Prof. Bitter István könyvajánlója Pléh Csaba: A lélektan története (Második, bıvített kiadás. Osiris Kiadó, Budapest, 2010)
Nagy örömmel ajánlom a Professzori Klub tagjainak Pléh Csaba pszichológus professzor könyvét. A kötetbıl megismerhetjük a lélektan történetét és azoknak a lelki jelenségekkel kapcsolatos tévhiteknek a történetét is, melyekkel sajnos gyakran találkozunk. Elıre bocsátom, hogy elfogult vagyok Pléh Csabával: mindig lenyőgöz hatalmas tudása és az, amilyen kristálytisztán azt elı tudja adni, meg tudja írni. Elfogultságom miatt igyekeztem igen kritikusan olvasni ezt 652 oldalas kötetet, mely az "Osiris tankönyvek" sorozatban jelent meg. Azt is vizsgáltam, hogy vajon azok is haszonnal és örömmel forgathatják-e ezt a szép kötetet, akik nem elfogultak, nem pszichológusok, filozófusok vagy pszichiáterek. A válaszom egyértelmő igen. Azt is igyekeztem figyelni az olvasás során, hogy igényel-e a szerzı szakmai ismereteket az olvasótól. Pszichológiából nem és orvostudományból sem. Néhány téma kapcsán azonban feltételez alapvetı filozófiai ismereteket. Azoknak, akik ismerik a kötet elsı kiadását: alaposan átdolgozott és bıvített ez a második kiadás. Pléh Csaba szerényen háttérben marad a kötetben: a pszichológia nagyjait és történeteit állítja reflektorfénybe. Pszichológusként ír történeti munkát. Történetíróként megfelelıen távolságtartóan kezeli még kedvenc témáit is, azonban pszichológusként a pszichológia belsı kérdéseibıl indul ki, ismerteti annak legfontosabb eredményeit és kudarcait, ami a kötetet izgalmassá, érdekessé teszi. A Professzori Klub tagjai közül sokan írunk jegyzetet, tankönyvet vagy tankönyv fejezetet. Ezt a tankönyvet azért is érdemes forgatni, mert szép példája annak, hogyan lehet egy hatalmas anyagot didaktikusan és fókuszáltan bemutatni szép, érthetı, ugyanakkor rendkívül árnyalt nyelvezettel. Elkülönítetten, keretben kiemelve szerepelnek a fejezetekben "Életrajz"-ok, és "Vitatott kérdések" (pl. "Egy csillogó és vitatott sztár: Descartes mint a modernitás bajnoka", "Gondok Descartes test-lélek értelmezésével", "Kiterjeszthetı-e az önmegfigyelés, s van-e szemlélettelen gondolkodás" vagy ""A budapesti iskola néhány jellemzıje" melyet "A jéghegy víz alatti része: Freud és a tudattalan felfedezése" c. fejezetben olvashatunk). A fejezetek végén összefoglalja a szerzı a "Kulcsfogalmak2-at és "Szakirodalmi eligazító"-t is ad. "A lélektan története" kötetet olvasva Pléh Csaba pályájának ismeretében cseppet sem meglepı az a rend és tolerancia, ami abban található. A "Bevezetésben" ezt írja a szerzı: "Nem hiszek azonban a tudományos igazságok relativitásában. Szeretnék ragaszkodni ahhoz a divatjamúlt elképzeléshez, hogy az emberre nézve is egyetlen tudományos igazság létezik, de többféle értelmezés. Röviden: hiszek a hermeneutikus sokrétőségben és relativitásban, de ezzel együtt a tudományos egyetemességben is." Nemcsak azt ismerteti Pléh Csaba, hogy melyek a pszichológia, mint önálló diszciplína gyökerei, hanem nagyon érdekesen mutatja be azt is, hogy hogyan és hol érintkezett a
pszichológia más tudományokkal, mint pl. a filozófia, a fizika, az esztétika, a matematika vagy az orvostudományok (anatómia, élettan, neurológia, pszichiátria) és azok hogyan járultak hozzá a pszichológia fejlıdéséhez. Pl. olvashatunk a kötetben Descartes és Kant pszichológiáiról vagy Jaspersrıl, aki a mai napig nagy befolyásolt gyakorló pszichopatológiai rendszert alakított ki. A kötet négy részbıl és 21 fejezetbıl áll. A részek és a fejezetek címei precízek - mint a kötet minden része. Kiragadok néhány részletet, mely segíthet abban, hogy a tisztelt Olvasó kedvet kapjon "A lélektan története" elolvasására. Az I. rész azzal foglalkozik, hogy "egy téma diszciplínát keres" - e rész a pszichológiatörténet és a pszichológiai elmélet viszonyával, Descartes és a tudományos módszer viszonyával, a felvilágosodás korával és az élettani gondolkodással, mint a pszichológia elıfutárával foglalkozik. A II. rész címe: "A megszületéstıl az elsı megoszlásokig", mely foglalkozik "a lélek mérésének kibontakozásával" és fejezetet tartalmaz Wilhelm Wundtról ("a programadó és kodifikáló"). Wundtot tekintik a mai értelemben vett lélektan alapító atyjának, aki elválasztotta ezt a tudományterületet az élettantól és a filozófiától. Pléh Csaba elkerüli ezt a száraz definíciót, helyette ezt írja: "...jogot formálhatott az új pszichológia vezérének büszke címére". Az orvosi végzettségő Wundt hosszú, igen termékeny kutatómunkával vált "fiziológusból a mai értelemben pszichofiziológussá, majd pszichológussá". A kötet II. része foglalkozik azzal, hogy az önálló pszichológiának volt egy evolucionista alternatívája (itt olvashatunk több jelentıs tudós mellett pl. Spencer, Szecsenov, Jackson és Galton munkásságáról is). A William James-szel, a funkcionalizmus alapító atyjával is foglalkozó fejezetben olvashatunk a funkcionalizmusról és a strukturalizmusról Amerikában és Európában, mely "az elsı meghasonulás"-t is jelentette. A II. részben olvashatunk a "laboratóriumok diadaláról" is, Wundt tanítványairól és követıirıl és az új pszichológia terjedésérıl és megoszlásáról Európában. Ezt a részt a kísérleti pszichológia kritikáiról szóló fejezet zárja. A III. rész címe: "A nagy iskolák korszaka". E rész mindössze három fejezetében igen sok érdekességet találunk. Olvashatunk pl. a behaviorista forradalomról, Watsonról és Pavlovról, az alaklélektanról, annak csoportlélektani fejlıdésérıl (Lewin) és külön fejezetben Freudról és a tudattalan felfedezésérıl. A IV. rész a mélylélektani iskoláktól napjainkig vezet. Olvashatunk ebben a részben arról, hogyan hatotta át a pszichoanalízis a kultúrát, továbbá a személyiség "témává válásáról", a dinamikus lélektanról, a "fejlıdés diadalútjáról" ("A gyermeki világképtıl a mőveleti logikáig: Jean Piaget"), és izgalmas fejezetet "A lelki jelenségek társas elméletei és a szociálpszichológia diadalútja" címmel. "A szovjet-orosz pszichológia" külön fejezetet kapott. A szerzı maga fogalmazza meg: "Joggal merül fel a kérdés, hogy miért kell a pszichológia egészétıl elkülönítve tárgyalni a szovjet pszichológiát...?", s erre részletes magyarázatot ad. A fejezet önálló, azonban a tartalma szorosan kapcsolódik a pszichológia "egészéhez", ami érthetıvé tesz sok, gyakran más kontextusból ismert részletet. A "nagyokat" (pl. Behtyerev, Pavlov, Lurija, Vigotszkij) elhelyezi Pléh Csaba a nemzetközi mezınyben és olyan részletekrıl is ír, mint pl. a korai freudisták a Szovjetúnióban (Varjas Sándor, Bahtyin). Önálló alfejezet ("A pszichológia diszkreditálása: a sztálini kor és a pszichológia") foglalkozik a sztálini korral, azzal, hogy mi vezetett a pszichológia két évtizedes "bujkálásához" a Szovjetúnióban.. Ez a fejezet szép példája annak, hogyan lehet igényesen tudományos kérdésekkel foglalkozni, ha azoknak politikai jelentısége volt vagy lehetett. Az utolsó két fejezet a mai pszichológia kialakulásával és az ezredforduló pszichológiájával foglalkozik. Igazán önmegtartóztatónak nevezhetjük a szerzıt, amikor igen röviden, esszenciává rövidítve ír kedvenc témáiról, a kognitív pszichológiáról és a pszicholingvisztikáról. "Az ezredforduló pszichológiája" c. fejezet ajándék az olvasónak: még nem történelem, a szerzı ki is hagyhatta volna. Azonban ezzel a fejezettel a korszerő lélektan kezdeteitıl napjainkig kapunk áttekintést.
Végül, de nem utolsósorban szeretném kiemelni, hogy Pléh Csaba ugyan a lélektan nemzetközi történetét írta meg, de megtalálta annak a módját, hogy abban elhelyezze a magyar lélektan történetét is. Összefoglalás helyett még egyszer örömmel ajánlom a Professzori Klub tagjainak Pléh Csaba pszichológus professzor könyvét. Ne riasszon meg senkit az, hogy a "Kabaré" képével díszített szép kötet vaskos. Az egyes részek akár önállóan is olvashatóak. Igazi intellektuális élményben lesz része annak, aki elolvassa, vagy akár csak olvasgatja "A lélektan történeté"-t. Bitter István ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A szerzık bemutatása Pléh Csaba életrajza 1945. nov. 29-én született Sárisápon. Pszichológus, nyelvész. Felesége Boross Ottilia pszichológus Két gyermeke van: Dániel (1977) és Kamilla (1991) Munkahelye: BME Kognitív Tudományi Tanszéke egyetemi tanár (2004. július 1-), MTA-BME Kognitív Tudományi Kutatócsoport Budapest, Stoczek utca 2, III. E. 311, T/F: 1-4631072, email:
[email protected] Tanulmányok, fokozatok Az ELTE BTK-n pszichológus oklevelet (1969), általános és alkalmazott nyelvész oklevelet. szerzett (1973), pszichológiából doktorált (1970), a pszichológiai tudomány kandidátusa (1984), doktora (1997), habilitált (1998), az MTA tagja (l.: 1998; r.: 2004). Munkahelyek, életpálya Az ELTE BTK Lélektani Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1969-1972), az Általános Pszichológia Tanszék (1972-1984), tanszékvezetı egyetemi docense (1984-1998), a JATE BTK, ill. a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia Tanszék (1998-1999), egyetemi tanára (1999. júl. 1.-2002. dec. 31.), a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék tanszékvezetı egyetemi tanára (2003-2004). 2004: a Kognitív Tudomlnyi Tanszék alapítója, 2005-2008, az MTA fıtitkáéhelyettese. ,. a Rutgers Egyetem (1989), a Trieszti Egyetem (1991), az Indiana Egyetem (1991-1992, 2004-2005), a Bécsi Egyetem (1993-1999) vendégprofesszora. Tudományos munkája Nyelvpszichológiával, a nyelvi fejlıdés kísérleti pszichológiai vizsgálatával, a mondatmegértés meghatározóival, a mondatközi viszonyok értelmezésével, ill. megismerési pszichológiával foglalkozik. Jelentıs eredményeket ért el a kognitív tudomány gépies és biológiai modelljeinek összevetése, a modularitás fogalmának tisztázása, ill. annak története terén. A pszicholingvisztika terén a mondatmegértés, a megismerés és nyelv viszonyát a téri kifejezések használatának függvényében vizsgálja. Pszichológiatörténeti kutatásai az evolúciós és a társas modellek viszonyára irányulnak. Témája a modern IT eszközök evolúciós értelmezése.
Testületi tagságok A Magyary Zoltán Közalapítvány kuratóriumnak elnöke (2008-), az MTA fıtitikárhelyettese (2005-200)8, az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya elnökhelyettese (20022005); a Pszichológiai Bizottság (1975-tıl), a Nyelvtudományi Bizottság tagja (1986-2000). Az MTA Bolyai kuratórium tagja (1998-2006). A Magyar Filozófiai Társaság elnöke (19982002). - Az International Society for the Study of Child Language, a Cheiron Society, a European Society of Cognitive Psychology, az International Association for the Empirical Study of Literature tagja. A Pszichológia, az Acta Linguistica, a Journal of Cultural and Evolutionary Psychology, a Quarterly Journal of Cognitive Science c. folyóiratok szerkesztıbizottságának tagja , a Magyar Pszichológiai Szemle fıszerkesztıje (1998-tól). Fıbb mővei A pszicholingvisztika horizontja. (Bp., 1980); Ilona Barkóczi and Csaba Pléh: Music makes a difference. (1982),; Studies in Creativity. Szerk. Kardos Lajossal, Barkóczi Ilonával. (Bp., 1987); A mondatmegértés a magyar nyelvben (Bp., 1996); When East Meat West. (Berlin, 1998); Bevezetés a megismeréstudományba. (Bp., 1998); Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Szerk. Bodor Péterrel, Lányi Gusztávval. (Bp., 1998); Hagyomány és újítás a pszichológiában. (Bp., 1998); Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. (Bp., 1998); Lélek és evolúció. Szerk. Bereczkei Tamással, Csányi Vilmossal. (Bp., 2000); A lélektan története. (Bp., 2000); Az elme sérülései. Szerk. Racsmány Mihállyal. (Bp., 2001); A magyar morfológia pszicholingvisztikája. Szerk. Lukács Ágnessel. (Bp., 2001); Nyelvfejlıdési szőrıvizsgálat. Lırik Józseffel, Palotás Gáborral. (Bp., 2002); (Vizi E. Szilveszter, Altrichter Ferenc, Nyíri Kristóf) Agy és tudat. (2002) A természet és a lélek. A naturalista megközelítés a pszichológiában. (Bp., 2003), (Kovács Gyula és Gulyás Balázs): Kognitív idegtudomány. (2003). A pszichológia örök témái (2008), A lélek és a lélektan örömei (2008) A lélektan története, 2010. 2. kiadás ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------Dr. Bitter István életrajza Születési hely, idı: Budapest, 1949 december 21. Munkahely: Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (PPK) Képesítések: 2005: MTA doktora 2005: klinikai farmakológia szakvizsga 1999: habilitáció (Semmelweis Orvostudományi Egyetem) 1992: orvostudomány kandidátusa 1994: pszichoterápia szakvizsga és magatartásterapeuta oklevél 1986: pszichoterápia képesítés 1982: pszichiátria szakvizsga 1979: neurológia szakvizsga 1974: általános ovosi diploma, Budapest Munkahelyek/tisztségek 20072005 2004-
Az Europai Pszichiátriai Társaság Pszichofarmakológiai Szekciójának elnöke Vezetıségi tag: Association of European Psychiatrists PPK: igazgató
2003: PPK: egyetemi tanár, tudományos igazgató helyettes 2000-2003 Head, Clinical Research, CNS (Központi Idegrendszeri Részleg, Klinikai Kutatás vezetıje), Area Medical Center Vienna , Eli Lilly Regional Operations GmbH 1999-2000 Pszichiátriai Világszövetség, Közép Európai Zóna képviselıje 1998Alapító tag: European Group for Research in Schizophrenia 1994-2000 Elnök: Magyar Pszichiátriai Társaság 1990-1994 A Magyar Pszichiátriai Társaság lapjának, a Psychiatria Hungarica-nak felelıs szerkesztıje 1989-1993 Tanácsadó: Amerikai Pszichiátriai Társaság: Work Group on Schizophrenia of DSM-IV Task Force 1987-1990 Visiting professor, Department of Psychiatry, New York University; research scientist, N. S.Kline Institute for Psychiatric Research, Orangeburg, NY 1980-1981 Tanulmányút: Haase professzornál, NSZK, Pfalzklinik Landeck
Szakmai járatosság: Klinikai pszichofarmakológia (II -IV fázisú vizsgálatok, farmakoepidemiológia). Pszichiátriai vizsgálati módszerek kidolgozása és adaptálása. Viselkedés és kognitív terápia. Klinikai/kórházi és járóbeteg ellátás. Graduális és postgraduális oktatás. Több, mint 150 közlemény. Hat hazai és nemzetközi szaklap szerkesztıbizottságának tagja.
