Ψ
360
A nyári olimpiai játékok hatása a magyarországi öngyilkossági adatokra Bálint Lajos1, Osváth Péter2, Bozsonyi Károly3, Fekete Sándor2 1
Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézet
2
PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
3
Károli Gáspár Református Egyetem Társadalom- és Kommunikáció Tudományi Intézet
Összefoglalás: Tanulmányunkban azt a kérdést vizsgáljuk, hogy kimutatható-e szignifikáns kapcsolat az öngyilkossági elkövetések száma (rátája) és a nyári olimpiai játékok között egy olyan eredménycentrikus – a nyári olimpiai eseményeket kitüntetett figyelemmel kísérô – társadalomban, mint a magyar. 1970. január 1. és 2012. december 31. közötti (43 éves) idôszakban a 30 éves és idôsebb népesség öngyilkossági eseteit elemeztük nemek szerinti bontásban. A trendciklus és szezonális komponensektôl megtisztított idôsorok intervenció analízisével vizsgáltuk a nyári olimpiai játékok és az öngyilkossági ráták összefüggéseit. Az olimpia hatása a férfiak között – különösen a 30–60 éves korcsoportban – volt szignifikáns, míg az idôsebb férfiaknál és a nôi alpopulációkban nem találtunk összefüggést az öngyilkosság és a sportesemény között. Az Olimpiai Játékok csekély mértékben, de szignifikáns módon mérsékelték a középkorú férfiak öngyilkossági gyakoriságát. Eredményeink értelmezési lehetôségei a szuicid viselkedés multikauzális megközelítésének fontosságára hívják fel a figyelmet. Kulcsszavak: magyar öngyilkossági statisztika; sport; olimpiai játékok Summary: In our study, we set out to investigate whether there is a significant relationship between the count (raw rate) of suicides committed and the summer Olympic Games in such an achievement-oriented society like the Hungarian one, where summer Olympic Games receive extremely considerable attention. For our study, we examined the suicide cases occurring over 15706 days between 1 January 1970 and 31 December 2012 (43 years), separately for each gender. Because of the age-specific characteristics of suicide, the effect of the Olympic Games was analysed for the middle-aged (30–60 year-old) and the elderly (over 60 year-old) generations, as well as for the whole gender specific population. The role of the summer Olympic Games was examined with the help of time series intervention analysis after the cyclical and seasonal components have been removed. Based on our results, the effect of the Olympic Games is significant for the middle-aged (30-60 year-old) population. Neither in the older male, nor in any of the female age groups could a relationship between suicide and this sports event be detected. In summary, the Olympic Games seem to decrease the rate of suicide among middle-aged men slightly but significantly. In the interpretation of our results we emphasise the importance of the complex approach of suicidal behavior. Keywords: Hungarian suicide statistics; sport; Olympic Games
Bevezetés Az öndestruktív viselkedés komplex biológiai, pszichiátriai, pszichológiai, szociológiai folyamatok eredôjeként írható le, és mélyen gyökerezô nemzeti, kulturális és történelmi beágyazottságot mutat. A modern statisztikai elemzések közül a nagyfelbontású idôsorok vizsgálata unikális lehetôséget kínál különbözô hosszúságú makro- és mikroszintû események öngyil-
Psychiat Hung 2014, 29 (4):360-368
kosságra gyakorolt hatásának elemzésére. Ez a kutatási irány ma már elfogadott megközelítésnek tekinthetô annak vizsgálatára is, hogy lehet-e hatása, és ha igen, milyen összefüggések tárhatók fel az adott nemzethez, illetve kultúrához tartozók öndestruktív viselkedésformái és bizonyos közösségi események között. A korábbi kutatások (1–3) nem igazolták azt a széles körben elterjedt mítoszt, hogy az ünnepek idején gyakoribbá válnának a lelki problémák vagy
Psychiatria
A nyári olimpiai játékok hatása a magyarországi öngyilkossági adatokra
akár az öndestruktív magatartásformák, sôt legtöbbször éppen az ünnepek és a szuicid viselkedés negatív korrelációját találták (4). Más kutatók nemcsak a nemzeti, vallási vagy családi ünnepek, hanem bizonyos sportesemények és az öngyilkos viselkedés kapcsolatát vizsgálták. Itt is az öngyilkossági arányszámok csökkenését találták, azonban ez az összefüggés nem volt olyan kifejezett, mint a nemzeti ünnepek esetében. Valószínû, hogy a sportesemények szociális integrációt növelô hatása kisebb, mivel ez csak a populáció bizonyos részét érinti (5), ráadásul kevésbé direkt és aktív részvételt igényel, hiszen sokan passzívan, a médián keresztül követik a rendezvényeket (6, 7). Mások a sportesemények kapcsán megjelenô csoportkohézió szerepét hangsúlyozzák, hiszen az azonos értékeket képviselô szurkolói csoportok és a csoporton belüli interakciók lehetôvé teszik az érzelmi élmény megosztását és az összetartozás érzését közvetítik a tagok számára (8). Így ez egyfajta bizonyítékát jelenti a szociális integráció klasszikus durkheimi teóriájának (9). A sportesemények hatásának vizsgálata szempontjából különösen érdekesek azok a közlemények, melyek olyan világversenyekkel foglalkoznak, mint amilyenek például az Olimpiai Játékok. Ezek a kutatások azonban kizárólag a rendezô ország népességére vonatkozóan vizsgálták az adott olimpia hatását, így az eredmények csak korlátozottan értékelhetôk. Az 1988as Szöuli Olimpia (10) idejének szuicid adatait elemezve nem találtak lényeges különbséget a korábbi dél-koreai rátákhoz viszonyítva. Érdekes módon az olimpiát megelôzô években viszont markáns (több, mint 20%-os) csökkenés volt észlelhetô. McCartney és mtsai (11) szerint a sportesemények komplex és hosszú távú gazdasági-társadalmi változásokat okozhatnak, melyek nehezen objektivizálhatók, így vizsgálatuk komoly módszertani nehézségekkel jár. A 2000-ben megrendezett Sydneyi Olimpiai Játékok során az ausztrál szuicid ráta csökkenését találták a játékokat megelôzôen, mely a befejezôdését követôen meredeken emelkedett. Ez különösen Sydneyben volt jellemzô, leginkább az 55–64 éves férfiak korcsoportjában (12). Úgy tûnik, hogy az Olimpia Játékok rendezése ko-
Hungarica
moly gazdasági, politikai és társadalmi változásokat eredményezhet. Így az összetett következmények miatt nehéz felbecsülni magának a sporteseménynek a szuicid gyakoriságra kifejtett közvetlen hatását. Magyarország, bár sohasem rendezett olimpiát, mindig is komoly sikereket ért el, ráadásul az elmúlt 40 évben a világ szuicid statisztikájának élén állt (13). Vizsgálatunkban a magyar szuicid halálozási ráták és az Olimpiai Játékok összefüggéséit elemeztük. Kulturális szempontból kiemeljük, hogy a magyar társadalom számára a sportnak és az ehhez kapcsolódó sikerélményeknek mindig is kiemelt szociokulturális jelentôsége volt a XX. században. Miközben a kommunista diktatúra idején a nemzeti identitást hordozó szimbólumok (pl. a hagyományos nemzeti ünnepek) jelentôs része háttérbe szorult, úgy vált egyre inkább a (rendszer által is támogatott) sport a nemzeti azonosságtudat kiemelkedô tényezôjévé. Vizsgálatunk hipotézise szerint a nyári Olimpiai Játékok protektív hatással lehetnek a magyar szuicid halálozásra. A szakirodalmi adatok alapján mind nemek, mind korcsoportok szerint differenciált hatást feltételeztünk, mely effektus elsôsorban a férfiaknál jelentkezik, és közülük elsôsorban a középkorúaknál vélelmezhetô egyfajta protektív/elhalasztó hatás. Kontrollként a labdarúgó-világbajnokságok hatását is megvizsgáltuk, ebben az esetben nem beszélhetünk sikerekrôl, mivel a magyar felnôtt labdarúgó válogatott 1986 óta ki sem jutott a világbajnoki döntôre.
Minta és módszer Az adatbázis 1970. január 1. és 2012. december 31. közötti 43 év, napi gyakoriságú öngyilkossági eseteit tartalmazza nemek, valamint korcsoportok szerint. Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal népességregiszterébôl (Demo) származnak. A vizsgált idôszak során több nómenklatúra változásra került sor Magyarországon is. Adatbázisunk az 1970–1978 közötti idôszakban a BNO 8. nómenklatúra szerinti E950.0-E959.0 közötti eseteket, 1979–1995 között BNO 9. szerinti
361
Eredeti
362
közlemények
E950.0-E959.0 eseteket, 1996-tól a BNO 10 nómenklatúra szerinti X60 és X84 közötti, valamint az Y87 kód alá besorolt eseteket tartalmazza. Az öngyilkosságnak ezen definíciója megfelel a nemzetközi kritériumoknak. A vizsgált idôszak 15 706 obszervációból (megfigyelési napból) áll, amely alatt 158 959 fô vetett véget önkezûleg életének. Az öngyilkosságot elkövetôk több mint kétharmada (72,8%, 114 800 fô) a férfiak közül került ki, a nôi elkövetôk száma 44 159 fô volt (ld. részletesebben 1. táblázatban). A vizsgált idôszak alatt 73 esetben (64 férfi, 19 nô) az összes megfigyelés 0,05%-ban ismeretlen volt az elkövetô életkora, ezért az elemzés során figyelmen kívül hagytuk ôket (1. ábra, 1. táblázat). A vizsgált idôszak 11 nem azonos hosszúságú olimpiai idôszakot ölelt fel, amelyek közül a Los Angeles-i olimpián a magyar küldöttség a Szovjetunió távolmaradásához csatlakozva az állam-
párt politikai döntésének következtében nem vett részt (2. táblázat). Idôben ritkán bekövetkezô események lehetséges hatását egy folyamatosan mért adatsorra nem egyszerû feladat igazolni általában sem. Az öngyilkossági adatoknál pedig komoly nehézséget okoz az adatokban jelen levô markáns havi és a hét napjai szerinti szezonális ingadozások jelenléte (9, 14–16). Mivel a nyári olimpiai játékok értelemszerûen nyáron zajlanak, és közismert módon nyaranta jelentôsen az éves átlag felett vannak az öngyilkossági számok, a kérdést egyszerû módszerekkel nem lehet könnyen megoldani. Azok a naív módszerek, amelyek az idôsoros megfigyelések összefüggô voltát (autoregresszivitás) és trend–ciklus komponenseit (heteroszkedaszticitás) figyelmen kívül hagyják, szükségképpen téves következtetések levonására vezethetnek1.
1. ábra Az öngyilkosságok 100 000 fôre jutó heti rátája és az esetszámok heti átlaga nemek szerint (1970–2012)
1
A szakirodalomban találkozhatunk olyan tanulmányokkal, amelyek hagyományos t-próba segítségével hasonlítják össze az eseménynek kitett és eseménytôl független napok átlagait, figyelmen kívül hagyva a t-próba alkalmazásával szemben megfogalmazott követelményeket, elsôsorban az adatok függetlenségét.
Psychiatria
A nyári olimpiai játékok hatása a magyarországi öngyilkossági adatokra 1. táblázat A napi öngyilkossági események fontosabb deskriptív jellemzôi Magyarországon (1970–2012)
Férfiak
030
3060 évesek
60 éves és idôsebb
Összesen*
Napi átlagos esetszám
0,88
4,15
2,27
7,31
Minimum
0
0
0
0
Maximum
8
22
12
25
Szórás Összesen
0,99
2,32
1,67
3,37
13 776
65 254
35 706
114 800
Napok száma, amelyen nem történt haláleset
6 843
397
179
46
Összes napok száma
15 706
15 706
15 706
15 706
Nôk
0-30
30-60 évesek
60 éves és idôsebb
Összesen*
Napi átlagos esetszám
2,81
0,22
1,25
1,34
Minimum
0
0
0
0
Maximum
4
9
10
13
0,22
1,20
1,27
1,97
Összesen
3 500
19 659
20 981
44 159
Napok száma, amelyen nem történt haláleset
12 633
4852
2007
1501
Összes napok száma
15 706
15 706
15 706
15 706
Szórás
*ismeretlenekkel együtt
2. táblázat A nyári olimpiai játékok helyszíne, idôtartama és a magyar csapat dobogós helyezései (1972–2012)
Helyszín
Év
Nyitás
Zárás
Tartam (nap)
Arany
Ezüst
Bronz
München
1972
augusztus 26.
szeptember 11.
17
6
13
16
Montreal
1976
július 17.
augusztus 1.
16
4
5
13
Moszkva
1980
július19.
augusztus 3.
16
7
10
15
Los Angeles
1984
július 28.
augusztus 12.
16
Szöul
1988
szeptember 17.
október 2.
16
11
6
Barcelona
1992
július 25.
augusztus 9.
16
11
12
7
Atlanta
1996
július 20.
augusztus 4.
16
7
4
10
Sydney
2000
szeptember15.
október 1.
17
8
6
3
Athén
2004
augusztus12.
augusztus 29.
18
8
6
3
Peking
2008
augusztus 8.
augusztus 24.
17
3
5
2
London
2012
július 27.
augusztus 12.
17
8
4
6
Magyarország nem vett részt 6
Forrás: http://www.mob.hu/nyari-olimpiai-jatekok
Az idôsor elemzése céljából az intervenció analízisnek nevezett módszertannak egy módosított változatát dolgoztuk ki, mely képes volt az erôs szezonalitásból és a folyamatok ARIMA jellegébôl adódó problémákat egyaránt kezelni (17, 18). Elsô lépésként leválasztottuk a havonként aggregált (átlaggal aggregálva) adatokról (esetszámokról és rátákról egyaránt) a trend–ciklus komponenst. A dekomponálásához az STL (Seasonal-Trend Decomposition using LOESS) eljárásra támaszkodtunk (19). A számításokat R
Hungarica
programnyelvben végeztük (20). A havi szezonális és trend indexekkel korrigáltuk a napi adatokat (magyarán a megfigyelt értékekbôl kivontuk a trendciklus komponenseket), így kaptunk egy napi adatsort, amelyben már csak a hét napjai szerinti és az ARIMA folyamat hatása volt jelen a feltételezett exogén hatás (olimpia) mellett. A heti ciklus leválasztása után heti aggregáltságra tértünk át, és a modellezés során erre az adatstruktúrára támaszkodtunk (N=2244 hét). A fentieknek megfelelôen a hetekre aggregált
363
Eredeti
364
közlemények
trend és ciklus komponensektôl megtisztított öngyilkossági adatokon végeztük az olimpia hatásának intervenció-analízisét. Az olimpia hatását kifejezô idôbeli dummy változót úgy kódoltuk, hogy azok a hetek kaptak egyes értéket, amely hetekben zajlott az olimpia, a többi hét pedig nulla értéket kapott. Mivel a magyar olimpiai válogatott az 1984-es Los Angeles-i olimpián nem vett részt, ezért az olimpia dummy kódolását elvégeztük úgy is, hogy az akkori olimpia idôszakát nullára kódoltuk (LA dummy). Az exogén dummy változóval illesztett ARIMA modellben teszteltük az olimpiai idôszakok szignifikáns hatását az idôsorokon (esetszámokon és rátákon). Mivel a vizsgált idôszak alatt Magyarország népessége és korösszetétele is jelentôsen változott (a népességszám 1970-ben 10,3 millió, 1980-ban 10,7 millió, 2012-ben pedig 9,91 millió fô volt), ezért az esetszámok modellezése mellett a modelleket megismételtük a rátákon is. A 100 000 fôre számított ráták kiszámolásához minden évben az év eleji népességet (illetve megfelelô korcsoportos népességet) vettük figyelembe. Az elemzést külön elvégeztük a férfiakra és a nôkre, hiszen közismert az önpusztítás nemenként erôsen eltérô gyakorlata, valamint a sportok iránti érdeklôdés egyaránt. Az olimpia vélelmezett hatásának vizsgálatát korcsoportonként is vizsgáltuk mindkét nemre. Az esetszámok miatt a középidôs (30–60 éves) és az idôsebb korcsoportok (60 év felettiek) intervenció-analízisére került
sor. Így összességében 24 modellt teszteltünk. Ugyanezen futtatásokat elvégeztük a labdarúgó-világbajnokságok idôszakaira is.
Eredmények A nôk esetében az olimpia hatása egyetlen modellben sem bizonyult szignifikánsnak, ezért a modellek eredményeinek közlésétôl eltekintünk. Elôzetes várakozásainknak megfelelôen a labdarúgó-világbajnokságok hatása sem a nôk, sem a férfiak esetében nem bizonyult szignifikánsnak. A szezonalitástól és trendtôl megtisztított heti aggregáltságú adatokra (Modell 1.-4.) (3. táblázat) a férfiak esetében kivétel nélkül egy másodrendû mozgóátlag folyamat (MA[2]) illeszkedett legjobban. Az olimpia hatását kifejezô dummy változó három esetben semmilyen értelmezhetô szinten sem volt szignifikáns, ugyanakkor a Los Angeles-i olimpiát nélkülözô dummy változónál a modell már 6%-on szignifikánsnak bizonyult (p=0,06). Az irodalmi adatok alapján feltételeztük, hogy a keresett effektus bizonyos alpopulációkban létezik csupán. Differenciáltan jelentkezik életkorcsoportok szerint, a középidôs férfiakra markánsabban hat, mint az idôsebbekre, ezért a vizsgálatot megismételtük a 30–60 év közötti középidôs férfiakra és az idôsebb korosztályokhoz tartozókra külön-külön is. Várakozásunk-
3. táblázat
Az Arima modellek eredményei a teljes férfi népességre†
Modell 1. (esetszám)
Modell 2. (ráta)
Modell 3. (esetszám)
0,001 (0,002)
0,000 (0,002)
0,001 (0,002)
0,000 (0,002)
Lag 1
0,812*** (0,021)
0,798 (0,021)
0,813** (0,021)
0,798*** (0,021)
Lag 2
-0,049*** (0,021)
-0,043 (0,021)
-0,049** (0,021)
-0,043** (0,021)
-0,035 (0,023)
-0,007 (0,024)
–
–
-0,045* (0,02)
-0,015 (0,025)
R2
0,399
0,391
0,400
0,391
RMSE
0,317
0,318
0,317
0,318
Ljung-Box statisztika (Q)
18,89
17,21
18,78
17,17
Szignifikancia érték (p)
0,22
0,37
0,28
0,38
Konstans
Dummy Dummy (Los Angeles nélkül)
Modell 4. (ráta)
Diagnosztika
*p<0,1, **p<0,05, ***p<0,01 †
standard hibák zárójelben
Psychiatria
A nyári olimpiai játékok hatása a magyarországi öngyilkossági adatokra
nak megfelelôen a 60 év felettieknél nem találtunk szignifikáns effektust, ezért ezen eredmények tárgyalásától a továbbiakban eltekintünk. A középkorúaknál (5–8 modellek) (4. táblázat) az esetszámok és a ráták esetében is egy elsôrendû mozgóátlag folyamat (MA[1]) illeszkedett jól, az olimpia hatását kifejezô kovariáns változó mind a rátákra, mind az esetszámokra, függetlenül a dummy típusától (Los Angeles figyelembevételével vagy anélkül) erôsen szignifikáns lett. Hipotézisünknek megfelelôen az olimpia hatását kifejezô dichotom változó regressziós együtthatója negatív elôjellel szerepelt a modellekben. A középidôs férfiak esetszámára illesztett modelleknél a Los Angeles vonatkozásában eltérô dummy változó együtthatója -0,04 és -0,05 körüli értéket vett fel, a két modell gyakorlatilag nem különbözött egymástól. Mivel napi gyakoriságokat és rátákat aggregáltunk átlagolással hetekre, ezért a -0,05-os csökkenés azt jelenti, hogy az olimpiák alatt naponta átlagosan ennyivel csökkent a trend–ciklus komponenshez képest az öngyilkosságok száma. Mivel egy olimpia játékidôszaka általában 16–18 nap, a napi átlagos csökkenés pedig 0,05 volt, ezért az modhatjuk, hogy egy átlagos olimpia idôtartama alatt hozzávetôleg eggyel kevesebb öngyilkosság történt, mint amennnyi az év adott idôszakában bekövetkezett volna. Ez a csökkenés nagyjából 1%os mérséklôdést jelent, ami egy szignifikáns, de kétségtelenül visszafogott hatásra mutat rá.
A ráták dummy regressziós együtthatói is (6. és 8. modellek) hasonlóan mérsékelt olimpiai hatásra hívták fel a figyelmet (-0,002), értékelésükben többlet-információt nem hordoznak számunkra. 365
Megbeszélés A férfiak esetén megfigyelt negatív regressziós együttható azt jelenti, hogy az olimpiák idôtartama alatt kevesebb férfi követett el öngyilkosságot, mint ahányat a jelenség szezonális variációja alapján nyáron várhatnánk. Hipotézisünknek megfelelôen tehát adataink az olimpiai játékok és a magyar szuicid gyakoriság között negatív összefüggést mutattak, mely kockázatcsökkentô hatás differenciáltan jelentkezett, hiszen ez kizárólag a férfiaknál, közülük is elsôsorban a középkorúak (30–60 év között) esetében igazolódott. Ez megerôsíti a bevezetésben részletezett szakirodalmi adatokat (7), mind a negatív összefüggés, mind a nemi és korcsoportos jellemzôk tekintetében (5). Mivel az öngyilkosság rendkívül összetett és bonyolult magatartásforma, ezért a szuicid viselkedés hátterében álló folyamatok interpretációjában is a komplex szemléletmód alkalmazása szükséges. Az ünnepeket illetôen számos vizsgálat igazolta, hogy azok a szociális integrációt erôsítô komplex egyéni és közösségi él-
4. táblázat
Az Arima modellek eredményei középidôs (30–60 éves) férfiakra†
Modell 5.
Konstans
Modell 6.
Modell 7.
Modell 8.
(esetszám,
(ráta,
(esetszám,
(ráta,
3060 éves)
3060 éves)
3060 évesek)
3060 évesek)
0,001 (0,001)
0,000 (0,001)
0,001 (0,001)
0,000 (0,000)
Lag 1
0,802*** (0,013)
0,802*** (0,013)
0,803*** (0,013)
0,803*** (0,013)
Dummy
-0,043*** (0,016)
-0,002*** (0,001)
-0,049*** (0,017)
-0,002*** (0,001)
R2
0,403
0,402
0,403
,403
RMSE
0,234
0,011
0,234
,011
Ljung-Boxstatisztka (Q)
18,95
18,76
18,96
18,76
szignifikancia érték
0,38
0,34
0,33
0,34
Dummy (Los Angeles nélkül)
Diagnosztika
*p<0,1, **p<0,05, ***p<0,01 †
standard hibák zárójelben
Hungarica
Eredeti
366
közlemények
ményt jelentenek. Feltételezhetô, hogy a sportesemények hasonló jelentôséggel bírnak, elég talán az ókori olimpiák szakrális kontextusára gondolnunk (7, 21). Jól ismert a sport és a fizikai aktivitás öngyilkossági rizikót csökkentô hatása is (22), hiszen nemcsak egyfajta csúcsélményt jelentenek (21), hanem számos más pozitív lelki és fizikai hatásuk is van. A sporteseményben passzív nézôként (akár a rendezvény helyszínétôl távol, csak a médián keresztül) való részvétel hatásához fontos neurobiológiai adalékot szolgáltatott a tükörneuronok felfedezése, melyek a legkülönbözôbb szociális interakciókban játszanak szerepet. Így értelmezhetô a szurkolás lélektana, hiszen a tükörneuronokon keresztül – pusztán a sportesemények megfigyelése révén – ugyanúgy aktiválódnak az agyi jutalmazó központok, mint a csúcsélményt jelentô aktivitás során (23). A sportesemények hatásának nemi különbségeire vonatkozóan az öngyilkosság nemi paradoxonával kapcsolatos elméletekre utalunk (24, 25). Az öngyilkossági ráták nemi különbségének hátterében olyan tényezôket lehet kiemelni, mint például bizonyos személyiségfaktorokban (pl. impulzivitás, agresszió), a mentális zavarok gyakoriságában, a módszerválasztásban, a segélykérésben, vagy éppen más rizikó- és protektív faktorokban (mint például az alacsonyabb szociális integráció) észlelt eltérések (25). A nemi különbség hátterében kiemelt szerepet játszanak a szociokulturális tényezôk is, hiszen a férfi szerephez gyökeresen eltérô kulturális elvárások, lehetôségek társulnak, így nem meglepô, hogy a sportversenyek hatásában is jelentôs eltérés észlelhetô. A nemi különbségek értelmezésében különösen fontosnak tartjuk az evolúciós pszichológiai megközelítést. Eszerint az emberiség történelme során a férfiak esetében olyan evolúciósan meghatározott viselkedésformák váltak uralkodóvá, mint például versengés és a rivalizáció, melyek kiemelt szerepet játszanak a férfiidentitással és -szerepekkel való azonosulásban (mint pl. a dominanciaharc a csoportbeli státusz, a presztízs és az önértékelés fenntartása érdekében, vagy éppen a speciális intraszexuális agresszív és kockázatkeresô magatartásformák) (26). A fejlett nyugati kultúrák-
ban ezeknek a társadalmilag is elfogadott kifejezési módja a különbözô kulturális teljesítmények (mint pl. az alkotás) mellett éppen a sportban való aktív vagy passzív részvétel lehet (21). Az általános pszichológiai magyarázatok mellett – a még mindig a világ élvonalában szereplô magyar szuicid gyakoriságra való tekintettel – kiemelt figyelmet érdemel a speciális magyar kulturális sajátosságok elemzése. Ahogy korábban már utaltunk rá, a sportsikereknek – különösen az olimpiáknak – kiemelkedôen fontos szerepe lehet a magyar nemzeti identitás szempontjából, hiszen az elmúlt évszázadok hányatott történelme következtében szinte az egyetlen olyan területe maradt a magyar társadalomnak, ahol pozitív közösségi élményeket jelentô sikereket tudott felmutatni. Így az olimpiai gyôzelmeknek egyfajta nemzeti öntudat-erôsítô hatása lehet, ami kompenzálhatja a tragikus magyar történelem során elszenvedett veszteségeket. Az Olimpiai Játékokon való sikeres részvétel fontosságát azon eredményünk is megerôsíti, hogy a magyar részvétel nélkül zajló labdarúgóvilágbajnokságok esetében nem találtunk ilyen összefüggést. Kiemeljük azon adatunkat is, hogy a fenti összefüggés a magyar (és a többi szocialista ország) sportolói részvétele nélkül lezajlott 1984-es Los Angeles-i Olimpiai Játékok esetében nem igazolódott. Vizsgálatunk korlátai közé tartozik, hogy adatainkból nem következtethetünk individuális szintû kauzális kapcsolatra a két jelenség között. Az elemzésünkben igazolt összefüggésbôl nem következik, illetve nem tudjuk, hogy vajon a sportrajongók között csökken-e az öngyilkosság individuális kockázata. A nemi különbségeket illetôen pedig nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nôk esetében ennek a hatásnak a megszûnése a lényegesen alacsonyabb öngyilkossági gyakoriságukkal is összefügghet. Természetesen nem a sportesemények alakítják a szuicid statisztikákat, mindazonáltal eredményeink arra utalnak, hogy az Olimpiai Játékok befolyásolhatják a társadalmi folyamatokat. Ennek a hatásnak a megerôsítésére egy olyan – magasabb szuicid rátával bíró – ország adatainak, hasonló módszertannal történô elemzése lenne szükséges, amelyre nem jellemzô a nem-
Psychiatria
A nyári olimpiai játékok hatása a magyarországi öngyilkossági adatokra
zeti csapat sikeres olimpiai szereplése, hiszen feltételezhetô, hogy itt nem lenne kimutatható a kockázat csökkenése.
Konklúziók Eredményeink egy olyan komplex kontextusban értelmezhetôk, ahol az egyéni és közösségi tényezôk együttesen járulhatnak hozzá az olimpiai játékok protektív szerepéhez. Individuálisintrapszichés szempontból ez elsôsorban a sikerrel való azonosulás katartikus élményéhez kapcsolódhat, mely a nemzeti büszkeség és identitás (ami fontos része a perszonális identitásunknak) erôsödését eredményezheti. Mivel a gyôzelem és a siker (evolúciós okokból) elsôsorban a férfiidentitás szempontjából kulcsfontosságú, így ez magyarázhatja, hogy ez a hatás kifejezettebb a középkorú férfiak csoportjában. Ráadásul a versengés és a siker érzelmi élményének közös átélése elsôsorban a férfiak számára jelenti a szociális integráció erôsödését.
Ez pedig nemcsak az izoláció oldását jelenti, de a szurkolói magatartásban megjelenô fizikális aktivitás és a kifelé kanalizálódó agresszió-levezetés révén is protektív hatása lehet. Összefoglalva kutatásunk eredményeit, megállapítható, hogy az öngyilkos viselkedés szociokulturális tényezôi között – az ünnepnapok és születésnapok mellett – egy újabb jelenséget tudtunk azonosítani. Az Olimpiai Játékok öngyilkosság kockázatot csökkentô hatása jó példát szolgáltat a szuicid viselkedés multikauzális megközelítésének fontosságára, hiszen eredményeink értelmezésében mind a (neuro)biológiai (tükörneuronok és az agyi jutalmazó rendszerek), mind a pszichológiai (férfiidentitás és szerepek erôsödése), mind az interperszonális (csoporthoz való tartozás), mind a szociokulturális (nemzeti identitás, szociális integráció növekedése) tényezôk szerephez jutnak. Így kutatásunk az öngyilkos magatartás komplex bio-pszicho-szociokulturális szemléletének fontosságára is felhívja a figyelmet.
Irodalom 1. PHILLIPS DP, FELDMAN KA: A dip in deaths before ceremonial occasions: Some new relationships between social integration and mortality. American Sociological Review 1973;38:678–696. 2. OSVÁTH P, FEKETE S: Ünnep és pszichopathológia. Szenvedélybetegségek 1999;7:38–44. 3. BOZSONYI K, VERES E, ZONDA T: Az ünnepek hatása az öngyilkossági hajlandóságra Magyarországon (1970–2002). Psychiatr Hung 2005;20:463–471. 4. HILLARD JR, HOLLAND JM, RAMM D: Christmas and psychopathology. Arch Gen Psychiatry 1981,38:1377–1381. 5. ENCRENAZ G, CONTRAND B, LEFFONDRÉ K, QUEINEC R, AOUBA A, JOUGLA E, ÉS MTSAI: Impact of the 1998 Football World Cup on Suicide Rates in France: Results from the National Death Registry. Suicide and Life-Threatening Behavior 2012;42:129–135. 6. CURTIS J, LOY J, KARNILOWICZ WA: Comparison of Suicide-Dip Effects of Major Sport Events and Civil Holidays. Sociology of Sport Journal 1986;3:1–14. 7. ANDRIESSEN K, KRYSINSKA K: Can Sports Events Affect Suicidal Behavior? Crisis: The Journal of Crisis Intervention and Suicide Prevention 2009;30:144–152.
Hungarica
8. JOINER TE JR, HOLLAR D, VAN ORDEN K: On Buckeyes, Gators, Super Bowl Sunday, and the Miracle on Ice: “Pulling Together” is Associated With Lower Suicide Rates. Journal of Social and Clinical Psychology 2006;25:179–195.
13. RIHMER Z, GONDA X, KAPITANY B, DOME P: Suicide in Hungary-epidemiological and clinical perspectives. Annals of General Psychiatry 2013;12:21, http://www.annalsgeneral-psychiatry.com/content/12/1/21
9. DURKHEIM É: Az öngyilkosság. Szociológiai tanulmány. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1982
14. KEVAN S: Perspective on season of suicide: a review. Social Science and Medicine 1980;14:369–387.
10. SHIN EH: The Olympic Games and suicides: an analysis of the effects of the Seoul Olympiad on social integration in Korea. Toward one world beyond all barriers. English ed. Seoul Olympic Sports Promotion Foundation, 2000 11. MCCARTNEY G, THOMAS S, THOMSON H, SCOTT J, HAMILTON V, HANLON P, ÉS MTSAI: The health and socioeconomic impacts of major multi-sport events: systematic review (1978-2008). BMJ 2010;340:c2369, doi:10.1136/bmj.c2369 12. MORGANSTEIN L, OYEBODE F, HAQUE S, DE MOORE G: Suicide Rates and the Olympic Games: can an International Sporting Event influence the suicide rate of the hosting country? The Royal College of Psychiatry Faculty of Forensic Psychiatry Annual Conference 4th-6th February 2004, Abstract Book p14.
15. MASSING W, ANGERMEYER M: The monthly and weekly distribution of Suicide. Social Science and Medicine 1985;21:433–441. 16. RAU R: Seasonality in Human Mortality. A Demographic Approach. Demographic Research Monographs A Series of the Max Planck Institute for Demographic Research, Rostock, Germany: Springer-Verlag BerlinHeidelberg, 2007 17. MILLS T, MARKELLOS RN: The Economertric Modelling of Financial Time Series. Cambridge University Press; 3. edition, 2008 18. PRIDEMORE, WA, SNOWDEN AJ: Reduction in Suicide Mortality Following a New National Alcohol Policy in Slovenia: An Interrupted Time-Series Analysis. American Journal of Public Health 2009;99:915–920.
367
Eredeti
közlemények 22. RIHMER Z, GONDA X: A fizikai aktivitás és a sport jelentõsége az öngyilkosság megelõzésében. In: Kalmár S, Németh A, Rihmer Z (szerk.): Az öngyilkosság orvosi szemmel. Budapest: Medicina, 2012:376–384.
25. OSVÁTH P, VOROS V, FEKETE S: Gender Issues in Suicide Risk Factor Assessment. In: Kumar U, Mandal KM (eds.): Suicidal Behaviour: Assessment of People-atRisk. New Delhi, India: Sage Publication India, 2009:136–151.
20. R CORE TEAM R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria, 2014. URL http://www.R-project.org/.
23. ”World cup: Why mirror neurons play a part in jubilation.” ScienceDaily, 10 June 2014. <www.sciencedaily.com/releases/ 2014/06/140610101318.htm>.
26. BERECZKEI T: Evolúciós pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó, 2003
21. HARASZTI L: Csúcsélmény, diadal, kudarc a sportban. Psychiatr Hung 2003;18:46–55.
24. CANETTO SS, SAKINOFSKY L: The gender paradox in suicide. Suicide and Life-Threatening Behaviour 1998;28:1–23.
19. CLEVELAND RB, CLEVELAND WS, MCRAE JE, TERPENNING I: STL: A Seasonal-Trend Decomposition Procedure based on Loess. Journal of Official Statistics 1990;6:3–33.
368
OSVÁTH PÉTER
7623 Pécs, Rét u. 2.
e-mail:
[email protected]
Psychiatria
