Pszichológiai tanácsadás felsőfokon. A Szegedi Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ húsz éve. Szerkesztők: Szenes Márta és Pintér Judit Nóra

Pszichológiai tanácsadás felsőfokon

A Szegedi Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ húsz éve Szerkesztők: Szenes Márta és Pintér Judit Nóra

1

Tartalomjegyzék: 1. Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ története és tevékenysége 

Előszó……………………………………………………………………....3. oldal



Szenes Márta Születéstől a felnőtté válásig. Az SZTE EÉTK múltja, jelene és jövője………………………………………………………………………..6. oldal



Édl Zsuzsanna – Jakab Krisztina – Kerepes Leila – Nagy Arnold – Takács Tímea – Virág Krisztina: Kortárssegítés a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központban KortársAid……………………………48. oldal



Lisznyai Sándor: Szupervíziós folyamatok………………………………..63. oldal



Katona Miklós: Civilszférában állást kereső hallgatók kompetenciafejlesztése a Diákcentrum Universitas Alapítványnál…………………………………….78. oldal



Marunák Mária: Az egyetemen nem elég tanulni – tanulni is tudni kell….89. oldal

2. Egyéni és csoportos tanácsadások - terápiás lehetőségek 

Kőváry Zoltán: Egyetemisták szeparációs konfliktusai Egy fiatal férfi esete ………………………………………………………………………………105. oldal



Sarungi

Emőke:

Dilemmák

és

válaszok

Szemléletformálódás

egy eset

kapcsán………………………………………………………………………124. oldal 

Must Anita: Borderline személyiségstruktúra és evészavar………………...130. oldal



Krékits József: Daseinanalitikus időhatáros kiscsoport-terápia a Diáktanácsadóban ……………………………………………………………152. oldal

3. Virtuális tér –valódi segítség 

Hernyák Fanni: Az online tanácsadás jellegzetességeinek bemutatása a Léleknavigátor c. honlap online tanácsadói stábjának működésén keresztül………………………………………………………………………173. oldal

2



Sebő Tamás - Kuba Péter: Pillanatképek az e-mail alapú online tanácsadásból...……………………………………………………………….192. oldal



Kigyós Tamás: Az online és offline pályalélektani tanácsadás tapasztalatai az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ szolgáltatásában………………...210. oldal

4. Az egyetemisták életvezetésének néhány pszichoszociális jellemzője 

Huszár Tamás - Huszár Zsófia: A halogatás megjelenése a felsőoktatási tanulmányokban és az intervenciós lehetőségek……………………………..225. oldal



Pukánszky Judit: Családi diszfunkciók hat fiatal felnőtt hallgató perspektívájából………………………………………………………………246. oldal



Pintér Judit Nóra: Fogyatékosság mint személyes és társas konstrukció A „vak identitás” változata………………………………………………………………….261. oldal

3

Előszó A kedves

olvasó egy olyan kötetet

tart

a kezében, amely a Szegedi

Tudományegyetemen zajló mentálhigiénés diáktanácsadás húszévnyi tapasztalatát igyekszik bemutatni. A Diákcentrum 1994-ben kezdte el tevékenyégét Szegeden, a felsőoktatásban tanuló hallgatók lelki és testi egészségének megőrzése és fejlesztése érdekében. Immáron tíz éve, mint Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ folytatja tevékenységét 12 kar hallgatóit szolgálva. A tanulmánykötet elején egy áttekintést olvashatunk, amely dióhéjban bemutatja a szervezet történetét és a fejlődés főbb állomásait, illetve összegzi a jelenleg is hatékonyan működő tevékenységeket. A továbbiakban a felsőoktatási diáktanácsadásban zajló szakmai munka színességét és mélységét főként azok a kollégák, illetve kortárs segítők mutatják be, akik jelenleg is megvalósítói a SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ magas színvonalú működésének. Így találkozhatunk egyéni esetvezetési tanulmányokkal, csoportos tréningekről szóló elemzésekkel, valamint egy elementárisan új segítő móddal, az online pszichológia tanácsadással. A tanulmányok sorában találhatunk egy, a tanácsadói munka minőségét biztosító fontos komponenst, a szupervíziót bemutató írást is. A kötetben helyet kap továbbá egy olyan téma, amely a Központ egy különösen fontos működési területére, a fogyatékossággal élő hallgatók életminőségére, annak pszichológiai hátterére koncentrál. Természetesen nem vállalkozhattunk arra, hogy az elmúlt húsz év minden részeredményét, illetve fejlődését részletesen áttekintsük, ám a jelen működés hiteles bemutatása fémjelezheti, hogy milyen utat járt be ez az eredetileg civil kezdeményezés azon az úton, amelynek jelenlegi állomása egy modellértékűen működő komplex egyetemi tanácsadó központ. Szenes Márta

4

1. fejezet

Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ története és tevékenységei

5

Születéstől a felnőtté válásig Az SZTE EÉTK múltja, jelene és jövője Szenes Márta, Tajti Péter, Vukovich Katica, Nagy Katalin Tanulmányunk célja, hogy bemutatassa a Diákcentrumot, mai nevén Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központot mint egy olyan egyetemi tanácsadót, amely Magyarországon az elsők között kezdte meg tevékenységét ezelőtt több mint húsz évvel. A bemutatás egy részletes történeti áttekintéssel indul, majd pedig szervezeti elemzésünk során megmutatunk minden olyan területet, amelyet napjainkban kiemelten jelentősnek vélünk a Központ életében.

Miért van szükség diáktanácsadásra? Mielőtt bemutatnánk a tanácsadó történetét, röviden meg kell indokolnunk, miért is fontos számunkra a felsőoktatásban a diáktanácsadás ügye. Napjainkban olyan társadalmi közegben élünk, amely kevés támaszt ad az embereknek ahhoz, hogy hogyan oldják meg életproblémáikat. A régi algoritmusok már nem működnek a megváltozott környezeti feltételek mellett, nem segítik hatékonyan a konfliktusok kezelését. A fiatalok új generációjára jellemző új megküzdési módokból még nem készült átadható recept, ezért szinte mindenkinek egyénileg kell kidolgoznia személyes adaptív válaszát a gyorsan változó környezeti feltételekre. Ebben a folyamatosan változó társadalmi és gazdasági miliőben markánsabban jelenik meg az igény olyan személyre szabott támogató szolgáltatásokra, mint a pszichológiai tanácsadás. Különösen fontos a fiatal felnőtt egyetemisták kiegyensúlyozott, komplex személyiségfejlődésének facilitálása, akiknek számtalan, a korosztályi sajátosságból adódó feladattal kell megküzdeniük, úgy mint biztos identitás, családtól való függetlenedés, biztonságos társas kapcsolati háló kialakítás, szakmai elköteleződés.

6

A kezdetek 1990-től A Diákcentrum működése az induláskor civil kezdeményezésként önkéntes alapon, illetve

minimális

tiszteletdíjjal

tanácsadást

vállaló

pszichológusok,

pszichiáterek,

pedagógusok és kortárssegítők összefogására épült. Hangsúlyozni kell tehát, hogy a feladatot nem az egyetemi vezetés jelölte ki és rendelte el számunkra, a tevékenység megvalósítását alulról jövő szándék motiválta. A filozófiánk lényege az volt, hogy felsőoktatásnak felelőssége van a személyiség egészének fejlődéséért, nem csupán az ismeretek, illetve kognitív szféra fejlesztéséért. A vízióhoz szorosan kapcsolódott az az alapkoncepció, hogy a pszichológia legkülönfélébb eszközeivel segítse a felsőoktatásban tanuló diákokat, mégpedig az új tanulmányi keretekbe való beilleszkedésben, biztosítsa eredményes mentális fejlődésüket a pályára való felkészülés során, továbbá támogassa őket az életkori sajátosságokból adódó krízisek megoldása terén.

Ekkor még a tevékenység, illetve a jelenlét nagyobb egyetemi

kollégiumokban

egyéni

nyújtott

pszichológiai

tanácsadás,

alkalmanként

közösségi

rendezvények lebonyolítása formájában valósult meg. A segítő munkába 4-5 fő motivált szakember kapcsolódott be, akik kiválasztása esetleges volt, ily módon barátok, ismerősök társultak a feladathoz. Független iroda vagy önálló helyiség nem állt rendelkezésünkre munkánkhoz, illetve bármilyen segítő tevékenység kivitelezésére. Ekkor még semmilyen hivatalos menedzsment nem segítette a munkánkat, a kapcsolattartás a szakemberek között személyesen, illetve telefonon bonyolódott, a szakmai konzultáció, esetmegbeszélés estleges volt. Meg kell jegyezzük, hogy ezekben az években az USA-ban, továbbá Európában, így Németországban és Angliában az egyetemeken már fejlett diáktanácsadó központok segítették az egyetemi hallgatók mentálhigiénés fejlődését. Hazánkban az ELTÉ-n már szintén zajlott Ritoók

Pálné

vezetésével

igényes,

magas

színvonalú

diáktanácsadói

tevékenység

(Ritoók,1988,1992).

Civil szervezetként 1994-1999 között A kezdeti lépések megtétele után egyre fontosabbá vált, hogy ne csupán mozgalmi jellege legyen a megkezdett tevékenységnek, hanem szervezeti forma is kapcsolódjon hozzá, ezért létrejött több felsőoktatási hallgatói szervezet, egy mérnöki tevékenységgel foglalkozó kft. és egy magánszemély támogatásával a Diákcentrum Universitas Alapítvány. Célunk az 7

alapítvány létrehívásával a pénzügyi feltételek biztosítása és a nonprofit szférával való kapcsolatrendszer tudatos kialakítása volt. A tanácsadó rendszer fejlesztésének pénzügyi keretét az akkortájt egyre inkább megjelenő civil szervezeteket támogató pályázati források tették lehetővé. Az anyagi feltételek ekkor már módot adtak az önálló tanácsadó hely bérlésére. Miután úgy véltük, hogy a 1990-es évek elején Magyarországon még nem kellően elfogadott a pszichológiai segítségkérés, a diákcentrum az egyetem épületén kívül, Szegeden, a városban keresett megfelelő helyet magának az irodai, illetve tanácsadó munka végzésére. A szakemberek kiválasztásában ekkor már fontos szempont volt, hogy a felsőoktatásban tapasztalt, a fiatal felnőtt korosztály pszichológiai kríziseit jól ismerő pszichológusok, pszichiáterek, mentálhigiénikusok vegyenek részt a munkában. Az egyetem több karáról így sokféle módszerspecifikus képzéssel rendelkező segítő került a munkacsoportba. Ekkor valójában egymástól eltérő szemléletű, különböző pszichológiai iskolához tartozó szakemberek laza kapcsolódású csoportja látta el a tanácsadói munkát. A helyszín részben a már említett bérelt központ, részben a tanácsadó szakember saját munkahelye volt. A tanácsadó munkát intervíziós megbeszélések kísérték kéthavi rendszerességgel. A pályázati források lehetővé tették azt is, hogy a szakemberek tevékenységükért tiszteletdíjban részesüljenek. Ki kell emelnünk, hogy a hallgatói szükségletek ellátásában ekkortól már a professzionális tanácsadókon túl, képzett kortárssegítők is részt vettek, akiknek munkájáról a tanulmány későbbi részében szólunk. A pszichológiai, illetve szervezési feladatokat a központ szakmai vezetője, Szenes Márta (a tanulmány egyik szerzője) fogta össze, ő azonban nem rendelkezett főállású státusszal. A Diákcentrum létezéséről ekkor már tudtak az egyetemi és főiskolai karok vezetői, de financiálisan nem járultak hozzá a működéshez. Tevékenységrendszerünkbe ebben az időszakban új tanácsadási-, illetve szolgáltatási elemek kerültek be: •

mentálhigiénés és pszichológiai tanácsadás, pályatanácsadás

•

kortárssegítők képzése, általuk nyújtott tanácsadás

•

öntevékeny hallgatói csoportok – közösségi mentálhigiéné

•

csoportos tanácsadások és tréningek

•

adminisztráció, szervezett és tervezett irodai tevékenység, önálló irodavezető teljes státusszal

8

A nagy lépés 1999-2004 Az 1999-ben, a Soros Alapítványtól nyert sikeres pályázat megteremtette annak lehetőségét, hogy a Diákcentrum képes legyen szolgáltatásait tovább bővíteni és az eredeti koncepciónak megfelelően elérhetővé tenni azokat az akkori József Attila, majd később Szegedi

Tudományegyetem

hallgatóinak

egésze

számára.

Tapasztalatainkról

külön

tanulmányban számoltunk be (Szenes, Katona és Katona, 2001). Különösen fontosnak értékeltük a Soros Alapítvány azon kitételét, hogy az anyaintézménynek státuszok létesítésével kellett hozzájárulnia a központok működéséhez. A Diákcentrum életében először történt meg, hogy az egyetem elvi egyetértésén túl, anyagi síkon is kifejezte együttműködési szándékát. Innentől kezdve a Diákcentrum Universitas az Egészségügyi Főiskolai Karon működő diáktanácsadóval közösen a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak mentálhigiénés ellátására vállalkozott. Szervezetünk nem kapcsolódott egyetlen korábban meglévő szervezeti egység részéhez sem (például egy tanszékhez vagy a hallgatói irodához), hanem szervezetileg önálló volt, mellérendelt kapcsolatban más, öntevékeny diákszervezetekkel. A Diákcentrum működésébe újabb jelentős lendület hozott, hogy 2002-ben az egyetemi vezetés, beleértve az egyetem rektorát és kabinetjét, deklaráltan melléállt a diáktanácsadás ügyének. Az eszmei támogatás rövidesen financiális támogatásban is megnyilvánult, a már korábban említett státuszon túl. Ettől az időponttól kezdve folyamatosan biztosítani tudtunk különféle egyéni tanácsadásokat az egyetem hallgatói számára. Egyéb szolgáltatásaink fedezésére pedig továbbra is a civil szervezeten keresztül elérhető pályázati források álltak rendelkezésünkre. Ennek eredményeként a zökkenőmentes, biztonságos, folyamatos működést az egyetemi költségvetése biztosította, ugyanakkor új kezdeményezések, programok megvalósításához döntő részt a Diákcentrum Universitas Alapítvány forrásai szolgáltak. Ebben az időszakban rendszeres, belső szakmai továbbképzés is elindult a stáb számára (félévente

20

óra),

illetve

folyamatos

szakmai

konzultáció

kezdődött

a

segítő

szakembercsoport tagjai között, amelyben az intervízió mellett megjelentek a szupervíziós alkalmak is. Differenciálódtak a kompetenciakörök a pszichológusok, a pszichiáterek, a mentálhigiénikusok, a karriertanácsadók és a kortárssegítők között. A szolgáltatások rendszere tovább bővült, így erősödött az információs tanácsadás, képzett kortárs segítőink végezték a drogprevenciós munkát a középiskolában és a felsőoktatásban. A pályatanácsadás

9

karrier tanácsadással vált teljesebbé, és ugyancsak ebben a ciklusban indítottunk először külföldi hallgató beilleszkedését segítő tréninget. A szervezési feladatokat főállású, státuszban lévő irodavezető látta el, ennek következtében az iroda működése folyamatossá vált, segítségével tudatosan tervezett szakmai programok valósulhattak meg egyetemen belül városi és országos szinten egyaránt. Valódi párbeszéd alakult ki idő közben az egyetem vezetésével és más diákszervezetekkel. Folyamatos munkakapcsolat formálódott az országosan jelentős Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel (FETA), amelynek célja összefogni az országban már működő Diáktanácsadókat.

Egyetemi szervezetként 2004-től napjainkig A Diákcentrum történetének egyik legjelentősebb lépése 2004-ben egy új otthon megtalálása volt a József Attila Tanulmányi és Információs Központban. Az új helyszín név változtatással, számtalan új feladattal és egyben lehetőséggel is járt. A Diákcentrum neve ettől kezdve SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ lett és egyben részévé vált a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Centrumának. Az új körülmények könnyebbé tették az egyetemen belüli szervezetekkel való kapcsolattartást is, amely a korábbi időszakban akadozott. Az egyetemen belüli hallgatói szervezetekkel való párbeszéd nem volt jellemző a megalakulás időszakára, hiszen a tevékenységünk profilja még nem volt egyértelmű érték a felsőoktatásban. Érdemi kapcsolatalakítás akkor indulhatott el, amikor szervezetünk a speciális képzési igényű hallgatók segítésével, több nagy sikerű rendezvény lebonyolításával, nagyobb pályázati projektekben való részvétellel kezdte megtanulni, hogy miként artikulálja magát az egyetem terében. Az integrálódás folyamatát jelezte több tény is, például, hogy szerveztünk megjelent az egyetem organogramjában, az éves költségvetés tervezésekor önálló, kiemelt egységként szerepelt, illetve intézményesült kommunikációs csatornák épültek ki az egyetemen belüli szervezetekkel. Mára az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ 12 kar számára folyamatosan elérhető pszichológiai, mentálhigiénés szolgáltató központtá vált. Az itt megbízással dolgozó szakemberek azonos helyszínen, egységes keretek között, rendszeresen szervezett tanácsadást hirdetnek. Munkájukat havonta szakmai szupervízió kíséri intézményen kívüli szakember vezetésével. Továbbá szakmai párbeszédet rendszeresítettünk és együttműködés deklaráltunk

10

a városban működő pszichiátriai ellátó intézményekkel. Új szolgáltatási elemek jöttek létre, a már létezők pedig megerősödtek, az alábbiakban ezekből említünk néhányat: •

megerősödött a karrier- és pályatanácsadás egyéni és csoportos formában

•

elérhetővé vált a tanulásmódszertani segítő modul egyéni és csoportos formában

•

relaxációt segítő módszerek tanítása indult, relaxációs eszközök beszerzése zajlott

•

általánosan művelő kurzusokat hirdettünk (drogprevenció, életvezetési ismeretek fejlesztése, vállalkozói ismeretek és készségek fejlesztése)

•

improvizációs színház alakult kortárssegítők csoportjából, akik rendszeresen felléptek az egyetemi rendezvényeken

•

kevesebb hangsúlyt kapott az egyéni mentálhigiénés tanácsadás kortársvezérelt formája

•

megerősödött a kortárs csoport nagyobb egyetemi rendezvényeken való részvétele: például állásbörzék, educatio, középiskolás nyílt napok, kulturális rendezvények, öntevékeny hallgatói csoportok létrehívása Érdemes külön kiemelni az esélyegyenlőség területét, ahol kiemelt szintű ellátás indult

el. Ennek keretében a speciális képzési igényű hallgatókra való fókuszálás, illetve ezzel együtt az esélyegyenlőség mint új sarkalatos érték az alapkoncepció részévé vált. A Hallgatói Esélyegyenlőséget Biztosító Bizottság létrehívásának facilitálása szintén a központ vezetőjének és munkatársai aktivitásának köszönhető. Az alábbi főbb szolgáltatási területek nyíltak a speciális képzési igényű hallgató számára: •

egyéni és csoportos életvetési tanácsadás

•

tanulás módszertani tréning

•

tanulást segítő tárgyi szolgáltatások

•

speciális nyelvkurzus diszlexiások számára

•

pályázatok figyelése, hirdetése

•

karközi akadálymentesítési pályázat kiírása

Ismét új környezetben 2010-től Az EÉTK ismét költözött, immáron jelenlegi helyére, a Honvéd tér 6. szám alá. Itt helyet kapott több tevékenységterület is, például a „SANSZ terem”, amely egy multifunkciós, hallgatóbarát kompetenciaterem, egyszerre tanuló, relaxációs, rekreációs helyiség is. 11

Megtalálhatók a látássérülteket segítő eszközök (lapolvasó, nagyító gép), gyógytornához szükséges felszerelés, ugyanakkor tréningek, tárgyalások és relaxációk helyszíneként is funkcionál. Egy másik, barátságosan berendezett teremben zajlanak az egyéni pszichológiai tanácsadások. Egy további irodában került berendezésre az adminisztratív feladatok ellátását segítő eszközpark, innen irányítjuk, szervezzük az összes szolgáltatásunkat, programjainkat, illetve hallgatók első lépésben itt kereshetnek fel bennünket. A szakmai vezető külön irodában vezeti tanácsadásait, szervezi szakmai munkáját. Az épületben akadálymentes bejáratot és mosdót alakítottunk ki, amely igen fontos azon hallgatóink számára, akik itt érik el a speciális információkat, támogatási lehetőségeket. Újabb szakmai mérföldkőnek számított, amikor a 2010-es év végén az EÉTK elindította az online pszichológiai tanácsadást. A leveleket szakemberek válaszolják meg, akik rendszeres stábmunkát folytatnak és szupervízióban részesülnek. A szolgáltatás ingyenes és anonim. Az online szolgáltatás „hídszerepet” tölt be a személyes tanácsadás és a hallgató között, sok esetben feloldva a segítségkérés, a szakemberhez fordulás gátjait, feszültségét. Később, 2012-ben az online pszichológiai tanácsadás üzemeltetése a www.leleknavigator.hu oldalra került. Bővült a szakmai stáb is, és felkészítésük már tematikus képzés keretében történt. A honlapra az online tanácsadás mellett, pszichológiai témájú cikkek is felkerültek, így pszichoedukációs szerepet is kapott az oldal. Részletesebben tanulmányunk későbbi részében ejtünk szót a tevékenységről. Ugyancsak erre az időszakra (2010. 09. 23) esik az első Ability street, avagy a Képességek napja érzékenyítő program megrendezése. Így legutóbb, 2014-ben már ötödik alkalommal rendeztük meg a jelenleg már SANSZ nap néven ismert rendezvényt. Az érdeklődők ezen programok keretében megismerhetik a mozgás- és látássérült társaik közlekedési és életvezetési nehézségeit és információt kaphatnak a segítés lehetséges formáiról is. 2013-ban pedig egy átfogó kutatás kezdődött több egyetemi kollégiumban, amely a vezetőket és a lakókat megkérdezve a közösségi mentálhigiénét, lelki egészséget vizsgálta. Az eredményekről konferenciákon bemutatott prezentációs anyag készült.

Az EÉTK tevékenységrendszere Történeti áttekintésünk végén érdemes táblázatos formában látni a 2014-re kialakult tevékenységrendszert, amelyet a tanulmány további részében részletesen elemzünk. (ld.: 1. ábra) 12

Egyéni és csoportos tanácsadások

•Hallgatói életvezetési tanácsadás személyes és online csatornán •Tanulásmódszertani tanácsadás (egyéni és csoportos) •Pályaorientáció és karrierfejlesztés tanácsadás és képzés •Külföldről érkező és külföldön tanuló hallgatók tanácsadása •Tehetséggondozás (egyéni és csoportos)

Képzések, tréningek

•Kortárssegítői és személyi segítői képzés és tevékenység facilitálás •Képzések, tréningek szervezése, oktatás hallgatók és dolgozók számára •Káros szenvedélyek prevenciója, képzés szervezése

Közösségi mentálhigiéné

•Egyetemi nyílt napok, Sportnapok, Állásbörzék •Öntevékeny hallgatói csoportok létrehívása

Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód

•Fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű, roma hallgatók számára komplex programok •SZTE oktatási épületeinek akadálymentesítésének támogatása

Ismeretek disszeminálásaKapcsolatépítés

•Szakmai gyakorlati hely biztosítása segítő foglalkozásúak számára •Intézményen belüli és intézmények közötti kapcsolatok építése, PR tevékenység

1. ábra: Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ Tevékenységrendszere, 2014. Kitekintve a hazánkban működő más egyetemi mentálhigiénés tanácsadó központokra elmondhatjuk, hogy Központunk megfelelő differenciáltsággal jó minőségben fedi le azokat a területeket, mely elvárható egy ilyen szervezettől (Takács, 2007).

Szervezeti struktúra – Kapcsolati háló A Szegei Tudományegyetem jelenleg 12 karból áll, hallgatói létszámát tekintve mintegy harmincezer fős hallgatói létszámmal bír. Az SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ önálló szervezeti egységként van jelen az intézményben, tehát karközi szervezet, vagyis egyike a központi hallgatói szolgáltatásoknak. Az intézményi hierarchiában pedig az Általános Rektorhelyettes hatásköre alá tartozik. A 2.sz.ábra bemutatja az EÉTK kapcsolatrendszerét:

13

FETA Felsőokt. Tanácsadás Egyesület

Tündérhegy Pszicho-szom. és Pszichoter. Rehabil. Osztály

Diákcentrum Universitas Alapítvány SZTE Karrier Iroda

SZITI Kulturális és Mentálh. Egyesület

SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ

KIÚT Alapítvány

SZTE Alma Mater

SZTE Tehetségpont

SZTE Pszichológiai Intézet SZTE Pszichiátriai Klinika

2. ábra: Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ belső és külső kapcsolati hálója Belső szervezeti tagozódása Több szervezetfejlesztő szakember álláspontja megegyezik abban, hogy egy olyan szervezet életében, amely alulról jövő kezdeményezésként indul, az első lépés vezető, s vele együtt vízió megfogalmazása – ezt a mondatot nem értem. Ezt követi tagok vagy a közösség toborzása, akik a vízió vagy másként idea megvalósítására szövetkeznek. Ezután egy olyan életciklus következik, amikor a program kerül megalkotásra. Majd végezetül kialakul a működéshez elengedhetetlen adminisztráció. A 3. ábra illetve a 4. ábra bemutatásával a Központunk vonatkozásában a munkahelyi közösségről, vagyis szervezetről és az adminisztráció szervezéséről kívántunk egy esszenciális képet rajzolni.

14

Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ Szakmai vezető-Irodavezető Hallgató Esélyegyenlőséget

Tanácsadás

Tréningek

Kortárssegítők

Biztosító Bizottság Esélyegyenlőségi Koordinátor, Esélyegyenlőségi refens

Online pszichológiai tanácsadás

Személyes pszichológiai tanácsadás

(8 fő) Angol nyelven

Személyi segítők

Magyar nyelven Pszichológusok (4 fő)

Pszichológusok (2 fő)

TIK ügyelet (2 fő)

Pszichiáterek (3 fő)

Mentálhigiénikusok (2 fő)

3. ábra: Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ belső szervezeti tagozódása Az elmúlt évek gyakorlata a szolgáltatások szervezése terén kiérlelt egy – ahogyan a fenti szervezeti ábrából is látható – jól áttekinthető szervezeti struktúrát. Az egyes alterületek rendszeres és alaposan dokumentált kapcsolatban vannak egymással. A hétfő reggelenként összeülő stáb minden olyan tevékenységet áttekint, ami az elmúlt héten teljesült, illetve előkészíti a következő hét főbb feladatait szerepkörökre bontva.

Munkatársak, önkéntesek, feladatkörök Végzettség-feladatkör

Létszám

Foglalkoztatási mód

Szakmai vezető (pedagógiai szakpszichológus, 1 fő

vezetői megbízás

mentálhigiénikus) Fő állású irodavezető (tanári diploma, ifjúság 1 fő

főállás

segítő) Esélyegyenlőségi referens (szociális munkás)

1 fő

főállás 15

Tanácsadó (pszichiáter)

4 fő

megbízás heti 3 óra

Tanácsadó (klinikai szakpszichológus)

3 fő

megbízás heti 3 óra

Tanácsadó (Tanácsadó szakpszichológus)

2 fő

megbízás heti 3 óra

mentálhigiénikus

2 fő

megbízás heti 3 óra

Online tanácsadók

8 fő

megbízás heti 4 óra

Kortárssegítők többségi hallgatók támogatása

7 fő

heti átlag 4 óra

Személyi segítők fogyatékossággal élő hallgatók 8 fő

heti átlag 6 óra

támogatása 4. ábra: A szakemberek professzió szerinti megoszlása Amint az összefoglaló táblázatunkból leolvasható, Központunkban összesen két főállású közalkalmazott tevékenykedik. Mindenki más részidőben dolgozik vagy végez önkéntes munkát. Ez a struktúra igen összehangolt logisztikai tevékenységet igényel az irodavezető részéről, s kiváló kooperációs készséget vár a munkacsoport tagjaitól. A szervezőtevékenységnek össze kell hangolnia a tanácsadó szakemberek rendelkezésre állásának idejét, a hozzánk forduló hallgatók szabadidejét és a termek kihasználtságát.

Intézményen belüli kapcsolatrendszer Egy intézményi szintű komplex tanácsadási rendszer működésének alapja, hogy az intézményben lévő szervezeti egységek elkötelezettek legyenek a mentálhigiénés tanácsadás irányában. Az intézményen belüli továbbküldés fontos részét képezi a hallgatói ellátásnak. A hallgató

különböző

szinteken

megjelenő

teljesítményéhez,

legyen

az

tanulás,

tehetséggondozás, mindennapi életvezetés, karriertervezés, szorosan kapcsolódik a lelki egészség. A központ kommunikációs kultúrája az intézményen belül működő más hallgató szervezetekkel fontos tényező a hallgatók ellátása terén és a megfelelő tanácsadásforma megtalálásában. A Karrier Irodával szoros kapcsolatot ápolunk, s mindennapi együttműködésünket könnyíti, hogy fizikai elhelyezkedésben a két iroda egymás mellett van. A legfőbb kooperáció az egyéni tanácsadás terén valósul meg, nem ritka, hogy egy segítséget kérő hallgató mindkét szolgáltató oldaláról kap támogatást. Továbbá a különféle tréningek szervezésében is együtt

16

kell működnünk a megfelelő tematikus lefedettség, illetve elegendő számú csoport meghirdetése érdekében. Rendszeres kapcsolatot tartunk fent Állásbörzék, Nyílt napok szervezésében, valamint szakmai kiadványok közös szerkesztése is jellemzi kooperációs tevékenységünket Az Alumni Irodával is szerveznek közös rendezvényeket, valamint felmeréseket bonyolítanak le a végzett hallgatókra vonatkozóan. Az almamáter tagjait komplex szolgáltatásokkal keresi meg mindkét szervezeti egység. Például egyik közös kezdeményezésünk a fiatal szülőknek kiközvetített baby-sitterek az intézmény hallgatói közül. Az Esélyegyenlőségi Iroda tekintetében is szoros az együttműködés, hiszen egy irodából intézik az egészséges és fogyatékossággal élő hallgatók ellátását. Továbbá számtalan mentálhigiénés szolgáltatás (például készségfejlesztő tréningek) a fogyatékossággal élő és ép hallgatók számára együtt zajlik. Az Erasmus Irodával való együttműködés keretében tréninget szervezünk külföldről érkező, valamint kiutazó hallgatók számára. Egyes rendezvények kapcsán a két szervezet rendszeresen meghívja egymást, részvételt biztosít fontos programjaikon. A nem oly régen szerveződő angol nyelvű pszichológiai szolgáltatás erősíti a két szervezet közötti jó viszonyt. A Hallgatói Önkormányzat kollégái számára az EÉTK csapatépítő tréningeket szervez, valamint jellemző a folyamatosan tájékoztatás, információcsere. A Kollégiumokkal is szerves kapcsolatot ápol a központ. Két kollégiumban is szerveztünk kortárs képzést, valamint mentálhigiénés előadásokat. Napi gyakorlat, hogy a felmerülő krízishelyzetekben a kollégium vezetősége felkeresi Központunk munkatársait, gyakran a kollégák a helyszínen krízisintervenciót alkalmaznak. 2013-ban az Életvezetési Tanácsadó Központ 5 kollégiumban mentálhigiénés állapotfelmérést végzett, amelynek eredményei alapján újabb szolgáltatásokat kívánunk bevezetni. Az Oktatási Igazgatósággal kreditegyeztetések zajlanak egyes tárgyakat, kurzusokat illetően, amelyeket a Központ indít a pszichológiai ismeretek bővítése céljából. A Marketing Iroda a szolgáltatások népszerűsítésében működik együtt, valamint a kortárssegítők Nyílt napokon, Állásbörzén vesznek részt segítve az egyetem PR tevékenységét. Az SZTE BTK Pszichológiai Intézetével komplex módon működünk együtt, amelynek része különböző kiadványok szerkesztése, Pszichológiai Napok szervezése, a kollégák szupervíziójának biztosítása és terepgyakorlatok szervezése. Az Intézet négy oktatója tanácsadó munkát végez a központban.

17

Intézményen kívüli kapcsolatrendszer Az intézményen kívüli kapcsolatrendszer elengedhetetlen része a mentálhigiénés tevékenységnek. Számos alkalommal a tanácsadásban részt vevő hallgatók számára pszichiátriai segítség kell, tovább kell őket küldeni más ellátó rendszerekbe. Fontos továbbá a civil szervezetekkel való együttműködés, mivel a közös szakmai tevékenységek, pályázatok beadása is szélesíti a lehetőségeket, rugalmasabbá teszi a működést. A végzős hallgatók jövőtervezése kapcsán kapcsolat épült a Csongrád Megyei Munkaügyi Központtal. Az EÉTK kapcsolatban van a Szegedi Drogambulanciával és az ambuláns pszichiátriai rendelővel. A központ ezáltal teljes körű egészségügyi hátteret biztosít a hallgatók számára. Folyamatos szakmai kapcsolatban vagyunk az önkormányzattal, valamint más mentálhigiénés szolgáltatást biztosító szervezetekkel, intézményekkel, amelyekkel fontos a tapasztalatok cseréje. A központ együttműködik a SZITI Ifjúsági Tanácsadó Irodával, akikkel rendezvényeket bonyolítunk le, pályázatokat adunk be közösen. Az SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ együttműködik a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesülettel (FETA), akiknek munkájába már a szervezet létrejöttekor bekapcsolódott. A FETA számos fórumot szervezett, szervez az országban diáktanácsadással foglalkozó szervezetek számára, az ebben való részvételünk jó példával járhat elől más tanácsadó központok számára.

Kapcsolattartás, hallgatók elérése A munkánk során fontosnak tartjuk, hogy minél több csatornán érjük el az egyetemi polgárokat. A következőkben bemutatjuk, hogy az SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ milyen kommunikációs eszközt használ szolgáltatásai megjelenítésére. A PR tevékenységnek rendkívül nagy preventív szerepe van, hiszen súlyos mentális problémák előzhetők meg, ha a diákok időben keresnek megfelelő segítséget, fordulnak hozzánk. Az online és az offline médiában egyaránt jelen vagyunk. A nyomtatott sajtót tekintve, elsősorban az egyetemi és kollégiumi lapokban közlünk cikkeket, egyre több figyelmet fordítunk azonban arra, hogy Szeged városa és a Dél-Alföldi régió is értesülhessen programjainkról, amelyek a többségi, a fogyatékossággal élő, illetve hátrányos helyzetű hallgatókat érinti. Éppen ezért a legolvasottabb megyei napilapban, a Délmagyarországban is jelennek meg tudósítások a központban folyó munkáról. Továbbá a helyi, illetve országos

18

tévé csatornák számára is adunk kisebb interjúkat, rendszeresen készítenek tudósítást olyan rendezvényeinkről, amelyek a város lakói számára is nyitottak. Rendszeresen teszünk közzé plakátokat, szórólapokat, leporellókat, továbbá az SZTE Karrier Irodával közös óriás molinót is. Ezen anyagokkal ott vagyunk az SZTE Nyílt Napjain, Állásbörzéin, Beiratkozási Napokon. Kiemelt szereplői vagyunk középiskolai „roadshow kampányoknak” is, amelyek keretében Szeged környéki iskolákat járunk végig, bemutatva az SZTE számtalan tanulmányi lehetőségét, illetve a hallgatói szolgáltatások rendszerét. Évrőlévre jelen vagyunk az országos Educatio rendezvényen is, itt pályaorientációs tanácsadással és képzési orientációs teszttel segítetjük a diákokat továbbtanulási kérdésekben eligazodni. Az online térben is aktívan, több fórumon megjelenünk, bízva abban, hogy egyre több hallgató időben megtalálja a neki szükséges segítséget. Legfőbb honlapunk az alábbi címen érhető el: http://www.eletv.u-szeged.hu/. Itt magyar és angol nyelven megtalálható rólunk minden lényeges információ.

5. ábra SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ - kezdőlap

19

Jelen vagyunk az SZTE hivatalos oldalán (www.u-szeged.hu) a „Segítség” menüpontban és az egyetemi hírportálon is. Gyakran tudósít rólunk „Csongrád megye és Szeged egyik legnagyobb véleményformáló erővel bíró online médiuma” a Szegedma. Központunk rendelkezik hivatalos oldallal a legnépszerűbb közösségi portálon, illetve a kortárssegítőink csoportja és a fogyatékossággal élő hallgatók számára létrehívott Sansz Klub is jelen van itt. Említést kell tennünk a www.sansz.hu honlapról, amely elsősorban az évente megrendezésre kerülő Sansz nap kommunikációs felülete. Folyamatosan dolgozunk azonban azon, hogy egyre több hasznos és adekvát tartalom felkerüljön a fogyatékossággal élők számára.

6. ábra: A sansz.hu kezdőlapja Központunk az online pszichológiai tanácsadás szolgáltatását külön honlapon a www.leleknavigator. hu oldalon üzemelteti, ugyanakkor ebben az esetben is többfunkciós honlapról beszélhetünk. Célunk, hogy minőségi, közérthető tájékoztatást és segítséget nyújtsunk az egyetemi hallgatók számára életvezetési, pszichológiai kérdésekben, illetve naprakész információt kínáljunk az elérhető mentálhigiénés, pszichológiai szolgáltatások teljes palettájáról. Szolgáltatásaink a segítség első lépcsőjét kívánják megteremteni: információk, cikkek, tesztek, interaktív modulok és online tanácsadás formájában.

20

7. ábra: A www.leleknavigator.hu kezdőlapja Mindezeken túl fontos kiemelni, hogy az egyre jobb eredmények eléréséhez szükség van az egymást építő kapcsolatrendszerre, amely mind az egyetemen belül, mind pedig országos szinten megvalósul. A konferenciák, tapasztalatcserék elengedhetetlenek ahhoz, hogy fejlődhessünk, a hallgatók elérésében pedig nagy szerepet játszik a „szájhagyomány”, azaz, hogy a szolgáltatással elégedett hallgatók ajánlanak minket hallgató társaiknak. Továbbá a folyamatos köztudatban lét eleven fenntartója a kortárs segítők aktív tevékenysége, akik hiteles programjaikkal érdemben tudják megszólítani hallgatótársaikat.

A legfrekventáltabb szolgáltatásokról Központunk legjelentősebb és legkihasználtabb szolgáltatása a személyes és online pszichológiai tanácsadás, ezért tanulmányunkban ennek a két területnek a bemutatására kiemelt hangsúlyt helyezünk. Nem elhanyagolhatók azonban az általunk szervezett tréningek sem, röviden ezekről is lesz szó.

A személyes pszichológiai tanácsadás Egy hallgató egy félévben öt alkalommal vehet részt alanyi jogon pszichológiai tanácsadáson. Ez a találkozás-szám minimálisan elengedhetetlen az érdemi munkához. Az estek közel egyharmad részében több találkozás volna indokolt, ezt azonban nem engedik meg a rendelkezésünkre álló financiális keretek. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben a 21

hallgatóink ötnél több alkalmat vennének igénybe, olyan várólista alakulna ki, ami nem szolgálná az alapfeladatunk ellátását. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre többsíkú tanácsadásra van szüksége a hallgatóknak. Ez egyszerre jelenti a tanácsadás tartalma iránti igény változását is, valamint a megközelítés mélységének, módszertanának megújulását is. Ezért nagyon fontos, hogy Központunkban pszichiáter, pszichológus, mentálhigiénés pedagógus, karrier-tanácsadó egyaránt megtalálható. Az igények differenciálódása több okkal is magyarázható. Részben lényegesen heterogénebb az a hallgatói réteg, aki ma a felsőoktatásba jelentkezik, mint évekkel ezelőtt. Igen eltérő igényekkel, a személyiség különböző érettségi szintjével lépik át hallgatóink az egyetem küszöbét. Az önérvényesítés, reális önismeret, hatékony kommunikáció,

megküzdési

stratégiák

mind

fontos

részei

a

sikeres

egyetemi

tanulmányoknak, ám ezzel a hallgatók kicsiny többsége rendelkezik csupán. A Bolognai folyamattal járó szerkezeti átalakulás szintén átformálta a korábbi pályatervezés ívét, s ez a hallgatók jelentős részére újratervezési feladatot ró, amely tapasztalataink szerint teljes joggal igényli szakember segítségét. Megnövekedett a lemorzsolódó hallgatók száma, továbbá egyre több hallgató szorong, bizonytalan az elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatban, amely a pszichés és szomatikus tüneteket egyaránt felerősíti (Kiss, 2010). A hozzánk forduló hallgatók 20%-ának esetében indokolt más pszichoterápiás intézménybe történő továbbküldés, vagy hosszabb pszichoterápiás feltáró munka, a továbbküldés körülményeit, feltételeit minden esetben előkészítjük és kísérjük. Az arány emelkedett a Központ kezdeti működési adataival összevetve. A tendencia több tényezővel is magyarázható, például, hogy Központunk jobban ismert, PR tevékenységünk hatékonyabb. További ok lehet, hogy a felnőtt pszichiátriai ellátás bár döntő részt térítésmentes, csak gyógyszeres terápiát tesz lehetővé, amit a hallgatók nem preferálnak. Az okok között szerepelhet még az egyre individualizáltabb, versenyorientáltabb életstílus is, ahol az egyén jobban terhelődik, s kevesebb társas támogatásra számíthat környezetétől. Illetve, hogy gyakran a már korábbi pszichiátriai ellátásban részesült hallgató problémája újra megjelenik, vagy más tünetben ölt testet. Miután az EÉTK tevékenységében kezdetektől a mentálhigiénés segítés állt központi helyen, elengedhetetlen, hogy napi kapcsolatban legyünk Szeged város pszichiátriai intézményeivel, mind ambuláns ellátás vonatkozásában, mind pedig a klinikai háttér irányában. Ennek az intézményi háttérnek a folyamatos potenciális megléte elementáris része a biztonságos működésnek. Ez annyit jelent, hogy a tanácsadás keretein túl szükség esetén mód nyílik a továbbküldésre, illetve hosszabb időtartamú terápiás kezelésre ambuláns, illetve 22

klinikai körülmények között. Amennyiben arra szükség van, a tanácsadó szakembere közvetlenül képes felvenni a kapcsolatot a fogadó intézménnyel. Külön kiemelnénk az SZTE Pszichiátriai Klinikájával tartott kiváló szakmai kapcsolatot és napi együttműködést.

Kapcsolatfelvételtől a tanácsadásig A Központba számos módon be lehet jelentkezni pszichológiai tanácsadásra. Tapasztalatunk alapján elsősorban e-mail útján történik az első lépés, ugyanakkor gyakran személyesen fordulnak segítségért a hallgatók, bízva abban, hogy azonnal meghallgatásra találnak. Általánosságban elmondható, hogy a személyes segítségkérők között nagyobb arányban fordul elő krízishelyzet, mint akik más módon jelentkeznek. Megkülönböztethetünk egy szűk csoportot, akik igen óvatosak, igyekeznek minden információt előzetesen összegyűjteni, és csak ezt követően fordulnak a Tanácsadóhoz. Ők gyakran először betelefonálnak, majd e-mailt írnak, és ezt követően határoz egy részük úgy, hogy személyesen is eljön. A Központba bejelentkező hallgató további „sorsáról” az irodavezető dönt annak vonatkozásában, hogy a segítségkérő kivel dolgozhat. A kiválasztás érdekében rövid első interjút készít, ám a helyes döntéshez nem elegendő a hallgatót megismernie, tudnia kell azt is, hogy milyen az egyes szakemberek aktuális profilja, kapacitása, leterheltsége. Az irodavezető legfontosabb feladata tehát, hogy a segítségkérő hallgató és a szakember között hidat teremtsen. A megfelelő tanácsadó kiválasztása után további feladata gondoskodni a két fél mihamarabbi találkozásáról, ezzel is elősegítve, hogy minél gyorsabban elkezdődhessen a közös munka. Az irodavezető komplexebb, kritikus helyzetben a Központ vezetőjétől vagy más tanácsadóktól kérhet szupervíziót, de akár konzíliumot is szervezhet több szakember bevonásával. A már bejelentkezett hallgatóknál a visszalépés és a lemorzsolódás alacsonynak mondható. Visszalépés alatt azt értjük, mikor a hallgató végigcsinálja a bejelentkező folyamatot, azonban nem jön el az első szakemberrel történő találkozásra és a későbbiekben sem keres bennünket. Erre ritkán van példa, ami valószínűleg a világosan rögzített szabályrendszernek és az első interjúnak köszönhető. Lemorzsolódásról akkor beszélünk, amikor a szakemberrel való munka elkezdődik ugyan, de valamiért megreked, és a hallgató a folyamat közben „kiszáll”, ennek aránya az összes jelentkező 5%-a. Sokféle oka lehet ennek a a jelenségnek, például a hallgató élethelyzete olyan irányba változik, ami miatt nem tudja/akarja vállalni a tanácsadást. További ok lehet, hogy a személyes pszichológiai 23

tanácsadás egy olyan munka, ami elköteleződést kíván meg a hallgatótól. Ez valakit elbizonytalaníthat abban, hogy valóban szeretne-e változni, továbbá kockázatot is rejt magában. Precízen vezetetett statisztikánk szerint tanácsadóinkhoz évről-évre egyre több hallgató fordul, még mindig magas azonban azok aránya, akik meglehetősen későn keresik fel a Központot. Ez azt jelenti, hogy a jelzett probléma már a középiskolában, vagy annál korábban is fennállt. A túl késői jelentkezés magában hordozza annak esélyét, hogy a hallgatót tovább kell irányítanunk valamilyen hosszabb pszichoterápiás ellátás felé. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy olyan hiteles és széles körű kapcsolatunk legyen a hallgatókkal, hogy időben képesek legyenek nyitni felénk. Készítettünk egy Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK) fejezetet is honlapunk személyes tanácsadásáról szóló menüpontjában, ezzel is próbálva a lehetőségekhez mérten tisztázni a felmerülő kérdéseket az érdeklődők, bizonytalanok felé.

Problématípusok A következőkben nézzük meg számok tükrében, milyen problémákkal jelentkeznek a hallgatók a tanácsadásra:

Problématípusok megoszlása az Életvezetési Tanácsadó Központban

pszichoszoma tikus problémák 12%

káros szenvedélyek 5%

párkapcsolati konfliktus 23%

pályaválasztá s, karrier 12%

identitáskere sés 13%

tanulmányi sikertelenség ek 15%

családi problémák 20%

8. ábra Problématípusok megoszlása az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központban 24

Ebben a fejezetben nincs módunk az adatok mélyebb elemzésére, ám az egyértelműen látható, hogy a problémakataszter hűen tükrözi a fiatal felnőttkor, illetve egyetemista réteg főbb életfeladatai körül sűrűsödő problémákat. Természetesen a legtöbb esetben nem egyetlen tematika van a középpontban, hanem több fontos életvezetési kompetencia is sérült. Ilyenkor mindig fel kell állítani egy fontossági sorrendet: melyek azok a területek, amelyek körüljárhatók öt találkozás alkalmával, s melyek azok, amelyeket későbbre lehet halasztani.

Az utóbbi évek további jellemző tapasztalatai Központunk tapasztalatai számtalan ponton egyezést mutatnak az országban tapasztalható mintázattal, amelyről például Lisznyai tanulmányában olvashatunk (Lisznyai, 2010). Megnövekedett azon esetek száma, amikor krízishelyzetben vagy azt közvetlen megelőző állapottal keresnek fel hallgatóink. Az állapotról tudnunk kell, hogy ha megfelelő szakértelemmel zajlik a krízisprevenció, akkor az jelentős mértékben csökkenti a krízissel járó kockázatot. Lényeges az is, hogy ha már zajlik a krízis, akkor a szakember hatékony krízisintervenciót tudjon alkalmazni, tehát a krízis ne húzódjon el indokolatlanul hosszú ideig, de ne is „tokozódjon be”, azaz maradjon kibontatlanul. Mindkét kimenet magában hordozhatja ugyanis a pszichopatológiai irányba való elmozdulás veszélyét, ezért nagy felelőssége van tanácsadóinknak a krízisállapot felmérésében és terápiájában egyaránt. Folyamatosan

növekszik

az

Általános

Orvostudományi

Kar

hallgatóinak

segítségkérésének száma. Ez egyrészt a szakukból fakadó nagy teljesítménynyomás miatt lehet, amelyre tapasztalatunk szerint a szülői háttér is gyakran ráerősít. Az emelkedő számok mögött rejlik továbbá, hogy az orvosi karon tanuló külföldi hallgatók sok esetben küzdenek beilleszkedési zavarral, identitás problémákkal, nekik ettől a félévtől angol nyelven tudunk tanácsadást biztosítani. További fontos fókusz a kollégiumokban lakók mentális állapota. Az utóbbi évek során több esetben személyesen kellett „kitelepülnünk” a kollégiumba, és segíteni különböző tragédiák feldolgozását. Az egyetem oktatói, a kollégiumok vezetői bizalommal hívnak bennünket és igénylik a jelenlétünket. Az öngyilkossági kísérletek, legyenek azok sikeresek vagy sikertelenek, nem kizárólag a közvetlen érintett szempontjából igénylik a szakember általi ellátást, de a környezettel is törődnünk kell. Természetesen a szélsőséges eseteken túl számtalan olyan egyéni megkeresés történik, amely a kollégiumi életvezetés nehézségeihez 25

kapcsolódik. A közelmúltban a problémák orvosolására kortárs segítőket képeztünk az SZTE Móra kollégium közössége számára.

A tanácsadásra jelentkezők karok közti megoszlása A következő két kördiagram a közelmúlt adatait tartalmazza annak vonatkozásában, hogy az SZTE milyen karairól jelentkeztek tanácsadásra a hallgatók. A különbséget részben az egyes karokon tanuló hallgatók alaplétszámbeli eltérése okozza. További magyarázata az eltérő jelentkezési számnak az, hogy az egyes karokon, illetve szakokon más-más kultúrája van a segítségkérésnek. A segítő pályák egy részénél (pszichológus, pedagógus, szociális munkás) a segítségkérés normatív, normális. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az orvosi karon vagy jogi pályán tanuló hallgatók lényegesen nehezebben kérnek segítséget, ami a személyes tanácsadást illeti. Ők nagyobb valószínűséggel választják a támaszkeresés online módját, amelyről tanulmányunk későbbi részében lesz szó.

Személyes tanácsadásban résztvevő hallgatók karonkénti megoszlása az SZTE-n (2013/14. tanév I. félév) Összesen:104 fő TTIK 22%

ZMK ÁJTK 2% 4% ÁOK 6%

MK 2% MGK JGYPK 10% 0% GYTK 2% GTK 5% FOK 2%

BTK 38% ETSZK 7%

9.ábra: Személyes tanácsadásban résztvevő hallgatók karonkénti megoszlása az SZTE-n 2013/14 tanév első félévében.

26

Személyes tanácsadásban résztvevő hallgatók karonkénti megoszlása az SZTE-n (2013/14. tanév II. félév) Összesen: 106 fő ZMK ÁJTK 4% 3%

ÁOK 17%

TTIK MK 18% 1% MGK 0% JGYPK 15%

GTK 5%

GYTK 3%

BTK 29% FOK 2%

ETSZK 3%

10. ábra: Személyes tanácsadásban résztvevő hallgatók karonkénti megoszlása az SZTE-n 2013/14 tanév második félévében. A két félév statisztikáját összevetve számtalan megállapítás tehető, ebből csak kettőt emelnénk ki. Jelentősen, összesen 10%-kal emelkedett az Általános Orvosi Karról tanácsadásra jelentkezők száma. A jelenség mögött a hatékonyabb PR tevékenység húzódik, amelyben az ÁOK oktatói is részt vettek. Továbbá annak a ténynek köszönhető, hogy elindítottuk az angol nyelvű tanácsadást külföldi hallgatók részére, akik között nagyobb számban találunk orvostanhallgatót. A bölcsészkarra vonatkozó csökkenés oka több komponensű lehet, ezért ezzel kapcsolatban pusztán egy összefüggést említhetünk. Az említett félév során kortárssegítő hallgatóink számtalan olyan közösségi mentálhigiénés programot indítottak, amelyeken bölcsészhallgatók jelentek meg, s ott megosztották hétköznapi problémájukat, ezzel is csökkentve a professzionális tanácsadásra jelentkezők számát.

Online pszichológiai tanácsadás A SZTE Életvezetési Tanácsadó Központ szolgáltatási portfóliója 2010-ben egészült ki az online pszichológiai tanácsadással a TÁMOP 4.1.1 pályázatnak köszönhetően. Az online tanácsadási forma e-mailen, valamint korábban skype-on volt elérhető a hallgatók számára. A 27

szolgáltatás ingyenes és anonim. Az új csatorna bevezetésével olyan hallgatók is elérhetik a központot, akik eddig valamilyen ok miatt (fogyatékosság, szexuális másság, származásbeli, halmozottan hátrányos helyzet) nem merték felvállalni problémáikat, esetlegesen írásban könnyebben kommunikálnak. Az online szolgáltatás azon túl, hogy önállóan is megállja a helyét, híd szerepet tölt be, orientálva a hallgatókat személyes tanácsadás felé, sok esetben feloldja a segítségkérés, a szakemberhez fordulás gátjait, feszültségét. (Szenes & Sebő, 2011) Az online tanácsadásban megjelenő problémák sokrétűségüket illetően megegyeznek a személyes tanácsadás keretében felvonultatott problématípusokkal. A szolgáltatás elindulása óta közel 600 levélíró vette igénybe a szolgáltatást a www.eletvezetesonline.hu valamint a www.leleknavigator.hu oldalakon. Központunk tapasztalatai alapján a levelezés népszerűbb, mint a skype-on való kommunikáció. Ennek okai között szerepel, hogy a hallgatók nem tudnak mindig nyugodt körülményeket teremteni maguk körül (lásd kollégium), továbbá a probléma megbeszélése, felvetése időkorlátok közé szorul, valamint maga a skype szolgáltatás sem mindig érhető el gördülékenyen. A Léleknavigátor felületének szerkesztésekor az volt a célunk, hogy a fiatal felnőtt korosztály számára tartalmazza a leglényegesebb lelki egészséget szolgáló ismereteket. A honlap könnyen kezelhető, jól áttekinthető. Legnépszerűbb menüpont az online levelezés, ám más, pszichoedukációt szolgáló témákat is gyakran keresnek a felhasználók, erről az alábbiakban részletesen beszámolunk.

A Léleknavigátor honlap látogatottsága A Léleknavigátor honlappal kapcsolatban két tanévet, a 2012/2013-asat és a 2013/2014-eset elemeztünk a Google Analytics és a Visitpath információi alapján, ezek a honlapok működését rögzítik a számok tükrében. Ez az idői felosztás azért indokolt, mert a levélírók többsége tanulmányokat folytat. A vizsgálatban leginkább a felhasználókra fókuszáltunk: mikor jön a honlapra, milyen céllal és milyen aktivitást folytat. Ezek segítik megérteni a látogatói igényeket, ami alapján lehetőségünk nyílik a honlap további fejlesztésére, annak érdekében az online tanácsadás szolgáltatás egyre szélesebb körhöz eljusson el. Mindkét tanévben megfigyelhető, hogy a legtöbb látogató január hónap közepén és április végén érkezett az oldalunkra. Tehát az első félév vizsgaidőszakának inkább a második felében fordulnak segítségért a hallgatók, míg tavasszal sokkal hamarabb, még a 28

vizsgaidőszak kezdete előtt. Ugyanakkor jól mutatják az adatok azt is, hogy decemberben kérnek legkevesebben segítséget, ami egyrészt a vizsgaidőszakkal magyarázható, másrészt az adventi időszak, a karácsony, a találkozások sokak számára jelentenek eleve támaszt.

Léleknavigátor honlap látogatottsága 3000

látogatók száma (fő)

2500 2000 1500 2012-2013. tanév 1000

2013-2014. tanév

500 0

11. ábra: A Léleknavigátor honlap látogatottsága Megfigyelhető az is, hogy a visszatérő látogatóink aránya 18-ról, 21%-ra nőtt a 2013/2014-es tanévben. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy főleg új látogatók vannak, csupán a látogatók 1/5-e tér vissza rendszeresen az oldalra. A legnépszerűbb menüpontunk az online tanácsadás, a legtöbben azért látogatnak az oldalra, hogy online levelezés formájában kérjenek segítséget. Ennél a menüpontnál átlagosan kétszer több időt töltenek, mint bárhol máshol. A két tanévet összevetve megháromszorozódott azok száma, akik mobiltelefonról követik az oldalt, továbbá négyszeresére nőtt azok száma, akik táblagépen keresik fel a léleknavigátort. Mindezek mellett még mindig 85% azok aránya, akik laptopról vagy asztali számítógépről böngésznek. A következő grafikon számok segítségével mutatja be a honlap legfőbb funkcióját, az online segítségnyújtás levelezés formáját.

29

Online pszichológiai tanácsadás mutatói 700 600

491

500

573

400

levélíró (fő)

300 200

157

100

levélváltás (db) 150

184

95

0 2011

2012

2013

12. ábra: Az online pszichológiai tanácsadás mutatói: levélírók és levélváltások száma Az online tanácsadói tevékenység speciális tapasztalatairól kötetünkben három tanulmány is részletesen beszámol. Itt csupán azt emelnénk ki, hogy szolgáltatásunk igen népszerű, amit a segítséget kérők számának emelkedése és a levélváltások száma is tükröz. Fontos célunk, hogy a segítségnyújtás ezen formáját hosszú távon térítésmentesen biztosítsuk a felhasználók számára. Felmérésünk alapján az országban egyedül mi működtetünk ilyen nagy kapacitással ingyenes online pszichológiai tanácsadást, ezért megőrzése kiemelt jelentőségű.

Keresőszavak, avagy hogyan találnak az oldalunkra A statisztika tanúsága szerint kimagaslóan sokan (77%) a google és más keresők alapján jutnak el hozzánk. További két csatorna ad még érzékelhető eredményt, egyrészt a különféle SZTE oldalak, másrészt a közösségi honlapok. A többség tehát úgy éri el az online tanácsadást, hogy egy keresőszó alapján minket talál meg. Legtöbben az alábbi szavakkal keresnek (2000 keresőszót vizsgálva): számítógép függőség, énkép, krízis, önértékelés, gyász, testkép. Jelenleg, ha bárki beírja a keresőkbe az „online tanácsadás” kifejezést biztosan a top10-es listán találja honlapunkat, aminek fontos mentálhigiénés preventív szerepe, hiszen így megvan a lehetőség, hogy gyorsan eljusson az érdeklődő a Léleknavigátorra, és mihamarabb elkezdjen szakemberrel dolgozni problémáján. 30

A keresési attitűdöt megvizsgálva három típust tudunk azonosítani. Vannak, akik elsősorban információt keresnek tanulmányaikhoz, előfordulnak olyanok, akik magát az online tanácsadást, szakembert keresnek, tehát inkább a szolgáltatásra kíváncsiak. Végül pedig azokat találjuk, akik kérdéseket tesznek fel, kevésbé határozzák meg mit is szeretnének. Az információt keresők csoportja részletesebben a veszteségek, krízisek fajtái, a stressz kategóriái, étkezési zavarok jellemzői és modelljei iránt érdeklődnek. A második csoportba tartozók az „ingyenes tanácsadás, ingyenes pszichológus, online pszichológus ingyen” szavakat ütik a keresőbe. Az ilyen típusú keresések, mint látjuk, jelentős arányban tartalmazzák az „ingyen” kifejezést, ami azt bizonyítja, hogy a fiataloknak lényeges, hogy térítésmentesen jussanak segítséghez. A harmadik csoport a bizonytalanok, a kérdezők csoportja. Feltételezhetően számtalan levelezőpartnerünk ebből a csoportból kerül ki. Náluk gyakran egy-egy kereső mondat önmagában is segélykiáltás,1 ám amennyiben a Léleknavigátor képes jól navigálni, gyorsan és hatékonyan a megfelelő segítséget tudjuk nekik nyújtani.

Tréningjeink A megfelelő anyagi erőforrások megléte estén a szolgáltatási portfóliónk kiegészül különböző tréningek, valamint csoportos foglalkozások biztosításával. A tréningek célja az elméleti tudás mellett gyakorlati tudást is biztosítani, visszajelzéseket adni a hallgatók számára. A tréningek nagyban hozzájárulnak a kompetenciák fejlesztéséhez, és az olyan attitűdök formálásához, mint a másság iránti tolerancia, fogyatékossággal élők segítése vagy önkéntes munka. A felsőoktatásban az utóbbi 15 évben egyre inkább tömegoktatássá vált, annak minden ártalmas jegyével. Ezért különösen indokolt, hogy legyenek olyan kiegészítő

1

A csoport legtipikusabb keresőmondatai: „Miért vannak nekem öngyilkos gondolataim?Hogyan dolgozzam fel a válást?Anorexiások felismerik-e, hogy azok?Mit tegyek, hogy ne kívánjam az alkoholt?Miben vagyok jó?Zavar mit gondolnak mások. Szorongásra ki mit szed? Milyen lesz a párom?Kihez forduljak beszédfogyatékossággal? Szorongó roham a buszon. Hogyan dolgozzuk fel, ha elment egy hozzátartozónk? Kihez fordulhatok szociális fóbiával? Költözés, krízis. Hogyan öngyilkosság? Élő ember lelke látogatott meg. Pszichés betegség élettelen tárgy megszemélyesítése. Milyen gyógyszer ad jókedvet? Hogyan vonzzam vissza a párom? Kevés dologról beszélgetünk a párommal. Félek a megőrüléstől. Az öngyilkosság fáj?A 17 éves lány fejlődik még? 4 éves lány ragaszkodása az apjához. Barátok, magányt elkerülni. Szorongás beszélni tömeg előtt.”

31

modulok, amelyben a hallgatók személyes fejlesztésben, képzésben részesülnek. A tréningek között megtalálható az 

önismeret-, személyiségfejlesztő tréning



konfliktuskezelő tréning



karrier- és életpálya előkészítő tréning



tanulásmódszertani tréning



beilleszkedést segítő tréning külföldi hallgatók számára.

Ezen gazdag listából csupán néhányat emelünk ki és mutatunk be a teljesség igénye nélkül. A tanulás-módszertani tréning a középiskola és a felsőoktatási intézmények közötti tanulási módszerek változása során kialakuló elakadások kezelésére irányul. A középiskolától eltérő módon működő egyetemi/főiskolai rendszerben a hallgatóknak fontos odafigyelni időbeosztásukra, hisz a felsőoktatási rendszer különvált szorgalmi és vizsgaidőszaki rendje körültekintő időmenedzselést kíván a hallgatóktól a sikeres tanulmányok érdekében. Továbbá számos esetben a középiskolai tanulási, jegyzetelési módszer már nem bizonyul hatékonynak. A tréning célja, hogy a résztvevők különböző tanulási technikákat sajátítsanak el, tanulási tervet készítsenek, növeljék koncentrációs képességeiket. Ezen eszközök birtokában a hallgatók magabiztosabban vágnak neki a vizsgaidőszaknak, valamint sikeresebben teljesítik a követelményeket. A tanulási módszereket érdemes elsajátítani már a felsőoktatásba való belépéskor,

első

évesen.

A

tanulási

problémák

okozhatnak

eredménytelenséget,

motivációvesztést majd az oktatásból való kiesést, lemaradást, amelyek akár a felsőoktatástól való elfordulást is eredményezhetik. Tapasztalataink szerint a tudatosan feldolgozott sikertelenségek és az elkövetett hibák korrigálásai is megelőzhetik a későbbi kudarcok bekövetkeztét. A karrier- valamint életpálya tervező tréningjeink alakalmával a hallgatóknak lehetősége nyílik a sikeres munkába álláshoz szükséges kompetenciák elsajátítására. A tréning célja a tanulási képességek feltérképezése, a megfelelő kommunikáció, valamint önérvényesítés elsajátítása. A pályaorientációs tesztek kitöltésével és az önismeret fejlesztésével a tréning segít a megfelelő hivatást megtalálni a hallgatók számára. A választott képzés, valamint pálya tekintetében fejtörést okozhat az adott szakmában való elhelyezkedés a telített munkaerőpiaci viszonyok miatt, amire érdemes tudatosan felkészülni. Gyakran megjelenik a pályaváltás igénye, amiben a megerősítés vagy a megfelelő szakemberrel történő mérlegelés segítheti a döntést. Okozhat feszültséget a munka világába történő kilépés, mely

32

önmagában is jelentős változásokat hoz az egyén életében. A kilépéshez szükséges információk, valamint attitűdök elsajátítása elengedhetetlen a kialakult versenyhelyzetben (Vida, 2011 ). Az önismereti-személyiségfejlesztési tréning során a hallgatók különböző fejlesztő gyakorlatok, tréning játékok, feldolgozó beszélgetések folytán visszajelzést kapnak önmagukról, képességeikről, belső tulajdonságaikról. A tréning fontos eleme az ezekről való kommunikáció is, amelynek során lehetőség nyílik a megfogalmazódott érzelmekről, a gyakorlatok alatt kialakult önképről, vagy viselkedési módokról beszélgetni. A csoportban való munka során a résztvevők számára láthatóvá válhat társas kapcsolataiknak működése, az irányított, szakember által vezetett feladatok során az egyén ráismerhet személyes vonatkozásira. A tréningek szervezése során különösen figyelünk arra, hogy a csoport különféle szakokról érkező diákokból tevődjön össze, ezzel is növelve a horizontális tanulás jelentőségét.2 A beilleszkedést segítő tréning külföldi hallgatók számára teremt lehetőséget a kulturális különbségek miatt kialakult feszültségekkel, problémákkal való megküzdésre. A náluk megjelenő nyelvi akadályok, beilleszkedési problémák sok esetben akadályát jelenthetik tanulmányaik sikeres elvégzésének is. A „kulturális sokk” negatív hatásait mérséklő tréningjeikben kortárssegítők, illetve olyan tapasztalt diákok is részt vesznek, akik maguk is átéltek hasonló jelenségeket külföldi tanulmányaik során, s akik tapasztalataik megosztásán túl képesek a tanulmányi idő alatt mentorálni is külföldi társaikat.

Átjárhatóság a szolgáltatások között Az eddig bemutatott szolgáltatásokat illetően az átjárhatóság is biztosított. Az egyéni tanácsban

részvevő

hallgatók

számára

olyan

esetben,

ha

valamilyen

szociális

kompetenciafejlesztés is indokolt, kifejezetten ajánlott a csoportos fejlesztésben való részvétel. Ugyanakkor két vagy akár több napos tréning keretében előbukkanhat valamilyen, az egyéni életút során nem feldolgozott negatív élmény, amely a csoportban nem feltárható, ez esetben a hallgató egyéni tanácsadásra jöhet. Más hallgatói szervezet által biztosított program kapcsán is lehetséges megoldás a továbbküldés hozzánk, amennyiben észreveszik, hogy a hallgatónak valamilyen mentálhigiénés problémája van. 2

A horizontális tanulás annyit jelent, hogy egy tréningcsoport esetén a tagok nem csupán a trénertől, de egymástól is tanulhatnak.

33

Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód Az esélyegyenlőségi program kidolgozását és az annak kapcsán születő feladatok végrehajtását 2002-ben az akkori Diáktanácsadó kezdeményezte. Úgy véltük, lényegesen hatékonyabb a többségi és a speciális képzési igényű hallgatók tanulmányi és életvezetési kérdéseinek segítése ugyanazon központból. Ekkora már sok tapasztalatunk gyűlt össze, amely az esélyegyenlőségi terület szolgáltatás-rendszerének felépítését megkönnyítette. Tevékenységünk eredményeképpen 2003-ban elfogadták az SZTE első esélyegyenlőségi szabályzatát,

amely egyben

Esélyegyenlőséget

Biztosító

életre

hívta

Bizottságát.3

a A

Szegedi HEBB

Tudományegyetem vezető

Hallgatói

tisztségviselője

az

esélyegyenlőségi koordinátor, aki szervezi a hallgatók ügyeit, kapcsolatot teremt a HEBB valamint a Egyetemi Életvezetési Tanácsadó központ között.4 A következőkben tekintsük meg a számok tükrében, hogy a legutóbbi tanévben hány fogyatékossággal élő hallgatónak nyújtott segítséget központunk. (ld: 13. ábra)

3

A SZTE Hallgatói Esélyegyenlőségét Biztosító Bizottság feladatai: a fogyatékkal élő hallgatók tájékoztatása, esélyegyenlőségi feladatok teljes körű biztosítása, szolgáltatási feladatok megalkotása és hatékonyságuk ellenőrzése, hallgatói támogató rendszer biztosítása.

4

A Hallgatói Esélyegyenlőségi Koordinátor feladatai a következők: esélyegyenlőségi ügyek koordinálása, a fogyatékossággal élő hallgatók, személyi segítőkkel való kapcsolattartás. A fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási eszközök biztosítása, a fogyatékkal élő hallgatók létszámának nyilvántartása. A fogyatékkal élő hallgatók számára teljes körű információ biztosítása esélyegyenlőségi kérdésekben. A fogyatékkal élő hallgatók számára kialakított szolgáltatások biztosítása, amely magában foglalja a tárgyi eszközök biztosítását, az igénybe vehető szolgáltatások biztosítását, igényeik felmérését, az általuk igénybevett szolgáltatások adminisztrálását. Folyamatos kommunikáció a fogyatékkal élő hallgatókkal valamint a hozzájuk rendelt személyes segítővel.

34

7fő

3fő

31fő

17fő

Autista Beszédfogyatékos

12fő

Diszkalkuliás Diszlexiás/ diszgráfiás Hallássérült Látássérült

10fő

Mozgássérült

79fő

13. ábra: A fogyatékossággal élő hallgatók fogyatékossági kategória szerinti megoszlása az SZTE-n a 2013/2014-es tanévben, 159 fő. Az egyetem 12 kara a képzési követelményeket és feltételeket tekintve nem egyformán képes minden fogyatékosság típussal egyaránt diplomához juttatni hallgatókat. A következő diagramon a karonkénti eloszlást látjuk. Bizonyos karok olyan kompetenciák elsajátítását követelik, amelyhez hátrányt jelenthet bizonyos fogyatékosság. Így például nagyon nehezen képes egy gyengén látó fiatal elvégezni egy biológia szakot, ugyanakkor az informatika területén sok gyengén látó, illetve vak hallgató képes eredményesen tanulni és dolgozni.

35

14. ábra: A fogyatékossággal élő hallgatók megoszlása az SZTE-en karonként 2013/14-ben

FOK; 2 fő; 1%

TTIK; 41 fő; 26%

ÁJTK; 13 fő; 8%

ÁOK; 7 fő; 4%

BTK; 25 fő; 15% MK; 11 fő; 7% ETSZK; 17 fő; 11%

MGK; 5 fő; 3%

GTK; 6 fő; 4% JGYPK; 32 fő; 20%

GYTK; 1 fő; 1%

A 14. diagramból jól látható, hogy a legtöbb fogyatékossággal élő hallgató az SZTE-n belül a Tertmészettudományi és Informatikai Karon tanul, ezt követi a Juhász Gyula Pedagógus Képző Kar, majd harmadik a sorban a Bölcsészettudományi Kar. A fogyatékosság-típusok naprakész és pontos létszámarányának ismerete azért is fontos, mert ennek megfelelően tudjuk alakítani szolgáltatásainkat, illetve speciális taneszközök használatát, vagy akár kölcsönzését kínálni. Továbbá a karok oktatói számára is lényeges naprakész oktatási és tanulásmódszertani ismereteket kell nyújtanunk. Szintén a statisztika segít abban, hogy hol van a legnagyobb igény a fizikai, illetve infotechnikai akadálymentesítésre.

Szolgáltatások fogyatékossággal élő hallgatók számára A központ különböző szolgáltatásokat nyújt fogyatékkal élő hallgatók részére. Biztosít olyan tanulmányokat elősegítő tárgyi juttatásokat, mint könyvutalvány, fénymásolás, nyomtatás, eseti szociális támogatás az államilag finanszírozott képzésben. Az EÉTK biztosítja különböző kis értékű tárgyi eszközök kölcsönzését, mint diktafon, továbbá elektronikus anyagok, jegyzetek beszerzését, továbbá egyéni gyógytornát és masszázst. Egyéni tanácsadás keretében a fogyatékkal élő hallgatók igénybe vehetnek karrier tanácsadást, életvezetési 36

tanácsadást, valamint tanulmányi esélyegyenlőséget biztosító tájékoztatást, tanácsadást. A legkülönfélébb támogatási lehetőségekről a honlapon illetve e-mailen keresztül tájékozódhatnak a hallgatók (www.eletv.u-szeged.hu/esélyegyenlőseg/ E-mailben: [email protected]; [email protected]). A SANSZ szoba (ld.: 15. ábra) egy speciálisan kialakított terem az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központban, ahol a hallgatók gyógytornát illetve masszázst vehetnek igénybe. Ugyancsak ebben a helységben kaptak helyet bizonyos tanulást segítő speciális eszközök látássérült, illetve vak hallgatók számára. Ezekről honlapjainkon lehet tájékozódni.

15. ábra: Az Egyetemi Életvezetés Tanácsadó Központ SANSZ terme. Szintén a SANSZ terem ad otthont SANSZ Klubnak, egy olyan havi rendszerességgel megszervezett programnak, amely a segítők és segített hallgatók által közösen kialakított tematikán alapszik. A közkedvelt témák később újra megrendezésre kerülnek, vagy különálló eseménysorozatként rendszeressé válhatnak. Itt fő szerepet kapnak a társasjátékok, táblajátékok, kártyajátékok, illetve a különböző készségfejlesztő- és logikai játékok is. A SANSZ klub keretén belül személyi segítők egyik sikeres kezdeményezése a „Téli melegedő” - teadélután elnevezésű rendezvény. A programba számos kreatív tevékenységet is beépítettek, hogy ezzel is elősegítsék a közvetlen beszélgetések és kapcsolatok kialakulását. A vártnál nagyobb érdeklődés, nyitottság és pozitív visszajelzések jellemezték a teadélutánt. A kezdeményezés kapcsán fontosnak tartjuk, hogy egy olyan megtartó közösség alakuljon ki, ahol megismerhetik, segíthetik egymást a hallgatók, s ahol nem csak a kívülről jövő támogatásnak, de az önsegítésnek, saját szükségletek artikulálásának is tere van. A csoportkohézió erejét jelzi, hogy létrejött a SANSZ Csoport virtuális közössége is a

37

legnépszerűbb közösségi portálon. Itt tájékozódhatnak az aktuális programokról a célcsoport hallgatói, illetve képes beszámolóval igyekszünk kedvet csinálni a csatlakozáshoz.

SANSZ napok A SANSZ program célja, hogy felhívja a Szegedi Tudományegyetemen tanuló hallgatók, oktatók figyelmét a speciális igényű hallgatókra, tájokoztatást adva azokról a lehetőségekről, szolgáltatásokról, amelyek biztosítják a hátrányos helyzetű fiatalok megfelelő tanulási lehetőségeit. A program szakmai napjainak keretében a látogatók megismerhetik a fogyatékkal élők, a mozgásukban, látásukban, hallásukban korlátozott emberek, valamint a tanulási zavarokkal küzdők speciális igényeit képzésüket illetően, valamint tájékoztatást kaphatnak arról, hogyan és miben lehet az érintett személyeket segíteni. A szakmai napok kiemelten érdekesek lehetnek fogyatékkal élő emberek fejlesztésében, segítésében dolgozó, vagy ilyen pályára készülők számára. A szakmai napok keretében szimulációs gyakorlatok, szemléltető eszközök bemutatása is a program részét képezi. A feldolgozott témák kapcsán lehetőség nyílik beszélgetésekre, tapasztalatcserére, ami jó lehetőséget kínál ezen területen ténykedők tudásának megosztására, kapcsolatok szerzésére és ismeretbővítésre. 2014-ben immáron ötödök alkalommal került megrendezésre nagy sikerrel a SANSZ nap.5 (ld.: 16. ábra) A rendezvény egyik kézzelfogható eredménye egy kapcsolati háló kiépítése a régióban működő civil szervezetekkel, akik gyakran kínálnak munkalehetőséget az érintett hallgatók számára.

SANSZ nap – Egyetemi esélyegyenlőségi nap: 2014. május 5-6.-án került megrendezésre az ötödik SANSZ nap. Az első nap, az Esélyegyenlőségi Világnap alkalmával Dr. Gyarmathy Éva tartotta Diszlexiásokról felsőfokon c. előadását, amin 80 előre regisztrált résztvevő volt jelen. Az előadást követően a Mini Láthatatlan Kiállítás került megnyitásra, ahol két napon keresztül 220 látogató fordult meg. Vaksötétben, csupán a tapintásés a hallásérzékelésre hagyatkozva nyertek betekintést egy láthatatlan világba, ahol vakok kísérték és segítették a látó személyeket a helyi civil szervezetekkel. Az ifjúsági-, esélyegyenlőségi szervezetek színes programmal és speciális érzékenyítő eszközökkel, játékokkal várták az érdeklődőket. A helyszíneken 140 személy ismerkedett meg különböző fogyatékossággal élő személyekkel, és saját bőrén is megtapasztalhatta egy-egy érzékszerv vagy funkció elveszítésének a velejáróját. Fogyatékossággal élő hallgatókkal készített interjúk során olyan kérdésekre kaphatott válaszokat a hallgatóság, amiket egy nem érintett személy szívesen feltenne, de nem biztos, hogy lenne bátorsága feltenni. Az interjút a Nem Adom Fel Alapítvány tapasztalt szakembere készítette egy vak és egy mozgássérült egyetemi hallgatóval. Az esélyegyenlőségi nap sikerességét mutatja, hogy az évek során egyre nő az érdeklődők száma. 5

38

16. ábra

Személyi segítők A személyi segítők azok a kortárs hallgatók, akik egy érzékenyítő tréning elvégzése után és folyamatos képzések mellett egyénileg segítik fogyatékossággal élő hallgatótársaikat. A személyi segítők elsősorban azon hallgatók közül kerülnek ki, akik elvégezik az egyetemen meghirdetett „Kommunikációs hídépítés ép és fogyatékos emberek között” elnevezésű, szabadon választható kurzust. A féléves kurzus elvégzése feltételezi a segítői attitűd meglétét, és biztosítja az alapvető elméleti tudást. Ezt követően második körben személyes meghallgatás után kerülnek kiválasztásra a segítői tevékenységre megfelelő hallgatók. A jelentkezők mind nagyfokú empátiát és nyitottságot mutatnak a fogyatékossággal élő hallgatók célcsoportja felé. Többen személyes tapasztalattal rendelkeznek vagy a tanulmányaikhoz szükséges ismeretbővítés céljából motiváltak a segítésre. A személyi segítőkkel rendszeresek a szakmai találkozások, a koordinációs munka személyesen és online formában is zajlik. Havonta egy alkalommal szakmai képzés, egy filmvetítés, két alkalommal pedig megbeszélés történik. A szakemberek által tartott szakmai 39

képzések mindig egy adott fogyatékossági típus köré épülnek. Az adekvát ismeretek átadása mellett hangsúlyt helyezünk az interaktív képzési formára, ami különösen jelentős ebben a témában.

Esélyegyenlőségi képzés az SZTE munkatársainak Az esélyegyenlőségi képzést oktatóknak és egyetemi munkatársaknak tartottuk egy aktuálisan zajló TÁMOP pályázat keretében. A tanév során közel száz egyetemi dolgozó vett részt „Az esélyegyenlőség szegmensei az egyetemi hallgatók aspektusából: hátrányos helyzetű, roma és fogyatékossággal élő hallgatók” elnevezésű képzésen. Az oktatók eloszlását tekintve 12 karról, intézetenként/tanszékenként 2-2 fő kapott meghívást a képzésre. A résztvevők a képzés végén írásban adtak visszajelzést, amelyek tanúsága szerint ismeretük bővült, a fogyatékossággal kapcsolatos előítéleteik, sztereotípiáik csökkentek, valamint a hallgatóknak járó, megfelelő segítségnyújtásról is szélesebb képet kaptak. Az oktatók képzésén túl a kari Tanulmányi Osztályok és a Hallgatói Önkormányzat munkatársai részesültek a képzésben. Az általuk észlelt kérések és problémák mentén megvitattuk a saját szolgáltatásaik során nyújtott megfelelő odafordulás és segítségnyújtás lehetőségeit. A képzéseket szeretnénk folyamatossá tenni a pályázati ciklus lezárulta után is.

Kortárs segítők A kortárs segítők csoportja szerves részét képzi az SZTE Életvezetési Központ komplex

szolgáltatási

rendszerének.

1994-ben

szakemberek

és

kortárs

segítők

együttműködésével jött létre a Diákcentrum Tanácsadó Iroda, tehát működésük hosszú múltra tekint vissza. A csoport egyetemistákból áll, munkájuk önkéntességen alapul, és a Központ folyamatos képzést, valamint szupervíziót biztosít számukra. A képzés keretében a munkájukhoz szükséges alapvető ismereteken túl gyakorlati elemekkel is fejlesztik képességeiket. A megfelelő információk birtokában, valamint a segítői képességek elsajátítása révén, amely olyan területeket érint, mint kommunikáció, empátia, értő figyelem, a kortársak alkalmassá válnak arra, hogy észrevegyék, ha valamelyik hallgató társuknak segítségre van szüksége. A folyamatos szupervíziónak köszönhetően a kortárs csoport munkája szakember által kontrollált és ellenőrzött. Nagy segítséget nyújt a segítők számára megvitatni eseteiket, 40

visszajelzést kapni munkájukat illetően. A szupervízió és a képzés megadja azokat az alapokat, melyekkel a kortárssegítés intézménye biztonságosan és hatékonyan tud működni. A kortárs csoport segítő beszélgetéseket biztososít az őket felkereső hallgatók számára. A csoport feladata nem csupán a mentálhigiénés kérdéssel, elakadással küzdő hallgatók számára biztosít szolgálatot, hanem tevékenységi körük kiterjed a hétköznapi kikapcsolódásra, közös időtöltésre, közösségépítésre is, elérve így az egészséges mentálhigiénével rendelkező hallgatókat egyaránt. A csoport számos programot működtet, amelyekről a kötet egy további tanulmánya részletesen is beszámol.

17. ábra: Kreatív kör

18. ábra Madáretetők 17. és 18. ábrák a Kreatív kör tevékenységébe engednek bepillantást. A kortás csoport szívesen fogad új ötleteket, maguk a hallgatók is javasolhatnak számukra programokat, életre hívhatnak új kezdeményezéseket. A kortársak kompetenciakörükön belül ellátják a hallgatókat, amennyiben szükséges, megadják azokat az információkat, amelyek segítségével a hallgatók a számukra megfelelő ellátáshoz juthatnak. A továbbküldés, valamint 41

a segítségre szoruló egyének megszólítása magas fokú érzékenységet, odafigyelést vár el a kortárs segítőktől. A folyamatosan diáktársaik körében mozgó kortárs segítők közelebb viszik a szolgáltatást társaikhoz, valamint a hallgatók életvitelbeli változásainak tendenciáit tolmácsolják a szakemberek felé. Ennek a kommunikációnak jelentős szerepe van a szolgáltatások

működtetésében,

szükség

szerinti

átszervezésében,

új

programok

bevezetésében. A kortársak visszajelzéseivel elkerülhetők például a felesleges próbálkozások is valamely szolgáltatást illetően.

Minőségbiztosítás Munkánk során figyelmet fordítunk arra, hogy tevékenységünk eredményességét időről-időre mérjük. A szerteágazó tevékenységrendszernek azonban nem minden eleme mérhető a hatékonyságvizsgálat jól ismert eszközrendszerével. Így például az online tanácsadás anonim jellege miatt ilyen, de említhetnénk a kortárscsoport közösségi mentálhigiénés tevékenységét is. Ugyanakkor például a tréningek után rendre töltenek ki a résztvevők elégedettségi kérdőívet. Nem ritka, hogy fél vagy egy év elteltével levélben keressük fel a tréningjeinken résztvevőket, és megkérdezzük őket az elvégzett tréning hasznosíthatóságáról, illetve azon kompetenciákról, amelyek fejlesztését az adott tréning megcélzott. Személyes tanácsadásainkhoz kapcsolódva szintén időről-időre hatásvizsgálatot végzünk, amelynek eszközrendszeréül jól bevált a Lisznyai Sándor által kidolgozott utánkövetéses interjú (Lisznyai, 2009). A metódust felhasználva tanulmány készült – a korábban Központunkhoz forduló – mintegy 20 hallgató megkeresése alapján

(Versitz,

2012). A visszacsatolás nagyban segíti a munkát, hiszen ez által a Központ visszajelzést kap a tanácsadások eredményéről, s ennek megfelelően jobban tervezhetővé válnak a későbbi szolgáltatások is. Tervezzük a többségi hallgatóink valamint fogyatékossággal élő hallgatóink utánkövetési rendszerének továbbfejlesztését egyaránt. Szeretnénk, ha a jövőben a tanácsadást igénybe vett hallgatóink évente rövid kérdőív megválaszolásával informálnának arról, hol tart az életük, miben sikeresek, visszatekintve milyen szolgáltatás vettek volna még igénybe, a jobb minőségű egyetemi tanulmányok érdekében. A minőségbiztosítás kapcsán fontos szót ejteni a rendszeresen zajló szupervíziós üléseinkről, amelyekre minden hónapban egy alkalommal kerül sor. A szupervíziót Lisznyai Sándor vezeti, aki a stáb munkáját már több éve kíséri figyelemmel, s akinek az ELTE 42

diáktanácsadóján keresztül széles rálátása van erre a tevékenységrendszerre. A szupervíziós alkalmakon az egész stáb részt vesz, beleértve az irodavezetőt, az esélyegyenlőségi referenst, s az aktuális gyakornokokat is. Ilyen módon ez a legszélesebb fórum, ahol munkánkról az estekre fókuszálva diszkussziót tudunk folytatni.

Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ mint gyakorlóhely Immáron ötödik éve fogad Központunk BA és MA képzésben, illetve szakképzésben tanuló hallgatókat terepgyakorlat keretében, szakjukat tekintve pszichológusokat, szociális munkásokat, gyógytornászokat, tanácsadó szakpszichológusokat. A hallgatók a gyakorlati idő alatt részesei lesznek a stábmunkának, bekapcsolódnak az EÉTK széles spektrumú tevékenységrendszerébe.

Szakterületüktől

függően

részt

vesznek

a

tanácsadói

tevékenységben, gyakori, hogy szupervízió mellett önálló esetet vihetnek, teszteket vehetnek fel és értékelhetnek ki. Saját tapasztalatuk lehet az öntevékeny csoportok munkáit illetően. Rendszeresen tevékenykedhetnek azokon az egyetemi rendezvényeken, ahol a Központ megjelenik (Állásbörze, SANSZ nap, Prevenciós programok). A tapasztalatok szerint a Központban végzett munkájukról, élményeikről szívesen számolnak be később úgy, mint pályaorientációs, pályára szocializáló faktorról, vagyis nem ritka, hogy gyakornokaink később maguk is a diáktanácsadás területén szeretnének dolgozni. Jövőbeli tervek Néhány közeljövőben megvalósítandó tervünkről mutatunk be néhányat. SANSZ Gólyatábor A Szegedi Tudományegyetemre felvett fogyatékossággal élő hallgatók számára első alkalommal tervezünk orientációs napokat. A három napos informatív és személyes élménycentrikus tábor az első évesek beilleszkedését segíti elő az egyetem világába. Elsődleges cél az EÉTK szolgáltatásainak élményszerű bemutatása, továbbá a Központ munkatársainak, szakembereinek megismerése. Bízunk benne, hogy kezdeményezésünk eredményeként a résztvevő hallgatóknak könnyebb és gyorsabb lesz a felsőoktatás új terében való tájékozódás, és az egyetemi tanulmányaik során az adekvát támogatási formákhoz való hozzáférésük.

43

Zsonglőr klub Szegedi Zsonglőr Klub tagjainak vezetésével a 2014/2015-ös tanévben eszközös képességfejlesztő tréninget tervezünk indítani elsősorban a diszlexiás hallgatók részére. A zsonglőrködés a neurológiai harmonizáció egyik szórakoztató módszere, a tanulási zavar, figyelemzavar és hiperaktivitás kezelésében hatásos eszköz. Meggyőződésünk, hogy a tanulás folyamatának ez egy komplex, ugyanakkor felszabadító formája. Káros szenvedélyek prevenciója és az intervenció Tervezzük olyan általánosan művelő kurzus indítását, ahol a fókuszban a drogprevenció lenne. Itt kortárs segítőket készítenénk fel, amit a Kiút Alapítvány munkatársai vezetnének, akik tapasztalataikkal az önkéntes segítőket abban tudnák segíteni, hogy azok a középiskolában hitelesen legyenek képesek tevékenykedni a megelőzés területén. Egy másik tervezett kurzusunk az egészségmegőrzésre, illetve egészségmagatartásra koncentrálna.

Mentorprogram A 2014/2015-ös tanévben indul a Mentorprogram tehetséges hallgatók számára a TÁMOP 4.1.1 /C projekt kertében. A meghirdetett Mentorprogram 50 tehetséges hallgató számára kínál lehetőséget, akik a fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű vagy roma hallgatók közül kerülnek kiválasztásra. A személyes beszélgetések során előzetesen felmértük az egyéni igényeket, ami alapján a következő tanévben új tréningeket hirdetünk, mint önismereti, személyiségfejlesztő, érzékenyítő, egészségmegőrző tréningek, improvizációs technikák és prezentációs technikák. Visszacsatolás az egyetemi vezetés felé Mindennapi

munkánk

tapasztalatait

és

eredményeit

szeretnénk

kanalizáltabban,

hatékonyabban tolmácsolni az egyetemi vezetés felé. Így például félévente be szeretnénk számolni a Dékáni Kollégiumnak az EÉTK tapasztalatairól az egyes karok hallgatóinak mentális állapota vonatkozásában. Meg szeretnénk mutatni, hogy hol látunk olyan hiányosságokat az oktatás és a képzés területén, amelyeken konstruktív gondolkodással változtatni lehetne a hallgatók mentális jólléte érdekében. Ugyanakkor rá szeretnénk mutatni bizonyos karok jó gyakorlatára is, ahol az oktatási és számonkérési folyamatok tervezése során megbecsült érték a hallgatók testi és lelki egészsége.

44

Zárszó Bízunk benne, hogy tanulmányunkban sikerült bemutatnunk, hogy Központunk milyen utat járt be annak érdekében, hogy immáron komplex eszközökkel segítse az SZTE-n az oktatási tevékenység hatékonyságát, támogassa az egyetemi hallgatók beilleszkedését és eredményes kríziskezelését, illetve minimálisra csökkentse a lemorzsolódást. Továbbá, hogy tudatosan fókuszáljon az esélyegyenlőségre, enyhítse a fiatalok kapunyitási pánikkal járó feszültségét, megkönnyítse a munkaerőpiacra kilépő hallgatók alkalmazkodását, tehát segítse az autonóm személyiségfejlődés folyamatát. Szeretnénk hinni, hogy az „átmeneti tér”, amelyet Winnicott elméletéből jól ismerünk, átélhetővé és megtapasztalhatóvá válik a Központunk által létrehívott színtereken, így a tanácsadási alkalmakkor, szimulációs tréningjeinken, öntevékeny alkotó csoportjainkban, vagy akár az improvizációs színházunk vidám percei során. Hisszük, hogy ezek a terek gazdagon szolgálják a résztvevők kreativitásának fejlődését, élvezetessé, izgalmassá teszik énjük megfogalmazását, a találkozást önmagukkal és másokkal.

45

Irodalomjegyzék Ritoók Pálné (1988). Az egyetemisták részére szervezett tanácsadás Magyarországon. In Illyés Sándor és Ritoók Pálné. (szerk.) A nevelési és pályaválasztási tanácsadás pszichológiája. Szemelvény-gyűjtemény. I-III. kötet. Budapest: ELTE. Ritoók Pálné és Illyés Sándor (szerk.) (1992). A nevelési és pályaválasztási tanácsadás pszichológiája. Szemelvénygyűjtemény I-II. Budapest: ELTE. Kiss István. (2009). Életvezetési kompetencia. Doktori disszertáció, ELTE kézirat – online:http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/2009/KissIstvn_letvezetsi_kompetencia_PhD2 009k Lisznyai Sándor (2009). A konzultációs folyamat modelljei és hatásvizsgálata. In PuskásVajda Zsuzsa (szerk.) Egy igazolt praxis felé. FETA Könyvek 4. Budapest: Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület. Lisznyai Sándor (2010). Készülődő felnőttség. Kutatás a fiatalok mentálhigiénés állapota témakörében. In Életszakaszok határán Közösségi és egyéni tanulási feladatok. FETA Könyvek 5. Budapest: Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület. Szenes Márta, Katona Edit &. Katona Miklós (2001). A diákcentrum Universitas Szeged működésének bemutatása. In Rajnai Nadinka (szerk.) Diáktanácsadók a felsőoktatásban. Soros oktatási füzetek. Budapest: Soros Alapítvány. Szenes Márta & Sebő Tamás (2011). Online pszichológiai tanácsadás – egy új segítő kapcsolat kezdeti tapasztalatai a Szegedi Tudományegyetemen. In Puskás- Vajda Zsuzsa és Lisznyai Sándor (szerk.) Ifjúságkutatás és tanácsadás A pszichológiai tanácsadás tudományos alapjai. FETA könyvek 6. Budapest: Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület. Takács Ildikó (2007). A felsőoktatási intézmények feladatai a tanácsadásban. In PuskásVajda Zsuzsa (szerk.) Felsőoktatásban tanuló fiatalok problémái, útkeresése, pályafejlődése a 21. század kezdetén Magyarországon. FETA könyvek 2. Budapest: Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület. 46

Versitz Veronika (2012). Hallgatói visszajelzések a felsőoktatási tanácsadás hatékonyságáról Szakdolgozat. SZTE BTK Pszichológia Intézet, Kézirat. Vida Katalin (2011). A kezdődő felnőttkor és a kapunyitási pánik In Puskás- Vajda Zsuzsa és Lisznyai Sándor (szerk.) Ifjúságkutatás és tanácsadás A pszichológiai tanácsadás tudományos alapjai. FETA könyvek 6. Budapest: Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület.

47

Kortárssegítés a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központban - KortársAid Édl Zsuzsanna, Jakab Krisztina, Kerepes Leila, Nagy Arnold, Takács Tímea, Virág Krisztina Az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ (EÉTK) munkáját mindig is segítették önkéntes kortárssegítők. A következő áttekintésben egy olyan önkéntes, egyetemista csapat, a KortársAid gondolataival találkozhat az olvasó, akik 2010 óta tevékenykednek a Központban. Bemutatjuk kortárssegítői munkánk és csoportunk jellemzőit, valamint az általunk szervezett projekteket és programokat. A felsőoktatásban lévő hallgatók olyan életszakaszban vannak, amelyben különösen szükségük lehet segítségre és támaszra, ugyanis Arnett (2007) szerint ez a 18-25 közötti életkor az életpályának egy olyan kiemelten heterogén szakasza, amelyben a fiatal felnőtteknek meg kell küzdeniük az új, felnőtt szerepekkel és a rájuk váró felelősséggel. Ennek megfelelően a felsőoktatási tanácsadás feladata, hogy kiszolgálja azon igényeket és szükségleteket, amelyeket a hallgatók jeleznek az életvezetés, a tanulmányok, a munkába állás vagy a párkapcsolat és családtervezés területén (Ritoók, 2006). A kortárssegítőknek segítség iránti igény felismerésében, bizonyos problémák megoldásának segítésében, valamint a hallgatók és a professzionális segítők közötti kapcsolat kiépítésben kiemelt szerepe van (Szenes és Katona, 2006). Kortárssegítésnek (peer helping) nevezhetjük azon szolgáltatások és programok összességét, amelyeket olyan, hivatalos szakképzettséggel nem rendelkező személyek biztosítanak más személyeknek, akik hozzájuk korban, illetve körülményekben közel állnak. Ennek megfelelően kortárs-, vagy sorstárssegítésnek nevezhető az a tevékenység is, amelyet például önkéntes egyetemisták végeznek kortársaik körében, és az is, mikor valaki mentális betegséggel küzdő személyek vagy droghasználók körében nyújt segítséget (Dóka, 2012; Rácz és Szabó, 2008). D’Andrea és Salovey (1983, idézi Fecskó, 2001) szerint a kortárssegítés az a fiatalok körében megfigyelhető segítség- és támogatásnyújtás, amely magában foglalja az aktív figyelem, a hatékony problémamegoldó készségek, valamint az emberi fejlődéssel és a mentális egészséggel kapcsolatos ismeretek használatát. Mindezt teszik annak érdekében, hogy segítsenek társuknak megtalálni útkeresésük során a saját megoldásukat. Ez a tevékenység azon az alapfeltevésen alapul, hogy minden ember képes megoldani a legtöbb problémáját egyedül, ezért a kortárssegítő feladata „csupán” annyi, hogy 48

társát saját gondolatainak és érzéseinek tisztázásában segíti, ami által az megtalálja egyedi útját (Rácz és Szabó, 2008). Bácskai és Gerevich (2000) magyarországi kortárssegítőket vizsgálva, a fiatalok szolidaritását, emberségét és empátiáját tartja a legfontosabbnak, amely tulajdonságok lehetővé teszik a megfelelő segítő tevékenységet (idézi Fecskó, 2001). A serdülőkorban a fiatalok életében a család szerepe egyre csökken, ettől az időszaktól kezdve a serdülők inkább már kortársaikhoz fordulnak segítségért. A kortárssegítésnek ezért kiemelt szerep jut a középiskolások és az egyetemisták körében (Rácz és Szabó, 2008). A hasonlóság az a szempont, ami megkülönbözteti a kortárs segítőt a professzionális segítőtől. A kortárssegítők előnye, hogy ismerik az adott közösséget, és a közösség is ismeri őket: a kortárssegítők ismerik csoportjuk normáit, értékeit, hasonló kulturális és etnikai háttérrel rendelkezhetnek, valamint hasonló tapasztalatokat szerezhettek mindennapi életük során. Így válhatnak a kortárssegítők szerepmodellekké is (Ferguson, 1998; idézi Rácz és Szabó, 2008). A kortárs támogatók sokféle szerepet tölthetnek be, lehetnek 

kortárs tanácsadók (peer counselor), akik szupervízió mellett tanácsadást folytatnak



kortárs tutorok, akik az iskolai tanulási vagy beilleszkedési problémák esetén segítenek



facilitátorok, akik csoportos beszélgetések kezdeményezésében vesznek részt.



A kortárs orientáció során a továbbtanulással, a későbbi munkavállalással kapcsolatban segítenek



lehetnek oktatók, akik osztálytermi előadásokat, workshopokat vezetnek például felvilágosító célzattal



tevékenykedhetnek az átmenet elősegítése érdekében is, amikor egy új diák iskolába való beilleszkedését támogatják (Rácz és Szabó, 2008; Carr, 1988; és Cowie és Sharp, 1995 alapján)

A magyar gyakorlatban a kortárssegítőkhöz a következő tevékenységek kötődnek (StemlerKriszt, 2000; idézi Fecskó, 2001): oldott, segítő légkör megteremtése, a társakat érintő információk átadása, a segítségre szoruló kortársak megfelelő szakemberhez juttatása, iskolai felvilágosító órák megtartása és különböző krízishelyzetekben, például az utcán vagy iskolában, diszkóban konkrét segítség nyújtása. Bácskai Erika (Bácskai és Gerevich, 2000; idézi Fecskó, 2001) kiegészíti ezeket a tevékenységeket a következőkkel: a kortárssegítők szervezési és PR feladatokat is elláthatnak; szabadidős, rekreációs (sport és kulturális) programokat szervezhetnek; segíthetnek a fogyatékosok ápolásában, gondozásában; 49

különböző kreatív tevékenységeket (cikkírás, plakátkészítés) is végezhetnek és foglalkozhatnak környezetvédelemmel, korrepetálással, és pályaorientációt segítő tevékenységekkel (idézi Fecskó, 2001). A kortárssegítővé válás, illetve az abban való szakmai fejlődés alapja a segítői identitás. Ennek megléte és kortárssegítőként való formálása, továbbfejlesztése kulcsfontosságú a Szegedi Tudományegyetemen. A Központ képzésén szerzett új ismeretek birtokában a kortárssegítők képessé válnak az új elsőévesek fogadására legfőképpen a tanév elején, tanulmányi és információs tanácsadásra, segítő beszélgetésekre, önálló programok szervezésére, valamint a reklámtevékenységek ellátására a tanulmányi időszak teljes ideje alatt (Szenes és Katona, 2006). A tanulmány célja, hogy bemutassa a Szegedi Tudományegyetemen működő kortárssegítő csoport jelenét.

A segítői identitás a kortárssegítők körében A segítő szándék, mint ösztönös emberi tulajdonság, különböző intenzitással ugyan, de mindenkiben benne van. Mégis előfordulnak olyanok, akik nem érik be ennyivel, és a másokon való segítést életük céljaként választják, amit megpróbálnak professzionális szintre emelni, és hivatást formálni belőle. Ennek a magas szintű szakmai tevékenységnek az egyik alkotóeleme a kortárssegítői tevékenység során megszerzett tapasztalat, amely alapvető motívuma a későbbi szakmai identitás kialakulásának. Az emberek életük során egy folyamaton mennek keresztül, amelyben különböző szituációkkal, hatásokkal találkoznak. Ezek feldolgozása egyénenként eltérő, vannak, akik könnyebben, vannak, akik nehezebben néznek szembe az őket érő hatásokkal, kihívásokkal. Különösen igaz ez az egyetemista korosztályra, akik gyakran a megszokott környezetből kiszakadva, komfortzónájuk határmezsgyéjét átlépve élik a mindennapjaikat. A felgyorsult, dinamikus életritmus magával hozza mind a pozitív, mind a negatív érzelmeket, például a felszabadult örömöt, de akár a depresszív hangulatot is. Ezeknek a mindennapi élményeknek a feldolgozásában, megfelelő mederbe terelésében lehet óriási szerepük a kortárssegítőknek. Hallgatók lévén ők is ugyanabban a miliőben élnek, ugyanúgy részesei ennek a „nagy társaságnak”, amelynek megvannak a maga csoportképző tényezői, közös hagyományai, élményei. Bennfentes lévén pedig egyfajta hídként funkcionálnak társaik és az egyetem különböző egységei között, amelyek bár segíteni hivatottak, de a hétköznapi egyetemi polgárok mégis gyakran kétkedve, némi bizalmatlansággal fordulhatnak feléjük. 50

Megszólítani az embereket azonban sokszor nem könnyű feladat a kortársaknak sem. Fontos a közösen eltöltött idő, a megfelelő környezet, hogy a baráti csevegésekből egyfajta segítő beszélgetés alakuljon ki annak érdekében, hogy felszínre hozza az esetlegesen mélyen megbúvó problémákat, kétségeket. Ilyen beszélgetések folytatására nyújt kiváló lehetőséget a programok gazdag repertoárja, amelyet „hallgatók szerveznek a hallgatóknak”. Ezek során, még ha csak egy röpke időre is, de találkoznak a különböző érdeklődésű, temperamentumú emberek, akik egy tevékenységbe bekapcsolódva csoportot alkotnak, közös élményekkel gazdagodnak. Ez olyan bizalmi és oldott légkört képes teremteni, amely alapja lehet az igazán mély beszélgetéseknek. Ha nem is tanácsadásban folytatódnak ezek az interakciók, mégis nagy segítséget nyújthatnak akár mindkét félnek. A tapasztalat ugyanis a kortárssegítők számára is jelentős. Minél többször fordulnak meg „terepen”, és beszélik meg a tapasztaltakat egymással, annál mélyebben épül be a személyiségükbe, a szakmai munkájukba a segítés rutinja, amelyet nemcsak pszichológusként, hanem tanárként vagy más tevékenységet folytatva is tudnak kamatoztatni. Ezek alapján elmondható, hogy a kortárssegítők számára ez az önkéntes tevékenység egy olyan gyakorlati tanulási lehetőség, melyben megtapasztalják a szakmai együttműködés, a folytonos továbbfejlődés élményét és előnyeit, valamint tudatosítják saját kompetenciáik határait, és azokon belül képesek hatékonyan segítői tevékenységet végezni (Gerencsér, 2012). Továbbá gyarapszanak érzelmi intelligenciájukban, tudatosságuk és vezetői készségek terén, valamint növekszik az önbizalmuk, erősödik az önértékelésük (Rácz és Szabó, 2008, és Konet, 1991, idézi Fecskó, 2001) azáltal, hogy társadalmilag hasznos munkát végeznek, egy pozitívan értékelt csoport tagjai, és azzal, hogy egyediségüknek is egyre inkább tudatába kerülnek (Varenhorst, 2004).

Mi a kortárssegítés, mit csinál egy kortárssegítő a Szegedi Tudományegyetemen? A kortárssegítés a tevékenységek és lehetőségek igen tág körét kínálja a Szegedi Tudományegyetemen. Azoknak a fiataloknak, akik önkéntesként az EÉTK keretei között kortárssegítőként működnek, lehetőségük van megtapasztalni a felelősség, az önállóság, a csapatmunka, a csoporthoz tartozás és a segítő szerep különböző aspektusait. Ezen tapasztalatok olyan tevékenységekből fakadnak, amelyeket a kortárssegítők önállóan vagy a Központtal mint szervezettel közösen, annak képviseletében végeznek.

51

A kortárssegítők elsődleges feladata az egyetemi hallgatók elérése. Mivel az önkéntesek maguk is egyetemisták, részesei az egyetemi életnek, jelen vannak a mindennapokban ugyanúgy, mint a különböző fórumokon és programokon is, jelenlétükkel állandó lehetőséget tudnak biztosítani társaiknak a Központ felé való közeledésre, szolgáltatásainak igénybevételére, így a tanácstalan, mentálhigiénés segítségre szoruló egyetemistákat a Központba irányítják, ahol szakszerű ellátásban részesülhetnek vagy képesek akár az akut, gyors és szakszerű segítségnyújtásra egy segítő beszélgetés keretében. A jelenléten túl a kortárssegítők feladata a Központ különféle rendezvényeken való képviselete, ahol hiteles és közvetlen forrásai lehetnek az egyetemi életet és tapasztalatokat érintő

információknak.

Ezen

kívül

lehetőség

van

velük

pályaorientációs-

és

személyiségtesztek kitöltésére és közös elemzésére, orientáló segítő beszélgetések folytatására, illetve a Központ képzéseinek népszerűsítésére is. Ilyen programok lehetnek az egyetemi Nyílt Napok, az Állásbörzék, a Karrier Napok és a Kari Roadshow-k. A kortárssegítők harmadik feladata pedig az önálló programok szervezése. Ezek a közösségi, szórakoztató programok jó alkalmat biztosítanak a hallgatóknak arra, hogy egy olyan közegben és társaságban töltsék el az idejüket, ahol kikapcsolódhatnak, újabb ismereteket szerezhetnek saját magukról és kapcsolatokat építhetnek ki más egyetemistákkal. A kortárssegítők célja, hogy színesebbé tegyék az egyetemisták kikapcsolódást, kreatív „szabadságot” nyújtva az érdeklődőknek. Ilyen programok például a vizsgaidőszakban megrendezett Panasznapok vagy a havi rendszerességű KreatívKörök, illetve a Szegedi Ifjúsági Napokon való részvétel. Ezek többnyire előre meghatározott tematikával rendelkező programok, mégis lehetőséget biztosítanak a hallgatóknak, hogy bármilyen problémával a kortárssegítőkhöz forduljanak. Vállalják, hogy nyitott, barátságos attitűddel fordulnak feléjük, nekik szentelik figyelmüket és elfogadásukat, ezzel pedig megnyugtatják és megerősítik a hallgatókat. Megadják nekik azt a biztonságérzést, hogy van kihez fordulni, mert van valaki, aki itt és most meghallgatja őket. A kortárssegítők továbbá elérhetők a legnagyobb közösségi portálon is a saját oldalukon keresztül, illetve a Központ is nyitott arra, hogy hozzájuk irányítsa a hallgatókat, ajánlja nekik programjaikat, elérhetőségeiket.

Miben kér és kap segítséget a hallgató? A kortárssegítő tevékenységek alkalmával az önkéntesek a segítségkérők problémáinak széles skálájával találkoznak. Ezek jelentős hányada az egyetemmel, az 52

egyetemi élettel kapcsolatos. Előkerülnek általánosabb problémák, például, hogy az adott kérdéssel melyik egyetemi szervezethez fordulhatnak a hallgatók, de megjelennek a középiskola és az egyetem közötti váltás lélektani nehézségei, illetve az oktatókkal kapcsolatos problémák, konfliktusok is. Másik jelentős témakör a magánélet szférája, úgy mint a szülőktől való elszakadás, az egyetemista élet elfogadtatása a családban, párkapcsolati nehézségek és krízisek, illetve hozzátartozók, barátok elvesztése. A harmadik nagyobb terület a hallgatók személyes identitása és útkeresése, ami kiterjed a szak vagy szakirány választástól kezdve a nemi identitással kapcsolatos problémákra is. Ezeknek a kérdéseknek egy részét a hallgatókkal együttműködve a kortárssegítők is képesek kezelni, megoldani vagy megválaszolni. Bizonyos problémákkal kapcsolatban pedig a hozzájuk fordulókat a Tanácsadó Központ szakembereihez továbbítják. Ebben az esetben az önkéntesek nem vezetnek egyéni tanácsadást, csak „elsősegélyt nyújtó” és közvetítő személy szerepében vannak jelen a hallgatók és a professzionális segítség (pszichológusok, pszichiáterek és mentálhigiénés szakemberek) között.

A KortársAid csoport A kortárssegítők általában a Bölcsészettudományi Karról, elsősorban a pszichológia szakról kerülnek ki. Az EÉTK felől nem jelenik meg azonban elvárásként, hogy a kortárssegítők pszichológushallgatók legyenek, sőt törekszik arra, hogy más karokról, szakokról is jelentkezzenek hallgatók, hogy sokféle különböző látásmód jelenjen meg a kortárssegítői csoportban, és minél több kar hallgatóit legyenek képesek közvetlenül is megszólítani. A Központ mindig odafigyel arra is, hogy a különböző szegedi egyetemi kollégiumokból is kerüljenek be hallgatók a csoportba, ezzel segítve a kollégista hallgatók elérését is. A Központ kétévente szervez újabb kortárssegítői csoportot, abból az általános tapasztalatból kiindulva, hogy egy hallgató körülbelül két évet tud eltölteni kortárssegítőként (Szenes és Katona, 2006). Az új kortárssegítők képzése pszichológusok által vezetett tréningeken történik, ahol a személyiségfejlesztésre és az önismeret tágítására; a segítő, kortárssegítői identitás kiépítésére; a segítő munka eszköztárának bővítésére – a segítő beszélgetés tanulására helyeznek nagy hangsúlyt (Szenes és Katona, 2006). Ezeknek a képzéseknek része továbbá a problémaérzékenység fejlesztése, a kortárssegítés működésének és speciális területeinek megismerése, valamint egy féléves tervező folyamat (Szenes és Katona, 2006). A 53

kortárssegítőnek jelentkező hallgató szakja meghatározza azt, hogy az önkéntesnek milyen hosszú képzési időre van szüksége. Az olyan szakok esetében, amelyekben a segítéshez szükséges ismeretek és készségek tantervileg megalapozottak, elegendő lehet egy rövidebb idejű képzési program is, míg ellenkező esetben a jelöltek egy hosszabb képződési folyamaton mennek keresztül (Szenes és Katona, 2006). Az empátiát és kongruenciát fejlesztő, önismereti gyakorlatok során elkezdődik a közös munka a csoportban, amely a szorgalmi időszakban folytatódik. Ilyenkor a kéthetente megtartott kortárs stábüléseken a Központ két munkatársa: Tajti Péter és Kuba Péter segíti és felügyeli a kortárssegítők munkáját. Jelenlegi csapatunk 2012-ben indult, és az elmúlt két évben sikerült a közös munka során egy erős kortárssegítői csoportidentitást kialakítanunk. A csoportunknak mi adtuk a nevet, amihez logót is szerkesztettünk. Ezzel szerettük volna megjeleníteni azt a dinamikus megtartó erőt, csapatszellemet, amit kortársaink számára kortárssegítőként aktívan biztosítani tudunk.

A KortársAid logója

Tevékenységeink

SANSZ Napok A SANSZ Nap a Központ által más, fogyatékkal élő személyekkel foglalkozó civil szervezetek (például SINOSZ, Szivárvány Autizmus Egyesület, Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Szervezete, Kreatív Formák Alapítvány, Napos Oldal Alapítvány) 54

együttműködésével szervezett érzékenyítő nap, főként az egyetemi hallgatók számára. A rendezvény során a Központ különféle programokat kínál, amelyek kipróbálásával igyekszünk lehetőséget biztosítani arra, hogy a hallgatók átérezhessék a fogyatékkal élő hallgató-, és embertársaik helyzetét. A 2013-as SANSZ Nap az Életvezetési Tanácsadó Központ épületében kapott helyet. Számos programból válogathattak a látogatók. Részt vehettek a vak szoba kiállításán, vagy a vakmasszázs programon, kipróbálhatták a jelnyelvet, a speciális bowlingot és más érzékenyítő játékokat. Továbbá, egy szájjal-lábbal festő művész is bemutatkozott, illetve a segéd- és szimulációs eszközök bemutatására is sor került. A 2014-es rendezvényt az Esélyegyenlőségi világnap programjaihoz kapcsolódva Szegeden, a Dugonics téren tartottuk, ide költöztek ki a civilszervezetek sátraikkal, és itt építették meg a különböző akadálypályákat is. A Láthatatlan Kiállítást a JATE Klubban rendezték be. A rendezvényt több felületen reklámoztuk városszerte, hiszen nem csupán a hallgatókat, hanem általában a Szegeden lakókat is próbáltuk bevonni az eseménysorozatba. A Központ standján különféle logikai fejtörőkkel és egyéb játékokkal, valamint a Központot reklámozó szóróanyagokkal készültünk. A játékok természetesen nem csak a kikapcsolódást szolgálták. Az ilyen feladványok megoldásával ugyanis általában sok időt töltenek el a hallgatók, amely alatt mi is a közelben vagyunk és gyakran beszélgetés alakul ki közöttünk. Ennek során rá szoktunk kérdezni az aktuális tanulmányaikra, terveikre és egyéb dolgokra is. Amennyiben úgy érezzük, hogy esetleg további beszélgetés jót tenne a hallgatónak, próbáljuk felhívni a figyelmét a Tanácsadó által nyújtott szolgáltatásokra.

Szegedi Tudományegyetem Őszi és Tavaszi Állásbörzéi és Nyílt Napjai A Szegedi Tudományegyetem évente több ízben szervez Állásbörzével egybekötött Karriernapokat, illetve Nyílt Napokat az egyetem Tanulmányi és Információs Központjában. Az állásbörzék célja, hogy az érdeklődő hallgatók felkészülhessenek az álláskeresés időszakára, valamint a friss diplomások, aktív álláskeresők megismerhessék leendő munkáltatóikat, hiszen az eseményen több cég is képviselteti magát. A standoknál bárki felteheti kérdéseit, megismerheti a cégek elvárásait, friss állásajánlatait vagy gyakornoki programjait, és tanácsokért is fordulhat hozzájuk. A program további célja, hogy lehetőséget nyújtson a hallgatóknak gyakorlatias foglalkozásokon való részvételre. Személyre szabott

55

próbainterjúk, grafológiai tanácsadás, HR szakemberek előadásai, valamint a KortársAid is várja a diákságot. Az egyetemi Nyílt Napokon, ahol szintén képviseltetjük magunkat, a felvételizni szándékozó középiskolások ismerhetik meg az Szegedi Tudományegyetem különböző karait. A Központ standjánál találkozhattak velünk a hallgatók és a középiskolások a 2012/2013-as és 2013/2014-es tanévek őszi és a tavaszi féléveiben is. Ezek a rendezvények szintén olyan fórumok, ahol a EÉTK a KortársAid tevékenységeiről hírt adhatunk formálisabb keretek között. A standunknál pályaorientációs kérdőívvel, logikai játékokkal és szóróanyagokkal várjuk az érdeklődőket, akik általában számos kérdéssel fordulnak hozzánk. Akár Állásbörzéről, akár Nyílt napról legyen szó, a pályaorientációs kérdőívek segítségével, bemelegítő beszélgetésekkel felmérjük az illető érdeklődési körét, bizonytalanságait vagy éppen a komoly terveit. Segítünk nekik megismerni saját erősebb és kevésbé domináns tulajdonságaikat, amelyek segítségével könnyebbé válhat számunkra a megfelelő szakterület, szak kiválasztása. Ugyanakkor a fejlesztendő készségekre is fény derülhet, és ha szükséges, a megfelelő szakemberhez irányítjuk az illetőt. A pályaorientációs tanácsokon túl felhívjuk a figyelmet a Központban működő online és személyes tanácsadó szolgáltatásra. Tisztázzuk, hogy mit jelent egy szakembertől segítséget kérni, mit nyújthat az egyéni tanácsadás és milyen lehetősége van annak, aki a személyes találkozótól ódzkodik, vagy pusztán az online segítségkérés elérhető számára. Ez középiskolásoknak is ajánlott, amennyiben kérdéseik, nehézségeik vannak a pályaválasztás kapcsán. A hozzánk fordulók megismerhetik nemcsak az Életvezetési Tanácsadó, hanem a kortárssegítés valós jellegét, hogy segítséget, támogatást kérni természetes dolog. Így legyen szó párkapcsolati problémáról, vizsgaidőszaki nehézségekről vagy akár gyermekvállalás kérdéséről az egyetem mellett, megoldások keresésében bárki partnerre lelhet. Emellett ajánljuk az Életvezetési Tanácsadó Központ és a Karrieriroda képzéseit is, mint például asszertív kommunikációs tréninget, illetve a tanulási technikákról, az önismeretről vagy a praktikus időbeosztásról szóló tréningeket. Próbálunk továbbá hasznos információkat nyújtani saját tapasztalataink alapján a különböző önkéntes lehetőségekről, a külföldi és belföldi gyakornoki programok jelentőségéről.

56

Panasznapok A Panasznap programokat a hallgatók feszültségoldásának elősegítése céljából szerveztük meg. Az I. Panasznapra - „Zöldülj kívül-belül!” mottóval, 2013. június 5-én a szabadban került sor. Célunk ezzel az volt, hogy a vizsgaidőszakban fáradt, frusztrált egyetemistákat megszólítsuk egy-egy beszélgetés idejére, és elmondhassák, mi nyomasztja őket. Szerettük volna elérni, hogy a hallgatóban felgyülemlett feszültség csökkenjen, és talán újult erővel kezdjenek bele a következő vizsgára való tanulásba. Azonban nem csupán a panaszkodás volt a cél, bárkit szívesen láttunk egy kötetlen beszélgetésre. Továbbá a napjainkban kiemelten fontos „zöld” gondolkodásmódot szerettük volna kiterjeszteni az emberi viselkedés pszichés aspektusaira is, hogy felhívjuk hallgatótársaink figyelmét arra, hogy nem csupán a külső, hanem a belső „környezetünk” védelme is a fenntartható egyetemi lét egyik alappillére. A II. Panasznapot 2014. június 17-én az időjárás miatt a SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban tartottuk meg. Célunk ekkor is a vizsgaidőszakban felgyült feszültségek levezetése volt. A Panasznapon meghívásunkra részt vettek a szegedi Dr. Farkasinszky Terézia Drogcentrum munkatársai, valamint a Szegedi Zsonglőr Klub tagjai is, akik színesebbé tették a programot kérdőívekkel, játékaikkal és a zsonglőrködés izgalmával. Amit a programokon nyújtottunk: -

egyetemisták konstruktív panaszkezelése – panaszfal, panasz-célbadobás, panaszláda, pozitív üzenetek

-

feszültség-levezető játékok

-

társasjátékok, logikai fejtörők

-

kikapcsolódást biztosító kézműveskedés

-

praktikus és kreatív újrahasznosítás c. kiállítás

-

stressz kezelési kérdőívek, hogy visszajelzést kapjanak saját megküzdési módjaikról

-

célbadobás feszültség levezető jelleggel

-

limonádé, pogácsa

-

szabad teret a fiataloknak, hogy nyíltan megfogalmazhassák aggályaikat

-

a lehetőségekhez mérten pozitív gondolatokkal engedni őket vissza a vizsgaidőszakba

57

58

KreatívKörök A KreatívKör a hallgatók számára kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeket nyújt. A korábbi években a program nagy sikert aratott, számos látogatója volt, így a mostani évben a már meglévő profilt igyekeztünk megőrizni, és saját ötletekkel még érdekesebbé, tartalmasabbá tenni. A KreatívKörön számos kézműves technikát kipróbálhattak a résztvevők. Fontos volt számunkra, hogy minden hallgatót megszólíthassunk és mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb alkotási módot, így bemutatásra kerültek egyszerűbben és nehezebben elsajátítható kézműves technikák is. Az alkalmaknak mindig más, előre rögzített tematikája volt, és ahogy az alkotott tárgyak sokszínűsége is mutatja, itt mindenki kiélhette kreativitását. A program segítségével olyan alternatív kikapcsolódási lehetőséget mutathattunk be társainknak, amelynek révén megélhették kreativitásukat, fejlesztették kézügyességüket és az alkotás öröme stresszoldó funkcióval bírt. A program sikerét mutatja, hogy számos hallgató a kreatív délutánok rendszeres látogatója volt, és az alkalmak végére ki is nőttük eredeti helyünket, így a Tanulmányi és Információs Központ kiállítótermébe vártuk az alkotni vágyókat. KreatívKörök és a tematikák: 1. KreatívKör: Textilfigurák készítése, 2013. október 10. 14:00-18:00

59

2. KreatívKör: Madáretetők készítése, 2013. november 6. 14:00-18:00

3. KreatívKör: Mécsestartók készítése, 2013. december 4. 14:00-18:00

4. KreatívKör: Zokninyúl a tulipános kertben 2014. április 17. 14:00-18:00

60

Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) A Szegedi Ifjúsági Napokra a fesztiválozóknak egy könnyed programmal készültünk, amelyben elrejtettük mindazokat a témákat, amelyek a kortárssegítők tevékenységi profilját képzik. Ennek megfelelően volt lehetőség az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ sátránál kézműveskedésre, fejtörők és logikai játékok megoldására, a fogyatékossággal élő személyek iránti érzékenyítő játékok kipróbálására, társasjátékok játszására és személyiségtesztek, egyéb kérdőívek kitöltésére is. Ezek a programok lehetőséget nyújtottak a beszélgetésre, ismeretbővítésre, új emberek megismerésére, valamint a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak arra, hogy jobban megismerjék a kortárssegítést, és a Központ többi szolgáltatását is

61

62

Irodalomjegyzék Arnett, J. J. (2007). Emerging Adulthood: What Is It, and What Is It Good For? Child Development Perspectives, 1, 68–73. Dóka, Á. (2012). Az ELTE Kortárs Segítő Modell – Egy „kortárs” szakmai útja az egyetemi évek alatt. In Puskás-Vajda, Zs., Melles, V. Í., & Lisznyai, S. (szerk), A kortárs segítés kultúrája - Kreatív és előremutató példák a hazai felsőoktatási intézményekben 2012ben. Budapest: FETA, 9-21. Gerencsér, D. (2012). A jövő segítői: A kortárs segítői tapasztalat szerepe a szakmai identitás kialakulásában In Puskás-Vajda, Zs., Melles, V. Í., & Lisznyai, S. (szerk), A kortárs segítés kultúrája - Kreatív és előremutató példák a hazai felsőoktatási intézményekben 2012-ben. Budapest: FETA, 45-49. Fecskó Edina: A segítés új generációja - Serdülő- és ifjúkori kortárssegítés néhány attribútumának bemutatása és kortárssegítők jellemzése a személyiségpszichológia, az empátia és a morál szempontjaiból. Szakdolgozat, ELTE. Kompánia Füzetek 5. Rácz, J. & Szabó, G. (2008). A kortárs és a sorstárs segítés módszere. In Rácz J. (Szerk), Az esélyteremtés új útjai: Kortárs és sorstárs segítéssel szerzett tapasztalataink. Budapest: L’Harmattan, 12-51. Ritoók M. (2006). Javaslat a felsőoktatási tanácsadó rendszer létrehozására. In Lisznyai, S. & Puskás & Puskás-Vajda, Zs. (Szerk), A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) első tíz éve. - A felsőoktatási diáktanácsadás intézményes kereteinek és szolgáltatásainak kialakulása. Budapest: FETA, 29-39. Szenes, M. & Katona, M. (2006). A kortárs segítés szerepe a diáktanácsadók működésében. In Lisznyai, S. & Puskás-Vajda, Zs. (Szerk), A Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FETA) első tíz éve - A felsőoktatási diáktanácsadás intézményes kereteinek és szolgáltatásainak kialakulása. Budapest: FETA, 61-69. Varenhorst, B. B. (2004). Tapping the Power of Peer Helping. Reclaiming Children and Youth 13(3), 130-133.

63

64