PROJEKT HIVATALOS ELNEVEZÉSE:

Stratégiai partnerségen alapuló projekt

“A coworking modell összehasonlító tanulmánya a magán, az állami és a civil szektor területén.”

A PROJEKT HIVATALOS ELNEVEZÉSE: The European Coworking Network A projekt referenciaszáma: 2015-1-HR01-KA205-012734

Szerző: Renāte Lukjanska Társszerzők: A European Coworking Network partnerei

2016

Tartalom 7

Bevezetés

8

A kutatás módszertana

10

Mit jelent a coworking?

11

I. A coworking gazdasági szerepe

15

II. Coworking irodák alapvető értékei, alapelvei és különbségei



16

III. Közösségi iroda indításának előfeltételei

18 22 23

A tér megalkotása és működtetése A társadalom ismeretei a coworking koncepcióról A coworking koncepció népszerűsítése 25 Pénzügy 28 A közösségi kultúra építése fejlesztés, oktatás és közösségi programok által 31 A potenciális partnerek megtalálása és hajlandóságuk az együttműködésre 32 Az emberi erőforrások szerepe 33 Egy coworking iroda beindításának gyakorlati példája Zadarban (Horvátország)

39

IV. Legjobb példák a világ körül

62 A coworking irodák alapítóinak véleménye 65 A válaszok megoszlása 66 Az online kérdőív eredményei 72 A közösségi irodák helyzete és működtetésük folyamata 78

Javaslatok a projekt partnereitől

Ábrák jegyzéke

12

1. ábra: Coworking irodák fejlődése

17

2. ábra: Coworkerek számára fontos feltételek

25

3. ábra: Bevétel tervezése

29

4. ábra: Coworkereket érdeklő események

66

5. ábra: Közösségi iroda indításának fő motivációi

67

6. ábra: Közösségi iroda indításához szükséges három fő tevéke-

nység

69

7. ábra: A közösségi irodák fő pénzügyi forrása

70

8. ábra: Másik coworking iroda megismerése és tapasztalatcsere

71

9. ábra: Sikeres coworking irodához szükséges képességek, tudás és

hozzáállás

72

10. ábra: Közösségépítés

73

11. ábra: Jövedelmezőség és idő kapcsolata

74

12. ábra: Közösségi irodákkal való együttműködés

75

13. ábra: Közösségi irodák közti együttműködés hatása

75

14. ábra: Sikeres működtetéshez szükséges tevékenységek

76

15. ábra: Közösségi iroda működését akadályozó fő tényezők

76

16. ábra: A coworking koncepció ismertségének jelenlegi helyzete

77

17. ábra: A közösségi iroda hatása a környezetére

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehetõ felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

Bevezetés Az elmúlt években a coworking koncepciója különböző területeken keltett figyelmet mind helyi, mind országos szinten, a tudományos kutatástól kezdve a saját vezérelvek kialakításáig. A közösségi modellt gyakran for- vagy non-profit magánszervezetek indították, melyet a flexibilis munkaidő egyéni igénye, valamint a helyi közösségek és a társadalmi, szakmai szféra összekapcsolásának kidolgozása motivált. Ritkán önkormányzatok és más állami szervek az elindítói vagy partnerei a közösségi kezdeményezéseknek, ennélfogva, ezeket a kivételes példákat fontos megosztani más állami szervekkel. A European Coworking Network kezdeményezése, számos szerencsés véletlennek, spontán tevékenységnek, találkozónak

700

A projektről további információk az alábbi linken találhatók: http://eucoworknet.com/

köszönhetően, lehetőséget teremtett a coworking modell európai szintű továbbgondolására. Mivel minden érintett partner hisz a coworking modell mint a vállalkozói, társadalmi és személyes fejlődés eszközében, ezért 2014-ben, különféle résztvevőkkel elindult a projekt. Az Erasmus+ finanszírozási program 2015-ben megadta az engedélyt a Zadra Nova számára, hogy elindítsa a “The European Coworking Network” elnevezésű projektet. A projekt jogosult különböző, a társadalmi és ökonómiai változások iránt elkötelezett fiatalokra koncentráló különböző tevékenységek megszervezésére, hogy tudásukat, képességeiket és kapcsolataikat a fejlődés érdekében fejlesszék. Emellett vállalkozókat segítő oktatási irányelveket, tanulói modulokat is kidolgoz. Ezeken kívül civil, magán- és állami információkkal, ajánlókkal támogatja a potenciális alapítókat. Ez azért fontos, mert megállapítható, hogy sok országban még mindig hiányoznak a lehetséges alapítók számára összegyűjtött információk, jó példák, ajánlások. A projekt fő célja, hogy a horvátországi, magyarországi, spanyol, belga és lett fiatalokat, startupokat és más érdeklődőket képzési, információs és kapcsolati lehetőségekkel lássa el. Ezen kívül, mivel az anyag angol nyelven is elérhető, lehetőség szerint minél szélesebb körben már meglévő és potenciális közösségek felé is terjesztésre kerül. És végül, a projekt célkitűzése, hogy Európa számos országában lehetőséget teremtsen az olyan tanulásra és tapasztalatszerzésre, melyek irányt mutatnak a coworking modell jövőjének.

A kutatás módszertana A European Coworking Network csapata azt vállalta, hogy releváns és időszerű képet ad a különböző területeken és helyszíneken (de különösen az Európai Unió területén) működő coworking irodákról, ezzel egyszerre kutatva, illetve motiválva az érintetteket az alábbi négy célt illetően: 1. cél: egy coworking iroda elindításához és működtetéséhez kapcsolódó legjobb gyakorlatokat és annak különböző elemeit feldolgozó és összefoglaló, átfogó, több szektort is értintő áttekintés; 2. cél: coworking irodák megkeresése annak megismeréséhez, hogy mely módszereket alkalmazzák az iroda elindításához és működtetéséhez, valamint eddig ismeretlen módszerek felkutatása; 3. cél: a legjobb példák összegyűjtése és bemutatása egy esettanulmány keretében; 4. cél: potenciális coworking irodák támogatása helytálló ajánlásokkal. A kutatás két kritikus pontra koncentrált: • coworking iroda indításához szükséges előfeltételek; • coworking iroda működtetésének folyamata. A kutatás nagy részét annak szenteltük, hogy a potenciális coworking irodát alapítók számára megfelelő elemzést nyújtsunk, így a hangsúly a coworking iroda elindítására került. A kutatás során elsődleges és másodlagos kiindulási adatokkal dolgoztunk. A másodlagos adatokat az országok jellemzői, valamint a globális trendek és gyakorlatok ismeretében gyűjtöttük össze, az elsődleges adatokat pedig a célcsoport (coworking irodák) körében végzett online felmérés során nyertük. Tartalomelemzés. A tartalomelemzés az elérhető nemzetközi és helyi dokumentumokon, törvényhozáson, valamint különféle területeken működő coworking irodák tevékenységén alapul. A tartalomelemzés és a szövegtest elemeit empirikusan értékeltük

8

ki, hogy kimutassuk és alátámasszuk a köztük lévő kapcsolatot. A tartalomelemzés szavakat, kifejezéseket, paragrafusokat, cikkeket vagy egész újságok teljes tartalmát magában foglalja. A lépések sajátos sorrendje megengedte a kutatást végzőnek, hogy érdemben értelmezze a kutatás tartalmát, így következtetve az adott szöveg konkrét elemei közötti kapcsolatra. Az összegyűjtött eredményeket az adott cím vagy kivonat érvényessége szerint szűrtük attól függően, hogy a talált szövegek témája kapcsolódott-e a tanulmányhoz. Annak érdekében, hogy viszonylag aktuális folyamatokat és adatokat vizsgáljunk, csak 2010 után született esettanulmányokkal dolgoztunk. A tartalomelemzés célja, hogy meghatározzuk az Európai Unión belül és kívül jelentkező trendeket, fejlesztési és támogatói gyakorlatokat. Ugyanakkor a tanulmány számos, a coworking irodákat érintő kihívásra is rámutat (fenntartás, hatások, közösségépítés és egyéb területek). Az online kérdőívet a későbbiekben mutatjuk be.

9 00

Mit jelent a coworking?

I 11

A coworking gazdasági szerepe A nemzetközi gazdaság különböző trendjei és a demográfiai változások folyamatosan alakítják a munkavállalás különböző formáit, melynek része a szabadúszók és vállalkozók számára lehetőséget teremtő coworking mozgalom. A munkavállalók fokozatos mobilissá válása kapcsán a The Economist magazin a következőket jósolta: „challenge many of the fundamental assumptions of 20th-century capitalism, from the nature of the firm to the structure of careers.” Továbbá a fogyasztók fokozatosan az on-demand gazdasághoz kapcsolódnak a számítógépek és mobil eszközök segítségével. A változó gazdaságban a coworking mozgalom az egyik legjobb lehetőség, hogy a társadalom új igényeit megismerjük. Ezek a helyek az új gazdaság számára is alkalmazható környezetet biztosítanak – ahogy a szabadúszók egy új generációjának is. A 2000-es években (2010–2015) egy újfajta munkahely lépett színre: a coworking iroda. A coworking irodák mint shared office helyszínek indultak, egyedül vagy csapatban dolgozók számára biztosítva az irodai infrastruktúrát. Az elmúlt időszakban a koncepció tovább fejlődött és ma már tér- és kapcsolatmegosztáson alapuló közösséget jelent. Minden közösségi irodában közös, hogy hasonló igényekkel rendelkező egyéneknek kínálnak közös használatú munkaállomást és irodai szolgáltatást. A közösen használt tér egyedi lehetőséget kínál számukra a flexibilis munkavégzésre. Mindez azt jelenti, hogy a coworking irodát használók tényleg akkor használják a teret, amikor szükségük van rá – akár napi munkához, akár kapcsolatépítésre (partnerekkel, ügyfelekkel, mentorokkal), akár önmaguk motivációjára, inspirálására. Sok felhasználó számára a flexibilitás költségcsökkentést is jelent, amely életbevágó lehet egy szabadúszó, startup vagy egyetemista számára – különösen azoknak, akik pénzügyileg korlátozottabbak vagy nem rendelkeznek állandó bevétellel. A Global Coworking felmérés legújabb adatai szerint 2015-ben világszerte 7800 iroda működött, több mint félmillió taggal. Az „Emergent Research” tanácsadó cége a 2014-et követő 5 évre 30%-os növekedést jósolt. Az előrejelzés szerint a felhasználók száma 2018-ra várhatóan 1 millió fölé fog emelkedni, köszönhetően a nagyobb és hatékonyabb új helyeknek (l. 1. ábra).

Coworking irodák fejlődésének várható alakulása

15000

2013

12000

2014

9000

6000

3000

2015 2016 2017

1. ábra: Coworking irodák fejlődése Forrás: Emergent Research

2018 0

Haldane (2015) a „The Ultimate Guide to Co-working Spaces” című cikkében azt állítja, hogy 2020-ra a munkaerő 40%-át szabadúszók, egyéni vállalkozók és független tanácsadók teszik majd ki. Ez az irány világosan megmagyarázza a coworking koncepció fellendülését és terjedését, ahogy a foglalkoztatási formák is manapság változnak. Haladane szerint a jelenleg működő coworking irodák 92%-a elégedett ezzel a fajta berendezkedéssel, és ebbe az irányba haladnak tovább. A Global Coworking Survey (2015) adatai is hasonló trendet mutatnak, az adható 10 pontból 8,38 pontos elégedettséggel. A cikk említést tesz arról is, hogy a coworkerek 91%-a szerint ez a munkamódszer nagyszerű találkozási lehetőség más területeken dolgozókkal, ezzel fejlesztve a kommunikációs készséget is. A Deskmag (2015) szerint a coworkerek 75%-a tart igényt beszélgetési lehetőségre. Végül, Haldane (2015) szerint a coworkerek 70%-a szerint sokkal jobb önállóan, de együtt, egy térben dolgozni, mint egy zsúfolt irodába szorítva. A változó coworking kultúra fő mozgatórugói a különböző, növekvő számú munkamodellek. A coworking koncepció megoldást jelenthet a cégek számára, függetlenül attól, hogy a helyi gazdaság mennyire stabil. Egy 2014-es World Bank (Világbank) jelentés szerint közel 100 coworking iroda működik Afrikában, az

12

informatikai szektort a „home-grown” munkavégzés irányába terelve. Kwiatowski (2012) a „The impact of coworking spaces on the local economy” című cikkében három olyan területet említ, ahol a coworking irodák hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra.

A coworking modell a városban tartja a tehetséget A coworking irodák a tehetséges, magabiztos embereket támogatják. A coworking lehetősége nélkül a közepes méretű városokban sokaknak ingázniuk kell vagy több lehetőséget kínáló nagyobb városba költöznek. Egy coworking iroda megteremti a lehetőséget, hogy a városban maradjanak, így a város számára is megőrizve a bevételi lehetőséget, tehetséget és a helyi gazdaság használatát.

A coworking modell támogatja a kisvállalkozásokat

13

A coworkerek között szép számmal vannak kisvállalkozók. Ezek a vállalkozások, a növekedéshez, fejlődéshez szükséges biztonságos helynek köszönhetően, csökkentik a munkanélküliségi rátát.

A coworking megteremti a közösségi fogyasztáshoz szükséges kapcsolati hálót A közösségi fogyasztás a vásárlással ellentétben az újrafelhasználást, a termelést, a bérlést, a bartert és az alkotást jelenti. A megosztáson alapuló közösség csak barátságos, megbízható emberekkel működhet. Ilyen kapcsolatok pedig könnyen kialakulnak egy coworking irodában. A coworking irodákat (a továbbiakban: „CI”) a véletlenek, váratlan jó dolgok gyorsítójának, a kreatív emberek és vállalkozók törzshelyének, a magány ellenszerének, motiváló környezetnek tekintik, amely segíti az együttműködést. A mozgalom kezdetén a CI intézménye csupán magánkezdeményezés volt, de ma már úgy jellemezhető mint a technikai, gazdasági és szociális csoportok közötti határok elmosódása és a hibridizációs folyamatok eredménye (Moriset, 2014). Várhatóan a közösségi iroda az együttműködésen és megosztáson alapuló gazdaságban működő új munkaformák egyike lesz (Botsman és Rogers, 2011). A coworking irodák jobb megértéséhez mindenképp tisztázni kell magát a fogalmat. A közösségi irodában a kreatív és tudásalapú iparágak szakterületeiről különböző szakemberek (főként szabadúszók) dolgoznak együtt. Gandini (2015) szerint a közösségi iroda egy „harmadik típusú” munkaforma

félúton a klasszikus, jól körülhatárolt, közösségszerű munkahely és a szabadúszókra jellemző, otthoni magányban történő, de szabad és független munkaforma között. Ez a harmadik út a kötőjel nélküli coworking, amely az önállóan, de megosztott térben való munkát jelenti – ellentétben a co-workinggel (kötőjellel), amely egy témán való szoros, közös munkát jelez (Fost, 2008) – habár e két fogalmat gyakran felcserélik. Azt a következő évek fogják eldönteni, hogy a coworking jelensége szükségszerűen pozitív-e, vagy csak egy éppen emelkedő „coworking buborék” (Moriset, 2014). A coworking mozgalom vezető online felülete, a Deskmag (2014) alapján e közösségi modell folyamatosan fejlődik a fejlett gazdaságok kreatív városaiban, pl. Európában Londonban, Berlinben és Párizsban, az Egyesült Államokban San Franciscóban és New Yorkban. Ugyanakkor Moriset (2014) arra is rámutat, hogy Japánban 129, Brazíliában 95, Ausztráliában 60 és Oroszországban 39 hely van jelen vagy mutat potenciális fejlődést. Az Egyesült Államokban működő coworking irodákról szóló tanulmányában Spinuzzi (2012) amellett érvel, hogy a coworking a „megosztott munka” egy új formája; a tudásalapú gazdaság munkaszervezésének egy új trendje. Ugyanakkor, a Deskmag által végzett Second Coworking Survey (Foertsch, 2011) szerint a CI egy kevésbé fényes oldala, hogy az irodák többsége (60%) nem jövedelmező. Emellett az is igaz, hogy a Deskmag felmérése alapján a nagy irodák (50 tag fölött) 70%-a jövedelmező. Coiffard (2012) szerint a CI értékének egy része nem kézzelfogható, valamint külső forrásokkal (pl. állami támogatás), egyéb szolgáltatásokkal (pl. tárgyaló bérbeadása, szemináriumok szervezése, kávézó funkció) és nagy cégek szponzorálásával további források teremthetők. Habár a nagy cégek nem csak a közösségi irodák szponzorálásával juthatnak előnyökhöz a modell által. Jól szervezett cégek a coworking együttműködési modelljéből is profitálhatnak. A Fast Company (2013) magazin szerint a A Fortune 500 listába (az USA 500 legnagyobb árbevételű nyílt részvénytársaságot felsoroló lista) tartozó cégek fele (pl. Google, Amazon, Twitter) coworking tagságot kínál a munkavállalóinak. A globális felmérés értelmében (Deskmag 3. felmérés) világszerte a coworkerek 47%-a még nem szabadúszó, ám számuk fokozatosan növekszik. A coworking bizonyos előnyei nemcsak a vállalkozókat, hanem minden munkatípust érintenek. A nagy munkáltatók is értékelik az ezekre a terekre jellemző szinergiát és lelkesedést. Összefoglalva, a coworking irodákra úgy kell tekintenünk, mint a munka és munkaszervezés legújabb megközelítésére, amely a megosztott kapcsolatokon alapuló együttműködésben gyökerezik. Ugyanakkor, a közösségi irodák gazdaságban betöltött szerepének elemzésekor számításba kell venni Moriset (2014) által említett „coworking buborék” kritikáját is.

14

II 15

Coworking irodák alapvető értékei, alapelvei és különbségei Az inkubátorházak, az akcelerátorok és a közösségi irodák az üzlet elindításának terepei. Ezek a viszonylag újfajta munkahelyek és startupokat támogató rendszerek az elmúlt 10–15 évben folyamatosan növekedtek, ennek ellenére azonban még mindig nehézkes különbséget tenni közöttük. Mit jelent az inkubátorház, az akcelerátor program és a coworking iroda – teszi fel a kérdést és ad rá magyarázatot Douglass (2014) „The value of incubators, accelerator, and coworking spaces” című cikkében. Szerinte az inkubátorházak startupok és fiatal vállalkozók számára biztosítanak munkateret és üzletfejlesztési szolgáltatásokat (pl. számvitel, branding, szellemi tulajdon fejlesztése) bérleti díj-alapú egyéni csomagokkal. Az inkubátorházak egyáltalán nem, vagy csak nagyon alacsony induló költséggel értékesítik a munkaállamásokat, valamint a szervezet egyéb erőforrásait, mint mentorok, befektetőkhöz való kapcsolatrendszer. Az akcelerátor programok inkább amolyan „startup iskolák”. A programban startupok tudnak részt venni fejlesztésre vagy nyilvántartásba vételre váró termékeikkel. A program során (általában 3 - 4 hónap) munkaállomáshoz, minimális alaptőkéhez, mentorációhoz és üzleti kapcsolati tőkéhez juthatnak. Douglass szerint a coworking iroda inkább egy munkastílus, semmint egy strukturált környezet vagy oktatási program. Gyakran – határozottan holisztikus szemlélettel – a közösségi irodák támogató és kiegyensúlyozott munkakörnyezetet kínálnak, miközben élénk és együttműködő környezetet biztosítanak a fiatal cégek számára az ötleteik alakításához, megfogalmazásához. Természetesen a coworking koncepciója nem keverendő össze a piacon elérhető többi, flexibilis irodai lehetőséget kínáló megoldással. Ezek bérlési lehetőséget, shared office-t kínálnak, de nem törekednek semmifajta együttműködő gyakorlat vagy atmoszféra megteremtésére. Ahogy korábban említettük, az inkubátorházak korai stádiumban lévő kis cégekkel foglalkoznak, főként startup projektekkel. A projekteket egyedi tényezők alapján válogatják és ez nem fér össze a CI koncepciójával. Mindazonáltal, a coworking irodák körüli a jelenlegi felhajtás arra inspirálják az alapítókat és managereket, hogy a CI szellemiségét az inkubátorházakban és a különböző vállalkozói központokban is megvalósítsák. Ez a folyamat beleillik a munkahelyek és munkamódszerek világszerte jelentkező hibridizációjába (Moriset, 2014). Ebben a folyamatban, a szociális értékek átalakításával, fontos szerepet játszanak a közösségi irodák.

Közösségi iroda indításának előfeltételei

III

A coworking koncepció „mozgalommá” vagy „filozófiává” válásában négy közös érték jellemző: együttműködés, nyitottság, közösség és fenntarthatóság (Reed, 2007), valamint néha a hozzáférhetőséget is nevesítik. Majdnem ugyanezekkel az értékekkel találkozhatunk a Coworking Wiki The Values of Open Coworking (2013) részében, ahol a megközelíthetőség szintén szerepel. Közösségi iroda indításának előfeltételei A coworking leggyakrabban egy olyan közösség, amely vonzza az embereket. A közösségi irodák általában biztosítják azt a berendezést, felszerelést és feltételeket, melyeket egyébként nem engedhetnének meg maguknak. Így a közösség mellett más szempontok is vannak, melyek különösen a magánvállalkozóknak, csábítóvá teszik a coworking koncepciót. Ha közösségi irodát szeretnénk nyitni, fontos, hogy számításba vegyük a coworkerek számára legfontosabb jellemzőket (a 2. éves Global Coworking Survey alapján) és olyan teret hozzunk létre, ahol az alábbi összes feltétel teljesül: • másokkal való interakció lehetősége • flexibilis munkaidő • random felfedezések és lehetőségek • tudásmegosztás • alapvető infrastruktúra • alacsony árak • nyugalom és intim szféra megléte. Nagyon nehéz általánosítani és megmondani, hogy pontosan kik azok, akik coworking irodát alapítanak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy főleg olyan fiatal szakemberek, vezetők, akik széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkeznek és olyan munkahelyet álmodtak meg, amely a szokásostól különbözik, ezzel lökést adva másoknak a bennük rejlő kreativitás fellendítésére és a másokkal való kapcsolatépítésre. A coworking irodát alapítók háttere és a működés értéke jelentősen eltérhet attól függően, hogy milyen típusú irodát kívánnak nyitni. Minden más tevékenységnél fontosabb, hogy olyan csapatot találjanak, akiknek világos és hasonló elképzeléseik vannak az iroda megnyitásával kapcsolatban.

16

Mi fontos számunkra? 84% - Másokkal való kapcsolat 83% - Rugalmas munkaidő 82% - Random felfedezések és lehetőségek 77% - Tudásmegosztás 75% - Alapvető infrastruktúra 69% - Alacsony költségek 0

20

40

60

80

100

54% - Nyugodt, privát környezet

2. ábra: Coworkerek számára fontos feltételek Forrás: 2. éves Global Coworking Survey (Deskmag).

17

Az első és legfontosabb, hogy meglegyen a közös értékeken és küldetésen alapuló elképzelés, melyet útnak akarnak indítani. Csak ha ez világos, akkor kezdődhet a közösségi iroda tervezése és megnyitása. Mindenekelőtt szükséges egy részletes piackutatást végezni, hogy képesek legyenek meghatározni a piacot és megismerni a célcsoport különböző igényeit. Szintén fontos feltérképezni a lehetséges partnereket és támogatókat, akik hasonló vagy kiegészítő területen dolgoznak. Ezek lehetnek különböző civil társadalmi szervezetek, magáncégek, állami intézmények vagy intézetek, alapítványok, szövetkezetek, lakossági kezdeményezések, véleményvezérek stb. Ezek azok a szervezetek, csapatok és emberek, akiktől sokat lehet tanulni, akikkel potenciálisan kapcsolatba lehet lépni, akik segítenek a további kapcsolatépítésben, adománygyűjtésben, vagy akár akikkel közös eseményeket lehet szervezni, ha az iroda már működik. Ezzel párhuzamosan a legfontosabb a közösségépítés elkezdése már jóval a coworking iroda megnyitását megelőzően. A közösségi iroda modellje sokat változott az eredeti shared office koncepcióhoz képest, ma már a hasonlóan gondolkodó egyének, a jövőbeli ügyfelek és partnerek közösségét, inspiráló teret, innovációt és hatékonyságot magában foglaló elképzeléssé fejlődött (mindezek nagyban függnek az iroda fókuszától és/vagy küldetésétől). Ez azt jelenti, hogy a közösségépítés alapvető előfeltétele egy közösségi iroda sikerének – mint alapító nemcsak világosan ismerni kell a létező igényeket, de arra is biztosítékot szükséges adni, hogy a leendő közösség létrejön és növekedésnek indul. A közösségépítés korai

szakaszában a jövőbeni iroda belső kultúráját is formáljuk. E folyamat a coworking iroda értékeinek világos kommunikációját, küldetését és jelentőségét foglalja magába, ami elengedhetetlenül fontos az iroda megnyitásakor egy olyan piacon, ahol hasonló helyek már léteznek. Ahol a közösségi iroda modellje még csak egy márka vagy egy új koncepció, ott a közösségépítés folyamata egyben a koncepció és jelentésének aktív és folyamatos promócióját is jelenti. Ennek érdekében különböző nyilvános és privát eseményeket érdemes szervezni, mint információs események, workshopok, meetupok stb. Mindezek mellett a közösségépítés eszköze lehet a személyes, mély beszélgetés a potenciális felhasználókkal, partnerekkel és támogatókkal. E beszélgetések nemcsak arról szólhatnak, hogy milyen valós igények vannak a coworking iroda tekintetében, hanem a tartalmazott és a választható szolgáltatásokról, valamint a szélesebb közönség felé kommunikált jellegzetességekről is. A coworking irodának mint az együttműködés helyének és egy új munkaparadigmának, társalkotásnak is kell lennie, ahol alapító és jövendőbeli használó egyformán fontos, egyformán részt vesz a modell alakításában. Azzal, hogy a leendő ügyfelek hangját meghalljuk és kívánságaikat, igényeiket beépítsük a térbe, nemcsak annak a kockázatát csökkentjük, hogy olyan termékkel lépünk piacra, amelyre nincs szükség, hanem a közösen használt tér létrehozásával a közösség úgy fogja érezni, hogy ők is a modell részesei és valóban igyekezni fognak, hogy minden lehetséges módon együttműködjenek. Még az is előfordulhat, hogy a kezdeti közösség egy tagja társalapító lesz, vagy akár egy másik iroda társalapítójává válik.

A tér megalkotása és működtetése A tér megalkotása szorosan összefügg a célközönséggel. Egy közösség, ahogy erről korábban írtunk, különböző emberekből áll, akik különböző területeken dolgoznak, amely eltérő környezetet és helyet igényelhet. Tehát a legfontosabb előfeltétele a coworking iroda sikeres működtetésének a közösség pontos meghatározása. Csak a közösség megismerése után, igazodva a tagok igényeihez, lehet kiválasztani és megteremteni a megfelelő helyszínt. A Global Coworking Survey (2015) eredményei szerint új épületben alig található coworking iroda. 42%-uk 50 évesnél öregebb épületben kapott helyet, és ezeknek csak a fele található az eredetileg kiválasztott kereskedelmi egységében, valamint minden ötödik iroda korábbi gyáripari területre költözött. A helyszínválasztáskor

18

19

azt is számításba kell venni, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a tágas helyiség és a megfelelő bérleti díjak között. Emellett a közösségi iroda egy üzlet, rezsivel, bevétellel és rengeteg adatgyűjtéssel, elemzéssel és összegzéssel – mondja Angel Kwiatkowski (2013) –, miközben az adminisztrációs feladatok, mint a tagok és a foglalási naptár kezelése, számlázás és fizetések, jelentések és rendszerintegráció időt vesznek igénybe, és ennek eredményeként a legfontosabbra, a közösségépítésre kevesebb idő marad. A munkavégzés megkönnyítésére számos software létezik, kifejezetten coworking irodák számára fejlesztve (pl. Cobot, Desktime, Liquidspace stb.). Az adminisztrációhoz szükséges technológia tehát már adott, így csak egy munkatársra van szükség. A coworking irodákat vezető munkatársak („operator”) 74%-a olyan más forrásból is szerez jövedelmet magának, mint külső megbízások elvállalása, vagy a saját irodai szükségleteinek ingyenes biztosítása (forrás: 2. éves The Global Coworking Survey). Ezáltal az iroda alapítója / managere időt tud szánni a közösségépítés stratégiájára és a koncepció kidolgozására. Spinuzzi (2012) az Egyesült Államokban, Austin környékén vizsgált közösségi irodákat és számos közös jellemzőt talált közöttük, melyeket az alábbiakban szemléltetünk: • tárgyaló • konyha • egyterű helyiségek • kávézó vagy kávézási lehetőség • nyomtató, fénymásoló • könyvtár • munkaállomás • telefonszoba • bérelhető irodák • üzleti tanácsadás (pl. jog, pénzügy, könyvelés, kreatív területeken) • esetenként meghatározott tematika • rendezvények, workshopok, meetupok és kapcsolatépítési lehetőségek szervezése, befogadása A fenti jellemzők számításba vételével megfelelő teret hozhatunk létre.

Megfelelő berendezés Fontos, hogy a tagok jól érezzék magukat munka közben, így a tér mellett a bútorok is alapvető és fontos tényezők. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden közösségi irodának drága székekkel kell rendelkeznie, de kényelmes és megbízható bútorokat kell biztosítani. Nem a művészi értéket is képviselő szék a fontos, hanem a kényelem.

Ne becsüljük alá a stabil bútorokat! Szilárd lábakon álló asztalon és biztonságos székben jó dolgozni. A rosszul megtervezett bútorok, mint például egy ingadozó asztal vagy egy himbálózó szék, feleslegesen zavarja a coworkert. Ha pedig mindez állandó probléma, a tagok végül nem fogják kényelmesen érezni magukat és másik helyet keresnek. Egyéb bútorokkal (pl. kanapé, babzsák) feldobhatjuk a teret. Ezek a lehetőségek felszabadítják a coworkereket, és nem fogják úgy érezni, hogy az asztalhoz vannak szögezve és szabadon tudnak mozogni. A különböző ülőalkalmatosságok különböző munkához is használhatók, pl. a napi munkát valaki az asztalnál végzi, majd a kreativitást igénylő feladatoknál átül a fotelbe vagy a babzsákba. Megfelelő technika A közösségi iroda semmiképp ne emlékeztesse a tagokat a korábbi kávézói vagy más munkahelyen tapasztalt élményeire! Ne azzal töltsék az idejüket, hogy konnektort vadásznak vagy az internet sebességén bosszankodnak. A technikának maradéktalanul és mindenki számára elérhető módon kell működnie. Az asztalok körül legyen elegendő konnektor. Amikor kiválasztjuk az asztalokat, fontos, hogy olyanok legyenek, amelyekbe beépíthető a megfelelő számú konnektor, hogy a tagoknak ne kelljen négykézláb keresnie azokat a laptopok feltöltéséhez. Az sem vet jó fényt az irodára, ha a coworkerek egymást zavarják azzal, hogy közösen használnak egy konnektort. Az internet ma már életbevágó egy cég számára, ezért a coworking irodáknak is erős wifivel kell rendelkezniük. Bizonyosodjunk meg róla, hogy a router központi és magas helyen van. A router továbbítja a rádióhullámokat, ezért a magasabb elhelyezés előnyösebb. Semmi nem idegesíti fel olyan hamar a coworkereket, mint egy megbízhatatlan wifi. Megfelelő tárgyaló Egy coworking iroda számára életbevágó a megfelelő tárgyaló. Egy professzionális tér élménye nem hasonlítható össze azzal, hogy valaki otthon vagy egy kávézóban végzi munkáját. A gyors és egyszerű teremfoglalást minden üzletember értékeli. Ha az ügyfél egy arra alkalmas teremben tudja a megbeszélésre érkező ügyfeleiket leültetni, akkor azzal le is tudjuk őt nyűgözni. Egy egyszerű online program segíthet a foglalások kezelésében. A tárgyaló felbecsülhetetlen érték egy vállalkozó számára. Alternatív lehetőségekkel (pl. tárgyaló kávézósarokkal, különböző méretű helyiségek kialakítása) növelhetjük az irodánk reputációját. Telefonszoba Az egyterű irodák közösségi asztalaikkal nagyszerű lehetőséget kínálnak az együttes munkavégzésre és a coworkerek közti együttműködésre, de néha zavaró és hangos is lehet, illetve

20

megnehezítheti az ügyfelekkel történő telefonbeszélgetéseket is. A háttérzaj, és annak ténye, hogy az ügyfél folyamatosan visszakérdez, egyszerre lehet kínos és zavaró mind a coworkernek, mind az ügyfelének. Ezt a forgatókönyvet kerülhetjük el csendes szobákkal. A telefonszoba csendes és nyugodt pillanatot kínál a tagoknak. Könnyen kiléphetnek a napi nyüzsgésből és nyugodt körülmények között telefonálhatnak. Az iroda méretétől függően érdemes több telefonszobát kialakítani, hiszen egy időben többeknek is lehet fontos hívása. Ha a tagok elégedetlenkedni kezdenek a szoba elérhetősége miatt, érdemes egy kezelőprogramot bevezetni, amelyet minden terembe ki lehet helyezni, így a tagok maguk tudják használni és foglalni azt.

21

Konyha és ingyenes italok A coworking iroda igazi értéke a konyhában születő és véletlenszerűen alakuló ötletekben rejlik. Alkalmatlan lehet, ha valakit munka közben zavarunk ismerkedéssel, de a konyhában, miközben kávét csinálunk magunknak, könnyen indulnak beszélgetések. A konyhában könnyebb megtörni a csendet és belevágni a közösségépítésbe. Steve Jobs szerint „a legjobb ötletek informális beszélgetések során születnek”. A coworking koncepciója olyan informális beszélgetéseknek ad teret, melyek során új ötletek születhetnek és sikeressé válhat egy üzlet. A spontán együttműködések érdekében az iroda ingyenes kávét és teát is kínálhat. Habár az ilyen jellegű kedvezményeket a tagok mindig értékelik, a lényeg a konyha összehozó jellegén van. Ha a tagok behozzák a saját kávéjukat, ebédelni pedig kimennek, sosem fogják használni a konyhát. Az ingyenes kávé és tea azonban okot szolgáltat arra, hogy a coworkerek megálljanak, valamint növeli a tagok közötti interakció lehetőségét. Érdemes megfontolni, hogy egyéb alapvető termékeket is tartsunk a konyhában. Akár új coworking irodát nyitsz, akár a már meglévőt szeretnéd fellendíteni, az ideális coworking irodát jellemző tényezőket érdemes szem előtt tartani. Olyan teret szükséges teremtened, amely kényelmes, funkcionális és egy szimpla asztalnál többet kínál (roomzilla, 2015 november). Az alábbiakban néhány, a sikeres téralkotásra és működtetésre vonatkozó, általános ajánlás található. • Szenteljünk figyelmet a tagok kiválasztására – a tagok érezzék jól magukat, fogadják el a coworking tér szabályait és tartsák tiszteletben a közösséget. • Ne kerüljük a különböző területekről érkező tagokat – maradjunk a szellemi iparágaknál, de ne definiáljuk a teret túl szűken, törekedjünk a változatosságra a gazdagabb közösség érdekében.

• Támogassuk az interakciót – ezért választanak az emberek közösségi irodát. Minél több tere van az interakciónak, annál több együttműködés és innováció születik (Allison Schultz, 2013). A konyha, az étkező, az előtér, a relaxációs és szabadidős helyiségek kényelmes bútorokkal és némi sportolási lehetőséggel az informális beszélgetések, az ismerkedés legnépszerűbb helyszínei. • Figyeljünk az emberekre – figyeljük meg a tagok szokásait, hogy tudjuk, milyen változtatások, fejlesztések szükségesek. Egy coworking közösség állandóan változik, ahogy változnak a vágyak, igények és a tagok is, ezért a térnek is változtathatónak kell lennie. • Hagyjuk, hogy a tagok személyre szabják a teret – olyan apróságok, mint a mosogatás, családi fotók kihelyezése az otthonosság érzetét keltik, ezért a teret is inkább magukénak fogják érezni.

A társadalom ismeretei a coworking koncepcióról

Az első Global Coworking Survey (2015) adatai szerint a közösségi irodák száma világszerte elérte a 7800-at és több mint félmillió tag használja azokat – ez a trend pedig folyamatosan növekszik. Mindez azonban nem jelenti, hogy a koncepció eléggé ismert már. A közösségi megmozdulás láthatóságát egy következő szintre kell emelni, és nem csupán csak az egyes helyek konkrét promóciójával. Az elmúlt években számos városi egyesületet hoztak létre annak érdekében, hogy a közösségi iroda koncepcióját megismertessék a szélesebb közönséggel is. Torontóban (Kanada) például létrehoztak egy „Coworking Pass”-t a város különböző közösségi irodáiban dolgozóknak, akik ezáltal több közösséget ismerhettek meg. Hasonló projektet valósítottak meg 2 éve Németországban is, „Coworking Summer” néven. Az Egyesült Államokban, Seattle-ben a „Space Traveller Program” állandó kínálatával lehetőséget ad arra, hogy mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb coworking irodát (Foertsch, 2011): „Do Coworking Spaces Need A Coworking Lobby?”. A coworking koncepció promotálásának egyik útja, hogy „kívülállóknak” (pl. helyieknek, városi csoportoknak) privát eseményeket szervezünk. Ezeken az eseményeken számos lehetőség kínálkozik a koncepció szélesebb körben való megismertetésére és közelebbi megfigyelésére, ezzel potenciálisan növelve a közösséget, valamint a teret is alaposan ki használjuk általa. Felbecsülhetetlen értékű, ha a potenciális tagok megtapasztalhatják

22

a hasonló gondolkodásúakkal való együttműködés izgalmát. Az emberek akkor szeretnek dolgozni menni, ha olyanok veszik körül őket, akiket kedvelnek, ha ezt látják, jelentkezni is könnyebben fognak. Fontos, hogy ilyen jellegű események szervezését már abban a stádiumban ösztönözzük, amikor a közösségépítés még csak épp, hogy elkezdődött . Jó példa erre a Cambridge Innovation Centre „Venture Cafe” kezdeményezése. A kávézó hivatása, hogy összekösse a a Boston területén tevékenykedő vállalkozókat az innovációs közösségekkel. A kávézó gondozza az innovációs projekteket, valamint beszélgetéseken, előadásokon keresztül építi az innovációs gazdaságot és munkatérrel és programokkal gyorsítja fel ezeket a folyamatokat. Ezzel a tevékenységgel egy nagyon speciális piacra tör be a vállalkozói kultúrán belül, ahol mások még nincsenek jelen.

A coworking koncepció népszerűsítése

23

Kereskedelmi „desk share” helyszínek már egy ideje működnek, professzionális körülményeket kínálva az egyéni vállalkozóknak az ügyfeleikkel való találkozáshoz és a mindennapi munkához. A közösségi iroda azonban egy másfajta koncepciót képvisel. Egy coworker kapcsolatokat akar építeni, együttműködéseket és tudásmegosztást keres. Egy közösségi iroda olyan embereket gyűjt össze, akik egyedül dolgoznak, de hasonló értékeket vallanak és keresik azokat a váratlan lehetőségeket, amelyeket egy tehetséges emberekkel teli közösségi tér hozhat számukra. Hillman szerint a közösségi iroda lehetővé tette a szociális tényező munkatérbe való behozatalát (Leforestier, 2009). Habár a közösségi iroda ellenszere lehet a magánynak, a tagság nem azt jelenti, hogy az embernek minden rezdülésére reagáló figyelmes kollégái lesznek. Liz Elam, a Link Coworking és a Global Coworking Unconference Conference (GCUC) alapítója ötleteléshez, brainstorminghoz kitalálta a „Bounce Hours”-t. Ezeken az események minden péntek délután összejönnek a tagok és kör alakban leülnek. Elam egy strandlabdát dob valaki felé, az illetőnek így 5 perce van egy ötlet bedobására vagy kérdésekre. Ezek a meghallgatások rövid visszajelzésre adnak lehetőséget. Ha az idő lejár, a labdát egy következő embernek dobják. Miután az alkalom véget ért, a tagok felkeresik egymást, hogy folytassák a megkezdett beszélgetéseket. A Bounce Hours így válik az együttműködések katalizátorává.

Amikor Jamie Russo, az Enerspace alapítója, kibővítette közösségi irodáját egy konyhával, nem is gondolta, hogy a tagok önként jelentkezni fognak, hogy egy heti ebéd keretében megmutathassák a főzőtudományukat. Hozzávetőlegesen 15 és 30 fő közötti érdeklődő vesz részt a pénteki ingyenes ebédeken. Azonban Russo bízik abban, hogy az ingyen étel csak a kezdet. Miközben egy coworker éppen hámoz, darabol és szeletel, a többiek köré gyűlnek és megindul a beszélgetés. Ahogy Jenny Poon közösségi irodájának neve is mutatja, a CO+HOOTS helyi vállalkozásokkal fog össze, hogy a coworkerek és a közösség számára szórakoztató, informatív programokat szervezzen. Építve a közösség étkezési kultúrájára, valamint arra, hogy a food truckok mindig örülnek az éhes vevőnek, a CO+HOOTS hetente, csütörtök délben food truck látogatást szervez tagjainak. A vendégek összegyűlnek, hogy megismerjék a legújabb mozgó büféket, mint a Hao Bao, azaz az első phoenixi food truckot. Ahogy az várható volt, ez a szokatlan és szórakoztató helyzet tökéletes lehetőséget biztosít a kapcsolatépítésre és az ismerkedésre. Másik példaként a Santa Cruz-i NextSpace hozható fel, ami a városi Museum of Art and History-val fogott össze, hogy egy utazó ún. Pop Up Museumba invitálja a vendégeket. „Vállalj felelősséget” volt az esemény témája. A résztvevőket arra bíztatták, hogy hozzanak magukkal egy, a kockáztatást jelképező tárgyat, és osszák meg a történetét a többiekkel. Ezeken az alkalmakon a NextSpace csapat tartja az intrót és gondoskodik arról, hogy mindenki otthon érezze magát (Canty, 2013).

24

Pénzügy A helyi szervek, a kreatív kerületek megjelenése érdekében végzett nagyobb városfejlesztési projektek keretében, a közösségi irodákat is támogatják. E törekvések motorjai a technológiai cégek. Mindazonáltal a coworking irodák alacsony profitja miatt megkérdőjelezhető a fenntarthatóságuk és növekedésük. Ahogy a 2. Global Coworking Survey kimutatta, a coworking irodák bevétele számos forrásból származik, nemcsak a havi tagsági bevételekből, hanem egyéb tevékenységikörökből is (ld. az alábbi grafikán, 3. ábra).

25

Bevételi források 3% - Virtuális iroda 4% - Jegyértékesítés eseményekre 5% - Étel és ital 8% - Egyéb 9% - Rendezvényterek bérbeadása 10% - Tárgyaló bérbeadása 61% - Munkaállomások bérbeadása

3. ábra: Bevétel tervezése Forrás: 2. Global Coworking Survey (Deskmag)

A 2011-ben Berlinben megrendezett Coworking Europe Conference keretében a spanyol Manuel Zea által vezetett workshopon felállítottak egy tízes listát a coworking irodák jövedelmezővé tételéért (Cashman & Voll, 2011) az alábbiak szerint: • Terembérbeadásból származó bevétel Alapvetően a tagdíjakból/coworking csomagokból áll a pénzügyi terv, amely minden, az iroda által nyújtott elérhető szolgáltatást magába foglal. Azonban a több bevétel és a koncepció reklámozása érdekében a tagsággal nem rendelkezőknek is lehet teret kiadni. Függetlenül attól, hogy coworkerek-e vagy sem, azzal egy időben, hogy „kívülállók” (pl. helyiek, városi csoportok) számára privát eseményre bérelhető helyet biztosítunk (akár egy egész termet, akár csak annak egy részét), a ezzel egy időben a közösségünkbe is meghívhatjuk őket. A terembérlésre vonatkozó feltételek a bérlő igényei szerint változhatnak annak fényében, hogy pl. az iroda alkalmazottját is igénybe veszik-e, használja-e a kávéfőzőt, megkapja-e a wifi kódot, de ezeket a szolgáltatásokat akár a bérleti csomagokban is meg lehet határozni. Mindenesetre úgy ne adjuk bérbe a teret, hogy az kárt okozhat a közösségnek. Ez azt jelenti, hogy a fix hellyel rendelkezőknek ne kelljen gyakran asztalt cserélnie, és ne zavarjuk a coworkereket túl sok eseménnyel, mialatt dolgoznának. • Kreditrendszer bevezetése Hasonlóan a telefonos feltöltőkártyához és a Visa-kártyához, a coworkereknek is meg lehet adni annak lehetőségét, hogy jövőbeni felhasználásra krediteket gyűjtsenek, nem feltétlenül időalapú verzióban (pl. egy lehetséges modell, hogy 1 kredit = 1 óra munkaállomás használat, 10 kredit = 1 óra tárgyalóhasználat). A kreditrendszer egyik előnye, hogy megkönnyíti és meggyorsítja a költségek kiszámolását, valamint képes előre jelezni a változó forgalom egy részét. Ezen kívül könnyen megoldható, hogy a krediteket valaki másra átruházzuk, így a coworkerek meg tudják hívni a barátaikat vagy ajándékba is adhatják az együttműködésre alkalmas munkahelyet. • Szponzorált programok, események szervezése Egy közösségi iroda meg tud nyerni nagy cégeket tereik szponzorálására. Például az olyan nagy cégek mint a Google tarthat

26

egy startupversenyt, melynek nyertesei coworking helyet kaphatnak. A drezdai (Németország) Neonworx-ben egy helyi könyvtár 15 egyetemi hallgatónak szponzorál kedvezményes munkaállomásokat. A helyeket a lottó sorsoláshoz hasonló módon osztják ki (Cashman & Voll, 2011). Közösségi irodát olyan cégek is bérelhetnek, akik üzleti vagy társadalmi tevékenységet folytatnak és szokatlan, érdekes helyszínt keresnek ezen tevékenységükhöz. Az a tény, hogy egy közösségi irodában dolgoznak, akár őket is nyitottabbá teheti egy esetleges jövőbeni együttműködés vagy egyéb alternatív munkastílusok iránt. • Gasztronómiai események A közösségi irodák számára az elsőszámú javaslat, hogy érdemes bor-, sajt- és sonkakóstolókat tartani. A terek gasztronómiai

27

események otthonául is szolgálhatnak, melyek a „kívülállóknak” bepillantást engednek az iroda életébe, a coworkereknek pedig lehetőséget teremtenek, hogy „külsős” közösségekkel is találkozzanak. Ez utóbbi nemcsak pénzügyi szempontból fontos, hanem a coworking koncepció promotálásában is szerepet játszik. • Workshopok szervezése a városvezetéssel, minisztériumokkal karöltve Az ötletet egy bilbaói coworking–kormányzati együttműködés adta, ahol a Foglalkoztatásért Felelős Minisztérium munkanélküliek számára rendezett kreatív iparágakat érintő workshopokat. A program 6 hónapig tartott, nem hozott anyagi hasznot, de segített a coworkerek számát növelni. Ennélfogva az önkormányzati, állami szintű szervezetekkel való együttműködés jó lehetőség mind az anyagiak, mind a közösség gyarapítására. • Tagsági díj szedése az iroda megnyitása előtt A The Hub Madrid ajánlása szerint – akik maguk is éltek ezzel a stratégiával – a közösség tagjaitól kisebb összegű tagsági díjat kértek (15€/hónap) a még térrel nem rendelkező közösséghez való tartozásért, így a tagok már akkor fizettek a közösségben való részvételért, mielőtt maga a közösségi iroda létrejött volna. Ez a stratégia segített a megnyitáshoz szükséges pénzalap összegyűjtésében, valamint azt is jelentette, hogy a közösséget már azelőtt megalapították, hogy a The Hub Madrid megnyitott volna. Habár ez a módszer sikeres volt a The Hub Madrid esetében, ehhez

mindenképpen hozzájárult egy jól csengő márkanévvel való munka. Egy még ismeretlen márkával ez kevésbé lenne sikeres, hacsak valaki nem egy született közösségépítő.

A közösségi kultúra építése fejlesztés, oktatás és közösségi programok által Néhány, a közösségi kultúra építésére vonatkozó tevékenységet már említettünk korábban, és valójában ugyanarról van szó, mint a coworking közösség és koncepció építésénél, promotálásánál. Habár a közösség nem egy fizikai tényező, ugyanolyan fontos eleme a közösségi irodának. A coworkerek a tér alapvető „részét” képezik. A közösség határozza meg a munkahely hangulatát, és ugyanígy ez különbözteti meg a többi irodától azt. Egy coworking irodában a közösség nem magától alakul ki és ugyanez igaz a közösségi kultúrára is. A coworkereknek szüksége van saját munkaidőre és helyre, ezért, akár a társadalomban vagy egy nagy családban, szükség van szabályokra, melyek a közösségi koncepción alapulnak. Legtöbbször nincsenek írott szabályok, a közösségek az elfogadásra és tiszteletre épülnek, melyek a fő kulturális alapvetéseket jelentik. A tag és az iroda közötti szerződés az irodák többségében fontos tényező és legtöbbször a következőket tartalmazza: 1. a közösség és a tagok iránti tisztelet – a magánszféra és a zavartalanság tiszteletben tartása; 2. a felszerelés megfelelő használata – ez egyaránt vonatkozik az iroda és a coworkerek fizikai tulajdonára; 3. házirend – taralmazza a dohányzásra, parkolásra, állatokra és gyerekekre vonatkozó belső információkat. A 3. Global Coworking Survey eredménye azt mutatja, hogy a coworkereknek más elvárásai vannak a fejlesztés, oktatás és közösségi jellegű aktivitások terén. Megfigyelhető, hogy vannak olyan oktatási, szórakozási vagy informális kommunikációs tevékenységek, melyet a coworkerek előnyben részesítenek (ld. 4. ábra).

28

Milyen rendezvényeken veszel részt szívesen a coworking irodában? 75% - kapcsolatépítés 72% - workshop 65% - prezentáció, előadás 56% - buli 46% - esettanulmány/bemutató 25% - filmnézés 19% - praktikus tanácsadás 0

10

20

30

40

50

60

70

80

2% - egyéb

29

4. ábra: Coworkereket érdeklő események Forrás: 3. Global Coworking Survey (Deskmag)

A legfőbb különbséget egy coworking és egy hagyományos iroda között a közösség megléte jelenti. A tagokat bemutató fotótabló, a térben folyó fejlesztések, a tagoknak járó különleges ajánlatok, továbbképzési lehetőségek és a távmunka eszközeit bemutató rendszeres hírlevelek szolgálnak a közösséggel történő interakciók módjául. Vegyétek fel a kapcsolatot a tagokkal a közösségi médiákon keresztül és használjátok a platformokat eseményeitek és tagjaitok vállalkozásainak népszerűsítésére! A péntek esti italozások, pizzázások (a tech startup coworking terek alapélelmiszere) a behűtött sör, az alkalmi ebédek és az alternatív ismerkedés remek módjai a tartós kapcsolatok kiépítésének a coworkerek között. Mindamellett, hogy az események kiegészítő bevételi források, segítenek a terek marketingjében is a közösséghez tartozók olyan köreiben is, akik elsőre nem feltétlenül tudják magukat tagként elképzelni egy coworking irodában (Glaveski, 2014). Természetesen a külsős esemény típusának is igazodnia kell a márkádhoz és vonzónak kell lennie piacod számára. Például, ha a céged olyan általános szolgáltatásokra fókuszál mint‹ a számvitel, ügyvédi

szolgáltatás, vagy könyvelés, egy „Hogyan maximalizáld adóvisszatérítésed!” témájú előadás segít továbbépíteni a márkát és megszilárdítja hírnevedet mint a téma szakértője. Biztosítsátok tagjaitok számára az eseményen való ingyenes részvételt, bátorítsátok őket saját eseményeik megrendezésére. Az ott lakó adótanácsadó egy workshop megtartásával nemcsak hiteles előadóvá válhat, de további érdeklődőkre és ügyfelekre is szert tehet. Legyen szó bármilyen eseményről, legyen bárki is az előadó, biztosítsatok számára egy 30-60 perces blokkot a prezentáció után a vegyülésre és a kötetlen beszélgetésre. A tanulás túlmutat a workshopokon. Honlapotoknak legyen egy blogja, ahol ti, vagy tagjaitok megoszthatják írásaikat a hatékonyságról, az együttműködésről és a távmunka eszközeiről. Ezeket az ismereteket újra felhasználhatjátok a közösségi oldalaitokon és hírleveleitekben. Egy akár digitális, akár nyomtatott könyvtár is rendkívül hasznos, ahonnan könyveket, újságokat vagy más ismeretterjesztő anyagokat kölcsönözhetnek tagjaitok, így változtatva át tereteket egy univerzális megosztó központtá (sharing hub). A fejezet zárásaként pedig íme, pár remek tanács Lars Hasselblad Torres-től arról, hogy hogyan is kezdjetek hozzá születendő közösségetek felépítéséhez. (Vermont Centre for Emerging Technologies & Local, 64, Coworking in Vermont: A Starter Guide.) Itt érhető el: https://crowdfundingpr.files.wordpress. com/2015/03/coworking-in-vermont-a-starter-guide.pdf • Mutassátok be felmérésetek eredményeit, hogy lássák törekvéseitek alaposságát és gondosságát, keltsétek fel az emberek érdeklődését a másik ember és a coworking által megtapasztalható élmények iránt. • Adjatok ízelítőt kultúrátokból, teremtsétek meg az alkalmat az emberek közötti kapcsolatok megszilárdítására, mozgassátok meg partnereiteket is pop-up művészeti show-k, közösségi étkezések és hasonló happeningek szervezésével. • Ha egy (vagy több) helyszín nyitásán gondolkoztok, fontos, hogy felkeltsétek az emberek érdeklődését a fizikai tér adottságai iránt. Tartsatok bejárást a terekben, és biztosítsatok lehetőséget arra, hogy a résztvevők visszajelezzenek.

30

A potenciális partnerek megtalálása és hajlandóságuk az együttműködésre

31

Bruno Moriset szerint a nagy high-tech vállalatoknak több motivációja is van a coworking kezdeményezések támogatására. Nyilvános profiluk javításának egyik marketingeszköze lehet. Habár legfontosabb céljuk a „kapcsolat a helyi vállalkozói ökoszisztémával” (Malecki, 2011), a termelés széles körben történő – a vállalat falain kívüli – terjesztése érdekében. Az innováció egyre inkább gyorsul és nyitottá válik (Chesbrough, 2003; Huizingh, 2011). Mivel a tehetség és a képességek kevésbé mobilisak, mint a tőke, ez lokálisan rögzített marad. Moriset szerint éppen ezért a nagyvállalatoknak „dupla network”-öt kell alkalmazniuk az olyan ötletek és kezdeményezések megtalálására, kiválasztására és összeállítására, amelyek saját K+F kampuszukon kívülről származnak. Cashman és Voll szerint (2014) a coworking tereknek a pénz tekintetében inkább felfelé, mint lefelé szükséges tekintenünk, igénybe véve a nagy cégek támogatását a tér egy bizonyos részének szponzorálására vonatkozóan. Például a Google-höz hasonló nagyvállalatok felajánlhatják egy startup verseny számára nyeremény gyanánt, hogy a győztes részére coworking munkaállomást biztosítanak. Fejvadászokkal és nagy cégek HR munkatársaival való együttműködéseknek köszönhetően, a vállalkozók és szabadúszók ötleteinek eladását hatékony módon lehet növelni. Az önkormányzatok és állami szervek pedig növelhetik a tagság számát, tehát minden együttműködési lehetőséget gondosan mérlegelni kell.

Az emberi erőforrások szerepe

A coworking iroda egyik legfontosabb aspektusa a közösségi kultúra ápolása, amely tevékenység valahol az üzlet működtetése és a közösség építése között helyezkedik el. Az üzletkötés menete egyértelmű, kompetens és izgalmas kell legyen. A közösségépítés mozgatói pedig a nyitottság, áttekinthetőség és részvétel. Az üzlet és közösség közötti egyensúly megtalálása nem egyik napról a másikra történik, de a választott eszközök, folyamatok és tevékenységek – és ezek használata – mély nyomot hagynak majd a vállalkozásról kialakított képen. Rendkívül fontos, hogy tagjaitok szívesen látottnak és erősnek érezzék magukat, nem irányítottnak – mondja Lars Hasselblad Torres (Coworking in Vermont: A Starter Guide.Elérhető:https://crowdfundingpr.files.wordpress. com/2015/03/coworking-in-vermont-a-starter-guide.pdf). Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy az állandó munkaerőnek, legyen az fizetett vagy önkéntes, felkészültnek és megbízhatónak kell lennie, hogy kiszolgálják a közösség igényeit. Ezen okból kifolyólag az emberi erőforrások menedzsmentje fontos tényező. A coworking irodák főleg a nyitottság, megosztás és a közös alkotás kultúráját osztják, és a vezetői csapat, valamint annak kommunikációja, a munkavégzés módja gyakran az adott coworking iroda értékeinek valós illusztrációja. A coworking terek dinamikus helyek, ezért gyakran, főleg a kezdeteknél, a csapat tagjainak alaposan fel kell készülnie a legváratlanabb helyzetekre is, függetlenül munkakörüktől. A csapattagok jó koordinációja, a gyakori hibák és javítási lehetőségek beazonosítása alapfeltételei a szolgáltatás minőségének javításának. Mindezek mellett a pozitív és optimista hozzáállás, szociális és érzelmi intelligencia olyan erények, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tér használói a legjobb élményekben részesüljenek. Ezen információk főképp a hosztok számára fontosak, hiszen ők azok, akik közvetlen interakcióban állnak az ügyfelekkel. Egy csapat számára, amely napi szinten üzemeltet egy coworking irodát, nagyon fontos, hogy egyértelműen meghatározzuk a feladatokat és a felelősségi köröket, alapul véve az egyének tapasztalatait, érdeklődési körét és motivációit. Fontos, hogy

32

a lehető legtöbb területet lefedjük: irodai adminisztráció, pénzügyi menedzsment, közösségi hoszt, rendezvényszervezés, üzletfejlesztés, befektetőkkel való kapcsolattartás, marketing és promóció, sales. Eltekintve a szakértelemtől, a személyzetnek rendelkeznie kell egy közös magatartási kultúrával, amely egyértelműen kommunikálva van közöttük és az ügyfelek felé egyaránt. A menedzsmenttel és stratégiai fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatalában ugyanakkor szakértők véleményére van szükség, ennélfogva létfontosságú, hogy a kapcsolatokat életben tartsuk és biztosítsuk a tér közösségi hálózatának folyamatos frissítését és áramlását. Gyakran a partnerek azok, akik előállhatnak a szükséges szakértelemmel kétség vagy döntéshozatal esetén. Így a tanácsadói testületnek magabiztos, megbízható és változatos szakértőkből kell állnia, és ami még fontosabb, osztaniuk kell az alapítók elképzeléseit, támogatniuk kell küldetésüket és meg kell érteniük a vállalkozás alapelveit.

33

Egy coworking iroda beindításának gyakorlati példája Zadarban (Horvátország) Létrehozás A Coworking Zadar kezdeményezést a COIN Zadar projekt csapata hívta életre 3 éve. A csapat tagjai vállalkozókat segítő intézményekből érkeztek. Logikus lépés volt részükről ennek elindítása, hiszen a világon egyre növekedtek coworking kezdeményezések. A projekt továbbá beleillett Zadar városának fejlesztési stratégiájába, mivel felismerték, hogy a kreatív ipar nagyban hozzájárulhat Zadar gazdaságának és vállalkozói világának fellendítéséhez. Így tehát a coworking bemutató hét folyamán megszületett az ötlet, hogy a zadari Kereskedelmi és Kézműves Szövetség egykori, elhagyatott épületét átalakítsák egy coworking irodává. A helyszín megfelelt egy 30-40 fősre becsült közösség befogadására, akik különböző képzettséggel rendelkeznek (ICT, újságírók, tanácsadók, építészek, mérnökök, tervezők, fordítók stb.) és a 360 m2-es tér több, mint elegendőnek bizonyult. Nem sokkal az infrastruktúra fejlesztésére irányuló EU-s pályázat megírása után a COIN célja már az lett, hogy az új ötletek, innováció és kreativitás – vállalkozói világba integrált – poligonjává váljon.

Tervezés A fizikai tér kialakításánál az elsődleges cél a produktivitás, kreativitás, növekedés, barátságos és együttműködő légkör, valamint a véletlenszerű interakciók elősegítése volt. Mindezek elérése nem volt egyszerű feladat, tekintve, hogy a COIN egy viszonylag kicsi coworking irodának számít. A COIN néhány csendes és egy nagy, nyüzsgő munkatérrel rendelkezik, hogy egyszerre stimulálja a produktivitást és alkalmazkodjon a különböző habitussal rendelkező felhasználókhoz. A nagy, nyüzsgő munkateret egy kisebb társalgó követi, ahol a felhasználók kikapcsolódhatnak, tévét nézhetnek, kávézhatnak és kötetlenül ötletelhetnek másokkal úgy, hogy az a többiek számára ne legyen zavaró, de mégis finoman csábítsa őket a pihenésre és becsatlakozásra. Van egy multimédia terem is 40 fős rendezvények és 30 fős meetingek befogadására. A nagy munkatér minden asztala elmozdítható, hogy nagyobb (kb. 100 fős) rendezvényeket is befogadhasson a tér. A COIN úgy döntött, hogy megfelelő hangerőn tartva zenét is szolgáltat a háttérben. Minden ügyfél szabadon kiválaszthatja a hangulatának megfelelő zenét vagy ízlésének megfelelő rádióadót, tiszteletben tartva a többieket is. Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és térhasználati software A COIN olyan ÁSZF-et szabott, amely felvázolja a tér használatának lehetőségeit. Az ÁSZF elérhető minden lehetséges tag és ügyfél számára még a szerződés aláírása előtt, hogy elkerüljék az esetleges félreértéseket és konfliktusos helyzeteket. Rendszeresen frissítésre kerül, hogy a COIN-ban felmerülő egyedi esetekre is megoldásokat nyújtsanak. Továbbá, a Házirend határozottan lefekteti a közösségi és viselkedési normákat. Habár már léteznek olyan coworking irodák számára készült térhasználati szoftverek mint a Cobot, a COIN rendelkezik egy saját szoftverrel a rutinfeladatok automatizálása érdekében, hogy mindenki a legfontosabbra fókuszálhasson, a coworkingre. Mindazonáltal a térhasználati szoftvert még szükséges a coworking igényeihez szabni, ami teljesen átalakítja majd a használati élményt.

34

A társadalom ismeretei a coworkingről

35

Jelenleg Horvátországban csak kevés coworking iroda található és a koncepció is kezdeti fázisban van, de az elmúlt időszakban több kezdeményezés is indult országszerte. A coworking koncepció megismertetése és népszerűsítése az egyik legnagyobb kihívás. Amikor felvetődött az iroda megnyitása Zadarban, még csak egyetlen hivatalosan működő coworking iroda volt az országban. Mára már több olyan intézmény is működik, akik magukat coworking irodaként definiálják. Viszont a legtöbb esetben a lakosság ismeretei még mindig hiányosak a fogalmat illetően. A nyelv az első akadály, mivel a kifejezés idegen nyelvű és nehezen fordítható. A coworking menőnek hat és divatosan hangzik, de a szabadúszók bizonyos csoportján kívül ez a kifejezés nem mond sokat egy átlagember számára. További nehézség, hogy sok ember a mai napig úgy tekint a szabadúszókra és magánzókra, mint akik nem tudnak „rendes munkát” végezni, így az egyéni vállalkozókról alkotott előítéletek még mindig élnek ebben a régióban. Azonban a biztos állásról alkotott hagyományos elképzelések lassan megváltoznak, hiszen az emberek rájöttek, hogy egy teljes munkaidős állás sem feltétlenül jelent számukra hosszú távú anyagi biztonságot. A szilárd kezdeményezések, akár a COIN, segítenek a változások elérésében és támogatják a szabadúszók számának növekedését.

Pénzügyi kérdések A többi horvát coworking irodától eltérően a COIN-t európai támogatásokból alapították, kifejezetten coworking irodaként, így a maga nemében egyedülálló Horvátországban. A COIN megalapítását közösen finanszírozta az EU (85%) és az összes projekt partner (15%). A köztulajdonlás és az EU-s támogatás megkülönbözteti a régió többi, főleg magántulajdonú coworking irodájától. A pénzügyek vonatkozásában a partnerek vállalkozókat támogató közintézmények, amelyek biztosították a büdzsé anyagi fedezetét a személyzet számára. Míg ebben az aspektusban a partnerek intézményi háttere könnyebbséget jelentett a COIN számára, hátrányt jelenthet a magántulajdonú coworking irodákkal szemben, akik ismerik a piacot és függetlenebbek. Az iroda jövőbeni működtetési, fenntartási és személyzeti költségeit a partnerek fedezik. A programok költségeit is a tagsági díjak, EU-s projektek és egyéb tevékenységek (képzések, terembérlet stb.) fedezik. Geostratégiai helyzetének és hagyományainak köszönhetően Zadar az Adriai partvidék egyik legfontosabb közlekedési csomópontja. A turizmusnak és a modern

technológiának köszönhetően, a rendszeres tagok és ügyfelek mellett a szolgáltatást feltételezhetően azok is igénybe vennék, akik meghosszabbítanák vakációjukat, amennyiben módjukban állna napi pár órát megfelelő körülmények között dolgozni. A COIN építési munkálatai alatt az alapítók számtalan megkeresést kaptak digitális nomádoktól arra vonatkozóan, hogy szívesen választanák új „otthonukként” Zadart egy jelentősebb időtartamig. Egy másik bevételi forrásként a COIN folyamatosan bérbe adja tereit, kereskedelmi eseményeket (tréningek, képzések) szervez, valamint keresi a további alternatív bevételi lehetőségeket (pl. crowdfunding).

A coworking koncepció népszerűsítése és a közösséghez tartozás kultúrájának felépítése fejlesztési, oktatási és szociális szerepvállalási programok által A COIN-t létrehozó projekt kezdeteitől fogva a Facebookon startolt intenzív marketing kampány mellett a lehetséges ügyfeleket célzó Google Adwords-kampány is elindult. A 18 hónapos projekt első 2 hónapjában kezdetét vették a reggelik, workshopok, képzések és rendezvények, hogy a coworking ötletét és korlátlan lehetőségeit megismerhesse a helyi közösség, valamint a jövőbeli ügyfelek hálózata létrejöhessen. A helyi közösségben végzett promóciós kampány leendő coworkerek széles körét célozta meg különböző szakterületekről (film- és kreatív ipar, IT, női vállalkozók, sikeres startupok) előadók bevonásával. Hogy az emberek minél szélesebb körét érje el, a COIN népszerűsítette magát a zágrábi Design Héten és a Zágrábi Egyetemen is. Közösségüknek lehetősége adódott, hogy első kézből tanulhassanak veterán coworkerektől és coworking tulajdonosoktól egy nemzetközi konferencián, ahol összegyűltek a szakma londoni, belgrádi, szarajevói, milánói és ljubljanai képviselői, valamint egy tanulmányi kiránduláson is részt vettek a jól ismert horvát coworking irodákban. Hogy nagyobb hatással legyen a vállalkozókra, a COIN helyet ad majd egy egyedülálló call centernek vállalkozók részére, amely összekapcsolja a vallálkozásokat támogató közintézmények szolgáltatásait. A vállalkozók könnyebben hozzáférhetnek majd a legfontosabb információkhoz, és egyúttal növelik a támogató közintézmények produktivitását és specializációját. Mi több, hogy létrehozzon egy helyi coworking közösséget és még inkább népszerűsítse az ötletet a nagy nyilvánosság előtt, az első pár hónapban a COIN-ban a vállalkozók ingyenesen dolgozhattak. A potenciális partnerek megtalálása és hajlandóságuk az együttműködésre

36

A zadari coworking iroda létrehozásának ötlete a vállalkozásokat támogató intézmények és a helyi ICT közösség, a Developers HUB Zadar fejében fogalmazódott meg, akik felismerték a coworking koncepció fontosságát és lehetőségeit. Ekkor egy helyi partneri együttműködés vette kezdetét, a projekt résztvevői egyesítették erőiket és benyújtották a coworking projektet az EU egyik kisebb, üzleti infrastruktúrára vonatkozó felhívására. A COIN-t támogató intézményi háló tagjai: • Zadar Város Önkormányzata • Zadar Megyei Fejlesztési Ügynöksége: ZADRA NOVA (a regionális és helyi önkormányzat közös tulajdonú non-profit szervezete) • Zadari Kereskedelmi és Kézműves Egyesület (kézművesek független, szakmai és üzleti szervezete) • Horvát Gazdasági Kamara (üzleti szemlélettel rendelkező, jogi személyeket tömörítő, független szakmai és üzleti szervezet) • Zadar Megyei Önkormányzat

37

Helyi szinten potenciális partner lehetne az Innovative Zadar üzleti inkubátor, amely támogathatná a coworking teret túlnövő vállalkozókat, valamint a Zadari Egyetem, amely népszerűsítheti a coworking koncepciót hallgatói, azaz a jövőbeni vállalkozók körében. A Horvát Munkaügyi Hivatal zadari irodája is potenciális partner lehet, mivel közvetlen kapcsolatban áll munkanélküliekkel és ajánlhatja a coworking ötletét, mint problémáik lehetséges megoldását. Említhetjük a CISOK-ot is, amely egy információs és karrier tanácsadási központ. További lehetséges partnerek: FINA (Pénzügyi Ügynökség), Adóhatóság zadari regionális irodája, valamint a Zadar Megyei Kompetenciafejlesztési, Innovációs és Szakmai Intézet (INOVAcija). Magasabb szinteken a COIN potenciális partnerei lehetnek a régió és Horvátország összes coworking irodája. Tehát bárki, aki támogatja a coworking koncepciót, érdekelt a COIN-nal és tagjaival való együttműködésben, valamint a még több coworkinggel kapcsolatos esemény létrehozásában. Minden korábban említett helyi partner segítette már a zadari coworking kezdeményezést, vagy jelezte érdeklődését.

Az emberi erőforrások szerepe

Annak érdekében, hogy a coworking irodákhoz köthető tevékenységek biztosítottak legyenek, a projekt előrevetítette egy közösségfejlesztéssel foglalkozó szakember alkalmazását. Ez a

személy, a többi kiválasztott és képzett hoszttal együtt a közösség és a szolgáltatások további fejlesztésén dolgozna. A közösségfejlesztő a hosztokat és pénzügyi műveleteket igazgatja, kiosztja a hosztok feladatait, valamint együttműködik a COIN helyi támogató intézményi hálózatával. Mivel a coworking nem csupán a munkatér megosztásáról szól, a tér jellegzetességének kialakításában kiemelt szerep jut a hosztoknak, akik lehetnek a saját üzleti céljaikból h itt dolgozó egyének, és szolgáltatásaikért cserébe kedvezményt kaphatnak tagsági díjukból. A hosztok fő feladata, hogy létrehozzák és fenntartsák az interakció közegét, amely segíti az együttműködést a coworkerek között, növeli kreativitásukat és produktivitásukat. A közösségfejlesztés mellett a hosztok feladata a COIN tevékenységeinek promóciója, a COIN tagok kezdeményezéseinek irányítása, valamint a napi üzleti teendők elvégzése (válaszoljanak az online megkeresésekre, eszközöket rendeljenek és biztosítsák a készletek stb.). A COIN-ban tevékenykedő emberi erőforrást a partner intézmények biztosítják, annak érdekében, hogy a létrejött partneri bizottsággal és a COIN-nal együttműködjenek. A COIN coworking irodában hosztként tevékenykedő munkaerőt szintén ők választják ki.

38

IV

Legjobb példák a világ körül

A legjobb példák egy sikeres modell példáján keresztül gyakran bizonyítékként szolgálnak a döntéshozók számára (ebben az esetben a potenciális irodaalapítók, az érintettek és a nyilvánosság). A közösségi iroda elindításának ötlete csak akkor lesz sikeres, ha a felmerülhető kockázatok megfontolása után reálisan meghatározásra kerül a világos cél. A jó példák mintaként tanulmányozhatók, megfigyelhetők, kapcsolatba lehet lépni velük, meg lehet látogatni őket, mielőtt megszületik a közösségi iroda létrehozásának, működtetésének végső döntése.

39

A legjobb esetek, vagy más szóval esettanulmányok, sikertörténetet mesélnek el. Megmutatják, hogy a specifikus coworking irodák hogyan és miért lettek sikeresek. A jó gyakorlatok általánosan használhatók a legtöbb coworking iroda számára, ezért minden potenciális közösségi iroda alapítójának ajánlott néhányat megvizsgálni. Tanulmányunkban három irodát választottunk ki partnereink közül, mert nekik már sikeres módszereik vannak az iroda működtetésére. A többi esetet szavazással és ajánlás alapján választottuk ki, így a partnerek által választottak is az esettanulmányban szerepelnek.

NextSpace Coworking, USA Bemutatás: A NextSpace-t 2008-ban alapították, az első helyszínt Santa Cruzban (CA) nyitották meg. Fokozatosan California legnagyobb közösségi irodahálózatává vált. 2011-re ők voltak az első közösségi iroda, amely hatszámjegyű finanszírozást ért el. Jelenleg (2016) 9 helyszínnel rendelkeznek az Egyesült Államokban. Az egyik fontos jellemzőjük a helyszínek közötti jó kapcsolat. „A NextSpace továbblép azon, hogy idegenek osztoznak kávéházi asztalokon – ez egy élő közösség, melynek tagjai minden területről és szakmából érkező kreatív emberek. Ennek eredményeként létrejött egy kapcsolatokkal teljesen átszőtt közeg, amely ötleteket cserél, a bizalomra épül és valóban összehoz új ötletekhez erőforrásokat, melyekkel ki lehet lépni a piacra” – mondja Jeremy Neuner, CEO és co-founder, NextSpace. NextSpace mindazokat a közösségi és gazdasági feltételeket biztosítja egy helyen, melyek a tagokat interakcióra bátorítja, s melyekre egy szabadúszónak vagy szakembernek szüksége van arra, hogy kihozza magából a legmagasabb kreatív, produktív és innovatív potenciált. A tagok a legkülönbözőbb területekről érkeznek (pl. software, design, marketing, jog, építészet, egészségügy, mérnöki területek). A NextSpace irodáit California-szerte olyan cégek használják, mint a Google, Yahoo, Cisco. Amiért jónak találjuk: • sikeres módszerük van a fejlesztések finanszírozásának megszerzésében – kb. 2 millió dollárt fektettek be a terjeszkedésbe, fejlesztésekbe; • nagyon gyorsan növekedtek és a helyszíneik között hatékony az együttműködés; • a coworkerek valódi igényeire figyelnek, pl. a gyerekeikre (NextKids néven óvodájuk van), nyári táborokat szerveznek nekik, így a szülők zavartalanul dolgozhatnak, mert tudják, hogy jó kezekben van a gyerekük. Forrás: http://nextspace.us Kapcsolat: [email protected] Cím: több helyszín Californiában

40

Kép: http://nextspace.us

Betahaus, Németország Bemutatás: A Betahaus Németország egy legismertebb coworking irodája, melyet 2009 áprilisában nyitottak meg 2000 m2-en flexibilis munkavégzésre kialakítva. Egy korábbi felmosórongy-gyárból kialakítva a Betahaus ma kb. 350 munkaállomással, több mint 500 taggal, kávézóval és stúdióval rendelkezik. Nemcsak startup alapítók és szabadúszók dolgoznak itt, hanem nagy cégek is, akik a munkavállalóik számára bérelnek állomást. Hamburgban, Szófiában és Barcelonában is működik Betahaus. Nagyon aktívak a szociális, oktatási programok területén, havonta több mint 50 eseményt szerveznek, de sok program van a közösség számára is. E szervezési értékek erősen az ún. „élethosszig tartó tanulás” (lifelong-learning) felfogásban gyökereznek (ez segíthet a munkanélküliség elleni küzdelemben is). Öt emeleten, különböző berendezéssel, 8 különböző típusú tér várja a coworkereket. Alapítók: Christoph Fahle, Max von der Ahe és Madeleine Gummer. Amiért jónak találjuk: • online marketing kurzus; • jogi tanácsadás; • cégalapítási tanácsadás; • közösségi reggelik; • startup brainstorming; • heti ún. „Food Assembly” szervezése (ahol a termékek közvetlenül a helyi gazdáktól, termelőktől származnak) ; • havi közös sörözés; • film- és dokumentumfilm-vetítés; • BETAPITCH néven nemzetközi startup verseny.

Forrás: http://www.betahaus.com/berlin/ Kapcsolat: [email protected] Cím: Prinzessinnenstraße 19-20, 10969 Berlin

42

Kép:http://www.thestyleoffice.today/2015/09/coworking-in-berlin-betahaus/

Pto de Contato, Brazília Bemutatás: A Pto de Contato Brazília első coworking irodájaként 2008-ban nyitott (az inspirációt a Hat Factory adta számukra). Fernanda Nudelman otthonról dolgozott, amellyel azonban nem volt elégedett, így született meg az ötlet. Eredetileg egy kis helyen indultak (16 munkaállomással), 2 évvel később pedig egy nagyobb helyszínt (50 munkaállomással) is nyitottak a Jardins negyed közelében, amely São Paulo legmenőbb helyszíne. A coworkerek többsége fiatal (vállalkozók, szabadúszók stb.). A mottójuk: coworking + coolworking. Amiért jónak találjuk: • a kapcsolatokra fókuszálnak; • a sokféleség a közösség legfontosabb jellemzője, nincs egy kifejezett célközönségük; • hírességek is indultak innen (ez kapcsolatépítési lehetőséget, könnyebb közösségépítést, könnyebb segítségkérést jelenthet); • szabadúszók, vállalkozók, startupperek, szakemberek stb. alkotják a közösséget. Forrás: www.ptodecontato.com.br Kapcsolat: https://www.facebook.com/ptodecontato Cím: 2015 végén bezárt

44

Kép: www.queminova.catracalivre.com.br

Talent Garden, Olaszország

Bemutatás: A Talent Garden (a továbbiakban: TAG) digitális innovátorokból álló globális hálózat, amely elsősorban a digitális, a technológiai és a kreatív területen tevékenykedő szakemberekre fókuszál. 2011-ben alapították, az első helyszínt pedig ugyanebben az évben Bresciában (Olaszország) nyitották meg. Jelenleg (2016) 16 helyszínen működnek, főleg Olaszországban. Davide Dattoli, a TAG társalapítójának elmondása szerint, 2018-ra 50 helyszín létrehozását tervezik, főképp Kelet-Közép-Európában és Afrikában. A TAG-nek egyedi felfogása van a közös munkaállomásokat illetően. Minden helyszínt elsősorban maga a tér határoz meg. A helyszíneket ökotudatos bútorokkal, kerti hangulat inspirálta részletekkel és a legmodernebb technikával tervezték meg, a kreativitás és produktivitás maximális elérése érdekében. Egy globális közösség létrehozásán dolgoznak, ahol a közös térben dolgozó tagok a kreatív együttműködés során egymás számára értéket közvetítenek. Amiért jónak találjuk: • rendelkeznek „know-how”-val a belföldi és külföldi terjeszkedés módját illetően; • globális közösséget építenek; • hangsúlyt fektetnek az eseményekre, oktatási programokra; • promotálják az innovációs kultúrát, amely fontos része az irodának (pl. az „Innovation school” kezdeményezéssel); • inspiráló belső tereket alakítottak ki. Forrás: www.talentgarden.org Kapcsolat: [email protected] Cím: több helyszínen

46

Kép: www.notia.it

WeWork, USA Bemutatás: A WeWork közös használatú munkaállomásokat, közösséghez tartozást és egyéb szolgáltatást kínál a vállalkozóknak, szabadúszóknak, startuppereknek és kisvállalkozásoknak. Az irodát 2010-ben alapította Neumann és McKelvey New Yorkban, ahol a központjuk is található. 2016 áprilisában a WeWork 98 helyszínnel működött az USA, Európa és Izrael területén. 2017re az összes kontinensre (kivéve Antarktisz) szeretnének eljutni. A cég teljes becsült alapítási költsége 1,43 billió dollár, becsült értéke 16 billió dollár (2016 tavaszán). A Fast Company magazin 2015-ben a leginnovatívabb cégek között említette a WeWorköt. A WeWork maga bérli az irodákat a tulajdonosoktól, amelyeket menő közösségi irodaként és olyan közösségi térként újítanak fel, amely támogatja a kapcsolatépítést. A több mint 30.000 tag számára egészségbiztosítást, nemzetközi kapcsolatrendszert, közösségi eseményeket és workshopokat, nyári kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. A WeWork-ön belül működik a WeWork Labs mint startup inkubátor. Amiért jónak találjuk: • ismerik a belföldi és külföldi terjeszkedés, valamint az ehhez szükséges pénzalap előteremtésének módját; • a valódi kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, az eseményeket is ennek szellemében szervezik; • egy egyszerű applikáció segítségével összekötik a WeWork tagjait egymással; • külsős cégektől is érkeznek coworkerek hozzájuk.

Forrás: https://www.wework.com Kapcsolat: [email protected] Cím: több helyszínen

48

Kép: www.fastcompany.com

Third Door, Egyesült Királyság

Bemutatás: A Third Door saját bevallása szerint a család és a munka ötvözésének úttörője. A munkahelyet és a gyerekszobát kombinálják egymással, amely egyszerű, flexibilis munkalehetőséget kínál egy közösségi irodán belül. Az alapvető közösségi irodai felszerelések mellett (pl. megfelelő wifi, légkondicionálás, egyterű iroda, elegendő nappali fény, közösségi terek, tárgyalók, nyomtatási lehetőség stb.), a Third Door – a már névjegyének számító – telefonfülkéket is kínál, valamint teljesen akadálymentesített az épület. A földszinten hivatalosan jegyzett, rugalmas gyerekszoba működik, tökéletes megoldást kínálva a dolgozó szülők számára. A Third Doort (napközi és munkahely együttese) 2010 májusában alapították, és tervezik a belföldi és külföldi terjeszkedést. Amiért jónak találjuk: • családorientált megközelítés; • fontos számukra az akadálymentesítés; • teljes mértékben flexibilis és a coworkerek igényeit szem előtt tartja (pl. részmunkaidő lehetősége). Forrás: https://www.third-door.com Kapcsolat: [email protected] Cím: 16 Point Pleasant, Putney, London SW18 1GG

50

Kép: https://www.third-door.com

Nova Iskra, Szerbia

Bemutatás: A NOVA ISKRA 2013 decemberében Belgrádban nyitott azzal a céllal, hogy a design iparág Szerbia és környéki professzionalizálását támogassák. Emellett céljuk, hogy a kreatív iparágak és gyártók között megteremtsék a kapcsolatot. A NOVA ISKRA a régió első közösségi irodája volt. A multifunkcionális munkahelyet a fiatal designerek, építészek, belsőépítészek, vizuális kommunikációval foglalkozók stb. támogatására hozták létre. Az iroda egy teljesen új munkamodellt kínál a „hub”-elven alapulva, megteremtve a formális és informális kapcsolatok kialakításának lehetőségét a kreatív szakemberek és egyéb csapatok között. A közösségi iroda három pilléren nyugszik: DESIGNERS LAB (a közösségi irodát közvetlenül használók köre), CREATIVE HUB (a design és építészet vezető szakembereinek hálózata) és az INDUSTRY HUB (a partner cégek és gyártók hálózata). Amiért jónak találjuk: • kiemelkedő térdesign; • kreatív ötletekbe fektetnek be, valamint olyan résztvevőket vonnak be projektjeikben, mint az önkormányzatok és magánvállalkozások; • a helyi termékekre és azok fontosságára fókuszálnak; • a nemzetközi együttműködést és a különböző érdekeltek közti eszmecserét promotálják. Forrás: http://www.novaiskra.com/ Kapcsolat: [email protected] Cím: Gavrila Principa 43, 11000 Beograd – Serbia

52

Kép: http://www.novaiskra.com/

B.Amsterdam, Hollandia Bemutatás: Egy olyan innovatív közösségi iroda, amely egy épületen belül épít egy startup várost. A B.Amsterdam a maga 28.000 m2-vel Európa legnagyobb startup ökoszisztémája. Az alapítók (Ricardo van Loenen,  Guus Meulendijks en Bas van Veggel) 2013-ban azzal a céllal nyitották meg az irodát, hogy startupok számára hozzanak létre egy központot. Még ambiciózusabb céljuk a „város az épületben” modell létrehozása, ahol startupokat, kreatívokat és vállalatokat hoznak össze. Sok vállalat az események, találkozók miatt költözött a B.Amsterdamba, közülük néhányan pedig a közösség aktív tagjaivá váltak. Az IBM innovációs teret nyitott startup- és software-fejlesztők részére az irodán belül. Az üzleti profil mellett oktatási tevékenységgel (pl. Team Academy, nemzetközi vállalkozói iskola; Handshake program, innovációs oktatási projekt) segíti az egyetemistákat abban, hogy kapcsolatba kerüljenek a B.Amsterdamban található kreatív cégekkel. Természetesen nem csak kreatív és innovációs cégeket, startupokat látnak szívesen. Amiért jónak találjuk: • a legnagyobb IT-cégek támogatják őket; • nagy valószínűséggel ez a legnagyobb európai közösségi iroda, legalábbis az alapterületét tekintve; • izgalmas extra szolgáltatásokat kínálnak (pl. tetőkert, ahol a tagok saját növényeket termeszthetnek, edzőterem, moziterem); • számtalan akcelerátor és inkubátor programot kínálnak.

Forrás: http://www.b.amsterdam/ Kapcsolat: http://www.b.amsterdam/contact/ Cím: Johan Huizingalaan 763A 1066 VH Amsterdam

54

Kép: http://www.meetup.com

Betacowork Coworking, Belgium Bemutatás: A Betacowork Coworking elsősorban a startupokra fókuszál, de emellett a webes vállalkozók és szakemberek legnagyobb központja Brüsszelben. A Betacoworköt 2010-ben alapították, mára pedig elérte a közel 200 tagot (a tagok a legkülönbözőbb területekről érkeznek, de főleg IT, webfejlesztés és startupok). Küldetésük, hogy olyan innovatív és inspiráló teret biztosítsanak a vállalkozók és szakemberek számára, amely növeli a térben születő kapcsolatokat és a kreativitást. Az iroda olcsó és flexibilis megoldást kínál egy motiváló, bátorító és együttműködő közegben a szabadúszóknak és a startupoknak üzletük elindításához és a növekedéshez. A Betacowork komoly szakértelemmel rendelkezik az együttműködésen alapuló munkahelyek működtetésében, valamint az itt kialakuló közösség aktivizálásában. Ramon Suarez, a hely alapítója és egyben egy coworking kézikönyv (The Coworking Handbook) szerzője, amelyben megosztja tapasztalatait, praktikus tanácsait a management minden területét érintve: marketing és sales, közösségteremtés, adminisztráció és pénzügy. Amiért jónak találjuk: • motiváló, bátorító és együttműködő munkakörnyezettel segíti a fiatal vállalkozókat; • érdekes eseményeket, workshopokat szerveznek és szponzorálnak; • 200 tagot számláló hálózatuk van; • minden pénteken közös főzést szerveznek, ahol az egyik coworker főz a többieknek – mindez a közösen átélt pillanatokat is gazdagítja.

Forrás: www.betacowork.com Kapcsolat: [email protected] Cím: Rue des Pères Balncs 4, 1040 Etterbeek – Brussels

56

Kép: saját archívumból.

Loffice Coworking, Magyarország Bemutatás: A Loffice egy újgenerációs iroda, ahol a kreatív és üzleti világ egy helyen találkozik. Egyesíti a munka, a kapcsolatépítés és a pihenés hármasát, mindenki számára olyan megoldást kínálva, amely a leginkább megfelel a tevékenységének. 2009-ben úttörőként kezdték a budapesti Zeneakadémia egykori kottanyomdájában, rövid időn belül pedig Magyarország egyik vezető startup és kreatív központjává fejlődtek. Jelenleg 5 irodát működtetnek, négyet Magyarországon, Budapesten és egyet Ausztriában, Bécsben. Amellett, hogy a Loffice több helyszínen nyújt irodai lehetőséget vállalkozók számára, jelentős tapasztalattal rendelkezik egyéb szolgáltatások terén is, mint amilyen a rendezvényszervezés és a különféle mentor programok, saját kapcsolati hálóját is bevonva projektjeibe. A cégek növekedési igényeit házon belül biztosítják, lehetővé téve számukra, hogy felépített közösségüket megtartva fejlődjenek, bővüljenek. Számtalan vállalkozást segítő feladatot vállalnak, amelyekkel nagy számban érik el a KKV és startup szektort, hatékony módon tudják támogatni a magyar startup vállalkozásokat és megtöbbszörözni hazai és határon túli érvényesülési esélyeiket. Céljuk, hogy segítsék a vállalkozások ésszerű működését, valamint a KKV-k fejlődését. Amiért jónak találjuk: • ipari design, izgalmas belsőépítészeti megoldások, újrahasznosított berendezési tárgyak, a környezettudatosság, az ergonómia, illetve elismert képzőművészek munkáinak irodatérbe való integrálása jellemzi; • széles körű partneri hálót, asszisztenciát, tapasztalatmegosztást és közösséget kínál; • számos különböző helyszínnel rendelkezik: felújított kottanyomda, fedett skybar, egykori cipőgyár és egy volt műanyagfeldolgozó üzem; • export tanácsadással és asszisztenciával segítik a határon átnyúló üzleti vállalkozásokat. Forrás: http://budapest.lofficecoworking.com/ Kapcsolat: [email protected] Cím: H-1061 Budapest, Paulay Ede u. 55.

58

Kép: http://budapest.lofficecoworking.com/

Impact Hub Zágráb, Horvátország Bemutatás: Az Impact Hub Zagreb egy olyan helyszínt és közösséget jelent, amely vállalkozók és társadalmi innovátorok számára nyújt egyedi környezetet, inspirációt és együttműködési lehetőséget, olyan személyekre vagy szervezetekre koncentrálva, akik társadalmi hatás elérése érdekében működtetik a vállalkozásukat. Az Impact Hub Zagreb pedig inspiráló coworking irodával, rendezvénytérrel, a tagokból és partnerekből álló közösséghez való kapcsolódással, üzleti ötletekkel és minőségi inkubációs programokkal támogatja őket. Az iroda az Impact Hub Global tagja, amely világszerte több mint 85 irodát és 15.000 tagot számlál. Amiért jónak találjuk: • a kapcsolatépítés, együttműködés, együttes alkotás és fejlődés a közösségen belül történik; • a tereiket úgy tervezték, hogy a tagok természetes módon összetalálkozzanak, minőségi kapcsolatokat tudjanak kialakítani egymással; • a közösség számos területről érkező szakembert egyesít (eltérő oktatási háttérrel, érdeklődéssel, tapasztalattal, ötlettel, projekttel); • a programjaikat annak érdekében szervezik, hogy támogassák azokat a vállalkozásokat, cégeket, amelyek pozitív társadalmi hatást érhetnek el; • kiterjedt kapcsolati tőkével rendelkeznek, főként a pozitív változások iránt elkötelezett helyi vezetők tekintetében; • az tér, az iroda, nappali és egy otthonos kávézó kiegyensúlyozott keveréke, ahol a részletek és a berendezés állandóan és dinamikusan változik; • nagyszerű helyen van az iroda – a városközpontban, egy kis parkkal körülvett területen, az egyre növekvő kreatív kerületben. Forrás: http://zagreb.impacthub.net Kapcsolat: [email protected] Cím: Vlaška ul. 70E, 10000, Zagreb, Croatia

60

Kép: Impact Hub Zagreb

A coworking irodák alapítóinak véleménye

Ahogy korábban már volt szó róla, az European Coworking Network csapata azt is vállalta, hogy a coworking irodát alapítók tapasztalataira építve, releváns áttekintést nyújtson a potenciális közösségi irodát alapítók számára. A közösségi iroda koncepciójának közelebbi megismerése érdekében, az online kutatás a következő két tényezőn alapult: 1. tényező: coworking iroda indításának motivációi és buktatói 2. tényező: a már működő közösségi irodák helyzete és működtetésük folyamata A felmérés második részében található online kérdőív fontos az Európán belül és határain kívül tevékenykedő potenciális coworking iroda alapítók számára a javaslatok előkészítése szempontjából. Online kérdőív Közös döntésünk értelmében a coworking irodák körében végzendő felméréshez online metódus került alkalmazásra. A kérdőív három tematikus kérdéscsoportra oszlik. Az első csoport 10 kérdése általános jellemzőkre vonatkozik. A második rész ugyancsak 10 kérdés és egy coworking iroda megalapításának különböző aspektusaira vonatkozik. Az utolsó rész azt vizsgálja, hogy melyek egy coworking iroda üzemeltetésének folyamatai, buktatói és motivációi – szintén 10 kérdésben. Van egy kérdésátugrási lehetőség beépítve a kérdőívbe az első rész után, így amennyiben a kitöltő nem alapító, közvetlenül az utolsó szekcióra kerül átirányításra, ahol csak a jelenlegi folyamatokra vonatkozó kérdésekre válaszol, kihagyva a coworking iroda alapításával kapcsolatos kérdéseket. A vázlatos coworking iroda kérdőívek kiválasztását a Social Innovation Centre vezette, figyelembe véve a felmérés

62

63

célját. Amikor egy kérdőív vázlata elkészült, azt eljuttatták a partnerek részére 2016 januárjában, majd a partneri meetingen véglegesítették Brüsszelben (2016 februárja). Amint ez elkészült, megkezdődött az online verzió adaptálása. Több online eszköz mérlegelése után a www.surveymonkey.com került kiválasztásra. Az online verziót az összes partner tesztelte 2016 márciusának elején. Összegyűjtésre kerültek a visszajelzések, a szükséges változtatások megtörténtek, hogy a kérdőív biztosan a tervezett módon jelenjen meg, ne legyenek benne elírások, valamint a kérdőív logikája és folytonossága adott legyen. A kérdőív angol nyelven került közzétételre, arra alapozva, hogy a coworking irodák alapítói / hosztjai megfelelő angoltudással bírnak. A kérdőív a partnerek honlapjára, Facebook- és Twitter-oldalára is felkerült, valamint coworking szervezetek, egyetemek, iskolák és más, a témában érdekelt intézmények útján került terjesztésre. A kérdőív közzététele eredetileg tervezett időpontja: 2016. március 10. és 25. között. Az utóbbi később április 1. napjára módosult, hogy minél több válasz érkezzen be. Igény esetén a kérdőív egy egyszerű, szöveges verziója is rendelkezésre állt. A kezdő, szűrő kérdések arra szolgáltak, hogy meghatározzák a válaszadók státuszát, mivel a kérdőív fő célcsoportja a coworking terek alapítói voltak, valamint a földrajzi lokációt is figyelembe vették. Az elsődleges terjesztési terület az Európai Unió volt, a világ többi része pedig csak másodlagos. A terjesztést a partnerek hajtották végre a meglévő hálózataikon keresztül. Az Impact Hub, az European Coworking Assembly és a LExC közösségének tagjai is részei voltak a terjesztési listának. A számítások szerint a kérdőív legalább 500 coworking irodához jutott el. Összesen 60 válasz érkezett be, ami viszonylag alacsony válaszadási arányt jelent. Ennek oka valószínűleg az, hogy a célcsoportot (az alapítókat) nehéz volt elérni. A válaszadók kiválasztásakor egy szisztematikus, véletlenszerű mintavételi eljárás került alkalmazásra. A válaszadók 80%-ban európaiak voltak, az Európai Unió és azon kívüli országokból egyaránt. A válaszok 20 különböző országból érkeztek.

A válaszok megoszlása A piaci jelenlét éveinek száma szerint: A válaszadók jelentős csoportját, 43,8%-ot a piacon 2-4 éve már jelenlévő coworking irodák tették ki. Őket követte a piacon 5, vagy még több éve jelenlévő irodák csoportja 33,3%-al, a legkisebb pedig a 23,3%os arányú 1, vagy annál is kevesebb éve működő irodák voltak. Profitorientáltság szerint: A coworking irodák többsége, 73%, profitorientált, míg a maradék 25% non-profit. A szervezet típusa szerint: a válaszadók 80%-a magánvállalkozás (pl. korlátolt felelősségű társaság), míg csupán 11,7%-uk tartozik az ún. harmadik szektorhoz (pl. civil szervezet, alapítvány), és csak 8,3%-uk közintézmény (pl. önkormányzat, hivatal). Földrajzi elhelyezkedés szerint: A válaszadók 80%-a európai, míg Argentínából, Ausztráliából és Kanadából 1-1 válasz érkezett, a válaszok 15%-a pedig az USA-ból származott. Ázsiai és afrikaiországokból egyáltalán nem érkezett válasz. A coworkerek átlagos száma szerint: A válaszadók 45%-a szerint coworking irodájukban kevesebb, mint 30-an dolgoznak. 45% azt válaszolta, hogy irodájukban 31-60 coworker dolgozik, míg csupán 6,7% nyilatkozta azt, hogy 61-100 coworkerrel működnek. Mindössze 8,1%-ukban dolgoznak 101-150 fő között és 10%-ukban még 150-nél is többen. A tendencia azt mutatja, hogy a megkérdezett coworking irodák többsége meglehetősen kicsi, legfeljebb 60 coworkerrel üzemel. A coworking tér mérete szerint: 31,7% válaszolta, hogy coworking terük 201-500 m2-es; 28,3% azt, hogy 501 m2-nél nagyobb, 25% válaszolta, hogy a tér 101-200 m2, míg 11,7% 51-100 m2 méretű és csupán 3,3% válaszolta, hogy terük kisebb, mint 50 m2. Tehát, annak ellenére, hogy az előző kérdés szerint a coworkerek száma általában kevesebb, mint 60 fő, a coworking terek többsége így is nagyobb 101 m2-nél. A munkaállomások száma szerint: A válaszok legnagyobb, 48,3%-os aránya szerint a térben kevesebb mint 30 munkaállomás található; 36,7%-ukban 31-60 közötti munkaállomás van, 6,7%-uk válaszolta, hogy nálunk 61-100 állomás található és ugyanennyien nyilatkozták azt, hogy több, mint 151 munkaállomással rendelkeznek. A legkevesebben, 1.7% a 101-150 munkaállomást adták meg. Az alkalmazottak száma szerint: a válaszadók 50%-ának csupán 1,25%-uknak 5, vagy több alkalmazottja van, míg a 2 és 3 fő alkalmazását 11,7% adta meg, 1,7% pedig 4 főt foglalkoztat. A coworking irodák többségének legfeljebb 3 alkalmazottal dolgozik.

64

A coworking iroda szakmai irányultsága szerint: a coworking irodák 56,7%-a azt válaszolta, hogy nincs kifejezett szakmai orientációja; 13,3%-uk technológiai/IT irányultságú; 11,7%-uk kreatív/művészeti profillal rendelkezik; ugyanekkora arányban adták meg az „egyéb” válaszlehetőséget; 6,7%-uk pedig szociális irányultságú. A coworking irodában betöltött pozíció szerint: A válaszadók 81,6%-a irodaalapító, míg 16,7%-uk alkalmazott és 1,7% önkéntes. Feltételezhető, hogy az alapítók magas aránya a felmérés egyik pozitív aspektusa, így szolgáltatva értékes eredményeket az analízishez.

Az online kérdőív eredményei 65

Az online felmérés fő kiértékelése során az eredmények egyetlen adatállományként kerültek feldolgozásra, nem téve különbséget országok, szervezettípusok és a coworking irodákban betöltött pozíciók szerint. Ez a fajta megközelítés inkább általános információkat szolgáltat, mégis fontos képet ad a coworking irodákról és segít megérteni az általános tendenciákat. Egy mélyebb analízis is elvégezhető az irodák mérete és coworkereik száma szerint, ami egy tudományos kutatás érdekes alapját képezheti, de jelen tanulmány célja, hogy rámutasson a jövőbeli tendenciákra, véleményeket és javaslatokat adjon a potenciális coworking iroda alapítók számára és átfogó képet mutasson a coworking szektor helyzetéről az alapítók szempontjából.

Mint azt korábban már leírtuk, az online kérdőív az alábbi két részből tevődött össze:

A közösségi irodák alapításakor felmerülő motivációk és akadályok Az elemzés első része egy közösségi iroda alapításakor jelentkező motivációkat, nehézségeket járja körül. Emellett érinti a napi működtetésre szánt időt és a többi irodával való együttműködést is. Mindezek mellett azonban a hangsúly ebben a részben az alapítók motivációin, az elindulás folyamatán volt. A kérdőív ezen része csak az irodát alapítók számára volt elérhető. A szekció első kérdése (Q11) ez volt: „Mi motivált leginkább abban, hogy közösségi irodát nyiss?” (l. 5. ábra).

28% - közösségi részvétel 40% - hiszek a koncepcióban és népszérűsíteni akarom 15% - szórakozás és jövedelem komibációja 13% - piaci rés 2% - nem tudom / egyéb 2% - szabadság

5. ábra: Közösségi iroda indításának fő motivációi Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

66

Az online kérdőív eredménye szerint az irodát alapítók többségét a koncepcióban való hit motiválta. Emellett fontos volt még a közösség szerepe, valamint a szórakozás és jövedelem kombinációjának lehetősége. A válaszadók közül senki nem pusztán a jövedelem miatt indított irodát.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszadó szerint jó ötlet volt -e coworking irodát nyitni: „Szerinted okos döntés volt a közösségi iroda megnyitása?” (Q12). A válaszadók 83%-a pozitív, 2,1%-a negatív, 14,9%-uk pedig bizonytalan választ adott. Az összegyűjtött válaszok azt mutatják, hogy a válaszadók jelentős része pozitívan viszonyul a döntéshez, és csak egy kis részük elégedetlen vele. Mivel olyan irodák alapítói is válaszoltak, melyek kevesebb mint 1 éve működnek, érthető, hogy közülük még nem mindenki tudott a kérdésre biztos választ adni. A következő kérdés (Q13) a három fő aktivitásra vonatkozott, amely az iroda indításakor felmerült. Itt több válaszlehetőség volt megadva (l. 6. ábra).

67 6,4% - egyéb 8,5% - befektetők megtalálása 12,8% - üzleti terv írása 25,5% - marketing tevékenység, social media 34,0% - közösségi események fejlesztése 42,6% - pénzügyi terv készítése 51,1% - hasonlóan gondolkodó csapat megtalálása 0

10

20

30

40

50

60

55,3% - helyszín megtalálása 55,3% - ügyfelek (coworkerek) megtalálása

6. ábra: Közösségi iroda indításához szükséges három fő tevékenység Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A kutatás eredménye szerint a három legfontosabb tevékenység, amely egy közösségi iroda megnyitása kapcsán felmerült, az a hasonlóan gondolkodó csapat megtalálása, a helyszín kiválasztása és az ügyfelek voltak. Ezek közül legalább kettő bármely üzlet indításakor alapvető feltétel, hiszen a csapat és az ügyfelek minden esetben fontos szerepet játszanak. Meg kell említeni azt is, hogy a legfontosabbak között senki sem említette a cégbejegyzéssel kapcsolatos teendőket. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ez csupán adminisztrációs feladat és nem érinti a további működést. A következő kérdés (Q14) azt vizsgálta, hogy az alapítók mennyi időt töltenek az iroda üzemeltetésével: „Átlagosan hány órát töltesz egy hét alatt az iroda üzemeltetésével?”. Közel ugyanolyan arányban érkeztek válaszok: 29,8% kevesebb mint 10 órát tölt működtetési tevékenységekkel, feltehetően a munkatársaira hagyva ezt; 25,5%uk viszont több mint 40 órát foglalkozik az üzemeltetéssel, ezzel minden feladatot magukra vállalva; a válaszadók 23,4%-a 21–40, 21,3%-a pedig 11–20 órát tölt egy héten ezen feladatokkal. A számok nem mutatnak egy világos trendet és nagyban függenek az alapító azon igényétől, hogy mennyire akar belefolyni a napi szintű munkába, illetve a számot az alkalmazottak száma is befolyásolja. A következő kérdés (Q15) egy közösségi iroda megnyitását akadályozó fő tényezőket vizsgálta. Az akadályok és gátak ugyanazok voltak, amelyeket a Q13-ban megfogalmaztunk. Így a három fő akadályozó tényező a következő lett: az ügyfelek (coworkerek) toborzása (57,4%); a tér piacképessé tétele és a befektetők találása (34%). Habár a finanszírozás szerepe és a tér marketingje nem volt olyan fontos az iroda indításakor, de itt kiderült, hogy a már működő iroda kapcsán is felmerülhetnek nehézségek ezzel kapcsolatban. Mivel a financiális tényező egy üzlet beindításának gyakori akadálya lehet, a következő kérdés (Q16) a finanszírozás fő forrására vonatkozott. Hozzá kell tenni, hogy ebben az esetben csak egy, a legfajsúlyosabb forrást lehetett megjelölni. Függetlenül attól, hogy esetleg több forrás is felmerül egy hely esetében, csak a legfontosabbra kérdeztünk rá (l. 7. ábra).

68

25,5% - bootstrap 8,5% - befektetők, alapok (uniós pályázatok is) 4,3% - támogatók 4,3% - kölcsönök 21,3% - család és barátok támogatása 36,2% - önfinanszírozás

7. ábra: A közösségi irodák fő pénzügyi forrása Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

69

Fő pénzügyi forrásként az önfinanszírozást, a bootstrap és a család, barátok támogatását jelölték meg a válaszadók. Néhányan külső segítséggel is éltek, de senki nem alkalmazta a közösségi finanszírozás modelljét. Mivel egy iroda indításakor számos nehézség felmerülhet (beleértve a pénzügyi jellegűeket is), ezért a következő kérdés (Q17) az iroda megnyitásának nehézségére irányul: „Könnyű vagy nehéz volt elindítani az irodát?” Habár a (Q12)-ben a válaszadók 83%-a pozitívan viszonyult az iroda indulásához, ennél a kérdésnél mégis 46,8%-uk nehéznek találta a kezdeteket, 38,3%-uk szerint valahol a kettő között volt, de csak 8,5% szerint volt könnyű a start. A válaszadók 6,4%-a különösen nehéznek találta az indulást. Senki nem választotta a „nagyon könnyű” lehetőséget. Mindezekből feltételezhető, hogy egy coworking iroda elindítása nem egy könnyű folyamat – ezt erősíti meg a válaszadó alapítók nagy része is. A következő kérdés (Q18) arra vonatkozott, hogy milyen szintű a coworking irodák együttműködése: „A coworking iroda indítása előtt te ajánlanád más irodák meglátogatását, a működésük megismerését?” (l. 8. ábra).

55,3% - kötelező 23,4% - inkább ajánlott 12,8% - az alapító kompetenciáitól függ 2,1% - nem szükséges 4,3% - nincs véleményem 2,1% - egyéb

8. ábra: Másik coworking iroda megismerése és tapasztalatcsere Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A válaszadók több mint fele szerint kikerülhetetlen a másik irodától való tanulás, ¼-ük pedig kifejezetten előnyösnek tartja azt. Összességében az alapítók nagy része szerint értékes egy másik iroda megismerése. A szekció utolsó kérdése (Q19) azokra a képességekre, tudásra és hozzáállásra kereste a választ, amelyek egy sikeres coworking iroda alapítót jellemeznek: „Milyen képességekre, tudásra és hozzáállásra van szüksége valakinek ahhoz, hogy elindítson és sikeresen működtessen egy közösségi irodát?” A válaszadók max. 3 opciót választhattak (l. 9. ábra).

70

12,8% - korábbi munkatapasztalat 14,9% - tervezés és priorizálás 17,0% - komplex problémamegoldó készség 25,5% - kisugárzás 25,5% - tervezői készség 29,8% - marketing és PR érzék 29,8% - értékesítési készség 34,0% - vállalkozói készség 0

71

10

20

30

40

50

60

70

80

55,3% - szociális készség 76,6% - interperszonális készségek / szociális készségek 9. ábra: Sikeres coworking irodához szükséges képességek, tudás és hozzáállás Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

Az alapítók szerint a legfontosabb a kapcsolatteremtő, szociális készség, ezt követte a vállalkozói és az értékesítési készség. A többi képességnek, tudásnak és hozzáállásnak kisebb a jelentősége. A kutatás ezen részében ajánlást kértünk a válaszadóktól: „Milyen 3 tanácsot adnál a potenciális coworking iroda alapítóknak?” A válaszokkal a tanulmány végén foglalkozunk majd.

A közösségi irodák helyzete és működtetésük folyamata Az elemzés második része a coworking irodákban futó folyamatokkal foglalkozik. A kérdések a közösségre, jövedelmezőségre, együttműködésre, a működtetés akadályaira és a coworking koncepció társadalmi ismertségére fókuszálnak. Ezt a szekciót mind az irodák alapítói, mind a munkavállalók és önkéntesek elérték, mivel a kérdések nagy része a napi működéshez kapcsolódott. Mivel a közösség mint a coworking iroda fő mozgatórugója jelenik meg, az első kérdés (Q21) a közösségépítés folyamatára vonatkozott: „Mennyi ideig tartott a közösség összehozása?” (l. 10 ábra).

72

19,1% - 2 vagy több évvel a nyitás előtt kezdte 25,5% - 1 évvel a nyitás előtt kezdte 23,4% - 1 évvel a nyitás után kezdte 23,4% - 2–3 évvel a nyitás után kezdte 0,1% - 4–5 évvel a nyitás után kezdte 6,4% - mindig változik; állandó folyamat

10. ábra: Közösségépítés Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A válaszok viszonylag egyenlő szórást mutatnak: 25,5%-uk kevesebb mint 1 éve kezdték a közösségépítést, és ugyanekkora százalék választotta, hogy ez egy állandó folyamat; 23,4%-nál a közösségépítés az iroda megnyitása után kezdődött; 19,1% kettő vagy több évvel korábban kezdte viszont ezt a folyamatot, és cask 6,4% válaszolt úgy, hogy a nyitás után 2–3 évvel kezdtek bele.

Egy coworking iroda közössége kapcsán az egyik vitatható kérdés a hely jövedelmezősége. Ezért az online kérdőív következő kérdése (Q22) arra vonatkozott, hogy a válaszadó szerint egy ilyen helynek jövedelmezőnek kell-e lennie. 80,7% igennel válaszolt, 14% bizonytalan, és összesen 5,3% szerint nem feltétlenül szükséges bevételt generálnia. A következő kérdés (Q23) is a bevételhez kapcsolódott: „Mennyi ideig tartott jövedelmezővé válni?” (l. 11. ábra).

73 28% - 1 év 37% - 2–3 év 9% - 4–5 év 24% - még nem jövedelmező 2% - nem akarok válaszolni / nem tudok válaszolni

11. ábra: Jövedelmezőség és idő kapcsolata Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A válaszadók többsége (37%) szerint 2-3 évbe telt, hogy jövedelmezővé váljanak, 28% már az első évben elérte ezt, 24% pedig még mindig nem hoz bevételt. Senki sem választotta az 5 évnél hosszabb időtartamot. Az adatok szerint tehát egy coworking iroda az első 3 évében válik nyereségessé. A kérdőív kitöltésében olyan irodák is részt vettek, amelyek kevesebb mint 1 éve vannak a piacon, ez magyarázza a nagyszámú, „Még nem jövedelmező” választ.

A következő kérdés (Q24) a coworking irodák közötti együttműködésre kérdezett rá. A „Nem”vagy „Nem akarok válaszolni” lehetőséget választók közvetlenül a Q27-re ugrottak, átugorva így az együttműködésre vonatkozó mélyebb kérdést (l. 12. ábra).

16% - nincs együttműködés 33% - 1–3 irodával 22% - 4–5 irodával 5% - 6–10 irodával 21% - több mint 11 irodával 3% - nem akarok válaszolni / nem tudok válaszolni 12. ábra: Közösségi irodákkal való együttműködés Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A válaszok alapján kiderül, hogy a közösségi irodák többsége együttműködik más irodákkal, coworking szervezetekkel. A legtöbbnek (33%) 1–3 együttműködő partnere van, ezt követi a 4–5, majd a 11 vagy több partnerrel rendelkező válaszadó. A válaszadók kb. 1/5-e nem működik együtt más irodával vagy nem is válaszolt a kérdésre. A Q25 mélyebben is rákérdezett az együttműködésre: „Hogyan működsz együtt más coworking irodákkal?”. Többféle válasz is megadható volt. 70%-ban a már meglévő kapcsolati hálón belül működnek együtt más helyekkel; 42%-ban konferenciák kapcsán dolgoznak együtt; 32% említette az online kommunikációt; 24% egyéb módon is együttműködik másokkal; 22% csereprogramokban vesz részt; 18% pedig Európai Uniós projektek keretében dolgozik össze más irodákkal. A következő kérdés (Q26) szintén az együttműködésre vonatkozott, azt vizsgálva, hogy egy kooperáció hogyan lehet egy iroda segítségére (l. 13. ábra).

74

3,6% - nem fontos 8,9% - egyéb 30,4% - promóció előmozdítása 51,8% - új partnerek megtalálása 55,4% - coworkerek közötti cserelehetőség 64,3% - inspiráció / innováció 0

20

40

60

80

100

82,1% - jó gyakorlatok megosztása

13. ábra: Közösségi irodák közötti együttműködés hatása Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján A válaszok alapján a coworking irodák közötti együttműködés leginkább a jó gyakorlatok megosztásában játszik szerepet. Ezt követték az „innováció / inspiráció” és a „coworkerek közötti csereüzletre” vonatkozó válaszok. A (Q27) azokra a fő tevékenységekre vonatkozott, amelyek elengedhetetlenek a coworking iroda hatékony működtetéséhez: „Határozd meg, hogy mely tevékenységek szükségesek a coworking iroda hatékony működtetéséhez!” (l. 14. ábra).

75

10,3% - egyéb 24,1% - emberi erőforrás 34,5% - pénzügyi keretfeltételek 36,2% - sales 41,4% - adminisztratív feladatok 50,0% - partneri kapcsolatok kiépítése

0

10

20

30

40

50

60

70

80

67,2% - coworking továbbfejlesztésének stratégiai megtervezése 70,7% - Cközösségépítő programok

14. ábra: Sikeres működtetéshez szükséges tevékenység Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

Az eredmények szerint a legfontosabb tevékenységek közé a közösségépítő programok, a stratégiai tervezés és a partnerségi kapcsolatok kiépítése tartozik.

A következő kérdés (Q28) a működtetés nehézségeire kérdezett rá: „Melyek a közösségi iroda működését akadályozó fő tényezők (jelenleg és általában)?” (l. 15. ábra).

10,3% - szakértő személyzet hiánya 12,1% - egyéb 12,1% - megfelelő IT hiánya 22,4% - döntéshozók támogatásának hiánya 24,1% - adminisztrációs, jogi problémák 34,5% - időigényes

0

10

20

30

40

50

60

43,1% - pénzügyi problémák 56,9% - társadalmi tudatosság hiánya

15. ábra: Közösségi iroda működését akadályozó fő tényezők Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A válaszadók szerint egy közösségi iroda működését elsősorban a társadalom ez irányú hiányos ismeretei akadályozzák, amellyel nagy valószínűséggel összefügghetnek az ügyfelek (coworkerek) nehézkes megtalálása és a pénzügyi problémák. Emellett a válaszadók azt is megemlítették, hogy az időigényes folyamat is hátráltató tényező lehet. Végül arra kértük a válaszadókat, hogy mondjanak véleményt arról, hogy a környezetükben élő emberek milyen mértékben értették meg azt, hogy mi az a coworking (Q29). A környezet ebben az esetben a falut, várost vagy régiót jelenti, ahol az adott coworking iroda működik (l. 16. ábra).

19% - megfelelő ismertség 31% - mérsékelt ismertség 47% - minimális ismertség 3% - egyéb

16. ábra: A coworking koncepció ismertségének jelenlegi helyzete Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

76

Az utolsó kérdés (Q30) azzal foglalkozott, hogy a válaszadó hogy látja a coworking iroda környezetére gyakorolt hatását: „Úgy gondolom, hogy a közösségi irodám pozitív hatással van a környezetemre.” A környezet ebben az esetben a falut, várost vagy régiót jelenti, ahol az adott coworking iroda működik (l. 17. ábra).

2% - egyéb 1% - egyáltalán nem ért egyet 2% - nem ért egyet 10% - bizonytalan 33% - egyetért 52% - teljesen egyetért

77 17. ábra: A közösségi iroda hatása a környezetére Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A válaszadók vagy teljesen mértékben egyetértettek, vagy egyáltalán nem értettek egyet azzal az állítással, hogy a közösségi irodájuk hatással van a környezetükre. Összegzésként elmondható, hogy az online kérdőív értékes eredményt hozott, hiszen a válaszadásban nagy számban vettek részt irodalapítók, valamint mind működő, mind pedig most induló irodákat megvizsgáltunk, mellyel potenciális irodaalapítók számára fontos és praktikus trendeket fogalmaztunk meg. Általánosságban meghatároztuk a közösségi irodát alapítók tipológiáját, beleértve képességeiket, személyiségjegyeiket, kapcsolatépítésre és az együttműködésre való hajlandóságukat.

Javaslatok a projekt partnereitől

A „Javaslatok” szekció a résztvevő szervezetek rövid összefoglalói és személyes benyomásai alapján készült. Ebben a szakaszban olyan kulcsfontosságú tényezőkre világítottak rá, melyeket az összehasonlító tanulmány már kielemzett, így adva a potenciális coworking alapítóknak egy végső, tömör tanácsot.

A ZADRA NOVA és Zadar Város önkormányzatának javaslatai Míg a coworking irodák világszerte gombaként szaporodnak a piacon, a coworking koncepció ismertsége sokkal lassabban növekszik, kiváltképp a kisebb városokban. Nagy valószínűséggel vannak olyan emberek a városotokban, akik dolgoznának egy coworking irodában, de egyrészt vagy nincsenek tudatában, hogy ilyen hely található a városban, vagy egyáltalán nem is hallottak még a coworkingről. Tarthatnátok „nyílt napokat”, amikor bárki bemehet hozzátok és ingyen dolgozhat, vagy csak láthatja a saját szemével, hogy miként is néz ki egy coworking iroda. Társulhattok más coworking irodákkal is, ahol más vállalkozókat bátoríthattok arra, hogy nálatok dolgozzanak. Míg egyes coworking irodák szkeptikusan állhatnak hozzá a konkurenciával való együttműködéshez, ne feledjük, hogy az igazi konkurencia az emberek tudatlansága a coworking koncepcióval kapcsolatban. Minden coworking iroda tulajdonosa belátja, hogy motorja maga a közösség. Ezzel egyet is értünk, de hozzátennénk, hogy minél változatosabbá teszitek a coworking közösségeteket, annál jobb mindenkinek. Ha a coworkerek megoszthatják munkaterüket más szakmákból érkező, változatos háttérrel rendelkező vállalkozókkal, az kitágítja látóterüket, növeli tudásukat és felpörgeti kreativitásukat.

78

Ez a saját vállalkozásuk számára is előnyös lehet. Például, egy villamosmérnök, aki épp beindítja vállalkozását egy könyvelő coworker társától kér tanácsot, mert ismeri a mellette ülő személyt és megbízik benne, mint könyvelőben. Egy másik dolog, amire figyeljetek oda, az a belső design. Lehet azt hiszitek, pontosan tudjátok mire van a coworkereknek szükségük, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem mindig van így. Fontos figyelni arra, hogy mit hiányolhatnak a térből, mi nem tetszik nekik és igényeik szerint változtatni rajta. Sőt, az akusztika problematikája is egy gyakran elfeledett dolog, mivel nem magától értetődő. Ti sem akarhatjátok, hogy a coworkerek úgy érezzék, mintha az utca közepén dolgoznának, mert a hangok a terem egyik végéből a másikba csapódnak. Szóval bízzatok meg egy szakembert, hogy a zajokat a minimumon tudjátok tartani.

A Impact Hub Zagreb javaslatai

79

A coworking tér méretét illetően azt tanácsolnánk, hogy próbálkozzatok meg más megközelítéssel is. Az egyik megközelítés, hogy kezdjetek egy kisebb térrel, mérjétek fel a piac reakcióit és próbáljátok ki üzleti modelleteket kicsiben, és ha bevált és a piacotok növekszik, új lehetőségek adódnak (új szolgáltatások / termékek, új piaci szegmens), fokozatosan nagyobb terekbe költözhettek át. Ez a megközelítés azon alapítók számára előnyös, akik egyrészt nem rendelkeznek túl nagy induló tőkével, másrészt nyitottak a fejlődésre, a kísérletezésre és alkalmazkodásra, illetve akik képesek bármilyen hirtelen piaci változásra azonnal reagálni (ők általában magánvállalkozók, ellenben a közintézményi alapítókkal, akik kevésbé alkalmazkodók a hirtelen piaci változások tekintetében). A másik megközelítés, hogy kezdjük nagyban, azaz egy nagy, jól felszerelt térrel. Ezt a megközelítést a nagy induló tőkével rendelkező alapítóknak javasolnánk, de mindenképp érdemes pontosan ismernie közönségét, azért, hogy a piacon felmerülő kezdeti igényt követően legyenek fizető ügyfelei is, amint az irodai megnyit és megkezdi működését.

A Betacowork Coworking Brüsszel javaslatai A közösség mindenek előtt. A közösség egy coworking iroda igazi értéke. Meg kell bízniuk bennetek és a többi coworkerben. Ahhoz, hogy elkezdjetek felépíteni egy közösséget, ki kell mennetek és beszélnetek az emberekkel az irodátokról. Attól a pillanattól kezdve, hogy megnyitjátok tereteket, lesz egy kapcsolati hálótok és

megérkeznek majd az első tagok. Egy közösség életben tartása soha véget nem érő feladat. Az egész a tapasztalatok és feladatkörök megosztásán múlik, valamint a rendezvényeken, workshopokon, közös étkezéseken kialakuló kapcsolatokon. Ez valós értéket ad coworking irodátoknak és a tagok vállalkozásainak. Ti is azt szeretnétek, hogy irodátok tartós, értékes és jövedelmező legyen. Hogy ez így is legyen, meg kell erősítenetek a tagjaitok közötti kapcsolatokat és szövetségeket. A coworking irodák azok a helyek, ahol a véletlenszerű felfedezések történnek, és nektek kell ezt a folyamatot elősegítenetek. Hogyan? Legyetek figyelmesek, tudjátok, hogy mit tehettek az emberekért, mik a problémáik és mire van szükségük! Majd segítsetek nekik megoldani gondjaikat és elérni céljaikat azáltal, hogy összekapcsoljátok őket a megfelelő emberekkel közösségetekben / közösségükben.

A SPEGC javaslatai A coworking szolgáltatás célja az innovatív üzleti projektek, információs és kommunikációs technológián (ICT) alapuló szolgáltatások támogatása, valamint fejlesztése a megosztott munkatérben. Ezek a terek találkozási pontok, elősegítik a vállalatok és vállalkozók közötti szinergia kialakulását, valamint növekedésük és üzleti sikereik lehetőségeit. További javaslat, hogy alakítsátok át a coworking iroda régióját egy referenciaponttá, mint a munka- és a tehetségek gyűjtőhelye. Koordináljátok a partnerek által szervezett, vagy kitalált rendezvényeket, vagy tevékenységeket, hogy elkerüljétek a kettős teremfoglalásokat.

A Loffice Budapest javaslatai Mi egy coworking iroda esszenciája a Loffice szerint? Létrehozni egy teret, ami inspirál, segít és támogat. Ahol barátságok és munkakapcsolat születnek. Ahol mindenki otthon érezheti magát. Ahol jó lenni, ahova jó tartozni és visszatérni, ahol mindenki a munkájára fókuszálhat, mert minden szükséges segítséget megkap ehhez. Egy coworking iroda kulcsa a közösség, valamint a tudás és a tér megosztása. A közösség az, ami a leginkább motiváló tényező. Együtt dolgozni inspiráló, innovatív emberekkel megosztani ötleteinket, együtt gondolkodni, segítséget adni és kérni – ezek

80

81

mind egy coworking iroda alapjai. Számunkra fontos egy olyan iroda létrehozása, ami nem csak pusztán munkahely, hanem egy közösségi tér, a relaxáció és tanulás terepe. Érdemes elhatározni, hogy milyen közönséget célzunk meg és irányukba elkezdeni felépíteni a modellt, mert a mi irodánk igazi értéke nem az infrastruktúra, hanem a közössége. A 21. században a tudásmegosztás támogatja a nagy ötleteket és a fejlődés egyedi módon egyesül a versenypiaci megközelítésekkel. Ily módon sokkal könnyebb partnereket, befektetőket, valamint új irányokat találni. A térmegosztás gazdaságos, olcsó és élhető megoldást kínál a fiatal cégek és vállalkozók részére. Az iroda minden infrastrukturális szükségletet biztosít, így a coworkerek céljaikra fókuszálhatnak. Mindezek mellet egy coworking iroda számára fontos, hogy legyen egy saját, egyedülálló koncepciója – ez lehet az egyedi design, a környezetbarát felfogás, a közösségi események, vagy bármi, amire egy egész koncepció felépíthető. A coworking modell sokkal több személyességet igényel, mint a hagyományos ingatlan bérbeadás. Egy üzleti modellt nem szabad kizárólag az infrastruktúrára alapozni, színesíteni kell más szolgáltatásokkal. Ez nem csupán pénzügyi szempontból fontos, hanem a közösség létrehozása szempontjából is az.