Ptk. Legfontosabb változásai Egyesületek, alapítványok
• 2014. március 15. napján hatályba lép az új Ptk., ezzel együtt módosul a civil szervezeteket érintő joganyag • Merőben új jogi szemlélet rendszertanilag (közelítés a más gazdálkodó szervezetekhez)
Az új Kódex III. könyve rendelkezik a jogi személyekről - új rendszerben (általános, minden szervezet típusra vonatkozó szabályok (megalakulásra, működésre, képviseletre, felelősségre ...stb -részletszabályok szervezet típusonként) -
merőben új megközelítésben (főszabály: diszpozitivitás)
-
a létesítő okiratban a jogi személy szervezetét és működési szabályait a tagok/alapítók maguk állapíthatják meg
- eltérhetnek a Ptk. a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, kivéve, ha az eltérést a Ptk. maga tiltja, vagy a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza → a bírósági jogalkalmazás fogja tartalommal kitölteni
Újdonságok az általános szabályok szintjén
Az új Ptk. a jogi személyek körében típuskényszert vezet be. A jogi személyek alaptípusai: a négy jogi személy gazdasági társaság, a szövetkezet, az egyesülés, az egyesület és az alapítvány 3:2. [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. (saját vagyonukkal) (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. Általános jelleggel kimondja a jogi személy helytállási kötelezettségét. Nem részletei a korlátolt felelősség milyen magatartásokkal valósulhat meg.
Újdonságok az általános szabályok szintjén 3: 29.§ a jogi személy képviselete (1) A jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. (2) a vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. A jogi személy törvényes és szervezeti képviseletét határozza meg átfogóan, míg a régi Ptk. cégjegyzésről, írásbeli nyilatkozatok megtételének érvényességéről rendelkezett. Valamennyi jogi személyre általános szabályként előírja, hogy a törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el és képviseleti jogát önállóan látja el. Egyesület, Alapítvány:: elnökség – elnök, kuratórium – kuratórium elnöke Alapszabályban, alapító okiratban
Újdonságok az általános szabályok szintjén
•
Határozatok felülvizsgálatának kezdeményezése
•
3:35. [A felülvizsgálat oka és a kezdeményezésre jogosultak]
•
A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. (30 napos keresetindítási határidő, 1 éves elévülés, aki maga is részt vett a meghozatalban nem támadhatja)
Egyesületek a) az egyesület változatlanul a tagok közös, tartós és alapszabályban meghatározott nem gazdasági célkitűzés folyamatos megvalósítására hivatott, legalább tíz tagnyilvántartásban nyilvántartott taggal rendelkező jogi személy. Az egyesület definíciójából azonban a 3:63. § az önkéntességet és az önkormányzást – mint a polgári jogban magától értetődőt – kihagyja. b) Az egyesületnek a tagoktól elkülönült önálló vagyonnal kell rendelkeznie c) Az egyesület létrehozásához ezentúl nem szükséges alakuló közgyűlést tartani, elégséges ehhez tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata. A tíz személy megkövetelését kógens szabályként kell felfogni, ettől eltérni nem lehet. A tagnyilvántartásban az egyesület működése során is legalább tíz tagnak szerepelnie kell. 3.64.§
Egyesület vagyona, helytállás d) Az egyesületnek vagyonnal kell rendelkeznie, e vagyon minimális mértékéről a törvény nem rendelkezik. Az egyesületi vagyon – az eddigi szabályoknak megfelelően – nem osztható fel a tagok között és az egyesület a tagoknak nyereséget sem juttathat. E szabályok is az egyesület lényegéhez tartoznak, ezért szerintem kógenss szabályoknak kell ezeket tekinteni. Lényeges új szabály van azonban az általános rész 3:9. § (2) bekezdésében: ha az alapítók, illetve a tagok nem kötelesek az egyesületnek vagyoni szolgáltatást teljesíteni, úgy az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor (felszámolás) a kielégítetlenül maradt tartozásokért az egyesület tagjainak egyetemlegesen kell helytállniuk. e) A tagi jogállást, mint a jogok és kötelezettségek egységét az új Ptk. jóval jobban kibontja mint a jelenlegi. Az egyesületi jog hagyományos elve az egy tag egy szavazat, de a bírói gyakorlatban egyre több kivétel jelent meg e főszabály alól. Az új Ptk. ennek megfelelően lehetővé teszi az alapszabály számára, hogy különleges jogállású tagságot határozzon meg. E körbe sorolható szerintem a pártoló, illetve a tiszteletbeli tagi jogállás, amely nem jár szavazati joggal, de az alapszabály akár többletszavazati jogot is megállapíthat. A bírói gyakorlat fogja eldönteni, hogy a Ptk. 3:4. § figyelembevételével van-e mód az egyesület „rendes” tagjától a szavazati jogot teljesen elvonni a létesítő okiratban.
Egyesület, alapszabálya, szervei g) Az egyesület alapszabálya kötelező tartalmi elemeit az általános rész 3:5. §-ból, illetve az egyesületre nézve speciális többletelememet tartalmazó 3:71. §-ból lehet megállapítani. h) Az eddiginél jóval részletesebben szabályozza az új Ptk. az egyesület szerveit. Nevezetesen: – az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés (küldöttgyűlés), amelynek évente legalább egy ülést tartania kell (az 1989. évi II. törvény négyévenként tette kötelezővé a közgyűlést). A közgyűlés kizárólagos hatáskörét határozza meg és szabályozza a rendkívüli közgyűlés összehívásának eseteit is – az egyesület ügyvezetését vagy legalább három tagból álló elnökség vagy egyszemélyes ügyvezető látja el, akiket az új Ptk. – a társasági jogból vett kategóriával – vezető tisztségviselőknek nevez. A vezető tisztségviselők jogállását a Ptk. a jogi személyek közös szabályai között az egyesületekre nézve is kiterjedően általános jelleggel szabályozza (3:21–3:25. §).
Egyesület, felügyelő bizottság Az egyesület ügyvezetői polgári jogi megbízási jogviszony, illetve munkaszerződés alapján egyaránt elláthatják tisztségüket, megbízási jogviszony esetében díjazás fejében, illetve ingyenesen is eljárhatnak. A megbízási jogviszony a közgyűlés általi megválasztás elfogadásával szerződés nélkül is létrejön, munkavégzésnél a választás alapján munkaszerződést is kötni kell. A vezető tisztségviselői jogviszony az alapszabály alapján legfeljebb öt évig tarthat, az ennél hosszabb megbízás az öt év feletti részében semmis. – a felügyelőbizottság az egyesületnél általában fakultatív szerv, de új szabályként a Ptk. 3:81. § kimondja, hogy kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok száma a száz főt meghaladja, illetve ha a tagok több mint fele jogi személy (jogalanyisággal rendelkező szervezet). – az egyesületi szabályozás ugyan nem tartalmazza, de az általános szabályok
szerint (3:35. §) egyesületnek is szerve lehet az „állandó könyvvizsgáló
”;
Egyesület, vezető kártérítési felőssége i) Szokatlanul kemény – hasonlóan a tagokra vonatkozó, már ismertetett mögöttes felelősségről szóló szabályokhoz – az egyesület vezető tisztségviselői kártérítési felelősségének szabályozása. Ha az egyesület vezető tisztségviselője az egyesületnek okoz kárt, a 3:24. § szerint ezekért a károkért a szerződésszegésért való felelősség szabályai szerint felel. Ha a vezető tisztségviselő harmadik személynek okoz kárt, a kárért főszabályként az egyesület felel. Új szigorúbb szabályozás! 3:86§ (1) Az egyesület jogutód nélküli megszûnése után a vezetõ tisztségviselõkkel szemben e minõségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerõs bírósági törléstõl számított egy éven belül – az egyesület törlésének idõpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszûnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. (2) Az egyesület megszûnését megelõzõ két évben a vezetõ tisztségviselõk az egyesület megszûnésétõl számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezõivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.
j) Egyesület más típusú jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet (összeolvadás, beolvadás), illetve csak egyesületekké válhatnak szét (különválás, kiválás).
Egyesület megszűnése k) Ha egyesület jogutód nélkül megszűnik – a fizetésképtelenség esetét kivéve – éppúgy végelszámolási eljárást kell lefolytatni, mint a gazdasági társaságoknál. A végelszámolás szabályait a Ctv.-ben erre tekintettel nyilván módosítani kell – a civiltörvényben foglalt 2011-es változások aligha elégségesek. Az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor a fennmaradt vagyont a nyilvántartást vezető bíróságnak kell közérdekű célra fordítania l) Ha az egyesület fizetésképtelenné válik, irányadóak rá az 1991-es csődtörvény civiltörvénnyel módosított szabályai. Ilyen esetben tehát az egyesülettel szemben is le lehet (kell) folytatni a csőd-, illetve felszámolási eljárást. m) Az új Ptk. az egyesület, illetve a tag, illetve a tagok egymásközti vitáiban is lehetővé tette a választottbírósági eljárást (3:71. §). A válsztottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény viszont a kereskedelmi jogvitákra modellezett, ezért a Ptk. új szabályának alkalmazásához a választottbírósági törvény módosítása szükséges.
Alapítvány, magánalapítvány a) Az alapítvány szabályozásban alapvető változás, hogy az új Ptk. helyreállította a magánalapítvány intézményét, nem követeli ugyanis meg az alapítványrendelésnél a közérdekű célkitűzést, mint az eddigi Ptk. Természetesen a jövőben is létrejöhetnek alapítványok közhasznú, közérdekű (pl. szociálpolitikai) célokra, de tág tér nyílik a különböző családi, vagy más magáncélú alapítványok számára is. A törvény csak annyit mond ki, hogy az alapítvány az alapító okiratban meghatározott – törvényes és erkölcsös – tartós cél folyamatos megvalósítására, meghatározott célvagyonnal és szervezettel létrehozott jogi személy.
b) Az új szabályozás az alapítvány által csak kiegészítő jelleggel folytatható gazdasági tevékenységet szorosabban húzza meg, mint az eddigi szabályozás. Így csak az alapítványi céllal közvetlenül (a közvetlenség új elem) összefüggő gazdasági tevékenység folytatható és alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak. Az alapítvány újabb alapítványt nem létesíthet, alapítványhoz nem csatlakozhat, vagyont sem nyújthat más alapítványnak
Alapítvány, zárt, nyílt c) Az új szabályozás megszünteti az eddigi különbségtételt, amely az alapítványi vagyon juttatása szempontjából az eddigi szabályozásban a nyílt és a zárt alapítvány között fennállt. A törvényben foglalt egységes szabályozás szerint az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló kérelem benyújtásáig át kell ruháznia a (leendő) alapítványra, a teljes juttatott vagyont pedig az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítvány rendelkezésére kell bocsátania. d) Az új szabályozás részletesen szabályozza a többes alapítást, illetve az alapítói jogok gyakorlását többes alapítás esetén. Ez esetben a főszabály az, hogy a több alapító az alapítói jogokat testületben gyakorolja, amelyet a 3:392. § az alapítók gyűlésének nevez, és – meglehetősen vitatható módon – erre a gyűlésre az eddigi gyakorlattól gyökeresen eltérő módon az egyesület közgyűlésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását mondja ki. Ugyancsak az eddigi gyakorlattól eltérően a csatlakozói jogállást az új Ptk. erősen közelíti az alapítói jogálláshoz.
Alapítvány e) Az új Ptk. változatlanul fenntartja az alapító és az alapítvány elvi elkülönülését, ugyanakkor egyértelműen növeli az alapítói jogokat. A főbb idevágó rendelkezések a következők: – az alapító az alapításra irányuló jognyilatkozatát az alapítvány nyilvántartásba való jogerős bejegyzéséig vonhatja vissza. Ezt követően az alapító az alapítványnak juttatott vagyont nem követelheti vissza – az ilyen visszavonó nyilatkozat a 3:381. § (2) bekezdése szerint semmis; – a főszabály az, hogy alapítvány nem hozható létre az alapító, a csatlakozó, az alapítványi tisztségviselő, az alapítványi szervek tagjai és ezek hozzátartozói érdekében [3:386. § (4) bekezdés]. E szabály alól azonban a 3:383. § nem jelentéktelen kivételeket tesz. Pl. az alapító az alapítvány kedvezményezettje lehet, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásának gondozása; – semmis az alapító okirat olyan módosítása, amely az alapítvány vagyonának csökkentésére irányul; – az alapítónak a jogutód nélkül megszűnő alapítvány vagyonáról való rendelkezési jogát a 3:404. § sokban korlátozza.
Alapítvány jogutódlás f) Az alapítvány főszabályként a bírósági nyilvántartásba való felvételével a jövőre nézve jön létre. Ez alól kivétel a végrendelettel, illetve öröklési szerződéssel rendelt alapítvány (ahol az alapítvány alapító okiratát a végintézkedés tartalmazza), mert ez esetben a nyilvántartásba vétellel az alapítvány az alapító halálára visszamenő hatállyal jön létre. Alapítvány létesítését a jövőben az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti (3:388.§tól) g) Az eddigi bírói gyakorlattal szemben a 3:394. § kifejezetten lehetővé teszi az alapítói jogok átruházását, illetve az alapítói jogokban való – egyéb okból történő – jogutódlást. Az alapítói jogokat a kuratóriumra is át lehet ruházni, ez esetben az alapítói és az ügyvezetési jogok egymással egyesülnek. Bővült az új Ptk.-ban azon esetek száma is, amelyekben az alapítói jogokat az alapítványt nyilvántartó bíróság gyakorolja. h) Az eddigi szabályok enyhítésével a 3:394. § (3)–(4) bekezdése csak annyit mond ki, hogy az alapítvány kedvezményezettje és közeli hozzátartozója nem lehet a kuratórium tagja, illetve, hogy az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapítói jogok erősödését jelzi a 3:395. § (2) bekezdése is, amely lehetővé teszi, hogy az alapítói jogok gyakorlója a kurátort az „alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén” visszahívhassa.
Alapítvány megszűnése k) Alapítvány más típusú jogi személlyé nem alakulhat át és csak alapítványokkal egyesülhet, illetve alapítványokká válhat szét – ezek a szervezeti mozgások azonban nem veszélyeztethetik az alapítványi célt, illetve nem járhatnak az alapítványi vagyon csorbításával (3:399. §). l) A 3:403. § az alapítvány megszűnésének okait sorolja fel, melyek közül figyelemre méltó az az új szabály, amely szerint megszűnik az az alapítvány, amely három éven át nem folytat érdemleges tevékenységet. Az alapító azonban változatlanul nem jogosult az alapítvány megszüntetésére. Az alapítványt a felette törvényességi felügyeletet gyakorló nyilvántartó bíróság is megszüntetheti – erről a Ptk. nem rendelkezik (közjog!) jelenleg a civiltörvény szabályozza. m) Az alapítvány megszűnése esetén is le kell folytatni a Ctv. szerinti végelszámolási eljárást, illetve fizetésképtelenség esetén – mivel a civiltörvénnyel az alapítvány is a csődtörvény hatálya alá került – a felszámolási eljárást. Az alapítvány a nyilvántartásból való jogerős törléssel szűnik meg.
Alapítvány felelősségi szabályok felügyelő bizottság i) Az alapítvány kurátoraira is vonatkoznak az egyesületnél már ismertetett felelősségi szabályok, így a 3:21. § az alapítvánnyal szembeni, a 6:536. § pedig a harmadik személyekkel szembeni kártérítés vonatkozásában.
j) A 3:400. § tisztán fakultatív szervként említi meg az alapítvány szerveként a felügyelőbizottságot, és a jogi személyek általános szabályainál fogva az alapítványnál állandó könyvvizsgáló (3:35. §) is intézményesíthető. k) Éppúgy, mint az egyesületnél, az alapítványnál is kimaradt az eddigi Ptk.-ban szereplő kifejezett felhatalmazás arra nézve, hogy az alapítvány alapító okirata az alapítvány egyes szervezeti egységeit (pl. alapítványi iskola, kórház, szociális intézmény) származtatott jogi személlyé nyilváníthatja.
Átmeneti rendelkezések Az egyesületek és alapítványok az új Ptk. hatálybalépése utáni első létesítő okirat módosításukkal egyidejűleg kötelesek módosítani az új kódexnek nem megfelelő létesítő okirati szabályaikat. 2016. március 15. után az alapítványok, egyesületek már csak az új Ptk. szabályainak megfelelően működhetnek. Nem szükséges módosítani az egyesület alapszabályát amiatt, hogy nem tartalmazza az egyesület alapító tagjainak nevét, lakóhelyét, székhelyét, valamint az alapítvány és egyesület létesítő okiratát amiatt, mert abban a korábbi hivatkozások, utalások, elnevezések szerepelnek. (Az elnevezéseket a létesítő okirat egyéb ok miatti első módosításakor kell kijavítani.)
Általános Elektronikus eljárás bevezetése: (2014. VII. 01) Kötelező esetek: - Cnytv. 8. (1) bekezdésében meghatározott szervezettípusok esetén - Közhasznú szervezetek esetén - Jogi képviselővel eljáró szervezet - Választása alapján bármely szervezet is élhet az elektronikus eljárás lehetőségével Újdonság: egyszerűsített nyilvántartásba vételi/változásbejegyzési eljárás (mintaokirat, 15 napos határidő)
Közhasznúság feltételei, szabályai
Közhasznúság Már működő, bejegyzett szervezet esetében: a közhasznúsági nyilvántartásba vétel kérelmezhető, ha a szervezet megfelel a feltételeknek. Az első és legfontosabb formai feltétel az, hogy már legalább két naptári éve működnie kell a szervezetnek, hiszen a közhasznúság tartalmi feltételeit az előző két év beszámolóinak (és más adatoknak) a vizsgálatával állapítja meg a bíróság.
Közhasznúság Közhasznú szervezetté minősíthető - a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet - amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. Megfelelő erőforrás feltételei Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét (25 %-át).
Közhasznúság Megfelelő társadalmi támogatottság feltételei Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
Közhasznúság Az Ectv. (Civil törvény) hatályba lépését megelőzően közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetek, amelyek beszámolóikat a jogszabálynak megfelelően letétbe helyezik, 2014. május 31-ig továbbra is megőrzik közhasznú státusukat, és az ezekhez kötődő kedvezményeket. Ezen szervezetek 2014. május 31-ig kezdeményezhetik közhasznú jogállásuk megőrzését, amennyiben ezt elmulasztják a bíróság 2014. június 1-től törli közhasznú jogállásukat.
Közhasznú minősítés feltételeinek vizsgálata A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával – azaz minden üzleti évet követő évben - a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a fenti feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, a szervezet közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli.
Közhasznúság Tennivalók 1. Legkésőbb 2014. május 31-ig az illetékes eljáró törvényszéknél kezdeményezni szükséges a közhasznúsági nyilvántartásba vételt, egy módosított létesítő okirat benyújtásával. A létesítő okiratot módosítani szükséges az Ectv. törvény rendelkezései alapján, többek között meg kell jelölni, hogy a közhasznú tevékenység milyen közfeladat teljesítéséhez kapcsolódik, továbbá azt is, hogy e közfeladatok teljesítését milyen jogszabályok írják elő (jogszabályi hivatkozást is szükséges feltüntetni, nem elegendő az általános megfogalmazás). 2. A 2012. és 2013. évre vonatkozó számviteli beszámolót és közhasznúsági mellékletet el kell készíteni az új mintának megfelelően, melyből igazolható a fenti kritériumoknak való megfelelés (megfelelő erőforrás, megfelelő támogatottság). A beszámolók letétbe helyezési határideje tárgyévet követő év május 31. napja. 2012. június 30. és 2014. május 30. között lehetőség lesz a korábbi két év beszámolóját is közzétenni az OBH részére történő megküldéssel.( Ectv. 75.§ (4).
Közhasznúság Mi a helyzet az újonnan alakuló civil szervezetekkel? A most alakuló civil szervezetre az vonatkozik, hogy közhasznú minősítést csak abban az esetben kaphatnak, amennyiben két lezárt üzleti év vonatkozásában a törvény által előírt feltételeknek (megfelelő erőforrás, megfelelő támogatottság) megfelelnek. Ez azt jelenti, hogy két üzleti évet zárniuk szükséges ahhoz, hogy kérelmezhessék a közhasznú minősítést!
Az adózók 1%-os felajánlásainak feltételei
Útmutató az 1%-os jogosultságról 1. Milyen feltételeknek kell megfelelnie annak a civil szervezetnek, amely részesülni akar az 1 %-ból? A következő civil szervezetek részesülhetnek az adózók 1%-os felajánlásaiból: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil. Tv.) szerinti egyesület (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel, és alapítvány, közalapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább két évvel vett nyilvántartásba a bíróság, ha belföldi székhelyű és nyilatkozata szerint közhasznú tevékenységet végez, továbbá alapszabálya, alapító okirata szerint megfelel a Civil tv. 34. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltételnek: ( közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.)
1% jogosultság valamint: b) a Magyar Tudományos Akadémia; c) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA); d) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény 3. számú mellékletében szereplő országos közgyűjtemény és a következőkben felsorolt egyéb kulturális intézmény: 1. Magyar Állami Operaház, 2. Magyar Országos Levéltár, 3. Országos Széchényi Könyvtár, 4. Magyar Nemzeti Filmarchívum, 5. Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár; e) az országos szakmúzeumok; f) az a könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- vagy előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezet, amely a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtti három év valamelyikében a helyi önkormányzattól, az országos, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattól vagy a központi költségvetésből egyedi támogatásban részesült és nem tartozik az előző kategóriákba; g) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében meghatározott felsőoktatási intézmény; h) a Nemzeti Együttműködési Alap. i) a Magyar Művészeti Akadémia.
1% jogosultság A NAV a magánszemélyek rendelkező nyilatkozata alapján legkésőbb az adott év szeptember 1. napjáig felhívja a kedvezményezett szervezeteket a fentiekben felsorolt feltételek és nyilatkozatok teljesítésére. A felhívásnak 30 napon belül kell eleget tenni. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 66-67.§-ának előírásai irányadóak, azaz a határidő elmulasztása automatikusan nem eredményez jogvesztést.
1% jogosultság Ha a kedvezményezett a megjelölt határidőig nem igazolja a kedvezményezetti feltételek fennállását, nem jogosult a felajánlott összegre. Az utalás akkor teljesíthető, ha a kedvezményezett késedelmét igazolási kérelemmel kimenti, vagy kivételes méltányosságot érdemlő körülmények fennállása esetén. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén a 6. § (1) bekezdése szerinti átutalást legkésőbb a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül - az adóhatóság akkor teljesítheti, ha ezt megelőzően a kedvezményezett az igazolási kötelezettségének eleget tett.
1. Az adományok típusai A társasági adó törvény szerint adománynak minősül: a közhasznú szervezet részére a Civil Tv. szerinti közhasznú tevékenységtámogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá • a közérdekű kötelezettségvállalás (magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság írásban kötelezettséget vállalhat arra, hogy általa meghatározott közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatást teljesít) céljára az adóévben visszafizetési
kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás.
•
2011. évi CLXXV. Tv. értelmében adomány: a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyon, áru, illetve nyújtott szolgáltatás.
•
Az adományozó lehet magánszemély vagy valamely gazdasági társaság.
•
A Társasági adó törvény 4.§ 1/a pontja értelmében 2012. január 1tőlcsak a közhasznú tevékenység támogatására, valamint külön törvényben meghatározott egyháznak adott támogatást, közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott támogatást tekinti adománynak. Adományozni bármely szervezetnek lehet, viszont adókedvezmény igénybevételére csak a közhasznú szervezeteket támogató társas vállalkozások jogosultak.
A szervezetet megillető kedvezmény A közhasznú szervezetnek nem kell a vállalkozási tevékenysége után az adót megfizetnie, ha a vállalkozási tevékenység bevétele nem haladja meg az összes bevételének a 15%-át.
Az adományozó kedvezménye Nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. Csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét az civil törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatásaként nyújtott adomány értékének – 20 százaléka közhasznú szervezet támogatása esetén, – további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összeg
Adomány-igazolás A kapott adományokról a közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által a támogató részére kiállítandó igazolás kötelező tartalmi kellékeit a Tao. törvény rögzíti. E szerint az igazolásnak tartalmaznia kell: – mindkét fél (a kiállító és a támogató) azonosító adatait, így a nevét, a székhelyét, az adószámát, – az adomány összegét, – a támogatott célt. Az igazolást a támogatás-nyújtás időpontjában, de legkésőbb az adóév végéig kell a támogató rendelkezésére bocsátani.
• A CivilTv. ismeri a tartós adományozás fogalmát is. Ez azt jelenti, hogy a közhasznú szervezet és támogatója között írásbeli szerződés jön létre. Ebben a szerződésben a támogató vállalja, hogy a szerződéskötés évében és az azt követő három évben évente azonos vagy növekvő mértékben támogatja a szervezetet. Az adományozó az adományt ellenszolgáltatás nélkül adja. Nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a szervezet a közhasznú tevékenysége során utal az adományozó nevére, tevékenységére.
Minta irat Adományozási / Támogatási szerződés 2012. április 26.A sárga dőlt rész nem kötelező, csak opcióamely létrejött egyrészről Adományozó / Támogató Neve, címe, név ügyvezető, Adószáma: Cégjegyzékszám: Számlavezető bank neve: Számlaszám: továbbiakban mint Adományozó / Támogatómásrészről Civilszervezet Neve, címe, név ügyvezető, Adószáma: Cégjegyzékszám: Számlavezető bank neve: Számlaszám: Kapcsolattartó: továbbiakban mint Támogatott között, az alábbi feltételek mellett: Adomány leírása: Adományozó / Támogató által biztosított támogatás (tárgyadomány, szolgáltatás, pénzadomány, egyéb) leírása. Adomány értéke: összeg. Az adományozás / támogatás feltétele: a. a támogatott projekt/program/rendezvény/egyéb cél bemutatása b. az adomány / támogatás felhasználásának módja c. az adomány / támogatás felhasználásáról szóló beszámolás módja d. az Adományozó / Támogató egyéb, az adomány felhasználását célzó feltétele, elvárása a Támogatottal szemben. Az adományozás / támogatás időtartama: A szerződő felek jelen szerződést határozatlan / év. hó. nap. napjáig terjedő határozott időtartamra kötik. A szerződő felek megállapodása szerint jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. arra vonatkozó rendelkezéseit tekintik irányadónak. A szerződő felek jelen szerződést - felhatalmazott képviselőik által - mint ügyleti akaratukkal mindenben egyezőt, helybenhagyólag írták alá. Hely, dátum………………………………… ……………………………. Adományozó / Támogató Támogatott *tartós adományozás: a civil szervezet és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal - azonos vagy növekvő összegben - ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal, hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatás nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére;
