , hogy a férfi—női dolgozók m e grokka n ási g y ako risá gai k o r c so p o rto n k é n t n ag y jáb ó l megegyeznek, a fiatalk o rú k orcso p o rto k kivételével, ahol a női gyako risá g o k n a g y o b b a k . A r o k k a n t a k átlagkora az 59 évig te rjedő k o ro sztá ly o k n á l egy á r n y a l a t ta l csökkent, 1955-ben 46,2 év, 1957-ben 45,8 év. N em e k szerint pedig — 1957-ben — így oszlik m eg: férfiak 47,2, nők 41,8 év. Az öt évet is m egh alad ó érté k k ü lö n b sé g részben a férfi-dolgozóknak a nőkénél m ag asa b b átlagos é letk orából, részben abból adódik, hogy az öregségi k o r h a tá r o n felül (férfiak nál 60 év, nőknél 55 év) r o k k a n ts á g m e g állap ítása csak szórványosan , üzemi baleset és foglalkozási betegség esetében tö rté n ik . K edve ző tlen jelenség az 1955. évi a d a to k k a l való összehasonlításnál, h o g y a te h e te tle n és 1 0 0% -o sa n m u n k a k é p te le n ( I —II. csoportbeli) r o k k a n ta k á t la g k o r a 44,6 évről 43,8 évre, illetőleg 43,4 évről 42,8 évre csökkent, m íg a I I I . fokú r o k k a n t a k á t la g k o r a v á l to z a tla n u l 46,5 év m a r a d t. K edvezőtlen ir á n y b a n to v á b b n ö v e k e d e tt te h á t az I. és II. csoportbeli és a III. csoportbeli r o k k a n ta k átla g k o ra k ö z ö tti különbség. Az egyes betegségek közül a tbc, a balesetek, az elme —elmeidegbetegségek a fiatala b b éle tk o ro k b a n teszik r o k k a n t t á a szervezetet, így ezeknél a dia gnózis-csoportoknál legkisebb a m e g ro k k a n ta k átla g k o ra : a légzőszervi t b c - n é l ................................. egyéb szervek tb c-jén é l .......................... üzem i balesetek n él ................................... egyéb s é r ü lé s e k n é l..................................... elm e— e lm e id e g b e te g sé g e k n é l................
39,8 39,0 4 0,2 41,9 42,8
év év év év év
M agas az átlagkor, s így az alábbi diagnózis-csoportok az öregségi k o r h a t á r h o z közelebb fekvő életk o ro k b an okoznak m e g r o k k a n á s t: a g y v é r z é s ................................................... . . h v p e r to n i a ................................................. . . s ilie o s is ........................................................ . . verőerek, a rté riá k betegségei ......... . . szívbetegségek ....................................... . . gvom or- és n v om bélfekélv .............. . . ro sszin d u latú d a g a n a to k ................... . . reu m a, m ozgásszervi betegségek . . . . asz tm a ........................................................ . .
51,7 51,(5 50,1 48,9 48,5 48,3 48,3 47,0 4(5,5
év év étév étév étév év
A r o k k a n ts á g o t előidéző betegségek k ö z ö tt a t b c lép fel le g g y ak rab b a n . A tbc a z onban nem csak a m e g ro k k a n á so k szám ossága, de ezek súlyossága és az alacsony á tla g k o r v o n a tk o z á s á b a n is a legveszedelmesebb betegség. Igazolja ezt a 4. tá b la is. V ala m e n n y i m e g ro k k a n ásb ó l 2 1 % légzőszervi t b c-s eredetű. A 20 —24 éves m e g ro k k a n ta k közül a z o n b an 5 3 ,3 % , a 2 5 —29 éves m e g r o k k a n ta k közül 5 0 ,5 % , a 30 —34 éves m e g r o k k a n ta k közül 39,9% , a 3 5 —39 évesek közül 3 0 ,8 % v o lt légzőszervi tbc-s eredetű, s csak 40 éven felül csökken a tbc-s e re d e tű m e g ro k k a n ta k ré s z a r á n y a az állag alá. H asonló alak ulást m u ta t az e x tra p u lm o n á lis tb c -s e re d etű m e g ro k k a n áso k sora.
119
KÖZLEMÉNYEK
Légzőszervi tbc a korcsoport összes esetéből % 1) 25,0 147 53,3 242 50,5 39,9 245 208 30,8 155 21,2 235 17,0 222 12,1 208 11,2 1 0,3 1660 21,0
esel száma — 19 év ......................... 2 0 — 24 év ......................... 2 5 — 29 év ......................... 30— 34 év ......................... 3 5 — 39 év ......................... 40— 44 év ......................... 45 — 49 év ......................... 50— 54 év ......................... 5 5 — 59 év ......................... Ism e retle n ......................... Összesen ................
................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................ ................
Egyéb szervek tbc-je a korcsoport összes esetéből % __ — 11 4,0 10 2,1 26 4,2 15 2,2 18 2,5 22 1,5 11 0,6 8 0,4 1 0,3 122 1,5
eset száma
A 19 évig te rjed ő korcso p o rt 24 m e g ro k k a n ási esetéből 10 eset üzem i balese ti eredetű , 5 eset egyéb sérülés e re d etű és 6 eset tb c-s eredetű. T eh á t e b b e n a k o r c so p o rtb a n a m e g ro k k a n á so k 87,5% -a baleseti és tbc-s eredetű. A k o ra i m e g ro k k a n áso k k iv á ltá s á n á l sz á m o tte v ő szerepük v a n a tb c -n és a balese teke n kívül a szív- és az idegrendszeri betegségeknek, b á r a szív betegségek az idősebb é letk o ro k b an , m íg az idegrendszeri betegségek közepes é letk o r-cso p o rto k b a n okoznak a r á n y lagosan sok m e g ro k k a n á st.
19 éves és ennél fia ta la b b ........... 2 0 — 24 éves ......... 25— 29 éves ......... 3 0 — 34 éves ......... 35— 39 éves ......... 40— 44 éves ......... 4 5 — 49 éves ......... 5 0 — 54 éves ......... 5 5 — 59 éves .........
. . .
.
Ideg- és Elme- és érzék SzívÜzemi Üzemen kívüli E gyütt szervek elmeideg beteg balese balese beteg beteg ségek tek ségek tek ségei részaránya (százalék)
Légző szervi tbc
Egyéb szervek tbc-je
25,0 53,3 50,5 39,9 30,8 21,2 17,0 12,1 11,2
—
—
—
4,0 2,1 4,2 2 2 2’,5 1,5 0,6 0,4
0,7 2,7 3,1 2,7 3,8 3,4 1,6 0,9
2,9 2,3 4,7 3,8 2,8 2,7 1,7 1,4
— 5,1 7,7 9,3 8,6 9,0 11,2 12,2 16,9
41,7 5,7 3,8 2,5 3,1 2,9 1,9 1,8 1,0
20,8 5,1 3,3 3,9 8,0 3,2 2,8 2,0 2,1
87,5 76,8 72,4 67,6 59,2 46,0 40,5 32,0 33,9
A m egrokkanások gyakoriságai népgazdasági áganként Az egyes népgazdaság i á g a k b a n a m e g ro k k a n á so k gyakorisága összefügg a dolgozók korm egoszlásával, a n e m e k a r á n y á v a l és az ipa rá g m e g ro k k a n ási veszélyességével. 1955-h öz k é p e st a szénbányászai m e g ro k k a n ási gy ak o risá g a csö k k en t a legnagyobb a r á n y b a n , de jelenleg is v á lto z a tla n u l a legm agasabb. F ő kép pen a légzőszervek (silicosis), a csontok és m o z gatószerv ek betegségei, üzem i b al esetek és egyéb sérülések, v a l a m i n t a vérkeringési és em észtőrendszer beteg ségei v á l ta n a k ki az á t la g o t jó v a l m eghaladó a r á n y ú m e g ro k k a n ást. A b á n y á s z a t u tá n a kohászati m e legü z em a legveszélyesebb ipari te rü le t a m e g ro k k a n áso k v o n a tk o z á sá b a n . Á tla g o n felüli a tbc, az üzem i balesetek, a z ideg-, a légzőszervi, em észtőszervi és mozgásszervi betegségek o k o zta m eg ro k k a n á so k száma.
120
KÖZLEMÉNYEK
A m egrokkanást előidéző megbetegedés (főcsoport)*
Népgazd. együtt
Szén bányászat
I. F ertőző betegségek ................................. T bc. pu lm o n u m ..................................... T bc. e x tra p u lm o n u m .......................... E gyéb fertőző b e te g s é g e k ...................
8,4 7,3 0,5 0,6
9,8 8,5 1,0 0,3
16,7 14,9 1,1 0,7
13,2 12,0 0,5 0,7
II. D a g an a to k .................................................
1,3
0,8
1,9
1,7
II I. A llergiás, belső elv. m irig y ek b et. . A sztm a ........................................................ P ajzsm irig y -, c ukorbetegs. s tb ...........
1,2 0,5 0,7
2,2 1,3 0,9
1,0 0,5 0,5
1,6 0,6 1,0
V. E lm e-, elm eidegbetegségek ................
0,8
1,3
2,1
1,2
3,8
5,5
6,1
4,1
2,0 0,8 1,0
2,5 1,2 1,8
3,5 1,0 1,6
2,1 0,8 1,2
8,2
14,7 10,0 4,7
11,3 6,3 5,0
8,3 4,0 4,3 2,1 0,6 1,5
V I. Az idegrendszer és az érzékszervek betegségei ............................................ Az agy és a gerincvelő betegs., agyvérzés ............................................... Az idegrendszer egyéb betegségei . . . L átás-, h allásszervi betegségek .........
Kohászat
Gép gyártás
V II. A v érkeringési szervek betegségei . . Szívbetegségek ....................................... E gyéb keringési betegségek ................
4,1 4,1
V I I I . L égzőszervi betegségek ........................ S ilic o s is ........................................................ E gyéb légzőszervi betegségek ............
2,2 0,7 1,5
11,8 7,7 4,1
6,0 2,6 3,4
IX . Az em észtőrendszer b e te g s é g e i .........
1,8
4,2
3,7
2,0
X . A h ú g y -iv arsze rv ek b e te g s é g e i .........
0,5
1,0
1,0
0,4
4,0 2,1
10,7 5,1
6,5 4,2
3,4 1,5
1,9
5,6
2,3
1,9
2,1 0,9 1,2 0,0
6,3 2,9 3,4 —
4,0 2,4 1,6 —
2,4 1,0 1,3 0,1
X I I I . A csontok és m o zgatószervek betegségei ............................................ R eu m a ........................................................ A csontok és m o zgatószervek b e te g s é g e i............................................... X V II. B alesetek, m érgezések .......................... Ü zem i b alesetek ...................................... Ü zem en k ív ü li b a le s e te k ..................... M érgezések ............................................... IV ., X I ., X I I ., X IV ., X V I. E gyéb és ism eretlen betegségek**
..
E g y ü t t ......................................................
0,5
0,6
0,8
0,4
34,8
68,9
61,1
40,8
121
KÖZLEMÉNYEK
Építő- Vegy Vasipar anyag ipar ipar
Textil Ruhá Élel zati miszer ipar ipar ipar
Építő Mezőipar gazda ság
Szállí tás, hír közlés
Keres kede lem
Közszol gálat
13,1 11,5 0,7 0,9
11,6 10,0 0,4 1,2
7,7 6,8 0,2 0,7
8,0 6,9 0,6 0,5
9,0 7,5 1,1 0,4
7,8 6,2 0,8 0,8
10,2 9,1 0,6 0,5
4,1 3,4 0,2 0,5
8,3 7,1 0,4 0,8
6,9 6,2 0,3 0,4
6,3 5,5 0,1 0,7
1,5
1,6
1,1
2,9
2,1
1,1
1,1
0,9
1,9
1,0
1,2
1,1 0,5 0,6
2,0 0,9 1,1
1,5 0,7 0,8
2,1 0,9 1,2
0,6 0,2 0,4
1,3 0,8 0,5
0,8 0,4 0,4
0,6 0,2 0,4
0,7 0,3 0,4
1,0 0,4 0,6
1,2 0,4 0,8
1,3
0,5
2,2
0,5
1,7
1,1
0,3
0,1
0,8
0,6
0,9
4,3
4,8
3,7
4,0
3,6
3,4
4,0
2,0
3,5
2,4
4,2
2,2 0,8 1,3
2,5 1,2 1,1
2,4 0,4 0,9
2,2 0,9 0,9
1,7 1,1 0,8
1,7 1,1 0,6
2,4 0,8 0,8
1,3 0,3 0,4
2,3 0,4 0,8
1,3 0,4 0,7
2,0 1,0 1,2
8,7 3,9 4,8
10,9 5,9 5,0
7,0 3,3 3,7
9,3 3,5 5,8
7,5 4,0 3,5
8,8 4,7 4,1
7,5 3,5 4,0
4,6 2,6 2,0
7,4 4,0 3,4
6,9 3,3 3,6
8,1 4,3 3,8
2,5 0,8 1,7
3,9 2,2 1,7
2,2 0,4 1,8
1,0 0,1 0,9
0,6 — 0,6
1,7 0,2 1,5
1,8 0,2 1,6
1,4 0,1 1,3
1,4 — 1,4
0,8 0,1 0,7
1,2 0,1 1,1
2,2
2,0
0,7
1,5
2,1
1,5
1,9
0,9
1,5
1,6
1,3
0,4
0,2
0,4
0,8
0,2
0,4
0,3
0,2
0,7
0,5
0,6
3,5 1,9
4,8 2,3
2,2 0,9
5,9 3,4
4,8 2,1
3,8 2,1
3,3 2,1
2,3 1,1
3,6 2,1
2,6 1,1
3,9 2,3
1,6
2,5
1,3
2,5
2,7
1,7
1,2
1,2
1,5
1,5
1,6
2,3 1,0 1,2 0,1
1,8 0,7 1,1
2,0 0,9 1,1
1,5 0,4 1,1
0,6 0,6
1,9 0,9 1,0
2,4 1,3 1,1
1,6 1,0 0,6
1,3 0,8 0,5
1,6 0,4 1,2
1,6 0,3 1,3
0,3
0,6
0,4
0,6
0,2
0,6
0,3
0,2
0,3
0,4
0,5
41,2
44,7
31,1
38,1
33,0
33,4
33,9
18,9
31,4
26,3
31,0
—
KÖZI.HXIÉXYEK
122
A g é p g y á r iá s n a k m i n t jellegzetes vasip ari s z a k m á n a k m e g ro k k a n ási gyakorisága jóval a sz é n b á n y á sz a t és k o h á s z a t a la tt van. Á tla g o n felüli a tb c k iv á l t o t t a m e g ro k k a n á so k száma. Az é p itő a n y a g ip a r b a n a viszonylag m a g a s g yako riság a b b a n leli m a g y a r á z a t á t , hogy ebben az ip a rá g b a n a nehéz fizikai m u n k á t m egkívánó m u n k a feltételek m e lle tt a rá n y lag o sa n sok az idősebb é letkorú dolgozó. Á tlagon felüli a tbc, a légző-, a szív—érrendszeri és a mozgásszervi betegség által k i v á l t o t t m e g ro k k a n á so k száma. °/ 'OüU
A te x tilip a r b a n , m in t speciálisan női ip a rá g b a n a d a g a n a to k , csontok — m ozgatószervek, érrendszeri m egbetegedések, a s th m a , a p ajzsm irigy m e g betegedései okoznak átlagon felüli a r á n y ú m e grokka n ást. A r u h á z a ti, é le lm e z é s i és az é p ítő ip a r m e g ro k k a n ási g yakoriságai az á tla g k ö rü l v an n a k . Az é p ítő ip a r b a n az üzem i b alese tek és a tb c előfordulása az á tla g o t m eghaladja. A k ö zle k e d é s, k e r e s k e d e le m , k ö z s z o lg á la t és fő le g a m e z ő g a z d a s á g m e g r o k k an á si gyakoriságai az á tlagon aluliak.
123
KÖ Z L E M É N Y E K
DISEASES
AND
ACCIDENTS
CAUSING
DISABILITY
IN
19 5 7
S u m m a ry U n d er the provisions of the N a tio n a l H e a lth Schem e a w orker h a v in g lost a t least tw o th ird s ol his w orking a b ility is declared a d isa b ility pensioner. T h eir p resent n u m b er a m o u n ts to a b o u t 70 000. Since 1954 d isa b ility pension has been fixed for 7000 to 9000 w orkers a y ear, i. e . 30 to 38 of 10 000. T he d a ta for persons w hose d isa b ility w as officially declared in 1957 reveal th a t a lm o st th ree q u a rte rs of th em w ere m ales. Of the disab ilities 2 4 % , w ere due to the diseases of the h e a rt a n d the blood vessels, 23 ° 0, to tu b ercu lo sis, w hereas illnesses of the bones a n d m o ving organs as well as of the nervous system a c c o u n te d for 11 p. c. each of th e d isabilities. T he ra te of accid en ts w as 6 % , 7,1% for m ales. (D etailed d a ta to be found on T able 1. T he T ab le is draw n up by the m ain groups of the VI. In te rn a tio n a l S ta tistic a l C lassification of D iseases, In ju rie s a n d C auses of D e ath .) Of the d isabled 74% , are of reduced w orking c ap a city , 23 % , are disable to w ork b u t do n o t req u ire the a tte n tio n of o th ers, 3% , need nu rsin g . T he average age of the disabled is 45,8 y e ars (w ith m ales 47,2, fem ales 41,8). T he average age is lower (ab o u t 40 years) in case of disabilities caused b y tub ercu lo sis, accid en ts, a n d m e n ta l and n e rv o u s diseases. In th e lower age groups (20— 30 years) m ore th a n h a lf the d isabilities are due to tub ercu lo sis. The average age of d isa b ility is higher, over 50 y e ars, in case of apo p lex y , h y p e rto n ia and silicosis. Of the different branches of econom y the ra te of d isa b ility is v e ry high in coal m in in g a n d m e ta llu rg y . (C om pared w ith the average of 34,8 per 10 000 w orkers th is ra te a m o u n ts to 68,9 in coal-m ining a n d lo 61,1 in m eta llu rg y .) In m in in g it is forem ost silicosis a n d h e a rt diseases, in m e ta llu rg y tuberculosis t h a t raise the ra te s above th e av erag e. (More d e ta ile d d a ta to he found on T ables 1. a n d 6.)
