TDK KONFERENCI A Pr ogr am ésösszef ogl al ók 2016/ 2017.I .f él év
Debr eceniEgyet em,I nf or mat i kaiKar
2016.november18.
Meghívó
Szeretettel meghívunk mindenkit a Debreceni Egyetem Informatikai Kar Tudományos Diákköri Bizottsága által a 2016/2017. tanév I. félévében megrendezendő Tudományos Diákköri Konferenciára.
Időpont: 2016. november 18., 10:00
Helyszín: Debreceni Egyetem Informatikai Kar Gyires Béla terem, F02
Tudományos Diákköri Bizottság Elnök: Dr. Fazekas István, egyetemi tanár OTDT képviselő: Dr. Hajdu András, egyetemi docens Titkár: Dr. Biró Piroska, adjunktus
Információk: www.inf.unideb.hu/smartcampus/tdk Ügyintézés: DE IK, I-227 Hétfő: 14:00–15:00 Szerda: 16:00–17:00 Felelős szerkesztők: Dr. Biró Piroska, adjunktus Kádek Tamás, tanársegéd Fábián Rita, mérnökinformatikus BSc hallgató Borítót és logót tervezte: Biró Zsuzsanna, grafikus
2
Tartalomjegyzék
KÖSZÖNTŐ ÉS TUDNIVALÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
4
A TUDOMÁNYOS DIÁKKÖR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
5
PROGRAM . . . . . . . . . . . . . . . . Megnyitó . . . . . . . . . . . . . . Szekciók . . . . . . . . . . . . . . . Ünnepélyes eredményhirdetés . Informatika Tudományi Szekció Könyvtártudományi Szekció . .
6 6 6 6 7 8
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
. . . . . .
ÖSSZEFOGLALÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Informatika Tudományi Szekció . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Könyvtártudományi Szekció . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A TDK DOLGOZATOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI . . . . . . 18 A TDK ELŐADÁSOK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI . . . . . . . 20 A RÉSZTVEVŐK NÉVSORA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Hallgatók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Témavezetők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23
3
Köszöntő és tudnivalók Köszöntjük a 2016/2017. tanév I. félévi Informatikai Tudományos Diákköri Konferencia előadóit, társszerzőit, a munkájukat irányító témavezetőket, a bíráló bizottságok tagjait, valamint minden kedves érdeklődőt. Bízunk abban, hogy a megrendezésre kerülő tudományos diákköri konferencia mindenki számára hasznos, új tapasztalatokkal szolgál majd. Az Informatikai Kar Tudományos Diákköri Konferenciája egy közös megnyitóval kezdődik, melyen minden előadó részvételére számítunk. Ezután két szekcióban hangoznak el előadások (Informatika Tudományi Szekcióban és Könyvtártudományi Szekcióban). Az előadások hossza legfeljebb 15 perc, melyet szintén legfeljebb 5 perces vita követ. Kérjük a résztvevőket az időkeretek pontos betartására.
Mindenkit szeretettel várunk november 18-án!
A szervezők
4
A Tudományos Diákkör A tudományos és művészeti diákkör a kötelező tananyaggal kapcsolatos ismeretek elmélyítését, a képzési követelményeket, a tantervi tananyagot meghaladó ismeretek elsajátítását, a hallgatói kutatómunkát, illetve a művészeti alkotótevékenységet elősegítő, ennek nyilvánosságot is biztosító önképzőköri forma. A tudományos és művészeti diákköri tevékenység az egyetemi, főiskolai tanulmányok kezdeti időszakában induló vagy az alsóbb évfolyamokon kezdődő, folyamatos tutoriális (mentor) jellegű hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás legfontosabb, legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. A diáktudományos és művészeti tevékenység a tudományos és művészeti pályára való felkészítés, felkészülés legmagasabb szintje a doktori iskolát megelőző képzési szakaszban, s mint ilyen, a doktori képzés (PhD-, illetve DLA-képzés) egyik legjobb előiskolája. A TDK keretei között folytatott tudományos és művészeti tevékenység kitartó, következetes munkán, folyamatos tanuláson és igazi megmérettetésen alapul. Megtanít érvelni, vitatkozni, mások igazát megismerni, elfogadni, néha még a „felnőtt” tudós nemzedéknek is példát mutatva örülni más sikereinek, elért eredményeinek. A szakmai, tudományos sikerek elérése mellett, vagy inkább mindezek előtt igényességre, a gondolkodás meg nem alkuvó becsületességére, a kutatói életforma nagyszerűségére, a felfedezés örömére, az új melletti kiállásra, de együttműködésre és toleranciára is nevel. A TDK-munka vállalása személyes döntés, amely a tudományos munka iránti alázattal, szorgos, kitartó munkával jár. A kölcsönös együttműködésen alapuló műhelymunka tanárnak, diáknak egyformán nagy lehetőség. Olyan szellemi fellendülést eredményez, amely kedvező hatással van az egyetemi, de továbbtekintve hazánk tudományos és művészeti életének egészére is.
(Forrás: az OTDK kézikönyve)
5
Program Kérünk minden tisztelt érdeklődőt, hogy az előadások zavartalanságának biztosítása érdekében a terembe lehetőség szerint a szekció kezdete előtt üljenek be, és csak a szünetben hagyják azt el. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előadások kezdési időpontjai tájékoztató jellegű adatok, néhány perces eltérések előfordulhatnak.
Megnyitó A konferencia elnöke: Dr. Fazekas István, tudományos dékánhelyettes Helyszín: Debreceni Egyetem, Informatikai Kar, földszint, Gyires Béla terem 10:00 – 10:05 Dr. Mihálydeák Tamás, dékán A konferencia megnyitása 10:05 – 10:10 Dr. Fazekas István, tudományos dékánhelyettes Résztvevők köszöntése, általános információk
Szekciók 10:10 – 11:50
Informatika Tudományi Szekció – Gyires Béla terem
10:20 – 11:00
Könyvtártudományi Szekció – F02
Ünnepélyes eredményhirdetés 12:30 Informatika Tudományi és Könyvtártudományi Szekció Dr. Fazekas István, TDK elnök Minden résztvevő megjelenésére feltétlenül számítunk az ünnepélyes eredményhirdetésen.
6
Informatika Tudományi Szekció Helyszín: DEIK, Gyires Béla terem Bíráló bizottság: Dr. Fazekas István, egyetemi tanár (elnök) Dr. Fazekas Attila, egyetemi docens Dr. Bérczes Tamás, adjunktus
10:10 - 10:30 Molnár Imre Formanyomtatványok kezelésének központosítása Témavezetők: Kádek Tamás és Dr. Kósa Márk Szabolcs 10:30 - 10:50 Konkoly Ágnes Piackutatást támogató rendszerek minőségjavítása beépülő R scriptekkel Témavezető: Bekéné Dr. Rácz Anett 10:50 - 11:10 Fejes Ferenc és Katona Róbert Többutas tunnelezés alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata otthoni és mobil hálózati környezetben Témavezetők: Dr. Szilágyi Szabolcs és Dr. Rácz Sándor 11:10 - 11:30 Roskó Tibor Electra Signature: ügyfélkapu, PDF/a XMP alapú dokumentum hitelesítő szolgáltatás Témavezető: Dr. Adamkó Attila 11:30 - 11:50 Szák-Kocsis Csilla Globális hőmérséklet előrejelzések statisztikai utófeldolgozása Témavezető: Dr. Baran Sándor
7
Könyvtártudományi Szekció Helyszín: DEIK, F02 Bíráló bizottság: Dr. Bényei Miklós, nyugalmazott címzetes egyetemi tanár (elnök) Eszenyiné Dr. Borbély Mária, adjunktus Dr. Vágner Anikó, adjunktus
10:20 - 10:40 Sebők Zsuzsanna Könyvajánlóblogok, avagy milyen vélemény számít Témavezető: Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet 10:40 - 11:00 Juhász Attila Open Access a visegrádi négyek országaiban: Oktatói és hallgatói tapasztalatok Témavezető: Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet
8
Összefoglalók
Informatika Tudományi Szekció
9
Formanyomtatványok kezelésének központosítása Molnár Imre A hivatalos ügyintézés kötelező kellékeiként az Informatikai Kar működésében is fontos szerepet játszanak a formanyomtatványok. Az egyetemi közösség minden tagja találkozhatott már velük, a tárgyat bejelentő oktatótól, pályázó hallgatón át az ezeket intéző, Tanulmányi Osztályon lévő dolgozóig. A papírmunka bár szükséges, jelenleg mind a kitöltés, mind pedig a feldolgozás túl sok időt és energiát emészt fel. Különös figyelmet kell fordítani az emberi tényezőből eredő hibákra, valamint gördülékeny közös munka érdekében a nyomtatványok kitöltésére a jelenlegi egyedi megoldások helyett egy jól átgondolt, központosított rendszerre van szükség. Az új koncepció alapja a saját készítésű űrlapmodell, amivel szétválasztható a dokumentumok tartalmi részét képező adatstruktúra és a nyomtatásra kész megjelenítés. Az alkalmazásomnak számos előnye van a lehetséges alternatív megoldásokkal szemben, és őszintén hiszem, hogy használatával mindannyiunk munkája egyszerűbbé és hatékonyabbá válhat. Témavezetők: Kádek Tamás, tanársegéd Számítógéptudományi Tanszék Dr. Kósa Márk Szabolcs, adjunktus Információ Technológia Tanszék
10
Piackutatást támogató rendszerek minőségjavítása beépülő R scriptekkel Konkoly Ágnes Dolgozatom alapötlete a Nebu Hungary Kft.-nél eltöltött szakmai gyakorlatomból származik. A cég piackutatást segítő szoftverek fejlesztésével foglalkozik, így én is ehhez kapcsolódó feladatokkal foglalkoztam. Dolgozatomban a kérdőívek minőségének vizsgálatát illetve annak javítását tűztem ki célul. Munkám során feladatom a cég most fejlesztett szoftveréhez, a kliensek felől felmerült igényeket kielégítő R scriptek gyártása volt. Az általam érintett témakörök a sentiment analysis, wordcloud, robot detection, illetve egyéb minőségbefolyásoló tényezők vizsgálata voltak. A sentiment analysis szövegek érzelmi töltetének vizsgálatával foglalkozik, amelynek meghatározásával a kommentek alapján kiszűrhetjük, megkülönböztethetjük és kiemelten kezelhetjük azon ügyfeleket akik pozitív vagy éppen negatív véleménnyel vannak a cégünkről. Ennek segítségével különböző hibákra is fény derülhet, illetve cégünk népszerűsítésénél is hasznos. További rendszerhibák kiszűrésére használhatjuk még a szófelhőket (wordcloud). Ennek elkészítéséhez a tm csomag függvényeit hívtam segítségül, majd programom kimenete egy grafikus formában elkészített szófelhő volt. Ezen gyakori szavak megkeresése nemcsak a termékhibák felfedezésének gyorsítására alkalmas, hanem a legnépszerűbb témák meghatározásában is segítséget nyújt. Ezután egy megbízhatóságot növelő témával, a robot detection-nel foglalkoztam. Ennek során különböző szempontok alapján próbáltam következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy valós volt-e az adott kitöltés. Végül egyéb minőségbefolyásoló tényezőkkel foglalkoztam, mint például a kitöltőknek problémát jelentő kérdések megkeresése, elemzése. Ez fontos lehet olyan hibák megtalálásánál, amely hibák kritikusnak számítanak a kitöltéseknél. Foglalkoztam továbbá duplikációvizsgálattal, illetve hasonló értékek meghatározásával, valamint pár script erejéig külső befolyásoló tényezőkkel, mint például az időjárás. Témavezető: Bekéné Dr. Rácz Anett, adjunktus Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszék 11
Többutas tunnelezés alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata otthoni és mobil hálózati környezetben Fejes Ferenc és Katona Róbert Munkánkban bemutatunk egy többutas tunnelezésen (multipath tunneling) alapuló megoldást. A hálózati rétegben működő szoftver utak közötti átbocsátóképesség aggregációját vizsgáljuk heterogén hálózati környezetben. Megmutatjuk, hogy az architektúra mobilra is megvalósítható és ismertetjük az Android mobil operációs rendszerre való implementációjának a részleteit. Adunk egy Quality of Experience (QoE az az érzeti, tapasztalt minőség) alapú gyors hálózati interfész váltást lehetővé tévő kontroll interfészt, melynek a teljesítményét mind szimulációban, mind valós hálózaton elemezzük. Ismertetünk egy algoritmust, aminek a segítségével elkerülhetjük a csomagok sorrendjének a felcserélődését a váltáskor, helyreállítási buffer közbeiktatása nélkül. Bemutatunk egy példa esettanulmányt, melyben proaktív módon növeljük a QoE-t YouTube-ról történő videó lejátszás közben. Témavezetők: Dr. Szilágyi Szabolcs, adjunktus Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék Dr. Rácz Sándor, kutatómérnök Ericsson Hungary, Traffic Analysis and Network Performance Laboratory
12
Electra Signature: ügyfélkapu, PDF/a XMP alapú dokumentum hitelesítő szolgáltatás Roskó Tibor A benyújtani kívánt TDK dolgozatomban szeretném részletesen ismertetni az általam kifejlesztett elektronikus aláírással azonos biztonsági szintet elérő dokumentum hitelesítési rendszert. A projekt alapját az ügyfélkapu személyhitelesítő funkciója és az Adobe PDF/a XMP (Extensible Metadata Platform) metaadat RDF (Resource Description Framework) struktúrában megvalósítható beágyazási lehetősége biztosítja. A teljes kép érdekében több egymásra épülő kérdéskört bejárva építem fel a dolgozat struktúráját. Első lépésben a kézzel írt aláírás jelentőségét, kialakulásának múltbéli állomásait, valamint a jelenkorban való szerepét tárom fel. A következő nagy fejezet az elektronikus aláírás és ennek jogszabályi vonatkozásának ismertetése. Ezt követően a tradicionális tanúsítványon alapuló megoldás mellett elérhető alternatívák közül kívánom kiemelni a jelentősebb eredményeket elérteket, például a DigitDoc által kifejlesztett biometrikus aláírás. Az utolsó nagy fejezet az Electra rendszer részletes bemutatása, melyben kitérek a felhasznált technológiák működésére, az alapötletre, valamint a szolgáltatás tényleges működésére. Bízom benne, hogy a dolgozat révén az olvasóban egy olyan kép rajzolódik ki a rendszerről, amely hűen tükrözi a szemantikus web felé történő elmozdulást. A szolgáltatás megismerése során feltárul a jövőbeli kooperatív továbbfejlesztés lehetősége is azáltal, hogy nem csak MySQL, hanem Neo4j gráf adatbázis interfész is beépítésre kerül a rendszermagba. Az eddig elért eredmények tükrében bízom benne, hogy az Electra Signature szolgáltatás révén gyorsabb és hatékonyabb formában tehetünk lepéseket az elektronikus ügyintézés irányába. kulcsszavak: ügyfélkapu, elektronikus aláírás, gráf adatbázis, szemantikus web Témavezető: Dr. Adamkó Attila, adjunktus Információ Technológia Tanszék
13
Globális hőmérséklet előrejelzések statisztikai utófeldolgozása Szák-Kocsis Csilla A TDK dolgozatban az ensemble model output statistics (EMOS, [1]) és a Bayes modell átlagolás (BMA, [2]) statisztikai utófeldolgozó eljárások különböző változatait vizsgáltuk illetve teszteltük a THORPEX Interactive Grand Global Ensemble előrejelző rendszer (TIGGE, [3]) globális hőmérséklet előrejelzésein. Ezen előrejelzéseknek egy nagyon egyszerű lokális EMOS utófeldolgozását már tesztelték a Heidelberg Institute for Theoretical Studies Komputerstatisztika kutatócsoportjának munkatársai, mi pedig az általuk kapott eredményeket hasonlítottuk össze komplexebb BMA és EMOS utófeldolgozás eredményezte modellek hatékonyságával. A két eljárás legegyszerűbb változatának (minden ensemble tag felcserélhető) összehasonlításán kívül megvizsgáltuk milyen hatással van az előrejelzésekre, ha a modelleknél figyelembe vesszük a 197 tagú TIGGE ensemble generálásából adódó természetes csoportosítást, azaz ha az előrejelzéseket 8 vagy 16 különböző felcserélhető csoportra bontjuk. Az eredmények azt mutatják, hogy a csoportosítás figyelembe vétele jelentősen javít az EMOS előrejelzések pontosságán, azonban a 16 különböző csoport már túlságosan hosszú tanuló periódust igényel. A modellezésnél fontos szempont még a futási idő, így vizsgálataink során összehasonlítottuk az egyes eljárások által igényelt gépidőket is. Irodalom: 1. Gneiting, T., Raftery, A. E., Westveld, A. H. and Goldman, T. (2005) Calibrated probabilistic forecasting using ensemble model output statistics and minimum CRPS estimation. Mon. Weather Rev. 133, 1098-1118. 2. Raftery, A. E., Gneiting, T., Balabdaoui, F. and Polakowski, M. (2005) Using Bayesian model averaging to calibrate forecast ensembles. Mon. Weather Rev. 133, 1155-1174. 3. Swinbank, R., Kyouda, M., Buchanan, P., Froude, L., Hamill, T. M., Hewson, T. D., Keller, J. H., Matsueda, M., Methven, J., Pappenberger, F., Scheuerer, M., Titley, H. A., Wilson, L. and Yamaguchi, M. (2016) The TIGGE project and its achievements. B. Am. Meteorol. Soc. 97, 49-67.
Témavezető: Dr. Baran Sándor, egyetemi docens Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszék 14
Könyvtártudományi Szekció
15
Könyvajánlóblogok, avagy milyen vélemény számít Sebők Zsuzsanna Dolgozatomban a blogkultúra szerves részét képező könyvesblogokkal kapcsolatos általános megítélést és azok olvasásbefolyásoló tényezőjét vizsgálom. Napjaink szép-, illetve szórakoztató irodalmának meghatározó recenziói nem csak a könyvtárak falai között készülnek. Igaz, hogy az Új Könyvekben megjelennek rövid recenziók, de azok a könyves szakma számára készülnek, és az is igaz, hogy komoly szépirodalmi munkák recenzióit irodalomkritikusok írják, melyek különböző szaklapokban, folyóiratokban jelennek meg, de napjainkban a fiatalabb olvasóközönség alapvetően az interneten keresi a könyvajánlókat, és így kerülnek előtérbe az internetes blogok. Munkám bevezetésében szót ejtek a blogokról, és a blogolási szokásokról, majd specifikusan a könyvesblogokkal kapcsolatos személyes észrevételeimről is. Ezen belül egy nagy kezdeményezésről, amely kapcsán könyvkiadók fogtak össze könyvesbloggerek egy csoportjával, és bizonyos időközönként az új megjelenésekből könyvismertetőket, ajánlásokat és kritikákat ilyen formában is tesznek közé. A továbbiakban vizsgálom, hogy az olvasókra miként hatnak ezek a kritikák, miként befolyásolják a személyes ízlésüket, illetve azt, hogy a könyvajánlóknak köszönhetően nőtt-e az olvasás iránti igényük, többet olvasnak-e. Egyáltalán miként vélekednek a könyvesblogokról magukról, és az ott megjelenő tartalmakról. A következő kérdésekre keresem a választ: 1. 2. 3. 4.
A könyves blogok befolyásolják-e az olvasási kedvet és az ízlést? Ha igen, akkor hogyan? Többet olvasnak-e általuk? Van-e jövője és létjogosultsága az ilyen recenzióknak?
Kérdőíves felméréssel sikerült 120 főt elérnem, főleg nőket, Magyarországról és a határon túlról. Végezetül a kérdőív eredményeit összevetem a könyvbloggerek tapasztalataival, megnézem azt is, hogyan befolyásolják, vagy egyáltalán befolyásolják-e ezek a könyvtárak kölcsönzési statisztikáit, és megpróbálok választ adni a dolgozatban feltett kérdésekre. Témavezető: Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, adjunktus Könyvtárinformatika Tanszék 16
Open Access a visegrádi négyek országaiban: Oktatói és hallgatói tapasztalatok Juhász Attila Dolgozatom témája az Open Access helyzetének vizsgálata a Visegrádi Négyek országaiban. Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország legnagyobb egyetemeit vontam be a kutatásomba, éspedig úgy, hogy a vizsgálandó intézmények körét a hallgatói létszám alapján szűkítettem le ötre minden országban. A célcsoportba mind az oktatók, mind pedig a hallgatók beletartoztak. Munkám során arra kerestem a választ, hogy az oktatás két fentebb említett szereplője hogyan vélekedik az Open Accessről, mennyire ismerik, illetve használják ki a benne rejlő lehetőségeket, valamint a vizsgált országok rendelkeznek-e a nyílt hozzáférés területét átfogó politikával. Az elméleti háttér tárgyalásában kitértem magára az Open Access mozgalom történetére, fontosabb törekvéseinek ismertetésére. Az üzleti modelleken túl a kezdeményezés mellett és ellen felhozható érveket is tárgyaltam és állást foglaltam. A témaválasztásból adódóan a vizsgált térség rövid történeti bemutatása mellett a felsőoktatási rendszerek között található különbségekkel is foglalkoztam. Mindezek mellett megfogalmaztam néhány, általam hasznosnak gondolt népszerűsítési lehetőséget is, amelyekkel elérhető lenne, hogy a mozgalom még szélesebb körben váljon ismertté, illetve hitelessé. Utóbbiakra azért is lenne szükség, mert mint majd a dolgozatból kiderül, igencsak eltérő ismeretekkel rendelkeznek a hallgatók a nyílt hozzáférést illetően. Az oktatók esetében ugyanakkor a vártnál sokkal egységesebb képet kaptam. Azt gondolom, hogy napjainkban a tudományos világ résztvevőinek, így köztük a felsőoktatásban részt vevő oktatóknak és hallgatóknak is ismerniük kell a tudományos kommunikáció új formájában rejlő lehetőségeket, hiszen ennek köszönhetően megszűnnek a távolságok, felgyorsul a kutatási idő, csökkennek a költségek, nő a tudományos láthatóság és felerősödik az együttműködés lehetősége is. Ezekből kifolyólag pedig a tudományok fejlődése minden eddiginél gyorsabbá válhat. Témavezető: Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet, adjunktus Könyvtárinformatika Tanszék 17
A TDK dolgozatok értékelési szempontjai 1. A dolgozat szerkesztése, stílusa (0–5 pont) 0 pont – ha a dolgozat formai kivitele, megjelenése erősen kifogásolható; 2 pont – ha a dolgozat nehezen áttekinthető, gondatlanul szerkesztett, sok szerkesztési, nyelvtani hibával; 4 pont – ha a dolgozat gondosan szerkesztett, azonban nehezen áttekinthető, körülményes; 5 pont – ha a dolgozat közel hibamentes, jól tagolt, követhető, gördülékeny stílusú. 2. Ábrák, táblázatok, hivatkozások (0–4 pont) a) Ábrák, táblázatok 0 pont – ha a dolgozat nem vagy kevés ábrát, ill. táblázatot tartalmaz, pedig a téma feldolgozása igényelte volna; 2 pont – ha a dolgozat kellő számú ábrát, táblázatot tartalmaz. b) Irodalmi hivatkozások 0 pont – a hivatkozások hiányoznak, rosszak vagy félreérthetők; 1 pont – a hivatkozások hiányosak, pontatlanok; 2 pont – a hivatkozások pontosak, számuk megfelelő.
18
3. A dolgozat témája (0–8 pont) 0 pont – ha a dolgozat témája elavult, korszerűtlen, szakirodalomban alaposan kidolgozott és vizsgálata nem igényel elmélyült tudást; 4 pont – ha a dolgozat témája korszerű, de jól ismert, elmélyült tudást nem igényel a vizsgálata; 6 pont – ha a dolgozat témája korszerű, de jól ismert, szakirodalomban többé-kevésbé kidolgozott, azonban vizsgálata alapos, elmélyült tudást igényel; 8 pont – ha a dolgozat témája korszerű, nem lezárt, vizsgálata magas szintű, elmélyült tudást igényel. 4. A téma feldolgozási színvonala (0–10 pont) 0 pont – ha a feldolgozás módszere kifogásolható, színvonala alacsony, a dolgozat sok szakmai hibát tartalmaz; 4 pont – ha a kidolgozás módszere és színvonala megfelelő, de a dolgozatban szakmai hibák vannak; 8 pont – ha a feldolgozás magas színvonalú, hibátlan, azonban nem tartalmaz eredeti elgondolást; 10 pont – ha a téma feldolgozása eredeti és helyes elgondolásokon alapszik, esetleg új eszköz készült, a dolgozat hibátlan. 5. Az eredmények értékelése (0–8 pont) 0 pont – ha az eredmények értékelése hiányzik vagy azok hibásak; 4 pont – ha a dolgozatban szerepel az eredmények értékelése, de az hiányos, pontatlan; 6 pont – ha a dolgozatban szerepel az eredmények értékelése, azok pontosak, de hiányosak; 8 pont – ha az elért eredmények pontosak és teljesek, az értékelés megalapozott.
19
A TDK előadások értékelési szempontjai 1. Előadói stílus, gazdálkodás az idővel (0-10 pont) a) Stílus 0 pont – ha az előadás csapongó, hiányos; 2 pont – ha az előadás nehezen követhető, gondatlanul szerkesztett, nyelvtani hibával; 4 pont – ha az előadás csak kisebb hibákat tartalmaz, érthető; 6 pont – ha az előadás gyakorlatilag hibátlan, jól követhető. b) Gazdálkodás az idővel 0 pont – ha az előadást az elnöknek kell leállítani; 2 pont – ha a az előadás részei aránytalanok, vagy az előadót figyelmeztetni kell; 4 pont – ha az előadás arányos, tartja az időt. 2. Szemléltető eszközök használata (0-5 pont) a) A prezentált anyag minősége 0 pont – rossz minőségű prezentációs anyag; 1 pont – megfelelő minőségű prezentációs anyag; 2 pont – nagyon jó. b) A prezentált anyag bemutatásának minősége 0 1 2 3
20
pont pont pont pont
– – – –
csak felolvas; csak kevés többletet ad a kész prezentációhoz képest; magyarázza az ábrákat, értelmezi az ottani állításokat; kiváló előadó.
3. Eredmények bemutatása (0-10 pont) a) Az eredmények mennyisége 0 pont – nincs kiemelkedő eredmény, és a ráfordított munka mennyisége is megkérdőjelezhető; 2 pont – nincs kiemelkedő eredmény, de sok munka van benne; 4 pont – sok munka, sok eredménnyel. b) Az eredmények bemutatási módja 0 pont – gyakorlatilag nincsenek eredmények vagy nem mutatja be; 2 pont – az eredmények bemutatása nem hangsúlyos; 4 pont – ha az eredmények egyértelműen megállapíthatók, de nem lát módot a hasznosításra/közlésre; 6 pont – ha az eredmények egyértelműen megállapíthatók, van működő, tesztelt berendezés, eljárás, közlemény. 4. Vitakészség (0-5 pont) 0 2 4 5
pont pont pont pont
– – – –
nem tud a kérdésekre meggyőzően válaszolni; bizonytalan egyes válaszokban; alapvetően jól érvel, de nem meggyőző; jól érvel, a kérdésekre lényegi választ ad, meggyőző.
21
A résztvevők névsora Hallgatók 1. Fejes Ferenc Mérnök informatikus MSc, 12. oldal 2. Juhász Attila Könyvtárpedagógia tanár MA, 17. oldal 3. Katona Róbert Mérnök informatikus MSc, 12. oldal 4. Konkoly Ágnes Programtervező informatikus MSc, 11. oldal 5. Molnár Imre Mérnök informatikus BSc, 10. oldal 6. Roskó Tibor Programtervező informatikus MSc, 13. oldal 7. Sebők Zsuzsanna Informatikus könyvtáros MA, 16. oldal 8. Szák-Kocsis Csilla Alkalmazott matematikus MSc, 14. oldal
22
Témavezetők 1. Dr. Adamkó Attila adjunktus, Információ Technológia Tanszék 2. Dr. Baran Sándor egyetemi docens, Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszék 3. Bekéné Dr. Rácz Anett adjunktus, Alkalmazott Matematika és Valószínűségszámítás Tanszék 4. Bujdosóné Dr. Dani Erzsébet adjunktus, Könyvtárinformatika Tanszék 5. Kádek Tamás tanársegéd, Számítógéptudományi Tanszék 6. Dr. Kósa Márk Szabolcs adjunktus, Információ Technológia Tanszék 7. Dr. Rácz Sándor kutatómérnök, Ericsson Hungary, Traffic Analysis and Network Performance Laboratory 8. Dr. Szilágyi Szabolcs adjunktus, Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék
23
