Pszichoszomatikus megbetegedések
Dr.Lászlóffy Marianna 2016.04.13. ÁNTSZ OTH MFF
A halmozott rizikótényezővel élő emberek száma az elmúlt évtizedekben jelentősen megnőtt. A stressz gyakorlatilag állandósult a mindennapjainkban A különböző betegségek kialakulásában a genetikai hajlam,az életmódi hatások (káros szenvedélyek),a környezeti és munkahelyi ártalmak hatása vitathatatlan. Az egyik orvosi álláspont szerint minden betegség pszichoszomatikus, ugyanis minden betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a biológiai okok mellett pszichés, szociális tényezők is (Csabai Márta)
Egyes felmérések szerint minden 10. dolgozó volt már depresszió miatt távol a munkájától. Az egyik ( Mori) felmérésbe 7000 embert vontak be (Nagy-Británia, Németország, Olaszország, Dánia,Törökország,Spanyolország és Franciaország). Az eredményeket 2012-ben közölték. Eszerint 20 %-nál állapítottak meg addigi élete során valamikor depressziót. Nagy-Britániában-26% Olaszországban – 12% A legtöbben Németországban,Dániában és Nagy-Britániában voltak keresőképtelen állományban (61-60-58%). Átlagosan 36 napot (41-23nap) Legkevesebben Törökországban-26% Minden 4.nem mondta meg az okot,minden 3. úgy gondolta,hogy veszélybe kerül az állása.
Pszichoszomatika - a kifejezés a lélek és test egységére utal,a test-lélek határainak tudománya. A kifejezést Heinroth használta először 1818-ban Dr. Selye János professzor szerint stressz minden olyan tényező, mely alkalmas megbontani egy ember testi, lelki egyensúlyát. A stressz zavar kialakulásában egy vagy több életesemény oki befolyással bír,direkt összefüggés mutatható ki ok és okozat között. A kényszerű életmód változási események (másik országba áttelepülés- migráció,külföldi munkavégzés, tárgyvesztés stb.) illetve a különböző szociális rizikó-szituációk (szociális izoláció, munkahelyi konfliktusok) pszichés vagy pszichoszomatikus megbetegedés kialakulásához vezethetnek. A pszichoszociális traumák súlyossága és következményei eltérőek lehetnek,de mindig az egyén és a környezet (privát és/vagy munkahelyi kapcsolat,valós vagy vét sérelmek…) konfliktusáról van szó.
A pszichés stressz bizonyítottan rontja a szervezet védekezőképességét, tehát közvetve, vagy közvetlenül, de a lelki problémák testi megbetegedéshez vezethetnek. Az hogy ki mennyire szomatizál (fordít pszichés konfliktusokat testi tünetekké) nagy egyéni különbségeket mutat. Pszichoszomatikus betegségeknek azokat a betegségeket nevezzük, amelyek - bár szervi betegségek-, de kialakulásában rendkívül nagy szerepet játszik a lelkiállapot. Franz Alexander -aki szerint alapvetően minden betegség pszichoszomatikus -1950-ben írta le a hét „szent betegséget”(ismert testi betegségek,melyekre a pszichés tényezők szerepe jellemző):
gyomor és nyombélfekély asthma bronchiále rheumatoid arthritis neurodermatitis esszenciális hypertonia hyperthyreosis colitis ulcerosa
Pszichoszomatikus betegség A keletkezés mechanizmusa szerint : konverziós tünetképzés - a betegben valamilyen lelki konfliktus keletkezik, melynek feloldási kísérlete gyanánt szimbólum jellegű tünet jön létre (bénulások, hányás, fájdalmak és érzékszervi funkciózavarok: vakság, süketség..) funkcionális szindrómák-szervneurózisok- (tünetegyüttesek) - a beteg diffúz, több szervet érintő, össze nem illő panaszokkal jelentkezik, melyek hátterében organikus eredetet feltárni általában nem lehet,komoly szervi baj nincs. pszichoszomatózisok- betegségek amelyekben már jelentős szervi elváltozások vannak ( hét „szent” betegség,az-az a szűkebb értelemben vett pszichoszomatikus betegségek)
Néhány gyakori pszichoszomatikus betegség :
Inszomnia,szomatizációs zavar Fibromyalgia Tinnitus Krónikus nem bakteriális prostatitis Szexuális diszfunkciók Kardiovaszkuláris betegségek:magas vérnyomás, szívtáji fájdalmak Gyomor-bélrendszer : gyomor- és nyombél fekély,IBS,reflux… Evés és testképzavarok:anorexia, bulimia Nőgyógyászati betegségek:premenstruális tünetcsoport, meddőség Bőrgyógyászati betegségek :övsömör Légzőrendszer betegségei :köhögés, asthma bronchiale Fejfájások tensiós fejfájás, migrén
Szomatizációs tünetek (vizsgálatokkal eltérés nem mutatható ki) fájdalom tünetek: hasi fájdalom,hátfájás, izomfájdalom, végtagfájdalom, mellkasi fájdalom, menstruáció… emésztéssel kapcsolatos panaszok: hányinger, hányás, hasmenés, számos étellel kapcsolatos intolerancia… idegrendszeri tünetek: egyensúlyzavar, kettős látás, vakság, ülzúgás,süketség, görcsök,zsibbadás, bénulás vagy végtag gyengeség, aphasia,nem ájulásos tudatkiesés,nyelési nehézség vagy torokszorulás,tapintás- vagy fájdalomérzés kiesés… mozgással kapcsolatos tünetek: izomgyengeség, bizonytalan járás… A szomatizációs zavar gyakran familiáris, bár az etiológia ismeretlen,gyakrabban fordul elő nőknél. Szomatopszichés betegségek,történések: ez a test-lélek egység másik vetülete A testi betegségek lelki következményei,egy súlyos betegség diagnózisa (rosszindulatú daganat,súlyos szív-érrendszeri - autoimmun betegség) és lefolyása a betegben halálfélelmet,szorongást válthat ki.
A pszichoszomatikus betegségek közös jellemzője,hogy bár organikus,szervi elváltozásokkal is járhatnak az ok lehet pszichés,akár pszichiátriai betegség is. A két kórfolyamat egymást kedvezőtlenül befolyásolja,a gyógyulást hátráltatja ,a beteg állapotát destabilizálja. A betegek elsősorban testi tünetekre panaszkodnak,ezek hátterében sokszor depresszió, larvált depresszió, szorongásos tünetképződés is állhat. Célzott explorációval a szomatikus panaszokhoz társuló pszichés tünetek feltárhatók . A betegek diverz szomatikus panaszaikkal a háziorvost és/vagy a tüneteiknek megfelelő szakorvost keresik fel. - hosszú ideig tartó,szerteágazó vizsgálatok - általában a szomatikus panaszok tüneti kezelése Larvált depresszió esetén a panaszok elsősorban szomatikusak, a depresszió klinikai tünetei nem,vagy csak kevésbé hangsúlyosan vannak jelen. A depresszió kezelése nem minden esetben oldja meg a szomatikus panaszokat,ezeket szükség szerint külön kell kezelni. A pszichoszomatikus betegségek krónikus lefolyásúak,emiatt a kezelés mellet a gondozás is fontos. A terület az interdiszciplináris medicinához tartozik.
Nemzetközi statisztikák szerint az orvoshoz forduló páciensek átlag 20 %-ánál nem lehet tudni, mi áll a testi panaszok a hátterében. • Gyomorfekély - Helicobacter pylori a felelős,stressz ? Az egyén érzékenyebbé válik a baktériumra ha legyengül az immunrendszere, ennek okozója viszont lehet tartós szorongás,fáradtság stb.,tehát a lelki eredetet. • A fejfájás hátterében lehet neurológiai probléma,szervi ok,de állhat a stressz is. • Hypertonia- nagyon sokféle ok mellett ott van a stressz is (felgyorsult életvitel,információ dömping,megfelelési kényszer) • Tapasztalati tény, hogy pszichés terhelésre az IBD felerősödése, kiújulása várható ,mivel a stressz-válasznak szerves része a gyulladásos reakció beindulása.
A munkavállalók a pénz,a munkahely és a párkapcsolatok biztonsága miatt aggódnak. Ez a pályakezdőkre fokozottan érvényes ! Nagy elvárásokkal szembesülnek,karrierjüket egy gazdaságilag nehezebb időszakban kell megvalósítani. Ez a generáció jellemzően jobban felismeri a stressz fizikai tüneteit, kevésbé fél bevallani ha emiatt jelentkeznek panaszai (alvászavar,teljesítményromlás). A Brit Friedens Life felmérése szerint a 18 és 24 év közötti munkavállalók 70%-a jelentett beteget 2011-ben stressz miatt. 25-34 év:54% 34 év fölött:47% 45 év fölött: 43 % Epidemiológiai adatok támasztják alá,hogy a pszichoszomatikus zavarok népegészségügyi problémát jelentenek. Reflux- prevalenciája 20-30% az átlagnépességben IBS-9-23% ISZB- a depresszió 15-20%-ban fordul elő,szorongásos zavar 5-10%-ban Allergiás rhinitis 10-30% Pruritus 30%
Magyarországi helyzetkép A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza a bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzékét D - Nem optimális igénybevétel, pszichoszociális (D15) , ergonómiai kóroki tényezők. Pszichoszociális expozíció a 33/1998. (VI. 24.) NM r. 6. sz. melléklete szerint: A hierarchizáltságból, belső kapcsolatrendszerből adódó konfliktusszituációk érintettjei. Családtól távol, országon belül vagy kívül tartósan munkát végzők,a túlmunka esetenkénti igényével, rendszertelen étkezési, komfortot nélkülöző pihenési lehetőséggel. Hajléktalan munkavállalók. Külföldről áttelepült munkavállalók, az áttelepülést követő első 2 évben. Állami gondozásból kikerült, munkába állt személyek, a munkába állást követő 3 évben.
A fokozott pszichés terheléssel járó tevékenység (5. számú melléklet) Különösen nagy felelősség viselése emberekért, anyagi értékekért. Döntés szükségessége (nehezen áttekinthető helyzetben,új helyzetekben,hiányos és/vagy ellentmondó információk alapján bonyolult szabályok, összefüggések utasítások alapján …) Alkotó szellemi tevékenység ( zavaró ingerek környezetében,különösen bonyolult szabályok, utasítások alapján) Rutin szellemi munka (időkényszer viszonyai között,rövid idejű, egyszerű feladat változtatás nélküli állandó ismétlésével, tartósan szükséges akaratlagos figyelemmel) Különböző munkaeszközök, technológiai folyamatok pontos, gyors váltogatása időkényszer vagy különleges figyelmi követelmény eseteiben. Képernyős munkahelyeken történő munkavégzés. Emberekkel foglalkozás kötelezettsége konfliktusveszélyes helyzetben. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos személyek nevelési-oktatási, ápolási-gondozási, rehabilitációs intézményeiben, javító intézetekben nevelési, oktatási tevékenységet végzők. Szakképzett ápolói munkát végzők elmeszociális otthonokban, súlyos fogyatékosok szociális intézményeiben, szociális otthonok munkavállalói, traumatológiai, intenzív, krónikus és baleseti belgyógyászati ,onkológiai ,akut és krónikus elmegyógyászati osztályokon, drogambulancián.
Foglalkozási megbetegedések száma 2005-2015 években összes fogl. megbetegedés
nem optimális igénybevétel, pszich.kóroki tényezők
pszichoszociális tényezők (D15)
2005
473
34
1
2006
339
32
1
2007
187
21
1
2008
280
27
0
2009
254
38
2
2010
274
31
3
2011
245
19
1
2012
120
13
1
2013
168
17
1
2014
191
28
2
2015
277
40
0
év
500 473
450
400
350 339
300 esetszám
280
277
274
nem optimális igénybevétel, pszich.kóroki. tényezők
254
250
összes fogl. megbetegedés
245
pszichoszociális tényezők (D15)
200
191
187 168
150 120
100
50 34
21
0
40
38
32
27
31
28 19
1
1
1
0
2
3
2005
2006
2007
2008
2009
2010 év
13
17
1
1
1
2
0
2011
2012
2013
2014
2015
A foglalkozási megbetegedés diagnózisa összeilleszthető diagnózis - klinikai diagnózis (szakorvos) - a munkahelyi kóroki tényezők feltárása,igazolása A foglalkozási betegség elfogadásához elengedhetetlen a kettő közötti ok-okozati összefüggés igazolása. A pszichoszociális kóroki tényezők okozta megbetegedések esetében általában nagyon nehéz eldönteni,hogy a betegség kialakulásához vezető faktor a munkahelyen vagy azon kívül érte-e az egyént. A kivizsgálás során fel kell tárni az esetleges konfliktus szituációkat,tisztázni a felmerülő ellentmondásokat. A beteg élethelyzetéhez tartozó valamennyi tényező ismerete szükséges (részletes anamnesis,gyógyszerszedés, abuzusok,szociális,kulturális és munkakörnyezeti faktorok). Sajnos változatlanul nincsenek olyan jól kidolgozott standardok,evidenciák,amelyek a gyakorló foglalkozás-egészségügyi szakorvosok,illetve munkahigiénés szakemberek részére hathatós segítséget nyújthatnának.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
