Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010
Projektbeszámoló a kompetencia alapú oktatásról a 9. évfolyamos franciaórákon Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét
Tartalomjegyzék
1
Az érintett tevékenység megnevezése ................................................................................ 3
2
Az érintett tevékenység megvalósításának időintervalluma .............................................. 3
3
Az érintett tevékenység helyszíne ...................................................................................... 3
4
Az érintett tevékenységben résztvevők .............................................................................. 3
5
4.1
A tevékenységben résztvevők ..................................................................................... 3
4.2
Az összegző beszámolót készítők................................................................................ 3
A tevékenység bemutatása ................................................................................................. 3 5.1
A tevékenység megvalósításának előzményei ............................................................. 3
5.2
Az elvégzett tevékenység részletes bemutatása ........................................................... 4
5.2.1
A tevékenység célja .............................................................................................. 4
5.2.2
A tevékenységhez kapcsolódó feladatok, feladatrendszerek ............................... 4
5.2.3
A tevékenység során felmerült kockázati tényezők, problémák, nehézségek,
azok megoldásai ................................................................................................................. 5 5.2.4
A tevékenység során felmerült sikertényezők, támogató elemek ........................ 6
5.2.5
A tevékenységhez kapcsolódó munkaformák, módszertani elemek .................... 7
5.2.6
A tevékenységhez kapcsolódó eszközök, azok használatára vonatkozó
információk, tudások .......................................................................................................... 9 5.3
A tevékenység intézményi implementációjának lehetőségei ...................................... 9
5.4
A tevékenység multiplikációs, disszeminációs lehetőségei ........................................ 9
6
Költségvetési tényezők ..................................................................................................... 10
7
Az elvégzett tevékenység összegzése .............................................................................. 10
8
Melléklet........................................................................................................................... 11
1
Az érintett tevékenység megnevezése
Kompetencia alapú módszerek alkalmazása a 9. évfolyamon a francia nyelvű oktatásában 2
Az érintett tevékenység megvalósításának időintervalluma
2009. szeptember 1-től 2010. június 15-ig 3
Az érintett tevékenység helyszíne
Piarista Iskola Kecskemét, Piaristák tere 5. OM száma: 027949
4
4.1
Az érintett tevékenységben résztvevők A tevékenységben résztvevők
A Piarista Iskola 9. évfolyamos francia nyelvet tanuló diákjai, Vallent Konstantinné gimnáziumi tanár 4.2
Az összegző beszámolót készítők
Vallent Konstantinné, gimnáziumi tanár 5 5.1
A tevékenység bemutatása A tevékenység megvalósításának előzményei Környezetünk, eszközeink, életkörülményeink állandó változására, fejlődésére nap mint nap rácsodálkozhatunk, és már nem csak az idősebbek fogalmazzák meg különböző módokon a „Már semmi sem a régi!” gondolatát, annyira folyamatos ez az átalakulás. Elgondolkodtató, ha a világ ily mértékben változik, nem egyértelmű-e, hogy az oktatásnak is szüksége van változásra. Szándékoltan nem a fejlődés szót használom ebben a kontextusban, mert nem állítható, hogy eztán minden jobb lesz, csak más. Ha más a diákok érdeklődési köre, ha új eszközök használatához vannak szokva, akkor szintén jobban érthető, hogy másmilyennek kell lennie az ismeretszerzési módjainak is, ez pedig már a pedagógiai munkánkat is komolyan érinti. A társadalom is új kihívások elé állítja a fiatal munkavállalókat és minket is. És ha eljutottunk a gondolatmenetnek erre a pontjára, be kell látnunk, hogy szükségtelen, sőt fölösleges latolgatni a változás irányát, előjeleit, és azt, jobb volt-e régebben, rosszabb lesz-e ezután. Azt tapasztaltam, hogy a fent vázolt probléma megnyugtató lezárása az első lépés, azaz megérteni a megújulás miértjét, majd hozzáfogni a hogyan kérdéséhez.
Az IKT eszközök használata a tanulás folyamatban feltétlenül számos előnnyel jár. Lényeges tapasztalatom, hogy az eszközök állapotáról vagy az internet csatlakozás zökkenőmentességéről fontos közvetlenül az óra előtt meggyőződni. Nagyon kellemetlen, ha a tanóra egy része a technikai problémákkal telik. Az óra előtti néhány percet érdemes rászánni arra, hogy bekapcsolja és beállítsa a tanár az eszközöket, behívja a tanórán használni kívánt weboldalakat. A diákok azonban ebben mindig segítőkésznek bizonyulnak, maguk ajánlkoznak, ebben sokkal szívesebben vesznek részt, mintha könyvért vagy krétáért kellene szaladniuk. A kompetencia alapú oktatás bevezetésében segítséget nyújtanak a továbbképzések, melyeken az új tanítási, tanulási formákkal, a kooperatív munkamódszerekkel lehet megismerkedni. A TÁMOP 3.1.4 keretében a franciaoktatás területén egy új programcsomag bevezetésében vettem részt, ennek megfelelően négy harmincórás továbbképzésen vettem részt az év folyamán, illetve tantárgyi mentor segítette a munkámat. 5.2
Az elvégzett tevékenység részletes bemutatása
5.2.1 A tevékenység célja Cél a kulcskompetenciák fejlesztése, új munkaformák használata, melyek által remélhetőleg hatékonyabbá válik az ismeret elsajátítása, élvezetesebbé, élményszerűbbé a tanulási folyamat. A hagyományos oktatási folyamat előnyeit megőrizni, ellenben gyengeségeit háttérbe szorítani. Az órák interaktívvá tétele által nagyobb hangsúlyt fektetni a diák szerepére a tanórákon, a frontális munka helyett az egyéni, páros és csoportos munkaformák által a kreativitás, szociális kompetencia, önállóság, kommunikációs készségek fejlesztése. Megváltozik a tanár szerepe, az ismeretek átadójaként nagyrészt csak passzív szerepe volt a diákoknak a tanulási folyamatban, az új módszerek által viszont a tanár segítőként, szervezőként van inkább jelen az órákon, és hagyja, hogy empirikus módon a diák maga gyűjtse tapasztalatait. Cél a diákok által ismert, használt és kedvelt eszközök, az infokommunikációs technika alkalmazása az órákon, mely által elősegíthető a motiváltabb diákok megjelenése, hiszen a figyelmet tovább képesek fenntartani ezek az eszközök, mint a tábla és a kréta. A francia nyelv oktatásában a modulok alkalmazása új munkaformákat, ismeretelsajátítási mechanizmusokat kínál. Színesíti a tananyagot, az új munkaformák megismerését, megkedvelését segíti elő. A projektmunka és a témahét életszerűbbé teszi az oktatási folyamatot, közvetlenül látható az ismeretek használhatósága. A produktumok által pedig a létrehozás, alkotás, kreativitás érzése erősödik a diákokban. 5.2.2 A tevékenységhez kapcsolódó feladatok, feladatrendszerek A kompetencia alapú módszerek alkalmazása, mint minden megújulás, a tanártól eleinte többletmunkát kíván, amely azonban hamar megtérül, egyrészt nyilvánvalóan csökken a kompetencialapú órák tervezésének ideje, amint sikerül magabiztosan elsajátítani az új módszereket, és ezek mindennapivá válnak a pedagógus munkájában. Másrészt az új munkamódszerek a diákokat is érdekeltebbé teszik az órákon.
Mindenekelőtt fontos, hogy a pedagógus maga meggyőződjön a bevezetendő metódusok eredményességéről, erre kiváló alkalom nyílik a továbbképzéseken, ahol a hasonló helyzetben lévő tanárok megoszthatják egymással aggályaikat, kudarcaikat és pozitív tapasztalataikat is. Továbbá a mentorral létesített kapcsolat is biztos hátteret nyújthat, ha kérdés, probléma adódna a módszerekkel kapcsolatban, és nem utolsó sorban a tanári kar együttműködése, támogatása. A külső megerősítés tehát létfontosságú, érezni azt, hogy belevágunk valami újba, félre tudjuk tenni a mindennapivá vált rutint, a beidegződéseket és bátran nyitni az új felé, ami nem titkoltan időigényesebb, de észre kell venni gyümölcseit is, melyek erőt adhatnak a folytatáshoz. Az előkészületekhez hozzátartozik, hogy a diákokat és a szülőket is részletesen beavatjuk a változásokba. Érdemes előre tisztázni, hogy a könyvtől nagyobb mértékben elszakadunk, egyes tananyagokat nem a tankönyv segítségével, hanem más taneszközökkel sajátítunk el, kevésbé lesz „leckékben” és oldalszámban mérhető a haladás. Ez a tanártól is nyilván számos előkészületet kíván, hiszen a tanmenetet is módosítani kell. A moduláris oktatáshoz készített segédanyagok idegen nyelvből általában 5-6 egybefüggő órára épülnek, és legalább ötöt kell alkalmazni évente. Ezért ezek helyét feltétlenül előre meg kell tervezni. Nyilván a modul fajtájától függ, hogy készségfejlesztésre a könyvhöz kiegészítésként illeszthető be, vagy új tananyag elsajátítására használható, és ekkor bizonyos tankönyvi fejezetek helyett szerepel. A tanári előkészülethez kapcsolódik az eszközigény felmérése is, a szükséges taneszközök (filcek, csomagolópapír, ollók, ragasztók stb.) és oktatási segédanyagok (CD-ROM, fejlesztő játékok stb.) beszerzése, valamint a terem alkalmassá tétele a kompetencia alapú módszerek használatához, például a csoportmunka kényelmes kialakításának érdekében. A bevezető szakaszban a diákoknak meg kell ismerkedni az új munkaformákkal, melyeket ugyan már előzőleg is használt egy-egy pedagógus, a jövőben azonban egyre gyakoribb lesz a páros- és csoportmunka, a projektmódszer, az IKT-s eszközök használata vagy a témahét előfordulása.
5.2.3 A tevékenység során felmerült kockázati tényezők, problémák, nehézségek, azok megoldásai Az új munkamódszerek szükségszerűen bizonyos zajjal járnak, hiszen a párok vagy a csoportok tagjainak beszélni kell egymással. Olykor nehéz is megtartatni a még munkazajnak tekinthető beszélgetést, főleg az új technikák bevezetésekor érdemes külön figyelmet fordítani arra, hogy a diákok megtalálják ezt a határt. Külső szemlélő számára a hagyományos óravezetéshez képest fegyelmezetlennek tűnhetnek a diákok, hiszen nem feltétlenül egy helyben ülnek, mozognak, felállnak asztaluktól, ha a feladat megkívánja vagy eszközhasználat céljából. Célszerű a csoportok, párok kialakítását eleinte tudatosan végezni, vagy olyan csoportalakítási módszerekkel, melyekkel szükségszerű, hogy mindenki tartozzon valahova, nehogy egy kevésbé népszerű vagy zárkózott diák sorozatos kudarcként élje meg, hogy őt senki sem választja párjául. A csoportalakítást a hiányzások is nehezíthetik, érdemes felkészülni arra is, hogy a harmincfős osztályból esetleg huszonhárom diák lesz csak az órán.
Már korábban szó esett róla, hogy az ismeretek elsajátításának tempója változhat a kompetencia alapú módszerek alkalmazásakor. Kockázatos, hogy a kompetencia alapú módszerek időigényesek, ezért a tananyagból kimaradhatnak egyes részek. Épp ezért a pedagógusnak nagy a felelőssége a válogatásban és az anyag elrendezésében, tehát a tervezési szakaszon nagy a hangsúly. El kell fogadni a néha több a kevesebb elvét, és azt, hogy már másfajta tudást és több készséget vár el társadalmunk. A pedagógus részéről nagyobb rugalmasságot igényelnek ezek a módszerek. Vegyük például az óratervezést, ami sok kreativitást és találékonyságot is megkíván. Például előfordul, hogy egy előre tervezett csoportmunka nem hajtható végre, mert sok a hiányzó, vagy félreértették a diákok az újszerű feladatot. Ezért más munkaformára kell váltani. Vagy a tervezett IKT eszközökkel támogatott óra nem tartható meg, mert áramszünet van az iskolában, elromlott a projektor, vagy az internet csatlakozás akadozik. 5.2.4 A tevékenység során felmerült sikertényezők, támogató elemek A kompetencia alapú módszerek egyik legfontosabb sikerének a motiváció növekedését tartom. Természetesen mindent meg lehet krétával és zöld táblával is tanítani, de századunk fiataljait például az infó-kommunikációs technikák használatával könnyebben munkára lehet bírni. Tovább fenntartható a figyelem, ha az óra legalább egy tízperces részében számítógéppel kell dolgozniuk, vagy a projektor által nem a tankönyvben vagy a táblán ismerkednek az új tananyaggal, hanem egy Power Point segítségével készített bemutatón keresztül látják az új információkat. Sőt csoportmunkában felfedezhetik a diákok maguk is az új tananyagot, és plakátokat készítve, egymásnak elmagyarázva jobban rögzül az ismeret, élményszerűvé válik a tanulás. Másrészt nem csak a tantárgyi tudásuk bővül az ilyen feladatoknak köszönhetően, hanem a kommunikációs, szociális vagy éppen a problémamegoldó kompetenciájuk is. A pár- és csoportmunka hozzásegíti egyes nehezen beilleszkedő tanulók osztályba való integrálását is, hiszen alkalom nyílik egymás jobb megismerésére, egymást értékeinek felismerésére. A közös eredményes munka jobban összekovácsolja az osztályközösséget is. Továbbá a gyengébb eredményeket felmutató diákoknak is sikerélményt nyújthat a kooperatív technikák alkalmazása a tanórákon. A témahetek és projektek során jobban egymásra vannak utalva a diákok, kénytelenek mindenkit bevonni a munkába a közös siker érdekében. A projekttermékek elkészülése pedig az alkotás, a munka élvezetének megtapasztalására is egy hatékony forma. A projekttermékek - jellegüktől függően - díszíthetik az osztálytermet vagy az iskolát is később, ezzel is nyomatékosítva munkájuk hasznosságát. A kooperatív munkamódszerek alkalmazásakor, a projektmunka során és általában az új tanulási folyamatban átalakulhat a tanár-diák viszony is, közelebb kerülhet a pedagógus diákjaihoz, közvetlenebbül érzékeltetheti segítő szándékát, támogatását. A tanórai légkör is megváltozhat, hiszen ezek a munkaformák nem a poroszos fegyelem, a hátratett kézzel ülő diákok képét nyújtja. Sokszor mondják a diákok, hogy gyorsan elszállt az idő az ilyen órákon, jó volt a hangulat, sikerélményt okozott nekik a tanórai tevékenység. A kompetencia alapú módszerek nagyobb teret engednek a tanórai differenciálásnak. A kész modulokban is szerepel néhány külön készség- és
tudásszinteknek megfelelő feladat, például ugyanahhoz a hallott szöveghez különböző szintű feladatok kapcsolódnak. A sikerek közé sorolható, ha a diákok az órán látogatott weboldalakat otthon is megnézik, és később ezzel kapcsolatos élményeikről számolnak be. Közelebb kerülhet a pedagógus ezáltal a diákhoz, aki az általa kedvelt oldalakat – például a népszerű Youtube-ot – a tananyag elsajátítása során is használhatja, például a kiejtés gyakorlása céljából, vagy a számos internetre feltöltött nyelvtanulást segítő oldalak, játékok a tanórán is előfordulnak. Mivel a diákok nagy része több időt tölt az internet böngészésével, akár ajánlhat is weboldalakat a tanárnak. Később nyilván motiváltabb az órán, ha ezek az oldalak kerülnek sorra. Ez már út az önálló tanulóvá neveléshez is, hiszen lassanként felfedezi a diák, hogy a nyelvgyakorlást szórakoztató módon is lehet űzni az interneten, fejlesztheti magát csetelés közben is. Nyelvórákon további motiváló hatással bír, ha autentikus anyagokkal, szöveggel kell a diáknak dolgoznia, aktuális témákat feldogoznia, vagy saját érdeklődési területének megfelelő témához kapcsolódó a szöveg. 5.2.5 A tevékenységhez kapcsolódó munkaformák, módszertani elemek 5.2.5.1 A moduláris oktatás franciaórán
A modulok korcsoportokra és nyelvi szintekre osztottak, így könnyebb az eligazodás közöttük. Továbbá három típusuk a kreatív kommunikáció, mely modulokban a kommunikáció jut főszerephez az egyes feladatok által. A projektek a nyelvórán nevű modulok egy-egy projektre épülnek, az internet a nyelvórán típusú modulokban pedig az internet kerül a középpontba. A modulok egy ismertető vázlattal kezdődnek, melyben a tartalmukat fejtik ki, a modul óraszám igényét, a kitűzött célokat, a szükséges előzetes nyelvtani ismereteket, szókincset, az esetleges interdiszciplinákat. A modulok leírásában szerepel továbbá, hogy mely kompetenciákat fejleszti, inkább az írásbeli vagy a szóbeli kommunikációra kerül a hangsúly, szövegértésre vagy szövegalkotásra, vagy épp az interkulturális kompetenciát helyezi előtérbe. Fontos szerep jut minden modulban az értékelésnek, méghozzá az önértékelésnek, melyet a modulnyitó órán ismertetni kell a diákokkal. A modul utolsó mozzanata egy bizonyos önértékelő lapnak a kitöltése, mely által fejlődik a diák önismerete, és tudatosabbá válik a tanulási folyamat, mert visszacsatolást nyújt az önértékelésben az eredményességen, fejlődésen való gondolkodás. A modulok elején részletes útmutató található, hogy mely órán milyen segédeszközre van szükség, milyen előkészítést, eszközöket igényel. A modulok nagy hangsúlyt fektetnek az időkeretre, minden feladat mellett szerepel az arra szánt idő. Term észtesen ez a csoport egyes adottságaitól is függ. Voltak feladatok, feladattípusok, melyek nagy sikert arattak a csoportomban, de előfordult az is, hogy nem sikerült jól valami, például a feladat nehézségi foka, szókincse okozott problémát. A modulok egyik nehezítő tényezője az, hogy percre beosztott az óra menete, de a valóságban sok dolog megakasztja az órát, időt vesz el, nem tervezett események is történnek, és megtörtént, hogy a tervezett idő háromszorosára volt szükség. Mindezen okokból adódik, hogy a modulokban rögzített időkorlátokat igen nehéz betartani.
Nagy könnyebbség viszont, hogy a tanár rendelkezésére állnak az előre elkészített segédanyagok, melyek egy része jól használható, mások viszont kevésbé. Az egyes anyagrészek tanításához alkalmazott feladatok viszont színesítik az órát, lendületet adnak a pedagógusnak is, hogy esetleg új megvilágításban, más eszközökkel tanítson egy adott anyagrészt, ezáltal a tanár számára is változatosabbak az órák. 5.2.5.2 A témahetek megvalósulása Az év során iskolánkban két témahét szerveződött a francia nyelvvel kapcsolatban diákjaink számára. Mindkettő az év vége felé, az egyik májusban, a másik az utolsó tanítási órákon. Az első témahét René Roudaut, a magyarországi francia nagykövet, Maros Anna, a nagykövet első titkára és a Francia Intézetből Annie Auroux francia-magyar oktatási felelős iskolánkban tett látogatásához kapcsolódott. A témahét a hetediktől a tizenegyedik évfolyamig minden diákot bevont, és az őket tanító tanárokat is. Az iskola tanulói osztályfőnöki órán és franciaórán beszélgettek arról, milyen lehet egy nagykövet élete, és összegyűjtötték, mit kérdeznének a nagykövettől. Ezt egyedi gyűjtőmunkával végezték. Az osztályoktól érkező kérdéseket franciaórákon lefordítottuk, kiegészítettük, anyagokat gyűjtöttünk, hogy jobban megismerjük a nagykövetet és ahhoz, hogy milyen kérdések lennének a legjobbak. Végül az iskolában összegyűlt kérdések közül harminchármat választottunk ki, ezek itt olvashatók. A nagykövet úr az iskola dísztermében találkozott a diákokkal, és válaszolta meg kérdéseiket. A látogatás kapcsán a francia kultúrával is ismerkedtünk, meghallgattuk több feldolgozásban a francia himnuszt, a diákok különféle anyagokat gyűjtöttek csoportmunkában a francia himnuszhoz, többek között az interneten is meghallgattuk a Marseillaise-t, majd lefordítottuk szövegét, gyakoroltuk a kiejtést, a dallamot és megtanultuk. A kultúra kapcsán a francia irodalommal is foglalkoztunk, több francia lírai alkotást is megtanultak a diákok. Végül a legjobbnak ítélt előadót kértük föl, hogy a nagykövetet köszöntse Verlaine versével. A következő órákon mindenki beszámolt az eseményről és tapasztalatairól. Az eseményről képes beszámoló itt látható: http://kecskemet.piar.hu/hirek/241/1596 A másik, év végi témahét a francia szokásokhoz kötődött. Egyrészt ismerkedtünk a francia konyhával, recepteket gyűjtöttünk, majd kiválasztottuk a francia hagymalevest és az almatortát. Ezek receptjeit páros munkában lefordították a tanulók, megszervezték, ki melyik hozzávalót hozza, majd megtanultuk és elkészítettük a recepteket, végül természetesen meg is kóstoltuk az ételeket. Erről képek a mellékletben láthatók. A témahét nem csak az előkészületekből, a főzésből és az étkezésből állt, hanem megismerkedtünk a franciák hagyományos játékával a pétanque-kal. A játékszabályokat az internetről gyűjtöttük, majd csoportokban lefordították a diákok a szabályzat egyes részeit, és elmagyarázták a többieknek. A játék gyakorlati része egy verseny formájában történt, városunkban az egyik gimnázium pétanque-versenyt hirdetett, és ezen vettek részt a franciát tanuló diákjaink. Erről képes beszámoló itt látható: http://kecskemet.piar.hu/hirek/241/1636
5.2.5.3 A projekt megvalósulása A projekt a testvériskolánkkal való találkozáshoz kapcsolódott. A francia cserediákok számára diákjaink bemutatót készítettek hazánkról, városunkról, iskolánkról Power Point segítségével. Illetve bemutatkozó leveleket is kellet írniuk, a francia diákok bemutatkozóját pedig párokban dolgozták fel. Mikor testvériskolánk hazánkban tett látogatást, az egyes nevezetességekről csoportmunkában készültek fel a diákok, egyéni és csoportos módokon, otthoni anyaggyűjtés révén végül maguk állították össze az anyagokat. Így tehát a diákok végezték az idegenvezetést, fejlesztve ezzel az önállóságukat, kreativitásukat és a kommunikációs kompetenciájukat, beszédkészségüket. 5.2.6 A tevékenységhez kapcsolódó eszközök, azok használatára vonatkozó információk, tudások A kompetencia alapú módszerek alkalmazásához új és több taneszköz szükséges (filcek, csomagolópapír, ollók, ragasztók stb.), továbbá az IKT használatához szükség van oktatási segédanyagokra (CD-ROM, fejlesztő játékok stb.). Valamint a tanterem alkalmassá tétele az új munkaformákhoz, például a csoportmunka kényelmes kialakításának érdekében könnyen mozgatható székek, asztalok, tágasabb mozgástér, az IKT-s órákhoz pedig állandó, megbízható internet hozzáférés, számítógép, televízió, tanulói laptopok, interaktív táblák. 5.3
A tevékenység intézményi implementációjának lehetőségei Az előbb említett okok miatt az új módszerek a tananyag átstrukturálását igénylik, ezért tanmenetben változtatásokat kell végrehajtani. Talán több időt érdemes a bevezető szakaszra szánni, főként, ha olyan csoportról van szó, akik eddig a „hagyományos” oktatásban vettek részt. A korábban tárgyalt előkészületeknél részleteztem az okokat. A tanmenet tervezésénél továbbá számba kell venni, mely anyagrészbe illeszthető bele egy-egy modul. A moduláris oktatás oktatás lényege, hogy idegen nyelvből általában 5 órát fed le, melyek nem bonthatók meg. Ezért számba kell venni, hogy a szünetek és egyéb tanítás nélküli napok ne szakítsák meg az órák láncolatát. Ha a tantestületi konferenciákon vagy a honlapon keresztül értesülünk a kompetencia alapú oktatásban szerzett tapasztalatokról, egymás munkájáról, eredményeiről vagy teret adunk az óralátogatásoknak, akkor talán bővül az új oktatási folyamatban részt vállaló kollégák száma is. Fontos érezni, hogy nem elutasító a légkör sem a kollégák, sem a szülők részéről.
5.4
A tevékenység multiplikációs, disszeminációs lehetőségei Az év során iskolánkban is voltak TÁMOP-os értekezletek, illetve a teljes tanári kar részvételével zajló konferenciák is alkalmasak arra, hogy megosszuk a tapasztalatokat, erősítsük egymásban a kitartást megismerve azt, hogy kollégánk hasonló problémákkal küzd, és egymástól megoldási stratégiákat sajátítsunk el. Az interneten található szolgáltatói kosár használata és a jó gyakorlatok átvétele által segítséget kaphat a pedagógus, számos segédanyagra szert tehet.
6
Költségvetési tényezők A taneszközöknél felsorolt változtatások, eszközigények miatt költségesebb a kompetencia alapú oktatás, sokkal több segédanyagra van szükség, viszont a tankönyv szerepe kissé háttérbe szorul. Nyilván bizonyos megszorításokkal kevesebb ráfordítással is megoldható az eszközigény lefedése, például ha több tanár használja ugyanazokat az eszközöket, vagy ha nem minden teremben teremtik meg a lehetőségeket, és csak ott alakítják ki a termeket a kooperatív módszerekre alkalmasnak, illetve az IKT eszközök használatához, ahol ezeket tényleges használják. A tanári továbbképzések és a továbbképzésen részt vevő kollégák helyettesítése szintén jelentős költségekkel jár, ezekre szintén részmegoldásként felmerül a szünetekben tartott továbbképzés, amennyiben a tanári kar együttműködő.
7
Az elvégzett tevékenység összegzése A modulok elvégzése idején is előfordult, hogy a jól bevált módszerekhez kellett folyamodnom, ugyanakkor a nem moduláris tananyag idején és más csoportokban is alkalmaztam az új módszereket, eszközöket, munkaformákat, szerencsére összességében sikerrel. Összegezve elmondható, hogy sok hasznos újdonsággal bővült a tanári eszköztáram. A kompetencia alapú oktatás módszereinek jelentős részével egyetértek, bár úgy vélem, a legnagyobb hiba az lenne, ha rákényszerítenénk az összes pedagógusra. Mindenkinek a hozzá illő, számára természetes módon vállalható újításokat kellene átvennie, mert nagyon különböző tanárszemélyiségek léteznek, és elképzelhető, hogy valakinek nem lenne gyümölcsöző magára erőltetnie az új módszereket. Véleményem szerint, ha nem vetjük el teljes egészében a hagyományos módszereket, és nem utasítjuk el a megújulást sem, tehát tartózkodunk a két véglettől, és a kettőt ötvözve próbálunk mi, tanárok egy új tanulási, tanítási folyamatot létrehozni, annak mind a motiváltabb, kreatívabb, önállóbb diákok, mind az új lendülettel tanító pedagógusok csak a nyertesei lehetnek.
Dátum: 2010. augusztus 23. Készítette: Vallent Konstantinné, szaktanár
8
Melléklet
A francia civilizációs témahét alkalmából az almatorta sütéséről készült képek:
