Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdaságelméleti Intézet
Protekcionista gazdaságpolitika alkalmazása az Európai Unió kereskedelmi kapcsolataiban Az Unió 2006-os cukorreformja
Zólyomi Ágnes 2011
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés............................................................................................. 3 2. Elméleti háttér: A kereskedelempolitika fejlődési irányai ............ 6 2.1. Szabadkereskedelem kontra protekcionizmus...................................... 6 2.2. A szabadkereskedelem és annak előnyei.............................................. 9 2.3. A kereskedelmi protekcionizmus ..................................................... 11
3. Az Európai Unió kereskedelempolitikája .................................... 15 3.1. Az EU kereskedelempolitikájának kettőssége ................................... 15 3.2. Az EU kereskedelmi kapcsolatai ....................................................... 17 3.3. Az Európai Unió közös agrárpolitikája .............................................. 19 3.4. A nemzetközi agrárkereskedelem aktuális kérdései ........................... 21
4. A cukorágazat jellemzői .............................................................. 23 4.1. Termelés és fogyasztás ...................................................................... 23 4.2. Piacvédelem ....................................................................................... 25
5. Az Európai Unió 2006. évi cukorreformja .................................. 26 5.1. Az EU cukorpiaca a reform előtt ........................................................ 26 5.2. Alkalmazott protekcionista eszközök és hatásuk ............................... 27 5.3. A cukorreform tartalma ...................................................................... 30 5.4. Előnyök és hátrányok az Unió szemszögéből .................................... 32 5.5. A reform értékelése ............................................................................ 34 5.6. A reform utóélete ................................................................................ 35
6. A cukor világpiaci tendenciái a reform következtében ............ 37 6.1. Termelés, fogyasztás és kereskedelem a reform előtt és után ............. 38 6.2. Árváltozások ....................................................................................... 43 6.3. A cukor világpiacának aktuális kihívásai ........................................... 47
7. A cukorágazat versenyképessége ................................................ 49 7.1. Versenyképesség elméletek összehasonlítása .................................... 49 7.2. Mérési módszerek bemutatása és alkalmazása ................................... 50
8. A cukorreform hatása Magyarországon .................................... 57
8.1. A reform eredményezte új helyzet ..................................................... 57 8.2. A Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyára ...................................... 59 8.3. Aktualitások: Világpiaci hatások a magyar cukorágazatban .............. 60
9. Összefoglalás .................................................................................. 62 10. Idegen nyelvű összefoglalás ......................................................... 67 Irodalomjegyzék ................................................................................ 68 Ábrák, táblázatok jegyzéke .............................................................. 74 Melléklet ............................................................................................. 75
1. Bevezetés
A világgazdasági rendszer az idők folyamán folyamatosan bővült, és egyre több ország kapcsolódott be a nemzeti határokat átlépő, világgazdasági vérkeringésbe. Az
elmúlt
évtizedek
következtében,
mára
nemzetközi a
gazdasági
világgazdaság
rendszerre
lényegében
gyakorolt
világméretű
hatása
áru-
és
szolgáltatáspiaccá, tőkepiaccá és munkaerőpiaccá alakult. Ezek fejlődésével, továbbá a multinacionális vállalatok, a nemzetközi tőzsdék megjelenésével, és a nemzetközi pénzügyi mozgások dinamizálódásával lényegében már nemzetállamok feletti viszonyok jöttek létre. Ebben a kialakult globális világgazdasági rendben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok kiemelkedő jelentőséggel bírnak. A külkereskedelem két tényező miatt is lényeges: Egyrészt az államok által termelt fölöslegek eladhatók lesznek, mely fölösleg abból adódhat, hogy a termelés jobban nő, mint a fogyasztás, s így a kínálat és a kereslet egyensúlya megbomlik adott országon belül.
Másik fő érv a
komparatív előnyökkel magyarázható: a nemzetállamok különböző hatékonysággal állítják elő az egyes termékeket. A kereskedelem lehetővé teszi számukra, hogy a komparatív előnyök mentén szakosodjanak, s a nagyobb alternatív költséggel rendelkező terméket pedig importálják. Ezen kívül még számos előnnyel jár a szabadkereskedelem, melyek később kerülnek tárgyalásra. A kereskedelem szabadságának a kérdése- minden előnye ellenére is- hosszú időre visszanyúl, s egészen a mai napig vitatott az országok között. Az Európai Unió külkereskedelmére ez különösen igaz. Egyrészről alkalmazkodik az általános liberalizációs normákat hirdető világgazdasági rendhez, és annak fő képviselőjének, a WTO-nak a kereskedelmi akadályok megszüntetésére irányuló előírásaihoz. Másrészt viszont regionális gazdasági integrációként az Unió fő célja az integráción belüli országok érdekvédelme, kereskedelempolitikájának összehangolása, mely a tagállamok közti kereskedelmi akadályok lebontását, és a külvilággal szembeni
közösségi kereskedelempolitikai fellépést eredményezi. Ez sokszor protekcionista1 eszközök alkalmazását jelenti, harmadik országgal szemben. Dolgozatomban az Európai Uniónak ez utóbbi, protekcionista gazdaságpolitikáját, annak létjogosultságát, és a többi országra gyakorolt hatását elemzem egy konkrét példán, a cukoriparon keresztül. Mivel az agrárszektor és ezen belül is a cukorstratégiai fontossága miatt- világszerte az egyik leginkább védett ágazatnak számít, így kétségkívül a cukor szabad kereskedelmének nemcsak az Unió állít akadályokat. Mégis, mint a tagállamok érdekeit képviselő regionális integráció, az agrárszektor védelmére irányuló gazdaságpolitikája globálisan az egyik legtöbb protekcionista jegyet tartalmazza. Így az EU 2006-os cukorreformját megelőzően az Unió cukorrendtartása olyan világpiaci helyzetet indukált, mely hatást gyakorolt az egyes, főleg fejlődő országok gazdaságára. Mivel a 2006-os reformmal az Unió jelentősen mérsékelte a cukorra vonatkozó protekcionista kereskedelempolitikáját, így ez a többi ország világkereskedelmi helyzetét is befolyásolta. Ennek tükrében a dolgozat fő egységei: -
Mivel állandó vita van arról a világban, hogy melyik gazdaságpolitika az előnyösebb, így a szabadkereskedelem és a protekcionizmus szembeállításán keresztül megvizsgálom, hogy a mai globális világgazdaság milyen teret adhat a protekcionizmusnak.
-
Elemzem, hogy az uniós cukorreform milyen változásokat indukált a világ fő cukortermelői, exportálói és importálói között, hogyan alakította át az árakat, illetve milyen változásokat hozott a piacvédelem területén.
-
A cukorágazat versenyképességét különböző mérési módszereken keresztül szemléltetem, bemutatom az egyes módszerek alkalmazhatóságát.
-
Végül ábrázolom a reform magyar cukorágazatra gyakorolt hatását és a jelenlegi magyar cukoripart.
1
Protekcionizmus: bizonyos árucsoportok vagy bizonyos országok előnyben részesítése a nemzetközi csere során.
Dolgozatommal elsődleges célom bemutatni, hogy a fejlett világ egyik legmeghatározóbb regionális tömörülésének a globális világgazdasággal ellentétes kereskedelempolitikai magatartása mennyire alkalmazható a XXI. század körülményei között. Célom, hogy a dolgozat végére kiderüljön: Az Európai Unió kereskedelempolitikai döntései mekkora hatással vannak a külvilágra2, és egy regionális szintű cukorreform képes-e önmagában komolyabb, világszintű változásokat indukálni.
2
Az integráción belüli tagállamokra gyakorolt erőteljes hatás nyilvánvaló, hiszen a kereskedelempolitika és az agrárpolitika is a Közös politikákhoz tartozik, azaz ezekben a kérdésekben minden lényeges kérdés közösségi szinten dől el, és az egyes tagállamoknak nincs önálló mozgásterük döntést hozni. Ettől függetlenül, a cukorreform tagállamokra gyakorolt hatása - fontossága miatt - természetesen nem kerülhető ki, így ez szintén lényegi részét képezi a dolgozatnak.
2. Elméleti háttér: A kereskedelempolitika fejlődési irányai 2.1. Szabadkereskedelem kontra protekcionizmus A közgazdasági iskolák többsége a szabadkereskedelem mellett foglal állást a protekcionizmussal szemben. Úgy gondolják, hogy egy ország számára a szabadkereskedelem a leghatásosabb gazdaságpolitika, még akkor is, ha ugyanakkor minden más ország piacvédelmet3 alkalmaz. Szerintük ugyanis az egyetlen nyitott gazdaság még mindig többet nyer az olcsóbb importból, mint amennyit veszít az elzárt export piacok elvesztéséből. Ettől a megállapítástól függetlenül, a közgazdászok közötti konszenzus nem vezetett a kereskedelemi akadályok felszámolásához. Bár a szabadkereskedelem melletti érvek meggyőzőek, a protekcionizmus mégis jelen volt, van és lesz a gazdaságban, újabb és újabb arculatot öltve.4 A kereskedelmi protekcionizmus a 19. század végétől a 20. század harmincas éveinek világgazdasági válságáig egyre elterjedtebb lett, és a második világháborúig folyamatosan erősödött. A világgazdaság összexportjának GDP-ben mért relatív aránya az 1929. évi 9%-ról 1950-re 5,5%-ra csökkent. (1. ábra) A háború okozta konfliktusok és a gazdasági válság elenni védekezés alkalmazott eszköze a bezárkózás volt. Minden nemzetállam a saját gazdaságágára fókuszált és annak védelme érdekében korlátozták a kereskedelmet. Az országok közti párbeszédek és együttműködések szintjei a minimumra csökkentek.
3
Piacvédelem=protekcionizmus; a továbbiakban a protekcionista kereskedelempolitika szinonimájaként használt. 4 Robert Gilpin: Nemzetközi politikai gazdaságtan, Budapest Centre for International Political Economy, 2004. 8. fejezet: A kereskedelmi rendszer. 197 p.
20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
1. ábra: A világ össz-exportja a GDP százalékában % 18,8
12,7 7,9
10,5
9,0 5,5
4,6 1,0 1820
1870
1913
1929
1950
1973
1990
2000
Forrás: Saját szerkesztés: Crafts, N.F.R. (2004) alapján5 A második világháborút követően a szakértők úgy gondolták, hogy a gazdaságot legjobban úgy lehet védeni, ha szabaddá teszik a kereskedelmet.
Ennek az
elképzelésnek a talaján, az amerikai vezetés támogatásával létrejött 1947-ben az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény. A GATT tagok közötti multilaterális tárgyalások útján határozták meg a kereskedelmi szabályokat és csökkentették a kereskedelmi akadályokat. A GATT-nak köszönhetően a világ ismét a kereskedelmi liberalizáció és növekedés korszakát élte.6 Ez a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok megsokszorozódását, gazdasági integrációk kialakulását és elmélyülését eredményezte.7 Ezt a folyamatot az 1. ábra is szemlélteti: 1950 és 1973 között majdnem megduplázódott a világgazdaság összexportjának GDP-ben mért relatív aránya. Az 1970-es évek második felétől megjelenő új protekcionizmus lelassította ezt a liberalizációs folyamatot. 1973 és 1990 között az előző időszak gyors fejlődéséhez képest mindössze 2,2 %-al nőtt a világ GDP-ben mért összexportja. (1. ábra)
5
The World Economy In The 1990s: A Long Run Perspective. London School of Economics. Department of Economic History. Working Paper No. 87/04 6 Robert Gilpin (2004): 197 p. 7 Lásd: Európai Gazdasági Közösség 1957-es megalakulása, melynek jogutódja az Európai Közösség, majd az Európai Unió.
A 2. számú diagram pedig már azt mutatja, hogy 1980 és 85 között a világkereskedelem volumene csökkent: az export az 1980. évi 2 034 000 millió USD-ről 1985-re 1 954 000 millió USD-re esett vissza. Az új protekcionizmus elindításában az Egyesült Államok járt az élen, olyan nem vámjellegű akadályok felállításával, mint az önkéntes exportkorlátozás, vagy a paratarifális eszközök.8 A kereskedelempolitika fejlődésének következő fontos állomása a GATT Uruguay-i fordulóján létrehozott Világkereskedelmi Szervezet volt. A WTO 1995-ben váltotta fel a már egyre inkább elavulttá vált GATT-ot, mely elődjénél szélesebb jogosítványokkal rendelkezett a kereskedelemi viták rendezésében.9 Az alábbi diagram a világkereskedelem bővülésének második világháború utáni tendenciáját ábrázolja. millió
14 000 000 13 000 000 12 000 000 11 000 000 10 000 000 9 000 000 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0
2. ábra: A világkereskedelem volumene 1950-2009 között millió USD; folyó áron
1950 1955 1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2009
export
import
Forrás: Saját szerkesztés WTO Statistics database alapján
8
Olyan szabályozási eljárások, amelyek közvetett módon befolyásolják a kereskedelmet. Pl. Egészségügyi előírások. 9 WTO: bürokratikus szervezet, melynek szabályai kiterjedtebbek és kötelező érvénnyel bírnak.
Az 1980-as évek elejének kereskedelmi visszaesését leszámítva, minden vizsgált évben nőtt a kereskedelem volumene. A 90-es évek eleje óta a világkereskedelem sokkal gyorsabb ütemben növekszik, mint azt megelőzően. A legnagyobb növekedés a 2000 és 2005 közötti időszakra tehető. Ekkor az export volumene 6 456 000 millió USD-ről 10 489 000 millió USD-re nőtt, az importé pedig 6 724 000 millió USD-ről 10 853 000 millió USD-re.10 Ez a volumennövekedés egyrészt a WTO világkereskedelmi szerepének, másrészt a Szovjetunió felbomlását követő piacorientált világ gyors fejlődésének köszönhető. Napjainkban a szabad kereskedelmet a gazdasági, társadalmi és politikai szféra különböző fejleményei egyaránt fenyegetik. Ezzel együtt a kereskedelem hatásairól szóló vita egyre inkább a politikára, a szociális ügyekre, a kultúrára, a nemzeti szuverenitásra, és egyéb komplex kérdéskörökre terjed ki. Sok kevésbé fejlett ország ma is úgy véli, hogy számukra a szabadkereskedelem nem jár előnyökkel. Emellett figyelemre méltó az is, ahogy Nyugat- Európa, az Egyesült Államok vagy Japán visszautasítja egyes kereskedelmi akadályok felszámolását, különböző okokra hivatkozva.11
2.2. A szabadkereskedelem és annak előnyei A szabadkereskedelem liberális elmélete a klasszikus közgazdászok által megfogalmazott piaci rendszer elvein alapszik.12 Adam Smith és David Ricardo érvelése szerint a nemzetek közötti munkamegosztás, illetve az így előállított termékek szabad cseréje biztosíthatja a szükségletkielégítés optimumát. Ricardo kétféle jövőképet vázolt fel. Az egyik a zárt, a külföldi javak elől elbarikádozott, a másik a nyitott, a szabadon kereskedő nemzetgazdaság volt. Ricardo a nyitott nemzetgazdaság létrejöttét támogatta, amit a komparatív előnyök elméletével magyarázott: Eszerint az embereknek és az országoknak arra a tevékenységre kell szakosodniuk, amiért cserébe a legkevesebb dologról kell 10
Arra, hogy miért nem egyezik meg az export és import értéke a kereskedelmi statisztikákban, több okot is találhatunk. Pl. Különbségek az egyes árumozgások rögzítésének időzítésében, az exportáló és importáló országok között. Forrás: http://www.fao.org/docrep/005/y4252e/y4252e16a.htm 11 Robert Gilpin (2004): 198 p. 12 Robert Gilpin (2004): 198 p.
lemondaniuk. A specializációt az határozza meg, hogy minek kevesebb az alternatív költsége.13 Ricardo gondolatmenete szerint a komparatív előny elvének alkalmazása következtében egy ország nagyobb gazdasági jólétet ér el a külkereskedelemben való részvétellel, mint gazdaságának külföldi piacokkal szembeni védelmével.14 A kereskedelmi liberalizáció további előnyei az alábbiak: -
maximalizálja
a
fogyasztó
rendelkezésére
álló
termékválasztási
lehetőségeket, -
növeli a versenyt a hazai piacokon,
-
csökkenti az árakat,
-
elősegíti a világ szűkös erőforrásainak hatékony kihasználását,
-
növeli a nemzetgazdaság hatékonyságát, és a nemzeti jólétet15,
-
ösztönzi a technológia és know-how nemzetközi áramlását világszerte.16
A 21. század elejétől egyre több közgazdász hivatkozik a nemzetközi kereskedelem alapjául szolgáló kompetitív előnyök elméletére, a komparatív előnyök elméletével szemben. A kompetitív előny a versenytársakkal szemben értelmezhető. A kifejezést Michael Porter ültette a szakmai köztudatba. A versenytársakkal szembeni előnyt azok a tényezők határozzák meg, amelyeket tartósan fenn lehet tartani, és amelyeket a versenytársak nem tudnak ellensúlyozni.17 Michael Porter empirikus kutatási eredményei szerint egy nemzetgazdaság belső jellemzői határozzák meg a kompetitív előnyök kifejlődését bizonyos iparágakban: a nemzeti kultúra szerepe a gazdasági tevékenységben, a tőke és a munka helyzete, a kereslet jellege, a támogató iparágak állapota, illetve a gazdaság ipari szerkezete. A nemzeti kormányok fontos szerepet játszanak ezeknek a versenyelőnyöknek a
13
Opportunity cost: megmutatja, hogy az egyik termék hány egységéről kell lemondani annak érdekében, hogy a másik termék előállítását egységnyivel növelni tudjuk. 14 Kocziszky György: Regionális integrációk gazdaságtana, Miskolc 2008. 9-11p. 15 A nemzeti jólét mellett a globális jólétet is növeli azáltal, hogy a nemzetállamok számára lehetővé teszi azon termékek és szolgáltatások exportálását, amelyekben komparatív előnnyel rendelkeznek, illetve azon termékek és szolgáltatások behozatalát, amelyekben nem rendelkeznek komparatív előnnyel. 16 Robert Gilpin (2004) 199 p. 17 Bakács A. : Versenyképesség-koncepciók, MTA VKI Műhelytanulmányok, 57 sz., 2004. március
megteremtésében. A gazdaságpolitika támogathat vagy akadályozhat egyes szektorok sikerét meghatározó keresleti és kínálati tényezőket.18 A nemzetközi kereskedelem hagyományos elmélete számára a legnagyobb kihívást az „új kereskedelemelméletek” jelentik, melyek igyekeznek új alapokra helyezni a nemzetközi kereskedelmet. Fő jellemvonásuk az, hogy a gazdaságin kívül politikai, kulturális és szociális szempontokat is figyelembe vesznek a kereskedelem kapcsán. Az még a jövő zenéje, hogy ezek az új szempontok hogyan hatnak a kereskedelemre; serkenteni, avagy akadályozni fogják-e annak működését.
2.3. A kereskedelmi protekcionizmus Egyes országok, illetve társadalmi csoportok részéről határozott politikai ellenállás mutatkozik- különböző okokra hivatkozva- a nemzetközi kereskedelemmel szemben. A kereskedelmi korlátozás hívei legtöbbször bizonyos politikai, gazdasági, társadalmi vagy egyéb célkitűzést kívánnak elérni. A gazdasági nacionalisták a kereskedelem korlátozását a kormányzás eszközének tartják. A kevésbé fejlett országok képviselői szerint a szabadkereskedelem csak a fejlett országoknak kedvez, hiszen a kevésbé fejlett országok fejlettektől való függőségéhez vezet. A fejlett országokban a kereskedelmi korlátozás mellett állók a globalizációval együtt elutasítják a szabad kereskedelmet, mivel azok veszélyeztetik az emberi jogokat, a munkahelyeket, a béreket, a hazai társadalom jólétét, illetve megváltoztatják a hagyományos politikai kultúrát. Egyre több környezetvédő áll a protekcionizmus mellé, a környezetet fenyegető szabad kereskedelemtől tartva.19 Egyre
többen
tehát-a
fejlett
országokat
is
ideértve-
nem
látják
szabadkereskedelem előnyeit. Ellene vannak, és ennek jegyében intézkednek. 18 19
Robert Gilpin (2004) 210-211 p. Robert Gilpin (2004) 200-201 p.
a
A piacvédelemre irányuló gazdaságpolitikai magatartással az egyes országok, ország csoportok, integrációk különböző célokat kívánnak elérni. A protekcionista gazdaságpolitika alkalmazásának fő céljai az alábbiak: -
A munkaadók és munkavállalók érdekeinek (munkahelyek, bérek, stb.) védelme harmadik ország munkavállalóival szemben,
-
A gazdasági növekedés szempontjából stratégiai fontosságú ágazatok védelme
-
A hanyatló, illetve a kiskorú iparágak védelme,
-
Cserearányok javítása, azaz az export-import viszonyának befolyásolása,
-
Árfolyam korrekciókból származó árváltozások kivédése,
-
Közösségen kívüli országok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata elleni védekezés,
-
Külgazdasági egyensúly javítása, stb.20
A fejlődő országok körében gyakori a fiatal iparágak védelmére irányuló protekcionista intézkedés. A fiatal, ún. „csecsemő” iparágak elszigetelése a nemzetközi versenytől lehetővé teszi, hogy megerősödjenek. Így amikor azok már a termék életgörbén a következő, növekedés szakaszába lépnek, állni fogják a versenyt a világpiacon. A fejlett országokban találkozhatunk például a high-tech iparágak védelmével. Ezekben az iparágakban a tartós gazdasági növekedést az innováció adja. A fejlett országok célja az innovációban elért vezető szerep megőrzése. A piacvédelmi intézkedéseknek kereskedelemi, technikai és pénzügyi eszközei ismertek. A kereskedelemi eszközök közül a vám a piacvédelem legáltalánosabban alkalmazott eszköze. A vám a tarifális akadályok közé sorolt, a vámhatárokon áthaladó árukra, adó formájában kivetett pénzösszeget jelent. A vám alapvető célja,
20
Kocziszky György (2008): 45 p.
hogy a belső piac által kínált termék elsőbbséget élvezzen.21 Az importvám alkalmazásával
a
fogyasztók
egyértelműen
veszítenek,
hiszen
a
kínálat
csökkentésével megnöveli számukra a rendelkezésre álló termékek árát. A vámmal a termelők viszont jól járnak: a külső versenytársakat elszigetelik, az árnövekedéssel pedig egyrészt több erőforrást tudnak a termelésbe koncentrálni, illetve nagyobb bevételt realizálnak. A kormányzat is nyer a protekcionizmussal, hiszen ezen keresztül jelentős vámbevételre tesz szert. A bevezetett vám végső soron tehát a hazai fogyasztóktól a hazai termelőkhöz csoportosítja át a jövedelmet. A technikai, más néven adminisztratív eszközök egyre népszerűbbek és egyre szélesebb körben alkalmazzák őket. Ide tartoznak a különböző egészségügyi-, környezetvédelmi-, biztonsági-, minőségi előírások, egyedi jogszabályok. A piacvédelem pénzügyi eszközei közül a legismertebb az ártámogatás (szubvenció). Ebben az esetben az állam támogatást nyújt a piac hazai szereplőinek, mellyel ők előnyhöz jutnak a külföldiekkel folyatott versenyben.22 Ennek egyik válfaja az exportszubvenció. Ebben az esetben a belső fölöslegek külpiacon történő értékesítésére ad az állam termelői támogatást. Az exportszubvenció egyértelmű nyertesei a támogatásban részesített hazai termelők lesznek. A szubvenció finanszírozása az államnak költségvetési többletkiadást okoz, így ebben az esetben az
állam
veszít
a
protekcionizmussal.
A
fogyasztó
szintén
veszít
az
exportszubvenció alkalmazásával. Míg a vám jóléti hatása- nagy ország esetén- lehet pozitív is, addig az exportszubvenció minden esetben veszteséges az ország számára. A bevezetett exportszubvenció ugyanis a hazai fogyasztótól a külföldi fogyasztóhoz csoportosítja át a jövedelmet. 23 A protekcionizmussal összességében többen veszítenek, mint ahányan nyernek egy gazdaságon belül. Mégis napjainkban virágkorát éli.
21
Kocziszky György (2008): 51 p. Kocziszky György (2008): 52 p. 23 Erre az eredményre olyan, statikus vizsgálat vezet, ami nem vizsgálja az exportszubvenciónak a foglalkoztatásra, és ezen keresztül a gazdaság más részeire gyakorolt hatását. Azaz azt feltételezi, hogy a munkaerőpiac tökéletesen rugalmas. 22
A protekcionizmus sikerének oka elsősorban a politikai döntéshozatal természetéből fakad: „A szabadkereskedelem előnyei szétszóródnak a számtalan, elszórt fogyasztók között, míg a védelem előnyei a termelők kis csoportjánál koncentrálódnak. A kisszámú, koncentrált csoport sokkal könnyebben képes együttműködni, azaz szervezetten befolyásolni a politikai döntéshozatalt, a kereskedelempolitikai döntéseket.”24 Lényeges kérdés: A fogyasztót meddig lehet arra kérni, hogy a hazai termékeket vásárolja meg, a belső munkaerő és a gazdaság védelme érdekében?
24
Robert Gilpin (2004): 202 p.
3. Az Európai Unió kereskedelempolitikája 3.1. Az EU kereskedelempolitikájának kettőssége A világgazdasági eseményeket a 20. század második felétől alapvetően két, egyidejűleg érvényesülő, részben harmonizáló, részben egymásnak feszülő hatás, a globalizáció és a regionális integráció befolyásolja. A második világháború után a világban végbement változások lökést adtak a regionális integrációk kialakulásának. Részben az USA világhatalmi pozíciójának ellensúlyozására, részben pedig a régiók gazdasági súlyának növelésére, sorra jöttek létre Európában, majd a föld többi részén is a regionális tömörülések. 25 A regionális gazdasági integrációk jellemzője, hogy miközben az integrációban résztvevő tagállamok között megszűnnek a korlátok, a külső piacvédelem egységesített formában megmarad. Az Európai Unió elődje, az 1957-ben Római Szerződéssel megalakult Európai Gazdasági Közösség az egymás közti kereskedelmi akadályok megszüntetését tűzte ki célul. A folyamatosan bővülő integráció 1968-ra vámunióvá, majd gazdasági, 1999-re pedig pénzügyi unióvá fejlődött.26 A közös kereskedelempolitika az Európai Unió legkorábban kialakított közös politikájának egyike, mely meghatározó szerepet tölt be az integráció működésében. Ezt a kereskedelempolitikát több oldalról is érik kihívások, melyek az utóbbi években, különösen a WTO megalakulása óta felerősödtek. A kihívások jelentős része a globalizáció következményeiből fakadnak. A globális szintéren működő gazdasági szereplők liberalizációs törekvései ugyanis összeütközésbe kerülnek a kereskedelempolitikától inkább védelmet igénylő szereplők érdekeivel. A kereskedelempolitika célja egy egyensúly megteremtése a kétfajta érdek között.
25 26
Kocziszky György (2008): 17 p. Kocziszky György (2008): 121-122 p.
„A kereskedelempolitika már nem csak a szűken vett kereskedelemről szól, sokkal bonyolultabb érdekkonszenzust kíván meg, amelynek megtalálása nem könnyű feladat”. 27 Az EU kereskedelempolitikáját a multilateralizmus, mint külső cél és a regionalizmus, mint belső érdek együttesen szabja meg.28 Az uniós kereskedelem egyik fő meghatározója a globális nemzetközi rendszer. Ebből a szempontból az EU a nemzetközi kereskedelempolitika meghatározó alakítója és aktív szereplője. Az Unió nemzetközi kereskedelempolitikai fellépésének legfontosabb színtere a GATT, 1996 óta pedig a WTO. Az EU multilaterális fórumon megfogalmazott célkitűzéseivel a liberalizációs normák és a kereskedelmi akadályok lebontásának egyik legfontosabb támogatójaként lép fel. Ugyanakkor ez a fellépés sokszor meglehetősen szelektív: belső érdekeitől vezérelve egyes területeken jóval óvatosabb, és a liberalizáció árát sok partnere számára irreálisan magasan szabja meg. A globalizációs folyamatokkal szembeni belső
érdekei
ugyanis
sokszor
ellentmondanak
a
WTO
által
hirdetett
szabadkereskedelemnek. Ezt igazolja az is, hogy az Unió alakította ki a világ legkiterjedtebb,
bilaterális
alapon
működtetett
preferenciális
kereskedelmi
rendszerét. Ez kétoldalúan szabályozott, másokra ki nem terjesztett kereskedelmi könnyítéseket, speciális piacra jutási lehetőségeket ad bizonyos, főleg fejlődő országok számára.
29
Az EU nemzetközi kereskedelmi konfliktusai, melyben az
esetek többségében az Unió a bepanaszolt fél, sokszor ennek a megkülönböztetést alkalmazó kereskedelmi magatartásnak a jogos következményei. 30 A fent bemutatott kettősség, és az ebből adódó kihívások határozzák meg az EU kereskedelempolitikájának mozgásterét és fejlődésének irányát.
27
Meisel Sándor: Az Európai Unió kereskedelempolitikája: dilemmák és válaszok. MTA Tudományos Füzetek. 3.vol. 2. 85-96.p. 2008. 28 Meisel Sándor (2008): 88-91 p. 29 A sikeres EU-tagság nemzetközi tényezői. Az EU nemzetközi kereskedelmi konfliktusai (USA, Kína, WTO). MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Vitaanyag, 2007. január 30 A kereskedelmi konfliktusok elsődleges szereplője az Unió fő kereskedelemi partnere, az USA. 1962 és 1990 között összesen 17 kereskedelmi vita zajlott az USA és az EU között. Ebből 14 esetben az USA volt a panaszos fél. 17 vita közül 12 agrártermékeket érintett.
3.2. Az EU kereskedelmi kapcsolatai Az Unió az egyes országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatait intézményes vagy szerződéses keretekben bonyolítja le. Az együttműködéseknek négy fő csoportja ismert: 1. Nem-diszkriminatív rendszerek: főként a nem európai fejlett országokkal fenntartott kapcsolatok sorolhatók ide. Intézményesen a WTO keretek fedik le, és a legnagyobb kedvezmény elvére és a nemzeti elbánás elvére épülnek. 2. Preferenciális rendszerek: főleg az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokkal, illetve a mediterrán régióval fenntartott EU-kapcsolatokat jellemzik. Részben az általános preferenciákon alapulnak. 31 A preferenciális kereskedelem szabályozására a legtöbb országgal az EU-nak kétoldalú kereskedelmi szerződése is van. 3. Szabadkereskedelmi rendszerek: Az EU szabadkereskedelmi társulása lehet egyoldalú vagy kölcsönös, részleges vagy teljes körű. Kölcsönös és teljes jogú liberalizálás csak a teljes jogú tagsággal valósul meg, ami az egységes európai piaccal vált teljessé. Az EU társulások esetében a liberalizálás főként a mezőgazdaság kimaradása miatt részleges. 4. Diszkriminatív rendszerek: A múltban a volt szocialista országokkal szemben alkalmazta az Európai Közösség. A diszkrimináció fő formái: speciális
vámok,
speciális
mennyiségi korlátozások,
dömpingeljárás
különleges és szigorú alkalmazása, embargó, stb.32 Az Európai Unió kereskedelmét tekintve világelső: a világ behozatali és kiviteli forgalmának kb. 20%-át bonyolítja le. Az Egyesült Államok az EU legnagyobb külkereskedelmi partnere, utána pedig Kína és Oroszország a sorrend. (1. táblázat)
31
Az Általános Preferencia Rendszer (angolul General System of Preferences, GSP) a GATT (majd később a WTO) által 1971-ben bevezetett rendszer. Ennek keretében kivételt lehet tenni az általános alapelvek alól. A rendszer lényege, hogy a fejlett országoknak lehetőségük van egyoldalú vámkedvezményeket adni a fejlődő országok számára. A kedvezmények kiterjednek a legtöbb ipari termékre és a mezőgazdasági termékek egy részére is. 32 Dr Nagy Zoltán: EU+ világgazdaság c. tárgy alapján
Az USA-val és Kínával folytatott kereskedelme a WTO-mechanizmusok keretében zajlanak, külön kétoldalú kereskedelmi megállapodások nem jöttek létre köztük. 33 1. táblázat: Az EU fő kereskedelmi partnerei, 2008 Millió EUR % EU fő exportpartnerei Világkereskedelem 1308,6 100 1. USA 249,42 19,1 2. Oroszország 105,17 6 3. Svájc 97,66 3,2 4. Kína 78,42 7,5 5. Norvégia 43,68 3,3 6. Japán 42,38 8 Millió EUR % EU fő importpartnerei Világkereskedelem 1550,69 100 1. Kína 247,62 16 2. USA 186,34 12 3. Oroszország 173,32 11,2 4. Norvégia 92,01 5,9 5. Svájc 80,07 5,2 Forrás: saját szerkesztés az Európai Unió Bizottsága honlapja alapján34 Az uniós tagországok kereskedelmi kapcsolatainak döntő részét azonban a szabadkereskedelmi rendszer keretén belül zajló kapcsolatok adják. Az EU tagjai közötti szabad kereskedelem révén a tagállamok áru-és szolgáltatáskereskedelmének döntő része a vámunión belül bonyolódik. Az áruforgalomban a belső kereskedelem aránya eléri a kétharmados átlagot is. Ha ehhez még hozzávesszük az EU európai partnereivel bonyolított áruforgalmát, melyet nagyrészt bilaterális kereskedelmi megállapodások szabályoznak, ez az arány eléri a háromnegyedet is. 35
33
http://europa.eu/pol/comm/index_hu.htm http://ec.europa.eu/index_hu.htm 35 A sikeres EU-tagság nemzetközi tényezői. Az EU nemzetközi kereskedelmi konfliktusai (USA, Kína, WTO). MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Vitaanyag, 2007. január 34
3.3. Az Európai Unió közös agrárpolitikája Az agrárszektor kiemelt kezelése nem csak az Unió privilégiuma. Világszerte a leginkább védett, stratégiai ágazat a mezőgazdaság, mely sok konfliktust generál a kereskedelmi kapcsolatokban. A GATT, 1995-től pedig a WTO legfőbb célja, hogy teljes egészében leépítse az országok között fennálló kereskedelmi korlátokat, vagy az akadályok csak vámok formájában létezzenek. A multilaterális fórum kereskedelmi tárgyalási fordulói jelentősen csökkentették ezeket az akadályokat: A 20. század második felében az USA és más ipari országok vámtarifa szintje az átlagos 40%-ról 6%-ra csökkent, és a szolgáltatások kereskedelmi akadályait is jelentősen mérsékelték. A mezőgazdasági termékek kereskedelmének felszabadítása nagyobb akadályokba ütközött, és ütközik, mind a mai napig. A magas vámok, exporttámogatások és belső támogatások alkalmazásnak erős kereskedelemtorzító hatása van az agrártermékek világpiaci kereskedelmére. A WTO tagok számának növekedésével, az egyre bonyolultabbá váló érdekviszonyokkal és a fejlődő országok fokozódó aktivitásával nehéz mindenki számára megfelelő megoldásokat találni. A nemzetközi kereskedelmi viták egyik leggyakoribb tárgya a vörös boxba36 sorolt agrártermékek mentén alakul ki, melyek a WTO vitarendezési fórumokon kerülnek megtárgyalásra. Ezeken a fórumokon az EU sokszor van jelen, mint bepanaszolt fél, főleg a mezőgazdasági termékek kereskedelmét illetően. Az uniós agrárgazdaságot a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályozza, mely az Európai Unió egyik legbonyolultabb területe. A közös agrárpolitika az EU kiadásainak
közel
40%-át
teszi
ki,
nagyságrendileg
a
felzárkóztatási
támogatásokhoz hasonlítható. Az agrártermékek kiemelt kezelését az élelmiszertermelés stratégiai jelentősége mellett
36
a
mezőgazdasági
termelés
természeti,
gazdasági
és
társadalmi
A WTO tárgyalási fordulóin a különböző árukat és szolgáltatásokat boxokba sorolják. A zöld boxba tartoznak azon áruk, melyek liberalizációja könnyen halad előre, a sárga box termékei az átmenetek, végül a vörös boxba tartoznak a legtöbb vitát generáló, nehezen liberalizálható termékek és szolgáltatások.
sajátosságainak felismerése, továbbá a piacok stabilizálásához fűződő termelői és fogyasztói érdek indokolja. 37 A közös agrárpolitika 1957-ben megfogalmazott céljai a következők voltak: 38 -
a termelékenység növelése a technikai fejlődés elősegítésével és a termelési tényezők, különösen a munka optimális felhasználásának biztosításával;
-
a mezőgazdasági közösség számára elfogadható életszínvonal biztosítása;
-
a piacok stabilizálása;
-
az élelmiszer-ellátás biztosítása;
-
a fogyasztók megfizethető áru élelmiszerhez juttatása.
A célok ellentmondásossága figyelhető meg, hiszen egyidejűleg szándékozik képviselni a termelő és a fogyasztó érdekeit. Így már a kezdetektől nyilvánvaló volt, hogy kompromisszumok szükségesek a KAP létrehozásában és működtetésében. Ezt támasztja alá a közös agrárpolitika bevezetett reformjai, melyek fokozatosan változtattak az addigi szabályozási eljárásokon. A KAP megalakulásakor megfogalmazott három alapelv közül az egyik az uniós agrárkereskedelemre vonatkozik. Ez kimondja, hogy a közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek előnyét a harmadik országokból behozottakkal szemben. Ennek érdekében a hazai termékeket támogatják, emellett importvédelmet alkalmaznak.
39
Ez elsősorban a
világpiaci áraknál magasabb árszintek fenntartását vonta maga után. A KAP egy összetett rendszer az árszintek fenntartására és a termelés támogatására. Az alábbi három kiemelt mechanizmusa ismert: -
Vámok kivetése az Unióba importált áruk egy bizonyos csoportjára. Ezeket olyan szinten tartják, hogy a vámmal megnövelt ár a közösségi termékek célként meghatározott ára fölé kerüljön.
-
Belső intervenciós ár megállapítása. Ha a belső piaci árak az intervenciós ár alá esnek, az EU felvásárolja a terméket az intervenciós áron. Ez az ár alacsonyabb a közösségi termékek célként kitűzött áránál.
37
Az Európai Unió közös agrárpolitikája: http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200407/agrarpolitika.pdf Római szerződés 39. cikkelye alapján 39 Római Szerződés 39. cikkelye alapján 38
-
A termelési támogatások rendszere. A KAP keretében nyújtott támogatások döntő részét a mezőgazdasági termelők kapják. 40
A KAP reform, a költségvetési megszorítások és a WTO-tárgyalások befolyásolják az agrártámogatások alakulását az EU-ban. A jövőben a társadalom elvárásainak megfelelően a közös agrárpolitikának választ kell adni a fenntarthatóság követelményeinek, ideértve például a tájvédelmet, vagy az élelmiszer-biztonság kérdését. 41
3.4. A nemzetközi agrárkereskedelem aktuális kérdései A piacvédelem legfőbb és ma már egyetlen WTO-konform eszköze a vám, mely azonban számos termék esetén még mindig olyan magas, hogy a harmadik országok termékeit teljesen kizárja. A fejlett országok, mint az EU, USA, Japán, Svájc, Norvégia agrárgazdaságát még mindig a termeléshez viszonyítva magas, részben WTO-konform, részben pedig nem WTO-konform támogatások torzítják. A jelenlegi viták középpontjában a támogatások további csökkentése áll, melynek módjáról és mértékéről az egyes országoknak eltérő véleménye van. Mindegyik fél azt az exporttámogatás fajtát csökkentené, amit maga egyáltalán, vagy viszonylag csak keveset alkalmazza. Az USA például egyetért a közvetlen exporttámogatások csökkentésével, de az állami exporthitel és garancia intézményét továbbra is nemzeti hatáskörben hagyná. Az EU szintén egyetért a közvetlen exporttámogatások csökkentésével, de az egyéb exporttámogatási formákat, mint az exporthitelt és élelmiszersegélyt szigorúan szabályozná. A fejlett országok által kidolgozott kompromisszumos megoldások nem orvosolják egyes, konkrét termékcsoportok helyzetét, továbbá a fejlődő országok importjára vonatkozó védőmechanizmusokat sem rendezik.
40
http://kap.hu/ A Közös Agrárpolitika várható alakulása 2013 után (Popp József: AKI) 2009 http://www.metasz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=28&Itemid=1
41
Az Európai Bizottság javaslata szerint az ún. speciális védintézkedést, mely bizonyos
termékek
behozatalának
részleges
korlátozását
jelenti,
csak
a
baromfihúsra és a cukorra terjesztenék ki, és ezt is csak 7 évig tartanák fenn. Az európai agrártermékeket védő behozatali vámok mérséklése a hazai termelőket egyértelműen súlyosan érintené. A fogyasztók szempontjából már összetettebb a helyzet, melynek két lényegi eleme a következő: a vámok csökkentésével egyrészt a külpiaci agrártermékek érdemben megnövelnék a belső piac által nyújtott termékmennyiséget. Ennek választéknövelő és árcsökkentő hatása a fogyasztó számára kedvezően hat. Másrészt viszont a vámok mérséklésével olyan, harmadik világból érkező élelmiszerek érkeznének az EU-ba, melyek nem felelnének meg az uniós tagállamokban működő, szigorú élelmiszerbiztonsági előírásoknak.42
42
Neumanné Virág Ildikó: Liberalizációs http://elib.kkf.hu/ewp_09/2009_2_08.pdf
törekvések
az
agrárkereskedelem
piacán
(2009)
4. A cukorágazat jellemzői 4.1. Termelés és fogyasztás Napjainkban
mintegy
120
országban
termelnek
cukrot.
A
cukorgyártás
nyersanyagául kétféle alapanyag szolgálhat: a cukorrépa vagy a cukornád. Cukorrépát ötven, cukornádat pedig száz ország termel, míg egyes országokban, pl. az USA-ban, Kínában és Japánban, mindkét növényt termesztik. A világ négy legjelentősebb cukortermelője: Brazília, India, az Európai Unió és Kína. Jelenleg a világ cukorfogyasztásának kb. 80%-a nádcukor. A fogyasztás régiónként eltérően, de összességében átlagosan évi 2%-al nő. A cukorkeresletre jellemző, hogy a fejlett országokban a piac telítődött és a fogyasztás stagnál, esetenként csökken. A fejlődő régiókban, mint Ázsiában, Dél-Amerikában és Afrikában ezzel szemben dinamikusan növekszik a kereslet. Itt a növekedés forrása nagyrészt a népességnövekedés okozta többletkereslet.43 2. táblázat: A világ régiónkénti cukorfogyasztása, ezer tonna 2005 2010 EU 15 18 080 18 612 Európa 32 122 33 976 Afrika 13 842 15 989 Észak-és Közép Amerika 19 221 20 462 Dél-Amerika 17 161 18 669 Ázsia, Óceánia 63 204 71 516 Összesen 145 549 160 709 Forrás: saját szerkesztés http://www.isosugar.org/ alapján A cukorfogyasztás láthatóan a világfogyasztás kb. 40%-át kitevő ázsiai és óceániai térségben nő. 2015-ig várhatóan 80 millió tonna fölé is emelkedhet itt a kereslet. Ezáltal összességében a jelenlegi évi 160 millió tonnás világfogyasztás 2015-re 175 millió tonnára nőhet. A növekedés leginkább azokban a régiókban fog végbemenni,
43
Györki Gizella: A magyar cukorpiaci verseny helyzete az európai és a globális piaci környezetben. 2007. www.mediainfo.hu/file/download.php?id=88&redirect=
amelyek importra szorulnak és protekcionista cukorpolitika folytatásában nem érdekeltek.44 A globális termelésnövekedést jól illusztrálja az alábbi diagram: az 1960-as évek 61,6 millió tonnás cukortermelése 2008-ra 161,5 millió tonnára bővült. 3. ábra: A nád-és répacukor aránya a világ cukortermeléséből Millió tonna 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
114,1
34,8
49,3
63,9
129,2
133,6
129,3
81
26,8
32,6
37,9
37,4
36,1
36,9
35,0
32,2
1960
1970
1980
1990
2005
2006
2007
2008
répacukor
nádcukor
Forrás: saját szerkesztés http://www.isosugar.org/ alapján45 A világ cukortermelésén belül a nádcukor aránya az elmúlt, közel 50 évben fokozatosan, egyre gyorsabb ütemben nőtt. 1960-ban a világtermelés 56%-át adta a cukornád, 2008-ra ez az arány 80%-ra nőtt. (2. ábra) A cukorrépából gyártott cukor világszinten visszaszorulóban van. Ennek fő oka az, hogy a cukor cukornádból lényegesen olcsóbban és hatékonyabban állítható elő, mint cukorrépából. Egy másik, világszintű tendencia a cukornál fajlagosan olcsóbb izoglükóz és a mesterséges édesítőszerek piacnyerése. A kukoricából gyártott izoglükóz az elmúlt évtizedben piaci részesedésének dinamikus növekedése révén jelentős piacokat hódított el a répa-és nádcukortól, elsősorban az ipari felhasználók körében (üdítő-, és szeszipar). Az izoglükóz, mint folyékony édesítőszer, közvetlenül versenyez a cukorral. Termelését, tekintettel az egyre nagyobb tömegben megjelenő, rendkívül 44
Györki Gizella (2007) International Sugar Organization Quarterly Market Outlook 2009 february: http://www.isosugar.org/PDF%20files/QMO%20Sample.pdf
45
olcsó nádcukorra, a legtöbb országban a védett cukorpiac tartja fenn. Így az izoglükóz termelésének csak 5%-a vesz részt a világkereskedelemben, nagy részét ugyanis a belső piacokon értékesítik, az aktuális cukorárakhoz igazított árakon. 46 Szintén egyre inkább elterjed a mesterséges édesítőszerek47 felhasználása is.
4.2. Piacvédelem A cukor-önellátási célok a fejlett és fejlődő országokban egyaránt fellelhetők. Ez egyrészt vámvédelemben és a hazai piac támogatásában nyilvánul meg. Ma a cukortermelő országok legtöbbje, miközben az ipari termékek és szolgáltatások esetében liberális gazdaságpolitikát folytat48, addig az agrárpiacok és ezen belül a cukorpiac - működésébe erőteljesen beavatkozik. A cukor, a rizs és a tej mellett világszinten a leginkább támogatott termék. Ezen termékek esetében az OECD országokban a termelői jövedelem kb. 50%-a támogatás formájában realizálódik (!) 49 A cukorkereskedelem liberalizálásáért számos érdekcsoport szerveződött, amelyek legfőbb célja a piacra jutás növelése, a belső támogatások és az exportszubvenciók kereskedelemtorzító hatásának megszüntetése. A cukorpiac liberalizációjának hívei - Brazíliával az élen - a WTO keretein belül támogatják azt a célt, hogy az agrártermékek országok közti cseréjére ugyanolyan szabályok vonatkozzanak, mint más árucikkekre.50
46
Györki Gizella (2007) Mesterséges édesítőszerek: szaharin, aszpartam, ciklamát. 48 Szabad tőkeáramlás, vámmentes kereskedelem, egységes nemzetközi szabványok, stb. 49 OECD 2002. évi kimutatása szerint. 50 Györki Gizella (2007) 47
5. Az Európai Unió 2006. évi cukorreformja 5.1. Az EU cukorpiaca a reform előtt A reformot megelőzően az Európai Unió a világ egyik legnagyobb cukor termelője volt. Ez évi 18-20 millió tonna cukortermelést és több mint 10%-os piaci részesedést jelentett. 4. ábra: A világ cukortermelésének megoszlása 2000-2002. évek átlagában 16% 13%
47%
12% 5%
Brazília
India
EU
7%
Kína
USA
Összes többi
Forrás: saját szerkesztés http://www.isosugar.org/ alapján Az EU cukorpiaci rendtartásának 1968. évi hatályba lépése óta csak kisebb változtatások történtek a szabályozásban, de az ágazatot alapvetően befolyásoló döntések nem születtek a 2006. évben elkezdett reformig. A 68-as rendtartás bevezetésekor az akkori tagállamok51 esetében már régóta működő szabályozási rendszereket olvasztották egybe. A rendszer lényege a termelési kvótákon alapuló közös piaci szabályozás, mely jelentős piacvédelmi eszközök révén szolgáltatatja a belpiaci-főleg termelőiérdekeket.
A
közösségi
cukorpiacon
alkalmazott,
magas
vámvédelemre,
exporttámogatásra és intervenciós felvásárlásokra épülő szabályozási rendszer a hatvanas évektől egy igen stabil keresleti és kínálati struktúrát eredményezett. A képződő feleslegeket egy exporttámogatási keret segítségével kivezették a belpiacról, ami azt eredményezte, hogy a belső árak egy viszonylag szűk és igen 51
Németország, Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg.
magas tartományban stabilizálódtak, ellentétben a világpiaci árakkal, melyet a túltermelés-kivitel támogatása alacsonyan tartott. 52 A rendtartás az Unió agrárpolitikai céljaival53 összhangban és egyben a WTO érdekeivel ellentétesen a piacszabályozási eszközökön keresztül kívánt különböző gazdasági és szociális érdekeknek megfelelni. Egyik, a Római Szerződésben megfogalmazott KAP cél, az élelmiszerek elfogadható áron történő biztosítása a fogyasztók számára. A 2006-os reformot megelőző cukorpiaci rendtartás csak ellentmondásosan felelt meg az árstabilitást és árszínvonalat érintő igényeknek, hiszen a cukrot stabilan, de igen magas áron biztosította a fogyasztók számára. Ennek köszönhetően a belső piacon kialakult, az intervenciós árnál is mintegy 10%-al magasabb, 700 EUR/tonna körüli piaci árszínvonal a világpiaci ár háromszorosának felelt meg. 54 Ez a „szabályozási egyensúly” egészen az EU 2004. évi bővítéséig tartott. A bővítéseknek, valamint a balkáni országokkal kötött aszimmetrikus kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően55, 2004-től az uniós cukorpiacon túlkínálat alakult ki.
5.2. Alkalmazott protekcionista eszközök és hatásuk A KAP célokat szolgáló cukorpiaci szabályozás révén az uniós cukorágazat jelentős piacvédelemben részesült. A támogatási rendszer három fő elemből állt: -
Védelem a harmadik országból származó importtal szemben: Az alkalmazott magas vámok és mennyiségi korlátozások (kvóták) lehetőséget biztosítottak arra, hogy a világpiacit jóval meghaladó belső árak alakuljanak ki, illetve ne jelenhessen meg konkurens import termék a piacon. Összességében az EU vámvédelme meghaladta az 500 EUR/tonna szintet.
52
EUvonal: Cukorpiaci reform. http://www.euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas_kozossegpolitika&id=44 lásd. a KAP 1957-ben megfogalmazott céljai; 3.3. fejezet. 54 Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége: http://www.ctosz.hu/index.php?muvelet=cref_main 55 Ez a megállapodás exportkedvezményt adott számukra, mely éves szinten 350-500 ezer tonna közötti felesleggel terhelte meg a Közösségi piacot. 53
-
Export-visszatérítés a közösség kvótán belül megtermelt cukortöbbletének világpiacon történő levezetése érdekében: A cukornak a közösségen kívüli országokba történő kivitelét exporttámogatás formájában ösztönözte az Unió. Ez egyrészt a hazai termelők jövedelmét egészítette ki, másrészt segítette az EU cukorfeleslegeinek csökkentését.
-
Állami hatóságok intervenciós felvásárlásai: Ez a kvótán belül megtermelt cukor esetében volt lehetséges. A közösség által finanszírozott felvásárlásokkal átmenetileg jelentős mennyiségű terméket vontak ki a piacról, amelyek a piaci zavar megszűnését követően értékesítésre kerültek.56
A felsorolt szabályozási eljárások következtében egy olyan támogatási határsáv alakult ki, amelyen belül mozogtak a belföldi árak. Az alsó határ az intervenciós ár volt, a felső pedig a vámmal terhelt ár. A termeléstől függetlenített támogatási rendszer egy merev kvótarendszerrel párosult. Az uniós cukorpiac kvótákkal történő szabályozása megmerevítette a termelési struktúrát, és nem ösztönözte a termelés versenyképesebbé tételét. Ez a fajta termelési struktúra és a magas árszínvonal nem engedte a komparatív előnyök kibontakozását, mivel lehetőséget adott a kevésbé versenyképes régiókban is a termelésre és ezzel egyidejűleg visszafogta a hatékonyabb régiók termelésének bővítését. Az 1981 óta lényegében változatlan cukorkvóták 2006-ig voltak érvényben. Ez alapján a két legtöbb cukorkvótával Franciaország és Németország rendelkezett, mivel ők ketten az EU cukortermelésének 40%-át tették ki. Magyarország a csatlakozást követően 401 684 tonna kvótához jutott. Látható, hogy a legkevesebb cukorkvótával Szlovénia rendelkezett, mindösszesen 52 974 tonna cukrot termelhetett és értékesíthetett. (3. táblázat)
56
A cukorágazat piaci rendtartása az Európai Unióban. A Magyar Agrárkamara információs kiadványa, 2004 http://www.efarmer.net/doc_rep/guides/mak04/cukor.pdf
3. táblázat: Az EU egyes tagállamainak cukorkvótái, 2003 Tonna Franciaország 3 768 991 Németország 3 416 895 Lengyelország 1 671 927 Olaszország 1 557 443 Egyesült Királyság 1 120 695 Spanyolország 996 960 Hollandia 864 559 Belgium 819 812 Csehország 454 862 Dánia 420 746 Magyarország 401 684 Szlovénia 52 974 Forrás: http://www.isosugar.org/ alapján Luxemburgban, Máltán, Cipruson és Észtországban egyáltalán nem folytattak cukorgyártást. Közülük Észtország volt az egyedüli, aki igényelt, de nem kapott cukorkvótát. 57 Ez a szabályozási rendszer a cukorrépa termesztést és cukorgyártást a közösségen belül az agrárvertikum egyik legstabilabb és legjobban jövedelmező ágazatává tette. EU protekcionizmus harmadik ország szemszögéből: A protekcionizmus alkalmazásának belpiaci hatásai után egy angol nyelvű internetes cikk tartalmának összefoglalásán keresztül szeretném érzékeltetni az uniós protekcionizmus külvilágra gyakorolt hatását és következményeit:58 A cikk azt foglalja össze, hogyan teszi tönkre az európai és amerikai protekcionizmus a szegény országok gazdaságát. Az Európai Unió közös agrárpolitikája
arra
hivatott,
hogy
a
közösségi
gazdákat
megvédje
a
versenytársakkal szemben. Ennek érdekében jelentős mértékű kvótákat és tarifákat vet
ki
a
külpiacról
származó
élelmiszerek
importjára.
A
közösségi
élelmiszerfölöslegek uniós exporttámogatása és a behozatal ellehetetlenítése megélhetési problémákat okoz a szegény országok számára. 57
Agra Europe, CAP Monitor: http://www.agranet.com/portal2/home.jsp?template=productpage&pubid=ag002 58 Johan Norberg: American and European Protectionism is Killing Poor Countries and Their People. Added to cato.org on September 4, 2003. http://www.cato.org/pub_display.php?pub_id=3226
A svédek-a cukorreformot megelőzően- például annak ellenére termesztettek cukrot, hogy földrajzi elhelyezkedésük és éghajlati adottságuk egyáltalán nem kedvez semmilyen mezőgazdasági tevékenységnek. Ám mégis, a hazai termelők védelme érdekében, és egyben a világ jelentős cukortermesztő országai kárára, élvezhetik a KAP védelmét. A cikk továbbá megemlíti, hogy az uniós protekcionizmus nem új keletű; a legtöbb gazdag ország hasonlóképpen jár el. A fejlett országok által kivetett importvám különös kegyetlenség a szegény országok számára, akik megélhetési problémákkal küzdenek. A magas vámok
lehetetlenné teszi számukra ezen piacokra történő
belépést, s így az előnyös, fejlett országok árszínvonalán történő termékértékesítést. A protekcionizmusnak súlyos ára lehet a jövőben. Éppen a nyugati, fejlett demokráciák hangoztatták a fejlődő országok számára a szabadkereskedelem alkalmazásának előnyeit, gazdaságot és haladást ígérve számukra. Közülük sokan megfogadták a tanácsokat, arra eszmélve, hogy a nyugati piacok zárva vannak előttük. Emiatt a fejlődő országok a globalizáció legnagyobb veszteseiként vannak számon tartva.
5.3. A cukorreform tartalma A WTO, mint a liberális kereskedelem úttörője, többször is kritizálta az EU protekcionista cukorrendtartását, főleg a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal ellentétes uniós exportszubvenciós rendszert. A cukorpiaci reform egyik kiváltó oka a fejlődő országok, nevezetesen Brazília és Thaiföld által a Kereskedelmi Világszervezethez benyújtott reklamáció volt. Ezek az országok főként az Európai Unió exportjára adott támogatást bírálták, hiszen miközben a cukor ára Európában a világpiaci ár háromszorosa volt, a fennálló kvótaszabályozás miatt még mindig árufelesleg alakult ki, amit ezután dömpingáron értékesíttek a világpiacon. A magas importkvóták továbbá lehetetlenné tették ezen
fejlődő országok számára az uniós piacokra történő belépést, s így az előnyös uniós árakon történő termékértékesítést.59 A WTO tárgyalási fordulók és vitarendezési panelek tapasztalata azt mutatta, hogy az Unió a nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeitől végső soron nem tud, és nem is akar eltérni. A tagságból adódó kötelezettségek, illetve a belpiaci kínálatikeresleti egyensúly megbomlása60 vezetett el az Európai Bizottság 2006. évi cukorreformjáig. A bevezetett reform az alkalmazott protekcionista eszközök mérséklésén keresztül az uniós cukorpiacot lényegesen megváltoztatta, és ezzel együtt a Közösség országainak helyzetét is. A nemzetközi kötelezettségek alapján a reformnak mind a cukorárak, mind pedig a gyártott mennyiség tekintetében is jelentős csökkentést kellett biztosítania. A 2006-os reform fő célkitűzései: -
A közösségi cukortermelés csökkentése, a túlkínálat megszüntetése érdekében;
-
Egy átmeneti időszakot követően 2006-tól négy év alatt összesen 36%-kal csökkenteni a referenciaárakat;
-
Ennek ellensúlyozására a termelők közvetlen jövedelemtámogatások formájában 64,2%-os kompenzációt kapjanak;
-
Szerkezetátalakítási alap létrehozása, ami a versenyképtelen termelőket az ágazat elhagyására bátorítja, ám ezzel egy időben segítséget is nyújt számukra.
Az Unió továbbra is a nemzeti termelési kvóták rendszerére kívánta alapozni cukorpiacának működését. Az „A” és „B” kvóta61 viszont összevonásra került, melyek együttesen adták a maximális nemzeti kvótát. A "C" termelés a maximális kvóta feletti termelés, amely az EU belső piacára nem kerülhetett; ezt a mennyiséget támogatás nélkül az Unión kívülre kellett exportálni.
59
Vidékfejlesztési Minisztérium: Cukorpiaci reform. Budapest, 2006. március 31. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2156&articleID=8687&ctag=articlelist&iid=1 60 A balkáni országoknak és a legkevésbé fejlett országoknak (LDC országok) nyújtott egyoldalú kereskedelmi liberalizációs kedvezmények és a fokozatos piacnyitás az EU strukturális cukortöbbletét jelentősen fokozta. 61 "A" kvóta: a belföldi fogyasztás alapján meghatározott mennyiség; "B" kvóta: a termelésingadozást ellentételező biztonsági termelés, amelynek aránya általában 20-25% körül volt.
Az exporttámogatás lehetősége szűkösen, de továbbra is fennmaradt, melynek mértéke a WTO vállalásokkal összhangban kellett, hogy álljon.62 Az árszabályozás esetében puhult az állami beavatkozás mélysége, hiszen a cukor intervenciós ára, vagyis a végtermékre biztosított felvásárlási garancia megszűnt. A cukorárak csökkentése miatt a cukorrépa termelőket a kieső árbevétel után több mint 60%-os, termeléstől függetlenített támogatás illette meg. A támogatás alapja a referencia időszakban cukorrépa termelésre használt terület volt. A Közösség nemzetközi kereskedelmi kötelezettségeiből következő, hosszú távú termeléscsökkentési
feladatát
nem
lineáris
kvótacsökkentéssel,
hanem
a
63
A
cukorgyártók önkéntes szerkezet-átalakítási programjával kívánta elérni.
program keretében egy degresszív mértékű64 szerkezetátalakítási segély ellenében a cukorgyártók lemondhattak cukorkvótájukról.65 A reform fontos eleme volt az is, hogy ha egy gyár bezárt, akkor a saját kvótájának 25 %- át más, az országon belül működő cukorgyárhoz át lehetett csoportosítani. Ez a módszer azt a célt szolgálta, hogy a külföldi kézben levő gyárak bezárása ne vonja maga után egy-egy ország számára a nemzeti kvóták teljes elvesztését.
5.4. Előnyök és hátrányok az Unió szemszögéből Előnyök: Legfontosabb, hogy felszámolta a mintegy 7 millió tonnás piaci felesleget. A világpiaci ár háromszorosára rúgó belső árak csökkentek és a cukorágazat versenyképessége javult. A reformnak köszönhetően a cukortermelés egyrészt olyan helyekre korlátozódott, ahol az a versenyképesség alapján ésszerű, másrészt azok a termelők, akiknek bevétele az árcsökkenés miatt visszaesett, kárpótlást kaptak.
62
Vidékfejlesztési Minisztérium: Cukorpiaci reform. Budapest, 2006. március 31. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2156&articleID=8687&ctag=articlelist&iid=1 63 Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége: http://www.ctosz.hu/index.php?muvelet=cref_main 64 Fokozatosan csökkenő. 65 A támogatást a leadott kvóta fejében, egyszeri kifizetésként kapták a jogosultak. A kvótafeladás az adott cukorkvótáról történő lemondást és minimum egy cukorgyár végleges bezárását, illetve a foglalkoztatottak elhelyezkedésének támogatását jelentette.
A kevésbé versenyképes termelők, üzemek számára a reform pénzügyi ösztönzőket alakított ki a cukorgyárak bezárása, más célokra való felhasználása, valamint az alkalmazottak átképzése érdekében. A termelés csökkentése megfelelőbb egyensúlyba helyezte a keresletet és a kínálatot, így Európa cukorkeresletét az európai termelés, valamint az Unió afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni térségi partnerországaiból és a világ legkevésbé fejlett országaiból történő behozatal elégítheti ki. Hátrányok: A cukorreform intézkedései főleg nemzetgazdasági, társadalmi és szociális területeken érintette érzékenyen a Közösség országait. Miközben az uniós cukorágazat általános versenyképessége javult, számos hazai piaci szereplő az elhatározott reformok áldozatává vált, hiszen az eddigieknél sokkal
szigorúbb
szabályozási
környezetbe
kerültek.
Az
árak
36%-os
csökkentésével a termelők egy jelentős százaléka nem tudta folytatni tevékenységét. A változások következménye végső soron az lett, hogy a cukortermelés néhány megmaradó gyár köré koncentrálódott. Bár meghatároztak kompenzációt a bezáró, vagy termelésükben drasztikus visszaesést realizáló gyárak számára, az mégis Európa számos tradicionális cukorgyártó országában elsorvasztotta a termelést. A bezáró gyárak kénytelenek voltak elbocsátani a felesleges munkaerőt, így a reform munkahelyek megszűnéséhez, illetve növekvő munkanélküliséghez vezetett. A reform révén bevezetett szabályozási módosítások egyúttal látványos szakítást jelentettek azzal az általánosan hangoztatott korábbi ideológiával, hogy az Uniónak a belföldi cukorigények biztonságos kielégítését – vállalva az időről időre fellépő túltermelést is – mindenképp saját termelésből kell megoldania. Továbbá a reformokkal az EU éppen azt a szabályozási biztonságot és kiszámíthatóságot veszítette el, amely miatt annak idején sokan a csatlakozás mellett szavaztak. Bár a módosítások részben a hatékonyság javítására ösztönöztek, számos piaci szereplő egyszerűen áldozatává vált a kényszerű cukorreformnak. 66
66
EUvonal: Cukorpiaci reform. http://www.euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas_kozossegpolitika&id=44
5.5. A reform értékelése Úgy gondolom, hogy a felsorolt hátrányok ellenére az Európai Unió 2006-os cukorreformjára szükség volt67, hiszen a WTO által képviselt liberális kereskedelmi rendszerbe az Unió által alkalmazott cukorrendtartás már nem fért bele. Továbbá az egy ideig előnyös protekcionista szabályozási keret a bővítéssel és a más országokkal kötött aszimmetrikus kereskedelmi megállapodásoknak köszönhetően felbomlott. A reform előnyeit és hátrányait összevetve megállapítható, hogy közösségi szinten, illetve a harmadik országok érdekeit nézve a protekcionista eszközök mérséklésére irányuló reform gazdaságilag előnyösnek bizonyult: Az ágazat versenyképessége javult, a kereslet-kínálat egyensúlya helyreállt, és a világ országai előtt megnyílt az uniós cukorpiac. Tagállami szinten pedig a reform egyértelmű és egyben egyetlen nyertesei a fogyasztók, a cukorárak csökkenése révén.68 A piacvédelmi eszközök lebontásának hátrányai főleg nemzetgazdasági, társadalmi és
szociális
területeken
éreztették
hatásaikat:
Bár
a
kompenzáció
és
szerkezetátalakítási alap révén a hátrányos helyzetbe került országok és termelők kárpótlást kaptak, mindez nem tudta kárpótolni azt a veszteséget, amit a reform okozott a számukra. A bezáró gyárak következtében számos országban a teljes cukorfogyasztást importból kellett fedezni. A munkahelyek elvesztése pedig növelte a munkanélküliségi rátát, mely csökkentette a nemzeti kibocsátás szintjét, azaz a nemzeti jövedelmet, és ezen keresztül a társadalmi jólétet is. A jóléti hatásokat alaposabban megvizsgálva a következők állapíthatóak meg az Unió cukorrendtartásáról: A reformot megelőzően az alkalmazott szabályozási rendszer lényegében a belföldi fogyasztók költségén emelte meg a belföldi cukortermelők jólétét. Ezen felül a kormányzati
költségvetés
által
finanszírozott
szabályozási
eszközök
(exporttámogatás, intervenciós felvásárlás, stb.) szintén jóléti transzfereket
67
Legalábbis elkerülhetetlen volt. Fontos megjegyezni, hogy a reform ugyan csökkentette a cukor Európai Uniós árát, ám a világgazdasági események hatására jelentős árszínvonal változás ment végbe a reform óta eltelt évek során mind az uniós, mind pedig a világpiaci cukorárak tekintetében.
68
testesítettek meg a kedvezményezettek felé. Ez a gyakorlatban az uniós adófizetőktől a cukortermelők felé irányuló jóléti transzfert jelentett. A bevezetett reform nyomán megváltoztak a jóléti hatások. A változás főleg a fogyasztóktól és az adófizetőktől az EU cukorágazatának juttatott jóléti transzferek jelentős csökkenésében jelentkezett. Ez az ártámogatás mértékének, illetve a termelés
mértékének
csökkenéséből,
valamint
a
termelői
kompenzáció
bevezetéséből adódott.
5.6. A reform utóélete A reformot megelőzően az EU teljes, évi 18-20 millió tonnás cukortermelését 23 ország 59 társasága állította elő, 147 gyárban. A cukorrépa termelők száma 350 ezer volt. Az Unió cukortermelése ma 18, kedvező agronómiai feltételekkel rendelkező tagállamban összpontosul, és a termelés több, mint 70%-a a 7 legnagyobb cukorhozamú tagállamra esik.69 A reform következtében a következő öt országban végleg megszűnt a cukorgyártás: Bulgária, Írország, Lettország, Portugália, Szlovénia. 2006 és 2009 között a szerkezetátalakítási programnak köszönhetően 5,8 millió tonna cukorkvótáról mondtak le összesen az Unióban, ami megközelíti az eredeti, 6 millió tonnás célkitűzést. Ezzel tehát a négy évig tartó folyamat végén az uniós cukor- és izoglükózkvóta 14 millió tonnára csökkent, melyből 13,3 millió tonna a cukorkvótát érinti.70 A cukorreform fő vesztesei a déli tagállamok, akik közül a portugál termelés a nullára, az olasz a harmadára, a spanyol pedig a felére esett vissza. (5. ábra)
69
Franciaország, Németország, Lengyelország, Egyesült Királyság, Hollandia, Belgium, Olaszország összesen: 10 306 625 tonna; EU-27 összesen: 13 336 741 tonna. 70 CAP reform: Commission welcomes success of EU sugar reform as restructuring process concludes, IP/09/366, Brussels, 6 March 2009, http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/366&format=HTML&aged=1&language=E N&guiLanguage=en
A
diagram
jól
illusztrálja
a
reform
hatására
végbement
drasztikus
kvótacsökkentéseket.
5. ábra: Tagállami termelési kvóták (tonna) Magyarország
105 420
Belgium
676 235
Hollandia
804 888
Spanyolország
498 480
Egyesült Királyság
1 056 474
Olaszország
508 379
Lengyelország
1 405 608
Németország
2 898 255
Franciaország
2 956 786 0
500 000
1 000 000
1 500 000 2009/10
2 000 000
2 500 000
3 000 000
3 500 000
4 000 000
2003
Forrás: saját szerkesztés, CAP reform IP/09/366 alapján71 A „legjobban” az Egyesült Királyság és Belgium járt. Ezekben az országokban ugyanis csak csekély mértékben, kb. 60 ezer tonnával csökkent, az egyébként is igen jelentős cukortermelés. Magyarország a reform egyik legnagyobb vesztesei közé tartozik, hiszen a reform előtti 401 684 tonnáról a negyedére, 105 420 tonnára csökkent le a magyar cukorkvóta. Ez azt eredményezte, hogy a működő cukorgyárak száma a reform előtti ötről mára egyre72 csökkent.73
71
CAP reform: (Brussels, 6 March 2009) Az osztrák Agrana konszern kaposvári feldolgozójára. 73 A cukorreform Magyarországra gyakorolt hatásáról bővebben a 8. fejezetben. 72
6. A cukor világpiaci tendenciái a reform következtében Ebben a fejezetben azt vizsgálom meg, hogy az Európai Unió 2006. évi cukorreformja milyen változásokat indukált a globális cukorpiacon. Az elemzésem egyrészt világszinten, másrészt a fő cukortermelő országok bevonásával és összehasonlításával mutatja be a termelésben, a fogyasztásban, az exportban és importban, illetve az árakban történő változásokat. Fontos itt megjegyezni, hogy mivel a dolgozat elsődleges célja az uniós protekcionista gazdaságpolitika hatásainak elemzése, ezért a 2006-os reform indukálta változások állnak az elemzésem középpontjában. Az egyéb, reform óta a cukorpiacra ható, külső nemzetközi vagy nemzeti események kevésbé vagy egyáltalán nem képezik az elemzés tárgyát. Így például a 2008/09-es gazdasági világválság cukortermelésre, fogyasztásra, értékesítésre és az árakra gyakorolt hatásának mélységi vizsgálatára nem kerül sor, ám mivel jelentősen hatott a mutatókra, ezért nem zárható ki teljesen az összefüggések feltárásából. A dolgozat eddigi pontjai alapján a következőket feltételezem: -
Az Európai Unió cukorreformja egyértelműen kedvezően hat az Unión kívüli, fő cukortermelő országok termelési és értékesítési pozíciójára. Leginkább a fejlődő, közöttük is a legkevésbé fejlett országok „járnak jól” a reformmal. Ennek következtében mind a vizsgált országok szintjén, mind pedig világszinten nő a cukortermelés, továbbá az exportált és importált mennyiség, azaz a kereskedelem.
-
Az Európai Unióban a reform következtében az export mennyisége csökken, az importé pedig nő. (Az 5. ábra a termeléscsökkenést már bizonyította)
- A cukor világpiaci ára a reform hatására először nő, majd a túlkínálat miatt csökkenni kezd. Az Unióban szintén csökken a cukor ára.
6.1. Termelés, fogyasztás és kereskedelem a reform előtt és után Az első két hipotézisem ebben a pontban vizsgálom meg. Az alábbi diagram a világ cukortermelését- és fogyasztását mutatja be. A vizsgált időszak 5 évet fog át, melyben a reform éve is szerepel. A cukortermelést tekintve egy növekvő tendenciát figyelhetünk meg egészen 2007/08-ig. Ez alól kivétel a második vizsgált év (2004/05), amikor is mérsékelten1,5 millió tonnával- lecsökkent a termelés. Az utolsó évben, vagyis 2008/09-ben viszont 168,611 millió tonnáról 161,527 millió tonnára esett vissza a világ cukortermelésének volumene, mely több mint 7 millió tonna csökkenést jelent. 74 (6. ábra) 6. ábra: A világ cukortermelése és fogyasztása 2003/04 és 2008/9 között (millió tonna) 175 170 165 160 155 150 145 140 135 130 125 2003/04
2004/05
2005/06
2006/07
Termelés
2007/08
2008/09
Fogyasztás
Forrás: saját szerkesztés, http://www.isosugar.org/ alapján75 A legnagyobb, éves termelésnövekedés a reform utáni évben figyelhető meg, azaz 2006 és 2007 fordulóján: ekkor 16 millió tonnával bővült a világban előállított cukor mennyisége. Ez egy 10 százalékpontos teremélés növekedést jelent. A reform tehát pozitívan hatott a világ cukortermelésére.
74
A 2008/09-es 7 millió tonnás visszaesést egyrészről a gazdasági világválság, másrészről pedig a két fő cukortermelő ország, Brazília és India kedvezőtlen időjárási feltételei eredményezték. 75 International Sugar Organization, World Sugar Balances, 2002/03 2008/09. 2009 February. http://www.isosugar.org/PDF%20files/WSB%20Sample.pdf
A világfogyasztást tekintve már kiegyensúlyozottabb növekedést tanúsít a diagram: minden évben nagyjából azonos mértékben bővült a cukorfogyasztás. A gazdasági világválság és a termeléscsökkenésből következő árnövekedés sem okozott visszaesést a globális cukorfogyasztásban. Összességében tehát megállapítható, hogy míg a cukortermelés volumenét a világot érintő események jelentősen befolyásolják, addig a fogyasztás jobban ellenáll a külső hatásoknak. 4. táblázat: A világ összexportja és összimportja 2004-2009 között (millió tonna) Export Import 2004 45,020 44,488 2005 48,118 48,116 2006 48,131 48,086 2007 48,925 48,740 2008 46,245 45,948 2009 49,608 49,621 Forrás: saját szerkesztés, http://www.isosugar.org/ alapján Az exportot és importot vizsgálva látható, hogy a cukorreform összességében nem volt akkora hatással a világkereskedelem volumenére, mint a válság. Ez nem meglepő: az Unió cukorreformja elsődlegesen az EU belső gazdaságában okozott változásokat és csak másodlagosan (közvetetten) hatott a külvilágra. Ezzel szemben a gazdasági világválság az egész világot egyaránt sújtotta: 2008-ra az export 2,7 millió tonnával, az import pedig 2,8 millió tonnával esett vissza. Számomra meglepő, hogy a válság cukorkereskedelemre gyakorolt hatása csak az első évet érintette, és 2009-re már jelentősen megugrott a kereskedelem volumene. Az a feltételezés tehát, hogy a cukorreform következtében világszinten nőtt a termelés és a kereskedelem, csak részben igaz: A termeléstől eltekintve ugyanis globális szinten a reform egyértelmű „jótékony” hatása nem mutatható ki. A következőkben a világ fő cukortermelőire és exportálóira koncentrálva vizsgálom meg a cukorreform esetleges számszerűsíthető hatását.
5. táblázat: Fő cukortermelők 2001/02. évben és 2008/09. évben, millió tonna Legjelentősebb termelők 1. Brazília 2. India 3. EU-15 4. Kína 5. USA 6. Világ összesen
Legjelentősebb 2008/09 termelők 22,8 1. Brazília 31,8 19,1 2. India 24,8 18,5 3. EU-27 14,5 10,4 4. Kína 13,3 7,3 5. Thaiföld 7,5 142,6 6. Világ összesen 161,7 Forrás: saját szerkesztés, Foreign Agricultural Service/USDA Office of Global Analysis76 2001/02
A táblázat alapján megállapítható, hogy a cukorreform nem forgatta fel a fő termelők rangsorát. Mindkét vizsgált évben az első helyen Brazília áll: 2001/02-ben a világ össztermelésének 16%-át, 2008/09-re pedig 20%-át adta. Egyedül az 5. helyen történt változás: 2008/09-re az amerikai cukortermelés volumene-7,3 millió tonnával- maradt a hét évvel ezelőtti szinten. Ezzel Thaiföld megelőzte a rangsorban. Látható, hogy a fő cukortermelő országok a fejlődő világból kerülnek ki. A BRIC országok közük hárman, nevezetesen Brazília, India és Kína sorra a világ legnagyobb cukortermelői. A vizsgált országokban a 7 év alatt nőtt a cukortermelés volumene. Ez alól egyedüli kivétel az Európai Unió, ahol is 18,5 millió tonnáról 2008/09-re 14,5 millió tonnára csökkent le a termelés. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy az első időszakban az EU 15 tagállamból állt, ellenben a második vizsgált időszak 27 tagállamával. Így, ha csak a 15 államra néznék, még látványosabb lenne ez a termeléscsökkenés. Azt a tényt, miszerint az Európai Unióban a reform következtében csökkent a cukortermelés, a táblázat egyértelműen alátámasztja. Az alábbi vonaldiagram már részletesebben vizsgálja meg a legnagyobb cukortermelők helyzetét, egészen 2010/11-ig.
76
http://www.fas.usda.gov/data.asp
7. ábra: A világ fő cukortermelői, millió tonna 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2002
2004 Brazília
2006/07 India
EU
2008/09 Kína
2010/11 USA
Forrás: saját szerkesztés, Foreign Agricultural Service/USDA Office of Global Analysis77 Az USA cukorgyártása az évek alatt nem sokat változott. Ami Brazíliát illeti, egy látványos növekedés figyelhető meg. Ráadásul a 2 évvel ezelőtti szinthez képest 2010/11-re több, mint 7 millió tonnával bővült a brazil cukorgyártás. Az EU-s cukortermeléssel kapcsolatos, 2006-os reformban megfogalmazott termeléscsökkentési elvárások teljesülését igazolja ez az ábra is: a 2002. évi 18,5 millió tonna cukor 2010/11-re 13,3 millió tonnára csökkent. A következő diagram a fő exportálókat veszi sorra: 8. ábra: A világ fő exportálói, millió tonna 30 25 20 15 10 5 0 2002
2004
Brazília
2006/07
EU
Thaiföld
2008/09
2010/11
Ausztrália
Forrás: saját szerkesztés, http://www.isosugar.org/ alapján
77
http://www.fas.usda.gov/data.asp
A brazil export kiemelkedő a többi közül, mely 8 év alatt a kétszeresére nőtt. Az uniós export viszont csökkenő tendenciát mutat: 2002-ben és 2004-ben is 5,3 millió tonnát exportált az EU a külpiacra, melynek jelentős részét a kvótán felül megtermelt cukornak, exporttámogatás formájában történő értékesítése képezte. A reform hatására és a termelőknek nyújtott exporttámogatás megszüntetésével 2006ra 2,1 millió tonnára, 2007-re pedig 1,3 millió tonnára csökkent az exportált mennyiség.
A másik két, fő exportáló ország esetében nem tapasztalható se
látványos növekedés, sem pedig csökkenés a vizsgált időszakban. Az alábbi diagram az Európai Unió cukorimportjának mennyiségi változásait szemlélteti. Az EU 2002-ben is már a világ második legjelentősebb értékesítési célpiacának számított, 2 millió tonna importált cukorral.78 9. ábra: Az EU, mint cukorimportőr, millió tonna 5 4 3 2 1 0 2002
2004
2006/07
2008/09
2010/11
Forrás: saját szerkesztés Foreign Agricultural Service/USDA Office of Global Analysis79 A bevezetett reform jelentősen mérsékelte az Unió piacvédelmi eszköztárát. Ennek hatására az EU-ba importált cukor mennyisége 2004-ról 2006/7-re több mint a kétszeresére nőtt. A diagramok, táblázatok alapján elmondható, hogy a vizsgált országok termelését és a globális cukortermelést is szemmel láthatóan pozitívan érintette a reform. Az Európai Unióra tett azon megállapításaimat, hogy a cukorreform a termelését, és 78
A legtöbb cukrot a világon (2002-ben 5,5 millió tonnát, 2008-ban pedig 2,5 millió tonnát) Oroszországba importálnak. 79 http://www.fas.usda.gov/data.asp
exportját csökkentette, a Közösségbe érkező import mennyiségét viszont megnövelte, szintén illusztráltam. Azonban, a globális és a vizsgált országok exportjának mennyiségét nem növelte meg olyan látványos szinten a reform, hogy azt szemléltetni lehessen. Természetesen, ettől függetlenül a reform külpiacra gyakorolt kedvező hatása nem kérdőjelezhető meg. Ám, ahogy már említettem, a cukorreform leginkább a legkevésbé fejlett országok (LDC) körében okozott pozitív változásokat. Ezekben az országokban azonban a termelés és az export volumene is elenyésző egy brazil vagy indiai értékhez képest, így a pozitív hatások számszerűsítésének és ábrázolásának esetükben nem lett volna értelme.
6.2. Árváltozások Az árral kapcsolatos, fejezet elején tett feltételezéseim vizsgálata következik. A mezőgazdasági termékek közül a cukor különösen érzékeny a piaci változásokra. Ezt a tényt először az 1973-as és az 1980-as olajválságok mutatták meg. A cukor átlagára 1970 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan 11 US cent/font.80 Ehhez képest 1974 novemberében a cukor világpiaci ára elérte a 65,2 US centet is, mely az eddig mért legmagasabb árszínvonalnak számít. A legalacsonyabb cukorárat pedig 1985. júniusban mértek, mindösszesen 2,35 US centet.81 (Lásd.: melléklet) Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy az árak ingadozása azóta is fennmaradt:
80 81
1 font= 45 dekagramm TradingEconomics, http://www.tradingeconomics.com/Economics/Commodities.aspx?Symbol=SB1
10. ábra: A cukor világpiaci ára (US cent/font)
Forrás: TradingEconomics.com; ICE82 A reform előtti időszakot vizsgálva látható, hogy 2000-től egészen 2005 végéig viszonylag stabil (+/- 5 US cent/font tartományon belül mozgó) szinten voltak a világpiaci árak. Ezen 5 év átlagára (kb. 7,5 US cent/font) elmarad az utóbbi 40 év átlagárától, azaz a 11 dollárcenttől. Ez a tartósan alacsony világpiaci ár az EU reform előtti protekcionista cukorrendtartásából83 (is) következik. A 2006-os reform a cukor világpiacán először egy áremelkedést eredményezett: a korábbi 5-10 US cent között mozgó világpiaci ár kb. egy fél éves időtartamra 17-19 US centre emelkedett. (10. ábra) Ez az áremelkedés annak köszönhető, hogy az Európai Unió exportjára adott támogatás a reform nyomán jelentős mértékben lecsökkent, így a felesleg dömpingáron való külpiaci értékesítése, és annak világpiaci árleszorító hatása megszűnt. A reform eredményezte globális cukorkínálat-bővüléssel84 viszont az előző tendencia megfordult, és a cukorárak csökkenni kezdtek: 2007-re már 9-12 dollárcent közötti tartományban mozogtak. 2009-től kezdve az árak egy erős növekedésbe kezdtek, és 2010 elejére már az 1980 óta nem látott szinten (30 US cent/font) voltak. Ez annak köszönhető, hogy 2009-
82
http://www.tradingeconomics.com/Economics/Commodities.aspx?Symbol=SB1 A belső feleslegre adott exporttámogatás alacsonyan tartotta a világpiaci árakat. 84 A reform és a globális termelésnövekedés kapcsolatát a 6. ábra szemlélteti. 83
ben a termelés- egyrészt a két fő cukortermelő ország, Brazília és India kedvezőtlen időjárási feltételei miatt, másrészt pedig a gazdasági világválság következtében- az előző évekhez képest jelentősen visszaesett. A termelés mértéke kisebb volt, mint a fogyasztásé (lásd. 6. ábra, 32. o.), a cukorkészletek pedig fogytak. Mindez az árak rendkívüli megugrását eredményezte. A 2010-es brazil növekvő kibocsátás jelentősen enyhítette a világpiacon kialakult cukorhiányt. Ezzel az árak 15-20 US cent közötti tartományba stabilizálódtak. 85 (10. ábra). A fejezet elején tett hipotézisemet - miszerint a reform első körben megnövelte a világpiaci árakat, majd a termelésbővüléssel az ár visszacsökkent - a diagram és a hozzá kapcsolódó elemzésem igazolja. A következőkben az Unió belső piacán vizsgálom meg az árak alakulását. Ahogy már az 5.3. pontban említettem, a 2006-ban hatályba lépő reform részét képezte a cukor referencia árának fokozatos csökkentése. Az előirányzat szerint a cukor árának 4 év alatt fokozatosan, 36%-kal kellett csökkennie.86 A terv alapján a következő árcsökkenés valósult volna meg: 6. táblázat: Intézményes cukorárak az EU-ban (2006. évi előirányzat) EUR/t 2006/07 2007/08 2008/09 2009/10 2010/11 Fehércukor referencia ár (EUR/t) Nyerscukor ár (EUR/t)
%
631,9
631,9
541,1
404,4
404,4
36
496,8
496,8
448,8
335,2
335,2
33
Forrás: The European sugar sector, European Commission (2006)87 Az alábbi diagram azt ábrázolja, hogy a valóságban hogyan alakultak az árak:
85
A 2011. évi árnövekedést a 6.3. részben mutatom be. Györki Gizella: A magyar cukorpiaci verseny helyzete az európai és a globális piaci környezetben. 2007. www.mediainfo.hu/file/download.php?id=88&redirect= 87 http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/sugar/infopack_en.pdf 86
11. ábra: Tényleges fehércukor referencia árak az EU-ban (EUR cent/kg)
90
78
80 70 60
74,8 64
62,6
65,1
68
50
52
54
40
49 43
45
30
20 06 / 20 1 06 / 20 2 06 / 20 3 06 / 20 4 07 / 20 1 07 / 20 2 07 / 20 3 07 / 20 4 08 / 20 1 08 / 20 2 08 / 20 3 08 / 20 4 09 / 20 1 09 / 20 2 09 / 20 3 09 / 20 4 10 / 20 1 10 / 20 2 10 / 20 3 10 / 20 4 11 /1
20
Forrás: saját szerkesztés World Databank alapján88 Jól látható a reform évében készült terv és a tényleges árak közti különbség.89 Az előirányzat szerint a legnagyobb árcsökkenést 2009/10-re kellett volna elérni, összesen 26%-ot. 2010/11-ben a cél az előző évben elért szint megtartása volt. Ezzel az elképzeléssel 2010/11-re a fehércukor referencia ára 404,4 EUR/t lenne. A valóságban az árak 2006-tól egészen 2008 első feléig- a bevezetett reform ellenére- még nőttek, majd 2008 második felében nagyot csökkentek: 78 EUR cent/kg-ról 52 EUR cent/kg-ra, ami több mint 30%-os árcsökkenést jelent. Mindez körülbelül egy fél év alatt teljesült. 2011 legelejére a cukor Unión belüli referenciaára 45 EUR cent/kg, szemben az előirányzott 404 EUR/tonnával. (40,4 EUR cent/kg) A reform révén tehát a belső árak csökkentek, ám az elképzeléshez képest ez az árcsökkenés más ütemben, és valamivel kisebb mértékben valósult meg.
88
World Databank, GEM Commodities: http://databank.worldbank.org/ddp/home.do?Step=12&id=4&CNO=1175 89 100 EUR/t= 0,1 EUR/kg; 1 EUR=100 EUR cent
6.3. A cukor világpiacának aktuális kihívásai 2009 végétől az addig viszonylag nyugodt világpiac kezdett felbolydulni, mely mára jelentős mértékű cukorhiányhoz vezetett világszinten. A hiány egyik oka a fő cukortermelő, Brazília, aki az észak-afrikai politikai válság miatti olajhiánytól tartva 2011 elején alig exportált nádcukrot, abból inkább bioetanolt gyártott a hazai közlekedés számára. Ráadásul a nagy cukortermelő államokban- Ausztráliával az élen- a kedvezőtlen időjárás megtizedelte a cukornádültetvényeket és a cukorrépaföldeket.90 A világkereskedelemben kialakult cukorhiány másik oka Kína és India gazdasági növekedése, az ezzel együtt járó életszínvonal-emelkedés, ami ezen országok belső cukorfogyasztását rendkívül megnöveli.91 A kőolaj árának növekedése az energiaigényes cukoripar költségeit ugyancsak hátrányosan érinti.92 Ebben a kialakult helyzetben a világ cukorkészletei drasztikusan csökkenni kezdtek, az árak pedig megemelkedtek. Az emelkedés feltűnt a spekulánsoknak is, akik venni kezdték a cukrot a világ árupiacain, tovább gyorsítva ezzel a drágulást. Mindennek az lett a következménye, hogy a cukor ára, mely azelőtt 200-350 dollár között mozgott tonnánként, a globális cukorválság miatt 2011 elejére a 800 USD/t szintet is elérte. A drágulás azokat az országokat hozta elsősorban kellemetlen helyzetbe, amelyek többet fogyasztanak cukorból, mint amennyit megtermelnek. Ilyen Magyarország is.93 A cukorhiány és az ezzel együtt járó áremelkedés az Európai Uniót is elérte. Az árak az EU által megállapított maximumok - fehércukorra 404,4 euró/t,
90
Ausztráliában az évszázad esőzései, az árvizek, a nagy kiterjedésű tüzek mintegy 2 millió hektáron pusztították el a cukornádültetvényeket 91 A két ország 2010-es együttes cukorfogyasztása 40 Mt. (lásd. 7. táblázat) 92 http://www.hirado.hu/Hirek/2011/02/26/04/Folyamatosan_dragul_a_cukor_.aspx 93 http://www.penzcentrum.hu/cikk/1027313/1/kiderult_ezert_ilyen_draga_most_a_cukor
nyerscukorra 335,2 euró/t - fölé emelkedtek.94 Ráadásul az Unióban- a globális cukorhiányon túl- a szűkülő belső kínálat is nehézségeket okoz az ágazat számára. A 2010/11. évi szezonban az EU cukortermelése 14,8 millió tonna körül alakul (ebből csupán 0,3 millió tonna nádcukor), ami 12%-os visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az Unió a belső piacon kialakult cukorhiány miatti problémák enyhítésére elfogadta 500 ezer tonna kvóta feletti cukortöbblet belső piacon való értékesítését. Ezen túlmenően a tagországok támogatták azt a kezdeményezést, hogy 2011. március elején nyissanak egy vámmentes import kvótát 300 ezer tonna fehér cukor behozatalára.95 Ezekkel a lépésekkel a cukorpiaci válság lassan megoldódik. Ezt erősíti az is, hogy a világpiacról is pozitív változások érkeznek. A nagy cukortermelő országok közül néhány ugyanis növekvő terméskínálatról számol be, ráadásul a vonzóan magas árak miatt a gazdák növelték az ültetvények vetésterületét is. Valószínű tehát, hogy a cukor világpiaci ára lassan visszatér a normál szintre. 96
94
http://termekmix.hu/baj_van_otildesz_elott_elfogy_europa_cukorkeszlete_ http://mmgonline.hu/hu/irasok/penzvilag/csucson-globalis-cukorarak. 2011.03.22 96 http://www.penzcentrum.hu/cikk/1027313/1/kiderult_ezert_ilyen_draga_most_a_cukor 2011. március 4. 95
7. A cukorágazat versenyképessége 7.1. Versenyképesség elméletek összehasonlítása A versenyképességnek nincs általános definíciója és egységes, mindenki által elfogadott és használt mérési módszere. A fogalommal kapcsolatos legtöbb vita abból fakad, hogy a különböző elméletek képviselői nem értenek egyet abban, hogy mi tekinthető a versenyképesség forrásának. Egyes elméletek szerint a versenyképesség input oldalról, a kínálat felől értelmezhető, és leginkább olyan tényezők vannak rá hatással, mint a beruházási ráta, vagy a termelékenység. Más megközelítés szerint a fogalom output oldalról, azaz a kereslet, a piac felől meghatározott és a kereskedelmi mérleg alakulásában vagy egy adott ország iparágainak világpiaci részesedésében mérhető. A versenyképesség több szinten is értelmezhető, így megkülönböztethetünk vállalati, iparági, helyi, regionális, nemzeti és globális gazdasági aggregációs szinteket. A statikus elméletek egy adott időpontban vizsgálják a versenyképességet, a nemzet szintjén. Ebbe a csoportba tartozik az abszolút előnyök elmélete, a komparatív előnyök elmélete97 és a Heckscher–Ohlin-tétel, melyek a nemzetközi kereskedelem kapcsán vizsgálják a nemzeti érdekeket. Ezeket a klasszikus versenyképességi elméletek sokan bírálják, mivel sok megszorító feltétellel98 élnek, továbbá nem veszik figyelembe a transznacionális társaságok működését. Porter a komparatív elméletek helyett a kompetitív, azaz a versenyelmélet mellett foglal állást. Véleménye szerint a világgazdaság változó versenykörnyezetében már nem beszélhetünk komparatív előnyökről. Porter műveiben megkísérelte azokat a tényezőket azonosítani, amelyek hozzájárulnak egy vállalat vagy nemzet iparágainak
kompetitív
előnyéhez
ellenfeleikkel
szemben.
A
Porter-féle
gyémántmodell a versenyképesség négy országspecifikus összetevőjét ábrázolja: tényezőellátottság, keresleti viszonyok, kapcsolódó és beszállító iparágak, illetve vállalati struktúra és verseny. 97
Lásd. bővebben 2. fejezet Ilyen megszorító feltételek a következők: tökéletes piacok feltételezése, a nemzetközi kereskedelem költségeinek figyelmen kívül hagyása, vámkorlátozások figyelmen kívül hagyása, stb.
98
Ezzel szemben Paul Krugman szerint a versenyképességet nem lehet nemzeti szinten értelmezni, csak vállalati szinten. Ezt azzal magyarázza, hogy a versenyképtelen cégek tönkremennek, ám az államok vagy a nemzetek nem szoktak csődbe menni.99 A versenyképességet tehát sokféleképpen lehet értelmezni. Azt, hogy melyik elméletet alkalmazom, befolyásolja, hogy milyen területen és milyen szinten akarom értelmezni a versenyképességet. A dolgozatnak nem célja az összes elmélet összehasonlítása, így a fent bemutatott elméletek természetesen nem fedik le az összes versenyképességi koncepciót. Célom az, hogy a cukoripar szempontjából releváns versenyképességi modellek közül néhánynak a mérési módszerét ismertessem, és azt megvizsgáljam egy-két országon keresztül.
7.2. Mérési módszerek bemutatása és alkalmazása A versenyképesség eltérő értelmezéseihez hasonlóan a mérési módszerek sem egységesek. Az agrárágazatra, ezen belül is a cukoriparra alkalmazott koncepciók között is többfélék léteznek. A versenyképességet a cukorágazat két fázisában, a cukorrépa termesztésben és a cukorgyártásban lehet értelmezni. A versenyképességi módszereket tekintve két fő típust, a számszerűsíthető és a nem számszerűsíthető módszereket különítem el. A nem számszerűsíthető, más néven származékos módszerek lehetnek például: -
Makrokörnyezet-elemzés (pl. PESTEL vagy STEEPLE): Ha valamelyik országban a cukoripar működési környezetének elemei100 pozitív hatással vannak az ágazatra, azaz erősítik azt, akkor ezzel az adott ország cukorpiaca versenyelőnyhöz juthat;
-
SWOT- analízis: az erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárásával és az ennek megfelelő stratégiai lépések meghozatalával szintén erősíthető egy ország vagy régió cukoripara;
99
Mikrokörnyezet-elemzés: Porter öt versenyerő modellje alapján; stb.
Bakács A. : Versenyképesség-koncepciók, MTA VKI Műhelytanulmányok, 57 sz., 2004. március Társadalmi, technológiai, gazdasági, természeti, politikai, jogi, stb.
100
Az eddig felsorolt módszerek egy adott országon vagy régión belül vizsgálják meg a cukorágazat lehetőségeit, versenyképességét. Globális, iparági szinten a kvalitatív (nem számszerűsíthető) versenyképességet a 2006-os cukorreform jóléti hatásainak elemzése kapcsán vizsgáltam. (lásd. 5.5. A reform értékelése.) A számszerűsíthető, vagy mérhető módszereket a következő szempontok szerint csoportosítom: 1. Input-output oldal elválasztása a) Input oldalról, azaz a kínálat felől nézve: az erőforrások oldaláról közelít -
Ár-összehasonlítás
-
Erőforrás - költség számítás
-
Költségstruktúra mérése
-
Termelői támogatások mértéke
b) Output oldalról, azaz a kereslet felől vizsgálva: a piac oldaláról vizsgál -
Piaci részesedés vizsgálata
-
Kereskedelmi részesedés mérése
-
Növekedés-vizsgálat
-
Önellátás mértékének mérése, stb.
2. Gazdasági aggregációs szintek elkülönítése a) Globális, iparági (ágazati) versenyképesség101 b) Nemzeti versenyképesség Egyrészt fontos megjegyezni, hogy ez egy önkényesen kiválasztott, ám a cukorvertikum szempontjából alkalmazhatónak tartott csoportosítási szempont. Ahogyan azt a versenyképességi elméletek sokszínűsége is alátámasztja, nem szabad egy-két módszer kapcsán végső következtetést levonni egy ország vagy egy ágazat (jelen esetben a cukoripar) versenyképességét illetően.
101
Ennek egyik módszere például a cukoripar élelmiszeripari részesedésének mérése. Az eredmény azt mutatná, hogy a cukorreform hatására az Unióban csökkent a cukorágazat élelmiszeripari részesedése, a világban pedig nőtt, hiszen a cukortermelés és fogyasztás növekvő tendenciát mutat.
Ráadásul a számszerűsíthető módszerek közül több, csak korlátozottan alkalmas a cukorágazat versenyképességének a mérésére. Mindezekért nem is törekszem a felsorolt módszerek részletes bemutatására, hanem párat kiválasztva mutatom be alkalmazhatóságukat és esetleges korlátjaikat. A kiválasztott módszerek alkalmazása: - Globális, ágazati szinten; Input oldalról: A kétféle cukoralapanyag, azaz a répa és a nádcukor költség alapú versenyképességének összehasonlítása a cukortermelésben.102 Ahogy már a 4. fejezetben említettem, a cukornád, mint alapanyag fokozatosan szorítja ki a cukorrépát: 1960-ban 26,8 millió tonna cukorrépát termeltek a világban, ez 2008-ra 32,2 millió tonnára „bővült.” A különbség elhanyagolható, főleg, ha megvizsgáljuk a másik alapanyagot, a cukornádat: itt az első időszakban 34,8 millió tonna volt a termelés. 2008-ra ez az érték majdnem a négyszeresére nőtt, 129,3 millió tonnával. (3. ábra) Ez a tendencia egyértelműen a kétféle alapanyag eltérő költségstruktúrájából adódik. A cukor alapvetően trópusi termék, így cukornádból lényegesen olcsóbban és hatékonyabban állítható elő, mint cukorrépából. Ennek egyik oka az, hogy a nádcukortermelő országok többségében a cukornád ültetését követően 6-8 éven át folyamatosan aratható, a feldolgozási szezon 8-9 hónapig tart, lényegesen olcsóbb a munkaerő és gyakran korlátlan mennyiségű, új mezőgazdasági terület áll rendelkezésre. Ezzel szemben a cukorrépára alapozott cukorgyártás kevésbé hatékony: évente újravetendő és csupán három hónapig feldolgozható.103 Természetesen az országok nem csak költség alapon választják az egyes alapanyag termelését.
Földrajzi
elhelyezkedésük,
természeti
adottságuk
lényegesen
behatárolják lehetőségeiket.
102
Bár ez a számszerűsíthető módszerek közé sorolt versenyképesség mérési eljárás, az alábbi elemzés nem tartalmaz konkrét költségeket, hanem a felmerülő költségek hátterével kalkulál. 103 Györki Gizella (2007)
Az Európai Unió a világ vezető répacukor termelő térsége: 2008-ban a világszintű, 32,2 millió tonna össztermelésnek a felét, azaz 16,12 millió tonna cukorrépát ő állított elő. 104 Mivel a répacukrot gyártó országok költségalapon nem versenyképesek a nádcukor termelőkkel szemben, ezért az Unió, a cukor előállítására használt alapanyagot tekintve nem versenyképes. - Nemzeti szinten; Output oldalról: Kereskedelmi részesedés mérése a Megnyilvánuló komparatív előnyökön keresztül. A megnyilvánuló komparatív előnyök (Revealed Comparative Advantage, röviden RCA) kiszámításához az adott ország adott termékének világpiaci részesedését kell elosztani az ország részesedésével a világkereskedelemből.105 A képlet a következőképp néz ki:
B = RCAijt = (xijt / xwjt) / (xit / xwt) Ahol x reprezentálja az exportot, i egy adott országot, w a többi országok összességét vagy a referencia országok csoportját, j a terméket, t pedig az időtényezőt.106 Thaiföld 2008. évi adataira behelyettesítve a következőképp néz ki a képlet: Thaiföld cukoriparának RCA-ja = Thaiföld cukorexportja 2008-ban
Thaiföld összexportja 2008-ban
Többi ország cukorexportja 2008-ban
Többi ország összexportja 2008-ban
5,6 M tonna
43,2 Mt (48,8 Mt-5,6Mt)
177,778 M USD107 19,584,460 M USD(19,762,238-177,778)108
RCA=14,4
104
ISO: Sugar Year Book 2009. Balassa, B. 1965: Trade Liberalization and „Revealed” Comparative Advantage. The Manchester School, Vol. 33, 99–123. o. 106 Bakács A. : Versenyképesség-koncepciók, MTA VKI Műhelytanulmányok, 57 sz., 2004. március 107 A felhasznált adatok forrása: World Databank; WTO Statistics Database 108 Ahol 19,762,238 M USD a világ összexportja, 177,778 M USD Thaiföld összexportja, 19,584,460 M USD Thaiföld kivételével a globális összexport értéke. 105
Ha B>1, akkor az adott ország komparatív előnnyel rendelkezik, mely a magas exportpiaci részesedésben mutatkozik meg. Ha B<1, az ország komparatív hátránnyal rendelkezik, mely az alacsony exportpiaci részesedésből adódik.109 A fenti számítások alapján tehát Thaiföld cukoripara komparatív előnnyel rendelkezik. RCA (14,4)>1. Az Európai Unió 2008. évi adataira behelyettesítve az előzővel ellenkező eredményt kapunk: 1,3 M tonna
47,5 Mt (48,8 Mt-1,3Mt)
7,551,911 M USD 12,210,327 M USD (19,762,238-7,551,911)110
RCA=0,04 <1 Az Unió ez alapján komparatív hátránnyal rendelkezik, mely az alacsony exportpiaci részesedésből adódik. Ezt a versenyképességi mutatók nem árt azonban fenntartásokkal kezelni. Ez főleg igaz az EU-ra: az integráció részesedése a világkereskedelemből ugyanis kiugróan magas: 2008-ban 38%.111 Ez a magas érték eltorzítja az eredményt. (EU cukorexportjának világpiaci részesedése ugyanekkor „csak” 2,6%). A cukorágazat esetén a mutató létjogosultsága megkérdőjelezhető a támogatások rendszere miatt is. A cukorreformot megelőző időszakra ez a fenntartás különösen igaz, hiszen a mutató a vámok és exporttámogatások hatásait nem számszerűsíti. - Nemzeti szinten; több módszert felhasználva (Output oldalról) A fő cukortermelő és/vagy exportáló országok versenyképességének vizsgálata a piaci részesedés, és az önellátás mértékének vizsgálatán keresztül. 2010-ben a világon exportált cukor mennyisége: 53,639 millió tonna. A brazil export ugyanebben az évben 28,4 millió tonna. Ez alapján a brazil cukor világpiaci részesedése meghaladja az 50%-ot. 109
Bakács A. : Versenyképesség-koncepciók, MTA VKI Műhelytanulmányok, 57 sz., 2004. március A felhasznált adatok forrása: World Databank; WTO Statistics Database 111 World Databank alapján 110
A termelést tekintve pedig a brazil cukortermelés a globális 25%-át tette ki 2010ben.112 A brazil cukorágazat versenyképessége az önellátást tekintve 100%-os, hiszen a teljes hazai cukorfelhasználást az országban előállított cukorból fedezik, tehát az import mértéke a vizsgált években, (2001-2010 között) rendre 0 tonna. Ezen szisztéma alapján a többi ország versenyképessége: 7. táblázat: Fő cukortermelő és/vagy exportáló országok, valamint Magyarország versenyképessége113 Piaci részesedés %
2010
Exportált mennyiség Termelt mennyiség EU
EU: 1,46 Mt
EU: 13,3 Mt
∑ Felhasználás: 16,9 Mt
Világ: 53,639 Mt
Világ: 163,8 Mt
Import: 3,6 Mt
= 2,7 %
= 8,1 %
= 78,7 %
Magyar: 105 Et
∑ Felhasználás: 320 Et
EU: 13,3 Mt
Imp.:(320-105)= 215 Et
= 0,78 %
= 33 %
Thaiföld: 5,2 Mt
Thaiföld: 7,2 Mt
∑ Felhasználás: 2,2 Mt
Világ: 53,639 Mt
Világ: 163,8 Mt
Import: 0 t
= 9,7 %
= 4,4 %
= 100 %
Ausztrália: 3,7 Mt
Ausztrália: 4,9 Mt
∑ Felhasználás: 1,2 Mt
Világ: 163,8 Mt
Import: 0 t
=3%
= 100 %
Kína: 14 Mt
∑ Felhasználás: 15,5 Mt
Világ: 163,8 Mt
Import: 1,5 Mt
= 8,5 %
= 90,4 %
India: 24,7 Mt
∑ Felhasználás:24,5 Mt
Világ: 163,8 Mt
Import: 0 t
= 15 %
= 100 %
-
Magyaro.
Thaiföld
Ausztrália Világ: 53,639 Mt = 6,9 %
Kína
India
112
Önellátás mértéke %
Nem számottevő
Nem számottevő114
Világtermelés 2010: 163,8 Mt, brazil termelés 2010: 40,7 Mt. Forrás: saját számítás, Foreign Agricultural Service/USDA Office of Global Analysis, illetve World Databank alapján. 114 Nem érik el az 1%-ot. 113
- Közösségi szinten; Kvalitatív módszerrel: 8. táblázat: Az EU cukoriparának SWOT-analízise a reform előtt és után Reform előtt ERŐSSÉGEK -
GYENGESÉGEK
Közösségi szabályozási biztonság és kiszámíthatóság Kvóta nyújtotta termelésbiztonság Termelői támogatások és piacvédelem Nincs versenytárs Kormányzati vámbevételek Biztos felvásárlói háttér
-
Magas belső árak Cukorrépa termesztés cukornád helyett Alacsony cukortartalom és gyenge hozamok a külpiachoz képest Merev termelési struktúra Versenyképtelen gyárak üzemeltetése
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK
- jövedelmező ágazat, fejlesztési lehetőségek
-
Jelentős világpiaci nyomás WTO szabályokhoz való alkalmazkodási kényszer Reform okozta negatív változások
Reform után ERŐSSÉGEK
-
GYENGESÉGEK
Versenyképesebb, hatékonyabb termelés Eltűnő cukorfelesleg Helyreálló egyensúly a keresletkínálatban Komparatív előnyök érvényesülése a cukortermelésben Megfizethetőbb cukorárak Nagyobb cukorválaszték WTO szabályoknak való megfelelés
-
-
Szigorúbb szabályozási környezet Cukorgyárak kényszerű bezárása Hazai termelők védelmének feladása Munkahelyek elvesztése-növekvő munkanélküliség Hazai fogyasztás sok esetben importból való fedezése VESZÉLYEK
LEHETŐSÉGEK
-
Jelentősebb uniós cukortermelő országok előnyösebb pozíciójának kihasználása
-
Közösségi bizalomvesztés Versenytársak betörése és előnyös pozíciók megszerzése az uniós piacokon
Forrás: Saját szerkesztés
8. A cukorreform hatása Magyarországon 8.1. A reform eredményezte új helyzet Az uniós cukorreform globális szintű hatásainak elemzése után a reform magyarországi következményeit mutatom be. Ahogy már korábban említettem, a közösségi szintű reform egyik legnagyobb vesztese hazánk, ahol a korábbi 401 684 tonnáról a negyedére, 105 420 tonnára csökkent le a magyar cukorkvóta. A magyar cukorágazatban jelentős változások mentek végbe az elmúlt évtizedben. A privatizáció utáni koncentráció hatására a korábbi 17 cukorgyárból 5 maradt meg az EU-hoz való csatlakozás időpontjáig. Ugyanakkor az egy gyárra vetített cukorrépa-feldolgozó kapacitás csaknem kétszeresére, az 1989. évi 3 825 tonna/nap szintről 2004-ig 7 400 tonna/nap szintre nőtt.115 Ezen 5 gyár alapanyag-igényét 752 cukorrépa szállítási jog tulajdonos fedezte, a cukorrépa termeléssel foglalkozók száma pedig ennél valamivel magasabb, 2005ben 809 gazdaság volt.116 Az EU cukorpiaci rendtartása uniós tagságunk első éveiben kiszámíthatóbb és jövedelmezőbb cukortermelést eredményezetett Magyarországon mind a termelők, mind a feldolgozók számára. Bőséges, évi 402 ezer tonnás cukorkvótát sikerült hazánknak kialkudnia a közösségi tárgyalásokon, mely teljes mértékben fedezte a belföldi cukorigényeket.117 A kínálati oldalunk a csatlakozást megelőző időszakhoz képest lényegesen jobb helyzetbe került, hiszen a cukor ára az uniós piacon messze a világpiaci ár fölött volt. Az Európai Unió cukorpiaci rendtartásának reformja tagságunk második éve után kezdődött, mely jelentősen megváltoztatta az addigi kedvező körülményeket.
115
Az EU cukorpiaci rendtartás reformjának következményei Magyarországra, 2008-02-15. http://www.agraroldal.hu/cukorpiac-rendtartas-reform_cikk.html 116 Györki Gizella: A magyar cukorpiaci verseny helyzete az európai és a globális piaci környezetben. 2007. www.mediainfo.hu/file/download.php?id=88&redirect= 117 A hazai igények 320-330 ezer tonna között mozognak.
A kvótavisszaadások ösztönzésére létrehozott szerkezetátalakítási kifizetések a magyar cukor gyártókat piaci helyzetük átgondolására késztette.118 A teljes szerkezetátalakításra 23,6 milliárd európai uniós forrás állt rendelkezésre, amelyet 2008 júniusában, illetve 2009 februárjában, két részletben teljes mértékben kifizettek az egykori cukorrépa-termelőknek, gépszolgáltatóknak, beszállítóknak. 119 A kapacitástöbblettel szembesülő gyártókat a szerkezetváltási támogatások végeredményben tevékenységük feladására ösztönözték. A reform előtti években Magyarországon még öt cukorgyár működött a Nordzucker, az Agrana és az Eastern Sugar érdekeltségében. Közülük az Eastern Sugar kabai gyára a reform életbelépésekor azonnal a kvóta visszaadása mellett döntött.120 A Nordzucker és az Agrana a reform második évében határozott a szolnoki és a petőházai cukorgyáraik bezárásáról.121 Ezekkel a gyárbezárásokkal a magyarországi cukorkvóta 50%-nál is nagyobb mértékben csökkent le, mellyel jogosulttá vált hazánk egy további, termeléshez kötött cukorrépa támogatásra uniós forrásból, 7 euró/tonna értékben, 5 éven keresztül.
122
Továbbá kiegészítő
diverzifikációs támogatásban is részesültünk a diverzifikációs támogatás mellett. 123 2008-ban további gyárbezárásra került sor, melynek értelmében a német Nordzucker magyarországi érdekeltsége, a Mátra Cukor Zrt. befejezte a répacukorgyártást Magyarországon, hiszen bezárta az utolsó, még működő magyar gyárát, a szerencsit is.124 A szerencsi gyár mintegy 120 beszállítója és a társaság képviselői nem tudtak megegyezni a reform eredményezte új helyzet mellett. Az uniós cukorreform 118
Az EU cukorpiaci rendtartás reformjának következményei Magyarországra, 2008-02-15. http://www.agraroldal.hu/cukorpiac-rendtartas-reform_cikk.html 119 Újrakezdési támogatást kapnak a megszűnt cukorgyárak volt dolgozói. 2009.03.13. http://www.agrotrend.hu/cgi-bin/agrotrend/index.cgi?view=ck&tID=419&nID=54841&nyelv= 120 Kaba ezzel évi 220-250 millió forint helyi adó bevételtől esett el; ez a városi költségvetés negyede volt. 121 A Nordzucker-csoporthoz tartozó Mátra Cukor Zrt. a szolnoki gyárat működtette, az osztrák Agranacsoporthoz tartozó Magyar Cukor Zrt. pedig a petőházai gyárat. 122 Az 50%-ot meghaladó kvótacsökkentés következtében 130 millió eurós plusztámogatáshoz jutott az ágazat: 46% szerkezetátalakításra, 38% termelési támogatásra és 16% diverzifikációs támogatásra. 123 Az EU cukorpiaci rendtartás reformjának következményei Magyarországra, 2008-02-15. http://www.agraroldal.hu/cukorpiac-rendtartas-reform_cikk.html 124 http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20080310-bezar-a-szerencsi-cukorgyar.html
előrehaladtával ugyanis a kvótához kötött felvásárlási ár - 27 euro/tonna - olyan alacsony volt, mely a gazdákat a cukorrépa termelés felhagyására késztette. Ezt a döntést segítette az EU, aki jelentős kompenzációt fizetett a cukorrépa termelőknek abban az esetben, ha kiszálltak az ágazatból, mellyel a piaci alapokon működő cég nem tudott versenyezni. Így a 120 éves gyár kénytelen volt bezárni, mely 111 munkavállalót érintett.125 A cukorrépa belföldi termőterülete a szerencsi Mátra Cukor Zrt. bezárását követően mintegy 25 ezer hektárról 13 ezer hektárra csökkent.126
8.2. A Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyára Az új, közösségi szintű szabályozási környezetben a Magyar Cukor Zrt.-nek szembe kellett néznie azzal, hogy nem tud a továbbiakban megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyagot termeltetni, mind a petőházai mind pedig a kaposvári gyárának gazdaságos kihasználásához. A növekvő nyersanyagköltségeket és a csökkenő kapacitáskihasználtságot figyelembe véve a cég vezetése 2007-ben ezért úgy döntött, hogy magyarországi termelését a megnövelt kapacitású kaposvári cukorgyárába vonja össze, cukorgyártási kvótájának egyharmadát visszaadja, és megszünteti a cukorgyártást a vállalat petőházai cukorgyárában.127 A Kaposvár mellett szóló döntés oka a kaposvári cukorgyár lényegesen jobb nyersanyag-ellátási helyzete volt: ebben a körzetben az elmúlt tíz évben ugyanis a hektáronkénti átlagtermés 53 tonna volt, míg Petőháza körzetében csupán 45 tonna.128 Ezzel, és az előzőleg felsorolt többi gyárbezárásokkal a Magyar Cukor Zrt. kaposvári cukorgyára az európai reform után megmaradt, egyetlen működő hazai cukorgyár. Mivel a hazai éves cukorfelhasználás 320 ezer tonnára tehető, a kaposvári cukorgyár 105,4 ezer tonnás kvótája a belföldi igények egyharmadát fedezi. A belföldi áruszükséglet nagy részét tehát importból kell fedezni, mely elsősorban az 125
http://www.hrportal.hu/c/bezar-a-szerencsi-cukorgyar-20080311.html http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20080310-bezar-a-szerencsi-cukorgyar.html 127 A petőházai gyár kb. 150 főt foglalkoztatott. 128 http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20071120-ket-nap-alatt-ket-cukorgyar-zart-be.html 126
Európai Közösségen belülről érkezik. Ezen kívül sok cukor érkezik még vámmentesen az unión kívüli, balkáni országokból. Harmadik országból pedig csak finomítást igénylő nyerscukor jön.129 A társaság számára előírt kvóta felett megtermelt cukrot (2009-ben 15 ezer tonnát) kötelezően ipari célokra kell értékesítenie, illetve az Unión kívüli országokba kell exportálnia. 130 A Magyar Cukor Zrt. a termelőknek tonnánként 11 ezer forint körüli (40 euro/tonna) cukorrépa felvásárlási árat fizet, továbbá a termelők - a felvásárlási ár részeként- tonnánként 7 eurós uniós támogatást is kapnak, amelyet Brüsszel az EUs cukorreform keretében öt évig (2008-2012 között) fizet.131 A magyar cukorágazat mezőgazdasági, regionális és társadalmi jelentősége miatt érdemes feltenni a kérdést, hogy az uniós reform eredményezte aktuális körülmények között milyen jövő várhat a hazai cukorágazatra? Szükség lesz-e a jövőben egyáltalán cukorrépa termelésre?
8.3. Aktualitások: Világpiaci hatások a magyar cukorágazatban A 2011. elejére kialakult világpiaci és uniós cukorhelyzet132 Magyarországon is éreztette hatását: 2011 februárjára a kristálycukor fogyasztói ára 18%-al, 263 forint/kg-ra emelkedett. Márciusra pedig már szinte mindenhol 300 forint körül kínálták a cukor kilóját hazánkban. Az árnövekedés a magyar cukorimport magas arányának köszönhető (75%), így a globális cukorár emelkedése jelentősen kihathatott a magyar piacra is.133 A hazai előállításból hiányzó kb. 200 ezer tonna cukrot ugyanis külföldről kell 129
http://www.magyarhirlap.hu/a_videk_magyarorszag/a_magyarorszagi_cukoriparra_keseru_esztendok_var nak.html 130 Az Unió a korábbi GATT/WTO-megállapodások keretében azt vállalta, hogy évente maximum 1,1 millió tonna cukrot szállít a világpiacra, e kvótára pedig a közösségi gyártóknak évente pályázniuk kell. A Magyar Cukor Zrt. a 2009-es gazdasági évben a kvótán felüli cukormennyiséget az állati takarmányokat gyártó, kabai Evonik Agroferm Fermentációipari Zrt.-nek, részben pedig Izraelnek adta el. 131 Agrarmonitor.hu. 2010. szeptember 07. http://www.agromonitor.hu/index.php/elelmiszer/37elemiszerip/1300-a-repaar-4-5-szazalekkal-n-de-nem-dragul-a-cukor?showall=1 132 Lásd. 6.3. fejezetben. 133 http://www.szabadfold.hu/gazdanet/baj_van_osz_elott_elfogy_europa_cukorkeszlete
Magyarországnak behoznia. Ez pedig azt jelenti, hogy ki kellett fizetnünk a háromszorosra nőtt világpiaci árat és a magas olajárak miatt megdrágult szállítás költségeit is. Erre a magas költségre rakódik még rá a más országokban alkalmazottnál jóval magasabb magyar forgalmi adó is. Felmerül a kérdés, hogy mit tehet hazánk a jövőben egy hasonló helyzet elkerülése érdekében? Sajnos nem sokat, hiszen az egyetlen kaposvári cukorgyár akármennyi cukrot is állít elő, csakis 105 ezer tonnát adhat el belőle a hazai és az uniós piacokon.134
134
http://www.penzcentrum.hu/cikk/1027313/1/kiderult_ezert_ilyen_draga_most_a_cukor
9. Összefoglalás Dolgozatomban először a protekcionizmus és a szabadkereskedelem elméleti szembeállításán keresztül ábrázoltam a kétféle kereskedelempolitika legfőbb vonásait. Majd bemutattam az Európai Unió kereskedelempolitikáját, annak protekcionista jegyeit és az uniós piacvédelem alkalmazásának főbb okait. Ezek után rátértem a világszinten is stratégiai fontosságú és ezért jelentős védelemben részesülő agrárszektorra, bemutatva az EU közös agrárpolitikáját. Az Európai Unió protekcionista gazdaságpolitikáját, annak hatásait, és a piacvédelem
alkalmazhatóságát
részletesebben
a
cukorágazaton
keresztül
vizsgáltam meg; a 2006-os közösségi cukorreformra helyezve a hangsúlyt. Ennek tükrében bemutattam a cukorágazat jellemzőit, az Unió 2006-os cukorreformját, annak előnyeit, hátrányait és a reformmal elért eredményeket. A regionális szintű cukorreform, illetve az uniós protekcionizmus alkalmazásának hatásait világszinten is ábrázoltam, bemutatva azt, hogy az EU kereskedelempolitikai döntései hogyan és milyen szinten hatnak a külvilágra. A cukorágazat versenyképességi vizsgálata után pedig a magyar cukoriparon keresztül érzékeltettem a közösségi szintű cukorreform konkrét tagállami következményeit. A dolgozat eredményeinek összegzése: Szabadkereskedelem, avagy protekcionizmus? Jóllehet, a XXI. század globalizálódott világgazdaságának az országok, régiók közti szabadkereskedelem
az
egyik
legfőbb
meghatározója.
Ennek
ellenére
a
protekcionista gazdaságpolitika nem tűnt el, bizonyos esetekben pedig jelentős súllyal képviseli magát a kereskedelmi kapcsolatokban. Ezt a tényt az Európai Unió egyik stratégiai jelentőségű ágazatán, a cukoriparon keresztül mutattam be. Az uniós cukorrendtartás a reform előtti időszakban megfelelő védelmet biztosított a közösségi termelőknek és feldolgozóknak, így védve az egyes tagállamok
nemzetgazdaságát. Ennek a védelemnek azonban számos ára volt135, mely idővel fenntarthatatlanná tette ezt a szabályozást. Ez a példa bebizonyította, hogy hosszú távon, súlyos következmények nélkül nem tartható fenn a protekcionizmus, főleg egy olyan iparágban, mely világszinten stratégiai jelentőségű. A külvilágból érkező nyomás136 ugyanis megtette a hatását: a 2006-os
cukorreformmal
az
EU
jelentős
liberalizációt
hajtott
végre
a
cukorágazatában. A protekcionizmusnak súlyos ára lehet a jövőben. Éppen a nyugati, fejlett demokráciák hangoztatták a fejlődő országok számára a szabadkereskedelem alkalmazásának előnyeit, gazdaságot és haladást ígérve számukra. Közülük sokan megfogadták a tanácsokat, arra eszmélve, hogy a nyugati piacok zárva vannak előttük. Emiatt a fejlődő országok a globalizáció legnagyobb veszteseiként vannak számon tartva.137 Az EU tehát megreformálta cukoriparát, melynek pozitív hatásai kevésbé az Unión belülről, inkább a világpiacról érkeztek. Az EU cukorreformjának világpiaci hatásai: A dolgozat elején feltett kérdések közül arra, hogy az Európai Unió kereskedelempolitikai döntései milyen és mekkora hatással vannak a külvilágra, a 6. fejezetben mutattam rá. Megvizsgáltam, hogy az Unió cukorrendtartása és a 2006os reform milyen változásokat indukált a világ fő termelői, kereskedői között, hogyan alakította át az árakat. A végzett elemzések alapján az derült ki, hogy a vizsgált országok termelését és a globális cukortermelést is kimutathatóan pozitívan érintette a közösségi cukorreform. A globális és az egyes országok cukorértékesítését viszont,- az uniós
135
Lásd.: 8. táblázat: Az EU cukoriparának SWOT-analízise a reform előtt és után. Mely egyrészt a WTO szabályokkal való konfrontálódásból, másrészt pedig az Unión kívüli, főleg fejlődő cukortermelő országokból érkezett. 137 Johan Norberg: American and European Protectionism is Killing Poor Countries and Their People. Added to cato.org on September 4, 2003. http://www.cato.org/pub_display.php?pub_id=3226 136
piacok megnyitása ellenére- nem növelte meg olyan látványos szinten a reform, hogy azt megfelelően szemléltetni lehessen. A világpiaci cukorárakat tekintve elmondható, hogy jól lekövették az EU cukorrendtartásában bekövetkező változásokat: a 2006-ot megelőző viszonylag stabil, alacsony világpiaci árakat, melyet döntően az uniós cukorfeleslegekre adott exporttámogatás, azaz a túltermelés kivitel tartott alacsonyan, a reform először jelentősen
megnövelte.
A
világpiaci
árnövekedés
azonban
a
globális
termelésbővüléssel megállt, és az árak- már az uniós reform közvetett (másodlagos) hatása révén- csökkenni kezdtek. A dolgozatból továbbá az is kiderült, hogy a cukor ára rendkívül érzékenyen reagál a világpiaci változásokra.138 Ezt bizonyítja többek között 2011. elejének jelentős árnövekedése is. A dolgozat eredményei alapján tehát igazolódott az a feltevésem, miszerint egy regionális
szintű
cukorreform
képes
önmagában
komolyabb,
világszintű
változásokat generálni; és az EU kereskedelempolitikai döntései jelentősen befolyásolják a világgazdaság eseményeit. A cukorágazat versenyképességi vizsgálatának eredményei: Az EU cukorágazatának versenyképességét először a felhasznált alapanyag költsége alapján vizsgáltam. Ebből kiderült, hogy az Unióban használt cukorrépa költség alapon nem versenyképes a cukornáddal. A magasabb alapanyag költségen kívül az uniós cukortermelést az alacsony cukortartalom és a gyenge hozamok is jellemzik. Az Unió cukoriparának SWOT-analízise megerősítette azt, hogy a 2006 előtti, erőteljesen protekcionista közösségi cukorrendtartás hátrányai elsősorban gazdasági (pl. versenyképességi) szempontból jelentkeztek; míg a reformmal kialakuló liberalizáltabb cukorrendtartás negatívumai már inkább a társadalmi, szociális szférát érintik.139 138
Ennek fő oka a piac kínálati oldalának viszonylagos merevsége: a világ cukortermelésének nagy részét (jelenleg kb. 60%-át) ugyanis öt ország adja, melyek közül Brazília a maga 25%-ával óriási cukor nagyhatalomnak számít. Az ezekben az országokban történő események (pl. rossz időjárás, belső fogyasztás növekedése) jelentősen kihatnak a cukor világpiacára. 139 Lásd bővebben: 5.5. A reform értékelése; illetve 8. táblázat.
A megnyilvánuló komparatív előnyökön keresztül mért versenyképességből az derült ki, hogy az EU cukoripara komparatív hátránnyal rendelkezik, ami az „alacsony” exportpiaci részesedésből adódik. Ezt az eredményt azonban - a 7.2. pontban leírt érveim alapján - fenntartásokkal kell kezelni. A piaci részesedést és az önellátást tekintve Brazília kimagasló versenyelőnnyel rendelkezik a többi cukortermelő és exportáló országokhoz képest. Magyarországot tekintve a reform negatív hatásai itt is megmutatkoznak: az önellátás mértéke ugyanis- az egynegyedére csökkenő cukorkvótával- 33%-ra esett vissza. A reform magyarországi hatásainak összegzése: Hazánk a reformot megelőzően önellátó volt cukorból. Ezzel szemben ma a gyárbezárások következtében a teljes hazai fogyasztás 3/4-ét importból kell fedezni. A szerencsi gyár bezárásával a működő cukorgyárak száma az EU csatlakozáskor meglévő ötről mára egyre csökkent. Felmerül a kérdés, hogy vajon ez az egyedüli feldolgozó - a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára - meddig lesz képes egy nyitottabb EU piacon, a megnövekedett külpiaci versenytársakhoz képest is eredményesen működni?
A dolgozatban tehát láthattuk, hogy mindkét kereskedelempolitika alkalmazásának számos oka lehet. A világgazdaságban ma még nem beszélhetünk tisztán szabadkereskedelemről; a protekcionizmus hol jobban, hol kevésbé, de ma még szemmel láthatóan képviselteti magát. Úgy gondolom, hogy a protekcionista kereskedelempolitika alkalmazásának létjogosultsága egyre inkább a gazdaságon kívüli, főleg a politikai, társadalmi, szociális, esetenként pedig kulturális és jogi területekre korlátozódik. Ezek a gazdaságon kívüli szempontok viszont nem elhanyagolhatóak, sőt, egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban.
Az elkövetkező években a világ alapvető választás elé kerül abban a tekintetben, hogy miként válaszol az erősödő globális versenyre. Három úton haladhatunk: protekcionizmussal ellenállunk a változásnak; engedjük, hogy a globális piaci erők azt tegyenek gazdaságunkkal és társadalmunkkal, amit akarnak; vagy felépítünk egy megreformált gazdasági és társadalmi modellt, amely a gazdasági dinamizmust sikeresen ötvözi a társadalmi befogadással. Véleményem szerint a harmadik választás a helyes: Az új gazdasági és társadalmi modell felépítése azonban a piacok megnyitásával és a néha fájdalmas gazdasági változás elfogadásával jár, ami csak úgy lehetséges, hogy közben megbirkózunk a globalizáció veszteseinek problémáival.140
140
Peter Mandelson: Protekcionizmus és neo-liberalizmus között: Progresszív út Európa számára. http://www.progresszivpolitika.hu/pdf/126_pp_02.pdf
10. Idegen nyelvű összefoglalás Although free trade between countries and regions is one of the main determinative features of the 21st century globalized world economy, the protectionist economy policy has not disappeared. In certain cases it is present in commercial connections in great extent. This fact is presented through the sugar industry which is one of the sectors of strategic significance in the European Union. In this thesis the main characteristic features of the two types of commercial policy are illustrated, first through the theoretical comparison of protectionism and free trade. Then the European Union commercial policy and its protectionist features, and the main reasons of the use of market protection in the Union are presented. That is followed by the agrarian sector – presenting the common agricultural policy of the EU – which has strategic importance world-wide as well, therefore it is wellprotected. The protectionist economy policy of the European Union, its effects, and the adaptability of market protection is analyzed in detail through the sugar sector emphasizing the community sugar reform in 2006. The characteristic features of the sugar sector, the sugar reform of the EU in 2006, its advantages and disadvantages, and its results are presented here. The regional sugar reform and the effects of the application of protectionism in the EU are illustrated relating to the world, bringing forward how EU economy policy decisions affect the outside world. Having analyzed the competitiveness of the sugar sector, the specific consequences of the community sugar reform in the Member States through the Hungarian sugar industry is presented.
Irodalomjegyzék 1. A cukorágazat piaci rendtartása az Európai Unióban. A Magyar Agrárkamara információs kiadványa, 2004. http://www.efarmer.net/doc_rep/guides/mak04/cukor.pdf 2. A Közös Agrárpolitika várható alakulása 2013 után (Popp József: AKI) 2009. http://www.metasz.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=28&Ite mid=1 3. A sikeres EU-tagság nemzetközi tényezői. Az EU nemzetközi kereskedelmi konfliktusai (USA, Kína, WTO). MTA Világgazdasági Kutatóintézet, Vitaanyag, 2007. január 4. Agra Europe, CAP Monitor http://www.agranet.com/portal2/home.jsp?template=productpage&pubid=ag002 5. Agrarmonitor.hu. 2010. szeptember 07. http://www.agromonitor.hu/index.php/elelmiszer/37-elemiszerip/1300-a-repaar4-5-szazalekkal-n-de-nem-dragul-a-cukor?showall=1 6. Agricultural Policies in OECD Countries: Monitoring and Evaluation OECD 2009 http://books.google.hu/books?id=xl7ExmwBywoC&printsec=frontcover&dq=A gricultural+Policies+in+OECD+Countries:+Monitoring+and&source=bl&ots=y 2W0mJ8bnA&sig=ymQk19fEURnVnpLBYF5gAu9oP0A&hl=hu&ei=N69nTPt 01I84wcaAuwU&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=7&ved=0CDgQ6 AEwBg#v=onepage&q&f=false
7.
Az EU cukorpiaci rendtartás reformjának következményei Magyarországra, 2008-02-15. http://www.agraroldal.hu/cukorpiac-rendtartas-reform_cikk.html
8.
Az Európai Unió Bizottsága honlapja http://ec.europa.eu/index_hu.htm
9.
Az Európai Unió közös agrárpolitikája http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200407/agrarpolitika.pdf
10. Bakács A. : Versenyképesség-koncepciók, MTA VKI Műhelytanulmányok, 57 sz., 2004. március 11.
Balassa, B. 1965: Trade Liberalization and „Revealed” Comparative Advantage. The Manchester School, Vol. 33, 99–123. o.
12. CAP reform: Commission welcomes success of EU sugar reform as restructuring process concludes, IP/09/366, Brussels, 6 March 2009. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/366&format= HTML&aged=1&language=EN&guiLanguage=en 13. Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége http://www.ctosz.hu/index.php?muvelet=cref_main 14. EUvonal: Cukorpiaci reform. http://www.euvonal.hu/index.php?op=csatlakozas_kozossegpolitika&id=44
15. Foreign Agricultural Service/USDA Office of Global Analysis http://www.fas.usda.gov/data.asp
16. Györki Gizella: A magyar cukorpiaci verseny helyzete az európai és a globális piaci környezetben. 2007. www.mediainfo.hu/file/download.php?id=88&redirect= 17. International Sugar Organization http://www.isosugar.org/ 18. International Sugar Organization Quarterly Market Outlook 2009 february: http://www.isosugar.org/PDF%20files/QMO%20Sample.pdf 19. International Sugar Organization (ISO): Sugar Year Book 2009. 20. International Sugar Organization, World Sugar Balances, 2002/03 2008/09. 2009 February. http://www.isosugar.org/PDF%20files/WSB%20Sample.pdf 21. Johan Norberg: American and European Protectionism is Killing Poor Countries and Their People. Added to cato.org on September 4, 2003. http://www.cato.org/pub_display.php?pub_id=3226 22. Kocziszky György: Regionális integrációk gazdaságtana, Miskolc 2008. 23. Meisel Sándor: Az Európai Unió kereskedelempolitikája: dilemmák és válaszok. MTA Tudományos Füzetek. 3.vol. 2. 85-96.p. 2008. 24. Neumanné Virág Ildikó: Liberalizációs törekvések az agrárkereskedelem piacán (2009) http://elib.kkf.hu/ewp_09/2009_2_08.pdf 25. Patrick A. Messerlin: Measuring the Costs of Protection in Europe: European Commercial Policy in the 2000s.
http://books.google.hu/books?id=rf6_YsvRuPoC&dq=messerlin+measuring+t he+costs+of+protection+in+europe&printsec=frontcover&source=bn&hl=hu& ei=48RsTPrWLI_Z4gaQieCJCw&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum= 4&ved=0CCoQ6AEwAw#v=onepage&q&f=false 26. Peter Mandelson: Protekcionizmus és neo-liberalizmus között: Progresszív út Európa számára. http://www.progresszivpolitika.hu/pdf/126_pp_02.pdf 27. Robert Gilpin: Nemzetközi politikai gazdaságtan, Budapest Centre for International Political Economy, 2004. 8. fejezet: A kereskedelmi rendszer. 28. Római szerződés 39. cikkelye 29. The European sugar sector, European Commission (2006) http://ec.europa.eu/agriculture/capreform/sugar/infopack_en.pdf 30. The World Economy In The 1990s: A Long Run Perspective. London School of Economics. Department of Economic History. Working Paper No. 87/04 31. TradingEconomics http://www.tradingeconomics.com/Economics/Commodities.aspx?Symbol=SB1 32. Újrakezdési támogatást kapnak a megszűnt cukorgyárak volt dolgozói. 2009.03.13. http://www.agrotrend.hu/cgibin/agrotrend/index.cgi?view=ck&tID=419&nID= 54841&nyelv=
33. Vidékfejlesztési Minisztérium: Cukorpiaci reform. Budapest, 2006. március 31. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2156&articleID=8687&ctag=articlelis t&iid=1 34. World Databank http://databank.worldbank.org/ddp/home.do 35. World Databank, GEM Commodities. http://databank.worldbank.org/ddp/home.do?Step=12&id=4&CNO=1175 36. WTO Statistics database http://stat.wto.org/Home/WSDBHome.aspx?Language= 37. http://europa.eu/pol/comm/index_hu.htm 38. http://www.szabadfold.hu/gazdanet/baj_van_osz_elott_elfogy_europa_cukork eszlete 39. http://www.fao.org/docrep/005/y4252e/y4252e16a.htm 40. http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/20080310-bezar-a-szerencsicukorgyar.html 41. http://www.hrportal.hu/c/bezar-a-szerencsi-cukorgyar-20080311.html 42. http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20071120-ket-nap-alattket-cukorgyar-zart-be.html 43. http://www.magyarhirlap.hu/a_videk_magyarorszag/a_magyarorszagi_cukorip arra_keseru_esztendok_varnak.html
44. http://www.hirado.hu/Hirek/2011/02/26/04/Folyamatosan_dragul_a_cukor_.as px 45. http://www.penzcentrum.hu/cikk/1027313/1/kiderult_ezert_ilyen_draga_most _a_cukor 46. http://termekmix.hu/baj_van_otildesz_elott_elfogy_europa_cukorkeszlete_ 47. http://mmgonline.hu/hu/irasok/penzvilag/csucson-globalis-cukorarak. 2011.03.22 48. http://kap.hu/
Ábrák, táblázatok jegyzéke Ábrák: 1. Ábra: A világ összexportja a GDP százalékában ....................................... 7 2. Ábra: A világkereskedelem volumene 1950-2009 között ........................... 8 3. Ábra: A nád-és répacukor aránya a világ cukortermeléséből................... 24 4. Ábra: A világ cukortermelésének megoszlása ........................................ 26 5. Ábra: Tagállami termelési kvóták ........................................................... 36 6. Ábra: A világ cukortermelése és fogyasztása .......................................... 38 7. Ábra: A világ fő cukortermelői ............................................................... 41 8. Ábra: A világ fő exportálói ...................................................................... 41 9. Ábra: Az EU, mint cukorimportőr ........................................................... 42 10. Ábra: A cukor világpiaci ára ................................................................... 44 11. Ábra: Tényleges fehércukor referencia árak az EU-ban ......................... 46
Táblázatok: 1. Táblázat: Az EU fő kereskedelmi partnerei, 2008 ................................... 18 2. Táblázat: A világ régiónkénti cukorfogyasztása ..................................... 23 3. Táblázat: Az EU egyes tagállamainak cukorkvótái, 2003 ....................... 29 4. Táblázat: A világ összexportja és összimportja 2004-2009 között ......... 39 5. Táblázat: Fő cukortermelők 2001/02. évben és 2008/09. évben .............. 40 6. Táblázat: Intézményes cukorárak az EU-ban (2006. évi előirányzat)...... 45 7. Táblázat: Fő cukortermelő és/vagy exportáló országok, valamint Magyarország versenyképessége ............................................................. 55 8. Táblázat: Az EU cukoriparának SWOT-analízise a reform előtt és után 56
Melléklet International Sugar Price, (1980-2010) Price Chart141
Forrás: http://www.mongabay.com/commodities/price-charts/international-price-ofsugar.html
141
The chart reflects the average monthly price of Sugar; International Sugar Agreement price in US cents per Pound (units)
