Pszichoterapia
Megjelenik kethavonta
21 . evfolyam 1. szam
2012. februar
,...,;:
TARTALOM 3
A szerkeszto eloszava Albert-Lorincz Eniko
II l
t f
I
f t,
TANULMANYOK
A gyakorlat kerdesei 4
Kroo Adrienn, Hcmii Lilla: A kinzas elmenye menekiilt noknel
M6dszertani tanulmany 12
Flaskay Gabor, Gyomlai Eva: Mentalizlici6 a pszichoanalitikusan orientalt terapiaban
A gyakorlat kerdesei 21
Elblinger Csaba, Alfoldi Linda: Karacsony es csaIadi identitas,
avagy ujrateremteni a csaladot
A gyakorlat kerdesei 30
Rendes Kriszta: Hatarok menten. A serdlilokor, mint atmeneti allapot
f SZAKMAI KOZELET Reflexi6k Level a szerkesztohoz - Szemeredy Reka Vita Hozzasz6hisok Rudas Janos vitaindit6jahoz a nyelvi kerdesekrol Bokor LaszlO • Szonyi Gabor • Veress Albert
A terapias gyakorlat etikai kerdesei Hencsey Rita· Ormay Istvan· Peter Edit Hirek, beszamol6k Konferenciak - Albert-Lorincz Eniko • Tiringer Istvan
Konyvismertetesek - Karadi Kazmer • Lovas Zsuzsa • Pali Eszter • Tiringer Aranka • Tiringer Istvan
Szakkonyv-listak - Animula • Medicina • MentalPort • Oriold es Tsai • Ursus libris Palyamiivek A szakmarol maskepp - a miiveszeti palyazat eredmenyhirdetese Szakmaiprogramok
www.pszichoterapia.hu
37
41
45
49
53
60
61
65
Pszichoterap ia
Tanulmanyok
A GYAKORLAT KERDESEI
A KiNiAS ELMENYE MENEKULT NOKNEL Kroo Adrienn, Hardi Lilla A Idnzas altalanos ceija, hogy szandekos szenvedesokozassal rabirja az aldozatot, hogy lemond jon alapveto ertekeirol, hiedelmeirol, identitasarol. KiilonbOzo diagnosztikus kategoriakat dol goztak ki a szakemberek a kinzast kovet(J atfogo zavar leirasara: tuMI(J szindroma, kinzas szind roma, komplex posztfraumas stressz zavar. A Idnzas kOvetkezmenyeit osszeJoglalo tiinet-egyiit tesekben kOzos, hogy mindegyik kiemeli a trauma hatasara bekOvetkez(J identitasbeli valtoztist, ami kiJ'!iezett ceija az elkOvetoknek A testi traumtik nagyban hozzajarulnak a kinzas psziches kO vetkezmenyeihez. A pszichologiai nyomas es a testi Jajdalom egyiittese altirendelt es regressziv pozicioba kenyszeriti az aldozatot, fragmentaija az identitast, es a szegyen, a megalaztatas es a Jelelem hosszantarto erzesehez vezet. A kinzaslUMI(Jk terapitijaban kitiintetett szerepe van a biza 10m, az intimitas, a kotodes es az identittis ujraepiMsenek, valamint a trauma-narrativumokkal valo Joglalkozasnak A cikk mtisodik reszeben htirom eset kernl bemutatasra, amelyek menekiilt taborban vegzett teraptas munkab61 szarmaznak Az esetek kinztist atelt menekiilt n5k elmenyvi lagat es a terapitijuksajatossagat reszletezik. Kozos elem mindhtirom esetben az identittis, a test, a kotodes es a szexualitas osszejiiggesei. Ku!csszc:'.·.;;k: ldnzas identitas - test - kotodb szexualitds A KlNZtis TRAUMA ELMENYE, KOVETKEzMENYEI ES TERA..PIAJA
A kinzassal az elkovetOk az egyen testi-Ielki jolle tenek megtOreset probaljak elemi annak erdekeben, hogy az aldozat tehetetien, ketsegbeesett es meg ahizott pozicioba keriiljon, es feladja ertekeit, hi tet, valamint identitasat. A kinzas h~nyegehez tarto zik, hogy intruziv tenneszetenel fogva a "szemelyi seg magjat" renditi meg (Rauchfleisch 1996), es az ember legprivatabb, legintimebb es serthetetlennek gondolt reszeibe hatol be pszichesen es fizikailag egyarant (Vifiar 2005). Hat:isara deperszonalizacios es disszociativ elm6nyek alakulhatnak ki, melyek nem csak a kinzas epizodjara korlatozodnak. Meg felelo feldolgozas hianyaban meg hosszan elhu.zod hatnak, hozzajarulnak a kinzast koveto tiinetkepzes hez, es olyan mentalis szeteseshez es osszeomlas hoz vezcthetnek, amely meghaladja az ember felfo go- es tiirokepesseget. A kinzas tapasztalatainak fel foghatadansaga szinten osszefiigg a derealizacio es deperszonaliz:icio kialakulasaval. A kfnzas olyan trauma, amit ember okoz az em bertirsanak, celzatosan, modszeresen, gyakran elore eltervezett modon. Interperszonalis es szlindekos jel
4
lege miatt seriil az alapveto bizalom, a kotodcs cis az intimit:is. Sulyos kovetkezmenyekkel jar az elkove to attitiidjenek intemalizalasa a tlitelo reszerol; az ag resszor altaI sulykolt enkep melyen bevesOdik a tlil elo pszichejebe es testebe (Hennan 2003). A kinzas az aldozatot slilyos regressziv helyzetbe hozza, aminek hatasara korabbi eretlen elharito me chanizmusokhoz ter vissza a realitashoz val6 alkal mazkodas erdekeben (hasitas, primitiv idealiz:icio, projektiv identifikacio, tagadas). A sziirrealisan meg valtozott valosag helyzeteben azonban a korai elha rito mechanizmusok sem feltetleniil segitenek a rul eiesben, illetve jelentos szerepet jatszanak a kesobbi tiinetkepzesben (Hardi 2008). Az alarendelodes, psziches osszeomias, aldozatta valas es a kinzok attitiidjenek intemalizalasa a sze melyiseg es az onbecsQ1es serQ1esehez vezetnek, amelynek kovetkezteben egy ugynevezett helyettes identitas alakulhat ki (Oravecz 2004). A megvalto zott identit:is jellemz6i a szegyen, a megala.zottsag, es a megbelyegzetts6g erzese, valamint az alacsony onertekeIes.
Pszichotenipia 2012, © MentalPort Kft. 21. evf. 1. Sz8m, 4-11
PSZICHOTERA.PlA·
sulyos hatassal van a tcsti identitasra, Az 6ujAt teste onmaga ellen fordul, gyakran el valik, es hatasara romba dolnek a serthetet gycrmckkori omnipotens fantaziai. A testi faj uz, ami rakenyszeriti az embert arra, hogy fel Clt()sa,~at, tartasat es"fragment
21.
EVFOLYAM
I.
SZAM
2012.
ra bekovetkezo psziches seriileseknck hat f6
tet kiiloniti el: erzelemszabalyozas, tudat, oncszlcl6s
(ez a dimenzi6 felel meg az identit
elkoveto eszleIese, emberi kapcsolatok es jelentes
rendszerek. Somnier es munkatarsai (1992) alapjim
a kinzastUlelok jellemzo pszicbes tUnetei a kovetke
zok: alvaszavar gyakori remalmokkal, affektiv tiine
tek (kr6nikus szorongas, depresszi6), kognitiv karo
sodas (mem6ria-deficit, figyelemzavar) es az entudat
zavara (Somnier, Genetke 1986). Fontos vegtil ki
emelni a diagnosztikat ilIetoen, hogy milyen probte
makat vet fel a kinzas kovetkezmenyeinek kizar6lag
medikaUs szempontU elemezese, valamint az aldozat
patologizalasa. Hiszen a kfnzas az elkoveto Uirsada
lorn, a civilizaci6 zavara, egy "lathatatlan patoI6gia",
mely az ember tenyeget es a szorosan hozzatartoz6
szocialis rendszereket rombolja szet (Vifiar 2005).
Ennek megfeleloen val6jaban nem a tUtelo beteg, ha
nem az atrocit
szemelyek es kozossegek.
A szexualis kinzas egy olyan kiilonleges kateg6 ria, melyet a massziv pszicbes traumakr61 sz616 ko rabbi beszamol6k kiilon nem tematizaltak. A szexua lis kinzas specifikuma, hogy mindig erinti az aldozat nemiseget, reproduktiv kepesseget, valamint test fe letti kontrolljat es onrendelkezeset (Lunde, Ortmann 1992). A szexualis er6szak kovetkezmenyei kozott elkiilonithetok a fizikai es lelki zavarok illetve a sze xualis problemak (Lunde, Ortmann 1992). A pszi chol6giai zavarok koze sorolbat6 a szexUlilis ero szak gyakori ujraelese bizonyos ingerck hatasara vagy alomban; a sajat test elutasitasa vagy undora; felelem es szorongas a szexualitassal kapcsolatosan; aszexualit
www.pszichoterapia.hu
sze·
KRO(,
HARm' A KiNZAs ELMENYE MENEKULT NOKNEL
kutatok (Liebling-Kalifani es mtsai 2008) az "iden titas dekonstrukci6ja" fogalmat alkottak meg alter natfv konstrukci6nak, mely szorosan kapcsol6dik a konibban emlitett kfnzas szindroma specifikuma hoz (Sommer, Genefke 1986). A szexualis eroszak a test es a Ielek legintimebb reszeit erinti, a szegyen, a megalAzottsag es /1. felelem gyakran az elete vege ig kiseri az aldozatot. A szexualis eroszakot koveto en a leggyakrabban a szexualis aktivitas csokkene serol szamolnak be a vizsgalatok eredmenyei (ide zi Arcel 2002), azonban a szexualis eletben bekovet kezett valtozasok n~m egyformak, vannak kutatasok, amelyek intenzivebb szexmilis aktivitast is talaltak a tiilelo nok egy koreben (Burgess, Holmstrom] 979, Shapiro, Schwarz 1997). A szexualis eroszak termeszetenel fogva maga ban hordozza a "biinreszesseg" teves gondolatat, gyakran meg a legeroszakosabb esetekben is hibas nak es felelosnek erzik magukat a megeroszakolt nok, es nehezen szabadulnak a biintudat kinz6 er zesetol (Arcel es mtsai 1995). A traumatizaci6t es a biintudatot felerositi a komyezet elutasit6 es ig nora16 attitiidje, mely fOleg a patriarcbalis es a sze
xet tabukent kezelO tarsadalmakra jellemzo. A sze xualis eroszak feldolgozasaban es a gy6gyulas fo lyamataban is meghataroz6 szerepet jatszik a szo cialis komyezet. A kinzaslu[ellJk terapitija integrativ szemlele tet kovetel figyelembe veve a kinzas szeleskorii es komplex kovetkezmenyeit. A hatekony terapias for mak ennek megfeleloen tobb teriiletet erintenek: megcelozzak a szerteagaz6 tiinetek csokkenteset, egy koherens traurna-narrativa kidolgozasat (beleert ve a test-narrativumokkal va16 foglalkozast), a biz tonsag, az ertelem, a bizalom, az intimitas, az identi tas es az onbecsiiles helyreallitasat, valamint a biin tudat es a szegyen atdolgozasat. Elengedhetetlen a terapeuta tamogat6, elfogad6, empatikus es megfe leloen hangolt hozzaallasa; a bizalomteljes kapcsolat kialakitasa a kinzastiilelok terapiajanak egyik sarok kove (Kinzie 2001). Ennek megfeleloen kittintetett szerepetjatszik az interszubjektivitas (Csabai 2007). MenekiiltJmigrans paciens eseten jelentos renyezo az interkulturalis erzekenyseg es a megertes, valamint a tagabb politikailkulturalislszocialis kontextus figye lembevetele.
HAROM KtNZAsT TlJLltLT MENEKOLT NO ESETE
I
A tovabbiakban harom eset bemutatasa kovetkezik,
melyek menekiilt+..aborban vcgzctt terapi
segbOl szarmaznak. A szerzok a "Cordelia Alapit
vany a Szervezett Eroszak Aldozataiert" terapeutai
kent magyarorszagi menekiilttaborokban dolgoznak.
Az esetekben kozos, hogy a harom no menekiiltkent
erkezett Magyarorszagra, kinzast vagy egyeb em
bertelen banasm6dot elt at a szarmazasi orszagaban,
valamint egyeb gyermekkori kapcsolati traumakat.
Ennek hatasara mindharom szemely eseteben pszi
cMs- es szemelyisegzavarok figyelhetok meg: valto
zatos es szamtalan pszichoszomatikus tiinettol szen
vcdnek, identitas- es kapesolati zavarok jellemzok nijuk. Szupportiv, belatas-orientalt terapiaban re szesiiltek, melynek idotartama 12-24 h6nap volt. Az esetek leirasanak kozeppontjaban a test, a szexuali tas, az identitas es a kOtOdes all. Az anonimitas mcg 6rzcsc erdekeben megva]toztattuk a neveket.
I
Neema Neema 37 eves etiop n6, egyedUI erkezett Magyar orszagra. 12 evesen, a helyi tradici6knak megfelelo en, akarata ellenere csonldtottAk a nemi szervet. El beszelese alapjan edesanyja lefogta, befogta a sza jet, es igy hajtotUik vegre rajta a miiveletet, amely
6
sok fajdalommal jeirt, es hatasara nem kepes szexu a:lis izgahnat att~lni. Sziileihez hasonl6an fiatal fel nottkent elkezdctt az ellenzcki politikai mozgalom ban tevekcnykedni. 26 evesen, az iskoIab61 hazafeIe tartva a hclyi rendorok beparancsoltak a rendorors re, abol bczartak es negy rendor megeroszakolta. Az eset elott sziiz volt, es hatasara teherbe esett, fiugyer meket sziilt. Egy evvel kesobb az otthonaban meg tamadtak a keriileti rendorok, megvertek es elvittek ot es fiu testvercii, Kisbabajat es hUgat otthagytak a hAzban. A rcndorsegen val1attak es megfenyegcttek, de nem bantottak fizikailag. Meg aznap kiengedtek, de nem tcrhc!ett vissza az otthonaba, onnant61 kezd ve bujdosott es folyamatos fenyegetcttscgbcn elt. Ezt kovetoen elmcnekiilt az orszagb61, az6ta a csabldja r61 es a kisfiar61 nines informaci6ja. A fizikai bantalmazas nyomai fennmaradtak a ha tan es mindkct tcrden. A tortentek utan folyamato san alvaszavarral, depresszi6s tUnetegyUttessel kiiz dott. Rendszeresen remalmai voltak a bantalmazas r6l illetve a sziileirol, hogy veszelyben vannak. Leg gyakoribb testi tUnete az intenzfv fejfajas es sz6dUles volt. Alkalmazkodasi k6pessege, 61etvezetese erasen beszUkiilt, koncentrAcios es memoriazavart61 szcn vedett. Minden teren meglehet6sen felvilagosulat lannak bizonyult, mentalizacios kepcssegc gyengc volt. Beszamoloi tartalmaztak erzelmekre utal6 ki
PSZICHOTERApIA •
'ezeseket, de gyakori volt az erzelemmentes kom munikaci6, hiszen az elettapasztalatai erre tanitottak. A befogad6 allomason tart6zkod6 egyedi.ila1l6 eti6p . fiUkkalj6 kapcsolatot apolt, "anyjukkent" gondosko dott r6luk, kOtodott hozzajuk. Sziilei es fia irant al kalmankent kifejezte fokQ,Zott aggodalmat, kotOde se azonban eroteljese~ ambivalens volt. Megjelcne se apolt es csinos, es Magyarorszagon tobb ferfival is kapcsolatba kerlilt. A tabori apol6no ertesitett sze xualis uton tetjedo betegsegerol (herpesz) es tobb abortuszr61, melyetMagyarorszagon vegeztek; a ta bor szemelyzete promiszkuis magatartassal vadol ta Neemat. A terapiaban szegyenlosen "bevallotta", hogy volt egy szexualis kapcsolata Magyarorszagon, de bizonygatta, hogy mar vege es semmi oromOt nem okoz neki a szexualis egyiittlet. Feltetelezheto en a szeretet es a gondoskodas iranti vagya vezette a ferfiak katjaba uj otthonaban, akik azonban szexua lis egyilttletet vartak el tole, es nem elegitettek ki a lelki megtartas (holding) iranti sziiksegletet. Terapi ajaban kiemelt szerepet kapott az erzeseinek megfo galmazasa es az azokra, valaOOnt az elettortenetere val6 refiektaias; tovabba az onazonossag, az onerte keles es az onbizalom fejlesztese; valarnint az embe rekben val6 bizalom megalapozasa, melynek fontos tere volt a terapias kapcsolat. Az iilesekre rendszere sen jart, kepesse valt megnyilni, de az erzebni tavol sagtartas nem sziint meg teljesen. Tizennyolc h6nap ja folyt a terapiaja, arnikor megelegelte a menekiilt ugyi eljaras viszontagsagait es minden elozetes er tesites es bUcsUzkodas nelkiil eltiint ket eti6p honfi tarsaval egyiitt. Tovabbmenekiiltek Nyugat-Eur6pa ba egy jobb sors remenyeben.
Fatima Fatima 32 eves roma szarmazasu koszov6i no, feIjevel es harom iskolaskom gyermekevel erkezett Magyar orszagra. Edesanyja Nemetorszagba menekiilt, ami kor Fatima 15 eves volt. Fatima kishligat magaval vit te, Fatimat azonban otthon hagyta, azzal az iiIiiggyel, hogy ugyis feIjhez megy az udvarl6jahoz. Az igerete ellenere az edesanyja sosem tert vissza, csak Nemet orszagban talalkoztak ujra evekkel kesobb, arnikor Fatima a feIjevel es a gyermekeivel elmenekiilt Ko szov6b61. 23 evesen mar tUlelte a delszhlv es koszo v6i habom borzalmait. A babomt kl5vetoen alban ferfi ak ejszaka megtimadtak ot es a csaladjat otthonukban. A feIjet megvertek, es kest szoritottak a nyakahoz. Fa timat a fetje szeme lattara levetkoztettek, megvertek es megeroszakoltak az alarcos ferfiak. Fatima az ero szak alatt disszociativ allapotba kerUlt, a feIje besza-
21.
EVFOLYAM
1. SZAM 2012,
FEIlIWAlt
mo16ja szerint "ugy mozgattak es dobaltak a fcrfiak ot, mint egy babut", Kozben azt sulykoltak a ferjenck, hogy Fatima till szep hozza. A gyerekek is jelen voltak a tarnadas alatt, de oket nem bantottak a ferfiak. A leg idosebb fill akkor ot eves volt es mar fel tudta fogni az esemenyek jelentoseget; az6ta "poszttraurnas beszed zavarban" szenved, arnely leginkabb klonot6nusos da dogasra hasonlit: nehezen, gorcsosen tudja csak elkez deni a beszedet, a legzes eroteljesen galolt, es egysze rii motoros tic tarsul az igyekezetehez. A traurnatikus esetet kovetoen par nap mulva ujra visszatertek a ko rabbi elkovetok es ujra nitarnadtak Fatima feIjere ko vetelve, hogy hagyja el a feleseget. Ezutan dontOttek ugy, hogy elhagyjak az orszagot, es Nemetorszagba menekiiltek. Nemetorszagban a feIj munkat vaIlalt, a gyerekek iskolaba jartak es megtanultak nemerul, Fa tima azonban otthon maradt es sok psziches es szoma tikus problemaval kUzdott. Orvosr6l orvosra j:irt, am bulans pszichiatriai kezelesben is reszesiilt. Depresz szi6val, PTSD-vel, panik zavarral diagnosztizaltak, pszichofarrnakonokat szedett rendszeresen. Gyakran gyotorte sulyos OOgren, allergias reakci6kr6l es ek cemar61 szamolt be. A ketsegbeeses annyira elhatal masodott rajta, hogy ongyilkossagot is megkiserelt. Psziches allapota miatt petevezetek-lekoteses muteten ment keresztiil, feIjcnek csak ut6lag mondta el, aIdt ez nagyon elkeseritett. Ezutan sulyosan megromlott a neOO eletiik, ami a szexualis eroszak 6ta valt labilissa. Muzulman vallasuk miatt soscm beszeltek az esetrol, csak ,,rnetaforu" alkalmazasaval erintik a temat. Ret tegett, hogy a feIje ot hibaztatja a tortentekert, fOleg azert, hogy egy bizonyos ponton - disszociativ alla potaban, illetvc azt kl5vetoen - nem volt kepes ellenal last tanusitani. 6 maga is biintudatot erzctt a nemi ero szak OOatt, illctve az infertilizaci6s mutct miatt, es ar rol fantlizialt, hogy "visszacsinalja a mutetet". Fanta ziaiban az is megjelent, hogy ujabb gyermekvallalas sal megoldOdnanak a ferjcvcl valo parkapcsolati prob lemak. Eroteijesen vagyott meleg es intim testi kap csolatra a ferjevel, aki allitlisa szcrint evek ota nem ert hozza. Gycrmcknevelesi problemakkal kUzdott, fOleg a serdiilo lanyaval voltak nehezsegci, aki kozclcdctt ahhoz az clctkorhoz, mint arnennyi Fatima volt, arni kor az anyja clhagyta. Fatima elso talalkozasunkkor rcndkiviil zavart volt, inkoherens modon bcszclt sz8.rnOS fizikai es psziches panaszrol: fenyerzekcnyscg, migren, hanyinger, szo rongas, ingerlekenyseg gyl5tl5rtc. Miutan bizalmaba fogadta a pszichologusat, es megtapasztalta, hogy .,el tudja visclni a sok tcsti tOnctet", be latta, hogy valo di problemaja a ncmi eroszak traumaja. A terapia cls6 idoszakaban rcndkiviillabilis volt, aligjl5tt ki az elaO tetitett szobab6l, kl5nnyen feszUlt es agresszfv lett. Fcj-, .
www.pszichoterapia.hu
KlUX) ~.. HARDt· A
KiN7AS flLM(lNYE MENEKOLT N()KN(;L
flljasokm panaszkodott, cs keptelen volt c1bl.tni anya kent a szcrepct. Fcrje klscrtc ki azokban a ritka esctck ben, amikor kimcrcszkedett a szobajilboJ. Allando fc lelcmbcn cIt a befogado allomason lako albanok mi aU es a gyermckcit scm engedte szabadon jatszani a tabor teIillcten. TerapiajabaI! kiemelt szercpet kapott a bizalom es az onbecs'files helyreallitllsa, a szegyen erzet atdolgozAsa, az elettorteneti narrativa kialakitA sa, es a traumatikus elmenyek feldolgozasa. Terapias kapcsolatunk gyorsan elmelylilt miutAn attortiik a fi zikai tiinetek "gatjat";-eloterbe keIilltek a pozitiv at teteli es viszontatteteli erzesek. Folyamatosan tudato sitani kellett magamban a rulinvolvalodas veszelyet, es igyekeztem atalakitani Fatimanal az idealizAlast es a megmento atteteli fantaziakat SikeIillt realis szint re hozni a kapcsolatot, hatllsara autentikus bizalom es kolcsonos tiszteiet alakult ki kozottilnk. Rendszeres pszichoterapia es gyogyszeres kezeIes mellett enyhiil tek a psziches tiinetei, szocialis izolacioja csokkent, koherensebben kezdett el beszelni, kifejezetten nagy igenye lett az erzelmek es az elmenyek megosztasara. Kiegyensidyozottabba es magabiztosabba valt a visel kedese, onmekeIese realis szintet ert el. Megjelenese vel is lathatoan elkezdett foglalkozni, kiilsejet atvara zsolta csinos nove. Egy evvel a terapia kezdete utan mar kepesse vaJt onfeledten oIiilni es nevetni, szamos szocialis kapcsolata lett a taborban (a koszovoi alba nokat azonban tovabbra is keriilte), es szinte atvette a csaladf'6i szerepet azzal, hogy dolgozott es szervezte a csal
tima'
8
Amara Amara 31 eves palesztin no, Gazab61 menekult Ma gyarorszagra ket kisfiaval es ferjevel. Masfel eves koraban az edesanyja elbagyta az apjat es a cseese mokoru fiu testveret. Apja par ev mulva ujrahazaso dott, es onnantol kezdve az elete atalakult a klasz szikus Hamupipoke tOrtenet horrorisztikus valtoza tava. A mostohaanyja es az edesapja bezarva tar tottak egy fires szobaban, ok hataroztak meg, hogy mikor mehet ki we-re, egy res en keresztiil adtak neki enni, dolgoztattak a haztart:isban, es szamos egyeb modon is megalaztak, bantalmaztak. Visel kedesiik teljesen inkonzekvens volt, Amara sosem tudta, hogy mivel erheti el a megeMgedettsegii ket, illetve mivel haragitja magara fogvatart6it, es ezert folyton igyekezett megfelelni nekik. A vere seket gyakran az apja es a mostohaanyja altaI elme selt tOrtenetek el5ztek meg, melyekben a fOszerep 15 "rossz kislany" Amara volt. Edesanyja sosem hi togatta Amarat, es ujrahazasodott. 18 eves koraban anyai nagyapja segitsegevel kiszabadult a fogsag b61, a nagyapja hazassagot szervezett meg a szama ra, es hozzaadta Amarat egy beduinhoz, Ahmedhez. Ahmeddel harom fiu gyermekfik sziiletett, azonban a legidosebbik bet evesen egy civileket ert bomba tamadas soran meghalt. Amara sok zavart elt at az anyasag korai idoszakaban, gyermekeinek a sirasa rettento szorongassal es tehetetlenseggel tolWtte el. Rendszeresen elOfordult, hogy a frusztraci6jat nem tudta tovabb kezelni es er5szakkal pr6balta lees en desesiteni a eseesemoket, megr
I
It cs tehetetlennek erezte magat a ferjevel szem , Legf6bb vagya, hogy elismerjek es szeressek amit leginkabb a ferjetol var eL Fo pszichoszo 'kus runetei a szekrekedes, az alhasi fajdalmak a fejf
umas identitas atalakftasara. A terapias ""ali'.. . ~.V".~ tunk viharos volt, Amara atteteli erzeseiben gYllk. ran kifejezte inintam erzett haragjat, amiert nem va gyok kepes "meggy6gyitani" ot, foleg ami a ferje vel val6 kapcsolatat erinti, A terapia egyik to ele me a mentalizalas elosegitese lett, amely a terapi as kapcsolat bonyolult atteteli-viszontatteteli me chanizmusain kereszrul zajlott. Tiz h6nappal a te rapia megkezdese utan kidernlt, hogy teherbe esett, amelyhez rendkiviil ambivalensen viszonyult. Egy reszt megjelent mar a fantaziaiban, hogy egy ujabb gyermekkel a ferje kedv6ben jarna, esetleg megol dana parkapcsolati probh~maikat, azonban rettegett aMI, hogy ujra eluralkodik rajta anyakent a tehetet lenseg es az agresszi6. Elojottek sajat anyjaval kap csolatos erzesei es mely fajdalma, hogy edesanyja intenziv igyekezete ellenere sem erdeklodott iranta, unokaira sem volt kivancsi. Amara mindig magara maradt anyasagaban, edesanyja vagy ferje tamoga tasara nem szamithatott. Egy Mnappal a terhesseg megallapitasat kovetoen a fcrje dontese alapjan ki kOltoztek a taborb61, ami a terapia veget jelentette. Az utols6 iitesre magaval hozta a magzatjanak uIt rahang kepet, amit felve, de izgatottan megmuta tott. Hat Mnap mulva egeszscges kislanyt hozott a vilagra.
KONKLUZIO
A kinzas traumaja komplex es hosszantart6 ko vetkezmenyekkel jar; a tUlelok szemelyes identi tasa, kapcsolatai es mindennapi miikOdesiik is za vart szenved. Az esetismertetesek mindharom ala nya gyermekkori kapesolati traumakat elt at, poli tikai/etnikai hatterii eroszakot, valamint a menekiilt lethez kapcsol6d6 viszontagsagokat es megpr6baJ tatasokat. A szerteagaz6 pszicbes tiinetek mellett kozponti jelentosegil a harom no eseteben az iden titas, a testi identitas, a szexualitas es a kotodes za vara. Eagle (2007) modelljet aiapul veve megalla pithat6 a kotodes- es szexualitas-rendszer integra Jatlansaga, ami visszavezetheto - a fenti esetekben is - korai kapesolati zavarokra, kesobbi traumatikus elmenyekre, valamint a hozzajuk kapcsol6d6 fan taziakra, vagyakra, elharftasokra. Mindharom eset ben meghataroz6 szerepet jatszott a tenipias kap csolat sajatos dinamik
zoen ujrajatsz6dik a tenipiaban is. A trauma-tent pia soran kialakul6 viszontatteteli erzesek szin ten meghataroz6k, a tcrapeuta a borzalmak tanuja kent atelhet szamos megterhelo erzest, ami a tra uma "ragalyos" termeszetehez tartozik, es ma sod lagos (vikariaI6) traumatizaci6hoz vezethet. A viszontatteteli erzesek szeles spektrumot fednek Ie. Wilson es Lindy (1994) a trauma-terapiaban elMor dul6 viszontattetelt k6t nagy csoportra osztjak: I. tf pusu elkeiiilo viszontattetelt es II. tipusu tul-invol vaH viszontattetelt kiilonitenek el a szerzok. A fentiek f6nyeben levonhat6 a kovetkcztetes, hogy a PTSD kateg6riaja onmagaban nem fedi Ie a kinzastUlelok elmenyvilaganak osszetettseget, hi szen - ahogy az ismertetett esetekbOl is lathattuk - a bizalom, a szelf-idcntitas, a testiseg es a kOtOdes sc rilIese jclentos szerepet jatszik a tUlClok pszichopa tol6giajaban. Ehhez hozzaad6dnak a szexuaIis jclle gil kinzas es eroszak sajatos - intimitast es nemiseget erinto - hatasai. Kovetkczmenykepp olyan atfog6bb diagnosztikus megkozelitesre van sziikseg a kinzas tUIClok esetcben, amely nagy hangsiilyt fektet azok ra a valtozasokra, melyek a szclf, szclf-test es szclf masik dimenzi6it is erintik (p61daul komplex PTSD).
www.pszichoterapia.hu
9
Kl!.o(J-
HARm· A
KfNzAs
ELMENYE MENEKULT NOKN.EL KITEKINTES
Az aJland6 belso kiizdelem legyozesere a terapeutanak a trauma-tenipia soran fontos ujra tudatositani es foglalkozni sajat traumatikus elmenyeive1, az elethez val6 alapveto viszonyulasaval es a vilagba vetett hitevel, hogy kepes' legyen megbirk6zni a terapia altaI kivaltott intenziv erzelmekkel es gondolatokkal. Elengedhetetlen resze akinzastUIelokkel valo foglalkozasnak a szupervizio es a terapias szerzOdes. A menekiilt tUIelokkel va16 tenipias munka szamara tovabbi kihfvast jelent a menekiilt-lethez tartoz6
tObblet-traumakjelenlete (tobbszOros gyasz, gyoker vesztes, a menekiiltiigyi eljaras viszontagsagai es az integraci6 nehezsegei), melyek a terapi
THE EXPERIENCE OF TORTURE AMONG REFUGEE WOMEN The aim oftorture is to cause severe pain and suffering in order to undermine the values, beli¢ and self concept ofthe victim. The specialists have developed various diagnostic categories to describe the multi faceted sequel of torture: survival syndrome, torture syndrome, complex posttraumatic stress disorder. A common feature ofthese syndromes is the emphasis ofidentity changes as a result ofdramatisation, which is a particular goal ofthe perpetrators. The experienced physical pain and bodily reactions contribute greatly to the psychological consequences oftorture. The psychological pressure and physical pain together force the victim into a submissive and regresSive position, leading to the fragmentation ofpersonality, and caus ing long-lasting shame, humiliation andfear among survivors. The therapy oftorture survivors involves the reconstruction oftrust, intimacy, attachment and identity, and the formation ofa new trauma narrative. The secondpart ofthe article presents the case ofthree tortured women refugees and their therapies. The case studies stem from therapeutic work in Hungarian refugee shelters, and they present the reality and common features offemale torture survivors. The relationship between torture, identity, body identity, attachment and sexuality is a central focus ofall three cases. Key words: torture - identity body - attachment - sexuality
Hivatkozott irodalom Arcel T. L. (2002): Sexual torture: StilI a hidden problem. Torture, 12:3-4. Arcel T. L., Folnegovic-Smalc v., Kozaric-Kovacic D., Marusic A. szerk. (1995): Psychosocial help to war victims: Women refugees and their families. Copenhagen, International Rehabilitation Council for Torture Victims (IRCT). Avigad, J., Rahimi, Z. (2004): Impact of rape on the family. In Peel, M. szerk.: Rape as a method oftorture. London, Medical Foundation for the Care of Victims of Torture, 119 132. Bower, Jr, R. D., Pahl, L., Bernstein, M. A. (2004): Case presentation of a tattoo-mutilated, Bosnia torture survivor: Utilising a community-based multi-disciplinary treatment network model. Journal on Rehabilitation for Torture Victims and Prevention of Torture, 14:16-22. Burgess, A. W., Holmstrom, L. L. (1979): Rape: Sexual disruption and recovery. American Journal of Orthopsychiatry,49:648-657. Chodoff. P. (1963): Late effects of the concentration camp syndrome. Archives of General Psychiatry, 8:323-342. CbodotT, P. (1969): Depression and guilt among concentration camp survivors: comments of a survivor, Existential Psychology, 7:19-26. Csabai M. (2007): TIlnetvandorhis. A hiszterhit61 a kr6nikus f8radtsAgig. Budapest, J6szOveg Mfihely.
10
Eagle, M. N. (2007): Attachment and sexuality. In Diamond, D., Blatt, S. I, Lichtenberg, J. szerk.: Attachmcnt and scxuality. Hillsdale, NJ, Analytic Press, 27-50. Eitinger, L. (1961): Pathology of the concentration camp syndrome. Archives of General Psychiatry, 5:371-379. Hardi L. (2008): Menektllok pszichoterapias es pszichoszocialis segitese. Psychiatria Hungarica, 23:255-259. Herman, J. (2003): Trauma es gy6gyulas. Budapest, Hatter Kiad6 Kave Kiad6 NANE EgyesUlet. Kinzie, 1. D. (2001): Cross cultural treatment ofPTSD. In: Wilson, J. p" Friedman, M. J., Lindy, J. D. szerk.: Treating psychological trauma and PTSD. New York, Guilford. 255-277. Kristeva, J. (1980): Pouvoirs de I'horreur. Paris, Seuil. Krystal, H. szerk. (1968): Massive psychic trauma, New York, International Universities Press. Liebling-Kalifani, H., Ojiambo-Ochicng, R., Marshall, A., Were-Oguttu, 1., Musisi, S., Kinyanda, E. (2008): Violence against women in Northern Upnda: The neglected health consequences of war. Journal oflnccmational Women's Studies, 9:] 74·] 92. . Lont!ar, M., Medved, Psychological 1995 war in Croatian Medical Lunde, I., and the treatment of its
PSZICHOTERAPIA'
consequences. Current treatments approaches. Cambridge, Cambridge University Press, 310-29. Niederland, W. G. (1968): Clinical observations on the "survivor syndrome": symposium on psychic traumatization through social catastrophe. International Journal of Psycho Analysis, 49:313-315. Oravecz R. (2004): A gyermekJwri szexualis abuzus kezehSse es kovetkezmenyei. Addifd'oI6gia, 4:498-514. Rauchfieisch, V. (1996): Allgegenwart der Gewalt. 2. kiadas, Gottingen, Vandenhoek und Ruprecht. Scarry, E. (1985): The body in pain: the making and unmaking ofthe world. New York, Oxford University Press. Shapiro, B. L., SchwarZ';-J. C. (l997): Date rape: Its relationship to trauma symptoms and sexual self-esteem. Journal of Interpersonal Violence, 12:407-419. Sornnier, F. E., Genefke, I. K. (1986): Psychotherapy for victims oftorture. British Journal of Psychiatry, 149:323 329.
21.
EVFOLYAM
1. SZAM 2012.
FIlBRUAR
Sornnier, F. E., Vesti, Kastrup, M., Genefke, I. K. (1992): Psychosocial consequences of torture: Current knowledge and evidence. In Basuglu, M., szerk.: Torture and its consequences. Current treatments approaches. Cambridge, Cambridge University Press, 56-71. Vifiar, M. N. (2005): The specificity oftorture as trauma: The human wilderness when words fail. International Journal of Psychoanalysis, 86:311-333. Wilson, J. P., Lindy, J. D. (1994): Countertransference in the treatment of PTSD. New York, Guilford.
A szerziik elerhetiisege: Kroo Adrienn
[email protected] Hardi Lilla
[email protected] Cordelia Alapitvany a Szervezett EroszakAldozataiert 1136 Budapest, Balzac u. 37.
A Pszichoterapia szakfoly6irat 2012. evi el6fizetesi dijai: Maganel6fizet6k drja: 8.500,- Ft KozOleti el6fizet6k dija: 10.500,- Ft. Az osszegek tartalmazzak az AFA-t. A foly6irat el6fizet6i kedvezmenyesen vehetnek reszt a Pszichoterapia foly6iratkonferenciajan Tovabbi informaci6k: www.pszichoterapia.hu/konferencia/
EI6fizetesi adatok megujitasa: http://www.pszichoterapia.hu/elofizetes/ Az el6fizetesi dljat a MentalPort Kft. 10700440-25769504-52000001 bankszamlaszaman lehet rendezni, atutali~ssal. A befizetes utan minden esetben kOldOnk szamlat.
Kiss Emese
szerkeszt6seg; titkar
www.pszichoterapia.hu
