PROCEEDINGS. Local Organizers

KONFERENCIA KIADVÁNY / PROCEEDINGS SU2009 Conference Summer University on Information Technology in Agriculture and Rural Development

Local Organizers University of Debrecen Centre for Agricultural Sciences and Engineering Faculty of Agricultural Economics and Rural Development Hungarian Association of Agricultural Informatics (National Member of EFITA)

Edited by HERDON, Miklós SZILÁGYI, Róbert

Debrecen, Hungary, 26-27 August 2009

I

ISBN 978-963-87366-2-8 First printing, August 2009 Publisher: Hungarian Association of Agricultural Informatics  Hungarian Association of Agricultural Informatics, H-4032 Debrecen, Böszörményi út 132., Hungary All rights reserved. No part of this publication may be reproduced, stored in a retrieval system or transmitted in any form or by any means, digital recording or otherwise, without permission in writing from the copyright holders. These proceedings were reproduced using the manuscripts supplied by the authors of the different papers. The manuscripts have been typed according to the Editorial Instructions for Papers to be Presented at the SU2009 Conference. The editors.

II

Summer University on Information Technology in Agriculture and Rural Development 26 -27. August, 2009 University of Debrecen Centre for Agricultural Science and Engineering Faculty of Applied Economics Rural Development H-4032 Debrecen, Böszörményi str. 138.

Organizers/Szervezők UD

University of Debrecen, Centre for Agricultural Science and Engineering Faculty of Applied Economics and Rural Development HAAI Hungarian Association of Agricultural Informatics

Partners/Partnerek CUB Corvinus University of Budapest, Faculty of Horticultural Science, Hungary CZU Life Science University in Prague, Faculty of Economics and Management, Czech Republic EFITA European Federation for Information Technology in Agriculture, Food and the Environment KRC Károly Róbert College, Gyöngyös, Hungary PU Pannon University, Hungary SZIU Szent István University, Hungary TUB Transilvania University Brasov, Romania

Program Committee/Program Bizottság Chair/Elnök Miklós Herdon (HAAI, UD) Members/Tagok Gaceu Liviu (TUB) Zdeněk Havlíček (PEF CZU) István Kapronczai (HAAI) Éva Laczka (HAAI) Sándor Nagy (PU) István Nattán (HAAI) László Pitlik (SZIU) Kálmán Rajkai (HAAI) Károly Szenteleki (HAAI, CUB) Róbert Szilágyi (UD) Tamás Tomor (KRC) Péter Varga (HAAI) Tivadar Vajsz (KRC)

III

Organizing Committee/Szervező Bizottság Chair/Elnök Róbert Szilágyi (UD, HAAI) Members/Tagok Patrícia Berecz (UD) András Cseh (UD) István Füzesi (UD) Péter Lengyel (UD) Ádám Péntek (UD) Tünde Rózsa (UD) The conference language is hungarian/english./ A konferencia nyelve: magyar/angol.

Topics (Education – Research – Applications)             

Education/Training programs and development Information systems Mobile technology applications Information and communication technologies for rural areas E-learning Food safety and traceability Web services, portals and Internet applications Wireless and sensor networks Distributed computing, grid technology Decision Support Systems, Modelling and simulation GIS/RS Precision Agriculture Collaborative working environment

The conference is sponsored by / A rendezvény támogatói:

IT-Services Hungary Kft

Agroorganizáció Kft

IV

V

AGROORGANIZÁCIO Kft Budapest, Vezér út 164/a 1148

E‐mail: agroorg@t‐online.hu

Tel:06/1 2527513, 3837738

Web cím: www.agroorg.hu

Fax: 4690314 Tisztelt Cégvezető – Tulajdonos ! Tudja Ön, hogy az AGROORG- a legrégebben működő hazai agrárinformatikai vállalkozás2009-ben még csak 29 éve szolgálja partnereit a magyar mezőgazdaságban? Szoftver kínálatunk :

     

-Bér-munkaügy, Tb, -Pénzügy-főkönyv (a pénztártól a mérlegig), -Készlet(vásárolt,saját termelésű,állat ), raktári modul, -Tárgyi eszközök ( tenyészállatok), -Controlling, -Növénytermesztés (táblatörzskönyv, gazdálkodási napló, permetezési napló,

    

műtrágya szaktanács, tervezés,elemzés) , GPS kapcsolat, -Földbérlet-földhasználat, -Mezőgazdasági szolgáltatás, -Szárítási-tárolási szolgáltatás, -Takarmánykeverés- receptura, (készlet és számlázás kapcsolattal), -Integrációs kamatszámítás.

Szoftvereink DOS, Windows verzióban , hálózati ( Novell, Windows, Linux ) környezetben működnek , és mindig megfelelnek az aktuális jogszabályoknak.Helyszíni betanítást, on-line közvetlen kiszolgálást, örök garanciát biztosítunk.

Felkeltettük az érdeklődését? A részleteket megismerheti honlapunkról, vagy érdeklődhet telefonon. Az Ön biztonságát több száz referenciánk, több ezer eladott szoftverünk, több mint 29 éves működésünk tapasztalata garantálja. Várjuk Önt is partneri körünkbe. Legyen Ön is a referenciánk!

VI

Preface This “Summer University” provides a forum for agriculture related professionals, professors, lecturers and PhD students to exchange information on education, research, applications and developments of Information Technologies in Agriculture and Rural Development and publish the most recent results. It covers a wide spectrum of topics. These include new applications of well established and understood technologies to innovative and entrepreneurial applications of emerging technologies, in addition to issues related to policy and knowledge dissemination. We hope that this proceedings will contribute to both the exchange of knowledge and to increase the quality of research and applications in the field of Information Technology in Agriculture and Rural Development. This proceedings contains a few papers from the previous conference which was held in 2008. We would like to thank our partners, the members of committees and the reviewers. We are thankful for the financial support provided by IT-Services Hungary Ltd. and AGROORG.

Miklós Herdon President of HAAI András Nábrádi Dean, Faculty of Applied Economics and Rural Development University of Debrecen

VII

Table of contents Agrármúlt, – jelen, – jövő Romány Pál ............................................................................................................................... 1 Additional environmental data in Hungarian FADN – analysis of crop farms Csaba Pesti, Szilárd Keszthelyi ................................................................................................. 9 Standardized method for credit rating of agricultural holdings - an alternative utilization of FADN data Szilárd Keszthelyi, Csaba Pesti ............................................................................................... 17 Differenciált tápanyag-visszapótlás vizsgálata a Hajdúsági Löszháton Ferencsik Sándor..................................................................................................................... 23 Történeti időjárási adatbázis alkalmazási lehetőségei Dede Lilla, Eppich Boglárka, Ferenczy Antal, Horváth Levente, Hufnagel Levente, Isépy István.............................................................................................................................. 30 Burgonya fajták azonosítása és minősítése digitális képanalízis felhasználásával Csák Máté, Hegedűs Géza, Polgár Zsolt ................................................................................ 39 A vezetői döntések információforrásai Hampel György ....................................................................................................................... 54 Különböző növények molibdénfelvétele talajból Várallyai László, Kovács Béla, Ráthonyi Gergely .................................................................. 68 Az e-SAPS rendszer bevezetésének hazai tapasztalatai Szénás Szilárd .......................................................................................................................... 77 A (táv)munkavégzés helyei – különös tekintettel a távmunkaházak lehetőségeire Eckert Bálint ............................................................................................................................ 86 A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Sulyok Dénes, Dobos Attila, Megyes Attila, Deák László ....................................................... 94 A budbreak date model for some white wine grape varieties Edit Hlaszny, Márta Ladányi. ............................................................................................... 108 Webconference as IT support for impaired students at CULS Petr Benda, Václav Lohr, Zdeněk Havlíček , Štěpán Tesař .................................................. 121 Accessibility audit of FEM CULS Prague web pages Petr Benda, Václav Lohr, Martin Havránek , Ludmila Elsnerová ....................................... 125 Social networks in a student environment Václav Lohr, Petr Benda, Zdeněk Havlíček, Štěpán Tesař ................................................... 130 AJAX and security risks Václav Lohr, Ludmila Elsnerová, Petr Benda1, Zdeněk Havlíček........................................ 133 Server under attack Jakub Malý, Václav Lohr, Petr Benda .................................................................................. 136 The future of mobile technology in agriculture - now and then Róbert Szilágyi ...................................................................................................................... 139 Elektronikus kormányzat – új eredmények Szilágyi Róbert, Szilágyi Enikő ............................................................................................. 144

VIII

Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel Herdon Miklós, Kaderják Gyula, Simon András................................................................... 149 Kormányzati információs rendszerek a gazdák számára és a termelők IT felkészültsége Cseh András .......................................................................................................................... 157 Moodle mobileszközön Lengyel Péter......................................................................................................................... 165 Gondolati térkép az e-learning tananyagokban Bakó Mária ............................................................................................................................ 171 A középiskolás fiúk és lányok informatikai ismereteinek összehasonlítása Kiss Gábor ............................................................................................................................. 177 A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia ...................................................................................................................... 185 Az ERP bevezetés lehetséges hozamai Rózsa Tünde .......................................................................................................................... 190 DBE portálrendszer adatbázisának tervezési megfontolása Péntek Ádám .......................................................................................................................... 196 Az IT infrastruktúra könyvtár alkalmazásának előnyei. Kupai Boglárka, Kovács György .......................................................................................... 203 Új generációs hálózatok hozzáférési technológiái Kovács György ...................................................................................................................... 212 Hozzáférési hálózatok biztonsága Péntek Ádám .......................................................................................................................... 221 A szélessávú infrastruktúra fejlesztése Magyarország vidéki régióiban Botos Szilvia .......................................................................................................................... 232 SU2008 publikációi Internet accessibility for specific groups of people Petr Benda, Václav Lohr, Zdeněk Havlíček .......................................................................... 239 IT solution for visual handicapped people Petr Benda, Malina Vojtěch Josef, Václav Lohr, Zdeněk Havlíček ...................................... 243 Az e-SAPS 2008 bemutatása és felhasználói vélemények róla Cseh András .......................................................................................................................... 247 Motivation means for quality performance in food production Kazilová Lucie ....................................................................................................................... 254 Mobile Internet in E-government – thoughts about barriers and facilitators of Mgovernment in Hungary Róbert Szilágyi, Enikő Szilágyi ............................................................................................. 257 e-Ügyintézés a Mezőgazdasági Szakigazgatásban Szénás Szilárd, Dr. Herdon Miklós ....................................................................................... 265

IX

SUMMER UNIVERSITY ON IT IN AGRICULTURE AND RURAL DEVELOPMENT – 2009 DEBRECEN, HUNGARY

Agrármúlt, – jelen, – jövő Romány Pál

„A történelem nem az enyészet őre. Ami elmúlt nem hull a semmibe, hanem sorsa és alakítója annak, ami rákövetkezik.” Szabó István (1941)

Debrecenben szólni a magyar agrárvilágról, folyamatairól – különös leckét jelent. A mottónak idézett – az egyetem egykori jeles professzorától kölcsönzött – gondolattal is utalni kívántam erre. A város, az egyetem tekintélye, szellemisége is kötelezi az előadót. Legalább felvillantani, – hiszen kifejteni lehetetlen vállalkozás lenne – az alkalomhoz kapcsolódva, mai agrárügyeink fontosabb tételeit. Tisztelegve – és emlékezve is – ama történelmi tény előtt, hogy a feudális földbirtokviszonyok felszámolását itt mondta ki Magyarország, 1945-ben. Később, mint Nyugat- vagy Észak-Európa országai, később, mint szomszédjainak többsége. Az agrártőke azért már nálunk is, előbb is megjelent, de mégis igaznak tekinthető a táj fiának, Veres Péternek a mondása, hogy hozzánk úgy jött el a kapitalizmus, hogy nem ment el a feudalizmus sem. Jó három évtized múlva a földreform centenáriumáról emlékezhetnek meg mai, fiatal kollégáink. Hogy miképpen, az többek között – azon is múlik, hogy tanulságainkat, mai állapotunkat, főképpen pedig teendőinket hogyan vesszük számba és az utóbbiakhoz hogyan látunk hozzá. I. Először tanulságainkról, az agrármúltról. Nem mindenki tartja fontosnak. Vannak, akik felejthetőnek (sőt: felejtendőnek!) hiszik, s vannak, akik átírandónak, azaz: ferdítendőnek tartják. Nem számolnak azzal, hogy az ilyenféle felfogás más ágazatokban sem szerencsés, bár a gyáripar természetesen indulhat zöldmezős beruházásként, s az új gyár vezetője elhiheti, hogy „vele kezdődött a történelem”. Sőt: a szakma is ... Az agrártörténelem, az állattenyésztés és a növénytermelés, az élelem megszerzésére irányuló tevékenység – mondhatnánk: időtlen – egyidős az emberi társadalommal. Kontinuitási követelménye vitathatatlan, tanulságainak megszívlelése elengedhetetlen. Radikálisok kíméljenek – mondhatná az agrárvilág. Hiába: sem a gyapottermesztés, sem a keresztsoros vetés, sem a múlt századvégi strucctenyésztés – enyhén szólva – nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket az alföldi tájakon ...

1

Részletezés helyett utalok néhány, könnyen elérhető szakirodalmi munkára: Magyarország agrártörténete (Orosz I.-Für L.-Romány P., Bp. 1996. 806 p) Agrárvilág Magyarországon 1848-2007 (Munkaközösség, Bp. 2009. 396 p) A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig szerk.: Gunst Péter, Bp. Napvilág Kiadó 1998. 437 p., Columbia University Press, New York) Néhány régebbi mű: Czettler Jenő: Agrárpolitika (1932). Matolcsy Mátyás: Agrárpolitikai feladatok Magyarországon (1934), Bajcsy-Zsilinszky Endre: Egyetlen út a magyar paraszt (1938), Kerék Mihály: A magyar földkérdés (1939) Az agrármúlt utóbbi – XX. századi – története nagy, esetenként súlyos társadalmi és gazdasági fordulatokat, tanulságokat hagyott ránk. Háromra utalok. Valahány sokba került Magyarországnak, mindenféle értelemben. 1)

A nagybirtokrendszer, a hitbizomány anakronisztikus túlélése a két világháború közötti évtizedekben, majd a forradalmi jellegű földosztás a háborús pusztulást követően, 1945. március 15. napra időzítve.

2)

A második „földreform” – valójában nagyüzemi „visszaalakítás” – nem köthető egy naphoz, de szintén politikai rendszer és koncepció szülte és ugyancsak tetemes anyagi – nemzeti kiadásokkal járt. Szerves fejlődésről beszélni sem lehetett a kezdeti időben, minden változott – a termőtalaj kivételével – s csak az átalakítás után, főleg 1968-at követően kapott ismét helyet a gazdálkodási tapasztalat, a ráció, s az öntevékenység a mezőgazdaságban. (Helyszínen tájékozódott erről – 1975 novemberében – Prof. E. Butz, aki, első amerikai agrárminiszterként, felkereste Magyarországot.)

3)

A harmadik, döntő agrárátalakulás a XX. században ismét politikai koncepció, kényszer alatt ment végbe. (A kényszert most nem külső, hanem belső források táplálták.) A Nemzeti Megújhodás Programja kimondta: „A kormány célja olyan, mind tulajdonformájában, mind gazdaság-méreteiben vegyes összetételű, leginkább > farmergazdaság < jellegű mezőgazdálkodás létrehozása, amelyik rugalmas, alkalmazkodni képes, gyorsan reagáló, s képes az integrálódó Európába kapcsolódni ...”1

Az, hogy eme – immár 20 éves – cél elérése miként teljesült, vagy mennyire bizonyult illúziónak, már a jelen és a jövő témáját képezi. Ám a múlt „nem hull a semmibe”. A magyar XX. századot végig kísérte az ún. földkérdés. Hagyományozta a XXI. századra is. Darányi Ignáctól – Losonczi Pálig, Torgyán Józseftől napjainkig követhető (?) ez az út. Szomszédaink – 1920-at követően – léptek, éltek 1

Összeállította a Magyar Köztársaság Kormánya. Megjelent 1990. szeptember, Bpest, 222 p. (67. old.)

2

lehetőségeikkel. Kiosztottak 7,5 millió kat. hold földet. (Nálunk a hitbizomány is tovább élt 1945-ig.) A jeles szakértő, Kerék Mihály írta 1939-ben: „... mennyi jószándék, lelkesedés és energia ment itt veszendőbe évtizedeken keresztül és milyen roppant, ma már nagyrészt pótolhatatlan veszteség érte a magyar ügyet a földreform következetes elsikkasztása miatt ... Amíg nagybirtok-rendszer fennáll, itt magyar embernek nyugalma nem lehet”.2 Látta, tudta – másokkal együtt – azt is, hogy a népszámlálási adatok szerint a népességen belül 599.662 volt a gazdasági cseléd kategóriába összeírtak száma. II. „Az élet fejlődésében nincsenek piros vonalak. Ami volt nem zárható le. A negyven évet kiradírozni nem tudjuk ... A fejlődés folyamatos. Minden arra épül, - a jóra is a rosszra is – ami előtte volt”. Göncz Árpád (1991)3 Az elmúlt évtizedekben nem egy próbálkozás volt a „kiradírozásra”. A rendszerváltozás óta is. Az erdők, a fák pedig csak nőnek, lombosodnak, a halastavakban is úsznak a halak ... Agrárminiszter pedig 19 év alatt most a tizedik áll a tárca élén. Konstruktív, távlatos lépésekről – úgy tűnik – nehéz beszélni. Nem vitás: a próbálkozások, az új és új programok, a már követhetetlen betűszavak folyamatosan követik egymást. De folyamatos az állatállomány leépülése, vagy a nemzetközi jelenlétünk visszaszorulása, a feldolgozott agrártermékek exportja stb. Az agrárjelen ellentmondásosnak látszik. Vagy valóban az? A konferencia minden bizonnyal számszerűsíti majd agrárgazdaságunk – s talán a mai falu – jelenlegi állapotát. Ezért a továbbiakban csupán néhány valós (vagy vélt) mai ellentmondásra szeretném ráirányítani a figyelmet. Ezek között – sajnos – olyan is akad, amelyeket időnként már a „magyar dzsungel” tartozékaként emlegetnek. Legelsőnek minősül a hazai agrártermelési potenciál kihasználtságának alacsony volta. Nem egyszerűen a parlag-területek fájdalmas méretéről-látványáról van szó, hanem az alig látható, ám létező üres istállókról, a megbomlott főágazati arányokról, természeti adottságaink (így vízvagyonunk) jobb hasznosításának elmaradásáról, stb. is. 2 3

K.M. (1939) A magyar földkérdés, Mefhosz K., Bp. 514 p. (6. old.) Kiemelés: R.P. Tanévnyitó Gödöllőn, Magyar Mezőgazdaság, szept. 18. (Kiemelés: R.P.)

3

Ezek okainak vizsgálata – itt és most – messze vezetne, jóllehet a mai hátrányok visszaszorítása elengedhetetlen. Ellenkező esetben agrártermelésünk egyoldalúsága, nyersanyagtermelő (és szállító) jellege, vele együtt piaci kiszolgáltatottsága növekszik a jövőben. Egy alacsony népsűrűségű ország megengedheti gazdaságának a tőke, munka és tudás extenzív „áruszerkezetét”, de Magyarországnak nem ilyen példákat kellene követnie. Inkább a dán, a holland, vagy a szlovén megoldásokat. Elmarasztalási állapotnak minősül – másodszor – a magyar agrárgazdaság szereplői nagy részének egoizmusa, az együttműködési, szervezeti állapotok kezdetlegessége. Lehet, hogy a bizalmatlanság kialakulását kedvezőtlen tapasztalatok előzték meg, de a létező, „bozót harcos”-i állapot mindenképpen hátrányos. A kereskedelem minden résztvevőjének is elemi érdeke lenne, hogy a „19. századi állapot”-nak elkeresztelt helyzet eltűnjék ebből az érzékeny árufogalomból, termelésből, piacból, innovációból egyaránt. Ábrándokat elkerülve, kiiktatva. (Mint pl. az „Egy pár csizma – egy mázsa búza” egykori tételt.) Harmadik mai ellentmondásként indokolt hangsúlyozni az agrártermelés, az agrárágazat és alkotó résztvevőinek, munkásainak érthetetlen, elfogadhatatlan leértékelését. Miközben a világgazdaság gondjaiban előtérbe került az élelmezés, a természet- és környezetvédelem, amikor Budapestre tette székhelyét az ENSz Élelmezési Szervezetének (a FAO-nak) az Európai Központja, akkor mezőgazdaságunk csupán az esetleges botrány esetén kerül a látókörbe? A magyar közvélemény – és a köztudat alakítói – horizontjáról, hovatovább értékrendjéből kikerült ez a témakör, ez a társadalmi ügy. Természetesen nem a „munkás-paraszt szövetség” kiskátéja hiányzik, hanem a mezei, falusi munka létezésének legalább tudomásulvétele. (Minimálisan a Falurádió szintjén, – de azt is megszüntették az „emeregy”-ben.) Társadalmi szolidaritás is hiányzik esetenként. Éppen annál az ágazatnál, amely sokféle, rajta kívülálló hatásoknak van kitéve, mind bevételi-jövedelmi, mind kiadásai tekintetében. Az agrárgazdaságnak ma is vannak kiváló művelői, akkor is, ha a bulvársajtó és a fecsegésre szakosodott médiumok nem számolnak velük. És nem érdemel az ágazat olyan, bántónak minősíthető szembeállítást – az egyébként teljesen indokolt, létező versenyben sem – mint az egyik tekintélyes napilapban nemrégen láthattuk, főcímként: „Kapanyél vagy csúcslézer”? – kérdezte a több kolumnás interjúban a lap. Az és nem reálisabb lenne – a vagy helyett? Hiszen egyik esetben az elsőre, más esetben a másodikra lehet szükség. A „kapanyél produktumára” pedig – a csúcslézer kezelőjének is – esetleg naponta, elkerülhetetlenül ... Azaz: nem szembeállítani kell a régit és az újat – hanem harmonizálni.

4

Máshol is akadhatunk ilyen szemléletre. Évtizedekkel ezelőtt Manitobá-ban, egy ún. hagyományos farmon járva kapta az ezen a csodálkozó delegációnk – a figyelmeztető választ: „A legutolsó műanyag-gyáros sírján még birka fog legelni!” Kanadában így látták – s talán látják manapság is ... A jelenről szólva még: az agrárpolitikát a tudomány rendje, fegyelme, követelménye szerint szükséges művelni. Másképpen: az agrárpolitikatant! Nyelvünk ebben megengedő. Ám, ha van talajtan, növénykórtan, sőt: verstan, stb. miért ne lehetne agrárpolitikatan? Ma már – sajnos – egyetemeinkről is többnyire hiányzik, tanszékként is ez a stúdium. (Annál inkább része a napi, a hatalmi politizálásnak.) Czettler Jenő akadémikus még az agrárpolitika és gazdaságtörténet ny. r. tanára volt a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. E titulussal jegyezte 1939-ben kiadott könyvét is, amelyben leírta: „kétségtelen, hogy a kapitalista rendszer korlátlan szabadsága revízióra szorul”.4 A Közgazdaságtudományi Egyetemen 1948-tól, majd a Magyar Agrártudományi Egyetemen 1950. jan. 1-től Nagy Imre, volt agrárminiszter a tárgy professzora. (Kinevezési okmányán Erdei Ferenc aláírása olvasható.) Volna mit folytatni a tárgy oktatásában ... III. „... ne engedjük ezt az országot leszorítani, lezülleszteni az instabilitás, az ostobaság, a vicsorgás, az indulatok, a rövidlátó, torz szenvedélyek szintjére.” Kosáry Domokos (1992)5 Végül a teendőkről, az agrárjövőről ígértem néhány tételt. Arra is gondolva, amit egyik szakkönyvünk – teljes joggal – fejezetcímként közöl: Hazánk legnagyobb természeti kincse a termőföld.”6 Bizony, ez az igazság. Nem a Balaton, bár az is kincs, nem az autógyártás, sőt nem is a foci. Az ország összes területének közel 83%át kitevő termőföld a legfőbb természeti kincs. Akár a hollandoknak. Ott, a Dunántúlnál is kisebb nagyságú termőföldjüket úgy növelték, hogy elhódították a tenger öbleinek egy-egy részét. Mintegy negyedmillió hektárral növelték így pld. a Lely-s Plan keretében, a területüket. A kiszárított tengerfenéket (a poldert) telepesek

4

Czettler Jenó (1939): Az emberi gazdálkodás története, Franklin Társulat Bp. 246. old. Karácsonyi beszélgetés In.: Kosáry D.: Hat év a tudománypolitika szolgálatában Bp. 1996. MTA történettudományi Intézete 196. old. 6 Kapronczai István szerk.: A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Szaktudás Kiadó, Bő. 2003. 147 p. 25. old. 5

5

foglalták el és kultúrtájjá varázsolták.7 Kukoricát nem tudnak termelni, de sertésállományuk és sertéshús exportjuk többszörösen meghaladja a miénket. Másik „hódításuk” pedig a gazdasági racionalitás, a szomszédokkal való kapcsolatépítés lett. Nekünk nem kell a tengerfenéket telkesíteni, tulipánhagyma exportra sem tudnánk vállalkozni. Amit tudhatunk és amire vállalkozhatunk: nemzeti ágazati stratégiát kidolgozni a magyar agrárgazdaság jövőjére és az agrártársadalom konszolidálására. (Szomszédsági ügyeinkre is ráférne.) Sietek hozzátenni: máris késésben vagyunk. Nem csupán az emlegetett holland menetrendhez képest (egyébként még több hasonlót sorolhatnánk), hanem bejárt utunkhoz, tapasztalatunkhoz és vázlatosan ismert koncepciónkhoz képest is. (Ez utóbbiak között említhető pl. az Agrárgazdasági Kutató Intézet több munkája,8 vagy az ún. Debreceni Álláspont, amelyet sorozatban közöl a Magyar Mezőgazdaság c. hetilap. Kisszerű, alkalmi viták, „dinnye-háborúk”, párszáz hektáros magánosítási botrányok közepette hogyan is lehetne a jövővel foglalkozni?! – mondhatnánk keserűen. A legfontosabb pedig mindig csak ez utóbbi: a jövő, ami még alakítható. Számunkra, főleg azonban a 21. század nemzedéke számára, akik többen lesznek mint elődeik, és a több fegyver, a lebegtetett háború – Kosáry akadémikus szavaival: a „vicsorgás” – helyett, több kenyeret és békességet akarnak. Az egész Földön. Valamennyi régióban, Magyarországon is. És nem megismétlődő – 20. századiakhoz hasonló – bukások, válságok, veszteségek árán. Ennek számos feltétele közül végül is csak kettőt emeljünk ki: 1. a több tudást, hozzáértést, mondhatnánk úgy is, hogy több hasznos gazdasági ismeretet, a nagyobb emberi erőforrást, valamint a 2. több empátiát a gazdasági élet alakítói – jelesül a mezőgazdaság gondjait viselők – iránt. Mindennek oktatási, kutatási, vagy éppen társadalmi, illetve törvényhozási feltételére, követelményrendszerére is ki kell majd térnie egy új stratégiának. Többek között még arra is, hogy mit is kezdjünk azzal a gyakorlattal, hogy az agrárkeresők szerepét (pontosabban: fontosságuk csökkenő mértékét) – mindmáig – azzal a százalékos aránnyal jellemzik, hogy az összes foglalkoztatott között mekkora %-ot képviselnek. Naponta olvashatjuk, hogy pl. adott ország gazdasága elmaradott, 7

V.ö. Mezőgazdasági üzemekben Skandináviától Itáliáig. Szerk. Romány P. Mezőgazdasági Kiadó Bp. 1965. 80-100. old. 8 Udovecz Gábor: Alkalmazkodási kényszer az „élelem-energia-környezet” összefüggésrendszerben MTA Agrártudományok Osztályának 2008. évkönyve, Bp. 2009. Agroinform Kiadó 65. old.

6

vagyis nagy az agrárkeresők %-a. Holott: ha a népsűrűsége kicsi, azaz egy ritkán lakott országról van szó, akár nagy % sem ad ki elegendő „mezőgazdasági keresőt” ahhoz, hogy belterjesnek lehessen mondani az agrárszerkezetet! (A préri, a pampa, vagy a tajga, stb. nem mindig a klíma miatt „puszta”- hanem esetleg az agrárkereső 500 ha/fő okán.) Vagyis: az a bizonyos százalék többszöröse is lehet – adott esetben – az ún. „optimálisnak”. Az agrártermelés elkerülhetetlen növelése egyébként nem kevesebb, hanem több – jóllehet közreműködő – résztvevőt jelent. Legalább az „agrobizniszben”. De mindenképpen több tudást, szaktudást és nyelvtudást, valamint forgalmazásai felkészültséget, fegyelmet és etikát követel a teljes vertikumban. Különleges feltételrendszert indokol – a gyakran figyelmen kívül hagyott – másik tényezőcsoport is. Az, hogy az agrártermelés bizonytalansági tényezője, az ún. kockázati faktor – akár még az üvegházban is – egyértelműen nagy. Ez parancsoló követelményekkel jár. Iparszerű termelést lehet ugyan emlegetni, de ott, abban a tevékenységben, ahol állatokat nevelnek, vetéseket ápolnak, új, biológiai csodákat segítenek a világra – sohasem lesz gyár. A társadalomnak ezzel is számolnia kell. S tudnia: minél kisebb lesz a mezőgazdasági javakat előállítók száma, annál nagyobbra növekszik az előbbiekhez nem tartozó emberek köre és függősége tőlük, az előbbiektől. Az élelmezésről gondoskodók iránti figyelemnek és a társadalmi elismerésnek szükségképpen ezért is növekednie kell a jövőben. Világszerte, s Magyarországon is. Befejezésül sem mondható semmiféle győzelmi összegezés. Mostanában a „20 éves fordulat” okán – hallható pedig nem is egy. Mintha új időszámítás kezdődött volna. Ami – a mezőgazdaságban – eleve kizárt. Néhány, erre utaló korabeli gondolat: „A hatvanas évek közepétől – a kádárizmus legsikeresebb, mert kompromisszumokra leginkább hajlamos évtizedében – egy csendes forradalom kezdődött ... Ezt a csendes forradalmat a magyar társadalom milliói vívták a szürke hétköznapokban. Kertjeikben, háztáji gazdaságaikban, specializálódó árutermelő törpegazdaságokat hoztak létre, kitalálták a > második gazdaságot < nemcsak a mezőgazdaságban ... > Gazdasági csodát < hajtottak végre, ... a hetvenes évek elején megjelentek az eldugott magyar falvakban a polgárosodó paraszt–munkások, akik már akkor kitalálták miként tudnak fóliás kertészkedéssel, intenzív állattartással ... valamilyen értelemben polgári létet kialakítani.”9 Igen, még új tanyák is épültek ... A fiatalok meg tovább tanultak, utazni kezdtek ...

9

Szelényi Iván: Harmadik út? /Polgárosodás a vidéki Magyarországon Akadémiai Kiadó 1992. 207-208. old. (Kiemelések: R.P.) A Debreceni Egyetemen a Magyar Agrárinformatikai Szövetség konferenciáján, 2009. aug. 26-án tartott bevezető előadás alapján.

7

Nem folytatom. A múlt és a jelen – különösen a tárgyalt témakörünkben – mindenkor összeér. A jövőt pedig alakítani – kötelesség. Hogy jobb legyen! Megismétlem: tudni, milyen a világ! A bölcs római – Marcus Aurelius – szavaival: Aki nem tudja mi a világ, az nem tudja, hol van ő maga. Minden nemzedéknek szóló figyelmeztetés ez.

8


Additional environmental data in Hungarian FADN – analysis of crop farms Csaba Pesti1, Szilárd Keszthelyi1 1 Research Institute for Agricultural Economics, Department of Farm Business Analysis, 1093 Budapest Zsil u. 3-5. [email protected] Abstract. It is important to have representative data for the different farm types not only from the structure of production, incomes and market prices, but from the resources and the emissions. This requires an information system for assessment and evaluation of environmental impacts of agricultural production at the farm level. Involving environmental and resource use data in FADN would allow to analyse economic and environmental indices jointly. The primary data of Hungarian FADN makes possible to calculate or estimate numerous agrienvironmental indices. We evaluated the environmental impact of Hungarian crop farms based on an index-system of 60 points (Nitrogen/Phosphorus/Potassium balances, biodiversity, proportion of cereals and pulses, energy consumption, winter soil surface coverage) from 2003 to 2007 and compared it to the incomes and financial situation. Considering many environmental indices Hungarian agriculture is “less polluting” compared to Western Europe. However, this is not due to the environment friendly production, but partly it is explained by the lower fertiliser use (because of low incomes) and mostly by the extremely low livestock-density. In middle-terms the livestock numbers will not rise, but fertiliser use is likely to grow with the increase of incomes. If fertiliser and pesticide prices go even higher than today's level, the market will force agricultural holdings to rationalize input use, which may have the positive effect of reducing pollutions from agricultural production. According to the analysis proper nutrient management and crop protection practices are playing key role in the agricultural production's impact on the environment as major problems are caused by the inappropriate use of inputs. Keywords. income, resource use, emissions, nutrient balances, agri-environmental indices

Introduction Agricultural production, resource use and emissions are interconnected. The costs of large scale food production are nitrogen leaching from soil to groundwater and rivers, decrease of water resources, emissions of greenhouse gases, erosion and deterioration of soil structures, increasing use of limited oil and natural gas stocks. Therefore the need has arisen in an ever widening public to study agricultural production, natural resources and environmental pollution together in order to professionally substantiate agricultural politics. Quantifiable resources are the soil quality, water, artificial fertiliser, manure, electricity, fuels and pesticides. Natural gas, primarily, plays and important role in nitrogen fertiliser production. Although, nitrogen fertiliser production accounts for only 5% of global natural gas consumption, however, its importance is crucial as the price of natural gas influences the price of nitrogen fertiliser. Yields, on the other hand, are considerably influenced by the amount of nitrogen fertilisers applied on the fields. The most significant factors of environmental pollution linked to agriculture that can be measured or estimated are the emission of nitrate, ammonia, nitrous oxide, phosphate, methane and carbon dioxide. Nitrates and phosphates may leach to groundwater as a result of fertiliser application on the fields. From the one hand, it will cause eutrophication in the surface waters, while on the other hand, by increasing the nitrate content of potable waters it will directly endanger the health of people. More than 50% of nitrogen contamination of surface waters is caused by agriculture in the Western European countries. Additionally, fertilisers may cause the decreasing of the soil pH. Emission of nitrous oxide, methane and carbon dioxide increases the greenhouse effect. At least 10% of greenhouse gases are coming

9


from agricultural origin. (European Environmental Agency 2005) Pesticides, on the one hand, after accumulation may causes toxicity in the soils and in the groundwater, on the other hand, with their harmful effects may turn over the balance of the ecological systems as new, resistant pests may evolve. Accumulation of pesticides in waters can be very dangerous for the aquatic living organisms. The aim of this study is to assess the joint ecological and economic performance of Hungarian arable farms. The article focuses on the following questions: Can high profitability result an environment-friendly farming? In what extent differ farms with good economic and ecological performance from other farms?

1. Data and methods For assessing sustainable farming the theory and practical use of several system of indicators has been worked out. Such systems are for example the DPSIR (European Commission 2000) model, the system of indicators worked out in the framework of the IRENA project, the Dialecte system of the French Solagro and the Austrian Ökopunkt (ÖPUL 2006) system.

1.1. Environmental indicators for crop farms For the elaboration of our environmental indicators we used a study (Körtáj Tervező Iroda Kft. 2008) prepared for the monitoring of Hungarian agri-environmental programs. The 14 indicators can be grouped into 5 topics (see Table 1). To the indicators the system assigns different scores. The maximum of scores to be assigned reflects the significance. A part of the indicators can be calculated from the existing FADN data from the national Hungarian database, while the other part can be estimated on the basis of present data (column present in Table 1). In addition, there are some indicators for which the evaluation can be made only after expanding the FADN database with agri-environmental indicators (column expansion in Table 1). There is a possibility to calculate 60 points out of the 100 from the elaborated system for the analysis of crop production. The 60 points are made up of 8 indicators (nitrogen, phosphorus and potassium balances, diversity, the ratio of cereals and pulses, energy consumption and the rate of winter soil surface coverage) (see Table 1). The higher score reflects a preferred state of environmental sustainability. From 2003 onwards we calculated the scores of agri-environmental indicators for all FADN farms that are also included in the FADN database of activities1 (850-900 farms annually). Multiplying the FADN farms' scores by their weights and calculating the average figures has given approximate values on country level. Besides the weights we have taken into consideration the utilized agricultural area of farms. In the regional analysis we used only the utilized area as weighting factor as there are no regular weights available at LAU 1 (former NUTS IV) levels.

1

In Hungarian FADN the costs of different agricultural activities are also collected for 75-85 % of farms, the data is used for national purposes.

10


Table 1. Agri-environmental indicators I.

Nutrient management

30

24

II.

1 Nitrogen balance 2 Phosphorus balance 3 Potassium balance 4 Rate of organic manure in the nutrient supply Soil conservation

16 4 4 6 8

16 4 4 4

III.

5 Rate of winter soil surface coverage 6 Rate of non-cultivated land area Rotation

4 4 24

4 24

IV.

7 Diversity of crop production 8 Rate of legumes in the rotation 9 Rate of cereals and maize in the rotation Crop protection

12 6 6 20

12 6 6 -

10 10 10 5 5 8

8

8

8

10 Frequency of pesticide use 11 Toxicity of the pesticides applied V. Natural characteristics 12 Average plot size 13 The size of the five biggest plots VI. Energy 14 Energy consumption

Depending on the nature of the analyses at several cases we used panel data of 640 farms between 2004 and 2007 which was representative for the Hungarian field crop farms.

1.2. Additional environmental data Despite the missing agri-environmental data, the FADN system makes it possible to assess the farms' environmental impact to a limited extent. The agri-environmental indicators of crop producing farms can be calculated, however the indicators of farms involved in animal husbandry, horticulture and permanent crop production can not even be estimated due to the lack of sufficient data. Indicators presented in Table 1 can be calculated only for arable farms in order to measure the environmental impact. To evaluate all farm types and thus the whole agricultural sector, there is a need for additional environmental data. These are the water management, manure management and genetically modified crop production data. (see Table 2).

11


Table 2. Additional environmental data I. Water management Land temporarily covered with water (ha) Areas with sub-soil loosening (ha) Area of drainage systems(ha) Area of irrigable land (ha) Type of the irrigation system Source of irrigation water Irrigated land area by crops (ha) Amount of water for irrigation by crops (m3) II. Manure management Amount of solid dung produced (t) Amount of solid dung spread on the fields (t) (ha) Amount of solid dung sold (left the farm) (t) Solid dung storing capacity (m3) Amount of slurry produced (m3) Amount of slurry applied on the fields (m3) (ha) Amount of slurry sold (left the farm) (m3) Slurry storing capacity (m3) Water consumption in the animal husbandry (m3) Source of water (drilled well, mains water, etc.) Utilisation of sewage sludge (t) (ha) III. GM crops Sowing area, yields and revenues of GM species

2. Results and discussion The dispersion of environmental scores of arable farms ranges from 19 to 47, the distribution of total scores follows the normal distribution curve. A curve that is very much different from the normal one would indicate that the scoring does not differentiate the farms enough.

2.1. Economic performance and environmental scores The correlation analysis on panel data of arable FADN farms 2004-2007 showed no clear results. The environmental scores of farms had significant connections only to the intensity2 of production (r=-0,373), however, there was no significant connection to farm size, net value added, investments and soil quality. From the correlation analysis the only conclusion that can be drawn is that farms applying higher inputs have a more harmful effect on the environment. The proportion of farms according to their economic performance and environmental scores is shown in Table 3. The worst/medium-low/medium-high/best categories are the quartiles of the weighted sample. From the environmentally “Best” performing farms the proportion of farms with a net value added above average (11.3%) is lower than the proportion of farms with a net value added below average (12.9%). From the economic “Best” farms the proportion of farms with an environmental score above average (11.1%) is lower than the proportion of farms with an environmental score below average (16.6%).

2

Costs of seeds, crop protection and fertilizers per hectare

12


Table 3. Proportion of farms according to their economic performance and environmental scores

Net Value Added

Net Value Added, 1000 HUF/hectare

Worst Medium-low Medium-high Best

Worst 9,7% 4,0% 4,1% 7,2%

Environmental Scores Medium-Low Medium-High 4,3% 4,8% 6,3% 6,5% 6,8% 6,2% 7,4% 8,5%

Best 3,9% 9,0% 8,7% 2,6%

200 150 100 50 0 -50 Worst

Medium-Low Medium-High

Best

Environmental Scores

Gross Investments, 1000 HUF/hectare

Figure 1 shows the relations between environmental scores and some economic indicators. The boxplots show the dispersion of the indicators according to the environmental scores. 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Worst



13

Best


600

Total Operational Costs, 1000_HUF/hectare

550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 Worst


Best


Figure 1. Environmental scores and economic indicators of arable FADN farms (2004-2007) The first part of Figure 1 shows that there is no strong relation between environmental scores and profitability. It means farm with a higher environmental performance can be as profitable as other farms. The dispersion of net value added is the highest in the “Worst” environmental group which means that both high and low profitability can result bad environmental impacts. The biggest difference among the several environmental score categories can be detected in operational costs. The environmentally most harmful farms used up higher amounts of inputs.

2.1. Spatial analysis (LAU 1 level) According to Figure 2 there are spatially detectable differences in the negative environmental impacts. The lowest scores were reached in the Southern Transdanubia region and in North-East corner of Hungary that means agricultural activity in these regions has the most unfavourable effect on the environment. The highest scores were obtained on the middle part of the Great Plain as well as on the mountainous areas. From an ecological point of view farming was the most favourable in these regions.

14


Figure 2. The environmental scores of arable FADN farms (2004-2007) 3.3 Analysis of farms taking part in the agri-environmental management program As from 2004 onwards approximately 20,000 farms are taking part in the agrienvironmental management program and the majority of the farms are involved in arable crop production, it is reasonable to study what effect these farms exert on the environment. Figure 3. Comparison of the scores of the farms which are and which are not taking part in the agri-environmental management program Figure 3 shows that farms taking part in the agri-environmental management program overall put less pressure on the environment compared to those who are not taking part in it. Despite the fact that the total score of farms in agri-environmental program is higher, that is they are less harmful, they apply more nitrogen fertilisers than the farms which are not taking part in the program (See Table 4). Farms taking part in the program applied higher amounts of nitrogen year-by-year compared to the ones not taking part in it. Table 4. Comparison of farms in agri-environmental management program and other farms Gross production value

Fertiliser costs

Nitrogen fertiliser applied

Thousand HUF/ESU Thousand HUF/ESU kg/hectare Farm taking part in the agri-environmental management programme 2004

894,4

70,7

96,2

2005 2006

778 783,3

63,6 75,8

92,6 87,4

2007

842,9

82,1 Other farms

95,3

2004 2005

713,6 628

66,8 61,1

90,3 89,8

2006

697,8

64,9

86,4

2007

743,8

76,4

90,8

15


Conclusion The results clearly show that higher profitability does not automatically result worse environmental impact, crop farms can reach high profit together with a good ecological performance. The negative environmental impact is mainly related to the inappropriate use of inputs. The cost-saving attitude of farmers results more environment-friendly crop production. Although fertilizer and pesticide prices seem to stagnate in the near future, a rise in the prices would force crop producers to rationalise their input use and avoid the waste of inputs. The possible reduction of direct payments may have similar effects. The environmental impact of farming depicts a spatially diverse picture. On the traditionally favourable cereal producing areas the simplification of the crop rotation, the dominance of cereals and oil seeds, the mainly fertiliser based nutrient supply and the high level of production intensity is characteristic. One of the important tasks of agricultural politics on these favourable areas is to facilitate the development and the wide spreading of the environmentally sound farming techniques. This kind of tool is – among others – the agri-environmental management program. In Hungary, the majority of the program’s funds is assigned to field crop production. As an effect of the program, however, the fertiliser use has increased. It may have two explanations: On the one hand, in line with EU directives, the national agri-environmental management program sets a limit for nitrogen application at 170 kg/ha, which is 80 per cent higher than the usual application rate in Hungary. Thus the agri-environmental management program does not mean a barrier. On the other hand in Hungary the motive of lower rate fertiliser application compared to Western Europe is not the environment-conscious farming but the low profitability. This way a part of the subsidies of the agri-environmental management program was spent on fertilisers letting the support to leek into the pockets of the input suppliers.

References European Environmental Agency. 2005. Agriculture and Environment in EU-15: the IRENA indicator report http://www.eea.europa.eu/publications/eea_report_2005_6 European Commission. 2000. Indicators for the Integration of Environmental Concerns into the Common Agricultural Policy http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2000:0020:FIN:EN:PDF ÖPUL (2006): Sonderrichtlinie des Bundesministers für Land- und Forstwirtschaft, Umwelt und Wasserwirtschaft (BMLFUW) für das Österreichische Programm zur Förderung einer umweltgerechten, extensiven und den natürlichen Lebensraum schützenden Landwirtschaft ÖPUL 2007-2013 http://land.lebensministerium.at/ article/articleview/62457/1/21409/ Körtáj Tervező Iroda Kft. (2008): „The development of AIR monitoring functions, supplying data for monitoring”. Gödöllő, Hungary

16


Standardized method for credit rating of agricultural holdings an alternative utilization of FADN data Szilárd Keszthelyi1 – Csaba Pesti1 1 Research Institute for Agricultural Economics, Department of Farm Business Analysis, 1093 Budapest Zsil u. 3-5. [email protected] Abstract. The global financial crisis establishes new obstacles, requirements and challenges to the agricultural producers. In such circumstances it is especially important for farmers to base their investment and financial decisions on well-founded methods using multiple information sources. Due to the relatively limited profit generating capacity of agricultural holdings and the higher risks attached to agricultural production, it is very important for the donor financial institutions to thoroughly examine the viability of the given investment. In Hungary during the reviewing of the credit applications the assessment of financial plans has only minor importance as banks tend to avoid granting loans on business grounds and rather favour loans secured by mortgages or other means. However, if for the assessment of financial plans there were a well-worked out, reliable tool available that could make the reviewing of loan application much easier. Assuring higher security for loans would not only increase the amount of credits granted but in the long run could reduce the interest rates as well. In this paper we intend to introduce a concept, based on FADN data, that will make the assessment of the validity of the financial plans possible. The core of the method is the selection of very similar FADN holdings and whether the farms’ income will secure the redemption of the required loan will be assessed from the data of these holdings Keywords. financial plans, coherence test, validity test, ADSCR indicator

Introduction Financial planning is an integral part of the corporate planning system both at strategic or at operational levels. With its help it is possible to maintain the financial balance of the enterprise and it also forms the basis of the investment and the asset management policy. Firms work out financial plans for two main reasons: • For the operational running of the firm including the constant monitoring of liquidity in order to be able to fulfil the obligation of paying the bills on time. • For the preparation of investment decisions. As with the previous point, in this case it is necessary to check the financial sustainability of the firms. On the other hand there is a need to calculate the return on the investment. These financial plans are most of the time prepared for the financing institutions (paying agency, investor or bank). An important element of the credit granting procedure is the assessment of the validity of the financial plans. The bank must judge whether or not the planned balance sheet and profit and loss statement figures are realistic. The essence of the assessment of the financial plan is to avoid the granting of credits on the basis of incorrect data. By applying a professional assessment tool it would force the farmers to prepare their financial plans taking into account the realities of Hungarian agriculture. Assessing the loan applications in this way has mid- and long term effects, too. The higher security of credit granting might decrease the needed amount of coverage and that way farms could draw on additional amounts of capital. In the longer term, the reduced risks of credit granting may have a favourable effect on the interest rates that could also increase the amount of loans.

17


1. Methodology for the assessment of financial plans Here we present the methodology of the assessment of the financial plans prepared according to Hungarian accounting principles. It is necessary as the national accounting rules also follow this method. On the other hand, Hungarian farmers in their credit applications in most of the cases apply the same rules, too. Later on we will return to the possible utilisation of EU FADN data and their constraints. The first step is the generation of necessary inputs for the assessment. Besides the data for the assessment of the financial plan the, farm structure of the applicant is needed in order to identify and select the most similar FADN holdings.. The assessment is made in three steps for all years of the financial plan (Figure 1).

1.1. Coherence test In the first step the coherence and the integrity of the financial plan should be checked. For this the following relationships should be checked: • The increment of invested assets should be in proportion with the amount of investments; • Depreciation should grow in relation to the time of capitalisation in a timeproportionate manner; • Carrying forward the result of the year: Profits generated in the given year shall accumulate in the equity; • The parameters of the credit in the profit and loss statement and in the balance sheet. The last test is more complex and consists of several steps. According to the parameters of the required credit (interest rate, duration, grace period) it needs to be checked whether, among financial costs, interest was recorded every year and that among obligations it is possible to detect the yearly diminishing amount of the loan.

1.2. ADSCR indicator In the second step it is necessary to determine on the basis of the financial plan whether the farms is able to fulfil its financial obligations related to the credit. For this purpose we use the ADSCR (Average Debt Service Coverage Ratio) calculation method that includes the methodology of determination of the indirect cash-flow. The core of the method is the matching of the financial obligations of the credit to the sources of repayment year by year.

18


Inputs

Financial plan

Coherence of the financial plan Tests

Credit parameters

Relationships of the credit Repayment of principal

Depreciation

Changing of fixed assets

Interest

Profit and loss statement

ADSCR calculation

Farm structure

Balance sheet

Debt service

Debt coverage

Determination of farm types Validity

Generation of reference values

FADN national database

Assigning the reference values

Interval tests

Evaluation Figure 1. Assessment of credit applications according to FADN data As the Hungarian FADN is based on double entry accounting (each and every economic transaction will be accounted not only at the corporate farms but also at the individual farms) we found the indirect cash-flow method the most suitable to determine available sources for redemption.

19


According to the generally accepted accounting rules, farms using double entry accounting will compulsory apply the principle of accruals. In this sense they will account incomes and costs at the time of their occurrence. Results calculated on the basis of the accrual principle will not be the actually realised result. Instead of simply collecting the items with money exchanges, the basis of the calculation is the result (before or after taxes) derived from the profit and loss statement. This has to be corrected with those items that although influence the magnitude of the result do not generate actual money exchange. This way, items reducing the result should be added while items increasing the result should be deducted in order to arrive at the net change of the financial assets. (Rózsa et. al. 2005) The calculated debt coverage should be divided by the debt service. If the result of division exceeds the internationally accepted value of 1.2 than we can assume that the farm will be able to fulfil its financial obligations connected to the credit.

1.3. Validity test The next and the most important part of the assessment is the validity test. During this test we compare the reference data derived from the FADN database with the data of the examined farm and in this way we can judge whether the values in the financial plan are achievable. The first step of this test is the generation of reference values. Unlike with the EU FADN system, in Hungary the application of a different stratification method is reasonable. The logic behind it is that stratifying according to legal form (individual farms, corporate farms) will give more homogenous groups of farms. The reason for this is the different structure of capital, land use and remuneration system of corporate farms compared to the individual farms. This way it is extremely important to make two groups of farms according to legal form before a financial comparison is made. Naturally, farm type and size are also important factors in the stratification. Specific (irrespective of the size of farms) reference values of groups of farms can now be generated. The reference database will include data of more than one year; this way securing the consideration of climatic and market extremities. The calculation and comparison of the following reference values are considered to be reasonable. • Production value/ESU1 • Direct payments/ESU; • Intermediate consumption/ESU; • Profit before taxes/ESU; • Return on total output. Two intervals should be determined for these indicators. The first, wider interval will be used to filter out the extreme, outlying values. The second, narrower interval is aimed at identifying the weak points of the financial plan. The first interval is calculated as the average of the three upper and three lower extreme values of the similar farms. The second interval is determined as the 10th and the 90th percentile of the values of similar farms. The test should be performed for all the years of the duration period. The question may arise as to how we can determine the validity of values referring to the future in the financial plan. For that we will use the MICROSIM prognostic model developed by our institute. The MICROSIM model is based on FADN data and makes forecasts about the expected future state of the profit and loss statement of each FADN farm. It uses as inputs several macroeconomic indicators, the expected future values of costs and commodity prices as well as the expected changes of the support system. Formerly we used this model for forecasting

1

European Size Unit

20


farms’ earnings and for making impact assessments on political decisions. In this context it is capable of determining the future values of the intervals. By conducting the above listed tests every year we can get a clear picture of the weak points of the financial plan and of those elements that may cause problems regarding the repayment of the credit. We will demonstrate the functioning of the system on a summarised example. If a farm plans to draw on credit for such an investment which in the given economic environment cannot be realised or with only very high risks then the system will check it as it follows: the farm’s costs will increase due to higher depreciation and interest costs. In the financial plan, in order to compensate for the extra costs, the production value (turnover) will be raised. If the production value per unit will be much higher than the average of the similar FADN farms, the system will indicate that the turnover is not feasible and in that way the redemption of the credit may entail high risks. Consequently, the essence of the above illustrated system is not to allow farmers to underpin their application with unrealistic figures. In this way the risks of credit repayment can be assessed. By assigning probabilities to the credit applications, credit conditions – including interest rates and collaterals – may be differentiated. The system is able to assess individual farms without double entry accounting, too. They will provide detailed financial data according to a well defined instruction of completion.

2. Future developments In the above described method the basis of the validity test is the European Union’s farm typology. This procedure, in our opinion, is not the best solution for calculating the reference numbers. We suggest using statistical matching for finding similar FADN farms as it would give better results compared to the conventional stratification method, thanks to the opportunity to also use other variables in the farm selection process. One of the important variables could be the labour force as it would give the opportunity to differentiate between farms according to the applied production technology in a given farm type. The drawback of the method is the need for individual FADN farm data as the selection of similar farms is made on an individual basis. FADN’s strict data handling policy would certainly limit the application of the method. The assessment by all means should be complemented by sensitivity analyses. The basis for the sensitivity analysis may be the ADSCR indicator. It has to be determined year by year to what extent may incomes decrease or costs increase without putting stress on the repayment of the credit. This examination can also be extended to the interest rates. It is possible to calculate the critical interest rate at which the farm is still capable to repay the credit. This model should be made available for farmers through the internet. It could be a fine tool for checking their development ideas and also could serve the purpose of raising the agricultural producers’ financial intelligence.

Conclusion The above method was worked out for the Hungarian FADN system. Applying it with the utilisation of EU FADN farm data brings up several problems. Of these the most important is the calculation of cash-flow. As the EU FADN system at the calculation of the results does not take into account taxation (in the case of companies the corporate tax), the determination of the precise debt coverage is much more difficult. Later on by using Hungarian data we intend to study its concrete effects. In the framework of international application it is an additional problem that banks in different countries, in line with their national accounting standards, may require different financial plans which could affect the methodology of calculating the coverage of debts.

21


For the assessment of fairly new production technological developments, the lack of sufficient reference data may be another problem. For example, if we would try to evaluate a six metre tall Dutch-type greenhouse development project, according to the present data it is most likely that the system would assess it unfeasible. Therefore the professional knowledge of a human operator may not be excluded as new technological developments need individual consideration. However, even in these cases the system is able to test the coherence of the financial plan and to calculate the ADSCR indicator. We have developed a financial-analytical model which is capable of assessing the weak points of the agricultural financial plans. By using FADN farms’ data as reference we can assure the sorting out of credit application forms containing unfeasible, unrealistic development ideas. In Hungary during the reviewing of the credit applications the assessment of financial plans has only minor importance as banks are tend to avoid granting loans on business grounds and rather favour loans secured by mortgage or other means. However, if for the assessment of financial plans there would be a well-worked out, reliable tool available that could make the reviewing of credit applications much easier. Assessing the loan applications in this way also has mid- and long term effects. The higher security of credit granting might reduce the needed amount of coverage and in that way farms could draw on additional amounts of capital. In the longer term reduced risks of credit granting may have a favourable effect on the interest rates that could also increase the amount of loans.

References Rózsa, A. – Darabos, É. – Bács, Z. 2005. The international and Hungarian regulations of the composition of the cash-flow statement. Agricultural Economics, Rural Development and Agricultural Informatics conference brochure.

22


Differenciált tápanyag-visszapótlás vizsgálata a Hajdúsági Löszháton Ferencsik Sándor Debreceni Egyetem AMTC Debrecen, 4032 Böszörményi u. 138. Abstract. Most of the modern, developed societes struggle with significant difficulties in the field of agriculture. In my oppinion the precision agriculture can be an alternative way to rise the competitiveness of the inland agriculture. Nowadays to make the conditions of the sustainable farming is one of the most important aims. Unfortunetly in our country there are a lot of ploughland where maize have been grown even if the conditions of the clot are not optimal for that plant. I have done my research with 12 cornifield of an agricultural farming which are 480 hetares in all. First I have defined the requiring amount of phosphorus and potassium in a field of 5 hectares, then the equiring amount of fertiliser and after it I this in reference to the average of the field. The plant was maize in both fertilizing case with the yield of 8 t/ha. I have defined the requiring amount of each field if we fertilise precious way and in reference to the average of the field. After it I have set against the results based on the actual prices of the fertilisers: the monoammoniumphodphate’s price with 52% agent content is 270 HUF/kg, the potash’s price with 60% agent content is 170 HUF/kg. By the results I have casted the difference beween the two fertilizing way in reference to hectares and to the whole land, then by the results and diagrams I have drawn the inferences. Keywords. tápanyag-visszapótlás, precíziós gazdálkodás, önköltség, fertilising, precision managment, cost price

Bevezetés és szakirodalmi áttekintés A termőföld megbecsülése, ésszerű és fenntartható használata, megóvása az életminőség javításának egyik feltétele, ami össztársadalmi érdek. A fenntartható fejlődés a mezőgazdaságban, így a tápanyag-gazdálkodás területén is megkívánja az ökológiai, illetve az ökonómiai feltételekhez való alkalmazkodást, vagyis a termőhely adottságainak messzemenő figyelembevételét, a termelési igények és a környezetvédelmi célok összehangolását, a környezet minimális terhelését, valamint a gazdaságosságot (Sulyok 2007). Ezeknek az együttes érvényesítését a precíziós gazdálkodás lehetővé teszi. Műholdas navigáció segítségével a csatlakozó sorok nagy pontossággal követhetők, minimális ráállási hibával. Így a munka során csökkenthető az átfedés, a feleslegesen elhasznált üzemanyag, a rávetés, a többlet műtrágya és növényvédő szer. Nem elhanyagolható szempont, hogy a GPS alapú automata kormányzással rendelkező munkagépek jelentősen csökkentik a gépkezelőre jutó terhelést. A korszerű technológia növeli a hatékonyságot, valamint csökkenti a költségeket. Hatékonysága azáltal növekszik, hogy csökkennek a veszteségek, mivel a gazdálkodónak jobb döntéstámogatási információs rendszer áll a rendelkezésére. A termőhely-specifikus precíziós növénytermesztési rendszer kidolgozása a termőhely és a termés részletes, tábla-szinten belüli felmérését (talaj- és növényvizsgálat, terméselemzés), valamint ezek eredményeinek korszerű térinformatikai módszerekkel történő feldolgozását és kezelését kívánja meg (Pecze et al 2001). A GPS és a távérzékelés az adatok felméréséhez, a térinformatika (GIS) az adatok feldolgozásához használható a megfelelő műveletek (vetés, öntözés, tápanyag-gazdálkodás, növényvédelem) megtervezése és alkalmazása érdekében (Szabó et al, 2002). A precíziós gazdálkodásban az 1:10000-1:1000 méretarány a kívánatos. Minél finomabb a felbontás, annál megbízhatóbb eredmények várhatók (Németh et al, 2007). A precíziós gazdálkodás a növénytermesztés táblán belüli pontosságát követeli meg (Neményi et al, 2006). A adatkezelés eltérő alkalmazói-szolgáltatói szinten történik. A rendszer tervezésénél szétválasztandók az adatgyűjtés, az adatfeldolgozás és –elemzés, valamint az eredmény publikálásának szintjei, melyekhez megfelelő programmodulok szükségesek.

23


A trágyázás célja a növények tápelem-ellátása, a talajok termékenységének megőrzése, a hozamok szinten tartása, vagy növelése, a termésminőség javítása (Huzsvai – Nagy, 2003). Trágyázással pótoljuk a növények által a talajból kivont tápelemeket (Antal et al, 1979). A műtrágyák nélküli termesztés hazánkban – ahol az agrárágazat a hazai szükségletek kielégítésén túl exportra is termel – nem képzelhető el, mivel a hozamok és a minőség csökkenéséhez vezet. A trágyázás egyrészről anyagi erőforrásokat köt le, tehát növeli a gazdálkodás tőkeigényét, másrészt viszont a növényi terméshozamok jelentős növelésének lehetőségét kínálja (Kárpáti, 1999). Gazdasági előnyünk a többlethozamok értékéből, a minőség javulásából eredő árváltozások módosító hatásából (pl. takarmánybúza helyett javító minőség) (Sulyok et al 2008), valamint a talajok termőképességének növekedéséből származhat (Buzás et al, 2000).

ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatainkba a Hajdúsági Löszhát északi részén található mintagazdaság 945 hektárját vontuk be, részletesen azonban terjedelmi korlátok miatt csak egy 33,4 hektáros táblát szeretnénk ismertetni. Vizsgálatainkhoz szükségünk volt az egyes táblák talajvizsgálati eredményeire. Három féle laborvizsgálat végezhető a talajvizsgálati jegyzőkönyvek kiadásához: szűkített, bővített ás teljeskörű. Számításainkhoz elegendő adatot szolgáltattak a szűkített talajvizsgálat laboratóriumi eredményei (pH, humusztartalom, Arany-féle kötöttség, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O). Kiválasztottuk a mintagazdaság (Hajdúsági Löszhát, I. termőhelyi kategória) megfelelő nagyságú (min. 20 hektár) területű tábláit. Az átlagminták maximum 5 hektárnyi területet jellemeznek. Amennyiben egy parcella területe meghaladta az 5 hektárt, úgy azt maximum 5 hektáros – lehetőleg homogén – mintavételi területekre szükséges bontani. A mintázandó területről részmintákat átló mentén vették úgy, hogy legalább 20 részminta alkosson egy átlagmintát. A részmintákat alaposan összekeverték és ebből az összekevert mintából 1-1,5 kg-nyi tömegű átlagmintát beszállították laboratóriumi vizsgálatra. Az elemzést akkreditált laboratóriumban végezték. Következő lépésben meghatároztuk az egyes parcellákra kijuttatandó foszfor- és kálium hatóanyag mennyiségeket, majd a műtrágyadózisokat. Ezt követően ugyanezt megtettük a táblaátlagra vonatkozóan is. A termesztendő növény mindkét műtrágyaszórási változatban kukorica volt, 8 t/ha-os hozammal. Az egyes táblákra precíziós módszerrel kiszórandó műtrágyamennyiséget a parcellákra jutó műtrágyamennyiségek összegéből határoztuk meg, míg a hagyományos módszerrel kijuttatandó mennyiséget a táblaátlag alapján számoltuk ki. Ezt követően az eredményeket a 2008. szeptemberi műtrágyaárak alapján összehasonlítottuk: az 52% foszfor hatóanyag-tartalmú monoammóniumfoszfát ára 270 forint/ kg, a 60%-os kálisóé pedig 170 forint/ kg. Az így kapott eredményeknek kiszámoltuk a különbségét összterületre és hektárra vetítve. Beruházás megtérülési vizsgálatainkat 7 évre - tekintve hogy eszközeink amortizációs kulcsa 15% – végeztük el. Az FVM Gépesítési Intézete ettől hosszabb leírási időszakkal – 10 év – számol. Vizsgálatainkba egy pesszimista változatot építettünk be. Géptámogatással azért nem számoltunk, mert a közgazdaságilag „tiszta” – támogatás nélküli – megtérülést kívántuk szemléltetni, amikoris a megtérülés „csupán” a precíziós technika alkalmazásából realizálható. A vizsgált időszakban átlagosan 8- és 5 %-os piaci kamatlábakkal számoltunk, a Világgazdasági Kutatóintézet állásfoglalásának figyelembe vételével. A magajáró műtrágyaszóróra alapozott technológia esetében három különböző tényezőt kell számításba venni. Első – a függesztett technológiához hasonlóan – az anyagköltség megtakarítás. Ez a tényező független a kijuttató gép típusától, tehát megegyezik a függesztettvontatott műtrágyaszórók és a magajáró kijuttató gépek esetében. A magajáró gépek szórásszélessége nagyobb (32 méter), a táblán gyorsabban közlekednek (25 km/h), mint függesztett versenytársaik (8-12 km/h), illetve a területekre történő le- és felvonulásokban is 24


gyorsabban mozognak (55-60 km/h), mint a traktorra szerelt műtrágyaszóró berendezések (25 km/h). Mindezek alapján a magajáró berendezések alkalmazásával a kijuttatásban átlagosan 1000 Ft/ha megtakarítást mutattunk ki. Harmadik tényezőként a magajáró berendezések esetében bérszolgáltatás nyújtását vettük figyelembe. A magajáró gépek kihasználtsága a vizsgált területen (945 hektár) nem megfelelő, mivel a tavaszi és az őszi műtrágyszórási időszakban egyaránt 7-7 munkanapot tudnak dolgozni. A 60-70 %-os gépkihasználtságot figyelembe véve évente egy magajáró műtrágyaszóró gép 12-15 ezer hektár munkát tud végezni. Ez mind a két műtrágyázási időszakban (tavaszi és őszi) mintegy 30 - 30 munkanapot jelent. A bérszolgáltatási tevékenység (9000 hektár/év) esetében 500 Ft/ha jövedelmet számoltunk a 7 éves időszakra.

Eredmények A műtrágya anyagköltség megtakarításának értékelése A vizsgálataink a mintagazdaság 27 tábláját összesen 950 hektár területet vontuk be, azonban a terjedelembeli korlátok miatt a továbbiakban csupán egy 33 ha-os táblát szeretnénk ismertetni. A vizsgált táblán az átlagosan kijuttatandó foszfor műtrágya mennyiség 156 -, a káliumé 208 kg/ha. Foszfor és kálium differenciált szórása esetében egyaránt a hét parcella közül kétszer több, két esetben ugyanannyi, 3 alkalommal pedig kevesebbet juttatunk ki (ebből a háromból foszfornál kétszer nullát) (1. ábra). 250

200

150

100

50

0 1

2

3

4 MAP

5

6

7

Kálisó

Forrás: Saját vizsgálatok

1.ábra A táblaátlag és a részminták alapján számolt kijuttatandó foszfor és kálium műtrágyák mennyisége (33.4 hektár) A teljes területre (33,4 hektár) a táblaátlag alapján számolt szaktanács esetében 5,21 tonna MAP és 6,97 tonna 60%-os kálisó kijuttatására volt szükség. Amennyiben a részmintákat vettük figyelembe, úgy 3,91 tonna illetve 6,8 tonna volt szükséges az egyes műtrágyaféleségekből. Számításaink alapján megállapítható, hogy a precíziós tápanyagkijuttatás foszfor esetében 10.459 forint, kálium esetében 580 forint megtakarítást eredményezett, hektáronként összesen 11.309 forintot. Ez a teljes területen (33,4 hektár) 378 25


ezer forintot tesz ki, az egyéb költségekkel korrigálva (36 ezer forint) a megtakarítás 342 ezer forint (1. táblázat). 1.táblázat Az A5-PBK tábla tápanyag-gazdaságossági adatai Megnevezé s

Műtrágya (kg) Differenciál Átlagos t

MAP

5.209

3.914

270

Kálisó

6.967

6.799

170

12.176

10.713

Összesen

Összes költség (Ft) Differenciál Átlagos t 1.406.409 1.056.667

Ár (e Ft)

-

1.184.333

1.155.909

2.590.743

2.212.577

Különbség Összesen Ft/ha (Ft) 10.459 349.742 580

28.424

11.309

378.166


Műtrágyaszóró géprendszerek beruházás – megtérülésének vizsgálata Milyen eszközökre van szükségünk, hogy a precíziós műtrágyaszórási tevékenység folytatásához? Amennyiben a függesztett műtrágyaszóróra alapozott technológiát választjuk, szükségünk van 2 db függesztett műtrágyaszóróra – 945 hektár évi háromszori szórásával kalkulálva – ezek beszerzési ára 6 millió forint. Szükségünk van 2 db műholdvevőre a navigációhoz (1.8 millió Ft), 2db adat-és kulcskártyára (300 ezer Ft), 2db kijelzőre, illetve processzorra (600 ezer Ft) a differenciált tápanyag-visszapótláshoz.. Egy áttöltőkocsi megvásárlását is javasoljuk, hogy a műtrágyaszórók munkáját a területteljesítményükből adódóan folyamatosan biztosítani tudjuk, a célgép folyamatosan tudja a munkáját végezni. Ennek beszerzési ára jelenleg 4.1 millió forint. A talajvizsgálati eredmények figyelembe vételével elkészítjük az elemeloszlási és applikációs térképeket is. Ezek alapját képezik a műtrágyaszóró fedélzeti komputere számára írt kijuttatási utasításoknak, amelyet a térinformatikai programmal készítünk el (1.5 millió Ft). Így összességében a függesztett műtrágyaszóróra alapozott technológia összbeszerzési ára mintegy 15 millió Ft. Függesztett technológia alkalmazása esetében saját területekre (945 hektár átlagosan évi 3 alkalommal történő tápanyag-visszapótlásra) terjedtek ki számításaink. Mind a két vizsgált esetben (5-, illetve 8 %-os külső kamatláb) nagyobb a belső kamatláb a piacinál, így mindenképp javasolt a beruházás megvalósítása (2.táblázat.) 2. táblázat Beruházás megtérülési vizsgálatok függesztett műtrágyaszóróra alapozott technológia esetén (945 hektár)


Az önjáró műtrágyaszóróra alapozott technológia esetében a legnagyobb költségtényező maga az önjáró műtrágyaszóró berendezés, melynek jelenlegi bekerülési értéke – az aktuális euro/dollár és dollár/forint árfolyamoktól függően – kb. 65 millió forint. Ennél a technológiai változatnál is szükség van áttöltőkocsira és térinformatikai szoftverre, így az összbeszerzési ár mintegy 70 millió Ft. A beruházás gazdaságosságának értékelése önjáróak esetében is a függesztett gépcsoportnál bemutatottak szerint zajlott. Számításaink csak saját területekre (945 hektár átlagosan évi 3 alkalommal történő tápanyag-visszapótlása) és saját területekre + bérszolgáltatásra (kb. 9000

26


hektár / év) terjedtek ki. 8 %-os piaci kamatláb mellett, ha a saját területekre történik a kijuttatás 3 % az IRR, a beruházás nem támogatható. Ha bérszolgáltatást is végez a cég, a belső kamatláb 26.4 %, a beruházás támogatható (3. táblázat). 5 %-os piaci kamatláb mellett a saját területeket figyelembe véve a belső kamatláb 7,2 %, a beruházás feltételesen támogatható, ha bérszolgáltatást is végzünk az belső kamatláb mellett 47.7 %, a megvalósítás indokolt. 3. táblázat Beruházás megtérülési vizsgálatok magajáró műtrágyaszóróra alapozott technológia esetén (945 hektár)


Következtetések, javaslatok •

•

•

•

A megfelelő nagyságú és nagy heterogenitású táblákon elgondolkodtató a differenciált műtrágyaszórás alkalmazása. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy többletköltségek is lépnek fel. Ilyenek a térinformatikai rendszer költségei – amennyiben magunknak szedjük a talajmintákat – illetve a talajminta vételi szolgáltatást nyújtó vállalkozások többért (40–70%-kal magasabb árért) nyújtanak precíziós talajminta vételi szolgáltatást, mint hagyományost. A differenciált szórásra alkalmas berendezések amortizációs, javítási költségeit meg kell határoznunk, illetve ha szolgáltatásként vesszük igénybe, a többletszolgáltatási díjat. Mindezek figyelembe vételével megállapítottuk, hogy a differenciált tápanyagvisszapótlás számításaink alapján – 33.4 hektáros táblaméretet figyelembe véve - 36 ezer forint többletköltséget jelentett. Számításaink szerint mintegy 342 ezer Ft-ot spóroltunk meg abban az esetben, ha differenciáltan szórtunk műtrágyát a vizsgált területen. Az általunk vizsgált táblák közül valamennyin (27 tábla 945 hektár) a differenciált tápanyag-visszapótlás költség megtakarítást okozott. A gazdálkodó szervezet azonos tápanyag-gazdálkodási tevékenységgel nagyobb hozamokat és jövedelmet, míg kisebb műtrágyadózis kijuttatásával ugyanakkora hozamot tudott elérni. Mindkét esetben a jövedelem, illetve a jövedelmezőség kedvezőbben alakult differenciált kijuttatás alkalmazásánál. A költségek csökkentése mellett a környezetvédelmet is szem előtt tartottuk, hiszen a túlzott ellátottságú területekre egyáltalán nem juttattunk ki műtrágyát, az igen jó, illetve jó ellátottságú területekre kevesebbet, mint a táblaátlag alapján. A megfelelő, gyenge és igen gyenge ellátottságú táblarészekre pedig az átlagosnál nagyobb mennyiség került kijuttatásra, ennek következtében elősegítettük, hogy ezek a talajrészek foszforból és káliumból feltöltődhessenek – közelítsenek a közepes ellátottságú kategória felé. 27


•

•

•

•

A precíziós gazdálkodás lehet az egyik megoldási alternatíva, amely alkalmas a hazai mezőgazdaság versenyképességének növelésére, azonban a gazdálkodó szervezeteknek a nagyösszegű beruházásokat megelőzően pontos számításokat kell végezni a precíziós gépkapcsolatok és az azokat kiszolgáló technikai, technológiai berendezések (pl. szoftverek, műtrágya-keverők, kiszállítókocsik stb.) megtérülését, illetve saját piaci környezetüket (pl. input-, output árak) tekintve. A számításokat ki kell terjeszteni a gazdálkodó szervezeteknek a saját gépek vásárlása, illetve a mezőgazdasági bérmunka szolgáltatás kérdésére is. Milyen többletköltségekkel jár számukra a saját gép (amortizáció, javítás, tőkelekötés stb.), s ez milyen arányban áll a gépi szolgáltatás igénybe vételénél fellépő többletköltségekkel (a szolgáltató árrése). A szolgáltató bérvállalkozói díja jelentősen, 30-50 %-kal is meghaladhatja a saját gép önköltségét, azonban még ebben az esetben is vannak olyan változatok, amikor olcsóbb a bérszolgáltatás igénybe vétele! Minden beruházás előtt pontos, s részletes számításokat kell elvégezni! Amennyiben a saját gépek megvásárlása mellett dönt a gazdálkodó szervezet meg kell vizsgálni milyen annak a kihasználtsága. A saját területek a gép kapacitását lekötik-e? Amennyiben nem, milyen lehetőségek vannak – viszonylag közel – a gép kapacitásának kihasználására (bérszolgáltatás nyújtására)? Csak abban az esetben érdemes beruházni precíziós tápanyag-gazdálkodási gépkapcsolatra, illetve ennek a kiszolgáló eszközparkjára, ha a kapacitását megfelelően ki tudják használni, hiszen a marginális költségek ebben az esetben a legkisebbek. Amennyiben a legújabb megoldásként az önjáró permetező gépeket műtrágyázó feltéttel együtt rendeljük meg, az évente kb. 60 nap műtrágyaszórás mellett különböző növényvédelmi tevékenységek - tavaszi, nyári pre- és posztemergens gyomirtás, kártevők, kórokozók elleni védekezések, valamint desszikálási és őszi gyomirtások, regulátorozások - elvégzésére alkalmas. Így évente 100-130 nap körüli teljesítményre alkalmasak az önjáró berendezések, amelyek ezáltal kb. 20-25 ezer hektár terület műtrágyázására és növényvédelmére lehetnek alkalmasak.

Felhasznált irodalom Antal, J. – Búzás, I. – Debreceni, B. – Fekete, A. – Nagy, M. – Sipos, S. – Sváb, J. (1979): Műtrágyázási irányelvek és üzemi számítási módszer I., MÉM-NAK Központ, Budapest Buzás, Gy. – Nemessályi, Zs. – Székely, Cs. (2000): Mezőgazdasági Üzemtan I., Mezőgazdasági Vállalatok gazdaságtana és irányítása, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest Huzsvai, L – Nagy, J. (2003): A műtrágyázás hatása a kukorica (Zea mays L.) termésére öntözés nélküli és öntözéses termesztésben, Növénytermelés 52. 5: 533-541 Kárpáti, L. (1999): Trágyázás gazdasági kérdései, In: Tápanyaggazdálkodás (Szerk: Füleky, Gy) 697-714, Mezőgazda Kiadó, Budapest Neményi, M.- Mesterházi, P. Á.- Milics, G. (2006): An Application of Tillage Force Mapping as a Cropping Management Tool. Biosystems Engineering, Volume 94, Issue 3, July 2006, Pages 351-357 Németh, T. – Neményi, M. – Harnos Zs (2007): A precíziós mezőgazdaság módszertana, MTA TAKI, Szeged Pecze, Zs. – Neményi, M. – Mesterházi, P.Á. – Stépán Zs. – Kiss E (2001): Termés- és talajadatokra alapozott helyspecifikus műtrágyakijuttatás. MTA Agrár-és Műszaki Bizottság XXV. Kutatási és Fejlesztési Tanácskozás Sulyok, D. (2007): Leíró és döntéstámogató informatikai rendszerek (szoftverek) alkalmazásának előnyei és kihívásai a mezőgazdaságban, In: Agrárágazat, 2007. (8. évf), 4. 28


szám, 32-34. o. Sulyok, D. – Megyes, A. – Rátonyi, T.(2008): A tápanyag-gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata a kukorica termesztésében, In: Agrárunió 2008. (9. évf.) 2. szám, 45-46. o. Szabó, J. – Bakos, L. – Pásztor, L – Cservenák, R- Pogrányi, K (2002): GPS és internet alapú térinformatikai alkalmazás a mezőgazdasági szaktanácsadás támogatására. Acta Agraria Kaposvariensis 6, pp. 3-13.

29


Történeti időjárási adatbázis alkalmazási lehetőségei Dede Lilla1,Eppich Boglárka1,Ferenczy Antal1, Horváth Levente2, Hufnagel Levente2, Isépy István3 1

Budapesti Corvinus Egyetem, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. MTA TKI Alkalmazkodás a klimaváltozáshoz Kutatócsoport, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. 3 . ELTE TTK Botanikus Kert, 1083 Budapest, Illés utca 25. 2

Abstract Napjainkban az agrárgazdaságban egyre fontosabb a körültekintő tervező, elemző munka. Ehhez nyújt segítséget az Országos Meteorológiai Szolgálat Interneten megtalálható 100 éves napi adatokból álló adatbázisa Budapest, Debrecen és Szeged városokra. Előadásunkban a budapesti adatbázis használatbavételét, bővítését és néhány alkalmazását kívánjuk bemutatni. Excel adatbázisok létrehozása a könnyen kezelhető felhasználás érdekében. Napi adatok bővítése sugárzási értékekkel Szász Gábor módszere alapján (Szász Gábor, 1968). A debreceni adatbázisra hasonló eljárást alkalmazott Erdélyi Éva, Huzsvai László útmutatása alapján (Erdélyi Éva, 2008).Történeti havi átlagok és az aktuális XXI. századi havi adatok alapján az időjárási anomáliák igazolása t-próbával. Hőösszegszámítási modellek geofiton adatbázis elemzésénél. Csapadék eloszlások készítése és elemzése ugyanezen adatbázis elemzéséhez. Keywords. időjárási adatbázis, csapadék, hőösszeg, globálsugárzás.

Bevezetés A tudomány, a technika és a rendszeres gyűjtő és elemző munka napjainkra megadta azt a lehetőséget, hogy összeállítsunk egy olyan információs rendszert, amely elősegíti a természeti jelenségek jobb megismerését és elemzését. Néhány évvel ezelőtt az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján megjelentek a különböző történeti időjárási adatsorok. Ez adta az ötletet, hogy kutatásaink során részint állításaink igazolására, részint az esetleges összefüggések feltárására felhasználjuk őket. Ehhez ökológiai változóként geofita növényfajok fenológiai megfigyelési adatait használtuk. Célunk a múlt összefüggéseinek feltárásával a jövő szolgálata. Nevezetesen a múltbeli időjárási és fenológiai adatok elemzésével a sztochasztikus összefüggések feltárása majd az összefüggéseket a klímaváltozási szcenáriók felhasználásával konkrét értékekre válthatjuk az előrejelzésben. A klímaváltozás korunk egyik legfontosabb és legnagyobb hatású ökológiai problémája (Harnos et al 2008). Fontosságát és hatását az adja, hogy a globális társadalom egészének létfeltételeit érinti. A klímaváltozással kapcsolatos kihívások és az ehhez kapcsolódó feladataink a társadalom és a gazdaság szinte minden szegmensét alapvetően meghatározzák. A klímaváltozás kérdéskörének a hátterében, úgy az okok, mint az okozatok tekintetében döntően ökológiai folyamatok húzódnak meg (Hufnagel et al 2008). Meglepőnek látszhat, de tény, hogy a klímaváltozással összefüggő számos hazai és nemzetközi projekt, valamint az összegyűlt sok könyvtárnyi szakirodalom (IPCC 2007) ellenére ezekről az ökológiai folyamatokról még nagyon keveset tudunk úgy a természetközeli, mint az ember által befolyásolt agro-ökoszisztémák vonatkozásában. Ezen problémakörnek most egy érdekes és jól vizsgálható szeletével az időjárás és a fenológiai jelenségek kapcsolatával kívánunk foglalkozni.

Anyag és módszer 2008. őszén néhány TDK dolgozatban előfordultak olyan kísérletek, amelyek a kísérletek körültekintő elemzése ellenére szinte azonos eredményeket hoztak. Ekkor terelődött figyelmünk a történeti időjárási adatsorok felé, nevezetesen Budapest XX. századi napi adatai felé, melynek egy részletét az 1. ábrán mutatjuk be.

30


1. ábra. Részlet a budapesti történeti idősorokból az OMSz honlapjáról (http://met.hu/pages/climate/bp/Navig/Index2.htm) Az volt a feltételezésünk, hogy a XXI. századi időjárási adatsorok bizonyíthatóan kisebb vagy nagyobb átlagokat produkálnak, mint a múlt század utolsó évei. Lefordítva a termesztő szakember nyelvére kevesebb esőt és magasabb átlaghőmérsékletet jelent vagy éppen fordítva. Ezt sikerült a megfelelő modellezés és értelmezés alapján Varga Réka Dóra (2008) TDK dolgozatában megvalósítanunk, melynek összegző táblázatát mutatja 1. táblázat. 1. táblázat: 100 év átlagának meteorológiai adatai, összehasonlítva a 2007-es és 2008-as év meteorológiai adataival, a paradicsom vegetációs ideje alatt havi bontásban. Relációs jel jelöli azokat az eseteket, amikor legalább 95%-os szignifikanciaszinten különbözött a két érték. Év

2007

2008

Csapadékmennyiség [mm] 100 éves adott évi átlag átlag május 64,47 *** > 40,08 június 69,75 *** > 48,05 július 50,44 ** > 39,04 augusztus 49,49 *** < 135,06 szeptember 42,67 ‐ ‐ 41,09 május 64,47 *** > 44,00 június 69,75 < *** 86,00 július 50,44 < *** 88,00 augusztus 49,49 ** > 36,00 szeptember 42,67 < * 46,00 Hónap

Átlaghőmérséklet [°C] 100 adott évi éves átlag 16,53 < *** 19,75 19,67 < *** 23,20 21,66 < *** 24,60 20,95 < *** 23,58 16,71 *** > 15,73 16,53 < *** 17,37 19,67 < *** 21,66 21,66 ‐ ‐ 21,59 20,95 < *** 21,79 16,71 < *** 18,26

A történeti időjárási adatsorok másik alkalmazási lehetőségére, akkor kerülhetett sor, amikor több éven keresztül álltak rendelkezésünkre növényi megfigyelések. Ilyen esetek is kétféle esetben fordulhatnak elő. Az egyik, amikor konkrét termésátlagaink vannak az egyes növényekre pl. őszi búza és ezeket a meteorológiai adatokból származtató ún. szimulációs eljárással próbáljuk modellezni(Erdélyi Éva, 2008). Talán a legfontosabb alkalmazás, amikor a konkrét meteorológiai adatokat konkrét fenológiai adatokkal hasonlítjuk össze, vagyis amikor konkrét sztochasztikus kapcsolatot keresünk. Kutatásaink során részint állításaink igazolására, részint az esetleges összefüggések feltárására használjuk fel őket

31


Ezen elemzések előkészítéshez a következő formában alakitottuk át az OMSz által publikált adatokat (2-3.táblázat). 2. táblázat Részlet a BUDAPEST.xls adattáblázatből 1

2

3

4

5

7

8

22.9

28.6

35.2

22.0

0.0000

6

11.0

1992

240

1992240

23.3

28.8

36.5

22.1

0.0000

11.5

1992

241

1992241

22.1

29.4

36.5

23.0

0.0000

22.6

28.9

35.7

23.9

3.0000

22.3

24.7

30.8

19.9

0.0000

15.3

17.5

27.3

10.3

2.3000

18.7

15.8

20.3

12.5

0.0000

18.6

18.6

26.7

12.2

0.0000

10.9

7

3

9

10

10.2

1992

242

1992242

10.7

1992

243

1992243

10.4

1992

244

1992244

7.4

1992

245

1992245

11.0

1992

246

1992246

1992

247

1992247

Az adattáblázat oszlopainak definicóit a 3. táblázat tartalmazza. 3. táblázat A BUDAPEST.xls adattáblázat oszlopaniak deiniciói

sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

név mértékegység globálsugárzás W/m2 napi átlaghőmérséklet ◦C napi maximum hőmérséklet ◦C napi minimum hőmérséklet ◦C csapadék mm csapadék fajta kód = 0,1,2,3…..9 napfényes órák száma óra évszám napsorszám egyesített napsorszám 1000*év+napsorszám

Mivel a csapadékot az OMSz táblázat egy tizedes pontossággal adja meg, ezért a csapadéknyomot a szokásostól eltérően 0,0001 értékkel jelöltük. Az ELTE Botanikus Kert kutatói és korábbi igazgatója Priszter Szaniszló a múlt század utolsó évtizedeiben megfigyelték a geofiton növények három jellemző fenológiai fázisa bekövetkezésének dátumait, amelyet napsorszámmal helyettesítettünk, a különböző években (Isépy and Priszter 1972, Priszter és Isépy 1974). Ahhoz, hogy majdnem 200 növény általában 10-15 éves fenológiai adat-hármasát minél hatékonyabban elemezhessük, többhetes előkészítés után egy 24 elemű meteorológiai paraméter vektort készítettünk az adott növény aktuális évi vizsgált fenológiai állapotváltozását megadó a megelőző év augusztus 28-tól (szökőévben augusztus 27-tól) az aktuális fenológiai változásig terjedő időszakáról. Annak érdekében, hogy a klímaváltozás számára is hasznosítható legyen a kutató munka eredménye, a korábban már említett szimulációs módszereknél használt Szász Gábor-féle algoritmus alapján (Szász Gábor, 1968) meghatároztuk a napi globális sugárzási értéket is. Ez az eljárás a napi napfényes órák számából számítja ki a napi globális sugárzási értéket (W/m2). A jelzett számítások eredményét megtalálhatjuk a 2. táblázat első oszlopában.

32


A következő származtatott meteorológiai paramétereket számítottuk ki: • - napi globális sugárzás átlaga augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - napi átlaghőmérséklet átlaga augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - napi maximális hőmérsékletek átlaga augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - napi minimális hőmérsékletek átlaga augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - csapadék összeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, - napfényes órák száma augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - napfényes órák napi átlaga augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, - csapadékos napok száma augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - valódi csapadékos napok száma (csapadéknyom nem számít bele) augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 10 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 9 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 8 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 7 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 6 C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 5 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 4 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 3 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 2 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 1 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - 0 °C foknál magasabb hőösszeg augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - napi ingadozások (maximum-minimum) átlaga augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - a csapadék relatív szórása a csapadékos napokra augusztus végétől a fenológiai változás napjáig, • - a fagyos napok száma augusztus végétől a fenológia változás napjáig, • - a nem negatív napi átlaghőmérsékletek összege az utolsó fagyos nap utántól a fenológiai változás napjáig. Az így megkapott meteorológiai indikátorok felhasználásával korrelációs vizsgálatokat végeztünk a geofiton fenológiai adatbázisunkban található fenofázis bekövetkezésekre a különböző vizsgálati években. Munkánkhoz a PAST statisztikai programcsomag (Hammer et al 2001) lehetőségeit is felhasználtuk. Munkánkban a korrelációs vizsgálatok eredményeit, valamint az egyes jellemző meteorológiai mutatók évenkénti gyakorisági viszonyait mutatjuk be.

33


Eredmények Eddig 93 növényfaj meteorológia paramétereit számítottuk, melyek a kövektező kapcsolati képet mutatják, amelyet a 4. táblázat mutat be. 4. táblázat Fenológiai változások és meteorológiai paraméterek korrelációs kapcsolatát összegző eredménytáblázat

93 met01 met02 met03 met04 met05 met06 met07 met08 met09 met10 met11 met12 met13 met14 met15 met16 met17 met18 met19 met20 met21 met22 met23 met24

F105 24 37 37 34 3 31 4 27 11 10 17 20 21 23 23 25 25 24 24 25 85 2 62 12

F110 4 12 10 13 2 7 3 10 7 11 5 6 7 5 6 3 3 3 3 3 3 7 8 10

F205 28 26 24 30 2 20 2 5 20 5 6 7 8 9 9 9 10 10 10 8 71 2 53 14

F210 6 12 9 19 4 14 1 7 12 3 2 3 3 1 1 2 1 1 2 6 6 10 4

F305 20 13 11 13 3 17 3 4 26 10 14 14 15 14 13 14 15 12 11 11 69 3 20 12

F310 6 9 4 14 2 8 3 4 15 5 1 3 5 3 3 3 4 5 5 5 7 2 15 7

G-index 0.2867 0.3315 0.2993 0.3584 0.0430 0.2957 0.0448 0.1667 0.2652 0.1237 0.1470 0.1685 0.1846 0.1810 0.1792 0.1864 0.1935 0.1810 0.1756 0.1756 0.8351 0.0520 0.5430 0.1738

A táblázatban a sorok a számított meteorológia jellemzőket képviselik, az oszlopok közül az első hat a három fenológiai változást két-két oszloppal, melyek közül az első a 95 %-os szinten való elfogadást, a második pedig a 90 %-os szinten való elfogadást jelneti. Megpróbáltunk egyfajta mérőszámot konstruálni oly módon, hogy a teljes elfogadást jelentő baloldali értékeket 2, az elfogadás közelébe jutást jelentő jobboldali szerepelést egy ponttal értékeltük és ezek a összegét az értékelt növényfajok (bal felső szám ) hatszorosával osztottuk, hiszen egy növényfaj három fenológiai változás szerint kaphat pontszámot. A táblázatban a legnagyobb elfogadási értékeket a 21-es sorszámú napi hőmérsékletingadozás, a 23-as sorszámú fagyos napok száma és a 4-es sorszámú napi minimum hőmérsékletek átlaga mutatnak. A fontosabb meteorológiai paraméterekről a vizsgált növények éveiben előző év augusztus 28-től az aktuális év július 20-áig gyakorisági táblázatot készítettünk, melyek grafikonjait alább közöljük. (2.-6. ábra) A csapadék és napi átlaghőmérséklet gyakorisági adatokat

34


függetlenségi elemzéssel is megvizsgáltuk de homogenitást találtunk(Vargha András, 2000). 330 305 280

gyakoriságok összege

255 230 205 180 155 130 105 80 55 30 78

79

80

81

82

83

84

85

91

92

93

94

95

96

97

vizsgált évek 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

2. ábra Napfényes órák eloszlása a vizsgált években

g yakoris ág ös s z eg e db

350

300

250

200

150

100

50

0 78

79

80

81

82

83

84

85

91

92

93

94

95

96

97

meg fig yelt évek

‐15

‐12

‐9

‐6

‐3

0

3

6

9

12

15

18

21

3. ábra Napi átlaghőmérsékletek gyakorisága

35

24

27

30

33


350

gyakoriságok összege db

300 250 200 150 100 50 0 78

79

80

81

82

83

84

85

91

92

93

94

95

16

19

22

96

97

megfiegyelt évek -14

-11

-8

-5

-2

1

4

7

10

13

25

4. ábra Napi minimum hőmérsékletek eloszlása vizsgált években

ingadozás-gyakoriságok összege db

350 300 250 200 150 100 50 0 78

1.5

3.0

79

4.5

80

6.0

81

7.5

82

9.0

83

84

85

91

vizsgált évek

10.5

12.0

13.5

92

93

15.0

94

16.5

5. ábra Napi ingadozások eloszlása a vizsgált években

36

95

96

18.0

97

19.5

gyakoriságok összege db


330 310 290 270 250 230 210 190 170 150 130 78

79

80

81

82

83

84

85

91

92

93

94

95

96

97

megfigyelt évek 0

0.0001

3

6

9

12

15

18

21

24

30

40

50

60

70

80

90

100

150

200

300

6. ábra. Csapadék gyakoriságok

Következtetések és megvitatás Az egyes évek meteorológiai viszonyainak gyakoriságait vizsgálva megállapíthattuk, hogy a vizsgált éveket tekintve az eloszlások jól felismerhető változékonyságot, varianciát mutatnak, de az eloszlások alapvető jellege a vizsgált időszakon belül jelentős egyirányú változásokat, változási tendenciákat nem mutatott. A klíma változékonysága, tehát a hosszabb időintervallumokban megnyilvánuló klímastabilitás hiánya (és annak mértéke) meghatározó jelentőségű valamennyi földi ökoszisztéma állapota és állapotváltozásai szempontjából. A klíma változékonyságának mértéke (klímaparaméterek alakulásának együttes variabilitása) önmagában is jelentős heterogenitást mutathat úgy térben (regionálisan), mint időben (vizsgálati időablakok szerint). A változékonyság mértéke és annak tér- és időbeli mintázata, ugyanakkor jelentős mértékben skálafüggő attribútum mindkét vonatkozásban. A fenofázisok időjárási korrelációját vizsgálva érdekes eredményként állapíthatjuk meg, hogy az általunk vizsgált hagymás növények esetén nem az egyébként általánosan használt hőösszeg-típusú megközelítések, hanem néhány kifejezetten változékonyságra vagy hidegre vonatkozó mutató (napi hőmérsékletingadozás, a fagyos napok száma és a napi minimális hőmérsékletek átlaga) tűnik jelentősnek. Eredményeink alátámasztják azt az álláspontot, miszerint az időjárással összefüggő ökológiai kutatások így különösen a klímaváltozási vizsgálatok során különös figyelmet kell fordítani a szezonális dinamikai és azon belül a fenológiai jelenségeknek (Schwartz 2003, Hufnagel és Gaál 2005, Sipkay et al 2007, Drégely-Kiss et al 2008), mert azok kiváló indikátorai lehetnek a változásoknak és a változékonyságnak is. Vizsgálataink rámutatnak az integrált adatbázisok fejlesztésének fontosságára is amelynek különösen a klímaváltozási projektek kapcsán van kiemelkedő jelentősége (Szenteleki et al 2007). Köszönetnyilvánítás Munkánkat az OTKA TS 049875 pályázat, a VAHAVA-projekt, az NKFH Jedlik Ányos program KLIMA-KKT-projektje, az MTA TKI Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz Kutatócsoportja, a BCE Kutató Asszisztens Ösztöndíj Pályázata, valamint az MTA Doktori Tanács Bolyai János Kutatási Ösztöndíja támogatta. Továbbá köszönjük Priszter Szaniszlónak, hogy munkánkhoz sok évtizedes megfigyeléseit rögzítő adatbázisát rendelkezésünkre bocsátotta. Utoljára, de nem utolsó sorban köszönjük Fodor Nándor algoritmus szerkesztő munkáját, amellyel a globális sugárzás Szász Gábor féle algoritmusának MS Excel alkalmazhatóságát lehetővé tette.

37


Irodalomjegyzék Drégelyi-Kiss, Á., Drégelyi-Kiss, G., Hufnagel, L. (2008): Ecosystems as climate controllers – biotic feedbacks (a review) - Applied Ecology and Environmental Research 6(2): 111135 Erdélyi Éva (2008) Az őszi búza termeszthetőségi feltételei az éghajlatváltozás függvényében. Doktori (PhD) értekezés. Budapesti Corvinus.Egyetem, Kertészetttudományi Kar, Matematika és Informatika Tanszék, Budapest Hammer, Ř., Harper, D.A.T., and P. D. Ryan, (2001). PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1): 9pp. http://palaeo-electronica.org/2001_1/past/issue1_01.htm Harnos, Zs., Gaál, M., Hufnagel, L. (szerk) (2008): Klímaváltozásról mindenkinek – Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. Hufnagel, L., Gaál, M. (2005): Seasonal dynamic pattern analysis in service of Climate Change Research – Applied Ecology and Environmental Research 3(1): 79-132. Hufnagel, L, Sipkay, Cs, Drégelyi-Kiss, Á., Farkas, E., Türei, D., Gergócs, V., Petrányi, G., Baksa, A., Gimesi, L, Eppich, B., Dede, L., Horváth, L. (2008): Klímaváltozás, Biodiverzitás és közösségökológiai folyamatok kölcsönhatásai. In: Harnos, Zs, Csete, L. (szerk): Klímaváltozás: Környezet-Kockázat-Társadalom . –Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. IPCC (2007): Climate Change 2007: Synthesis Report. Contribution of Working Group I, II and II to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel of Climate Change. IPCC, Geneva, Switzerland. Isépy I., Priszter Sz. (1972) Chorologische und phanologische Untersuschungen an mediterranen Geophyten. I. Narcissus – Annal. Univ. Sci. Budapest, Sect. Biol. 14. p. 105117. Priszter Sz., Isépy I. (1974) Chorologische und phanologische Untersuschungen an mediterranen Geophyten. II. Galanthus – Annal. Univ. Sci. Budapest, Sect. Biol. 16. p. 87101. Sipkay, Cs., Hufnagel, L., Révész, A., Petrányi, G. (2007): Seasonal dynamics of an aquatic macroinvertebrate assembly (Hydrobiological case study of Lake Balaton No. 2) - Applied Ecology and Environmental Research 5(2):63-78 Schwartz, M.D. (ed) (2003) Phenology: An Integrative Environmental Science – Kluwer Academic Publishers, Dordrecht/Boston/London. Szász Gábor (1968) A globálsugárzás összegeinek meghatározása számítás útján. Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleményei XIV, 239-253. Szenteleki, K., M. Ladányi, É. Szabó, L. Horváth, L. Hufnagel and A. Révész (2007) A climate research database management software EFITA/WCCA 2 – 5 July 2007, Glasgow, Scotland, Paper CD.ROM p 53. Varga Réka Dóra (2008) Komplex statisztikai elemzés bemutatása az ökológiai szemléletű paradicsom termesztésben, BCE KeTK TDK dolgozat, 2008.11.25. Vargha András (2000) Matematikai statisztik pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal, Pólya Kiadó, Budapest

Elektronikus információforrás OMSZ: Budapest XX. századi napi meteorológiai adatai az OMSz honlapján http://met.hu/pages/climate/bp/Navig/Index2.htm

38


Burgonya fajták azonosítása és minősítése digitális képanalízis felhasználásával Csák Máté1, Hegedűs Géza1, Polgár Zsolt2 1 Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Gazdaságmódszertani Tanszék, Informatikai csoport, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. 2 Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Burgonyakutatási Központ, 8360 Keszthely, Deák F. u. 16. Abstract Keszthelyen a Burgonyakutatási Központban folyó burgonyanemesítés minősítési rendszerének egyik új irányaként kidolgozás alatt van egy a digitális képek fraktál analízisen alapuló objektív értékeket adó, olyan minősítési rendszer, amely vagy a burgonyafajták elkülönítését vagy a fajtán belüli minőségi különbségeket képes viszonylag egyszerűen és gazdaságosan megvalósítani. A kutatás célul tűzte ki kideríteni, alkalmazható-e az SFD érték a burgonyagumó különböző állapotainak jellemzésére, használható-e az SFD érték a burgonyagumók kiválasztott tulajdonságai alapján az egyes fajták elkülönítésére, ha igen, mely állapot vagy állapotok határozzák meg ezt az elkülönítést. A fenti céloknak megfelelően egy kiértékelő számítógépes program készült, mely meghatározza a burgonya gumók 4 állapotának – héjszín, nyers hússzín, főtt hússzín, 24 órás szürkülés – Spektrális Fraktál Dimenziós (SFD) értékeit az RGB szintérben, s annak minden alterében (R,G,B), 11 keszthelyi- és 2 kontrol fajtára. Alapvetőnek tartottuk megvizsgálni a Spektrális Fraktál Dimenzió (SFD), mint képelemzési eljárás alkalmazhatóságát a burgonyanemesítési kutatásokban. Az eredmények azt mutatják, hogy amennyiben alkalmazni szeretnénk, azt csak jól meghatározott felvételezési körülmények között tehetjük meg. Ezeknek az eredményeknek a felhasználásával történtek meg a felvételezések a 4 időszakra vonatkozóan. A statisztikai elemzések (hipotézis vizsgálatok, non-hierarchikus klaszter analízis) eredményeként megállapítottuk, hogy a tulajdonságok fajtán belüli minősítésére az SFD nem alkalmas, mivel a 13 fajtából 12 esetben a minimum és maximum értékek relatív eltérései nagyságrenddel nagyobbak, mint a legkisebb szignifikáns értékhez tartozó relatív eltérés. Ugyanez igaz a fajtán belüli évenkénti eltérésekre is. Az azonos fajták különböző évek közötti eltérésének vizsgálatakor megállapíthatóvá vált, hogy az esetek nagy részében az azonos fajtán belül is szignifikáns különbségek vannak. Azt a következtetést vonhattuk le, hogy a fajták azonosítását nem egy meghatározott SFD értékhez, hanem az adott év ismert SFD értékű kontrolljához kell viszonyítani. Az egyes fajták közötti eltérések évenkénti értékelésekor megállapítható, hogy függetlenül a tulajdonságtól vagy a vizsgált színtértől nincs olyan eset, melyben a fajta elkülönítés teljes egészében szignifikánsan megvalósulna. Minden évben van azonban olyan fajta, amely 100%-san elkülöníthető, de a fajták és tulajdonságaik évente változtak. Ugyanakkor az sem állapítható meg, hogy a különböző tulajdonságok és a színterek eredményeinek variációjával az elkülönítés nem lehetséges. Az elméletileg is sejthető volt, hogy csoportokba sorolódnak a fajták, hiszen sokszor genetikai testvérek elkülönítése a feladat. Ennek a problémának megoldására alkalmaztuk a non-hierarchikus klaszteranalízist. A módszer eredményeként a fajták elkülönítése minden évben megtörtént és a 4 tulajdonság együttes RGB SFD értéke és egy másik szintér adatainak összevetésével az elkülönítés teljes lesz. Ennél fogva kijelenthetjük, hogy a célul kitűzött feladat megvalósítható, de a gyakorlati alkalmazhatóságot tovább kell vizsgálni. Mindenesetre az bizonyos, hogy a kutatói munkában jelen dolgozatban foglaltak jól hasznosíthatóak. Keywords: digitális képanalízis, fraktál, spektrális fraktál dimenzió, burgonyanemesítés, fajtaazonosítás, statisztika, klaszteranalízis, non-hierarchikus klaszteranalízis

Bevezetés Egy európai uniós pályázat keretében (IKTA-00101/2003) Berke et. al. (2003) egy egységes minősítő és osztályozórendszer (EMOR)[1] kidolgozását tűzték ki célul burgonya fajták minősítésére. Ennek egyik összetevőjeként alkalmazták - digitális képek elemzésére - a 39


Spektrális Fraktál Dimenzió (SFD) meghatározását a burgonyagumó különböző állapotainak jellemzésére. Az ebben a vizsgálatban tapasztaltak arra ösztönözték bennünket, hogy alaposabban szemügyre vegyük az SFD értékének alkalmazhatóságát, illetve ennek az értéknek a felhasználhatóságát burgonyanemesítési kutatásokban. Az irodalmi adatok áttekintésekor kiderült, hogy a fraktál-analízist, mint képanalízis módszert, elvétve alkalmazzák biológiai rendszerek elkülönítésére, minősítésére, miközben nyilvánvaló, hogy ezek a rendszerek rendelkeznek fraktál tulajdonságokkal. A jelenleg alkalmazott minősítési eljárásban a burgonya fajták étkezési minőségét konyhatechnológiai vizsgálatokkal, szubjektív módon – szemrevételezéssel - állapítják meg. Ez magas fokú szakmai ismereteket, sok-sok éves tapasztalatot feltételez, ugyanakkor - éppen a szubjektivitásból adódóan – e módszer nem ad objektív értékeket. Ezt úgy próbálják kiküszöbölni, hogy több szakember egy időben minősíti a mintákat, és ezek átlagát véve határozzák meg a minőséget. Úgy gondoljuk, érdemes lenne kidolgozni egy objektív értékeken alapuló olyan minősítési rendszert, amely vagy a burgonyafajták elkülönítését vagy a fajtán belüli minőségi különbségeket lesz képes viszonylag egyszerűen és gazdaságosan megvalósítani a fraktál tulajdonságok kihasználásával. A vizsgálatok ennek az objektív minősítési rendszernek eddig nem használt, a fenti gondolatot továbbvivő és egyidejűleg igazoló – azaz standardizáló eljárást kidolgozó - megközelítése. A vizsgálatok céljai a következők: 1. alkalmazható-e az SFD érték a burgonyagumó különböző állapotainak jellemzésére, 2. használható-e az SFD érték a burgonyagumók kiválasztott tulajdonságai alapján az egyes fajták elkülönítésére, 3. ha igen, mely állapot vagy állapotok határozzák meg ezt az elkülönítést.

Az SFD mérésként való alkalmazhatósága a burgonyanemesítési kutatásokban A fraktál dimenzió (FD) meghatározására többféle módszert dolgoztak ki (Fractional Brownian motion method, Fourier power spectrum, Relative Differential Box-Counting method (RDBC), Morphological method, Mass fractal, Spectral dimension method). A RDBC eljárást használta a bevezetőben említett EMOR kutatásában Berke J. [1], melynek keretében burgonya fajták minősítését kísérelte meg a vizsgált tulajdonságok SFD értékeinek meghatározásával. Berke J. azonban nem vizsgálta azokat a tényezőket, mely az SFD értékét befolyásolják, befolyásolhatják. Hegedűs G. [2] 2007-ben megjelent cikkében részletesen elemzi az SFD értékére ható tényezőket RGB szintérben készített felvételek esetén. Ekkor a kép színterét leíró függvény a következőképpen néz ki: 3 3 8 ln Cd sfd ( P) := ∑ 8 k =1 ln Cd3

d = 2k , 1 ≤ k ≤ 8, k ∈ (1) 3

ahol, rögzített d esetén tekintsük a C kocka d élhosszúságú kockákra való felosztását, 3 3 Cd3 Cd3 C C d d , ahol jelentse számosságát, hasonlóan legyen legyen ezen kockák halmaza 3 Cd elemszáma.

Megállapítja a függvényről: “A függvény bármilyen – a definícióban specifikált – képhez rendel értéket, és nem feltételezi, hogy a kép színtere ( P ) hordoz-e

40


fraktáltulajdonságot. Az esetleges fraktáltulajdonság a függvényértékből sem derül ki, mert az tulajdonképpen 8 lépésbeni finomítással nyert klasszikus fraktáldimenziók számtani közepe, mely kapott még egy 3-as szorzót a hármas színbontás miatt. Az viszont igaz, hogy fraktálszerkezetű P esetén fraktáldimenzióval arányos értéket szolgáltat, egyébként meg egy telítettségre jellemző mutatót ad.” A függvény értékét befolyásoló tényezőkről megállapítja: „Az eredmények alapján kiderült, hogy nincs univerzális SFD mérés, hanem egyes tárgytípusokhoz kell definiálni mérési eljárást, melynek szigorú környezet és metódus adatokat is kell tartalmaznia a számítási algoritmuson túl. Természetesen minden ilyen definícióhoz meg kell adni azt, hogy bizonyítottan milyen hibával érvényes a mérés.” E cikkben megfogalmazott eredmények alátámasztására vizsgálatot folytattunk le. A vizsgálatok eredménye [3] igazolta Hegedűs G. állításait, és a következő megállapítást tudtuk megfogalmazni: “Az eredmények azt mutatják, hogy amennyiben a burgonyanemesítési kutatásokban alkalmazni szeretnénk az SFD-t a fajták genetikai elkülönítésére, az objektív fajtaérték-meghatározásra, automatikus elemzési, minősítési folyamatok gyakorlati megvalósítására, úgy, jelenleg, csak jól meghatározott felvételezési körülmények között tehetjük ezt.” A következő Standard körülményeket határoztuk meg: • állandó intenzitást biztosító mesterséges fényforrás alkalmazása (körvakú) • merőleges vetület biztosítása • közepes - 2544*1696 pixel - felbontás alkalmazása • azonos mintáról több felvétel készítése • csillogás mentesség biztosítása (nyers hússzín esetén, friss vágott felület leitatása) • a minta színétől nagyban eltérő homogén háttér biztosítása (kék, fekete, fehér) • fix fókusztávolság alkalmazása

Burgonya fajták azonosítása és minősítése digitális képanalízis felhasználásával Anyag és módszer Mintavételezés A vizsgálatokhoz használt mintákat a Pannon Egyetem Burgonya Kutatási Központjától - a Konyhatechnológia vizsgálatokhoz használt minták - kaptam. A 4 vizsgálati időszakban 11 keszthelyi fajta, és 2 kontrolfajta szerepelt. Az egyes fajták 4 féle tulajdonságát vizsgáltam 10-szeres ismétléssel. Így ez összességében 2080 mintát jelent. Az 1. táblázat összefoglalja a fajtákat és a tulajdonságokat.

41


1. táblázat Fajta

Egész gumó héjszín (RE)

Nyers hússzín (RF)

Balatoni rózsa

Cleopátra1

Desiree2

Démon

Góliát

Hópehely

Katica

Kánkán

1 4.

- Holland fajta

42

Főtt hússzín (BF)

24 órás szürkülés (SF)


Lorett

Luca XL

Rioja

Vénusz Gold

White Lady

Képek készítése A vizsgálatokhoz CANON EOS 30D típusú digitális fényképezőgéppel 24 bites színes (RGB), raszteres képeket készítettünk, CANON 18-55 mm lencsével, 2544*1696 pixel, 72 ppi felbontással, az egyes felvételezésekre vonatkozóan fix fókusztávolsággal, állandó intenzitású mesterséges fényforrás alkalmazásával (SIGMA EM-140 DG körvakú), a láthatófény tartományban, JPG formátumban. Az elkészült képek elő feldolgozáson estek át, amely az adott objektum hátterét teljesen homogenizálta (fehér vagy fekete háttérszín), így biztosítva kizárólag az objektum SFD értékének meghatározását. Program A felvételezések során elkészített képek analizálására MatLab (7.0.0.19920-R14) fejlesztői környezetben kiértékelő programot írtunk, mely az általánosan elterjedt un. „Dobozolóeljárást”(„Boxing-counting”)[2] használta az SFD érték meghatározására. d k ln ni ∑ k i =1 ln mi

(2)

Ahol: d: réteg (dimenzió=3) k: iteráció szám=8 n: nem üres térkockák száma m: összes térkocka Az algoritmus a kép színmélységének fraktál tulajdonságait határozza meg az RGB, R, G

43


és B színterekre vonatkozóan. A mért értékeket (RGB->TFV3; R->RFV4; G->GFV5; B>BFV6) a program MS Excel táblázatokba tárolja (52 munkafüzet (alaptábla) = 4 időszak*13 fajta) Statisztikai elemzések A programfuttatáskor keletkező alaptáblákból időszakonkénti összesítő táblák készültek. Ezekben az összesítő táblákban statisztikai elemzésekhez az MS Excel program függvényeit használtam. Az adatok statisztikai feldolgozásánál 3 féle módszert alkalmaztam: 1. Klasszikus statisztikai mérőszámok: átlag, szórás, minimum, maximum, abszolút eltérés, relatív eltérés 2.

Hipotézis vizsgálatok: t-próba (Student-próba) alkalmazása, Ch2-próba, F-próba

3. Non-hierarchikus klaszter analízis: globális optimalizációs eljárás, hasonlósági arány (SIMILARITY RATIO) együttható alkalmazása, SynTax statisztikai program segítségével. Az ábrázolás megkönnyítésére Eigen-analízis-Scatter-diagramot alkalmaztam. 2

Eredmények

A Chi és F-próba alkalmazásával eldöntöttük, hogy az adatok homogének, így a Student tpróba alkalmazása lehetséges. El kellett dönteni, hogy mely értéktől tekintjük az eltérést szignifikánsnak. A következő kategóriákat határoztam meg, figyelembe véve az általános gyakorlatot: P >0,15 nem szignifikáns P 0,15>X>0,05 gyengén szignifikáns P 0,05>X>0,01 közepesen szignifikáns P 0,01>X>0,001 közepesen erősen szignifikáns P erősen szignifikáns 0,001>X>0,0001 P <0,0001 nagyon erősen szignifikáns Fajtán belüli minősítés Az SFD értékek a teljes (Totál=T), az R, G és B színterekre lettek meghatározva. Gyorsan feltűnt, hogy minden választott tulajdonságnál mind a totál mind az R, G, B térben is, és minden évben az adatok igen közeli értékeket vesznek fel. A 2.számú táblázatban reprezentáljuk a különböző tulajdonságokra és vizsgált színterekre az átlagok minimumait és maximumait, a relatív eltérések értékeit. Egyidejűleg feltüntettük a fajták évenkénti értékei és a fajták közötti legkisebb szignifikáns értékhez tartozó átlagok különbségeit.

3

TFV=Total Fractal Value RFV=Red Fractal Value 5 GFV=Green Fractal Value 6 BFV=Blue Fractal Value 4

44


2. táblázat Min TFVRE

TFVSF

GFVRF

0,96327

0,90494

RFVBF GFVBF

1,01223

GFVBF BFVBF

0,97475

BFVBF RFVSF

GFVSF GFVSF BFVSF BFVSF

1,06096

0,070681158 Balatoni rózsa

0,97716


0,028576327 Góliát

0,99242

0,061891583 Góliát 1,10136

0,038852929 Luca XL

1,05127


0,96058

9,3%

10,2%

0,21652

10,3%

11,4%

0,14269

14,7%

17,2%

0,18114

16,6%

19,9%

0,06819

6,5%

7,0%

0,24239

24,7%

32,8%

0,28315

25,6%

34,3%

0,07158

6,9%

7,4%

0,09174

9,2%

10,1%

0,10585

9,5%

10,5%

0,08621

8,1%

8,8%

0,09622

9,8%

10,9%

0,10894

9,9%

11,0%

0,09069

8,6%

9,4%

0,038749959 Rioja 0,017687565 Vénusz Gold

0,88094

RFVSF

0,19461

0,024395073 Balatoni rózsa 0,062587619 Balatoni rózsa

1,11808

12,9%

0,040472171 Balatoni rózsa 0,030778585 Vénusz Gold

0,99668

11,5%

0,053430878 Balatoni rózsa 0,025265194 Cleopátra

1,03485

0,23478


1,10752

11,2%


0,82437

10,0%

0,04288324 Démon 0,011907486 Vénusz Gold

0,98234

BFVRF RFVBF

0,104086405 White Lady

0,73995

0,2128

0,010874949 Cleopátra

1,09291

1,04571

rel.eltérés min

0,063447845 Cleopátra 0,091856959 White Lady

0,97752

rel.eltérés max

0,045910969 Cleopátra 0,047496523 Vénusz Gold

0,91177

GFVRF BFVRF

0,028002325 Vénusz Gold

0,97122

RFVRF

abs.eltérés

0,055574962 White Lady

0,82853

BFVRE RFVRF

0,032750038 Desiree

2,1091

GFVRE BFVRE

2,04941

1,89258

RFVRE GFVRE

0,047159513 Cleopátra

2,09894

TFVSF RFVRE

2,11969

1,90433

TFVBF

Fajta

0,025320015 Vénusz Gold

1,81463

TFVRF TFVBF

Szórás

1,90689

TFVRE TFVRF

Max

0,023527848 Góliát

A legkisebb szignifikancia értékhez 0,14972629tartozó SFD maximum

SFD minimum

abs.eltérés

rel.eltérés

1,051973

1,01866

0,033311

3,27%

0,04287

0,0551

Az adatok egyértelművé teszik, hogy a 13 fajtából 12 esetben a minimum és maximum értékek relatív eltérései nagyságrenddel nagyobbak, mint a legkisebb szignifikáns értékhez tartozó relatív eltérés. Ugyanez igaz a fajtán belüli évenkénti eltérésekre is. Ebből adódik, hogy a fajtán belüli minősítések matematikai lehetősége megszűnt. A fajtán belüli minőségi 45


kimutathatóság lehetőséget nem vizsgáltuk tovább. Fajták SFD értéke A továbbiakban az azonos fajták különböző évek közötti eltéréseit vizsgáltuk meg, minden tulajdonságra és színtérre. Egyidejűleg elemeztük a tulajdonságok együtthatásait annak céljából, hogy kiderüljön melyek a totál értékhez tartozó meghatározó elemek a különböző tulajdonságok esetében. 3. táblázat Fajta neve Balatoni rózsa Démon Katica Luca White Lady Cleopátra Góliát Kánkán Rioja Desiree Hópehely Lorett Vénusz

TFV RE 4/6 5/6 2/4 5/6 5/6 3/3 5/6 6/6 5/6 5/6 5/6 3/6 5/6

BFV RF&BF 2/3 2/3 1/1 3/3 3/3 1/1 1/3 0/3 2/3 0/3 2/3 2/3 2/3

TFV RE&RF&SF 5/6 5/6 2/3 3/6 3/6 2/3 4/6 6/6 2/6 5/6 6/6 6/6 6/6

BFV RF&BF&SF 2/3 2/3 1/1 1/3 3/3 1/1 0/3 2/3 0/3 2/3 2/3 2/3 2/3

BFV RE&RF&SF 5/6 4/6 2/3 3/6 3/6 3/3 4/6 3/6 2/6 5/6 4/6 3/6 3/6

TFV RE&RF&BF&SF 3/3 2/3 1/1 3/3 3/3 1/1 3/3 3/3 2/3? 2/3 3/3 3/3 3/3

A 3. táblázatban a számláló a szignifikáns esetek számát, a nevező az összes esetszámot tartalmazza. A lehetséges 78 esetből összesen 4 eset volt, amikor az évek között nem volt szignifikáns eltérés. Így megállapíthatóvá vált, hogy az esetek nagy részében az azonos fajtán belül is szignifikáns különbségek vannak. Ezért azt a következtetést vonhattuk le, hogy a fajták azonosítását nem egy meghatározott SFD értékhez, hanem az adott év ismert SFD értékű kontrolljához kell viszonyítani. Ez a tény egyidejűleg arra enged következtetni, hogy a termesztési feltételek (kezdve a meteorológiai változóktól, a talajtani változókig) hatnak a burgonya választott vizsgálati tulajdonságaira és ezáltal az SFD értékekre. Fajták évenkénti vizsgálata Fentiekből következően évenként kellett értékelnünk az egyes fajták közötti eltéréseket 4. táblázat 200711

200802

200811

200902

50,6% Kánkán=100% 41,6% Kánkán=100% 41,6% Kánkán=100% 51,9% Kánkán=100% Katica=100% 59,0%

74,4% Cleopátra=100% 56,4% Balatoni rózsa=100% 49,4%

58,4% Katica=100% 57,1% Katica=100% 42,9%

48,5% Vénusz=100% 13,6%

31,2%

57,1% Kánkán=100%

51,5 %

56,4%

43,6%

56,1%

33,8%

29,5%

28,8%

GFVRE

40,3% Balatoni rózsa=100% Lorett=100% 10,4%

11,7%

16,7%

BFVRE

57,1%

38,5%

26,9% Whyte Lady=100% 20,5%

43,,9%

TFVRF

49,2% Góliát=100% 43,1%

59,7%

56,1%

22,7%

64,1%

43,1%

18,2%

TFV RFV GFV BFV TFVRE RFVRE

RFVRF

46

18,2 %


GFVRF

37,9%

21,8%

33,8%

22,79%

BFVRF

27,7%

53,2%

32,3%

TFVBF

57,7%

56,4%

RFVBF

69,2%

29,9%

57,6% Whyte Lady=100% 20,0% Vénusz=100% 34,8%

GFVBF

11,7%

20,8%

21.2%

BFVBF

55,1%

44,2%

39,4%

TFVSF

53,8%

37,2%

53,8%

27,3%

RFVSF

44,9%

40,3% Cleopátra=100%

24,2% Vénusz=100%

GFVSF

44,2% Balatoni rózsa=100%, Desiree=100% 2,6%

18,2%

BFVSF

71,4%

31,8% Vénusz=100% 33,3%

TFVRF&SF

29,2% 18,2%

59,1% Katica=100% 42,4%

24,2%

RFVRF&SF GFVRF&SF

24,2%

47,4% Balatoni Rózsa=100% 52,6% Desiree=100% 55,1% Balatoni Rózsa=100%, Desiree=100% 46,8% Desiree=100%

22,1% Cleopátra=100% 50,6%

40,9%

BFVRF&SF

31,8%

31,8% Balatoni Rózsa=100%, 47,0%

0,0%

59,7%

38,2% Katica=100%

TFVRF&BF

65,4%

RFVRF&BF

65,4% Balatoni Rózsa=100%, Cleopátra=100%

50,0% Katica=100% 42,4% Katica=100%

30,3% Vénusz=100% 1,5%

GFVRF&BF

37,2% Balatoni rózsa=100% 66,7%

30,3% Katica=100% 14,5%

15,2%

45,5%

53,0%

BFVRF&BF TFVRF&RE RFVRF&RE

51,3% Kánkán=100% 25,8%

GFVRF&RE

25,8%

57,6%

BFVRF&RE

36,4%

50,6%

54,5% Katica=100% 50,0% Katica=100% 40,9% Katica=100% 25,5%

TFVRE&SF

50,6%

25,5%

50,0%

RFVRE&SF

47,4% Kánkán=100% 23,1%

27,3%

30,3%

GFVRE&SF

5,2%


24,2%

16,7%

BFVRE&SF

60,3%

49,4%

42,4%

33,3%

TFVRE&BF

36,4%

RFVRE&BF

54,5% Vénusze=100% 19,7%

GFVRE&BF


48,5% Katica=100% 27,3% 27,3%

10,6%

BFVRE&BF

41,6%

31,8%

40,9%

TFVBF&SF

38,5% Cleopátra=100% 55,1% Balatoni rózsa=100% Desiree=100% 41,6% Desiree=100%

68,2%

25,8%

43,9% Kánkán=100%

34,8%

37,9%

27,3% Vénusze=100%

60,6% Kánkán=100% 47,0% Katica=100%

45,5%

RFVBF&SF GFVBF&SF


BFVBF&SF

54,5%

TFVRE&RF&BF

50,6%

47

21,2% 12,1% 51,5%

50,0% Vénusze=100%


RFVRE&RF&BF

46,2% Balatoni rózsa=100% 29,5% Balatoni rózsa=100% 53,2%

GFVRE&RF&BF BFVRE&RF&BF TFVRE&BF&SF

GFVRE&BF&SF

53,8% Desiree=100% 57,7% Balatoni rózsa=100% 49,4%

BFVRE&BF&SF

49,4%

RFVRE&BF&SF

TFVRE&RF&SF RFVRE&RF&SF GFVRE&RF&SF BFVRE&RF&SF

46,2% Kánkán=100% 29,5% Balatoni rózsa=100%, Kánkán=100% 37,7% Kánkán=100% 52,6% Kánkán=100%

62,8% 53,8% Balatoni rózsa=100% 50,6% 62,3%

TFVRF&BF&SF

50,0%

RFVRF&BF&SF GFVRF&BF&SF

56,4% Balatoni rózsa=100% Desiree=100% 44,2%

BFVRF&BF&SF

58,4%

43,9%

12,1%

24,2%

10,6%

22,7%

48,5%

68,2% 40,9%

45,5% Vénusze=100% 27,3%

47,0%

19,7%

59,1% Kánkán=100% 54,5% Katica=100% 45,5% Katica=100%

42,4%

33,3% Katica=100% 39,4% Katica=100% 66,7% Katica=100% 45,5% Katica=100%

48,5% Vénusze=100% 19,7% 15,2% 53,0% 31,8% Vénusze=100% 0,0%

39,4% Katica=100% 59,1%

22,7%

34,5%

7,6%

36,4%

19,7%

45,5%

7,6%

56,4%

28,8%

TFVRF-BF

42,3% Desiree=100% 37,2% Desiree=100% 44,9% Desiree=100% 42,9% Desiree=100% 36,4%

36,4%

21,8%

RFVRF-BF

28,2%

27,3%

21,2%

GFVRF-BF

28,2%

34,5%

9,1%

BFVRF-BF

46,2%

18,2%

42,4%

TFVRF-SF

0,0%

RFVRF-SF

10,8%

GFVRF-SF

1,5%

BFVRF-SF

12,1%

59,1%

A 4. táblázatból megállapítható, hogy függetlenül a tulajdonságtól vagy a vizsgált színtértől nincs olyan eset, melyben a fajtánkénti elkülönítés teljes egészében szignifikánsan megvalósulna. Minden évben van azonban olyan fajta, amely 100%-san elkülöníthető, de a fajták és tulajdonságaik évente változtak. Ugyanakkor az sem állapítható meg, hogy a különböző tulajdonságok és a színterek eredményeinek variációjával az elkülönítés nem lehetséges. Az elméletileg is sejthető volt, hogy csoportokba sorolódnak a fajták, hiszen sokszor genetikai testvérek elkülönítése a feladat. Klaszter-analízis Az irodalom áttanulmányozása után választottuk ki a klaszterező eljárásokból a nonhierarchikus eljárást, melyek közül (előzetes vizsgálatok eredményeként) a globális optimalizáció metódust, és a hasonlósági arány együtthatót alkalmaztuk. Similarity ratio – Hasonlósági arány együttható, képlete:

48


Az eredmények a következők: Cluster 200711-i időszak 5. táblázat

SIMILARITY RATIO BRCV CLUSTER 1

TFV RFV GFV BFV 0,06948 0,03417 0,02202 0,03025 Balatoni Balatoni Balatoni Balatoni

Cleopátra Desiree Cleopátra

CLUSTER 2 CLUSTER 3 CLUSTER 4 CLUSTER 5

Démon Góliát Hópehely

CLUSTER 6 CLUSTER 7 CLUSTER 8 CLUSTER 9 CLUSTER 10 CLUSTER 11 CLUSTER 12

Katica Kánkán Lorett LucaXL Rioja VénuszGold WhiteLady

Desiree Démon Góliát

Cleopátra Desiree Démon Góliát

Cleopátra Desiree Démon Góliát Hópehely

Hópehely Hópehely VénuszGold LucaXL Katica Kánkán Lorett LucaXL Rioja WhiteLady

Katica Katica Kánkán Kánkán Lorett Lorett LucaXL Rioja Rioja VénuszGold VénuszGold WhiteLady WhiteLady

Cluster 200802-i időszak 6. táblázat

SIMILARITY RATIO BRCV CLUSTER 1 CLUSTER 2 CLUSTER 3 CLUSTER 4 CLUSTER 5 CLUSTER 6 CLUSTER 7 CLUSTER 8 CLUSTER 9 CLUSTER 10 CLUSTER 11 CLUSTER 12

TFV 0,0733

RFV 0,04411

Balatoni rózsa Góliát Balatoni Cleopátra Démon Desiree Hópehely Kánkán LucaXL Rioja Lorett VénuszGold WhiteLady

GFV 0,01884 Balatoni

Cleopátra Démon Desiree Góliát

Balatoni rózsa Góliát

Cleopátra Hópehely Cleopátra

Démon Desiree Góliát Hópehely Kánkán Kánkán LucaXL LucaXL Rioja Rioja Lorett Lorett VénuszGold VénuszGold WhiteLady WhiteLady

49

BFV 0,03872

Démon Desiree Hópehely Kánkán LucaXL Rioja Lorett VénuszGold WhiteLady


Cluster 200811-i időszak 7. táblázat

SIMILARITY RATIO TFV 0,0001

BRCV CLUSTER 1

RFV 0,00139

GFV 0,00029

BFV 0,00011

Balatoni rózsa CLUSTER 2 CLUSTER 3

Balatoni rózsa Balatoni rózsa Balatoni rózsa Góliát Cleopátra Cleopátra Cleopátra Cleopátra

Desiree Démon

CLUSTER 4 CLUSTER 5 CLUSTER 6 CLUSTER 7 CLUSTER 8

Desiree Démon Góliát Hópehely Katica

Góliát Hópehely Kánkán Katica

CLUSTER 9 CLUSTER 10 CLUSTER 11 CLUSTER 12 CLUSTER 13

Lorett LucaXL Rioja VénuszGold WhiteLady

Kánkán Rioja Lorett LucaXL VénuszGold WhiteLady

Desiree Kánkán Démon Góliát Hópehely Katica

Desiree Démon Hópehely Katica Kánkán



Cluster 200902 8. táblázat

SIMILARITY RATIO TFV BRCV CLUSTER 1 CLUSTER 2 CLUSTER 3 CLUSTER 4 CLUSTER 5 CLUSTER 6 CLUSTER 7 CLUSTER 8 CLUSTER 9

0,03

Balatoni rózsa

Démon Katica Desiree Góliát Hópehely Kánkán Lorett LucaXL

CLUSTER 10 Rioja CLUSTER 11 VénuszGold CLUSTER 12 WhiteLady

RFV 0,03605

GFV 0,01025

Balatoni rózsa Balatoni Démon Desiree Góliát Hópehely Kánkán Katica Lorett

LucaXL Rioja VénuszGold WhiteLady

Démon Katica Desiree Góliát Hópehely Kánkán Lorett LucaXL

BFV 0,01288

Balatoni rózsa Démon Desiree Góliát Hópehely Kánkán Katica Lorett LucaXL

Rioja Rioja VénuszGold VénuszGold WhiteLady WhiteLady

A fenti táblázatokból (5-8. táblázatok) megállapíthatjuk, hogy a fajták elkülönítése minden évben megtörtént és a totál érték (TVF) és egy másik szintér adatainak összevetésével az elkülönítés teljes lesz. A fenti analízis grafikus megjelenítését – Scatter-diagrammokat -. az egyes időszakokra az alábbiakban láthatjuk.

50


1. ábra

2. ábra

51


3. ábra

4. ábra

52


5. ábra A Scatter-diagramok jól megmutatják a fajták elkülöníthetőségét. Ha összevetjük a szignifikancia vizsgálatok eredményeivel, megállapíthatjuk, hogy a klaszter analízis olyankor is elkülöníti a fajtákat, amikor a szignifikancia vizsgálat nem. Ez a diagramokon úgy érhető tetten, hogy az adott fajták azonos x-értéket, vagy y-értéket vesznek fel. Meg kell még jegyezni, hogy a módszer visszaellenőrzésére kettős vakpróba mellett két fajta azonosítását kíséreltük meg a 200902 időszakra vonatkozóan. A mintavételezés időpontja május elején volt. Az egyik fajtát – White Lady- sikerült azonosítani, míg a másik fajtát – Démon – nem, ami felhívta a figyelmet arra, hogy a felvételezések időpontját a fajtatulajdonságok figyelembe vételével kell megválasztani.

Összefoglalás Megvizsgáltuk a Spektrális Fraktál Dimenzió (SFD), mint képelemzési eljárás alkalmazásának lehetőségeit a burgonyanemesítési kutatásokban. Az eredmények azt mutatják, hogy amennyiben a burgonyanemesítési kutatásokban alkalmazni szeretnénk az SFD-t a fajták genetikai elkülönítésére, az objektív fajtaérték-meghatározásra, automatikus elemzési, minősítési folyamatok gyakorlati megvalósítására, úgy, jelenleg, csak jól meghatározott felvételezési körülmények között tehetjük ezt. A standard körülmények között végzett vizsgálatok és különböző statisztikai értékelések eredményeként azt állítjuk, hogy a módszer jelenleg fajtán belül nem alkalmas minőségi különbségek jellemzésére. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy az SFD érték alkalmas a burgonyafajták elkülönítésére, de azt csak az azonos évi kontrol felvételezéshez viszonyítva lehet megvalósítani.

Irodalom jegyzék 1.(IKTA-00101/2003) Berke et. al. (2003) egy egységes minősítő és osztályozórendszer (EMOR)[1] Berke et al. 2. Hegedűs G. (2008): Spektrális fraktáldimenzió-invariáns transzformációk és eltolódási szabályok, , Kecskemét 3. Csák M., Hegedűs G.: Az SFD mérésként való alkalmazhatósága a burgonyanemesítési kutatásokban, Acta Agraria Kaposváriensis (2008) Vol 12 No 2, 177-191

53


A vezetői döntések információforrásai Hampel György Szegedi Tudományegyetem, 6724 Szeged, Mars tér 7. Abstract. This paper deals with information sources used by food industry managers in Hungary’s Southern Great Plain Region during the decision making process. The managers were asked to give points to 48 information sources of 10 information source groups in the field of operation (finance; production and services; marketing and trade; production factors) and by the subject of the decision (market and economic; technological; organizational): 0 not used source, 1 rarely used source, 2 frequently used source, 3 always used information source. By processing the collected data, the usage frequency and the importance of the different information sources and the information source groups could be defined. Data about the information systems used by the enterprises were also collected with the questionnaire to find out what the capabilities are of their information systems. The results show that no matter what the grouping or type of the decision is, the most important information sources are the internal accounting systems (information systems) and the people (mainly the other managers and the employees). The media (specially the vocational newspapers and the internet) are on the third place, although they are not so frequently used. The least used sources of information used by the food industry managers are the research institutes and the non-governmental (civil) organizations. Although information systems play a great role in decision making, these do not focus on managerial decision support, modelling or forecasting. Real management decision support systems are only rarely used by the food industry managers. Keywords: Döntéstámogatás, információforrás, élelmiszeripar

Bevezetés A vállalkozások a jelenlegi gazdasági helyzet, a felügyeleti szervek, a tulajdonosok és a befektetők által diktált szigorú feltételek következtében egyre nagyobb nyomás alá kerülnek. A változó környezethez való alkalmazkodásban, a vállalkozások működésében alapvető fontosságúak a különböző szinten tevékenykedő vezetők által hozott döntések. Ahhoz, hogy ezek a döntések optimálisak legyenek, a megfelelő információkat a megfelelő időpontban kell biztosítani. (Huszárné, 1991) A döntés problémamegoldásra irányul. Hanyecz szerint a döntéshozatal általánosságban olyan választási folyamatnak fogható fel, amely különböző cselekvési lehetőségekre (illetve nem cselekvésre) terjed ki és eredménye a döntés, vagyis valamilyen cselekvési lehetőség melletti elhatározás. (Hanyecz, 1994) Sántáné-Tóth és társai értelmezése hasonló: A döntéshozatal egy olyan folyamat, mely során különböző cselekvési alternatívák között keressük, majd választjuk ki a megfelelőt a cél vagy célok elérése érdekében. Ennek a folyamatnak aktív szereplője az ember, vállalkozások esetében a vezető beosztásban lévők. (Sántáné-Tóth. et al., 2008) A döntések osztályozása sokféle szempont szerint lehetséges. Igen részletes és átfogó csoportosítást találhatunk a döntésekről Hanyecznél. Ő a döntéseket többek között csoportosítja a vállalat fontosabb működési területei szerint (kereskedelmi tevékenység során hozott, termelés és szolgáltatás területén hozott, termelési tényezőkkel kapcsolatos, valamint pénzügyekkel kapcsolatos döntések), valamint a döntés tárgya szerint is (piaci-gazdasági, műszaki, szervezési). (Hanyecz, 1994) A döntéshez szükséges belső információforrások használata minden vállalati vezető számára nyilvánvaló, de emellett a külső források is sok segítséget nyújthatnak a döntésekhez. A külső adatforrások lehetnek: az üzleti környezet, a kormányzati szervek és civil szervezetek, a statisztikai szervezetek, a kutatóintézetek, a gazdaságkutató és konjunktúrakutató intézetek, az ágazati tudományos kutatóintézetek, adatbankok, a vállalkozási név és címjegyzék, a vállalkozási adatokat rögzítő adatbankok, a szöveges

54


információkat tároló adatbankok, a szakmai szövetségek, a felsőoktatási intézmények, a nemzetközi szervezetek, valamint az interneten elérhető egyéb adatforrások. (Lehota et al., 2001) A fejlett piacgazdaságok példái bizonyítják, hogy a piaci lehetőségek és hatások bővülésével csökken a vezető döntésképessége, mivel mind több és átfogóbb, gyorsan megszerezhető információra van szüksége, amelyet egymagának lehetetlen előteremtenie. (Körmendi, Tóth, 2006) Számos szerző kiemeli, hogy ma már az információrobbanás következményeként a vezetőket elárasztó hatalmas információ – vagy pontosabban adat – kezelhetetlen. Szelektálásra van szükség, amelyet csak megfelelő szakmai és infrastrukturális háttér birtokában lehet elvégezni. (Kiszl, 2005) Nem elsősorban az adatok, információk létrehozása, tárolása vagy közlése a kritikus feladat, hanem olyan módon történő megszűrésük, hogy „a rendszer emberi és mechanikus összetevőivel szembeni feldolgozási igények ne haladják meg a rendelkezésre álló kapacitást”. (Simon, 1977) A piacon csak az a vállalkozás maradhat hosszú távon életben, amelyik a jó döntéseket gyorsan, megfelelő időben hozza meg és ezáltal megfelelő módon reagál a vállalati környezet változásaira. (Kapronczai et al., 2003) A döntések során felhasználható, felhasználandó adatok és információk mennyiségének növekedése egyre több megoldási lehetőség, alternatíva átgondolását igényli, ami pedig feltételezi a döntéshozatal számítógépes támogatását. (Roóz, Kozma, 2000) (Sántáné-Tóth et al., 2008) A korszerű informatikai eszközök használatából származó előnyöket a vállalkozások természetesen csak abban az esetben tudják kiaknázni, ha a vállalati vezetésben tudatosul ezen eszközök hasznossága. (Körmendi, Tóth, 2006) A számítógépes forradalom eredményeképpen a hardver és szoftver viszonylag olcsón beszerezhető, így ma már számítógépekkel szinte mindenhol találkozhatunk. Az internet az elmúlt két évtizedben szintén az üzleti élet szerves részévé vált. Egy korszerűen működő gazdaság esetében gyakorlatilag már a vállalkozások számítógépes függőségéről beszélhetünk, akár rutinfeladatokról, akár a számítógépesített gyártásról, akár a döntéshozatalról van szó. (Hetyei, 1999) Dinya így magyarázta már 1987-ben a számítógépek előretörését a gazdasági életben: a beprogramozott munkát gyorsan és pontosan ismétli; bonyolult és terjedelmes számításokat gyorsan végez; hatalmas adatmennyiséget képes tárolni és kezelni; vezérelhet más gépeket, képes modellek kezelésére, kísérletezésre, szimulációra, ami különösen fontos gazdasági rendszereknél. (Dinya, 1987) Osváth 2002-ben hívta fel a figyelmet arra, hogy elkerülhetetlen az informatika lehetőségeinek, előnyeinek minél szélesebb körű megismertetése, tudatosítása, valamint az informatikai rendszer mielőbbi bevezetése a teljes élelmiszer vertikumban a mezőgazdasági termeléstől a termékfeldolgozáson át az élelmiszerek értékesítéséig, mivel a versenyképesség egyik meghatározó eleme az informatika lesz. A nagy élelmiszeripari vállalatok a huszadik század utolsó évtizedeiben már alkalmaztak számítástechnikai eszközöket és programokat, azonban elsősorban csak az adminisztrációs feladatok könnyítése érdekében. Később az informatika helyet kapott az árkezelésben és egyes kereskedelmi területeken is. A zömében irodai alkalmazások azonban szigetszerűen valósultak meg, egyrészt a magas költségek, másrészt a szakemberek hiánya miatt. Az 1990-es években az átalakulások, a privatizáció, a gazdasági nehézségek, a szerkezeti változások és a tulajdonosváltások hatására az informatika, az információs rendszerek bevezetése megtorpant a hazai élelmiszeripari vállalatokban. Ugyanakkor ez idő alatt informatikai szempontból hatalmas fejlődés volt jellemző. (Osváth et al., 2002) Az információs rendszerek többféleképpen osztályozhatók, bár a kutatók által végzett csoportosítás között számos hasonlóság is fellelhető. (Drótos, Szabó, 2001) (Dobay, 2003) (Reynolds, 1989) (Long, 1989) (Berde et al., 2003) (Roóz, 2007) (Sántáné-Tóth et al. 2008) A

55


különböző típusokba, csoportokba sorolást sokszor megnehezíti az a tény, hogy e rendszerek szolgáltatásai között gyakori az átfedés. A különböző rendszerek – csoportosítástól függetlenül – valamilyen formában mind segítik a vezetőket a döntések meghozatalában. Megoszlik a szerzők véleménye abban a kérdésben, hogy melyik a célszerűbb: kész rendszert vásárolni, fejlesztetni, ill. saját erőből fejleszteni. Kiss azon a véleményen van, hogy egy adott vállalkozásról csak belső szakemberek rendelkezhetnek megfelelő ismeretekkel, ezért célszerű inkább velük fejleszteni. (Kiss, 2007) Mások azt hangoztatják, hogy ma már elegendő tapasztalat gyűlt össze az iparági tapasztalatokat beépítve tartalmazó, a legjobb gyakorlat elvét megvalósító ún. standard szoftverekben, amelyek az adott vállalkozás igényeinek megfelelően paraméterezhetők. (Michelberger, 2001) (Krotos, 2002) (Buda, 2004) Sokszor és sokan írtak arról, hogy az információs rendszerek olyan stratégiai és versenyelőnyt jelentenek, amelyeknek felhasználásával jelentősen javítható az üzleti teljesítmény. Lehetővé teszik a vállalakozásnak, hogy lépéselőnyben legyen versenytársaihoz képest, pontosabban láttatják a vállalkozást érintő hatásokat, képesek a jövőbe látni és trendeket felállítani, így a vezetés tisztában lehet a vállalkozás minden részletével és rugalmasan tud reagálni a külső hatásokra. (Krotos, 2002) A vállalkozások dolgozóinak jelentős része használja fel az információs rendszerekből származó és a munkájukat érintő adatokat, információkat valamilyen formában, mégis a vezetők sokszor elégedetlenek és jobb „megtérülést” várnak el az információs rendszerektől. (Ward, 1998) Problémát jelent, hogy nehéz megítélni egy informatikai beruházás hasznosságát és megtérülését a vezetői döntéstámogatás területén. (Gábor, 1993) Egyes kutatások szerint az informatikai beruházások és a vállalkozások sikeressége között nincs egyértelműen pozitív korreláció. (Pitlik, 1996) (Strasmann, 1997) A vállalkozások sokszor csak piaci indíttatásból vezetik be, vagy korszerűsítik információs rendszereiket. Inkább a versenyben maradás, a jövőre vonatkozó opció az informatikai beruházás mozgatórugója. (Varga, 2003) A Dél-Alföld régió élelmiszeripari vállalkozásai körében végzett felmérés alapján jelen publikációban a következőket kívánom bemutatni: • A vállalkozások közép- és felsővezetői a különböző működési területeken (pénzügyek, termelés-szolgáltatás, marketing-kereskedelem, termelési tényezők) hozott döntéseiknél, ill. a különböző tárgyú (piaci-gazdaság, műszaki, szervezési) döntések esetén milyen információforrásokat milyen gyakorisággal használnak fel. • A vállalkozások információs rendszerei milyen szolgáltatásokat biztosítanak, milyen céllal használják azokat. Vizsgáltam a következőket: • Az élelmiszeripari vállalatok vezetői a döntéseik előkészítésekor és meghozatalakor a belső információforrások mellett milyen más információforrásokra támaszkodnak, tekintettel arra, hogy minden vezetői döntésnek nem csak a vállalatot érintő, hanem egyéb társadalmi-gazdasági, környezetvédelmi összefüggései is lehetnek. • A vállalatok számítógépes információs rendszerei a tranzakciós adatok tárolása, feldolgozása mellett kínálnak-e döntéstámogatásra alkalmas módszereket és használják-e azokat.

Anyag és módszer A kutatás során a Dél-Alföld régió élelmiszeripari vállalkozásainak vezetőitől igyekeztem információhoz jutni a vállalati működés különböző területein hozott, valamint a különböző tárgyú döntések információforrásairól, továbbá az alkalmazott informatikai rendszerekről és azok képességeiről. A kutatás sikeressége érdekében szükség volt minél több, a Dél-Alföld régióban működő

56


közepes és nagy élelmiszeripari vállalkozás vezetőjének megkérdezésére. Ehhez a Cégbíróság és a KSH adatbázisából saját adatbázist készítettem, ennek szerkezete látható az 1. ábrán. Élelmiszeripari vállalkozásnak azokat a vállalkozásokat tekintettem, amelyeknek fő tevékenysége az élelmiszer- és italgyártás. A közepes és nagyvállalatok kiválasztására az Európai Bizottság 2003/361 ajánlása szerinti vállalatméretek nem voltak alkalmazhatók – hiszen ez alapján a régió élelmiszeripari vállalatainak többsége mikro-, vagy kisvállalkozás lenne –, de az adatbázis éves árbevételre és a foglalkoztatottak számára vonatkozó adatai alapján lehetőség volt a kutatás szempontjából releváns vállalkozások kiválasztására.

1. ábra. A Dél-Alföld régió élelmiszeripari vállalkozásait tartalmazó adatbázis szerkezete. Megvizsgáltam a vállalati vezetők megkeresésének lehetséges módjait. Néhány nagyvállalat esetében a vezetőket személyesen kerestem fel (ezek közé tartozott a Pick Szeged Zrt., a Szegedi Paprika Zrt. és a Sole-Mizo Zrt.), a megkérdezések nagy részét pedig postai úton bonyolítottam le. Kísérletképpen az internetet is igénybe vettem: azok a cégvezetők, akik rendelkeztek internetkapcsolattal, elektronikus formában is kitölthették a kérdőívet. A kérdőív összeállításánál felhasználtam Lehota és társai agrárgazdaságban végzett marketing kutatásait (Lehota et al., 2001), valamint Hanyecznek a döntések csoportosítását taglaló munkáját (Hanyecz, 1994). A vállalati működés területei, ahol az optimális döntéseket meg kell hozni – és így a vizsgált vezetői döntési területek: pénzügyek, termelés és szolgáltatás, marketing és kereskedelem, termelési tényezők. A vezetők által felhasznált infromációforrásokat a döntés tárgya szerinti csoportosítás alapján is felmértem. Itt a csoportosítás alapja, hogy a döntések a gazdálkodás mely területére irányulnak, így megkülönböztethetünk piaci-gazdasági, műszaki és szervezési döntéseket. A közép- és felsővezetőknek a kérdőív első részében arra kellett válaszolniuk, hogy a különböző döntési területeken, valamint a döntés tárgya szerint a döntésekhez milyen információforrásokat használnak fel. A kérdőíven szereplő tíz információforrás csoport: emberek, üzleti környezet, kormányzati szervek, civil szervezetek, belső beszámoló rendszerek, statisztikai információforrások, kutatóintézetek, adatbankok, szakmai körök és média. Ezeket további alkategóriákra bontva jelölhették meg a vezetők, hogy az egyes forrásokat milyen gyakorisággal használják: 0: soha, 1: ritkán, 2: sokszor, 3: mindig. (Lásd: 2. ábra.) A kérdőív második részében a vezetőktől a vállalkozásuk információs rendszeréről igyekeztem minét többet megtudni úgy, hogy közben üzleti érdekek ne sérüljenek. A kérdések a következőkre vonatkoztak: Működik-e integrált információs rendszer a vállalkozásnál,

57


illetve ezek között milyen kapcsolat van? Milyen feladatokra alkalmas rendszereket használnak (irodai feladatok, könyvelés, raktárkészlet, szállító és vevő adatok, logisztikai feladatok, erőforrás tervezés stb.)? A cégnél alkalmazott megoldás standard, piacon kapható rendszer, saját fejlesztés, vagy vegyes? A rendszer alkalmas-e a jelenlegi helyzet elemzésére, valamint előrejelzések készítésére?

2. ábra. Részlet a kérdőívből. A kérdőívből származó, a döntéshozatalhoz használt információforrásokra vonatkozó 58


válaszokból a következőket számoltam ki a működési területek, a döntés tárgya szerint és összesítve: • (1) Az információforrásokra adott pontszámok gyakorisága, valamint az ezek alapján számított sorrend: A vezetők minden működési területen és a döntés tárgya szerinti csoportosításban a tíz információforrás csoport összesen negyvennyolc információforrását jelölhették meg a használat gyakorisága szerint (Lásd: 2. ábra). Az egyes vezetők által adott összes pontszám (100%) alapján kiszámolható az egyes információforrásokra adott pontszám aránya százalékban. Az így kapott százalékok alapján meghatározható vezetőnként az egyes információforrások használatának gyakorisága, a használat gyakoriság szerinti sorrendje. Ezen egyedi eredmények átlagolásával kapjuk meg az összes vezető által kialakított sorrendet. • (2) Az információforrások sorrendjének meghatározása a működési terület, ill. a döntés tárgyától függetlenül: Az egyes információforrások 1. pontban kiszámított sorszámainak átlagolásával kapjuk meg. • (3) Az információforrás csoportok fontosságának, használati gyakoriságának és ez alapján sorrendjének meghatározása az egyes információforrásokra adott pontszámok alapján: Az egyes információforrás csoportok sorrendje a megfelelő csoporthoz tartozó információforrások 1. pontban meghatározott sorszámának átlagolásával számítható ki. • (4) Az információforrás csoportok sorrendjének meghatározása a működési terület, ill. a döntés tárgyától függetlenül: Az egyes információforrás csoportokhoz tartozó információforrások 1. pontban kiszámított sorszámainak átlagolásával kapjuk meg. Az élelmiszeripari vállalkozások információs rendszereire vonatkozó adatokat összesítettem, a rendszerek és képességeik százalékos megoszlását határoztam meg.

Eredmények Az 1-4. táblázatban az élelmiszeripari vállalkozások négyféle működési területén hozott döntésekhez szükséges tíz leggyakrabban használt információforrás található. Az 1. táblázat eredményeiből kiolvasható, hogy a vezetők pénzügyi döntéseiknél elsősorban a tervezés, a kontrolling, pénzügy és számvitel, a beszerzés és a termelés által nyújtott információkra támaszkodnak, amelyek a belső beszámoló rendszer részét képezik. Emellett fontos információforrásnak tartják még a vezetők a vezetőtársaikat, a szakmai lapokat és az internetet, valamint a bankoktól és a versenytársaktól származó információkat is. 1. táblázat. A 10 leggyakrabban használt információforrás a pénzügyi döntéseknél. (n=41) Működési terület

Pénzügyek

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Emberek Média Média Üzleti környezet Üzleti környezet Belső beszámoló rendszerek

Információforrás Tervezés Kontrolling Pénzügy, számvitel Beszerzés Vezetők Szakmai lapok Internet Bankok Versenytársak Termelés

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A 2. táblázat a termelési (és szolgáltatási) döntések fontosabb információforrásait tartalmazza. Fontos szerepet kap a termeléstől, tervezéstől, az értékesítéstől, a készletgazdálkodástól és a minőségbiztosítástól kapott információ. A belső beszámoló rendszer információforrásai mellett a más vezetőktől, a beosztottaktól és a szállítóktól származó információk szintén jelentős szerepet játszanak a döntésekben. Az üzleti

59


környezetből a versenytársaktól származó információk a leggyakrabban használt forrás. 2. táblázat. A 10 leggyakrabban használt információforrás a termeléssel, ill. szolgáltatásokkal kapcsolatos döntéseknél. (n=33) Működési terület

Termelés, szolgáltatás

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Emberek Belső beszámoló rendszerek Emberek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Emberek Üzleti környezet

Információforrás Termelés Tervezés Vezetők Értékesítés Beosztottak Készletgazdálkodás Beszerzés Minőségbiztosítás Szállítók Versenytársak

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A marketing és kereskedelmi döntések esetén (lásd: 3. táblázat) szintén kiemelt szerepet kapnak a belső beszámoló rendszerből az értékesítés, tervezés, kontrolling, a pénzügy és számvitel, a készletgazdálkodás és a beszerzés információi. A marketing és kereskedelmi vezetők számára fontos információforrást jelentenek még a szakmai lapok, a televízió, a tulajdonosok, a vezetők és a vásárlók is. A terület döntéseihez nélkülözhetetlenek a versenytársak információi is. A termelési tényezőkkel kapcsolatos döntéseknél (lásd: 4. táblázat) a belső beszámoló rendszer által biztosított termelési, tervezési, beszerzési, készletgazdálkodási, minőségbiztosítási, pénzügyi és értékesítési információ mellett a kérdőív kitöltői a vezetőket, a beosztottakat, valamint a szakmai lapokat és az internetet jelölték meg fontos információforrásként. Az 5. táblázat a tíz legfontosabb információforrás sorrendjét tartalmazza működési terület szerinti összesítésben. Látható, hogy a felsorolt információforrások többsége (tervezés, termelés, kontrolling, értékesítés, beszerzés, pénzügy és számvitel, készletgazdálkodás) a belső információs rendszer által biztosított, de helyet kaptak a vezetők, a szakmai lapok és az internet is. 3. táblázat. A 10 leggyakrabban használt információforrás a marketing és kereskedelemi döntéseknél. (n=30) Működési terület

Marketing, kereskedelem

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Média Emberek Belső beszámoló rendszerek Emberek Média Emberek Üzleti környezet Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Média

60

Információforrás Értékesítés Tervezés Kontrolling Szakmai lapok Vezetők Pénzügy, számvitel Vevők Internet Tulajdonosok Versenytársak Készletgazdálkodás Beszerzés Televízió

Sorrend 1 2 2 3 4 4 5 6 7 8 8 9 10


4. táblázat. A 10 leggyakrabban használt információforrás termelési tényezőkkel kapcsolatos döntések esetén. (n=37) Működési terület

Termelési tényezők

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Emberek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Emberek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Média Média

Információforrás Termelés Vezetők Tervezés Készletgazdálkodás Beszerzés Beosztottak Minőségbiztosítás Pénzügy, számvitel Értékesítés Szakmai lapok Internet

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 8 9 10

5. táblázat. A 10 leggyakrabban használt információforrás a megkérdezett élelmiszeripari vállalkozások vezetői szerint. (működési terület szerinti összesítés, n=144). Működési terület információforrása Tervezés Vezetők Termelés Kontrolling Értékesítés Beszerzés Pénzügy, számvitel Internet Szakmai lapok Készletgazdálkodás

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A 6-8. táblázatban a döntésekhez szükséges tíz leggyakrabban használt információforrás található a döntés tárgya szerinti csoportosításban.Hasonlóan a működési területek szerinti vizsgálatnál, valamennyi döntési terület szerint vizsgálva az információforrásokat, a belső beszámoló rendszer információi dominálnak, köztük tervezés, a beszerzés, termelés, értékesítés, emberi erőforrás-gazdálkodás, készletgazdálkodás, kontrolling, minőségbiztosítás, pénzügy és számvitel. Az emberek közül a vezetők, beosztottak, szállítók és a tulajdonosok, a média csoportból a szakmai lapok és az internet számít fontosnak. Egy esetben – piacigazdasági döntéseknél – az első tíz fontos információforrásba sorolták a vezetők a gazdaságkutató intézeteket is. 6. táblázat. A 10 leggyakrabban használt információforrás piaci-gazdasági jellegű döntéseknél. (n=41) Döntés tárgya

Piaci-gazdasági

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Emberek Belső beszámoló rendszerek Média Média Emberek Belső beszámoló rendszerek Kutatóintézetek

61

Információforrás Tervezés Kontrolling Pénzügy, számvitel Vezetők Beszerzés Szakmai lapok Internet Tulajdonosok Értékesítés Gazdaságkutató intézetek

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10


7. táblázat. A 10 leggyakrabban használt információforrás műszaki döntések esetén. (n=21) Döntés tárgya

Műszaki

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Emberek Emberek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Emberek Média Belső beszámoló rendszerek Média Belső beszámoló rendszerek

Információforrás Termelés Vezetők Beosztottak Tervezés Minőségbiztosítás Beszerzés Szállítók Internet Értékesítés Szakmai lapok Kontrolling

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 7 8 9 10

8. táblázat. A 10 leggyakrabban használt információforrás a szervezési döntéseknél. (n=34) Döntés tárgya

Szervezési

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Emberek Emberek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Emberek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek Belső beszámoló rendszerek

Információforrás Termelés Vezetők Beosztottak Pénzügy, számvitel Humánerőforrás-gazdálkodás Beszerzés Tervezés Készletgazdálkodás Szállítók Értékesítés Kontrolling Minőségbiztosítás

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 9 10 10

A következő táblázatban a vezetők által megjelölt tíz legfontosabb, leggyakrabban használt információforrás látható döntési területek szerinti összesítésben. Ebben a csoportosításban a vezetők, mint kiemelten fontos információforrás szerepelnek, fontosak a beosztottak és a szakmai lapok is, azonban a belső beszámoló rendszer különböző elemeiből származó információk láthatóan túlsúlyban vannak. 9. táblázat. A 10 leggyakrabban használt információforrás a megkérdezett élelmiszeripari vállalkozásokban. (döntés tárgya szerinti összesítés, n=103). Döntés tárgya információforrása Vezetők Termelés Tervezés Beszerzés Pénzügy, számvitel Kontrolling Értékesítés Szakmai lapok Beosztottak Minőségbiztosítás

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A 10-13. táblázat a kérdőívben szereplő valamennyi információforrás csoport gyakoriság alapján számított sorrendjét tartalmazza a működési terület szerinti csoportosításban. A táblázatok adatai alapján jól látható, hogy az első két helyen minden működési területen az emberek és a vállalkozások belső beszámoló rendszerei alapvető fontosságúak a 62


döntéshozatalban. A külső környezet információforrásai, például civil szervezetek, kutatóintézetek, kormányzati szervek, adatbankok és egyéb statisztikai információforrások csupán mérsékelt szerepet játszanak. A 14. táblázatban látható az összesítés, ami az előbbi állítást szintén megerősíti. 10. táblázat. Az információforrás csoportok sorrendje pénzügyi döntéseknél. (n=41) Működési terület

Pénzügyek

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Emberek Üzleti környezet Média Kormányzati szervek Szakmai körök Adatbankok Statisztikai információforrások Kutatóintézetek Civil szervezetek

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

11. táblázat. Az információforrás csoportok sorrendje termelési, szolgáltatási döntéseknél. (n=33) Működési terület

Termelés, szolgáltatás

Információforrás csoport Emberek Belső beszámoló rendszerek Üzleti környezet Szakmai körök Média Kormányzati szervek Kutatóintézetek Civil szervezetek Statisztikai információforrások Adatbankok

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

12. táblázat. Az információforrás csoportok sorrendje marketing és kereskedelmi döntéseknél. (n=30) Működési terület

Marketing, kereskedelem

Információforrás csoport Emberek Belső beszámoló rendszerek Média Üzleti környezet Szakmai körök Statisztikai információforrások Adatbankok Kutatóintézetek Kormányzati szervek Civil szervezetek

63

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10


13. táblázat. Az információforrás csoportok sorrendje termelési tényezőkkel kapcsolatos döntések esetén. (n=37) Működési terület

Termelési tényezők

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Emberek Média Szakmai körök Üzleti környezet Statisztikai információforrások Adatbankok Kutatóintézetek Kormányzati szervek Civil szervezetek

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

14. táblázat. Az információforrás csoportok sorrendje a megkérdezett élelmiszeripari vállalkozásokban. (működési terület szerinti összesítés, n=144) Működési terület információforrás csoportja Belső beszámoló rendszerek Emberek Média Üzleti környezet Szakmai körök Kormányzati szervek Adatbankok Statisztikai információforrások Kutatóintézetek Civil szervezetek

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A 15-17. táblázat a tíz információforrás csoport sorrendjét mutatja döntés tárgya szerinti csoportosításban, majd a 18. táblázatban látható az összesítés. Az eredmények nagyrészt megegyeznek a működés szerinti vizsgálat eredményével: a vezetők legfontosabb információforrásnak a belső beszámoló rendszereket, az embereket és a médiát tartották, míg legkevésbé fontosnak a civil szervezeteket, adatbankokat és külső szervezetek statisztikai információforrásait vélték. 15. táblázat. Az információforrás csoportok sorrendje piaci-gazdasági tárgyú döntések esetében. (n=41) Döntés tárgya

Piaci-gazdasági

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Emberek Média Kutatóintézetek Üzleti környezet Kormányzati szervek Szakmai körök Adatbankok Civil szervezetek Statisztikai információforrások

64

Sorrend 1 2 3 4 5 6 6 7 8 9


16. táblázat. Az információforrás csoportok sorrendje műszaki döntéseknél. (n=21) Döntés tárgya

Műszaki

Információforrás csoport Emberek Belső beszámoló rendszerek Média Szakmai körök Statisztikai információforrások Adatbankok Kutatóintézetek Üzleti környezet Kormányzati szervek Civil szervezetek

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

17. táblázat. Az információforrás csoportok sorrendje szervezési döntések esetében. (n=34) Döntés tárgya

Szervezési

Információforrás csoport Belső beszámoló rendszerek Emberek Média Kormányzati szervek Üzleti környezet Szakmai körök Civil szervezetek Kutatóintézetek Adatbankok Statisztikai információforrások

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

18. táblázat. Az információforrás csoportok sorrendje a megkérdezett élelmiszeripari vállalkozásokban. (döntés tárgya szerinti összesítés, n=103) Döntés tárgya információforrás csoportja Emberek Belső beszámoló rendszerek Média Szakmai körök Kutatóintézetek Üzleti környezet Kormányzati szervek Adatbankok Statisztikai információforrások Civil szervezetek

Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

A megkérdezett 51 vezető 61%-a állította azt, hogy az élelmiszeripari vállalkozásnál működik valamilyen integrált vállalati információs rendszer. Közel négytizedük nyilatkozott úgy, hogy egyetlen integrált rendszer működik a vállalkozás egész területén, 10% szerint csak egy-egy részrendszert használnak, 10-10% mondta, hogy a (rész)rendszerek között van, ill. nincs kapcsolat. A vállalkozások 76%-ában alkalmaznak szoftvert irodai feladatok ellátására. 82%-uk használ programot könyvelésre, számlázó szoftverrel a vállalkozások nyolctizede rendelkezik. Közel háromnegyedük használ programot raktárkészlet nyilvántartására, 76%-uk tartja nyilván számítógép segítségével a szállítói és vevői adatokat. A vállalkozások kevesebb, mint fele, 41% alkalmaz szoftvert logisztikai feladatok megoldására. Nagyon kevesen használják a rendszereket erőforrás tervezésére, mindössze 18% nyilatkozott így. A cégek kevéssel több, mint harmadánál működik csak standard, a piacon kapható szoftver

65


saját igényeknek megfelelően beállítva (37%), ill. közel ennyi a külső cég által egyedileg fejlesztett szoftver alkalmazása (35%). A vállalkozások közel negyede alkalmaz piacon kapható és egyedi fejlesztésű szoftvert vegyesen. A csak saját fejlesztésű programokat használók aránya kicsi. A vezetők szinte mindegyike (92%) azt állította, hogy az élelmiszeripari vállalkozásban működő számítógépes információs rendszer támogatást nyújt a jelenlegi helyzet elemzéséhez, azonban csak negyedük volt biztos abban, hogy a rendszer képes előrejelzések készítésére is.

Következtetések A kutatási eredmény szerint az élelmiszeripari társas vállalkozások vezetői a belső adatforrások mellett számos külső adatforrást is felhasználnak, bár korántsem nagy mértékben. A vezetők leginkább a belső beszámoló rendszerre és az emberekre támaszkodnak a döntéseik meghozatalakor. A következő, összességében harmadik helyen álló média használata már jelentősen elmarad az első két helyezett használatának gyakoriságától. A felsőoktatás számára jelzésértékű lehet, hogy a felmérés adatai szerint a kutatóintézetek és ezen belül a felsőoktatási intézmények, mint információforrások használata alig jellemző. A civil szervezetek, mint információforrások szerepe – függetlenül attól, hogy országos, regionális, vagy helyi szervezetről van szó – elhanyagolható. A vezetők válaszai alapján megállapítható, hogy a vállalaton belül működő információs rendszerek, ill. azok egyes moduljai – a különböző embercsoportok mellett – a vezetői döntéshozatalban ma már kiemelt szerepet játszanak. Az információs rendszer legkevésbé alkalmazott eleme a döntésekben a döntéstámogató rendszer. Ennek feltételezhető okai lehetnek, hogy a vezetők nem rendelkeznek a rendszer hatékony kezeléséhez szükséges ismeretekkel, nem tartják alkalmasnak a gyorsan változó környezetben keletkező döntési problémák megoldására, vagy nem bíznak benne. Bár a vezetők többsége nem használ kifejezetten vezetői döntéstámogatásra kifejlesztett alkalmazásokat, ugyanakkor használ olyan, a tranzakció-feldolgozó rendszerek körébe sorolható alkalmazásokat, amelyek korlátozottan, a jelen helyzetet bemutató adatokkal alkalmasak a vezetői döntések támogatására.

Hivatkozások Berde Cs., Dajnoki K., Dienesné K. E., Gályász J., Juhász Cs., Szabados Gy. 2003. Vezetéselméleti ismeretek. Campus Kiadó. Debrecen. Buda Sz. 2004. Az Excel a controller fegyvere - Meddig még? Controlling Portál http://www.controllingportal.hu/?doc=tk_t&t=7&d=258 Dinya L. 1987. Korszerű döntés-előkészítő módszerek alkalmazása a mezőgazdasági vállalatokban. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. Dobay P. 2003. Vállalati információmenedzsment. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Drótos Gy., Szabó Z. 2001. Vállalati informatika Magyarországon az ezredfordulón - Mítosz és valóság. Vezetéstudomány 2001. (32. évf.) 2. sz. 17. old. Gábor A. 1993. Számítógépes információrendszerek. Aula Kiadó. Budapest. Hanyecz L. 1994. Döntéshozatal. Döntési modellek. Janus Pannonius Tudományegyetem Egyetemi Kiadó. Pécs. Hetyei J. (ed.) 1999. Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon. Computerbooks. Budapest. Huszár E.-né. 1991. A közgazdasági szakirodalmi információs rendszer felé. Tudományos és műszaki tájékoztatás. 38. évf. 1991. 9-10. sz. 383. p. Kapronczai I., Alvincz J., Bognár I., Erdész F.-né, Kamarásné H. N., Kartali J., Kertész R., Radóczné K. T., Stauder M., Tóth E. 2003. A magyar agrárgazdaság a rendszerváltástól az Európai Unióig. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest.

66


Kiss I. 2007. Az üzleti informatika elmélete a gyakorlatban. Információs Társadalomért Alapítvány. Budapest. Kiszl P. 2005. Az információgazdálkodás kihívásai a globális információs gazdaság korában. Vezetéstudomány. 2005. (36. évf.) 2. sz. 38-46. old. Körmendi L., Tóth A. 2006. A controlling elmélete és gyakorlata. Perfekt Kiadó. Budapest. Krotos L. 2002. Intelligens megoldások: a döntéstámogató rendszerek világa. CD lemez. Kód Gazdaság- és Médiakutató Intézet. Budapest. Lehota J., Horváth Á., Komáromi N., Túri Z. 2001. Marketingkutatás az agrárgazdaságban. Mezőgazda Kiadó. Budapest. Long. L. 1989. Management Information System. Englewood Cliffs. NJ. Prentice-Hall. Michelberger P. 2001. Vállalati Információs Rendszerek Jövője. Tanulmány. Gábor Dénes Főiskola. Osváth S. (ed.), Csávás S., Hajdu Sz., Juhász F., O. Horváth Gy., Pichler F., Rege S. 2002. Az élelmiszeripar napjainkban Magyarországon. G-Mentor Kiadó. Budapest. Pitlik L. 1996. Agrárinformatikai szöveggyűjtemény II. Agroconsult. Gödöllő. Reynolds, G. W. 1989. Information System for Managers. West Publishing Company. St Paul, MN, USA. Roóz J. 2007. A menedzsment alapjai. Perfekt Kiadó. Budapest. Roóz J., Kozma I. 2000. Szervezet és vezetés. Magyar Könyvvizsgáló Kamara. Budapest. Sántáné-Tóth E., Bíró M., Gábor A., Kő A., Lovrics L. 2008. Döntéstámogató rendszerek. Panem Kiadó. Budapest. Simon, H. 1977. The New Science of Management Decision, Revised Edition. Prentice Hall. New York. Strasmann, P. A. 1997. Will Big Spending on Computers Guarantee Profitability? Datamation. http://www.strassmann.com/pubs/datamation0297/ Varga M. I. (ed.) 2003. Vezetői információs rendszerek - gyakorlati útmutató. Menedzsment Fórum Online. http://www.mfor.hu/cikkek/10391.html Ward, J. 1995. Principles of Information Systems Management. Routledge. London.

67


Különböző növények molibdénfelvétele talajból Várallyai László1, Kovács Béla2, Ráthonyi Gergely 1 2

Debreceni Egyetem AMTC GVK, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138. Debreceni Egyetem AMTC MTK, 4032 Debrecen, Böszörményi út 138.

Abstract. Molybdenum is not a frequent element. This microelement is ranking 38th in terms of abundance on earth. Its essentiality is known since 1938. Molybdenum is generally present in food or feed at low concentrations, however under certain circumstances molybdenum concentration can be increased and reaches potentially toxic levels. To investigate the effects of molybdenum as anthropogenic pollution agents, we have carried out molybdenum load experiments. The aims of the research programme were: to study the uptake of various elements by various plants applying increasing concentrations of molybdenum in soil or in nutrient solution, and to study the leaching of molybdenum into the soil layers. Keywords. Molybdenum, essential element, anthropogenic pollution, uptake elements by plants

Bevezetés Az utóbbi 100 évben – az ipari társadalom széles körű fejlődésével egyidejűleg – fokozatosan és egyre aggasztóbb módon megváltoztak azok a természeti egyensúlyok, amelyek az ősember óta kémiai szempontból sok tízezer éven keresztül gyakorlatilag változatlanok voltak. Megjelentek életünkben a káros anyagok, amelyek bekerülnek a levegőbe, talajba, felszíni és felszín alatti vizeinkbe és az évek folyamán felhalmozódnak, amiket napjainkban is tapasztalhatunk. Ezzel beindult a tápláléklánc megfertőzése, de a világ felfigyelt erre a planetáris problémára és igyekszik megváltoztatni ezt a folyamatot. Az ipari forradalmak, a technika robbanásszerű változása mellett a mikroelem szennyezés által okozott emberi károsodások is az érdeklődés középpontjába kerültek. Az 1990-es évektől kezdve a szív és érrendszeri megbetegedések által okozott halálesetek növekednek, és vezető pozíciót töltenek be az elhalálozások között. Ezen adatok statisztikai elemzése során a környezetszennyezést, mint lehetséges okot említi több szakirodalom is (PAIS, 1980; TAKÁCS, 1991). Számos mikroelem található a talajokban, melyek egyrészről ott képződnek másrészről, az emberi tevékenység szülöttei. A szakszerűtlen talajhasználat, agrotechnika, a vállalatok felelőtlen szennyvízelvezetése, mind talajszennyezéshez vezet, mely feldúsítja a káros mikroelem tartalmat. Ezek következtében étrendünkbe bekerülnek olyan káros anyagok, melyek hatását már kimutatták, illetve a következő években fogjuk a saját bőrünkön érezni (levegő – talaj – növény – állat – ember tápláléklánc). Olyan toxikus elemek, mint az ólom, kadmium, arzén, higany stb. dúsulása a környezetszennyezés legveszélyesebb formáját jelentik, ami alapvető egészségügyi, gazdasági és ökológiai jelentőséggel bír. Az említett mikroelemek felezési ideje a talajban rendkívül hosszú, akkumulációjuk a tápláléklánc, illetve az élő szervezetek visszafordíthatatlan károsodásához vezethet. Magyarországon a vezető halálokok (légúti, szív és érrendszeri megbetegedések, daganatok) szoros kapcsolatot mutatnak a környezetkárosító mikroelem terheléssel. Előadásomben a Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet (MTA-TAKI) kísérleteinek adatai alapján mutatom be mekkora jelentőséggel bír a környezetszennyezés, ezen belül is a talajszennyezés. Rendkívül lényeges a tápláléklánc egyes elemeit károsító hatásokat végigkövetni, amelyet a molibdén példáján keresztül kívánok bemutatni. A kutatás során a rendszeres mérések óriási mennyiségű adatot szolgáltattak, amiket matematikai-statisztikai módszerekkel és a számítástechnika felhasználásával lehet csak gyors és egzakt módon feldolgozni. 68


Mikroelemek Mikroelemek a táplálékláncban A világot alkotó anyagok legkisebb építőkövei az elemek, melyek atomokból állnak. Jelen tudásunk szerint az elemek száma közel 120, ebből összességében 88 stabil elem építi fel a Világegyetemet. Egy részük fontos élettani funkcióval rendelkezik (mintegy 20 esszenciális elem), más részük pedig károsodást okoz a szervezetekben. A mikroelemek természetes folyamatok útján keletkeznek, ám az iparosodás következtében az emberi tevékenység hatására megnövekedett számuk a környezetben (PAIS, 1990). A népesség növekedésének (élelem, élettér, ipar) és a helytelen gazdálkodásnak (talaj lezsarolása) köszönhetően napjainkban a talaj mikroelem tartalma lecsökkent arra a szintre, ami már nem nyújt megfelelő utánpótlást a tápláléklánc számára, sőt egyes káros mikroelemek (Hg, Cd, Pb) feldúsulása is megfigyelhető, melynek hatását már tapasztalhatjuk. Emberi létfontosságú szerveket (tüdő, máj, vese) vizsgálva kimutatták, hogy az említett mikroelemek koncentrációja szignifikánsan eltért a normális értéktől és a további vizsgálatokból arra következtettek, hogy ezek feltételezett oka a tápláléklánc fertőzöttsége (PAIS, 1989). Az anyag koncentrációjától, valamint kémiai állapotától függően válik hasznossá vagy toxikussá egy elem egy adott növény számára, amint azt az 1. ábra mutatja. Ez a görbe valamennyi elemre igaz, természetesen más-más koncentráció értéknél vannak a kritikus tartományok.

1. ábra: Elemek szükséglete Fontos lehet, hogy az elem milyen formában található. A toxicitás kritériuma, hogy a vegyület könnyen oldható és felvehető legyen. Humán szempontból lényeges a szervezetbe kerülés, illetve a felvétel módja. Legveszélyesebb az injektálás, ezt követheti az emésztőrendszerbe, tüdőbe kerülés (légszennyező elemek belélegzése stb.). Fontos az emészthetőség, hiszen az élelmiszerekből bizonyos elemek 100%-ban felszívódhatnak, míg mások döntően kiürülnek a szervezetből káros következmények nélkül (KÁDÁR, 1995; PAIS, 1991).

Mikroelemek a talajban Az élővilágban a tápelemek bonyolult körfolyamatban vesznek részt, állandóan átalakulnak a tápláléklánc során, azonban minden mikroelem a talajból és az azt létrehozó kőzetekből származik. Földünkön a tápelem megoszlása viszonylag egyenletes, azonban egyes területek között

69


több nagyságrendű különbség is lehet. Példaként említeném a közel-kelet országait, ahol a világ más részeihez viszonyítva a cinkhiánynak köszönhetően, az átlagosnál alacsonyabbra nőnek az emberek. Nagy értékű talajfelületeket használunk évente ipari és társadalmi célokra. A talajkészleteket két veszély fenyegeti: egyik a talaj degradáció, ami a talaj termékenységét, minőségét korlátozza, esetleg a talaj pusztulásához is vezethet, a másik a talajszennyezés. Komoly veszélyeket jelentenek az alábbiak: • ipari létesítmények, • házak, • gyárak, • csatornák, • közlekedés, • szakszerűtlen talajhasználat illetve agrotechnika. Azért nagyon veszélyes és azért kell kihangsúlyozni a mikroelemek károsító hatását, mert lehet, hogy akut tünete éppen nincs, de a testünkben akkumulálódik az évek folyamán, és csak több év múlva fejti ki egészségkárosító hatását. Az idő nagyon fontos tényező e kérdéskörben, a megfelelő intézkedések miatt. Egy mikroelem felvehetősége lényegében azon rendszer paramétereitől függ, amelyben található, és amelybe be akar kerülni. A talajból való felvehetőséget számos tényező befolyásolja, befolyásolhatja: • a talaj pH-ja, mésztartalma, szerves-anyag tartalma, • a növényi faj, fajta, kor, • évszak, környezeti viszonyok, környezeti tényezők stb.

Mikroelemek a növényben A tápelemek többsége nem elemi állapotban, hanem különböző vegyületek formájában található meg a természetben, melynek a felvétel szempontjából elsődleges tulajdonsága az oldhatóság. A növények tápanyagfelvétele bonyolult folyamatok összessége. Az egyes növényi részek mikroelem tartalma természetesen különböző, mivel az egyes növényfajok is eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Mint ismeretes, bizonyos növények egyes tápelemeket felhalmoznak, ami lehetővé teszi az alig mérhető, vagy kimutathatatlan elemek mozgásának nyomon követését. Az ilyen növényeket nevezzük indikátornövényeknek (KOVÁCS et al., 1982). A szervezetbe került tápelemek különböző mértékben halmozódnak fel a növényi szervekben (gyökér, szár, levél, termés).

Mikroelemek az állatokban Az ipari forradalmak előtt, az agrárium ipari fejlődését megelőzően mezőgazdasági állataink gyakorlatilag kémiai szerekkel nem kezelt legelőkön, természetes takarmánybázisokból fedezték energia- és tápanyag-szükségletüket. A robbanásszerű iparosodás elérte az állattenyésztést is, ami gyökeresen megváltoztatta az addig közel természetes viszonyokat. Megjelent a zárt rendszerű állattartás, amelynél fokozottabban kell gondoskodni arról, hogy az állatok a zavartalan életműködéshez szükséges mikroelemeket is megfelelő mennyiségben fel tudják venni. A mikroelemek főleg az enzimek, hormonok alkotóelemei, különböző anyagcsere-folyamatok katalizátorai, az emésztésben és a nemi funkciók szabályozásában nélkülözhetetlenek. A létfontosságú elemek valamelyikének hiánya tetemes termeléscsökkenéssel járhat, viszont túlsúlyuknak is káros következményei lehetnek a szervezetben. Az állati szervezet legtöbbször nem jelzi az átmeneti, rövidtávon jelentkező hiányokat, túlsúlyokat, mivel a tartalékok mobilizálásával és az ürülés szabályozásával úrrá tud lenni ezeken. Tartós vagy intenzív hiány és túlsúly esetén azonban a teljesítmények

70


csökkenése, illetve egészségügyi problémák jelzik a bajt. Az állatok életében az enzimműködés és biokémiai folyamatok ugyanolyan mikroelem igényesek, mint a növényeknél (PAIS, 1980, 1989).

Mikroelemek az emberben Az ember egészséges életéhez nélkülözhetetlen a mikroelemek megfelelő mennyiségű és arányú megléte illetve ellátása. Pais (1980) a 80-as években arról írt, hogy az emberi szervezetre vonatkozó ismeretek még igen jelentős kiegészítésre szorulnak. Mintegy három évtizeddel később bátran kijelenthetem, hogy a táplálkozástudomány jelentősen előrehaladt ebben a kérdéskörben. Számos formában forgalomba kerültek különféle étrend-kiegészítők, melyek az egészséges táplálkozásunk szerves részét képezik. Igen kecsegtető előrehaladás figyelhető meg a funkcionális élelmiszerek területén is, melyek új fejezetet nyithatnak a mezőgazdaságban is. A mikroelemeket számos formában vihetjük be a szervezetünkbe: • emésztőszervek, légutak, (ez a leggyakoribb) • bőr, szem, orr, száj, • placenta (anya-magzat transzport), • implantátum. Igen összetett és nehéz feladat meghatározni, hogy a mikroelemeket milyen mennyiségben igényeljük, mivel számos tényező befolyásolja: • táplálkozási szokások, tápláltság, káros szenvedélyek, életkor, egészségi állapot, stb. • földrajzi, munkahelyi, otthoni környezet, A WHO két formában határozta meg a tápanyag bevitel értékét: egyik az RDA (recommended daily allowances) ajánlott napi mennyiség, a másik az ADI (acceptable daily intake) a megengedhető napi felvétel.

A Molibdén, mint esszenciális mikroelem Kis mennyiségben fordul elő környezetünkben, illetve az élőlényekben ám alacsony mennyiségével ellentétben, jelentősége annál nagyobb az élőlények számára. A molibdén bemutatásán keresztül szeretnék rávilágítani a táplálékláncot fenyegető szinte észrevehetetlen szennyeződések okozta veszélyekre, melyek folyamatosan terhelik a környezetünket. Ezen szennyezések vizsgálata a táplálékláncban rendkívül fontos, mivel a káros anyagok felhalmozódnak a szervezetekben és csak évek múltán jelennek meg toxikus hatásaik, amikor már nehéz megfordítani a folyamatot. A molibdén előfordulására a talajban az jellemző, hogy sok mikroelemhez képest csak kis mennyiségben fordul elő. A szakirodalom 1-10 mg/kg-os értékhatárig tekinti nem szennyezettnek a talajt (FILEP, 1999). A molibdén növényélettani jelentőségét több mint fél évszázada ismerték fel. Kimutatták, hogy esszenciális mikroelem lévén fontos szerepet játszik a növény növekedésében, fejlődésében, sejtműködésében és a nitrogén megkötésében. Optimális molibdén-ellátottság esetén, az elem hatással van a betegségekkel szembeni rezisztencia kialakulásában. Az állatok optimális molibdén-ellátottságát a szakirodalomban vizsgálva megállapítható, hogy nagyon kis mértékben tartalmazza ezt a mikroelemet az állati szervezet, amely a korral sem változik jelentősen. A molibdén igen kis mennyiségben található meg az emberi szervezetben, mégis esszenciális számunkra. Több fontos enzim működésében játszik szerepet, például az ételek zsír- és szénhidráttartalmát energiává alakító enzimekben. Hozzájárul a szervezet vas hasznosításához, az idegek zavartalan működéséhez és a jó közérzet megőrzésében is fontos szerepe van. A molibdén a férfipotencia és a nemzőképesség fenntartásához nélkülözhetetlen, az idősebb férfiak impotenciájának gyakran oka a molibdén-hiányos étrend. A fogak egészségi állapotára is hatással van, beépül a fogzománcba, és csökkenti a fogszuvasodás

71


veszélyét (MINDELL, 1991).

Eredmények Nagyhörcsökön beállított elemterheléses talajkísérlet 1994, 1997, 2000, 2005. évi mérési adatai álltak a rendelkezésemre. Az első kettő növekvő adagú talajterhelés (molibdén) során vizsgálta az elemtartalmat a feltalajban, a kétezres évek adatai pedig maximális terhelés esetén (molibdén) mélységi elemtartalom koncentrációkat figyelt meg. Az 1991-ben kijuttatott mennyiségek után vizsgálták az egyes parcellákat, melyek közül a már említett évek adatait elemeztem. A növényi minták közül a kukorica levél valamint szemtermését és a cékla levelét vizsgáltam, melyek adatai 1991-ből és 1995-ből származnak, növekvő adagú molibdén terhelés esetén.

Talaj mélységi vizsgálatok 2000-ben és 2005-ben mélységi elemterheléses talajvizsgálatok során mindkét kísérletben azt a talajszeletet vizsgálták, amelybe 1991-ben 810 kg/ha (a legnagyobb dózisú) molibdént juttattak. A minták 0-3 méteres mélységből származnak 30 centiméteres szelvényenként mérve a koncentrációkat. Az adatok alapján megvizsgáltam a molibdén mennyiségét az egyes rétegekben, továbbá a többi mikroelem eloszlását is végigkövettem. A 2000. évi mérés adatait összegezve a mikroelemek egyes mélységi előfordulásának koncentrációit százalékos arányban tüntettem fel a 2. ábrán. Az ábrán jól látható, hogy az összes elemmennyiség közel 1/5 része a talaj felső 30 cm-ében mobilizálódik, és utána egyenletes eloszlást mutat a mélyebb rétegek felé haladva.

2. ábra: Mélységi elemeloszlás molibdénnel kezelt területen 2000-ben Látható a 3. ábrán, hogy majd 15 évvel a kijuttatott szennyezés után is jelentősen a szennyezési határérték felett van a molibdén koncentrációja a feltalajban. A két év adatait megvizsgálva megállapítható, hogy rendre magasabb értékeket mutatnak a mélységi molibdén koncentrációk, ami az évek során végbemenő lemosódásnak köszönhető.

72


3 ábra: Molibdén mélységi eloszlása 2000-ben és 2005-ben

Növényi vizsgálatok Kukorica Ezek a kísérletek a növényi szervek elemtartalom változásának megfigyelésére irányultak növekvő terhelés szimulálása esetén. Az 1991-es kísérletben a talajt molibdén 0 kg, 90 kg, 270 kg, 810 kg-os adagjaival terhelték hektáronként és vizsgálták a különböző években termelt különféle növények egyes részeinek elemtartalom változását. Az egyes növényi részek mikroelemtartalmának vizsgálatakor rendelkezésre álló adatok kukoricalevél és szem esetén 1991-ből, cékla levele esetén 1995-ből, borsószem esetén 1994ből, míg a repce becőtermésének adatai 2001-ből származnak.

500 y = 0,4284x + 84,514

450

R2 = 0,894

400

409

350 300 250

259

200 150

149,5

100 50 21,815

0 0

200

400 a da g o k

600

800

1000

( kg )

4. ábra: A kukorica levél molibdén tartalmának változása A kapcsolatból kiderül, hogy a molibdén igen mobilisnak mutatkozik a talaj növény rendszerben. Az ábrából az is kitűnik, hogy a kukorica levele még több molibdént fel tudna venni egy a maximumnál nagyobb terhelési szint esetén. Két szempontból is fontos ezen 73


kapcsolat tanulmányozása, egyik táplálkozási megfontolásból, a másik egy esetleges szennyezés esetén lehet e kármentesítésre használni a kukoricát.

18 16 14 12 10 8 6

y = 4,2615x - 3,305

14,7

2

R = 0,9649

8 5,3

4 2 0

1,395 0

200

400

600

800

1000

molibdén a da g ok (kg )

5. ábra: A kukoricaszem molibdén tartalmának változása Ahhoz hogy össze lehessen hasonlítani, táblázatba foglaltam a kukorica szerveinek koncentrációit (1. táblázat). A táblázatban szereplő koncentrációs értékek mg/kg-ban vannak megadva. A felvett molibdén koncentrációja lényegesen kisebb a szemben, mint a vegetatív levélben. 1. táblázat: Kukorica levél és szem molibdén koncentrációinak változása növekvő molibdén adagok hatására (1991) Terhelés (Mo) 0 kg 90 kg 270 kg 810 kg szem 1,395 5,3 8 14,7 levél

21,8

149

259

409

Ha fogyasztásra kerül egy ilyen mértékben szennyezett termék (kukoricaszem molibdén terhelése), akkor annak humán egészségügyi következményei is lehetnek. Az embereknél köszvényt okozhat a túlzott molibdén fogyasztás, mely ráadásul felgyorsul és erősödik, ha a szervezet réz tartalma alacsonyabb. Kukorica esetében összefoglalva megállapítható, hogy a növekvő adagú terhelés esetén a szennyezett talajból humán és állat egészségügyi szempontból is jelentős mennyiséget akkumulál a növény.

Cékla A cékla levél kísérleti adatainak vizsgálata során azt tapasztaltam, hogy a növekvő molibdén adagok hatására a növény levele kétszer annyi molibdént képes akkumulálni, mint a kukorica levele, ahogy az a 6. ábrán is látható, ahol a legnagyobb terhelési szinten (810 kg/ha) közel 900 mg/kg molibdén koncentrálódott a szárazanyagban. Cékla levél esetében a kármentesítés, mint lehetőség fennáll, mivel jelentős mértékben akkumulálja a molibdént.

74


molibdén

molibdén koncentráció (mg/kg)

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 0

90

270

810

adagok (kg/ha)

6. ábra: Molibdén koncentráció alakulása a cékla levelében növekvő terhelési molibdén adagok hatására (1995)

Következtetések A rendelkezésemre álló adatok vizsgálata során tanulmányoztam a molibdén mikroelem koncentrációjának változását a talajban, valamint a kukorica egyes növényi részeiben és a cékla levelében. Ezek a kísérletek jól szimulálnak egy a környezetben előforduló esetleges molibdén talajszennyezést. A talaj vizsgálatakor megfigyeltem, hogy a növekvő adagú molibdén hatására a mikroelem is növekedést mutatott, mind a feltalaji, mind a mélységi vizsgálatok során. A feltalaj molibdén-tartalma kiugróan magas értéket mutatott maximális (810 kg/ha) terhelés esetén. A mélyebb rétegek felé haladva ez nem volt tendencia. A növények közül a kukoricával valamint a céklával foglalkoztam, megvizsgáltam a levelét és a szemtermését (cékla esetében csak levél). Megállapítottam, hogy a generatív szervben sokkal kevesebb molibdént találunk, mint a vegetatív levél részében. Cékla levele esetén hasonló változásokat tapasztaltam, mint a kukoricánál, azzal a különbséggel, hogy a molibdén akkumuláló képessége kétszer nagyobb volt. A vizsgálatok célja válaszok keresése, hogy a szántóföldi növényeink hogyan reagálnak egy esetleges talajszennyezésre. Fontos azt is meghatározni, hogy milyen mértékben mobilizálódnak a talajból a növényekbe és milyen hatást fejtenek ki bennük, valamint milyen mértékben mosódnak le a mélyebb rétegekbe (talajvíz) a káros anyagok. A vizsgálatokat ki kell terjeszteni több talajtípusra és több növényre, melyek közvetlenül állati illetve emberi fogyasztásra kerülnek. A vizsgálatokat nem egy elemre vonatkozóan kell elvégezni, hanem meg kell figyelni a kölcsönhatásokat, egyes elemek reakcióját más elemek változására. Fontos továbbá, hogy a táplálékláncban lévő hatásmechanizmusokat jobban megismerjük, hogy a kapott adatoknak pontos információtartalmuk legyen.

75


Irodalomjegyzék Filep Gy. 1999. Talajtani alapismeretek I-II., Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen Kádár I. 1995. A talaj-növény-állat-ember tápláléklánc szennyeződése kémiai elemekkel Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium MTA TAKI, Budapest Kerényi A. 1995. Általános környezetvédelem. Globális gondok lehetséges megoldások, Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged Kovács M., Opauszky I., Nyári I., Klincsek P. 1982. A biológiai indikátorok információ tartalmának felhasználása Budapest környezeti viszonyainak értékelésére. MTA Biológiai Osztály Közleménye 25., Budapest 421-426. Mindell E. 1991. Vitaminbiblia, Westinvest Kft, Budapest Pais I. 1980. A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 142 pp. Pais I. 1989. A mikroelemek fontossága az életben, Kertészeti és Élelmiszeripai Egyetem, Budapest Pais I. 1990. The problematic of essentiality of trace elements. In: Pais I. (ed.): New result in the research of hardly known trace elements and their importance in the international geosphere-biosphere programme. Proceedings of the 4. international symposium, University of Horticulture and food industry, Budapest pp. 191-204. Takács S 1991. Környezet, ember, mikroelemek, Triorg Kft, Budapest Takács S. 2001. Nyomelemek nyomában, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest Thyll Sz. 1996. Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban, Mezőgazda Kiadó, Budapest

76


Az e-SAPS rendszer bevezetésének hazai tapasztalatai Szénás Szilárd Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Abstract. After the Hungarian accession to the EU the area payment system was separated into two parts namely SAPS and TopUp. The aim of the government is the fast and punctual administration of the payments and to give quick access to the available money for the agricultural farmers. The eadministration was introduced in the year of 2007 for those farms which owned more than 200 ha area. This e-administration was accessibility for every farm in 2008. After a pre-registration the administration was available with the government portal. Hajdu-Bihar county is the third biggest county in Hungary as far as agriculture in concerned. Most of the customers asked for help from the Central Agriculture Office (MGSZH). Out of the 21,000 entitled farmers 19,400 received payments with the help of the officers in 2008. Keywords. SAPS, e-government, subsidies, e-administration.

Bevezetés Az elmúlt évtized jelentős változást hozott az információ-technológiai eszközök és rendszerek, valamint ezekre épülő alkalmazások és szolgáltatások fejlődésében. E fejlődés az agrárgazdaság számára is új lehetőségeket nyújtott, sok területen pedig ma már nélkülözhetetlen eszközök eléréséhez járult hozzá. Ezt kihasználva a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) a területhez kapcsolódó támogatások kifizetési kérelmével összefüggő eljárások egyszerűsítése érdekében 2007-ben megkezdte az elektronikus kérelemkitöltést és egyben annak beadásának bevezetését. Igaz, ekkor még csak a nagyobb gazdaságokra terjesztette ki a kitöltő felületet, mely az e-SAPS nevet kapta. 2008-tól jelentősen megváltozott a módszer és az érintett ügyfélkör is, mivel bárki számára (aki megfelelő informatikai feltételekkel rendelkezik) az egységes EU-s területalapú támogatás (SAPS), a nemzeti kiegészítő támogatás (Top-Up), ehhez kapcsolódóan a kedvezőtlen adottságú területek (KAT) és az Agrárkörnyezetgazdálkodási Program (AKG) kérelem kitöltése az elektronikus nyomtatványkitöltő rendszeren (e-kérelem) keresztül már volt lehetőség. 2009-től tovább bővültek a szolgáltatások, melyeket a rendszer nyújt illetve talán az egyik legfontosabb változás, hogy ettől az évtől kezdve területalapú támogatási kérelmet kizárólagosan csak elektronikus úton lehet benyújtani ügyfélkapun keresztül. A Hajdú-Bihar Megyei MgSzH munkatársaként ebben a cikkben az alábbi kérdésekre keresem a választ: • Milyen fontosabb változtatások alakultak ki a bevezetés óta? • Milyen előnyei/hátrányai vannak a rendszernek hivatali oldalról Hajdú-Bihar megyében? • Megérett-e az agrár-társadalom egy ilyen kihívásra? Milyen fejlesztések várhatóak a jövőre nézve?

Az e-SAPS bevezetése A 2007-es év fordulópontot jelentett az egyik legnagyobb termelői ügyfélkört érintő normatív támogatás, a területalapú mezőgazdasági támogatás benyújtási és feldolgozási rendszerében. Ez a változás nem minden gazdálkodót érintett, (egyelőre) csak azokat a termelőket, akik 200 ha-nál nagyobb területen gazdálkodtak. A korábbi évek gyakorlatától eltérően mind az adatlapok kitöltése, ellenőrzése, illetve a parcellák berajzolása, sőt még a benyújtás is teljesen elektronikusan történt. Ahhoz, hogy megismerjük ezt a támogatási formát, szükségesnek tartom néhány alapfogalom tisztázását.

77


Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) Az MVH eljárásrendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó földterülethez kapcsolódó támogatások eljárásainak kizárólagos országos azonosító rendszere. Alkalmas a támogatások térinformatikai kezelésére. (EU követelményeknek megfelel) A Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) hivatkozási alapja, adattartalma: A hivatkozási alap a fizikai blokk, mely a földterülethez kapcsolódó támogatási eljárások céljára kialakított, a mezőgazdasági művelés szempontjából hosszabb távon állandó határokkal (út, vasút, töltés…) rendelkező összefüggő földterület. Egy fizikai blokkban több mezőgazdasági parcella (tábla) lehet és több ügyfél is gazdálkodhat. Megjelenítésének képi háttere az ortofotó vagy nagyfelbontású űrfelvétel. Összességében összefüggő mezőgazdasági földterület jelent, amelyen egyetlen termelő egyetlen növényfajt (növényfajtát) termeszt.

A fizikai blokkok az ország teljes területét lefedik, az egyes fizikai blokkok nettó támogatható területe 90%-ban homogén, azaz nem tartalmaz 10%-nál több, nem kérelmezhető területet (pl: táblaszegély, facsoport stb.) A mezőgazdasági táblán nem megy át blokkhatár. 3 évente újrafotózás a belvizes területek miatt. Egy fizikai blokk területe két fő típusba tartozhat •

Nettó támogatható terület, mely vagy szántó, vagy gyep, vagy szőlő, vagy gyümölcsös. • A fizikai blokkokon belül a meghatározó műveléstől eltérő területek és a támogatásra nem jogosító egyéb célra használt területek . A területalapú támogatás alapvetően 2 féle lehet: • Egységes (Európai Uniós) területalapú támogatás (SAPS): Minden, a jogszabályban meghatározott területre igényelhető. (28/2007. (IV.20.) FVM rendelet) • Nemzeti Kiegészítő támogatás (TOP-UP): Csak a gabona-, olaj-, fehérje-, és rostnövényekre vehető igénybe. (GOFR) (29/2007. (IV.20.) FVM rendelet)

78


Az elektronikus kitöltés jellemzői: • 200 ha feletti kérelmek tartoznak hozzá • Az országos 200000 kérelemből mintegy 4000 kérelem érintett • 4000-ből mintegy 1800 AKG-s (Agrár-környezetgazdálkodási Programban résztvevő) • Ez a 4000 kérelem lefedi az igényelt SAPS terület ~ 50 %-át. • ~ 88 000 fizikai blokk • ~ 176 000 parcella Az elektronikus kitöltés előnyei: • Folyamatos hibajelzés, lehetőség az azonnali javításra. • Területmérés a parcellarajzolás során. • Azonnali térképpótlás a központban. (Új parcella esetén azonnal lehívható a térkép). • Automatikus mezőkitöltés. • Közbülső mentés; kérelem kitöltés több menetben. • Otthoni kitöltés. • Formailag hibátlan kérelem 1. táblázat. eSAPS megoszlása megyénként 2007-ben Megye

e-Ügyfél (db)

Parcella (db)

Terület (ha)

Bács-Kiskun

313

15 452

180 957

Békés

335

13 767

203 081

JNSZ

313

13 673

215 153

Főv. és Pest

331

13 037

194 835

Hajdú-Bihar

276

12 496

177 143

GyMS

213

11 588

137 594

BAZ

260

10 393

161 202

Fejér

243

9 859

171 043

Somogy

226

9 508

159 570

Baranya

164

9 205

145 184

Csongrád

172

9 033

127 294

Tolna

168

7 946

107 741

SzSzB

158

7 733

78 134

Vas

150

7 276

93 770

Veszprém

156

6 763

103 909

Zala

155

6 514

78 358

Heves

162

5 994

78 435

Komárom-E.

92

4 034

66 971

Nógrád

76

2 749

36 576

Forrás: MVH, 2007.

79


Azon ügyfelek részére, akik valamilyen okból nem tudták telepíteni a programot, vagy a fenti feltételek nem álltak rendelkezésére a megyében található 10 falugazdász körzetközpontban, egyeztetett időpontokban biztosított az MgSzH számítógépet a kitöltéshez.

A 2008. évi változtatások 2008. évben az egyik legfontosabb változás a területalapú támogatási jogcímek tekintetében, hogy minden ügyfél lehetőséget kap, hogy támogatási kérelmét számítógépen elektronikusan kitöltse és benyújtsa. Immár nem szükséges a kitöltő szoftvert telepíteni számítógépre, csupán egy ADSL sebességű (min. 512 kbps) internetkapcsolat a feltétel. Fontos még megemlíteni, hogy míg az előző évben kizárólag a falugazdászokon és kamarai tanácsadókon keresztül lehetett a támogatási kérelmet beadni, úgy hogy kinyomtatva és aláírva postai úton továbbították az MVH felé, ebben az évben nem feltétlenül szükséges a papír alapú kérelem. Ez úgy érhető el, hogy a támogatást igénylő az okmányirodában ügyfélkapus1 hozzáférést vált ki, majd az előző évhez hasonlóan internetről letöltheti az adatlapját. A kitöltéssel egy időben a program ellenőrzi a kérelembe bevitt adatok formai megfelelőségét és hiánytalanságát, így elektronikus kérelemkitöltés és - benyújtás esetén 2. sz. táblázat. eSAPS igénylők megoszlása 2007. évhez viszonyítva 2007-es referencia adatok MEGYE

eSAPS 2008 e-KÉRELEM (db)

%

KÉRELEM (db)

TERÜLET (ha)

TERULET (ha)

KÉRELEM

TERÜLET

Bács-Kiskun

24710

472012

22817

452770

92%

96%

Baranya

4677

228476

4570

224995

98%

98%

Békés

16777

438855

15422

421767

92%

96%

Borsod-Abaúj-Zemplén

10417

302249

9957

304241

96%

101%

Csongrád

13280

274952

12931

273315

97%

99%

Fejér

6175

283740

5931

280280

96%

99%

Győr-Moson-Sopron

7099

247983

6826

244455

96%

99%

Hajdú-Bihar

20232

443460

19521

430160

96%

97%

Heves

8701

171903

8014

178260

92%

104%

Jász-Nagykun-Szolnok

10737

399419

9872

395823

92%

99%

Komárom-Esztergom

2537

110219

2524

111129

99%

101%

Nógrád

2715

82941

2539

76413

94%

92%

Pest

11317

370843

10767

329138

95%

89%

Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna

7214

260318

7020

251132

97%

96%

27680

326236

26504

321130

96%

98%

6202

215691

6124

229112

99%

106%

Vas

3717

153227

3653

152958

98%

100%

Veszprém

4672

173981

4728

172608

101%

99%

Zala ORSZÁGOS ADATOK

4035

144584

4044

150999

100%

104%

192894

5101091

183 764

5000685

95%

98%

Forrás: MVH, 2008.

A benyújtáshoz javasolt az Ügyfélkapu regisztráció, amely bármelyik Okmányirodában megtehető. A regisztrációhoz személyi igazolvány és lakcímkártya, valamint egy e-mail cím szükséges. 1

80


Az ügyfélnek formai hiba miatt nem kell szankciótól tartania. 2008-ban az elektronikus rendszer alkalmazásában jelentős segítséget nyújtottak a falugazdászok és szaktanácsadók a gazdálkodók számára (Herdon-Csótó, 2009). Ez nagyban hozzájárult a rendszer alkalmazásának sikeréhez. Az elektronikus kérelembenyújtás lépései: 1) Az Ügyfélkapu segítségével az ügyfél, vagy a tanácsadó/falugazdász azonosítja magát és letölti a 2008-as területhez kapcsolódó kérelmet. 2) Az internetes kérelemkitöltő segítségével aktualizálják a múlt évi kérelemadatokat 2008-ra vonatkozóan. Pl. új hasznosítási kultúra megadása; új parcella felvétele; új parcellarajz készítése stb. 3) A kitöltött kérelmet az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton benyújtják.

Egységes kérelem-2009 A 2009. évben az egységes kérelem elektronikus benyújtásával egyidőben lehetőség nyílik az ügyfélregisztrációs adatok módosítására (G002) is az elektronikus kérelemkitöltő felületen. 2009-től új jogcímek az egységes kérelemben • az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatás (48/2006 (VI. 22.) FVM rendelet); • az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített zöldség-gyümölcs támogatás (22/2008 (II. 28.) FVM rendelet); • az erdészeti potenciál helyreállítására nyújtandó támogatások (32/2008. (III. 27.) FVM rendelet); • az ültetvények korszerűsítéséhez, telepítéséhez nyújtandó támogatások (75/2007. (VII. 27.) FVM rendelet); • NVT - a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás (132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet alapján); 3. sz. táblázat. 2009. május 17.-i összesített adatok az egységes kérelemről MEGYE Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

Kérelemszám - db

2008-as referencia adatok %-ában

23 362 4 591 16 270 9 887 1 820 12 736 5 837 6 768 19 182 8 329 10 014 2 536 2 629 9 514 7 003 25 886

97,24% 99,39% 99,16% 98,06% 102,13% 97,76% 97,35% 97,89% 97,48% 99,14% 98,03% 100,00% 99,13% 99,49% 98,97% 96,36%

464 821 226 118 432 206 297 686 79 633 268 578 274 423 245 098 429 943 167 390 393 553 107 880 78 782 304 187 252 203 319 618

6 010 3 663 4 594 4 018 184 649

98,30% 99,70% 99,80% 99,33% 98,06%

214 963 151 385 168 974 142 381 5 019 823

Forrás: MVH, 2009.

81

Beküldött terület (ha)


A letöltött kérelem tartalmazza az elmúlt évi kérelemben soronként megadott területegységeket (2009-ben a területegységet „táblának” nevezzük) a következő alapadatokkal: sorszám, blokkazonosító, terület, hasznosítási kód. E mellett az adott tábla vonatkozásában megjelennek azok a mezők, amelyekben jelezni kell, hogy mely támogatási jogcímek esetében igényel az ügyfél támogatást. Abban az esetben, ha a terület igényléséhez elektronikus rajz tartozik, automatikus megjelenik a rajzoló felületen, amennyiben nem, le lehet tölteni az elmúlt évben benyújtott blokktérképet a 2008-as rajzokkal, ez segítséget nyújt a 2009-es kérelemben igényelt területek berajzolásához.

Nemzetközi kitekintés Néhány szó az SPS (Single Payment Scheme) rendszerről. A támogatás függetlenítése a termeléstől: A KAP-reform keretében a mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések „függetlenítetté” váltak, azaz a kifizetések többé nem kapcsolódnak meghatározott termékek termeléséhez. Az SPS rendszerben egy támogatási jogosultságot – azaz végeredményét tekintve mezőgazdasági vagyonértékű jogot – is kapnak a termelők. Így az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem az adott termék előállításától függ majd, hanem a termelő tulajdonában lévő jogosultságok számával. Ezeket a jogosultságokat a referencia-időszak során kapott támogatások alapján kell kiszámolni, vagyis az összevont gazdaság támogatáshoz megállapításra kerül, hogy mennyi támogatási jogosultsága van a gazdálkodónak. (Peristeras-Tarabanis-Goudos, 2009) Néhány tagállam azonban úgy döntött, hogy továbbra is fenntartja a termeléstől függő támogatások egy részét. Az EU 12 új tagállama közül tíz az egyszerűsített egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazza. Ez az eredeti elképzelések szerint 2010-ben hatályát vesztené, de a Bizottság a rendszer 2013-ig való meghosszabbítását javasolja. (Madarász I., 2008) 2. ábra: SPS és SAPS alkalmazása tagállamonként 2007-ben

Forrás: MVH, 2008. Magyarországon a Kormány úgy tervezte, hogy 2009. január 1-től bevezeti az SPS

82


rendszert. A Parlament az erre vonatkozó törvényjavaslatot elfogadta, de a Köztársasági Elnök úgy döntött, hogy Alkotmánybíróság elé tárja a javaslatot. Alkotmánybírósági döntés még nem született, ezért az SPS bevezetése várhatóan 2010-re tolódik. Ha marad a SAPSrendszer, akkor a szarvasmarha-ágazat és a juhászat biztosan rosszabb helyzetbe kerül, s még a jelenlegi szolid állomány is tovább fog csökkenni. Sajnos az SPS se garantálja, hogy elárasztjuk Európát jó minőségű hússal, de azért az SPS-ben valamivel jobb a helyzet. Az SPS legnagyobb kedvezményezettje tehát az állattenyésztés, ezen belül is a viszonylag kis területtel rendelkező állattenyésztők. Akiknek nagy területük van, azok többet hoznak a területen, mint a létszámhoz kötődve. (Popp József, 2009) A jelenlegi uniós előírások szerint az új tagországoknak, így Magyarországnak is 2011-ig kell bevezetnie az SPS-rendszert. (Horniák B., 2008) A rendszer bevezetésére vonatkozó közösségi jogszabályi követelményeknek való megfelelés olyan központi informatikai rendszer kifejlesztését igényli, ami az MgSzH számára egységes törzsadat-menedzsmentet biztosít, valamint erre épülve kiváltja az MgSzH üzleti folyamatait támogató heterogén és korszerűtlen informatikai rendszereket valamint fejlett szolgáltatást nyújt az ügyfelek számára, melyek száma a vidéki térségek internet elterjedésével egyre bővül (Csótó-Herdon 2008).

Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok Hajdú-Bihar megyében mintegy 20000 mezőgazdasági termelő nyújt be évről – évre területalapú támogatást. Ilyen mennyiségű kérelem feldolgozása, az adatlapok szkennelése és az adatok rögzítése, több hónapos munka eredménye lenne, és a kifizetés csak a feldolgozás és az esetleges hiánypótlás után lehetséges. Mivel az EU-ban utófinanszírozás van, kifizetésekre tárgyév december 1. és következő év június 30. között kerülhet sor. Az elektronikus kérelmet benyújtók lényegében már feldolgozott állapotban véglegesítik a kérelmüket, amely nem tartalmazhat hibát, ezért a pénzükhöz is sokkal hamarabb hozzájuthatnak. Utómunka szinte csak az ellenőrzésre korlátozódik. Rendkívül fontos szerep jut a jövőben egy hatékony szaktanácsadási rendszer kidolgozásának. (Cser-Káldi-Kozár, 2007) A másik szintén fontos feladatkör a felhasználói oldalt érinti (gazdálkodók). Véleményem szerint nemcsak a hivatali apparátusnak, hanem a gazdálkodó szervezeteknek is fel kell készülniük az e-ügyintézés kihívásaira. Sajnos a magyar agrár-társadalom jelentős hányada tapasztalataim szerint nem szívesen áldoz sem időt, sem pénzt, sem pedig energiát arra, hogy önállóan megpróbálja kitölteni az elektronikus támogatás igényét. Ezekhez pedig elengedhetetlen a számítástechnikai hardverek megléte, az internet használata és legalább minimális felhasználói szintű számítástechnikai ismeret, melyet a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum különböző képzései és konferenciái is elősegítenek. Fontosak továbbá azon fejlesztési programok, illetve európai és hazai fejlesztési stratégiák, amelyek elősegítik az agrárinformatikai fejlesztések és alkalmazások növekedését (Herdon M., Szilágyi R., Rózsa T. ,2006). A Brüsszeli Bizottság Információs Társadalom Főigazgatósága a Mezőgazdasági Főigazgatósággal és más szervezetekkel támogatta azon informatikai kutatásokat és fejlesztéseket, amelyek a agrárgazdasághoz és vidékfejlesztéshez kapcsolódnak. Többek között ezért szerveztek konferenciát Valenciába 2003 februárjában közel 400 résztvevővel, hogy serkentsék azon információs és kommunikációs technológiák fejlesztését és elterjesztését, amelyek segítik a vidéken élők életminőségének javítását, tanulási lehetőségek növelését, új munkahelyek és vállalkozások létrejöttét és a gazdasági tevékenységek fejlesztését (Herdon M., 2004). A jövőben várható fejlesztés az elektronikus kitöltő szoftvert várhatóan csak minimálisan fogja érinteni, a hálózat kapacitás növelésére irányuló fejlesztések viszont jelentősek lesznek az MgSzH részéről. Ez természetesen Uniós forrásból, Elektronikus Kormányzat Operatív 83


Program keretében fog megvalósulni. A projekt jelenleg is tart, várhatóan 2009 év végére zárul le az első szakasza. A folytatásban 2010.-től elsősorban az ellenőrzési tevékenységet segítő informatikai alkalmazások kerülnek kialakításra. Az MgSzH dolgozóival készített interjúk alapján a rendszerrel kapcsolatban az alábbi fontos megállapítások, észrevételek derültek ki az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatban: - A 2007-es program szerintük nem „felhasználóbarát”, a telepítésével még az informatikában járatosabbak sem mindig boldogultak. Ezt támasztja alá a rengeteg telefonhívás is. - Gyakran a termelők nem olvassák el alaposan a felhasználási útmutatót és a segédleteket. Több cég esetében előfordult, hogy hozzá nem értő személyt bíztak meg az e-saps használatával, ez a telefonbeszélgetéskor hamar kiderült. - Sok esetben nem a program miatt, hanem egyéb, a felhasználók számítógépére telepített alkalmazás miatt (pl. tűzfal) nem ment megfelelően a telepítés. - 2008 évre vonatkozóan sokat segített, hogy interneten keresztül lehetett elérni a kitöltő és térképrajzoló felületet, viszont a termelők többsége (több mint 95%-a) inkább tanácsadó segítségére szorult a kitöltéssel kapcsolatosan. Legtöbben nem rendelkeztek megfelelő számítástechnikai ismeretekkel. - Problémát jelentett eleinte az internetes hálózat gyakori karbantartása, ami miatt többször nem lehetett csatlakozni az e-kerelem oldalra. A hálózat szűkre szabott kapacitása lassította az ügyintézés menetét. - 2008-ban az ügyfelek részére kinyomtatott térképek és igénylőlapok jelentős időveszteséget okoztak a hivatali munkában, alacsony volt a nyomtatási sebesség. - 2009-ben szerencsére a nyomtatás csak a meghatalmazásokra terjedt ki, ezért a hivatal részéről időt, papírt, tonert lehetett megtakarítani. 2009-ben a több jogcím, illetve a rendszer kissé megbonyolítása külön odafigyelést igényelt, viszont nagy segítséget jelentett, hogy amennyiben nem változott az ügyfél területe a térképen már nem kellett újrarajzolni. Gyakorlatilag csak a hasznosítási kódokat kellett aktualizálni.

Irodalom 2003. évi LXXIII. Tv. – a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és ezzel összefüggő törvénymódosításokról. KJK KERSZÖV jogtár DVD adatbázis, MgSzH 2009. FVM (2003): 115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről. Internetes letöltés 2009. FVM (2003): 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről. Internetes letöltés 2009. FVM (2007): 28/2007. (IV.20.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2007. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. Internetes letöltés 2009. FVM (2007): 29/2007. (IV.20.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2007. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. Internetes letöltés 2009. FVM (2008): 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. Internetes letöltés 2009. FVM (2008): 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi 84


kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. Internetes letöltés 2009. FVM (2007): 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól. Internetes letöltés 2009. Bögréné Bodrogi G. (2008): A tagállamok feladatai, Magyar Mezőgazdaság. 2008. július 16., 38-39. Cser J.- Káldi J.-Kozár J. (2007): Establishment of regional advisory network to support farm sin the decision making procedure, Agricultural Sciences, Academia Scientriarum Lithuaniae. Vilnius. ISSN-1392-0200. 2007 T.14. Csótó, M.-Herdon, M. (2008): Information technology in rural Hungary: plans and reality. Rural Futures: Dreams, Dilemmas and Dangers. The University of Plymouth, United Kingdom, 1-4 April 2008. Coference Proceedings. ISBN: 978-1-84102-185-0 pp 1-6. Herdon M. (2004): Információtechnológia az agrárgazdaságban. Gazdálkodás. 2004. (XLVIII évf. ) 1 sz.,. 1-13 p. Herdon M. – Csótó M. (2009): The Role of Intermediaries in the Success of Electronic Claiming for Farm Subsidies in Hungary. 7th World Congress on Computers in Agriculture and Natural Resources June 22 – 24, 2009, Reno, Nevada, USA, American Society of Agricultural and Biological Engineers. Ed. Fedro S. Zazueta and Jiannong Xin pp. 117120. Herdon M.-Szilágyi R.-Rózsa T. (2006): Az AMI@Netfood EU IST SSA projekt stratégiai kutatási terv javaslata az agrár-élelmiszer szektor számára, Acta Agraria Kaposvariensis 2006/3 Vol 10 No 3, p. 255-262, ISSN 1418-1789 Horniák B. (2008): Halasztanák a váltást a hazai gazdák. Népszabadság, 2008. május 21. (http://nol.hu/cikk/492521/) MVH (2007): MVH-MgSzH eljárási rend (belső anyag) MVH (2008): MgSzH-MVH tájékoztató a 2008. évi területalapú támogatásokkal kapcsolatban. Madarász I. (2008): Nemzetközi kitekintés, Magyar Mezőgazdaság. 2008. június 25., 40-41. Peristeras,V.-Tarabanis,K.-Goudos, S. K. (2009): Model-driven eGovernment Interoperability: A review of the state of the art, Computer standards & Interfaces 31/2009 613-628 p. Popp József (2009): Az SPS és a SAPS rendszer összehasonlítása. Előadás A magyar gazdaság EU-integrációja c. PhD tantárgy keretén belül (DIA anyag). Debrecen

85


A (táv)munkavégzés helyei – különös tekintettel a távmunkaházak lehetőségeire Eckert Bálint Budapesti Gazdasági Főiskola, Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, 1049 Budapest, Buzogány u. 10-12. Abstract. A munka világában napjainkban megfigyelhető folyamatok egyaránt mutatnak a tér és az idő újraértelmezésére a munkafolyamatokban, illetve a munkaadó és a munkavállaló relációjában. E két dimenzió szabad megválasztásának információ- és kommunikáció technológiai alapokon való megvalósítását szolgálja a távmunka, amely az Egyesült Államokból indulva ma már az Európai Unióban és azon belül Magyarországon is a munkaerőpiac mind nagyobb szeletét érinti. A távmunkában végezhető tevékenységek jelentős része a munkavállaló otthona, illetve a mobil munkavégzés mellett ún. távmunka központokban, illetve távmunkaházakban is ellátható. Kontinensünkön főként az észak-európai térségben széles körű az elterjedése, de 2007 óta immár, az örkényi távmunkaház megnyitása óta, hazánkban is találunk rá követendő példát. Ezen hazai és számos nemzetközi tapasztalat alapján megállapíthatjuk, hogy a munkaadó és a munkavállaló oldaláról egyaránt kimutatható előnyei mellett az egyes térségek munkaerőpiacának fejlesztése, versenyképességének fokozása szempontjából is hasznos eszköznek tekinthető. Kulcsszavak. Távmunka, távmunkaház, munkahely, térségfejlesztés, munkaerőpiac.

Bevezetés Mindenütt lehet dolgozni? Kérdésünkre, ha kis túlzással ugyan, de felelhetünk igennel. Hiszen globalizálódó civilizációnkban, az informatika és a kommunikációs technológiák fejlődésével párhuzamosan, a munka világa is egyre szabadabbá, nyitottabbá válik. Ennek a nyitottságnak egyik jellemzője a különböző atipikus munkavégzési formák elterjedése. Ezen munkavégzési formák egyik jelentős képviselője a távmunka, amelynek a vállalati munkaszervezés korszerűsítése és a munkavállalói érdekek figyelembe vétele mellett makroszinten, a térség-, illetve gazdaságfejlesztés terén is jelentősek a hatásai.

A munkavégzés helyei Paradigmaváltásról beszélhetünk a munka világában, amelynek legfontosabb területeit egy cikkében Szabó Katalin a következőkben foglalja össze: • A tér újraértelmezése a munkafolyamatban: globális irodák megjelenése (háttérirodák kialakítása a világgazdaság fő csomópontjaitól távol eső régiókban). • A munkaviszony időtávjának újraértelmezése: a feltételes, azaz az alkalmi, a részmunkaidős, a határozott idejű és a szezonális foglalkoztatás, illetve ezekhez kapcsolódóan a rövid időtávú foglalkoztatási viszonyok létrehozását megkönnyítő önfoglalkoztatás és munkaerő-kölcsönzés térhódítása. • A munkavállalók kínálatának diverzifikálódása: a foglalkoztatottak egyre nagyobb része kezeli saját tudástőkéjét egyfajta portfolióként; mind jellemezőbb az összetett képzettséget és képességeket magáénak tudó, szakértelmének skálájából éppen a munkaerőpiacon értékesíthetőt felkínáló (tudás-) munkás. • A távmunka térhódítása: mind gyakoribbá válik a munkatevékenységeknek a munkaadótól – vagy tágabb értelemben: megrendelőtől, ügyféltől – távol, otthon, útközben, vagy valamilyen közösségi, illetve távmunka-központban való elvégzése. Ezzel tulajdonképpen el is jutottunk a távmunka – a munkavégzés helye szerint megkülönböztetett – három legfontosabb altípusához: • Az otthoni távmunka a munkavállaló otthonában kialakított, információ- és kommunikációtechnológiai eszközökkel felszerelt helyiségben zajlik, és értelemszerűen a munka eredményét is ilyen eszközökkel továbbítják (Intenzitása 86


•

•

szerint az otthoni távmunka lehet állandó, váltakozó vagy kiegészítő jellegű). Mobil távmunka esetében a távmunkás munkaidejének jelentős részét utazással tölti, a munkavégzés pedig ebből adódóan jellemzően mind a munkaadó irodájától, mind a munkavállaló otthonától távol, a legkülönbözőbb helyeken, például az ügyfél, illetve vevő irodájában, telephelyén, szállodában vagy konferenciaközpontban megvalósulhat. Kifejezetten távmunkavégzés céljára jönnek létre azok az ún. távmunka központok (jellemzően osztott irodahelyiségekből álló, különféle irodai szolgáltatásokat nyújtó centrumok), amelyek lehetővé teszik a távmunkás számára, hogy – megint csak mind az otthonától, mind foglalkoztatójának irodájától, telephelyétől különböző helyszínen – a neki leginkább megfelelő irodát kiválasztva és használva lássa el munkáját.

Egy, az Egyesült Államokban lefolytatott kutatás során a felmérést végző kutatók arra keresték a választ, hogy a legutóbbi egy hónapban volt-e olyan alkalom, amikor a megkérdezettek valamely megjelölt – a foglalkoztató telephelyétől, irodájától különböző – helyen végeztek munkát. A 13 felsorolt, lehetséges munkavégzési hely jelentős részén a kutatók következtetése szerint sok-sok milliónyi amerikai dolgozott. Így például az otthonukban (45,1 millió); az ügyfél, illetve vevő irodájában, üzletében (24,3 millió), az autójában (20,6 millió), nyaralóhelyen (16,3 millió), parkban vagy más szabadtéri helyszínen (15,1 millió), vonaton vagy repülőgépen (7,8 millió). A fenti adatok természetesen az ad hoc módon végzett munkát is magukban foglalják, de nem tévedünk nagyot, ha arra a következtetésre jutunk, hogy a rendszeresen végzett (otthoni és mobil) távmunka is igen elterjedt a tengerentúlon – jelenleg mintegy 25%-osra tehető az összes munkavállaló arányában. Európában is ez a két távmunkaforma a leggyakoribb: A SIBIS Project eredményei szerint mobil távmunkásnak volt tekinthető 2002-ben az Unió foglalkoztatottjainak 4,0%-a, míg további 2,1% végzett heti rendszerességgel otthoni távmunkát (ha ezt kiegészítjük a kevesebb mint heti egy napot otthon dolgozókkal, az további 5,3%-ot jelent). Ugyanakkor Európában a már említett távmunka központok is igen elterjedtek – ami mindenképpen igaz, ha a skandináv országokból kiinduló és nálunk is szép számmal megtalálható (a hazai mozgalom sok szempontból példaértékű) teleházakra gondolunk, amelyek tekinthetők egyfajta speciális – mellette számos további szolgáltatást nyújtó – távmunka központnak is. Hazai példák után keresgélve sincs ma már nehéz dolgunk, hiszen egyre több érdekes kezdeményezéssel találkozhatunk. Otthoni távmunka programot indított például a Központi Statisztikai Hivatal, amely köztisztviselői jogviszonyban lévő munkatársait (adatbevivőket és -javítókat, számítástechnikai programfejlesztőket, képviseleti munkatársakat) foglalkoztatja ilyen formában. Mobil távmunkát valósított meg például 2004-ben a Generali-Providencia a kárrendezés területén – főként kárrendezők mobil infokommunikációs eszközökkel való felszerelése révén. Figyelemre méltó kísérlet a Freesoft Kft-é is, amelynek során 2003-ban Bátonyterenyén roma fiatalokat foglalkoztató távmunkahely-centrumot hoztak létre. Ide, a távmunka központokhoz sorolhatjuk a legújabb izgalmas példát is. Példaértékű az a távmunkaház, amely Örkény városának illetve testvértelepülésének, a szlovákiai Udvard községnek közös pályázata nyomán született. Az INTERREG III.A. Magyarország - Szlovákia - Ukrajna Szomszédsági Programból – amelynek célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése a határ menti együttműködések támogatásával, valamint az Európai Unión belüli és kívüli tagállamok közötti együttműködés elősegítése – mintegy 32 millió forintot nyertek a sikeres pályázattal. Ehhez a magyar kormány még 8,5 millió forinttal járult hozzá, Örkény városa pedig egy húszmilliós értékű ingatlant és több milliós saját erőt ajánlott fel. A távmunkaház létrehozásával párhuzamosan több mint százan szerezték meg a számítógépkezelői szakképesítést, illetve többen részt vettek a konkrét távmunkavégzés

87


feladataira felkészítő tréningen is. A mintegy 200 négyzetméteren elhelyezkedő, 22 munkaállomást maradéktalanul felszerelték. Új irodabútorok, pc-k, ip alapú telefonok, fax, fénymásoló és nyomtató, valamint szélessávú internethozzáférés biztosítja a hatékony munkát és kommunikációt. Az épületben továbbá helyet kapott egy tárgyaló és egy konyha is. A 2007 októberében átadott távmunkaházban már decemberben megkezdődhetett a tényleges munkavégzés, ami nem is oly meglepő, hiszen a munkáltatók – teljesen új, kompletten felszerelt irodában dolgozó – képzett munkaerőhöz juthattak hozzá. Az első jelentkező a gazdasági kiadványok telefonos értékesítésével foglalkozó MarketX Bt. volt – a távmunkások így részükre értelemszerűen telefonos értékesítést és adatrögzítést végeznek. Munkájuk során, a cég saját szoftverét használják, amely a bejelentkezést követően folyamatosan naplózza, rögzíti az elvégzett feladatokat, azok időszükségletét. Így megfelelő hozzáféréssel, távolról is lehet ellenőrizni vagy akár folyamatosan nyomon követni a napi munkavégzést. A munkáltatónál jelentkező előnyök egyértelműek, hiszen beruházás nélkül jutott a teljesen felszerelt irodában dogozó munkatársakhoz. Ráadásul, a regionális eltérésből adódóan, olcsóbb munkaerőt vehet igénybe. Ezzel a munkaszervezési megoldással a vállalkozás költségei csökkenek, ez pedig az eredményesség és a versenyképesség növekedéséhez vezet.

A távmunka helye és szerepe a gazdaság- és térségfejlesztésben Az ún. Lisszaboni Stratégia – amelynek központi célja az (volt), hogy az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő, tudás alapú gazdasága legyen – egyik alapvető összetevője a tagországok foglalkoztatási helyzetének javítása. A meghatározott Foglalkoztatási Irányelvek három átfogó és egymást kiegészítő célkitűzést emelnek ki: • a teljes foglalkoztatást; • a minőségi és hatékony munkavégzést, valamint • a magasabb szintű társadalmi kohéziót. A „lisszaboni cél” 2005-ben „enyhült”, immár a világgazdaság más súlyponti régióihoz való felzárkózást állítva a középpontba a versenyképesség terén. A program három fő célra koncentrál: munkahely-teremtés, a növekedést megalapozó tudás megszerzése, Európa vonzó hely maradjon a gazdasági tevékenység számára. Az Unióban 2003-ban mért foglalkoztatási mutatók a munkaképes korú népesség körében 7, a nők tekintetében 5, az idősek vonatkozásában pedig 10 százalékponttal maradtak el a 2010-re meghatározott célértékektől (70, 60, illetve 50%) – ráadásul ezeket az arányokat stagnálás jellemezte. Az Európai Bizottság 2003. novemberi elemzése (Improving quality in work: a review of recent progress) az e téren való előrelépés legfontosabb feltételeként a termelékenység javítását jelöli meg, megemlítve, hogy a társadalmi befogadás, a regionális összetartás és a munka minőségének a terén is akadnak tennivalók. Annak az Európának a foglalkoztatáspolitikájában, ahol a globalizáció, a technológiai változások és a gazdasági integráció jelentős mértékben befolyásolja a munkaerőpiaci folyamatokat, a Foglalkoztatási Irányelvek szem előtt tartásában és azon túl is leginkább az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport játszik jelentős szerepet. A munkacsoport négy olyan területet jelölt meg, ahol lényegi intézkedésekre van szükség: • a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességének fejlesztését; • a munkavállalási kedv fokozását és a munkavállalás mindenki számára elérhetővé tételét; • a szellemi tőke minél hatékonyabb hasznosítását; • a kormányzati munka javításán keresztül a reformok hatékonyabb végrehajtását.

88


Az évről évre megjelenő, az európai foglalkoztatási helyzetet elemző, Employment in Europe c. kiadvány 2004-ben külön fejezetet szentelt az erőforrás-kihelyezés, a munkahelyáthelyezés és a globalizáció foglalkoztatásra gyakorolt hatásának. Megállapítja, hogy, miközben a globalizáció üteme is egyre gyorsabbá vált, az európai nemzetgazdaságok közötti integráció is elmélyült – jelentős részben a 2004. évi bővítésnek köszönhetően is. Miközben az Unióban a szektorok, régiók és országok közötti munkaerő-mobilitás egyaránt alacsony, az integrációnak a foglalkoztatási mutatókra gyakorolt hatásánál jelentősebbnek valószínűsítik az információs és kommunikációs technológiai szektor, illetve az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások fejlődésének ez irányú következményeit. Ez a tagállamok között, illetve a tagállamok és az Unión kívüli országok viszonylatában elsősorban az üzleti tevékenység átalakítását és az üzleti folyamatok alacsonyabb bérszintű országokba való kiszervezésének (offshoring) térhódítását jelenti. Bár e folyamat hátterében jellemzően a munkabérkülönbségek kiaknázása húzódik meg, a vállalatok és a munkavállalók alkalmazkodóképességének foka, a foglalkoztatási teljesítmény és a versenyképesség szintje is befolyást gyakorol rá. A Wim Kok vezette Felsőszintű Munkacsoport jelentése (Facing the Challenge. The Lisbon strategy for growth and employment) rámutatott, a Lisszaboni Stratégia céljainak elérése érdekében a politikák öt területén van szükség előrelépésre. E közé az öt terület közé a jelentés a belső piac betejesedése, az üzleti légkör javítása és a környezeti fenntarthatóság mellett a tudás társadalmának megteremtését (beleértve a kutatás és fejlesztés legfontosabb prioritássá emelését, valamint az információs és kommunikációs technológiák használatának ösztönzését) és a munkaerőpiac helyzetének javítását sorolja. E téren az oktatás és a humántőke fejlesztésére, a tudástársadalomhoz való alakítására, konkrétabban a magasan képzett munkaerőbe való hatékony befektetésre és az élethosszig tartó tanulás mindenki számára elérhetővé tételére van szükség, valamint természetesen az Európai Foglalkoztatási Munkacsoport által megjelölt négy intézkedési területen való jelentős előrelépésre. A távmunka az info-kommunikációs technológiákra támaszkodva a munkaszervezés költség-hatékony lehetőségét nyújtja a vállalatok számára. Ráadásul, mint Forgács, Bohus és Ercsei rámutat, a számítógépen végzett tevékenységek ellátásának költségei vidéken mintegy 30-50%-al kedvezőbbek, mint Budapesten. Így, miközben a távmunka elsősorban a vállalatok költségcsökkenéséhez járulhat hozzá, a kistérségeknek is alternatív gazdaságfejlesztési eszközt jelenthet. A térség ugyanis általa a közlekedés jelentősebb mértékű fejlesztése, illetve ipari központ telepítése nélkül is képes javítani a foglalkoztatási arányt. A távmunka össztársadalmi jelentőségét ennek megfelelően Forgács és szerzőtársai az alábbiakban foglalják össze: • “öko-barát: hozzájárul a környezetszennyezés mérséklődéséhez (az energiafogyasztás csökkenése, illetve a nagyvárosi zsúfoltság (közlekedési dugók) mérséklődése révén; • perspektívát ad: a távmunka új munkakultúrát eredményez, fejleszti a humán tőkét, mérsékelheti a munkanélküliséget, javítja az esélyegyenlőséget; • korszerű: modernizálja a munkaerőpiacot, ösztönzi a munkaerő felkészítését, átképzését; • teljesítmény-barát: fejleszti, modernizálja a szervezeti rendszereket, növeli a gazdasági teljesítményeket, segítheti a "régi" ipari körzetek megújulását; • szociálisan hasznos: javít a foglalkoztatottságon, mérsékelheti az egészségügyre, betegellátásra fordítandó költségeket, hozzájárulhat a helyi közösségeket fejlődéséhez, segítheti a rokkantak, hátrányos helyzetűek foglalkoztatáshoz jutását.” A helyi távmunka terjedése, a távmunkaházak létrehozása erősítheti a helyi munkaerőpiac helyzetét, valamint a béreken keresztül a helyi szolgáltatások iránti keresletet. Ezek a tényezők pedig együttesen a gazdasági és oktatási viszonyok javulásához vezethetnek.

89


1. táblázat: A távmunka SWOT-analízise a társadalom szempontjából Erősségek Gyengeségek Csökkenő környezetszennyezés, A belvárosi üzletek romló kevesebb dugó, kevesebb baleset, jövedelmezősége kisebb egészségügyi ráfordítások, kisebb útfenntartási költségek Újfajta munkaadói és munkavállalói készségek elterjedése Lehetőségek Veszélyek Hátrányos helyzetű régiók Szakszervezeti aggodalmak felzárkóztatása befolyásuk visszaszorulása miatt Esélyteremtés hátrányos helyzetű Gyengülő társadalmi csoportok számára kapcsolatok Csökkenő munkanélküliség Forrás: http://www.szmm.gov.hu A távmunka megfelelő mértékű elterjedése esetén, a munkavégzési mód lehetőséget biztosít a munkaerőpiaci szempontból hátrányos környezetben élők foglalkoztatási mutatóinak javítására, valamint a csökkent munkaképességűek integrálására. A távmunka penetrációjának adott térségbeli növelésére irányuló eszközként kínál koncentrált lehetőséget a távmunkaházak kialakítása. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium ajánlása alapján távmunkában elsősorban az alábbi tevékenységek végezhetők:

90


Tevékenység jellege / Munkaszervezési forma Intenzív computerés telekommunikációs eszközhasználattal jellemezhető tevékenységek

Telephelytől végzendő tevékenységek

Otthoni távmunka Telefonos ügyfélszolgálat, weboldal üzemeltetése és menedzselése, grafikai munkák, szövegszerkesztés, médiafigyelés, idegen nyelvű levelezés, tervezés, rajzolás, könyvelés

Önfoglalkoztatás

Mobil távmunka

Grafikai munkák, tervezés, rajzolás

távol

Nagyobb területet átfogó ügynöki értékesítés és támogató tevékenységek kis cégeknél, piackutatás

Vevőorientált tevékenységek

Értékesítés, támogató tevékenységek, konzultáció

Magas szintű önállóságot kívánó tevékenységek

Személyi szolgáltatások, szoftverfejlesztés, fordítás, webtervezés, és -fejlesztés, tervezés, rajzolás, telemarketing, számvitel

Oktatás, szoftverfejlesztés, fordítás, webtervezés és -fejlesztés, tervezés, rajzolás, számvitel

Közhasznú munkák

Pályázati szolgálat működtetése, közhasznú tájékoztató szolgálat, helyi adattárak kezelése, karbantartása és információk szolgáltatása, távmunka szervezés és közvetítés, települési elektronikus posta üzemeltetése

Ugyanaz, mint az otthoni munka esetén, kiegészülve

Személyi szolgáltatások, különösen tanácsadás

2. táblázat: Távmunkában végezhető tevékenységek Forrás: http://www.szmm.gov.hu

A fenti ajánlásban (amely még nem említi speciális távmunkavégzési helyként a távmunkaházat) megfogalmazott tevékenységek közül gyakorlatilag minden, otthon végezhető (táv)munka távmunkaházban is ellátható. Így elsősorban a munkaadói igényektől tehetjük függővé, hogy ezek közül ténylegesen melyik valósul meg egy újonnan létrehozandó távmunkaházban, illetve attól, hogy a munkaadók mely körének az érdeklődését, igényeit sikerül a távmunkaház létrehozóinak, működtetőinek felkelteniük.

Következtetések Összefoglalóan elmondható, hogy a távmunkaházak, amelyek Európában az Egyesült Királyságban (57), Finnországban (49), Németországban (26) és Svédországban (23) a leginkább elterjedtek, amellett, hogy a legközelebb állnak a hagyományos foglalkoztatáshoz, s így az első lépést jelenthetik egy vállalat számára a távmunka bevezetésére, a már említett térbeli (regionális) eltérésekből adódóan (alacsonyabb vidéki ingatlan- és bérköltségek) a 91


távmunkásokat alkalmazó vállalatnál konkrét gazdasági előnyt eredményeznek. Térségi szinten, mint a távmunka megvalósításának speciális megoldásai, hozzájárulhatnak a foglalkoztatás javításához, a munkaerőpiac fejlesztéséhez, illetve az egyének munkapiaci perspektíváinak kitágulásához. Ugyanakkor megvalósításuk illeszkedik ahhoz az információs és kommunikációs technológiák fejlődésére támaszkodó európai uniós törekvéshez, amely a versenyképesség fokozását a munka világának tudásalapú fejlesztése és a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek csökkentése mentén képzeli el.

Referenciák Csák L. 2008. Távmunka – az ideális telephely? Előadás, Investors’ Conference, 2008. április 4. http://www.otpconsulting.ro/ro/investors-conference/prezentari-conferinta/CsakLaszlo.pdf Letöltés: 2009.08.08. Domján E. 2005. Távoktatás – távmunka. http://agrinf.agr.unideb.hu/if2005/kiadvany/papers/B11.pdf Letöltés: 2009.08.08. European Commission. 2003. Improving quality in work: a review of recent progress. EC, Brussels, 26.11.2003 European Commission. 2004. Employment in Europe. Recent Trends and Prospects. http://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=119&langId=en Letöltés: 2009.08.07. Facing the Challenge. The Lisbon strategy for growth and employment. 2004. Report from the High Level Group chaired by Wim Kok. November 2004 Finna H. 2008. A munkaerőpiaci rugalmasságot elősegítő atipikus foglalkoztatási formák a hazai kis- és középvállalkozásoknál. http://www.kgt.bme.hu/doktori/phds/finna_h.pdf Letöltés: 2009.08.08. Forgács T. 2007. a. Örkényi távmunka-ház marketing koncepciója. http://www.niton.sk/documents/69-239-1435-orkenyi_tavmunkahaz_marketing_koncepcioja.pdf Letöltés: 2009.08.08. Forgács T. 2007. b. Távmunka-házban való foglalkoztatás gazdaságpolitikai áttekintése. http://www.niton.sk/documents/69-239-1534-ft_-_tavmunkahaz_foglalkoztatas_kivonat_2007_jun.pdf Letöltés: 2009.08.08. Forgács T. 2008. Egy kistérségi távmunka stratégia bemutatása. Tér és társadalom. XXII. évf. 2008. 2. szám: 123-143. Forgács T. – Bohus P. P. – Ercsei K. 2008. A távmunka, mint a település- és térségfejlesztés eszköze. http://elolancabonyert.shp.hu/hpc/userfiles/elolancabonyert/forgacsbohustavmunka18.doc Letöltés: 2009.08.08. KISS A. 2004. Távmunka a kárrendezésben a Generali-Providencia Biztosító Rt.-nél. Előadás, III. Országos Távmunka Konferencia, 2004. 12. 09. Kopint Datorg Rt. 2005. Fehér Könyv. A távmunka (e-munka) magyarországi terjedéséről. Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium, 2005. Mfor. 2007. A távmunka fél egészség. Menedzsmentfórum, 2007. január 3. http://www.mfor.hu/cikkek/32460.html Letöltés: 2009.08.06. Mfor. 2008. Távmunkaház: új lehetőség a vidéki munkanélkülieknek. Menedzsmentfórum, 2008.06.08. http://www.tavmunka.org/content/view/402/235/ Letöltés: 2009.08.06. Papp Z. 2004. KSH Távmunka projekt. Előadás, III. Országos Távmunka Konferencia, 2004. 12. 09. SIBIS. 2002. Topic Report No. 5. Topic: Work, employment and skills, Statistical Indicators Benchmarking the Information Society Project, October 2002. Szabó K. 2003. A munkaviszonyok fellazulása. Paradigmaváltás a munka világában az információtechnológiák hatására. Információs Társadalom, III. évfolyam 1. szám: 75-95. INFONIA Alapítvány, 2003. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. A távmunka SWOT-analízise. 92


http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=12036&articleID=20295&ctag=articlelist&ii d=1 Letöltés: 2009.08.07. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Távmunkában végezhető tevékenységek. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=12036&articleID=20294&ctag=articlelist&ii d=1 Letöltés: 2009.08.07.

93


A differenciált tápanyag-gazdálkodás és növényvédelem alkalmazásának lehetőségei Sulyok Dénes1– Dobos Attila1– Megyes Attila1 – Deák László2 Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma 1 Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet 2 Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar,Vállalatgazdaságtani és Marketing Tanszék Abstract. Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható gazdálkodás feltételeinek megteremtése. Ezeknek a feltételeknek az együttes érvényesülését teszi lehetővé a precíziós mezőgazdaság. Ez magába foglalja a termőhelyhez alkalmazkodó termesztést, táblán belül változó technológiát, integrált növényvédelmet, a csúcstechnológiát, távérzékelést, térinformatikát, geostatisztikát, a növénytermesztés gépesítésének változását és az információs technológia vívmányainak alkalmazását a növénytermesztésben. A vizsgált gazdaságban 94 táblán folyik a gazdálkodás összesen 2800 hektár területen. Nyolc növényt termesztenek, amelyek közül az öt fő növény az őszi búza, kukorica, repce, napraforgó és a silókukorica. A gazdaság területét két növénytermesztési kerületre (blokkra) osztottuk. Az északi blokkban 34 tábla (1432 hektár), a déliben 43 tábla (1545 hektár) termőterület található. Mindhárom tápanyag-visszapótlási változatban azonos mennyiségű (773 tonna) ammónium-nitrátra volt szükség. MAP-ból 9-, kálisóból 12 %-kal kellett volna kevesebbet felhasználni a precíziós változatokban a hagyományoshoz képest. A hagyományos tápanyag-gazdálkodási rendszeren alapuló (jelenlegi) növénytermesztési tevékenységhez viszonyítva a költségek – számításaink szerint – a négy fő növénynél 3-4,7 %-kal csökkenthetőek. A termelési költségen belül a tápanyag-gazdálkodás (műtrágya anyagköltség és kijuttatás költsége) 15,7-21,4 % és a növényvédelem (növényvédő szer + kijuttatás) 6,1-18,8 % jelentős költségtétel. A vizsgált nyolc megtérülési változatban a géptámogatás nélküli beruházás „csak” differenciált tápanyag-visszapótlásra feltételesen támogatható (13 %-os belső kamatláb (IRR)). A többi szcenárióban a belső kamatláb 50214 % között változik, azaz az önjáró célgép beruházása feltétlenül támogatandó. Az egyes kezeléstípusokban eltérőek az önjáró célgép megtérülési idejei. A leghosszabb a „csak” differenciált tápanyag-visszapótlási változatban 6 év, a legrövidebb a tápanyag-visszapótlást és növényvédelmi tevékenységet egyaránt végző precíziós blokkos elrendezésű változatban 3,6 év. Keywords. tápanyag-visszapótlás, precíziós gazdálkodás, megtérülés, nettó jelenérték, belső kamatláb, önköltség, fertilising, precision managment, netto present value, internal rate of return , cost price

Bevezetés és szakirodalmi áttekintés Hazánk természeti adottságainál fogva alapvetően mezőgazdasági jellegű ország, egyik legjelentősebb kincsünk a termőföld. A talaj egyrészt a környezet része, másrészt a mezőgazdaság termelőeszköze. A környezet részeként, fogadja a földfelszínre érkező energia- és anyagáramlásokat, részben tárolja, részben átalakítja azokat, és mint termelőeszköz, termékenységével alapot ad a növénytermesztésnek és mindazoknak a tevékenységeknek, amelyek a nagyobb termések elérését célozzák (öntözés, trágyázás, talajművelés stb.). Ezeknek a beavatkozásoknak mindegyike a talaj tevőleges közreműködésével éri el hatását. Közben a talaj maga is változik, ezek a változások lehetnek időlegesek vagy tartósak, illetve kedvezőek, vagy kedvezőtlenek (Loch – Nosticius, 1992). A trágyázás célja a növények tápelem ellátása, a talajok termékenységének megőrzése, a termések szinten tartása vagy növelése, a termésminőség javítása (Füleky, 1999). A korábbi időszakokban a tápanyagellátás legfontosabb forrása a szerves trágya volt. Ekkor országos átlagban mintegy 3 tonna/hektár szerves trágya keletkezett, ez a mennyiség az állatállomány csökkenése miatt az 1970-es évektől kezdődően folyamatosan kevesebb lett, 1990 után mintegy felére esett vissza, így jelenleg a műtrágyákkal történő tápanyag-visszapótlás a meghatározó (Nagy, 2007a). Napjaink egyik legfontosabb célkitűzése a fenntartható gazdálkodás feltételeinek

94


megteremtése. A fenntarthatóság fogalmát többen definiálták. Mindegyik megfogalmazás közös vonása a talajok termékenységének megóvása. A fenntartható fejlődés a tápanyaggazdálkodásban is megkívánja az ökológiai és az ökonómiai feltételekhez való alkalmazkodást, vagyis a termőhely adottságainak figyelembevételét, a termelési igények és a környezetvédelmi célok összehangolását, a környezet minimális terhelését, valamint a gazdaságosságot (Sulyok, 2007). Ezeknek a feltételeknek az együttes érvényesülését teszi lehetővé a precíziós mezőgazdaság. Ez magába foglalja a termőhelyhez alkalmazkodó termesztést, táblán belül változó technológiát, integrált növényvédelmet, a csúcstechnológiát, távérzékelést, térinformatikát, geostatisztikát, a növénytermesztés gépesítésének változását és az információs technológia vívmányainak alkalmazását a növénytermesztésbe (Németh et. al, 2007). Műholdas navigáció segítségével a csatlakozó sorok nagy pontossággal követhetők, minimális ráállási hibával. Így a munka során csökkenthető az átfedés, a feleslegesen elhasznált üzemanyag, rávetés, a többlet műtrágya vagy növényvédő szer. Nem elhanyagolható szempont, hogy a GPS alapú automata kormányzással rendelkező munkagépek jelentősen csökkentik a vezetőre jutó terhelést. Az új technológia növeli a hatékonyságot, valamint csökkenti a költségeket (Dobos et. al, 2007). Hatékonysága azáltal növekszik, hogy csökkennek a veszteségek, mivel a gazdálkodónak jobb döntéstámogatási információs rendszer áll a rendelkezésére. Csökkenteni lehet a környezetterhelést, és jobban szervezhetők a munkafolyamatok. Külföldi és néhány hazai gazdálkodó tapasztalatai alapján – ahol a technológiát már régebben alkalmazzák - a műtrágyaköltségekben 20-30%-os, az üzemanyag- és növényvédő szer költségekben mintegy 10%-os megtakarítás érhető el (Nagy, 2007b) A talajerő-gazdálkodás két oldalról is fontos. A trágyázás egyrészről anyagi erőforrásokat köt le, tehát növeli a gazdálkodás tőkeigényét, másrészt a növényi terméshozamok jelentős növelésének lehetőségét kínálja. A talajerő-gazdálkodás folyamatai a modern növénytermesztési technológiák részét képezik, ennek ellenére nem tekinthetők alapvető ráfordításnak, mivel – a rendkívül szélsőséges példáktól eltekintve – trágyázás nélkül is megvalósítható hazai viszonyok között a növények termesztése, legalábbis egy alacsonyközepes színvonalon (Sulyok és Ferencsik, 2008b, Sulyok et. al 2008a). Tápanyagutánpótlással a növények hozama növelhető, illetve szinten tartható, amellett hogy kedvező hatást gyakorol a termőföld termőképessége is (Kárpáti, 1999). A vállalkozások gazdálkodásáról, vagyoni, jövedelmi, pénzügyi helyzetéről, illetve azokról a gazdasági folyamatokról, eredményekről és problémákról, melyek a vállalkozást jellemzik, pénzügyi elemzéssel lehet információt szerezni. A pénzügyi elemzések olyan eljárások, amelyek alkalmasak a vállalkozás vagyonának, tőkéjének, eredményeinek, valamint a felhasznált erőforrások hatékonyságának vizsgálatára. Közülük a legfontosabb vizsgálati módszerek a gazdasági mutatók, amelyek segítségével történik a vállalkozás gazdálkodásának bemutatása (Béhm, 1993). Az elemzés lényeges része az összehasonlítás, amihez szükség van valamilyen viszonyítási alapra. A befektetés a vállalkozás azon tevékenysége, mely során a befektető pénzt fordít valamilyen anyagi eszköz vásárlására. Lényege, hogy időlegesen lemond pénzéről annak érdekében, hogy később a befektetés megtérüljön és nyereséget hozzon. Bármely eszköz értékét a remélt jövőbeni hasznok - jövedelmek határozzák meg (Béhm, 1997).

Anyag- és módszer Elemző munkánk során az Északi-Középhegység lábánál elhelyezkedő mintegy 2800 szántóterületen gazdálkodó vállalkozás adatait dolgoztuk fel. A cég összesen nyolcféle növény: őszi búza, kukorica, napraforgó, repce, őszi árpa, triticale, lucerna és silókukorica termesztését végzi. A 2008. évben precíziós talajmintavételi tevékenység folyt a cég 94 kisebb (0,7 ha) – nagyobb (239 ha) tábláján. Vizsgálatainkhoz szükségünk volt az egyes táblák talajvizsgálati eredményeire. A 95


termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény 64 §-a előírja, hogy a földhasználónak gondoskodnia kell a talaj humuszos termőrétegének megőrzéséről, szervesanyag-tartalmának fenntartásáról, továbbá a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyag igényét figyelembe vevő – műtrágyák használata esetén – vizsgálatra alapozott környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás folytatásáról. Három féle laborvizsgálat végezhető a talajvizsgálati jegyzőkönyvek kiadásához: szűkített, bővített és teljeskörű. Számításainkhoz bővített talajvizsgálat laboratóriumi eredményeit (pH, humusztartalom, Arany-féle kötöttség, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O, Nn, SO4, Cu, Zn, Mg, Na) használtuk fel. Kiválasztottuk a precíziós tápanyag-gazdálkodás céljára a mintagazdaság (I, II. és IV. termőhelyi kategória) a megfelelő nagyságú (min. 15 hektár) területű tábláit. Az átlagminták maximum 5 hektárnyi területet jellemeznek. Amennyiben egy parcella területe meghaladta az 5 hektárt, úgy azt maximum 5 hektáros – lehetőleg homogén – mintavételi területekre szükséges bontani. A mintázandó területről részmintákat átló mentén vettük úgy, hogy legalább 20 részminta alkosson egy átlagmintát. A részmintákat alaposan összekevertük és ebből 1-1,5 kg-nyi tömegű átlagmintát szállítottuk be laboratóriumi vizsgálatra. Az elemzést akkreditált laboratóriumban végezték. Elemző munkánk során három változatot vizsgáltunk meg. Első a jelenleg alkalmazott hagyományos – táblaátlag alapján számolt – tápanyag-gazdálkodási technológia. A műtrágya és növényvédő szer kijuttatást ebben az esetben a hagyományos géprendszerek segítségével végzik el. Második változatként a - jelenlegi vetésszerkezetet figyelembe vételével – differenciált tápanyag-visszapótlást alkalmaztunk a 15 hektárnál - 4 talajminta vételi egységnél nagyobb – táblák esetében, míg az ennél kisebb táblákon táblaátlag alapján történt a műtrágyaszórás. A harmadik esetben „blokkosítottuk” a növények termőhelyeit. A kisebb – északi – blokkban (1432 hektár) termesztjük a tavaszi vetésű növényeket (kukorica, silókukorica, napraforgó), míg a nagyobb – déli – növénytermesztési kerületben kerülnek elhelyezésre az őszi vetésű növények (őszi búza és repce) (2. táblázat). A gazdaság foglalkozik még triticale, lucerna és őszi árpa termesztésével is. Ezeknek a növényeknek a termőterülete összesen nem éri el a 300 hektárt, így jelen munkánkban terjedelmi korlátok miatt ezekkel külön nem áll módunkban foglalkozni. Az 5 hektáros mintavételi egységenként szedett talajminták akkreditált laboratórium által történt bővített vizsgálatát követően elkészítettük a vizsgálatba vont 77 tábla tápanyaggazdálkodási szaktanácsait. Valamennyi táblára vonatkozóan készültek táblaátlag alapján számolt szaktanácsok. A 15 hektárnál nagyobb táblák esetében – az eredeti termesztett növények figyelembe vételével - elkészítettük a differenciált tápanyag-gazdálkodási szaktanácsokat. Végezetül a „blokkos” elhelyezkedéshez igazodva újabb műtrágya-dózisokat számoltunk ki. A 4 mintavételi egységnél kisebb táblák esetében táblaátlag alapján, az ennél nagyobb termőterületeken differenciált szaktanácsokat készítettünk. A „blokkos” elrendezés esetében figyelembe vettük az adott növénytermesztési körzetben termesztett növényeket, s ezekhez számoltuk ki a szükséges műtrágya mennyiségeket. Mindhárom változatban a foszfor-, illetve a kálium hatóanyagokra készítettük el a precíziós számításainkat, nitrogén műtrágyák esetében – a szakirodalom ajánlásai, valamint saját kísérleti tapasztalataink alapján – a táblaátlag alapján történő szórást vettük figyelembe, tekintettel a nitrogén hatóanyagok nagyfokú mobilitására a talajban. Következő lépésben meghatároztuk az egyes parcellákra kijuttatandó foszfor- és kálium hatóanyag mennyiségeket, majd a műtrágyadózisokat. Ezt követően ugyanezt megtettük a táblaátlagra vonatkozóan is. A termesztendő növények mindkét műtrágyaszórási változatban azonos hozammal szerepeltek (kukorica: 8 t/ha, őszi búza 5 t/ha, repce 2,5 t/ha, napraforgó 3 t/ha, silókukorica 25 t/ha). Az egyes táblákra precíziós módszerrel kiszórandó műtrágyamennyiséget a parcellákra jutó műtrágyamennyiségek összegéből határoztuk meg, míg a hagyományos módszerrel kijuttatandó mennyiséget a táblaátlag alapján számoltuk ki.

96


Ezt követően az eredményeket a 2009. júniusi műtrágyaárak alapján értékeltük: a 34 % -os ammónium-nitrát 80 Ft/kg, az 52% foszfor hatóanyag-tartalmú mono-ammónium-foszfát (MAP) ára 120 forint/ kg, a 60%-os kálisóé pedig 150 forint/ kg. Az így kapott eredmények különbségét összterületre és hektárra vetítve is kiszámoltuk. A tápanyag-gazdálkodási tervek elkészítését követően ágazati költség-jövedelem vizsgálatokat végeztünk a termesztett növényekre. A kukorica és a silókukorica ágazatot a terjedelmi korlátok figyelembe vétele miatt együtt kezeltük. Gazdaságossági számításaink során változóként kezeltük a foszfor- és kálium műtrágyák anyag- és kijuttatási költségeit, valamint a növényvédelmi anyag- és kijuttatási költségeket. Valamennyi növény költségjövedelem vizsgálatánál – a tápanyag-gazdálkodásnál már ismerteteknek megfelelően – hagyományos, precíziós és precíziós-blokkos változatokat szerepeltettünk. Az általános költségeket a rezsibíró képesség arányában terheltük az ágazatokra, azoknál az ágazatoknál – őszi búza és repce – ahol a gazdálkodás veszteséges – a támogatások részben veszteség kompenzáló szereppel bírnak – nem, míg a nyereséges ágazatoknál nagyobb arányú általános költséget osztottunk a termesztésre. Beruházás megtérülési vizsgálatainkat 7 évre - tekintve hogy eszközeink amortizációs kulcsa 15% – végeztük el. Az FVM Gépesítési Intézete ettől hosszabb leírási időszakkal – 10 év – számol. Vizsgálatainkba egy pesszimista változatot építettünk be. Géptámogatással (25 %) csökkentett, illetve a közgazdaságilag „tiszta” – támogatás nélküli – megtérüléseket is szemlétettük, amikoris a megtérülés „csupán” a precíziós technika alkalmazásából származó felhasznált források hatékonyságának növeléséből realizálható. A vizsgált időszakban átlagosan 8 %-os piaci kamatlábal számoltunk, a Világgazdasági Kutatóintézet állásfoglalásának figyelembe vételével. Kiszámoltuk a belső kamatlábat (IRR-t) is valamennyi változatban. r2 − r1 IRR = r1 − NPV1 ⋅ (1) NPV2 − NPV1 A képződő jövedelemtöbblet 7 év alatt megtakarított anyagköltségének (műtrágya és növényvédő szer), valamint gépi munka költségének (differenciált kijuttatás és a nagyteljesítményű géprendszer alkalmazását) jelenértékre való diszkontálását fejezi ki. n Ct -C0 (2) NPV=PV-C0= ∑ t t =1 (1 + r ) A magajáró permetező és műtrágyaszóróra alapozott technológia esetében három különböző tényezőt kell számításba venni. Első az anyagköltség megtakarítás. Ez a tényező független a kijuttató gép típusától, tehát megegyezik a függesztett-, vontatott munakgépek és a magajáró kijuttató gépek esetében. A magajáró gépek szórásszélessége nagyobb (32 méter), a táblán gyorsabban közlekednek (25 km/h), mint függesztett versenytársaik (8-12 km/h), illetve a területekre történő le- és felvonulásokban is gyorsabban mozognak (55-60 km/h), mint a traktorra szerelt berendezések (25 km/h). Emellett az automata kormányzás alkalmazásából származó költségcsökkenést – a átfedések csökkenését – is figyelembe kell vennünk.

Eredmények A vizsgált gazdaságban 94 táblán folyik a gazdálkodás összesen 2800 hektár területen. Nyolc növényt termesztenek, amelyek közül az öt fő növény az őszi búza, kukorica, repce, napraforgó és a silókukorica (1. táblázat). A gazdaság területét két növénytermesztési kerületre (blokkra) osztottuk. Az északi blokkban 34 tábla (1432 hektár), a déliben 43 tábla (1545 hektár) termőterület található (1. ábra)

97


1. táblázat A vizsgált gazdaságban termesztett növények Megnevezés Terület (ha) Kukorica 482 Napraforgó 530 Őszi búza 889 Repce 393 Silókukorica 213 Összesen 2507 Forrás: DE AMTC FTMI – KITE ZRt adatbázis

Hagyományos tápanyag-gazdálkodás esetében 52 % hatóanyag tartalmú mono-ammóniumfoszfátból 156,7, 60 % káliumtartalmú kálium-kloridból 188,8 tonnára volt szükség az öt növény (kukorica, napraforgó, őszi búza, repce, silókukorica) termesztéséhez. Ha differenciált tápanyag-gazdálkodást folytatunk 138.2 tonna MAP-ra és 162,4 tonna kálisóra lett volna szükség. Ha a precíziós-blokkos vetésszerkezetet alkalmazzuk 127,5 tonna foszfor és 138,9 tonna kálium műtrágyára lett volna szükségünk (3. táblázat)

Forrás: DE AMTC FTMI – KITE ZRt adatbázis

2. ábra

A vizsgált gazdaság táblái

98


4. táblázat

3. A jelenlegi és a blokkos technológiában termesztett növények (ha) északi blokk

Növény

2008-2009 242 287 341 300 213 1383

Kukorica Napraforgó Őszi búza Repce Silókukorica Összesen

5. táblázat

Kukorica Napraforgó Őszi búza Repce Silókukorica Összesen

2008-2009 240 243 548 92 0 1123

blokkos 0 0 889 393 0 1281 Forrás: Saját vizsgálatok

Kijuttatandó műtrágya mennyiségek (tonna)

Hagyományos MAP NH4NO3 176,9 39,3 191,9 24,4 190,7 61,3 177 25,2 36,6 6,5 773,0 156,7

Megnevezés

déli blokk blokkos 482 530 0 0 213 1225

Kálisó

NH4NO3 176,9 191,9 190,7 177 36,6 773,0

61,0 46,6 39,3 26,8 15,1 188,8

Precíziós MAP

Kálisó

39,8 20,3 51,3 24,5 2,3 138,2

46,0 43,4 34,3 25,3 13,4 162,4

Precíziós-blokkos MAP Kálisó NH4NO3 176,9 38,2 52,1 191,9 19,1 36,1 190,7 46,2 31,1 177 46,2 31,1 36,6 23,9 19,6 773,0 127,5 138,9 Forrás: Saját vizsgálatok

Kukorica és silókukorica termesztés gazdasági elemzése A vizsgált gazdaságban kukoricát és silókukoricát 695 hektáron termesztenek (1. táblázat). A legfontosabb költségek az anyagköltségek (31,6-, 30,1 és 29.7 %), a segédüzemági szolgáltatások (39,4-, 40,1 és 40,3 %), az egyéb költségek (11,6-, 11,9 és 12 %) és az általános költségek (15,5-, 15,9 és 16 %) (4. táblázat). A költségarányos jövedelmezőségek kedvezőek, hagyományos tápanyag-gazdálkodásnál megközelíti, precíziós változatoknál meg is haladja a 30 %-ot. A költségszintek mind a három technológiánál 80 % alatt vannak. Az önköltségek (32,2-, 31,5 és 31,2 Ft/kg) kisebbek az értékesítési árnál (35 Ft/kg). Ennek következtében a termelés is nyereséges, a támogatások jövedelem kiegészítő funkcióval rendelkeznek (4. táblázat). 6. táblázat A kukorica- és silókukorica termesztés költség-jövedelem viszonyai Megnevezés anyagköltségek műtrágya költség NH4NO3 MAP Kálisó Vetőmag Növényvédőszer Gépi munkák költsége tárcsázás 2X szántás szántáselmunkálás magágykészítés műtrágyaszórás 2X vetés növényvédelem betakarítás szállítás szárítás* személyi költség egyéb költség közvetlen költség általános költség termelési költség költség arányos jövedelem költségszint

Hagyományos Költségek Megoszlás (%) 81550 31,6 41550 16,1 17280 6,7

Precíziós Költségek Megoszlás (%) 76000 30,1 37500 14,9 17280 6,9

Precíziós-blokkos Költségek Megoszlás (%) 73990 29,7 35490 14,2 17280 6,9

7920 16350 25000 15000

3,1 6,3 9,7 5,8

7320 12900 25000 13500

2,9 5,1 9,9 5,4

6960 11250 25000 13500

2,8 4,5 10,0 5,4

101700

39,4

101100

40,1

100500

40,3

11000 20000 2300 6400 4400 6000 2200 17800 6000 25600 5000 30000 218250 40000 258250

4,3 7,7 0,9 2,5 1,7 2,3 0,9 6,9 2,3 9,9 1,9 11,6 84,5 15,5 100,0

11000 20000 2300 6400 4000 6000 2000 17800 6000 25600 5000 30000 212100 40000 252100

4,4 7,9 0,9 2,5 1,6 2,4 0,8 7,1 2,4 10,2 2,0 11,9 84,1 15,9 100,0

11000 20000 2300 6400 3600 6000 1800 17800 6000 25600 5000 30000 209490 40000 249490

4,4 8,0 0,9 2,6 1,4 2,4 0,7 7,1 2,4 10,3 2,0 12,0 84,0 16,0 100,0

28%

31%

33%

78%

76%

75%

99


önköltség (Ft/kg) 32,3 31,5 31,2 piaci ár (Ft/t) 35000 35000 35000 hozam (t/ha) 8 8 8 árbevétel (Ft/ha) 280000 280000 280000 támogatások (Ft/ha) 51000 51000 51000 termelési érték 331000 331000 331000 (Ft/ha) tevékenységi 21750 27900 30510 jövedelem (Ft/ha) jövedelem (Ft/ha) 72750 78900 81510 *átlagos betakarítási-, szállítási és szárítási költség a vetésterület 69,3 %-án áru, 30,7 %-án silókukorica került termesztésre Forrás: Saját vizsgálatok

Az őszi búza termesztés gazdaságossági vizsgálata A mintagazdaságban őszi búzát 889 hektáron termesztenek (1. táblázat). Költségnemenkénti bontásban az anyagköltségek 36,9-, 35,8 és 35,6 %-ot, a gépi műveletek költsége 44-, 44,6 és 44,5 %-ot, az egyéb költségek aránya 16,4-, 16,8 és 17 %-ot tesznek ki. Általános költséget – tekintve a termesztés veszteséges voltát – az őszi búza ágazatra nem terheltünk. Mindhárom technológiai változatban az önköltségek (36,7-, 35,7 és 35,2 Ft/kg) meghaladták a piaci árat, tehát maga a búza termesztése veszteséges volt. A támogatások veszteségkompenzáló és jövedelem pótló funkcióval egyaránt bírnak (5. táblázat). 7. táblázat Az őszi búza termesztés költség-jövedelem viszonyai Megnevezés anyagköltségek műtrágya költség NH4NO3 MAP Kálisó Vetőmag Növényvédőszer Gépi munkák költsége tárcsázás 2X szántás szántáselmunkálás magágykészítés

műtrágyaszórás 3X vetés

növényvédelem 3X betakarítás szállítás személyi költség egyéb költség közvetlen költség általános költség termelési költség költség arányos jövedelem költségszint önköltség (Ft/kg) piaci ár (Ft/t) hozam (t/ha) árbevétel (Ft/ha)

támogatások (Ft/ha) termelési érték (Ft/ha) tevékenységi jövedelem (Ft/ha) jövedelem (Ft/ha)




8280 6600 20000 15000

4,5 3,6 10,9 8,2

6840 5850 20000 13500

3,8 3,3 11,2 7,6

6240 5250 20000 13500

3,5 3,0 11,4 7,7

807000

44,0

79500

44,6

78300

44,5

11000 20000 2300 6400

6,0 10,9 1,3 3,5

11000 20000 2300 6400

6,2 11,2 1,3 3,6

11000 20000 2300 6400

6,3 11,4 1,3 3,6

6600

3,6

6000

3,4

5400

3,1

6000

3,3

6000

3,4

6000

3,4

6600

3,6

6000

3,4

5400

3,1

17800 4000 5000 30000 183260 0 183260

9,7 2,2 2,7 16,4 100,0 0,0 100,0

17800 4000 5000 30000 178370 0 178370

10,0 2,2 2,8 16,8 100,0 0,0 100,0

17800 4000 5000 30000 175970 0 175970

10,1 2,3 2,8 17,0 100,0 0,0 100,0

21%

24%

26%

82% 36,7 34000 5 170000

81% 35,7 34000 5 170000

80% 35,2 34000 5 170000

51000

51000

51000

221000

221000

221000

-13260

-8370

-5970

37740

42630

100

45030 Forrás: Saját vizsgálatok


A repce termesztés gazdaságossági kérdései Az őszi káposztarepcét az általunk elemzett gazdaságban 393 hektáron termesztettek (1. táblázat). A legfőbb költségtételek – a repce esetében is – az anyagköltségek (40,5-, 39,8 és 39,4 %), a segédüzemági költségek (41,2-, 41,4-, illetve 41,4 %) és az egyéb költségek (15,7-, 16,1-, illetve 16,5 %). Általános költségekkel – az őszi búza ágazathoz hasonlóan – nem számoltunk, tekintve a termesztés minimális nyereségességi arányát. Az önköltség hagyományos gazdálkodás esetében megközelíti a piaci árat, a termesztés jövedelmezősége minimális (4000 Ft/ha). A precíziós technológiai változatban ennek dupláját, míg a precíziósblokkos változatban háromszorosát tudjuk elérni. A támogatásoknak – a kukorica ágazathoz hasonlóan - jövedelempótló funkciójuk van (6. táblázat). 8. táblázat A repcetermesztés költség-jövedelem viszonyai Megnevezés anyagköltségek műtrágya költség NH4NO3 MAP Kálisó Vetőmag Növényvédőszer Gépi munkák költsége tárcsázás 2X szántás szántáselmunkálás magágykészítés műtrágyaszórás 2X vetés növényvédelem betakarítás szállítás személyi költség egyéb költség közvetlen költség általános költség termelési költség költség arányos jövedelem költségszint önköltség (Ft/kg) piaci ár (Ft/t) hozam (t/ha) árbevétel (Ft/ha) támogatások (Ft/ha) termelési érték (Ft/ha) tevékenységi jövedelem (Ft/ha) jövedelem (Ft/ha)

Hagyományos Költségek Megoszlás (%) 77400 40,5 37400 19,6 19520 10,2 7680 4,0 10200 5,3 15000 7,9 25000 13,1

Precíziós Költségek Megoszlás (%) 74180 39,8 36680 19,7 19520 10,5 7488 4,0 9672 5,2 15000 8,1 22500 12,1

Precíziós-blokkos Költségek Megoszlás (%) 71840 39,4 34340 18,8 19520 10,7 7320 4,0 7500 4,1 15000 8,2 22500 12,3

78600

41,2

77000

41,4

75400

41,4

5500 20000 2300 6400 6600 6000 11000 17800 3000 5000 30000 191000 0 191000

2,9 10,5 1,2 3,4 3,5 3,1 5,8 9,3 1,6 2,6 15,7 100,0 0,0 100,0

55000000 20000 2300 6400 6000 6000 10000 17800 3000 5000 30000 186180 0 186180

3,0 10,7 1,2 3,4 3,2 3,2 5,4 9,6 1,6 2,7 16,1 100,0 0,0 100,0

5500 20000 2300 6400 5400 6000 9000 17800 3000 5000 30000 182240 0 182240

3,0 11,0 1,3 3,5 3,0 3,3 4,9 9,8 1,6 2,7 16,5 100,0 0,0 100,0

29%

32%

35%

78% 76,4 78000 2,5 195000 51000

76% 74,5 78000 2,5 195000 51000

74% 72,9 78000 2,5 195000 51000

246000

246000

246000

4000

8820

12760

55000

5982000


A napraforgó ágazat költség-jövedelem elemzése A napraforgó termesztése a vizsgált gazdaságban 530 hektáron folyik (1. táblázat). Mind a három termesztéstechnológiai változatban a legjelentősebb költségek az anyagköltségek (33,7-, 32,5 és 32 %), a gépi munkák költségei (38,7-, 39,2 és 39,1 %), az egyéb közvetlen költségek (15-, 15,4 és 15,8 %), valamint az ágazatot terhelő általános költségek (10-, 10,3 és 10,5 %) (7. táblázat).

101


9. táblázat Megnevezés Anyagköltségek műtrágya költség NH4NO3 MAP Kálisó Vetőmag Növényvédőszer Gépi munkák költsége tárcsázás Szántás Szántáselmunkálás Magágykészítés műtrágyaszórás Vetés

növényvédelem 4X Betakarítás Szállítás Szárítás személyi költség egyéb költség közvetlen költség általános költség termelési költség költség arányos jövedelem költségszint önköltség (Ft/kg) piaci ár (Ft/t) hozam (t/ha) árbevétel (Ft/ha)

támogatások (Ft/ha) termelési érték (Ft/ha) tevékenységi jövedelem (Ft/ha) jövedelem (Ft/ha)

A napraforgó termesztés költség-jövedelem viszonyai




5520 13200 15000 23000

2,8 6,6 7,5 11,5

4560 12300 15000 20700

2,3 6,3 7,7 10,7

4320 10200 15000 20700

2,3 5,4 7,9 10,9

75200

38,7

76200

39,2

74400

39,1

5500 20000 2300 6400 2200 6000

2,8 10,0 1,2 3,2 1,1 3,0

5500 20000 2300 6400 2000 6000

2,8 10,3 1,2 3,3 1,0 3,1

5500 20000 2300 6400 1800 6000

2,9 10,5 1,2 3,4 0,9 3,2

8800

4,4

8000

4,1

7200

3,8

8000 3000 15000 5000 30000 180280 20000 200280

4,0 1,5 7,5 2,5 15,0 90,0 10,0 100,0

8000 3000 15000 5000 30000 174320 20000 194320

4,1 1,5 7,7 2,6 15,4 89,7 10,3 100,0

7200 3000 15000 5000 30000 170180 20000 190180

3,8 1,6 7,9 2,6 15,8 89,5 10,5 100,0

32%

36%

39%

76% 66,5 71000 3 213000

74% 64,8 71000 3 231000

72% 63,4 71000 3 213000

51000

51000

51000

264000

264000

264000

13520

18680

22820

64520

69680


A költségarányos jövedelmezőségek mind a három technológiai változatban kedvezően alakultak 32-, 36, illetve 39 %. A költségszintek (76-, 74-, illetve 72 %) ugyancsak kedvezőek. Az önköltségek (66,5-, 64,8-, illetve 63.4 Ft/kg) is kedvezően alakultak a 71 Ft/kg-os piaci ár figyelembe vételével. Ennek következtében keletkezett a napraforgó termelésen is jövedelem 13520-, 18680, illetve 22820 Ft/ha. A támogatások figyelembe vételével a jövedelem adatok még kedvezőbben. 64520, 69680 és 73820 Ft/ha (7. táblázat).

Gazdasági költség-jövedelem vizsgálat A négy vizsgált növénytermesztési ágazatban (kukorica és silókukorica, őszi búza, repce és napraforgó a termelési értékek minden esetben (hagyományos, precíziós, precíziós blokkos) meghaladták a termelési költségeket, így keletkezett jövedelem. Az őszi búza ágazat esetében a termesztés veszteséges volt mind a három technológiai változatban, ezekben az esetekben cél a veszteség minimalizálása volt az erőforrások (műtrágya, növényvédő szerek, gépi költségek) hatékonyabb kihasználásával. A kukorica, repce és napraforgó ágazat esetében képződött tevékenységi jövedelem, itt cél a hatékonyság növelése, a minél nagyobb profit elérése céljából (8. táblázat).

102


10. táblázat Növény

Kukorica

Repce

Őszi búza

Napraforgó

Összesen

Műtrágyázás Hagyományos Precíziós Precíziósblokkos Hagyományos Precíziós Precíziósblokkos Hagyományos Precíziós Precíziósblokkos Hagyományos Precíziós Precíziósblokkos Hagyományos Precíziós Precíziósblokkos

A vizsgált gazdaság eredményessége

Vetésterület (ha)

695

Termelési költség (e Ft) 179484 175210

Termelési érték (e Ft)

Tevékenységi jövedelem (e Ft) 15116 19391

Jövedelem (e Ft)

21204

56649

1572 3466

21615 23509

71620

5015

25058

162918 158571

-11788 -7441

33551 37898

-5307

40032

8226 10960

35256 37990

230045

173396 393

889

75063 73169

96678

196469

156437 530

2507

104664 101930

139920

50561 54836

100159

12731

39761

522129 508879

13126 26376

140983 154233

33642

161499

663112

501613


Megtérülési vizsgálatok Amennyiben a vizsgált területen (2507 hektár) a 15 hektárnál nagyobb területű táblákon precíziós tápanyag-visszapótlást alkalmazunk, s a táblaátlag alapján történő kijuttatást az ennél kisebb területekre korlátozzuk, 5,5 millió forintot tudunk a műtrágyák költségeiben megtakarítani (9. táblázat). Ha a precíziós tápanyag-gazdálkodás mellett a „blokkosítást” is elvégezzük, azaz a termesztett növényeket területileg koncentráljuk 11,7 millió forint műtrágyaköltséget tudunk megspórolni. 11. táblázat A differenciált tápanyag-visszapótlás alkalmazásából származó megtakarítások (e Ft) Megnevezés Precíziós Precíziós-blokkos MAP 1856 3144 Kálisó 3700 8518 Összesen 5556 11662 Forrás: Saját vizsgálatok

Ha a hagyományos géprendszerek helyett párhuzamos nyomkövetésre, illetve automata kormányzással felszerelt műtrágyaszórók alkalmazásával mindhárom alkalmazott műtrágyaféleség esetében (ammónium-nitrát, mono-ammónium-foszfát és kálisó) egyaránt 10 %-os megtakarítást érhetünk el (10. táblázat).

12. táblázat

Automata kormányzás alkalmazásából származó megtakarítások (e Ft) Megnevezés Precíziós Precíziós-blokkos 3017 3017 NH4NO3 MAP 1400 1400 Kálisó 2084 2084 Összesen 6500 6500 Forrás: Saját vizsgálatok

Amennyiben differenciált (precíziós, vagy precíziós-blokkos) tápanyag-visszapótlási rendszert alkalmazunk, foszfor műtrágyák esetében 9, káliumnál pedig 12 % kiszórását tudjuk megspórolni. A gépek ennyivel gyorsabban tudnak haladni az adott területen, hiszen ennek a műtrágyának a kiszórási ideje megtakarításra kerül (11. táblázat). Ez a megtakarítás a minta

103


gazdaságban precíziós esetben 1,4-, precíziós-blokkos tápanyag-gazdálkodásnál 1,3 millió forint. 13. táblázat A differenciált műtrágya kijuttatásból származó megtakarítás Géptípus

Megnevezés

függesztett

üzemóraköltség (Ft/ha) megtakarítás (%) üzemóraköltség (Ft/ha) megtakarítás (Ft/ha) terület (Ft/ha) megtakarítás (e Ft)

magajáró

MAP 2200

Precíziós Kálisó Összesen 2200 -

Precíziós-blokkos MAP Kálisó Összesen 2200 2200 -

9

12

-

9

12

-

2000

2000

-

1800

1800

-

186

249

434

167

234

391

3217

3217

6433

3217

3217

6433

597

800

1397

237

720

1257


A nagyteljesítményű – önjáró – géprendszer két és fél – háromszor akkora területet tud naponta műtrágyázni, mint a függesztett és vontatott gépek. A hagyományos géprendszer 2200, a precíziós 2000, a precíziós-blokkos tápanyag-kijuttatási költsége pedig 1800 Ft/ha. Precíziós tápanyag-gazdálkodási rendszernél 1,6-, a precíziós-blokkosnál pedig 3,1 millió forintot tudunk megtakarítani a hagyományos géprendszerek alkalmazásához képest (12. táblázat). 14. táblázat Megtakarítás magajáró géprendszer alkalmazásából I. Műtrágyaféleség NH4NO3 MAP KÁlisó Összesen

Precíziós 870

Precíziós-blokkos 1740

348 348 1566

696 696 3132 Forrás: Saját vizsgálatok

A legújabb önjáró géprendszerek esetében a permetező géphez adják a műtrágyaszóró feltétet is. A két „munkagép” mintegy fél napos munkával átszerelhető, így az önjáró gép kihasználtsága növelhető. Az automata kormányzás alkalmazása mellett is 10 %-os növényvédő szer megtakarítást tudunk elérni a felülkezelések mellőzéséből (13. táblázat). Kukorica és silókukorica esetében egy, napraforgónál négy, őszi búzánál három, repcénél öt menetben szükséges növényvédelmi tevékenységet folytatni. Átlagosan három menetben kell a vizsgált területen növényvédelmi tevékenységet folytatni, amely összesen mintegy 7500 hektárt tesz ki. 15. táblázat Megtakarítás magajáró géprendszer alkalmazásából II. Növény Kukorica Napraforgó Őszi búza Repce Silókukorica Összesen

Terület (ha) 482 530 889 393 213 2507

Költség (Ft/ha) 15000 23000 15000 25000 15000 -

Megtakarítás Beavatkozások (e Ft) száma 773 1 1220 4 1333 3 981 5 320 1 4577 -

Permetezett terület (ha) 482 2121 2667 1963 213 7445


A műtrágyaszóróhoz hasonlóan az önjáró permetező esetében is 10 % növényvédő szer megtakarítással számolhatunk. A 10%-os hatékonyság javulás az átfedések csökkenéséből és a táblavégi fordulók számának és -idejének csökkenéséből érhető el. A felhasználó előnyeit további számos szempont javíthatja (14-15 táblázat).

104


16. táblázat

A önjáró permetező alkalmazásából származó megtakarítás

Géptípus

Megnevezés vontatott üzemóraköltség (Ft/ha) megtakarítás (%) üzemóraköltség (Ft/ha) megtakarítás (Ft/ha) magajáró terület (Ft/ha) megtakarítás (e Ft) Nagyteljesítményű géprendszer alkalmazása megtakarítás (e Ft)

Precíziós 2200 10 2000 200 7445

Precíziós‐blokkos 2200 10 1800 180 7445

1489

1340

1489


17. táblázat

Megtakarítás önjáró permetező és műtrágyaszóró gép alkalmazásából (e Ft) Megnevezés

Műtrágyaszórás

Növényvédelem

Precíziós

Műtrágya megtakarítás Automata kormányzás alkalmazása Differenciált kijuttatás Nagyteljesítményű géprendszer alkalmazása Növényvédőszer megtakarítás Differenciált kijuttatás Nagyteljesítményű géprendszer alkalmazása Összesen

Precíziós-blokkos

5556

11662

6500

6500

1397

1257

1566

3132

4577 1489

4577 1340

1489

2978

22573


Az önjáró permetezőgépre és műtrágyaszóró feltétre alapozott technológia esetében a legnagyobb költségtényező maga az önjáró berendezés, melynek jelenlegi bekerülési értéke – az aktuális euro/dollár és dollár/forint árfolyamoktól függően – kb. 75 millió forint. Géptámogatás figyelembe vételével (25 %) a beszerzési érték 56,3 millió Ft. Először meghatároztuk a költség-megtakarítást a tápanyag-visszapótlási szcenáriók esetében. 7 évre 8 %-os piaci kamatlábbal számoltunk. A jelenértékek kiszámítása után meghatároztuk a belső kamatlábakat, azaz megéri-e a pénzeszközöket a vállalkozásba fektetni, vagy inkább külső (pl. banki) szolgáltatások keretében keressünk helyet pénzeszközeinknek? Ha „csak tápanyaggazdálkodásra használjuk önjáró géprendszerünket precíziós esetben 13, precíziós-blokkos változatban 69 %-os belső kamatlábat kaptunk. Géptámogatással 50-, illetve 125 % az IRR. Amennyiben növényvédelmi tevékenységet is folytatunk támogatás nélkül 69- illetve 136, géptámogatással 126 és 214 %-os belső kamatlábat kapunk (16. táblázat). 18. táblázat Megnevezés Jelenérték (NPV) (e Ft) Belső kamatláb (IRR) (%)

Az önjáró géprendszer megtérülési számításai

Tápanyag-visszapótlás géptámogatás nélkül 25 % géptámogatással

Tápanyag-visszapótlás + növényvédelem géptámogatás nélkül 25 % géptámogatással

Precíziós Precíziós- Precíziós Precíziós- Precíziós Precíziós- Precíziós Precíziósblokkos blokkos blokkos blokkos 84448

126804

84448

126804

126926

176818

126926

176818

13

69

50

125

69

136

126

214


A fedezeti pont elemzése során meghatároztuk azt a területet, amely esetében az önjáró géprendszer beruházási költsége megtérül. a megtérülési idő 3,6 és 6 év között változik az egyes kezeléstípusok esetében (17. táblázat).

105


19. táblázat

Az önjáró permetező és műtrágyaszóró gép fedezeti pontjának elemzése

Kezeléstípus Tápanyagvisszapótlás Tápanyagvisszapótás növényvédelem

Precíziós Precíziós blokkos Precíziós +

Precíziós blokkos

Jelenérték (e Ft/ha) 33,69 50,59 50,64

Szükséges terület (ha)

Megtérülési idő (év)

2226 1483 1481

6,0 4,7 4,7

70,54

1063

3,6 Forrás: Saját vizsgálatok

Következtetések, javaslatok • Mindhárom tápanyag-visszapótlási változatban azonos mennyiségű (773 tonna) nitrogén-műtrágyára volt szükség. Mono-ammónium-foszfátból hagyományos esetben 157 tonnára, precíziósnál 19-, precíziós blokkosnál 30 tonnával kevesebb műtrágyát használtunk volna fel. Kálium-klorid esetében a hagyományosan kijuttatott 189 tonna helyett precíziós tápanyag-gazdálkodásban 27, precíziós-blokkosban pedig 50 tonnával kevesebbre lett volna szükség. • A jelenlegi vetésszerkezet általunk javasolt átalakítása mellett összgazdasági szinten 34 tonna műtrágyát (11 tonna MAP-ot és 23 tonna Kálisót) lehetett volna megtakarítani. • A hagyományos tápanyag-gazdálkodási rendszeren alapuló (jelenlegi) növénytermesztési tevékenységhez viszonyítva a költségek – számításaink szerint – a négy fő növénynél 34,7 %-kal csökkenthetőek. Valamennyi vizsgált növénynél a legnagyobb költségtételek az anyag- (29,5-40,5 %), a gépi munkák- (38,7-44,6 %) és az egyéb költségek (11,617%), valamint kukorica és napraforgó esetében az általános költségek (10-16 %). • A termelési költségen belül a tápanyag-gazdálkodás (műtrágya anyagköltség és kijuttatás költsége) 15,7-21,4 % és a növényvédelem (növényvédő szer + kijuttatás) 6,1-18,8 % jelentős költségtétel. Ha az anyagköltségeken belül vizsgáljuk a műtrágya (41,3-51 %) és a növényvédő szer (17,8-34,2 %) költségét megállapíthatjuk, hogy az összes anyagköltség mintegy 60-85 %-át teszik ki, tehát ezekkel a költségekkel való ésszerű gazdálkodás a termesztés eredményességét alapvetően befolyásolja. • Mind a négy vizsgált növény esetében a hagyományoshoz képest csökkentek az anyagköltségek, amely a műtrágya (MAP: 9 %, Kálisó: 12 %) és növényvédő szer (10 %) szükséglet csökkenésével magyarázható. • A vizsgált nyolc megtérülési változatban a géptámogatás nélküli beruházás „csak” differenciált tápanyag-visszapótlásra feltételesen támogatható (13 %-os belső kamatláb (IRR)). A többi szcenárióban a belső kamatláb 50-214 % között változik, azaz az önjáró célgép beruházása feltétlenül támogatandó. • Az egyes kezeléstípusokban („csak” tápanyag-visszapótlás, vagy tápanyag-visszapótlás és növényvédelem, precíziós, vagy precíziós-blokkos) eltérőek az önjáró célgép megtérülési idejei. Valamennyi esetben az amoritzációs időszaknál (7 év) kedvezőbb megtérülési időket kaptunk. A leghosszabb a „csak” differenciált tápanyag-visszapótlási változatban 6 év, a legrövidebb a tápanyag-visszapótlást és növényvédelmi tevékenységet egyaránt végző precíziós blokkos elrendezésű változatban 3,6 év. A fedezeti pont értékelés alapján az önjáró géprendszer beruházása indokolt.

106


Felhasznált Irodalom: Béhm, I. (1993): Vállalkozások megítélésének módszerei, Novorg Kft, Budapest Béhm, I. (1997): Gazdasági-pénzügyi mutatók gyűjteménye, Novorg Kft, Budapest Dobos, A. – Hadászi, L. – Mészáros, G. (2007): Precíziós tápanyag-gazdálkodás, In Agroinform Füleky, Gy. (1999): Tápanyaggazdálkodás, Mezőgazda Kiadó, Budapest Huzsvai, L. – Nagy, J. (2005): Effect of weather on maize yields and the efficiency of fertilization. Acta Agronomica Hungarica, 53 (1), pp. 31-39. Kárpáti, L. (1999): Trágyázás gazdasági kérdései, In: Tápanyaggazdálkodás (Szerk: Füleky Gy) 697-714, Mezőgazda Kiadó, Budapest Loch, J. – Nosticzius, Á. (1992): Agrokémia és növényvédelmi kémia, Mezőgazda Kiadó, Budapest Nagy, J. (2007a): Kukoricatermesztés. Akadémiai Kiadó, Budapest. Nagy, J. (2007b): Jövedelmező és biztonságos kukoricatermelés, Kukorica Fórum, Debrecen, Németh, T. – Neményi, M. – Harnos, Zs. (2007).: A precíziós mezőgazdaság módszertana, MTA TAKI, Szeged Sulyok, D. (2007): Leíró és döntéstámogató informatikai rendszerek (szoftverek) alkalmazásának előnyei és kihívásai a mezőgazdaságban, In: Agrárágazat, 2007. (8. évf), 4. szám, 32-34. o. Sulyok, D. – Megyes, A. – Rátonyi, T.(2008a): A tápanyag-gazdálkodás hatékonyságának vizsgálata a kukorica termesztésében, In: Agrárunió 2008. (9. évf.) 2. szám, 45-46. o. Sulyok, D. – Ferencsik, S. (2008b): A differenciált tápanyag-gazdálkodás gazdaságossági kérdései, In: AgrárUnió 2008. 9. évf. 8-9. szám

107


A budbreak date model for some white wine grape varieties Hlaszny, E. 1 – Ladányi, M.2 1 Corvinus University of Budapest, Dpt. of Viticulture, Villányi út 29-43. H-1118, Budapest, Hungary 2 Corvinus University of Budapest, Dpt. of Mathematics and Informatics, Villányi út 29-43. H-1118, Budapest, Hungary Abstract. Modelling and forecasting the budbreak dates are essential in viticulture both from ecological and plant protection points of view. We studied the budbreak dates of five white wine grape varieties (Chardonnay, Szürkebarát (Pinot gris), Pinot blanc, Riesling, Hárslevelű) and their clone varieties between 2000 and 2004. The plantations are situated in the Danube Region, in Helvécia that belongs to Kunság wine region. We have developed a mathematical model that estimates the budbreak date quite accurately. The model is based on the widely accepted cumulated heat sum concept, and the optimization was made for the error of the estimated dates measured in days. We set the optimum base temperature to 6 °C. The error of the model estimation moves between one and six days with an average of 2,04 days. Keywords. Budbreak, vegetation period, phenology model, effective heat sum, Vitis vinifera L.

Introduction Budbreak is the beginning phenophase of grape vegetation period that depends on several factors. We suppose that the budbreak begins roughly when the necessary (critical) biologically effective heat sum is reached. This critical value is different for different varieties; there are deviances even in case of clone varieties. If the date of budbreak can well be estimated, it can be defined which varieties or clone varieties are worth to plant in which region. Learning and forecasting the budbreak dates are very important because we can deduce to the rate and probability of frost damage. After budbreak grape becomes sensible to chilly temperature, the green sprouts can be injured even between -0,5 and -1 °C. If chilly temperatures after the expected budbreak date are forecasted, plant protection can more successfully be managed. Some pests, for example mites (Eriophyes vitis, Calepitrimerus vitis, Tetranychus urticae) spend the winter in the buds in great number and after the budbreak they damage the young sprouts. Damages caused by these pests can be reduced if the budbreak date is known and plant protection action is executed in the right time. Thus accurate estimation of budbreak date is highly desirable from plant protection point of view.

Materials and methods The phenology data of Central Agricultural Office (CAO) were used. The data were collected by the employees of Fruit and Grape Testing Station of CAO between 2000 and 2004. The Testing Station is situated in Helvécia, in South Great Hungarian Plain Region. In this region the soil is sandy with very low humus content (Pernesz, 2004).The number of yearly sunny hours is between 2000-2500 hours. The main risk factors are frost and drought. We studied the budbreak dates of five white wine grape varieties (Chardonnay, Szürkebarát (Pinot gris), Pinot blanc, Riesling, Hárslevelű), and their clone varieties (Table 2).

108


Table 1 The examined white wine varieties with their maturity types Variety Chardonnay Chardonnay 75 Chardonnay 96 Szürkebarát Szürkebarát 34 Szürkebarát 52 Pinot blanc 54 Pinot blanc 55 Pinot blanc D55 Rajnai rizling 239 Rajnai rizling 378 Rajnai rizling 391 Rajnai rizling 49 Hárslevelű P.41 Hárslevelű K.9

Code Ch Ch_75 Ch_96 Szb Szb_34 Szb_52 Pb_54 Pb_55 Pb_D55 Rr_239 Rr_378 Rr_391 Rr_49 Hl_P41 Hl_K9

Maturity type early

early

middle

late

late

Considering the observed temperature and rainfall data we can conclude the following facts. Based on winter chilling sums accumulated from October to February (Table 1) the most coldest winter was in 2002-2003 (433 °C chilling sum below freezing point), though in this year the first fall frost night was at the latest point of time (8-10th of December 2002). The second place is for the winter of 2001-2002 with chilling sum of 247 °C under freezing point with the first fall frost day on the 27th of October. Both the chilling sums and the dates of first fall frost of winters 1999-2000 and 2003-2004 are nearly the same (138,5 °C and 129,5 °C with 18th and 16th of October). The winter of 2000-2001 was the mildest one (the chilling sum is 74,5 °C, only) and the first fall frost was measured on the 21st of October.

Chilling sums

°C 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1999‐2000

2000‐2001

2001‐2002

2002‐2003

2003‐2004 year

Figure 1 Average temperature sums under the freezing point in Helvécia in winters of 19992000, 2000-2001, 2001-2002, 2002-2003 and 2003-2004 (from October to February). The warmest summer (Figure 2) were in 2003 (1161°C summer heat sums) and in 2001 (1087 °C summer heat sums) calculated as the sums of the daily average temperatures over +10 °C. That is to say the coldest winter and the warmest summer are connected to the same vintage, 2003. This year is followed by 2004 with heat sum 902 °C that is almost as high as it 109


was in 2001 (990,5 °C). Finally, the coolest summer was in 2000 with a heat sum of 534,5 °C that is about half of the one it was in 2002 and 2003.

Temperature sums

°C 1200 1000

winter

800

spring

600

summer 400

fall

200 0 2000

2001

2002

2003

2004 year

Figure 2 Seasonal heat sums over +10 °C in Helvécia in the years of 2000, 2001, 2002, 2003, 2004 Considering the precipitation data of the observed five years (Figure 3) we can see that the less amount of rainfall was observed during the coolest summer in 2000 (285 mm). The most of precipitation fell in winter- and springtime (122 mm and 99 mm); while as few as 35 mm rainfall was measured in summer. The year 2001 is the second wettest year with its 573 mm yearly and as high as 213 mm summer precipitation. In 2002 the precipitation sum was again 354 mm, only. In 2003 the yearly precipitation sum was 461mm while in 2004 the highest yearly sum was measured in respect of the five years (584 mm).

Precipitation sums

mm 250 200

winter 150

spring summer

100

fall

50 0 2000

2001

2002

2003

2004 year

Figure 3 Seasonal precipitation sums (mm) in Helvécia between 2000 and 2004 If we compare the vegetation periods, we can establish that the years of 2000 and 2001 had the longest vegetation periods (192 and 189 days, see Figure 4 and Table 2). This coincides with the long term average measured in Hungary (185-200 days). The years of 2002 and 2003 (with 166 and 168 days of vegetation) have significantly shorter vegetation period. In the year 110


of 2004 with its very short vegetation period (154 days) the demand of even the early ripening varieties (e.g. Chardonnay) was hardly filled (Bényei et al, 1999). Table 2 The lengths of the vegetation periods of the years 2000-2004 measured in days with the first and final frost free days (dates and Julian days) year 2000 2001 2002 2003 2004

length 192 189 166 168 154

beginning 12.04.2000 19.04.2001 13.04.2002 22.04.2003 10.05.2004

Jul. day 103 109 103 112 131

end Jul. day 10.10.2000 294 24.10.2001 297 25.09.2002 268 06.10.2003 279 10.10.2004 284

Vegetation periods 2004 2003 2002 2001 2000

0

50

100

150

200

250

300

350 Julian day

Figure 4 The lengths of the vegetation periods of the years 2000-2004 in Helvécia

A phenology model for the estimation of budbreak dates There occurred some heat sum models even in the 1950s (Baggiolini, 1952), nevertheless, only the late 1990s could bring significant improvement in modelling (Bonhomme 2000). Chuine (2000, 2003) gives a pretty review and synthesis about the published models up to 2000 while a nice spatial and temporal comparison can be found in Cortázar-Atauri et al. (2009). In Hungary such kind of models are not yet in practice. Phenology models for the estimation of budbreak dates are based on the wide accepted concept that budbreak date of Vitis vinifera is mainly determined by the effective heat sum after the chilling effect in dormancy (Carbonneau et al., 1992, Jones, 2003, Jones et al., 2005). According to this, dormancy can be separated in two periods: the first one is defined as the period when buds are dormant due to physiological conditions (endodormancy) and the second is when buds remain dormant just because of unfavourable environmental conditions (ecodormancy) (Lang, 1987, Cesaraccio, 2004). In the literature there are several budbreak models for different varieties and regions. The most of them agree in the concept of heat accumulation, i.e. the daily average temperature above a base temperature (mostly above 10°C) is summed from a starting date. Budbreak occurs when a critical threshold is reached (Moncur et al., 1989). Setting out from the average daily temperatures accumulation can be made as a linear or other (e.g. logarithmic) function (Oliveira 1998, Riou, 1994). The scale of accumulation can be chosen as daily or hourly steps (Cortázar-Atauri et al., 2005). In case hourly steps are applied detailed (observed or estimated) data on sunrise and sunset are needed. Then we can

111


decide whether triangle, exponential or sine type approximation of the daily heat distribution is used. In several cases, however, highly sophisticated models do not fill the expected accuracy because of the great number of estimated parameters (Riou, 1994, García de Cortázar-Atauri et al., 2009). Judging by the quantity and quality of the available data we decided to use a daily scaled linear model. The starting date of accumulation is of great importance, though the most widely used date is the 1st of January (Riou, 1994, Bindi et al., 1997 a,b). After optimization we have chosen a later starting date (say, the end of endodormancy) which has improved our budbreak date estimation. We tried to build a relatively simple model that can estimate the budbreak date of those 15 white Vitis vinifera varieties from Helvecia, Hungary in the time period 2000-2004 as accurate as possible. The average daily temperatures above the base temperature were accumulated from a starting date up to the observed budbreak, for all varieties ( i = 1, 2, ... ,15 ) and years ( j = 2000,2001,...,2004 ) (Figure 5):

GDDi , j =

budbreak

∑ max[(T

aver

− Tbase );0] .

start

Regarded the varieties, the averages of the yearly accumulated sums were calculated. We called this value as the critical one due to the ith variety:

GDDi ,crit = Aver(GDDi , j ) . j

Heat sums up to the budbreak

°C 250,0 200,0

2000 2001

150,0

2002

100,0

2003 2004

50,0

0,0 0

20

40

60

80

100

120

140 Julian day

Figure 5. Heat sums above the base temperature (6 °C) in Helvécia, Hungary, in the time period 2000-2004 The model indicates the budbreak date of the ith variety when the critical sum GDDi ,crit is reached. The error was defined as the sum of the squares of the differences between the observed and estimated budbreak dates measured by days:

112


(

Err = ∑∑ BBobs − BB pred i

)

2

j

For later comparisons it is reasonable to use the modified error term:

ε=

1 Err , N

where N denotes the sum of the number of varieties and years. The error was minimized while the base temperature and the starting date were varied.

Results The optimization process resulted that the optimal base temperature is 6 °C and the optimal starting date is the 41st Julian day of the year. (It means that the statistically calculated date of the end of the endodormancy is the 10th of February.) The optima are corresponding to the ones in the literature based on physiological reasons (Gladstones, 2000). Table 3 represents the accumulated heat sums (°C) of the different varieties in the time period 2000-2004. Table 3 The accumulated observed heat sums (°C) of the different varieties in the time period 2000-2004 together with their averages (called critical heat sums) Varieties Years 2000 2001 2002 2003 2004 Average

Ch

Ch_75

Ch_96

Szb

Szb_34

Szb_52

Pb_54

Pb_55

Pb_D55

Rr_239

Rr_378

Rr_391

Rr_49

Hl_P41

Hl_K9

160,75 204,25 202,00 160,50 215,00

160,75 216,75 202,00 160,50 223,50

188,75 204,25 208,00 160,50 223,50

238,25 234,50 245,50 182,00 201,00

238,25 224,75 245,50 199,50 223,50

238,25 246,00 256,50 182,00 215,00

188,75 195,25 202,00 182,00 207,00

238,25 204,25 208,00 182,00 278,00

238,25 204,25 193,00 171,00 223,50

238,25 234,50 214,50 182,00 278,00

238,25 246,00 221,50 182,00 266,50

238,25 246,00 221,50 182,00 266,50

238,25 246,00 230,00 182,00 223,50

238,25 234,50 221,50 182,00 244,00

238,25 234,50 221,50 171,00 215,00

230,38

192,70

197,00

220,25

203,32

227,55

195,00

211,70

206,00

229,45

230,85

230,85

223,95

224,05

216,05

Average 221,32 225,05 219,53 177,40 233,57

The necessary critical values of heat sums (°C) for the budbreak of the fifteen white wine varieties during the five years 2000-2004 are also summarized in Table 3 where the average values for a certain varieties can be seen below, in separate lines. It appears from Table 3 that even in case of clone varieties there are deviances, too, though they are smaller than the ones between main varieties. We can see that the varieties needed the less heat sum in 2003, the most heat sum in 2004 for their budbreak. The optimality characteristics of our model estimations are illustrated in Figure 6. We can see that in case the base temperature is fixed (6 °C) the three kinds of error (error sum, average absolute value of error and maximal error) are all at minimum if the starting date is the 41st of the year. In case the starting date (41st Julian day) is fixed than the three error types are the smallest if the base temperature is set as 6 °C. The average error of the absolute differences between the observed and predicted dates was 2,04 days, the maximal error was 6 days.

113


Error sum

sum(day^2)

Error sum

sum(day^2)

800

1450

750 1250

700

1050

650 600

850

550 650

500 450

450 0

10

20

30

40

50

60

0

70

2

4

6

8

Starting Julian day

12

Base temperature °C

Average error

day

10

Average error

day

2,6

2,9

2,5

2,7

2,4

2,5

2,3

2,3 2,1

2,2

1,9

2,1

1,7

2

1,5 0

10

20

30

40

50

60

70

0

2

4

6

8

Starting Julian day

Maximal error

day

10

12


Maximal error

day 9,5 9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 5,5 5

8,5 8 7,5 7 6,5 6 5,5 5 0

10

20

30

40

50

60

0

70

2

4

6

8

Starting Julian day

10

12


Figure 6 Optimality characteristics of the two parameters, namely the base temperature and starting date; for fixed base temperature (6°C) with varied starting date and for fixed starting date (41st Julian day i.e. 10th of February) with varied base temperature Table 4 The errors of the estimations Varieties Years 2000 2001 2002 2003 2004 Average of the absolute values

Ch

Ch_75

Ch_96

Szb

Szb_34 Szb_52 Pb_54

Pb_55 Pb_D55 Rr_239 Rr_378 Rr_391

6 4 5 6 2

3 -3 -1 3 -4

1 0 -1 3 -3

-1 -1 -3 3 3

-2 -3 -5 1 -2

0 -1 -3 3 2

1 0 0 1 -1

-2 2 1 2 -6

-2 1 2 3 -2

0 0 2 3 -4

0 -1 2 4 -3

4,6

2,8

1,8

2,4

2,6

2

0,6

2,4

1,8

2,2

2

Rr_49

Hl_P41

0 -1 2 4 -3

0 -2 0 3 1

0 -1 1 3 -1

2

1,2

1,2

Yearly average Hl_K9 of the absolute values -1 1,27 -2 1,47 0 1,87 4 3,07 1 2,53 1,6

2,04

Considering Table 4 we can say that the budbreak dates of variety Chardonnay (Ch) can be predicted with the largest average absolute error (4,6 days). The model estimations gave the smallest errors for the clone variety Pinot blanc 54 (Pb_54), its average absolute error was 0,6 day. In generally, the absolute differences between the estimated and observed budbreak dates

114


for the varieties moved about two days with an average of 2,04. The less predictable year was 2003 with an average absolute error of 3,07. The averages of the absolute errors of the years 2000-2002 were all under 2 days.

Average differences

day 3,5 2,5 1,5 0,5 ‐0,5

aver_diff

‐1,5

aver_abs_diff

‐2,5 ‐3,5 2000

2001

2002

2003

2004

year

Figure 7 The average differences and average absolute differences of the estimated and observed budbreak dates calculated over the 15 varieties in the years 2000, 2001, 2002, 2003 and 2004. The average differences and average absolute differences of the estimated and observed budbreak dates are represented in Figure 7. It can be seen that the model produced the largest differences in 2003 and 2004 (in 2003 all the differences were positive, so the averages and the averages of the absolute values were the same.). The reason can probably been deduced as the effect of a serious frost damage in winter of 2003 and 2004. In the following figures the observed (_o) and the predicted (_p) budbreak dates are represented.

Chardonnay

day 125

120

Ch_o Ch_p

115

Ch75_o Ch75_p

110

Ch96_o Ch96_p

105

100 2000

2001

2002

2003

2004 year

Figure 7 The observed (_o) and the predicted (_p) budbreak dates of the Chardonnay varieties in the time period 2000-2004 In the prediction of budbreak dates of varieties Chardonnay there are lot of diversity

115


(Figure 8). Our model could not estimate the budbreak dates without errors but the one of clone variety Chardonnay 96 (Ch_96) in year 2001. The largest differences were for the variety Chardonnay (Ch with 6 days), in case of the other two clone varieties (Chardonnay 75 and Chardonnay 96 denoted by Ch_75, Ch_96) the predictions were some more accurate with the largest errors of four days (Table 4). day 125

Szürkebarát (Pinot gris) Szb_o

120

Szb_p Szb34_o

115

Szb34_p Szb52_o 110

Szb52_p

105 2000

2001

2002

2003

2004 year

Figure 8 The observed (_o) and the predicted (_p) budbreak dates of the Szürkebarát (Pinot gris) varieties in the time period 2000-2004 Similarly to the other varieties, our model could predict the budbreak dates of varieties Szürkebarát (Pinot gris) in 2000 with quite small errors, only. The error for the clone Szürkebarát 52 (Szb_52) was as few as zero (Figure 9). We got variable results in 2001, 2002, 2003 and in 2004. The largest error was for the clone Szürkebarát 34 (Szb_34) in 2002, where, based on the heat sum, the model predicted the budbreak date five days earlier (Figure 8, Table 4).

116


Pinot blanc

day 125

Pb54_o

120

Pb54_p Pb55_o 115

Pb55_p Pb_D55_o

110

Pb_D55_p

105 2000

2001

2002

2003

2004 year

Figure 9 The observed (_o) and the predicted (_p) budbreak dates of the Pinot blanc varieties in the time period 2000-2004 Among the varieties Pinot blanc the model had the smallest errors for the clone 54 (Pb_54) (Figure 10). The errors moved between zero and one day considering the examined five years (Table 4). The errors of budbreak date predictions for the other two clone varieties, Pinot blanc 55 and Pinot blanc D55 (Pb_55, Pb_D55) were fairly similar in the years from 2000 to 2003. In 2004, however, the model predicted the budbreak date of clone 55 6 days earlier while the error was only two days for clone D55.

Rizling (Riesling)

day 125

Rr239_o Rr239_p

120

Rr378_o Rr378_p

115

Rr391_o Rr391_p 110

Rr49_o Rr49_p

105 2000

2001

2002

2003

2004 year

Figure 10 The observed (_o) and the predicted (_p) budbreak dates of the Riesling varieties in the time period 2000-2004 For the varieties Riesling the estimated and the observed budbreak dates in 2000 were equal. (In Table 4 we can see that the errors of estimations are equal to zero for all the four varieties.) In 2001 and 2002 there were small differences between the estimated and observed 117


dates, though in 2001 the error of the estimation for the clone variety Riesling 239 (R_239) was still zero. In 2002, however, the model prediction erred three days, in 2003 four days and in 2004 it estimated the budbreak date four days earlier as it was observed. In 2001 the clone varieties Riesling 378 and 391 (Rr_378, Rr_379) burst one day earlier as the model predicted it, in 2002 they both burst two days earlier, in 2004 they burst three days later as the predictions. The reason of the similarity is that the observed and the predicted budbreak dates were all the same for these two varieties in the years 2000-2004. The results for the clone Riesling 49 (Rr_49) deviate slightly from the ones of the other clones. In 2000 and 2002 the errors of estimations were zero. In 2001 the model signed the budbreak date two days earlier. In 2003 and 2004 the model was three days and four days late.

Hárslevelű

day 125

120 Hl_P41_o Hl_P41_p

115

Hl_K9_o Hl_K9_p 110

105 2000

2001

2002

2003

2004 year

Figure 11 The observed (_o) and the predicted (_p) budbreak dates of the Hárslevelű varieties in the time period 2000-2004 The budbreak date of clone variety Hárslevelű P41 (Hl_P41) was exactly predicted in 2000 (Figure 11 and Table 4). The model predicted the budbreak date one day earlier in 2001 and one day later in 2002. The largest difference was for both varieties in 2003. Clone variety P41 (Hl_P41) burst three days, K9 (Hl_K9) four days earlier as it was predicted by the model. In 2004 the clone variety P41 (Hl_P41) burst one day later than the predicted date. For the clone variety Hárslevelű K9 (Hl_K9) the model estimated the budbreak date one day earlier in 2000 and two days earlier in 2001. In 2002 the estimation was exact. Based on the cumulated heat sum our model had the largest error in 2003 for the clone K9 (Hl_K9) when the forecasted date was four days late. Gladstones (2000) advocated that, besides the base temperature (say lower base temperature) the so-called upper base temperature should also be considered because there is no further advance in phenological development with average temperatures above a certain threshold. The upper base temperature was built in our model the following way:

GDDi , j _ Gladstones =

max[(min(Taver , Tupperbase ) − Tlowerbase );0] . ∑ start

budbreak

The optima, however, has not changed in this modified model. The reason of it is that there were no such high average daily temperature between 10th of February and budbreak in these years which could significantly change the value of GDDi , j . It means that between the end of

118


endodormancy and budbreak the heat was as high as the plant could almost totally benefit it. Nevertheless, we call the attention that the upper base temperature should be built in the model when it is applied for climate change impact studies or for phenology models with later phenological phases (e.g. for flowering date estimations).

Conclusions 1. Further spatial and temporal validity study is necessary. Other varieties are also planned to be involved. 2. In the literature there are heats sum models completed with chilling effect. It is based on the concept that the dormancy break occurs when a critical amount of chilling unit is reached (Cesaraccio et al., 2004). We have not built chilling effect in our model, mainly because of data scarce. Nevertheless, in our further research we plan to test also the chilling effect in the model. 3. The model is prepared for further development such as for flowering date estimations. The flowering date model is going to be connected to the budbreak model in order to utilize the information of budbreak model while estimating the flowering dates. 4. The model can be driven with RegCM data as well, and thus it can be used for climate change impact studies. This kind of application is also on our list of plans. Acknowledgements. We would like to thank György Pernesz, the head counsellor of Variety Testing Department of CAO, who put their data at our disposal. We thank the researchers of Viticulture Department of Corvinus University for their professional help and Dr. György Bisztray, the head of Viticulture Department for his support. Our work was supported by the projects No. OM-00265/2008 and OTKA K 63065/2006 as well as the Doctoral Programme of Horticultural Science (Number D64).

References Baggiolini, M. (1952) Les stades repères dans le développement annuel de la vigne et leur utilisation pratique. Rev. Romande Agric. Vitic. Arbor. 8:4–6. Bényei, F., Lőrincz, A., Sz. Nagy, L. (1999) Szőlőtermesztés Mezőgazda Kiadó, Budapest, p 433. Bindi, M., Miglietta, F., Gozzini, B., Orlandini, S., Seghi, L. (1997a) A simple model for simulation of growth and development in grapevine (Vitis vinifera L.). I. Model description. Vitis 36(2):67–71. Bindi, M., Miglietta, F., Gozzini, B., Orlandini, S., Seghi, L. (1997b) A simple model for simulation of growth and development in grapevine (Vitis vinifera L.). II. Model validation. Vitis 36(2):73–76. Bonhomme, R. (2000) Bases and limits to using “degree-day” units. Eur. J. Agron. 13:1–10, doi:10.1016/S1161-0301(00)00058-7. Carbonneau, A., Riou, C., Guyon, D., Riom, J., Schneider, C. (1992) Agrométéorologie de la vigne en France. EUR-OP, Luxembourg, p 168. Cesaraccio, C., Spano, D., Snyder, R. L., Duce, P. (2004) Chilling and forcing model to predict bud-burst of crop and forest species. Agric. For Meteorol. 126:1–13, doi:10.1016/j.agrformet.2004.03.010. Chuine, I. (2000) A unified model for budburst of trees. J. Theor. Biol. 207:337–347, doi:10.1006/jtbi.2000.2178. Chuine, I., Kramer, K., Hänninen, H. (2003) Plant development models. In: Schwartz MD (ed) Phenology: an integrative environmental science. Kluwer, Milwaukee, pp 217–235. García de Cortázar-Atauri, I., Brisson, N., Seguin, B., Gaudillere, J. P., Baculat, B. (2005) Simulation of budbreak date for vine. The BRIN model. Some applications in climate

119


change study. In: Proceedings of XIV International GESCO Viticulture Congress, Geisenheim, Germany, 23–27 August, 2005, pp 485–490. García de Cortázar-Atauri, I., Brisson, N. and Gaudillere, J. P. (2009) Performance of several models for predicting budburst date of grapevine (Vitis vinifera L.) Int. J. Biometeorol. DOI 10.1007/s00484-009-0217-4). Gladstones, J. (2000) Past and future climatic indices for viticulture. Proc. 5th Intl. Symp. Cool Climate Vitic. Oenol., Melbourne, Australia. 10 pp. Jones, G. V. (2003) Winegrape phenology. In: Schwartz MD (ed) Phenology: an integrative environmental science. Kluwer, Milwaukee, pp 523–540. Jones, G. V., Duchene, E., Tomasi, D., Yuste, J., Braslavksa, O., Schultz, H., Martinez, C., Boso, S., Langellier, F., Perruchot, C., Guimberteau, G. (2005) Changes in European winegrape phenology and relationships with climate. In: Proceedings of XIV International GESCO Viticulture Congress, Geisenheim, Germany, 23–27 August, 2005, pp 55–62. Lang, G. A., Early, J. D., Martin, G. C., Darnell, R. L. (1987) Endo-, para-, and ecodormancy: physiological terminology and classification for dormancy research. HortScience 22(3):371–377. Moncur, M. W., Rattigan, K., Mackenzie, D. H., McIntyre, G. N. (1989) Base temperatures for budbreak and leaf appearance of grapevines. Am. J. Enol. Vitic. 40(1):21–26. Oliveira, M. (1998) Calculation of budbreak and flowering base temperatures for Vitis vinifera cv. Touriga Francesa in the Douro Region of Portugal. Am J Enol Vitic 49(1):74– 78. Proceedings of XIV International GESCO Viticulture Congress, Geisenheim, Germany, 23–27 August, 2005, pp 485–490. Pernesz, Gy. (2004) New resistant table grape cultivars bred in Hungary Proceedings of the First International Symposium on Grapewine Growing, Commerce and Research, Acta Horticulturae Number 652 p 321. Riou, C. (1994) The effect of climate on grape ripening: application to the zoning of sugar content in the european community. CECACEE- CECA, Luxembourg.

120


Webconference as IT support for impaired students at CULS Petr Benda1, Václav Lohr1, Zdeněk Havlíček1 , Štěpán Tesař1 1 Czech University of Life Sciences Prague, Kamýcká 129, Prague 6 - Suchdol Abstract. Compensatory equipment for students with handicap belongs to financially exacting investments for majority of schools. At CULS, there is Adobe Connect, former Breeze, system engaged. This system allows to create education by the help of desktop videokonference. By one of possible utilizations of this system is to offer the educational materials for handicapped students. The aim of this paper is to describe the usage of Adobe Connect system for education of disabled students and to sketch some benefits of this solution also for the rest of students. Keywords. Particular education, Compensatory equipment, Adobe Connect

Introduction The solution of problems of disabled students by the help of information technology is localized on the acquisition and information processing of disabled student by the help of special equipment. The main objective is to find optimal technical equipment for disabled students. These special equipment can suit standard education process to these students. On that account, they can have as accessible education as any student and quality life without information barrier.

Adobe Connect Adobe Acrobat Connect (former Breeze) is the web conferencing software that enables individuals and small businesses to instantly communicate and collaborate through online personal meeting rooms. Hosts can expand the viewing area for shared applications, documents, and whiteboards to fill the entire screen of participants. Hosts can choose to synchronize the view of all participants. Hosts can view who is in the meeting room in addition to the participant's role (host, presenter, or participant) and status (whether the participant is connected). Share presentations, videos, or applications in full-screen mode. Annotate over screen sharing using standard whiteboarding tools and shapes. Teacher can share presentations and multimedia right from your desktop, and get feedback from hundreds of participants - students, all using a web browser and the Adobe Flash Player runtime, already installed on over 98% of Internet-connected personal computers. There are a lot of possibilities for the usage of this system in education. It could be online consultations, creation of tutorial materials or the participation at scientific conference. At CULS, there is this system managed by the IT support - Center of IT support in education. This system is in common usage of several departments at FEM CULS on the present. But the main utilization of this system is still focused especially on scientific conferences. For every teacher in this system can be reserve special virtual room, which can be visited by only selected users, all users, or users who knows the password. Education in these virtual rooms is possible to record, but it is not condition. Eventually this record could be accessible by the help of standard web address from any other web page, like in Moodle system etc.

Confrontation of costs for the acquisition of compensatory equipment for visually handicapped people Compensatory equipment for visually handicapped people belongs to the one of the financially most exacting equipment. Visual restriction makes so heavy disadvantage in working environment, that its compensation by the usage of special assets is financially very pretentious. Composition of visual impairment or his waste requires solution on high technical level in the majority of cases. Recently along the development of information technology can user with vision impairment choose from several possibilities.

121


The priority in face of the financial interrogation would have be the pertinence of solution for individual user and the most expediential compensation of visual disadvantage. Confrontation of solution for visually handicapped user based on the mobile or stationary personal computer, which is equipped by special software according to separate angle of usage and above all, according to financial pretensions. Table 1. Solution for visually handicapped user Reader

Digital magnifier

Digi. mag. + voice

Electronical notepad

Range of prices (EUR)

4000 – 5000

4000 – 6000

5000 – 6500

4000 – 6000

Monitor

15" - 17"

19" - 21"

19" - 21"

---

Sound Blaster + CD (DVD)

yes

yes

yes

yes

Screen reader

yes

no

yes

yes

no

yes

as necessary

no

no

yes

as necessary

no

yes

yes

yes

yes

Enlarging software for Windows (software magnifier) Enlarging software for scaner (scaner magnifier) Text editor

As it is mentioned further, the solution based on Adobe Connect system is not supply tools which are mentioned in the table above, but it can effectively work as data source for this arrangement. In addition, it can partially replace financially expensive equipment, which are installed to the lecture classroom by the reason of equalization the education for handicapped students.

Possible utilization of Adobe Connect system for visually handicapped students Visually disabled user, also student, uses his personal computer with special arrangement in standard and also in specific way. Personal computer can facilitate some work with information for common user. In other way, unseeing user could not perform some common activities without special equipment or only in considerably complicated way. Simple example of such activities for students during the lesson could be the projection of presentation in PPT format or description of some C++ programme functions by the help of data projector on canvas in lecture room. If it is necessary to make accessible this sort of presentation also for students with visual handicap, it is necessary to equip lecture room by the special equipment, that is very expensive and often it can not cover specific needs of student. Or it is possible to prepare whole presentation before and attend to student for example special consultation, in which is given topic described without visual presentation. By the usage of Adobe Connect system it is possible to offer whole lecture for students by the help of data projector right in the lecture room and at the same time distribute it online via the Internet. So, the lecture is in the same quality like at common projection of electronic materials, but for students, there is offered another information channel, which in addition it is possible to record, etc. For display this presentation on the side of student, it is necessary to have only common web browser with free Flash Player software and Internet connection. For the creation of this type of presentation on the teacher’s site, it is enough to upload education material to the virtual room at the Adobe Connect server or for example start to share the screen of teacher computer in virtual room, etc. Students can log into this room by the simple www link and access specifications. Student with visual handicap can listen to the lecture right in lecture room and further they can use special accessories, which they have for example in their laptop, for magnification or

122


specific display of offered presentation. If there are involved students with lower level of infliction, it is possible to use common functions of Operating System or Internet browser for display the presentation. By the usage of this system of students with higher level of visual handicap, it is possible to magnitude the presentation in browser through the software magnifier at the students computer, etc.

Possible utilization of Adobe Connect system for student with auditory impairment The principle of this system for the hearing disabled students is very similar to the previous case with the difference that a teacher must contact the teaching of applied current or lapel microphone attached to your computer. Auditory impaired student can use this audio channel to adapt and increase volume of the presentation to his headphones. Student is connected to this channel only through the Internet browser. Teacher can speak quite normally and the change of the volume is attached already to each student. In the case of online consultations, and recorded materials, there is an appropriate option the connection of the web camera, which picks up teacher's face. Students with a higher degree of hearing disability can try speech reading without greater problems and fully understand the issues of presentation.

Other advantages of the Adobe Connect system not only for students with disabilities In addition to the above-mentioned possibilities and advantages of the use of the Adobe Connect system in education, there is a benefit in the form of the possibility of recording the lecture, exercises and online consultations. Thus material can be prepared for students to multiple views through their Internet browser with a freely available Flash Player software installed, headphones, and without any additional demands on the equipment. The data intensity of this record is much smaller than by the usage of the conventional digital record and teacher has a set of tools to finalize the product. The advantage of this teaching is the possibility of connection to the lecture for students who are currently sick or they are on a intership abroad, etc. Student may attend this lectures or exercises from home and do not lose the important information. Another option is the management of consultation or lecture to students from the distance. For example, consultation of seminar projects with students of distance learning is very convenient both, for the teacher as well as for interested students. By the possibilities of this system could be practically at the same quality as the contact consultation in the office.

Conclusion This solution has been tested primarily in the common education and common students in the Department of Information Technologies, where it proved very well. From the acquired informations could reasonably be expected that for students with some measure of disability, who commonly studied at CULS, could be another information channel big advantage. This channel enable them to significantly reduce their handicap, both in contact, as well as distance teaching. For students with a high degree of disability, such as blind or severely visually impaired, may be this form of presentation of materials quality tool in their own education, but due to technological solutions of the Adobe Connect system can not completely overcome their serious handicap. Possibilities for solving the above-mentioned solution will be further tested in the teaching process of common and disabled students at CULS.

References Keblová, Marie. Kompenzační pomůcky pro zrakově postižené žáky ZŠ. 1. vyd. Praha: Septima, 2006. 60 s. ISBN 80-7216-104-0. IS Braillnet – Počítače se speciální úpravou pro těžce zrakově postižené uživatele [on line], [cit. 2008-25-05]. URL: 123


Galop – pomůcky pro zrakově postižené. [on line], [cit. 2009-01-03]. URL: Adobe Akrobat Connect Professional, Adobe. [on line], [cit.2009-07-04]. URL:

124


Accessibility audit of FEM CULS Prague web pages Petr Benda1, Václav Lohr1, Martin Havránek1 , Ludmila Elsnerová1 1 Czech University of Life Sciences Prague, Kamýcká 129, Prague 6 - Suchdol Abstract. In the paper, there are introduced results of accessibility audit of Faculty of Economics and Management, Czech University of Life Sciences Prague from the view point of Internet accessibility for handicapped users. Testing was based by virtue of several expert sources comparison and usage of public notice guideline 64/2008 Sb. for testing the web site http://www.pef.czu.cz. Keywords. public notice no. 64/2008 Sb., web site, accessibility audit, accessibility

Introduction For handicapped Internet users can be Internet very good instrument to overcome their handicap, gain admission for information, communicate with other world and make their own capabilities. In human population exist plenty of health handicapped people. Some sources talks almost about 20% of Internet community and this number can be much higher if we add healthy people with substandard Internet browsers, Operating systems, etc. The accessible web site does not put any accessible barriers to its users. Above that, if this web site is a readable and usable for disabled users, in many times it increases the readability and usability for common users as well. In the amendment to the act of Law No. 365/2000 "About the Public Administration Information Systems”, there is noted that the information systems and web sites of government must be accessible for disabled users. This recommendation can be applied to web sites of universities as well and on the basis of the recommended methodology test the accessibility of university web site for disabled students and users.

Reasons for the election of a methodology for testing CULS web site Rules contained in guidelines for Decree No. 64/2008 "about the form of disclosure of information related to the performance of public administration through the web site for people with disabilities", they are based on the recommended standards and methodologies of EU, and mainly to the WCAG 1.0. Taking into account to this fact and to the legal standards of Czech Republic, these rules appears to be the most suitable for testing the FEM CULS web site. The issue of web accessibility within the European Union falls under the long-term program, known as eAccessibility, which is focuses on the rights of disabled people - with an emphasis on electronic information exchange. Under this program, it is regarded as the default methodology the "Web Content Accessibility Guidelines (WCAG)", which is created by the working group of Web Accessibility Initiative (WAI) under an international organization of World Wide Web Consortium (W3C). For the European Union Member States, this means that they must create public Web pages, which are in accordance with the WCAG document, including its own methodology, but must be content in accordance with the methodology WCAG. For that reason, Czech Republic created a new set of rules of accessibility. The original rules of accessibility were developed in 2004 and were created without any regard to international methodology WCAG. These rules of accessibility had to be revised to comply with WCAG. Some rules have been replaced, altered or completely removed mainly because there were no support in the WCAG methodology. Other rules were added.

125


Software for testing the web site For testing and simulation of access of visually impaired users to information on the Internet there was chosen JAWS software. JAWS (Job Access With Speech) belongs to the group of screen-readers. It is a software for visually impaired users developed by Freedom Scientific company. The role of the program is to make accessible the computer with operating system MS Windows for users, who work especially by the touch and hearing senses. JAWS accesses information for user on the screen, through the voice synthesis and through the braille display. The user has comprehensive control of his computer using the common or special keyboard. With a refreshable braille display, JAWS also provides braille output in addition to, or instead of, speech. There are some on-line tools used for testing: • Juicystudio • SynthiaSays • Yellowpipe • Wave For accurate evaluation of the quality and level of web sites there is also made the direct control of source codes of web sites at the basis of the chosen methodology, which is mentioned above.

Testing the accessibility of FEM CULS web site Mentioned tools are selected for testing the criteria of the selected methodology. But all the rules of chosen methodology can not be tested automatically by the usage software. For these rules it is necessary to use the manual control of the source code or simulation of the problem. In the table, which shows if the selected web site fulfills the rules of the selected methodology, there is in the first place the number of rule. The names of the individual rules can not be written due to the extent of the table. Names of rules are at the end of this paper. Further there is shown a cross which shows if the web site this rule fulfill, fail, or if it can be on the test, so if the site contains relevant elements or the fact that this rule applies. Table 1. - Results of testing the web site http://www.pef.czu.cz Number of rule 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Fulfill

Fail X X X

Not included

X X X X X X X X X X X X X X X X X X

126


22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32.

X X X X X X X X X X X

Information portal of the Faculty of Economics and Management, CULS is a comprehensive web site with many pages. Although at first sight it seems that there are plenty of errors in the accessibility of this web site, their reparation may not be complicated. To solve the accessibility of Faculty of Economics and Management web site is primarily a change in the structure of html and the allocation of the missing attributes for individual tag. This will make available information that are currently published through the images, and browsing of the particular site will be much smoother. At the current web site is at the first place the “Language choice”, after that is offered for users the “Search option” for the web site. If the user wants to read the selected content, such as "News", he must go through the whole menu, then "Presentation part", which is in inaccessible form, and after that he has offered news. But the News are kept under the fifth level heading, which is a semantic error. Moreover, all previous types of the titles are missing. It means that, for example blind users, can not use the alternative navigation device, which passes through the web content. Necessary condition is to allow skip the basic menu, which is very comprehensive in this case. At the web site there is also located inaccessible flash banner. It is necessary to remake this banner with regard to the accessibility, or to offer for users some alternative text content.

Conclusion By the usage of rules contained in guidelines for Decree No. 64/2008 "about the form of disclosure of information related to the performance of public administration through the web site for people with disabilities", there was evaluated website http://www.pef.czu.cz. It is ensue from results that the important information web site of Faculty of Economics and Management, CULS in Prague not fulfill standards of chosen methodology and the content is not accessible for some of the disabled users. Reparation of this situation may not be complicated or expensive. Essential requirements are: changes in the structure of web pages, creation of easier navigation and preparation of alternative sources of information.

References Ministerstvo vnitra české republiky, metodický pokyn k vyhlášce č. 64/2008 Sb., o formě uveřejňování informací souvisejících s výkonem veřejné správy prostřednictvím webových stránek pro osoby se zdravotním postižením. http://www.mvcr.cz/clanek/vyhlaska-c-642008-sb-o-forme-uverejnovani-informaci-souvisejicich-s-vykonem-verejne-spravyprostrednictvim-webovych-stranek-pro-osoby-se-zdravotnim-postizenim-vyhlaska-opristupnosti-10.aspx W3C – WCAG10. http://www.w3.org/TR/WCAG10/ W3C – WCAG20. http://www.w3.org/TR/WCAG20/ Špinar, David. Tvoříme přístupné webové stránky. 1. vyd. Brno: Zoner Press, 2004, 360s. ISBN 80-86815-11-0 Freedom Scientific. http://www.freedomscientific.com/products/fs/jaws-product-page.asp

127


Appendix Full names of chosen rules: Chapter A: The website is accessible and readable 1. Each non-text element carrying information has its text alternative. 2. Multimedia elements carrying information must be accompanied by text captions, if they are not just an alternative to the existing text content. 3. If the character of the website does not preclude that, information communicated via scripts, objects, applets, cascading style sheets, cookies and other accessories on the user, must be available even without any of these supplements and websites must be standard operable. Otherwise, the public authority shall communicate about this information in another way. 4. Information communicated by the visual appearance of web pages, shapes of various elements, their size, order or location must be accessible even if the user can not perceive these aspects. 5. Information conveyed using colours is accessible even when viewed without colours. 6. The foreground and background colors of text (or text in the image) must have sufficient contrast against each other, if the text carrying information. 7. Font size must be possible to enlarge to at least 200% and reduce at least 50% of original values with the standard browser functions. By these changes, there can not be lose the content or functionality. Chapter B: The user manages the work with website 8. The content or code of web pages may not assume or require a specific output or input control device. 9. The content or code of web pages may not assume or require a particular method or use of specific software. If if there is assumed or required specific software, it may be only because of technical adaptation of content and code of web pages for all software. 10. Loading of a new website or re-routing must be possible only after the activation of a link or form submission. 11. Loading of a new website in a new browser window must be possible only in justified cases, a user must be aware of this action. 12. At the website there can not be any significant changes faster than three times per second in color, brightness, size or location of the element. 13. Sound which is played at the website for more than three seconds, it must be possible turned off or adjust the volume at this website. 14. The time limit for working with web page must be sufficient. If it does not preclude the nature of a Web page, the user can extend the time limit or turn it off. Chapter C: The information are clear and well-arranged 15. The web sites must convey the information by simple language and in a comprehensible form, if the character of the websitedoes not preclude that. 16. Wide content blocks are divided into smaller ones, well inscribed units. 17. Blocks of content that are repeated on multiple Web pages of the public authority, it is possible to skip. If websites are not large scaled, there may not be ensured skip blocks of repeated content. Chapter D: The control of the Web is clear and understandable 18. Navigation must be clear and consistent in all the website of a public authority in the

128


same way. From the other content of web sites it must be clearly separated. 19. Each web site (excluding the initial website) must contain a reference to a higher level in the hierarchy of web pages and link to the main web page. 20. In the case of a larger web pages, there must be available navigation and also search or link to the map of the website. Link to this map or the search form must be available at each website. 21. Each website must have a concise name corresponding to its content. 22. Each form element must have a label described desired content. 23. If a user makes a mistake when filling out web forms, there must be available information which item has an error. If it is possible there must be available information how to remove this error. 25. Each frame must have a suitable name or description indicating the meaning and functionality. Chapter E: Code is technically qualified and structured 26. Semantic tags that are used for formatting of content, must be used in the source code in order to match the importance of content. 27. Pai tags of markup language must have the initial and end part of tags. Signs must be properly nested, and may not be crossed. 28. In the source code there must be determined the main language of the content of web pages. 29. The elements which constituting the lists of titles must be properly marked in the source code and must be concise. 30. If the table is used to display tabular data, it must contain the tags for the header of rows and columns. 31. The content of all tables should make sense for reading by lines from the left to the right. Chapter F: Declaration of accessibility web pages 32. Each web page must contain a statement that the disclosure of information form is in accordance with the decree (Declaration of accessibility), or a link to this declaration.

129


Social networks in a student environment Václav Lohr1, Petr Benda1, Zdeněk Havlíček1, Štěpán Tesař1 1 Czech University of Life Sciences, Kamýcká 129, 165 21 Praha 6 Abstract. This article describes the results of repeated questionnaire survey, which was implemented in 2008 and 2009. Questionnaires focused on the use of internet communication services (like instant messengers), both Czech and foreign networks and users' behaviour. Results of the questionnaire show continuing changes in usage of social technologies of national ad transnational level. Keywords. Social Networks, Communication Services, ICT, Web 2.0, Facebook, LinkedIn, MySpace

Introduction A statistical research, dealing with students' knowledge in the area of social networks, was repeatedly realized in 2008 and 2009. Questionaires focused on the use of internet communication services (like instant messengers), both Czech and foreign networks and users' behaviour. The tagret group comprised of Czech students of a subject "ICT for managers" between 22 and 26 years. In the first case 223 questionaries were evaluated, in the second 138.

Tasks and methodology The aim of this research was to find out how the use of particular social networks changes in the course of time and which social networks the students are or are not familiar with. In both researches aproximately twice more women than men were included. (It was caused by the majority of women studying the branch of Economics and Management, in which the research took place.) The respondents were asked about the knowledge and use of following instant messengers: ICQ, AIM, MSN Messenger, Yahoo! Mesenger, Google Talk, Skype, IRC (Internet Relay Chat) and Jabber. This question was followed by finding out the knowledge and use of these social networks: Facebook, LinkedIn and MySpace and Czech networks as Fotoalba, Fungu, Líbímseti, Lidé, Nyx, Qhodnocen, Rajče, Rande, Sexystránky, Sms, Spolužáci, Štěstí, Ukažse, XChat and Xko. The use of RSS channels, tags, file sharing and participating in internet discussions and inquiries were examined on the part of students.

Social Networks World-wide social networks The research of world-wide social networks as Facebook, LinkedIn and MySpace lead to the recognition that awareness of Facebook social network increased of more than 65% in the inter-year period, which means that nowadays almost every student knows Facebook. The percentage of users of this network rised to 72, thus almost three quarters. This increase is very significant and a saturation of the use of social networks reaches its top.

130


Table 1. Social networks usage Social network 2008 2009

Diff

Facebook.com knows 31.39% 97.10% +65.71% uses 12.11% 71.74% +59.63% LinkedIn.com knows 2.24% 39.86% +37.62% uses

0.90% 5.80% +4.90%

MySpace.com knows 52.02% 71.01% +18.99% uses 12.11% 5.80%

-6.31%

Another increase that appeared in the research include a significant increase in the familiarity with the LinkedIn social network. Nevertheles, the authors think that this change is caused by the internal factors - as enriching the content of study by the information about this network. This results in the recognition that the increase in use is not as crucial. MySpace social network - unlike the others - faced a decline in popularity, although the consciousness of this network increased.

Czech social networks Within the frame of the questionaire much more Czech social networks were chosen so respondents could answer simlplier and closed questions. In both researches similar social networks scored high. The results give evidence of continuous search for and chosing the best and of consumers' effort to apply their opinions and decisions. Table 2. Knowledge of Czech social networks (top 5) Social network 2008 2009 Diff 1 Spoluzaci.cz 94.17% 96.43% +2.26% 2 Libimseti.cz 76.23% 90.00% +13.77% 3

Lide.cz

72.65% 88.57% +15.92%

4

Rajce.net

51.57% 79.29% +27.72%

5

Xchat.cz

70.40% 66.43% -3.97%

The consciousness of Czech social networks increased in the inter-year period. Some particular networks experienced high increase, but in comparison with Facebook even those results are weak. Table 3. Czech social networks usage (top 5) Diff Social network 2008 2009 1 Spoluzaci.cz 73.54% 65.00% -8.54% 2

Rajce.net

22.42% 30.00% +7.58%

3

Lide.cz

24.66% 20.00% -4.66%

4

Sms.cz

21.52% 17.14% -4.38%

5 Libimseti.cz 11.66% 7.86% -3.80% The use of Czech social networks sustained a noticable decline. Spoluzaci.cz, which is the

131


most used network among students, dropped by 9%, another networks enfeebled too. Rajce.net - the only one of more considerable networks - ranked second. In fact it is a network specialized in the photo sharing. Its growth could be explained by its specialization, simplicity and usefulness.

Economic influence Social networks mirror a specific environment for their users. It is a place where communication, presentation of attitudes or social relationships take place and where the users live to a certain extent. The result of this process is the possibility of some profit for the network providers. Users have their own wishes, requirements, they inform themselves, but also do shopping. Social network has a potential for a targeted advertisement use. Providers have a lot of useful information about their users and a direct marketing gets a new shape in this environment. The owner (provider) has a variety of possibilities how to realize specific kinds of promotion of goods and services in different forms of media - from the text ad to video ad. The income from advertising goes to the provider.

Conclusion In conclusin it possible to state, that the decrease of users of Czech social networks means also a decrese in the volume of financial flows from advertisement on the national level and its transfer to the transnational level - to world-wide networks. This phenomenon definitely confims the globalization of social networks.

References Coombs, T. R., and F. C. Watson. 1997. Computational Fluid Dynamics. 3rd ed. Wageningen, The Netherlands: Elsevier Science. NSC. 2001. Injury Facts Online. Itasca, Ill.: National Safety Council. Available at: www.nsc.org. Accessed 17 December 2001. Waladi, W., B. Partek, and J. Manoosh. 1999. Regulating ammonia concentration in swine housing: Part II. Application examples. Trans. ASAE 43(4): 540-547.

132


AJAX and security risks Václav Lohr1, Ludmila Elsnerová1, Petr Benda1, Zdeněk Havlíček1 1 Czech University of Life Science, Kamýcká 129, 165 21 Prague 6 Abstract. Current Web applications in accordance with the concept of Web 2.0 are increasingly using AJAX. Their authors often unaware that there are although provisioning components and frameworks, it is still necessary to ensure security. In the event that the application is not sufficiently secured, exist independently of the use of AJAX, the usual options of attack. The problem is that the need for security applications the authors usually do not. Keywords. AJAX, XHR, JSON, CSRF, XSS, SQL injection.

Introduction Asynchronous JavaScript and XML, as was called AJAX, is a set of technologies that is used in conjunction with other technologies on the server side, and together for loading data into the website using independent threads within the web browser. XMLHttpRequest object is used to implement a web browser AJAX questions. [1] Its methods are called to send queries and events occur in the evaluation of the data. Questions such as these are the usual questions according to the protocols HTTP and HTTPS in their latest version. These protocols are still non-status protocols and carried out each question and must be adequately secured, because security can not be delegated to the level of transaction. Basic components, that use AJAX, is XMLHttpRequest (XHR). Data can be transmitted in the form of XML or JSON format also. Table 1. Most-used AJAX frameworks Framework

License

Web

ASP.NET Framework

Microsoft Public License (Ms-PL)

http://www.asp.net/ajax/

Dojo Toolkit

BSD License and the Academic Free License

http://dojotoolkit.org/

Ext JS

GPLv3, commercial

http://extjs.com/

jQuery

MIT or GPL License

http://jquery.com/

MochiKit

MIT License

http://www.mochikit.com/

Moo Tools

MIT License

http://mootools.net/

Prototype

MIT License

http://prototypejs.org/

133

Logo


Qooxdoo

LGPL

http://qooxdoo.org/

Rialto

Apache license

http://rialto.improvetechnologies.com/

Scriptaculous

MIT License

http://script.aculo.us/

Yahoo UI

BSD license

http://developer.yahoo.com/ yui

Types of attacks CSRF Exploiting Cross-Site Request forgery is also known as XSRF attack or "one-click". In practice it is for example a situation where an attacker palms URL victims. [4] If the victim is recorded in the electronic banking or e-mail service after then click on this link forged (for example, but also send button form) sent to the user's sensitive data, or it is possible for the user action. Implementation of action "on the blank" is for example sending the data in the fake picture.

XSS XSS or Cross-site scripting is a security attack using a flaw in the script on the server side, where the attacker palms victims of your code. The script is, as in the case of CSRF, the possibility to deal with data users and on behalf of their work. [6] [2]

SQL Injection Unlike the previous two attacks is the way SQL Injection attack using untreated entry forms or modifications with the use of cookies attackers SQL query. [3] SQL Injection is similar to XSS in that it uses untreated user input. Transfers may ignore input data filtering control characters which means the attacker can take control over the SQL query and modify it according to the needs of the attacker.

Options defense against attack When creating web applications is the need always to consider in the context of its use and do not underestimate the safety during any part of the creative process. Capture all the possibilities and vulnerabilities is a complex task. Security is an important step in the course of making the application, which can be ensured by: • Non-saving data to the JavaScript files • Referrer security - for example, using session.referer_check • Session management - session.use_only_cookies functions, session_regenerate_id () session_destroy () • Check the IP address of the user • Restrictions and a ban on access to certain directories • Using the authorization token • Using the POST method instead of GET • Whitelisting / blacklisting These security techniques can be used later, if not secure existing applications.

Conclusion Mangarae [5] says: "When are people going to wake up and realize how dangerous XSS 134


attacks can be?" This situation is not just about XSS, but in general about all kinds of attacks on web sites and applications. AJAX, as a set of technologies, allows the enrichment of the user better interface to authors, better "user experiences", but on the other hand creates another weak point which is offered to attack. Defending against attacks on the AJAX operations is not complicated. AJAX is a set of technologies that are evolving a long time and which are not new. Therefore the protection of web applications using AJAX is based on the same techniques to protect applications that do not use it.

References [1] ZAKAS Nicholas C., MCPEAK Jeremy, FAWCETT Joe. AJAX profesionálně. 1. vydání. Brno: Zoner Press 2009. 672 stran. ISBN: 978-80-86815-77-0. [2] ZIGMA, Nullarea.net. Exploiting Web 2.0, Real Life XSS-Worm. 2009-02-05. WWW: http://www.milw0rm.com/papers/281 [3] KACÁLEK, J. MALÝ, J. Zabezpečení webových aplikací III. - ostatní útoky a nastavení prostředí. Vysoké učení technické v Brně, 2007-08-15. WWW: http://access.feld.cvut.cz/view.php?cisloclanku=2007080003 [4] Nexus, Playhack.net. Cross Site Request Forgery: the Sea Surf. 2007-05-20. WWW: http://files.playhack.net/papers/csrf.txt [5] Mangarae, Aelphaeis. XSS Attacks FAQ. 2005-06-26. WWW: http://www.milw0rm.com/papers/69 [6] t0pP8uZz (G0t-Root.net). XSS The Complete Walkthrough. 2007-07-24. WWW: http://www.milw0rm.com/papers/173

135


Server under attack Jakub Malý1, Václav Lohr1, Petr Benda1 1 Czech University of Life Science, Kamýcká 129, 165 21 Prague 6 Abstract. This article deals with the most common attacks channeled against servers. It describes the main types of attacks, which attackers recently used and also refers to the objectives that pursue these attacks. For the sake the single types of attacks are categorized according to the objectives pursued. Attacks described here are among the most widespread, and it is necessary to know about them. There are other methods that can be used for such an attack, but whereas far short of such popularity, they are not mentioned in this article. Keywords. Pharming, SQL Injection, malware, DDoS, DNS poisoning, botnets

Introduction Currently, the site still multiply affected by harmful code. This is not the only site that is the risk of high (e.g. warez sites or sites with pornography), but increasingly harmful codes appear on the legitimate site. It is due to the fact that the owners of this site decided to add to the already large community of creators of malicious codes. In most cases, the malicious code inserted into the site without their knowledge, through the attack site, which pages are located. Malicious code is usually on the servers, and even through the hosted web site, located a variety of reasons, depending on what the attacker seeks.

The attacks on servers The attacks on servers can be divided into two main groups. The first scales represent onedimensional attacks, mostly in order to maximize harm the target system. The second group includes the multidimensional attacks that track several targets simultaneously, and their implementation usually consists of several related steps.

One-dimensional attacks These types of attacks are usually targeted to specific servers, or to specific sites hosted on the server. The attacker typically uses known or discovered security holes to penetrate the system. Their aim is to penetration and damage selected site, attack the database stored on the server or obtain the information about the user / users. For such attacks are used by security weaknesses in the relevant editorial systems, security holes in server operating system or server’s exploitable properties. An example of such an attack is DNS cache poisoning. The essence of this attack is to fake records provided by the DNS server in such a way that the divert victim server to another server than the original (respondents) domain. The base is a "conviction" DNS server that the asked domain is situated on address communicated by the attacker. This can be achieved through the GLUE records and AUTHORITATIVE sections and ADDITIONAL, which make it possible to insert additional information within the query. This feature allows the DNS server to provide an answer even if the server itself does not know the answer, through a link on another server. One of the possible scenarios of this attack can take place, for example, in this way. The attacker sends a query to the DNS server that directed its attack and fake answer to your question - ask a non-existent domain, e.g. www.fakebank.com and fake answer: www.fakebank.com is not known, but this domain knows server www.banklondon.uk with IP address 189.195.2.1. This will overwrite the associated GLUE records in the DNS server cache memory, and additional questions on www.banklondon.uk, which will be deal by this contested DNS server, will contain answers fake IP address prepared attacker. This is an essential building block for the type of pharming attacks. An attacker can redirect the response to actual questions on the prepared site, looks like, for example, as an official web banking institutions. 136


Another attack belonging to this group is SQL injection. This attack uses a wrongly or untreated/unsecure input to the application (e.g. parameters in the URL). It is the adding of information or commands into the SQL code which will allow you to modify or affect the meaning of the original SQL commands. There are a number of result such changes, get data stored in SQL database running on the destination server, getting access to administration interface and finally, get control on server where SQL is running. The first step of this attack is testing whether it is possible, using untreated entry, carried out the SQL command to modify or edit. This can be tested using a simple editing of input data. Manual testing, whether it is possible to attack through SQL Injection is done by adding a test string into the input data. For example, if the list of users identified through ID, it is possible to formulate a SQL query as follows: ... WHERE id = 1234 OR 1 = 1 --. This added string OR 1 = 1 -- is used to test the possibility of attack (or you can use the appropriate modification of this condition). If implement, or if it is followed by a response from the SQL server, it is very likely that an attack using a SQL injection can be done. A similar situation also occurs if the parameters are transmitted by URL. After testing the functionality of such an attack followed by an attempt to attack the server. It depends on what the objective of the attacker monitors. You can get the structure of the database with the names of tables, view the logs stored in the database, or add users and modify their permissions. In the last case, it is an effort to dominate the destination server if the attacker manages to create a new user and assign the correct permissions, or included new user in the group of administrator’s responsible server. This step will allow it to access the server with full privileges and unlimited activities in the contested site.

Multidimensional attacks Multivariate attacks represent the extension of the previous cases on several other dimensions. It is not they only attack to one server; this step represents only the beginning of the intended attack. These attacks are much more complex and have the task to intervene the widest range of users. An example of such an attack may be trying to gain access to the greatest number of computers and their subsequent merger into one network, the so-called botnets. The attacker is then able to control the contested computers as one large supercomputer and use it for different processing tasks. They can be used to send spam, as large-capacity data storage, the DDoS attacks type (Distributed Denial of Services), or you can use the computing power to the crack safety codes. Attacks of this type using several techniques and tools for achieving a defined objective. The first step is the identification of several servers, which are likely high attendance. Consequently, it is necessary to gain access to these servers in full (administrator) privileges. It is possible to use the above described attack through SQL Injection. The next step is placing malware on thus obtained servers. Depending on what services are, the malware is located directly in the data stored on the server where are downloaded by the unsuspecting visitors, or on hosted sites that are regulated by the attacker. If the victim follows site visits and the computer is not a sufficient level of security, embedded malware infects a computer and an attacker can get over it partial or full control. Thus "acquired" computers is then possible to use, for example, attacks on other websites, whether for profit or further spread of botnets. Typical uses for the attack on the servers are a DDoS attack. This is the traffic congestion server with plenty of questions from different computers. The aim of this attack is restriction or complete exclusion of communication between a legitimate user and the server. There is a strong deceleration or in extreme cases even crashes the system. This is usually the network congestion, communication through which large amounts of random data, distort the configuration server, extreme target server CPU load or

137


adding instructions used to damage or collapse of the target system (e.g. distributed SQL injection attack that can test several dozen variants SQL query within a few seconds). The effectiveness of this type of attack indicating recent attack on servers in South Korea and the U.S. (see [4]).

Conclusion This paper highlights the currently up-to-date methods of attacks on servers. Generally, any system, including the server, it should be ensured. These attacks exploit weaknesses in the majority of applications made or omissions of developers. Described attacks represent a widespread method to attack and take control of the server. Often it is not the final step, but only an initial indicator of a larger and more complex attack. Due to recent developments and taking into account the fact that from these activities is becoming more profitable business, it is very likely that the number of such attacks to grow.

References [1]KRČMÁŘ, Petr. Dan Kaminsky a jeho útok na DNS servery. Root.cz [online]. 2008 [cit. 2009-07-17]. Dostupný z WWW: [2]DOČEKAL, Daniel. Vyhledávače, SQL injection a ideální nástroje hackerů (5). Pooh.cz [online]. 2005 [cit. 2009-07-17]. Dostupný z WWW: [3] BLÁHA, Michal. SQL injection a jeho použití pro hacking. Altairis.cz [online]. 2006 [cit. 2009-07-17]. Dostupný z WWW: [4] ČT24. Kybernetický útok ochromil servery v Jižní Koreji a USA. ČT24 [online]. 2009 [cit. 2009-07-17]. Dostupný z WWW:

138


The future of mobile technology in agriculture - now and then Róbert Szilágyi University of Debrecen CAS, 4032 Debrecen Böszörményi str. 138. Abstract. While studying the use of mobile communication devices it can be concluded that different types of wireless communications networks offer different services. The interpretation of the mobile Internet in the technical literature is fully unambiguous and may give rise to misunderstandings although it can be regarded to be a well defined area. Mobile systems develop very dynamically both as regards the speed of data transmission and services. The third generation technology (3G) and the wireless network (Wi-Fi) are similar and different in various respects. The wireless access to the Internet can be realised with several different technical solutions. However, the business assessment of the mobile technology must not be done only on the basis of the technology and taken out of its environment randomly since the whole area is very complex. Both the specifications of the tools applied and the economic factors relating to the operation show heterogeneous pictures. International trends show that the prices of IT devices and services decrease, which brings about decreases in the specific communications costs of businesses. Mobile communication opens up totally new dimensions in taking up employment in the field of distance labour. Managing personal information, on the other hand, has a positive effect on the successfulness of the enterprise. The Internet technology and the Internet network have become essential communication tools in business processes recently. Using the Internet by means of mobile appliances increases the possibilities. If we study the business process the expenses, advantages, disadvantages can be seen well. Nowadays these applications are more and more successful in the following areas such as in agriculture, in different parts of food industry, in extension services, precision agriculture, logistics. The rapid development of the domestic mobile market last years is the basis of the wide spread usage of the new broadband mobile services and applications. This system can contribute to the development of the agriculture, enterprises and rural areas and can support production, commerce, services and product tracing. But for successful applications we have to consider the impact factors. Keywords. Mobile devices, internet, application, agriculture

Introduction Mobile communication and the mobile Internet can provide important opportunities, economic advantages for enterprises end organisations and support their more efficient operating as they can use it anytime and anywhere.We can make their wide spread usage, innovation effect and advantages economical way if we consider the effect system of technologies and services. The technological, social and economical complex effect system puts pressure on spreading of business applications. The types of applicable equipment are increasing.

Characteristics of the Internet The characteristics of the Internet, in comparison to common communication channels, e.g. fax, telephone, direct communication (face to face), postal service or specialised services for electronic data interchange can be summarised as follows: speed, consistency, immediate access, lowering transaction costs, flexibility, and extensibility. (Manecke, Schoensleben 2004).

Mobile Internet technology There are two main mobile internet technologies: third-generation mobile (3G) and wireless local area networks (WLAN). 3G is a technology for mobile service providers. Mobile services are provided by service providers that own and operate their own wireless networks and sell mobile services to end-users, usually on a monthly subscription basis. Mobile service providers use licensed spectrum to provide wireless telephone coverage over some relatively large contiguous geographic serving area. To support this service, mobile operators maintain a

139


network of interconnected and overlapping mobile base stations that hand-off calls as those customers move among adjacent cells. WiFi is the popular name for the wireless Ethernet 802.11b standard for WLANs. Wireline local area networks (LANs) emerged in the early 1980s as a way to allow collections of PCs, terminals, and other distributed computing devices to share resources and peripherals such as printers, access servers, or shared storage devices. One of the most popular LAN technologies was Ethernet. Over the years, the IEEE has approved a succession of Ethernet standards to support higher capacity LANs over a diverse array of media. The 802.11x family of Ethernet standards are for wireless LANs.

Impact of information technology The effects of IT can be divided into two groups: tangible and intangible effects.( Table 1.) Table 1. Benefits of IT • • • • •

Tangible benefits Reduced cost Improved productivity Increased market share Savings in labor Increased consumer surplus

• • • • •

Intangible Benefits Improved customer service quality Improved organizational efficiency Quicker response to customers Deeper knowledge and understanding of customers Improved decision-making ability

Providing information Management in agriculture is to a large extent to make decisions under uncertainty, the latter being accumulated from three main sources (Thysen 2000): • uncertainty due to lack of data about the current state of nature; • uncertainty due to incomplete knowledge about the biological and physical systems and • uncertainty due to inherently random processes. The farmers' use of IT must be looked upon from the point of view of farm economics. The majority of farmers will only use IT if they consider this to be economically beneficial. There are, however, reasons to believe that the economical value of IT in farming is increasing, which, eventually, will lead to a higher uptake of the technology. The main reason to expect higher value of IT is the public concern about agriculture's negative impacts on the environment and the widespread fears concerning food safety. These concerns by the consumers are causing governments and the food industry, firstly, to enforce restrictions on the use of assumed harmful chemicals and, secondly, to demand a precise documentation of the primary production process. The general trend for hardware, software as well as connectivity is more value for less money.

e-Factors in e-Agribusiness In order to identify government policy initiatives aiming at increasing e-Commerce/Business adoption for SME’s, it is useful to classify the factors influencing adoption and diffusion into two distinct categories: environmental demand factors and direct governance initiatives (Herdon et al. 2006). The term governance is used instead of government, since the former stress the many initiatives are not per see implemented by a government in the narrow sense of the word. The basic idea behind the model is the identification of the major factors, which may retard or facilitate the adoption of e-Business models Industry structure includes industry concentration, sector distribution, vertical integration, size of firms, and value networks; Information infrastructure includes telecommunication, wireless and Internet infrastructure, technology access and use, and technology acceptance; 140


Financial and human resources include payment mechanisms, venture capital, population, wealth, income distribution, age, education, and IT skills; and Social/cultural factors include consumption patterns, consumer preferences, business culture, investment levels, and language. Technological and organizational factors are the most commonly recognized and analyzed part of e-business model adoption process. Technological factors are more or less externally indicated, and the company must consider them as factors in different business models that are closely dictated by external factors, e.g. the state of technological development, user preferences and expectations, and competitive environment. Individual Thematic Priority Business models are conceived, implemented, adopted and evolved by individuals and organizations or rather groups of individuals. Consequently these models aim to service individuals or groups thereof. It is therefore apparent that the individual plays a central role in the “sustainable adoption” of e-Business models. Moreover, an eBusiness model should accommodate and anticipate the behavior of consumers. In addition, one should also be reminded that an organization is an organic collection of individuals. Hence, one should realize the importance that individuals play in the evolution of an organization and its business model. Organizational factors.The adoption and subsequent performance of business models for ebusiness require much more than just “jumping on” the latest technologies. An enterprise would have to consider or reconsider what kind of business they are in, what products and services to sell, how they should serve the market, how they should organize their business processes, and how they could exploit new and promising virtual partnerships. Sectorial factors. Adoption of e-business models is influenced by sector structure and vice versa. However, not every industry faces the same changes in structure due to e-business. The amount of Internet usage within an industry branch or sector is not only reflected in the nature of the product (e.g. digitized products such as music, books and software are easier to sell and distribute over the Internet) but also on consumer tastes and habits. Products with a high level of services are perfectly suitable to create a relation with the consumer by personalization. This characteristic stimulates the adoption of the business model. Furthermore, the potential of products that are digitalized is greater than non-digitalized products. Societal e-factors are those related to the general context within which new e-business models are formulated and adopted. Thorough examination of this priority aims to conclude this project’s effort toward the holistic understanding of e-factors, by considering factors that affect people and their environment: societal issues on the whole.

Results of the study on agricultural utilisation potentials In the course of assessing the agricultural applications built on mobile Internet technology the areas where this technology has already been applied were analysed. The study had a dual objective: on the one hand an outlook on the applications was given and on the other hand ideas for new improvements could be obtained. Most of the applications deal with data exchanges, due to which the compatible data format is of crucial importance. Due to the peculiarities of agriculture German researchers are trying to make the data exchanger simpler by developing the agroXML programming language. The range of problems faced by decision-makers in agriculture can be broken down into three major areas: • uncertainty due to natural influences (weather, sunshine, temperature, etc.), • uncertainty due to the insufficient knowledge of biological and physical systems, • uncertainty due to the random nature of processes.

141


Wireless data transfer technologies can very well be utilised in precision management. Such a form of management cannot even be thought of without the use of wireless technologies. Handling map data required by precision management cannot be solved without wide broadband applications. As regards the wireless technologies it is the satellite transmission and WLAN that offer good alternatives. The advantage of satellite data transfer is the coverage of large areas and its disadvantage is that its price is still high. Mobile devices in crop production, horticulture are primarily used for data surveying. The more efficient and instant data recording is considered to be the biggest utilisation advantage of PDAs with GPS connection. The most important criterion in agricultural data surveying is simple handling and that the devise should be resistant to wear and tear. There have been applications prepared already for the distant management of irrigation and production. Their greatest advantage is the opportunity to intervene regardless of time and location. Food safety cannot be imagined without tracing. The already available RF-ID (Radio Frequency Identification) technology coupled with mobile devices offers an excellent solution for tracing purposes. Pest control can efficiently be supported by using handheld computers. The application makes it possible to register data in the field and then download them on a central PC to run models necessary for decision-making. The registration and veterinary control of utility animals are tasks extending across countries. The E-blana project, which is supported by the EU, has prepared services that are available through mobile devices. The protection of the supply chain and the efficient and timely service can be highlighted from among the several advantages it has. Electronic trading, transportation and logistics also have applications the spread of which has every opportunity. Complex business applications, which primarily serve the flexible access to internal data, must not be overlooked either.

SUMMARY International and domestic trends and expected improvements in the use of mobile communications tools were studied, also including the innovation factors of the tools and applications. While studying the use of mobile communication devices it was concluded that different types of wireless communications networks offer different services. The interpretation of the mobile Internet in the technical literature is fully unambiguous and may give rise to misunderstandings although it can be regarded to be a well defined area. Mobile systems develop very dynamically both as regards the speed of data transmission and services. The third generation technology (3G) and the wireless network (Wi-Fi) are similar and different in various respects. Most of the present mobile applications deal with dataexchanges. Due to these data exchanges the compatible data format is of a very high importance. A very efficient and immediate data surveying is considered to be the greatest advantage of PDAs with GPS links. The most important criterion for agricultural datacollection is heavy-duty device that can simply be operated.

References Buellingen F., Woerter M. 2004. Development perspectives, firm strategies and applications in mobile commerce, Journal of Business Research No.57, 1402-1408 p. Dholakia N., Zwick D. 2004. Cultural contradictions of the anytime, anywhere economy: reframing communication technology, Telematics and Informatics No.21, 123-141 p Herdon M., Zimányi K., Péntek Á. 2006. e-Factors in e-Agribusiness, XII. European Conference Information Systems in Agriculture and Forestry on Through scientific development to prosperity 2006 16-17 May, Prague, ISBN 80-213-1494-X Jones M., Buchanan G., Thimbleby H. 2003. Improving web search on small screen devices, Interacting with Computers 15, 479–495 p. Manecke N., Schoensleben P. 2004. Cost and benefit of Internet-based support of business processes, International Journal of Production Economics No.87, 213-229 p.

142


Parker C. G. 2005. Technology Acceptance and the Uptake of Agricultural DSS, EFITA/WCCA 2005 25-28 July, Vila Real, Portugal, ISBN 972-669-646-1, 17-22 p. Sheng H., Fui-Hoon F. N. Siau K. 2005. Strategic implications of mobile technology: A case study using Value-Focused Thinking, Journal of Strategic Information Systems 14, 269290 p. Suliburk J. 2003. Which Handheld Should I Buy?, CURRENT SURGERY - Volume 60/Number 1 - January/February Thysen I. 2000. Agriculture in the Information Society, AgEng 2000, 2-7 July 2000, http://www.idealibrary.com Lehr W., McKnight L.W. (2003): Wireless Internet access: 3G vs. WiFi?, Telecommunications Policy No.27, 351–370p.

143


Elektronikus kormányzat – új eredmények Szilágyi Róbert1, Szilágyi Enikő 1 UD CASE Böszörményi str. 138., 4032 Debrecen, Hungary, 2 UD Faculty of Economics and Business Administration, Kassai str. 26, 4028 Debrecen, Hungary Abstract. Ugyan a 2005-ös törvényi változás a (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény életbe lépése) óta az elektronikus kormányzati szolgáltatások már operatív, és nem elméleti szintű problémának számítanak, még mindig azt lehet tapasztalni, hogy számos félreértés és tévhit kering róluk. Mind a szakmai, mind a civil köztudatban okoz gondot a jelenség megfelelő kezelése, holott ezen szolgáltatások egyre inkább a mindennapok részévé válnak. Ez a tanulmány a fontosabb elméleti kérdések közül kiemeli, hogy milyen akadályok állnak az elektronikus kormányzati szolgáltatások terjedése útjában, emellett áttekinti röviden a hazai helyzetképet. Az íráshoz tartozó előadás során kiemelten foglalkozunk a jelenleg sikeresnek mondható elektronikus/mobil szolgáltatásokkal és a magyar helyzet számszerű bemutatásával. Keywords. elektronikus kormányzat, akadályozó tényezők, mobil kormányzat, elektronikus kormányzati szolgáltatások

Bevezetés, alapvető meghatározások1 Magyarországon - mint ahogy a világ szinte valamennyi országban - a közszolgáltatások javításának egy kiemelt területét jelentik az elektronikus kormányzati szolgáltatások. 2 Annak ellenére, hogy óriási mennyiségű nemzetközi és hazai szakirodalom áll rendelkezésre a témában, még mindig számos tévhit és mítosz kapcsolódik az elektronikus kormányzat fogalmához. A közvélemény számára gyakran nem más az elektronikus (vagy éppen a mobil) kormányzat, mint alkalmazott technológiák halmaza, figyelembe nem véve a tényt, hogy mindkettő technológiai és szervezeti tényezők összessége inkább. A sajtóban gyakorta felmerül, hogy „bár nem tudjuk mi is ez, de egész biztosan nagyon drága” vagy éppen „biztos bonyolult” dologról van szó. További fogalomzavart eredményez, hogy sokszor az on-line információcserét tévesztik össze az elektronikus kormányzattal. Természetszerűen a szakirodalom is nehézségekkel küzd, amikor egy ennyire ellentmondásos jelenséget akar megítélni. Streib és Willoughby szerint (2005) már maga a definíció is tisztázatlan. Ha praktikus definíciót keresünk, akkor a Közszolgálati Menedzsment és Reform Szótár meghatározását érdemes használnunk. Ezen meghatározás szerint az elektronikus kormányzás az olyan hagyományos kormányzati feladatok ellátása, mint például a közszolgáltatások nyújtása, a döntéshozatal, teljesítményértékelés, ahol az infokommunikációs technológiákat intenzíven használják. (Szebenyi, 2004). Ez a meghatározás inkább csak körvonalazza, mintsem valódi értelemben definiálja az elektronikus kormányzatot. Kuschchu and Kuscu inkább technológiai aspektusból vizsgálva azt mondja, hogy elektronikus kormányzat az infokommunikációs technológiák leginkább innovatív formáit használják, különösen a webalapú alkalmazásokat – és teszik mindezt azért, hogy az alapvető kormányzati funkciók hatékonyságát növeljék (Kushchu-Kuscu, 2004)

1 Az egyszerűség végett a “kormányzat” (government) és a “kormányzás” kifejezéseket szinonim fogalmakként használjuk – elismerve, hogy van közöttük jelentéskülönbség. Egy jellegzetes meghatározás példának okáért úgy definiálja az elektronikus demokráciát, mely számítógép-hálózatokon keresztül működik és bővül. Az elektronikus kormányzás a kormányzás olyan megvalósítása, mely számítógép-hálózatok segítségével történik. Elektronikus kormányzat: a kormányzati szervezetek működésének javítása számítógép-hálózatokon keresztül (Kiss et al, 2004 pp. 256.) 2 Sárközy a megfelelő kormányzati struktúra elemzésekor hangsúlyozza, hogy erőteljes igény van az elektronikus kormányzati szolgáltatásokra.

144


Egy másik meghatározás szerint meghatározott szolgáltatások és információ szolgáltatása történik az elektronikus kormányzás keretében, mégpedig különböző szereplők/szektorok között. Ez megvalósulhat kormányzat és kormányzat (illetve annak adott szervei közötti), kormányzat és a üzleti szféra, illetőleg kormányzat és az állampolgárok között. (Rendre: government to government, government to business és government to citizens, rövidítés: G2G, G2B, G2C). Ekképp az elekronikus kormányzás ezen szolgáltatása nem más, mint eszköz a kormányzat teljesítményének növelésében és a költséghatékonyság elérésében (Adamali et al, 2006). Anélkül, hogy megtalálnánk a kifogástalan definíciót, azt kell mondanunk, hogy az elektronikus kormányzatot technológiai, társadalmi és szervezeti tényezők komplex halmazaként fogjuk értelmezni. Nem csupán az információcsere, ami döntő ebben a kérdésben, minthogy vannak egyéb fontos tényezők, mint a kormányzat és polgárok közötti viszont, az adminisztratív hatékonyság stb. Meg kell említenünk továbbá, hogy az elektronikus kormányzat mellett vannak egyéb kormányzati formák, ezt szemléleti a következő ábra. Ebből az elektronikus és a mobil kormányzat közötti viszonyt emelnénk ki.

1. ábra: Az elektronikus és a mobil kormányzat közötti viszony (Forrás: BUDAI BALÁZS, B. - SÜKÖSD, M. (2005) Persze meg kell jegyeznünk, hogy nem csupán arról van szó, hogy az m-kormányzat része az e-kormányzatnak, hiszen bizonyos mértékben különböznek egymástól. Először is, a mobil technológiák nagy előnye az asztali számítógép segítségével elérhető szolgáltatásokkal szemben, hogy mindig a felhasználót követik, vagyis nem csak meghatározott helyen használhatók. Az m-kormányzathoz kötődő szolgáltatások ezen kívül általánosságban gyorsabbak és egyszerűbbek (pl. mobilon történő díjfizetés), az e-kormányzat szolgáltatásai (mint pl. az adóbevallás és adófizetés) pedig értelemszerűen jóval bonyolultabbak és időigényesebbek. Másképp fogalmazva, a nagyobb és fontosabb szolgáltatások tipikusan e-kormányzati szolgáltatások, míg a gyors, könnyen elérhető és olcsó szolgáltatások inkább az mkormányzathoz kötődnek. Ez persze korántsem jelenti, hogy ez utóbbi szolgáltatások egyáltalán ne lennének meghatározóak. Amint azt Kushchu és Kuscu (2004) megjegyzi, a mobil szolgáltatások könnyű elérhetőségük miatt bárhol elérhetőek és hatékonyan használhatók.

Elkerülhetetlen fejlődés? A hazai helyzet Amikor a hazai e-kormányzat helyzetét akarjuk megvizsgálni, akkor azt kell mondanunk, hogy szakirodalmi források terén viszonylagos hiány van: nem tudunk eleget a jelenlegi helyzetről. Szükséges lenne empirikusan vizsgálni a területet – megfelelő emprikus tanulmányok híján viszont mindenképp körvonalazni szükséges a hazai körülményeket. Az infokommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében órási

145


egyenlőtlenségek tapasztalhatók az egyes országok között. Ezek a különbségek adott esetben akadályozhatják a gazdasági növekedést is. (Wellenius, 2006). A Világbank jelentése szerint az GDP százalékban kifejezett infokommunikációs kiadások a 2000. évben tapasztalat 7,3%-ról 6,1%-ra estek vissza 2004-re. (Összehasonlításképp ez a mutató Európában és a Közép-Ázsiai régióban 5,1% volt). A kormányzati felkészültségi mutató (e-government readiness indicator) 2004-ben 0,54 volt. (Az egyes országok rangsorolva vannak az általuk nyújtott elektronikus szolgáltatások alapján, ahol a legjobb eredményt elérő ország indikátora 1,00 – ez alapján a magyar helyzet nem túl kedvező, és Magyarország nem a fejlett, hanem a fejlődő országok közé sorolható ilyen kontextusban. (World Bank, 2006, 206.o.) Mégsem lehet azt mondani egyértelműen, hogy Magyarország rendívül rossz helyzetben lenne. Ha a hazai fejlődést szeretnék illusztrálni, akkor egy tényt érdemes bemutatni: hazánkban 2003 elején a helyi önkormányzatok 75%-a rendelkezett internet hozzáféréssel, szemben a két évvel azelőtti 57%-hoz. (Kiss et al, 2004). 2004-ben az Economist Intelligence Unit egy tanulmánya a Közép-Európai helyzetet mérte fel. Az egyes országokat 35 kvantitatív, illetőleg kvalitatív indikátor segítségével rangsorolták, ahol az infrastruktúrától az üzleti környezeten át a kormányzati e-kormányzati politikán át különféle szempontokat vizsgáltak (EIU, 2004). Magyarország az e-demokrácia kiépítésében és a technológiákhoz való hozzáférésben viszonylag kedvezőtlen mutatókkal írható le. Az összesített (világ) rangsorban viszont 2006-ban a 32. helyet, 2007-ben pedig a 34. helyet érte el. Bár 2007-re némiképp változtak a módszerek, melyekkel a fenti felmérést végezték, azért illusztrációképp érdemesnek tartottuk bemutatni ezeket az adatokat. Egy érdekes felmérés, amely a közelmúltban készült - és ugyan nem országos, hanem regionális adatokat tartalmaz – további fontos sajátosságokra világít rá (Szénás-Herdon, 2008). Az Észak-Alföldi régióban az e-kormányzati szolgáltatások a kezdeti stádiumban vannak - a sürgős szervezeti és strukturális átalakítások és fejlesztések már részben megtörténtek (de a Kormányzati Gerinchálózathoz való csatlakozás még nem történt meg). A feladatok elősegítése érdekében a Regionális Közigazgatási Hivatal programot és határidőket határozott meg a feladatok teljesítésére. Elkészült egy egységes regionális honlap, elindult az ún. TERKA projekt, amely fókuszában az közigazgatásban használt elektronikus adatfeldolgozás megkönnyítése állt. Az Észak-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal koordinálta a felmérést, melyben a hivatal területén lévő helyi önkormányzatoknak majdnem 65%-a részt vett. Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben valamennyi település rendelkezett internet-hozzáféréssel, és mintegy 66%-uk rendelkezett e-mail címmel. A felmérésben részt vevő települések egy 1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 3,83-ra ítélték saját informatikai-eszközellátottságukat. Ugyanakkor az informatikai ismeretek megítélése átlagosan 3,36 volt. Összességében 5148 munkaállomást használ 3757 felhasználó, akiknek a munkáját 107 rendszergazda segíti. A felmérés ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a vizsgálatban részt vevők szervek jelentős részének nincsen semmilyen e-kormányzati stratégiája.

A probléma: az elektronikus kormányzat előtt álló akadályok 2008 őszére megsokasodtak azok a hangok Magyarországon, melyek keserű tapasztalatokról beszéltek az elektronikus kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatban. Nem véletlen, hogy 2008 decemberében a 2004-es törvényt (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) már módosítani kellett. A törvénytervezet tárgyalásakor sok helyen olvasni lehetett: nem váltak be a remények és nem javult a hatósági munka adminisztratív hatékonysága. A Miniszterelnök Hivatal jelentése (2008) átfogóan jellemzi a problémákat: a szolgáltatások lassúak, a közigazgatás hatékonysága eleve az EU-s átlaghoz képest is kedvezőtlen, a központi, integrált infrastruktúrát a meglévő fejlesztések mellett tovább kell erősíteni és fejleszteni, el kell 146


végezni a közigazgatási szervek informatikai eszközökkel történő racionalizálását stb. Láthatóan vannak tényezők persze, amelyek elősegítik, illetőleg akadályozzák a elektronikus szolgáltatások megfelelő használatát és terjedését. Buellingen és Woerter (2004) az akadályozó-segítő tényezők között gazdasági, társadalmi és technológiai tényezőket emel ki (ezek változásokat, a mobil eszközök árán túl a piac állapotáig stb.) . Az elősegítőakadályozó tényezőket érdemes megítélésünk szerint az alábbi bontásban tárgyalni: I. II. III.

technológiai-gazdasági tényezők társadalmi tényezők egyéb, a fenti két kategóriába egyértelműen nem sorolható tényezők

Az első kategóriába sorolt tényezők magához a mobil/infokommunikációs technológiához kötődhetnek. Természetesen ezek szoros összefüggést mutatnak a gazdasági tényezőkkel, ezért soroltuk őket egy kategóriába. Technológiai-gazdasági akadályok, illetve az elektronikus kormányzatot elősegítő tényezők lehetne például a mobil eszköz penetráció, a webalapú alkalmazások elterjedtsége, a szoftverfejlesztés helyzete, a helyettesítő termékek és szolgáltatások megléte, az infó-kommunikációra és a kutatás-fejlesztésre fordított költségek nagysága. Magyarországon jellegzetesen elmaradás tapasztalható a infrastruktúra fejlettségében és a mobil technológia diffúziója terén. Ahogy Budai-Sükösd írja (2005, 58.o.) legyen bármilyen jól megalkotott és megfelelően működő, ha felhasználói környezet nem az. A hazai problémák kapcsán jól látjuk, hogy nem csupán a polgárok, mint felhasználók oldalán jelentkezik probléma, hanem a közigazgatás személyi állományán belül is. Ezen kívül a nemzeti kulturális sajátosságok, az oktatás sajátosságai (pl. mennyiben fordítanak figyelmet a biztos informatikai ismeretek oktatására) mind hozzájárulhatnak vagy akadályozhatják az elektronikus kormányzati szolgáltatások terjedését. Általános tapasztalatként azt mondhatjuk, hogy az idősebb (50 év felettiek) korosztály számára kevésbé vonzóak és megbízhatóak az elektronikus szolgáltatások, de a fiatalabbak előnyben részesítik őket. A harmadik kategóriába olyan makro-, és mikro tényezők tartoznak, melyek nem sorolhatók az első kettőbe: például előre nem látható sokkszerű hatások, vagy társadalmi kampány, politikai tényezők stb. A kormányzati stratégiát áttekintve Magyarországon mindenképpen szükséges az elektronikus kormányzati szolgáltatások népszerűsítése. Összegezve elmondható, hogy hazánkban valamennyi akadályozó tényezőcsoport jelen van, amelyből két problémakör emelhető ki: az egyik az infrastruktúra továbbfejlesztésének igénye és az infrastruktúrához való hozzáférés javítása, a másik pedig a felhasználói környezet „javítása”. Ez utóbbi tudatos oktatással, ismeretterjesztéssel segíthető.

Összegzés Mint Manouselis és szerzőtársai (2009) kiemelik, az elektronikus és mobil kormányzati szolgáltatások jelentős szerepet tölthetnek be a vidékfejlesztésben és a mindennapi életben is. Ez egyre inkább igaz hazánkban is, ugyanakkor a kezdeti lelkesedést most már láthatóan felváltja a szkepticizmus: az elektronikus kormányzati szolgáltatások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Sok helyen a hatékonyság javulását várták, ez azonban nem történt meg. Annak érdekében, hogy árnyalni tudjuk ezt a képet, röviden ismertettük a hazai helyzetet. Rövid helyzetkép-felvázoló írásunk először is áttekintette az elektronikus kormányzat néhány fontos definícióját, majd nemzetközi vizsgálatok, illetőleg egy hazai tanulmány segítségével röviden bemutatta a hazai tapasztalatokat. Az írás második részében azonosítottuk az e-kormányzat megfelelő működését elősegítő, illetőleg azt gátló tényezőket – példákat hozva arra, hogy Magyarországon melyek a kritikus tényezők.

147


Irodalom Adamali, A. – Coffey, J. O. – Safdar, Z. (2006): Trends in National E-Strategies: A Review of 40 Countries. World Bank [2006]: Global Trends and Development. Information and Communications For Development. World Bank Publication pp. 87-124. Budai Balázs, B. - Sükösd, M. (2005): M-kormányzat, M-Demokrácia. Mobilkommunikáció a közigazgatásban, a politikában és a non-profit szektorban, Akadémiai kiadó, ISBN 9630582171 Economist Intelligence Unit (2004): E-government in Central Europe. Rethinking public administration. White paper Economist Intelligence Unit (2007): The e-readiness 2007 rankings. Raising the bar. White paper Kiss B. – Boda Zs. – Berta K. (2004): Elektronikus demokrácia és elektronikus kormányzás. Lehetőségek és valóságok (Electronic Democracy and Electronic Governance.): Review of Political Science (Politikatudományi Szemle), issue: 12 2004, pages: 255-276, Kushchu, I. –Kuscu, M. H. (2004): From E-government to M-government: Facing the Inevitable. mGovLab.org Miniszterelnök Hivatal (2008): E-Közigazgatás 2010 Stratégia N. Manouselis - V. Tzoumis – A. Tzikopoulos – C. Costopoulou – A. B. Sideridis (2009): Populating an observartory of e-government services forr ural areas: analysing the Greek services. EFITA conference Paper, Wageningen, Netherlands Sárközi, T. (2006): Államszervezetünk potenciazavarai. A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai. Javaslat egy hatékony és modern kormányzati szervezet kialakítására. HVG Orac Lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest Streib G. D. - Willoughby, K. G. (2005): Local Governments as E-Governments: Meeting the Implementation Challange. Presentation at PAQ Spring, 2005. Szabóné Szebenyi G. (ed) (2004): Közszolgálat. Közigazgatási menedzsment és reformzsargon. Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Érdi Rózsa Nyomda Szénás Sz., Herdon M. (2008): eGovernment services for farmers. International Conference on New Research in Food and Tourism. BIOATLAS 2008 Conference. 4-7 June 2008 Brasov, Romania. CD-ROM Proceedings ISBN 978-973-598-300-0. Journal of EcoAgroTurism. Transilvania University of Brasov. ISSN 1841-642X. pp 356-360. Wellenius, P. (2006): Extending Communication and Information Services:Principles and Practical Solutions. World Bank [2006]: Global Trends and Development. Information and Communications For Development. World Bank Publication, pp. 41-55. World Bank (2005): E-Development: From Excitement to Effectiveness, Global Information and Communication Technologies Department Publication

148


Ügyfélkapcsolat menedzsment rendszerek nyílt forráskódú szoftverekkel Herdon Miklós1, Kaderják Gyula2, Simon András2 1 2

Debreceni Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola

Abstract. The object of this study is a comprehensive review of the open source customer relationship management (CRM) systems. The open source softwares have become one of the most important trends in the software industry recently. Similarly, the CRM systems are applied more increasingly in several fields of economy. The CRM is not merely a subsequent software technology and application in the field of Business Intelligence, but rather a novel, comprehensive customercentric approach to an organization’s philosophy in dealing with its customer for the sake of realization of short- and long-range business target contrary to the traditionally widespread productcentric approach. Following a short synopsis of the theoretical and practical aspects of the CRM systems we analyse the scope of CRM-supported business activities and processes, then the actual market forecasts and the range of the effective and potential users of the proprietary and open source CRM solutions. We make an attempt to give a general overview of the advantages and disadvantages of applying open source CRM software solutions including the discussion of user benefits and costs and the applied software technologies. Keywords. Open Source, software, FLOSS, CRM

Bevezetés A CRM rendszerek piacán a legkülönbözőbb méretű és szolgáltatási körű szoftverrel találkozhatunk CRM „felirattal”. Vannak közöttük kis- és középvállalkozások számára fejlesztett egyszerűbb változatokat, melyek egy része önálló alkalmazás, más részük integrált vagy szeparált vállalati ügyviteli rendszer modulja, vagy legalább is ezekkel kapcsolatot tartani képes alkalmazás. A főként nagyvállalati szférában elterjedt, piacvezető ERP rendszerek körében éppúgy megjelentek a CRM modulok, melyek az analitikus elemzési módszereken túl, többnyire adatbányászati eszközök felhasználásával igyekszenek tovább finomítani az ügyfélkapcsolati modulok hatékonyságát. Egy jól kialakított CRM rendszer alkalmazása révén kézzelfoghatóan javulhat az alkalmazók piaci versenyhelyzete, s jelentős bevétel növekedést eredményezhet számukra. A CRM szorosan kapcsolódik csaknem minden üzleti területhez. Noha a CRM alapvetően a vevőkkel való kapcsolatok javítása révén kívánja a fenti célokat elérni, e viszonylag jól körülhatárolható tevékenységi kör ellenére számos átfedéssel találkozhatunk a gyakorlatban, melynek oka sok esetben az alkalmazók profiljának specialitásából fakad. Feltételezhető, hogy egy bizonyos határon túl a CRM nem tud fejlődni, az ügyfelekkel való jó viszony kialakításának és megtartásának eszköztára véges, legalább is a bevételek növekedését jelentősen befolyásoló eszközök tekintetében. S noha a CRM piac ma hazánkban és világszerte is felfutóban van, elképzelhető, hogy a piac telítődése után a továbblépés lehetőségei e területen szűkösebbé válnak, mint más területeken. A kérdéskör vizsgálatának van egy további fontos aspektusa, nevezetesen az emberi tényező. A CRM rendszerek esetén – a marketinghez hasonlóan – számos humán-, gazdasági és társadalompszichológiai tényező nem hagyható figyelmen kívül. Bármennyire is igyekszik egy számítógépes rendszer emberi kapcsolatok, ügykezelési és döntési láncolatok gépesített kezelésére, az egyedi emberi tényezők figyelembe vételének problémájára szintén érdemes kitérni. Legújabb kutatások szerint (Gartner 2008, Forrester Consulting 2007) a nyílt forráskódú szoftverekre alapozó projektek fele már üzleti kritikus folyamatokat támogat. A nyílt forrású megoldásokat továbbra is elsősorban az infrastruktúra szintjén alkalmazzák a legtöbben, de dinamikusan nő a nyílt forráskódú (OS) alkalmazások elfogadottsága. A nyílt alkalmazások 149


jelentős részével egy korábbi zárt szoftvert cserélnek le a vállalatok. Jellemzően azok a cégek, amelyek az infrastruktúra szintjén már használnak nyílt forrású szoftvereket. Az alkalmazási területek közül az ügyfélkapcsolat menedzsment (CRM) az a terület, ahol a nyílt forrású szoftverek élenjárnak az elterjedtségüket tekintve. Ezt követi a vállalati integráció, a pénzügy és adminisztráció, illetve az üzleti elemzés területei. Az állami közigazgatási szférában meghatározó Hollandia példája, ahol parlamenti határozat alapján 2008-tól 2010-ig kötelező fokozatosan áttérni nyílt forráskódú szoftverek és nyílt dokumentum-formátumok (OpenDocument Format, ODF) alkalmazására a teljes közigazgatásban, a nagy konszernektől való függés megszüntetése és a szoftverbeszerzési költségek csökkentése érdekében.

Ügyfélkapcsolat menedzsment (CRM) rendszerek Az ügyfélkapcsolat-menedzsment kifejezés az amerikai Gartner Group-tól ered. Megfogalmazásaik szerint a CRM egy olyan, a teljes vállalatot felölelő üzleti stratégia, mely a nyereségesség, a bevétel és az ügyfél-elégedettség optimalizálására szolgál, a vállalat ügyfélszegmensek köré való szervezésével, az ügyfelek elégedettségének ösztönzésével és a folyamatok összekötésével az összes csatornán keresztül. Herdon szerint a CRM „az üzleti folyamat átszervezésére irányuló, a hatékonyságot és eredményességet növelő stratégia, aminek eredménye az elégedett és visszatérő vevő.” (Herdon, 2003) A legtöbb kutató szerint a CRM egy a hagyományosan elterjedt termékközpontú megközelítéssel szemben az alapvetően ügyfélközpontú megközelítést alkalmazó stratégia, mely a technika segítségével egy hosszú távú kapcsolat kiépítésére törekszik az ügyfelekkel a rövid és hosszú távú üzleti célok megvalósítása érdekében. Egy racionálisabb, szervezettebb, informatívabb ügyfélnyilvántartáson, tranzakciószintű ügykezelésen alapuló külső-belső kommunikációs, illetve kapcsolati rendszer. Ha CRM-nek nevezzük az e célt támogató technológiákat és a konkrét számítógépes implementációkat is, akkor végső soron a CRM: technikai alapon megvalósított kapcsolati marketing.

A CRM piac jelene és jövője A legújabb piaci elemzések szerint (Research&Market, 2008) az utóbbi 3 évben a CRM piacán az erős konszolidáció jellemző. Tipikus, hogy a legnagyobb CRM felhasználók a legnagyobb szoftvercégekkel állnak kapcsolatban. Az ERP és a CRM fejlesztők megkülönböztetése feleslegessé vált, mivel minden számottevő szoftverfejlesztő kibővítette termékskáláját a teljes körű üzleti megoldások irányába. Egyrészt úgy, hogy megvásárolták a különböző szoftveres megoldások kínálta funkciók integrálásának technológiáját, vagy maguk fejlesztették ki azokat. A CRM-mel kapcsolatos kezdeti várakozások beigazolódtak, hiszen a CRM nem egy múló szeszély, sokkal inkább az értékesítés növelésének egy nélkülözhetetlen módszere a cégek és szervezetek számára, a vevők alaposabb megismerése és megértése révén. A technológiai fejlesztések intenzitása és megoldási lehetőségek palettájának bővülése, illetve a CRM piac erősödése következtében. A CRM termékek technológiai komplexitása mára elérte azt a szintet, hogy a CRM megoldások elérhetőkké váltak a közép és kisvállalkozások körében is. A Web 2.0 térhódításával megjelent az Internet használók egy új generációja, mind a felhasználók, mind a fejlesztők terén, akik széles körben alkalmaznak OSS technológiákat az Internetes online együttműködés céljára. A társadalmi kezdeményezésre létrejött internetes közösségek nagy kihívást jelentenek a versenypiac számára. Ennek következtében a CRM rendszerek egyre szélesebb köre működik web-alapokon, s viseli „socialized CRM” jelzőt, mely a hagyományos intranetes analitikus megoldások mellett egyre több internetes adatbányászati és elemző szolgáltatást kínál. Mindezeknek megfelelően, egyre növekvő igény mutatkozik, főként a kis és középvállalkozások körében, a web-es bérszolgáltatások, ondemand megoldások irányában, mivel ezek viszonylag alacsony költség mellett biztosítják a

150


CRM nyújtotta előnyöket. Csaknem minden jelentős CRM fejlesztő kínálatában szerepel CRM bérszolgáltatás. A jelenlegi gazdasági válság hatásai miatt a kis és középvállalkozások számára leginkább a termelékenység és a minőség növelése jelenti az egyetlen esélyt. Ezért e felhasználói kör piacán 2011-ig növekedés várható. Kínálati oldalon ez a havidíjak látványos csökkenését hozhatja, valamint az alap- és középkategóriás CRM-ek funkcionalitásának jelentős bővülését, mely a vevőoldali igények növekedéséből fakad. A fejlesztők számára ez jelent majd versenykihívást, hiszen ha az induló-csomagokban nem kínálnak majd valami újdonságot, olyat, amit más még nem kínált, hosszú távon nem maradnak piacképesek. Jellemző az a trend is, hogy az új értékesítés mellett egyre nagyobb teret kap az update, a testre szabás (customization) és a támogatás / konzultáció (CRM, 2008) A vezető szoftver cégek extrém profitorientáltak, ám mivel a nagy felhasználók piaca telítődött, bevételük mostantól meghatározóan függ a technológiai fejlesztésektől (pl. mobil CRM). Várhatóan a gyártók fókuszába kerülnek mindazok a vállalatok is, melyek erősek valamely sajátos vertikális piacon (speciális pénzügyi, gyógyszeripari cégek), s ahol jellemzően magas az ügyféllétszám. Végül számítani lehet az új földrajzi régiók irányába való terjeszkedésre is (Kelet-Európa, Kína, Dél-Afrika). A CRM szektor tehát a gazdasági hanyatlás ellenére növekszik. Sőt, épp a recesszió táplálhatja a CRM ipar folyamatos növekedését, mivel épp a CRM – beleértve a bérmegoldásokat is - jelentheti a költségmegtakarítás és termelékenység növelésének eszközét.

Nyílt forráskódú szoftverek Egy szoftvertermék felhasználási módjára vonatkozó feltételeit a szoftver fejlesztője licencszerződés keretében rögzíti. A licencszerződés deklarálja, hogy ki a szoftver tulajdonosa, s hogy a szoftverterméket a vevők (felhasználók) milyen feltételek mellett használhatják (fel). • A szerzői jogilag védett, zárt forráskódú, kereskedelmi, védjegyoltalom alá eső licencekkel szemben a „szabad licenc” a szoftver szabad felhasználhatóságát garantáló licencszerződési forma. Ennek megfelelően „szabad szoftver” az, amit bárki, bárhol jelentős korlátozások nélkül: • futtathat; • tanulmányozhatja működését, • másolhat, és a másolatokat közzéteheti, terjesztheti, • módosíthat, és a módosított változatokat közzéteheti, terjesztheti • Mindezen engedélyek gyakorlásának előfeltétele a szoftver forráskódjának elérhetősége. A „szabad” nem feltétlenül jelent „ingyenest”. Ezek árusítása, továbbértékesítése megengedett. Az egyetlen feltétel, hogy a fenti négy alapjogot garantálja vevői számra. A szabad szoftver engedélyek fő típusai: • Közkincs – Az a szoftver, melynek szerzői oltalmi ideje lejárt, vagy melyet az alkotó közkincsnek nyilvánított. A közkincsként (public domain) kiadott forráskód a legtágabb értelemben vett szabad szoftver, mivel semmiféle engedélyhez nem kötődik a felhasználása. • Copyleft – Ez tényleges licenc, mely előírja a licenc megőrzését a módosított változatokban is, ez által garantálva, hogy a szoftver módosított változatai is szabad szoftverek maradjanak. Ezen licencek esetén a szerzők általában megtartják BSD1-jellegű (gyenge copyleft) licencek – Ezen licencek esetén az

1

Berkeley Software Distribution (BSD) - mindazon UNIX leszármazottak neve, melyeket az 1970-es években kezdtek el fejleszteni a

151


alkotó megtartja szerzői jogát, azon célból, hogy kijelenthesse, nem felelős a szoftver sorsáért, s hogy jogosult legyen nevének feltüntetésére. A módosított kód egészére nem követeli meg az eredeti licencet, és a módosított forráskód közzétételét sem. Így ez a forma lehetővé teszi a licencelt szoftver zárt forráskódú felhasználását is. Erős copyleft licencek – ezen licencek szintén fenntartják a szerző jogait, ám előírják, hogy minden módosításra az eredeti licenc kell, hogy vonatkozzon (illetve az LGPL kód kivételesen GPL-ként is kiadható), így biztosítva, hogy a szoftver minden változata szabad maradjon. Legismertebb a GNU nyilvános licenc, mely a Richard M. Stallman által 1983-ban indított GNU-projekthez kapcsolódik. A Microsoft 2007-ben fogadtatta el az OSI-val két nyílt forráskódú licencét, az Ms-PL és az Ms-RL licencet. A Richard M. Stallman vezetésével 1985-ben megalapított FSF (Free Software Foundation) fő célkitűzése, hogy világszerte népszerűsítse a számítógép használat szabadságát és védje a szoftverhasználók szabadságát. Az Eric S. Raymond és Bruce Perens kezdeményezésére 1998-ban alapított OSI (Open Source Initiative) közhasznú szervezet megalapításának célja a szabad szoftverek vállalati körben való népszerűsítése, illetve a „nyílt forráskód” pontos fogalmának, legfontosabb jellemzőinek meghatározása volt. Az FSF és az OSI egyaránt a „tulajdonosi szoftver” ellen lép fel, ám OSI a „nyílt forráskódot” hangsúlyozza az angolban „ingyenes”-ként is értelmezhető „szabad” helyett (melynek szándékolt jelentése, hogy meghatározott szabadságot nyújt a felhasználónak.) Az OSD (Open Source Definition), vagyis a nyílt forráskódú szoftverek definíciója értelmében a nyílt forrású szoftvereknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: • szabad terjeszthetőség • a forráskód elérhetősége • származtatott művek létrehozásának engedélyezése • a szerző forráskódja sértetlenségének biztosítása • személyek vagy csoportok megkülönböztetésének tilalma • különböző felhasználási területek megkülönböztetésének tilalma • a licenc terjeszthetősége • a licenc nem vonatkozhat kizárólag egy termékre • a licenc nem korlátozhat más szoftvert • a licencnek technológia semlegesnek kell lennie. Az értelmezési és szóhasználatbeli eltérések feloldására, Rishab Aiyer Ghosh javaslatára 2001-től használatos a FLOSS (Free/Libre/Open Source Software) kifejezés, mely a szabadságot és a nyílt forráskódot is kellőképpen hangsúlyozza a megnevezésben, rámutatva, hogy lényegi különbség nincs a szabad és a nyílt forráskódú szoftverek között.

Az OSS térhódítása Az internetet „hajtó” szoftverek zöme nyílt forráskódú szoftver. A BIND névkiszolgáló, az Apache webkiszolgáló és a Sendmail mail szerver mind piacvezető a maga nemében. A világ 500 legnagyobb számítási teljesítményű szuperszámítógépének (TOP500) 85%-a Linux operációs rendszert futtat. A webes keresők piacvezetője, a Google Linuxra és más nyílt forráskódú alkalmazásokra építette piaci sikerét. Az Oracle az Oracle Unbreakable Linux támogatási programmal és az Oracle Enterprise Linux terjesztésével nyílt forráskódú alapokra

kaliforniai Berkeley Egyetemen.

152


helyezte piacvezető adatbázis-kezelőjét. A címtár- és személyazonosság-felügyeleti termékek piacvezető vállalata, a Novell a SUSE Linux felvásárlásával és erre épülő új termékeivel a nyílt forráskód egyik legfőbb propagálójává és támogatója lépett elő. A Sun Microsystems az OpenOffice.org után piacvezető hardvereinek operációs rendszerét, a Solarist, valamint Java fejlesztőeszközeinek legfontosabb elemeit is nyílt forráskódúvá tette. A Microsoft, a piaci érték alapján a világ legnagyobb szoftvercége több termékét, például az Ajax Control Toolkit, az IronPython vagy az XML Notepad 2007 programokat tette nyílt forráskódúvá a Microsoft közösségi nyílt forráskódú fejlesztőoldalán, a CodePlex-en.

Előnyök és hátrányok Az OSS rendszerek felhasználó oldali értékelésének alapjául a Forrester Consulting 486 vállalatra kiterjedő 2007-es felmérésének, illetve a Gartner 2008-as, 300 cég bevonásával készült felmérésének eredményei szolgálnak. A két elemzés eredményei szoros korrelációt mutatnak egymással. Ezen elemzések szerint a nyílt forrású szoftverek legfőbb vonzereje: • Alacsonyabb mértékű teljes birtoklási költség (Total Cost of Ownership, TCO), ami nem jelent teljes költségmentességet (Herdon és Rózsa, 2008a). • Nyílt szabványok támogatása. • Korlátozások nélküli felhasználás. • Az új projectek gyorsabb és gördülékenyebb indítása. • Kisebb mértékű szállítói függés. Kevésbé fontos szempont a felhasználók számára a forráskód nyíltsága. Jellemzően a vállalatok IT-részlegei pragmatikusan eszköznek tekintik a forráskód manipulálhatóságát, nem pedig célnak. Fontosabb a saját fejlesztésű, a zárt és az OSS rendszerek integrálhatósága, ami viszont alapvető és általános követelmény. A nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos legnagyobb aggodalmat a szervizben és a támogatásban (supportban) való bizonytalanságban látják. Amíg sok szoftver esetén a támogatás széleskörű, addig számos OSS projekt esetén ez bizonytalanságot okoz a szoftver vevője számára. Ugyanakkor a nyílt forrású szoftverek élete kisebb eséllyel szakad meg, mint a zárt szoftvereké, ugyanis nem egyetlen eladó döntésének függvénye a szoftver további támogatása. Egy másik jelentős aggodalom a OSS rendszerek sebezhetősége, noha a kereskedelmi szoftverek sem garantálnak nagyobb biztonságot. Az aggodalom oka, hogy a forráskód bárki számára elérhető, így adott a lehetőség a rosszindulatú felhasználók számára a szoftverbe való behatolásra. A nyílt forrás ugyanakkor biztosítja annak lehetőségét is, hogy a biztonsági szakértők azonosítsák a biztonsági hibákat és felderítsék a potenciális sebezhetőségi pontokat. • Zavaró a sokféle licencelési konstrukció is. Néha egy-egy szoftver többféle licenc alatt is elérhető, ezért gyakran nem egyszerű feladat eldönteni, pontosan milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár egy nyílt forrású szoftver bevezetése. • A Gartner felmérése szerint a vállalatok 69%-ánál nincs formális szabály a nyílt forrású szoftverek használatának feltételeiről, illetve sok helyen bár használnak nyílt megoldásokat, a pontos körülményei nincsenek rögzítve, ez pedig szellemi tulajdon illetéktelen használatával kapcsolatos kockázatok forrása lehet. A nyílt forrás használata közvetlen és közvetett gazdasági haszonnal jár. Közvetlen haszon, hogy a szoftvert általában licencdíj nélkül terjesztik, cserébe a kereskedők támogatási szolgáltatást ajánlanak. Mivel a saját támogatás a vállalatok jó részénél nem áll rendelkezésre, ezek az ajánlatok a szoftver életciklusa alatt kedvezőbb költségűek. A felhasználók és fejlesztők együttműködési tapasztalataiból adódó előnyök indirekt gazdasági haszonként könyvelhetők el. Az Unió már jó ideje támogatja az OSS-t, és a paradigmában rejlő potenciális előnyök köre bővülni látszik. Olyannyira, hogy ma már az európai innováció és a gazdasági előrelépés

153


egyik lehetséges motorjaként tekintenek rá. Ezen a területen azonban létezik egy, az Unió számára hátrányos egyensúlytalanság. Míg a nyílt forráskódú szoftverekhez 70 százalékban európai polgárok járulnak hozzá, addig a hozzájuk kapcsolódó bevételek 90 százalékát Európán kívüli cégek kapják, és a legtöbb nonprofit nyílt forráskódú fejlesztőcég is az Egyesült Államokban található.

OSS CRM rendszerek A jelenlegi piaci tendenciák fenti összegzéséből nyilvánvalóan következik, hogy az OSS CRM rendszerek népszerűsége és elterjedtsége számottevően növekedni fog az elkövetkező években. A piacon elérhető OSS vállalati szoftverek terén már ma is a CRM rendszerek részesedése a meghatározó, és ennek további dinamikus növekedés várható. A SourceForge Inc. 2008 végén 369 open-source CRM rendszert tartott nyilván. A megfelelő rendszer kiválasztásában különböző felmérések próbálnak segíteni. A CRM magazin 2008-as felmérése szerint a CRM piacon az óriáscégek (Oracle, SAP) uralkodó jelenléte mellett, főként kis- és középvállalkozások számára, a csatlakozás lehetőségét épp az OSS CRM rendszerek bevezetése jelentheti, különösen azokban az esetekben, ahol az on-demand üzleti modell is megjelenik a kínálatban. Az egyes rendszerek összehasonlító értékelésénél tipikusan figyelembe vett szempontok: az éves árbevétel, illetve az árbevétel növekedési üteme, a funkcionalitás, alkalmazott üzleti modell (SaaS, on-demand, on-premise), a vevői elégedettség mértéke, valamint a felhasználók megítélése alapján értékelt vállalati jó-hírnév, támogatás (support) és rendelkezésre állás. Több kutatás összevetése alapján (InsideCRM, 2008; CRM magazin, 2008; Compiere, 2008) az 1. ábra a piacvezető OSS CRM termékek fenti szempontok alapján való értékelését mutatja 2008 végén:

1. ábra OSS CRM rendszerek értékelése Az 1. táblázat a legfontosabb három vertikumát mutatja a piacvezető OSS CRM rendszereknek: A OSS piacvezető SugarCRM több mint 3 millió példányban került letöltésre, és 12 ezer cég használja, köztük olyanok is, mint a Honeywell, vagy FFB. A rendszer PHP kódban íródott és MySQL kompatibilis. On-premise és on-demand változatban is létezik. Jól skálázható, így a kisvállalkozásoktól az óriásokig képes az igényeket kielégíteni.

154


1. Táblázat. A piacvezető OSS CRM rendszerek célterületei A 3 legfontosabb alkalmazási terület Compiere Centric CRM SugarCRM vTiger xTuple

Diszkrét gyártás, Szakmai szolgáltatások, Nagykereskedelmi elosztás Média, Franchisors, Pénzügyi szolgáltatások Pénzügyi szolgáltatások, Gyártás, Technológia Pénzügyi szolgáltatások, Gyártás, Média Gyártás, Elosztás, Kereskedelem

A piacvezető OSS CRM rendszerek körében legelterjedtebben alkalmazott programnyelvek a Java, Javascript és a PHP. Általában MySQL vagy JDBC adatbázis motort használnak, nagyfokú kompatibilitást biztosítva más, elterjedt adatbázis-motorokkal (pl. Oracle). A felhasználói értékelések mind azt mutatják, hogy az OSS rendszert alkalmazók számára nem pusztán a licenc díj megtakarítás jelent vonzó költségcsökkentő tényezőt, hanem az alacsonyabb hardver beruházási költségek, a kisebb implementációs, konfigurációs és upgrade költségek, az automatizált folyamatok alacsonyabb adaptációs illetve módosítási költségei is.

Összefoglalás Megállapítható, hogy elsősorban a kis és középvállalkozások számára a nyílt forráskódú szoftverek megfelelő alternatívát nyújthatnak a zárt forráskódú „üzleti szoftverekkel” szemben. Elsősorban a kezdeti költségek területén érhetők el jelentős megtakarítások. Az üzleti területen alkalmazott OSS szoftverek terén a CRM-ek aránya már ma is meghatározó. A gazdasági recesszió a CRM piacának bővülése irányában hat, melynek hatása a kis és középvállalkozások körében erőteljes lehet. A piaci verseny növekedése és a piac telítettsége miatt nagyobb hangsúlyt kapnak a technológiai fejlesztések, a Web 2.0-höz való alkalmazkodás, a funkcionalitás bővülése, a support és a testreszabott megoldások területének bővülése. Technológiai téren a fejlődés a különböző adatbányászati és heurisztikus modellezési technikák CRM-mel való integrálása terén várható. Az OSS rendszerek világméretű, dinamikus térhódítása miatt az OSS CRM rendszerek nagy eséllyel válhatnak az üzleti szoftverek piacának meghatározó faktoraivá.

Irodalom European Commission to increase its use of Open Source (2008. május 28.) Open Source Observatory and Repository for European public administrations, letölthető: http://osor.eu/news/eu-european-commission-to-increase-its-use-of-open/ Facing the Challenge: The Lisbon strategy for growth an employment (2004), beszámoló az Európai Bizottság számára, letölthető: www.itktb.hu/resource.aspx?ResourceID=Wim__Kok_jelentes_magyar_nyelven_V1 Forrester Consulting (2007) Open Source Software’s Expanding Role in the Enterprise, letölthető: http://www.unisys.com/eprise/main/admin/corporate/doc/Forrester_researchopen_source_buying_behaviors.pdf Ghosh, R. A és szerzőtársai (2006) Study on the: Economic impact of open source software on innovation and the competitiveness of the Information and Communication Technologies (ICT) sector in the EU, beszámoló az Európai Bizottság számára. http://ec.europa.eu/enterprise/ict/policy/doc/2006-11-20-flossimpact.pdf Ghosh, R.A és szerzőtársai (2002) Free/Libre and Open Source Software: Survey and Study, beszámoló az Európai Bizottság számára Herdon M., Rózsa T. (2008a): Support tools for ERP selection. Journal of EcoAgroTurism. Transilvania University of Brasov. ISSN 1841-642X. pp 365-369. Herdon M.-Rózsa T. (2003): Az információs rendszerek funkcionális változásai a kis és középvállalkozások szemszögéből. Agrárinformatikai Nyári Egyetem és Fórum. Szent

155


István Egyetem, Gödöllő. CD. Herdon M., Rózsa T. (2008b): DSS for selection and evaluation of information system in SMEs, Information Systems in Agriculture and Forestry XIV European Conference, Praha 13-14 May 2008, Conference Proceedings, ISBN 978-80-213-1785-7 Hermann G., Hertel S., Niedner S. (2003) „Motivation of software developers in Open Source projects: an Internet-based survey of contributors to the Linux kernel” Research Policy, Vol. 32, No. 7, 1159-1177. Moglen, E.(1999) Anarchism Triumphant:Free Software and the Death of Copyright, konferenciaelőadás, Buchmann International Conference on Law, Technology and Information, Tel Aviv University, 1999. május. http://emoglen.law.columbia.edu/publications/anarchism-hungarian.html Networked European Software and Services Initiative (2008) A NESSI Position Paper: European Software Strategy. http://www.nessi-europe.com/Nessi/Portals/0/NessiRepository/News/Documents/European%20SW%20Strategy%20NESSI%20Position%20P aper.pdf Raymond, E. S. (2004) A katedrális és a bazár – Egy botcsinálta forradalmár gondolatai a Linuxról és a nyílt forráskódú programokról, Budapest: Kiskapu Reding, V. (2007. november 19): Towards a European Software Strategy, beszéd, Truffle 100: The ranking of the top 100 European Software leaders, Brüsszel. http://ec.europa.eu/commission_barroso/reding/docs/speeches/brussels_20071119.pdf Stallman, R. M. (2002) Free Software, Free Society: Selected Essays of Richard M. Stallman, Boston, MA:Free Software Foundation Bodnár Ádám, HWSW, 2008.11.17, http://www.hwsw.hu (Cikk címe: Sokan tartanak a nyílt forrású szoftverek jogi buktatóitól) Forrester Consulting: Open Source Software’s Expanding Role in the Enterprise. 2007 március (http://www.unisys.com/eprise/main/admin/corporate/doc/Forrester_researchopen_source_buying_behaviors.pdf) CRM, 2008 szeptember, volume 12, No 9. folyóirat

156


Kormányzati információs rendszerek a gazdák számára és a termelők IT felkészültsége Cseh András Debreceni Egyetem AMTC GVK Böszörményi út 138. [email protected] Abstract Magyarországon az elmúlt években az Európai Unióhoz történt csatlakozás következtében, az informatikai alkalmazások egyre jobban elterjednek az agrárgazdaságban. Az internetes alkalmazások legnagyobb előnye hogy nem szükséges külön programot a számítógépre feltelepíteni - mert a webböngészőn keresztül működik szolgáltatás- így majdnem csak internetkapcsolatra van szükséges a használatukhoz. Egy másik előny, ami ezen alkalmazások mellett szól, hogy a felhasználó bármikor elérheti szolgáltatást. A magyar közigazgatás egyre több szolgáltatást nyújt a mezőgazdasági termelők számára. Azonban hogy ezen törekvések célt érjenek nem csak a számítógépes rendszereket kell fejleszteni, hanem a felhasználókat is megfelelő ismerettel kell ellátni hogy képesek legyenek kihasználni az új szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket. Bemutatók néhány kormányzati információs rendszert és gazdálkodók informatikai felkészültségét. Keywords Információs rendszerek, e-szolgáltatások, közigazgatás, IT ellátottság

Az e-közigazgatás rövid bemutatása Sok szakember állítja, hogy a közigazgatás működésében az informatika alkalmazása alapvető változást hozhat, mert kialakulhat az elektronikus ügyintézés. Napjainkban az edemokrácia lehetőségeinek a megítélése nem tisztázott, mert vannak, akik minden probléma megoldásának tekintik, míg mások csak egy „távoli álomnak” tarják ezen lehetőséget. Az ellenzők legfőbb érve, hogy az e-közigazgatás, mely mind költséges eszközrendszere (PC), mind viszonylag magas tudásigénye (PC és Internet használat) okán ún. digitális szakadékot hoz létre a társadalomban. A kormányok nem kötelezhetik el magukat egyértelműen olyan rendszerek mellett, nem legitimizálhatnak olyan modern közszolgáltatási megoldásokat, amelyeket a társadalomnak csak egy-egy szegmense képes használni. Ezért, az eközigazgatási megoldásokban rejlő lehetőségek – kínáljanak bármilyen vonzó és kényelmes otthoni ügyintézést – kevésbé kihasználtak, mert kisebb szerepet szánnak neki a hagyományos eljárásokon nyugvó közigazgatási feladatok ellátásának biztosítása mellett. Minél szélesebb a digitális szakadék, annál periférikusabb az e-government jelenléte, s minél keletebbre vagyunk Európában, annál szélesebb a szakadék. (Buday és Tózsa, 2007) Az igazság a két megközelítés között helyezkedik el; a hazai és külföldi példák sora bizonyítja, hogy az internet segítségével számos olyan lehetőség adódik, amely körültekintő végrehajtással nagymértékű minőségi javulást jelenthet kormányzati intézmények esetén. Általánosságban elmondható, hogy az e-közigazgatás ma már egy nélkülözhetetlen eszköz az államigazgatás megreformálásához, a szolgáltatások minél inkább az állampolgári igényekhez történő igazításához, valamint a rugalmasabb, átláthatóbb közigazgatás megteremtéséhez. A kormányzati e-szolgáltatások terjedését a mezőgazdaságban lassíthatja, hogy a mezőgazdasági termelők a társadalom idősebb és vidéki szegmenséhez tartoznak. A vidéki térségekben nem biztos, hogy mindenki rendelkezik internet hozzáféréssel és ezen személyek a koruk miatt a számítógépet is nehezebben kezelhetik. A számítógépes programok fejlesztőinek ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a „felhasználó barát” kezelőfelület kialakítására. 2007-ben az Európai Bizottság egyik jelentésében azt állapítja meg Magyarországról, hogy bár információs társadalma legtöbb tekintetben közepesen alacsony fejlettségi szintet ért el, a magánszemélyek érdeklődése az online közszolgáltatások iránt és használati hajlandóságuk megfelel az európai átlagnak, a vállalkozások viszont sokkal alacsonyabb szinten állnak. Ezt a következtetést a következő táblázatból vonta le (1. sz táblázat).

157


1.sz táblázat: E-kormányzati indikátorok Magyarországon 2006-ban

A teljes mértékben online elérhető e-közig szolgáltatások aránya állampolgárok számára A teljes mértékben online elérhető e-közig. szolgáltatások aránya vállalkozások számára E-kormányzati szolgáltatásokat használók aránya a felnőtt lakosság körében Online letöltött és visszaküldött formanyomtatványokat igénybe vett felnőtt lakosok aránya E-kormányzati szolgáltatásokat használók aránya a vállalkozások körében Online letöltött és visszaküldött formanyomtatványokat igénybe vett vállalkozások aránya

2004

2005

2006

EU-25 átlaga

Rangsor 2006ban

8,3

n.a.

50

36,8

10

25

n.a.

50

67,8

21

16,1

17,9

16,8

23,8

17

4

7,3

5,3

8,1

18

34,7

n.a.

44,9

63,7

25

23,2

n.a.

27,7

44,8

24

Forrás: (ITTK, 2007)

Az Ügyfélkapu A kormányzati portálon található az Ügyfélkapu, mely az azonosítást igénylő közigazgatási, hatósági ügyek intézését, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások elérését biztosítja az állampolgárok számára. Az Ügyfélkapun keresztül jelenleg már több száz szolgáltatás érhető el. A közigazgatási ügyintézésben célszerű és hasznos az egységes, könnyen áttekinthető ügymenet. Ezt az egységességet az Interneten az Ügyfélkapu valósítja meg, egyfajta egyablakos ügyintézésként. A portál fenntartója biztosítja a szolgáltatás napi 24 órán át tartó elérhetőségét a portálon. Az ügyfélkapun keresztül az internetes felhasználók regisztráció után egyetlen belépéssel használhatják a kormányzati elektronikus szolgáltatásokat. Kezdetben adóhatósági és okmányirodai ügyeket indíthatnak és intézhetnek, de a szolgáltatások listája folyamatosan bővült. Az Ügyfélkapu lényege, hogy hivatalos ügyeit a felhasználó az interneten keresztül egy egyedi azonosítóval intézhesse. Személyes ügyfélkaput bárki létesíthet, ehhez azonban regisztrálnia kell magát. (Mi az ügyfélkapu?, 2006) Az Ügyfélkapun bejelentkezve például elektronikus adóbevallást nyújthat be minden magánszemély, ide értve az egyéni vállalkozót is. Magánszemély eljárhat más magánszemély, egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet helyett is, ehhez azonban APEH-igazgatóságnál is regisztrálnia kell.

Területalapú támogatás A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) a területhez kapcsolódó támogatások kifizetési kérelmével összefüggő eljárások egyszerűsítése és gyorsítása miatt 2008-ban a teljes ügyfélkör számára lehetővé tette az elektronikus úton történő kérelemkitöltést és benyújtást. A letöltött kérelem tartalmazza az elmúlt év parcella adatait: blokkazonosító, parcella sorszám, parcella terület, hasznosítási kód. Az adatokat egyszerűen, a 2008-as adatot átírva lehet aktualizálni. A mezők kitöltéséhez adott esetben a szoftver felkínálja a lehetséges kódot, ami garancia arra, hogy formailag helyes (ahol számot kell megadni, ott szám; ahol betűt kell megadni, ott betű) adatok kerüljenek megadásra. A parcellákhoz le lehet tölteni az elmúlt évben benyújtott blokktérképet a 2008-as parcellarajzokkal, ez segítséget nyújt a 2009-es kérelemben igényelt parcellák berajzolásához. (Szénas és Herdon, 2008)

158


Az elektronikus kérelembenyújtás a következő előnyökkel jár: • A kitöltő szoftver jelzi a kitöltés során, ha valamilyen beírt adat nem megfelelő formátumú (pl. blokkazonosító elírás), vagy valamilyen adat (pl. parcellaadat, vagy parcellarajz) hiányzik. • Az elektronikus benyújtással elkerülhető a papír alapú kérelmek kézbesítés során történő elveszése. • A papírmentes eljárás környezetbarát és költséghatékony megoldás. Az elektronikus parcellarajzolás egyik legfőbb előnye hogy a szoftver kijelzi, hogy a berajzolt parcella mekkora területet fed le, így a felhasználó pontosabban elkészítheti az igénylését. Azonban a parcellarajz a helymeghatározást szolgálja, tehát nem kell szigorúan megegyeznie parcellarajz területnek az igényelt területtel, kisebb eltérések lehetnek (az igényelt terület +/-5%-ban), hiszen az igényelt (számszerűen megadott) terület képezi a gazdálkodó igénylésének az alapját. (MVH, 2008) A 2009-es támogatási évben már az összes gazdálkodónak elektronikus formában kellett benyújtania támogatási kérelmét. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal külön portált fejlesztett ki az elektronikus kérelembenyújtásra és ezen az oldalon segédanyagok is találhatok. A felhasználok számára a leghasznosabbak a videó anyag segédletek, amelyek a kérelemkitöltés főbb pontjait mutatja be a felhasználó számára. (1.ábra)

1. ábra MVH portál

EMVA monitoring Ezen szolgáltatás szintén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapjáról érhető el. A monitoring által ellenőrizni lehet az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból a gazdálkodóknak kifizetett támogatások felhasználását. A monitoring mindkét fél érdeke, mert az időszerű és releváns adatok biztosításával könnyen nyomon lehet követni a projekt célkitűzéseinek megvalósulását így biztosíthatja az átláthatóságot. Szükség esetén, pedig segítséget nyújt a termelőnek a korrekciós lépések ajánlásával. (Serfőző, 2008) Az elektronikus kitöltésnek köszönhetően a szoftver csak akkor engedi beküldeni a nyomtatvány ha az tartalmi és formai hibáktól mentes, ami mindkét fél számára előnyös.

Jövedéki- és energiaadó elektronikus bevallása A mezőgazdasági termelők a gázolaj jövedéki adóját elektronikusan is visszaigényelhetik. Ez csak azon gazdálkodok számára kötelező, akik már az APEH fele is elektronikus formában intézik az ügyeiket, a többieknek csak lehetőség az elektronikus bevallás. A bevallások

159


elektronikus ügyintézés keretében történő benyújtásához szükséges, elektronikusan kitölthető nyomtatványok a Vám- és Pénzügyőrség hivatalos internetes honlapján érhetőek el, amelyek a letöltést követően kitölthetőek és elektronikus úton megküldhetőek a Vám- és Pénzügyőrség részére. Az elektronikus kitöltés az ABeV program segítségével végezhető el, amely ingyenes elérhetőségét a Vám- és Pénzügyőrség honlapján biztosítja. Ezenkívül az ügyfelek részéről szükséges még a Vámhivatali regisztráció, azaz a Vám- és Pénzügyőrség által előzetesen elektronikus formában kialakított regisztrációs űrlap kitöltésére. (Gazda Netrekész, 2008a)

Földhivatali ügyintézés A fejlesztések fontos állomása a TakarNet rendszer kialakítása, amely egyrészt biztosítja a földügyi szakág hivatalainak számítógépes összekapcsolását, másrészt lehetővé teszi a földhivatali adatbázisok távoli adathozzáférését külső felhasználók (regisztrált fizető felhasználók) pl. bankok, közigazgatási intézmények, önkormányzatok, közjegyzők, ügyvédi irodák stb. számára. 2002. június 10-én az ország összes körzeti földhivatalában megkezdődött a TakarNet hálózaton keresztüli tulajdoni lap másolat szolgáltatás, vagyis azóta mindegyik körzeti földhivatal szolgáltat tulajdoni lap másolatot nemcsak saját illetékességi területéről, hanem az ország bármely részéről. Külső felhasználók 2003. áprilisa óta csatlakozhatnak a hálózathoz, ma már közel 6000 felhasználó használja a rendszer szolgáltatásait üzemszerűen ( Takarnet tájékoztató, 2007). A TakarNet regisztrált felhasználók a honlapon belépve igénybe vehetik a számukra elérhető on-line földhivatali szolgáltatásokat: • nem hiteles tulajdoni lap másolat – különböző keresési szempontok szerint, például helyrajzi-szám intervallum, ingatlan postai címe alapján stb. • térképmásolat – belterületi, külterületi és zártkerti ingatlanokról • értesítés tulajdoni lap változásáról – széljegyzésről, címmódosításról, szolgalom bejegyzéséről, tulajdonjog változásáról stb. 2009 tavaszán indult el a Takarnet24 fejlesztési projekt, aminek köszönhetően a földhivatali adatok elektronikus formában non-stop elérhetők lesznek az Ügyfélkapun keresztül. A fejlesztésnek a következő hatásai lesznek: • Szolgáltatáshoz hozzáférők körének bővítése: az ingatlan-nyilvántartás alapadatai, a tulajdoni lapok a Kormányzati Ügyfélkapun keresztül gyakorlatilag bárhonnan, ahol van internet kapcsolat, elérhetők lesznek. • A szolgáltatások non-stop rendelkezésre állása: a tulajdoni lapok a főmunkaidőn (hétfőtől csütörtökig 8 és 16 óra között, illetve pénteken 8 és 13 óra között) túl is lekérdezhetők lesznek a nap 24 órájában. • Értéknövelt szolgáltatások fejlesztése. • Esélyegyenlőség biztosítása a földhivatali szolgáltatásokhoz való hozzáférésben • A kezdeti lépések megvalósítása az e-közigazgatás, e-ügyintézés irányába. Hosszútávon pedig a következő hatásokat érhetik el: • A földügyi nyilvántartások és szolgáltatások beillesztése az e-kormányzati funkciókba. • Nemzetközi, EU-szintű adatcsere biztosítása (lásd INSPIRE direktíva). • Földügyi szolgáltatások színvonalának növelése, az elektronikusan elérhető szolgáltatások bővítése és széleskörű hozzáférésének biztosítása. • A földhivatali nyilvántartások üzemeltetési erőforrásigényének racionalizálása.

160


A termelők IT felkészültsége A sikeres e-szolgáltatásoknak több összetevője van, mert hiába készítik el a legmodernebb számítógépes programokat, ha a célközönség nem tudja használni azokat. A fontosabb szociodemográfiai jellemzők szerint kisebb-nagyobb különbségeket figyelhetünk meg az elektronikus ügyintézés gyakorlatában, melyek a következő táblázatokban láthatók(2. sz táblázat, 3.sz táblázat). Az adatok pontos értelmezése érdekében meg kell említeni, hogy ezek a teljes lakosságra vonatkoznak nem csupán a mezőgazdasági termelőkre. 2.sz: táblázat: Milyen rendszerességgel szokott kormányzati, államigazgatási, önkormányzati honlapokat látogatni? - kor szerinti bontás szerint [%] 15-18 év 0 11,7 88,3 0 100

Rendszeresen Ritkán, alkalmanként Soha NT/NV Összesen

19-24 év 2,9 9,3 86,6 1,3 100

25-29 év 6,1 18,9 73,7 1,3 100

30-39 év 4 30,8 61,3 3,9 100

40-49 év 2,5 42,1 53,1 2,3 100

50-59 év 4,5 27,8 65 2,7 100

60 év vagy több 17,1 17,3 65,5 0 100

Forrás: (ITTK, 2007) 3.sz: táblázat: Milyen rendszerességgel szokott kormányzati, államigazgatási, önkormányzati honlapokat látogatni? - - iskolai végzettség szerinti bontás

Rendszeresen Ritkán, alkalmanként Soha NT/NV Összesen

Általános Középiskola iskola vagy érettségi Középiskola kevesebb nélkül érettségivel 0 3,6 2,8 10,3 21 23,6 89,7 74,8 72,2 0 0,6 1,4 100 100 100

Felsőfokú képesítést nyújtó tanfolyam 1,9 38 60,1 0 100

Főiskola, egyetem 8,8 33,7 52,2 5,4 100

Forrás: (ITTK, 2007) Mint az köztudott a mezőgazdasági termelők nagy része a társadalom idősebb és alacsonyabb iskolai végzettségű szegmenséhez tartozik emiatt a számítógép és azon keresztül az internet használata jóval alacsonyabb mint a társadalom többi csoportjában. (2. ábra) 55 54 év

53 52 51

Za la

Va s Ve sz pr ém

To ln a

og y Sz Sz B

So m

Pe st

ár om -E . Nó gr ád

JN Sz

Ko m

Bp G yM Ha S jd úBi ha r He ve s

Fe jé r

BA Z Cs on gr ád

Bá cs -K i

sk un

Ba ra ny a Bé ké s

50

Átlagéletkor év

2. ábra: A gazdák átlagos életkora megyénként, Forrás: (Gazda Netrekész, 2008b) A fenti grafikonon látható hogy a gazdák átlagos életkora országos szinten 51 év és 55 év között változik.

161


21% 37% naponta hetente min. egyszer havonta min. egyszer soha

14% 28%

3. ábra Számítógép használatának gyakorisága a géppel rendelkező gazdálkodók körében 2008-ban, Forrás: (Gazda Netrekész, 2008b) A fenti diagram mutatja (3. ábra), hogy a gazdálkodók 2008-ban milyen gyakran használták a számítógépet. Az adatokból kitűnik hogy az gazdák közel 2/3 –a hetente legalább minimum egyszer használja a számítógépet. 5% 29%

38% gyenge nem rossz jó kiváló

28%

4. ábra: Számítógépet használó gazdálkodók saját felhasználói tudásának megítélése 2008ban, Forrás: (Gazda Netrekész, 2008b) A diagram megmutatja (4. ábra), hogy a gazdálkodók milyen szintűre értékelik a saját számítástechnikai tudásukat. A gazdák 1/3 értékeli jóra vagy jobbra a saját tudását. Az adatok azonban valamennyire felfelé torzítottak, mert valószínűleg mindenki a saját tudását a valós tudásánál jobbra értékeli. Magyarország európai szinten kiemelkedő teljesítményt nyújtott abban, hogy a területalapú támogatást 2008-ban a termelők 95% és 2009-ben az összes termelő elektronikus formában adták be. Viszont ha megnézzük az előző 2 diagram eredményét azaz a termelők nagy része ritkán használja a számítógépet és a többségük a saját tudását sem értékeli jóra így elég valószínű hogy a gazdák nem saját maguk töltötték ki a bevallást hanem külső személy segítségét vették igénybe. A GAK 2008-as felmérése mutatja hogy a támogatásigénylés beadása hogyan történt

162


A kitöltés megoszlása

10%

3%

11%

76%

Saját kitöltés

Falugazdász

Tanácsadó

nem elektronilus

5. ábra: A területalapú kitöltés megoszlása 2008-ban, Forrás: (Gazda Netrekész, 2008b) A felmérésből kitűnik hogy a gazdák csak 11% töltette ki saját maga a kérelmet elektronikusan és a többi gazdának falugazdász vagy tanácsadó segített (5. ábra). Ezért a gazdálkodók számítástechnikai ismereteit jelentősen javítani kéne, hogy a saját kitöltés aránya növekedjen. Ugyanis ha a gazdálkodó külső személy segítségét veszi igénybe akkor éppen úgy be kell mennie a hivatalba. Ez az elektronikus közigazgatás egyik céljával ellentétes, mert az lenne a célja, hogy az ügyfél otthonról bármikor elérhesse a szolgáltatást.

Összegzés Véleményem szerint az elektronikus szolgáltatások hasznosak a mezőgazdaság számára, mert felgyorsítja az adatfeldolgozási folyamatot valamint kényelmesebbé teszi az ügyintézést is. Gondoljunk abba bele, hogy a gazdálkodóknak nincs rögzített munkaidejük, néha napi 12 óránál is többet dolgoznak, arra nincs idejük, hogy napközben bemenjenek a hivatalba az ügyeiket elintézni, így talán nekik is kényelmesebb ha nap 24 órájában elérhetik interneten keresztül a hivatali szolgáltatásokat. Természetesen hogy a gazdálkodók számár ne okozzon problémát az elektronikus ügyintézés még pár fontos dolognak meg kell valósulnia. A gazdálkodóknak sokkal magasabb számítástechnikai ismeretekkel kell rendelkezni és a szolgáltatásoknak is változni kell a „felhasználóbarátabb” irányban. Külföldi példák alapján valószínűsíthető hogy pár éven belül sokkal elterjedtebbek lesznek az elektronikus szolgáltatások a mezőgazdasági termelők között.

Irodalom Buday Balázs Benjamin, Tózsa István: E közigazgatás. DE-AMTC AVK Debrecen 2007 Gazda Netrekész: Jövedéki- és energiaadó elektronikus bevallása 2008a, http://moodle.efarmer.org/mod/resource/view.php?id=464 Gazda Netrekész:Gazdatájékozató 2008b http://netrekesz.gak.hu/docs/ppt/Gazdatajekoztato_GAZDA_Netrekesz_szakmai.ppt ITTK kutatócsoport: Elektronikus közigazgatás éves jelentés 2007, Budapest, 2007 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) (2008): Felhasználói kézikönyv: Egységes területalapú támogatás elektronikus kitöltés és benyújtás; http://ekerelem.mvh.gov.hu/MVHPortletPack/ServeFile?fix_id=-1 Mi az ügyfélkapu?, 2006 http://www.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/ugyfelkapu/miazugyfelkapu.html Serfőző Edit: EMVA monitoting adatszolgáltatás, 2008 163


http://moodle.efarmer.org/mod/resource/view.php?id=480, Szénas Sz, Herdon M: e-Government services for farmers, International Conference BIOATLAS 2008 Transilvania University of Brasov Takarnet tájékoztató, 2007 http://www.foldhivatal.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=15&Itemid=19

164


Moodle mobileszközön Lengyel Péter Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen Böszörményi u. 138. Absztrakt. A mobil tanulás (mLearning) megjelenése a fiatalok oktatása mellett az egész életen át tartó tanulás segítésében is kiemelkedő jelentőségű. A telefon révén az élet bármely helyzetében – legyen az iskolában, munkahelyen, stb – azonnal választ kaphatunk kérdéseinkre. A telefonos kommunikáció mellett a mobiltelefon tanuláskor is segítségünkre lehet: rövid üzenetekben naponta kaphatunk tananyagokat, a képzés anyagának megértését pedig audiovizuális tartalommal tehetjük könnyebbé. A Moodle tanulásmenedzsment rendszerhez is létezik olyan kiegészítő alkalmazás (MOMO) aminek a segítségével mobiltelefonon megjeleníthetők és kezelhetők a Moodle kurzusaink. Keywords. mLearning, mobil tanulás, Moodle, LMS

Bevezetés A munkavégzéshez hasonlóan a tanulás is fokozatosan függetlenné válik helytől és időtől – ezt az oktatást szervezőknek, pedagógusoknak is követniük kell. Az oktatásban eszközként használhatóak az sms-ek, mms-ek, mobilizált elektronikus tananyagok, földrajzi koordinátákhoz kötött tananyagok, videocastok, podcastok, mobiltelefonokra készített oktatási játékok. Az mLearning mindenhol alkalmazható, ahol tanulni, tanítani kell, a hagyományos oktatási keretekbe már az óvodától egészen az egyetemi oktatásig beilleszthető. A tanulás nem kötődik az intézményi keretekhez, a tanuló bárhol, bármikor hozzájuthat tananyagokhoz. Emellett az üzenetküldő szolgáltatások is nagy hatékonysággal alkalmazhatók az oktatási adminisztrációban. Tájékoztatni lehet a hallgatókat sms-ben, ha egy előadás elmarad, vagy a szülőket is értesítheti az iskola, ha gyermekük nem vett részt valamelyik órán. Míg a hagyományos oktatásban kizárólag a tanár határozza meg, mit kell tanulni, a mobilizált oktatásban a tanár inkább mentori szerepet tölt be, akihez tanácsért lehet fordulni, aki kijelöli a tanulás kereteit, de nem szabályozza azt részletekbe menően. Így maga a tanulás folyamata sokkal testre szabottabb, interaktívabb lesz, és a tanulók saját érdeklődésüknek megfelelően dolgozhatják fel a tananyagokat. A mobiltechnológia élménydúsabbá teszi a tanulást, segítségével a tanulók sokkal inkább átélik a tanulási folyamatot, élvezetesebb a tanulás az esetenként unalmas tantermi oktatáshoz képest. A fiataloknak nem csupán az igényük van meg erre, hanem rendelkezésükre állnak a szükséges eszközök, melyeket magas szinten alkalmazni is tudnak. Felnőtt egy olyan generáció, akik a mobil telekommunikációt már rutinszerűen használják az élet minden területén. A jelenlegi oktatási technikák, módszertanok nagyon szigorúak, statikusak, a fiatalok számára sok esetben unalmasak. A mobil tanulás ezzel szemben - a felfedezés élményén keresztül - a technológia használatával, multimédiás elemekkel, sokkal intenzívebb tanulási közeget alkot, jobban illeszkedve a fiatalok életviteléhez is. A multimédiás tanagyagok, oktatási játékok már most rendkívül népszerűek, és pedagógia előnyei már bizonyítottak. Az igény és a technológia már adott, és az oktatással foglalkozó intézmények relatív alacsony befektetéssel is tudnak ilyen szolgáltatásokat nyújtani. Megjósolható tehát az mLearning gyors elterjedése.

mLearning Az mLearning: hordozható kézieszköz, leggyakrabban intelligens mobiltelefon segítségével bonyolított elektronikus oktatási forma. A mobil tanulás (mLearning) kialakulásának oka a mobil társadalomnak köszönhető. Sokan mobiltelefonra ébrednek, és már a reggeli kávé mellett böngészik az e-mailjeiket. Magyarországon 2007 végére 11 millió fölé emelkedett a mobiltelefon-előfizetések száma, 165


vagyis 100 lakosra közel 110 előfizetés jutott, azaz mind többen két vagy több mobiltelefont használnak. Ami a pc- és az internet-használatot illeti, a Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai szerint 2003–06 között összességében a háztartások számítógép ellátottsága 1/3-dal, internetellátottsága kb. duplájára nőtt. Ugyanezen felmérés szerint 2006-ban a háztartások 40 százalékában volt számítógép, 21 százalékában pedig otthoni internet-elérhetőség. A munkahelyen legtöbbünk legalább egy info-kommunikációs eszközzel napi szinten találkozik, és akkor arról még nem is esett szó a szabadidő eltöltéséről, melyben a mobil, internet, és számítógépes játékok kiemelkedő szerepet játszanak. Az mLearning-nek, vagyis a mobil tanulásnak a 70-es és 80-as évek küszöbén Alan Kay volt az úttörője, aki kollégáival a Xerox Palo Alto Kutatási Központ tanulással kapcsolatos kutatásaiért volt felelős. A csapat többéves munkával előállított egy könyvméretű számítógépet, amelyen tanulást segítő programokat lehetett futtatni. A találmányt Dynabooknak nevezték el. A 90-es évek elején európai és ázsiai egyetemek tucatjai kezdték tesztelni a Palm vállalat által kifejlesztett Palm Education Pioneers mobil tanulásra kifejlesztett programot. Az ezredfordulót követően az Európai Bizottság támogatásával létrejött az eddigi két legnagyobb, mobil tanulással foglalkozó nemzetközi kezdeményezés, a MOBIlearn és az MLearning. Mára számos szakkiállítás és konferencia foglalkozik a témával a világ minden táján. Ilyen a többi között az mLearn, WMUTE, IADIS Mobile Learning nemzetközi konferenciasorozat, az Egyesült Államokban megrendezésre kerülő SALT Mobile, az ICML Jordániában, a Handheld Learning Londonban és a Mobile Learning Malájziában. Az mLearning Lehetséges megjelenési formái: • Konkrét tananyagokhoz kapcsolódó információtovábbítás, amely hagyományos és távoktatás keretében hallgatott tárgyak esetében lehet hatékony. Általában a tanár által irányított kommunikációs csatorna, hiszen segítséget nyújt a hallgatóknak a tárgy követelményeinek teljesítésében, az órákra való felkészülésben. • Interaktív telefonos magyarázat: a hallgató egy SMS üzenetet kap, amelynek értelmében felhív egy telefonszámot, ahol az üzenetben leírt probléma előre rögzített magyarázatát hallgathatja meg. Az m-tananyagok jellemzői: Jelenleg a mobil eszközökre optimalizált tanagyagokból több típus készül: Kifejezetten mobiltelefonokra készült verzió: statikus, nélkülözi a látványos audiovizuális elemeket, html alapú szöveget és képeket tartalmaz. Okostelefonokra, PDA-ra készült verzió: a kisebb képernyőre optimalizált grafikák mellett már tartalmazhat animációkat, filmeket is.

Mobil tanulás szerepe az európai oktatásban A vezeték nélküli technológiák és a mobiltelefonok területein a fejlődés lenyűgözően gyors. Ma már a világ legtöbb országában elterjedt a mobiltelefonra történő hír- és sportadások iparága. Az ilyen adásokra alkalmazott technológia a mobil tanulásban is kihasználható. Létfontosságú, hogy az ilyen nagymértékű fejlődésből az oktatás és a képzés se maradjon ki. A mobil tanulásnak az európai oktatásban történő bevezetésének programja többszintű. A mobil tanulás első szintjeként a mobileszközök oktatási adminisztrációban történő alkalmazása javasolt. Az ilyen jellegű használatra adott példák a közép- és főiskolai adminisztrációból származnak. Ma minden, felsőoktatásba és továbbképzésbe felvett diáknak gyakran van szüksége az oktatási intézménytől különböző információkra, például az órarendváltozásokról, leadási határidőkről, oktatói visszajelzésekről vagy egyéb sürgős adminisztratív részletekről. 166


Hasonlóan: ma minden felsőoktatási és továbbképzési intézménynek gyakran van szüksége különböző információk kommunikálására a diákok felé, például az órarendváltozásokról, leadási határidőkről, oktatói visszajelzésekről vagy egyéb sürgős adminisztratív részletekről. Csaknem minden diák magával hordoz egy olyan, kifinomult kommunikációs eszközt, melyet az élet gyakorlatilag minden területén használ is, az oktatási-képzési programjuk keretein belül történő használat azonban mégis gyakran kimarad. Példák a mobiltelefon oktatási adminisztrációban történő használatára: • Előadás elmaradása • Vizsgadátumok előbbre hozása • Feliratkozási határidők módosulása • Házi feladat leadási határideje. Ha az iskola, főiskola vagy egyetem már bevezette a mobil eszközök használatát az adminisztrációban, akkor a következő lépés a mobil tanulás oktatási célú alkalmazása lehet. Elsőként a tanulmányok segítése lehet megvalósítható. Ez tipikusan négy-öt képtelefonos kommunikációs alkalmat jelenthet az intézmény felől a diák felé, melyek során átvehető a tanfolyam összefoglalása, segítség adható a nehéz feladatokban, támogatás nyújtható a tanfolyam korábban a diák számára nehézséget jelentő részeiben, értesítés küldhető a feliratkozási és a leadási határidőkről, konzultáció adható, illetve próbatesztek végezhetők. • Tanulmányi támogatás a tanulóknak SMS, MMS és WAP útján: o Kommunikáció és interakció az oktatási intézménytől, illetve az intézménnyel o Kommunikáció és interakció a többi tanulóval, tanulócsoporttal o E-tanulási tanfolyamanyagok böngészése o Segédanyagok/kézikönyvek letöltése o Egyetemi jegyzetek fogadása o Tesztkitöltés azonnali visszajelzéssel o Sablon-alapú multimédiás üzenetek küldése az intézménynek o Általános visszajelzés a feladatokról, vizsgákról o Motivációs üzenetek o Konzulens-szolgáltatás • Adminisztratív támogatás SMS, MMS, WAP és EPSS útján, az internettel integrálva: o Anyagok letöltése (tananyag-fejezetek, feladatok, levelek, stb.) o Hozzáférés az intézmény M-portáljához a weben o A vizsga- és dolgozatjegyek elérése mobilszámon vagy az M-portálon o Hozzáférés a pénzügyi nyilatkozatokhoz és a regisztrációs adatokhoz mobilszámon

Moodle Moodle neve a Modular Object-Oriented Dynamic Learning Environment kifejezés rövidítése, azaz moduláris objektum-orientált dinamikus tanulási környezet. A Moodle egy LMS (Learning Management System) alkalmazás. Egy tanulásirányítási rendszer, eLearning keretrendszer. Az LMS feladata az, hogy azonosítsa a felhasználókat és szerepkörük, jogosultságaik szerint a megfelelő tananyagokkal (kurzusokkal) összerendelje őket. Az LMS-ek a felhasználók tevékenységeit, a tanulás szempontjából fontos adatokat naplózzák, s ebből a későbbiekben statisztikák generálhatók. Ezek az adatok egyrészt a tanulók haladásával kapcsolatosan szolgáltatnak fontos információkat, másrészt a tananyag hatékonysága is kideríthető belőlük. A Moodle egy web-alapú rendszer, tehát a használatához szükség van Internet eléréssel és böngészővel rendelkező számítógépre. Szükség van valamint egy szerverre és annak URL címére, amit a szolgáltató intézmény ad meg (http://odin.agr.unideb.hu/moodle).

167


A Moodle tervezése és fejlesztése során az alkotókat a konstruktivista pedagógia alapelvei vezérelték. Ahhoz kívánnak keretrendszerükkel eszközöket biztosítani, hogy ideális virtuális oktatási/tanulási környezetet hozzanak létre. A Moodle alkotói nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy széles skáláját teremtsék meg a tanulói tevékenységeknek. Erre épülve több olyan modul is van, amely támogatja a kooperatív munkát, valamint flexibilis értékelési lehetőséget biztosít, az értékelésbe esetleg bevonva magukat a hallgatókat is.

Moodle mobileszközön A MOMO projekt egy kiegészítése a Moodle rendszernek. Ezzel a kiegészítéssel megvalósítható a mobil tanulás a Moodle rendszert használva. A mobil eszköz használójának le kell tölteni és fel kell installálni a MOMO kliens JAVA alapú alkalmazást a mobileszközére. Ezen a MOMO kliensen keresztül a felhasználó bárhol hozzá tud férni a kurzusokhoz. Természetes ahhoz, hogy ez működjön az adott Moodle rendszer rendszergazdájának fel kell installálni a MOMO kiterjesztést a Moodle szerveren, amely létrehozza a kompatibilis tartalmat ami így már elérhető a mobil felhasználónak. A rendszergazda ezután be tudja állítani ezt a kiegészító eszközt a Moodle-ben az integrált adminisztrációs interfészen keresztül. Ugyancsak a Moodle-ben a tanárok kurzusokat tudnak tervezni több mobil elemmel, amik használják azokat az eszközöket és módszertanokat, amik a Moodle-ben megtalálhatók. A MOMO kiterjesztést használva a szerveren és az MOMO klienset a mobiltelefonon, lehetségessé válik Moodle kurzusokhoz és tevékenységekhez hozzáférni. Többé nem kell, hogy magunkkal vigyük és kinyissuk a notebookunkat

1. ábra: A MOMO felhasználói felülete A MOMO klienssel kapcsolatos különleges dolog, hogy támogatja a mobil tartalmak létrehozását.

Rövid áttekintés a MOMO jellemzőiről Tevékenységek: • Fórum A fórumok minden Moodle kurzusban folytatott jelentős tevékenységek közül az egyik. A MOMO-val lehetséges témákat megvitatni és olvasni bárhol is vagyunk.

168


2. ábra: A MOMO fórum • Választás A választás szintén elérhető a mobil kliensen keresztűl. Így könnyen létrehozhatunk szavazásokat viszzajelzések céljából • Források Természetesen a különböző típusú források is elérhetők a Moodle kurzusban: • webes hivatkozások • szöveges oldalak • html oldalak • képek • video állományok • audio állományok Kommunikációk: A MOMO teljesen integrálva lett a Moodle üzenő rendszerével. Küldhetünk üzeneteket a mobil felhasználóknak, amik SMS üzenetként jelennek meg a mobil telefonon. A speciális Online Users (mobile) (online felhasználók, 3.ábra) blokkot használva mindig látszik ki van MOMO klienssel bejelentkezve a rendszerbe. A MOMO támogatja a telefonhívásokat is. Ha egy felhasználó megadott egy telefonszámot a profiljában (3. ábra), akkor közvetlenülhívható.

3. ábra: Online mobil felhasználók és felhasználói profil Mobile Offline Learning Objects (MLOs): 169


A MOMO kliens legerőteljesebb jellemzője, hogy lehetőség van offline (kapcsolat nélküli) tartalomra, amit helyben tárolódik a mobil eszközön. Ez a jellemző nem elérhető egy szabványos Moodle-ben csak ha felinstalláljuk a MOMO kiterjesztést és a MLO (mobile learning object) modult.

Irodalomjegyzék Anders Jensen: M-learning: a mobilizálódó tanulás, http://andersjensen.blog.vg.hu/2009/07/01/mlearning-mobilizalodo-tanulas/ MOMO project http://www.mobilemoodle.org/development/momo18/index.php Kulcsár László: Nyelvtanulás mobiltelefonnal – bárhol, bármikor, http://www.infovilag.com/hir-11469-nyelvtanulas-mobiltelefonnal.html Gabor Kismihok: Bevezetés a mobil tanulásba, 227828-CP-1-2006-1-IE-MINERVA-M

170


Gondolati térkép az e-learning tananyagokban Bakó Mária Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar Abstract. Oktatási tapasztalataink alapján a megtanult ismeretek rendszerbe állítása jelentős problémát jelent hallgatóinknak. Épp ezért azt javasoljuk, hogy a megtanulandó tananyagot egészítsük ki az ismeretek közti relációkkal. Egyrészt ezeket a kapcsolatokat ábrázolhatjuk egy gondolati térkép segítségével, másrészt a tananyag szövegébe kereszthivatkozásokat helyezhetünk, mellyel a relációkat követhetjük. Így a lineáris tananyag atomi tanulási objektumok hálózatává alakul, melyet a diák tetszőleges irányban fedezhet fel, vagy ismételhet át. A cikkben bemutatjuk a pdflatex rendszert is, mellyel az ilyen formátumú tananyag előállítható. Keywords. gondolati térkép, tanulási objektum, atomi tanulási objektum, pdflatex

Bevezetés Az elektromos oktatási rendszerek által biztosított környezet és technika nagyban elősegítheti a személyre szabott tanulás megvalósítását, hiszen a tanulók egyértelműen azonosíthatók, a tananyagban való előrehaladásuk nyomon követhető, támogatható és értékelhető. Ahhoz, hogy ezeket az előnyöket kihasználjuk a hagyományos tananyagot megfelelőképpen át kell alakítani, és ez nem egy egyszerű feladat. Ez azt jelenti, hogy elemezvén a tartalmat, azt kis darabokra vágjuk, úgynevezett blokkokat hozzunk létre, kiemeljük a lényeges információkat, hogy egyértelműen látszódjon, mire is helyezzük a hangsúlyt. Magyarul tetszőleges tartalom esetén legyünk képesek egy olyan forgatókönyvet létrehozni, amely eleget tesz a diákok és tanárok elvárásának. Egy ilyen tananyagban a különböző információkat össze kell kapcsolni, hogy összefüggések láthatóak legyenek, illetve legyen lehetőségünk a visszacsatolásra. Az elmúlt évszázadok alatt több módszer is létrejött arra, hogy a szakkönyvekben tárolt információt nagyon gyorsan visszakereshessük. Ilyenek a tartalomjegyzék, ábrák, táblázatok listája, tárgymutató, hivatkozások, lábjegyzetek, valamint a könyvtári katalógusok. Egy elektronikus tananyag esetén erre a problémára hatékony és látványos megoldást nyújthat a mind map, magyarul gondolati térkép vagy elmetérkép.

Hogyan készítsünk digitális tananyagot? Egy e-tananyag felépítése hasonlatos egy könyv szerkezetéhez. Mint tudjuk egy könyv fejezetekből, alfejezetekből áll. Egy e-tananyagot is hasonlóan kell felépíteni. Egy adott témakör képez egy fejezetet, amely témák szerint alfejezetekre bomlik, az alfejezetek pedig tartalom alapján – egy alkalommal megtanulható – blokkokra tagolódnak (1. ábra). Tananyag tartama

felbontás

Tananyag-blokkok logikai szerkezete

1. ábra Így tanulás közben nemcsak a tartalmat, hanem annak logikai szerkezetét is megtanulhatja a diák, hiszen a tananyag szerkezete egy fához hasonlít. Annak érdekében, hogy jobban rávilágítsunk a tananyag-blokkok logikai szerkezetének kialakítására, tekintsünk egy konkrét példát! A Bevezetés a matematika logikába című egyetemi jegyzet (Dragálin, Buzási, 1991, 46-60 o.) Kötött változók átjelölése. Változók helyettesítése termekkel fejezetének szerkezetét a 2. ábra mutatja.

171


kötött/szabad változó

kötött változó átnevezése

szabályosan végrehajtott változó

termhelyettesítés

paraméter

kongruens

változótiszta

szabályosan végrehajtott termhelyettesítés

megengedett termhelyettesítés

2.ábra

Tanulási objektumok Morea és Schreurs (2006) jelölése szerint egy tananyag formálisan tekinthető tanulási objektumnak (LO). Egy tanulási objektum egy, a tanulást támogató digitális tartalom, amely újra és újra felhasználható, és amely méretétől függetlenül hálózaton keresztül elérhető. A tanulási objektum nem más, mint tananyag blokkok együttese, melyek – mint ahogy az előbbiekben meghatároztuk – a megtanulandó tananyag legkisebb egységét képezik. Ezek a tananyag blokkok kis szöveges részekből, ábrákból, digitális képekből, videókból, numerikus adatokból, animációkból, feleletválasztós tesztekből, webes alkalmazásokból, úgynevezett atomi tanulási objektumokból állnak (ALO). Ahhoz, hogy egy hagyományos tananyagból e-tananyagot készítsünk, ennek szövegrészét szét kell bontanunk „atomi részekre” (mint pl. egy definíció, tétel), ehhez pedig kapcsolnunk kell minden olyan ábrát, tesztet és linket, amely ennek megértést elősegíti. Azaz meg kell határoznunk az atomi tanulási objektumokat (3.ábra).

Szöveges tartalom

Felbontás ALO-k és metaadtaok rendezése és tárolása

Összekapcsolt ALO-k és metaadatok adatbázisa

3.ábra Egyetemi szakoktól vagy kurzusoktól függően ugyanannak a témakörnek különböző területeire helyeződik a hangsúly. Az adatbázisból, egy adott szaknak megfelelő tananyag függvényében kiválaszthatjuk a szükséges atomi tanulási objektumokat és metaadatokat, amelyek bekerülnek a tanulásmenedzsment rendszerbe (4.ábra).

Összekapcsolt ALO-k és metaadatok adatbázisa

LO-k kiválasztása és „csomagolása”

LMS

4.ábra Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy tananyagot (tanulási objektumot) szétbontunk blokkokra, majd ábrázoljuk a blokkokat a köztük lévő kapcsolatokkal együtt. Egy adott blokkra rákattintva megjelennek a megfelelő atomi tanulási objektumok, azaz a konkrét megtanulandó fogalom, illusztráció, előforduló fogalmak magyarázata és begyakorlandó feladatok. A tanulási blokkok és a köztük lévő kapcsolatok ábrázolása hatékonyan megvalósítható a gondolati térkép segítségével.

172


Gondolati térkép Gondolati térkép fogalma A gondolati térkép készítés egy univerzális technika, amely lehetővé teszi az emberi gondolkodás teljes potenciáljának a hozzáférését és kihasználását. Amerikai agykutatók (Roger Sperry, Mihael Gazzagina) felfedezték, hogy a két agyfélteke működésében máshová helyeződnek a súlypontok. A bal félteke elsősorban a beszédért és a logikáért felelős, míg a jobb félteke a zenei képességekért és a képi megjelenítésért (Gazzagina, 1992). Az emberek nagy része javarészt csak a bal agyféltekéjét használja. A két agyfélteke együttes használata könnyűvé és játékossá teheti gondolkodásunkat, és jelentősen javíthat a tanulási képességeinken. Gondolati térkép készítésekor az adott témához összeszedjük a gondolataink, és térképet rajzolunk fel szavakból és jelképekből, ábrázolva a köztük lévő kapcsolatokat. Így a bal félteke logikus gondolataiból egy rajz keletkezik melyet a jobb agyfélteke képességeivel fogunk fel. A gondolati térkép az élet minden területén felhasználható, elősegíti a gondolkodást és a tanulási készséget, továbbá a teljesítményorientált gondolkodás előtérbe helyezését. A gondolati térképek hierarchikus felépítésűek, segítenek a kulcsfogalmak azonosításánál, bemutatják a gondolatok közötti összefüggéseket, egyszerűsítik a gondolatok elrendezését és csoportosulását.

Gondolati térkép rajzolása Tony Buzan, (1996) a gondolati térképek megalkotója elsődlegesen a kézzel rajzolt térképeket preferálja, de elismeri a megfelelő számítógépes programokat is. Közülük sok fizetős, de akad több ingyenes is. Egyszerűbb gondolati fák megrajzolására ezek tökéletesen megfelelnek, de bonyolultabbakat véleményem szerint igen nehézkesen tudunk csak megrajzolni velük, és a fa csúcsainak automatikus elhelyezése sem lesz tökéletes (5. ábra).

5. ábra: Elsőrendű logika nyelve, Freemind segítségével megrajzolva Talán jobban járunk egy gráfok ábrázolására készült programmal, mint például a dia. Azért érdemes inkább egy ilyen programot használni, mint egy egyszerű rajzolóprogramot, mert a gráfrajzoló programok esetén a csomópontontokat szabadon mozgathatjuk, és a gráf élei megfelelően követik a változásokat (6.ábra). 173


6 ábra: Elsőrendű logika nyelve, dia segítségével megrajzolva

174


Az előbbi gondolati térképeken viszont csak a fogalmak és a köztük lévő kapcsolatok láthatóak. Ahhoz, hogy ez a gondolati térkép igazán hatékony legyen, szükségünk van arra – mint ahogy a második fejezetben említettük –, hogy a fogalmak mögött található konkrét definíciók, tételek, feladatok elérhetők legyenek Erre egy megoldást nyújthat egy wiki rendszer, ami a mai diákok számára mindennapos fogalom hiszen már a házi feladat megírásához szükséges információt legtöbbjük a Wikipediáról szerzi be. Ezt az online lexikont viszont sokan támadják, felemlítik az ott található adatok pontatlanságait, a könnyű változtatás lehetőségét, amellyel gonoszkodó felhasználók összeszemetelhetik az adatokat. Problémát jelenthet továbbá, ha az adott oldal a mi jelölésünktől eltérőt használ, vagy más felfogásban szerepelteti a fogalmakat, például ha a mi definíciónk ott tételként szerepel. Egy saját wiki telepítése – ami megvalósítható ingyenes szoftverekkel – megoldást jelenthet mindkét problémára. Sajnos a kémiai, matematikai képletek kiszedése problémát jelent mind a wiki, mind a gondolati térkép rajzoló programok számára. A képletek kiszedésére talán a legjobb program a TeX és variánsai (Knuth 1984). Miután a program szakszöveg szedésére készült, automatikusan képes kezelni a tartalomjegyzéket, a kereszthivatkozásokat, ábrákat és képeket, valamint megfelelő segédprogramokkal képesek vagyunk tárgymutatókat, referencialistákat is készíteni. A matematikai folyóiratok, szakkönyvek túlnyomó része ezzel a programmal készül, de más tudományterület művelői is előszeretettel használják. A TeX pdflatex variánsa az előbbieket több extra képességgel is kiegészíti (Thanh 2008). Mivel a generált állomány pdf típusú, így lehetőségünk van az interneten megszokott hypertext hivatkozásokat beilleszteni a dokumentumba, és ezzel egy kattintással a hivatkozott szövegrészre ugorhatunk, sőt lehetőség van tetszőleges URL-t is megnyitni: honlapokat, egyéb dokumentumokat (Henneck & Stonjek, 2002). Lehetőség van a pdf állományba JavaScript nyelvű programokat illeszteni. Például léteznek tesztkészítő alkalmazások, ahol az elkészült teszt használható önellenőrzésre (ekkor a teszt végén láthatjuk az eredményt), de akár vizsgáztatásra is, s ekkor a megoldást elküldi levelezőnk a vizsgáztatónak. Íródtak ezen kívül pdf fájlokban oktatóprogramok is, melyek a kalkulus témakörében segítenek begyakorolni az ismereteket. (Risse 2001) A JavaScript programok írása megfelelő előismeretet igényelnek, így ezt nem ajánljuk minden kollegának. Viszont a hypertext hivatkozások generálása pdflatex-ben igen egyszerű, könnyedén megtanulható.

7. ábra Gondolati térkép logikai formulák oktatására Ezek után az adott fejezethez tartozó blokkok által alkotott gondolati térképpel találkozik az első oldalon a diák, ilyen szerepel a 7. ábrán. Minden egyes ilyen blokk nevére kattintva eljuthat a blokk tartalmához: a tétel, definíció, vagy bizonyítás szövegéhez, ábrákhoz, feladatokhoz. A tételek szövegében szereplő korábbi fogalmakhoz ugyancsak tartoznak hivatkozások, így pár kattintással minden szükséges információt feleleveníthetünk. Gyakran az is érdekes, hogy az adott definíció vagy tétel hol kerül felhasználásra. Wiki 175


programokból ismerős lehet a backlink fogalma. Ezzel megkaphatjuk az összes olyan bejegyzést, amelyben az adott oldalra hivatkoznak. Ezt érdemes nekünk is implementálnunk. Ez megtehetjük kézzel, vagy írhatunk rá egy egyszerűbb programot, és ezzel bővíthetjük a tananyagot.

Összegzés A cikkben bemutattuk a gondolati térképek alkalmazási lehetőségét az e-learning tananyagokban. Ez az eszköz lehetőséget nyújt, hogy a diákok jobban megérthessék és elsajátítsák az egyes fogalmak közti kapcsolatokat, valamint lehetőséget nyújt arra is, hogy a keresett információt pár kattintással elérhessék. A gondolati térkép már igen sok helyen bizonyított, véleményünk szerint sikerre számíthat a tananyagok elkészítése során is.

Irodalomjegyzék Buzan T. (1996) The Mind Map Book: How to Use radiant Thinking to maximize Your Brain’s untapped potential Plume Dragálin A, Buzási Sz. (1991) Bevezetés a matematika logikába, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen Gazzaniga, M.S. (1992) Nature's Mind. New York, Basic Books. Henneck, M., Stonjek, S. (2002). Creating high quality CDF Notes with PDFLATEX Retrieved April 16, from http://www.physics.rutgers.edu/~zrwan/thesis/dfpubnote/example/ cdf6205_notes:with_pdflatex.pdf Knuth, D. E. (1984) The TeXbook (Computer & Typesetting) Addision Weseley Risse, T. (2001) Interactive Documents- Yet Another way to activate students in mathematics, ICL2001, in A. Auer, U. Auer (Eds): Interactive computer aided learning- experiences and Visions, Kassel university Press Schreurs, J., Moreau R., (2006) Modelling of e-learning course scenario’s, EDEN Research Workshop, castelldefels-Barcelona, Spain, http://hdl.handle.net/1942/1385 Schreurs J., Moreau R., (2006): Converting learning content to learning objects (LO) and atomic LO’s, IADIS conference paper, http://www.iadis.org/Multi2006/Papers/15/F018_EL.pdf Thanh, H.T (2008), pdftex Retrieved April 16, 2009 from http//:www.tug.org/applications/pdftex/

176


A középiskolás fiúk és lányok informatikai ismereteinek összehasonlítása Kiss Gábor Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Kar Abstract. Egy webes informatika teszt értékeit elemezve elvégezhető egy összehasonlítás az informatikai ismeretek terén a középiskolás fiúk és lányok között. A kiinduló feltételezés az volt, hogy fiúk jobban szerepelnek a teszt kitöltésénél, mint a lányok. Az értékeléshez A Kolmogorov-Szmirnovteszttel kell először normalitás-vizsgálatot végezni, majd a feltételek teljesülése esetén a kétparaméteres próbafüggvénnyel lehet megállapítani, hogy a kérdésekre adott válaszok átlaga nemenként és témakörönként azonos-e. Tovább folytatva az elemzést a szóráshányados kiszámításával határozható meg, hogy hány százalékban határozza meg a nem az adott témakörben való jártasságot. A vizsgálatot 5%-os szignifikanciaszint mellett végeztem el. Lényeges eltérés a nemek között az elméleti ismeretek és a programozás esetén található, így a kiinduló feltételezés csak erre a két területre bizonyult igaznak. Keywords. Nemek közötti kapcsolat, informatika, középiskola

Bevezetés A középiskolás fiúk és lányok informatikai ismereteinek összehasonlítását azért végeztem el, mert szerettem volna megtudni, hogy a feltételezés, mely szerint a fiúk jobb eredményt érnek el, igaz-e. Az oktatási tapasztalatok azt mutatták, hogy a főiskolán a fiúk a programozási ismereteket könnyebben sajátították el, mint a lányok. A vizsgálat nem csak erre a területre terjedt ki, hanem megnéztem egyéb témaköröknél is. A kitöltendő tesztet a NAT által előírt tananyag alapján állítottam össze és vizsgáltam, hogy milyen eredménnyel tudták az adott osztályban az adott témakört megválaszolni a diákok. A tesztet [1] összesen 872 középiskolás diák töltötte ki eddig. A webes teszt előnye, hogy akár az informatika órán, akár otthon kitölthetik a diákok.

Teszteredmények A résztvevők száma A webes tesztet a következő táblázatban látható megoszlás szerint töltötték ki a diákok (1. táblázat). 1. táblázat. A tesztet kitöltők nemenkénti megoszlása osztályonként Nem Osztály fiú lány 9 206 239 10 138 88 11 71 45 12 56 29

Eredmények témakörönként Az alábbi táblázatokban látható az egyes osztályokban témakörönként, nemenként az elért eredmények átlaga és szórása (2. táblázat, 3. táblázat, 4. táblázat, 5. táblázat).

177


2. táblázat. Az elért eredmények átlaga és szórása a 9. osztályban nemenként Fiú Lány Kérdések Témakör száma Átlag % Szórás Átlag % Szórás Elméleti ismeretek 46 12,63 27,4% 6,27 10,31 22,4% 6,81 Szövegszerkesztés 14 5,84 41,7% 2,68 5,59 39,9% 2,81 Táblázatkezelés 9 2,05 22,8% 1,68 2,11 23,5% 1,86 Adatbáziskezelés 18 0,82 4,6% 1,92 0,64 3,5% 1,70 SQL 14 0,02 0,2% 0,21 0,03 0,2% 0,35 Programozás 25 0,14 0,5% 1,01 0,31 1,2% 1,30 3. táblázat. Az elért eredmények átlaga és szórása a 10. osztályban nemenként Fiú Lány Kérdések Témakör száma Átlag % Szórás Átlag % Szórás 11,0 Elméleti ismeretek 46 12,38 26,9% 6,17 7 24,1% 7,03 Szövegszerkesztés 14 4,91 35,1% 2,76 5,70 40,7% 2,78 Táblázatkezelés 9 2,57 28,6% 1,70 2,76 30,7% 1,98 Adatbáziskezelés 18 1,61 8,9% 2,65 1,53 8,5% 2,40 SQL 14 0,22 1,6% 1,07 0,19 1,4% 0,74 Programozás 26 0,67 2,6% 2,31 0,95 3,7% 3,19 4. táblázat. Az elért eredmények átlaga és szórása a 11. osztályban nemenként Fiú Lány Kérdések Témakör száma Átlag % Szórás Átlag % Szórás Elméleti ismeretek 46 15,17 33,0% 8,56 10,71 23,3% 5,14 Szövegszerkesztés 14 6,14 43,9% 3,52 6,20 44,3% 2,98 Táblázatkezelés 9 3,55 39,4% 2,33 3,02 33,6% 1,74 Adatbáziskezelés 18 3,34 18,5% 3,18 3,16 17,5% 2,41 SQL 14 0,70 5,0% 2,41 0,00 0,0% 0,00 Programozás 26 5,08 19,6% 5,42 0,98 3,8% 2,68 OOP 8 0,11 1,4% 0,55 0,00 0,0% 0,00 5. táblázat. Az elért eredmények átlaga és szórása a 12. osztályban nemenként Fiú Lány Kérdések Témakör száma Átlag % Szórás Átlag % Szórás 11,9 Elméleti ismeretek 46 15,61 33,9% 8,34 0 25,9% 5,85 Szövegszerkesztés 14 6,39 45,7% 2,95 6,10 43,6% 2,37 Táblázatkezelés 9 3,32 36,9% 2,32 2,86 31,8% 1,64 Adatbáziskezelés 18 2,68 14,9% 3,34 2,28 12,6% 2,42 SQL 14 0,54 3,8% 1,81 0,00 0,0% 0,00 Programozás 26 2,00 7,7% 4,49 0,31 1,2% 1,67

178


OOP

8

0,16

2,0%

0,63

0,10

1,3%

0,41

A fenti táblázatok adatait megnézve látható, hogy az elméleti ismeretek kérdéseit ~20-30%ban sikerült a diákoknak megválaszolniuk. A fiúk ezen a téren valamivel jobb átlagot értek el a lányoknál. A szövegszerkesztés témakörénél jobb átlagok szerepelnek (~35-45%), a táblázatkezelésnél az elméleti ismeretekhez hasonló értékek. Az adatbáziskezelésnél a 10. osztályban jelennek meg „jobb” értékek (~18%), ebből arra lehet következtetni, hogy bár a NAT szerint korábban kellene szerepelni a tananyagban, csak ekkor kerül rá érdemben sor. Az SQL viszont láthatóan továbbra sem szerepel a tárgyal témák között. A programozás témakörében elért eredmények a 11. osztályban mutatnak érdemi változást, de ott is csak a fiúknál (~19%). A lányoknál a 3,8% nem nevezhető jelentősnek. A 12. osztályban a fiúknál is leesik 7,7%-ra. Ebből arra következtethetünk, hogy a programozás terén lehet egy jelentősebb eltérés a nemek között, de ennek igazolásához további vizsgálatokat kell még végezni.

Hányan nem tanulták az adott témakört Az előbbiekben megnéztük, hogy az adott témakörökre választ adók milyen eredményt értek el. A következőkben megnézzük, hányan jelölték meg az egyes témaköröket nem tanultként. A tesztkitöltésnél ugyanis lehetőség van arra, hogy a diákok a témaköröket „nem tanultként” jelölhessék meg, akkor a rendszer az ezekhez tartozó a kérdéseket már fel sem teszi. Az alábbi táblázatok megmutatják osztályonként, nemenként, hogy az adott témakört hány százaléka nem tanulta a diákoknak. 6. táblázat. A diákok hány százaléka nem tanulta az adott témakört a 9. osztályban Fiú Lány Témakör fő % fő % Táblázatkezelés 46 22,3% 51 21,3% Adatbáziskezelés 162 78,6% 200 83,7% SQL 203 98,5% 237 99,2% Programozás 199 96,6% 223 93,3% A 9. osztályban a táblázatkezelés témaköre a diákok 1/5-nél ismeretlen annak ellenére, hogy a NAT szerint ezt már a 8. osztályban tanítani kellene (6. táblázat). Az adatbáziskezelés a 9. osztályban lenne a tananyag része, de láthatóan a diákok ~80%-a nem hallott még róla. Az SQL esetében ez a mérték 100%. A programozás még az adatbáziskezelésnél is rosszabb értékekkel szerepel, a diákok több, mint 90%-a nem tanulta annak ellenére, hogy már a 7. osztályban el kellene kezdeni az oktatását. 7. táblázat. A diákok hány százaléka nem tanulta az adott témakört a 10. osztályban Fiú Lány Témakör fő % fő % Táblázatkezelés 12 8,7% 10 11,4% Adatbáziskezelés 88 63,8% 56 63,6% SQL 131 94,9% 82 93,2% Programozás 123 89,1% 77 87,5% A 10. osztályban javult a helyzet a táblázatkezelés területén, már csak a diákok ~10%-a nem tanult ilyet. Adatbáziskezelésnél is jobb értékek láthatók, ~63% jelölte meg ismeretlenként. Az SQL és a programozás területén már lényeges változás nem történt (7. táblázat). 179


8. táblázat. A diákok hány százaléka nem tanulta az adott témakört a 11. osztályban Fiú Lány Témakör fő % fő % Táblázatkezelés 8 11,3% 4 8,9% Adatbáziskezelés 24 33,8% 9 20,0% SQL 61 85,9% 45 100,0% Programozás 26 36,6% 36 80,0% OOP 67 94,4% 45 100,0% A 11. osztályban már lényeges különbség látható a nemek között a programozás témakörénél. A lányok 80%-a, a fiúk 36,6%-a jelölte ekkor már nem tanultként meg (8. táblázat). 9. táblázat. A diákok hány százaléka nem tanulta az adott témakört a 12. osztályban Fiú Lány Témakör fő % fő % Táblázatkezelés 6 10,7% 2 6,9% Adatbáziskezelés 19 33,9% 11 37,9% SQL 49 87,5% 29 100,0% Programozás 42 75,0% 28 96,6% OOP 52 92,9% 27 93,1% A 12. osztályban a korábban említett különbség a programozás terén már nem olyan szembetűnő (9. táblázat).

Normalitás-vizsgálat Az elért átlagok összehasonlíthatóságához első lépésként meg kell nézni, hogy a diákok által elért eredmények normális eloszlást mutatnak-e. Ehhez a Kolmogorov-Szmirnov-féle illeszkedésvizsgálatot lehet használni. Mivel a témakörök nagy részét meg lehetett jelölni nem tanultként is,ezért azon témakörből érdemes választani, melynek a kérdéseit mindenképpen meg kellett válaszolni. Ezen témakörök az elméleti ismeretek a szövegszerkesztés és a táblázatkezelés. Az elméleti ismereteknél szerepel a legtöbb kérdés ebből a háromból, ezért az erre adott válaszok alapján végeztem el a normalitás-vizsgálatot. A nullhipotézis az, hogy a nemek eredményei osztályonként és a normális eloszlás eloszlásfüggvényei nem térnek el jelentősen egymástól. A vizsgálatot mind a négy osztály esetében p=5%-os szignifikancia szinten érdemes elvégezni. Az alábbi táblázat (10. táblázat) mutatja, hogy mekkora a próbamutató értékének maximális értéke az egyes osztályoknál (Dmax), illetve az adott elemszám és szignifikancia szinthez tartozó küszöbértéket (Dkrit). Ha a próbamutató értéke kisebb, mint a küszöbérték, akkor nincs elegendő indokunk a nullhipotézis elvetésére, tehát a minták normális eloszlást követnek. 10. táblázat. Osztályonként és nemenként a normalitás-vizsgálat eredménye Döntés Osztály Nem Dmax Dkrit 9 Fiú 0,04 0,09 A nullhipotézis megtartása 9 Lány 0,09 0,12 A nullhipotézis megtartása 10 Fiú 0,07 0,12 A nullhipotézis megtartása 10 Lány 0,1 0,14 A nullhipotézis megtartása 11 Fiú 0,12 0,16 A nullhipotézis megtartása 11 Lány 0,09 0,19 A nullhipotézis megtartása 12 Fiú 0,08 0,09 A nullhipotézis megtartása 12 Lány 0,11 0,24 A nullhipotézis megtartása

180


A fenti táblázatból kiderül, hogy az osztályonként, azon belül nemenként csoportosított minták esetén a kiszámított próbamutató maximális értéke rendre kisebb, mint a minták elemszámához tartozó küszöbérték az adott szignifikancia szinten, tehát a minták normális eloszlást mutatnak.

Az elért átlagok vizsgálata Ahhoz, hogy megtudjuk az témakörönként elért átlagos értékek azonosak-e, ki kell számítani a két paraméteres próbafüggvény értékét (1). x −x z= 1 2 (1) s12 s22 + n1 n2 A nullhipotézisünk az, hogy különböző nemek által elért eredmények átlaga azonos. A próbafüggvény kritikus értéke 5%-os szignifikancia szint mellett z krit = ±1,96 . Ha a próbafüggvény kiszámított értékének abszolút értéke ebben a tartományban van, akkor nincs elegendő indokunk az adott szignifikancia szinten a nullhipotézisünk elvetésére. Az alábbi táblázatok mutatják meg osztályonként és témakörönként a kiszámított próbafüggvény értékét, valamint a nullhipotézissel kapcsolatos döntés eredményét. 11. táblázat. A fiúk és a lányok között elért eredmények összehasonlítása a 9. osztályban Témakör Elméleti ismeretek Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbáziskezelés SQL Programozás

Próbafüggvény értéke -3,99 -15,60 -10,55 -2,85 -1,07 -2,66

Döntés A két átlag nem azonos A két átlag nem azonos A két átlag nem azonos A két átlag nem azonos A két átlag azonos A két átlag nem azonos

A 9. osztályban egyedül az SQL témakörénél jelenthető ki 5%-os szignifikancia szint mellett, hogy a fiúk és a lányok azonos tudással rendelkeznek (11. táblázat), mely esetünkben azonos nem tudást jelent. A többi esetben különbség van a nemek között a tudás terén. 12. táblázat. A fiúk és a lányok között elért eredmények összehasonlítása a 10. osztályban Témakör Próbafüggvény értéke Döntés Elméleti ismeretek 0,28 A két átlag azonos Szövegszerkesztés -10,16 A két átlag nem azonos Táblázatkezelés -8,22 A két átlag nem azonos Adatbáziskezelés -2,89 A két átlag nem azonos SQL -1,38 A két átlag azonos Programozás -1,75 A két átlag azonos A 10. osztályban már az SQL mellett az elméleti ismereteknél, illetve a programozásnál is azonos tudással rendelkeznek a fiúk és a lányok (12. táblázat).

181


13. táblázat. A fiúk és a lányok között elért eredmények összehasonlítása a 11. osztályban Témakör Próbafüggvény értéke Döntés Elméleti ismeretek 6,75 A két átlag nem azonos Szövegszerkesztés -4,02 A két átlag nem azonos Táblázatkezelés -4,42 A két átlag nem azonos Adatbáziskezelés -2,71 A két átlag nem azonos SQL 0,70 A két átlag azonos Programozás 3,79 A két átlag nem azonos OOP 0,11 A két átlag azonos A 11. osztályban az SQL mellett az objektum orientált programozás esetén állíthatjuk 5%os szignifikancia szint mellett, hogy azonos ismeretekkel rendelkeznek a fiúk és a lányok, mely esetünkben az elért eredményeket nézve azt jelenti, hogy nem tanulták ezeket a témaköröket. A többi témakörnél már eltérés mutatkozik a nemek között a tudást illetően (13. táblázat). 14. táblázat. A fiúk és a lányok között elért eredmények összehasonlítása a 12. osztályban Témakör Elméleti ismeretek Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbáziskezelés SQL Programozás OOP

Próbafüggvény értéke 7,96 -3,95 -3,26 -0,92 0,54 1,54 -0,75

Döntés A két átlag nem azonos A két átlag nem azonos A két átlag nem azonos A két átlag azonos A két átlag azonos A két átlag azonos A két átlag azonos

A 12. osztályban már négy témakör esetében is a kíszámított értékek alapján kijelenthető 5%-os szignifikancia szint mellett, hogy a fiúk és a lányok azonos tudással rendelkeznek (14. táblázat).

A szóráshányados számítása Az előzőekben megnéztük, hogy a nemek között mely témaköröknél van különböző mértékű tudás az adott osztályban. Ahhoz, hogy meg tudjuk, hogy hány százalékban indokolja az eltérést a diákok neme, ahhoz ki kell számítanunk a szóráshányados értékét. A szóráshányados kiszámításához szükség van a főátlag kiszámítsára (x ) , ahol n a minták elemszáma, x a minták átlaga, m a minták darabszáma (2). m

x=

∑n x j =1 m

j

∑n j =1

j

(2)

j

A külső szórásnégyzet (Sk) (3) és a belsőszórásnégyzet (Sb) értékeit is meg kell határozni(4), ahol a képletben a korábbi elemeken kívül megjelenik a minták szórása (sj). m

Sk =

∑ n (x J =1

j

j

− x )2 (3)

m

∑n j =1

j

182


m

Sb =

∑n s j =1 m

j

∑n j =1

2 j

(4)

j

A teljesszórásnégyzetet (S) a belső és a külső szórásnégyzet összege adja (5).

S = S k + Sb

(5)

A szóráshányados értékét (H2) a külső szórásnégyzet és a teljesszórásnégyzet hányadosa alapján számíthajuk ki (6). S (6) H2 = k S A kapott érték százalékban adja meg, mennyire befolyásolja az átlagok közötti eltérést a csoportosítási alap, mely esetünkben a szakválasztás. A szóráshányadosból négyzetgyököt vonva 0 és 1 közötti értéket kapunk (H), mely megmutatja milyen erős a kapcsolat a csoportosítási alap, valamint az elért eredmény között. Minél nagyobb az érték, annál nagyobb a kapcsolat ereje. 15. táblázat. Milyen kapcsolat van az adott témakör ismerete és a nem között a 9. osztályban x Témakör Sk Sb S H2 H kapcsolat Elméleti ismeretek 11,38 1,33 6,57 7,90 16,82% 0,41 közepesen gyenge Szövegszerkesztés 5,71 0,02 2,76 2,78 0,56% 0,07 nincs kapcsolat Táblázatkezelés 2,09 0,00 1,78 1,78 0,05% 0,02 nincs kapcsolat Adatbáziskezelés 0,72 0,01 1,81 1,82 0,46% 0,07 nincs kapcsolat SQL 0,03 0,00 0,29 0,29 0,00% 0,00 nincs kapcsolat Programozás 0,23 0,01 1,17 1,18 0,61% 0,08 nincs kapcsolat A fenti táblázatból kiderül, hogy a 9. osztályban egyedül az elméleti ismeretek terén magyarázható a diákok nemével az elért eredmény, de csak ~17%-ban, mely közepesen gyenge kapcsolatot jelent a nem és az elért eredmény között (15. táblázat.). 16. táblázat. Milyen kapcsolat van az adott témakör ismerete és a nem között a 10. osztályban x Sk Témakör Sb S H2 H kapcsolat Elméleti ismeretek 11,87 0,41 6,52 6,93 5,88% 0,24 gyenge Szövegszerkesztés 5,22 0,15 2,79 2,94 5,07% 0,23 gyenge Táblázatkezelés 2,65 0,01 1,83 1,84 0,46% 0,07 nincs kapcsolat Adatbáziskezelés 1,58 0,00 2,57 2,57 0,05% 0,02 nincs kapcsolat SQL 0,21 0,00 0,96 0,96 0,01% 0,01 nincs kapcsolat Programozás 0,78 0,02 2,67 2,69 0,70% 0,08 nincs kapcsolat A 10. osztályban az elméleti ismeretek és a szövegszerkesztés terén van kapcsolat a nem és az elért eredmény között, de az is csak gyenge, mivel a nem ~5%-ban indokolja az eltérést (16. táblázat).

183


17. táblázat. Milyen kapcsolat van az adott témakör ismerete és a nem között a 11. osztályban x Témakör Sk Sb S H2 H kapcsolat Elméleti ismeretek 13,44 4,72 7,27 11,99 39,37% 0,63 közepesen erős Szövegszerkesztés 6,16 0,00 3,35 3,35 0,02% 0,02 nincs kapcsolat Táblázatkezelés 3,34 0,07 2,14 2,20 2,99% 0,17 nincs kapcsolat Adatbáziskezelés 3,27 0,01 2,92 2,93 0,27% 0,05 nincs kapcsolat SQL 0,43 0,12 1,51 1,63 7,23% 0,27 gyenge Programozás 3,49 4,00 4,39 8,39 47,71% 0,69 erős OOP 0,07 0,00 0,37 0,37 0,81% 0,09 nincs kapcsolat A 11. osztályban az elméleti ismeretek terén már közepesen erős a kapcsolat és a nem között, hiszen ~39%-ban indokolja a tudás a diák neme. A programozás terén már ~48%-os ez az érték, mely erős kapcsolatot jelent (17. táblázat). Itt jelenthetjük ki hogy a cikk elején közölt kiinduló feltételezésünk, mely szerint a fiúk jobb eredményt érnek el a programozás témakörében, helytálló. 18. táblázat. Milyen kapcsolat van az adott témakör ismerete és a nem között a 12. osztályban x Sk Sb S H2 H kapcsolat Témakör Elméleti ismeretek 14,34 3,09 7,53 10,63 29,12% 0,54 közepes Szövegszerkesztés 6,29 0,02 2,80 2,81 0,67% 0,08 nincs kapcsolat Táblázatkezelés 3,16 0,05 2,14 2,18 2,17% 0,15 nincs kapcsolat Adatbáziskezelés 2,54 0,04 3,07 3,11 1,17% 0,11 nincs kapcsolat SQL 0,35 0,06 1,24 1,30 4,95% 0,22 gyenge Programozás 1,42 0,64 3,57 4,22 15,22% 0,39 közepesen gyenge OOP

0,14

0,00

0,60

0,60

0,12%

0,04 nincs kapcsolat

A 12. osztályban a korábbi két témakör mutat eltérést a nemek között (18. táblázat). Az elmételi ismeretekben elért eredményt ~29%-ban indokolja a diákok neme, míg a programozásnál elért eredményt 15%-ban, mely közepesen gyenge kapcsolatot jelent.

Összefoglalás A fentieket összegezve kijelenthetjük, hogy a fiúk és a lányok között jelentős eltérés nincsen a vizsgált témakörök nagy részében. Egyedül a programozás és az elméleti ismeretek terén teljesítettek a fiúk jobban a lányoknál, mely legjobban a 11. osztályban látható. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a NAT által közölt tananyag nagy részét nem tanítják meg a diákoknak a középiskolában. Az SQL és az objektum orientált programozás szinte teljesen hiányzik az oktatásból, de az adatbáziskezelés, illetve a programozás oktatása is messze elmarad az elvárástól.

Irodalom [1] http://nero.banki.hu [2] Gábor Kiss - The Concept to Measure and Compare Students Knowledge Level in Computer Science in Germany and in Hungary / Acta Polytechnica Hungarica, 2008 Volume 5., pp:145.158, 2008, ISSN: 1785-8860.

184


A Mórakert TÉSZ információs rendszere Berecz Patrícia Debreceni Egyetem, Agrártudományi Centrum, Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék 4032 Debrecen, Böszörményi út 138., 52/ 508-390, [email protected] Abstract. A szövetkezet tartósan a térség meghatározó mezőgazdasági szervezete, saját profiljában a hazai gyümölcs-zöldség ellátás legsikeresebb szereplője. A Mórakert Szövetkezet a megtermelt jó minőségű és biztonságos magyar zöldség és gyümölcs termékek nagykereskedelmével foglalkozik. Elsősorban az élelmiszer-kereskedelmi nagy láncokat és hipermarketeket látja el friss, minőségi kertészeti termékekkel. A Mórakert TÉSZt vizsgáltam meg mélyinterjú módszerével. Az ügyvezető igazgató és az informatikai vezető szolgált megfelelő információkkal az elemzésem során. A felmérésem célja, hogy átfogó képet adjak a legnagyobb magyarországi TÉSZ informatikai támogatottságára. Keywords. Mórakert TÉSZ, Információs rendszer, informatikai ellátottság

Mórakert Szövetkezet története A Homokháti Kistérség mezőgazdaságának privatizációjával jelentős számban jutottak földhöz, egyéb termelési eszközökhöz a mezőgazdasági termelők. Ez az elaprózott birtokszerkezet szükségessé tette a termelők összefogását és a piacon való egységes megjelenítését, amelyet a térségben az elsők között dán mintára, 52 alapító taggal megalakult Mórakert Beszerző, Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet valósított meg. A Szövetkezet alapvető célja, hogy segítse az egyéni gazdálkodást, miközben nem vállalja át a termelés felelősségét, ugyanakkor az értékteremtő folyamat minden fázisában tanácsadást nyújt, erőforrásokat koncentrál, a rendszerben képződött termékeket értékesíti. (Szabó, 1999) Az alapításkori (1995) alacsony forgalom 2001-re 1.586.000 eFt-os nettó árbevételre emelkedett. Ebben nagy szerepet játszott a Szövetkezet jól átgondolt és megvalósított üzleti koncepciója, amelynek lényeges eleme, hogy a tagjai felé non-profit módon tevékenykedik, azaz szinte kizárólag költségei megtérülésére törekszik. A kezdeti közvetett értékesítési csatornák használata után a Szövetkezet fokozatosan - az akkor megjelenő és fejlődő láncáruházakkal, hipermarketekkel egyidejűleg - megjelent a hazai zöldség-gyümölcs kereskedelem közvetlen beszállítói között. A belföldi biztos értékesítés mellet - exportőr cégeken keresztül - a külföldi piacokon is megjeleníti áruit a Szövetkezet. Elsősorban a Baltikum (lett, litván, észt) egyre magasabb minőségi igényekkel jelentkező piacaira, valamint a CEFTA-országokba (cseh, szlovák, szlovén) exportál árut. (Felföldi, 2005) A Szövetkezet legfontosabb célkitűzései: • elősegíteni a termelés minőségi és mennyiségi megtervezését és az igényekhez való igazítását, • műszaki feltételeket teremteni a tagok részére az áruosztályozás, válogatás, csomagolás, tárolás és az értékesítés közös elvégzéséhez, • elősegíteni az egységes, jó minőségű termékek koncentrált piacra juttatását, • kialakítani a megfelelő termelési gyakorlatot, annak érdekében, hogy megóvjuk a környezetet.

A Mórakert Szövetkezet tevékenységi köre

• közös input anyagok beszerzése a hajtatott és gyümölcstermesztéshez, • termelési szaktanácsadás és koordinálás, • a megtermelt javak hozzáadott értékkel történő növelése, • környezetkímélő technológiák alkalmazása, • a tagok termékeinek közös értékesítése.

185

szántóföldi

zöldség-

és


A termelőkkel kötött termeltetési, beszállítási és felvásárlási szerződés alapján megtermelt és átvett (felvásárolt) termékek átmeneti raktározását, manipulálását, feldolgozását, csomagolását és áruvá készítését, valamint értékesítését végzi a Szövetkezet. Ezen felül a Szövetkezet közös inputanyag beszerzéssel, termelési szaktanácsadással és koordinálással is segíti a termelők munkáját. Szövetkezetünk taglétszáma jelenleg 700 fő. A tagok, akik egyenlő részben tulajdonosai a Szövetkezetnek, 75 %-a a Dél-alföldi Régión belül a Homokháti Kistérség területéről, míg a fennmaradó 25 % Mórahalom 100 km-es körzetéből szállítja be áruját. A tagság túlnyomó része mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemély (egyéni vállalkozó, őstermelő), de a tagok között megtalálható négy jogi személyiségű gazdasági társaság is, valamint egy részjegy erejéig Mórahalom Város Önkormányzata is tulajdonos a Szövetkezetben. A szövetkezeti működésből adódóan a legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés A döntések meghozatalakor az egy tag - egy szavazat elv érvényesül, egy tag tulajdonrésze 1/731-ed, ebből következik, hogy meghatározó tulajdonossal a Szövetkezet nem rendelkezik. A közgyűlés választja a szövetkezet tagságából a héttagú igazgatóságot és ennek elnökét. A belső ellenőrzési feladatokat az 5 tagú felügyelő bizottság és a könyvvizsgáló látja el. A napi operatív munka irányítását, az alkalmazottak vezetését az ügyvezető igazgató végzi, aki nem tagja a Szövetkezetnek. A termelők az árutermelés kereslethez való igazítására, a kínálat koncentrálására, a piaci értékesítés megkönnyítésére, illetve a termelési költségek csökkentésére szervezhetnek társulásokat. Ezen kívül a Mórakert Szövetkezet prioritásként kezeli - a rendeletben foglaltakkal egyezően - a termelői árak stabilizálását, a különböző környezetbarát termesztési módszerek és hulladékkezelési eljárások alkalmazását, valamint a zöldség- és gyümölcstermékek tárolásához, áruvá történő előkészítéséhez és az értékesítéshez szükséges műszaki, technikai háttér megteremtését. Ezen felül Szövetkezetünk 16.571m2 épület állománnyal rendelkezik. A minőségi követelményeknek megfelelően 6.000m2-es hűtött terület (temperált légterű, átmeneti- és tartós tárolásra alkalmas) biztosítja termékeink frissességét.

Informatikai ellátottság A vállalat a tevékenysége során használ informatikai támogatást. Ehhez közel 40 számítógép áll a rendelkezésükre, amelyek nagy rész 3-4 éve kerültek a vállalathoz. Vezeték nélküli internet és DSL alapú internet együtt biztosítja a megfelelő internet ellátottságot. A közepes sávszélességet közel 40 munkatárs használja, a sebességre a kollegák nem panaszkodtak. A TÉSZ és a tagok kommunikációjára legfőképpen a személyes kapcsolattartás jellemző, de gyakran beszélnek telefonon is. A speciálisan kialakított tömeges SMS-rendszer és a Call center szolgál az igazi tájékoztatásra. A Mórakert SMS-ben küldi ki a különböző közérdekű információkat. A tagok SMS-ben jelenthetik be, hogy mikor és mennyi árut tudnak a TÉSZ rendelkezésére bocsátani, majd az információ feldolgozása után telefonon pontosítják a szállítás időpontját és menetét. Interneten szinte soha nem kommunikálnak, noha a legtöbb tagnak van a háztartásában számítógép és internet. Egészen más jellemző a Mórakert és más szervezetek, vállalatok kommunikációjára. Itt előtérben az internetes/e-mailes kapcsolattartás áll, természetesen a telefon mellett. Személyes kapcsolatra nagyon ritkán kerül sor. A vállalatnak van saját hűtőháza és csomagolóüzeme. Mind a kettőhöz kapcsolódik informatikai irányítás. Ezek szigetszerű megoldások és csak adott, statikus feladatokat látnak el, mint a hőmérséklet és a szellőztetés szabályozása. 12 meteorológiai mérőállomás van a vállalat telephelye körül. Ezek közül 6 napelemmel, 6 pedig hálózatról működik. Az adatokat számítógépen rögzítik és tárolják ugyan, de jelenleg nem használják fel, és nem elemzik őket. Jelenleg a szaktanácsadók a szakmai tapasztalataikat 186


használják fel. A vállalat 3 éve készítette el a weboldalát, amelyet az 1. ábra mutat be. Az elkészítés óta az adatokat nem frissítették. Egy ilyen nagy is elismert vállalatnak feltétlen szüksége van arra, hogy megfelelően mutassa be magát az érdeklődőknek. Sem a weboldal kinézete sem a tartalom aktualitása nem méltó a vállalathoz. A technológiai megoldások elavultak, a menürendszer felépítésén is lehetne javítani. Azonban el kell mondani, hogy az oldal megfelelő mennyiségű általános információt tartalmaz a vállalatról és a forgalmazott termékekről is. Örömmel vettem észre, hogy a weboldal több nyelven is olvasható, viszont így a menürendszer néhány eleme nem elérhető és elég kellemetlen hibaüzenetet ad válaszul.

1. ábra: A Mórakert TÉSZ weboldala http://www.morakert.hu/index.php W3C Html szabványnak az oldal nem felel meg, noha az erre utaló linket kirakták az oldal aljára. Ennek egyébiránt nincs túl sok információtartalma, mivel ez web-programozókon kívül kevés embernek mond valamit. A vállalati működést támogatja integrált információs rendszer. Korábban is volt információs rendszer, de az nem volt integrált, inkább szigetszerűnek mondható. 5 éve vezették be a jelenleg használt Infor.com rendszert. Ez jelentős, 10 millió feletti beruházás volt a vállalatnak. A következő fejezetben szeretném ezt részletesen bemutatni.

Infor ERP COM – TÉSZ ágazati megoldása Az Infor ERP COM integrált vállalatirányítási rendszer a kis- és közepes méretű gyártó vállalatok számára nyújt megoldást, miközben hatékonyan támogatja a szerviz-, a kis- és nagykereskedelmi tevékenységet is, valamint a kivitelezést, projektkezelést. (Infor.com weboldala) A rendszer lehetővé teszi a vállalat működéséhez kapcsolódó összes üzleti folyamat támogatását, tervezését és adminisztrációját. A gyártás (és a kapcsolódó logisztika) pontos tervezése – akár az egyes gépekre, műveleti szintekre lebontva – a rendszer egyik specialitása. Az Infor ERP COM hatékony megoldást nyújt az értékesítés, beszerzés, raktárkezelés, gyártás-tervezés és -követés terén, teljes körűen integrált bizonylatkezeléssel (pl. számla, szállítólevél, megrendelés, szerződés) és dokumentum menedzsmenttel, valamint a magyar számviteli szabályoknak megfelelő pénzügy számviteli funkciókkal. Érdemes külön is 187


kiemelni az ügyviteli funkciók erősségei között az elektronikus bevallásokat, az ÁFA analitikát, az anyagfeladást, az utókalkulációt és a tényönköltség meghatározást, valamint a széleskörű és sokirányú lekérdezhetőséget, adatelemzést, alternatív mérleg- és eredménykimutatást. A rendszer segítségével a felhasználó vállalat egy integrált adatbázisból dolgozva egyszerűen hangolhatja össze belső folyamatait, lehetővé téve a költségek drasztikus csökkentését, a kapacitáskihasználtság növelését, az átfutási idők csökkentését, valamint a felesleges raktár készletek megszűntetését. A költségek visszafogása mellett az Infor ERP COM felhasználója növelheti bevételét gyártástechnológiai befektetés nélkül, hiszen a rendszer a jelenlegi és jövőbeni kapacitások és erőforrások figyelembe vételével a lehető legrövidebb határidők vállalásához ad biztosítékot, ami komoly versenyelőnyt jelent. Az Infor ERP COM rendszerhez könnyen integrálhatók meglévő rendszerek, mint például a különböző CAD alkalmazások, vagy akár a PDA-k alkalmazása a Sales-marketing, a szerviz, vagy a raktározás területén, akár az adatbányászat témakörben. A 2. ábra mutatja be a rendszert működés közben.

2. ábra: Az infor.com vállalatirányítási rendszer bemutatása http://www.corvex.hu/images/stories/infor-screenshot.jpg Az Infor ERP COM ügyviteli és vállalatirányítási rendszer egyik speciális ágazati megoldása TÉSZ és mezőgazdaság ipari igényeknek megfelelően lett kialakítva és kipróbálva. A rendszer segítségével finomhangolhatók a beszerzési folyamatok akár a multinacionális bevásárlóközpontok sűrűn változó igényeinek megfelelően. A beszerző akár priorizálhat a szerződéses, valamint szerződéssel nem rendelkező tagok, illetve a tagok között. Ezen túl figyelembe veheti a szerződéses tagok addigi teljesítését is. A termék életciklusa az Infor ERP COM segítségével akár adagszám szinten is nyomon követhető az átvételi jegy kiadásától, a felvásárlási jegy kiállításán keresztül a tényleges szállítólevélhez kötött számlázásig. Ezzel minden információ strukturáltan rendelkezésre áll a TÉSZ kimutatások szabályszerű elkészítéséhez. A termékek, illetve anyagok mozgása automatikusan, előre beállított kontírozási szabályok alapján a megfelelő főkönyvi számlaszámra kerülnek elszámolásra, lehetővé téve például a TÉSZ specifikus ÁFA elszámolás könnyebb elkészítését. Az Infor ERP COM képessé teszi a felhasználót arra, hogy a befogadott termékeket akár adagszámra pontosan azonosítsa, és azok útját végigrögzítse a tényleges kiszállításig. A rendszer alkalmas a TÉSZ sajátosságok (pl. TÉSZ kimutatás generálása, ÉTÉ alapú működési hozzájárulás automatikus kiszámítása), specifikus rendszerkövetelmények 188


követésére, lefedésére (apadáskezelés, termék átminősítés, teljesen integrált TÉSZ könyvelés, az átvételi jegytől az adóadat szolgáltatásig végig követhetőek az adatok). Jelenleg az alábbi funkciókat használják a Mórakertnél: • Számlázás • Pénzügyek • Partnerek karbantartása • Vezetői információk • Beszerzés • Értékesítés A bevezetés után így nyilatkozott a rendszerről az akkori ügyvezető, Rácz József:„Az Infor ERP COM maximálisan képes lefedni az ágazati és TÉSZ specialitások sokrétű kihívásait. Nagy segítséget jelent a bonyolult Uniós kimutatás követelményeknek való megfelelésben is.” A jelenlegi vezetés már nem elégedett ezzel az információs rendszerrel és olyan rendszer bevezetését tervezik, amely megvalósítja a megfelelő fuvarszervezést, raktárszervezést, CRM rendszert, EDI technológiát. A Mórakert TÉSZ jelenleg pénzügyi gondokkal küzd, ezért a következő időszakban nem engedhetnek meg maguknak ilyen volumenű beruházást.

Következtetés A Mórakert Termelői Értékesítő Szervezet egy országos hírű mezőgazdasági vállalat, az első véglegesen elismert TÉSZ Magyarországon. A zöldség és gyümölcságazatban egy meghatározó üzleti szereplő. A vállat megfelelő számú számítógéppel és megfelelő internettel van ellátva. A kommunikációjukat jelentősen segíti az egyedileg fejlesztett tömeges SMS rendszer és a Call Center. A vállalati munkát az Infor.Com vállalatirányítási rendszer segíti, amellyel mára már nincs megelégedve a vállalti vezetetés. Jelenleg azonban nincs elég pénzük egy újabb rendszer bevezetésére. Amint az anyagi helyzetük rendeződik, olyan rendszert kívánnak bevezetni, amely megvalósítja a fuvarszervezést, raktárvezérlést, CRM rendszert is tartalmaz és támogatja az EDI technológiát.

Irodalom Felföldi J. 2005. Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) a zöldség-gyümölcs ágazatban, Szaktudás Kiadó Ház Budapest, 2005. 125-133. Szabó, G. G. 1999. Case Study on the Mórakert Purchasing and Service Co-operative, Mórahalom. Kaposvár, Pannon Agricultural University. A Mórakert TÉSZ weboldala http://www.morakert.hu/tortenetunk.html Infor.com vállalatirányítási rendszer weboldala http://www.corvex.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6&Itemid=30

189


Az ERP bevezetés lehetséges hozamai Rózsa Tünde Debreceni Egyetem, Debrecen, Böszörményi út 132 Absztrakt. A vállalatirányítási rendszerek bevezetése kapcsán felmerült bekerülési és fenntartási költségek viszonylag könnyen meghatározhatók. A gazdasági elemzéshez, viszont elengedhetetlen a hozamok meghatározása. A szervezetek vezetői általában nem csak a kiadásokra fókuszálnak a beruházási döntés meghozatalánál, hanem a beruházással elérhető hozamokra is. A beruházási döntésnél azonban sokszor elégséges a „szóbeli” megfogalmazás. A beruházást követő ellenőrzésnél, amikor utólagosan alá kell támasztani a beruházás eredményességét elengedhetetlen a hozamok pontos meghatározása és nem utolsó sorban valamilyen mértékegységhez kötött kifejezése. Az ERP beruházás hozamainak meghatározása kicsit eltér a hagyományos értelembe vett beruházásoknál felmerülő hasonló feladatoktól. Ennek elsődleges oka, hogy az ERP rendszer szolgáltatási átszövik a fontosabb gazdasági folyamatokat, így meghatározásukhoz elengedhetetlen ezen folyamatok tételes vizsgálata. Jelen tanulmányban szeretném bemutatni az általam összegyűjtött hozam kategóriákat illetve néhány kategória számszerűsítésének lehetőségét. Keywords. ERP értékelés, ERP beruházás, ERP hozamok

Bevezetés Ma Magyarországon, az ERP értékesítők véleménye szerint az ERP rendszerek bevezetésére irányuló döntések meghozatala alapvetően két dimenzió mentén történik. Egyik a funkcionális megfelelősség, a másik a bekerülési költség. Természetesen e két tényező közel sem elégséges a jó döntés meghozatalához, így sajnos az esetek több-kevesebb részénél, már a bevezetés fázisában derül ki, mennyire alkalmas a kiválasztott termék a vállalkozásnak. Ilyenkor azonban már csak kivételes esetekben lehetséges a projektet leállítani és újra kezdeni. Ez természetesen sok pénzzel és nem utolsó sorban a dolgozók bizalmatlanságának növekedésével jár, ami a következő projektet is megnehezítheti. Amennyiben a költségeket, kiadásokat, bevételeket és árbevételeket megfelelően meg tudjuk határozni, joggal mondhatjuk, hogy az informatikai beruházásoknál is használhatók azok a pénzügyi elemzési módszerek, amelyeket egyéb beruházások értékelésére szoktak alkalmazni. Leggyakrabban a pénzügyi elemzéseknél kizárólag számszerűsíthető, mérhető árbevétel és költség kategóriákkal számolunk. Vagyis abból indulunk ki, hogy egy beruházás a vállalkozás számára „pénzt teremt”. Tehát a lehetséges beruházási folyamatokat jellegüktől függetlenül az alapján kell rangsorolni (pénzügyi mutatók alapján), hogy mennyivel járulnak hozzá a vállalkozás növekedéséhez. Alkalmazásuk esetén azonban korlátokkal találjuk szembe magunkat. Kérdéses, hogy az alábbi szempontokat vizsgálva miként értékelhető a növekedéshez való hozzájárulás: • Munkahelyteremtés, • Gyorsabb döntési mechanizmus, • Nemzetgazdasági érdekek. Mindenesetre a vezetők dolga az, hogy a különböző területekről jelentkező igényeket kiegyensúlyozzák, és hogy a döntési célfüggvényeik az anyagi hasznon kívül sok egyebet is tartalmazzanak (BŐGEL, 2003). A befektetők szempontjából a pénzügyi megtérülés minden bizonnyal a legfontosabb tényező a beruházás szempontjából. A beruházás céljainak és kritériumainak sokféleségén és összetettségén kívül a pénzügyi elemzések elvégzésénél azzal is szembe kell nézni, hogy az összetettebb, mondjuk termék és szolgáltatásfejlesztéssel egybekötött innovatív IT fejlesztési projekt élettartama több év. Ilyen esetben árbevétel és költség meghatározásoknál becslésekre hagyatkozhatunk. Becslések esetén az idő intervallum hosszára tekintettel egyre több bizonytalansági tényező jelentkezik, melyek legjobb esetben pontatlanná teszik, rosszabb esetben teljesen elferdítik a becsült értékeket. Az elemzések készítésénél nemcsak az időbeli hatály okoz problémát, hanem a beruházás 190


üzleti folyamatokra gyakorolt hatásának összetettsége is (SZALLAY, 2009): egy adott projekt sokféle és többszörös áttételeken keresztül hathat különböző helyeken és időpontokban jelentkező pénzáramlásokra, bevételekre és kiadásokra. Az informatikai beruházásokra sajnos további sajátosságok is jellemzőek (BŐGEL, 2003): • az esetek nagy részében nem egy projektet kell menedzselni, hanem többet párhuzamosan, bonyolult kapcsolatokkal, közös forrásokból gazdálkodva, • nagy komplexitású, sokféle funkcióból, modulból álló, bonyolult külső és belső kölcsönös összefüggésekkel bíró, sokféle szakértelmet igénylő szoftvert kell integráltan kezelni, és azt egy komplex és "eleven" vállalati modellel kell összhangba hozni, • a projekt gyakran több, esetenként egymástól földrajzilag távol lévő helyszínen zajlik (ma már nem ritkák a több országra kiterjedő, roll-out jellegű bevezetések sem), • a célrendszer sokelemű és összetett, ráadásul az indításnál gyakran nem világosak a pontos célok, a projekt határvonalai (gyakran csak menet közben derül ki, hogy a sikeres rendszerbevezetés érdekében milyen vállalati politikákat, folyamatokat, rendszereket, szabályokat, normákat stb. kell megváltoztatni, és milyen mélységben), • a technológia menet közben megváltozik, hiányoznak az új verziók alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, többféle technológiát kell integrálni, • a legtöbb közreműködő csak részmunkaidőben dolgozik adott projektben, ingázik az egyes feladatok és csapatok között (a nagy létszám- és költségcsökkentések korában kevés vállalat engedheti meg magának, hogy projektekhez függetlenített embereket rendeljen, bár a módszertanok a "dedikált erőforrások" fontosságát hangsúlyozzák), • a projektek hosszúak és bonyolultak, nem lehet pontosan tudni, hogy mikor van végük, mikor tekinthetők sikeresnek és lezártnak, mikortól lehet azt mondani, hogy "működik a rendszer", • a sok helyi sajátosság miatt szinte minden projekt különleges. Ezért az elemzésnél nagyon fontos a kiinduló állapot pontos felmérése, valamint az ERP vállalati folyamatokra gyakorolt hatásának pontos kimutatása. Ha ezek a lépések elmaradnak a becslés túl nagyvonalú lesz ahhoz, hogy a beruházás hatását kimutassa.

A hozamok meghatározásához szükséges elemzések A hozamok megfelelő becslése alapvetően két fontos lépésen alapul. Az egyik az előzetes helyzetfelmérés, ami egyébként a kiválasztásnak és a későbbi implementációnak is előfeltétele. A második lépés a bevezetés hatásainak felmérése, amit az előzetes állapotfelmérés alapján kell megtenni. A kezdeti állapotfelmérés alapvető célja, hogy megismerjük a vállalatot. Maga a vállalat egy rendszereként működik, elemekkel és kapcsolatokkal rendelkezik. Egyes elemek hatással vannak más elemekre és ezáltal befolyásolják a rendszer működését, dinamikáját. Az elemzésnél ki kell térni a humán erőforrásra, az infrastruktúrára, a bizonylati rendre és a folyamatokra. Egy ERP bevezetésnél figyelembe kell venni a vállalatnál a változást nem tűrő folyamatokat, ezeket nem vagy csak kis mértékben lehet megváltoztatni, a jelen helyzetben nem megfelelően működő folyamatokat viszont át kell szervezni. Szervezeti felmérés során azonosítani kell minden egyedet, aki a vállalkozás tevékenységében, irányításában és működésében közreműködik. Alapvetően a vállalkozás dolgozóiról van szó, de nem kizártak más jogalapon történő együttműködésben szereplő egyedek sem, mint például a társaság tagjai, külső szakértők, megbízásos jogviszonnyal rendelkezők. Az egyedek azonosítása után az egyedek közti kapcsolatokat kell feltárni. Erre kiválóan alkalmas a szervezeti diagram, ami megfelelően tudja ábrázolni az alá, fölé és mellérendelt jogviszonyokat. Harmadik lépésként az egyedek tevékenységeit és felelősségüknek határait kell feltárni. Negyedik lépésben az egyedek tevékenysége által érintett folyamatokat kell feltárni. Fel kell tárni továbbá, hogy az egyedek milyen

191


bizonylatok kiállításáért és milyen bizonylatok ellenőrzésért felelősek. Amennyiben a vállalkozás működése indokolja, az egyedeket szervezeti osztályokba lehet sorolni. Ez megkönnyítheti az elemzés folyamatát. Egy szervezeti térkép alapján, ami tartalmazza az egyedet, az osztályt, a tevékenységet, a felelősségi kört és az érintett folyamatot könnyen fel lehet tárni az esetleges többleteket és hiányokat. A szervezeti térképet az ERP funkcióinak ismeretében kell tovább elemezni és alakítani. Mivel a szervezeti térkép tartalmazza az egyedekhez rendelt tevékenységeket és az egyed által érintett folyamatokat, könnyen kimutathatók azok az egyedek, amelyek tevékenységét a bevezetés következtében ellátja az információs rendszer, az automatizmusoknak, illetve az integrációnak a következményeként. Ez a vállalkozás számára költségmegtakarítást jelent. Folyamatfelmérés során a célkeresztben a vállalkozásnál működő folyamatok vannak. Egy vállalkozásnál beszélhetünk: • beszerzéshez kapcsolódó folyamatokról, • értékesítéshez kapcsolódó folyamatokról, • raktározáshoz kapcsolódó folyamatokról, • termeléshez és gyártáshoz kapcsolódó folyamtokról, • döntési folyamatokról, • pénzügyi folyamatokról, • számviteli folyamatokról, • adózási folyamatokról, • marketinggel, reklámmal kapcsolatos folyamatokról, A folyamatfelmérésnél le kell írni a folyamatot, azonosítva a folyamatot alkotó lépéseket. Egy folyamatlépés meghatározásánál fontos kérdés, hogy mennyire mélyen bontsunk meg egy folyamatot. A folyamatlépésnél le kell írni, hogy milyen eszközrendszert igényel (anyagok, gépek, berendezések), milyen szervezeti egyedek működnek közre, milyen bizonylatokat készülnek, mi a megelőző és mi a következő folyamatlépés, illetve, hogy milyen befolyással bír az általa használt eszközökre. Meghatározandó továbbá, hogy a folyamatlépés, milyen kimenettel bír, például egy pékséget tekintve a lisztből, vízből, sóból és élesztőből a keverőgép és a pék segítségével a keverés folyamatlépés a kenyértésztát állítja elő. A folyamattérképet szintén tovább kell fejleszteni az ERP bevezetés tükrében és elő kell állítani az ERP bevezetését követően előálló helyzetet. A gyakorlati tapasztalat szerint itt lesz majd a legnagyobb változás. Az új folyamattérképről meghatározható a szükséges eszközrendszer, amit lefedhetnek meglévő eszközökkel, de természetesen sok esetben egy ERP bevezetés új eszköz beszerzéssel is jár. Itt gondolni kell úgy hardver, mint szoftver eszközökre. Ez meghatározza a bevezetési költség egy jelentős részét. Mivel a folyamatok kinyúlnak a vállalat határain, itt lehet kimutatni például a kommunikációs költségek csökkenését, vagy az integrációnak köszönhető munkaráfordítás csökkenést. Bizonylatolási rend felmérés. A vállalkozás folyamatait bizonylatok követik, vagy előzik meg. Ez a bizonylati rendszer tükrözi és bizonyítja a későbbiekben a tevékenységek megtörténtét. Egyes bizonylatokra központi vagy szabványok által meghatározott előírások is érvényesek lehetnek. Vannak azonban olyan bizonylatok, amelyek csak belső használatra készülnek és a belső információrendszert szolgálják. Egy ERP bevezetésnél nagy hangsúlyt kell fektetni a bizonylati felmérésre, hogy a rendszer bevezetése után semmiképpen ne sérülhessen, csak a racionalitás jegyében módosuljon a vállalkozás bizonylati rendje. Másrészről a bizonylati rend szenvedi legtöbbször a legnagyobb változást, hiszen nagyrészt egy „papíralapú” rendszert vált fel. Egy korszerű vállalatirányítási rendszer bevezetése, viszont magában kell hordozza a „papír” és a „nyomtatási művelet” felhasználásának csökkenését is. 192


A bizonylati rend átalakulásánál fellelhető a dokumentáláshoz tartozó költségek csökkenése, vagy a kommunikációhoz kapcsolódó feladatok csökkenése és ebből adódónak a költségek csökkenése. A bizonylatolási rend felmérésénél azonosítani kell minden bizonylatot az adattartalmával, a kiállító és az ellenőrző egyeddel, valamint a folyamattal melyet az adott bizonylat dokumentál. Az állapotfelmérés nagyon fontos lépése lenne a vállalatirányítási rendszer bevezetésének. Megléte nagyban segítheti a megfelelő funkcionalitással rendelkező rendszer kiválasztását. Mindezzel ellentétben a tapasztalat az, hogy ezt nagyon gyakran elhagyják, vagy ha be is tervezik, az első likviditási gond megoldása érdekében feláldozzák. A három szempontú vállalati megközelítés, a szervezeti-folyamati-bizonylati rendszer leírására érdemes olyan szoftvert használni, amely képes a különböző nézetekben megjeleníteni a betáplált adatokat.

Jellemző hozamok és számszerűsítésüknek lehetőségei Az ERP bevezetés következtében keletkező hozamokat a szakirodalom két nagy kategóriára osztja (Gentle, 2007; NucleusResearch, 2009). Beszélhettünk direkt és indirekt hozamokról, vagy implicit és explicit hozamokról. A direkt hozamok közvetlenül kapcsolódnak a bevezetéshez és számszerűen megjelennek a bevételnövekményként vagy költségcsökkenésként. Az indirekt hozamok csak közvetetten kacsolhatók a bevezetéshez és számszerűsítésükhöz több tényezőt is figyelembe kell venni. A közvetett kategóriába szokás sorolni azon bevétel növekményeket és költség csökkenéseket, melyekre az ERP bevezetésnek hatása van, viszont nem bizonyítható egyértelmű kapcsolat. A hozamok számszerűsítése különböző módszerek segítségével történhet: o Alapulhat konkrét mérési eredményen, o Becsülhető valamely befolyásoló tényezők alapján, o Adódhat felmérésből, illetve levezethető a szervezetre gyakorolt hatásból, o Készülhet piackutatás alapján a publikált esettanulmányok adatait felhasználva, o Ha létezik pilot vagy tesztüzem, akkor felhasználhatók a keletkezett eredmények, o Felhasználható az ERP forgalmazók referencia eseteinek tanulságai. Egy ERP bevezetésnél a direkt hozamok közvetlenül kapcsolódnak az ERP rendszer bevezetéséhez. A hozam megjelenési formája lehet bevételnövekmény, vagy költségcsökkenés. • Bevételnövekmények: o Többleteladásból származó profit növekedés, o Disztribútoroktól származó profit növekedés, o Keresztértékesítésekből származó profit növekedés, o Hatékonyabb értékesítésből származó profit növekmény. • Költségcsökkenések: o Raktárkészlet csökkenés, o Visszaszállítások kezelési költségének csökkenése, o Nyomtatási és postázási költségek csökkenése, o Munkaerő csökkenéséből származó költség megtakarítás. A többleteladásból származó bevétel növekmény jelentkezik abban az esetben, ha az ERP bevezetés közvetlen következménye ez a növekedés. Ilyenek tekinthető általában az innovatív jellegű bevezetés, például egy e-üzlet nyitás, vagy bankok esetén az internet bank bevezetése. A raktárkészlet csökkenés, a gyártástervezés közvetlen következménye lehet. Ilyen esetben amellett, hogy csökkennek a logisztikai költségek, csökken az árukészlet és ezáltal felszabadul a forgótőke egy része. A hozam becsülhető az átlagosnak tekinthető raktárkészlet 193


érték, a csökkenés mértéke, az alternatív tőke költsége illetve egy korrekciós tényező segítségével. A hozamfelmérés és becslés folyamán a vállalati sajátosságokat kell szem előtt tartani. A felsorolt direkt és indirekt hozamkategóriák közt nem húzható éles határvonal. Lehetséges, hogy egy adott projektben, egyes hozamok direkt hozamként, másik projektben indirekt hozamként jelentkezik. A következő felsorolás tartalmazza az indirekt hozamok lehetséges formáit: • Technológiai menedzsment javulása: o Csökken az integrációra fordított idő, o Csökken a fejlesztési idő, o Csökken az integráció tesztideje, o Csökken a rendszer karbantartási idő, o Csökken az IT munkaerő képzési költsége, o Csökken az infrastruktúra költsége, o Csökken a hálózatra fordított költség, o Csökken az értékelés költsége, o Csökken a projekt tervezés költsége. • Folyamat menedzsment javulása: o Adminisztráció csökkenés, o A dolgozók produktivitásának növekedése, o A tévedések és hibák költségeinek csökkenése, o Kommunikációs költségek csökkenése, o Az értékesítés költségeinek csökkenése, o Alkalmazott bérlés és utazási költségek csökkenése, o Javuló forgó tőke, o A bizonylatok kitöltéséből és ellenőrzéséből adódó költségek csökkenése, o Vállalati struktúra előnyös változása. • Vevői és üzlettársi kommunikáció: o Kommunikációs költségek csökkenése, o Javuló befektetett eszköz menedzsment, o Javuló időmenedzsment, o Logisztikai költségek csökkenése, o Az újrafeldolgozásra ítélt termékek csökkenése, o Megnövekedett árbevételen keletkezett profit, o Csökkenő ügyfélgondozási költségek, o Megtartott ügyfelek számának növekedése, o Növekvő működő tőke. • Javuló információ ellátás: o Marketing költségek csökkenése, o Visszahívott/újrafeldolgozást igénylő termékek mennyiségi csökkenése, o Csökkenő kommunikációs költségek, o Idővel való gazdálkodás lehetőségének megteremtése, o Dolgozói termelékenység javulás, o Alkalmazotti réteg kisebb forgása, o Képzési költségek csökkenése, o Raktárkészlet optimalizálása, o Logisztikai költségek csökkenése, o Hatékonyságjavulás.

194


Következtetések Az ERP beruházási döntéseknél gyakran csak bizonyos tényezőket (pl. bekerülési érték) vesznek figyelembe, másokat pedig mellőznek (hozamok). A mellőzés okaként inkább említhetjük a feladat nehézségét, a szakember hiányát, mint a gondatlanságot, vagy a körültekintés hiányát. Cikkem a hozamokat tette a vizsgálat középpontjába, viszont számos más tényező is kiérdemelné a megfelelő figyelmet. A hozamok megfelelő becslése alapvetően két fontos lépésen alapul. Az előzetes helyzetfelmérés nagyon fontos lépése a bevezetés előkészítésének. Így lehet megmondani, hogy ime itt vagyok én, mint vállalat és pontosan nekem, van szükségem egy ERP rendszer támogatására. Tehát a kiválasztás egyik legfontosabb előfeltétele, hogy ismerjük az igényeket. E mellett az előzetes helyzetfelmérés és annak az ERP rendszer hatását is figyelembe vevő továbbfejlesztett változata nagyban segíthet a hozamok feltárásában is. Kis- és középvállalati körben az a tapasztalat, hogy ennek a lépésnek nem szentelnek nagy figyelmet. A vállalati modellt érdemes a cikken említett három szempontú megközelítésben ábrázolni: szervezeti-folyamati-bizonylati. Az így leírt modell alkalmas a kitűzött feladatokat támogatni és segítséget nyújtani a hozamok meghatározásánál. A ERP beruházás kiadásai és költségei viszonylag könnyebben meghatározhatók. Ha rendelkezésre áll az elemzéshez szükséges adathalmaz az informatikai beruházásoknál is használhatók azok a pénzügyi elemzési módszerek, amelyeket egyéb beruházások értékelésére szoktak alkalmazni. Sajnos azonban egyetlen esetben sem tekinthetünk el a projektenként felmerülő sajátosságoktól. Ennek értelmében, elmondható, hogy nem tudunk egy minden projektre változtatás nélkül alkalmazható értékelési módszert kidolgozni. Ezek a módszerek csak a nagyvonalú becslést segítik, ami természetesen nem elhanyagolható, hiszen innen indulva a becslés pontosítása, már jó és használható eredményre vezethet.

References Bőgel Gy. – Forgács A. (2003): Informatikai beruházás-üzleti megtérülés. Műszaki Kiadó, Budapest. Szalay Zsigmond (2009): Menedzsment információs rendszerek elemzése. Phd értekezés, Gödöllő. Michael Gentle (2007): Monitoring Costs and Benefits. White Paper. Compuware Corporation, Detroit. NucleusResearch (2009): Achieving value with Microsoft dynamics CRM. Document J56. www.nucleusresearch.com (2009.07.20)

195


DBE portálrendszer adatbázisának tervezési megfontolása Péntek Ádám [email protected] Debreceni Egyetem ATC GAIT Absztrakt. A ‘digitális üzleti ökorendszerek’ fogalom a 90-es években jelent meg J. M. Moore tollából. Ebben párhuzamot vont a természetben előforduló élőlények egymásrautaltsága és a vállalkozások egymásrautaltsága között (Moore, 1993). Megjósolja az informatikai eszközök széleskörű használatát ebben az ökorendszerben. Ez helytálónak bizonyult, mivel az ICT lehetőségek térnyerésével párhuzamosan az e-kereskedelemben is megnőtt az információtechnológiai eszközök szerepe. Ez a helyzet a multinacionális vállalkozásoknak - akik képesek ezeket az igen drága beruházásokat finanszírozni- kedvezett. A 2004-es lisszaboni konferencián az EU elhatározta, hogy hathatós segítséget igyekszik nyújtani a KKV-knak, hogy versenyben maradhassanak. (Nanchira, 2007). A DBE filozófia mentén több kutatás is elindult, amelyek kisebb- nagyobb sikereket értek el. Ebben a dolgozatban a saját DBE projektem alapötletének a felvázolása mellett, a portál alapjának – adatbázisnak- a tervezési megfontolásait mutatom be. Keywords: DBE, adatbázis, mysql Abstract. The DBE ecosystem community realised that to bring into existence information and communication technologies (ICTs) that help in the achievement of the challenges identified by the objectives of the Council of Lisbon (higher growth, more and better jobs, and greater inclusion (Nanchira at al.,2007). The DBE uses the philosophy of science, epistemology, cybernetics, information theory, linguistics, and communication theory to discover the human behavior, interaction and communications. There isn’t any DBE portal in Hungary which can help for the SMEs to keep in the market. The aim of my DBE web portal is to help them. In this paper I show the modules of it. In the second part I introduce the DBE portal’s database structure. Keywords: DBE, ICT, database, MySQLl

Bevezetés A dolgozatomban egy DBE projektet kívánok bemutatni. 1993-ben J.F: Moore leírta, hogy ahogy az élőlények úgy a vállalkozások is egy közösségben léteznek. Egy önálló vállalkozás önmagában nem képes megélni, működni. Valahonnan vásárolni kell az alapanyagot, az erőforrásokat, illetve valakinek el kell adnia a terméket. Ezeket el kell szállítani valahova, valamivel, stb. Látható, hogy a vállalkozások egy pókfonálhoz hasonlóan szövevényes szerkezetet alkotnak. Az ICT fejlődése magával hozta, hogy az élet egyre több területén is elkezdték használni a számítógépeket, és a hálózatokat. Az ICT bevezetésétől mindenki jelentős versenyelőnyt remélt, de legalábbis azt mindenképp, hogy nem fog eltávolodni a piacról. Az ICT bevezetése és használata nagy kezdeti tőkeigénnyel jár. Ez a nagy multinacionális vállalkozásokat önkéntelenül is előnyhöz jutatta. A 2004-es lisszaboni konferencián elhatározták, hogy az EU legnagyobb létszámú foglalkoztatási szektorát a KKVt hozzásegítik, hogy utolérje a nagyvállalatokat ebben az öldöklő technológiai versenyben. A dolgozatban egy általam elkészítendő portál alapját jelentő adatbázist mutatom be, mely alkalmas a Web 2.0 alkalmazások fogadására, továbbfejleszthető, rugalmas, és biztonságos megoldást nyújt a portál használói számára.

A portál célja A portál egy közösségi alkalmazás-gyűjtemény lesz, amely remélhetőleg a csatlakozó KKV-k számára kézzelfogható előnyöket fog hozni. Megfigyelhető, hogy a gyakorlatban bármilyen tevékenységet is végzünk nagyjából minden ember mindig ugyanazt csinálja. Ezalatt azt értem, ha például valaki elmegy külföldre kirándulni, akkor el kell, hogy menjen oda, meg kell szállnia ott, különböző programokat, épületeket látogat meg. Étkezik, 196


szórakozik, közlekedik, költ különböző programokra, majd a hazautazik. Másik példa, ha valaki autóval közlekedik, akkor az autót beszerezte (vásárolta), tankolja, szervizeli, kiegészítőket vásárol hozzá, majd a végén eladja. Nagyon sok ilyen folyamat van, amelyekben az emberek nagyjából ugyanazt csinálják. Ezek miatt úgy gondolom, hogy ezeket a folyamatokat tárolni lehet egy adatbázisban. A folyamatokhoz mellékfolyamatokat lehet fűzni, amelyeket jellemzőkkel lehet ellátni. Például, ha valakinek étterme van Budapesten, az nem tud szolgáltatni olyanoknak, akik Debrecenben kívánnak étkezni. A lehetséges szolgáltatásokat így folyamatgerincekre fűzzük fel előre megvizsgált módon. A portált használók Web 2.0-ás alkalmazások segítségével tudják használni. Az általuk érdekelt folyamat lehetséges szolgáltatásai között lehet böngészni, ajánlatokat megismerni, lekérni. Egy nagy előnye a portálnak, hogy a közösség – amely működteti és a folyamatot professzionális szinten ismeri- segít a használónak olyan a főfolyamat részét képező alfolyamatot ajánlani, amelyre a látogató esetleg nem is gondolt. Ezzel segítve a látogatót. S emellett az alfolyamatban szolgáltató KKV, a piacát szélesíti. A portál egyik fő pillére az adatbiztonság és az egyenlő piaci megjelenés lehetősége. Ezeket kriptográfiai és P2P szolgáltatásokkal érem el. A portál működtetése közösségi elveken alapul, így akarom biztosítani a demokratikus elveket.

A portál alkalmazásai Keresőszolgáltatás Ez az egyik legösszetettebb szolgáltatása a portálnak. Van kép alapú keresés és van szó alapú. A kép alapú navigáció az indiai DBE portál mintáját követi. Indiában ez az analfabetizmus miatt volt szükséges, (Sarkar et al, 2007) nálunk szerencsére nem ez a helyzet. Itt a navigáció egyszerűsítése a cél. Úgy működik, hogy minden folyamat rendelkezik egy rá jellemző képpel. Ezek a szókereső alatt helyezkednek el. A képek sorrendjét automatikus statisztikai elemzés határozza meg. A szöveges kereső kialakításánál, a már népszerű keresők a Yahoo-t és a Google –t vettem alapul. Jelenleg alapvető keresőfunkciókkal rendelkezik. A magyar nyelv igen változatos, ráadásul a szavakhoz ragokat csatol. Ez a kereső működését megnehezíti. Minden kereső elsősorban szótöveket vár, abból próbál eredményeket generálni. A mi esetünkben, minden folyamat, folyamatrészt címkékkel ún. tag-ekkel látunk el. A címkéket a fenntartó közösség határozza meg, és bővíti ki. Mivel az érdeklődő nem feltétlenül fog azokra a szavakra keresni közvetlenül, amelyeket címkéknek használunk, így egy ún. szinonima szótárat is elhelyezünk egy táblázatban. A szinonimaszótár mellett van egy ’majdnem szinonima’ tábla is. E tábla feladata a nem szótövek szinonimához és címkéhez csatolása, illetve a só pontértékkel való ellátása. Ebben a három táblában mozgatjuk a szavakat és ellátjuk őket egy ponttal. Amennyiben egy szó elér egy pontértéket átkerül az új táblába, majd esetleg a ’címke’ táblába. Amennyiben egy szóra sohasem keresnek, akkor átkerül a szinonimába, vagy esetleg a ’majdnem szinonima’ táblába. A keresés eredményei a főfolyamatok lesznek, amelyek a keresőűrlap alatti sorokban jelennek meg. A keresés működési elvét az 1. ábra mutatja be.

197


1. ábra Keresőrendszer működése A keresés eredménye osztott adatbázisokból kerül összerakásra, majd megjelenítésre. A megfelelő eredmény kiválasztása után további a folyamat szempontjából fontos, maximum 23 kérdésre kell válaszolni, hogy az így létrejövő eredmény (szolgáltatás kínálat csoport) minél pontosabb legyen. Nagyon fontos, hogy az irányító kérdések és a lépések számát maximalizáljuk, hiszen tudjuk, hogy egy átlagos felhasználó maximum 2-3 mélység után, ha nem kapja meg az őt érdeklő eredményt, akkor elnavigál az oldalról.

Előzmények Minden egyes keresés eredménye egy előzménytáblába tárolásra kerül. Amennyiben a felhasználó bejelentkezik, akkor az eddigi kereséseinek az eredményei között tud böngészni. Lehetősége van egyes keresési eredményeket flag-ekkel megjelölni, mint kedvenc, így ezeket sokkal könnyebb előkeresni. Például nyaralás alkalmával egy előre kiválogatott szolgáltatáshalmazt könnyedén visszakereshetünk. A másik lehetőség, hogy valaki anonim használja a keresőt. Ebben az esetben a keresés eredménye egy vonalkód. Ezt le lehet menteni. Amennyiben vissza akarjuk keresni, akkor a lementett vonalkódból erre lehetőségünk van.

Tudásbázis. Minden folyamat és alfolyamathoz, fórumtémához tartozhat olyan érdekes vagy fontos információ, amelyet közre akarunk adni. Ez lehet multimédia jellegű, amelyet elkészíthetünk, majd fel tudunk tölteni a tudásbázisba. Ezek után az elkészült anyagot csatolhatjuk több objektumhoz is. Ezeket csak kommentálni és vagy értékelni lehet.

198


A másik típus a leíró jellegű anyag. Itt a dokumentumot közösségi elvek mentén lehet módosítani is. Erre az egyik legjobb példa a wikipédia. Ezt vettem alapul a kialakítás során. Azt a megfigyelést tettem, hogy a tudásbázisnak akkor van igazán értelme, ha hozzá van kötve a folyamatokhoz. Ebben az esetben, ha valaki egy folyamatot vagy egy szolgáltatást kiválaszt,– ha tudásanyag van rendelve hozzá- akkor a rendszer automatikusan felajánlja azokat megtekintésre.

Kapcsolattartó-rendszer A kapcsolattartást egy belső levelezőrendszer és egy fórum segíti. Elképzelésem szerint a levelező rendszert elsősorban az oldal működtetői a folyamatmenedzserek és a szolgáltatást kínáló KKV-k fogják használni. Mindezek miatt a címzett mező nem hagyományos levelezőrendszereknél megszokott módon működik, hanem a regisztrált személyek közül kijelölő- illetve csoportkijelölő mező segítségével tudunk címzetteket választani. Minden más a levelezéshez hasonlóan működik.

2. ábra Levelező rendszer A fórum egy nagyon jó lehetőség, hogy a regisztrált személyek egy olyan közösségi teret kapjanak, ahol véleményt tudnak cserélni, meg tudják vitatni az őket érdeklő kérdéseket. A működése a klasszikus fórumhoz hasonlít. Az értékesebb használat miatt a tudásbázishoz és a folyamatokhoz is hozzá lehet illeszteni a fórumtémákat.

3. ábra Fórum

Statisztikai- és elemző rendszer Egyrészt a továbbfejlesztést fogja segíteni, másrészt az oldal összes kattintása feljegyzésre 199


kerül. Ezek és egy ’öregedési algoritmus’ alapján határozzuk meg a keresések eredményét és azok sorrendjét. A lekérdezések, behatolások, az osztott adatbázisokhoz való hozzáférések mindig tárolásra kerülnek. A veszélyesnek minősítettek megjelölésre kerülnek, további feldolgozásra.

Az adatbázis tervezésének megfontolásai Az DBE adatbázisának kellően körültekintő megtervezése a sikeres projekt egyik alappillére. Egy olyan egységes adatbázist terveztem, amely könnyen továbbfejleszthető, az egyes különálló modulokhoz tartozó elemek elkülöníthetőek, de a közös elemek – mint például a felhasználó tábla- is könnyen kezelhetőek. Az adatbázis a moduloknak megfelelően több részre bontható. A felhasználókat kezelő modul, a levelezést támogató modul, a fórumhoz tartozó táblák, egy egységesített értékelést segítő tábla, a tudástárat tartalmazó tábla. A projekt fő célja a különböző folyamatok megjelenítése, keresések végrehajtása, használható szolgáltatások – mint eredmény- megjelenítése. A keresések sikerességét az 1-es ábrán bemutatott folyamat segíti. A ’tag’-ek, szinonimák, egyéb szavak ,és hozzájuk kapcsolódó relevancia pontok tárolását is meg kellett oldani. Amint a táblaszerkezetből is látható a konkrét szolgáltatás nem a szerveren kerül tárolásra, hanem a KKV saját szerverén. Ezt az ábrán narancssárga színnel jelöltem. A tervezés során egyik fő cél az volt, hogy további modulokkal is bővíthető legyen a projekt, ezáltal az adatbázis is.

Összegzés Dolgozatom első részében a ’digital business ecosystem’ jelentőségére világítottam rá. Magyarországon jelenleg még nem található olyan portál, amely a DBE alapjaira támaszkodva segíti a KKV-kat. A dolgozatomban egy ilyen jellegű portál alapelvét és a hozzátartozó alapmodulokat, és a megvalósítás sikerességéhez nélkülözhetetlen adatbázisát mutatom be.

200


4. ábra DBE projekt adatbázisa

Irodalomjegyzék BHAMIDIPATI, K. (1999). SQL-programozói referenciakönyv. Budapest: Panem Kft. HERNADEZ, M. (2004). Adatbázis-tervezés. A relációs adatbázisok alapjai. Budapest: Kiskapu kiadó. KOVÁCS, L. (2004). Adatbázisok tervezésének és kezelésének módszertana. Budapest: MELONI, J. (2003). Tanuljuk meg a MySQL használatát 24 óra alatt. Budapest: Kiskapu kiadó. Moore J. F. (1993): Predators and Prey: A New Ecology of Competition, Harvard Business Review Nanchira F., Nicolai A., Dini P., Louarn M., Leon L.(2007): Digital Business Ecosystem ,

201


http://www.digital-ecosystem.org/dbe-book-2007 REESE, G., YARGER, R., & KING, T. (2002). A MySQL kezelése és használata. Budapest: Kossuth Kiadó. Sarkar R.,Prabhakar T.V., Chatterjee J.(2007):Towards Digital Ecosystems for Skill Based Industrial Clusters: Lessons from the 'Digital Mandi' Project Inaugural IEEE International Conference on Digital Ecosystems and Technologies Wilde, P. D., & Wang, J. (2008). Evolution-generated Communications in Digital Business Ecosystem. CIS 2008 IEEE Xplore 978-1-4244-1674-5/08 , 618-623.

202


Az IT infrastruktúra könyvtár alkalmazásának előnyei. Kupai Boglárka1, Kovács György2 1 Debreceni Egyetem, [email protected] 2 Debreceni Egyetem, [email protected] Abstract. Informatics is becoming more and more decisive to make business more effective. An enterprise’s existence is unconceivable without decent equipment and operation of the informatics. In my paper I analyze the effects of Information Technology Infrastructure Library (ITIL) processes that are necessary for establishing a proof network. Furthermore, I demonstrate the infrastructure of a few Hungarian enterprises and how the initiation of ITIL processes help the usage of their IT equipment. During my audit of particular Hungarian enterprises, I examined their ITIL preparedness. I have chosen three corporations that provide service in three different ways. It is an important difference that the first provides service for its customers – because of its profile – the second operate its own informatics system, and the third applies internal and external service as well. I made a statement to escalate the safety of their system operation. Keywords: IT, ITIL, enterprise, development, service.

Bevezetés Az ITIL (IT Infrastructure Library, informatikai infrastruktúra-könyvtár) egy módszertan, illetve szabvány- és ajánlás-gyűjtemény neve, mely az informatikai rendszerek üzemeltetésére és fejlesztésére szolgál. De facto szabvánnyá vált, számos nemzetközi informatikai infrastruktúra és informatikaszolgáltatás irányítása területén meghatározó módszertan. Az ITIL erősségei az általános és egyöntetű szakmai elfogadottság, a folyamatos fejlesztés és gondozás, a széles körű felhasználói elfogadottság, a gyártók, szállítók és szolgáltatók egységes támogatása, valamint, hogy megjelenik a hivatalos szabványok szintjén. Három verziója közül a második 2000 körül jelent meg, a formai és tartalmi átdolgozások miatt 7-9 kötetes lett, központi része a szolgáltatástámogatás és szolgáltatásbiztosítás. Magyarországon az ITIL-t kormányzati protokollként fogadták el. 2002 óta terjedt el, ebben a KFKI Rendszerintegrációs Zrt-nek nagy szerepe volt (KFKI, 2002). Az ITIL-ben hivatkoznak az úgynevezett 3P vagy 4P modellre. A 4P-modellben a partnerek egészítik ki az emberekeszközök-folyamatok hármast. A szolgáltatások a folyamatokban leírt tevékenységek során jutnak el a felhasználóhoz. Egy folyamat, működő rendszer sem képzelhető el az emberek támogatása, részvétele nélkül. A folyamatok támogatásához eszközökre, termékekre van szükség. A folyamatokat más szervezetekkel, cégekkel, beszállítókkal lehet csak biztosítani. Ötödik P-nek szokták említeni a politikát (Politics), amely formális és informális tényezőkkel befolyásolja a másik „négy P” viselkedését, mozgásterét.

Az ITIL bemutatása Szúrópróbaszerűen kiválasztott, de különböző, tipizálható jellemzőkkel bíró cégeket kerestünk a magyarországi országos- és városi hatókörű, valamint kistelepülési, és önkormányzati cégek közül, melyek informatikai infrastruktúrájukat valamilyen tudatos, módszer szerint üzemeltetik, és az informatikajelentős szinten é befolyásolja tevékenységüket. Fő kritérium volt a választásnál, hogy olyanok jöhettek csak szóba, amelyek már bevezettek ITIL folyamatokat. Sajnos a megkeresett kistelepüléseken működő cégek közül nem találtunk olyat, amely ezt, vagy hasonló módszert követett volna. Végül (munkánk eddigi fázisában) három különböző cég ITIL felkészültségét, a céltudatos, módszeres infrastruktúra működtetés feltételeit vizsgáltuk. A vállalatok vizsgálatához átfogó kérdőíveket készültek, melynek kérdései elsősorban az SLA-k tartalmára vonatkoznak. Ezek a kérdések főleg a hardver, szoftver felszereltségre, az outsourcing és külső és belső auditok meglétére vonatkoznak. A kérdőív kitért az egyes vállalatok szolgáltatási-, karbantartási időszakaira, rendszerének megbízhatósági adataira. Adatokat gyűjtöttünk a rendszerhibák közti átlagos időtartamról,

203


átlagos hibajavítási időtartamról, meghibásodások számáról, incidens- és hibakezelési módszereiről. A fent említett vállalatok informatikai szakembereivel készített interjúk kielemzése során vizsgáltuk informatikai infrastruktúrájuk kiépítettségét Fontos megjegyezni, hogy a vállalatok sosem az ITIL-t vezetik be, hanem néhány ITIL folyamatot, mely számukra fontos, Nyilván csak arra van szükségük amivel javíthatják szolgáltatásuk minőségét, esetleg csökkenthetik a költségeiket (Szabó, 2006). A vállalatok mérlegelését nagymértékben megkönnyítheti az, ha megfelelő mértékben utánajárnak az egyes folyamatok bevezetési lehetőségeinek, megvizsgálják, más cégek hogy valósították meg azokat és milyen eredménnyel. Elsősorban a cég kiinduló helyzetét kell figyelembe venni, és arra építeni a különféle fejlesztéseket. Ha ugyanis nem megfelelően vezetnek be egy folyamatot, az nem illeszkedik a cég sajátosságaihoz, nem jövedelmező, nem eléggé átgondolt, nem mérhető és szerződésekben nem rögzített, visszaélések történhetnek, az alkalmazottak és az ügyfelek elégedetlenségén túl jelentős adat-, idő- és anyagi veszteségekhez vezethet. Ezért fontos az előkészítés. Minden esetben egyedileg kell megvizsgálni, mely folyamatokat érdemes bevezetni, milyen előnyökkel járhat, ha az ITIL elveit követik, és milyen hátrányokat szenvedhetnek, ha a bevezetés különböző hibák miatt nem jól valósul meg. Jelentősen megnehezítheti a megfelelő infrastruktúra üzemeltetési rendszer kialakítását, ha a cég vezetése nincs teljesen meggyőződve az új rendszer bevezetésének fontosságáról. Ugyancsak riasztó hatású a nem megfelelő szakmai és pénzügyi háttér. A következőkben bemutatom az egyes ITIL folyamatokat, valamint azt, hogy ezek közül melyeket és milyen módon vezette be három eltérő tevékenységű és méretű vállalat.

A vizsgált vállalatok Az első vizsgált vállalat a debreceni székhelyű, önkormányzati tulajdonban lévő DV Info kft. A kft. elsősorban az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok részére nyújt informatikai szolgáltatást. Olyan nagy cégek informatikai ellátását biztosítja, mint például a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vagy a Debreceni Vízmű Zrt., illetve a külső piacon a Főnix Csarnok vagy a Kölcsey Központ. Ezek az informatikai szolgáltatások magukban foglalják számítógépek bérbeadását és IP telekommunikációs szolgáltatásokat, és optikai hálózat üzemeltetését. Méretét tekintve kisvállalatnak tekinthető, 5 rendszerüzemeltetővel, 1 külső szakértővel oldja meg 490 munkaállomás kiszolgálását, melyet 700 felhasználó használ. Munkaállomásaik nagy része asztali számítógép, a mobil eszközök csak 10%-ot tesznek ki. A rendszerüzemeltetők mindegyike több feladatot is ellát: egyikük adatbázis-üzemeltető, hárman hálózati rendszergazda, ketten szerverüzemeltető, négyen alkalmazásüzemeltető, ketten hardveres szakember feladatkört látnak el. A DV Info kft. lényegében outsourcing szolgáltatást végez az többi önkormányzati cég felé, ezt az üzemeltetést túlnyomórészt saját szakembereivel látja el, üzemeltetési feladatainak ellátásáért a vállalat maga felelős, külső cég tevékenységét, csak alkatrészek beszállításánál, valamint speciális szakértelmet igénylő javítások esetén veszik igénybe. A szervezetnél felmérésünk időpontjában (2008. november) nincs szolgáltatói és felhasználói oldalt ellenőrző audit. Ez hiányosságnak tekinthető, a jövőben biztosan szükséges lesz, hogy ellenőrző tevékenységüket végezzék, ezzel javítva a szolgáltatás minőségét. A második vizsgált vállalat a vonatkozó jogszabályok alapján nemzeti postai tevékenységet végez. Központja Budapesten található. A vállalat informatikai rendszerei között az adatkommunikációt korábban egyedileg kialakított, pont-pont jellegű integrációk biztosították. Emiatt az üzemeltetés és a fejlesztés költségessé és nehezen megoldhatóvá vált. A szervezet alkalmazásainak száma 2004-re a meghaladta a 800-at, a felhasználók száma pedig 20000 fölé nőtt. Ez a méret az infrastruktúra üzemeltetés szempontjából egy nagyon bonyolult környezetet eredményezett. Indokolttá vált az alkalmazások számának csökkentése, és ezzel együtt komplexebb rendszer kialakítása. Így az adatok mindig rendelkezésre állnak, lehetővé téve a változások hatékony kezelését, az adatok visszakeresését. A szervezet 204


információtechnológiai szolgáltatásokat, infrastruktúra-üzemeltetési tevékenységet igénybe is vesz, valamint szolgáltat is, külső ügyfelei számára. Belső szolgáltatását saját szervezeti egységével valósítja meg. Így a hatékonyság a komplex tevékenység miatt különösen fontos. és ebben segített számukra az ITIL. A továbbiakban feltüntetett adatok az infratsruktúra menedzsment belső ügyfeleire vonatkoznak. A vállalat munkaállomásainak száma 20.464ebből 2068 notebook és 18.396 asztali számítógép. Tehát nagyrészt, 90%-ban asztali számítógépekkel rendelkeznek, csak 10% mobil számítástechnikai eszköz. Szolgáltatásaik üzemeltetési feladatait ma még belső erőkel látják el, de a hálózati üzemeltetés egy részét – terveik szerint ki fogják szervezni. A hálózati rendszergazdák száma 3-4 fő. A felhasználók száma összesen 40.000 fő, ebből megközelítőleg 10-12.000 fő az informatikai eszközök állandó felhasználója. A szervezetnél működik külső és belső audit is. Az évenkénti auditok alapján pedig meghatározzák, milyen változásokat kell végrehajtani. A harmadik vizsgált vállalat egy pénzintézet. A vállalat nevét kérésükre nem tüntetem fel a dolgozatomban. Központja Budapesten található, bankfiókjai, bankautomatái (ATM-ek) számos városban rendelkezésre állnak. Rendelkezik külső és belső ügyfelekkel. Külső ügyfelei a lakossági ügyfelek, az egyéni és mikrovállalkozások, kis- és középvállalatok, nagyvállalatok. Belső ügyfeleinek száma 3600 fő. A külső ügyfelek felé az informatikai csoport hatáskörébe tartozik a weboldal, az internetbank kialakítása, frissítése, karbantartása. A pénzintézet informatikai csoportja belső ügyfelek számára elsősorban az általános üzleti alkalmazások elérhetőségét biztosítja, kiszolgálja azokat. Biztosítja a help-desket (telefonos ügyfélszolgálat), a desktop környezetet, az elektronikus levelezést. Feladatuk a banki alkalmazások megtervezése, megvalósítása, bevezetése és karbantartják, és üzemeltetése. Ez a cég él az outsourcing lehetőségével, tevékenységeinek egy részét kiszervezi, elsősorban gazdasági indokok alapján. Jelentős tényezőként közrejátszik ebben még az a tény is, hogy IT erőforrás igényük bizonyos időszakoktól, projektektől függően jelentősen különbözhet. Jellemzően fejlesztési tevékenységeket szerveznek ki. Erre általában akkor kerül sor, ha egy projekt megvalósítása rövid, néhány hónapos időtartamot ölel fel. Így ezzel elkerülhetik új alkalmazottak felvételét, majd projekt végén pedig elbocsátásukat. A cégnél működik belső és külső audit, mely a fejlődés elengedhetetlen feltétele. A belső audit folyamatosan végzi tevékenységét. A három cégnél különbözőféleképpen valósul meg a szolgáltatásnyújtás. Fontos különbség, hogy míg az első - profiljából fakadóan - másoknak nyújt informatikai üzemeltetési szolgáltatást, a második belső szervezete által üzemelteti saját informatikai rendszerét, a harmadik pedig külső és belső szolgáltatásokat egyaránt használ.

Az ITIL folyamatai

• Az ügyfélszolgálat a felhasználók számára az egypontos kapcsolattartás (Single Point of Contact, SPOC) lehetőségét biztosítja. Elősegíti a normál szolgáltatási állapot helyreállítását. Csökkenti más IT részlegek terhelését, mivel önállóan megoldja az esetek egy részé, illetve szűri az irreleváns bejelentéseket. • Incidenskezelés során felmerülő incidens egy esemény, mely nem része egy szolgáltatás normál működésének, és amely a szolgáltatás megszakadását vagy minőségének csökkenését okozza vagy okozhatja. • Problémakezelés. A problémakezelés célja, hogy a hibák miatti incidensek és problémák üzleti hatását mérsékelje (reaktív) és az incidensek előfordulását és ismétlődését elkerüljük (proaktív). Helyes bevezetése által javul IT szolgáltatásminőség, mérséklődik az incidensek száma, végleges megoldást jelent, céljuk, hogy javítsák az ügyfélszolgálat (Service Desk) azonnali megoldási arányát. • Konfigurációkezelés fő célja, hogy nyilvántartsák az egyes konfigurációs elemeket, így információs technológiai komponenseket. • Változáskezelés. A változáskezelés célja az IT rendszeren végrehajtott változtatások 205


• • • •

• •

sikerességének biztosítása, a kedvezőtlen hatások minimalizálása. Kiadáskezelés A kiadás, kibocsátás új, illetve megváltozott kofigurációelemek csoportját jelenti, amelyet együtt tesztelnek és vezetnek be az éles környezetbe. Szolgáltatásszint-menedzsment Az SLM egyensúlyra törekszik a szolgáltatás minősége és a szolgáltatások költsége között. Ennek a folyamatnak részét képező szolgáltatási megállapodásokat (SLA) évente frissítik, folyamatosan kezelik a változásokat. Pénzügyi menedzsment Ez a folyamat többek közt a szervezet költségkereteinek tervezését és betartásának figyelését jelenti. Kapacitás menedzsment A Kapacitásmenedzsment az üzletmenet számára biztosítja, hogy a jelenlegi és a jövőbeni igényeknek megfelelően rendelkezésre álljon a megfelelő informatikai kapacitás. A költséghatékonyságot szem előtt tartva elősegíti, hogy az erőforrások a lehető legjobban legyenek kihasználva és szükség esetén a felhasználói igényeket is befolyásolja. Rendelkezésreállás menedzsment A rendelkezésre állás (Availability) alatt az IT infrastruktúra elemét vagy a szolgáltatás egy időpontban vagy időintervallumban normál működésre kész állapotát értjük. IT szolgáltatásfolytonosság menedzsment A folytonosságbiztosítás a teljeskörű üzletmenet-folytonosságot támogatja az informatikaszolgáltatás, infrastruktúra üzleti igényeknek megfelelő, elfogadott időn belül történő visszaállításával.

A bevezetett ITIL folyamatok A Service Desk (ügyfélszolgálat) funkció a felhasználó-támogatás kulcsfontosságú eleme. A Service Desk nem más, mint az IT ügyféltere. Felhasználói kéréseket és bejelentéseket önállóan meg tud oldani. A felhasználók számára egypontos kapcsolattartást biztosít az IT felé. Kiszolgált folyamatai közül az incidenskezelés a legfontosabb, de bármely folyamatban érintett lehet. Az ügyfélszolgálat megvalósulhat help-desk, illetve call center formájában. A help-desk a nyolcvanas, a call center a kilencvenes években alakult ki. A pénzügyi vállalatnál a korszerű technikákat alkalmazva call centerük fogadja a külső ügyfelek hívásait. A helpdesket azért építik ki, hogy a belső ügyfelekkel kapcsolatot tarthassanak, elsősorban telefonon, mint az IT szolgáltatást nyújtó, illetve az állami tulajdonú vállalatnál. Azonban az állami tulajdonú cég korszerű help-desk-je felülmúlja az IT szolgáltatást nyújtó vállalatét, mivel a korszerű help-desk preventív, megelőző jelleggel információkat gyűjtő, integrált rendszer. A tradicionális help-desk passzív, hívásra vár. A korszerű help-desk-nél fontos, hogy a telefont, e-mailt és az internetes hibabejelentést is magában foglalja, míg az önkormányzati vállaltnál csak telefonon tesznek bejelentéseket. Az IT szolgáltatásokat nyújtó vállalatnál nagy előrelépés, hogy bár a vállalat kisméretű, kulcsfontosságú információtechnológiai szolgáltatásokat nyújt, illetve megvalósult a help-desk funkció, a jövőben pedig várható a vállalat növekedésével együtt a help-desk korszerűsítése, hogy az ügyfelek növekvő számát illetve igényeit el tudják látni a jövőben is, továbbra is zökkenőmentesen. A felhasználók elégedettségét azzal érhetik el, ha biztosítva van a szervezet elérhetősége számukra, a munkatársak megbízhatóak és állandóan elérhetőek. Az SLA-kban rögzíteni kell ezért a csúcsidőben és a munkaidőn kívüli időszakok kezelését. Fontos megjegyezni, hogy az összes vizsgált vállalat személyzete jól képzett szakértőkből áll. Ez köszönhető annak is, hogy szerződésben rögzítik a feltételeket. A szakértők fogadják a hívásokat, és gyakori a „first call resolution”, azaz meg tudják oldani az incidenst az első híváskor, ritkán továbbítják azt szakértői csoportnak. Az incidenskezelés célja a szolgáltatás normál működésének helyreállítása a lehető leggyorsabban, az üzleti működésre gyakorolt negatív hatások minimalizálásával. Fontos az incidensek prioritásának megadása, melynek célja: az incidensek megkülönböztetése az üzleti működésre gyakorolt hatás, sürgősség, kiterjedtség szerint. Több dimenziójú lehet: sürgősség,

206


hatás, helyesség stb. Az incidensek kezelését a bejelentéstől a megoldásig lásd lentebb. Lehetőleg minél kevesebb incidens forduljon elő (Gábor, 1997), legyen minél rövidebb a megoldási idő, minél nagyobb az első telefonhívás alatti megoldások aránya (First Call Resolution Rate). Az incidensrekord adatait fontos rögzíteni, többek közt egyedi azonosító számát, a bejelentő és bejelentést rögzítő adatait, az incidens kategóriáját, az incidens leírását, sürgősségét, prioritását, melyik eszköz érintett az incidensben, milyen módon történt az incidens bejelentése (telefonon, interneten). Ha az incidenst az ügyfélszolgálat munkatársa nem tudja megoldani, az azért felelős csoporthoz kell továbbítani megoldásra. Ezt a csoportot, szakértőt nyilván kell tartani az incidens kezelése során, a lezárás módját, idejét rögzíteni. A vizsgált pénzügyi vállalat belső ügyfelei főleg elektronikus levélben (50%) jelentik be az incidenseket, 30%-ban telefonon, 20%-ban a webes bejelentő felületen. A vállalat célja, hogy a jövőben a bejelentések nagy részét a webes bejelentő felületen keresztül tegyék meg az ügyfelek. Elsősorban felhasználók jelentik be az incidenseket. Ezt követik a monitoring rendszer figyelmeztetései, majd a 24h-s ügyfélszolgálat kezelője. A telefonon bejelentett belső incidenseket azonnal, az e-mailben bejelentett belső incidenseket 1 óra alatt dolgozzák fel. A telefonos elérhetőség kiváló a vállalat jól kiépített Call Center-e miatt. Az incidens lezárásakor, a probléma megoldását követően automatikus e-mailt küldenek az incidenst bejelentőnek. Ebben az e-mailben egy elégedettséget vizsgáló kérdőív is található. Vizsgálják, hogy megoldódott-e az incidens, valamint, az ügyfél elégedettségét 1-től 5-ig terjedő skálán nyilváníthatja ki. Heti szinten bekerülnek az adatbázisba a válaszok, kielemzik ezeket. A többek közt levélküldemények kézbesítésével foglalkozó nagyméretű vállalatnál a hibákat 95%-ban telefonon, 4%-ban interneten keresztül és 1%-ban személyesen jelentik be, így az a help-desk rendszerbe A központi, országos help-desk fogadja a hívásokat, a help-desk rögtön megoldja azt, vagy átadják az illetékes területnek. Majd beütemezik, hogy mikor tudják az incidenst kezelni. A megoldás időtartama függ az incidens előfordulási helyétől (Budapesten és környékén gyorsabban oldhatják meg az incidenseket) és annak prioritásától (kiemelt alkalmazások esetén azonnal meg kell oldani az incidenst). Ha nem jelenik meg a hibaelhárító a helyszínen, az SLA sértések riportolásának következtében a vezetők információkhoz juthatnak. A szolgáltatási szint menedzsment célja, hogy az informatikaszolgáltatást folyamatosan biztosítsa, egyre növekvő minőségi színvonalon. Ez a minőségi jellemzők definiálásával, a szolgáltatást igénybevevő ügyfél és a szolgáltatást nyújtó közötti megállapodás létrehozásával, a szolgáltatások jellemzőinek mérésével, rendszerese felülvizsgálatával, javításával érhető el. Az SLA-k segítségével számszerűsíthetik az információtechnológia szolgáltatásokat, elérhetik kijelölt céljaikat, tartalmazzák a szolgáltatások leírását és a cégek javíthatják az általuk nyújtott szolgáltatást. Az informatikai szolgáltatásokat nyújtó vizsgált vállalatnál az SLA-k főleg az 1, illetve a 3 órán belüli hibaelhárításra vonatkoznak. A távközlési cégeknek bérbeadott optikai szálak esetén az SLA-kban meghatározott, hogy a hét minden napján 24 órában nyújtják a szolgáltatásukat. Az optikai szálak meghibásodása esetén a hiba detektálásától számított 2 órán belül kell megkezdeni, 6 órán belül kell elhárítani a hibát. Szolgáltatási időszaka ügyfelenként változó. Általában munkanapokon 7-16 óráig nyújt szolgáltatást: Debreceni Vízmű Zrt., Debreceni Hőszolgáltató Zrt., Debrecen Önkormányzat Lapkiadó Kft., Debrecen Városi Televízió Kft. számára. Munkanapokon 7-22-ig nyújt szolgáltatást a Debreceni Sportuszoda és az Aquaticum Mediterrán Élményfürdő esetében, nyitvatartásukhoz igazítva. Igény szerint a hét minden napján, napi 24 órában is nyújt szolgáltatást ügyfelei, így az optikai szál-bérlők, a gyógyfürdő szállója és a termálhotel számára. Az állami tulajdonban lévő vállalatnál a szolgáltatási megállapodásokat (SLA-kat) évente felülvizsgálják, módosítják. Új szolgáltatás bevezetése is indokolja az SLA-k frissítését, kiegészítését, módosítását. Alaptevékenységük, melyet a külső ügyfelek számára biztosítanak,

207


tartalmazza levélpostai- és csomagküldemények felvételét, szállítását, kézbesítését, komplex logisztikai szolgáltatásokat, előfizetéses hírlapterjesztést, kereskedelmi tevékenységet. SLAkban rögzítik többek közt, hogy SLA alkalmazásokat hétfőtől péntekig 8-17h, a help-desk szolgáltatások esetén: hétfőtől péntekig 6-22h, szombaton 7-16h, az Internet hozzáférést hétfőtől péntekig 6-22h, az IRR szolgáltatásokat hétfőtől péntekig 0-24h, szombaton 0-7h, vasárnap 19-24h, az elektronikus levelezést hétfőtől péntekig 6-22h, a telekommunikációs eszközhöz a hozzáférést hétfőtől péntekig 8-16h biztosítják. Az SLA-ban meghatározott az alkalmazások karbantartása minden szolgáltatási időszakban 12-14h zajlik. Megállapítható, hogy a vizsgált vállalatok közül a második vállalat SLA-i a legjobban kidolgozottak, így ennek a vállalatnak vannak a legkedvezőbb esélyei az IT szolgáltatások katalogizálására, számszerűsítésére, a kijelölt célok elérésére, a szolgáltatások javítására, a szerződések és megállapodások felülvizsgálatára. A pénzügyi szervezetnél a vizsgálat időpontjában csak egy konkrét, a lízingre vonatkozó belső SLA volt. Több SLA bevezetése tervbe van véve, kidolgozás alatt állnak. Ez kifejezetten jó döntés, mivel a jól kidolgozott SLA-k segítik az SLM folyamat legfontosabb részének megvalósulását, vagyis a mért eredmények publikálását a szervezeten belül és az ügyfelekkel. A szolgáltatási időszakok az SLA-kban vannak rögzítve, és az egyes szolgáltatások esetén eltérnek egymástól. A bankkártyák, pénzkiadó automaták, internetbank a hét minden napján, 24 órában üzemelnek, így az informatikai rendszerek is. Ehhez természetesen az ügyfélszolgálatnak is rendelkezésre állnia folyamatos 24 órai szolgálattal. Az irodai alkalmazásokhoz kapcsolódó, help-desk szolgáltatás hétfőtől péntekig 7-19 óráig teljesít szolgálatot. Utóbbit az indokolja, hogy a bankfiókok nyitvatartása eltérő, és ehhez igazítják a help-desk elérhetőségét. Az informatikaszolgáltatás pénzügyi irányításának célja az informatikaszolgáltatás költségeinek megértése és a költségek menedzselése a gazdaságosság elérése érdekében. Ezt a célt a költségkeret tervezés, költségkimutatás tevékenységek bevezetésével és egyes esetekben a költségterheléssel érjük el. Fontos pont a költségkeret tervezése (planning). A költségkeret tervezés meghatározott időközönként (általában évente) zajlik. Az előző év kimutatásai, az aktuális projektek, szolgáltatási szintek alapján elkészül a következő évi költségvetés. A költségkeret tervezés nagy hatással van a taktikai és a stratégiai tervezésre. Az IT költségvetésének összhangban kell lenni a cég, intézmény pénzügyi irányelveivel. A költségkimutatás (IT accounting) folyamat számviteli módszerekkel lehetővé teszi a kiadások különböző szempontok (vevő, szolgáltatás, tevékenység, stb.) szerinti elemzését. A költségkimutatás feladatai közé tartozik a költség adatok biztosítása, pontosságának ellenőrzése. A kiadások tervezett mértékétől való eltérést rendszeresen ellenőrizzük, és ha egy előre megállapított határt meghalad, akkor ezt jelezzük. A rendelkezésre állás biztosítás célja az üzleti igényeknek megfelelő rendelkezésre állás tervezése, figyelése és a szolgáltatások, informatikai infrastruktúra ilyen jellegű képességeinek folyamatos javítása. A megbízhatóság az informatikai szolgáltatás hibatűrő képességét jellemzi. Ezt a szolgáltatást nyújtó komponensek megbízhatósága vagy hibatűrő konfiguráció kialakítása befolyásolja. A karbantarthatóság az IT infrastruktúra elem működőképes állapotban tartását és ebbe az állapotba történő visszaállítását jellemzi. A szervizelhetőség a szerződéses kereteken belül a külső szolgáltatók által biztosított rendelkezésreállási, megbízhatósági és karbantarthatósági jellemzők együttes értéke. (Menken 2007) A rendelkezésre állás méréséhez szükséges mutatók: hiba és a szolgáltatás helyreállítása között eltelt idő, üzeszünet, kiesés, downtime. A detektálási és megoldási idő összege. (Mean Time to Repair (MTTR). Az előző hiba kijavítása és a következő bekövetkezése közötti idő, uptime (Mean Time Between Failures (MTBF). Két egymást követő incidens előfordulása közötti idő (Mean Time Between System Incidents (MTBSI). Ez alapján MTBSI=MTTR+MTBF

208


A debreceni székhelyű vállalat rendszerének legmegbízhatóbb részei a hardverelemek és az operációs rendszerek. A legtöbb meghibásodás az alkalmazásokhoz kötődik. A rendszer megbízhatóságának kiszámítása az SA=MTBF/ (MTBF+MTTR) képlettel történik, ahol: • • •

SA= a rendszer megbízhatósága (System Availability), MTBF= meghibásodások közötti átlagos idő (Mean Time Between Failures), MTTR= átlagos javítási idő (Mean Time To Repair).

Évente mintegy 1000 szoftverhibát vesznek nyilvántartásba, az ügyfélszolgálatot azonnal el lehet érni, a szoftverhibákat pedig 2 órán belül kijavítják. Mivel egy év 365 napból áll, naponta 1000/365 hiba történik, ami napi 2,7397 hibát jelent. Mivel egy nap 24 órás, így kiszámítható, hogy a rendszer átlagosan 8,76 óránként hibásodik meg. Ez alapján MTBF (h)= 8,76h MTTR (h)= 2h Tehát a rendszer megbízhatósága 81,41%.

SA=0,8121

A pénzügyi szervezeten belül a rendszer egyes részeinek megbízhatósága eltérő. A legmegbízhatóbb rendszer a számlavezetési rendszer és a bankkártya rendszer. Kevésbé megbízható az alkalmazás integrációs keretrendszer, mely több alkalmazás integrációját valósítja meg. Ennek a rendszernek meghibásodása okozza, ha az internetbank nem elérhető.

A vizsgált vállalatoknál háttérbe szorult folyamatok Configuration Item (CI) alatt a szűkebb értelemben az IT komponenseket értjük. Tágabb értelemben minden komponens ide tartozik, ami részt vesz a szolgáltatások működtetésében. A konfigurációkezelés fő célja a szolgáltatásokban használt IT eszközök és konfigurációk nyilvántartása, és e nyilvántartás aktuális állapotban tartása. Minden általam vizsgált vállalatnál hiányosság, hogy a nyilvántartott konfiguráció eszközök listája nem teljes. A konfigurációkezelési tevékenység során az eszközöket és erőforrásokat azonosítani, a rendelkezése álló információkat elemezni lehet (planning). Azonosíthatók a konfigurációs elemek tulajdonosai, a konfigurációs elemek közötti kapcsolatok (identification). A konfigurációs elemek állapota nyomonkövethető a status accounting tevékenység segítségével. A control tevékenységnek köszönhetően csak engedélyezett és azonosítható konfigurációtételeket használhatnának, ezért fontos, hogy teljes mértékben bevezessék a konfiugráció kezelési folyamatot. A megoldás a CMDB Configuration Management Database (konfiguráció kezelési adatbázis) létrehozása. A legmegfelelőbb az lenne, ha Configuration Management folyamat stratégiáját és célját megtervezik. Ennek során elemzik a rendelkezésre álló információkat. Ide tartozik az eszközök és erőforrások azonosítása, kapcsolatok létesítése más folyamatokkal. Ezután az infrastruktúra minden konfigurációtételére vonatkozó struktúrákat definiálják. A konfiguráció elemei közötti kapcsolatok definiálják, egyedileg azonosítják, kezelik a verziószámokat, regisztrálják azokat a konfigurációkezelési adatbázisban. Biztosítják, hogy csak engedélyezett és azonosítható konfigurációtételeket használjanak, és hogy csak a megfelelő dokumentumok birtokában vegyenek használatba új konfigurációtételeket, illetve módosítsanak, cseréljenek. Ezt követően az aktuális és a történeti adatokat riportolják minden konfigurációtételre kiterjedően azok teljes életciklusát lefedve. Ez biztosítja a konfigurációtételek állapotának nyomon követését (pl. fejlesztés alatt, tesztelve, üzemben, kivonva stb.) Felülvizsgálatokkal

209


kell ellenőrizni a konfigurációtételek létezését (Herdon, 2006) és a konfigurációkezelő rendszerben lévő adatok helyességét (audit). A változás, változtatás egy folyamat, amelyen keresztül az informatikai infrastruktúra egy állapotból egy másik állapotba megy át. A változáskezelés célja a változtatások standard eljárásokkal való kezelése a lehető leghatékonyabban és úgy, hogy ne generáljanak az üzleti működést zavaró incidenseket. A CAB (Change Advisory Board) egy olyan bizottság, amelynek feladta a változáskérelmek jóváhagyása, és a változáskezelés támogatás a változáskérelmek kiértékelésében és priorizálásában. A CAB/Emergency Committe (EC) kis létszámú, a CAB-hoz képest könnyebben mozgósítható csoport. Feladata a vészhelyzeti változások kezelése. A CAB tagjai: üzleti oldal, a fejlesztő és támogató csoportok képviselői. A változáskérelmekhez prioritásszintet kell rendelni a probléma kihatása és a korrekció sürgőssége alapján. A prioritás a változáskérelem kezelésének módját nagymértékben befolyásolja. A prioritás meghatározásokat a kérelmezővel és- szükség szerint- a CAB-bal együttműködve kell kijelölni, de nem lehet csak a kérelmező véleményére támaszkodni. A kiértékeléskor a kockázatelemzés nagyon fontos teendő: a változás végrehajtásával vagy visszautasításával kapcsolatos lehetséges üzleti következményeket kell feltárni. Ez alapján a változáskérelem prioritása lehet: sürgős, vészhelyzeti, jelentős, kisebb. A release (kiadás, kibocsátás) egy vagy több engedélyezett változás éles környezetben való megvalósításának és bevezetésének lépéseit foglalja magában. A kiadáskezelés, azaz Release Management célja az éles környezet minőségének biztosítása és védelme azzal, hogy új verziók bevezetésekor formális eljárásokat és ellenőrzéseket tesz kötelezővé. A hiteles hardverraktár (Definitive Hardware Store, DHS) tartalékalkatrészeket és hardverkészleteket tartalmaz. A DHS-ben lévő hardverelemeket az IT környezetben működő konfigurációk bővítésére és javítására használják. Egy release megvalósulása előtt release vagy rollout tervet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a megvalósítás tevékenységeit. Egy release lehet sikeres, de vissza is vonhatják. A konfigurációtételek adatait a konfigurációkezelési adatbázisban kell nyilvántartani (CMDB). A CMDB az IT komponensek adatait, illetve a közöttük lévő kapcsolatokat írja le. A CMDB legegyszerűbb formái a papír alapú vagy xlsben tárolt nyilvántartások. A CMDB-t nem szabad összetéveszteni az egyszerű eszközlistákkal és leltári nyilvántartó rendszerekkel. Ezekkel szemben a CMDB a hardverek és szoftverek jellemzőiről, ezek környezetéről és kapcsolatairól is tartalmaz információkat.

Következtetések Vizsgálódásunk során igyekeztünk olyan vállalatot találni, melyek bevezettek ITIL folyamatokat. A magyarországi cégek túlnyomó része azonban még nem fedezte fel az ITIL szükségességét. Elsősorban nagyvárosi cégek ismerték fel a jelentőségét alaptevékenységük szolgáltatás-minőségének javítása érdekében. Kisebb településeken működő cégek esetén az alaptevékenységhez használt infrastruktúra kisméretű, üzemeltetése sokszor nem főállású munkaerővel történik, így viszonylag olcsó, de a színvonala sem magas. Az outsourcing alkalmazásnak igénye pedig a jelenleg még magas költségek. Vidéki viszonylatba csak a multinacionális cégek leányvállalatai engedhetik meg maguknak ezt a fajta infrastruktúra működtetést. A szolgáltatások árának csökkenésével, valamint a vidéken működő informatikai cégek kereskedelmi bevételeinek csökkenésével egyre inkább megteremtődni látszik az outsourcing szolgáltatások bővülése.

References Ivanka Menken: 12 Facts ITIL Factsheet. The Art of Service Pty Ltd. (2007) ITIL V3 Hungarian Glossary, 2.5 verzió Gábor András szerk.: Információmenedzsment, Budapest, Aula Kiadó, 1997. ITSM folyamatok- útmutató. 2008. 210


Szabó Zoltán: Infrastruktúra-menedzsment, BKÁE egyetemi jegyzet, 2000 ITIL- The key to Managing IT Services Version 2.0, Service Support. Published by TSO for OGC, 2003 (CD) Herdon M. (2006): Innovatív információtechnológiák a térségfejlesztésben. A térségfejlesztés vezetési szervezési összefüggései. Tudományos ülés kiadványa

211


Új generációs hálózatok hozzáférési technológiái Kovács György Debreceni Egyetem, [email protected] Abstract. The usage of our infocommunication networks has interwoven with the whole economy, therefore the development of the economy is inconceivable without the development of our networks. The demand of the quantity and quality of data trasport increases dynamically, and this can be satisfied only a network – instead of the different networks of service providers – which use one and uniform protocol, intelligent, service-flexible, it can trasmit all kinds of content and have universal access. The service providers the different parts of their networks developing in different pace – depending their opportunities – that they achieve the ambition the most economically and the most quickly. The access network is the largest part of the network. The subscriber come into contact with this part, the so-called last mile. In my study I outline the different technological solutions in terms of these networks, and their expected spreading. Keywords: optical networks, FTTx, PON, NGN, access networks

Bevezetés Az új generációs hálózatok (Next Generation Networks, NGN) kifejezés egy többféle szolgáltatást nyújtó hálózatot jelent, amely a jelenlegi PSTN, vezeték nélküli és IP hálózatok egyesülésével alakul ki, vagyis az NGN a különböző hálózatok és szolgáltatások konvergenciájának eredményeként jön létre. A változások több szinten zajlanak le: • - hálózati architektúra, eszközök, protokollok, • - szolgáltatások, szolgáltatásfejlesztés és menedzsment, • - felhasználói interfészek, terminálok és a szolgáltatások felhasználási módja. A konvergencia követkzményeként létrejövő új generációs hálózat jellemzője tehát a különböző szolgáltatások és technológiák integrálása egy egységes rendszerbe. Az NGN architektúrában az egységes IP alapú gerinchálózatot különféle vezetékes és vezeték nélküli hozzáférési hálózatokon keresztül lehet majd elérni. A jelenleg még külön hálózatként elérhető egyes mobil és vezeték nélküli technológiák is a konvergencia folyamat eredményeként az NGN hálózat integráns részét fogják képezni. A mobil technológiák jellemzően a hozzáférési hálózatban nyújtanak alternatívát a vezetékes szélessávú hozzáféréssel szemben. (Bartolits 2007) A mai hálózataink különböző idopontokban, különböző átviteli technológiákra alapova, egy-egy külön szolgáltatásra jöttek létre, így a sokszínűség, a heterogenitás a jellemző rájuk. Működésük egyidejűleg különböző technológiák és különböző átviteli közegek alkalmazásával valósult meg. A piacon elérhető versenyképes technológiák nagy száma miatt az NGN hálózatok felépítése jelentősen különbözni fog a mai hálózati koncepciótól, amely az egy szolgáltató-egy hozzáférési hálózat elvet követi. Várható, hogy nem lesz egyeduralkodó technológia, hanem az elérhető technológiák egyfajta kombinációja jelenti majd a szolgáltató és az előfizető számára az ideális megoldást. Ezek az új vezeték nélküli technológiák jellemzően az hozzáférési hálózatokban alkalmazhatók („első és utolsó mérföld”), és alternatívát jelentenek a jelenleg használt, alapvetően vezetékes (réz- illetve optikaiszál-alapú) hozzáférési technológiáknak. Az NGN csomagkapcsolt, protokoll szinten IP-n alapuló, többszolgálatú, szélessávú, garantált szolgáltatásminőséget nyújtani képes átviteli hálózat. A többszolgálatú hozzáférési hálózaton keresztül egyaránt támogatja a vezetékes és vezeték nélküli, a helyhez kötött és mobil szélessávú alkalmazásokat. (NHH, 2008) Egy ilyen hálózatot három jól elkülöníthető szakaszra lehet bontani: gerinchálózati, nagyvárosi (metro), és hozzáférési szakaszra.

212


Gerinchálózat A gerinchálózat biztosítja - az általában nagytávolságú összeköttetést igénylő – nagyvárosi és az azokra csatlakoztatott felhasználók közti kommunikációt. A gerinchálózatokban a nagy sebességű átvitel fényvezetős szálakkal oldható meg, mert ezzel a technológiával érhető el legnagyobb átviteli sebesség, a legkisebb jelcsillapítás és a legnagyobb tartalék. Itt kell megjegyezni, hogy a ma rendelkezésünkre álló optikai végberendezéseinkkel még csak a szálak átviteli kapacitásnak kis részét tudjuk hasznosítani. A fényvezető szálas összeköttetések esetén a nagy sávszélesség mellett, - a technológiából fakadóan - az átvitel külső zavaró hatásoktól és áthallástól is mentesek. Bár az összeköttetés jellemzően optikai szálakon jön létre, egyes speciális szakaszai azonban – ritkán ugyan – de lehetnek műholdas és földfelszíni mikrohullámú kialakításúak is. Gerinchálózatok esetén az infokommunikációs hálózatokat egyrészt térbeli elhelyezésük és kiterjedésük szerint, másrészt egy másik rendszerezési elv alapján, a hálózat működtetéséhez szükséges funkciók alapján érdemes tárgyalni. A három sík: az adat sík (DP – Data Plane), a menedzsment sík (MP – Management Plane) és a vezérlő sík (CP – Control Plane). Az adat síkban továbbítjuk a felhasználói hasznos adatokat a kívánt végpontok közt, a menedzsment és a vezérlési síkot a hálózat üzemeltetéséhez szükséges forgalom-vezérlési funkciók képezik. (www.notquitelet.com) Az NGN gerinchálózatában a nagy átviteli kapacitás mellett elsősorban a központosított hálózati intelligencia kérdése áll a középpontban úgy, hogy a költségeket minél alacsonyabb szinten lehessen tartani. A nagytávolságú összeköttetésként használt optikai kábelek mintegy 40-től akár 1000 darab fényvezető szálat tartalmazhatnak, egyenként hozzávetőleg 6,4 Tbit/s átviteli sebességgel. Így egy teljes kábel kapacitása akár 1015 bit/s nagyságrendű lehet.

Gerinchálózatok fejlődése A kezdeti alkalmazásokban (90-es évek) az akkor még viszonylag kis szálszámú optikai kábeleket pont-pont kiépítéssel, egy-egy nagyon forgalmas rézkábeles szakasz kiváltására használták. A gyűrűs kialakítású hálózatok megjelenése volt a következő lépés, az optikai hálózatok fejlődésében, melyből később különböző módon összekötött gyűrűk, végül az általános szövevényes topológiájú hálózatok következtek. Ezek útvonalkialakítása statikus volt, azaz nem lehetett tetszőleges igény szerint összeköttetéseket létrehozni és bontani, kapcsolási funkció segítségével. Időközben jelentősen fejlődött a hullámhossz-osztásos (WDM – Wavelength Division Multiplexing) technológia, melynek lényege, hogy egy fényszálon belül több különböző hullámhosszú párhuzamos csatornát alakítunk ki és ezzel többszörözzük az adott hálózati rész kapacitását. Minden hullámhosszhoz külön jeladó és vevő pár tartozik. A kábelkapacitás költséghatékony növelésére - új kábel telepítése helyett ezt a módszert alkalmazva - az átviteli közeg többszörös kihasználtsága érhető el. A fejlesztés következő iránya a dinamikus hálózatok felé fordult, aminek a lényege a nagyon rövid idő alatt kialakítható és bontható hullámhossz útvonal. Ennek a neve ASON (Automatically Switched Optical Network) típusú hálózat. Ehhez azonban a teljes hálózatot ki kell egészíteni egy vezérlő síkkal, mely a szükséges interfészeken keresztül jelzés-üzenetekkel valósítja meg a fent kitűzött célokat. Az ASON hálózatok teljes hullámhossz összeköttetések rendkívül nagy (10 Gbit/s) adatátviteli sebességét - a jelenlegi és a közeljövő gyakorlatában a felhasználók nem tudják kihasználni. Amennyiben a hullámhossz-osztásos technológiát elektronikus időosztásos nyalábolással (TDM – Time Division Multiplexing) egészítjük ki, többrétegű hálózati architektúrát kapunk. Itt már két, jellemzően különböző hálózati technika jelenik meg, egymásra építve. Példa erre az ASTN (Automatically Switched Transport Network: önműködően kapcsolt szállítóhálózat) és a GMPLS (Generalised MultiProtocol Label Switching: általánosított többprotokollos címkekapcsolás) architektúra, amelyben a kapcsolást a fényvezető szál, hullámhossz, valamint időosztásos keretek, vagy csomagok szintjén lehet végezni. (Bernstein et al., 2004) Megfigyelhető tehát egy olyan fejlődési

213


tendencia, amely a hagyományosnak tekinthető elektronikus kapcsolási módszerek esetén zajlott le, azaz előbb az ún. „áramkörkapcsolást” (a két kommunikáló fél között dedikált csatorna létrehozása) használták, majd áttértek a jobb erőforrás-kihasználtságot biztosító „csomagkapcsolásra” (az adategységek csomagokban való továbbítása egy közös csatornán). Ehhez hasonlóan az optikai hálózatok is az áramkörkapcsolástól indultak, és a csomagkapcsolt hálózatokat célozták meg. Ennek ígéretes állomása az optikai börszt kapcsolás (OBS – Optical Burst Switching). Itt nem az egyes csomagokat kapcsoljuk egyenként, hanem egy-egy, a hálózat peremén felgyülemlett csomagcsoportot továbbítunk egyszerre. Ez a megoldás különösen a kisebb kiterjedésű hálózatokban, kis válaszidővel nagy sávszélességet igénylő (például GRID) alkalmazásokra előnyös. A gyakorlatban is használható optikai csomagkapcsolás (OPS – Optical Packet Switching) elterjedésének legfőbb akadálya az, hogy a csomagkapcsolás átmeneti tárolást (pufferelést) igényel. Optikai puffert azonban ma még csak olyan módon tudunk kialakítani, hogy a kívánt késleltetésnek megfelelő hosszúságú fényvezető szálat helyezünk a jel útjába. Ez a megoldás azonban előnytelen, többek között a nagymennyiségű és a csomópontban elhelyezendő optikai kábel, és a rajta létrejövő nagy jelcsillapítás miatt. Jelenleg egy ennél egyszerűbb megoldás van terjedőben, az optikai címkekapcsolás (Optical Label Switching), és annak egy válfaja – az optikai „felülcímkézés” (Optical Label Striping). Ennek lényege az, hogy a hálózat peremén a továbbítandó adategységünket több címkével látjuk el, a hálózati csomópontok pedig egy-egy címke értelmezése alapján továbbítják a csomagot. Az NGN kapcsán a szolgáltatók elkezdték a meglevő hálózatuk IP-alapúra történő átállítását, vagy új IP-alapú gerinc kiépítését. A gyártók pedig a nagyobb hatásfokú un. softswitch-ek kifejlesztésére és az alapvető újdonságokat hozó IMS - rendszer (IP Multimedia System) továbbfejlesztésére koncentrálnak, azaz a különböző médiaformátumok továbbításainak eltérő igényű kielégítésére, valamint az ezekhez kapcsolódó mérhetőségre, hozzáférési jogosultság kezelésére alkalmas eszközrendszer megteremtésére. (Bartolits 2007) Az IMS alapú architektúra képes megvalósítani a konzisztens szolgáltatásnyújtást mindenféle hozzáférési hálózat és végberendezés tekintetében. A hálózatfüggetlenség elérése érdekében az IMS-alapú rendszer a szolgáltatási és vezérlési funkciókat három rétegbe szervezi. A transzportréteg felelős az alapvető hozzáférésért és átvitelért, a hálózatok együttműködési képességeiért és a biztonságért. A vezérlési réteg kezeli a hívásirányítási funkciókat, előfizetői adatbázisokat stb. A szolgáltatási/alkalmazási réteg olyan feladatokért felelős, mint egy IP alközpont, valamint képes például egy beszédkapcsolatot átváltani az IP formátumból a vonalkapcsolt formátumba. Az egyes rétegek közötti kommunikáció olyan szabványokon alapszik, mint például a SIP (Session Initialization Protocol). (Bende et. al, 2008) Ennek a szabványokon alapuló réteges szerkezetnek eredménye az IMS rugalmassága, az új szolgáltatások és alkalmazások rugalmas bevezetése heterogén hálózatokban.

A nagyvárosi hálózat A nagyvárosi vagy más néven „metro”-hálózat mintegy összefogja, (aggregálja) a hozzáférési hálózatok forgalmát. Ezáltal vezérli a forgalom egy részét a különböző hozzáférési szegmensek között, a többit pedig a gerinchálózaton keresztül további metrohálózatok felé irányítja. Az un. access switchek által összegyűjtött adatok nagyobb teljesítményű aggregátor switchekbe folynak be, amelyek megfelelő funkcionalitással és interfészekkel vannak ellátva a gerinchálózati berendezésekhez való csatlakozáshoz. (Cinkler et. al.,) A „metropolian area” elnevezés nemcsak nagyvárost, hanem primer körzetet, régiót, vagy más hasonló méretű távközlési körzetet, vagy adminisztrációs területet jelenthet. A szolgáltatói aggregációs hálózatban levő, a felhasználók kapcsolatát végződtető hálózati eszközöket az internethez való csatlakoztatás céljából általában optikai gyűrűk segítségével kötik össze. Ezen optikai kapcsolatokon a forgalom kezelése általában az Ethernet technológia segítségével történik, ezt takarja az egyre gyakrabban használt Metro-Ethernet 214


kifejezés (Minoli et al, 2002). Az Ethernetet azonban nem csak az aggregációs hálózatokban lehet használni, kiterjeszthető a hagyományos csavart réz-érpár vagy fényvezető szálak felett megvalósított Ethernet-alapú hozzáférés a végfelhasználókig. Az itt felmerülő biztonsági problémák azonban ezt a megoldást késleltetik.

Hozzáférési hálózat A hozzáférési hálózat (Access Network AN) a felhasználókat csatlakoztatja az (internet, távbeszélő és műsorszétosztó) szolgáltatójukhoz. Ez a szolgáltató hálózatának elérési (access) része, ahol is az előfizetők közvetlen hálózatba kötése valósul meg. A távbeszélő hálózatoknál a hálózatnak ezt a részét előfizetői huroknak vagy vonalnak nevezték. Jelenleg a leglátványosabb fejlesztések ezeken a szakaszokon, figyelhetőek meg. A hozzáférési hálózatokat továbbító közegük és technológiáik alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk. Vezetékes szélessávú ozzáférési technológiák • DSL technológiák - Digitális előfizetői vonal • KTV – Kábelmodemes technológiák • FTTx – Fényvezetős technológiák • Ethernet hozzáférési technológiák Vezetéknélküli szélessávú hozzáférési technológiák • 2G (GSM), 3G (UMTS) és 3,5G (HSPA) mobil technológiák • CDMA 450 mobil technológia • FWA (fix vezetéknélküli hozzáférés) technológiák (pl. LMDS, WiMAX) • Műholdas hozzáférési technológiák • WLAN (vezetéknélküli lokális hálózati) technológiák (pl. Wi-Fi) A hozzáférési hálózatok kialakulása történeti sorrendben az alábbiak szerint alakult: 1. Hagyományos rézhálózattal kialakított helyi hurok (analóg, keskenysávú szolgáltatásokhoz) 2. Rézhálózat digitális hurkok, illetve digitális összeköttetés esetén (ISDN) 3. Hibrid réz és optikai hozzáférési hálózat - keskenysávú szolgáltatásokhoz (NarrowBand services), - szélessávú szolgáltatásokhoz (BroadBand services) 4. Optikai hozzáférési hálózatok 5. Vezeték nélküli megoldások

Dial-up Az Internet elérése az első időszakban a hagyományos vezetékes telefonhálózatok (Plain Old Telephone System, POTS) segítségével történt. Ennek két fontos építőeleme a „helyi hurok”, mely egy csavart réz érpáron keresztül a végfelhasználókat köti össze a legközelebbi helyi kapcsolóközponttal, és a törzshálózat, mely a kapcsolóközpontokat összekötő – jellemzően optikai – trönkökből tevődik össze. A beszédátvitel 4 kHz-es sávszélességű csatornát igényel, bár a csavart érpáras helyi hurok ennél nagyobb sávszélességgel bír, ez kihasználatlan marad. Ez volt az oka, hogy a kezdetben alkalmazott betárcsázós (dial-up) modem csak korlátozott átviteli sebességet (max. 56Kbit/s) engedett meg.

ISDN A dial-up megoldáshoz képest jelentős előre lépés volt 90-es években az ISDN (Integralt Service Data Network) megjelenése. Ez a technológia a végpontok között a teljes átvitel során már digitális működésű volt. Alapsávi működési rendszerű, és kihasználja az előfizető és a központ közötti kábel elérhető sávszélességét. Két hozzáférési konfigurációja közül az egyik, az alapsebességű (BRA-Basic Rate Access) 128 kbit/s-os, a másik a primer sebességű hozzáférés (PRA-Primary Rate Access) 2 Mbit/s-os átviteli sebességű hozzáférést biztosított. 215


Ez a kapcsolat elsősorban a központok közötti kommunikációra alkalmas. A BRI amelyet az átlagos otthoni Internet kapcsolatra terveztek, azonban az újabb Internetes alkalmazások szempontjából rövid időn belül lassúnak bizonyult.

DSL technológiák A megjelenő újabb szolgáltatások egyre nagyobb sávszélességű kapcsolatot igényeltek, ezt azonban a dial-up kapcsolatok nem tudták kielégíteni. Egy hozzáférési hálózat kiépítésének legnagyobb költségét nem maguk a kábelek vagy a különböző intelligens eszközök (modemek, kapcsolók stb.) jelentik, hanem a befektetett munka (árkok ásása, falak fúrása, kábelek vezetése). Kézenfekvő ötlet tehát, hogy a már meglévő, az előfizetők otthonáig terjedő, különféle célokra kialakított hálózatokat próbáljuk meg felhasználni az internethez való hozzáférésre is, elkerülendő az új kábelek lefektetésével járó kiadásokat. Az elérhető sávszélesség azonban a kábel hosszúságának is függvénye, azaz a távolság függvényében egyre kisebb átviteli sebesség érhető el. A DSL (Digital Subsciber Line) megoldások a ’90-es évek végén jelentek meg. (Golden et al. 2004) Bár a DSL technológia továbbitó fizikai közege ugyanaz a hagyományos telefonvezeték, ki tudja használni a kábel POTS rendszerek által szabadon hagyot frekvenciasávját. A vonalak két végén elhelyezett szűrők segítségével szétválasztható a beszédsáv és az ADSL forgalom. Ezáltal megoldható a párhuzamos telefonálás és az ettől független adatátvitel, az előfizetői hurok teljes kapacitása kihasználható. A legnépszerűbb DSL megoldás ma az ADSL (Aszimmetrikus DSL), melyben az adatok letöltésére elkülönített sávszélesség jóval nagyobb a feltöltésekre szánt sávszélességnél. Gyakorlatilag ez a kezdeti 1999-es ADSL szabványban lefelé irányban max. 8 Mbit/s, felfelé max. 1 Mbit/s sebességet jelentett, 3 km-es hatótávolságon. Az ADSL2+ szabvány (2003) max. 16–24 Mbit/s-os lefelé irányuló sebességet tesz lehetővé, 1,5 km-es hatótávolságon, a VDSL (Very-high-data-rate DSL) szabvány (2004) pedig 52 Mbit/s lefele és 16 Mbit/s felfele irányuló sebességet biztosít, mindezt azonban csak néhány száz méteres távolságon. Az ADSL technológia aszimmetrikus jellegű webforgalomra optimalizált, viszont ezek mellett fokozatosan megjelentek a szimmetrikus megoldások is, melyek jobban alkalmazkodnak a videotelefónia vagy a fájlcserélő alkalmazások (pl BitTorrent) forgalmi jellegzetességeihez. A szimmetrikus SHDSL (Symmetric High-speed DSL) szabvány 2001-től mindkét irányban 2,3 Mbit/s sebességet biztosít 3 km-es körzeten belül, a legújabb 2005-ben érvénybe lépett VDSL2 szabvány pedig amely, pár száz méteres távolságon akár 100 Mbit/s-os szimmetrikus sebesség elérésére alkalmas technológiát határoz meg.

Kábelhálózatok A kábeltévés hálózat elsődleges feladata az, hogy a műsorjeleket az előfizető televíziókészülékéhez eljuttassa. Emellett - ha adatátvitelre akarjuk használni - kell megoldani a kétirányú átvitel problémáját. A videojelek áramlása egyirányú, a kábeltévés fejállomástól a tévékészülék felé halad, azonban Internet, vagy IP telefon használatatánál az adatok oda-vissza áramlanak, duplex, adatáramlást feltételezve a kábelen. Ez az eredeti funkció kiegészítését jelenti a visszirányú adatáramlás eszközeivel. Az előfizetőknél elhelyezett modem egyik kimenetével a kábeltévés hálózathoz csatlakozik, a másikkal pedig közvetlenül a számítógéphez kapcsolódik. Az előfizetői modemek jelei a fejállomáson külön "fiókokban" elhelyezkedő CMTS-ekben (Cable modem termination system – központi kábel-modem kapcsolati pont) futnak össze. Egy hálózaton több ilyen gyűjtőpont található, az előfizetők számától függően. Minél többen élnek adott rendszeren belül a kábeltévés Internet elérés lehetőségével, annál több CMTS-re van szükség. Egy CMTS-re kapcsolódó előfizetők számának növelése viszont csökkenti kapcsolódásokra kiosztható sávszélességet. A vezetékes hozzáférés terén a DSL technológiák jelenlegi legnagyobb vetélytársa a kábeltévé-hálózatra épülő szélessávú internet szolgáltatás. Világviszonylatban 60% a DSL és 30% a kábeles szélessávú előfizetők aránya, 10% pedig egyéb megoldást használ. A DSL megoldással ellentétben, ahol minden felhasználónak

216


elkülönített sávszélességet tudunk biztosítani a saját csavart réz érpárján, a kábeles internet esetén a felhasználók közösen osztoznak egy koaxiális kábelen, amely azonban jóval nagyobb sávszélességet biztosít. Míg a DSL-nél lényegében az előfizető igénye alapján lehet számára aszimmetrikus vagy szimmetrikus hozzáférést biztosítani, a kábeles Internet elérést technológiai megkötések (a tévécsatornák spektrumkiosztása, a le- és felirányú erősítők elhelyezése) teszik aszimmetrikussá. A kezdeti szabványok a DSL-hez hasonló sebességeket tettek lehetőve, azonban a technológia már 160 Mbit/s lefelé és 120 Mbit/s felfelé irányuló sebességet biztosít (2006). A kábelhálózatoknál nem beszélünk olyan értelemben új generációs hálózatokról, mint a hagyományos távközlési hálózatoknál. Jelenleg két fő irányban folyik a kábelhálózatok fejlesztése: egyrészt egyre közelebb viszik a csomópontokat az előfizetőkhöz, azaz egyre kisebb szegmenseket alakítanak ki, másrészt áttérnek az Eurodocsis 3.0 szabványra, amely bevezeti a csatornakötegelést. Ennek eredményeképpen egy-egy előfizető párhuzamosan több 8 megahertzes csatornát is használhat, mind a letöltési, mind a feltöltési irányban. Ezen szabvány alapján készült eszközök felügyelete már az IPv6 alapján is történhet. A kötegelés révén egyrészt megosztható a terhelés, másrészt az előfizetők igény esetén a jelenleginél lényegesen nagyobb sebességen kommunikálhatnak. A korszerű kábelhálózatok fizikai felépítése vegyes (hibrid) rendszerű, azaz a csomópontokig (node) terjedő törzshálózat üvegszál, a csomópontokat az előfizetői végpontokkal összekötő szakasz koaxiális kábel (HFC – Hybrid Fiber Coax). Egy-egy node jellemzően néhányszor száz háztartást szolgál ki, és egészen közel – átlagosan 300 méterre – van az előfizetői végpontoktól. Ez sűrűn lakott területeken akár 50 méterre csökkenthető. A hibrid felépítés nagy előnye, hogy az előfizetői végpontok, illetve a sávszélességigény növekedésével párhuzamosan a kapacitásuk folyamatosan bővíthető. Noha a koaxiális kábelekre épülő hálózat mára elérte azt a megbízhatósági fokot, hogy kis- és középvállalkozások is használhassák, alkalmazása bizonyos méret és megbízhatósági elvárás felett mégsem ajánlott.

FTTx A sávszélesség igény további fokozódása, az új alkalmazások (például: nagy felbontású digitális televíziózás – HDTV) azonban csak nagyon korlátozottan elégíthető ki a már meglévő telefon-, vagy kábeltévé-hálózatokon. Felmerült az igény a gerinchálózatban jelen levő optikai kapcsolatok kiterjesztésére a hozzáférési részre is. Új épületek, új területek lefedésénél ez nem is jelent lényegse többletköltséget, hiszen eleve optikai kábeleket lehet telepíteni. Ezek az FTTH (Fiber to the Home) és a VDSL végződéssel kiterjesztett FTTC (Fiber to the Curb) megoldások. Az átviteli sebességet itt tulajdonképpen csak az optikai/elektromos átalakítók sebessége határozza meg, nem maga az átviteli közeg. A jelenlegi FTTH megoldások általában 100 Mbit/s szimmetrikus adatátviteli sebességet biztosítanak, de üzleti előfizetőknek lehetséges 1 Gbit/s-os hozzáférés nyújtása is. Az FTTH esetén kétféle megközelítés van: A direkt üvegszál, valamint az osztott üvegszál. Direkt üvegszál esetén dedikált pont-pont kapcsolat van az előfizető és a központ között, azon nem osztozik senkivel, az osztott üvegszálnál (pont-multipont) viszont - bár minden előfizető fényvezető kábellel van bekötve - azok alapvetően valamilyen leosztásban férnek hozzá egyetlen üvegszál kapacitásához, tehát nincs a központig tartó dedikált szakasz. A szolgáltatók a gazdasági megfontolásból és a könnyebb, gyorsabb telepíthetőség miatt az osztott üvegszál mellett döntöttek. Az osztott üvegszálas rendszerben alapvetően két technológia verseng: az egyik az AON (Aktív Optikai Hálózat) a másik pedig a PON (Passzív Optikai Hálózat). Az AON egy ethernet jellegű kapcsolható elérési technológia, mely switch-ek segítségével szegmentálható, a csomagok irányíthatóak. Ezzel szemben a PON leginkább a kábeltévé hálózatokra hasonlít: egyetlen üvegszál (osztott közeg) kapacitását több előfizető használja, akik passzív optikai elosztókkal kapcsolhatók ugyanarra a központ felé futó optikai kábelre. A

217


különböző végpontokhoz tartozó adatokat az optikai végberendezések szűrik meg: a nem nekik címzett csomagokat eldobják. PON technológiából is többféle létezik, ezek közül is elsősorban az E-PON és a G-PON változatok értek el sikereket világszerte a velük bekötött előfizetők számát tekintve. A hazánkban a hozzáférési hálózatokban folyó üvegszálas fejlesztések mind a G-PON technológiát használják. A G-PON az előfizetőhöz egyetlen üvegszálon keresztül jut el, ellentétben a korábbi technológiákkal, ahol a feltöltési és a letöltési iránynak külön-külön fényvezetőszálra volt szüksége. Ezt az ún. hullámhosszosztásos multiplexelés (Wavelength Division Multiplexing) segítségével oldják meg, ami annyit jelent, hogy a felfelé és a lefelé iránynak más a hullámhossza, így tudnak kommunikálni egy időben anélkül, hogy interferenciával kellene számolni, azaz zavarnák egymás működését. A G-PON jelenlegi megvalósítása 2,4Gbit/s letöltési és 1,2 Gbit/s feltöltési sebességet tud nyújtani egyetlen kábelen, amin párhuzamosan több előfizető is osztozik. Hogy pontosan hány előfizető osztozik ezen a sávszélességen, azt a kiépítés helye is nagyban meghatározza. A szabvány elméletben 1:128-as arányt maximál (egy kábelen 128 ügyfél osztozik), a valóságban azonban az 1:32-es, vagy ettől is kisebb elosztási arányt használnak a szolgáltatók. Az optikai jelet az előfizetők között ún. passziv optikai elosztókkal (splitter) osztják meg. A szabvány időosztásos multiplexelés (Time Division Multiplexing) segítségével teszi lehetővé, hogy az osztott közeget egyszerre több ügyfél is tudja használni.. A szabvány szerint a G-PON maximálisan 60km távolságra képes bármifajta aktív eszköz nélkül továbbítani az optikai jelet. Az 1:32-es osztási arány esetén kb 20 km az áthidalható távolság. (NHH)

BPL Jóval kisebb jelentőséggel bír az elektromos vezetékeken keresztül nyújtott BPL szolgáltatás (Broadband over Power Line). Az eredetileg csak a középfeszültségű vezetékeket használó technológiát, speciális modulációs és hatékony zajszűrő megoldások segítségével, ma már kiterjesztették az alacsony feszültségű vezetékekre is. A technológia előnye a szinte mindenütt jelen lévő elektromos hálózat kihasználása. Hazai gyors elterjedésére azonban egyelőre nem számíthatunk. Ennek fő oka a hazai elektromos hálózatok szerelési technikai fogyatékosságában keresendő.

Kábel nélküli hozzáférések Az első és második generációs (NMT és GSM) cellás mobil hálózatok megjelenésük idejében egyedülálló szolgáltatásokat nyújtottak – hang- és adatátvitel, roaming lehetőség, széleskörű lefedettség, tekintetében. Ezekhez viszonyítható, hasonló képességekkel rendelkező konkurens megoldás nem létezett. A harmadik generációs mobil hálózatok (UMTS, cdma2000) piacra lépésének időpontjában azonban már több versenyképes mobil, vezeték nélküli megoldás is elérhető, bizonyos szempontból kedvezőbb feltételekkel kínálva hasonló szolgáltatásokat. A vezeték nélküli hálózatok terén elért nagyarányú technológiai fejlődés, és az IP protokoll elterjedtsége, támogatottsága miatt bármely olyan technológia versenyképes lehet, amely a rádiócsatornán keresztül képes IP csomagokat eljuttatni a végterminálhoz, és így a vezetékes hálózatoknál megszokott szolgáltatásokat tudja igénybe venni a felhasználó. Elsősorban a vezeték nélküli LAN technológiák, WiMAX, jöhetnek szóba, mint alternatív technológiák.

WLAN A legújabb információtechnológiai eszközeink (laptopok, PDA-k, intelligens mobiltelefonok), vezeték nélküli kommunikációra is alkalmasak. Fontossá vált tehát az ezen eszközök kiszolgálását biztosító vezeték nélküli hozzáférési technológiák kidolgozása (Stallings, 2004). Vezeték nélküli helyi hálózatok (Wireless Local Area Networks – WLAN) működtetésére több megoldást is javasoltak (például HiperLAN, HomeRF), de a versenyt egyértelműen az

218


IEEE 802.11 szabvány nyerte. Az eredeti 802.11 szabvány (1997) viszonylag kis átviteli sebességet (1 vagy 2 Mbit/s) biztosított, az újabb verziók azonban már lényegesen gyorsabb hozzáférést tettek lehetővé. A 2,4 GHz-es szabad frekvenciasávban működő 802.11b változat (1999) 11 Mbit/s-os sebességet biztosít a hozzáférési pont kb. százméteres körzetében, míg az 5 GHz-es sávban működő 802.11a szabvány (1999) akár 54 Mbit/s-os sebesség elérését is lehetővé teszi, igaz, kisebb hatótávolságon. A 2001-ben szabványosított 802.11g változat a két elődje előnyeit próbálja ötvözni, szintén 54 Mbit/s-os maximális átviteli sebességet biztosítva a nagyobb hatótávolságot lehetővé tevő 2,4 GHz-es sávban. Az IEEE 802.11 kifejlesztésénél kifejezetten a felhasználók nomadikus mozgását tartották szem előtt, azaz a felhasználó mozoghat, és különböző időpontokban más és más területen lévő hozzáférési pontokhoz jelentkezhet be.(IEEE std.) A WLAN kis átmérőjű cellákat használ, melyek között elméletileg megoldható a cellaváltás, gyakorlatilag azonban ezek a cellák csak ritkán fedik át egymást, elszórt telepítésüek és leginkább a forgalmas belvárosi helyekre koncentrálódnak.

WiMax Az IEEE 802.16 (WiMax) szabvány kialakításakor a vezeték nélküli fix hozzáférés (fixedwireless) biztosítása volt a cél, jóval nagyobb területen és nagyobb átviteli sebességgel mint amit egy a WLAN-nal be lehet sugározni. A 2003-ban elfogadott 802.16a szabvány ennek megfelelően elméletileg akár 70 Mbit/s-os sebességet is képes biztosítani, egy 50 kilométeres körzetben. A gyakorlati megvalósítások azonban ennél csak jóvak kisebb átviteli sebességű megoldásokat mutattak fel (10 Mbit/s 2 km-es körzetben). Az eredeti WiMax szabvány nem támogatta a mobilitást, a 2005-ben elfogadott 802.16e változat viszont már igen. Előnyei a WLANnal szemben a jóval nagyobb cellaméret, a nagyobb átviteli sebesség, és az, hogy professzionális üzemeltető működtetheti csak. Jelenleg elmondhatjuk, hogy elterjedése hazánkban a tervezettől jelentősen lemarad.

Mobil Internet elérés Mobil eszközeink további széleskörű elterjedésével természetessé vált az igény egy olyan hozzáférési hálózatra is, melyen keresztül a mozgó felhasználók megszakítás nélkül tudnak az internethez csatlakozni vezeték nélküli eszközeiken, és amely globális lefedettséget biztosít. Erre a célra dolgozták ki a mobiltelefon-hálózatokra épülő különböző vezeték nélküli hozzáférési technológiákat. A 2,5G-nek nevezett GPRS (General Packet Radio System) technológia viszonylag alacsony, tipikusan 30–80 Kbit/s-os átviteli sebességet biztosított, a hatékonyabb modulációt használó EDGE (Enhanced Data rates for GSM Evolution) rendszer már elméletileg 384 Kbit/s-os sebességet támogat. Ezek a sebességek azonban még távol állnak a WLAN vagy a vezetékes hozzáférési hálózatokon megszokott sebességektől. A harmadik generációs (3G) megoldásnak számító UMTS (Universal Mobile Telecommunication System) technológiát 2 Mbit/s-os átviteli sebességre tervezték, azonban a szolgáltatók közötti spektrumkiosztást szabályozó hatalmas koncessziós költségek ellenére sem terjedt el eddig a várt mértékben. Ennek ellenére újabb és újabb megoldások jelennek meg. Ilyen például a 3,5G-nek nevezett 14,4 Mbit/s letöltési sebességű HSDPA (High Speed Downlink Packet Access), és az 5,76 Mbit/s feltöltési sebességű HSUPA (High Speed Uplink Packet Access,) technológia. A sebességi vertseny újabb jelöltje, a 100 Mbit/s-os le- és 50 Mbit/s-os feltöltési sebességet nyújtó HSOPA (High Speed OFDM Packet Access) szabványonon alapuló technológiai is már a látóhatáron van.

Következtetések Az NGN koncepció alapján várhatóan olyan szemléletű hálózatot hoznak létre, amely jellegénél fogva kiszolgálja a jelenlegi adatátviteli igényeket, és ezzel egyidejűleg összetettsége révén alkalmat ad a továbbfejlesztésre. Kialakulását a globális trendek közül a hálózati konvergencia trendje segítette elő. A megvalósításához azonban szükség volt a SOFTSWITCH-ek-re alapozott kapcsolás- és útvonalválasztás technikájának kidolgozására,

219


hogy csomagkapcsolt hálózaton valós idejű módon kialakulása lehessen adatstreameket továbbítani. Az NGN fejlődése elősegíti az univerzális szolgáltatási platform kialakulását, az IP Multimedia Subsystem (IMS) elterjedését és a szélessávú nemzeti IP hálózat megteremtését. A hozzáférési hálózatok sokfélesége pedig biztosíték lehet arra, hogy a települések mindegyike bekapcsolható legyen ebbe a rendszerbe, és azonos szolgáltatásokat lehessen rajta igénybe venni, függetlenül annak földrajzi, demográfiai, vagy éppen gazdasági helyzetétől.

Hivatkozások Bartolits István. Új generációs hálózatok. 2007. Elérhető: http://www.nhitit3.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=14727&Itemid=347 Bende Zsófia, Czigány Ádám, Nagy Krisztina, Lukovszki Csaba. Az új generációs Internet alapjai.2004/08 Híradástencnika LIX. évfolyam, 9-12. pp, G. Bernstein D., R. Caviglia, R. Rabbat, H. van Helvoort: GMPLS Architecture 2004. Nemzeti Hírközlési Hatóság NGN konzultációs dokumentuma. IEEE 802.11 Standard: Wireless LAN Medium Access Control (MAC) andPhysical Layer (PHY) Specifications, 1999. Cinkler Tibor Vida Roland : Infokommunikációs hálózatok. Magyar Tudomány 2007/07 pp. Philip Golden, Hervé Dedieu, Krista S. Jacobsen. Fundamentals of DSL technology. 2004.

220


Hozzáférési hálózatok biztonsága Péntek Ádám Debreceni Egyetem AMTC GAIT [email protected] Absztrakt: A vezeték nélküli hálózatok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A vezeték nélküli hálózatok nagy előnye a felhasználók helyhez kötöttségének megszüntetése, hátrányuk viszont, hogy – a fizikai kapcsolatok hiánya és a rádiós csatorna jellege miatt – több potenciális támadásnak vannak kitéve, mint vezetékes társaik általában. Fontos hogy a vezeték nélküli hálózatok megfelelő védelmi mechanizmusokkal legyenek ellátva, melyek minden körülmények között biztosítják a biztonságos működést. Ebben a cikkben a 802.11 vezeték nélküli LAN szabványhoz, közismertebb nevén a WiFi--hez kapcsolódó biztonsági problémákkal és megoldásokkal foglalkozok. Először a WEP működését majd hibáit mutatom be. A WEP az első biztonsági architektúra, melyet 802.11 hálózatok számára javasoltak. Ez a protokoll nem nyújt megfelelő védelmet, ezért keletkezett a 802.11i szabvány, amelyet ismertetek. Ez a WEP utódjának tekinthető. Bemutatom a 802.11i-ben javasolt biztonsági architektúra elemeit: a hitelesítési és hozzáférésvédelmi mechanizmust, a kulcsmenedzsmentet, valamint a TKIP és az AES-CCMP protokollokat. Keywords: WiFi, WLAN, WEP, 802.11, 802.11i, WPA, WPA2, RSN, 802.1X, EAP, RADIUS, TKIP, RC4, CCMP, AES, hitelesítés, hozzáférésvédelem, integritás-védelem, rejtjelezés Abstract: Today’s the wireless network solutions are very popular. The wireless networks give a freedom for the users because they terminated the immovability. There is not any physical connection so they can be the potential victim of numerous types of attacks. Due to the wireless networks must to be fitted up with adequate means of defence. In this paper two type of defence mechanism will be presented which are used. First I introduce how the WEP works, after I flash numerous errors of it. To recognise these disadvantages a new standard (802.11i) was planned. I present it with the TKIP and AES_CCMP protocols. Keywords: WiFi, WLAN, WEP, 802.11, 802.11i, WPA, WPA2, RSN, 802.1X, EAP, RADIUS, TKIP, RC4, CCMP, AES

Bevezetés A vezeték nélküli hálózatok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A vezeték nélküli hálózatok nagy előnye a felhasználók helyhez kötöttségének megszüntetése, hátrányuk viszont, hogy – a fizikai kapcsolatok hiánya és a rádiós csatorna jellege miatt – több potenciális támadásnak vannak kitéve, mint vezetékes társaik általában. Fontos hogy a vezeték nélküli hálózatok megfelelő védelmi mechanizmusokkal legyenek ellátva, melyek minden körülmények között biztosítják a biztonságos működést. Ebben a cikkben a 802.11 vezeték néküli LAN szabványhoz, közismertebb nevén a WiFihez kapcsolódó biztonsági problémákkal és megoldásokkal foglalkozom. A WEP az első elfogadott biztonsági architektúra, melyet 802.11 típusú hálózatok számára javasoltak. Sajnos nem nyújt megfelelő védelmet. Ezt felismerve jelent meg a 802.11i szabvány. Ez a WEP utódjának tekinthető. Bemutatom a 802.11i-ben javasolt biztonsági architektúra elemeit: a hitelesítési és hozzáférés-védelmi mechanizmust, a kulcsmenedzsmentet, valamint a TKIP és az AES-CCMP protokollokat.

WEP Az IEEE 802.11 vezeték nélküli LAN szabvány tervezői fontosnak tartották a biztonságot. Így már a 802.11 korai verziója (IEEE stand, 1999) is tartalmazott biztonsági mechanizmusokat, melyek összességét WEP-nek (Wired Equivalent Privacy) nevezték el. Amint arra a név is utal, a WEP célja az, hogy a vezeték nélküli hálózatot olyan biztonságossá tegye, mint egy különösebb biztonsági kiegészítésekkel nem rendelkező vezetékes hálózat. Ha egy támadó egy vezetékes Ethernet hálózathoz szeretne csatlakozni, akkor hozzá kell férnie az Ethernet hub-hoz. Mivel azonban a hálózati eszközök általában fizikailag védve, zárt 221


szobában találhatók, ezért a támadó nehézségekbe ütközik. Ezzel szemben egy védelmi mechanizmusokat nélkülöző vezeték nélküli LAN-hoz való hozzáférés a rádiós csatorna nyitottsága miatt egyszerű a támadó számára. A WEP ez ellen kíván védelmet nyújtani. A WEP tervezői nem törekedtek „tökéletes” biztonságra, mint ahogy a zárt szoba sem jelent tökéletes védelmet egy Ethernet hub számára. Pár évvel a megjelenése után, a kriptográfusok és az IT biztonsági szakemberek súlyos biztonsági hibákat találtak a WEP-ben (Borisov et al., 2003), s kiderült, hogy nem nyújt megfelelő védelmet. A támadás lehetőségének a felfedezését tett követte, és hamarosan megjelentek a WEP feltörését automatizáló programok. Ennek az lett az eredménye, hogy az IEEE új biztonsági architektúrát dolgozott ki, melyet a 802.11 szabvány i jelzésű kiegészítése tartalmaz (IEEE stand, 2004). A 802.11i-t a későbbi részben tárgyaljuk. Most a WEP működését és hibáit tekintjük át.

A WEP működése Vezeték néküli hálózatok esetében két alapvető biztonsági probléma merül fel. Egyrészt a rádiós csatorna jellege miatt a kommunikáció könnyen lehallgatható. Másrészt – s ez talán fontosabb – a hálózathoz való csatlakozás nem igényel fizikai hozzáférést a AP-hez, ezért bárki megpróbálhatja a hálózat szolgáltatásait illegálisan igénybe venni. A WEP az első problémát az üzenetek rejtjelezésvel igyekszik megoldani, a második probléma megoldása érdekében pedig megköveteli az STA hitelesítését az AP felé. A hitelesítést egy egyszerű kihívás-válasz alapú protokoll végzi, mely négy üzenet cseréjéből áll. Elsőként a STA jelzi, hogy szeretné hitelesíteni magát egy authenticate request kéréssel. Válaszul az AP generál egy véletlen számot, s azt kihívásként elküldi a STA-nak Ennek authenticate challenge a neve. A STA rejtjelezi a kihívást, s az eredményt visszaküldi az AP-nak az authenticate response-t. A STA a rejtjelezést egy olyan titkos kulccsal végzi, melyet csak a STA és az AP ismer. Ezért ha az AP sikeresen dekódolja a választ, akkor elhiszi, hogy a választ az adott STA állította elő, hiszen csak az ismeri a helyes válasz generálásához szükséges titkos kulcsot. Erről, illetve az elutasításról az AP a protokoll negyedik üzenetében tájékoztatja a STA-t authenticate success vagy authenticate failure üzenettel. Miután a hitelesítés megtörtént, a STA és az AP üzeneteiket rejtjelezve kommunikálnak. A rejtjelezéshez ugyanazt a titkos kulcsot használják, mint a hitelesítéshez. A WEP rejtjelező algoritmusa az RC4 kulcsfolyam kódoló. Az RC4 algoritmus lényege, hogy egy bizonyos kulccsal való inicializálás után pszeudovéletlen bájtsorozatot generál. A bájtok létrehozásának költsége szinte csak a bájtok számával arányos. Az így generált bájtsorozatot és a titkosítandó szöveget bájtonként a „kizáró vagy” művelettel vannak kombinálva. A kapott rejtjelezett üzenet csak a kulcs ismeretével fejthető meg: újra elindítva az RC4 folyamot az előálló bájtokat kell a rejtjelezett üzenethez hozzáadni. Mivel a XOR művelet kétszeri egymás utáni alkalmazása azonos operandussal az identikus leképezést adja, amit kapunk az az eredeti üzenet. Az RC4 folyamtitkosító széles körben elterjedt, egyszerűsége és gyorsasága miatt kedvelik. Sosem szabad két különböző üzenetet azonos kulccsal rejtjelezni, hiszen ekkor a két rejtjelezett üzenetet összeadva megkapható az eredeti üzenetek összege, amiből már nagyon erős következtetéseket lehet levonni az üzenetekre. A WEP esetében is így működik az RC4. Az M üzenet küldője (a STA vagy az AP) a titkos kulccsal inizializálja az RC4 kódolót, majd az RC4 által előállított K álvéletlen (A programozási nyelvek RANDOM() függvényei ilyen álvéletlen sorozatot állítanak elő. Ez egy olyan determinisztikus és periodikus sorozat, amely nem tűnik annak mert periódusa igen hosszú. A probléma az, hogy az aritmetikai módszer ismeretében reprodukálható) bájtsorozatot XOR-olja az üzenethez. Az M XOR K rejtjelezett üzenet vevője ugyanazt teszi mint a küldő: a titkos kulccsal inicializálja az RC4 algoritmust, amely így ugyanazt a K álvéletlen bájtsorozatot állítja elő, amit a rejtjelezéshez használt a küldő. Ezt a rejtjelezett üzenethez XOR-olva a vevő az eredeti üzenetet kapja vissza. A XOR boole algebrai művelet jellemzője, hogy kétszer a XOR műveletet végrehajtva ugyanazzal a bitsorozattal

222


visszakapjuk az eredeti bitsorozatot. Ha a rejtjelezés kizárólag a fentiek szerint működne, akkor minden üzenethez ugyanazt a K álvéletlen bájtsorozatot XOR-olnánk. Ez több szempontból is hiba lenne. Tegyük fel például, hogy egy támadó lehallgat két rejtjelezett üzenetet, M1 XOR K-t és M2 XOR K-t. A két rejtjelezett üzenetet XORolva, a támadó a két nyílt üzenet XOR összegét kapja. Ez olyan, mintha az egyik üzenetet a másik üzenettel, mint kulcsfolyammal rejtjeleztük volna. Ám ebben az esetben M1 és M2 nem álvéletlen bájtsorozatok. Valójában tehát M1 XORM2 egy nagyon gyenge rejtjelezés, és a támadó az üzenetek statisztikai tulajdonságait felhasználva könnyen meg tudja fejteni mindkét üzenetet. Az is elképzelhető, hogy a támadó esetleg ismeri az egyik üzenet tartalmát, s annak segítségével a másik üzenet tartalmához azonnal hozzájut. Ezen problémák elkerülése érdekében, a WEP nem egyszerűen a titkos kulcsot használja a rejtjelezéshez, hanem azt kiegészíti egy IV-nek (Initialization Vector) nevezett értékkel, mely üzenetenként változik. A rejtjelezés folyamata tehát a következő: az IV-t és a titkos kulcsot összefűzzük, a kapott értékkel inicializáljuk az RC4 kódolót, mely előállítja az álvéletlen bájtsorozatot, amit az üzenethez XOR-olunk. A dekódolás folyamata ezzel analóg. Ebből következik, hogy a vevőnek szüksége van a kódolásnál használt IV-re. Ez a rejtjelezett üzenethez fűzve, nyíltan kerül átvitelre. Ez elvileg nem jelent problémát, mert az üzenet dekódolásához csupán az IV ismerete nem elegendő, ahhoz a titkos kulcsot is ismerni kell. A méreteket illetően megemlítjük – s ennek később még lesz jelentősége – hogy az IV 24 bites, a titkos kulcs pedig (általában) 104 bites A WEP kódolás folyamatát az 1. ábra szemlélteti.

1. ábra A WEP kódolás folyamata Az 1. ábra azt is mutatja, hogy a rejtjelezés előtt, a küldő egy integritás-védő ellenőrző összeggel (Integrity Check Value, vagy röviden ICV) egészíti ki a nyílt üzenetet, melynek célja a szándékos módosítások detektálásának lehetővé tétele a vevő számára. A WEP esetében az ICV nem más mint a nyílt üzenetre számolt CRC érték. Mivel azonban a CRC önmagában nem véd a szándékos módosítások ellen (hiszen egy támadó a módosított üzenethez új CRC értéket tud számolni), ezért a WEP a CRC értéket is rejtjelezi. A mögöttes gondolat az, hogy így a támadó nem tudja manipulálni az üzeneteket, hiszen a titkos kulcs hiányában nem tudja a módosított üzenethez tartozó rejtjelezett CRC értéket előállítani. Mint azt alább látni fogjuk, ez a gondolatmenet nem teljesen hibamentes. Végezetül a WEP kulcsokról szólunk röviden. A szábvány lehetővé teszi, hogy minden STA-nak saját titkos kulcsa legyen, amit csak az AP-vel oszt meg. Ez azonban megnehezíti a kulcsmenedzsmentet az AP oldalán, mivel ekkor az AP-nek minden STA kulcsát ismernie és gondoznia kell. Ezért a legtöbb implementáció nem támogatja ezt a lehetőséget. A szabvány előír egy ún. default kulcsot is, amit az AP és a hálózathoz tartozó minden STA ismer. Eredetileg ezt a kulcsot azon üzenetek védelmére szánták, melyeket az AP többesszórással (broadcast) minden STA223


nak el szeretne küldeni. A legtöbb WEP implementáció azonban csak ezt a megoldást támogatja. Így a gyakorlatban, egy adott hálózathoz tartozó eszközök egyetlen közös kulcsot használnak titkos kulcsként. Ezt a kulcsot manuálisan kell telepíteni a mobil eszközökben és az AP-ben. Nyílvánvaló, hogy ez a megoldás csak egy külső támadó ellen biztosítja a kommunikáció biztonságát; az eszközök (elvileg) dekódolni tudják egymás üzeneteit.

A WEP hibái A WEP a nem eléggé körültekintő protokolltervezés eredménye. Az alábbi tömör összefoglalóból látható, hogy lényegében egyetlen kitűzött biztonsági célt sem valósít meg tökéletesen: Hitelesítés: A WEP hitelesítési eljárásának több problémája is van. Elsőként mindjárt az, hogy a hitelesítés egyirányú, azaz a STA hitelesíti magát az AP felé, ám az AP nem hitelesíti magát a STA felé. Másodszor, a hitelesítés és a rejtjelezés ugyanazzal a titkos kulccsal történik. Ez azért nem kívánatos, mert így a támadó mind a hitelesítési, mind pedig a rejtjelezési eljárás potenciális gyengeségeit kihasználhatja egy, a titkos kulcs megfejtésére irányuló támadásban. Biztonságosabb lenne, ha minden funkcióhoz külön kulcs tartozna. A harmadik probléma, hogy a protokoll csak a hálózathoz történő csatlakozás pillanatában hitelesíti a STA-t. Miután a hitelesítés megtörtént és a STA csatlakozott a hálózathoz, bárki küldhet a STA nevében üzeneteket annak MAC címét használva. Talán úgy tűnhet, hogy ez annyira nem nagy gond, hiszen a támadó, a titkos kulcs ismeretének hiányában, úgysem tud helyes rejtjelezett üzenetet kreálni, amit az AP is elfogad. A gyakorlatban az összes STA egy közös titkos kulcsot használ, s így a támadó megteheti azt, hogy egy STA által küldött rejtjelezett üzenetet STA nevében megismétel az AP felé; ezt az AP el fogja fogadni. Újabb probléma, hogy a WEP rejtjelezési algoritmusa az RC4 folyamkódoló. Nemcsak az üzeneteket kódolják az RC4 segítségével, hanem a STA ezt használja a hitelesítés során is az AP által küldött kihívás rejtjelezésére. Így a támadó a hitelesítés során küldött üzenetek lehallgatásával könnyen hozzájut a C kihíváshoz és az arra adott R = C XOR K válaszhoz, melyből C XOR R = K alapján azonnal megkapja az RC4 algoritmus által generált K álvéletlen bájtsorozatot. A K segítségével a támadó bármikor, bármilyen kihívásra helyes választ tud generálni a STA nevében. Mivel az IV-et a küldő választja, az akár a támadó is lehet. A gyakorlatban minden, az adott hálózathoz tartozó eszköz ugyanazt a titkos kulcsot használja, a támadó ezután bármelyik eszköz nevében csatlakozni tud a hálózathoz. A csatlakozás után , ha a támadó szeretné használni a hálózatot, akkor olyan üzeneteket kell kreálnia, amit az AP elfogad. A rejtjelezés követelménye miatt ez nem egyszerű feladat mivel a titkos kulcsot még nem ismeri. Integritás-védelem: A WEP-ben az üzenetek integritásának védelmét az üzenetekhez csatolt ellenőrző összeg (ICV) biztosítja. Az ICV nem más, mint az üzenetre számolt CRC érték, mely az üzenettel együtt rejtjelezésre kerül. (M || CRC(M)) XOR K, ahol M a nyílt üzenet, K az RC4 által az IV-ből és a titkos kulcsból előállított álvéletlen bájtsorozat, CRC(.) jelöli a CRC függvényt, és || jelöli az összefűzés műveleté. A CRC lineáris művelet az XOR-ra nézve, azaz CRC(X XOR Y) = CRC(X) XOR CRC(Y). Ezt kihasználva, a támadó a rejtjelezett WEP üzenetek bármely bitjét módosítani tudja, bár magát az üzenetet nem látja. Ha a támadó szándékolt módosításai ΔM-mel vannak jelölve. Akkor a támadó az ((M XOR ΔM) || CRC(M XOR ΔM)) XOR K rejtjelezett üzenetet szeretné előállítani az eredetileg megfigyelt (M || CRC(M)) XOR K rejtjelezett üzenetből. Ehhez egyszerűen CRC(ΔM)-et kell kiszámolnia, majd a ΔM || CRC(ΔM) értéket kell az eredeti rejtjelezett üzenethez XOR-olnia. Mivel CRC(ΔM) kiszámolásához nincs szükség a titkos kulcsra, ezért a támadó tudja manipulálni a WEP üzeneteket, az integritás-védelem és a rejtjelezés ellenére. Az üzenetfolyam integritásának védelme kapcsán szokták említeni az üzenetvisszajátszás detektálását, mint biztonsági követelményt. A WEP-ben egyáltalán nincs semmilyen mechanizmus mely az üzenetek visszajátszásának detektálását lehetővé tenné. A 224


támadó tehát bármely eszköz korábban rögzített üzenetét vissza tudja játszani egy későbbi időpontban, s ezt a WEP nem detektálja. A rögzített üzenet akár egy bejelentkezési folyamatból is származhat, s például egy felhasználói név/jelszó párt tartalmazhat. Titkosítás: A folyamkódolók használata esetén fontos, hogy minden üzenet más kulccsal legyen rejtjelezve. Ezt a WEP-ben az IV használata biztosítja. A probléma abból adódik, hogy az IV csak 24 bites, ami azt jelenti, hogy kb. 17 millió lehetséges IV van. Egy WiFi eszköz kb. 500 teljes hosszúságú keretet tud forgalmazni egy másodperc alatt, így a teljes IV teret kb. 7 óra leforgása alatt kimeríti. Azaz 7 óránként ismétlődnek az IV értékek, s ezzel az RC4 által előállított álvéletlen bájtsorozatok is. A gyakorlatban minden eszköz ugyanazt a titkos kulcsot használja, potenciálisan különböző IV értékekkel, így ha egyszerre n eszköz használja a hálózatot, akkor az IV ütközés várható ideje a 7 óra n-ed részére csökken. Másik probléma, hogy a WEP implementáció az IV-t nem véletlen értékről indítja, hanem nulláról. Ezért beindítás után a különböző eszközök ugyanazt a nullától induló és egyesével növekvő IV sorozatot használják, legtöbbször ugyanazzal a közös titkos kulccsal. Azaz, a támadónak várakoznia sem kell, azonnal IV ütközésekhez jut. A WEP teljes összeomlását az RC4 kódoló nem megfelelő használata okozza. Léteznek ún. gyenge RC4 kulcsok, melyekre az a jellemző, hogy belőlük az RC4 algoritmus nem teljesen véletlen bájtsorozatot állít elő (Fluhrer, 2001). Ha valaki meg tudja figyelni egy gyenge kulcsból előállított bájtsorozat első néhány bájtját, akkor abból következtetni tud a kulcsra. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy az RC4 által előállított bájtsorozat első 256 bájtját mindig dobjuk el, s csak az utána generált bájtokat használjuk a rejtjelezéshez. Ezzel a gyenge kulcsok problémáját meg lehetne oldani. A WEP nem így működik. Ráadásul a változó IV érték miatt előbb-utóbb biztosan gyenge kulcsot kap a kódoló, s az IV nyílt átvitele miatt, erről a támadó is tudomást szerezhet. Ezt kihasználva, néhány kriptográfus olyan támadó algoritmust konstruált a WEP ellen, melynek segítségével a teljes 104 bites titkos kulcs néhány millió üzenet lehallgatása után nagy valószínűséggel megfejthető. A WEP minden korábban leírt hibája eltörpül ezen eredmény mellett, ugyanis ezzel a támadással magához a titkos kulcshoz jut hozzá a támadó. Ráadásul a támadás könnyen automatizálható, és néhány „segítőkész” embernek köszönhetően, az Internetről letöltött támadó programok használatával amatőrök által is rutinszerűen végrehajtható.

802.11i A WEP kompromitálhatósága miatt, az IEEE új biztonsági megoldást dolgozott ki, melyet a 802.11i specifikáció tartalmaz (IEEE stand, 2004). A WEP-től való megkülönböztetés érdekében, az új koncepciót RSN-nek (Robust Security Network) nevezték el. Az RSN-ben egy új módszer került bevezetésre a hitelesítés és a hozzáférés-védelem biztosítására, mely a 802.1X szabvány által definiált modellre épül, az integritás-védelmet és a titkosítást pedig az AES (Advanced Encryption Standard) algoritmusra támaszkodva került megoldásra. Az RSN koncepcióra nem lehet egyik napról a másikra áttérni a már piacon lévő WiFi eszközök miatt, amelyek nem támogatták az AES algoritmust. A problémát az IEEE is felismerte, és egy olyan protokollt is hozzáadott a 802.11i specifikációhoz, mely továbbra is az RC4 algoritmust használja, és így – szoftver upgrade után – futtatható a régi hardveren, de erősebb mint a WEP. Ezt a protokollt TKIP-nek (Temporal Key Integrity Protocol) nevezik. A WiFi eszközöket gyártó cégek azonnal adaptálták a TKIP protokollt, hiszen annak segítségével a régi eszközökből álló WEP-es hálózatokat biztonságossá lehetett varázsolni. Meg sem várták amíg a 802.11i specifikáció a lassú szabványosítási folyamat során végleges állapotba kerül, azonnal kiadták a WPA (WiFi Protected Access) specifikációt (WIFI Alliance, 2005), ami a TKIP-re épül. A WPA tehát egy gyártók által támogatott specifikáció, mely az RSN egy azonnal használható részhalmazát tartalmazza. A WPA-ban a hitelesítés, a hozzáférésvédelem, és a kulcsok menedzsmentje megegyezik az RSN-ben használt módszerekkel, a különbség csak az integritás-védelemre és a rejtjelezésre használt algoritmuskban mutatkozik.

225


Hitelesítés és hozzáférés-védelem A 802.11i-ben a hitelesítés és hozzáférés-védelem modelljét a 802.1X szabványból kölcsönözték (IEEE stand, 1999). A 802.1X modell három résztvevőt különböztet meg a hitelesítés folyamatában: a hitelesítendő felet, a hitelesítőt, és a hitelesítő szervert. A hitelesítendő fél szeretne a hálózat szolgáltatásaihoz hozzáférni, és ennek érdekében szeretné magát hitelesíteni, azaz kilétét bizonyítani. A hitelesítő kontrollálja a hálózathoz történő hozzáférést. A modellben ez úgy történik, hogy a hitelesítő egy ún. port állapotát vezérli. Alapállapotban a porton adatforgalom nincs engedélyezve, ám sikeres hitelesítés esetén a hitelesítő engedélyezi a portot adatforgalomra. A hitelesítő szerver az engedélyezést végzi. Tulajdonképpen a hitelesítendő fél hitelesítését nem a hitelesítő, hanem a hitelesítő szerver végzi és ha a hitelesítés sikeres volt, engedélyezi, hogy a hitelesítő bekapcsolja a portot. WiFi hálózatok esetében a hitelesítendő fél az az STA, amely szeretne a hálózathoz csatlakozni, a hitelesítő pedig az AP, mely a hálózathoz történő hozzáférést kontrollálja. A hitelesítő szerver egy program, amely nagyobb hálózatoknál egy külön erre a célra dedikált hoszton futó szerver alkalmazás, de akár az AP-ben is lehet. WiFi esetében a port nem egy fizikai csatlakozó, hanem egy logikai csatlakozási pont, amit az AP-ben futó szoftver valósít meg. WiFi esetében a hitelesítés nehezebb mint LAN esetében, mivel nincsen fizikai kapcsolat a STA és az AP között. Ezért a 802.11i kiegészíti a 802.1X modellt úgy, hogy a hitelesítés során létrejöjjön egy titkos kulcs a STA és az AP között, melyet azok a további kommunikáció kriptográfiai védelmére használhatnak. Ezen kulcs hiányában egy támadó sem tudja az STA és az AP között kialakult logikai kapcsolatot kompromitálni. A hitelesítés az EAP protokoll segítségével történik (Aboba at al., 2004), amely nem csak közvetít és nem maga végzi a hitelesítést. Az EAP igazából illesztő-protokoll, amit arra terveztek, hogy tetszőleges hitelesítő protokoll üzeneteit képes legyen szállítani. Négy fajta EAP üzenet létezik: request, response, success, és failure. Az EAP request és response üzenetek szállítják a beágyazott hitelesítő protokoll üzeneteit. Az EAP success és failure speciális üzenetek, melyek segítségével a hitelesítés eredménye kijelzésre kerül a hitelesítendő felé. Az AP csak továbbítja az EAP üzeneteket a mobil eszköz és a hitelesítő szerver között, de nem érti azok tartalmát. Az AP az EAP success és failure üzeneteit értelmezi és figyeli. Amennyiben success üzenetet lát akkor engedélyezi a mobil eszköz csatlakozását a hálózathoz. Az EAP üzeneteket a mobil eszköz és az AP között a 802.1X-ben definiált EAPOL (EAP over LAN) protokoll szállítja. Az AP és a hitelesítő szerver között a WPA a RADIUS protokoll () Aboba et al., 2003) használatát írja elő. A RADIUS-t az RSN opcióként ajánlja, de más alkalmas protokoll használatát is lehetőve teszi a specifikáció. Természetesen bármilyen protokoll használható, amely az EAP üzenetek szállítására alkalmas. Elterjedtsége miatt azonban várhatóan a legtöbb hálózat RADIUS-t használ. A hitelesítés eredményeként nemcsak a hálózathoz való hozzáférést engedélyezi a hitelesítő szerver, hanem keletkezik a titkos kulcs, mely az STA és az AP további kommunikációját védi. Mivel a hitelesítés az STA és a szerver között folyik, ezért a protokoll futása után ezt a kulcsot csak az STA és a hitelesítő szerver birtokolja, az AP még nem. A RADIUS protokoll az MS-MPPE-Recv-Key RADIUS üzenetattribútum formájában egy jó megvalósítást biztosít, hogy tájékoztassa az AP-t a kulcsról. A kulcs rejtjelezett formában kerül átvitelre, ahol a rejtjelezés egy a hitelesítő szerver és az AP között korábban létrehozott kulcs segítségével történik.

226


Kulcsmenedzsment A hitelesítés során, az STA és az AP között létrehozott titkos kulcsot páronkénti mesterkulcsnak nevezik. Azért „mester”, mert ezt a kulcsot nem használják közvetlenül rejtjelezésre, hanem további kulcsokat generálnak belőle. A páronkénti mester kulcsból mind az STA, mind pedig az AP négy kulcsot generál: • egy adat-rejtjelező kulcsot, • egy adat-integritás-védő kulcsot, • egy kulcs-rejtjelező kulcsot, • és egy kulcs-integritás-védő kulcsot. Ezeket együttesen páronkénti ideiglenes kulcsnak (PTK) nevezik. A PTK előállításához a PMK-n kívül felhasználják még a két fél MAC címét, és két véletlenszámot, melyet a felek generálnak.

2. ábra WPA TKIP 4-utas kézfogása

A véletlenszámokat az ún. négy utas kézfogás (four way handshake) protokollt használva juttatják el egymáshoz a felek. Ennek a protokollnak további fontos feladata, hogy segítségével a felek közvetlenül meggyőződjenek arról, hogy a másik fél ismeri a PMK-t. A négy utas kézfogás protokoll üzeneteit az EAPOL protokoll Key típusú üzeneteiben juttatják el egymáshoz a felek. Az üzenetek tartalma és a protokoll működése vázlatosan a következő: 1. Első lépésként az AP elküldi az általa generált véletlenszámot a STA-nak. Az STA megkapja és elő tudja állítani a PTK-t. 2. Az STA elküldi az általa generált véletlenszámot az AP-nek. Ez az üzenet kriptográfiai integritás-ellenőrző összeggel (MIC) van ellátva, amit az STA a kiszámolt kulcsintegritás- védő kulcs segítségével állít elő. Az üzenet vétele után az AP-nek is ki tudja számolni a PTK-t. A kulcs-integritás-védő kulcs segítségével ellenőrzi a MIC-et. Ha az ellenőrzés sikeres, akkor elhiszi, hogy az STA ismeri a PMK-t. 3. Az AP is küld egy MIC-et tartalmazó üzenetet az STA-nak, melyben tájékoztatja az STA-t arról, hogy a kulcsokat sikeresen telepítette, és készen áll a további

227


adatforgalom rejtjelezésre. Ez az üzenet tartalmaz még egy kezdeti sorszámot. Erre a sorszámra azért van szükség, mert innen kezdi el sorszámozni, a kommunikáció során egymásnak küldött adatcsomagokat. Az üzenet vétele után az STA a kulcs-integritásvédő kulccsal ellenőrzi a MIC-et, és ha az ellenőrzés sikeres, akkor elhiszi, hogy az AP ismeri a PMK-t. 4. Vegül az STA nyugtázza az AP előző üzenetét, mely egyben azt is jelenti, hogy az STA is készen áll a további adatforgalom rejtjelezésére. A továbbiakban az STA és az AP az adat-integritás-védő és az adat-rejtjelező kulccsal védik egymásnak küldött üzeneteiket. Szükség van azonban még olyan kulcsokra is, melyek segítségével az AP többesszórással (multicasting, szokták differenciált sugárzás néven is emlegetni) küldhet üzeneteket biztonságosan minden STA számára. Értelemszerűen, ezeket a kulcsokat az összes mobil eszköznek és az AP-nek is ismernie kell, ezért ezeket együttesen ideiglenes csoportkulcsnak (GTK) nevezik. A GTK egy rejtjelező és egy integritás-védő kulcsot tartalmaz. AES-CCMP esetén a két kulcs ugyanaz, ezért csak egy kulcsból áll a GTK. A GTK-t az AP generálja, és a négy utas kézfogás során létrehozott kulcs-rejtjelező kulcsok segítségével titkosítva juttatja el minden egyes STA-hoz egyedileg.

TKIP és AES-CCMP A TKIP és az AES-CCMP előbb leírt kulcsmenedzsment megoldásra támaszkodó protokollok, melyek az üzenetek integritás-védelmével és rejtjelezésével foglalkoznak. A TKIP egy köztes megoldás, amely a régi, WEP-es hardveren is működik, de a WEP-nél jóval magasabb szintű biztonságot nyújt. Az AES-CCMP új hardvert igényel. A TKIP a WEP hibáit a következő módon igyekszik javítani: Integritás-védelem: A TKIP egy új integritás-védelmi mechanismussal (Michael) egészíti ki a WEP-es megoldást. A Michael SDU szinten működik (azaz a felsőbb protokollszintről a MAC szintre érkező adatokon, fregmentálás előtt végzi az integritás-védő ellenőrző összeg számítását), ami lehetővé teszi a hálózati kártya meghajtó programjában (device driver) történő megvalósítást. Ez azért fontos, mert így a Michael bevezetése egyszerű szoftver frissítéssel megoldható. Az üzenet-visszajátszás detektálása érdekében a TKIP az IV-t használja sorszámként. Ennek megfelelően, a TKIP előírja, hogy az IV értékét minden üzenetben eggyel növelni kell. A vevő nyilvántartja az utolsó néhány vett IV értéket. Ezekből következtet, a REPLAY ATTACKA. Titkosítás: A WEP titkosítás legfőbb hibája az IV kis mérete és a gyenge RC4 kulcsok használata. A TKIP-ben az IV méretét 24 bitről megnövelték 48 bitre.

228


MSDU

MIC számítás MIC Key

PSK

PMK

MIC hozzáfűzése az adathoz

MICHAEL

Fregmentálás

PTK

TSC generálás

ICV hozzáadása

Kulcs keverés

RC! kódolás

TK

Kulcsszármaztatás

Kódolt MSDU

3. ábra TKIP kódolás folyamatának blokkvázlata

Az AES-CCMP esetében nem volt hardveres megkötés, így az AES blokkrejtjelezőre építették fel a protokollt. Definiálva lett egy új AES használati mód, mely a CTR (Counter) mód és a CBC-MAC (Cipher Block Chaining – Message Authentication Code) kombinációja. CCMP módban, az üzenet küldője először kiszámolja az üzenet CBCMAC értékét, ezt az üzenethez csatolja, majd az üzenetet CTR módban rejtjelezi. A CBC-MAC számítás kiterjed az üzenet fejlécére is, a rejtjelezés azonban csak az üzenet hasznos tartalmára és a CBC-MAC értékre vonatkozik. A CCMP mód egyszerre biztosítja a teljes üzenet integritásának védelmét és az üzenet tartalmának titkosságát. A visszajátszás ellen az üzenetek sorszámozásával védekezik a protokoll. A sorszám a CBC-MAC számításhoz szükséges inicializáló blokkban kerül elhelyezésre.

Összegzés A cikk ismeretterjesztő áttekintést adott a WiFi biztonsághoz kapcsolódó szabványokról, a WEP-ről és a 802.11i-ről. Bemutatásra került a WEP működése és feltárt hibái. Ismertetésre került a 802.11i-ben definiált hitelesítési és hozzáférés-védelmi mechanizmus, kulcshierarchia, valamint a TKIP és az AES-CCMP protokollok. Ismertetésre került a TKIP protokoll célja, hogy lehetővé tegye a 802.11i-ben definiált új biztonsági architektúra alkalmazását a régi eszközökön, melyek hardvere csak a WEP-et támogatja. Az AES-CCMP protokoll biztonságos és elegáns és új hardvert igényel. A boltban vásárolt új WiFi eszközök már támogatják 802.11i-ben definiált biztonsági architektúrát. Új eszközök vásárlása esetén tehát érdemes az RSN-t használni, amit a gyártók WPA2-nek is neveznek. Ha csak régebbi eszközök állnak rendelkezésre, akkor a WPA használatát javaslom.

229


Rövidítések jegyzéke AP CRC DA DoS EAPoL ESS FCS FMS GD MIC GDEK GMK GTK ICV IV KCK KEK MIC MPDU MSDU PMK PSK PTK RA RADIUS SA STA TA TK TKIP TSC TKIP TTAK TKIP-mixed WEP WPA

Access Point Cyclic Redundancy Check Destination Address Denial of Service Extensible Authentication Protocol over Lan Extended Service Set Frame Check Sequence Fluhrer-Mantin-Shamir attack Key Group Data Message Integrity Code Key Group Data Encryption Key Group Master Key Group Transient Key Integrity Check Value Initialization Vector EAPoL-Key Confirmation Key EAPoL-Key Encryption Key Message Integrity Code Message Protocol Data Unit MAC Service Data Unit Pairwise Master Key Pre-Shared Key Pairwise Transient Key Receiver Address Remote Authentication Dial-In User Service Source Address Station Transmitter Address Temporal Key Temporal Key Integrity Protocol Sequence Counter Transmit Address and Key Wired Equivalent Privacy WiFi Protected Access)

Irodalomjegyzék Aboba B., Calhoun P.(2003): RADIUS (Remote Authentication Dial In UserService) Support for Extensible Authentication Protocol (EAP), RFC3579 Aboba B., Blunk L., Vollbrecht J.,Carlson J., Levkowetz H.(2004): ExtensibleAuthentication Protocol (EAP). RFC 3748. Arbaugh W, Shankar N., Wan J., Zhang K.(2002): Your 802.11 network has no clothes. IEEE Wireless Communications Magazine, 9(6):44-51, Borisov N., Goldberg I.,Wagner D.(2001): Intercepting mobile communications:the insecurity of 802.11. Proceedings of the 7th ACM Conference onMobile Computing and Networking Buttyán L. – Dóra L.(2007): WiFi biztonság – A jó, a rossz, és a csúf

230


Edney J., Arbaugh W.(2004): Real 802.11 Security: WiFi Protected Access and 802.11i. Addison-Wesley Fluhrer S., Mantin I., Shamir A.(2001): Weaknesses in the key scheduling algorithm of RC4 Proceedings of the 8th Workshop on Selected Areas in Cryptography Fluhrer S., Mantin I., Shamir A.(2001): Weaknesses in the Key Scheduling Algorithm of RC4 Selected Areas in Cryptography pp1-24 IEEE Std 802.11. IEEE Standard: Wireless LAN Medium Access Control (MAC) and Physical Layer (PHY) Specifications, 1999. IEEE Std 802.11i. IEEE Standard Amendment 6: Medium Access Control (MAC) Security Enhancements, 2004. IEEE Std 802.1X-2001. IEEE Standard: Port-based Network Access Control, 2001. Walker J.(2000): Unsafe at any key size: An analysis of the WEP encapsulation .IEEE 802.1100/362 Wi-Fi Alliance. Wi-Fi Protected Access. http://www.wi-fi.org/white_papers/whitepaper-042903-wpa/

231


A szélessávú infrastruktúra fejlesztése Magyarország vidéki régióiban Botos Szilvia Debreceni Egyetem, [email protected] Abstract. In Hungary the development of the infocommunication infrastructure without porkbarrel, it’s all but impossible at present on a commercially less attractive settlement. The local governments haven’t enough own capital, and the profit-based provider companies don’t develop too about the risk of return. GVOP tendering helped very much with the development of the broadband infrastructure of rural regions. But arising problems on these regions still, from the consumer and service provider side equally. Keywords. rural development, broadband, tender, payback, competition

Bevezetés Az infokommunikáció ma már szinte minden gazdasági és társadalmi területen nélkülözhetetlenné vált, ezért a mindenütt jelenlévő és mindenkinek rendelkezésére álló, fejlett multimédia szolgáltató rendszerek és nagy adattömegeket mozgató számítógéphálózatok kiszolgálására alkalmas szélessávú infrastruktúra az információs társadalom korában a gazdasági és társadalmi fejlődés alapfeltétele. (Horváth, 2008) A szélessáv új alkalmazásokat tesz lehetővé és fokozza a meglévők kapacitását. Új szolgáltatások kialakításával illetve új beruházási és munkahely-teremtési lehetőségek megnyitásával ösztönzi a gazdasági növekedést. Számos létező folyamat produktivitását is fokozza, ami magasabb bérekhez és a befektetések jobb megtérüléséhez vezet. A kormányok minden szinten felismerték a távközlés mindennapi életre gyakorolt hatását, és elkötelezték magukat amellett, hogy mindenki számára biztosítják ezen előnyök elérhetőségét. A távoli és vidéki területek hosszú távú fenntartható fejlődésének biztosítása rendkívül fontos, és ez stratégiai megközelítést kíván. A szélessávú szolgáltatások elérhetősége döntő fontosságú segítség a helyi közösségek számára a vállalkozások vonzásában, a távmunka lehetővé tételében, az egészségügyi ellátás biztosításában, az oktatás és a közigazgatási szolgáltatások javításában. Fontos kapcsolatot teremt az információkhoz. A vidéki területeken a gyors adatátviteli hálózat fontos szerepet játszik a gazdaságok és vállalkozások nemzeti és nemzetközi piacokhoz való kapcsolódásában. Az e-üzlet lehetővé tételével segíti a vidéki gazdaság fejlődését, különösen a mezőgazdaság és élelmiszer ágazatokban. Ösztönözheti a diverzifikációt a vidéki területek vonzóbbá tételével és a marketinglehetőségek javításával olyan termékek és szolgáltatások számára, mint a turizmus és a vidéki kikapcsolódás. Társadalmi szinten pedig mindenképp megemlítendő, hogy a szélessáv elérhetővé tételével nyitott lesz a lehetőség az emberek számára, hogy számukra fontos információkhoz jussanak, és függetlenül tájékozódhassanak globális szinten. (Bizottsági Közlemény, 2006)

A vidéki régiók szélessáv-ellátottsága Magyarországon Alapvetően nagy változás zajlott le 2004 utáni időszakban, már egy év alatt megtöbbszöröződött az Internet-hozzáférési lehetőségek száma az állami támogatásoknak, valamint a hazai és EU-s pályázatoknak köszönhetően, melyek között nagy jelentőségű az eMagyarország Program keretében létrehozott 2500 eMagyarország Pont. Azonban a problémát jelenleg nem csak az Internet-hozzáférés korlátozottsága, valamint a nem elegendő mértékű hálózati lefedettség adja. Emellett további problémát jelent, hogy az új szolgáltatások adatáviteli sebesség igénye is olyan nagy, hogy ezekhez való hozzáférést minimum 20 Mbit/s hálózati kapacitással lehetne csak biztosítani. Ilyen szolgáltatások például az IPTV, TriplePlay, QuadraPlay, és a különböző multimédia szolgáltatások. A jelenlegi hálózati lefedettség ebben az esetben – adott hálózati sebességre átszámolva – felére, vagy harmadára csökken. (Debreceni, 2008) 232


Ezért nem csupán a hálózati lefedettséget szabad vizsgálni, hanem hogy milyen technológiával épült ki az adott infrastruktúra, és az milyen minőségben képes a hozzáférést biztosítani. Magát a szélessáv fogalmát a jövőben változóan kell kezelni az igényeknek megfelelően. Az új generációs hálózatok lényege, hogy a kevésbé fejlett területeken is ugyanolyan módon tegye elérhetővé azokat a szolgáltatásokat a felhasználóknak, amelyek a fejlett nagyvárosi régiókban elérhetők.

1. ábra: Magyarország szélessáv-ellátottságának térképe (Kék notesz, 2008) Az ábrán látható, hogy a narancssárga színnel jelzett területeken egyáltalán nem érhető el szélessávú Internet-szolgáltatás. A felmérés 2007 nyarán készült, azóta természetesen több projekt is befejeződött, és kiépültek újabb hozzáférési lehetőségek. Azonban a legtöbb esetben a kapacitás csak az alaphozzáféréshez elegendő, a további szolgáltatások már nem vehetők igénybe a sávszélesség korlátok miatt. Természetesen már az is nagy előrelépés, hogy az Internet-használat biztosított, még ha csupán 1 Mbit/sec mellett is, de fejleszteni akkor is kell, hogy a gazdaság vidéken is előremozduljon. Márpedig a vidék fejlesztése Magyarország szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható, hiszen alapvetően az ország területének 83%-a vidéki terület, ezáltal jelentős szerepe van a magyar gazdaságban.

A vidéki régiók problémája: a verseny és megtérülés alacsony szintje A szélessávú kapcsolódások általános növekedése ellenére a távolabbi és vidéki régiókban a hozzáférés korlátozott, mert az alacsony népsűrűség és a távoli fekvés miatt magasak a költségek. A ritka népesség határt szab a méretgazdaságosságnak, alacsonyabb keresletet és a befektetések kisebb várt megtérülését vonja maga után. A távoli fekvés gyakran nagyobb távolságok áthidalását teszi szükségessé a helyi közvetítő és a létesítmények valamint a gerinchálózatok között. Az ezeken a területeken történő szélessáv-kiépítésbe való beruházás kereskedelmi ösztönzése gyakran nem bizonyul elégségesnek. Pozitívum viszont, hogy a technológiai innováció (azaz az NGN újabb technológiai megoldásai) csökkenti a kiépítés költségeit. Míg a városi területeken egyértelmű a trend a nagyobb sávszélesség felé, a vidéki területeken a sebesség úgy tűnik, állandó marad. A különbség a távolságból és a verseny hiányából eredő alacsonyabb technológiai teljesítmény következménye. Az alacsonyabb

233


sebesség a vidéki területeken visszatarthatja a vállalkozókat a hálózat igénybevételétől, valamint a háztartásokat is, amelyek nem tudják teljességében élvezni a multimédia-élményt. (Bizottsági Közlemény, 2006) A sebesség és sávszélesség növeléséhez elengedhetetlen, hogy optikai hozzáférés legyen biztosított a települések bizonyos pontjain. Az optikai technológián alapuló gerinc- és elosztóhálózatok képesek megfelelő sávszélességet biztosítani a hozzájuk kapcsolódó hozzáférési hálózatok számára. Jelenleg azonban még igen sok régióban nincs lehetőség optikai hálózatokhoz való csatlakozáshoz, ahogy ez a következő ábrán is látható.

2. ábra: Települések optikai elérhetősége (HTE, 2009) Bár a kapcsolódás gyorsan fejlődik, nagy a szakadék a szélessávú lefedettség és felhasználás között minden területen. A kevésbé fejlett területeken az olyan szerkezeti jellemzők, mint az alacsonyabb jövedelem és képzettség, gátolhatják a keresletet még ha elérhető is a hozzáférés. (Bizottsági Közlemény, 2006)

Az állami beavatkozás okai, eszközei Mivel a távközlési szolgáltatók beruházásokról szóló döntései – a többi üzleti szereplőhöz hasonlóan – profitalapúak, ezért ahol nem ígérkezik megfelelő a befektetői profit, nem történik meg a fejlesztés. Még a ideális verseny helyzet sem tudja ezeket a problémákat megoldani, hiszen a versenyalapú üzleti döntések nem feltétlenül esnek egybe a társadalmi optimummal. A szolgáltatási kínálat társadalmi optimumtól elmaradása piachiba, ami a piacgazdaságokban okot szolgáltat az állami beavatkozásra. A piachiba leggyakoribb oka vagy a tökéletlen verseny, azaz jelentős piaci erejű szereplő jelenléte a piacon, vagy az elégtelen piac.

234


Mivel a befektetési döntéseket önálló gazdálkodó egységek hozzák, az állam csak közvetett eszközökkel képes azokat az érdekei szerint befolyásolni. Eszközök lehetnek – a fejlesztendő térség adottságait figyelembe véve – a következők: • Befektetési tőketámogatás • Szabályozás • Versenypolitika • Keresletgenerálás (fogyasztók oktatása, adópolitika, stb. révén) • A befektetőt támogató adópolitika vagy hitelpolitika (Horváth P., 2008) Az Európai Bizottság szerint is a szélessávú hozzáférés biztosítása lényeges területnek számít minden Európai Uniós tagállam kormányzati politikájában. Kiemelten kezelendő a vidéki és az alacsony népsűrűségű területek szélessávú Internettel való ellátottságának növelése, ahol a nagy földrajzi távolságok miatti magas költségek és alacsony kereslet (alacsony népsűrűség, rosszabb fizetőképesség) indokolják az állami beavatkozást. A fejlesztés gondolata szorosan összefonódik az állami támogatás szükségességével, de elviekben támogatást csak olyan települések számára ítélnek meg, ahol piaci feltételek mellett a beruházás nem térülne meg.

A vidéki régiók szélessáv-ellátását szolgáló pályázatok, támogatások: A szélessávú kezdeményezések állami támogatásának növekvő szintjével egyre több a bizonyíték arra, hogy az állami beavatkozás felgyorsíthatja a szélessávú hozzáférést biztosító infrastruktúra kiépítését a kevésbé nyereséges területeken is. Ráadásul az így kiépülő kapacitások használatát a nyílt hozzáférés elvén biztosítják, azaz szétválnak a tulajdonosi, üzemeltetői és szolgáltatói szerepek. A tulajdonos tehát nem szolgáltat, minden szolgáltató egyenlő eséllyel veheti igénybe a hálózatot. Az új és korszerű, nyitott infrastruktúra tovább erősítheti a versenyt az Internet szolgáltatás piacán. Magyarországon jelentős az előrelépés az állami támogatások körében az IKT infrastruktúra kiépítését illetően, sőt, az Európai Unió is támogatja a vidéki térségek szélessáv-lefedettségének növelését célzó intézkedéseket. Itthon rendkívül nagy jelentősége van a helyi önkormányzatoknak. Ők alkalmasak a helyi információ gyűjtésére és a szélessávú szolgáltatások iránti helyi igények összesítésére a megfelelő szinten. Ismerik a helyi topográfiát és meghatározhatják a technológia optimális kombinációját. Elősegíthetik a helyi szolgáltatások fejlesztését vagy kísérleti projekteket indíthatnak új technológiák felkutatására. Támogathatják időtálló nagy kapacitású infrastruktúra kiépítését, amely megkülönböztetéstől mentes alapon nyitott a versengő szolgáltatók előtt. (Bizottsági Közlemény, 2006) Az EU szintjén a strukturális alapok és a vidékfejlesztési alap járul hozzá a lemaradt regionális és vidéki területek fejlődéséhez. A megújult lisszaboni folyamat keretében a Bizottság javasolta, hogy a strukturális alapok által támogatott programok a tudásba való beruházást célozzák. A strukturális alapok célja, különösen az új tagállamokban és a távoli és vidéki területeken az IKT infrastruktúra elérhetőségének biztosítása, amennyiben a piac nem képes azt megfizethető költségek mellett és a kívánt szolgáltatások támogatásához alkalmas szinten biztosítani. A vidékfejlesztési programoknak fontos szerepe lehet annak biztosításában, hogy kisméretű helyi infrastruktúra épüljön ki, összekapcsolva a nagy beruházásokat a diverzifikációra és a mezőgazdasági és az élelmiszeripari potenciál fejlesztésére irányuló helyi stratégiákkal. Csak így valósul meg teljes mértékben a munkahelyteremtés és növekedés tekintetében kívánt sokszorozó hatás. (Bizottsági Közlemény, 2006)

235


A szélessávú szakadék nem kizárólag az Internet ellátottságban van jelen, hanem az Internet használat terén is, ami egész más kereslet oldali beavatkozásokat kíván. Ezért az Internet használati kultúra elterjesztése és az infrastruktúra használata érdekében is egyre több projektet indít az EU. Ez a befektetés megtérülését is elősegíti. A legtöbb lehetőséget hazánkban az eMagyarország Program pályázatai adják, például a KIHOP, a MENET és a NETreKész. Infrastruktúra fejlesztéshez kapcsolódó egyik legjelentősebb pályázat Magyarországon 2004 és 2006 között a GVOP-4.4.2 program volt, melyet az önkormányzatok részére a szélessávú Internet infrastruktúra fejlesztésre hirdettek meg. A program célja az üzletileg kevésbé vonzó területek bevonása, amelyre 2004-2006 között 10 milliárd Forintot fordítottak. Ugyanezen cél érdekében kiírt pályázat volt 4.4.1-es számmal jelölt program a kis és középméretű vállalkozások számára, azonban ezek nem igazán voltak sikeresek. 2005-ben a 4.4.2 volt a legnépszerűbb pályázat. (www.emagyarorszag.hu) 1. táblázat: Szélessávú lefedettségi adatok (Gál, 2008) Szélessávval lefedett Települések száma települések száma összesen Nem pályázott 1211 2358 Pályázott 294 808 nem nyert 127 446 nyert 167 362 Összesen 1505 3166 Hajdúböszörmény város önkormányzata szintén nyújtott be a szélessávú Internet-ellátottság javítására irányuló pályázatot a GVOP 4.4.2 program keretében, melyet meg is nyert. A beruházásra az önkormányzat 180 millió forintos támogatást nyert el, melyhez 20 milliós önerőt kellett biztosítania. A nyílt közbeszerzési pályázat nyerteseként a kivitelezést az Albacomp Zrt. végezhette el. Az optikai kábeles hálózat a Magyar Telekom Nyrt. Hajdúböszörmény városi nyomvonalán épült meg, részben földalatti, részben föld feletti építési technológiával. Itt is megjelent a monopolisztikus hatás, hiszen a Magyar Telekom befolyása igen nagy, többek között a hálózat és az alépítmények igénybevehetőségének feltételeiről is dönthet. Az üzemeltető kiválasztásánál érdemes önkormányzati tulajdonban lévő cégnek kiadni az üzemeltetési feladatokat, mert így az esetleg keletkező bevétel is az önkormányzat hatáskörében marad, illetve ezáltal garantálható, hogy az önkormányzatnak nagyobb beleszólása legyen a lakossági díjak kialakításában. Ezen megfontolás alapján 2008 márciusában műszakilag átadott szélessávú Internet-hálózat üzemeltetési feladataival az önkormányzat a Szabadhajdú Közművelődési Média és Rendezvényszervező Non-profit Kft-t bízta meg. A GVOP pályázat kikötése, hogy a szolgáltató és az üzemeltető cég személye elkülönüljön. A szolgáltató cégek az üzemeltetőnek fizetnek bérleti díjat a hálózat igénybevételéért. Az elkészült hálózaton jelenleg a Tisser Kft. végez szélessávú Internet szolgáltatást. A Tisser Kft. középtávú céljai között szerepel a pályázatból kiépült hálózat továbbfejlesztése az optikai hálózat szélesebb körű kiépítésével. A projektnek köszönhetően Hajdúböszörmény és külterületei (Hajdúvid, Bodaszőlő, Pród) számára a szélessávú hozzáférést optikai kábelhálózat és rádiófrekvenciás eszközök alkalmazásával biztosítja a cég. A lakosság igényeinek kielégítésén túl a KKV-k helyzete is javulhat a projektnek köszönhetően. Az önkormányzat ugyanis helyi vállalkozásoknak adta ki az üzemeltetési és szolgáltatási jogot. Ennek ellenére sokan támadták meg a GVOP pályázatokat nyert önkormányzatokat, miszerint úgy nyerték meg, hogy már volt szélessávú szolgáltatások elindításához szükséges infrastruktúra és szolgáltató cég. A támadások oka, hogy az 236


önkormányzatok, melyek megnyerték a pályázatot, jelentősen alacsonyabb beruházási költséggel alakíthattak ki infrastruktúrát, ellentétben azokkal a magántulajdonú cégekkel, akik már jelen voltak az adott területen és korábban mindenféle támogatás nélkül kellett megvalósítaniuk a hálózatot. Így versenyellenesnek tartják a pályázatokat, hiszen kisebb szolgáltatási díjakat kérhetnek, hiszen nem kell az infrastruktúra kiépítésének megtérülésével számolniuk. Azonban véleményem szerint összességében a pályázatok sikeresek voltak, és valóban versenyhelyzetet teremtettek, hiszen a hálózat használatáért a szolgáltatóknak árharcot kell folytatni. Továbbá sokkal hamarabb valósulhatott meg a kistelepülésen élők Internethez való hozzájutása, mert a cégek csak későbbre terveztek beruházásokat, vagy egyáltalán nem. A támadások tehát egyoldalúak, mivel az ilyen vállalkozásoknak nem volt tervben a fejlesztés, nem volt fejlesztési koncepció. A támogatások nélkül még ma sem lenne távközlési infrastruktúra a kistelepüléseken. A projektek kapcsán elmondható, hogy az egyik legnagyobb eredmény, hogy a kisebb szolgáltató cégek is esélyt kapnak a piacra lépésre, nem csak egy tőkeerős multivállalat tud fejleszteni és ezáltal monopolhelyzetet teremteni egy adott térségben, hanem az önkormányzatoknak is bevételt teremtő kisebb vállalkozások is munkához juthatnak. A legutóbbi hálózatfejlesztési támogatás a GOP-3.1.1 nevet kapta, mely a korábbi GVOP4.4.1 modelljét követi, de annak hibáit már megoldották. A pályázat kialakítása során részletes felmérés készült a magyarországi szélessávú lefedettség állapotáról, így először vált lehetővé célzott támogatások kiírása. Objektív pontozási rendszert alkottak, és a pályázati források ténylegesen ennek alapján kerültek szétosztása. Bár a szakmai szempontok nem minden tekintetben definiáltak elégségesen, így a műszakilag alacsonyabb tartalmú pályázatok előnyben vannak részesítve az értékelés során, lévén, ezek általában alacsonyabb egységköltségből valósulnak meg. Emiatt eddig a rádiós megoldások minden esetben az optikai megoldásokkal pályázókat legyőzték azokon a területeken, ahonnan két pályázat is érkezett. Az irány azonban megfelelő, és azt a célt, hogy minden településen legyen „valamilyen szélessávú internet” hatékonyan éri el. (Gál, 2008)

Összefoglalás A hajdúböszörményi kezdeményezés alapján elmondható, hogy a pályázatok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a kisebb lélekszámú települések is kedvet kapjanak az IKT infrastruktúra fejlesztésében és építésében. Bár a városban a fejlesztés előtt is már több szolgáltató adott lehetőséget a gyors hozzáférést biztosító hálózat igénybevételére, de az új multimédiás alkalmazások bevezetéséhez mindenképpen kellett egy új optikai elosztórész. Véleményem szerint az infrastruktúra megfelelő kihasználásával a város is dinamikusan fejlődhet. Az önkormányzat bevételeihez is nagymértékben hozzájárulhat, hiszen az önkormányzat bérbe adhatja a megvalósult optikai kábelt a szolgáltató cégeknek, akik valószínűleg versenyeznének is a használatért, hiszen Hajdúböszörmény már igen nagy szolgáltatási területnek minősül. Az önkormányzat is szolgáltathatna rajta, de mivel eddig ilyen jellegű feladatuk nem volt, s hiányzik az ehhez szükséges szakértelmük, nem tudnak megfelelően gazdálkodni ezzel a vagyonnal. Ezért inkább más cégeknek adják az üzemeltetési jogot. Azonban van olyan példa, hogy az önkormányzat teljes egészében eladta a pályázati pénzből kiépített infrastruktúrát. Pedig a cél véleményem szerint az lenne, hogy azon kívül, hogy a település szélessávú hozzáférését lehetővé tették, az abból származó bevétel a településen maradjon, és az üzemeltetési és szolgáltatási feladatokat helyi KKV-k végezzék. Így az önkormányzati kezdeményezéssel megvalósult infrastruktúra gazdaságilag előnyös mind a településen lakók életszínvonalára, mind pedig a helyi vállalkozások fejlődésére. Másik megoldás lehetne, hogy önkormányzati tulajdonú cég üzemeltesse az infrastruktúrát, és esetlegesen ezt még a helyi tartalomszolgáltatással is össze lehetne kapcsolni.

237


Hivatkozások Horváth Pál. 2008. A távközlési infrastruktúra fejlesztésének paradoxonjai. Zalakaros, 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás Bizottsági Közlemény. A szélessávú szakadék áthidalása. Elérhető: http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:52006DC0129:HU:NOT Debreceni Győző. 2008. Dialógus az információs társadalomról. Elérhető: http://www.emagyarorszag.hu/?menu=35&PHPSESSID=37e82df240f603c94aec22f9e4a8f670 Kék notesz 2008. Elérhető: http://mek.oszk.hu/07000/07088/07088.pdf HTE munkacsoport. 2009. Szélessávon mindenkihez. Megfontolások és javaslatok. Elérhető: http://www.hte.hu/data/upload/file/HTE%202009/Szelessavon_mindenkihez_HTEmegfont olasok2009.pdf http://www.emagyarorszag.hu Gál András. 2008. Szélessávú infrastruktúrafejlesztési pályázatok magyarországi tapaszalatai. Zalakaros, 16. Távközlési és Informatikai Hálózatok Szeminárium és Kiállítás 75

238

SUMMER UNIVERSITY ON IT IN AGRICULTURE AND RURAL DEVELOPMENT – 2008 BUDAPEST, HUNGARY

Internet accessibility for specific groups of people Petr Benda1, Václav Lohr1, Zdeněk Havlíček1 1 Czech University of Life Sciences Prague, Kamýcká 129, Praha 6 - Suchdol Abstract. This article tries to describe some groups of handicapped users and the most distinctive barriers, which make it impossible to obtain information from the Internet for these specific groups of people. The objective of this article is to identify the most serious barriers which can reduce the possibility to pass the Internet for minor groups of differently handicapped people. Keywords. Handicapped user, accessibility, web site, information, impairment

Introduction Legislation which is guaranteeing equal access to computer systems takes root virtually all over the world, like in USA, so in other advanced countries. The engagement, which is resulting from the legislation, to afford elementary access to the Internet for differently handicapped people, it is serious problem for many web site creators. Except the law and public notice observance, there have been another sincerely business reasons why to enable access on the web site also for handicapped Internet users. These people become very loyal consumers, if they can find trustfulness partner in Internet supplier and as far as they can satisfy their specific needs on these web sites. Creation such web site is not too difficult, not even expensive. Reasons for the facilitation of the access on web pages still growing, by the occasion of increasing age of Internet users. For the equalization of web site it is very important not only to identify variety of groups of handicapped users and their specific demands, but also find some manners, how to remove barriers which make them difficult to access the Internet and obtain information from the web site.

Results It is quite complicated to define handicapped user in the environment of the Internet. For example, users with permanent insult of lower limbs are not too inflicted, not even handicapped, in relation to the passing of the Internet . For the access to the Internet, it is not much different if the user sits on common chain, in arm-chair, on the ground or in wheelchair. The break point is the posture, when conventional computer input and output arrangement are not sufficient. In order to make web site accessible for people with all sorts of disabilities, it is necessary to derive benefit from HTML code in a right way: to compile only the content, not form. If the web page is the synonym for Information, it is easier to present its intended content for alternative web browsers and alternate output devices. In addition, information which are published in the Internet environment they have undeniable benefits. Different people can suit the way of web browsing to their specific needs and by this reason the possibility of obtaining the information from the Internet is considerably reinforced. It could be serious mistake to imagine, that the group of handicapped Internet user is formed only by the relatively close genus of health afflicted people. From afar, it is not only them, who can have serious difficulties with web site. It is possible to forbid the acquisition of relevant information from the web site virtually for everyone, if this web site is badly created. It is possible to split handicapped Internet users to the several groups.

Users with auditory impairment Although the Internet is primarily visual medium by its development and by the growth of capacity of data lines, the Internet changes to the interactive audiovisual medium. Auditory afflicted users have no problem with passing majority of today's web site. In future, they will obviously detect web pages, when the creator will rely on fact, that all of web site visitors are users with ability to hear. If there will be some information transmitted by the help of sound

239


components, it will be necessary to offer same information in alternative text format too. For example, transcription for spoken bibliography as well as captions for video would have be available at any time. In the context of auditory impairment, it is important to mention another grave difficulty. A person who has never been able to hear, however, may process language completely differently than a hearing person. These persons have usually restricted vocabulary and low ability to make sense of complicated and hardly structured text. If the web site is not directly intent on descriptive and comprehensive furnish of information, it is necessary to make text on web site in brief, apposite and simple at full blast.

Users with Mobility impairment In light of accessibility of web content, the group of users with Mobility impairment is formed mainly by people who are on the spot with usage of arms. They can browse web pages hardly. For all these users reads altogether, that for controlling the web site they can not use standard input equipment like proof mouse. Many of these users have serious problems with classical keyboard too. Therefore they often exploit quite specific types of input equipment, which can answer their specific needs. All of this arrangement work on resembling base like keyboard. Rather told by, if the web site is fully controllable by keyboard, it can be controlled by these equipment well too. So, if the creator of web site makes navigation and control of web pages for common keyboard, he is not generally obliged to alter the site for other specific input arrangement already. To the group of users with mobility impairment it is possible to class most people in retiring age. Their ability to use common mouse for accurate work is considerably reduced. Mobility challenges range from having no use of the hands at all to difficulties with fine motor control. Various hardware solutions include modified mice and keyboards, foot pedals, head wands, eye control systems, air pipes. System solutions range from full voice recognition to face tracking to simple keyboards macros.

Users with voice impairment To the time, when the phonetic control will be functional in the same way like todays common input equipment, it is acceptable to disregard users who are not able to talk. These users can control the web site by the usage of common input arrangement and they have no limitation of usage the web. In fact, people with no limitations or impairment, people who have no problems to talk, they welcome rather text communication channel instead of talking conversation - like chats, ICQ, etc.

Users with learning, concentration and cognitive disturbances Characteristics and needs of people with vision, auditory or mobility impairment are mostly evident and there are generally clear rules and recommendation in the Internet environment for them. The enquiry of users with learning, concentration and cognitive disturbances is deficiently explored and in light of Internet accessibility it stands rather in retirement. These disturbances can be seen in all the population and it is possible to structure them further to many more groups with specific needs. Among main problems it is possible to place for example dyslexia, hyperactivity, wordblindness, neurological mistakes, etc. In the majority of cases it is impossible to associate these disturbances with low intelligence of users. Often it is on the contrary. With the problem of concentration and correct apprehension of web site it is possible to come together with task so-called "information plunge" namely in the "common" users too. Every individual is in every moment obliged to process huge quantity of data, so it happens to losses and wrong segmentation of important information. From that reason users can loss orientation and they can understand mostly incomplete or mistaken content only. Although there is not a large body of literature and research available, the common advice is to focus on simplicity and clarity to help address some of these issues. Thinking this way 240


also helps make Web sites more readily understood by everyone. Main recommendation for making accessible web sites from this point of view is to construct clear content of web pages and increased intuitiveness of navigation. For the passing of web site would have be enough just elementary acquirements.

Users with vision impairment People that are blind or have low vision use a variety of assistive technology to get content from the screen and special systems to operate with the web site, including screen readers, Braille displays, voice recognition software and some combination of these. Users with vision impairment and following group of Internet users belong to majority of users with specific needs. These groups are mentioned in this article namely for the coherence of topic and regarding to the extensiveness of the theme, they are introduced only marginally. Internet is from its substance visual medium and from that reason is the vision impairment surely great disability. From the view point of some standards and specifications are these users to a certain extent preferred. Almost in every country, there works any organization witch unific visual handicapped people and preserve their interests. For the creation of accessible web sites for users with visual handicap it is possible to recommend some of the methodologies, which deal with these problems. Among the best methodology belongs Czech project and methodics "Blind friendly web v. 2.3" too.

Users with alternative visual arrangement In this huge group of handicapped Internet users can be everyone of healthy people. Everyone who uses alternative visual arrangement like PDA, Smart phone or substandard Internet browsers Operating systems, etc. In this group are people who use less frequent imaging arrangement which not belong to majority and it is not important, if it is software or hardware. In light of functionality and usability of alternative display reads, that well prepared web page can be applicable for all of these displays. Almost every user of the Internet can be member of this group.

Conclusion The specification of all groups of handicapped Internet users, kinds of their handicap and specific demands on web site is relatively extensive problem. Regarding to the computation and potential of these users, there are serious reasons to create the web site accessible from the beginning already and not only because of the economic force of these groups of inhabitants. Many Web site creators breach elementary accessibility of their Web sites, so they are closing doors of Internet for huge group of people. Costs for modification of inaccessible web site into the quality one are not too high and costs for developing new accessible web site are in the same level as costs for creation "normal and average" web site.

References MINDŽÁK, Robert. Dokonalý Web Design. 1. vyd. Praha: Computer Press, 2002. 170 s. ISBN 80-7226-576-8. NIELSEN, Jakob. Design Web Usability: The Practice of Simplicity. VALÍK, Ladislav. Web Design. 1. vyd. Praha: SoftPress s.r.o., 2002. 390 s. ISBN 80-86497-27-5. KRUG, Steve. Web design. Přel. J. Škvařil. 1. vyd. Brno: Computer Press, 2003, 144 s. ISBN 80-7226-892-9. HAVLÍČEK, Zdeněk. Web design. [online]. Prague: Department of IT CZU [cit. 15. January 2008]. URL < http://kit.pef.czu.cz/wbd/webdesign.pdf > ŠPINAR, David. Tvoříme přístupné webové stránky. 1. vyd. Brno: Zoner Press, 2004, 360 s. ISBN 80-86815-11-0 MEYER, Eric. Ovládněte kaskádové styly. Přel. J. Gregor, P. Stříbrný, V. Šimek. 1. vyd. Brno: Zoner Press, 2004, 318 s. ISBN 80-86815-03-X 241


KRAUS, H. Kompendium očního lékařství. 1. vyd. Praha: Grada Publishing, 1997, 232 s. ISBN 80-7169-079-1 MEYER, Eric. Pokračujeme s kaskádovými styly profesionálně. Přel. T. Znamenáček. 1. vyd. Brno: Zoner Press, 2005, 286 s. ISBN 80-86815-17-X

242


IT solution for visual handicapped people Petr Benda1, Malina Vojtěch Josef1, Václav Lohr1, Zdeněk Havlíček1 1 Czech University of Life Sciences Prague, Kamýcká 129, Praha 6 - Suchdol Abstract. Visual handicapped people can not use the Internet in the same way as common users. For the passing any source of information, also www pages, these users use variety of compensatory setout. This paper proposes to give information about compensatory setout for visual handicapped people and describe their usage for the access to the Internet. Keywords. Information, vision impairment, compensation aid, voice output, Braille display

Introduction The dilemma of problems of visual handicapped people by the help of information technology is aimed to obtaining and information processing of visual inflicted people by the help of special equipment. The main goal is to find the most optimal improvement of technical equipment by visual handicapped users. By the usage of such equipment, these people can live their life without informative barriers. Visual handicapped user exploit a personal computer with special arrangement in standard and specific way as well. For a common user can personal computer facilitate work with information. On the contrary, blind or any other heavily visual handicapped user could not do some activities without special technology or only in a considerably complicated way. Simple example of such activitiy could be editing of text. visual handicapped user, which hasn't available specially modified computer cannot write or further edit nothing to the text. By virtue of this example it is possible to tell, that information technology improve life in outstanding way for people with vision impairment.

Results Users with vision impairment are people with various types and levels of depressed visual ability. In a narrow sense, visual handicap of these people influence somehow their activities in common life and for compensation of this restriction it is not enough a common optical correction. It is possible to subdivide the group of users with vision impairment to weak-eyed and blind people. The relevance of visual handicap it is defined most often by the help of visual sharpness indicated by so-called “Vizus”, which is represent generally in detritus. The first number means distance in metres, in which can the inflicted user read something and the second one is a distance in which can read common user with unaffected sight the same. According to the World Health Organization, which was found in the year 1945 at the conference of United Nations Organisation and pursuant to oculistic investigation, it is possible to fill the visual handicapped human being into the some of the 5 category of visual infliction: 1) Medium visual faint (debility) • visual acuity with the best possible correction: maximum is less than 6/18 (0,30) minimum is equal or better than 6/60 (0,10); 3/10 - 1/10 2) Strong visual faint (debility) • visual acuity with the best possible correction: maximum is less than 6/60 (0,10) minimum is equal or better than 3/60 (0,05); 1/10 - 10/20 3) Heavy visual handicap • visual acuity with the best possible correction: maximum is less than 3/60 (0,05) minimum is equal or better than 1/60 (0,02); 1/20 – 1/50 • concentric size of visual field of both eyes beneath 20 degrees, or in the case of one eye – beneath 45 degrees

243


4) Functional blindness • visual acuity with the best possible correction: 1/60 (0,02), 1/50 concentric size of visual field of both eyes beneath 5 degrees 5) Full blindness • waste of sight - from full lost of light sense to preservation of light sense with mistaken projection of light The definition of visual infliction according to the visual acuity and the range of visual field is not quite sufficient. Therefore there are examined further visual functions. • Further functions of sight: • Contrastive sensitivity • Night blindness (disorder) • Photodysphoria • Ability for distinguish the colors • Colour blindness • Ability for perception the depth of sight • Ability of localization • Ability for fixation of subjects • Ability to trace subjects in motion

Confrontation of costs for the acquisition of compensatory equipment Compensatory setout for visual handicapped people belongs to the one of the financially most exacting equipment. Visual restriction makes so heavy disadvantage in working environment, that its compensation by the usage of special assets is financially very pretentious. Composition of visual impairment or his waste requires solution on high technical level in the majority of cases. Recently along the development of information technology can user with vision impairment choose from several possibilities. The priority in face of the financial interrogation would have be the pertinence of solution for individual user and the most expediential compensation of visual disadvantage. Confrontation of solution for visual handicapped user based on the mobile or stationary personal computer, which is equipped by special software according to separate angle of usage and above all, according to financial pretensions. Table 1. Solution for visual handicapped user Reader

Digital magnifier

Digi. mag. + voice

Electronical notepad


4000 – 5000

4000 – 6000

5000 – 6500

4000 – 6000

Monitor

15" - 17"

19" - 21"

19" - 21"

---

Sound Blaster + CD (DVD)

yes

yes

yes

yes

Screen reader

yes

no

yes

yes

no

yes

as necessary

no

no

yes

as necessary

no

yes

yes

yes

yes

Enlarging software for Windows (software magnifier) Enlarging software for scaner (scaner magnifier) Text editor

Braill display and screen reader in practice Confrontation of two basic systems which are used for making the output from computer screens accessible for visual handicapped user, Braill display and screen reader in practice.

244


The classification results for Braill display, but only for visual handicapped user, which can read the Braill text very well and often they suffer by vision impairment from nativity. Main reason, which obstruct significant expansion of Braill displays among visual handicapped people is its price, but practically is the Braill display only and the best possibility for visual inflicted users in many cases. Table 2. Confrontation of Braill display and Screen reader Braill display

Screen reader


(3000 – 8000)

(500 – 3000)

Sense

touch

hearing

Purchase price

4

1

Orientation in text

1

2–3

Text editation

1

2–3

Reading

1 (reading)

2 (listening)

Working with grammatic and special characters

1

3–4

Utilization in work or school

1

3–4

Utilization at home

1

2–3

Utilization by whole life unseeing people

1

1

Utilization by unseeing people (b. During life)

3–4

2

Combined handicap – sight and touch

3–4

1

Combined handicap – sight and hearing

1

4–5

Classification: 1 the best, 2 good, 3 almost good, 4 sufficient, 5 unsufficient

Conclusion Amount of economical costs associated with the usage of special equipment, for example, for modificated working place, can not be uniquely determinated. Costs are unreeling from many heterogenous factors, which can, or also can not, affect each other. Important factor is a degree of visual disadvantage, which influence severity of solution by means of specially modified compensatory equipment and its costs as well. Another effect can be previous experience and knowledge of user. In a case of working environment for employee with vision impairment, if this staff can not utilize all of possibilities of special equipment, it is possible, that this person will not manage engaged duties or only with great difficulties and his place will be unprofitable. In this case it is preferable to ensure special skill for this staff. It increases amount of costs as well. Finally, it is possible to show in, that for every visual or in other way disadvantaged user we have to approach individually with regard on his specific demands, possibilities and needs.

References KEBLOVÁ, Marie. Kompenzační pomůcky pro zrakově postižené žáky ZŠ. 1. vyd. Praha: Septima, 2006. 60 s. ISBN 80-7216-104-0. Vyhláška č. 182/93 Sb., kterou se provádí zákon o sociálním zabezpečení a zákon České národní rady o působnosti orgánů České republiky v sociálním zabezpečení WHO – Světová zdravotnická organizace [on line], 2007, [cit. 2007-20-11]. URL: Mezinárodní statistická klasifikace nemocí a přidružených zdravotních problémů - desátá revize (MKN-10), vydal Ústav zdravotnických informací a statistiky ČR [on line], 2002 2008, [cit. 2007-04-12]. URL: Freedom Scientific [on line] 2008, [cit. 2008-04-03].

245


URL: IS Braillnet – Počítače se speciální úpravou pro těžce zrakově postižené uživatele [on line] 1996 – 2007, [cit. 2008-25-05]. URL: SONS – Sjednocená organizace nevidomých a slabozrakých [on line] 2002 – 2008, [cit. 2008-04-12]. URL: BIČÁKOVÁ, O. Podpora zaměstnávání zdravotně znevýhodněných osob. Odbor metodiky a správního řízení, Správa služeb zaměstnanosti. Noviny MPSV ČR Práce a sociální politika, 2005 [on line], [cit. 2007-19-03]. URL: Blind Friendly Web - přístupnost webových stránek pro zrakově postižené 2008 [on line], [cit. 2008-13-05]. URL:

246


Az e-SAPS 2008 bemutatása és felhasználói vélemények róla Cseh András Debreceni Egyetem AMTC AVK Böszörményi út 138. [email protected] Abstract Magyarországon a 2008-as évben nyílt először lehetőség arra, hogy a közel 200 ezer mezőgazdasági termelő a területalapú támogatási igényét elektronikus formában nyújtsa be. A kérelmek benyújtása az Ügyfélkapu rendszeren keresztül történik. A termelőknek több előnyük is származik az igénylés ezen módjából. Az elektronikus beadás egyik legfőbb előnye a hagyományos papír alapú igényléshez képest, hogy a támogatásigénylés tartalmi és formai hibáktól mentesen kerül feladásra. Ezáltal a gazdálkodók gyorsabban juthatnak a támogatáshoz. Kérdőíves felmérésre alapozva elemzem, hogy a rendszer felhasználói (gazdálkodók, falugazdászok és kamarai tanácsadók) hogyan vélekednek az elektronikus kérelem benyújtásról. Keywords: területlapú támogatás, elektronikus kitöltés, felhasználói vélemény Abstract In Hungary the Agricultural and Rural Development Agency (ARDA) started to introduce electronic filling and submission of application forms for the two-hundred-thousand farmers in 2008. For submission it is recommended to be registered using by client gate. The producers' benefits have more results from electronic filling. Filling in and submitting the applications electronically ensure data will be correct and the application technically flawless and this can be the basis on the payment of former financial support and avoidance of sanctions or subtractions due to technical faults. The farmers may ensure the money more quickly. Based on survey is analysed the users of system conceive of the electronic submission programme. Keywords: area payments, electronic filling, user’s opinion

Bevezetés Magyarországon az elmúlt években az Európai Unióhoz történt csatlakozás következtében mint az várható volt, az informatikai alkalmazások, különösen az ágazatirányítási információs rendszerek egyre jobban elterjednek az agrárgazdaságban (Herdon, 2004). Az internetes alkalmazások legnagyobb előnye hogy nem szükséges a számítógépre a programot feltelepíteni, hanem az alkalmazáshoz szinte csak internet kapcsolatra van szükség. Magyarország a 2008-as év folyamán európai szinten kiemelkedő teljesítményt nyújtott abban hogy a területalapú támogatást a mezőgazdasági termelők szinte teljes mértékben elektronikus formában adták be. A közigazgatásban még kevés ilyen rendszer van ami, ennyi felhasználó igényét képes kiszolgálni. Mivel a támogatás igénylés ezen formájának még nem volt előzménye, a fejlesztők sok energiát fektettek bele, hogy ez az új rendszer a lehető legjobban működjön. A dolgozatomban megvizsgálom, hogy a felhasználok hogyan vélekedtek az elektronikus támogatásigénylésről.

Előzmények Az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) a KAP (Közös Agrárpolitika) egyik meghatározó elemét jelentő közvetlen támogatásoknak az odaítélését, illetve az odaítélés jogosságának ellenőrzését szolgálja. Az Integrált Rendszert – a Közös Agrárpolitika reformjával összefüggésben – 1992-ben vezették be. A rendszer jogi hátterét: az Európa Tanácsnak a 3508/92/EK számú rendelete alapozta meg. Az egyszerűsített támogatási rendszere (SAPS) az 1244/2001/EK rendelet alapján került meghirdetésre. (Kapronczai, 2007). Az Integrált Rendszerben kezelt támogatások az Unió mezőgazdasági kiadásainak mintegy 60%-át adják. A támogatások igénybevételének szabályozása, a támogatási kérelmek benyújtása, ellenőrzése, a kifizetések engedélyezése és lebonyolítása, az esetleges visszaélések felderítése és szankcionálása részletes adatszolgáltatást, bonyolult nyilvántartások egységes rendszerét, a támogatott objektumok (vetésterületek, állatok) megbízható azonosítását teszi szükségessé. A kifejlesztett informatikai rendszer első változatában az on-line támogatási igénylések megvalósítására még nem volt lehetőség a gazdálkodók körében meglévő alacsony Internet 247


penetráció miatt. Mivel a hagyományos módon történő igénylés (űrlapok, térképek, útmutatók, stb. nyomtatása, kitöltése, ellenőrzése, felvitele) jelentős feladatott rótt a rendszer működtetőire és jelentős volt a hibák elkövetésére fordított munkaigény valamint időközben javultak a gazdálkodók Internet hozzáférési lehetőségei ezért kifejlesztésre és bevezetésre került az on-line támogatásigénylés rendszere. 2007-ben már elkezdődött az elektronikus támogatás igénylés de ekkor még csak a termelők meghatározott köre számára volt elérhető. A 2007-es elektronikus támogatásigénylés jellemzői: (Szénás, 2007). • 200 ha feletti kérelmek tartoznak hozzá • Az országos 200000 kérelemből mintegy 4000 kérelem érintett • Ez a 4000 kérelem lefedi az igényelt SAPS terület ~ 50 %-át. A felhasználók DVD-n kapták meg a kitöltő szoftvert és MEPAR adatbázist. A kitöltő szoftver akkor teljes mértékben a felhasználó számítógépén futott, ami nagy hátránya volt, mert így minden egyes felhasználónak telepítenie kellett. A telepítés során sok probléma lépett fel. Összességében nézve az elektronikus kitöltés mégis pozitívan értékelhető, mert kitöltő szoftver segítségével az igényléseken lecsökkent a formai hibák száma. Ha kevesebb a hiba az mind az ügyfél mind a kormányzat érdeke, mert így gyorsabb és könnyebb a kérelmek feldolgozása. Ezen tapasztalatokat felhasználva a 2008-as évre az agárágazat vezetése célul tűzte ki, hogy az összes termelő számára megnyitja az elektronikus támogatásigénylés lehetőségét. Ez úgy valósulhat meg, ha a kitöltő szoftvert web- alapúra fejlesztik, így az mindenki számára elérhető lesz aki internet kapcsolattal és Ügyfélkapus regisztrációval rendelkezik.

A 2008-as támogatási év bemutatása Az elektronikus kérelembenyújtás az alábbi fő lépésekből áll: 1. Az Ügyfélkapu segítségével az ügyfél, vagy a tanácsadó/falugazdász azonosítja magát és letölti a 2008-as területhez kapcsolódó kérelmet. 2. Az internetes kérelemkitöltő segítségével aktualizálják a múlt évi kérelemadatokat 2008ra vonatkozóan. Például. új hasznosítási kultúra megadása; új parcella felvétele; új parcellarajz készítése stb. 3. A kitöltött kérelmet az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton benyújtják.

Az elektronikus kérelemkitöltés A letöltött kérelem tartalmazza az elmúlt év parcella adatait: blokkazonosító, parcella sorszám, parcella terület, hasznosítási kód. Az adatokat egyszerűen, a 2007-es adatot átírva lehet aktualizálni. A mezők kitöltéséhez adott esetben a szoftver felkínálja a lehetséges kódot, ami garancia arra, hogy formailag helyes (ahol számot kell megadni, ott szám; ahol betűt kell megadni, ott betű) adatok kerüljenek megadásra. A parcellákhoz le lehet tölteni az elmúlt évben benyújtott blokktérképet a 2007-es parcellarajzokkal, ez segítséget nyújt a 2008-as kérelemben igényelt parcellák berajzolásához. Az elektronikus parcellarajzolás a következőket biztosítja: A szoftver kijelzi, hogy a berajzolt parcella mekkora területet fed le, így a felhasználó pontosbíthatja az igénylését. Azonban a parcellarajz a helymeghatározást szolgálja, tehát nem kell szigorúan megegyeznie parcellarajz területnek az igényelt területtel, kisebb eltérések lehetnek (az igényelt terület +/-5%-ban), hiszen az igényelt (számszerűen megadott) terület képezi az igénylése alapját. Amennyiben kitöltő személy a blokkhatáron kívülre, vagy nem támogatható területre rajzol, abban az esetben a szoftver jelzi a rajzolási nem megfelelést, és lehetőséget biztosít egy változásvezetési kérelem benyújtására, amelyben a mezőgazdasági termelő jelezni tudja, hogy a fizikai blokk térképi kialakítása eltér a valóságban létező állapottól.

248


A rajzolás során lehetőség van a berajzolt parcella határának szerkesztésére: blokkhatárra, nem támogatható terület határra, már a felhasználó által berajzolt parcella határra igazításra; oldalvonalak mozgatására. Amennyiben a kitöltő személy meg akarja szakítani a kérelem elektronikus kitöltését, abban az esetben az „Ideiglenes mentés”-sel el tudja menteni az addig kitöltött adatokat, és később az Ügyfélkapun keresztül történő újabb bejelentkezés és kérelemletöltés után folytathatja a kitöltést akár másik számítógépen is. Családi kötődés miatt én is besegítettem a falugazdászoknak kitölteni több elektronikus támogatás igénylést, ekkor ismertem meg a rendszert felhasználó oldalról. Hajdú – Bihar megyében az Agrártudományi Centrumba hallgatói közül is segítettek a kérelem kitöltésben. Ezek után érdekelni kezdett, hogy a többi felhasználó miként vélekedi a programról így egy kérdőíves felmérést végeztem, melyben fejér és hajdú-bihar megyei személyeket kérdeztem meg. Ezen válaszokból és saját tapasztalataimból következtetéseket vontam le, és kerestem a véleményük, észrevételeik okait. Nagyjából 30 kérdőívet kaptam vissza és ezen személyek nagyságrendileg együttesen 3500-4000 támogatási igénylést töltöttek ki.

A kérdőíves felmérés eredménye: A közel 200 ezer támogatási kérelmet a termelők 95% elektronikus formában nyújtotta be, viszont elég nagy a valószínűsége annak, hogy a termelők nem saját maguk töltötték ki, hanem szakemberek segítségét vették igénybe (Timándi, 2008). Ezt arra alapozom, hogy a gazdálkodók nagy többsége az idősebb és vidéki társadalmi csoportba tartozik nem biztos, hogy rendelkeznek számítógéppel valamit a számítógép használat nem könnyű számukra. Ezenkívül a vidéki térségekben az internet ellátottság sem megfelelő. (Csótó és Herdon, 2008). A kitöltő személyeket külön kategóriába bontottam, aszerint hogy hány támogatási igénylést töltöttek ki, erre azért volt szükség, mert az eltérő kategóriában lévő személyek véleményét eltérő súlyozással vettem figyelembe, hiszen aki jóval több kérelmet töltött ki, ő jobban tudja értékelni a rendszert. A megkérdezettek által kitöltött kérelmek számának megoszlását az 1.ábra mutatja. A megkérdezettek nagyobbik része 50 vagy 50-nél több támogatási igénylést töltött ki.

1. ábra: A kitöltött igénylések megoszlása A második kérdéscsoportban a felhasználókat a kitöltő szoftverről kérdeztem. Az itt feltett kérdések a következők voltak: • Könnyen kezelhető-e a program? • Mennyire átlátható a kezelő felület? • Összességében mennyire elégedett a programmal? • Ha lehetősége lenne, mit változtatna a programon?

249


A kérdésekre adott válaszokat összegeztem, az eredmény a következő ábrán látható. (2.ábra).

2. ábra: A felhasználók értékelése a rendszer kezelhetőségéről Az ábra mutatja, hogy a felhasználók közel kétharmad része a program használhatóságát 4re értékelte az 1-5 fokozatú skálán. A megkérdezettek a következő hibákat illetve hiányosságokat említették • kitöltési időszak kezdeti szakaszában még pontatlan volt a hibamagyarázat nagyon gyakran csak egy kódszámot írt ki így a felhasználó nem tudta eldönteni, hogy mi a hiba valódi oka • a parcella hasznosítási kódjánál nehézkes volt kiválasztás, mert túl sok elemű volt a lista • a program elég gyakran sok üres oldalt nyomtatott ki, de ez a támogatási időszak végére kijavították. Most pedig nézzünk pár javaslatot, hogy miként lehetne még jobban „felhasználó baráttá” tenni a rendszert. A kitöltés során a rendszer automatikusan jelzi a kérelemben előforduló tartalmi és formai hibákat és ezeket a hibalistákat a weboldal legalján jeleníti meg. Célszerűbb lenne, ha ezek a hibalisták nem a weblap alján, hanem a weblap tetején jelennének meg mert akkor a felhasználónak nem kellene mindig a lap aljára navigálni. A kitöltési időszak közepére elkészült egy nagyon részletes hibakód magyarázat, ami az összes fellehető hibára ad megoldási javaslatot. Ez a segédlet megtalálható az eFarmer weboldalán (eFarmer, 2008). A parcella hasznosítási kódjának bevitelénél (ami a termesztett növényre vonatkozik) könnyebbé tenné a felhasználók életét, ha kódszám mellett a növény neve is megjelenne. (3. ábra). Ez azért lenne megvalósító, mert a legördülő lista által megjelenített adat és legördülő lista által elküldött adat az adatbázisnak az eltérhet egymástól. A parcella hasznosítási kód kiválasztásának egy másik könnyebb módja, például ha a Magyarországon a 10 leggyakrabban termesztett növényt egy másik listából lehetne választani. Ebben az esetben a kérelem kitöltés is valamivel gyorsabb lenne, mert kevesebb elem közül gyorsabban lehetne választani. (MVH, 2008a).

3. ábra: Részlet a kitöltő szoftver felületéből

250


A harmadik kérdéscsoportban a felhasználókat az elektronikus térképrajzolásról kérdeztem. Az itt feltett kérdések a következők voltak: • Könnyen tanulható-e a térképrajzolás? • Sokszor igénybe vette-e a kataszteri fedvényt? • Gyakran hátráltatta önt a rendszer lassúsága? • Összességében mennyire elégedett a térképrajzolás rendszerével? • Ha lehetősége lenne, mit változtatna a programon?

4. ábra: A felhasználók értékelése a térképrajzolás kezelhetőségéről A térképrajzolás valójában az egész kérelemkitöltés legidőigényesebb része, a felhasználó az itt meglevő program hibákat vagy hiányosságokat sokkal jobban érzékeli. Mint látható a válaszadók több mint fele csak 3-ra értékelte a térképrajzolást. A felhasználók a következő pozitív dolgokat említették meg az elektronikus térképrajzolás mellett: • kataszteri fedvény használatának köszönhetően a megfelelő helyre rajzolhatják a parcellát, • a berajzolt terület méretét kijelzi a program így könnyebb a pontos területet berajzolni. A térképrajzolást a következő dolgok nehezítik: • lassan töltötte be a térképet, • a tavalyi blokktérkép nagyítása is hosszadalmas, • térképnagyítás során a sarokpontok mérete is növekedett. A grafikus feladatok mindig jobban igénybe veszik a számítógépek teljesítményét. A fejlesztőknél valószínűleg ez nem jelentkezett, de a program végfelhasználóinak valószínűleg fele olyan teljesítményű számítógépük sincs, mint a fejlesztőknek. A programok lassú betöltése több okra is visszavezethetők: lassú a számítógép, amin fut a program, kicsi az internet sávszélessége így tovább tart letöltenie az adatmennyiséget vagy a központi szerver annyira leterhelt, hogy nem tudja egyszerre az összes klienst kiszolgálni. A térképrajzolás folyamatát még az gyorsítaná, ha a tavalyi térképek nagyítására szolgáló „Nagyítás” gombra történő többszöri klikkelés mellett lehetőség lenne arra, hogy a nagyítás mértékét százalékos formában is meg lehessen adni. A következő ábrán látható, hogy a program milyen formában hozta fel az előző évi térképet. (5. ábra)

251


5. ábra: Az előző évi digitalizált blokktérkép A legutolsó kérdésben afelől érdeklődtem hogy a felhasználó előnyben részesítené-e az elektronikus kitöltési módot a hagyományos papír alapúval szemben. Minden megkérdezett előnyben részesíti, hiszen az elektronikus kitöltés a következő előnyökkel jár: (MVH, 2008b) • A kitöltő szoftver jelzi a kitöltés során, ha valamilyen beírt adat nem megfelelő formátumú (pl. blokkazonosító elírás), vagy valamilyen adat (pl. parcellaadat, vagy parcellarajz) hiányzik. • Az előző évi blokktérkép elérése gyorsabb parcellarajzolást tesz lehetővé a 2008-as kérelem kitöltésénél. • A szoftveres lehetőségek megkönnyítik, és pontosabbá teszik a parcellarajzolást. • Az elektronikus benyújtással elkerülhető a papír alapú kérelmek kézbesítés során történő elveszése. • A papírmentes eljárás környezetbarát és költséghatékony megoldás. • Az elektronikus kitöltés és benyújtás az adattartalomra vonatkozóan pontosabb, formailag hibátlan kérelmek benyújtását biztosítja, amely alapja lehet a korábbi támogatás kifizetésnek, és a formai hibák miatti levonások, illetve szankciók elkerülésének.

Összegzés Véleményem szerint az elektronikus kérelem kitöltés hasznos, mert a mezőgazdasági termelőnek igénylést mindenképpen kell kitöltenie és az elektronikus kitöltési forma optimális esetben a gazdálkodónak jelentősen nem tart több ideig, mint a hagyományos papír alapú

252


igénylés. A 2008-as év előtt a támogatás igénylés folyamata úgy zajlott, hogy a termelő papír alapon beadta a kérelmet majd az MVH az adatokat felvitte a a számítógépes rendszerbe. A 2008-as évtől a termelő egyből elektronikus formában nyújtja be az igénylést ezáltal a papírra való adatrögzítés kimarad a folyamatból. Így ha az igénylés teljes folyamatát nézzük (termelők és az MVH együttesen) mindenképpen idő megtakarítással is jár. Az MVH-nak már nem kell adatrögzítéssel foglalkoznia ezért a gazdálkodók is hamarabb juthatnak az igényelt támogatáshoz. Igaz a támogatás igénylés első felében még néha akadozott a rendszer, de ne felejtsük el, hogy komoly munka áll mögötte és az igénylési időszak végére már már megfelelő biztonsággal működött. Még néhány a felhasználók kényelmét szolgáló módosítással a fejlettebb uniós országok rendszerei mellé zárkózhat fel.

IRODALOM Csótó M., Herdon M. (2008): Information technology in rural Hungary: plans and reality. Rural Futures: Dreams, Dilemmas and Dangers. The University of Plymouth, United Kingdom, 1-4 April 2008. Coference Proceedings. ISBN: 978-1-84102-185-0 pp 1-6. e-Kérelem 2008 webalkalmazás részletes felhasználói üzenet magyarázatok (eFarmer, 2008) http://www.efarmer.net/indexmvh.asp?page=uzenetall Herdon M. (2004): Információtechnológia az agrárgazdaságban, Gazdálkodás - Agrárpolitikai és vállalkozási tudományos folyóirat. Kiadó: Károly Róbert Kutató-oktató Kht Gyöngyös. 2004.1 szám, XLVIII évfolyam. 1-13 p. HU ISSN 0046-5518. Kapronczai I. (2007): Információs rendszerek a közös agrárpolitika szolgálatában. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. ISBN: 9789639736252 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) (2008a): Felhasználói kézikönyv: Egységes területalapú támogatás elektronikus kitöltés és benyújtás; http://ekerelem.mvh.gov.hu/MVHPortletPack/ServeFile?fix_id=-1 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) (2008b): Tájékoztató a 2008. évi területalapú támogatásokkal kapcsolatban; http://ekerelem.mvh.gov.hu/portal/default/Dokumentumt%C3%A1r/Dokumentumt%C3%A1r?acti on=2&menupont_id=506 Szénás Sz. (2007):Mezőgazdasági támogatások információs rendszerei, az Agrárinformatikai Nyári Egyetem 2007.-on elhangzott előadás anyaga Timándi Zoltán Robin (2008): Megkezdődtek a 2008. évi területalapú támogatások igénylésének előkészületei http://www.agrotrend.hu/cgibin/agrotrend/index.cgi?view=ck&tID=484&nID=15276&nyelv=

253


Motivation means for quality performance in food production Kazilová Lucie Czech University of Life Sciences Faculty of Economics and Management Kamýcká 129 165 21 Praha 6 – Suchdol Czech Republic Abstract The layout deals with the food quality problematic, with several quality approaches and it’s management. Food quality assurance systems are presented considering the importance of a very discussed theme of food safety. The use of the techno–managerial approach is highlighted in food sector. Author introduces means of motivation for employees because they are in the first-hand contact with the product and do involve the final quality of food product and they should know and understand the quality. Key words Food quality, motivation, food safety, food quality management

Introduction Food quality and food safety have become very discussed and hot theme of a modern day. Growing anxiety of food consumers belongs to the group of biggest challenges that is to be dealt by the food industry. The implementation of food safety and quality systems represents systematical approach to prevention or to minimize the possibility of occurrence of an unsafe product at least.

Objective and metododics The objective of this layout was to set a tool that improves the workers` relation to product quality in the food industry, especially the perception of quality. There were used several methods based on analysis, observation of current situation in several food companies. The findings were assembled, specialized publications were perused. Due to above mentioned facts deduction and imagination served to model the mean that satisfy the objective of this paper.

Food Quality The objective of quality assurance is to guarantee that quality requirements, such as product safety, reliability, service etc., are realized by the quality system. On the other hand quality assurance should provide confidence to costumers and consumers that quality requirements will be met. Quality system is defined as a organizational structure, responsibilities, processes, procedures and resources that facilitates the achievement of quality management. In the food industry several quality assurance systems (QA-system) and norms have been developed which can be used as guidelines for development of a quality system to assure the established quality requirements. Common QA-system in the food are the Good Practices (Good Manufacturing Practice – GMP, Good Hygienic Practice – GHP), HACCP (Hazard Analysis Critical Control Points), ISO (International Standard Organization) and combined systems such as BRC (British Retail Consortium). (Luning, 2002) Even other standards or systems are applicable to treat the food safety and quality. But it is not an objective of this paper to pay more attention to these systems even though they would merit it. Food quality management has to work with a fact (contrary to other industries) that food, food products and basic materials from agricultural origin are living materials that change continuously over the rime due to (bio) chemical, physical and microbiological influences. The main consequence of this fact is that variation is huge and interdependencies in food products and processes are of great complexity. This makes technological knowledge very important. Technological theory and research provide managers with, for instance, predictive models, which contain cause-effects relationships.

254


Thus in analysing food quality management are needed both the use of psychology to understand human behavior and use of technology to understand behavior of living materials. As a consequence, food quality management should embrace the integrated use of technological disciplines as well as the integrated use of managerial sciences. Author tends to the opinion that management is responsible for the food quality. As the most problematic question he considers the presence of human factor in a production. Management is able to incorporate food quality systems but in consequence it always depends on the worker’s performance that manipulates or manufactures the product.

Game This paper deals with one essential section of this approach. The significance of workers motivation in the food industry is presented here. Food companies have been facing the fact of lack of high qualified workers nowadays. For this reason it is necessary to pay increased attention to employees, their stimulation and motivation. Other problematic is viewed in not perfect performance with respect to quality related to the employee. Because in plenty of cases workers are not interested in the fact what quality is the product they have produced and how the quality can be influenced. Their aim is just to fulfill or spend their working time (for ex. - 8 hours) without any other thinking or no-account effort. This effect can be caused by inconvenient approach of management – insufficient motivation, absence of information and understanding their needs, low salaries etc. For this purpose the author presents an instrument that consists in support of workers’ training, their awareness and in emphasizing the importance of their performance for the company. As a part of this training is the Game that familiarize workers with the quality problematic and enable them understand in a creative way the quality. During the Game workers can apply their knowledge and experience from praxis that function as useful information for management as well. The Game is divided into three parts. In the first one employees together with the manager (trainer) construct current production flow of a product while using colored papers of different shapes (depends if it is operation, storage or control) that are glued to big board. Clear scheme is created that is comprehensible to all workers from all levels of production process. In the second part teams are created. Each team is composed from one worker of different production level, all levels of process are represented. Common task is settled - to create summary of impending dangerous that should negatively influence the product quality using small colored papers. Team focuses on the characteristic of particular dangerous (risk). Then they determine the preventive action – it means what to do to avoid such problem to appear and later they estimate possible consequences. It is possible to show an example: Neglecting of hygienic conditions during packaging meat-product. Worker doesn’t wash his hands before starting process, he has a running hand injury, flu … Biological risk The possible bacterial contamination menaces. This risky product is consumed by a person with diminished immunity. Health complication Enter of a lawsuit, notify media … Company has to deal with such a problematic situation …. If such a problem arise to huge proportion it can mean for the company serious troubles and high costs that can lead to total bankruptcy or to reduction of its production (staff reduction etc.)

255


The third part is based on results presentation by teams. Other possibility is to enable open discussion with trainer and comparison of particular alternates. The trainer has the most significant or grave risks underpinned and he has prepared documentation basis – video or series of pictures that are presented to employees. It is called “the idea conservation” by a way of instructive-amusing materials. It is possible to introduce the game in several alternates with respect to the environment of company, workers and trainer. Teams could settle only the risks and later on together with trainer specify them and find preventive actions and consequences. The other way consists in the fact that trainer has prepared cards with various possible solutions and workers are obliged to connect them in the right manner (special and interesting proposal represents kind of puzzle adapted for this occasion) and create compact view of individual operations, situations that influence the final product quality.

Conclusion This whole game has been drawn up on workers integration to other than producing activities. The significance of worker’s achievement and contribution for company is emphasized. Exchange of ideas, experience within team is caused by means of brainstorming and creative background is created. As another fact workers` familiarization with operations that are performed by other workers at other levels of production is supposed. Workers have an overview about situations that can happen while not treating the product in a good way and about problems that influence food product quality. Simultaneously workers are acquainted with mechanisms of potential product contamination in not direct form. Their knowledge about settled quality systems are intensified by this way. Lately food sector companies have been facing problems of lack of qualified workers, therefore the form of training and workers education seems to be very actual. As a proper tool of motivation is supposed a system of workers remuneration, delegation of responsibility, employee's amenities, opportunity of self realization etc. The above mentioned theme can serve as a ground for other paper.

References Luning, P, A. Food quality management: a techno – managerial approach. Wageningen Pers, 2002. 323 s. ISBN 9074134815

256


Mobile Internet in E-government – thoughts about barriers and facilitators of M-government in Hungary Róbert Szilágyi1, Enikő Szilágyi2 1 UD CASE FAERD, Böszörményi str. 138., 4032 Debrecen, Hungary, 2 UD Faculty of Business Administration, Kassai str. 26, 4028 Debrecen, Hungary Abstract. It is a well-known fact that since November 2005 – when the General Rules of Public Administration Procedures and Services Act came into force – electronic services have become an actual issue on an operational level in Hungary too. This governmental act caused an important change in the legal environment, not to mention the fact that electronic governmental services are getting incorporated in everyday life and office work too. Though the real impacts of e-government cannot be listed properly, sometimes there are more problems with the very services than positive experiences or advantages. This background study seeks to examine the social and technical conditions needed to properly operate one of the more important parts of E-government: M-government. The paper focuses on the social/technical barriers that obstruct m-government. In the first of part of the paper we try to describe the characters of E-government/M-government and after that we try to outline the biggest problems that slow down the spread of mobile governmental services in Hungary1. Keywords. Mobile Internet, E-government, M-government

Myths and facts about M-governance2 In Hungary – just like in almost any other country in the world – the most stressed area of the improvement of the quality of public services is electronic services3. Despite of the fact that a vast amount of literature is available worldwide we definitely can say that there are still some disbeliefs and myths about electronic democracy, and about Mgovernance. Sometimes the public opinion regards E-, or M-governance as just a special set of technology) but it cannot realize that these two are rather a set of technological and organizational processes. We also can hear such claims as “e-governance is something difficult” or “we don’t even know what it is but it’s probably very expensive”. And what is more: a lot of people think that E-governance equals electronic (on-line) information change. Unfortunately not only the public opinion but the literature is also in trouble when the very phenomena is to describe. As Streib and Willoughby (2005) claim, as of now even the definition of E-governance is unclear. We must add that it is even true if we look at the most common definitions because in practice and in people’s mind these phenomena are blurred. But how can e-government be defined? According to the Public Administration Management and Reform Jargon dictionary: „Electronic government encompassed the process which generate public goodwill, as well as those of public decision-making, decisiontaking and performance in the fields of policy, state and state administration where these utilise to a high degree information and communication technologies.” (Szebenyi [2004]) So E-government stands for the public sector in the emerging information society. We can see that this definition rather outlines than defines E-governance. Another definition focues on the function of E-governance. Kuschchu and Kuscu claims that E-government efforts aim to benefit from the use of most innovative forms of information technologies, particularly web-based Internet applications, in improving governments’ fundamental functions. (Kushchu-Kuscu [2004]). According to Adamali et al, E-government is defined as the provision of services and

1

This paper is a background study for a future empirical analysis. In this paper we use the „government” and „governance” as synonyms to simplify our train of thought. 3 Sárközy also notes the demand for E-Governance when talking about more efficient governmental organisation structure. 2

257


information by electronic means between different sections of government (G2G), between government and business (G2B), and between government and citizens (G2C). It is seen as a strong tool for improving government productivity, administrative effectiveness, and cost savings (Adamali et al [2006] pp 97.) Without finding a perfect definition we must add that E-governance should be considered as a complex set of technological, social and organizational processes. It means that not only the information changes is that what matters, but there are other important factors such as efficient government and citizen relation (a special electronic democracy), efficient public administration etc. What about M-governance? Usually M-governance is considered as a special field of egovernance. The following figure illustrates that relation.

1. Figure: Relation between E-governance and M-governance. Source: This statement can be a bit disturbing, because M-governance is not just a part of Egovernance, it is quite different from it. Everybody knows that the mobile technology has a real advantage compared to desktop computers: the previous is tied to a proper place while the latter follows the user. But that is not the only criterion that helps us with distinguishing electronic and mobile services of the government. Mobile services are rather simple and quick (for example m-parking or mticketing) while services connected to E-governance can be quite complex (electronic tax declaration and payment of taxes). We can say that the larger or more important services are typical of E-governance – contrarily services that should be quick, cheap and easily accessible are typical of M-governance. But it doesn’t mean that M-governance is not really important or has not got a significant role. As Kuschu and Kuscu notes, the mobile access - anywhere any time – is becoming a natural part of daily life, and the governments will have to transform their activities according to this demand of convenience and efficiency of interactions for all parties. (Kushchu-Kuscu [2004])

E-governance/M-governance brief overview of Hungary Examing the Hungarian situation the first we can see is that due to the lack of information we don’t really now much (or rather say we don’t know enough) about the current status of M-governance in Hungary. There is a need for a growing number of a valid empirical studies. According to the World Bank, the ICT expenditure (% GDP) fell back to 6,1 % (2004) from 7,3% (2000). (By way of comparison, this indicator was 5,1% in Europe and Central Asian Region in 2004). The E-government readiness index in 2004 was 0.54. E-government readiness index is based on a five-stage model, ascending in nature, and building upon the

258


previous level of sophistication of a government’s online presence. These stages are Emerging, Enhanced, Interactive, Transactional, and Networked. Countries are scored on the basis of whether they provide specific products and services (1 =best).(World Bank [2006] pp. 206.) So in this context Hungary is rather developing than well developed – looking over the data by World Bank we can see there are major differences between the countries. Wellenius also notes that access to communication and information services exhibits major inequalities among and within countries. The author says that disparities matter insofar as they constrain economic development and poverty reduction. Wellenius highlights somes principles that guide good practices for extending electronical services in changing technological and market environments4. (Wellenius [2006] pp. 41-55) Generally speaking there is much room for improvement in the field of mobile/electronic services in Hungary, but we must also add that there are successful services too. If we look over the current practice, we can say that in Hungary the SMS-based services become more and more popular (for example the local government Customer Relationship Module in Budapest, official car registry information, emergency SMS, results of university entrance information, M-parking etc.).

Barriers and facilitators In this paper we distinguish social, technological and other (for example economic) barriers that can obstruct the spread/usage of mobile governmental services. We don’t have to say that barriers, facilitators and drivers for M-governance are cannot be strictly separated in real life. When we try to describe them we necessarily separate them in order to simplify our verbal model. But of course, all these factors should be treat as a complex set of conditions that determine M-governance. The following figure represents one possible set of relations between the facilitators/barriers/drivers.

[1.] [2.] [3.] [4.]

4

Allow markets to work. The author says there is a need for competitive, private-led markets since they go a long way toward making communication and information services available to the entire population. Extending services beyond their current reach in a reformed market environment starts with removing remaining obstacles. Public sector support can help extend services beyond the market, but this must be justified in terms of the economy as a whole. • Supply subsidies are preferably determined and allocated through the market. Competition among firms for subsidies is a proven tool. Success hinges on critical demand and supply factors and on the enabling environment. (Wellenius [2006] pp. 41-55)

259


prices for mobile devices

increased mobility

market liberal ization

positive net effects

economic trends

com fort, business activities, anytim e

social trends

substitutes

Dis tribution of Mobile Comm unication demand factors

realtim e discussion of current

tec hnologic al possibilities devices, semiconductor and software and software development development

additional services due to broadband communication shorter innovation cycles

2. Figure One possible set of relations between the facilitators/barriers/drivers. (Source: Buellingen-Woerter [2004]) In our judgement there are three main groups of barriers/facilitators: Technical barriers/facilitators are connected to the mobile technology itself. They naturally correlated to the economic factor of the investigated country. Technical barriers/facilitators are for example mobile device penetration, the emergence of mobile internet, the used mobile net applications and services, substitutes, software development. We can say that the R&D/ICT expenditures and other technical-macroeconomic factors are also connected to this group. Social barriers/facilitators. Any technique - whatever well created, smoothly working or somewhere else tried and tested may it be - can fail if used in an unsuitable user environment. Public administration is indeed a very special user environment. (BudaiSükösd, [2005] pp. 58.). Beside these we must add that the national customs, traditions or the state of the education also can have an impact on M-governance. Other barriers/facilitators. The so-called “third group” – the name of those factors that cannot classified into the former two groups but also count. For example the state of the public administration law, other kind of regulation etc. These factors are mostly macroeconomic facilitators/barriers, but we definitely have to mention that other individual (microeconomic) factors can be defined. In the following part of the paper we try outline one set of social barriers/facilitators in order to give an example for them (especially for the microeconomic factors). It is a simple verbal model which tries to illustrate a special and important field (connected to public service).

260


An example of social barriers –public service

3. Figure Facilitators of the successful implementation of E-Governance. (Source: StreibWilloughby [2005]) In Streib and Willoughby’s (2005) model skilled staff is a relevant factor that can facilitate the succesful implementation of E-Governance and is part of the ideal conditions of EGovernance. So how do the skilled staff in my opinion look like? The following figure will present our concept about the characteristics of the ideal civil servant who can meet the requirements of E-Governance or M-Governance.

(1) I look at public services related to electronic governance as a new – and more importantly - complex public service. Sharing McGregor’s (1988, pp 942.) view (and agreeing with his following statement: „The strategic importance of human resources has resulted from massive changes in goods and services production systems.”) I regard human resources to be a strategic factor of operating e-governance.

261


DELEGATING/OBSERVI NG STYLE

Based on the Hersey-Blanchard model

n Proper assessment of existing skills, skill development

ABILITY: COMPETENCY AND COMPETENCE

o Financial motivators

After BudaiSükösd

After Jenei, Bakacsi,

After taylorism

WILLINGNESS, MOTIVATION

Social and pscihological motivatiors

p Afte the human relations discipline Power aspirations

Empowerme After participative performance motivation systems

The skills of the ideal civil servant who can meet the requirements of EGovernance.Source: own source 4. Figure The skills of the ideal civil servant who can meet the requirements of E-Governance. Delegating style. Our starting point is the Hersey-Blanchard model. Hersey and Blanchard (1981)5 characterised leadership style in terms of the amount of direction and of support that the leader gives to his or her followers. They say that leaders should adapt their leadership style to their followers’ development maturity, based on how ready and willing the follower is to perform required tasks (that is, their competence (ability) and motivation). Briefly saying the mature employee has the ability and the motivation. The way I see it this kind of leadership coincides with empowerment. Applying empowerment means that we assume that the employee (in this case the civil servant) perceives the problem6 himself and also finds the solution on his or her own. This means that the civil servant involves superiors in the decision making process only when he or she thinks it is absolutely necessary. Ability. What kind of competences and abilities are required in the field of E-Governance? It can be said that communication skills, creativity, information-management, changeorientation (translate: openness to change), customer (citizen) focus, planning and organizing, openness to technical equipment are indispensable. Beside these selfknowledge and continous development of skills are necessary. All these competences

5 6

For further details and the whole model see Hersey-Blanchard (1981.) According to Bartee the problem is the divergence between the present and the expected situation. (Bakacsi, 2004. pp. 70.)

262


assume a specialized training system that focuses on three main areas such as management view, administration-technological view and service view7. (Budai-Sükösd, 2005. pp 69.) Motivation. How can we motivate a civil servant? It is a tough question because we can see that mostly financial motivators are used in the public sector (when the needed resources are present). Jenei (2005) gives a peculiar overview about the changes of performance evaluation over the last century. This overview starts from scientific management, then through Max Weber's theory up to the participative management systems. Looking over the 20th century it seems that the early image of homo oeconomicus that was widespread in economic management singificantly shifted towards a more social and communicative human image that will demand involvement and share of power. Jenei points out that the combination of performance promotion systems can indeed be a fortunate one in Central and Eastern Europe (including Hungary), since in these areas it is impossible to “wait for” the organic development of the subsequent processes, or to follow a path that performance promotion followed in developed countries. I can accept this kind of reasoning and I agree to the idea that suggest a properly applied combination of motivators. It can be noticed that using empowerment fulfills the power aspirations of the civil servants. What organisational, group and individual factors may disturbe or facilitate the forthcoming of this idealistic world? This is what we will try to sketch roughly in this section. This is only an overview and not a comprehensive list. A few factors that are presumably supporting the fulfillment of personal requirements: organisational factors: the transforming structure of public administration (deregulation, delegation, flattening organisations), proper use of performance control evaluation (for instance Common Assessment Framework, or CAF), organisation learning, learning by doing, etc. group factors: conformist behaviour (if this behaviour manifests in adapting to the behaviour of other members of the group who support E-Governance), creating new norms that are adapted to the situation changes, etc. individual factors: positive attitude to E-Governance, mature personality (in the sense of the theory of Argyris), etc. And now a few factors that are presumably impedes the fulfillment of personal requirements: organisational factors: the remains and habits of Weberian bureaucratic public administration, rigid hierarchy, domination of technocratic coordination tools, organisation-level resistance to organisational changes, barriers of organisational learning, etc. group factors: causes of resistance on the group level, deviant behaviour, peer pressure etc. pointing against E-Governance. individual factors: negative attitude, immature personality (Argyris), individual resistance to organisational change (fear of the unknown, avoiding uncertainty, etc.)

All in all, the existence of these abilities require the changing of the current administration attitude. But how can such a cultural change be managed? It is an exciting question but it may lead out of the original topic of our paper. 7

263


Conclusion This short background paper had ab ovo set modest goals: We tried to briefly sketch some conditions that would allow the proper (effective and efficient) operation of M-Governance. We devided the facilitators/barriers into three groups. In the last part we tried to give a short example of these factors (the example of the civil services). We used a special leadership theory, the Hersey-Blanchard model. We tried to illustrate the required changes in the lives of Hungarian civil servants assuming that these changes are more qualitative than quantitative in their nature. Naturally this required some admittedly radical simplifications. In spite of this we hope this little mental modelling won’t be in vain. As for now we think this topic is only at the stage of asking new questions and trying to find solutions for the ever increasing number of problems and difficulties that arise from the implementation of M-Governance. Our task here is to ask the proper questions to help developing this area. The next step is definitely going to be the empirical study.

References Adamali, A. – Coffey, J. O. – Safdar, Z. [2006]: Trends in National E-Strategies: A Review of 40 Countries. World Bank [2006]: Global Trends and Development. Information and Communications For Development. World Bank Publication pp. 87-124. Bakacsi, Gy. – Bokor, A. – Császár, Cs.– Gelei, A. – Kováts, K. – Takács, S. (2004): Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. KJK Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest Budai Balázs, B. – Sükösd, M. (2005): M-kormányzat, M-Demokrácia. Mobilkommunikáció a közigazgatásban, a politikában és a non-profit szektorban. Hersey, P. – Blanchard, K. H. (1981): So You Want to Know Your Leadership Style? Training and Development Journal, Vol. 35. No. 6. pp. 34-54 JENEI, GY. [2005]: Közigazgatás-menedzsment. Századvég Kiadó, Budapest Kushchu, I. –Kuscu, M. H. 2004: From E-government to M-government: Facing the Inevitable. mGovLab.org McGregor, E. B. (1988): The Public Sector Human Resource Puzzle: Strategic Management of a Strategic Resource. Public Administration Review. Vol. 48. No. 6. pp 941-950 Sárközy, T.(2006): Államszervezetünk potenciazavarai. A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai. Javaslat egy hatékony és modern kormányzati szervezet kialakítására. HVG Orac Lap-és Könyvkiadó Kft, Budapest Streib, G. D. – Willoughby, K. G. (2005): Local Governments as E-Governments: Meeting the Implementation Challange. Presentation at PAQ Spring, 2005. Szabóné Szebenyi G. (ed) (2004): Közszolgálat. Közigazgatási menedzsment és reformzsargon. Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, Érdi Rózsa Nyomda Wellenius, P. [2006]: Extending Communication and Information Services:Principles and Practical Solutions. World Bank [2006]: Global Trends and Development. Information and Communications For Development. World Bank Publication, pp. 41-55. World Bank [2005]: E-Development: From Excitement to Effectiveness, Global Information and Communication Technologies Department Publication

264


e-Ügyintézés a Mezőgazdasági Szakigazgatásban Szénás Szilárd1, Dr. Herdon Miklós2 1 Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság 2 Debreceni Egyetem AVK Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék

Bevezetés A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) a területhez kapcsolódó támogatások kifizetési kérelmével összefüggő eljárások egyszerűsítése érdekében 2008-ban megkezdte az elektronikus kérelemkitöltés és egyben annak beadásának bevezetését. A 2007-ben a 200 ha-t meghaladó földterület után egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesült ügyfelek (továbbiakban: kijelölt ügyfelek) számára az egységes EU-s területalapú támogatás (SAPS), a nemzeti kiegészítő támogatás (Top-Up), ehhez kapcsolódóan kedvezőtlen adottságú területek (KAT) és Agrárkörnyezetgazdálkodási Program (AKG) kérelem kitöltésére az elektronikus nyomtatványkitöltő rendszeren (továbbiakban: e-kérelem) keresztül már volt lehetőség benyújtásra. 2008. évben a területalapú támogatási jogcímek tekintetében minden ügyfél lehetőséget kap, hogy támogatási kérelmét számítógépen elektronikusan kitöltse és benyújtsa. Az elektronikus kérelembenyújtás előnyei Az eSAPS program további előnyei: • A kitöltő szoftver jelzi a kitöltés során, ha valamilyen beírt adat nem megfelelő formátumú (pl. blokkazonosító elírás), vagy valamilyen adat (pl. parcellaadat, vagy parcellarajz) hiányzik. • Az előző évi blokktérkép elérése gyorsabb parcellarajzolást tesz lehetővé a 2008-as kérelem kitöltésénél. • A szoftveres lehetőségek megkönnyítik, és pontosabbá teszik a parcellarajzolást. • Az elektronikus benyújtással elkerülhető a papír alapú kérelmek kézbesítés során történő elveszése. • A papírmentes eljárás környezetbarát és költséghatékony megoldás. Az elektronikus kitöltés és benyújtás az adattartalomra vonatkozóan pontosabb, formailag hibátlan kérelmek benyújtását biztosítja, amely alapja lehet a korábbi támogatás kifizetésnek, és a formai hibák miatti levonások, illetve szankciók elkerülésének. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Ügyfélkapun keresztül történő bejelentkezés után a termelő előhívhatja a megelőző évi adatait tartalmazó támogatási kérelmét, amit a kitöltő program segítségével aktualizálhat. Azaz a tárgyévre (ez esetben 2008-ra) vonatkozóan módosíthatja a parcellái adatait, a parcellarajzokat stb. Ezt követően a kitöltött kérelmet elektronikus úton be is nyújthatja. A kitöltéssel egy időben a program ellenőrzi a kérelembe bevitt adatok formai megfelelőségét és hiánytalanságát, így elektronikus kérelemkitöltés és benyújtás esetén Az ügyfélnek formai hiba miatt nem kell szankciótól tartania. Az elektronikus kérelembenyújtás lépései 1) Az Ügyfélkapu segítségével az ügyfél, vagy a tanácsadó/falugazdász azonosítja magát és letölti a 2008-as területhez kapcsolódó kérelmet. 2) Az internetes kérelemkitöltő segítségével aktualizálják a múlt évi kérelemadatokat 2008-ra vonatkozóan. Pl. új hasznosítási kultúra megadása; új parcella felvétele; új parcellarajz készítése stb. 3) A kitöltött kérelmet az Ügyfélkapun keresztül elektronikus úton benyújtják.

265

SUMMER UNIVERSITY ON IT IN AGRICULTURE AND RURAL DEVELOPMENT – 2008 CORVINUS EGYETEM

A kérelembenyújtás folyamata •

Abban az estben, ha az ügyfél rendelkezik Ügyfélkapus regisztrációval, a bejelentkezést követően le tudja tölteni a 2008-as kérelmét. • Amennyiben az ügyfél nem rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval, abban az esetben igénybe veheti falugazdásznak, vagy egy külső tanácsadónak segítségét. A bejelentkezést követően Az ügyfél megadja az azonosítóját és jelszavát, amely beírása után le tudja tölteni a 2008-as területhez kapcsolódó kérelmét. Regisztráció az Ügyfélkapunál A benyújtáshoz javasolt az Ügyfélkapu regisztráció, amely bármelyik Okmányirodában megtehető. A regisztrációhoz személyi igazolvány és lakcímkártya, valamint egy e-mail cím szükséges. Az elektronikus kérelemcsomag elérhetősége A mezőgazdasági parcellák egyedi blokktérképeken való berajzolása a parcellasoros adatokhoz kapcsolva, az e-kérelem térinformatikai felületén történik. MePAR szoftverrel segítségével lehetséges. Az adatok a kérelem benyújtását megelőzően tetszőleges számú alkalommal menthetőek, illetve szerkeszthetőek. A kérelem lezártát követően az adatok elektronikus úton nem módosíthatóak. Az elektronikus kitöltő alkalmazás az e-kerelem.mvh.gov.hu honlapon érhető el.

Bejelentkezés a rendszerbe Az MVH Portálon keresztül, melynek elérési útvonal http://e-kerelem.mvh.gov.hu majd a következő ikonra kell kattintani;

1)

2)

gomb megnyomása; Belépés az ügyfélkapura felhasználónévvel;

gomb megnyomása; 3) A Kérelem típusa: választó listából a ’2008 Területalapú kérelem’ ,vagy a ’2008 Területalapú kérelem módosítása’ lehetőséget lehet választani; Főbb űrlapkezelő funkció gombok

Kilépés: A benyújtás módját kiválasztó felületre térünk vissza. Térkép nézet: a gombra kattintva az űrlapkitöltő webes alkalmazás elindítja a MePAR szoftvert, az Interneten keresztül el lehet kezdeni a parcella berajzolását.

266


Kérelem fejléc adatok szerkesztése

Parcellasoros adatok szerkesztése

A Gazdálkodó által 2007-ben jóváhagyott parcellaadatok szerepelnek Az adatok a fejrészhez (főlap) hasonlóan fölülírhatók, módosíthatók, kiegészíthetők, törölhetők. A sor aktívvá, tételéhez az adott sor bármelyik cellájára bal egér gombbal történő kattintás szükséges.

A megszemélyesített adatokat a Gazdálkodónak le kell ellenőriznie, hogy azok megfelelnek-e a 2008-ban aktuális parcellaadatoknak. A parcellaadatok változása esetében az új adatokat az adott adattípus mezőjébe be kell írni. Ekkor a módosított mezők adatai képezik a 2008-as támogatás alapját. A „Módosít” eszköztár használata Új blokk, vagy parcella felvitelét vagy előre meglévő parcella törlését, az adott sorban lévő „Módosít” ikon „+” jelére bal egérgombbal való kattintással tehetjük meg: Sor törlése: értelemszerű, az adott, aktív sorra vonatkozóan. Parcella beszúrása: az adott, szerkesztett blokkon belül új sor hozzáadása, Új blokk felvétele

267


Hibajelzések és figyelmeztető üzenetek megjelenítése A kitöltési szabályok be nem tartásából adódó hibákat a rendszer munka közben azonnal kijelzi felhasználói üzenetek és listák formájában, amelyeknek tételes felsorolását a „Melléklet” tartalmazza. A szoftver alapvetően a kitöltött űrlapban aktuálisan látható adattartalmak formai megfelelését és az egyes mezők összefüggéseit ellenőrzi, pl.: hogy adott blokk létezik-e, mekkora a támogatható területe, stb. Mindaddig nincs lehetőség az űrlap véglegesítésére, ügyfélkapun történő továbbítására, ameddig minden egyes hiba elhárításra nem került. A weblap alján található meg a tételes hibalista. A kódszámra kattintva részletes magyarázat is lekérhető.

Parcella rajzolás a kitöltő felület rajzoló részén

II. A rajzoló felület további magyarázata:

268


Adott parcellasorhoz tartozó értékek a rajzoló felületen is megjelennek, melyek természetesen megegyeznek a főlapon felvitt adatokkal. Parcellarajzolás:Parcellának vektorpontjait az egér segítségével kettő kattintással lehet megadni és rajzolni. Lerakott vektorpontokat az egér segítségével, a vektorpontra állva az egér bal gombját lenyomva tartva lehet elmozdítani. Amennyiben a gazdálkodó 2008. évben új blokkot kíván felvenni (pl. új területet vásárolt vagy bérelt), azt a területet a MePAR felületén rákeresve megteheti. Mentés: Geometria tárolása. Online mentés történik szerverre. A program figyelmeztet, ha nem támogatható területet, vagy blokkhatárt metsz a berajzolt ábra. Ellenőrzés: funkcióval a térkép rajzolásánál felmerült hibákra figyelmeztet a szoftver.

Parcellarajz adat import/export Az elmúlt időszakban sok gazdálkodó parcelláit GPS eszközzel pontosan lemérette, amelyről digitálisan rögzített állománnyal rendelkezik, vagy térinformatikai adatok kezelésére alkalmas telepi szoftvert használ, amellyel parcelláit képes - az EOV koordináta rendszerhez illesztett módon- digitálisan megrajzolni. Tavalyi térkép: meg a kitöltő felület.

A blokkhoz tartozó tavalyi térkép szekennelt képét mutatja

Kérelem véglegesítése és nyomtatása: o Véglegesítés: Akkor lehet a kérelmet véglegesíteni, ha nem tartalmaz hibát. Ezt a kérelem tetején megjelenő „Menthető beadható bizonylat” szöveg mutatja, illetve aktívvá válik a „Véglegesítés gomb”;

269


o A kérelem beadásának módjai: Elektronikusan ügyfélkapun keresztül: ebben az esetben csak a meghatalmazásokat kell aláírni és elektronikusan továbbítani az ügyfélkapu felé; Papír alapon: ebben az esetben a kérelem minden oldalát alá kell írni és postai úton továbbítani az MVH illetékes kirendeltsége számára; o Nyomtatás gombra kattintva előállíthatjuk a kérelmünket *.pdf formátumban, illetve el tudjuk menteni és ki is tudjuk azt nyomtatni; o Visszaigazolás: Miután a véglegesített kérelmünket elküldtük az ügyfélkapun keresztül az MVH részére 2 db e-mail-t kap az a személy, akinek az ügyfélkapus jogosultságán keresztül történt ez; Az egyik az időbélyeg, ami ugyanazt a szerepet tölti be, mint a papír alapú kérelmek esetén a postára adás dátuma. A mási egy hivatkozási számot, amely szerepel a MVH által küldött befogadás tényéről szóló e-mail-ben is, így azonosítva be az ügyfelet, akihez tartozik a kérelem;

Összefoglalás Hajdú Bihar megyében mintegy 20000 mezőgazdasági termelő nyújt be évről –évre területalapú támogatást. (1. sz. táblázat) Ilyen mennyiségű kérelem feldolgozása az adatlapok szkennelése és az adatok rögzítése több hónapos munka eredménye lenne és a kifizetés csak a feldolgozás és az esetleges hiánypótlás után lehetséges. Mivel az EU-ban utófinanszírozás van, kifizetésekre tárgyév december 1. és következő év június 30. között kerülhet sor. Az elektronikus kérelmet benyújtók lényegében már feldolgozott állapotban véglegesítik a kérelmüket, amely nem tartalmazhat hibát, ezért a pénzükhöz is sokkal hamarabb hozzájuthatnak. Utómunka szinte csak az ellenőrzésre korlátozódik. 1. sz. táblázat. eSAPS igénylők megoszlása 2007. évhez viszonyítva MEGYE Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-SzatmárBereg Tolna Vas Veszprém Zala ORSZÁGOS ADATOK

2007-es referencia adatok KÉRELEM TERÜLET (db) (ha) 24710 472012 4677 228476 16777 438855 10417 302249 13280 274952 6175 283740 7099 247983 20232 443460 8701 171903 10737 399419 2537 110219 2715 82941 11317 370843 7214 260318 27680 6202 3717 4672 4035 192894

eSAPS 2008 e-KÉRELEM TERULET (db) (ha) 22817 452770 4570 224995 15422 421767 9957 304241 12931 273315 5931 280280 6826 244455 19521 430160 8014 178260 9872 395823 2524 111129 2539 76413 10767 329138 7020 251132

326236 215691 153227 173981 144584 5101091

26504 6124 3653 4728 4044 183 764

Forrás: MVH

270

321130 229112 152958 172608 150999 5000685

% KÉRELEM TERÜLET 92% 96% 98% 98% 92% 96% 96% 101% 97% 99% 96% 99% 96% 99% 96% 97% 92% 104% 92% 99% 99% 101% 94% 92% 95% 89% 97% 96% 96% 99% 98% 101% 100% 95%

98% 106% 100% 99% 104% 98%


Következtetések A felhasználók tapasztalatai alapján elmondható, hogy egy átgondolt és könnyen elsajátítható, és az interneten keresztül minden érintett számára hozzáférhető rendszert készítettek a fejlesztők. A rendszer használatának korlátja a kiszolgáló szerver kapacitásában rejlik. Természetesen csak akkor, ha feltételezzük, hogy a szoftver használatához előírt minimális feltételeket a felhasználók teljesítik.

Hivatkozások MgSzH-MVH tájékoztató a 2008. évi területalapú támogatásokkal kapcsolatban. 42/2008. (IV. 4.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatásokhoz (SAPS) kapcsolódó 2008. évi kiegészítő nemzeti támogatások (top up) igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. 39/2008. (III. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS) 2008. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről. 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól.

271

PROCEEDINGS. Local Organizers

Recommend Documents