Pszichológia 1. Általános és személyiségpszichológia
Alaptudományok a pszichológiában • • • • •
Általános, vagy kísérleti pszichológia Fejlıdéslélektan Személyiséglélektan Szocálpszichológia Kognitív pszichológia
Az alkalmazott tudományok között a pszichológiát a társadalmi gyakorlat minden területén értelmezhetjük, hiszen mindenhol szerepel az ember. Így beszélhetünk orvosi, pedagógiai, sport, reklám, mőszaki, gazdasági pszichológiáról, de lényegében a felsorolást szinte vég nélkül folytathatnánk.
Nézıpontok a pszichológiában Lipcse 1879. Wilhelm Wundt kísérleti laboratóriuma; Introspekciós pszichológia Az objektivitásra való törekvés (1900-as évek eleje); Fiziológiai pszichológia (Behtyerev, Pavlov (1849-1936)) Behaviorizmus (Watson (1878-1958), Skinner, Thorndike stb.)
A fiziológiai pszichológia fejlıdése A ’30-as évektıl a pavlovi modell: a „huzagolt idegrendszer” az irányító központ. A ’80-as évektıl a neurotranszmitterek kerültek a középpontba. Újabban a hármas rendszer – idegrendszer - neurotranszmitterek pszichikus tényezık – interakcióját tekintjük meghatározónak.
Behaviorizmus -viselkedéslélektan Inger (S)
black box
viselkedéses válasz (R)
Az a belsı történés ami a viselkedésben nem nyilvánul meg, az a tudomány számára nem létezik.
Az inger – viselkedéses válasz – megerısítés – viselkedés rögzülése elvre – mint tanuláselméletre - nemcsak tanítási, hanem nevelési és terápiás módszer is épült.
• Pszichoanalitikus megközelítés; Sigmund Freud (1856-1939) • Humanisztikus pszichológia; Carl Rogers (1902-1987), Maslow (19081970) • Gestalt-pszichológia, alaklélektan (Wertheimer, Köhler, Koffka, Lewin). Kognitív pszichológia.
TUDATOS
TUDATELİTTES
TUDATALATTI
STRUKTURÁLIS SZEMÉLYISÉGMODELL SIGMUND FREUD ÜBER ICH
SUPEREGO
ICH
EGO
ES
ID
FELETTES ÉN
ÉN
ÖSZTÖN ÉN
Az ösztönzés tan A lelki élet a libidó energiájából származik. Az energia-megmaradás elve. A (nemi)vágy, kéjvágy a test különbözı testtájakra települ és így szervezıdik a felnıttkori szexualitás. Az ösztönök az ösztön-énbıl erednek, ez az ereje az ösztön-énnek. Ez az elmélet a pánszexualizmus.
Freud pszichoszexuális szakaszai Hozzávetıleges életkor
Freud (pszichoszexuális)
Elsı év
Orális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja.
Második év
Anális szakasz: A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán. Fallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkezı nemő szülı szerepel, és emiatt bőntudatot éreznek.
Harmadik év
Hetedik évtıl a pubertásig
Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnıttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak.
Serdülıkor
Genitális szakasz: A serdülıknek felnıtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni
Életkor (év)
Köznapi elnevezés
Piaget
Freud
Erikson
0-1
Csecsemıkor
Szenzomtoros Orális intelligencia szakasz
Alapvetı bizalom vs. Bizalmatlanság
1-2
Kisgyerekkor
Mőveletek elıtti kor
Anális szakasz
Autonómia vs. szégyen és kétség
Fallikus szakasz
Kezdeményezés vs. bőntudat
2-3 3-6
Óvodáskor
6-12
Kisiskoláskor
Konkrét mőveletek kora
Latencia kora
Teljesítmény vs. kisebbrendőség
12-19
Serdülıkor
Genitális szakasz
Identitás vs. szerepzavar
19-35
Fiatal felnıttkor
Formális mőveletek kora
35-60
Középsı felnıttkor
60 felett Késı felnıttkor
Bensıségesség vs. elszigetelıdés Alkotóképesség vs. megrekedés Énteljesség vs. kétségbeesés
A humanisztikus pszichológia o Maslow motivációs elméletében a legmagasabb rendő motiváció az önmegvalósításra való törekvés. o Carl Rogers személyközpontú megközelítése: feltétel nélküli elfogadás hitelesség empátia
Önmegvalósítás.
Státusz, presztizs
Szeretet
Biztonság Létfenntartás Maslow, 1956. A szükségletek hierarchiája.
A „gestaltpsychologia” mint a kognitív pszichológia elıkészítıje Érzékelés-észlelés Az észlelés „alakja” ami jelentéssel bír o Dallam o Csoportosítás o „kínai” írásjelek, stb. Az elmélet általánosítása a „mezıelmélet” Lewin
A megismerés hagyományos funkciói Elemi megismerı folyamatok Érzékelés, észlelés Emlékezés, képzelet Figyelem (!?) Szimbolikus megismerés Nyelvi, verbális Logikai, (gondolkodás), stb.
A kognitív pszichológia A kialakulás fıbb okai: • Informatika • Kibernetika • Mesterséges intelligencia, stb Az emberi megismerés modellezése.
A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi. A belsı „kognitív térkép” egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép. Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, „térképészeti jelek” vannak.
A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a „kognitív térképet” meghatározónak tekinti. Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belsı képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.
