Queen's University Belfast - Research Portal Always up or peaks and highlands? Incidence of childhood type 1 diabetes in Hungary 1989-2009 Patterson, C. (2011). Always up or peaks and highlands? Incidence of childhood type 1 diabetes in Hungary 1989-2009. Orvosi Hetilap, 152(42), 1692-1697. 10.1556/OH.2011.29210
Published in: Orvosi Hetilap
Link: Link to publication record in Queen's University Belfast Research Portal
General rights Copyright for the publications made accessible via the Queen's University Belfast Research Portal is retained by the author(s) and / or other copyright owners and it is a condition of accessing these publications that users recognise and abide by the legal requirements associated with these rights. Take down policy The Research Portal is Queen's institutional repository that provides access to Queen's research output. Every effort has been made to ensure that content in the Research Portal does not infringe any person's rights, or applicable UK laws. If you discover content in the Research Portal that you believe breaches copyright or violates any law, please contact
[email protected].
Download date:27. Oct. 2015
ÖSSZEFOGLA LÓ R EFER Á TU M OK
„Folyamatos emelkedő vagy csúcsok és fennsíkok?” A gyermekkori 1-es típusú diabetes incidenciája Magyarországon (1989–2009) Gyürüs Éva dr.1 ■ Chris Patterson dr.2 ■ Soltész Gyula dr.1 A Magyar Gyermekdiabétesz Epidemiológiai Munkacsoport 1
Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Klinikai Központ, Gyermekklinika, Pécs 2 Centre for Public Health, Queen’s University Belfast, Belfast, UK
Célkitűzés: Jelen vizsgálat célja a gyermekkori 1-es típusú diabetes mellitus incidenciaváltozásának vizsgálata Magyarországon a 0–14 éves életkorú gyermekekben az 1989–2009 közötti időszakban. Módszer: A vizsgálatba az 1989 és 2009 között újonnan diagnosztizált, 0–14 éves életkorú, 1-es típusú diabetes mellitusos gyermekek prospektív módon regisztrált adatait vonták be. Az évenkénti standardizált incidencia számolásához, valamint az incidenciatrend időbeni alakulásának vizsgálatához Poisson regressziós analízist használtak. Eredmény: 1989 és 2009 között 3432 1-es típusú diabeteses gyermek került felismerésre, a standardizált incidencia átlagos értéke a vizsgált periódusban 12,5/100 000 fő/év (95%-os CI 12,1–12,9). A 20 éves időszakban az incidencia 7,7/100 000 fő/év (1989) értékről több mint kétszeresére, 18,2/100 000 fő/évre (2009) emelkedett. Az incidencia időbeni változása lineáris trendet követett (p<0,001), az évi növekedés átlagos értéke 4,4% volt. A növekedés mindkét nemben és mindhárom korcsoportban megfigyelhető volt, legkifejezettebb a legfiatalabb korcsoportban (6,2%; p<0,001). Következtetés: Magyarországon a gyermekkori 1-es típusú diabetes mellitus incidenciája folyamatosan emelkedik, a növekedés üteme a legkifejezettebb a legfiatalabb gyermekekben. Orv. Hetil., 2011, 152, 1690–1695. Kulcsszavak: incidencia, 1-es típusú diabetes mellitus, gyermekek
Always up or peaks and highlands? Incidence of childhood type 1 diabetes in Hungary (1989–2009) Aim of this study was to examine secular trends in the incidence of type 1 diabetes in children aged 0–14 years in Hungary over the period 1989–2009. Methods: Newly diagnosed children with type 1 diabetes aged 0–14 years in Hungary were prospectively registered from 1989 to 2009. Standardized incidence rates were calculated and secular trends were estimated using Poisson regression analysis. Results: Between 1989 and 2009 a total number of 3432 children were identified, giving a standardized incidence rate of 12.5 (95%CI 12.1–12.9) per 100 000 person/year. The overall incidence rate has doubled from 7.7 (95%CI 6.4-9.15) per 100 000 per year in 1989 to 18.2 (95%CI 15.7–20.9) per 100 000 per year in 2009. A significant linear trend in incidence (p<0.001) has been observed over time, with a mean annual increase of 4.4%. The increase in incidence was present in both genders and in all age groups, with the largest relative increase in the youngest age group (6.2%; p<0.001). Conclusion: The incidence of type 1 diabetes in Hungarian children continues to increase, with the highest rate in the very young. Orv. Hetil., 2011, 152, 1690–1695. Keywords: incidence, type 1 diabetes, children
(Beérkezett: 2011. július 29.; elfogadva: 2011. augusztus 22.) DOI: 10.1556/OH.2011.29210
42.indd 1690
1690
2011
■
152. évfolyam, 42. szám
■
1690–1695.
2011.09.12. 15:51:02
ÖSSZEFOGLA LÓ R EFER Á TU M OK
Betegek és módszerek Magyarországon hagyományosan minden újonnan felismert diabéteszes gyermek kezelése kórházi gyermekosztályon kezdődik. Primer adatforrásunk az első hospitalizáció kórházi dokumentációja során kitöltött és prospektíve a koordinálóközpontba küldött adatlap volt, ami tartalmazza a legfontosabb demográfiai és klinikai adatokat [1]. Másodlagos adatforrásként a gyermekdiabétesz-táborozások és kórházon kívüli rendezvények (nyári edukációs táborok, téli sítáborok, Bátor Tábor, Országos Törp Hétvége stb.) dokumentációit használtuk fel. A két adatforrás összevetésével az úgynevezett „capture-recapture” statisztikai módszert alkalmazva, az adatgyűjtést közel teljesnek (>96%) mondhatjuk. A budapesti és Pest megyei adatgyűjtés bizonyos problémái miatt (számos, heterogén ellátóhely, egyes gondozókból a periódus első részében hiányos adatok, kezdetben felnőttosztályok egy részének is részvétele a gyermekellátásban stb.) az analízisben 18 megye adatait dolgoztuk fel. A legfrissebb budapesti és Pest megyei incidenciával (a legújabb, validált adatokkal számolva) külön alfejezetben (Függelék) foglalkozunk. Az incidenciaszámításhoz szükséges populációs adatokat évente a KSH biztosította számunkra.
meket feltételez. Az incidenciatrendek időbeni változását Poisson regressziós analízissel vizsgáltuk. Az elemzést korcsoportra, nemre és naptári évre korrigálva végeztük el. Az incidenciatrendek korcsoport és nem szerinti különbségének vizsgálatát, valamint a regionális (megyék közötti) különbségek elemzését a Poisson-modellhez való interakció hozzáadása tette lehetővé. Az egyes modellek illeszkedését „likelihood-ratio” teszt elvégzésével ellenőriztük. Az incidencia szezonális változását Edwards módszere szerint elemeztük [3]. Az incidenciatrend előrejelzését az évenkénti incidenciaértékek extrapolációjával és a Poisson-modell alapján számított évenkénti átlagos incidencianövekedés figyelembevételével végeztük.
Eredmények A 21 éves periódus alatt összesen 3432, 15 év alatti gyermek (1777 fiú és 1655 leány) került felismerésre. Az átlagos incidencia ebből adódóan 12,5 eset/100 000 fő/ év (95%-os CI 12,1–12,9) volt, fiúkban 12,8 (95%-os CI 11,9–13,1), leányokban 12,5/100 000 fő/év (95%-os CI 12,2–13,4). Az egyes korcsoportokban az incidencia az alábbi volt: – 0–4 év: 8,85 (95%-os CI 8,2–9,5), – 5–9 év: 13,5 (95%-os CI 12,6–14,0), – 10–15 év: 15,1 (95%-os CI 13,5-15,6). Az incidencia az 1989-es 7,6 eset/100 000 fő/évről (95%-os CI 6,4–9,1) 2009-re 18,2/100 000 fő/évre (95%-os CI 15,7–20,7) növekedett (1. ábra). Az 1. táblázat a kor- és nemspecifikus incidenciaadatokat mutatja be ötéves (az utolsó periódus hat év) csoportosításban. Az incidencianövekedés mértéke mindkét nemben és mindhárom korcsoportban a legnagyobb mértékű az 1999–2003 és a 2004–2009 éves periódusok között volt. A Poisson regressziós analízis eredményét a 2. táblázat mutatja be. A vizsgált 21 éves periódusban az 1-es típusú diabetes mellitus incidenciája természetes fluktuációtól eltekintve lineáris növekedést mutatott (2. táblázat 1. sora). Érdekes módon 2004-ben a diabetesincidencia kiugróan magas értéket ért el (20,4/100 000 fő/év),
Incidencia (100000 f/év)
Az 1-es típusú gyermekkori diabétesz az egyik leggyakoribb krónikus gyermekbetegség. Jelenlegi tudásunk szerint a betegség életre szóló, inzulindependens, a kezelés költséges, önfegyelmet és önkontrollt igényel, pszichoszociálisan és familiárisan is megterhelő, valamint a kezelés akut és késői szövődmények veszélyével jár. Hazánkban 1989 óta a Magyar Gyermekdiabétesz Szekció égisze alatt, a nemzetközi EURODIAB hálózat részeként (az elmúlt 10 évben a hálózat koordinátoraként) Gyermekdiabétesz Epidemiológia Munkacsoport működik, amelynek munkájában minden gyermekdiabétesz-gondozó részt vesz. Prospektív adatgyűjtésen alapuló regiszterünk adatbázisának elemzésével már korábban megrajzoltuk Magyarország gyermekdiabéteszepidemiológiai térképét és számos közleményben hívtuk fel a figyelmet a diabéteszes gyermekek számának gyarapodására [1]. Az egyes külföldi (regionális és nemzeti) regiszterek az elmúlt évtizedekben egyrészt az incidencia folyamatos növekedését jelezték, másrészt arról számoltak be, hogy a betegség egyre fiatalabb életkorban manifesztálódik [2]. Jelen közleményünkben az elmúlt két évtized adatait dolgoztuk fel, 1989-től egészen 2009-ig bezáróan.
Statisztikai módszer A nem- és korcsoport- (0–4 éves, 5–9 éves, 10–14 éves) specifikus standardizált incidencia számolásához direkt standardizálás módszerét használtuk, amely mindkét nem három-három korcsoportjában azonos számú gyerORVOSI HETILAP
42.indd 1691
1. ábra
1691
Standardizált incidencia változása 1989–2009 (95%-os CI)
2011 ■ 152. évfolyam, 42. szám
2011.09.12. 15:51:02
ÖSSZEFOGLA LÓ R EFER Á TU M OK 1. táblázat
Az 1-es típusú diabetes mellitus nem- és korcsoport-specifikus incidenciaváltozása 1989–2009 között ötéves és egy hatéves periódus szerinti felosztásban; incidencia (100000 fő/év) (95%-os CI)
1989–1993
Fiú
1999–2003
2004–2009
0–4
5,1 (3,8–6,4)
8,0 (6,3–9,7)
8,3 (6,4–10,1)
14,3 (12,0–16,6)
5–9
9,7 (7,9–11,4)
10,4 (8,5–12,2)
12,7 (10,6–14,9)
21,1 (18,4–23,8)
10–14
11,5 (9,8–13,3)
12,4 (10,4–14,4)
16,6 (14,3–18,9)
22,4 (19,8–25,0)
5,4 (4,0–6,7)
7,2 (5,5–8,8)
9,5 (7,5–11,6)
13,8 (11,5–16,1)
Lány
0–4 5–9 10–14
Fiú és leány
0–4
9,4 (7,6–11,2)
12,1 (10,1–14,2)
13,8 (11,6–16,1)
19,9 (17,2–22,6)
13,0 (11,1–14,9)
13,9 (11,7–16,0)
13,5 (11,4–15,7)
17,7 (15,5–20,1)
5,25 (4,3–6,3)
7,6 (6,5–8,9)
8,9 (7,5–12,7)
14,1 (12,6–15,9)
5–9
9,52 (8,3–10,8)
11,3 (9,9–12,7)
13,3 (11,8–14,9)
20,5 (18,6–22,5)
10–14
12,3 (11,0–13,6)
13,1 (11,7–14,6)
15,1 (13,6–16,8)
20,3 (18,5–22,1)
9,02 (8,4–9,7)
10,6 (9,9–11,5)
12,4 (11,6–13,3)
18,3 (17,3–19,4)
Stand incidencia
2. táblázat
1994–1998
A Poisson regressziós analízis eredményének összefoglalása (korcsoport, nem és naptári év szerint korrigálva)
Modell
Likelihood ratio test on last model term -2log L
0
A+S+A•S
1
A+S+A•S+Y
χ2
Goodness-of-fit test
df
1020,37
2
χ2
df
P
381,97
120
<0,001
P
784,34
236,04
1
<0,001
145,93
119
0,05
2
A+S+A•S+Y+Y
784,23
0,11
1
0,74
145,82
118
0,04
3
A+S+A•S+Y+Y•A
769,19
15,14
2
0,001
130,79
115
0,15
4
A+S+A•S+Y+Y•A+Y•S
763,37
5,82
1
0,016
124,97
116
0,27
5
A+S+A•S+Y+Y•A+Y•S+Y•A•S
760,36
3,01
2
0,22
121,96
114
0,29
A – Életkor, S – Nem, Y – lineáris hatás/naptári év, Y2 – quadratic hatás/naptári év, Y•A – Interakció Y és A között
felülmúlva a Poisson-modell alapján becsült lineáris trend incidenciaértékét (1. ábra). Az incidenciatrend szignifikánsan különbözött az egyes korcsoportok (2. táblázat 3. sora), valamint fiúk és lányok között (2. táblázat 4. sora). A 3. táblázat demonstrálja az incidencianövekedés átlagos évi ütemét mindkét nemre és mindhárom korcsoportra vonatkozóan. Az incidencia átlagosan 4,4%-kal (95%-os CI 3,9–5,0) nőtt évente, fiúkban gyorsabban (5,1%), mint leányokban (3,7%), korcsoportot tekintve a növekedés a 0–4 éves gyermekekben volt a legkifejezettebb. Az egyes korcsoportok incidenciaütemének növekedése közötti különbség csak a leányokban bizonyult szignifikánsnak.
3. táblázat
Megbeszélés
év alatti népesség száma mintegy harmadával csökkent, ugyanakkor az évente felismert új diabéteszes gyermekek száma jelentősen növekedett (fiúkban megduplázódott). A két, ellenkező irányú változás következtében az incidencia 2,4-szeresére növekedett, felülmúlva korábbi
Az elmúlt két évtized adatai alapján – a környező országokhoz hasonlóan – hazánk a közepes incidenciájú országok közé sorolható [2]. A kérdéses időszakban a 15 2011 ■ 152. évfolyam, 42. szám
42.indd 1692
Az incidencianövekedés átlagos évi üteme nemek és korcsoportok szerinti felosztásban (Poisson regressziós analízis)
Rate ratio
1,044
Fiú
1,051
Leány
1,037 0–4 év
1,064
5–9 év 10–14 év
Fiú
Lány
1692
(95%-os CI)
Össz
p
1,039
1,050
<0,001
1,043
1,059
<0,001
1,029
1,046
<0,001
1,046
1,082
<0,001
1,052
1,038
1,066
<0,001
1,045
1,033
1,057
<0,001
0–4 év
1,060
1,042
1,079
<0,001
5–9 év
1,046
1,032
1,060
<0,001
10–14 év
1,019
1,007
1,032
0,002
ORVOSI HETILAP
2011.09.12. 15:51:02
ÖSSZEFOGLA LÓ R EFER Á TU M OK
becslésünket, amelyben az 1989–1999 évek közötti trend alapján mintegy kétszeres növekedést vártuk [1]. Az 1-es típusú diabétesz manifesztálódása – a vizsgált húszéves időszak első éveihez hasonlóan – még mindig a 10–14 évesekben a leggyakoribb, de egyre több az ennél fiatalabb gyermek, és a legutóbbi években már csaknem ugyanannyi 5–9 éves gyermek betegedett meg, mint tizenéveskorú. Fiúk és leányok egyaránt érintettek, de amíg az első évtizedben valamivel több volt a leány, addig a másodikban a fiúk incidenciája volt (nem szignifikánsan) nagyobb. A statisztikai elemzés szerint a vizsgált teljes időszakra az incidencia lineáris növekedése a jellemző. Az egymást követő egyes évek incidenciájának emelkedésében azonban „egyenetlenségek” is megfigyelhetők. A közvetlenül megelőző évekkel összehasonlítva kiemelkedik például az 1993-as, és szembetűnően a 2004-es esztendő, a kiugró értékeket mindkét évben az 5–9 éves korcsoportba tartozó új diabéteszes gyermekek szokatlanul magas száma okozta. Ezzel szemben bizonyos rövid periódusok, ilyen az 1980 és 1984 közötti is, az incidencia látszólagos, átmeneti stabilizálódásával jellemezhetők [4]. A magas incidenciájú országokban is leírtak hasonló „stabil” időszakokat az elmúlt 20 esztendőben [5, 6]. Finnországban például 1980 és 1987 között alig változott az incidencia, majd meredeken újra emelkedni kezdett [7]. Ausztriában és Horvátországban is voltak stagnáló incidenciaperiódusok az elmúlt évtizedekben, de a meghatározó általános trend az emelkedés volt [8, 9]. A környező többi és a legtöbb európai országhoz hasonlóan – az 1990-es évekkel összehasonlítva – az utóbbi tíz esztendőben az incidenciaemelkedés felgyorsulása a jellemző magyarországi tendencia [8, 9, 10, 11, 12]. Az a megfigyelésünk, hogy az incidenciaemelkedés üteme relatíve a legfiatalabb korosztályban a leggyorsabb (fiúkban 6,4%, leányokban 6%), ugyancsak megfelel az európai trendeknek. Az incidenciaemelkedés lehetséges okait illetően számos spekuláció született, és jelenleg legvalószínűbbnek az életmóddal összefüggésbe hozható környezeti tényezők kedvezőtlen megváltozását (magas kalóriatartalmú táplálkozás, gyors lineáris növekedés és túlsúly stb.) tartják [13, 14, 15, 16]. Ezzel kapcsolatosan igen figyelemreméltó, hogy Svédországban, ahol a legutóbbi adatok szerint a gyermekkori obesitas gyakorisága csökkenő tendenciát mutat, ezzel párhuzamosan a 2000 év után születettek körében nem emelkedett tovább a diabéteszincidencia, és ismét a kamaszkor felé tolódik ki a manifesztáció időpontja [17]. Ebből az egyetlen megfigyelésből természetesen egyelőre korai lenne messzemenő következtetést levonni, és további vizsgálatok szükségesek az 1-es típusú gyermekkori diabétesz és ponderozitás összefüggésének megerősítéséhez. Egy magyar résztvevőkkel a közelmúltban végzett nemzetközi felmérés szerint (www.helenastudy.com) hazánkban sajnos jelenleg is emelkedik és mintegy 17,2%-ot tesz ki a túlsúlyos vagy kövér gyermekek aránya, és ha az obesitas ORVOSI HETILAP
42.indd 1693
valóban lényeges környezeti rizikótényezője az 1-es típusú diabétesznek is, akkor ez a tényező hazánkban továbbra is az incidencianövekedés irányába hat. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a nagyszámú esetet tartalmazó, prospektív, megbízható hazai gyermekdiabétesz-regiszter lehetőséget adott arra, hogy modern biostatisztikai módszerekkel elemezzük az incidencia alakulását az elmúlt két évtizedben. Legfontosabb megállapításunk az, hogy az incidenciaemelkedés üteme a korábbi évi 3,6%-ról 5,2%-ra emelkedett. Volt ugyan két, látszólag stabil incidenciaperiódus az elmúlt 30 esztendőben, ezeket azonban konzekvensen az incidencia ismételt növekedése követte. A legutóbbi év előzetes adatai szerint (incidencia: 21,6/100 000 fő/év) (Budapest és Pest megye nélkül) 2010 újabb incidenciacsúcs-év lesz. Minden okunk megvan tehát feltételezni, hogy az 1-es típusú diabétesz a jövőben, sajnos, egyre gyakoribb megbetegedés lesz hazánkban. A legutóbbi svéd példa pedig aláhúzza a folyamatos prospektív regiszter fontosságát, hiszen a hosszú távú trendek és a mögöttük rejtőzködő okok felismerése csak ennek segítségével lehetséges. A regiszter adatai továbbá közegészségügyi szempontból is nélkülözhetetlen információt szolgáltatnak, hiszen csak megbízható epidemiológiai információ birtokában tervezhető a szükséges betegellátási hálózat. A gyermekdiabétesz-regiszter eddigi minden adata alapján egyértelműen a gyermekdiabéteszgondozási hálózat bővítése és fejlesztése szükséges.
Függelék Incidencia Budapesten és Pest megyében. A fentebb részletezett körülmények miatt a korábbi évek adatai nem teljesek, 2010-ben azonban már sikerült megbízható információt összegyűjtenünk: Mivel ezen adatok alapján a 2010. évi incidencia Budapesten (25,6/100000 fő/év; 95%-os CI 19,3–33,3) és Pest megyében (18,6/100000 fő/év; 95%-os CI 13,1–25,5) hasonló volt az országos átlaghoz, feltételezzük, hogy a korábbi években sem tért el attól jelentősen. A 4. táblázat a vizsgált 18 megyében mutatja az 1-es típusú diabetes mellitus incidenciájának évenkénti változását az 1989 és 2009 közötti periódusban.
Köszönetnyilvánítás A regiszter működtetését és a vizsgálatot a Magyar Diabetes Társaság és az Országos Gyermek-egészségügyi Intézet támogatta. Köszönetet mondunk Molnár Györgyné főtanácsosnak, a KSH munkatársának valamint a gyermekdiabétesz-gondozók munkatársainak több évtizedes segítő munkájukért.
A Magyar Gyermekdiabétesz Epidemiológiai Munkacsoport tagjai Acsai László, Almássy Zsuzsa, Balogh Márta, Barkai László, Bátori Bea, Békefi Dezső, Blatniczky László,
1693
2011 ■ 152. évfolyam, 42. szám
2011.09.12. 15:51:02
42.indd 1694
2011 ■ 152. évfolyam, 42. szám
1694
8,14
8,27
7,69
11,86
10,56
14,22
13,04
11,37
5,65
VAS
2,12
2,82
10,81
2,01
8,23
11,75
8,28
5,08
9,85
9,49
8,22
7,42
7,23
ZALA
4,05
TOLNA
1990
14,82
VESZPRÉM
7,46
JÁSZ-NAGYKUNSZOLNOK
10,17
SOMOGY
6,86
8,93
NÓGRÁD
SZABOLCSSZATMÁR-BEREG
9,00
8,07
KOMÁROMESZTERGOM
8,08
HAJDÚ-BIHAR
HEVES
8,52
5,55
0,93
CSONGRÁD
GYŐR-SOPRONMOSON
6,83
BORSOD-ABAÚJZEMPLÉN
FEJÉR
7,42
BÉKÉS
10,86
8,83
1989
9,02
5,41
5,15
7,02
16,87
3,28
10,26
9,93
11,96
7,48
4,10
7,49
7,93
13,68
11,92
9,11
13,20
9,36
9,60
1991
9,10
12,67
14,39
13,91
1,80
7,33
7,65
4,37
4,73
12,65
5,76
10,37
14,22
9,14
10,43
8,78
2,63
8,47
12,61
1992
11,20
5,32
13,61
5,53
14,19
11,05
10,14
9,64
9,53
3,27
16,17
9,84
9,69
10,42
9,02
14,05
18,76
10,81
15,48
1993
10,45
13,38
15,00
16,72
12,71
6,28
11,11
3,35
5,05
8,08
3,55
9,00
7,93
13,48
15,90
13,71
10,86
8,98
9,44
1994
10,11
11,01
10,36
6,57
16,89
2,47
8,06
4,91
14,91
12,00
22,65
4,53
8,93
18,38
10,87
9,24
8,66
7,91
14,99
1995
10,09
13,68
14,42
16,86
14,81
4,06
6,55
11,92
7,83
13,67
10,51
6,35
15,99
20,44
4,29
4,68
10,23
6,89
13,86
1996
11,15
3,76
12,34
10,52
13,54
1,25
11,68
17,13
20,42
7,34
10,54
7,31
13,34
9,01
13,61
16,20
10,13
6,09
18,60
1997
11,53
11,70
25,71
20,49
8,92
8,28
10,90
5,37
0,00
7,64
14,84
11,11
14,98
15,54
15,26
13,24
11,44
3,00
7,26
1998
9,88
10,52
7,71
6,37
22,37
5,39
9,13
9,09
5,08
10,73
7,35
6,30
18,11
17,97
6,71
8,82
10,14
8,85
11,38
1999
11,49
8,81
7,14
18,36
16,07
2,43
9,85
17,21
5,55
9,21
9,38
9,29
15,34
9,37
16,17
14,05
12,98
12,43
14,04
2000
14,33
7,76
14,92
18,91
27,30
6,12
9,02
27,00
6,01
19,06
15,37
19,46
15,53
9,82
15,89
12,26
14,00
13,63
15,13
2001
Az 1-es típusú diabetes mellitus incidenciája Magyarországon megyék szerinti felosztásban (1989–2009) (incidencia/100000 fő/év)
BÁCS-KISKUN
BARANYA
4. táblázat
2002
12,83
3,78
23,06
24,80
4,19
4,04
10,84
11,53
16,45
14,54
9,50
12,24
13,63
13,08
14,08
16,14
11,50
8,98
18,84
2003
13,73
2,03
23,40
24,34
14,55
12,91
9,39
9,55
34,06
13,45
10,79
12,41
26,59
19,09
7,28
11,00
13,10
6,21
15,96
2004
20,37
25,99
32,33
26,75
14,11
8,40
14,82
19,05
19,60
11,65
34,50
15,36
24,60
22,34
19,80
17,84
30,93
20,67
23,08
2005
18,09
17,57
18,11
21,63
51,06
10,88
11,48
16,81
13,84
36,70
24,00
14,73
27,94
16,15
12,02
19,11
6,15
17,65
12,74
2006
18,20
14,53
24,28
18,68
21,98
13,93
10,38
11,53
23,49
11,93
18,45
12,21
27,24
30,06
27,97
19,63
15,68
16,10
17,28
2007
17,32
20,19
19,67
16,29
29,06
25,97
12,80
15,86
21,25
6,63
14,94
12,34
25,78
21,50
23,55
17,05
19,84
9,90
10,80
2008
17,37
18,89
22,86
13,56
19,29
16,44
21,30
17,08
16,04
6,45
13,05
15,83
18,44
30,58
17,91
16,61
16,32
12,22
15,45
2009
18,17
7,28
33,82
16,12
15,02
21,89
17,66
16,79
12,18
4,31
8,60
17,14
22,96
24,11
23,71
12,37
21,69
25,57
17,72
ÖSSZEFOGLA LÓ R EFER Á TU M OK
ORVOSI HETILAP
2011.09.12. 15:51:02
ÖSSZEFOGLA LÓ R EFER Á TU M OK
Bökönyi Zsuzsa, Buzogány Mária, Csákváry Violetta, Cser Ágnes, Dósa Magdolna, Drexler Miklós, Balázsik Andrea, Erhardt Éva, Fekete Gréta Anna, Felszeghy Enikő, Gál Veronika, Gajzer Éva, Gelencsér Éva, Godó Béla, Góg Erzsébet, Gyürüs Éva, Hosszú Éva, Jány Anna, H. Nagy Katalin, Hocsi Mária, Károlyi György, Karádi Zsuzsa, Kántor Irén, Kánitz Edit, Kersák János, Keszei Károly, Kocsis Katalin, Kozári Adrienne, Korányi Judit, Körner Anna, Kürti Kálmán, Lovászi Éva, Luczai Andrea, Madácsy László, Maróti Ágnes, Molnár Mária, Némedi Mária, Niederland Tamás, Petheö István, Ragó Mária, Retkes Tamás, Rippl Ilona, Román Ferenc, Sípos Edit, Soltész Gyula, Soós Andrea, Soós Hajnalka, Sólyom Zsolt, Somlai Rozália, Szabó Ildikó, Szabó László, Szűts Péter, Tihanyi Margit, Torday Judit, Tóth Péter, Tóth Tamás, Ulveczky Erzsébet
Irodalom [1] Gyürüs, E., Green, A., Patterson, C. C. és mtsa: Dynamic changes in the trends in incidence of type 1 diabetes in children in Hungary (1978–98). Pediatr. Diabetes, 2002, 3, 194–199. [2] Patterson, C. C., Dahlquist, G. G., Gyürüs, E. és mtsai: Incidence trends for childhood type 1 diabetes in Europe during 1989– 2003 and predicted new cases 2005–20: a multicentre prospective registration study. Lancet, 2009, 373, 2027–2033. [3] Edwards, J. H.: The recognition and estimation of cyclic trends. Ann. Hum. Genet., 1961, 25, 83–87. [4] Soltész, G., Madácsy, L., Békefi, D. és mtsa: Rising incidence of type 1 diabetes in Hungarian children (1978–1987). Hungarian Childhood Diabetes Epidemiology Group. Diabet. Med., 1990, 7, 111–114. [5] Joner, G., Stene, L. C., Sovik, O.: Nationwide, prospective registration of type 1 diabetes in children aged <15 years in norway 1989–1998: no increase but significant regional variation in incidence. Diabetes Care, 2004, 27, 1618–1622. [6] Taplin, C. E., Craig, M. E., Lloyd, M. és mtsai: The rising incidence of childhood type 1 diabetes in New South Wales, 1990– 2002. Med. J. Aust., 2005, 183, 243–246.
ORVOSI HETILAP
42.indd 1695
[7] Harjutsalo, V., Sjoberg, L., Tuomilehto, J.: Time trends in the incidence of type 1 diabetes in Finnish children: a cohort study. Lancet, 2008, 371, 1777–1782. [8] Schober, E., Rami, B., Waldhoer, T.: Steep increase of incidence of childhood diabetes since 1999 in Austria. Time trend analysis 1979–2005. A nationwide study. Eur. J. Pediatr., 2008, 167, 293–297. [9] Stipancic, G., La Grasta Sabolic, L., Malenica, M. és mtsai: Incidence and trends of childhood type 1 diabetes in Croatia from 1995 to 2003. Diabetes Res. Clin. Pract., 2008, 80, 122–127. [10] Cinek, O., Sumnik, Z., Vavrinec, J.: Childhood diabetes in the Czech Republic: a steady increase in incidence. Cas. Lek. Cesk., 2005, 144, 266–271. Discussion 271–2. [11] Ehehalt, S., Blumenstock, G., Willasch, A. M. és mtsai: Continuous rise in incidence of childhood type 1 diabetes in Germany. Diabet. Med., 2008, 25, 755–757. [12] Jarosz-Chobot, P., Polanska, J., Szadkowska, A. és mtsai: Rapid increase in the incidence of type 1 diabetes in Polish children from 1989 to 2004, and predictions for 2010 to 2025. Diabetologia, 2011, 54, 508–515. [13] Hypponen, E., Virtanen, S. M., Kenward, M. G. és mtsai: Obesity, increased linear growth, and risk of type 1 diabetes in children. Diabetes Care, 2000, 23, 1755–1760. [14] Knip, M., Virtanen, S. M., Akerblom, H. K.: Infant feeding and the risk of type 1 diabetes. Am. J. Clin. Nutr., 2010, 91, 1506S– 1513S. [15] Wilkin, T. J.: The accelerator hypothesis: weight gain as the missing link between type I and type II diabetes. Diabetologia, 2001, 44, 914–922. [16] Dahlquist, G.: Can we slow the rising incidence of childhoodonset autoimmune diabetes? The overload hypothesis. Diabetologia, 2006, 49, 20–24. [17] Berhan, Y., Waernbaum, I., Lind, T. és mtsai: Thirty years of prospective nationwide incidence of childhood type 1 diabetes: the accelerating increase by time tends to level off in Sweden. Diabetes, 2011, 60, 577–581.
1695
(Gyürüs Éva dr., Pécs, József Attila u. 7., 7623 e-mail:
[email protected])
2011 ■ 152. évfolyam, 42. szám
2011.09.12. 15:51:02
