Táplálkozási Fórum
XVII. Tudományos Konferencia Elhízás és anyagcsere betegségek 2011. május 25. szerda
AESCULAP AKADÉMIA 1115 Budapest, Halmi u. 20-22.
PROGRAM
ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓK A Fórum szervezője: MOTESZ - 1051 Budapest, Nádor u. 36. Szalma Márta - Tel: 06 1 311-6687 Fax: 06 1 383-7918 Internet: http:// www.motesz.hu
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
BEVEZETŐ A Táplálkozási Fórum 17 év óta rendezi meg évente, rendszeresen Tudományos Konferenciáját, orvosok, diétetikusok, táplálkozási szakemberek közreműködésével, melyek elsősorban a táplálkozással összefüggő betegségekkel és ezek diétás, szükség esetén gyógyhatású készítménnyel, vagy gyógyszeres kezelésével foglalkoznak. A XVII. Konferencián az Elhízás és anyagcsere betegségek témakörben 8 előadást hallhatnak a résztvevők a Táplálkozási Fórum neves szakembereinek tolmácsolásában. A nyitó előadásban a mind gyakoribbá váló táplálék allergia, s a vele kapcsolatos adatbank kerül bemutatásra. A többi hét előadás az elhízás problémaköréhez kapcsolódik. A motiváció és a tanácsadás 2 nélkülözhetetlen része az elhízás kezelésének. Szlogenként alkalmazott alapfogalmak, mint a savanyítás, lúgosítás, zsírégetés kerülnek tudományos megvilágosításba, a zsírbontás mechanizmusának ismertetésével is. Újdonság lesz hallani az új amerikai Táplálkozási Ajánlásokról, még többet megtudni a low-carb – high-protein diétáról. Hallani fogunk az elhízással összefüggő dyslipidaemiáról és a cukorbetegek fogyasztásáról is. Kifejezetten érdekes lehet a metabolikus szindróma körüli viták idején, hogy az immunrendszerrel is kapcsolatban áll a rizikófaktorok ezen klaszterje. Tisztelettel várjuk a résztvevőket, orvosokat, diétetikusokat, táplálkozási szakembereket és érdeklődőket egyaránt.
Budapest, 2011. május 25. Dr. Pados Gyula a Táplálkozási Fórum elnöke c. egyetemi docens, kandidátus
Támogatók: MSD Magyarország Kft. Unilevel Magyarország Kft. Norbi Update A Fórum Szervezői ezúton mondanak köszönetet Támogatóiknak, hogy hozzájárultak a rendezvény sikeres megvalósításához!
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
PROGRAM Tiszteletbeli elnök: Prof. Dr. Romics László, akadémikus Elnök: Prof. Dr. Rigó János 14.00
Prof. Dr. Barna Mária, Pálfi E., Horváth Zoltánné 10 éves a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank
14.15
Antal Emese Motiváció és tanácsadás túlsúlyosoknál
14.30
Prof. Dr. Karádi István Savasítás, lúgosítás - Mi a tudományos háttér?
14.45
Dr. Zajkás Gábor Szemelvények a 2010. évi amerikai táplálkozási irányelvekből, ajánlásokból
15.00
Megbeszélés
15.15
Szünet
Elnök: Prof. Dr. Karádi István 15.45
Prof. Dr. Paragh György A metabolikus szindróma és az immunrendszer kapcsolata
16.00
Dr. Audikovszky Mária Low-calorie, low-carb, high-protein diéta
16.15
Dr. Pados Gyula Dyslipidaemia kezelése elhízásban
16.30
Dr. Fővényi József A vércukorcsökkentő kezelés szerepe cukorbetegek testsúlyának alakulásában
16.45
Megbeszélés
17.00
Konferencia zárása
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
10 ÉVES A MAGYAR TÁPLÁLÉKALLERGIA ÉS TÁPLÁLÉKINTOLERANCIA ADATBANK
Barna Mária, Pálfi Erzsébet, Horváth Zoltánné
SE Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék, Budapest Az IgE mediált allergiás megbetegedések száma a huszadik század második felére megduplázódott, a táplálékallergia jelentős népegészségügyi problémává vált. A genetikai anyag ilyen rövid idő alatt nem módosulhatott, ezért a gyakoriság növekedésének okát környezeti tényezőkben kell keresni. Napjaink kihívása a kedvezőtlen környezeti faktorok megismerése, az érintettek számának megbízható módszerekkel történő felmérése, prevenciós stratégia kidolgozása, a kialakult táplálékallergia esetén, pedig a tüneteket kiváltó allergének elkerülésének biztosítása. Alapvető fontosságú, hogy a táplálékallergiás egyének ne fogyasszák azokat az élelmiszereket, élelmiszeripari összetevőket, amelyeket tünetmentességük érdekében el kellene kerülniük, s amelyek fogyasztása súlyos egészségkárosodást okozhat. A tüneteket kiváltó allergének és intoleranciafaktorok elkerülését az élelmiszerjelölés, pozitív lista (amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszer az adott allergént tartalmazza), és az allergénmentes élelmiszerek megbízható nyilvántartása, negatív lista, (amely a biztonságosan fogyasztható élelmiszereket tartalmazza) együttesen teszi lehetővé. A Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank Tempus-Phare pályázat keretében - 2000-ben alakult meg (az európai adatbankok mintájára). Az Adatbank összegyűjti, nyilvántartja, évenként felülvizsgálja, kibővíti és kiadja azoknak az élelmiszereknek a listáját, amelyek - a gyártók nyilatkozata alapján nem tartalmazzák a kérdéses komponenst, és nem is szennyeződhettek azzal a gyártási eljárás során. Az élelmiszer előállítók vállalják, hogy a regisztrált élelmiszer összetételét a határidőn belül nem változtatják meg oly módon, hogy az a mentességet befolyásolná. A rendelkezésre álló termék-listák a következők: tejfehérjementes, laktózmentes, glutenmentes, tojás-mentes, szójamentes, földimogyorótól mentes, benzoesav és származékaitól mentes, azoszínezékektől mentes, kéndioxid és származékaitól mentes. Az évente kiadott „free-from” élelmiszerlisták száma 5000 – 9000 között, a regisztrált termékek száma 300-600 között változott. Az Adatbank honlapját évente több száz allergiás beteg látogatja; 2010-ben 173 945-en. Az ingyenesen hívható telefonos diétás tanácsadást alkalmanként 5-10 allergiás fogyasztó veszi igénybe.
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
MOTIVÁCIÓ ÉS TANÁCSADÁS TÚLSÚLYOSOKNÁL
Antal Emese
Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége A testtömeg-csökkentés elkezdésének alapja a fejben meghozott döntés. Ha ez megvan, a kitartáson múlik a siker. Ha a motiváció elég erős… A motiváció a viselkedésünket meghatározó és megfelelő irányba terelő állapot. Kiváltó okai lehetnek a fiziológiai szükségletek, de a tanult viselkedés is, amelyet kulturális normák és társas interakciók befolyásolnak. A motivációkutatás „atyja” Abraham Maslow egy piramist állított fel a szükségletek primitívsége alapján, amelynek részei: - fiziológiai szükségletek - biztonsági szükségletek - szeretet- és közösséghez tartozás igény - tisztelet, elismerés iránti igény - tudás és megértés iránti vágy A túlsúlyosok mintegy 30%-kal alábecsülik az elfogyasztott táplálékok mennyiségét, és így az energia-bevitelüket, és 10%-kal túlbecsülik a végzett mozgás mértékét és idejét. Tehát a testtömeg-csökkentésnél a tanácsadásnak, tanácsadónak kulcs-szerepe van. Szükség van a tanácsadó és a tanácsot kapó összhangjára, rá kell a kliens figyelmét irányítani a tárgyilagosságra, az önbeismerésre és azután a kellő fegyelemre, amely elengedhetetlen az adagok, az egész napi energia-bevitel csökkentéséhez. A sikeres fogyás érdekében elengedhetetlen az erős motiváció, akarat és önfegyelem, a rendszeres ellenőrzés, a konzultáció. Nemcsak azt kell tudnunk, mi a teendőnk, hogy sikert érjünk el, azzal is tisztában kell lennünk, hogyan érhetjük el a célunkat. Az előadásban a motiváció és a tanácsadás területén végzett legújabb kutatásokból ismertet a szerző, de gyakorlati ötleteket is ad a mindennapi megvalósításhoz.
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
SAVASÍTÁS, LÚGOSÍTÁS - MI A TUDOMÁNYOS HÁTTÉR?
Prof. Dr. Karádi István
SE ÁOK III. Sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest A dietetikában mindennapos szlengként alkalmazott alapfogalmak a savasítás, lúgosítás vagy zsírégetés. Ezek a fogalmak már olyan széleskörűen kerülnek alkalmazásra, hogy senki nem gondol az általuk jelzett folyamat objektív hátterére. Érdemes egy kicsit a mindennapos szóhasználat hátterét megvilágítani, mert akkor azok a – számunkra magától értetődő, természetes – dietetikai módszerek, amelyeket nap, mint nap alkalmazunk, illetve ajánlunk, gondolkodásunkban tudományos megerősítést nyernek. A szervezetben a savak és lúgok egyensúlyi helyzetben kell, hogy legyenek, mert csak így biztosítható a szövetek és szervek, a sejtek és alkotórészeinek működése, Mivel az ételeink jó része, illetve maga az energia felhasználás, vagy a levegő széndioxid tartalma is elsősorban savas jellegű, a szervezetnek nagymértékben kell védekeznie az elsavasodás ellen, mert ez folyamatosan sejtkárosító tényező. A szervezet a környezeti tényezők – így az ételek – savanyító (esetleg lúgosító) hatása ellen kémiai puffer (jelentése: kiegyenlítő) rendszerekkel védekezik. Ez azt jelenti, hogy komolyabb savas vagy lúgos hatást a vegyi töltések átrendezésével legyengíti. Pl. a vér vérfestékkel, vérfehérjékkel és speciális sejtfehérjékkel védekezik, illetve gondoskodik a pufferolásról. Bonyolult módszerekkel pontosan követhető a vese savkiválasztása, illetve a vékonybél savak, valamint lúgok felszívódását szabályozó rendszerének differenciált működése is. A zsírégetés sok vitát kiváltott, dietetikai szlengként alkalmazott fogalom. Megfelelő módszerrel (pl. a kilélegzett levegő szén és oxigén arányának meghatározásával) pontosan meghatározható, hogy a szervezet szénhidrátot, vagy zsírt használ-e fel („éget el”) adott időpontban. A zsírégetés, tudományosan meghatározva a zsírbontás akkor következik be, amikor a szervezet számára nem áll elegendő szénhidrát – elsősorban a májban, illetve az izmokban a keményítő – rendelkezésre. Ilyen állapotok a jelentősen fokozott izomaktivitás, illetve a szénhidrátszegény diéta (eklatáns példája az Atkins diéta).
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
SZEMELVÉNYEK A 2010. ÉVI AMERIKAI TÁPLÁLKOZÁSI IRÁNYELVEKBŐL, AJÁNLÁSOKBÓL
Dr. Zajkás Gábor Táplálkozási Irányelvek (Dietary Guidelines) elnevezésű ajánlás először 1980-ban jelent meg az Egyesült Államokban. Az Irányelvek 5 évenkénti új kiadását törvény írja elő. A 2010. évi irányelveket mezőgazdasági és egészségügyi szakemberekből álló bizottság dolgozta ki, ehhez az általuk felkért független Tanácsadó Testület a korábbi ajánlás jelentős átdolgozását javasolta, elsősorban az amerikai lakosság többségét jellemző túlsúlyra, elhízásra, valamint számos tápanyag elégtelen bevitelére tekintettel. Emellett a bizottság több elemzést vett figyelembe, köztük a Táplálkozási Evidencia Könyvtár nevű új adatbázist, valamint a Fizikai Aktivitási Irányelvek Amerikaiaknak (2008) című ajánlást. Az új Táplálkozási Irányelvek 2 alapvető koncepciója: 1. energia egyensúly elérése, az egészséges testtömeg megtartásával, ill. visszaszerzésével együtt; 2. tápanyagokban (mikro-tápanyagok!) gazdag táplálékok, italok fogyasztása az „üres kalóriák” helyett. Az első ajánlás csokor a táplálékok, italok mennyiségének, energia-tartalmának, továbbá a rendszeres mozgásnak a jelentőségére, és ezzel együtt a képernyő előtt töltött idő csökkentésére hívja fel a figyelmet. A második ajánlás a zsírban („szilárd zsír”-ként említve), a hozzáadott cukorban gazdag táplálékok, italok mellőzésének, korlátozásának fontosságát hangsúlyozza. Az irányelvek könnyebb megértése, alkalmazása érdekében a táplálékokat két csoportra osztották: 1. táplálékok, és táplálék-alkotóelemek – amelyeket csökkenteni kell; 2. táplálékok, és táplálék-alkotóelemek – amelyeket növelni kell. Az első csoportban a nátrium: <2,3, ill. 1,5 g/nap, a SFA: <en%, a koleszterin: <300 mg/nap, valamint a TFA-tartalmú táplálékok, valamint a „szilárd zsír” és hozzáadott cukor, továbbá a finomlisztből készült termékek csökkentéséről és az alkoholfogyasztás mérsékléséről van szó. A második csoportba kerültek a zöldségek (főleg sötétzöld, vörös és narancs-színű) és gyümölcsök; a teljes értékű gabonatermékek; a sovány tej és tejtermékek; fehérje-forrásként sovány húsok, baromfi, halak, tojás, hüvelyesek, nem sózott dió, magvak; olaj; valamint a több káliumot, kalciumot, élelmi rostot és D-vitamint tartalmazó táplálékok. Külön irányelvek készültek a fogamzásra képes korban lévő nők, továbbá a várandós, és a szoptató anyák, valamint az 50 évesek és ennél idősebbek számára. Az egészséges táplálkozás megvalósításának megkönnyítése érdekében a részletesen bemutatott DASH-diéta alapú, és a mediterrán táplálkozásra, mint hatásos megoldásra, hívja fel a figyelmet a Táplálkozási Irányelvek 2010. évi összeállítása.
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
A METABOLIKUS SZINDRÓMA ÉS AZ IMMUNRENDSZER KAPCSOLATA
Prof. Dr. Paragh György
DE OEC I. Sz. Belgyógyászati Klinika, Debrecen A fejlett nyugati országokban az elhízás és az elhízáshoz társuló metabolikus változások jelentős kihívást jelentenek, hiszen vezető szerepet játszanak a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. A jelentőségét az adja, hogy az életkor előrehaladtával nő a metabolikus szindróma előfordulása, 50 éves kor felett 40%-ra tehető a gyakorisága. Az IDF szerint a centrális obezitás fontos eleme a metabolikus szindrómának. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a gyulladásos markerek emelkedése kifejezettebb testsúlygyarapodást eredményezett. A CRP szint és az egyes metabolikus paraméterek számát vizsgálva azt találták, hogy a nagyobb szérum CRP szint esetén több metabolikus paraméter jelenléte figyelhető meg. Az elmúlt évtizedek vizsgálatai hívták fel a figyelmet arra, hogy a zsírszövet nemcsak egy passzív energiaraktár, hanem egy endokrin szerv is. Jelentős mennyiségű cytokint termel. Elhízás esetén a makrofágok infiltrálják a zsírszövetet. A preadipocyták fagocitózisra képesek, és mind morfológiailag, mind genetikailag hasonlítanak a makrofágokhoz. Az érett zsírsejtek cytokin-termelő képességgel rendelkeznek és aktiválják a komplement kaszkádot a mononukleáris immunsejtekhez hasonlóan. Az adipociták által termelt hormon, a leptin az energia homeosztázis és az immunitás szabályozásában is részt vesz. Az immunitás és a metabolikus szindróma közötti összefüggésre hívja fel a figyelmet az a megfigyelés is, hogy vakcinációt követően nő a metabolikus szindróma gyakorisága. A vakcinák stimulálják az immunrendszert, rövid idő alatt fokozzák a cytokin kiáramlást és növelik a cortisol aktivitást. Az előbb említett bizonyítékok azt mutatják, hogy a természetes immunitás aktiválása, mely a szervezet integritásának megőrzése érdekében a gyors immunválaszt képviseli, jelentős cytokin termelést eredményez. Ezek a cytokinek lokálisan és távoli hatás révén az izomsejtek, zsírsejtek, májsejtek és a központi idegsejtjeire hatva olyan metabolikus változások sorozatát hozzák létre, melynek eredményeként fokozódik a táplálék felvétel, csökken az energia-leadás, inzulin rezisztencia és következményes hyperglycaemia alakul ki, csökken a triglyceridben gazdag lipoproteinek lebontása, mely hypertriglyceridaemiat eredményez és csökken a védőhatású HDL szintje, valamint a szimpatikus rendszer aktiválódásával és a direkt endothel hatással elősegíti a hypertonia kialakulását. Ezek együttesen létrehozzák a rizikófaktorok klaszterjét, melyet metabolikus szindrómának nevezünk.
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
LOW-CALORIE, LOW-CARB, HIGH-PROTEIN DIÉTA
Dr. Audikovszky Mária
Szent Imre Kórház Lipidológiai Profil, Budapest Az elhízás a világ jelentős részében, így Magyarországon is fokozatosan terjed, gyakorisága a korábbi 20%-ról az OTÁP 2009-es felmérése szerint 32%-ra emelkedett. Az elhízás kezelésének 5 fő pillére (diéta, életmód változtatás, fizikai tréning, gyógyszeres kezelés, sz.e. műtét) közül alapvető a diéta. Ebben általában egyetértés van az energia-bevitel csökkentéséről, viszont permanens viták folynak egy adott kalóriamennyiségen belül a tápanyag-összetételről. A hivatalos ajánlások két évtizede főleg a low-fat diétát szorgalmazták, melynek előnyét a testsúlycsökkentésben sem vizsgálatokkal, sem populáris méretekben nem tudták szignifikánsan bizonyítani. A XX. század végén az USA-ban bevezetett zsírbevitel csökkentő program, mely napi 6-11 egységnyi szénhidrátdús gabona termékek, valamint rizs, burgonya fogyasztását ajánlotta, csak a koleszterin szintet csökkentette, az elhízás gyakorisága viszont az 1970-es 14,5%-ról 2000-re 30%-ra nőtt. Elsősorban Atkins munkássága alapján terjedtek el a szigorú szénhidrátkorlátozással járó diéták, arra alapozva, hogy a gyorsan felszívódó, magas glikémiás indexű szénhidrátok gyors vércukor emelkedést, inzulin elválasztást, cukor-zsír átalakulást hoznak létre. Azóta számos vizsgálat hasonlította össze a low-carb és a low-fat diétákat. Féléves időtartamban majdnem mindig, egy év után már nem szignifikánsan a low-carb diéta előnyét mutatták a testsúlycsökkentésben. Az Atkins diéta előnye a vizsgálatokban a többi (orvosilag is megalapozott) diétákkal (ZONE, LEARN, ORNISH, MEDITERÁN) szemben is megmutatkozott. Egy 1200-1500kcal /nap energiatartamú mérsékelten zsírszegény diétában a szénhidrát bevitelt 55-ről legalább 45%-ra csökkenthetjük. Ennek egyik módja lehet a már hazánkban is előállított, csak 30, valamint 10% szénhidrátot tartalmazó, rostokkal, szója fehérjével kompenzált liszt felhasználása. (a búzaliszt szénhidrát tartalma 70%.). Ugyanakkor növelni kell a fehérje bevitelt, mely specifikus dinámiás hatásával emeli az anyagcserét és legjobban növeli a telítettség érzést. Jelen ajánlatunk szerint a tápanyagösszetételben low-carb, high-protein diéta ajánlható a hosszútávú testsúlycsökkentés első fél-egy évére, ez 3-4 kg pluszfogyás előnyt eredményezhet. Reális célkitűzés 10% fogyás fél év alatt, utána pedig a testsúly fenntartása, ez főleg csak a betegek compliance-nek javításától várható. A 2010-es új amerikai irányelvek már ekvivalensnek tekintik a low-carb diétát a low-fat-tal és javasolják, hogy a teljes őrlésű és finomított gabonafélék jelenlegi kedvezőtlen, 13-87%-os fogyasztási arányát legalább 50-50%-ra emeljék, az energia bevitel csökkentése mellett.
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
DYSLIPIDAEMIA KEZELÉSE ELHÍZÁSBAN
Dr. Pados Gyula
Szent Imre Kórház Lipidológiai Profil, Budapest Az elhízás gyakran okoz lipidanyagcsere zavarokat, elsősorban atherogen dyslipidaemiát (hypertriglyceridaemia plusz alacsony HDL-koleszterin) és kevésbé hypercholesterinaemiát. Ugyanakkor mindkét betegségcsoport a lakosság több mint felében előfordul, ezért átfedések is vannak. A nem gyógyszeres kezelésben izolált hypercholesterinaemia esetén elsősorban energia és zsírszegény diéta, viszont atherogen dyslipidaemia, metabolikus szindróma diabetes esetén emellett a gyorsan felszívódó magas glikémiás indexű szénhidrátokat is korlátozni kell, mely a szénhidrát indukált hypertriglyceridaemiát s a testsúlyt is jól csökkenti. Sajnos a zsírszegény diétával csak 5-10%-os koleszterin (Ch) szint csökkentés érhető el, ezért itt nagy jelentősége van a Ch szintézist, illetve a felszívódását csökkentő statin, valamint ezetimib kezelésnek. Nagy kockázatban a Ch célérték 4,5 mmol/l, ennek elérésére statin az elsődlegesen választandó szer, melynek dózisa szükség esetén titrálható, de ez a mellékhatások fokozódásával járhat. Így a statin-ezetimib kombináció kerülhet előtérbe, mely duális gátlást biztosít. Az LDL-Ch szint 50%-os, 2,0 mmol/l alá csökkentése az atherosclerosis regresszióját is létrehozhatja. II/b típusban, ha a kezelésre a triglicerid szint magas marad, statin, fibrát vagy nikotinsav (Tredaptive) kombináció jöhet szóba. IV-V-ös típusban a fenofibrát az első választandó szer, sz.e. nikotinsavval, omega3 zsírsavval kombinálva. Az elhízással is összefüggő nagy rizikófaktorok közöl az EUROASPIRE és hazai adatok szerint is a lipidek befolyásolása a legsikeresebb. Az elhízás gyakorisága 20-ról 32%-ra, a hypertoniáé 26-ról 40%-ra, a diabetesé 5-ről 15 %-ra nőtt hazánkban, hasonló tendenciájú nemzetközi adatok mellett. Így az elhízott beteg sorsát is elsősorban – hatékony elhízás elleni étvágycsökkentő gyógyszerek hiányában – antilipidaemiás kezeléssel befolyásolhatjuk. A Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferenciák nagy kockázatban 4,5, igen nagy kockázatban 3,5 mmol/l-es Ch célértéket adtak meg. 2004-ben a Konszenzus végrehajtását ellenőrző CÉL, REALITY, MULTI GAP programok szerint a háziorvosok betegeiben a csak 12%-nyi célérték elérés 2010-ig 34,2%-ra nőtt, a 2011-es novemberi Konferenciáig célkitűzésünk a 40%. Egy pilot studyban az edukációs lipid-menedzsmentben részesülők LDL-Ch célérték elérése 10,5 %-kal magasabb volt a nem gondozottakhoz képest.
Táplálkozási Fórum - XVII. Tudományos Konferencia
A VÉRCUKORCSÖKKENTŐ KEZELÉS SZEREPE CUKORBETEGEK TESTSÚLYÁNAK ALAKULÁSÁBAN
Dr. Fővényi József
Péterfi Sándor Utcai Kórház, Budapest A vércukorcsökkentő kezelés sikere a testreszabott diéta, a rendszeres fizikai aktivitás és a gyógyszeres terápia optimális illesztésén múlik. Az antidiabetikus terápia bevezetését követően igen gyakori a nem kívánatos súlygyarapodás mind 1-es, tehát kizárólag inzulinnal kezelt, mind pedig 2-es típusú cukorbetegek esetében. Ezért csak részben tehetők felelőssé a különféle vércukorcsökkentő szerek, az esetek többségében az étrendi korlátok áthágása, a diéta túlzott mértékű liberalizálása és ezzel összefüggésben az inzulin túladagolása játszanak meghatározó szerepet. Miután a diabeteses populációs túlnyomó többsége 2-es típusú és 75%-uk nem inzulinnal kezelt, fokozódó figyelem fordul a testsúly semleges, ill. testsúly csökkentését elősegítő régi és újabb készítmények felé. Az alábbi táblázatban az összes orális és nem orális antidiabetikumot a testsúlyra gyakorolt hatás szerint csoportosítva tüntettük fel. Alkalmazásuk szempontjait taglalja a jelen előadás. Nem növelik a testsúlyt, ill. segítik annak csökkentését GLP-1 mimetikus és GLP-1 analóg készítmények: exenatid, liraglutid Metformin DPP-4 gátlók: sitagliptin, vildagliptin, saxagliptin Akarbóz Bázisinzulinként alkalmazott detemir inzulin
Növelik a testsúlyt, ill. nehezítik annak csökkenését Szulfanilureák: glibenclamid, glimepirid, gliclazid, glipizid, gliquidon Glinidek: repaglinid, nateglinid Glitazonok: pioglitazon. Inzulinok
