DEBRECENI EGYETEM Egészségtudományok Doktori Iskola PhD hallgatóinak 2014. évi szimpóziuma
PROGRAM ELŐADÁSKIVONATOK
Debreceni Egyetem 2014. május 26.
Program Bizottság Elnökök: Prof. Dr. Ádány Róza és Prof. Dr. Paragh György Tagok: Prof. Dr. Balázs Margit, Dr. Seres Ildikó Prof. Dr. Nagy V. Endre, Prof. Dr. Remenyik Éva, Dr. Kósa Karolina 08.30 – 08.45 Dr. Diószegi Judit, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató Alkoholfogyasztási szokásokat befolyásoló génváltozatok vizsgálata az általános magyar lakosság és telepszerű körülmények között élők körében Témavezető: Prof. Dr. Ádány Róza Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet
08.45 – 09.00 Vincze Ferenc, II. éves nappali tagozatos PhD hallgató Perikoncepcionális folsav pótlást meghatározó tényezők vizsgálata Témavezető: Prof. Dr. Ádány Róza Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet
09.00 – 09.15 Szécsi Emese, III. éves levelező tagozatos PhD hallgató A méhnyakrák szűrésen való alacsony részvétel okainak vizsgálata
Témavezető: Dr. Sándor János Intézet: DE OEC NK, Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék
09.15 – 09.30 Otuyelu, Ekundayo Babajide, II. éves nappali tagozatos PhD hallgató Suicide trends in Hungary: the role of antidepressants in teenage suicide Témavezető: Dr. Sándor János Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék
09.30 – 09.45 Edafiogho, Peter Eseroghene, II. éves nappali tagozatos PhD hallgató Influence of religious, cultural and socio-economic determinants on knowledge and utilization of modern contraceptive methods among Nigeria women Témavezető: Dr. Sándor János Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék
09.45 – 10.00 Erdélyi Zsuzsa, III. éves nappali tagozatos PhD hallgató Egy debreceni középiskola tanulói egészségmagatartásának idősoros elemzése Témavezető: Dr. Kósa Karolina Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet, Egészségfejlesztési Tanszék 1
10.00 – 10.15 Szabóné Dr. Tamás Hajnalka, III. éves levelező tagozatos PhD hallgató Külföldi hallgatók egészségproblémáinak jellegzetességei a Debreceni Egyetemen a 2008/2009-es tanévtől a 2012/2013-as tanévig Témavezető: Dr. Kósa Karolina Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet, Egészségfejlesztési Tanszék
10.15 – 10.30 Iski Gabriella, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató Becslések a túlsúly és az elhízás gazdasági terheiről Témavezető: Prof. Dr. Rurik Imre Intézet: DE NK, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék
10.30 –10.40 Szünet 10.40 – 10.55 Dr. Szidor Judit, III. éves levelező tagozatos PhD hallgató Foglalkozási megbetegedések és munkabalesetek az egészségügyi dolgozók körében Témavezető: Prof. Dr. Rurik Imre Intézet: DE NK, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék
10.55 – 11.10 Tóth Csabáné Vraukó Katalin, III. éves levelező tagozatos PhD hallgató Családorvosok fertőző beteg jelentéseinek vizsgálata Témavezető: Prof. Dr. Rurik Imre Intézet: DE NK, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék
11.10 – 11.25 Rigó Karolina, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató Daganat őssejt markerek expressziója humán melanoma sejtvonalakon Témavezető: Prof. Dr. Balázs Margit Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet, Biomarker Analízis Tanszék
11.25 - 11.40 Szász István, II.éves levelező tagozatos Ph.D. hallgató Humán melanoma sejtek génexpresszió változásai PLX4720 BRAF kináz inhibitor hatására Témavezető: Prof. Dr. Balázs Margit Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet, Biomarker Analízis Tanszék
11.40 – 11.55 Dr. Rácz Gábor, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató Az intracelluláris factor XIIIA protein expressziójának változása melanoma kondicionált médiumban in vitro lezajló monocita-makrofág differenciáció során Témavezető: Dr. Bárdos Helga Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet
11.55 – 12.10 Csenteri Orsolya Karola, II. éves nappali tagozatos PhD hallgató A hiperinzulinémia elhízástól független kardiometabolikus rizikófaktor szerepe policisztás ovárium szindrómában Témavezető: Dr. Gődény Sándor Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet
2
12.10 – 12.25 Dombrádi Viktor, II. éves nappali tagozatos PhD hallgató A magyar kórházak minőségügyi tevékenységeinek változása 2010 és 2013 között Témavezető: Dr. Gődény Sándor Intézet: DE NK, Megelőző Orvostani Intézet
12.25 – 12.40 Dancsné Szalkó Enikő, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató Egy vízjárvány okainak, következményeinek és a szükségessé vált teendők rendszerelméleti megközelítésű elemzése
Témavezető: Dr. Dési Illés Intézet: B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal, Miskolci Járási Hivatal Járási Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hivatala
12.40 – 12.55 Nagyjánosi László, III. éves levelező tagozatos PhD hallgató A 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének és gondozásának egészség-gazdaságtani elemzése Témavezető: Dr. Vokó Zoltán Intézet: Syreon Kutató Intézet
12.55 – 13.30 Ebédszünet 13.30 – 13.45 Törő Viktória, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató Krónikus betegek ellátásának minőségvizsgálata Témavezető: Dr. Kósa Zsigmond Intézet: DE EK
13.45 – 14.00 Kovács Dóra, II. éves nappali tagozatos PhD hallgató Adipokinek vizsgálata a faggyúmirigy működésében Témavezető: Dr. Törőcsik Dániel Intézet: DE KK, Bőrgyógyászati Klinika
14.00 – 14.15 Hegedűs Csaba, I. éves levelező tagozatos PhD hallgató A mitokondriális változások követése UVB sugárzás után Témavezető: Prof. Dr. Remenyik Éva Intézet: DE KK, Bőrgyógyászati Klinika
14.15 – 14.30 Dr. Szima Georgina Zita, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató Az UV fény okozta bőröregedés és terápiájára adott válasz molekuláris mechanizmusainak tanulmányozása Témavezető: Prof. Dr. Remenyik Éva Intézet: DE KK, Bőrgyógyászati Klinika
3
14.30 – 14.45 Janka Eszter Anna, I. éves levelező tagozatos PhD hallgató A DE KK Bőrgyógyászati Klinika psoriasis miatt gondozott betegpopulációjának deskriptív epidemiológiai jellemzői Témavezető: Prof. Dr. Remenyik Éva Intézet: DE KK, Bőrgyógyászati Klinika
14.45 – 15.00 Dr. Gellén Emese, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató A 18F-FDG-PET/CT diagnosztikai pontosságának összehasonlítása korai és késői stádiumú melanoma malignumban Témavezető: Dr. Emri Gabriella Intézet: DE KK, Bőrgyógyászati Klinika
15.00 – 15.15 Sipos Zsanett, III. éves nappali tagozatos PhD hallgató A stroke betegek vesztibuláris rehabilitációja Nintendo Wii-vel Témavezető: Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsa Intézet: DE KK, Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina
15.15 – 15.30 Varga Viktória Evelin, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató A koleszterin metabolizmus meghatározás gyakorlata és jelentősége Témavezető: Dr. Harangi Mariann Intézet: DE KK, Belgyógyászati Intézet, Anyagcsere Tanszék
15.30 – 15.45 Dr. Zsíros Noémi, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató A Niemann-Pick C1like 1 133 A>G polimorfizmus hatása az ezetimib monoterápia hatékonyságára Témavezető: Dr. Harangi Mariann Intézet: DE KK, Belgyógyászati Intézet
15.45 – 15.55 Szünet 15.55 – 16.10 Galgóczi Erika, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató Az endocrin orbitopathia pathomechanizmusának vizsgálata orbita eredetű fibroblastokon Témavezető: Prof. Dr. Nagy V. Endre Intézet: DE KK, Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia Tanszék
16.10 – 16.25 Dr. Gazsó Andrea Anett, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató A szelén státusz felmérése a vizelet és az anyatej szelénkoncentrációja alapján terhesség és szoptatás alatt Témavezető: Prof. Dr. Nagy V. Endre Intézet: DE KK, Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia Tanszék
4
16.25 – 16.40 Hircsu Ildikó, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató A jódellátottság felmérése terhesség és szoptatás alatt Témavezető: Prof. Dr. Nagy V. Endre Intézet: DE KK, Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia Tanszék
16.40 – 16.55 Tajti Gábor, II. éves nappali tagozatos PhD hallgató A metabolikus állapot, a vaszkuláris rizikóstátusz és a neurokognitív funkciók változásának vizsgálata obstruktív alvási apnoe-s betegekben Témavezető: Dr. Zsuga Judit Intézet: DE NK, Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék
16.55 – 17.10 Barkász Heléna, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató A gyermekkori obesitás vizsgálata a reziliencia tükrében Témavezető: Dr. Bugán Antal Intézet: DE NK, Magatartástudományi Intézet
17.10 – 17.25 Nagy Erika, II. éves nappali tagozatos PhD hallgató Pszichológiai tényezők hatása az In Vitro Fertilizáció (IVF) kimenetelére. Érzelmi állapotok alakulása a kezelés során Témavezető: Dr. Nagy Beáta Intézet: DE NK, Magatartástudományi Intézet
17.25 – 17.40 Knapek Éva, III. éves nappali tagozatos PhD hallgató Korai maladaptív sémák kodependens és egészséges személyek körében Témavezető: Dr. Kuritárné Dr. Szabó Ildikó Intézet: DE NK, Magatartástudományi Intézet
17.40 – 17.55 Dr. Domján Andrea, II. éves levelező tagozatos PhD hallgató Beavatkozással járó klinikai vizsgálatok jogi és etikai kérdései Témavezető: Dr. Kakuk Péter Intézet: DE NK, Magatartástudományi Intézet
17.55 A szimpózium zárása
Prof. Dr. Ádány Róza az EDI vezetője a „Megelőző orvostan és népegészségtan” program vezetője
Prof. Dr. Paragh György az „Anyagcsere és endokrin betegségek megelőzése és kontrollja” program vezetője
Prof. Dr. Balázs Margit az EDI titkára
5
Barkász Heléna A gyermekkori obesitás vizsgálata a reziliencia tükrében Témavezető: Dr. Bugán Antal Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet
A obesitás kialakulásának hátterében álló tényezők számos variációját kimutatták a korábbi kutatások. Az okok közt többnyire az alacsony önértékelés nyert kiemelt szerepet, ugyanakkor a reziliencia, mint lehetséges védő faktor szerepe is vitatott. Célunk a gyermekkori obesitás hátterében meghúzódó pszichés tényezők vizsgálata, melyek megismerésén keresztül lehetőség nyílik a megfelelő prevenció kialakítására. Ezek közül kiemelt fontosságúnak tartjuk a reziliencia egyéni szintjének, a szülői attitűdöknek, valamint a pszichológiai distressz hatását. Feltételezhető, hogy az említett tényezők közre játszanak a gyermekkori obesitás kialakulásában. Mindezek hátterében feltételezhetően a biomedikális kockázat, a szülői bánásmód, a társadalmi státus, és a globális önértékelés jellemzőinek hatása húzódnak meg. Feltételezzük, hogy az obesitás kialakulása, illetve megléte szoros kapcsolatban áll a család mindennapi életében értvényesülő életmóddal kapcsolatos attitűdjeivel. Mindezeken túl befolyásoló hatást fejthet ki a reziliencia egyéni szintje és az észlelt társas támasz, s az ezeken keresztül megélt önértékelés. Mivel több iskola (vidéki és városi intézmények) bevonásával készül a kutatás, így magas mintaelemszám várható. Összesen legalább 200–200 fő (10–13 év közötti, nemek szerint egyenlő eloszlású) általános iskolás gyermek részvételére számítunk. A mintába kerülés korhatárát 10 éves kor fölött határozzuk meg. A kontrollcsoportot azonoso életkori övezetbe eső, normál testsúlyú, szintén vidéki és városi iskolás gyermekek alkotnák. (A vizsgálat indítása az etikai engedélyre vár.) A vizsgálat lefolytatásához összesen két kérdőívet használnánk fel, valamint védőnő segítségével a résztvevők testtömeg indexének kiszámítása is szükséges. A két teszt Harter: „Self-perception Profile for Children“, valamint Ball és Dollman REACH (Resilience for Eating and Activity in Children) kutatásának vizsgálati eszköze, a Fizikiai Aktivitás Kérdőív. A kérdőívek angolról magyarra történő tükörfordítása megtörtént, használatukhoz a szerzői engedélyt megkaptuk. Várhatóan az adoleszcens kor előtt álló gyermekek önértékelésében kimutatható hatása lesz az obesitás önértékelésre kifejtett negatív hatásának, főleg a lányok körében. Azonban számítunk arra, hogy a reziliencia egyéni szintjének mértéke befolyásolja a táplálkozási attitűdöket, lehetséges erőforrásként az önértékelési problémákkal való megküzdésben. Egyéb pszichológiai faktorok közrejátszására is számítunk, melyek észlelésével a gyermekkori obesitás háttere jobban megérthetővé válik.
6
Csenteri Orsolya Karola A hiperinzulinémia elhízástól független kardiometabolikus rizikófaktor szerepe policisztás ovárium szindrómában Témavezető: Dr. Gődény Sándor Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet
A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a reproduktív korú nők leggyakoribb (11,9%) endokrin betegsége. Magyarországon az érintett nők száma 286 000-re becsülhető, azaz a 843 000 reproduktív korú túlsúlyos nő meghatározó hányada szenved PCOS-ben. Többségük valószínűleg nem diagnosztizált, emiatt a reproduktív és a pszichés egészségkárosodáson túlmenően a kardiometabolikus kockázatemelkedésből fakadó egészségveszteséget is el kell szenvedniük. Célunk annak értékelése volt, hogy PCOS esetén a hiperinzulinémia az elhízástól függetlenül is növeli-e a kardiometabolikus kockázatot a lipid anyagcsere kedvezőtlen befolyásolásán keresztül. Vizsgálati mintánkba azon a fokozott szőrnövekedés és vérzészavar miatt a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának endokrinológiai szakrendelésén megjelent páciensek kerültek be, akiknél a NIH-kritériumok alapján PCOS gyanúja merült fel és orális glükóz tolerancia teszten (OGTT) vettek részt. A hiperprolaktinémiát, pajzsmirigy- és mellékvese funkciózavart kizártuk. A vizsgált betegeket az OGTT kezdetén mért inzulin szint alapján normo- (nPCOS; N=111; életkor 24±5 év) illetve hipreinzulinémiás (hPCOS; N=114; 23±5 év) csoportokba soroltunk. Azokat a betegeket, akik egyéb okok miatt keresték fel a szakrendelést -hiperandrogenémia és vérzészavaruk nem volt- kontroll csoportba soroltuk (N=18; 28±8 év). A felvételkori szérum lipid szintek közti eltéréseket ANOVA-val és BMI-re korrigált ANCOVA-val vizsgáltuk. Az inzulinszint hatását post-hoc elemzésben értékeltük. A nPCOS csoportban lényegesen alacsonyabb HOMA (Homeostasis Model Assessment) (p<0,001) és FAI (p=0,050) értékeket mértek a kivizsgálás során, mint a hPCOS csoportban. (Az OGTT kezdetén mért vércukor-, illetve tesztoszteron-szintek nem mutattak eltérést; az SHBG volt lényegesen alacsonyabb a nPCOS csoportban.) A három vizsgált csoport közt nem találtunk szignifikáns eltérést a varianciaelemzés során a tri- glicerid (p=0,152), a koleszterin (p=0,076) és az LDL (p=0,421) szintek esetében. A HDL szintek szignifikánsan eltértek a csoportok közt (p<0,001), amit a post-hoc elemzés szerint a hPCOS-nél megfigyelt nPCOS-nál alacsonyabb HDL szint idézett elő (p<0,001). A BMIre korrigált ANCOVA hasonló eredményekre vezetett (p<0,001). Eredményeink alapján, a PCOS-nál a lipidanyagcsere zavara elhízástól független többlet kardiometabolikus kockázatot idéz elő, de csak a hPCOS csoporton belül. Ezért elsősorban a hPCOS betegek között kellene a kardiometabolikus kockázat csökkentésének hatékonyságát növelni. A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 projekt támogatásával valósult meg.
7
Dancsné Szalkó Enikő Egy vízjárvány okainak, következményeinek és a szükségessé vált teendők rendszerelméleti megközelítésű elemzése Témavezető: Prof. Dr. Dési Illés Intézet: B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal, Miskolci Járási Hivatal Járási Állat-egészségügyi és Élelmiszerellenőrző Hivatala
A járványok mindig döntő jelentőségű szerepet játszottak az emberiség történetében. A járványok hadseregeket semmisítettek meg, tönkretettek kereskedelmet és ipart. Felfedezőket, utazókat, gyarmatosítókat igáztak le. Az ivóvízellátással kapcsolatban régebben a víz útján terjedő fertőzések (vérhas, hastífusz, kolera, bélhurutok, fertőző májgyulladás) okoztak problémát. A korábbi baktérium okozta járványokat követően a vírusok okozta fertőzéseket is megismertük. Magyarországon a legtöbb vízi eredetű járványt az egyedi vízellátási rendszerek fertőződése okozza, de a legtöbb megbetegedés a közüzemi vízellátásból származik. A természetes vizek ivóvíz céljára történő felhasználása a használat előtti fertőtlenítéssel tehető baktérium és vírusmentessé. A víz használatával kapcsolatos leggyakoribb veszély a közvetlen vagy közvetett mikrobiális kontaminációból eredő fertőzés emberi vagy állati ürülék, szennyvíz vagy egyéb fertőzött hulladék bekerülése. A felhasznált víz útján való továbbterjedése következtében a szennyezett ivóvíz fogyasztói közt kialakuló közvetlen ivóvízjárványon túl, a kontaminált ivóvízzel készített étel további fertőzések, járványok forrása lehet. A népesség ivóvízzel terjedő fertőzésekkel szembeni sérülékenysége e területnek stratégiai súlyt kölcsönöz. Közvetlen célkitűzésünk annak vizsgálata, hogy hogyan valósult meg a 2006. évi miskolci vízjárványnál a preventív lépések sorozata a vízgyűjtéstől a fogyasztóig, mely a közegészség védelmét hivatott szolgálni. Vizsgálatunk tárgyát képezi tehát a vízellátási lánc, vízbiztonságot jelentő mérőszámok, a riasztási rendszer életbe léptetésének gyorsasága. A vízjárvány előtti időszak mennyire volt stabil, mik voltak a kritikus pontok, várható volt-e, hogy ebből baj lehet? Az adatgyűjtés a Miskolctapolcai Olasz kút vízminőségi komponenseire terjed ki 2005-2012-ig terjedően, valamint a 2006. évi vízjárványban megbetegedettekre, a járvány időbeli és földrajzi eloszlására. A vízminőségi adatokat a MIVIZ Miskolci Kft., a megbetegedéssel összefüggő adatokat B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szolgáltatta. Az előadáson az első és harmadik rendszer diagramjait kívánom bemutatni.
8
Dr. Diószegi Judit Alkoholfogyasztási szokásokat befolyásoló génváltozatok vizsgálata az általános magyar lakosság és telepszerű körülmények között élők körében Témavezető: Prof. Dr. Ádány Róza Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet
A közép-kelet-európai országokban élő kisebbségek közül a roma lakosság rendelkezik a legnagyobb lélekszámmal. Korábbi vizsgálatok szerint a roma populáció egészségi állapota és egészségmagatartása, beleértve az alkoholfogyasztási jellemzőket, eltér az adott országban élő általános lakosság egészségmagatartásától. A roma gyermekek és fiatalok alkoholfogyasztási szokásai kóros mértéket öltenek összevetve az általános populációval. Vizsgálatunk célja a szakirodalom által azonosított, alkoholfogyasztási szokásokat befolyásoló génváltozatok vizsgálata az általános magyar és telepszerű körülmények között élők körében. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy a telepszerű körülmények között élők jelentős hányada roma etnikumú. A túlzott mértékű alkoholfogyasztás kialakulásáért felelős génpolimorfizmusok (SNP) közül 25 került kiválasztásra. Ezen génalterációk gyakoriságát becsültük meg az általános magyar populációt (1783 DNS) és telepszerű körülmények között élőket reprezentáló (753 DNS) mintákon. 24 SNP vizsgálata történt a svéd Karolinska Egyetem Klinikai Kutatóközpontjában Sequenom MassARRAY iPLEX platformon. Egy SNP-t a DE Népegészségügyi Karának Megelőző Orvostani Intézetében polimeráz láncreakciót követő olvadáspont analízissel vizsgáltunk LightCycler 1.5 rendszerben. A genotípus- és allélfrekvenciák megoszlása közötti különbséget, valamint a Hardy-Weinberg egyensúly fennállásának ellenőrzését khi-négyzet teszttel vizsgáltuk. Az egyes SNP-k rizikóallélja és az életkor közötti kapcsolatot lineáris regresszióval becsültük meg. Sor került továbbá a polimorfizmusok közötti kapcsoltság vizsgálatára is. Az allélfrekvenciák a két vizsgálati csoportban 17 polimorfizmus esetében szignifikánsan különböztek (p<0,002). A szuszceptibilitási és protektív allélok túlnyomó részben egyik vagy másik vizsgálati csoportban sem mutattak halmozódást. Az rs610529 (ALDH1A1) rizikóallélje a telepszerű körülmények között élők esetében negatív, míg az rs2221020 (GABRAG1) az általános lakosság körében pozitív korrelációt mutatott az életkorral. A kapcsoltsági vizsgálat során a két populáció között találtunk különbségeket, de a haplotípus frekvenciák hasonlóak voltak. A káros mértékű alkoholfogyasztás multifaktoriális eredetű, genetikai és kulturális meghatározottsággal is rendelkezik. A rendelkezésre álló adataink alapján a roma és az általános lakosság alkoholfogyasztási szokásainak különbözősége csupán genetikai fogékonysággal nem magyarázható, további vizsgálatok elvégzése szükséges a környezeti faktorok szerepének feltárása céljából. A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 projekt támogatásával valósult meg.
9
Dombrádi Viktor A magyar kórházak minőségügyi tevékenységeinek változása 2010 és 2013 között Témavezető: Dr. Gődény Sándor Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet
2010-ben az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) egy országos felmérés keretein belül felmérte a magyar kórházak minőségügyi tevékenységeinek az állapotát. Viszont a szerv megszűnése óta nem történt hasonló jellegű felmérés. Ebből adódóan a jelenlegi is folyó kutatás egyik célja, hogy a három év alatt bekövetkezett változásokat felmérje, továbbá hogy a kapott eredményeket összehasonlítsa a nem rég lezárt az európai kutatási projekt (DUQuE) néhány eredményével, és hogy egy base-line felmérést biztosítson a jelenleg bevezetendő magyar egészségügyi akkreditációs rendszer hatásvizsgálatának érdekében. A kérdőív kialakítása során a 2010-es EBF felmérés kérdéseit használtuk kiindulási pontként. A releváns kérdéseket a saját kérdőívünkbe átemeltük, szükség szerint a feltett kérdéseket pontosítottuk, valamint olyan kérdésekkel egészítettük ki, amelyekkel az akkreditáció által kiváltott változásokat tudjuk majd a jövőben felmérni. A kérdőív összesen 144 kérdésből áll, amelyek egy általános, három minőségügyi és három szakma specifikus dimenzióba csoportosulnak. A kérdőívet az EvaSys rendszer segítségével online küldtük ki 2014. február elején 115 fekvőbeteg intézetnek országszerte. Az egyes kérdések szignifikáns változásának eldöntésére az SPSS 20.0 statisztikai programmal McNemar próbát alkalmaztunk. A hét vizsgált dimenzió közül az általános kérdések (4 kérdés), a minőségirányítással kapcsolatos kérdések (34 kérdés), a betegtájékoztatással és a betegazonosítással kapcsolatos kérdések (5 kérdés), valamint a szakmai tevékenységekre vonatkozó kérdések (16 kérdés) eddigi eredményeit kerülnek bemutatásra. Az online kérdőívre a PhD szimpózium absztrakt beküldésének határideéig 36 kórház (31,3%) válaszolt. A legnagyobb arányban az Észak-Magyarországi régió (43,75%), míg a legkisebb arányban a Dél-Dunántúli régió (15,38%) válaszolt. A 22 EBF-el megegyező indikátor közül 12-nél tapasztaltunk pozitív változást, ezek közül az ISO 14001 alkalmazásánál (p=0,031), valamint a MEES alkalmazásnál (p=0,031) volt szignifikáns a változás mértéke. A 8 negatív változás közül semelyik sem volt szignifikáns. A DUQuE kutatási projekt eredményeit jelenleg is folyamatosan közlik, viszont még nem jelent meg olyan cikk, amelyet össze lehetne hasonlítani a saját kutatásunk eredményével. Az országos felmérés 2014 május végén fog befejeződni. A kapott adatokat az elemzést követően a visszacsatolás érdekében továbbítjuk a kutatásban résztvevő kórházak és a GYEMSZI felé. A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 projekt támogatásával valósult meg.
10
Dr. Domján Andrea Beavatkozással járó klinikai vizsgálatok jogi és etikai kérdései Témavezető: Dr. Kakuk Péter Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet
Alapvető dilemma, miként lehet használható eredményű kutatásokat úgy végezni, hogy közben az alany érdekeit a lehető legnagyobb mértékben védjük. A legtöbb emberen végzett kutatás esetén a társadalom és az alany érdeke ütközik. A jogi és etikai szabályozás feladata e területen tehát az, hogy a beteg egyéni érdeke és a kollektív érdek között jelentkező konfliktust megfelelően kezelje, olyan garanciákat teremtsen, amelyek a kutatásban részt vevő alanyok érdekeit úgy védik, hogy közben a kutatás és a kutató szabadságát sem korlátozzák szükségtelenül. Az emberen végzett orvostudományi kutatások szabályozásának egyik alapdokumentuma az idén 50 éves Helsinki Nyilatkozat, mely ez ideáig hét revíziót élt meg. A Nyilatkozat legutóbbi módosítását 2013 októberében Fortalezában (Brazília) fogadta el az Orvos Világszövetség. A társadalmi és orvosetikai elvárásokat folyamatosan rugalmasan követő dokumentum magyar nyelvű kommentárja és a Nyilatkozat 2004-es és 2008-as módosításaival való összehasonlítása régóta váratott magára. Ezen kommentár elkészítésével, illetve a legújabb verzió magyar nyelvre fordításával és publikálásával a hazai klinikai kutatásban tevékenykedő orvosoknak és nem orvosoknak munkáját igyekeztünk segíteni, valamint néhány kritikus elemre ráirányítani a figyelmüket. Eme kritikus elemeknek az egyike – jogi és etikai szempontból is – a tájékozott beleegyezés elve, illetve ennek megvalósulása a klinikai kutatások során. A vizsgálatban résztvevő alanyok tájékozottságának mérésére az elmúlt harminc évben számos kutató vállalkozott. Számunkra leginkább a Steven Joffe és munkatársai által kidolgozott tájékozottságot mérő kérdőív, illetve vizsgáló módszer volt megfelelően informatív és teljes. Az eredeti – Joffe által kidolgozott – kérdőív speciálisan rosszindulatú daganatos betegségben szenvedő kutatási alanyok tájékozottságának felmérésére szolgál. A módszer véleményünk szerint nem csak a malignus tumoros kutatásoknál használható, hanem a kérdőíveket átdolgozva egy bármilyen indikációjú klinikai kutatásba adott beleegyezés tájékozottságát felmérő kérdőív alapja lehetne. Jelentőségét abban látjuk, hogy amennyiben sikerülne egy magyar nyelvű, standardizált kérdőívet kidolgozni és ezzel a módszerrel módszeresen felmérni a hazánkban orvostudományi kutatásban résztvevő alanyok tájékozottságát, – a klinikai kutatásokról az adott betegtájékoztatók alapján – az nagyban segítené a tájékoztatók fejlesztését, érthetőségük javítását. Az egyes hiányosságok feltárása, kiértékelése, értelmezése pedig hosszú vagy rövid távon, de segítségül szolgálhat a kutatás-szervezőknek, az etikai bizottságoknak, s végső soron a jogalkotónak, hogy mely témákat kellene még beépíteni vagy kiegészíteni, erősíteni a vizsgálati alanyoknak nyújtott tájékoztatás során.
11
Edafiogho, Peter Eseroghene Influence of religious, cultural and socio-economic determinants on knowledge and utilization of modern contraceptive methods among Nigeria women Supervisor: Dr. János Sándor Institute: University of Debrecen, Faculty of Public Health, Department of Preventive Medicine National Primary Health Care Development Agency (NPHCDA), Abuja, Nigeria
Nigeria is a multi-ethnic (250), multi-lingual (521) and multi religious society. Contraceptive prevalent rate is less than 15%. About 215 million women in developing countries are estimated to have an unmet need for family planning and estimates for Nigeria at 2010 is 21.2 million with unintended pregnancies up to 760,000 induced abortions annually. Unsafe abortions account for 20%– 40% of about 60,000 maternal deaths. This study sought to determine the association between socio-demographic and cultural determinants of knowledge and utilization of Modern Contraceptive Methods (MCM) among Nigeria women accessing ante natal care. The cross sectional hospital based study was conducted in 12 centers spread across Nigeria. A standardized structured questionnaire was self administered. The determinants of knowledge and usage of MCMs has been tested by univariate and multivariate logistic regression. The odds ratios with 95% confidence intervals were calculated. 1418 women participated in the study; average age was 27.70±5.39 years with 75.03% response rate. Factors found to positively influence knowledge of MCMs: health services availability (doctor for regular gynaecological check OR=1.43; 1.03-2.00 and access to skilled health workers OR=1.55; 1.14-2.12), family status (single compared to monogamic OR=2.38; 1.03-5.50), educational level (secondary OR=2.59; 1.57-4.28 and tertiary OR=2.89; 1.70-4.93 compared to none educated) as well as urban residence (OR=1.72; 1.07-2.75). Attributable risk (AR) for knowledge of modern contraceptive method explained by the studied socio-cultural determinants was 69.68%. Factors associated with use of modern contraceptive methods were family status (single compared to monogamic OR=2.23; 1.04-4.77), religion (Christian religion compared to Muslims OR=1.50; 1.01-2.24) and education (secondary OR= 1.96; 1.17-3.27 and tertiary OR=1.86; 1.08-3.20 compared to none educated). AR for use of modern contraceptive methods explained by the investigated factors was 55.55%. These findings are to support policy framework, the design and implementation of family planning programs that are culturally adapted and accepted, achieving increased use of contraception and striving towards achieving the Millennium Development Goals 4 and 5 by 2015 as well as “Family planning 2020” initiative.
12
Erdélyi Zsuzsa Egy debreceni középiskola tanulói egészségmagatartásának idősoros elemzése Témavezető: Dr. Kósa Karolina Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet, Egészségfejlesztési Tanszék
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében teljes körű iskolai egészségfejlesztési program megvalósítására került sor a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban, 2011-ben. A program az egészséges táplálkozást, a mindennapos testnevelést, a diákok személyiségfejlesztését személyközpontú pedagógiai módszerekkel és az egészséggel kapcsolatos ismeretek oktatását célozta meg. A program indítása előtt, 2011 áprilisában az iskola minden tanulóját megcélzó egészségfelmérésre került sor, amelyet minden év őszi félévében megismételtünk, online kitöltendő kérdőívvel gyűjtve az adatokat. A kapott adatokat közös adatbázisba rendeztük, majd az egy skálához tartozó kérdésekből indikátorokat képeztünk. A normalitás ellenőrzése után a kategorikus változókat khi-négyzet, míg a folytonos változókat ANOVA vagy Kruskal-Wallis próbával elemeztük STATA 9.0 program segítségével. Az évenkénti változást khi-négyzet vagy t-próba segítségével hasonlítottuk az alapállapothoz. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a soha nem magányos tanulók aránya közvetlenül a program lezárta után 47,2%-ról 53,8%-ra növekedett (p<0,01), és szintén szignifikánsan nőtt azon tanulók részaránya, akik kitűnőnek vagy jónak mondták az egészségüket a második év végére (82,2 %-ról 86,2%-ra, p<0,001). A minden hétköznap reggelizők aránya közvetlen a program után 51%-ról 56,6%-ra növekedett (p<0,05); ebben az időszakban a gyakran, nagy mennyiségű alkoholt fogyasztók részaránya 23,4%-ról 18,5%-ra csökkent (p<0,01). Eredményeink azt mutatják, hogy a program lezajlását követően több dimenzióban is pozitívan változott a tanulók magatartása. A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 projekt támogatásával valósult meg.
13
Galgóczi Erika Az endocrin orbitopathia pathomechanizmusának vizsgálata orbita eredetű fibroblastokon Témavezető: Prof. Dr. Nagy Endre Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia Tanszék
Az endocrin orbitopathia (EOP) a pajzsmirigy autoimmun betegségéhez társuló gyulladásos kórkép. Pathogenesisében a fibroblast aktiváció központi szerepet játszik. A fibroblastok proliferációja és nagy vízmegkötő képességű glükózaminoglikán (GAG) termelése fokozódik, ami kötőszöveti állomány felszaporodáshoz vezet. A fibroblastok számos paracrin faktor termelésével is hozzájárulnak az extracelluláris mátrix alakításához, ilyen például a plazminogén aktivátor inhibitor-1 (PAI-1), melynek szerepe az EOP pathomechanizmusában még nem tisztázott. Célunk olyan modellrendszer létrehozása volt, melynek segítségével az EOP kialakulásában szerepet játszó hormonális, immunológiai és lokális hatások fibroblastokra gyakorolt hatását vizsgálhatjuk. Ehhez orbita eredetű primer fibroblast tenyészeteket hoztunk létre 4 EOP beteg dekompressziós és 5 kontroll személy enukleációs műtéte során nyert kötőszövet mintákból kiindulva. Ezeket 3 nem pajzsmirigy beteg sérvműtéte során eltávolított szövetből származó bőrfibroblastokkal hasonlítottuk össze. A sejtvonalak PAI-1 expresszióját mértük, az mRNS szint változását RT-PCR, a termelt fehérje mennyiségét ELISA módszerrel határoztuk meg. A létrehozott sejtvonalak morfológiailag stabilak, és jellemző rájuk a denzitás függő sejtosztódás gátlás. A fibroblastok PAI-1-et szekretálnak a médiumba, melynek egységnyi sejtszámra vonatkoztatott mértéke a sejtsűrűség növekedésével csökken és az expresszált mRNS mennyisége is ennek megfelelően változik. A csökkenés az orbita eredetűek esetében szignifikánsan nagyobb mértékű. Az EOP betegek orbita fibroblastjainak sejtdenzitás függő PAI-1 termelése nem különbözik az egészséges orbitából származó fibroblastokétól. Orbita fibroblast vonalak létrehozásával lehetővé vált a fibroblastok és az általuk expresszált PAI-1 EOP folyamatában betöltött szerepének in vitro vizsgálata. Igazoltuk, hogy a növekvő sejtsűrűség az orbita kötőszövetében is a PAI-1 expresszió negatív regulátora. A továbbiakban citokinek (IFNγ, TNFα) és az orbitára jellemző lokális tényezők (hipoxia, emelkedett nyomás) PAI-1 termelésre gyakorolt hatását fogjuk vizsgálni az eddigi eredmények alapján a sejtsűrűség pontos beállítása mellett. A vizsgálat az OTKA K105733 számú pályázat támogatásával készült.
14
Dr. Gazsó Andrea Anett A szelén státusz felmérése a vizelet és az anyatej szelénkoncentrációja alapján terhesség és szoptatás alatt Témavezető: Prof. Dr. Nagy V. Endre Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia Tanszék
A szelén esszenciális nyomelem, a szelenocisztein tartalmú fehérjék, így az antioxidáns hatású glutation-peroxidázok, tioredoxin reduktázok, és a pajzsmirigyhormonok metabolizmusában szereplő dejodinázok szintéziséhez szükséges. A felsorolt enzimek szerepet játszanak a pajzsmirigy funkció szabályozásában, így a szelén hozzájárul a megfelelő pajzsmirigyműködéshez. Hazánk szelénhiányos terület, a lakosság szelén státuszát vizsgáló tanulmányok közül keveset végeztek terhes és szoptató nők körében. A szervezet szelén ellátottsága a kreatinin ürítésre normalizált vizelet szelén értékével is jellemezhető. Az anyatejjel táplált csecsemők szelénbeviteléről az anyatej szeléntartalma nyújt információt. A vizsgálatban 100 fő egészséges terhes nőtől bevonáskor vizeletet, később a szoptatás alatt újabb vizeletet és anyatejet gyűjtöttünk, melyek szelén és jódkoncentrációját mértük induktív csatolású plazma tömegspektrométerrel. A szeléntartalmú étrendkiegészítők fogyasztását is felmértük. A vizsgált populáció vizelet szelénürítése terhesség (medián: 45,0 µg Se/g kreatinin) és szoptatás (medián: 38,6 µg Se/g kreatinin) alatt a normál tartományban (20-200 µg Se/g kreatinin) volt. Terhesség alatt a nők 47%-a szedett naponta 25 µg nátrium-szelenátot tartalmazó étrendkiegészítőt, vizelet szelénürítésük szignifikánsan magasabb volt a szelénpótlást nem alkalmazókéhoz képest (medián: 49,6 vs 40,1µg Se/g kreatinin; p=0,003). Szoptatás alatt ezt a hatást nem találtuk sem a vizelet szelénürítés, sem az anyatej szelénszintjének vonatkozásában. Az anyatejminták szelénkoncentrációjának medián értéke 18 µg/l volt, ami fedezni képes a csecsemők szelénigényét (6 hónapos korig 6 µg/ nap). Szignifikáns pozitív korrelációt találtunk a vizelet szelén- és jódürítés között, és az anyatej szelén- és jódtartalma között. A vizsgált populációban a vizelet szelénürítés és az anyatej szelénszintje alapján szelénhiány nem igazolódott. A vizelet szelén- és jódürítése között megfigyelt összefüggés a szelén pajzsmirigyhormon metabolizmust fokozó hatásával függhet össze. A kutatást a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
15
Dr. Gellén Emese A 18F-FDG-PET/CT diagnosztikai pontosságának összehasonlítása korai és késői stádiumú melanoma malignumban Témavezető: Dr. Emri Gabriella Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Bőrgyógyászati Klinika
Olyan rosszindulatú daganatokban, ahol a sebészeti beavatkozás jelentősen befolyásolja a beteg túlélését, illetve a gyógyszerfejlesztés új érába érkezett, mint a bőrre lokalizálódó malignus melanoma (CMM) esetén, a precíz stádium-meghatározás és a betegség-recidiva korai felismerése nagyon lényeges. Az optimális diagnosztikai eszköz jellemzői a nagy diagnosztikus pontosság és költséghatékonyság. A nemzetközi irodalom alapján korai stádiumban a diagnózist követően nem indokolt 18F-fluorodeoxyglucose-positron emission tomography/computed tomography (PET/CT) vizsgálatot végezni, mivel az álpozitív esetek száma és a vizsgálat költsége is magas. Jelen vizsgálatban 20072011 között a DE OEC Bőrgyógyászati Klinikán nagy rizikójú CMM miatt gondozott betegeknél készült PET/CT diagnosztikus pontosságának elemzését tűztük ki célul, tekintetbe véve a PET/CT idején ismert stádiumot. 97 beteg 148 PET/CT eredményét, klinikai adatait és egyéb vizsgálati eredményeit értékeltük. Vizsgáltuk a PET/CT betegre vonatkoztatható hasznának aspektusait. A PET/CT diagnosztikus pontossága I/II. stádium esetén 95,3% volt, reszekált III. stádium esetén 92,3%, irreszekábilis III/IV. stádium esetén 96%. Irodalmi eredményekkel egybehangzóan nyirokcsomó, tüdő és subcutan léziók adták az álpozitív és álnegatív leleteket. A betegek 14,7%-a került magasabb stádiumba a PET/CT alapján. A valódi pozitív PET/CT aránya nagyobb volt magasabb stádium esetén, és a betegség progressziója is gyakoribb volt magasabb stádiumban a pozitív eredményt követően, kezelés ellenére. Valódi negatív PET/CT-t követően recidivát nagyobb arányban (22,6%) észleltünk I/II. stádiumban készült PET/CT esetén (4–15 hónappal a vizsgálat után), mint reszekált III. stádiumban (16,7%). A PET/CT melanomában, ahol az áttétképződés mintázata kevésbé megjósolható, mint más malignomákban, hasznos diagnosztikai eszköz, nagy diagnosztikus pontossággal, III. stádium esetén egyfajta prognosztikai értékkel.
16
Hegedűs Csaba A mitokondriális változások követése UVB sugárzás után Témavezető: Prof. Dr. Remenyik Éva Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Bőrgyógyászati Klinika
A keratinocyta eredetű bőrdaganatok, daganatmegelőző léziók, valamint a melanoma kialakulásának hátterében többek között az UVB sugárzás direkt DNS károsító hatását feltételezik. Emellett a mitokondriális DNS-ben (mtDNS) bekövetkező mutációk, deléciók hozhatók összefüggésbe a bőrben a photoaging folyamatával és bőrtumorok kialakulásával. Az elváltozások létrejöttéhez többek között a mitokondrium megváltozott funkcióját/energiatermelését, szabadgyökképződést és az apoptotikus program defektusát társítják. Korábban pszeudouridin-módosított fotoliáz mRNS tranziens transzfekciót alkalmazva, microarray kísérletben a mitokondriális funkciónak és a sejt energiaállapotának a szabályozásával kapcsolt gének (SIRT4, PGC1β, FOXO1) CPD-függő expresszió-változását mutattuk ki UVB-irradiáció után humán keratinocitákban. Jelen tanulmányban a HaCaT keratinociták UVB-besugárzását (10 mJ/cm2) követően vizsgáltuk több, a mitokondriális funkcióra jellemző paraméter változását. UVB irradiációt követően több, metabolizmust, sejttúlélést, apoptózist szabályzó gén expresszióváltozását tapasztaltuk. Emellett a mtDNS kópiaszámának növekedése mitokondriális biogenezis lehetőségét veti fel. A sejt energiaállapotának szabályozásában részt vevő SIRT1, AMPK, p-ACC, valamint a sejttúlélést szabályozó AKT és downstream elemének (GSK3b) a növekedését tapasztaltuk fehérje szinten. Az energiastressz validálását a NAD/NADH, valamit az ADP/ATP arányának meghatározásával végeztük. A sejtek oxigénfogyasztásának és laktáttermelésének vizsgálatakor az UVB sugárzást követő korai időpontokban a glikolízis fokozódását, később pedig az oxidatív foszforiláció emelkedését tapasztaltuk. Áramlási citometriás vizsgálatok során kis mértékben emelkedett membránpotenciált (Δψ) és reaktív oxigéngyök (ROS) szintet detektáltunk. A kapott adatok újszerű betekintést nyújtanak a bőr keratinocitáinak UVB-re adott sejtválaszába, illetve UVB-vel szembeni védelmi mechanizmusaiba. Munkánkat támogatta: TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031, TÁMOP-4.2.2. A-11/1/KONV-20120025, OTKA K105872, PD83473, Mecenatura Mec-8/2011, és a Bolyai ösztöndíj (BP).
17
Hircsu Ildikó A jódellátottság felmérése terhesség és szoptatás alatt Témavezetők: Prof. Dr. Nagy V. Endre Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Endokrinológia Tanszék
Az optimális pajzsmirigyhormon szintézishez szükséges napi jódszükséglet terhesség és szoptatás alatt jelentősen emelkedik. A magzat idegrendszerének fejlődése az anyai pajzsmirigyhormonok szintjétől függ, amit már enyhe anyai jódhiány is kedvezőtlenül befolyásolhat. Később a magzat, és a kizárólag anyatejjel táplált csecsemő pajzsmirigyének működése is az anyai jódellátottság függvénye. Magyarország nagy része jódhiányos terület, a lakosság jódigényének fedezéséhez szükséges jódpótlás országos program hiányában opcionális. Egy mérsékelten jódhiányos területen fekvő kelet-magyarországi kisvárosban élő 100 fős terhes populáció iskolázottságának, a jód szerepével kapcsolatos tájékozottságának, jódpótlási és dohányzási szokásainak kérdőíves felmérését végeztük. A vizsgálat kiterjedt a szoptatás időszakára is. A jódellátottság meghatározásához vizelet- és anyatejmintákat gyűjtöttünk, melyek jódtartalmának mérése induktív csatolású plazma tömegspektrométerrel történt. A terhesség alatti vizelet jódürítés (medián: 56,3 µg jód/g kreatinin) jódhiányt jelez. A nők 30%-a nem él a jódpótlás lehetőségével, és 20%-uk csak jódozott sót fogyaszt, ami nem elegendő a megnövekedett jódigény fedezéséhez. Eredményeink alapján szoptatás alatt a jódellátottságnak a vizeletnél pontosabb markere az anyatej jódkoncentrációja, szintjét a kiegészítő jódbevitel mennyisége és a dohányzás mértéke befolyásolja. Utóbbi a dohányzás során felhalmozódó tiocianát nátrium-jodid szimporterre gyakorolt gátló hatását jelzi az emlőben. Szülés után a jódpótlást nem alkalmazó nők aránya növekszik (49%) a jódtartalmú étrend kiegészítők szedésének abbahagyásával. A jódpótlás hiánya és a dohányzás gyakoribb a fiatal, alacsony iskolai végzettségű nők körében. Hazánkban a jódhiányos területeken élő terhes és szoptató nők, illetve a nemzőkorú nők számára a rendszeres jódpótlás fontosságának hangsúlyozása szükséges a jódhiány megelőzésének érdekében. A jódhiányt súlyosbító egészségmagatartási faktorokkal kapcsolatos orvosi-védőnői felvilágosító tevékenység is kiemelt jelentőségű, mely során nagyobb figyelmet kell fordítani a 23 év alatti, alacsony végzettségű nők csoportjára. A kutatást a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
18
Iski Gabriella Becslések a túlsúly és az elhízás gazdasági terheiről Témavezető: Prof. Dr. Rurik Imre Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék
A túlsúly és az elhízás folyamos és globális elterjedése Magyarországot is érinti. Az egészségügyi kiadások egyre nagyobb hányadát költik az elhízással és a vele szoros oki kapcsolatban álló betegségek kezelésére. Közvetlenül az elhízáshoz, illetve a hozzá köthető leggyakoribb betegségekkel kapcsolatos 2012. évi egészségügyi közkiadásokat és a betegek kiadásait próbáltuk meg elemezni és összehasonlítani korábbi adatokkal. Az elemzés alapjául az OEP 2012-es ellátási és kifizetési adatai szolgáltak, a járó és fekvőbeteg intézményekben elhízás, diabetes és magas vérnyomás miatt kezelt és így kódolt betegek ellátása, valamint ugyanezen diagnózisokon alapuló táppénzes utalványozás alapján. A diabeteszesek között 80%, a hypertoniások között mértéktartóan 60%-os túlsúlyos/elhízott aránnyal számoltunk. A kalkuláció szerint ezek összege legalább 207 Mrd Ft, ami a teljes E-Alap kiadásainak 11,6%-a, a bruttó hazai termék (GDP) 0,73%-a volt. A betegek hozzájárulása a kezeléshez legkevesebb 22 Mrd Ft-ot igényelt. Figyelembe véve mindazon, az elhízottaknál nagyobb arányban kialakuló és esetükben nagyobb kezelési költséget jelentő betegségeket, az esetlegesen magasabb incidencia arányt, a valódi költségek ennél lényegesen nagyobbak. Becsléseink szerint ez az összes egészségügyi közkiadás 15–18%-a, a teljes GDP legalább 1%-a lehet valójában, emellett további 15–20%, ami a betegek részéről merül fel.
19
Janka Eszter Anna A DE KK Bőrgyógyászati Klinika psoriasis miatt gondozott betegpopulációjának deskriptív epidemiológiai jellemzői Témavezető: Prof. Dr. Remenyik Éva Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Bőrgyógyászati Klinika
A psoriasis krónikus, gyulladásos, immun-mediált bőrbetegség, amely a népesség mintegy 2%-át érinti világszerte. Számos betegség társul a bőrgyógyászati tünetekhez, mint például szív- és érrendszeri megbetegedés, diabetes mellitus, hyperlipidaemia és obesitas (metabolikus szindróma). Vizsgálatunkban célul tűztük ki, hogy felmérjük a DE KK Bőrgyógyászati Klinikán gondozott psoriasisos betegpopuláció kor, nem szerinti eloszlását, valamint a különböző súlyosságú psoriasis, egyes társbetegségek és a tüneteket befolyásoló egyéb tényezők megjelenési arányát. Az elemzésünk alapjául a klinika által 2012-ben elindított, jelenleg 498 psoriasisos beteg klinikai jellemzőit tartalmazó biobank adatbázisa szolgált. A psoriasis súlyosságát tekintve a populáció (életkor 18–86 év) 33%-a sorolható a súlyos, 40%-a a középsúlyos és 27%-a az enyhe kategóriába a mindenkori legsúlyosabb PASI index és/vagy BSA alapján. Az adatbázisunkban szereplő betegeknek mintegy felénél áll fenn magasvérnyomás-betegség, több mint 55%-ánál hyperlipidaemia, illetve közel 20%-a 2-es típusú diabetes mellitusban, míg 10%-a szívkoszorúér betegségben szenved. Az esetek 80%-a túlsúlyos vagy elhízott és 40%-a metabolikus szindrómás (International Diabetes Federation szerint). A psoriasis súlyosságát meghatározó tényezők közül a dohányzás, az alkoholfogyasztás, illetve a pozitív családi anamnézis előfordulását vizsgáltuk, valamint azt, hogy mely életkorban történt a betegség kialakulása. Az adatbázisban szereplő betegek megközelítőleg 30%-a jelenleg is dohányzik, míg 16%-a csak régebben dohányzott, továbbá 4%-a rendszeres, 48%-a alkalomszerű alkoholfogyasztó. A betegek 50%-a korábban részesült psoriasis miatt szisztémás kezelésben, míg 57%-a jelenleg is ilyen terápiát kap. A vizsgálatban résztvevők 29%-ának családjában fordult már elő psoriasisos megbetegedés. A psoriasis személyre szabott kezelésének kialakításához vezető molekuláris epidemiológiai vizsgálatokban már kiinduláskor lényeges a klinikai megjelenés, a társbetegségek és a betegséget befolyásoló tényezők figyelembe vételével meghatározott kategóriák felállítása. TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031
20
Knapek Éva Korai maladaptív sémák kodependens és egészséges személyek körében Témavezető: Dr. Kuritárné Dr. Szabó Ildikó Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet
Az alkoholfüggőség súlyos népegészségügyi jelentőségű kérdés. Az alkoholista személy problémáiba a családtagok is bevonódnak, akik nem csupán szenvednek a szerfüggő személy viselkedésétől, hanem a probléma fenntartásában is szerepet játszhatnak. A szerfüggő személyek egyes családtagjai társfüggők (kodependensek), akik hajlamosak a függőséget megengedő viselkedésre (pl. fedezik a függő személyt a munkáltató előtt). A kodependencia jelensége kevéssé kutatott terület, noha a prevalenciája az alkoholfüggőséghez hasonló méreteket ölthet. A korai maladaptív sémák (KMS) a gyermekkori averzív élmények kognitív-affektív leképeződései, melyek fennmaradnak és kedvezőtlenül befolyásolják a felnőttkori kapcsolatokat. A kodependensek sémáinak feltérképezése segíthet az alkoholfüggőség családi dinamikájának megértésében és kezelésében. Kutatásunk célja a kodependens személyek KMS-einek összehasonlítása egészséges kontrollcsoporttal. A vizsgálati személyeket a Kodependencia Kérdőív (CdQ) segítségével azonosítottuk (36 item, 36180 pont, vágóérték=108). A KMS-kat a Young-féle Séma Kérdőív (YSQ-S) rövidített változatával mértük fel (75 item, 15 séma, sémánként 0–30 pont). A kodependencia és a borderline személyiségzavar rokon konstruktumok, ezért a vizsgálati személyek a SCID-II strukturált klinikai interjú BPDre vonatkozó kérdéseit is megválaszolták (15 item, 9 kritérium). A minta 407 főből állt, akiket a CdQ eredményei alapján két csoportba soroltunk: kodependens személyek (n=131) és egészséges személyek (n=276). A kodependensek minden KMS tekintetében szignifikánsan magasabb pontszámot értek el, mint a kontrollcsoport. A kodependencia specifikumainak azonosítása érdekében a SCID-II alapján kizártuk azokat a kodependens személyeket, akik 3 vagy annál több borderline kritériumra igennel feleltek (31 kodependens személy maradt). Így elvégezve az összehasonlítást, a kodependensek csupán 7 séma tekintetében értek el szignifikánsan magasabb pontszámot, mint az egészségesek (érzelmi depriváció, bizalmatlanság, behódolás, önfeláldozás, érzelmi gátoltság, könyörtelen mércék, elégtelen önkontroll). A 7 megemelkedett séma lehetővé teszi a kodependencia jelenségének értelmezését. A BPD személyiségzavarral történő átfedés a viselkedésszinten megjelenő eltérések ellenére a kodependencia és a borderline személyiség alapvető mintázatainak hasonlóságára hívja fel a figyelmet.
21
Kovács Dóra Adipokinek vizsgálata a faggyúmirigy működésében Témavezető: Dr. Törőcsik Dániel Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Bőrgyógyászati Klinika
A zsírszövet gyulladásos hatásának közvetítésében központi szerepet töltenek be az ún. adipokinek, mint az IL6, monocyte chemotactic protein 1 (MCP-1), tumor necrosis factor alpha (TNFα), leptin, adiponektin vagy a chemerin, melyek immunrendszerre kifejtett hatása számos sejttípusban került leírásra. Ezek közül az IL6-ról, illetve a TNFα-ról már bebizonyosodott, hogy a zsírszövethez hasonlóan a faggyúsejtek is képesek termelni, felvetve hogy ezen fehérjéken keresztül a zsírszövethez hasonlóan a faggyúsejtek is képesek gyulladást iniciálni illetve modulálni. Munkacsoportunk az adipokinek szisztémás analízise során azt a megfigyelést tette, hogy a faggyúsejtek számos egyéb adipokint is képesek termelni, melyeknek számos esetben a faggyúsejtekre autoregulatórikus hatása is van. Kísérleteink célja volt megvizsgálni, hogy milyen stimulusok képesek szabályozni illetve felszabadítani a faggyúsejtekből a leptint, az adiponektint valamint a chemerint. Munkánkat szöveti preparátumokon, illetve SZ95 sejtkultúrán végeztük, olyan sejtkezeléseket használva, melyek dermalis jelenléte ismert: gyulladásos stimulusok (TLR aktivátorok) és különböző zsírok (arachidon sav, palmitin sav, valamint terápiásan használt zsírok mint például D vitamin). Vizsgálatainkban formalin fixált, paraffinba ágyazott human szövettani mintákon immunhisztokémiai módszerrel azonosítottuk az adipokinek expresszióját valamint fehérjeszintű detektálás történt ELISA módszerrel. Eredményeinkkel jelentős hiánypótló adatokat nyújtunk a faggyúsejtek és az adipokinek kapcsolatára vonatkozóan, részletesen bemutatva azok termelődését és szekrécióját a faggyúsejtekben. Munkánk ezáltal jelentősen hozzájárul a faggyúsejteknek a zsíranyagcsere és a gyulladás kapcsolatában eddig elfoglalt helyének megváltoztatásához, bemutatva, hogy nem csak végpontjai lehetnek egy-egy gyulladásos útvonalnak hanem annak elindítói és alakítói is az adipokineken keresztül.
22
Nagy Erika Pszichológiai tényezők hatása az In Vitro Fertilizáció (IVF) kimenetelére. Érzelmi állapotok alakulása a kezelés során Témavezető: Dr. Nagy Beáta Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Magatartástudományi Intézet
A meddőség mára világméretű népegészségügyi problémává vált, a népességnek körülbelül 10%át érinti (Boivin és mtsai, 2007). A leggyakrabban alkalmazott meddőségi beavatkozás az In Vitro Fertilizáció (IVF), amelynek segítségével körülbelül 35 százalékos eredményességgel érhető el terhesség. A kezelések nem csupán fizikai és anyagi, de komoly emocionális megterhelést is jelentenek a reprodukciós nehézségekkel küzdő párok számára. A beavatkozások során fokozódhat a pszichológiai distressz, általánossá válhatnak a depresszív reakciók, a szociális izoláció és az üresség-érzés. Kutatásunk egyik célkitűzése az IVF-kezelésben részt vevő párok megküzdési képességének felmérése. Emellett arra is keressük a választ, hogy hogyan változik a párok érzelmi állapota a kezelés három különböző fázisában (1. IVF-ciklus kezdete előtt (T1), 2. Embrió-transzfer előtt (T2), 3. Terhességi teszt előtt (T3)). Eredményeink szerint az IVF-fel kezelt férfiak a kezelés kezdetekor (T1) mutatták a legmagasabb negatív affektivitást, míg a nők negatív érzelmi állapota a terhességi teszt előtt (T3) volt a legjelentősebb. Emellett a nők szignifikánsan magasabb szintű depressziót és szorongást mutattak a terhességi tesztet megelőző időszakban (T3), mint férfi társaik. A depresszió átlagértékeit tekintve, a férfiaknál csökkenő, a nőknél növekvő tendencia figyelhető meg a beavatkozás során. A nők szignifikánsan gyakrabban alkalmazzák a segítségkérés és a visszahúzódás megküzdési stratégiát, mint a férfiak. Személyiségforrásaikat tekintve, a férfiak szignifikánsan magasabb leleményességgel rendelkeznek – tehát képesek alternatív megoldások, eredeti ötletek kimunkálására stresszhelyzetben. A nők társas mobilizálási képességben múlták felül a férfiakat, tehát ők sikeresebbnek bizonyulnak a kapcsolatteremtésben és mások támogatásának megnyerésében céljaik megvalósítása érdekében. Jelen vizsgálatunk és annak eddig kutatott, döntően nemzetközi háttere megerősítik a lélektani tényezők szerepét a meddőség kezelésében. Mivel a hazai protokollnak még nem része a pszichés szűrés és támogatás a meddőségi programokon belül (Higi, Süli és Vereczkey, 2013), ezért szeretnénk felhívni a figyelmet a témával való foglalkozás jelentőségére, valamint a kezelések alatt álló párok pszichológiai támogatásának fontosságára.
23
Nagyjánosi László A 2-es típusú cukorbetegség megelőzésének és gondozásának egészség-gazdaságtani elemzése Témavezető: Dr. Vokó Zoltán Intézet: Syreon Kutató Intézet
A cukorbetegség igen nagy betegségterhet jelentő nem-fertőző megbetegedés, amely a fejlett országokban komoly népegészségügyi kihívás. Populációszintű kezelése az egészségügyi kormányzatok feladata. A PhD képzésem keretében végzett kutatás célja olyan, a betegség megelőzésével, kezelésével és gondozásával járó, költségeket és hasznokat mérő egészség-gazdaságtani modell építése, amely támogatja a Nemzeti Diabetes Programmal kapcsolatos egészségpolitikai döntések és más egészségügyi programok szakmai megalapozottságát. A diabetes időben történő felismerése és a megfelelő kezelés megkezdése csökkenti a szövődmények kialakulásának esélyét, elkerüli a betegség következtében fellépő korai halálozást. A diabetes felfedezésére szövődményes betegség bekövetkezése révén, véletlenszerű felfedezéssel vagy szűrővizsgálat útján kerülhet sor. A nemzetközi gyakorlatban elterjedt, a hazai ellátórendszerben is alkalmazott FINDRISK, kockázatalapú, diabetes fennállását becslő kérdőív jó eredményekkel képes a diabetes lehetséges fennállását becsülni a cukorbetegség által kockázatosnak ítélt populációban. Kutatásom célja annak meghatározása, hogy a FINDRISK kérdőív és orális glükóz terhelés kombinációjára épülő szűrővizsgálat alkalmazása költség-hatékony egészségügyi beavatkozás-e Magyarországon. A kockázat alapú kérdőíves felmérés döntési fa struktúrában vizsgálja a szűrővizsgálatok költségét és eredményességét adott populációban. A kifejlesztett Markov szimulációs egészség-gazdaságtani modellel a szűrésbe bevont korosztály életkora, és a szűrési intervallum által meghatározott különböző forgatókönyvek költség-hatékonyságát vizsgáltuk. A modell hosszú távon becsli az egyes alternatívák esetén az egészségügyi költségeket és minőséggel korrigált életévnyereségetEzen túlmenően az elkerült szövődmények, a túlélési görbék, a HbA1c, vérnyomás, koleszterin és BMI alakulása révén részletes képet kapunk az egyes beavatkozások eredményességéről, összehasonlíthatóvá téve így az elemzésbe vont szcenáriókat.
24
Otuyelu, Ekundayo Babajide Suicide trends in Hungary: the role of antidepressants in teenage suicide Supervisor: Dr. János Sándor Institute: University of Debrecen, Faculty of Public Health, Department of Preventive Medicine
The United States Food and Drug Administration (FDA) in 2004 announced a Black box warning on antidepressant drug use in children and adolescents less than 24 years following evidence that these drugs are associated with increased suicidal ideation and risk of suicide. This regulation caused the desired decline in the prescription of antidepressants for children and adolescents. The ensuing controversy over the net benefit of this warning has persisted till date. Hungary by virtue of its declining but still high suicide rates as well as its increasing antidepressant prescription rates provided an ideal environment to investigate this relationship. We underwent this study to ascertain if the positive correlation between antidepressant therapy and suicide exists among Hungarian children and adolescents less than 20 years of age on antidepressant treatment. Time trend analysis (using ARIMA) and analysis of spatial correlation was carried out to determine the antidepressant prescription patterns in Hungarian adolescents, the relationship between antidepressant consumption and suicide rates’ variations was tested within the study period from January 1991 to December 2006. The increasing prescription of antidepressant drugs and the declining suicide rates within the study period was found to be significantly related (ARIMA: p=0.030), among the different types of antidepressants; selective serotonin reuptake inhibitors were most prescribed and had the strongest association (ARIMA: p=0.026). Increasing antidepressant consumption was also found to be a significant factor in the decline in the seasonality of suicide among male adolescents (ARIMA: p=0.017). There was no spatial correlation between the antidepressant consumption in districts of the country to the suicide rates in the same areas. The Hungarian experiences do not support the suspicion of the suicide facilitating role of antidepressants by any studied approaches. Even, the time trend and seasonality analyses suggest a preventive role of antidepressants.
25
Dr. Rácz Gábor Az intracelluláris factor XIIIA protein expressziójának változása melanoma kondicionált médiumban in vitro lezajló monocitamakrofág differenciáció során Témavezető: Dr. Bárdos Helga Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet
Kísérleteink során arra kerestük a választ, hogy melanoma sejtvonalak által termelt szolubilis faktorok hatással vannak-e a monocita-makrofág differenciáció során bekövetkező factor XIIIA alegységének (FXIIIA) expressziójára. Egészséges önkéntesekből származó buffy coat készítményekből sűrűség gradiens centrifugálást követően mágnesesen jelölt CD14 ellenes antitestek segítségével (MACS) szeparáltunk monocita sejteket. A sejteket három primer (HT199, WM983A, MEL 35/01) és egy metasztázisból (A2058) származó melanoma sejtvonal kondícionált médiumában (MCM) és kontrollként RPMI tápoldatban tenyésztettünk szuszpenzióban, teflonbevonatú edényekben 3 napig. A tenyésztés során több alkalommal (12 h, 24 h, 48 h, 72 h) mintavétel történt cytospin preparátumok készítése céljából. A tárgylemezeket immunhisztokémiai reakciók elvégzése után fluoreszcens mikroszkóppal vizsgáltuk. A sejtekben expresszált FXIIIA mennyiségét kvantitatív fluoreszcens képanalízis segítségével határoztuk meg (ISIS, Metasystem). A vizsgálat eredményei szerint az RPMI-ben tenyésztett kontroll monociták átlagos intenzitás értékei a tenyésztés 3. napjára szignifikánsan magasabbnak bizonyultak a kiindulási értékeknél. A melanoma kondícionált médiumokban tenyésztett monociták minden esetben alacsonyabb fluoreszcencia intenzitás értékekkel rendelkeztek a tenyésztés 3. napján, mint a kontroll kísérlet sejtjei. Két sejtvonal (HT199, A2058) kondícionált médiuma a tenyésztés során nem fejtett ki szignifikáns hatást a FXIIIA expressziójára, míg a WM983A MCM hatása szignifikáns intenzitáscsökkenésben nyilvánult meg a kiindulási értékhez képest. A MEL 35/01 sejtvonal kondícionált médiumában tenyésztett sejtek átlagos fluoreszencia intenzitás értékei ugyan növekedtek a tenyésztés során, de a kontroll sejtvonal értékeit nem haladták meg. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a vizsgált melanoma sejtvonalakból származó kondícionált médiumok a monocita-makrofág differenciáció során normál körülmények között fokozódó FXIIIA expressziójára nem vagy kismértékű gátló hatást fejtettek ki. A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 projekt támogatásával valósult meg.
26
Rigó Karolina Daganat őssejt markerek expressziója humán melanoma sejtvonalakon Témavezető: Prof. Dr. Balázs Margit Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet, Biomarker Analízis Tanszék
A metasztázis képzés modellezésére számos elmélet jött létre az elmúlt évtizedek során. Ezek közül az elméletek közül az egyik legújabb a daganat őssejtek létezését feltételező teória. Az elmélet szerint a primer tumoron belül csak a specifikus sejtfelszíni markereket expresszáló daganat őssejtek képesek áttétképzésre. Ez a sejtpopuláció a tumoros szövet sejtjeinek csak nagyon kis hányadát alkotja. Legfőbb jellemzőik az önmegújulás, a korlátlan proliferációs képesség és a heterogén daganatsejtté történő differenciáció. Míg az őssejtek létezése egyes daganatokban már bizonyított, addig a melanoma őssejtek létezése humán melanomában erősen vitatott. Egyes feltételezések szerint, a melanoma őssejtek prekurzor és/vagy érett melanociták tumoros transzformációja során alakulnak ki. Vizsgálataink során célunk volt microarray vizsgálatainkkal korábban kimutatott ABCB5 és további, az irodalomban ismert őssejt markerek (CD133, ABCG2, CD271) mRNS expresszió szintjének meghatározása valós-idejű qRT-PCR-t alkalmazva primer melanoma (n=15) és melanoma metasztázis (n=10) eredetű humán sejtvonalakon. A sejtvonalak inváziós képességét előzőleg Matrigel inváziós kamra segítségével határoztuk meg. Eddigi eredményeink szerint az ABCB5 és CD271 gének mRNS szintje csökkent az invazív sejtvonalakban a nem invazív sejtvonalakhoz képest. Ugyanakkor a metasztázis eredetű sejtvonalakat a CD271 génexpresszió relatív fokozódása jellemezte, míg az ABCB5 génre lényeges eltérést nem találtunk. Lehetőségünk nyílt azonos betegekből származó primer és metasztázis sejtvonal pár (összesen 4 pár) vizsgálatára is. Az ABCB5, a melanoma iniciáló sejtek feltételezett markere 3 sejtvonal párnál mutatott mRNS szintnövekedést az áttét mintában a primer sejtvonal párhoz viszonyítva. Erre a három sejtvonalra a lokális metasztázisképzés volt jellemző. A 4. sejtvonalpárnál az ABCB5 gén down-regulációját figyeltük meg a tüdő áttétből származó metasztázis sejtvonalban a primer sejtvonalhoz képest. Fenti eredményeink arra utalhatnak, hogy a metasztázis és az inváziós hajlam kialakításában eltérő útvonalak aktiválódása játszhat szerepet. Ugyanakkor az őssejt markerek expressziójában különbség figyelhető meg a szervspecifikus áttétképzési hajlamhoz kapcsolódó molekuláris eltérésekben is. Az ABCB5 expresszió elsősorban a lokális áttétképzéshez kapcsolható, míg a tüdő áttét kialakulása más molekuláris útvonalon valósulhat meg. Ennek oka lehet, hogy a különböző szervek az áttétképzés során eltérő mikrokörnyezetet biztosítanak. További vizsgálataink során limitált hígításos módszerrel tervezzük meghatározni a sejtvonalakon belüli melanoma őssejt arányt. Tervezzük, hogy a fenti markerek expresszióját primer melanoma és melanoma metasztázisokban is meghatározzuk. A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 projekt támogatásával valósult meg.
27
Sipos Zsanett A stroke betegek vesztibuláris rehabilitációja Nintendo Wii-vel Témavezető: Dr. Vekerdy-Nagy Zsuzsanna Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Orvosi Rehabilitáció és Fizikális Medicina
A vesztibuláris rehabilitáció a mozdulatok újra-tanítását, egyensúly feladatok végzését jelenti. A vesztibuláris sérülés kezelésének az egyik fontos eleme kezdetben a teherviselő helyzetek megéreztetése, gyakoroltatása később az egyensúly és járásfejlesztés. Számos oka lehet az egyensúlyozó és a koordinációs képesség károsodásának, mint pl. a központi idegrendszeri sérülés, melybe többek között a stroke is beletartozik. A virtuális valóság terápia (VR) és az interaktív videó játékok új terápiás lehetőséget nyújtanak a vesztibuláris rehabilitációban (Parlon és mts. 2002) így a stoke okozta tünetek kezelésében is. A módszer számítógép alapú eszközök terápiás használatát jelenti, melyek való élet tárgyait és eszközeit mintázva ahhoz hasonló környezetet hoznak létre, multiszenzoros (vizuális, látási, hallási) ingerlés segítségével. A terápiás lehetőségeknek ez az új formája számos módon fejtheti ki a hatását, ezek közül az egyik elképzelés, hogy a feladatok célorinetált gyakoroltatása kortikális reorganizációt és viselkedésváltozást eredményezhet (Nudo 1996, 2001) valamint állat kísérletek bizonyítják, hogy a gazdag környezetben végzett tréning jobb problémamegoldó képességhez vezet, mint az ingerszegényebb környezetben végzett gyakorlás (Risedal 2002). Az általunk elvégzett tanulmány célja az volt, hogy megvizsgáljuk milyen hatással van a stroke betegek egyensúlyára a Wii Fit egyensúlyfejlesztő programcsomaggal végzett terápia. A tanulmányban 2013. február és július között fekvőbeteg ellátásban részesülő postakut vagy krónikus szakban lévő betegek vettek részt. A résztvevőket az alábbi tesztekkel vizsgáltuk a „ wii terápát” megelőzően és annak végén: Fugl-Meyer teszt egyensúlyt vizsgáló része, Romberg, nehezített Romberg helyzet értékelése, egy lábon állás 30 másodpercig (igen/nem; egészséges oldal/érintett oldal) és vonaljárás (30 cm két irányban igen/nem) tesztek. Valamint a játékhoz tartozó egyensúlyozó pad a Wii Balance Board (WBB) segítségével történt a testtömeg középpontjának (center of the graviti/COG – szöveges minősítő), és az alsó végtagok terhelési viszonyainak (egymáshoz viszonyított arány, százalékban) vizsgálata. A terápia teljes időtartama 5 óra volt, amely két héten keresztül napi fél órás kezelések formájában valósult meg a hétköznapokon.
28
Szabóné Dr. Tamás Hajnalka Külföldi hallgatók egészségproblémáinak jellegzetességei a Debreceni Egyetemen a 2008/2009-es tanévtől a 2012/2013-as tanévig Témavezető: Dr. Kósa Karolina Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Egészségfejlesztési Tanszék
A Debreceni Egyetemen tanuló külföldi egyetemi hallgatók létszáma 1,75-szörösére nőtt a kétezres évek közepétől napjainkig. E hallgatók egészségügyi ellátása az egyetemen történik. A bemutatandó munka tárgya a külföldi hallgatók ellátás iránti igényeinek mennyiségi és minőségi elemzése, amely nélkülözhetetlen a szolgáltatások fejlesztéséhez. Az egészségügyi ellátás igénybevételét a 2008/2009-es tanévtől a 2012/2013-as tanévvel bezárólag vizsgáltuk meg az igénybevételt tükröző különféle paraméterek elemzésével. Az eredmények alapján az egészségügyi alapellátást igénybevevő hallgatók létszáma a hallgatók létszámemelkedéséhez képest nagymértékben, 2008–2013-ig több mint 2,5-szeresére emelkedett. Az orvoshoz fordulás megoszlása egyértelmű összefüggést mutat a tanév különféle periódusaival; az igénybe vétel legnagyobb arányú növekedése a téli vizsgaidőszakban és az 1. félévben következett be, amelyben azonban a 2009-től folyamatosan bevezetett kötelező szűrővizsgálatoknak is fontos szerepe van. A vizsgált 6 évben a jelentkezést indokló akut egészségpanaszok csaknem fele három BNO főcsoportba tartozott, úgymint 1. sérülés, mérgezés, külső okok bizonyos következményei; 2. a légzőrendszer betegségei; 3. az emésztőrendszer betegségei. A leggyakoribb diagnózisok közül – a hallgatók egészségi állapotának javítása és a prevenció szempontjából – kiemelt figyelmet érdemelnek azok, amelyek egy része alkoholos, kábítószeres, vagy gyógyszeres befolyásoltság alatt következett be (pl. zúzódások, rándulások, törések egy része); azok a tanulmányok ideje alatt újonnan diagnosztizált kórképek, amelyek a szakirodalom alapján pszichoszomatikus eredetűnek vélhetők (asthma, gastrooesophagealis reflux), irritábilis bél szindróma, polycystás ovárium szindróma); valamint azon panaszok, amelyek az étkezési szokásokkal, a legális serkentőszerek (energiaitalok, kávé) fogyasztásával, és az alapvető higiéniai szabályok ismeretének hiányával hozhatók összefüggésbe. Az idősoros adatok szerint a teljes ellátási költség évről-évre nő, amely azonban nemcsak a hallgatói létszám emelkedésével, hanem a szakorvosi ellátásért esetenként fizetett összegek részarányának emelkedésével is magyarázható. Külön figyelemre méltó a sürgősségi ellátás költségének a létszámarányt meghaladó, elmúlt 3 évben megfigyelt növekedése, amely ebben a fiatal korosztályban elsősorban azzal magyarázható, hogy a megnövekedett hallgatói létszám és így az egészségügyi ellátásban megnövekedett igénybevétel ellátására ugyanaz az alapellátási kapacitás áll rendelkezésre. Az ellátás hatékonyságának növelése a hallgatók alapellátását szolgáló kapacitás bővítését igényli, amelynek révén mind a szakorvosi, mind a sürgősségi ellátás igénybevétele csökkenthető. A hatékonyság növeléséhez és az ellátási költségek csökkentéséhez strukturált preventív programok indítása is szükséges, amely az egészségtudományi képzésekben résztvevő hallgatók esetében indirekt módon a népegészségügyi szemlélet formálásához is hozzájárulhat.
29
Szász István Humán melanoma sejtek génexpresszió változásai PLX4720 BRAF kináz inhibitor hatására Témavezető: Prof. Dr. Balázs Margit Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet, Biomarker Analízis Tanszék
A melanoma malignum a melanocitákból kiinduló invazív, aggresszív áttétképző daganat. Annak ellenére, hogy incidenciájának növekedése a letális daganatok között a második, olyan potenciális terápia, mely az előrehaladott stádiumú betegek túlélését jelentősen meghosszabbíthatja még nem áll rendelkezésre. Az FDA által elfogadott, igen hatásos a mutáns BRAF kináz működését gátló vemurafenib (PLX4032) hatékonyságát jelentősen csökkenti a gyógyszeres kezeléssel szemben viszonylag gyorsan kialakuló rezisztencia. Ezért alapvető jelentőségűek azok a vizsgálatok, melyek a rezisztencia kialakulásának hátterében álló molekuláris mechanizmusok feltárását célozzák meg. Vizsgálataink során célunk egy vemurafenib analógnak a PLX4720-nak a sejtnövekedést befolyásoló hatásának vizsgálata volt BRAFV600 (WM983A, WM983B), NRASQ61 (WM3211) mutációt hordozó és a fenti génekre vad típusú (WM1361) humán melanoma sejtvonalakon. Először a szenzitív sejtvonalakból PLX4720 kezeléssel rezisztens sejtvonalakat hoztunk létre, melyek jelölése: WM983AREZ_C1, WM983BREZ. Az eredeti és rezisztens sejtvonalak gén kópiaszám eltéréseit FISH-el határoztuk meg, a globális génexpressziós eltéréseket Affymetrix Human Gene 1.0 ST arrayn végeztük el, az eredményeket qRT-PCR-al validáltuk. Matrigel inváziós kamrában a sejtvonalak inváziós tulajdonságait hasonlítottuk össze. Eredményeink alapján, a PLX4720 növekedést gátló hatása kizárólag a BRAF mutáns sejtvonalaknál figyelhető meg. A WM983BREZ sejtvonal csökkent EGFR gén kópiaszám mellett kb. 50x magasabb relatív mRNS szintet mutatott az eredeti, nem rezisztens sejtvonalhoz képest. Ezzel szemben a WM983AREZ_C1 EGFR gén kópiaszáma nagyobb volt, mint az eredeti sejtvonalé, ugyanakkor a mRNS szint tizedére csökkent. A WM983BREZ sejtvonal invazív tulajdonsága PLX4720 kemoattraktáns hatására megnövekedett. A BRAF inhibitor megvonását követően a sejtproliferáció mértéke csökkent, amit Bürker kamrás sejtszámolást követően határoztunk meg. Génexpressziós vizsgálataink alaján 2246 gén szignifikáns expressziós szintbeli változását figyeltük meg a rezisztens sejtvonalakban. A csökkent működésű gének többsége melanoszomális, sejt adhézióban szerepet játszó vagy tumorszupresszor gén volt. Míg az emelkedett expressziójúgének elsősorban a mátrix metalloproteinázok, ABC transzporterek és növekedési faktor receptorok közé tartoztak. Az útvonal analízis az EGFR, AMPK útvonalak, valamint a prosztaglandin, zsírsav és koleszterin anyagcserében szerepet játszó útvonalak eltérését mutatta ki. Összefoglalva, fenti megfigyeléseink megerősítik azt a hipotézist, miszerint a rezisztens sejtek függővé válnak a BRAF inhibitor kezelést követően. A microarray vizsgálatok során szignifikáns eltérést mutató gének és jelátviteli útvonalak meghatározó szerepet játszhatnak a rezisztencia kialakulásában, így ezeknek a molekuláris célpontoknak a megismerése hozzájárulhatnak a hatékonyabb terápiás stratégiák kialakításához is. A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 projekt támogatásával valósult meg. 30
Szécsi Emese A méhnyakrák szűrésen való alacsony részvétel okainak vizsgálata Témavezető: Dr. Sándor János Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet, Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék
A 2003-ban elindított szervezett szűrés ellenére a méhnyakrák okozta halálozás ma is magas Magyarországon, ami a jelenlegi szűrési rendszer elégtelenségét egyértelműen demonstrálja. Vizsgálataink során azt elemeztük, hogy a szűrővizsgálatokkal szembeni attitűd és a roma etnicitás milyen kapcsolatban van a méhnyakrák kialakulás kockázatával, a szűrés célcsoportjába tartozó nők szocio-demográfiai státusza, és a behíváson alapuló szűrővizsgálatokon való megjelenés mellett. A vizsgálat 2012. november 1-jén indult Eger, Gyöngyös és Hatvan város nőgyógyászati központjában, illetve a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Minden konizációra előjegyezett nő esetében kérdőívet vettünk fel a szűrővizsgálatokkal szembeni attitűdről (SzA), a szocio-demográfiai státuszról, a beteg kérdezőbiztos szerinti etnikai hovatartozásáról és a szűrővizsgálatokon való megjelenés gyakoriságáról. A konizátum szövettani értékelésének eredménye alapján a malignus elváltozást mutató és attól mentes csoportba soroltuk a vizsgált nőket. Logisztikus regressziós modellekben teszteltük a malignus elváltozások kapcsolatát a kérdőívvel rögzített potenciális kockázati tényezőkkel. Adatbázisunk 262, 17–71 éves nő válaszait tartalmazta. Egyváltozós elemzésekben a ritkább szűrővizsgálati részvétel (EH=2,82; p=0,047), a pozitív családi anamnézis (EH=2,82; p=0,006), az alacsonyabb iskolai végzettség (EHfelsőfokú/alapfokú=0,39; p=0,036), a roma etnicitás (EH=3,54; p<0,001) és a negatív SzA (EHmegalázónak találja a vizsgálatot=2,01; p=0,035) esetén volt magasabb a malignus elváltozás kialakulásának kockázata. Romák közt a szűrésen való részvételi gyakoriság alacsonyabb volt (p<0,001), és esetükben a SzA is negatívabb volt (p<0,001), mint nem romák közt. Többváltozós modellek alapján azonban sem az etnikai hovatartozás (EH=1,28; p=0,698), sem a negatív SzA (EHmegalázónak találja a vizsgálatot=0,87; p=0,815) nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a malignus folyamat kialakulásával. Csak a szűrésen való részvétel gyakorisága (EH=5,79; p=0,013) és a képzettség (EHérettségi/alapfokú=0,25; p=0,016) bizonyult befolyásoló tényezőnek. Összefoglalva, a szűrésen történő megjelenés gyakoriságának és az alacsony iskolai végzettségnek közvetlen kapcsolata van a malignus elváltozás kialakulásának kockázatával. A pozitív családi anamnézis, a negatív SzA és a roma etnicitás a szűrésen való részvétel befolyásolásán keresztül hat a méhnyakrák kialakulás kockázatára.
31
Dr. Szidor Judit Foglalkozási megbetegedések és munkabalesetek az egészségügyi dolgozók körében Témavezető: Prof. Dr. Rurik Imre Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi- és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék
Az egészségügyi ágazatban dolgozó munkavállalóknak a legkülönbözőbb tevékenységekkel és környezetekkel kell megbirkózniuk, amelyek veszélyt jelentenek egészségükre, és foglalkozási megbetegedések vagy munkahelyi balesetek kockázatának teszik ki őket.Ebben a munkában az orvosi dokumentációnkban rendelkezésre álló adatok felhasználásával egy összefoglaló értékelést készítettem tízéves időintervallumban (2003–2012) a DEOEC dolgozói körében előforduló foglalkozási megbetegedésekről, valamint a tevékenységük során bekövetkező munkabalesetek számáról, típusairól és megoszlásáról különböző szempontok szerint.A megelőzés érdekében az egészségügyi dolgozók egészségmagatartása folyamatosan követésre, változtatásra szorul, ebben fontos szerepet játszik a szemléletformálás a nagyobb odafigyelés.
32
Dr. Szima Georgina Zita Az UV fény okozta bőröregedés és terápiájára adott válasz molekuláris mechanizmusainak tanulmányozása Témavezető: Prof. Dr. Remenyik Éva Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Bőrgyógyászati Klinika
A külső hatások által indukált, extrinsic bőröregedés kiváltásában a napsugárzás UV tartományának van kiemelkedő szerepe (photoaging), ami atrófiás bőrt eredményez hipertrófiás keratózisokkal, bőrdagnatokkal, az epidermális és dermális komponensek károsodása mellett. Az aktinikus keratózis a leggyakrabban előforduló rákot megelőző állapot, kiváltásában elsődlegesen a napfény általi kumulatív UV sugárzásnak van szerepe. Legtöbbször az aktinikus keratózisok többszörös léziók (field cancerisation). Irodalmi adatok alapján 0,15–80%-ban alakulnak át laphámsejtes karcinomává, ami miatt kezelésük szükséges, a terápia továbbá a későbbi malignizáció prevencióját is jelenti. Objektív adatok támasztják alá, hogy a bőr felső rétegének eltávolítása (peeling) után mind a hám, mind az irha jelentősen átépül, rejuvenálódik, melynek leghatékonyabb és jól kontrollálható módszere a lézeres hámlasztás. Célkitűzésünk az Er:YAG lézerkészülék hatékonyságának és mellékhatásainak vizsgálata a field carcinogenesis által érintett krónikus fénykárosodott bőr és aktinikus keratózisok kezelését követően klinikai, hisztopatológiai és molekuláris biológiai markerek segítségével. Módszer: a beteg előzetes beleegyezése után a szimmetrikus, krónikus napfénykárosodott, biopsziával igazolt, aktinikus keratózisokat tartalmazó bőrön, minimum 2x2 cm-es célterültet jelölünk ki, melyeket Er:YAG lézerrel kezelünk, egyiket teljes ablatív, másikat fractionált ablatív módon. A klinikai követés mellett két alkalommal (3 hét, 6 hónap) szövettani mintavétel történik, a hisztológiai vizsgálat során a szövettani mintáinkat HE, IP és IF módszerekkel festjük meg, láthatóvá téve a keletkezett hisztológiai változásokat, továbbá génexpressziós vizsgálatokat tervezünk. Az etikai engedély beszerzése után, elővizsgálatokat végeztünk. Optimalizáltuk a kezelési paramétereket, a biopsia módját, 4 beteg párhuzamos mintáin rutin hisztopatológiai vizsgálatokat végeztünk és immunhisztokémiai módszereket állítottunk be. Előzetes eredményeink alapján a teljes abláció hatékonyabb, de a fractionált ablatív kezelés is jelentős terápiás előnyt eredményezett. A betegszám növelése mellett a betegek hosszabb távú klinikai és hisztológiai követését tervezzük. Eredményeink segítségével pontosabb képet várunk a bőr öregedési folyamatainak és a napfény hatására kialakuló bőrrákot megelőző léziók lehetséges mechanizmusairól. Ezek jelentősége kiemelkedő a tudományos háttérről nyert információk és a hatékonyabb kezelés tekintetében.
33
Dr. Tajti Gábor A metabolikus állapot, a vaszkuláris rizikóstátusz és a neurokognitív funkciók változásának vizsgálata obstruktív alvási apnoe-s betegekben Témavezető: Dr. Zsuga Judit Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Egészségügyi Menedzsment és Minőségirányítási Tanszék
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) a felső légutak szűkülete vagy elzáródása okán, a légzési effort növekedése ellenére kialakuló hypopnoe-s, illetve apnoe-s periódusokban nyilvánul meg az alvás során. Az így kialakuló légzéskimaradások révén csökken az alveoláris ventilláció, ami végső soron oxigén deszaturációt, illetve a CO2 parciális nyomásának növekedését eredményezi a vérben. A betegségben jellemző parancsoló nappali aluszékonyságon, mint egyértelmű szubjektív tüneten túlmenően a betegség népegészségügyi jelentőségét az adja, hogy önmagában kardiovaszkuláris rizikóparaméternek tekinthető: több, igen magas prevalenciájú betegség akcelerációját kimutatták az OSA-hoz kapcsoltan (diabetes mellitus, atherosclerosis stb.). További, igen gyakori komorbid faktora a nondipper hypertonia. A betegség prevalenciáját 2–7% közé teszik a felnőtt populációban, bár az OSA meglehetősen aluldiagnosztizált kórkép; egyes populáció alapú vizsgálatok 30% feletti valós prevalenciaadatokat mutatnak. Vizsgálatainkba újonnan diagnosztizált, enyhe, középsúlyos és súlyos alvási apnoe-ban szenvedő betegeket válogattunk be, akik egy kivizsgáláson vettek részt, mely egy részletes laborvizsgálatból, nyaki és transcranialis Doppler vizsgálatból, antropomertiai paraméterek méréséből, alsó- és felső végtagi vérnyomásmérésből, az OSA-ban használt releváns kérdőívek kitöltéséből (Epworth-skála, PSQI kérdőív, EQ-5D és Beck-kérdőív), valamint egy részletes memóriafunkció vizsgálatból állt. A súlyos OSA-ban szenvedő betegek esetében az alkalmazott CPAP (continuous positive airway pressure) terápia hatáskövetésére egy fél éves használat utáni kontrollvizsgálatot végeztünk. Fő kimeneti paramétereink a HOMA-index (inzulin érzékenység) az a. carotis communis intima-media vastagsága (mint az atherosclerosis helyettesítő végpontmarkere), valamint a NO metabolizmusát befolyásoló metil-arginin származékok (ADMA, SDMA).
34
Tóth Csabáné Vraukó Katalin Családorvosok fertőző beteg jelentéseinek vizsgálata Témavezető: Prof. Dr. Rurik Imre Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi- és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék
A járványügyi surveillance megvalósulásának alappillérét képezi az alapellátásban dolgozó családorvosok fertőző beteg jelentési kötelezettsége. Vizsgálatunkban fel kívántuk tárni, hogy milyen okai lehetnek annak, hogy a háziorvosok egy része, számos infekciós kórképet nem jelent be a népegészségügyi szervek számára, milyen a háziorvosok motivációja, attitűdje a fertőző beteg jelentési rendszert illetően. A vizsgálati kérdések megválaszolásához önkitöltős online kérdőíves technikát alkalmaztunk, melyet olyan háziorvosok részére küldtük meg, akik évente mindössze egy fertőző beteget jelentettek be 2009 és 2011 között. Vizsgálatunk szerint az aluljelentések legfőbb oka a háziorvosok ismerethiánya a bejelentési rendszer szabályaival kapcsolatban. A hazai háziorvosok jelentési fegyelmének javítására az oktatást és a továbbképzéseket tartjuk a legfontosabbnak, hiszen ezzel csökkenthető lenne a háziorvosok fertőző betegségek jelentési rendszerével kapcsolatos ismerethiánya. A járványügyi surveillance rendszer további fejlesztését és a jelentési fegyelem javítását szolgálhatná az elektronikus fertőző beteg jelentési rendszer bevezetése és eredményes működtetése, mely együttműködhetne a szintén fejlesztést igénylő háziorvosi szoftverekkel.
35
Törő Viktória Krónikus betegek ellátásának minőségvizsgálata Témavezető: Dr. Kósa Zsigmond Intézet: Debreceni Egyetem, Egészségügyi Kar
Magyarországon a lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen (az egészségben megélt életévek száma Magyarországon férfi:59,2 év; nő 60,5 év). A társadalomnak, az egészségügynek egyre nagyobb kihívást jelent a krónikus betegségekben szenvedők megfelelő ellátása. 2003-ban az Egyesült Államokban a Krónikus Ellátás Fejlesztése Modell Nemzeti Program és MacCol intézmény az egészségügy innovációjáért társaság csoportja kifejlesztette az ún. Krónikus Ápolás Modellt a krónikus ellátás javítására. Az ellátás minőségének felmerésére használják a PACIC (Krónikus Betegségek Ellátásának Beteg Értékelése) kérdőívet. Kutatásom célja a PACIC kérdőív magyar adaptációjának elkészítése; a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő, krónikus betegségekben szenvedő betegek egészségügyi ellátása minőségének felmérése; a betegek véleményének megismerése ellátásukkal kapcsolatosan. A vizsgálatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hátrányos helyzetű településeinek 15 háziorvosi praxisaiban végeztem 2013. február- 2013. október között. Első lépésként az ANTSZ nyilvántartása alapján véletlen kiválasztás során kerültek be a háziorvosi praxisok, majd a krónikus betegségben szenvedő betegek (N=3 456 fő) praxisonkénti születési sorrendbe rendezett adataiból a mintába került személyek kerültek kiválasztásra. 800 db kiosztott kérdőívből 723 db kérdőívet kaptam vissza, melyek mindegyike értékelhető volt. A kutatás során adaptált kérdőív két részből áll: demográfiai adatokból és az ellátás minőségére vonatkozó 20 kérdésből. Az adatrögzítést és elemzést SPSS 19.0 statisztikai program segítségével végeztem. Az eredmények bemutatásához gyakorisági mutatókat számoltam (95%-os MT), illetve ös�szefüggés elemzéseket végeztem (khi-négyzet próba). A megkérdezettek 40%-a két krónikus betegségben szenved. A nem szerinti eloszlás és a krónikus betegségek előfordulása közötti összefüggéseket vizsgálva a daganatos betegségek és a depresszió előfordulásánál mutatkozik szignifikáns különbség férfiak és nők között. A válaszadók 69%-a elégedett az ellátással. A betegek 63%-nál a kezelőorvos figyelembe veszi értékrendszerét, szokásait ellátásukkal kapcsolatosan. Azon válaszadók, akik több krónikus betegségben szenvednek elégedettebbek az ellátással, szemben az egy krónikus betegségben szenvedő betegeknél.
36
Varga Viktória Evelin A koleszterin metabolizmus meghatározás gyakorlata és jelentősége Témavezető: Dr. Harangi Mariann Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet, Anyagcsere tanszék
A plazma összkoleszterin-szintjét, a májban történő endogén szintézisének, és a táplálékkal bevitt, valamint az epe által kiválasztásra került koleszterin bélből történő felszívódásának mértéke határozza meg. A két folyamat szerepe az összkoleszterinszint kialakításában egyénenként jelentősen eltérő lehet. Az egyikben bekövetkező változás hatására a másik folyamatban ellenkező irányú kompenzáció történik. A hiperkoleszterinémiás betegek elsődlegesen statin kezelésben részesülnek, mely a koleszterin szintézis gátlásán keresztül hat. Azonban azon egyéneknél, akiknél inkább a fokozott koleszterin felszívódás a probléma, nem elég hatékony a statin kezelés. Ilyenkor statin-ezetimib kombinált vagy statin intolerancia esetén, ezetimib monoterápiában részesülnek a betegek. Az ezetimib a koleszterin bélből történő felszívódását gátolja. A szintézis útvonal közti termékeinek plazma koncentrációja a koleszterin szintézis mértékével pozitívan korrelál. A táplálékkal bevitt növényi szteroloknak és a koleszterin lebontási útvonal melléktermékének a kolesztanolnak a totál koleszterinhez viszonyított aránya egyenesen arányos a felszívódás mértékével. Ezen szteránvázas vegyületek plazmából történő mennyiségi meghatározása pontosabb képet adhat a betegek koleszterin metabolizmusának állapotáról és a gyógyszeres és a környezeti hatások következtében bekövetkező változásokról. A kolesztanol plazmakoncentrációjának meghatározása egy ritka neurodegeneratív betegség, a cerebrotendinosus xanthomatosis (CTX) korai diagnózisára is szolgál, melyet a koleszterin és kolesztanol agyban és az inakban történő felszaporodása jellemzi az epesav szintézisben résztvevő szterol 27-hidroxiláz (CYP27A1) génjének mutációja miatt. A betegség korai felismerése a kezelés időben történő megkezdése miatt alapvető fontosságú, így még elkerülhető lehet a visszafordíthatatlan neurológiai károsodások kialakulása. Munkám során ezen szterol vázas vegyületek (koleszterin, kolesztanol, latoszetrol, lanoszterol, szkavlén, béta-sitosterol, campesterol, desmosterol) plazmából történő meghatározását végzem gázkromatográf-tömegspektrometriás módszerrel különböző kezelésben részesülő hiperkoleszterinémás betegek és egészséges kontrollok mintáiból. Optimalizáltam a szterol meghatározások módszerét. Emellett – hazánkban és a környező országokban is egyedülállóan –, rendszeresen végzek diagnosztikai céllal kolesztanol meghatározást CTX gyanúja esetén.
37
Vincze Ferenc Perikoncepcionális folsav pótlást meghatározó tényezők vizsgálata Témavezető: Prof. Dr. Ádány Róza Intézet: Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Megelőző Orvostani Intézet
A megfelelő makro- és mikronutriens ellátás nélkülözhetetlen egyrészt a fejlődési rendellenességek másrészt a várandóság alatti komplikációk megelőzéséhez. A perikoncepcionális gondozás során kiemelt figyelmet kellene fordítani az optimális folsav ellátottság biztosítására, mely azonban számos esetben nem történik meg. Vizsgálatunk a perikponcepcionális időszakban történő folsav szupplementációt és a várandósok egészségmagatartási illetve szociodemográfiai jellemzői közti kapcsolatot elemezte. 2008-tól rendszeres adatgyűjtést végzünk minden nyilvántartásba kerülő kismamáról Szombathely és Mátészalka 10-10 védőnői körzetében. A zárt populációban végzett teljes körű adatgyűjtésből származó 1 035 kérdőív feldolgozása többváltozós logisztikus regressziós elemzéssel történt. Vizsgált rizikófaktorok voltak a dohányzás, alkoholfogyasztás, vitamin és táplálék kiegészítő fogyasztás, munkahely, önértékelt egészség, szocioökonómiai státusz, lakhely, életkor, iskolai végzettség és a várandósságra való készülés. Az eredményeket esélyhányadossal (EH) és 95%-os megbízhatósági tartományokkal (95%MT) adtuk meg. Az általunk vizsgált kismamák 49%-a részesült folsav szupplementációban a perikoncepcionális időszak alatt. Nagyobb arányban (61%) a terhességükre tudatosan készülők fogyasztottak valamilyen folsav szupplementációs készítményt. A nem készülők körében ez az arány (23%) szignifikánsan (p<0,001) alacsonyabb volt. A várandóságra való készülés elmulasztása szignifikánsan csökkentette a folsav szupplementáció esélyét (EH=0,46; 95%MT=0,32–0,66), ugyancsak negatív befolyásoló tényezőnek találtuk ha a kismama jellemzően nem fogyasztott vitamin készítményeket a várandóságot megelőzően (EH=0,24; 95%MT=0,17–0,36). Ugyanakkor a felsőfokú iskolai végzettség (EH=5,37; 95%MT=2,25–12,80) és a magas szocio-ökonómiai státusz (EH=2,27; 95%MT=1,27–4,05) szignifikánsan növelte a folsav szupplementáció esélyét, vizsgálatunkban. A velőcsőzáródási rendellenességek 70%-ban megelőzhetőek lennének ideális mennyiségű folsav bevitelével. Azonban az országos táplálkozási vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy az élelmiszerből történő átlagos folsav bevitel nem fedezi az elégséges mennyiséget. A folsavbevitel fokozását intervenciós programokkal kellene elősegíteni, amelyek a vizsgálatunk által feltárt populációs rétegeket (a várandóságra nem készülő, alacsony szocio-ökonómiai státusszal rendelkező kismamák) céloznák meg. A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 projekt támogatásával valósult meg.
38
Dr. Zsíros Noémi A Niemann-Pick C1like 1 133 A>G polimorfizmus hatása az ezetimib monoterápiá hatékonyságára Témavezető: Dr. Harangi Mariann Intézet: Debreceni Egyetem, Klinikai Központ, Belgyógyászati Intézet
A NiemannPick C1like 1 (NPC1L1) fehérje kulcsszerepet játszik az intesztinális koleszterin felszívódásban. Génváltozatai közül a 133A>G polimorfizmus szerepét az ezetimib monoterápiára adott válaszban eddig nem vizsgálták. Célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a NPC1L1 133A>G polimorfizmus hatását a lipid szintekre illetve a 3, 6 és 12 hónapos 10 mg ezetimib monoterápia hatását sztatin intoleráns hiperlipidémiás betegekben. 101 statin intoleráns hiperlipidémiás beteg (72 nő, 29 férfi) került bevonásra. A szérum lipid szinteket enzimatikus kolorimetriás módszerrel határoztuk meg, az apolipoprotein szintek vizsgálatára immunturbidimetriás módszert alkalmaztunk. Izolált DNS mintákon restrikciós fragmenthossz analízissel határoztuk meg a betegek genotípusát. Az AA és AG+GG betegek kiindulási lipid szintjei között nem volt szignifikáns különbség. Míg az AA betegekben kezelés után az ApoA1 szintje nem csökken (1,96; 3,39 és 2,74%), az AG+GG betegeknél az ApoA1 szintekben szignifikáns emelkedés volt megfigyelhető a kezelés után (9,15; 8,54 és 13,58%). Egyéb lipid paraméterekben nem találtunk különbséget. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a NPC1L1 133 A>G SNP befolyásolja az ezetimib monoterápia hatását az ApoA1 szintekre, ezáltal módosíthatja az ezetimib kezelés HDL részecskék szerkezetére és funkciójára gyakorolt hatását. A prezentáció elkészítését a TÁMOP4.2.2.A11/1/KONV20120031 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
39
Szerzői névmutató Barkász Heléna ......................................................................................................................................... 6 Csenteri Orsolya Karola .......................................................................................................................... 7 Dancsné Szalkó Enikő ............................................................................................................................. 8 Dr. Diószegi Judit ..................................................................................................................................... 9 Dombrádi Viktor ................................................................................................................................... 10 Dr. Domján Andrea ............................................................................................................................... 11 Edafiogho, Peter Eseroghene ................................................................................................................ 12 Erdélyi Zsuzsa ......................................................................................................................................... 13 Galgóczi Erika ........................................................................................................................................ 14 Gazsó Andrea Anett .............................................................................................................................. 15 Gellén Emese .......................................................................................................................................... 16 Hegedűs Csaba ....................................................................................................................................... 17 Hircsu Ildikó ........................................................................................................................................... 18 Iski Gabriella ........................................................................................................................................... 19 Janka Eszter Anna .................................................................................................................................. 20 Knapek Éva ............................................................................................................................................. 21 Kovács Dóra ............................................................................................................................................ 22 Nagy Erika .............................................................................................................................................. 23 Nagyjánosi László .................................................................................................................................. 24 Otuyelu, Ekundayo Babajide ................................................................................................................ 25 Dr. Rácz Gábor ....................................................................................................................................... 26 Rigó Karolina .......................................................................................................................................... 27 Sipos Zsanett ........................................................................................................................................... 28 Szabóné Dr. Tamás Hajnalka ................................................................................................................ 29 Szász István ............................................................................................................................................. 30 Szécsi Emese ........................................................................................................................................... 31 Dr. Szidor Judit ........................................................................................................................................ 32 Dr. Szima Georgina Zita ........................................................................................................................ 33 Dr. Tajti Gábor ........................................................................................................................................ 34 Tóth Csabáné Vraukó Katalin ............................................................................................................... 35 Törő Viktória .......................................................................................................................................... 36 Varga Viktória Evelin ............................................................................................................................. 37 Vincze Ferenc ......................................................................................................................................... 38 Zsíros Noémi .......................................................................................................................................... 39 40
A legnagyobb súlyú népbetegségek genetikai meghatározottsága a magyar populációban TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0031 (Identification of Disease Related Genes in the Hungarian Population; IGEN-HUNGARIAN)