Projekthónap az ökoiskolában

Growing Interest in the Development of Teaching Science

GRI N D et wo r

k

Növekvő érdeklődés a természettudományos oktatás fejlesztése iránt

Projekthónap az ökoiskolában Környezeti nevelés az Algyői Általános Iskolában

2006. Budapest Országos Közoktatási Intézet

1

1. Tágabb kontextus Az intézmény bemutatása Az Algyői Általános Iskola Algyő nagyközség egyetlen iskolája, ahol 8 évfolyamos alapfokú nevelés és oktatás folyik. Elég speciális helyzetben van a Csongrád megyei település, mert két megyei jogú várostól (Szeged és Hódmezővásárhely) közel azonos távolságra (10 és 15 km) található. A több mint ötezer lakosú település Szegedhez tartozott hosszú évekig, 9 éve vált le és önállósult. Az iskola természeti adottságait (a Tisza és a hullámtéri élővilág közelsége) sokoldalúan fel tudják használni: nagyon jó terepet nyújtanak a szabad ég alatt tartott órákhoz, illetve a tanórán kívüli tevékenységekhez. Mivel városi iskolába járni presztízskérdés, ezért a két város szívóerőként jelenik meg, de szerencsére nagyon kevés általános iskolás korú gyerek megy Szegedre. Ez leginkább abban az esetben fordul elő, ha a szülő ott dolgozik, vagy úgy költöztek ki Algyőre, és nem akarnak iskolát váltani, vagy valamilyen speciális tagozatra jár a tanuló Szegeden. Emiatt főleg algyői gyerekek járnak az iskolába, jelenleg 320-an. A tanulók összetétele eléggé vegyes, egyrészt az eltérő szociális háttér (a szülők közel 20%-a munkanélküli, a tanulók kb. 20%-a nagy családban él, 23%-uk hátrányos helyzetű, ebből 10% kimondottan szegény), másrészt a különböző egyéni képességek miatt, de vannak nagyon jó képességű gyerekek is. Akik kevésbé azok, azokért mindent megtesznek, hogy tovább tudjanak tanulni: fejlesztő foglalkozásokat, egyéni nyomon követést, korrepetálást nyújtanak számukra. Ennek köszönhetően magas a továbbtanulási arány: a nyolcadikosok közül mindenki tovább tanul, többségük szakközépiskolában és szakiskolában, kisebb számban gimnáziumban, és egyre többen járnak felsőfokú oktatási intézményekbe. Az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megfelelőek, de gondot okoz az iskola épületeinek tagoltsága, ugyanis az alsós tanulók a felsősöktől távoli helyen tanulnak, és a felsős diákoknak is három épületben folyik a tanítás.

Az iskola oktatási, nevelési tevékenysége Amíg a község Szegedhez tartozott, egy külvárosi iskolának számított, és már akkor nagyon sokat gondolkozott a tantestület azon, hogy mivel hívhatnák fel magukra a figyelmet. Akkor szinte ösztönösen jött az akkor még környezetvédelemnek nevezett tevékenységük. Az igazgató nagyon szerencsés helyzetben van, mert kollégái nagyon nyitottak, innovatívak és rengeteget dolgoznak, és ami külön szerencse, hogy hasonlóan is 2

gondolkodnak. Amikor el kellett készíteniük az első pedagógiai programjukat, önkéntelenül és egybehangzóan jött a javaslat, hogy az iskola fő profilja a környezeti nevelés legyen. Emellett a sport területén is szép eredményeket értek el. Amikor még volt Nemzeti Atlétikai Program, abban is jeleskedtek és országos szintig eljutottak a tanulók annak ellenére, hogy az iskolában nem folyt emelt szintű testnevelés-oktatás, de ennek hatására 2 éve bevezették. Büszkék egyedülálló napközis tevékenységükre is. A napközis kollégák kidolgoztak egy speciális programot, melynek lényege, hogy minden hónapra írnak egy projektet, aminek a szellemében folyik a havi munka. Tehát nemcsak tanulnak és házi feladatot írnak a gyerekek napköziben, hanem egy projekt mentén változatos tevékenységeket végeznek. Ennek már az írásos dokumentációja is megszületett, külön értékelési rendszerrel. Minden hónapnak megvan a maga témája, pl. szeptemberben az ismerkedés, egymás megismerése, szokások kialakítása. Ezeket a programokat minden csoport (osztály) a maga arculatára formálja. A téma közös, és minden hónapot egy közös rendezvénnyel zárnak, amelyen mindenki ott van, a szülőket is beleértve. Jeles napokhoz is kapcsolódnak projektek: pl. a karácsonyhoz vagy a Föld napi rendezvénysorozatukhoz. A Szegedi Tudományegyetem gyakorlóiskolája a környezeti nevelés terén, tehát környezetvédelem szakos, biológia szakos hallgatók járnak ide, tanítóképzősök is. Részt vettek egy tanárképzés kutatási programban (OECD-ENSI akciókutatási program), amelyben a Szegedi Tudományegyetem Főiskolai Kara, a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, és az Országos Közoktatási Intézet közreműködésével. A kutatási program nagy eredménye számukra az volt, hogy ennek a programnak az első konferenciáját Magyarországon rendezték meg, és ezen belül is Szeged és Algyő kapta meg a rendezés lehetőségét, és így 22 országból jutottak el hozzájuk pedagógusok, egyetemi tanárok, illetve mindazok, akik ebben a programban részt vettek. Nagyon nagy kihívás volt ez számukra, hiszen ez egy kis iskola, és bemutató órákat kellett tartaniuk, melyekről pozitív visszajelzéseket kaptak.

3

2. Szűkebb kontextus Misszió, értékek Az iskola pedagógiai munkájában az alábbi értékek elsajátítását tartja alapvetőnek: -

Az élő és élettelen természet szeretete, megóvása és védelme.

-

A testi-lelki egészség fontossága, egészséges életmód.

-

Reális önismerettel rendelkező, felelősségteljes, nyitott, sokoldalú személyiség kialakítása.

-

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. Tolerancia embertársaikkal szemben.

-

A kulturált magatartás és viselkedés normáinak, és a kommunikáció elfogadott formáinak közvetítése. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére.

-

A folyamatos önművelés, problémamegoldó gondolkodás igényének kialakítása.

-

Nemzeti értékek, hagyományok megbecsülése.

-

Más nemzetek jogainak, hagyományainak, kultúrájának tiszteletben tartása.

-

A demokrácia alapszabályainak megismertetése, gyakoroltatása.

A természettudományos tantárgyak oktatása kiemelt helyen szerepel az iskola pedagógiai programjában. Az egyes tantárgyak követelményeiben egymásra épülnek a környezeti és egészségnevelés elemei, a megvalósításban a fenntarthatóság pedagógiája érvényesül. A környezeti nevelésnek holisztikusnak, ebből eredően interdiszciplinárisnak kell lennie, ennek megfelelően pedig vizsgálnia kell a problémák ökológiai, társadalmi, gazdasági, kulturális vonatkozásait. Így a tanulók képesek lesznek felismerni a modernizáció környezetre gyakorolt hatásait. Legfontosabb cél a saját, közvetlen környezet értékeinek megismerése, feltérképezése. Emellett lényeges szerep jut a lakóhelyen és környékén felmerülő környezeti problémák felkutatásának, a környezeti konfliktusok felismerésének. Mivel a gyerekek kevésbé tudják használni, szintetizálni, alkalmazni a megszerzett tudást, nagyon jó, hogy egy felvetett problémát minden oldalról körbejárnak. A tanuló saját maga ismeri fel a problémát, a konfliktusokat, meg tudja fogalmazni ezeket, konfliktuskezelési technikákat tanul, melyeket a szerepjáték, drámajáték során jól tud alkalmazni.

4

A nevelő-oktató munka hatékonyságát növelik a fejlesztő, differenciált, egyénre szabott foglalkozásaik. A program helye és szerepe A program szervesen kapcsolódik az iskolai fejlesztési tervhez és az iskolai oktatás megújítását célzó stratégia részét képezi. Nagy súlya van az iskola tevékenységében, lévén hogy egy ökoiskoláról van szó. Ezért nagymértékben hozzájárul az iskola arculatához és teljesen beépül az intézmény mindennapjaiba. A helyi tanterv műveltségi területeinek közös követelményei között szerepel a környezeti nevelés, így az iskolai oktatás szinte valamennyi szegmensét áthatja, lehetővé teszi a tantárgyak közötti integrációt. Elsőtől hatodik évfolyamig vadasparki órákon vesznek részt a tanulók, ahol a tantervi anyagot zoopedagógus segítségével sajátítják el. Az erdei iskolát az ötödik évfolyam számára minden évben tantervi kereteken belül szervezik meg. Évek óta nyaranta természetismereti és egészségvédelmi táborokat szerveznek a diákoknak. Járhatnak természetbarát

szakkörre,

a

technikaórák

keretében

pedig

biokertészkedhetnek,

gyógynövényeket is termeszthetnek, megismerhetik és alkalmazhatják a komposztálást. A testi-lelki egészségnevelés érdekében az osztályfőnöki órák tantervébe beépítették a személyiségfejlesztést, a mentálhigiénés nevelést, az úgynevezett diákhatékonysági tréninget. Ez utóbbi célja az önismeret és az empátia fejlesztése, a társas kapcsolatok elmélyítése, a konfliktuskezelés,

a

döntés

és

az

együttműködés

technikáinak

bemutatása.

A

konfliktuskezelés csoportos foglalkozásain – tanórákon is – a konfliktusok felismerésén túl azok erőszakmentes kezelésére, a közvetlen környezetükben meglévő környezeti konfliktusok feltárásával a „zöld” gondolatok érvényesítésére próbálják nevelni tanítványaikat. A tanulók körében annyira népszerűvé és szükségszerűvé váltak az ilyen jellegű foglalkozások, hogy létrehoztak egy tanórán kívüli formát is, a Tini Klubot.

Együttműködések A környezeti nevelésnek köszönhetően van nemzetközi partnerkapcsolatuk: Ausztriában, Litvániában, Finnországban, Németországban és Angliában vannak partneriskoláik, amelyek szintén ökoiskolák. A Socrates, Comenius akcióprogramon belül egy 3 éves iskolai együttműködésben vettek részt, amit most fejeztek be. Azt tapasztalták, hogy az ökoiskola cím országonként mást jelent, de kidolgoztak egy közös programot. A partneriskolákkal gyerekcsere-programokat, közös táborokat, erdei iskolákat szerveznek.

5

Egy újvidéki és egy temesvári általános iskolával közösen részt vettek egy tehetségkutató és gondozó programban, amelyen a természettudományok iránt fogékony gyerekek vehettek részt. Ez újabb lehetőséget kínált arra, hogy a viszonylag alacsony óraszámú természettudományos tantárgyakkal többet tudjanak foglakozni. Pár évvel ezelőtt pedig volt egy Ohio állambeli iskolával is kapcsolatuk, az ő közreműködésükkel vezették be az önkéntesség napját. Hazai együttműködő partnereik közé tartozik: a Szegedi Tudományegyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Biológia Tanszéke, a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, a Kiskunsági Nemzeti Park, a Móra Ferenc Múzeum, a Szegedi Vadaspark és a helyi és kistérségi üzemek, vállalkozók. A különböző együttműködési lehetőségeknek köszönhetően a tanulók részt vehetnek: középiskolai természettudományos nyílt napokon, üzemlátogatásokon,

előadásokon,

rendhagyó

zoopedagógiai

és

múzeumi

órákon,

terepgyakorlatokon, interaktív foglalkozásokon. A programban dolgozók Az iskola minden dolgozója (technikai is) részt vesz a programban, a szülők és az intézmény partnereinek aktív bevonásával. A kapcsolattartás az igazgató és a zöld munkaközösségvezető feladata, a kommunikációs rendszer a helyi speciális adottságoknak (3 épület, stb.) megfelelően működik. A tantestület kezdememényezéseit az igazgató is támogatja, saját szakmai segítségével (biológia-technika

szakos

tanár),

munkaértekezletekkel,

eszköz-

és

szakirodalom

beszerzésével, továbbképzések szervezésével, annak anyagi támogatásával, szükség esetén a tanítási rend rugalmas átszervezésével. Az iskolán belüli és kívüli programokat egyaránt támogatja, és lehetőségéhez mérten azokban aktívan részt vesz. A nevelők 100%-a részt vesz továbbképzéseken, hogy minél hatékonyabban végezhessék munkájukat.

6

3. A bemutatása kerülő program A program lényege, filozófiája Amikor elhatározták, hogy a környezeti nevelés lesz az iskola fő profilja, akkor egy közös beszélgetés kapcsán merült fel ennek a programnak az ötlete. Az volt a fő elképzelésük, és azért született meg végül ez a program, mert olyan tevékenységet szerettek volna az iskolában megvalósítani, amibe be tudják vonni a szülőket, az iskolafenntartót, a település társintézményeit (óvodát, faluházat, könyvtárat), illetve a lakosságot. A legfontosabb szempontjuk pedig az volt, hogy a gyerekeket hasznosan tevékenykedtessék. Ezt úgy valósítják meg, hogy olyan feladatokat adnak nekik, melyekre ők maguk készülhetnek: kutathatnak, használhatják (és kell is használniuk) a már megszerzett, különböző tantárgyakhoz köthető ismereteiket, de ezt ki kell hogy egészítsék önálló kutatómunkával a könyvtárban, és most már az interneten is (kezdetben nem volt erre lehetőség). Ezenkívül adott esetben el kell menniük az önkormányzathoz, fel kell keresniük helyi vállalkozókat, hogy tudjanak kérdéseket föltenni, és keressenek rá válaszokat. Fontos, hogy helyi problémákhoz kapcsolódjanak a feladatok, hogy ők maguk lássák a település környezetvédelemmel kapcsolatos problémáit, melyek a fenyegető tényezők (van pl. egy MOL ipartelep, és volt egy gabonakikötő), ezeket lássák meg és próbáljanak rájuk megoldásokat keresni. A feladatokat az osztályok kapják meg, évfolyamonként hasonló szintűeket, de eltérő nehézségi fokúakat. Ezek ténylegesen igénylik a település lakosságának bevonását, a szülők bevonását, és az egyéni kutatómunkát. Végül az osztályok elkészítik a maguk kis makettjét, poszterét, amit gondolnak, és ezekből kiállítást szervezünk. A program létrehozása, működtetése A program helyi, önálló innovatív kezdeményezésként indult. Tájékoztató értekezleten, munkamegbeszélésen és szülői értekezleten állítják össze, bővítik és értékelik. A programban minden pedagógus részt vesz, és a szülők részvétele is egyre fontosabb szerepet kap. A programot a tantestület, a helyi adottságok és az erőforrások figyelembevételével (nagy szellemi és anyagi befektetés) működtetik, és mint eszköz elősegíti az iskolafejlesztést, a figyelemfelkeltést és végső soron az intézmény fennmaradását.

7

A csapat önkéntes alapon dolgozik. A részfeladatokra különböző teamek szerveződnek, szülők, külső segítők bevonásával. Dologi források az iskola költségvetéséből és kevés pályázati forrásból állnak rendelkezésre. Saját készítésű – a zöld munkaközösség által összeállított – feladatlapokat és egyéb eszközöket

használnak.

A

helyi

szokásrend

alapján

az

osztályfőnökökön,

a

diákönkormányzaton, és a felelősökön keresztül jut el minden érintetthez. A program résztvevői (célcsoport) Mivel egy ökoiskoláról van szó, a program természetszerűleg minden pedagógust és tanulót érint (6–14 éves korig), évfolyamtól függetlenül. Tantárgyi, műveltségterületi illeszkedése A természettudományos oktatás helye a tantervben kiemelt helyen szerepel, felölelve a környezeti- és egészségnevelést, a fenntarthatóságot, lényeges elemei integrálódnak a tantárgyakban. Ez alapvető fontosságú a jelenlegi helyzetben, amikor a természettudományos tantárgyak óraszáma csökken. Emiatt kevés idő van kísérletezésre, kutatásra, amiket a gyerekek nagyon szeretnek, ezért is jó, hogy a program keretében erre is lehetőségük nyílik. A pedagógusok már a tanmenetekbe beletervezik az év elején, hogy melyik tananyagot tudják a programhoz igazítani, milyen rendhagyó órákat tudnak szervezni, milyen előadókat hívnak, vagy melyik múzeumba mennek, vagy terepi programra. A tanórakeretben és a módszerekben szabad kezet kapnak, ők dönthetik el, hogy szervezik meg a foglalkozásokat. Idén pl. miniprojektek voltak: az azonos szakos kollégák kidolgoztak egy energiafigyeléssel kapcsolatos projektet, amit a saját tantárgyukba (fizikába, matematikába, kémiába) építettek be. A délutáni tevékenységeket is a programhoz igazítják, és mindig van egy előzetes feladat. A hónap során pedig zajlanak ezek a bizonyos foglalkozások meghívott előadókkal együtt, kisebb vetélkedők, közös és osztályon belüli programok. Iskolán kívül is vannak közösen meghirdetett programok, szabadon választhatnak a diákok, hogy melyikre szeretnének elmenni. A hónap végén van egy közös vetélkedő, amelyet különböző helyszínen és formában szoktak megszervezni.

8

Időbeli keretek Az is egy új dolog – és más iskolában tanítók kicsit félnek ettől –, hogy ez a program egy hónapig tart. Általában projektnapok vannak, maximum projekthét, de a hónap hosszúnak tűnik számukra. Az igaz, hogy nagyon nagy előkészületet igényel, és jól át kell gondolni, de nagyon hasznosnak és eredményesnek tartják. A hónapot nem úgy kell érteni, hogy minden nap minden órában az adott témával foglalkoznak, hanem hogy a hónap során ez megjelenik a különböző tantárgyak tanításban. Az óraszámot nem szabályozzák, ez a szaktanárra van bízva, viszont azt megbeszélik, hogy a tanmenetek készítésekor ezt átgondoljuk, és beépítik. Ezért hosszabb időtartamra terveznek, hiszen a jeles napokat nagyon sok intézmény megünnepli, régebben is volt erre példa, most meg már általános jelleggel. Az 1 hónapig tartó programsorozat úgy zajlik, hogy mindig eldöntik az adott hónap központi témáját, ilyen volt pl. a lakóhelyünk múltja, jelene és jövője, de foglalkoztak már az energia témakörrel, sajnos aktualitása volt a víznek (a tiszai ciánszennyezés kapcsán). Az idei tanévben a jövő volt a központi téma, e köré szervezték az iskola életét. Alkalmazott munkaformák, módszerek, specifikus célok Az egy hónapig tartó rendezvénysorozatukban a gyerekek előzetes feladatokat kapnak. A cél az, hogy önálló gyűjtő- és kutatómunkát végezzenek egy-egy témában. Előadásokat, rendhagyó órákat, üzemlátogatásokat, terepgyakorlatokat szerveznek számukra. Az iskola egyre több olyan programot valósít meg az egy hónap alatt, amelybe bevonják a szülőket, a helyi civil szervezeteket is. A programsorozatot fórummal zárják, ahová meghívják a település polgármesterét és az adott témában jártas szakembereket. A hagyományos módszerek helyett a projekt módszerek, a kooperatív tanulási technikák, terepgyakorlatok kerülnek előtérbe, közvetve az erdei iskola is. Korszerű pedagógiai módszereket alkalmaznak: tapasztalás, kooperatív tanulás, kutatás, fórum, készségfejlesztés, terepgyakorlatok, kísérletezés, zoopedagógia. Az IKT használata is megjelenik a tanulók témához kapcsolódó célirányos internetes feladataiban, a tanárok pedig a feladatok összeállításához, szakmai ismereteik bővítéséhez használják. Jellemző az újszerű, vonzó tanulási környezet: a terepi, vadasparki, múzeumi, egyéb rendhagyó órák, tanítási-tanulási technikák miatt.

9

A program hatásai, eredményessége A program nagy hatással van a természettudománynak az iskolai tantervben való fontosságára, a didaktikai/pedagógiai megközelítésre, a tanárok képzésére és a diákok érdeklődésére. Hatására fejlődik a tanulók önálló ismeretszerzése, gyűjtő- és kutatómunkája, szakirodalom felhasználása, internetes kommunikációja, kompetenciái. Kialakul az élethosszig tartó tanulási igényük. Az iskola legnagyobb eredményének azt tartja, hogy az elmúlt évben hivatalosan is megkapták az ökoiskola címet. Sőt, ezt megelőzően az ökoiskola kritériumrendszer kipróbálásában és véleményezésében is részt vettek. Az eredményesség mérése többféle értékelési eszközzel történik: kérdőívekkel, szociometriai vizsgálatokkal, különböző megfigyelésekkel. A környezeti nevelés értékelésére bevezetett módszereket a tantestület annyira hasznosnak találta, hogy ma már az iskolai munka más területein is alkalmazza. Megszervezték a nyomon követő rendszert, egyéni vagy csoportos beszélgetésekkel tájékozódnak a tanulók fejlődéséről, problémáiról és az egyes programokról alkotott véleményükről.

4. A bemutatott foglalkozás A program lényegének megjelenése A program egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a tanulók hasznos tevékenységeket végezzenek. Ez a foglalkozásban is jelen van, hiszen a saját, környezetbarát lakóházukat kellett megtervezniük. Az egyénileg végzett előzetes kutatómunka a felhasznált segédanyagok (szakkönyvek, prospektusok, internetes források stb.) formájában jelentkezik. A foglalkozás leírása Ennek a tanévnek a fő témaköre a jövő volt, ami egy nagyon tág témakör, és igyekeztek minden oldalról körbejárni, ahogy a tanárok, gyerekek, szülők gondolták. Így sok beszélgetés volt arról, hogy mi lesz Algyővel, különböző rajzokat, pályamunkákat, maketteket terveztek és készítettek a gyerekek, szó volt róla, hogy mi lesz az országunkkal, a Földünkkel,

10

egyáltalán marad-e és milyen marad 100 év múlva, vagy akár 50 év múlva. Az idei, új kezdeményezése a programnak az volt, hogy meghirdették óvodások számára is ezt a témát (sőt családoknak is). Ehhez kapcsolódóan a szakköri foglalkozás keretében a gyerekeknek saját otthonukat kell megtervezniük. Ehhez kívánnak ötleteket gyűjteni, egy kicsit körüljárni azt, hogy milyen volt a múlt, egyáltalán mit jelent az, hogy építeni. A foglalkozásvezető tanárnő szeretné, ha előjönnének azok az ismeretek, melyeket fizika, kémia, matematika és biológia órán szereztek a gyerekek, és amiket a legutóbbi hónap programsorozata kapcsán hallottak. Ezenkívül a tavaly szerzett ismeretek, tapasztalatok is, amikor az energia volt a fő téma, és szerveztek egy bemutatóval egybekötött előadást a napenergia hasznosításáról. A foglalkozáson a kooperatív tanítási-tanulási módszerek a dominánsak, melyeket az iskolában egyre többen alkalmaznak. Ezek egy része már jól ismert a gyerekek számára, más részük új. Emellett a gyerekek foglalkoztatása, és ennek szükségessége is alapvető, mert a gyerekeket foglalkoztatni, gondolkodtatni kell, saját gondolataikat előhívni, és beszédkultúrájukat fejleszteni. Önálló munkaként, előzetes feladatként kapták, hogy az ökoépítkezéssel kapcsolatban keressenek anyagot, itt érdemes a szövegértésre, szöveghasználatra figyelni. Erre, illetve ennek fejlesztésére nagy szükség van, hogy kezelni tudják a szakirodalmat. Remélhetőleg a gyerekek empatikus készsége és toleranciája is fejlődni fog a foglalkozás során, illetve fontos, hogy ne felejtsék el, hogy ők gyerekek, és próbáljanak játszani is egy kicsit, játékosan gondolkozni, ami sajnos egyre nehezebb, és ezért szituációs játék is lesz. A filmrészlet A filmrészlet egyaránt tartalmaz részleteket a foglalkozásból és a tanárnővel készített interjúból. A foglalkozásból kiválasztott részek a fő tevékenység (saját ökoház megtervezése) fázisainak (tervezés, megbeszélés, megvalósítás, értékelés) bemutatását szolgálják, az interjúból választott részek pedig a foglalkozás témájára, módszereire és az átadandó ismeretekre vonatkozóan tartalmaznak információkat. A film 5 részre osztható, az egyes részek az alábbiakat tartalmazzák: 1. rész: A tanárnő a foglalkozáson közli a feladatot a gyerekekkel, közösen összegyűjtik az ökoházra vonatkozó általános szempontokat (energiatakarékos építés, működtetés, környezetbarát technológia, lakók igényeinek, kényelmének való megfelelés, gazdaságos megvalósítás, fenntartás), és tanári instrukciók hallhatók a segédanyagok felhasználására, az időkeretre, a csoportmunkára vonatkozóan. 2. rész: A tanárnő az interjú keretében ismerteti a gyerekekre váró feladatot, hangsúlyozva az előzetes tudásukra való építés jellegét, és az energiával kapcsolatos

11

ismereteik felidézését egy tavaly lezajlott előadás kapcsán. Mindeközben a háttérben a lakóházukat rajzoló gyerekek láthatók. 3. rész: A tanárnő a módszerek fontosságáról beszél, kiemelve a kooperatív tanításitanulási technikákat, melyek a foglalkozást jellemzik. Felhívja a figyelmet a tanulói aktivitás (foglalkoztatás, gondolkodtatás, beszédkultúra fejlesztése) jelentőségére. Közben a 4 fős csoportokban dolgozó tanulók láthatók munka közben, és ahogy az elkészült lakóházterveket megtekintik, értékelik. 4. rész: Az egyik csoportból 2 tanuló felváltva beszél a többieknek a napkollektor működési elvéről. Egy másik csoport tagjai szerepjáték keretében sikeresen egyeztetik szomszédjaikkal házépítési terveiket. 5. rész: A tanárnő a foglalkozás során fejlesztendő képességekről, készségekről beszél: szövegértés, szöveghasználat (az előzetes feladat, az anyaggyűjtés kapcsán) empátia, tolerancia, játékosság (szerep- és szituációs játékok). A foglalkozás folytatásaként a fenntartható háztartás működéséhez szükséges ötletek, technológiák kerülnek majd sorra. Tevékenységek, módszerek, folyamatok

Az ökoiskola címet viszonylag kevés iskola viseli hazánkban, ezért ez nem tekinthető egy átlagos iskolának. Már csak azért sem, mert szigorú kritériumrendszer szabályozza az ökoiskola ismérveit, melynek sokan több szempontból sem tudnak megfelelni . A projekt módszer alkalmazása még nem elterjedt a magyar közoktatásban, ezért mindenképp meg kell említeni, főleg az időtartama miatt, mivel egy egész hónapra szól. Módszertani sajátosságok általában a tantárgyban/műveltségi területen: kísérletezés, kutatás, kooperatív tanulás, önálló ismeretszerzés, drámapedagógia, makettkészítés. Egyedi sajátosság az egész éves értékelés, a gyerekek kezdeményezésére született értékelési rendszer segítségével (zöldkártya rendszer). A saját szempontsoruk alapján történik ez, és aki a legtöbb zöldkártyát gyűjti, azokat elviszik egy jutalomútra, így tényleg a gyereken múlik, hogy mennyit tevékenykedik, és milyen eredményeket ér el. A foglalkozás célja, elért eredmények Cél: a környezetbarát technológiák megismertetése, korszerű építőanyagok, energiatakarékos megoldások. Az ismeretek előhívásán és bővítésén túl, ugyanilyen fontos a kompetenciák fejlesztése, a motiváció erősítése, a tehetséggondozás, a szerzett tudás komplex alkalmazása.

12

Távlati cél a sikeres pályaválasztás, a szerzett tudás gyakorlati alkalmazása, kreativitás fejlesztése, logikus gondolkodás, összefüggések megláttatása, következtetések levonása, kézügyesség fejlesztése, problémamegoldás, konfliktuskezelés. Eredmények: -

a tanulók tudják előzetesen megszerzett ismereteiket alkalmazni (pl. méretarány, energiatakarékosság, környezetbarát technológia, biokertészeti alapismereteik)

-

tudnak együtt csapatban dolgozni (a csoport nem homogén, 7. és 8. osztályosok alkotják)

-

megnyilvánul egyéni kreativitásuk (főleg ötletek formájában)

-

bővülnek a témával kapcsolatos ismereteik

A foglalkozás folytatása az lesz, hogy a már felépült házban milyen környezetbarát ötletek, technológiák biztosítják a háztartás fenntartható működését. A diákok és a tanárnő munkájának értékelése: A tanárnő felkészülten vezette a szakköri foglalkozást, a feladatoknak megfelelő módszereket alkalmazott. Folyamatos visszajelzést adott a tanulók munkájáról, főleg bátorítás, dicséret formájában, segítette tevékenységüket, ha szükség volt rá. Instrukciói világosak, egyértelműek voltak, a tevékenységek megvalósításában nagy mozgásteret adott a diákoknak. A diákok szintén felkészültek a foglalkozásra, a foglalkozás során használt segédanyagokat (szakirodalom) ők gyűjtötték össze. A filmfelvétel kissé frusztrálta őket, kevésbé volt jellemző az egyéni aktivitás, de csoportban hatékonyan dolgoztak, attól függetlenül, hogy különböző osztályokból (7.-ből és 8.-ból) állt össze a csoport. A tanulók motivációja megfelelő volt és kitartott a foglalkozás végéig. Konklúziók A program újfajta, kevésbé elterjedt megközelítésével (projekthónap) gazdagítja a természettudomány oktatásának módszereit, a változatos programokkal felkelti és fenntartja a diákok érdeklődését, a tanártovábbképzések támogatásával, előtérbe helyezésével pedig jelentős

mértékben

hozzájárul

az

újfajta

elterjesztéséhez.

13

pedagógiai,

didaktikai

megközelítések

A program – mint ahogy azt a hosszú évek során bebizonyította – egyaránt alkalmas alsó és felső tagozatos iskolások science oktatására. A hazai ökoiskola-hálózat egyik prominens tagjaként minta- és példaértékű az intézményben folyó tevékenység, mely a sajátosan helyi jellegzetességeken kívül, számos, máshol is megvalósítható elemet tartalmaz.

14

Melléklet Pedagogical grid Azonosítás Intézmény neve, címe (település) Algyői Általános Iskola, Algyő, Kastélykert u. 59. A tanár neve Csauth Zsuzsanna Tantárgy, műveltségi terület természetbarát szakkör Információk a foglalkozás kontextusának megértéséhez Az az évfolyam, illetve korcsoport, amelynek tanulói a foglalkozásban A 7-8. évfolyam tanulói, vegyes összetételű csoport, tehetséges és hátrányos helyzetű tanulókkal. részt vesznek; A tanulók sajátosságai A tanulók létszáma (kb.); kérjük résztvevők száma 15 fős csoport, a 7-8. évfolyam tanulóiból jelezni, hogy egész osztály vagy bontott csoport, esetleg más Tervezett időpont (több javaslatot 2006. szeptember 11-15. kérünk) A tervezett foglalkozás időtartama 60-90 perc (kb.) A tanítás és tanulás célja A természettudományos tantárgyak oktatása kiemelt helyen szerepel az iskola pedagógiai programjában. Az egyes tantárgyak követelményeiben egymásra épülnek a környezeti és egészségnevelés elemei, a megvalósításban a fenntarthatóság pedagógiája érvényesül.. A tantárgy céljai: kompetenciák fejlesztése, motiváció erõsítése, tehetséggondozás, szezett tudás komplex alkalmazása. Módszertani sajátosságok általában a tantárgyban/mûveltségi területen: kísérletezés, kutatás, kooperatív tanulás, önálló ismeretszerzés, Összefoglaló ismertetés (egy-két drámapedagógia, makettkészítés. bekezdés) a tantárgyról és/vagy arról Az eredményesség mértéke a tantárgyban (évfolyam végén, iskolaszint a projektről, amelybe a foglalkozás végén); kimeneti célok. tartozik sikeres pályaválasztás, szerzett tudás gyakorlati alkalmazása, kreativitás fejlesztése, logikus gondolkodás, összefüggések megláttatása, következtetések levonása, kézügyesség fejlesztése, problémamegoldás, konfliktuskezelés. Alkalmazott taneszközök jellege (nem kérünk felsorolás, elsõsorban a specialitásokat kérjük jelezni): internet, szakkönyvek, tankönyv, számológép. Sajátosságok: a tanulók aktív tevékenysége, sajátos produktum. A foglalkozás-részlet leírása

Mit akar elérni, mit tervez a tanár?

Környezetbarát technológiák megismertetése, korszerű építőanyagok, energiatakarékos megoldások. Kültéri makett készítése.

A tevékenységek leírása (mi történik; mit csinál a tanár, mi a tanulók feladata, hogyan valósul meg a tervezett tevékenység) – az “óravázlat” nagy vonalakban

A tanulók előzetes feladata: technika órán vályogtéglát készítenek, önálló gyűjtőmunkaként környezetbarát építési technológiákat keresnek kémia, technika tankönyvükből, az internetről, stb. A szakkör munkafolyamata csoportokban történik. Az egyéni gyűjtőmunkákat egyeztetik, elkészítik a konszenzuson alapuló maketttervet. A csoportok elkészítik az iskola udvarán “jövő házukat”, majd tárlatvezetéssel ismertetik és ajánlják egymásnak azokat.

Az az eredmény, amit a gyerekek a foglalkozás során elsajátítanak, létrehoznak, megvalósítanak

A tanulók a szerzett ismeretek felhasználásával kültéri napelemes ház makettjét készítik el.

15

16