Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége Budapesti Szervezete 1143 Budapest, Stefánia út 34. : Bp. 1081 Kiss József u.5 III/37. : 303-8618, 06-20-218-5271 E-mail:
[email protected] Adószám: 181 82147-1-43 OTP bankszámlaszámunk: 11709002-20129934
A MEBSZ Budapesti tagszervezete önálló Hírlevéllel és fejléccel kezdi meg a 2014-2015.-ös évet.
Boldog Újévet kívánunk minden bajtársunknak és családjának! Sporttársaimnak itt szeretném megköszönni az egész éves segítségét és türelmét, akik a MEBSZ Bp. tagszervezet Hírlevél szerkesztésében, a munkájukkal vagy adatszolgáltatással a színvonal emeléséhez a 2014évben is hozzájárultak. A MEBSZ programjain szívesen látunk minden érdeklődőt! Kérjük a tagtársakat a 2015. évre szóló tagdíjat mely ez évben is minimum 2.000 forint - vagy ki mennyit tud és hajlandó erre áldozni támogatva tevékenységünket - idejében fizessék be. A tagdíj befizetésének határideje 2015. március 25. A tagdíj befizetésére több lehetőség is van: Személyesen, a havi összejöveteleken, illetve bármelyik rendezvényünkön Egyszeri átutalással, az bankszámlaszámunkra: 11709002-20129934, ha nem tudjátok személyesen befizetni a tagdíjat, akkor lehetőleg ezt a módját válaszátok a befizetésnek, ezzel jelentős költséget tudtok megtakarítani a tagszervezetnek. Csekken történő befizetéssel. Amennyiben csekken rendezed a tagdíjat, úgy kérlek, hogy lehetőleg valamelyik OTP fiókban és NE a postán add fel. Ezzel ugyanis jelentősen csökkenthetők a banki költségeink. A feladási szelvényt mindenképp őrizd meg! Csekket csak azoknak küldünk, akik jelzik, hogy a tagdíjbefizetésnek ezt a módját választják.
PROGRAMAJÁNLÓ 2015 Január 2015. január 17. szombat Síelés Donovalyban Egy napos Síelés Donovalyban, utazás 50férőhelyes autóbusszal, melynek költsége 5.000 Ft/fő, amely az indulás reggelén, a helyszínen fizetendő. Donovaly Szlovákiában van, az úti okmányaitokat ne felejtsétek otthon, amely lehet útlevél vagy az új plasztik kártya alakú személyi igazolvány. Fontos, hogy a szlovák hatóságok a magyar gépjárművezetői engedélyt nem fogadják el önmagában úti okmánynak. Szlovákiában a hivatalos fizetőeszköz az euró, Donovalyban pénzváltásra nincs lehetőség! MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
1
Gyülekezés: 2015. január17. 5:45 Hősök terén a Műcsarnok mögötti parkolóban ING székházzal szemben Indulás: 2015. január17. 6:00 Visszaérkezés: 2015. január17. este 21 óra körül Jelentkezés és további információk a szervezőnél:Kövesi Zoltánnál +36-30-258-8378 Jelentkezési határidő: 2015. január10-én este Bővebb információk Donovaly sípályáiról:http://www.sielok.hu/siterep/donovaly/
2015. január28. szerda 2015-évi első összejövetelünk (klubnapunk) a Stefánián Az összejövetel programja: - 2015-évi tervezett éves programok ismertetése, azok megbeszélése - 2015-évi-február havi programok megbeszélése, a részfeladatok egyeztetése és kiosztása - 2015-évi tagdíjak befizetése a helyszínen - kötetlen beszélgetés, film vetítés a meghívott vendégeinkkel közösen Tervezett!!!!!12.00órától, Ejtőernyőzés újrakezdése Magyarországon 1948-tól, a II. Világháborút követő években. Veterántalálkozó, kötetlen beszélgetés, filmen is rögzítésre kerül. Résztvevők; -Juhász József ny. ezredes, Müller Ernő ny. ezredes, Dr. Szeszák Gyula, Miklós László ny. alezredes, Litowszki Lengyel Pál, Polonyi László, Szücs Ibolya, Magyari Iván, Fehér Ottó, Dr. Seres György, Hörcher Miklós, Pruha József, Fülöp Tibor, Janovics Ferenc ny. alezredes, Samu Ferenc, Pabar Lajos, ejtőernyős oktatókkal, érdeklődőket szeretettel várjuk. Szervező; Fehér Miklós
Beszámoló a 2014. december hónapban lezajlott programokról. 2014. december 16. kedd, évzáró bajtársi vacsora 2014-évi tízen egyedik összejövetelünk a Stefánián A MEBSZ évzáró bajtársi vacsorával egybekötött találkozójára Budapesten, a Honvéd Kulturális Központ és Stefánia Palotában került sora december16-án. A bajtársak 18:00 óra előtt már gyülekeztek az év utolsó összejövetelére, melyre meglepően nagy számban közel hetvenen gyűltünk össze, sokakat hozzátartozójuk is elkísért e jeles alkalomra. Patuzzi Annamária elnök asszonyunk köszöntötte a megjelenteket, és Dr. Boda József r. vezérőrnagy urat, a MEBSZ Tiszteletbeli Elnökét, és felkérte Both Lajos ejtőernyős pilóta, ünnepi beszédének megtartására.
Beszteri József és neje
Janovics Ferenc ny. alezredes és párja
Héjja István ezredes, Károlyfy Zsuzsanna
Both Lajos; Köszöntöm a megjelent ejtőernyős bajtársakat, rokonokat, családtagokat, és minden kedves vendégünket, aki megtisztelt a mai napon, hogy itt a tiszti házban megjelent. Megtisztelő feladat, hogy bajtársi összejövetel, vagy ünnep alkalmából MEBSZ nevében hozzátok szólhassak. Sajnálatos néha egy-egy bajtársunk búcsúztatásán is találkozunk, de a mai nap az ünneplés a Szent Karácsony eljövetelének, az egymás köszöntésének a napja. Engedjétek meg, hogy ebből az alkalommal meghallgassuk, Szabó Gyula a „Nemzet Színésze” előadásában, Ady Endre, Karácsonyi Rege című versét, csodálatos hang orgánumával, letölthető; https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMZ3NsZS1Vc0FuX1E/view?usp=sharing MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
2
Gondolom, hogy vannak, akik megkönnyezték. Engedjétek meg, hogy külön köszöntsem, minden Miklóst, Ferencet, Istvánt, Jánost, és akik ebben a hónapban születtek akár a névnapjukat ünnepelték.
Had köszöntsem, külön nagy szeretettel, itt a mai nap Miklós László ny. alezredest, első ejtőernyős pilótát hazánkban, bajtársunkat, drága jó Laci bátyánkat, aki a karácsony hetében tölti be a 84-ik életévét. Jó egészsé- 3 get és hosszú életet kívánok, magam és bajtársaim nevében is, engedd meg Laci bácsi a MEBSZ nevében is, ezt a kis csekélyke dobozkát „Borocskát” átadjam, és szeretném, ha a 90-iknél is ugyanitt találkozzunk. Miklós Laci bácsi; Nagyon szépen köszönöm, és kérem, az „Istent hogy erősítse meg ezeket a jó kívánságokat”, igaz hogy egy kicsit megelőztétek 21-én lesz. Both Lajos; bocsánat, ehhez tartozik ez az Oklevél is, Miklós László; Köszönöm! Háttérben, majd a 100-ik születésnapján is szeretnénk köszönteni Laci bácsit!
Miklós László ny. alezredes.
Juhász József ny. ezredes, Gajdán Miklós ny. ezredes. Vadászi Tibor ny. vezérőrnagy
Nagy László, Patuzzi Annamária
Both Lajos; befejezésül had dicsekedjek, az elmúlt napokban kapott elismerésemről, amit elsősorban ”így igaz” a budapesti ejtőernyős barátaim, segítőim, sporttársaim munkája révén kaphattam. A megtisztelő érdemérem elsősorban szól Nektek, a Gödöllői repülőtér felépítésében résztvevő bajtársaknak, és másod sorban Ferihegynek. Még egyszer köszönöm Nektek, még egyszer Boldog Karácsonyt, és nagyon Békés, Boldog Újévet kívánok mindenkinek!
Kurinszki Ilona, Török István, Gyimóthy Zsolt.
Dr. Boda József r. vezérőrnagy és neje.
Andrássy Gyula, Sziklai Erzsébet
MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
Kincses Ferenc, Miklós László ny. alezredes.
Kovácsné Kati, Berke Aladár, Dokupel Kati.
Ezután kezdetét vette a vacsora, mindenki az előzetesen kiválasztott/felajánlott menőből fogyasztott volt lehetőségünk, közben a múltat, az elmúlt évet, éveket felidézve jókat beszélgetve, kellemes hangulatban töltöttük el az estét. A baráti beszélgetéseknek a késői esti időpont vetett végett. 4
Janovics Ferenc, Kincses Ferenc, Fehér Miklós. Polonyi László, Both Lajos, Fehér Valéria.
Szeder Ferenc, Berke Aladár, Léber Frigyes.
Samu Ferenc, Szeder Ferenc.
Léberné Takács Zsuzsa, Szederné Andrée Éva
Nagy Ferenc, Hörcher Miklós, Szeder Ferenc
Pillanatképek az összejövetelről Fotók: Fehér Miklós
Kellemes Ünnepeket kívánva búcsúztunk el egymástól.
Fehér Miklós
Beszámoló a MEBSZ napi eseményeiről Egy kis kultúra ez + az A MEBSZ Ejtőernyősök Szolnoki Szervezetének programjából; Ejtőernyős honvédelmi öttusa VERSENYKIÍRÁS 2015 Az Ejtőernyősök Szolnoki Szervezete – MEBSZ tagja – Ejtőernyős Honvédelmi Öttusa versenyre felkészít és versenyt szervez. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
A verseny célja: Az általános iskola 5-6, 7-8-ig évfolyam és középiskolai évfolyamok tanulói részére honvédelmi ismeretek átadása, katonai pályára és az önkéntes tartalékos toborzás iránti érdeklődés felkeltése valamint ejtőernyős utánpótlás feltérképezése. A verseny helyszíne: Szolnok, MH 86 Helikopter bázis kijelölt területe. A verseny ideje:2015. május 07-08. Nevezés: 2015 február 25-ig az
[email protected] email címen, további információk is ezen a módon kérhető. A versenyszámok: Úszás, lövészet, kézigránát célba dobás, tájékozódási futás, katonai ejtőernyőzés története és ejtőernyős anyagismeret. 1. 2. 3.
4. 5.
Úszás: 133m (4x33,3m) mellúszásban kell teljesíteni melynek 1000 pontot érő ideje 2perc 45 másodperc. Az ettől eltérő 1-1 másodperc 5-5 pontot ér. 5 Lövészet: 10m távolságból körkörös céllapra, három próbalövést követően álló testhelyzetből 10 lövés 5perc alatt. Kézigránát célba dobás: 15m távolságban 1m átmérőjű kör mely méterenként növekszik 5m-ig. A 800grammos F1-es kézigránáttal három próbadobást követően, tíz értékelt melynek elérhető maximális értéke 1150 pont. A körök pontértéke középről indulva: 115p, 95p, 75p, 55p, 45p. A három próbadobást nem kötelező teljesíteni. A rendelkezésre álló idő 5perc Tájékozódási futás: A sportág versenyszabályzatára támaszkodva alföldi terepen, parktérképen rendezzük. A versenyidő 12perc 30 másodperc amely 1000pontot ér. Katonai ejtőernyőzés története és ejtőernyős anyagismeret: Tesztlap alapján 25-25 kérdés amely 500-500 pontot ér. A teszt kitöltésére rendelkezésre álló idő 35perc. A verseny értékelése: A versenyzők egyénileg teljesítik a versenyszámokat, de csapat értékelés is van. Egy csapat három fő lehet, összeredményük adja a csapat értékelést. Az első három helyezett érem díjazásban részesül. Öltözet: Sportöltözet, úszónadrág és sapka. A felkészülés a fizikai számokhoz a leírt követelményekhez igazítva történhet. Az elméleti felkészüléshez az alábbi ajánlott irodalom áll rendelkezésre: 1. Dombi Lörinc: Selyemkupolák 2. Levegőből harcba. Zrínyi kiadó, 2012. 3. Legendák és titkok katonái. Zrínyi kiadó, 2012. Felkészülési tanácsok: A fizikai számok során a mozgásforma sajátosságainak a versenyzők kiinduló felkészültségének figyelembevételével, fokozatos terheléssel növeljék a teljesítményt. Az edzések során nagy hangsúlyt kell fektetni a bemelegítő gyakorlatok és a levezető, lazító gyakorlatok elvégzésére, a balesetek és sérülések elkerülése végett. Az elméleti tesztek megoldásához az ajánlott irodalom nyújt segítséget. További információ az
[email protected] email címen és a 0630-8155725 telefonszámon. Szolnok, 2014. 11. 25.
Magyar Ejtőernyős Szövetség 2015évi Rendezvénynaptár programjainak ismertetése, a veterán ejtőernyősökkel; Boross Attila ejtőernyős oktató, a Kapos DZ üzemszervezője, email és telefoni érdeklődésemre a februári Hírlevél anyagához bővebb információt nyújt. Többek között, a megrendezésre kerülő programok látogatása, a veterán bajtársak esetleges részvétele – szállás, étkezés, sétarepülés, tandemugrás - a Kaposújlaki repülőtéren, és annak feltételeiről.
MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
6
MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
7
MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
8
Boross Attila ejtőernyős oktatónak, a Kapos DZ üzemszervezőjének, köszönöm az információt!
2014. december 10. kedd, évzáró a MÁV Repülő és Ejtőernyős klubban Az immár évek óta hagyományos MÁV oldtimer karácsonyi összejövetelt 2014. december 10-én 17 órától tartottuk a klub helyiségében. Cím: 1079 Budapest, Rákóczi út 86. I.4. Szépkorúak karácsonyi találkozója a MÁV Repülőklubban Még ifjú repülő koromban hagyományos volt az karácsonyi és az újévi „buli” a klubban. Ezt a hagyományt elevenítettük fel vagy 20 éve, amikor az oldtimer szakosztály tagjainak rendeztük meg a karácsonyi öszszejövetelét. Sajnos, az idők folyamán sokan itthagytak minket, de a létszám pótlódott a következő generáció tagjaival. Most már nem zártkörű a találkozó, minden társunkat meghívjuk, így a klub egykori ejtőernyőseit is. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
Czigler Klára MÁV repülőklub
Hiszen éveken át ők kezelték, hajtogatták a mentő ernyőinket, amik bizony elég sok macerának voltak kitéve nálunk. Néhány lánnyal összedobjuk azt a párszáz szendvicset, aztán jöhetett a vidámság, néhány sör és üdítő mellett. Sokan visszaemlékeztek a jó kis hajózó sztorikra, cukkolják egymást. Tibi felelevenítette, hogy a belga rallyn büntették a szabálytalankodást, átlag 10 dolcsi volt a tarifa. Az én pilótámat is figyelmeztették, mert nem dobott ballasztot leszállás előtt (azaz engem kellett volna kihajítani - pedig ez a vízballasztos gépekre vonatkozik). Révy Laci is mindenhol megemlíti, mivel jár, ha én ülök elől a Cimborában.
Egyszer kértem, hátha jobb a kilátás onnan, jobban lehet fotózni, de nem. Ráadásul Laci ínhüvelygyulladást kapott, mire leszálltunk, annyira kellett húznia a botot, mert orr nehéz lett a gép, nem volt elég a trimmlap. 9 Nem számítottunk a szerencsére, egy szál semmiben szálltunk fel, de az időjárás megjavult, ott dideregtünk a magasban, kékre fagyva. Még a fényképezőgépem is befagyott… Nagy nevetés volt, amikor a lányok navigációs képességét emlegették: az egyik leányt elküldték Dunaújvárosba távra, mire Szolnokon szállt le. A repülésvezető a haját tépte, az oktató csak halkan megjegyezte: egy libától nem lehet elvárni, hogy postagalamb legyen. Szinte mindenkinek volt valami hasonló sztorija, amin jót derültünk.
Walli Tibor, Czigler Klára, Liptai Nándor.
Müller Ernő, Nagy Károly, Fehér Miklós.
Osváth László, Mező György, Kunár György
Elekes Károly, Kocsis Judit Csilla NK.
Hranyczka Julianna & Müller Ernő
További találkozók igényével (akár nyáron, a repülőtéren), telefonszámok, e-mail címek egyeztetésével, ígéretekkel zárult a találkozó, késő este.
Erdős Mihály, Reményi Mária Lujza.
Nagy Károly, Kappeller József.
Dr. Hegedüs Dezső, Koponics Katalin
MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
Kocsis Judit Csilla.
Lányi Aladár ny. alezredes, Reményi Mária Lujza, Nagy Károly.
Czigler Klára, Révy László
10
HámoriMihály, BaranyaiIstván, Nagy Károly, Horányi Ervin. Czigler Klára, Farkas István, Terpóné Szilágyi Éva.
Fehér Miklós 1969 GEB.
Gratzer Károlyné, Nemecz Pál, Szekecs Gábor
Külön köszönöm a megtiszteltetést részemről, hogy egykor a BHG-ban nevelkedett ejtőernyős sporttársukat is meghívták erre a MÁV oldtimer karácsonyi patinás rendezvényre. Itt találkoztam anno ismerős Nagy Károly AN-2 pilótával, aki a BHG-ban klubtársam volt, pár évtized eltelte után ismételten személyesen találkoztam vele, beszélgetésünket ott kezdtük a régi időkben, ahol félbe maradt. A találkozón közel hetvenen vettünk részt, sok kis csoportban beszélgető barátok, a régmúlt eseményit elevenítették meg, az egyik asztalnál a II. Világháborúban is harcolt pilótával „Nemecz Pál” beszélgetek, én is sasoltam, az érdekes eseményt hallgattam több társunkkal együtt.
Sajnos a rendezvényen az ejtőernyősök igen kis létszámmal képviseltették magukat, az egykori MÁV ejtőernyős sporttársak Bikó Lajos, Cseh István, Dalnoki Károly, Diófalvi Erzsébet, Gazsi Miklós, Göndör László, Halmai József, Kertész Zsolt, Kovács József, Lévai Vera, Oross János, Veress Sándor, Rab Sándor, Zslebics Gyula, sokak közül csak, Czigler Klára, Hranyczka Julianna & Müller Ernő és jómagam képviselte az ejtőernyősöket.
†Rajnai Gábor, †Zátrok László, †Mazán Mátyás, †László Géza, Kertész Zsolt, Rab Sándor.
Halmai József, †Zátrok László, †László Géza
Bocsánat, még mielőtt a pilótákat megsérteném, tudom Ők is ugrottak már ejtőernyővel néhányat vagy többet is. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
Az egyik teremben egy kis vitrin tetején, sok serleg „kicsit fémesen csillog a portól archiválva”az egykori MÁV ejtőernyősök Nimbuszát hozta vissza, az emlékek, azokat a sporttársakét is, akik már nincsenek közöttünk, Dervadelin Pál, Rajnai Gábor, László Géza, Zátrok László…., jó lenne róluk is többet emlékezni és nem feledés homályába meríteni, mert Ők is a nagy ejtőernyős család tagjai voltak.
11
Pillanatképek az összejövetelről Fotók: Fehér Miklós
Kellemes Ünnepeket kívánva búcsúztunk el egymástól.
Riportok!
Fehér Miklós
Az elmúlt ötven évre emlékezve a Lantos nővérek! Lantos Éva & Lantos Teri Lantos Éva ejtőernyős sporttársunk, válogatott kerettag, telefoni érdeklődésemre magukról a következő információt osztotta megaz ejtőernyős nagycsalád számára. A Lantos nővérek ejtőernyős sportpályafutása a sportág második „nagy nemzedéké „-nek időszakára, az 1960-as évekre, ill. a ’70-es évek elejére esett. (A magyar sportejtőernyőzés első generációjának az utódok nagy példaképe, Gyulai György és társai tekinthetők a háború utáni és az ötvenes években: Hollósy Lajos, Magyar Miklós,Valkó Gyula, Tóth Jenő, Dézsi Gábor, Szerző István, Miklós László, Polonyi László, Sörös Erika, Papp Katalin, Kovács Sándor, Nagy Ottó, Samu Ferenc, Szeder Ferenc, Both Lajos és még nagyon sokan. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
A második nemzedék – az első „árnyékából” kinövő „nagyok”- Hüse Károly, Varga József, Horváth István, Kovács József, Nagy Endre, Ullaga András, Nemecz István; a felejthetetlen Stanek Erzsi. A fiatalabbak: Janovics Ferenc, Mészárovics György, Mészáros Béla, Grill László, László Géza, Ecsédi András, Pintér József, s a női csapatban a „rangidős”, kiváló Bácskai Györgyi mellett a nagyszerű Paczkó Eta és Csomós Vera; Weisz Éva, Madarász Éva, Lantos Éva, Lantos Terézia, Boros Erzsi, Andrée Éva, Vincze Erzsi, Hranyszka Juli és még nagyon sokan.
12
Női válogatott keret.
Ecsédi András, Nagy Endre, Mészárovics György, Janovics Ferenc, Boros Erzsi
Gyulai György tragikus halála után a válogatott keret vezető edzői az ugyancsak élsportolóból lett nagysikerű trénerek, Miklós László majd az intellektuális Neu József voltak.) Lantos Éva már, mint a szegedi József Attila Tudományegyetem hallgatója jelentkezett a helyi MHSZ ejtőernyős klubba 1964-ben. Akkoriban a sportejtőernyőzés még mindig a „hőskorát” élte. Ez a sport hihetetlen közösségépítő, összekovácsoló erőt is jelentett. A legendás – „Gonosz” becenevű- Horváth István is ezt emeli ki találóan (Selyemszárnyakon, 205, old.): „Nem tudom, melyik sportágban található még olyan szoros barátság, oly összeforrottság, egymásba vetett bizalom, segítőkészség, mint a miénkben.” Nem túlzás, hogy az egész ország ejtőernyősei ismerték egymást, hiszen egy-egy ugrásért – egymás edzőtáboraiba is – „elbumlizott” aki csak tehette; s ha két ejtőernyős egy harmadik városban járkálva az utcán összetalálkozott, egymás nyakába borultak, és vég nélküli beszélgetésbe kezdtek, természetesen a közös „szerelmükről”. (Mást sokszor nem is igen tudtak egymásról!) Ez a sportág óriási egyéniségeket is kitermelt, s köztük igazi humoristákat is. Esős napokon vagy esti tábortűz mellett fergeteges hahotázásba torkolló „magánszámok”, paródiák, anekdotázások tarkították, oldották az edzések keménységét. Éva később, - a szegedi első ugrásokat követően - a dunaújvárosi „edzőmágus”, Vona János csapatába igazolt át, ami minőségi fejlődést hozott sportolói pályafutásába. Eredményei alapján 1967-től beválogatták az országos – előbb a B, majd az A – válogatott keretbe. Ugyanebben az évben fejezte be egyetemi tanulmányait, s magyar-orosz szakos tanárként Szolnok megyében helyezkedett el (Tiszaföldvár, gimnázium). Újabb szerencséjére a szolnoki ejtőernyős klubban még több ugrási lehetőséghez jutott, tovább fejlődhetett minden területen; Hüse Károllyal, Varga Jozsóval és a többiekkel még a staféta- és a bemutató ugrásokban is tapasztalatokat szerezhetett. Különleges élményei voltak a balatoni víziugrásai, amelyeket egy NDK-beli film forgatásakor hajtott végre a női válogatott keret néhány tagjával együtt. A Balaton színei felülnézetből is szépségesek! Időközben Éva húga, Terézia is követte őt mind a tanulmányok, mind a sport területén. Teri a budapesti ELTÉ-n szerzett magyar-orosz szakos tanári diplomát; így ő Pesten kezdte az ejtőernyőzést is (ITRK). Nővérével közel egy időben lett a válogatott keret tagja, így hetente találkozhattak a központi – gödöllöi repülőtéri – edzéseken. A nővérek közül Teri volt a sokoldalúbb tehetség mind a tanulásban, mind a sport területén: az iskolában minden tantárgyból kiemelkedett (Éva csak a humán tárgyakból); és kisiskolás korától tornászott, s kitűnt a labdajátékokban is. Később oszlopos tagja lett az egyetemi (BEAC) röplabda szakosztálynak, ahonnan csak az ejtőernyős sport tudta elcsábítani. Ebben az időben már óriási eredményeket produkáltak a versenyzők világszerte és idehaza is. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
A korszerű, réselt, jól irányítható Paracommander és PTK típusú ernyőkkel egymás után érték el célba ugráskor a 0,00 m-es abszolut eredményeket ; stílusugrásban pedig a hat elemű spirál-szaltó kombinációkat egyre többen voltak képesek hibapont nélkül 10 másodpercen belül végrehajtani (a világcsúcs akkoriban 5 mp körül volt!). Mindez persze sok-sok elméleti ismeretet és rengeteg gyakorlást igényelt. A Lantos lányok is részesei voltak magyar női csapat-célugró rekordok felállításának; és a hazai versenyeken ígéretesen szerepeltek: Dunántúli Bajnokság ill. Taksz Valéria Emlékversenyen 1. helyezés (Teri 1969-ben, Éva 1970-ben). TakszValika tragikus halála mindenkit megrendített, s Terit – akit szívbéli barátság fűzött hozzá -,különösen megviselte. Szinte sorsszerűnek érezte, hogy ő nyerte az első emlékversenyét.
13
Taskent 1970. Lantos Éva, László Géza, Lantos Teri.
Taskent 1970.
Mindketten – és Teri férje, László Géza is – részt vehettek a válogatott keret egy hónapos taskenti edzőtáborozásán 1970-ben, ahol rengeteget tanulhattak a világbajnokokkal együtt végzett edzéseken, az előkészítéseken, ugrásokon és kiértékeléseken (a legnagyobbak aznapi stílusgyakorlatait esti filmvetítéseken is láthatták). A magyar válogatottal együtt összesen öt csoport ugrásai négy AN 2-es gépből folytak szinkronban naponta; s így fordulhatott elő, hogy egy alkalommal a magyar gép első stílusugrója, László Géza 2000méteren - látván, hogy az ideális ugrási pont felett van, -kiugrott a gépből, és felkészült a gyakorlatára. Szerencsére észrevette, hogy éppen alatta ugranak egy másik gépből a célugrók 1000 méterről. Hajszállal tudta elkerülni a végzetes ütközést egy gyors fordulóval. Végül baj nélkül földet ért; a másodpilóta viszont tajtékozva hívta fel az ilyen légi „nagyüzemhez” nem szokott magyarokat a rend szigorú betartására. Éva – szintén a gép fedélzetén – lelkiismeretesen tolmácsolt (mint egyébként az egész egy hónapos táborozás teljes időszakában). Teri összesen 475 ejtőernyős ugrást hajtott végre. Sportpályafutásának a családtervezésük vetett véget 1972-ben. Két gyermekük született: Viktor (aki ma építőmérnök, két gyermek apja), és Róbert (informatikus vállalkozó, aki három unokával ajándékozta meg szüleit). Stanek Erzsi, Csomós Vera és Weisz Éva visszavonulása után Lantos Éva tagja lehetett az 1972. évi amerikai világbajnokságra készülő női csapatnak (Bácskai, Paczkó, Lantos, Boros); azonban – annak ellenére, hogymindenki teljesítette a megkövetelt kvalifikációs szintet, Bácskai Györgyi pedig a férficsapatba is„befért volna „az eredményességével! -, az MHSZ vezetése pénzügyi okokra hivatkozva lemondta a női csapat utaztatását. A lányok külön kérvényezték Bácskai egyéni nevezését; nyilatkozva, hogy ez esetben a csapat még részt vesz a következő – magyarországi – világbajnokságon is; azonban a kérelem „nem volt teljesíthető”. Ezt követően Bácskai, Paczkó, Lantos kivált a válogatott keretből, „Éva összesen723ejtőernyős ugrást hajtott végre”. Éva férjhez ment Gálik Sándorhoz, aki katonatisztként szolgált, majd a polgári szakterületén, híradástechnikai üzemmérnökként helyezkedett el; s jelenleg már ő is nyugdíjas. Két gyermekük született: 1973-ban Sarolta (aki angol-orosz szakos tanár; s pedagógus férjétől három gyermekük született), és Rózsa (aki kertészmérnöki végzettséggel földhivatali gazdász). A sportpályafutásukat követően a Lantos nővérek a már megkezdett tanári munkájukat folytatták. Teri az utolsó aktív húsz éve alatt iskolaigazgató-helyettesi teendőket látott el; és tevékeny, mozgalmas munkásévek után, 2002-ben ment nyugdíjba. Jelenleg elfoglalt, szerető és gondoskodó nagymama. Éva négy év gimnáziumi tanítás után a szolnoki repülőtiszti főiskola idegen nyelvi tanszékén kapott állást. Az ELTÉ-n doktori fokozatot szerzett 1974-ben az intenzív nyelvoktatás módszertana témakörben, majd 1981-től tanszékvezetőként tevékenykedett. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
14 Lantos Teri, Lantos Éva, Andrée Éva.
Satek Erzsi, Lantos Éva.
Tóth Mihály, Hüse Károly, Lantos Éva, Nemes László, Simon László
A rendszerváltáskor az ő vezetésével folyt az oroszról angol nyelvre való átállás megszervezése; s ő maga is ekkor – ötvenegy évesen – szerezte meg angol nyelvtanári képesítését az ELTÉ-n (angliai, amerikai, kanadai – összesen mintegy másfél évnyi – nyelvtanfolyamokat követően). Ő is 2002 óta nyugdíjas; s ugyancsak boldog és tevékeny nagymama. Mindketten örömmel emlegetik a 42-50 évvel ezelőtti, semmivel össze nem hasonlítható, emberformáló sportélményeiket; a szegedi, dunaújvárosi, szolnoki, budapesti ejtőernyős klubok, a pécsi, miskolci, kiskunfélegyházi, oroszlányi, gödöllői repülőterek lelkes csapatait; és megkülönböztetett szeretettel gondolnak vissza valamennyi egykori sporttársukra, akikkel a csodálatos élményeket együtt élték át és tették maguk is felejthetetlenné azokat. Lantos Éva visszaemlékezését lejegyezte; Fehér Miklós Köszönöm az interjút!
Horváth István ejtőernyős oktató, válogatott kerettag, a Taskenti edzőtábor emlékei! Az 1969-es nemzeti bajnokság a Portoroz Adria kupán keret edzéseken elért eredményeim alapján edzőm Neu József bizalmára helyett kaptam az 1970VB felkészülés magyar válogatottban, mely Jugoszláviában Bled került megrendezésre. A szovjetek meghívására 21napos edzőtáborozási lehetőséget kapott, a jugoszláv és magyar válogatott csapat, az Üzbegisztáni Taskent melletti 30kilométerre a prérin lévő kempingszerű telepére 1970. 03.26.-04.16-ig. Négy öt személyes faházakban kerültünk elhelyezésre, reggel -4-5fok volt, de délre már +40fok volt a hőmérséklet. A delegáció vezetője Aradi András őrnagy volt, edző Neu József. A koszt megfelelő volt, míg tartott a hazulról vitt konzerv csomag. Utána volt birka –birkával, de két hét múlva már minden jó volt, még a lányoknak is.
Neu József
Aradi András alezredes
Horváth István „gonosz”
Kovács József „lapaj”
Reggelenként, Kovács József lapaj, „ikertársam” figyelte Tkacsenko későbbi világbajnok kötélen lógó, és hevederben végzett stílus gyakorlását, mi is próbálkoztunk vele. A szovjeteknek nagyon jól ment, sőt zsurnaliszták voltak. A 21nap alatt 63at ugrottam, a VB készülve 158at. A szovjet csapat tagjai 800-900 ugrással készültek fel a Világ Bajnokságra. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
A szabályainkat túllépve Taskentben napi öt ugrást hajtottunk végre naponta, a szovjetek 14-15öt, igaz hogy minden szovjet válogatottnak külön hajtogató katonája volt így Ő a következő ugrásig pihenhetett. Az edző tábor után, a Világ Bajnokságon Bledben, a magyar csapat legjobbjaként célba ugrásban a 16-ik, öszszetettben a 22-ik lettem. Sok emlék maradt meg a Taskenti emberekről, a világ legnagyobb szabadtéri piacáról, a sasliktól a kumiszig, a magyar építésű Budapest nevű lakótömbről. Végtelen egyszerű barátságos szovjet és jugoszláv sportolók, a VB. Tkacsenko és a fotós Oszipov sportbarátságok, el nem múló emlék lett. Barátommal, lapajjal és Nagy Endrével elmentünk a nagy üzbég prérin kígyó fészkek között, menekülő koreaiak lakta, sört kóstolni, de kár volt. Ezen a prérin voltunk szemtanúi, az AN-2 repülőgép motorjának a cseréjére, amely csak két napig tartott, harmadik nap már ugrottunk belőle. A hazainduláskor ott már érett a cseresznye, itthon Ferihegyen hó volt. Akkori évben éltem meg kétszer egy évben a tavaszt. Szép volt, jó volt, emlékét, míg élek őrzöm. Nagybajom, 2015. január 9. Horváth István „gonosz”
Riportok!
Dr. Házas József 59évvel ezelőtt kezdett, 50év kihagyás után kezdett újból ejtőernyőzni. Hogyan lesz valaki ejtőernyős? A vénülő emberek nosztalgikus hangulatát szeretném elkerülni, amikor a régi emlékeket olvasom a hírlevélben. Természetes, hogy akik még élünk azok közül, akik a fiatalságukat olyan hiábavalóságokkal színesítették, hogy repülés, ejtőernyőzés, meg is hatódunk egy-egy előkerült kép kézbevétele kapcsán, azt találgatva, hogy vajon hogy is hívták azt a srácot, aki mögöttünk áll a fényképen. Így jártam én is a közelmúltban. Pécsett voltam a bajtársi csapat összejövetelén, ahol találkoztam egy fényképpel a falon. Az aláírása AN-2 –es a pécsi repülőtéren 1956-ban. Távolabbról nézve látható volt, hogy még lajstromjel nélkül, katonai festéssel repült a gép. Közelebb menve láttam, hogy én is rajta vagyok a képen! Hogyan lehet az, amikor még életemben nem voltam ezen a repülőtéren? Örömmel láttam, hogy ez egy olyan kép, ami a legkedvesebbek közé tartozik az életemben, ugyanis az első ejtőernyős ugrásomkor készült a Kaposújlaki repülőtéren 1956. július 22-én. A képen a csurgói ejtőernyős kör tagjai és néhány kaposvári ejtőernyős látható. Nagy Lászlótól tudtam meg, hogy a kép Cserkúti Csabától került hozzájuk, aki a baranyai ejtőernyőzés egyik meghatározó személyisége volt. Az álló sorban ő balról a második, én a negyedik helyen állok. A történet úgy kezdődik, hogy két elsős gimista barát izgalommal hallgatja a „nagyok” beszélgetését arról, hogy a NOSZF tiszteletére az Aranyász dombra fognak leugrani ejtőernyővel egy Li-2 –es gépből /akkor már működött a gimnáziumban ejtőernyős kör/. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
15
Borús nap volt, amikor egyszer csak megjelent Kanizsa felől egy szürke kétmotoros. Jól lehetett látni, amikor 600 méter magasságban sorban nyíltak a zöld ernyők! Nehéz leírni azt az irigységet, amit akkor éreztünk. Már mi is jártunk az edzésekre, de 14 évesen szóba se jöhetett, hogy ugorjunk. Nem is beszélve a lányokról, akiknél a felsősök mellett labdába sem rúghattunk. Mi nem bírjuk kivárni, hogy 16 évesek legyünk! Írjunk a hadügyminiszternek levelet! Írtunk is. Legnagyobb meglepetésünkre választ kaptunk, amelyben az állt, hogy nagyon dicséretes a hazafias érzésünk, de be kell tartani szabályokat. Járjunk szorgalmasan a kiképzésre, és ha betöltöttük a 16. életévünket ugorhatunk. Jártunk is rendesen, tornáztunk, hajtogattuk a 49 mintájú ernyőket, gyakoroltuk a félvállas bukfencet. Nem tudom, hogy jutott eszébe Iváncsics Jóskának a kiképzőnknek, hogy megpróbál elsütni bennünket ejtőernyősként. Történt ugyanis, hogy júliusban mehetett a csapat Kaposújlakra ugrani. Minket is vittek. Szürke ruha, gumitalpú csizma, pilótasapka! Melyik tizenéves fiú nem durran szét a nagyképűségtől ilyen szerelésben? Kaposváron a Béke szállóban aludtunk, este közölték velünk, hogy valószínűleg ugorhatunk, de korán kell kelnünk, mert 51 mintájú peremes ernyőket hoztak, amelyeket nekünk kell behajtani /mi még ekkor találkoz- 16 tunk ezzel az ernyővel először/. Ragyogott a nap, amikor a reptérre megérkezett az AN-2-es. A vörös négyszögben ültünk, amikor pár embertől kisérve odajött hozzánk egy kis mosolygós köpcös ember. „Látom, hogy nagyon várjátok, hogy ugorjatok! Hány éves vagy fiam? „ 16 Miska Bácsi mondom. Jól van, stramm gyerekek vagytok. Aztán nem félünk ám! Nagyon izgalmas volt, ahogy átvertük Rónai Miska bácsit.
Dr. Házas József
A többi már magától ment. Beszálltunk a gépbe, a klubvezetőnk Pados Jóska beakasztotta a karabinereket, zúgott a motor, a szívem a fülemben dobogott. 800 méteren kinyitották az ajtót, a szél gyűrte a bőrt Jóska arcán. Kiugrott a célugró. Ráfordultunk az irányra, az ajtónál süvített a szél.
Pados József
Csak azt észleltem, hogy az előttem álló két fiú eltűnt. Aztán a lekerekített négyszög, a hűvös levegő, majd egy nagy rántás és csodálatos csend. Felettem a gyönyörű fehér selyemkupola, alattam a szántók között a zöld csík. Az ernyő halk suhogása, nagyon gyorsan jön a föld! Kicsit kemény, de felállok, ölelem a finom selymet. Ez lenne a csoda, amit anynyira akartál? Közel hatvan év távlatából is megdobogtatja szívemet az emlékezés, a mit egy régi fénykép tud kiváltani. Amikor ott állok az L-410-es ajtajában most is egy pillanatra az a régi lekerekített sarkú ajtó villan az emlékezetembe. Budapest. 2015. január 5. Dr. Házas József
MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
Riportok!
Dr. Szeszák Gyula „Hogyan lettem ejtőernyős?”63évvel ezelőtt! Hogyan lettem ejtőernyős? Az ejtőernyőzés „extrém sport” volt húszéves koromban – 1952-ben – is. Érdekes kérdés, milyen lelki motívumok alapján adja a fejét egy egyetemista ilyesmire. Engem egy „súlyos” szerelmi bánat ösztönzött. Persze eszem ágában sem volt egy extrém öngyilkossági módot keresni. Sőt, kifejezetten óvatos voltam, pl. a hajtogatásnál. Ejtőernyős álmaimban gyakran visszatérő motívum, hogy a hajtogatással el vagyok késve és emiatt az anyá17 mat szidják. Ez gyakran megesett velem nappal a való világban is. Így került a tudatalattimba, majd innen bukkan fel álmaimban…
Dr. Szeszák Gyula Sok vitám volt emiatt † Dr. Udvardi Dezső barátommal (róla később emlékezem meg), akinek többször megjósoltam, belemegy a földbe, ha hanyagul hajtogat. Olyasmit válaszolt, „itt nem lehet meghalni, ez matematika”. Sajnos nekem lett igazam. Dezső 1955-ben Dunakeszi-Alagon félig nyílt ernyővel csapódott a földbe és meghalt. Én egyszerűen csak életmódot akartam változtatni. Ezt már megtettem egyszer, ötéves koromban. Folyton beteg kisfiú voltam. Valami sugallat hatására „megedzettem” magam, ami annyiból állt, hogy naphosszat a szabadban bóklásztam a leghidegebb télben is. Ezúttal az egyetemi környezet puhaságát hibáztattam férfiatlan lelki nyavalygásaim miatt. Jelentkeztem hát eje kiképzésre a Szegedi Szabadságharcos Szövetségben…
† Dr. Udvardi Dezső Akkor másképp ment az alapkiképzés, mint manapság. A Szövetség udvarán volt a tanpálya, háromfokozatú ugróállvánnyal, „bitóval” és „ferdepályával”. A bitón addig húzták az embert, amíg a lába nem kezdett remegni. Akkor felharsant a vezényszó „ereszd” … aztán, kínosan hosszú szünet után, … „el”! Az oktató igazi kedvence azonban a ferdepálya volt. Ez arra szolgált, hogy a növendék a lapos szögben történő földet érés erejét lábai megfelelő tartásával, alkalmasint előre bukfenccel, csökkentse. Az oktató, szép emlékű, Dávid Lajos azonban egyszer a fejére csapott, hogy az ugró nem mindig pofával előre ér földet, hanem háttal is. Átszerelte tehát a függesztő berendezést „háthelyzetbe” és a növendékekre bízta, hogy tartják a lábukat és merre bukfenceznek. Fölséges mulatság volt – neki… Jómagam hiába gyakoroltam az optimális lábtartást, mert a kiképzés nem tanított meg a terepadottságok figyelembe vételére. Ezt nyögöm ma is, 82 évesen. Egy kora reggeli ugrásnál gyorsan sodródtam a hajdúszoboszlói strand irányából a reptér felé. Csizmáimat optimális szögbe állítottam és minden jól sikerült volna, de a fű nedves volt. Így ténylegesen a far- ill. keresztcsontommal fogtam talajt. Az akkori fájdalom gyakran felsajdul azóta is. Már „csípőízületi artrózissal” akartam kezeltetni magam. Aztán rájöttem, hogy seggre esés utáni poszttraumás jelenségről van szó.A kiképzésen a fenti „adottságok” ellenére baj nélkül átestem. A lelki bánatúgyszólván elmúlt. Vártam az első ugrást. Erre 1952.05.18-án került sor. Az avatásra a Ha-Lig, a „Géza” jött Hollósy Lajossal a fedélzetén. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
A Gézát térítette el ’56-ban az ausztriai Ingolstadt melletti NATO repülőtérre egy repülősökből verbuválódott terrorcsoport, amelyiknek a Kis Pintér, volt a vezetője, akit személyesen ismertem. Egy tipikus h…. gyerek volt. Álmomban se’ mertem volna róla ilyesmit feltételezni. Szóval Hollósy… Igazi szerepét nem volt könnyű felismerni. Vékony, görnyedt hátú kissé kancsal kékszemű alakot láttam cca. 46-os koszos csizmában, nem is kétes tisztaságú felgyűrt ujjú fehér ingben. Foghíjas szája szélén égő csikk fityegett. Mindez a Géza félhomályos belsejében is feltűnt. „Laja bácsi” ugyanis vagy későn érkezett, vagy korán akart továbbmenni, mert ki se szállt a gépből egy kis lelki fröccsre. Csüccsöt vezényelt. A Géza volt az egyetlen „sodronyos” gép. A „mehet” után, a gyöpön döcögés közben, maga kötött be mindenkit. Aztán elemelkedtünk. Nem mondhatom, hogy be lettem volna sz… a. Egyszerűen olyan tudatállapotba transzformálódtam, hogy mindent érzékeltem, de mintegy „testen kívül” mintha nem velem történne, ami történik. [A 18 halál élményt írják így le…] Pedig „érdekes”, ill. újszerű volt minden. A motorok bömbölése, a géptest rezgése, suhogása, a táj „térképpé alakulása”, a napfény körbe – körbe vándorlása az iskolakör forduló pontjainál a géptörzs félhomályában, stb. És minden színesebbnek, kontrasztosabbnak látszott, mint a „valóságban”, talajszinten. †Gyulai György, †Rónai Mihály, †Hollóssy Lajos, Szeszák Gyula Azért „Laja bácsi” produkált valamit, ami miatt megfagyott bennem a vér (talán a sz.. is). Kidugta ugyanis a fejét a gépajtón. A légcsavarszél nyomban „kísértetpofát” varázsolt a sovány arcból, ahogy az arc húsát szapora hullámokban préselte, ill. futtatta a koponya csontjain. Aki ugrott, jól ismeri ezt a látványt, ill. ezt a „fenséges” érzést, de mi nem voltunk ilyen látomásokra felkészítve. Mint „külső szemlélő” mindenesetre arra, gondoltam, mi lesz ha „valakinek” ebbe a szél–pokolba kell „majd” kiugrania… Ekkor már nem maradt idő a hosszas töprengésre, mert a dobási pont fölé értünk, Laja bácsi „sacca” szerint. Hirtelen behúzta a fejét és kiadta a rettegett parancsszót „föl”! Majd rátette a kezét az első ugró vállára, aki történetesen én voltam, és előre intett a pilótának, aki levette a gázt. A lecsökkent zajban mindannyian jól hallottuk „mehet”! Egyszeriben kint voltam. Ilyen helyzetben az idő felgyorsul, azaz a másodperc apró szeletkékre esik és e mozaikokban sok kép rögzítődik. A szél pofon nem is volt olyan kellemetlen, az esés sem. Annál inkább megrendítő volt a 49 mintájú zöld nylon ernyő goromba rántása. Ez viszont a továbbélést jelentette. Az ugrás 800 méterről történt. Volt hát időm a napfényes meleg csendben nézelődni. Mostanában egy facebookos ismerősöm használja ezt a szlogent: „gyönyörködöm, tehát vagyok”. Valahogy én is így voltam akkor… Az ernyővel nem igen volt mit csinálni. Legfeljebb fordítani lehetett zsinórbehúzással, de ezzel nem veszkődtem sokat, mert nem volt szél. Ferdepályás tapasztalataimat nem kellett kamatoztatnom. Annál hálásabb voltam a bitónak, mert a szegedi reptér talaja beton simasága mellett beton kemény is volt. Persze eltaknyoltam így is.
Aztán felálltam. Más emberként álltam fel! MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
Azt ugyanis szándékosan nem mondtam el előre, hogy bizony gyávácska puhánynak indultam. Apámnak ugyanis négy fiútestvére és két lánytestvére volt Én voltam az első unokaöcs a családban. Mindenki rám szállt, és hü…re kényeztettek. Babának hívtak és tanítgattak mindenre, mint a papagájt. Olyannyira, hogy dadogni kezdtem… [A képen én vagyok...] Formázásomat egyik nagynéném (keresztanyám) és férje fejezték be. Gyermektelenek voltak és sajátjukként szerettek. Olyannyira, hogy egyformán „otthon” voltam, otthon is, meg náluk is. Ebédelni – vacsorázni oda mentem, ahol inkább kedvemre volt a menü… Vékonyka is voltam. Keresztapám ezért kemény egy pengőt szurkolt le minden 50 filléres cukrászsüteményért, amit hajlandó voltam megenni… Pénzéhségem miatt aztán étvágytalanságom állandósult, amin Keresztapám jókat röhögött és fizetett… Gyermekkoromat nem részletezem tovább. Diákkoromban a testi erő hiánya kezdett legelőbb gyötörni. Annak kapcsán, hogy alsós öcsémet egy felsős kifogta és rendszeresen bántotta. Amikor egyszer kékre verte; mint felsőbb felsős, megvártam az iskola előtt és elvertem. Beláttam azonban, hogy csak alsósokkal szemben vagyok erős, saját (kor) osztályomban azonban csak gyenge közepes… Nos, ezen is sikerült változtatnom. A dolog egy gúlacsapatban végződött, ahol én voltam a bázisember és elhordoztam négy - öt osztálytársat is. Az igazi erőpróbára a felsős „Kolosszal” került sor, akinek igazán impozáns izomzata volt. Ám mutatványomat nem bírta utánozni. Ez abban állt, hogy nyakhídba (homlokhídba) ereszkedve megtartottam egy kézállásba emelkedő gúlatársat. Kolossz hatalmas csuklyás izma nem bírta ezt a mutatványt. Ez még mindig nem volt optimális. Egy rám nézve szégyenteljes incidens kapcsán ugyanis rá kellett jönnöm, hogy a testi erő korántsem azonos a „testi bátorsággal”, mert ilyen is van. A szegedi kaland a testi bátorság bizonyságát látszott nyújtani. Később rá kellett jönnöm, hogy a testi bátorság is többszálú. Már talán ejtőernyős oktató voltam, amikor megkínáltak a síugrással. Ám a sáncon inamba szállt a bátorságom, nem lettem síugró. De most nem is erről akarok beszélni, hanem a testi küzdelemről, mint a testi bátorság legfőbb próbájáról. Ezért beléptem egy boksz egyesületbe. Ez is ment. Nem volt nekem megfelelő súlycsoportos bokszoló, ezért az edző nálam könnyebb, de sokkal, rutinosabb partnerekkel állított szembe, úgy hogy a partnerek menetenként váltották egymást. Én meg maradtam és „részletekben” estéről – estére úgy elvertek, hogy az édesanyám se’ mindig ismert volna rám. Legnagyobb sajnálatomra ezt abba kellett hagynom, mert azt kellett észlelnem, hogy tanulás (olvasás, vagy előadás hallgatás) közben gondolataim hirtelen szétesnek és csak nagy nehezen tudok ismét képbe kerülni. Egyet – mást azonban sikerült elsajátítanom. A próba ideje is elkövetkezett. Több évfolyamtársammal együtt egy népszerű szórakozó helyről távozóban egyikünk állítólag odaszólt egy asztaltársaság egyik hölgytagjának. Az asztaltársak felkerekedtek és az utcán megtámadtak bennünket. Én egy hozzám hasonló formátumú egyénnel kerültem szembe, aki egy ütésemtől kifeküdt. Erre ordítozás támadt „leütötték az őrnagy elvtársat”. A támadás emiatt hevesebbé vált. Mi pedig ketten maradtunk a tűzvonalban egy évfolyamtársammal (később megyei főügyész lett). Engem egy nálam alacsonyabb támadott, aki az őrnagy elvtárs példáján okulva felém rugdosott. Utóbb jöttem rá, hogy többször tö..n rúgott, amelynek következtében egyik he.. m megkisebbedett és azóta sem állt helyre. A harcmezőt a döntő számbeli fölényben levő támadó sereg elől hátrálva, de nem megfutamodva hagytuk el. Hiányos harci ismereteimet azután egy cselgáncs edzői tanfolyam egészítette ki. Szóval így esett az első, az „iskola ugrás”, majd következett a többi… Debrecen 2015. január 04. Dr. Szeszák Gyula MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
19
Kegyeleti hírek † László Géza MÁV ejtőernyős oktató, válogatott kerettag Emlékére! 1946. március 19-2012. február 22. László Géza 1946. március 19-én született négygyermekes munkáscsalád harmadik fiaként Sopronban. Még kisgyermek korában Pestre költözött a család, ő itt nőtt fel, majd az általános iskola elvégzése után asztalos mintakészítő szakképesítést szerzett. Az ejtőernyőzés iránt már tizenévesen lelkesedett; és teljes odaadással vetette bele magát a klubmunkába (MÁV ejtőernyős klub). Később a sorkatonai szolgálatát is ejtőernyős alakulatnál teljesítette (Szolnok). Csakhamar észrevették rátermettségét, megbízhatóságát, fejlődőképességét; és 1968-ban már a nemzeti válogatott keret tagja lehetett. Mind a sportban, mind a munkájában az igényesség, kreativitás, a mindig tanulni vágyás jellemezte; igazi csapatmunkásként vett részt mindenben; önzetlensége szinte már túlzott is volt. Mindenki szerette. † László Géza Díjakat szerzett hazai és nemzetközi versenyeken is (Lengyelország, Jugoszlávia), imádott sportjának népszerűségét is öregbítve. Feleségével – a szintén válogatott ejtőernyős Lantos Terivel – együtt részt vehetett az 1970es évi taskenti egy hónapos edzőtáborozáson is. Összesen közel 1000 ejtőernyős ugrással rendelkezett. Sportkarrierjének sérülés vetett véget 1973-ban; s onnantól a munkájának és a családjának élt. Két gyermekük született: 1973-ban Viktor (aki ma építőmérnök); 1975-ben Róbert (jelenleg informatikus vállalkozó). Húsz évi házasság után 1989-ben elváltak, de a jó viszonyt megtartotta fiaival; majd később öt unokájával is szeretetteljes kapcsolatokat ápolt. Mindannyian részvéttel és segítőkészséggel látogatták betegségében, amely 2011-ben tört rá, és 2012. február 22-én – méltósággal viselt szenvedés utáni – halálához vezetett. A gödöllői temetőben helyezték örök nyugalomra 2012. március 2-án. Fehér Miklós, Gyimóthy Zsolt, Gyurcsó Attila BHG ejtőernyősök a kegyelet virágait elhelyezték.
Mindannyian, akik az ejtőernyőzés szerelmeseként, majd a válogatott keret sokoldalúan tehetséges tagjaként ismertük meg őt, mint a legszeretetreméltóbb sporttársra emlékezünk László Gézára. MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
20
Kertész Zsolt MÁV Ejtőernyős Klub oktatójának búcsúja; Drága Gézukám!
Kertész Zsolt MÁV
Mély megdöbbenéssel vettem a szomorú hírt, hogy sajnos a megérzésünk jó volt, mivel már Te is az égi ekipageban várod az ugrás lehetőséget. Sajnos, jó fönt a volt MÁV-os "csapat". a teljesség igény nélkül: Módi József, Háromsic Mihály, Karika Gábor, Krichenbaum Ferenc, Sass Béla, Rajnai Gábor, Berecz Ferenc, Dervadelin Palika, Nagy Ottó, Zátrok Laci. A kimaradtaktól elnézést kérek Sajnos, intenzívebben Zátrok Laci halála után érdeklődtünk utánad. Mintha ma történt volna, 1965-be az eje négy tusa, ősztől Veled két év a seregben, ahol Te lettél a Csülök (Keresztúri Laci) után a fölső ágyam 21 "bérlője".Innen jut eszembe az a jópofa történet, hogy riadónál keresem, de nincs a bakancsom. Helyette egy számmal kisebb volt "fölösben", kénytelen voltam azt fel húzni a lábamra, de mintha ökölbe szorult volna a két lábam, úgy éreztem magam benne. No, ezzel az érzéssel végig csináltam a riadót, s láss csodát, riadó után előkerült az én bakancsom.
Mindenkit meg gyanúsítottam, de rád álmomban sem gondoltam volna. Évek múlva vallottad be, hogy Te voltál az "Elorzó". A seregben élénken csináltad a szebbnél szebb intarzia képeket, ami akkor jelezte a témáidon keresztül, hogy Te egy érző, jó lelkű ember vagy! Ezt mi sem támasztja jobban alá, mint Neu Jóska edzősége alatt 1969 május 30-án stílust ugortatott velünk A és B keret tagokkal, kb 13-14m/s szélben. A cél az eredmény függvényében az A vagy B keret tagság. Én T-4 tip ernyővel ugorva a stílus után a juh ól mögött jóval, a búzamezőben a célkör irányába értem földet, abban a pillanatban eltört mind két lábam. A gép körözött az egyes kiugrók miatt és Te a végén ott értél földet tőlem nem messze. Kiabálásomra oda szaladtál, fölkaptál az öledbe és vittél kifele a búzaföldből. Csak annyit teszek hozzá, pontosan tudom, akkor 76 kg voltam és Te több száz métert cipeltél mire a dzsip értem (értünk) jött. Ezt nem sokan tették volna meg!
†Zátrok László. †Zátrok László, Kertész Zsolt Gézánk! Zátrok Lacit halála előtt tavaly meglátogattuk páran és vele is emlegettünk, hogy közösen dalokat írtatok, amit akkor mindegyikünk tudott énekelni a reptéren. Még egyikünk sem tudta, hogy Te már elmentél. Sajnos, Ti már nem írtok e földön több dalt, de készüljetek, tartsd formában a csapatot, majd találkozunk, és újból írtok jó dalokat. Gézukám! Volt klubtársaid közül egyikként kívánok Neked nevükben is ÖRÖKKÉ KÉK EGET! Búcsúzom Tőled barátom, nyugodjál békében! Kertész Zsolt MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
Halmai József MÁV Ejtőernyős Klub oktatójának emlékezése; A László Géza 1961-év végéig tartó tanfolyamon vett részt többek között, Balogh Pál, Herke István, Zátrok László, Bánóczi György, Farkas István és Halmai Józseffel együtt, az oktatónk Szücs Ibolya ejtőernyős oktató volt. Az első ugrásokat Budaörsön LI-2 repülőgépből hajtottuk végre 51mintáju peremes ejtőernyővel. Ebben az időszakban használt típusok, 49mintáju peremtelen valamint az 52mintáju has ejtőernyő típusok voltak használatban. Következő évben 1963-ban Hajdúszoboszlón táborban, együtt volt a MÁV és a BHG klub tagjainak itt folytatódott a kiképzés, a gyakorlás és ejtőernyős ugrások végrehajtása, ebben az időszakban évenként általában tízen hat ejtőernyős ugrást hajtottunk végre. 22 Az ejtőernyőket, a repülőtérre gépkocsival hozták le a Budaörsi ejtőernyős raktárból. Halmai József MÁV
A tényleges sorkatonai katonai szolgálat alatt, az MN 3100 alakulatnál szolgáltunk, és részt vettünk különböző nemzeti versenyeken a csapat tagja; Balogh Pál, Halmai József, László Géza, Zátrok László, a csaptunk eredményesen versenyezet. A László Géza versenyzőként részt vett, Jugoszláviában Portoroz repülőtéren megrendezésre kerülő Adria Kupán ahol történetesen Szücs Ibolya ejtőernyős oktató is versenyzett. Búcsúzunk Tőled barátaid klubtársaid! Halmai József
Bodnár József KÖMI Ejtőernyős Klub oktatójának emlékezése; László Géza sporttársunk és barátunk emlékére; a MÁV Repülő és Ejtőernyős klub tagja. Nagyon jó gondolkodó és szerény sporttárs volt, kitalálta, hogy a cél közelítésénél keresztbe tett lábbal jött be. Eredményes volt, így Én is átvettem, több versenyt nyert. Békés nyugalmat és KÉK EGET! Bodnár Józsi KÖMI
† Fehér József ejtőernyős oktató, bajtársunk 2014. augusztus 28-án, hírtelen súlyos betegségben csütörtökön, 72 éves korában elhunyt. Búcsúztatása, és a szertartás, a földi maradványainak szórása a Gödöllői repülőtéren későbbi időpontban kerül sorra.
MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
† Fehér József.
†Stanek Erzsébet, †Fehér József.
Dr. Kása Sándor, Csurilla Gyula, †Fehér József, Csizmadia István, Moskál Péter.
KÉK EGET! Az elhunyt bajtársaknak!
Közlemény A Google Drive ingyenes online tárhelyéről a következő filmeket, gyüjteményt lehet letölteni. 1., MEBSZ Budapesti tagszervezet_2014évi Hírlevelek GYŰJTEMÉNYE. PDF https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMNm1RYlJTc2x3aHc/view?usp=sharing 2.,†Sáray Bertalan ny. ezredes EMLÉKÉRE 2014 bemutató film https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMR2I2NDNUSjFOOEU/view?usp=sharing 3., Both Lajos 70-ik születésnapi köszöntése a GEB 2014. május 17. https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMUW01MW9fb0o3TGc/edit?usp=sharing 4., . Ludovika Fesztivál 2014.05.17-én, saját film AVI formátumban feltöltésre került. https://drive.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMRHNLSFFxN25WT0E/edit?usp=sharing 5., A Székely Lilla 100-ik ejtőernyős ugrása Kaposújlakon 2013. július 27-én, az avatási ünnepség.https://docs.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMZVFKU0FnbWN3Yms/edit?usp=sharing 6., A Gödöllői repülőtéren 2013. május 26-án megtartott, KÖMI veterán ejtőernyős találkozó. https://docs.google.com/file/d/0B3y9TylSmDpMM1Nub0c0S0Y2VXc/edit?usp=sharing A filmek letöltése után a Windows Media Player programmal jó minőségben az AVI file megnézhető, illetve AVI>DVD konvertálható és DVD minőségben bármelyik asztali lejátszón kiváló minőségben lejátszható. HÍRCSATORNÁNK Tisztelt Bajtársak! A jelenlegi hírcsatornákon, minimum egy hét szükséges ahhoz, hogy mindenkihez eljuttassuk az információt, ezért is fontos, hogy akinek van internet elérhetősége, az tudassa velem az e-mail címét, ugyanis ezen a csatornán folyamatosan, gyorsan és díjmentesen lehet információhoz jutni. Illetve Akinek megváltozott az e-mail címe az is idejében jelezze felém, mert minden alkalommal 10-20 címről visszajön a hírlevél ilyenolyan automatikus üzenettel megszűnt e-mail postafiók, a felhasználó jelenleg nem elérhető, vagy éppen spamnek nézte a rendszer a hírlevelet. Továbbra is várunk minden olyan ejtőernyős történetet, fényképet és egyéb olyan anyagot, amit a tagság szeretne megosztani, közzétenni, kérem, juttassátok el hozzám,
[email protected] hozzátok el a klubnapra, hogy a hírlevelünkben meg tudjuk jelentetni, tájékoztatni a többi bajtársunkat is. A hírlevél készítői ezúton is köszönik, hogy most is figyelmesen végigolvastad hírlevelünket A hírlevél felelős szerkesztője: MEBSZ Budapesti tagszervezet vezetősége A hírlevelet összeállította: Fehér Miklós sajtóreferens MEBSZ Budapesti tagszervezet 2015. januári hírlevele
23