Problémamegoldás 1. szint

KULCSKÉSZSÉGEK

Problémamegoldás

1. szint A kulcskészségek az élet különböző területein – a munkában, az oktatásban és képzésben, valamint a mindennapokban – való sikeres boldoguláshoz általában szükséges leggyakoribb készségek. A problémamegoldás kulcskészségének fejlesztése során készségeid különféle helyzetekben és körülmények között történő magabiztos és hatékony alkalmazását fogod megtanulni.

Előrehaladás A kulcskészségekről szóló bizonyítványok úgy lettek kialakítva, hogy a saját magadnak leginkább megfelelő tempóban haladhass előre. A kulcskészség alkalmazásának 1. szint feletti szintjei mindig az előző szintekre épülnek, és magukban foglalják az azokhoz tartozó készségeket. A kulcskészségekről szóló bizonyítvány nemcsak aktuális képességeid elismerésére szolgál. Azt is meg kell határoznod, hogyan fejlesztheted tovább készségeidet a magasabb szintű, új követelmények teljesítéséhez.

„A” rész

„B” rész

AMIT TUDNOD KELL

AMIRŐL SZÁMOT KELL ADNOD

Ez a rész az egyes kulcskészségekhez tartozó gyakorlati és elméleti tudást ismerteti. Megtudhatod belőle, hogy mit kell megtanulnod és gyakorolnod ahhoz, hogy tanulmányaid során, munka közben, illetve az élet egyéb területein magabiztosan használhasd ezeket a készségeket.

Ez a rész az „A” részre épül, és a készségek alkalmazásáról szól. Megtudhatod belőle, hogy miről kell számot adnod. Ennél a résznél teljes egészében értékelik a munkádat. Bizonyítanod kell, hogy a felsorolásban szereplő valamennyi dologra képes vagy.

Az 1. szinten problémamegoldó készségeidet különféle célokra kell használnod. Be kell mutatnod, hogy képes vagy:

  

megérteni a megoldásra kijelölt problémát; eldönteni, hogyan fogod megkísérelni a probléma megoldását; átgondolni, hogy mit kell tenned problémamegoldó készségeid fejlesztéséhez.

Problémamegoldás: 1. szint

AMIT TUDNOD KELL: Kijelölt probléma megértése és megközelítési módjainak meghatározása A megfelelő személlyel – például konzulenssel vagy vezető tanárral – közösen:  a probléma pontos megértésének ellenőrzése: - a problémával kapcsolatos kérdések feltevése és a probléma különböző emberekre gyakorolt hatásának kiderítése;  a probléma sikeres megoldását mutató dolgok meghatározása: - a konzulens vagy a vezető tanár megkérdezése a problémamegoldás várt eredményeiről;  a probléma megoldásához vezető különböző módszerek összegyűjtése: - különféle problémamegoldó módszerek megismerése, - hasonló problémák tanulmányozása ötletek szerzése végett, - az adott probléma esetében alkalmazható módszerek kiválasztása.

Megállapodás a tennivalókban és a probléma megoldására szolgáló terv kivitelezése A megfelelő személlyel, például konzulenssel vagy vezető tanárral:  a saját gondolatokat kifejezve és a konzulens vagy vezető tanár tanácsait megfogadva közreműködés annak eldöntésében, hogy hogyan lehet megkísérelni a probléma megoldását;  a szükséges tennivalók megtervezése: - a megoldáshoz szükséges idő, anyagok, eszközök és felszerelés meghatározása; - a problémamegoldás módszereinek és lépéseinek felsorolása; - az egészségbiztonsági szabályok és az anyagok, eszközök és felszerelések felhasználási módjának átgondolása; - fennakadás esetén szükséges tennivalók meghatározása;  a terv megvalósítása, figyelve a biztonságos munkavégzésre;  a vezető tanártól vagy az általa megnevezett más személyektől kapott segítség igénybevétele a probléma megoldásához.

A probléma megoldottságának ellenőrzése és a hatékonyabb problémamegoldás módszereinek átgondolása A megfelelő személlyel – például konzulenssel, vezető tanárral vagy tanácsadóval – közösen:  a probléma sikeres megoldásának ellenőrzésére szolgáló, megadott módszerek használatának megértése;  a módszerek alkalmazása az utasításoknak megfelelően;  pontos meghatározása annak, hogy mi ment jól, illetve kevésbé jól a problémamegoldás során: - mi történt, milyen sorrendben, és milyen váratlan nehézségek merültek fel;  a folyamat egyes szakaszaiban alkalmazott problémamegoldó készségek javításához szükséges tennivalók átgondolása.


AMIRŐL SZÁMOT KELL ADNOD: Be kell mutatnod: legalább két példát a PM 1.1., a PM 1.2. és a PM 1.3. standard követelménynek való megfelelésre. (Mindegyik példának más-más problémához kell kapcsolódnia, és legalább két különböző problémamegoldási módot kell tartalmaznia (a PM1.1. esetében).)

Bizonyítanod kell, hogy képes vagy:

PM 1.1 A kijelölt probléma megértése és különféle megközelítési módjainak meghatározása a megfelelő személlyel közösen.

1.1.1. Ellenőrizni, hogy érted a megadott problémát.

1.1.2. Átgondolni, hogy miből fogod tudni, hogy sikerült megoldanod a problémát.

1.1.3. Különféle módszereket összegyűjteni a probléma kezelésére.

PM 1.2 Megállapodás a tennivalókban és a probléma megoldására szolgáló terv kivitelezése a megfelelő személlyel közösen.

1.2.1. Részt venni annak eldöntésében, hogy hogyan lehet megkísérelni a probléma megoldását. 1.2.2. Megtervezni a szükséges tennivalókat. 1.2.3. A tervet megvalósítani, figyelve a biztonságos munkavégzésre, és felhasználva a másoktól kapott segítséget a probléma megoldásához.

PM 1.3 A probléma megoldottságának ellenőrzése és a hatékonyabb problémamegoldás módszereinek átgondolása a megfelelő személlyel közösen.

1.3.1. A megadott módszerekkel ellenőrizni, hogy sikerült-e megoldani a problémát. 1.3.2. Pontosan meghatározni, hogy mi ment jól, illetve kevésbé jól a probléma kezelése során. 1.3.3. Átgondolni, hogy mit kell tenned problémamegoldó készségeid javítása érdekében.


PÉLDÁK ÉS ÚTMUTATÁS Az alábbiakban további útmutatást és példákat találsz az „A” részben ismertetett elméleti és gyakorlati tudásra vonatkozóan: A KIJELÖLT PROBLÉMA MEGÉRTÉSE ÉS MEGKÖZELÍTÉSI MÓDJAINAK MEGHATÁROZÁSA A probléma megértésének ellenőrzése a történtekre és a probléma mások munkájára gyakorolt hatásaira vonatkozó kérdések segítségével. A probléma megoldásához alkalmazható különféle módszerek összegyűjtése a probléma különböző összetevőinek vizsgálatát és a hasonló problémával szembesülő emberek megkérdezését követően. MEGÁLLAPODÁS A TENNIVALÓKBAN ÉS A PROBLÉMA MEGOLDÁSÁRA SZOLGÁLÓ TERV KIVITELEZÉSE A szükséges tennivalók megtervezése: a feladatok felsorolása és sorrendbe állítása, a szükséges idő és erőforrások végiggondolása. A terv megvalósítása és mások segítségének igénybevétele, azaz tájékozódás és mások erőforrásainak mozgósítása. A PROBLÉMA MEGOLDOTTSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS A HATÉKONYABB PROBLÉMAMEGOLDÁS MÓDSZEREINEK ÁTGONDOLÁSA A probléma sikeres megoldásának ellenőrzése a megadott módszereket használva teszteléssel, megfigyelések végzésével, illetve mások megkérdezése révén. A problémamegoldó készségek – a probléma megismerését, a terv megvalósítását és a megoldás ellenőrzését segítő készségek – fejlesztéséhez szükséges tennivalók átgondolása. A kulcskészségekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos további példák és útmutatás a Kulcskészségekről szóló bizonyítvány megszerzésével kapcsolatos követelmények és útmutatások (rendelési szám: QCA/04/1272) című dokumentumban találhatók.

Segítség a készségek alkalmazására való képesség bizonyításához Ha a bizonyítás valamely típusa fogyatékosság miatt vagy más okból nehézséget okozna, fordulj a konzulensedhez vagy vezető tanárodhoz, mert lehetőséget kaphatsz képességeid alternatív módon történő bizonyítására. Készségtől és szinttől függően ilyen alternatíva lehet írnok (amanuensis), Braille írás, beszédhanggal működtethető szoftver vagy a brit jelnyelv használata. Részletes útmutató a Közös Képesítési Tanács Alap- és kulcskészségek: útmutató sajátos igényű jelöltek számára című kiadványában olvasható, mely a kulcskészségekről szóló bizonyítványt kiadó szervtől szerezhető be. További útmutatásért fordulj a konzulensedhez vagy vezető tanárodhoz!



KULCSKÉSZSÉGEK

Problémamegoldás



„A” rész

„B” rész

AMIT TUDNOD KELL




A 2. szinten problémamegoldó készségeidet különféle célokra kell használnod. Be kell mutatnod, hogy képes vagy:

  

pontosan leírni a problémát; megtervezni, hogy mit kell tenned a probléma megoldása érdekében; meghatározni problémamegoldó készségeid fejlesztésének módját.


AMIT TUDNOD KELL: Közreműködés a probléma meghatározásában és különböző megközelítési módok meghatározása 

 

A probléma megfelelő személlyel – például konzulenssel vagy vezető tanárral – közösen történő meghatározásának elősegítése a probléma legfontosabb jellemzőinek pontos leírásával: - mi az, amit tudunk, illetve nem tudunk a problémáról, - milyen hatással van a probléma különböző emberekre; a probléma sikeres megoldását mutató dolgok meghatározása: - tudakozódás arról, hogy mit várnak a különböző emberek a probléma megoldásától, - tudakozódás a probléma sikeres megoldásának ellenőrzésére használható módszerekről; a probléma megoldásához vezető különböző módszerek összegyűjtése: - különféle problémamegoldó módszerek és hasonló problémák esetében használt megoldási módok megismerése, - a problémamegoldás során felmerülő kockázatok (hibák valószínűsége) és a problémamegoldást befolyásoló egyéb tényezők (szükséges idő és szakértelem, egészségbiztonsági szabályok) feltérképezése, - az adott probléma esetében alkalmazható módszerek kiválasztása.

A probléma egy lehetséges megoldásának megtervezése és kipróbálása  



A megfelelő személlyel, például konzulenssel vagy vezető tanárral együtt megállapodás arról, hogy hogyan lehet megkísérelni a probléma megoldását, szükség esetén a saját ötletek összeegyeztetése a szabályokkal; a szükséges tennivalók megtervezése, meghatározva a következőket: - a felhasználni kívánt erőforrások (anyagok, eszközök, felszerelések, információk és segítség), - a problémamegoldás módszerei, lépései és időskálája, a nehézségek leküzdésének módját is beleértve, - egészségbiztonsági szabályok; a terv hatékony felhasználása, szükség szerint felelősséget vállalva a következőkért: - egészségvédelem és biztonság, - segítségkérés a vezető tanártól vagy a problémamegoldás során felhasználható szakértelemmel rendelkező más személytől, - a problémamegoldás lépéseinek nyomon követése, és a terv átdolgozása, amennyiben a váratlan események kezelése azt megköveteli.

A probléma megoldottságának ellenőrzése és a problémamegoldás fejlesztésére szolgáló módszerek meghatározása   

a probléma sikeres megoldásának ellenőrzésére szolgáló, megadott módszerek elsajátítása és helyes használata; az ellenőrzés eredményeinek pontos ismertetése, kitérve a problémamegoldás egyes szakaszaiban tapasztalt erősségekre és gyengeségekre; a problémamegoldó készségek fejlesztésére szolgáló módszerek meghatározása.


AMIRŐL SZÁMOT KELL ADNOD: Legalább két példa a PM 2.1., a PM 2.2. és a PM 2.3. standard követelménynek való megfelelésre. Mindegyik példának más-más problémához kell kapcsolódnia, és legalább két különböző megközelítési módot kell tartalmaznia (a PM2.1. esetében).)

PM 2.1


Probléma meghatározása megfelelő személy segítségével, és különféle megközelítési módok kidolgozása.

2.1.1. Információkkal segíteni a probléma meghatározását, és pontosan leírni a probléma legfontosabb jellemzőit. 2.1.2. Meghatározni, miből fogod tudni, hogy sikerült megoldanod a problémát. 2.1.3. Különféle módszereket összegyűjteni a probléma kezelésére.

PM 2.2 Legalább egy lehetséges megoldási mód megtervezése és kipróbálása.

2.2.1. A megfelelő személlyel megállapodni arról, hogy hogyan fogod megkísérelni a probléma megoldását. 2.2.2. Megtervezni a szükséges tennivalókat, és meghatározni a felhasználni kívánt módszereket és erőforrásokat. 2.2.3. A tervet hatékonyan alkalmazni, megszerezni a szükséges segítséget, és átdolgozni a tervet, ha a probléma megoldása azt követeli.

PM 2.3 A probléma megoldottságának ellenőrzése és a problémamegoldó készségek fejlesztésére szolgáló módszerek meghatározása.

2.3.1. A megadott módszereket pontosan alkalmazva ellenőrizni, hogy sikerült-e megoldani a problémát. 2.3.2. Pontosan ismertetni az eredményeket, kitérve a problémamegoldás során tapasztalt erősségekre és gyengeségekre. 2.3.3. Problémamegoldó készségeid javításának lehetséges módszereit meghatározni.


PÉLDÁK ÉS ÚTMUTATÁS Az alábbiakban további útmutatást és példákat találsz az „A” részben ismertetett elméleti és gyakorlati tudásra vonatkozóan: KÖZREMŰKÖDÉS A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSÁBAN ÉS KÜLÖNBÖZŐ MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK MEGHATÁROZÁSA Közreműködés a probléma meghatározásában a probléma különböző részeinek és időbeli vagy térbeli változásának vizsgálatával. A probléma megoldásához alkalmazható különféle megközelítések összegyűjtése a gondolatok kicserélése, írott anyagok felhasználása, egyszerű modell készítése révén. A PROBLÉMA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁSÁNAK MEGTERVEZÉSE ÉS KIPRÓBÁLÁSA A szükséges tennivalók megtervezése és egyeztetése a vezető tanárral vagy konzulenssel. A terv hatékony alkalmazása a végrehajtott lépéseket és a feladatok sorrendjét nyomon követve, a probléma megoldásához szükséges időt és erőforrásokat figyelembe véve, és felkészülve az esetleges nehézségek leküzdésére. A PROBLÉMA MEGOLDOTTSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÁS FEJLESZTÉSÉRE SZOLGÁLÓ MÓDSZEREK MEGHATÁROZÁSA Az eredmények ismertetése kitérve a problémamegoldás során tapasztalt erősségekre és gyengeségekre, valamint annak megállapítása, hogy mennyire sikerült a tervben meghatározott idő és erőforrások keretein belül maradni. A problémamegoldó készségek fejlesztésére szolgáló módszerek meghatározása mások megkérdezése és az elért siker alapján. A kulcskészségekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos további példák és útmutatás a Kulcskészségekről szóló bizonyítvány megszerzésével kapcsolatos követelmények és útmutatások (rendelési szám: QCA/04/1272) című dokumentumban találhatók.



KULCSKÉSZSÉGEK

Problémamegoldás



„A” rész

„B” rész

AMIT TUDNOD KELL





  

meghatározni és elemezni a problémát; a problémamegoldás kiválasztott módját megtervezni; a problémamegoldás során alkalmazott megközelítést felülvizsgálni.


AMIT TUDNOD KELL: Probléma feltérképezése és megközelítési módjainak meghatározása 

  

A probléma meghatározása, elemzése és pontos leírása: - probléma felismerése, - a probléma elemzése különböző módszerekkel: a probléma lebontása részproblémákra (egyszerűsítés), a probléma különböző emberekre gyakorolt hatásainak elemzése (problémakör kiterjesztése), a probléma vizsgálata különböző nézőpontokból, a probléma hely- és időfüggőségének ellenőrzése (a probléma más keretek közé helyezése), és összevetése hasonló problémákkal, - az egyes részproblémák és az azokat befolyásoló tényezők leírása; megállapodás (a probléma érintettjeivel, közvetlen felettessel vagy szakemberrel) abban, hogy miből lehet majd tudni, hogy sikerült megoldani a problémát; a probléma különböző megközelítéseinek összegyűjtése különféle módszerek – úgymint írásbeli, vizuális, numerikus és fizikai technikák, önálló elképzelések és közös munkából származó kreatív ötletek – kiválasztása és alkalmazása alapján; a probléma fő jellemzőinek összehasonlítása, az egyes megközelítések értékét (hozadékát) és kockázatait (kudarc valószínűségét és következményeit) is beleértve, és az így kapott információk felhasználása a kiválasztott módszer indoklására.

A probléma egy lehetséges megoldásának megtervezése és kivitelezése 

  

A problémamegoldás kiválasztott módjának megtervezése, mely tartalmazza a következőket: - erőforrások, módszerek, végrehajtandó lépések és időskála, a haladás ellenőrzésének beütemezése; - az egészségbiztonsági és egyéb szabályok betartását, valamint a nehézségek leküzdését szolgáló teendők; jóváhagyás szerzése a terv megvalósítására az adott probléma megoldása terén szakértelemmel és hatáskörrel rendelkező személytől, például közvetlen felettestől vagy szakembertől a terv kivitelezése helyesen megítélve, hogy mikor van szükség mások – például a probléma érintettjei vagy szakemberek – segítségére és visszajelzésére, és a kapott segítség és visszajelzés célravezető felhasználása a probléma megoldása során; a terv rendszeres ellenőrzése a haladás megállapítása és a megközelítés szükséges módosításainak megítélése végett.

A probléma megoldottságának ellenőrzése és a problémamegoldás során alkalmazott megközelítés vizsgálata 

  

A probléma sikeres megoldásának ellenőrzésére szolgáló – például tesztelési, mérési, megfigyelési, ellenőrzési és mintavételi – módszerek meghatározása, és megállapodás a probléma megoldása terén szakértelemmel és hatáskörrel rendelkező személlyel, például közvetlen felettessel vagy szakemberrel az alkalmazandó módszert illetően; a módszerek szisztematikus használata a probléma megoldottságának ellenőrzésére; az eredmények teljes körű leírása és következtetések levonása a problémamegoldás sikerét illetően; az alkalmazott megközelítés egyes szakaszaiban tapasztalt erősségek és gyengeségek vizsgálata kitérve arra, hogy nem lett volna hatásosabb más megközelítést alkalmazni.


AMIRŐL SZÁMOT KELL ADNOD: Legalább egy példa a PM 3.1., a PM 3.2. és a PM 3.3. standard követelménynek való megfelelésre. A példának legalább három különböző megközelítési módot kell tartalmaznia (a PM3.1. esetében).)


PM 2.1 Probléma feltérképezése és különféle megközelítési módok kidolgozása.

3.1.1. Meghatározni, elemezni és pontosan leírni a problémát, és másokkal megállapodni abban, hogy miből lehet majd tudni, hogy sikerült megoldani a problémát. 3.1.2. Különféle megközelítéseket kidolgozni különböző módszerek kiválasztása és alkalmazása alapján. 3.1.3. Az egyes megközelítések fő jellemzőit és kockázatait összehasonlítani és a használni kívánt módszert indokolni.

PM 2.2 Legalább egy lehetséges megoldási mód megtervezése és kivitelezése.

3.2.1. A problémamegoldás választott módját megtervezni és a megfelelő személlyel jóváhagyatni. 3.2.2. A tervet végrehajtani, és a másoktól kapott segítséget és visszajelzést hatékonyan felhasználni a probléma megoldásához. 3.2.3. A probléma megoldása felé történő haladást rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén módosítani az alkalmazott megközelítést.

PM 2.3 A probléma megoldottságának ellenőrzése és a problémamegoldás során alkalmazott megközelítés vizsgálata.

3.3.1. A megfelelő személlyel közösen elfogadott módszereket szisztematikusan alkalmazni, és ellenőrizni, hogy sikerült-e megoldani a problémát. 3.3.2. Teljes körűen ismertetni az eredményeket, és következtetéseket levonni a problémamegoldás eredményességére vonatkozóan. 3.3.3. A problémamegoldás során alkalmazott megközelítést felülvizsgálat alá vetni, kitérve arra, hogy nem lett volna hatásosabb más megközelítést alkalmazni.


PÉLDÁK ÉS ÚTMUTATÁS Az alábbiakban további útmutatást és példákat találsz az „A” részben ismertetett elméleti és gyakorlati tudásra vonatkozóan: PROBLÉMA FELTÉRKÉPEZÉSE ÉS KÜLÖNBÖZŐ MEGKÖZELÍTÉSI MÓDOK MEGHATÁROZÁSA Probléma meghatározása, elemzése és pontos leírása, például az aktuális és a kívánatos helyzet közötti különbséget elemezve. A probléma megoldásához alkalmazható különböző megközelítések kiválasztása és alkalmazása, a másokra gyakorolt hatások feltérképezése, és a probléma összevetése hasonló problémákkal. A PROBLÉMA EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁSÁNAK MEGTERVEZÉSE ÉS KIVITELEZÉSE A problémamegoldás választott módjának megtervezése olyan technikák segítségével, mint a folyamatábra és az időskála, és a terv egyeztetése a vezető tanárral vagy konzulenssel. A terv megvalósítása és a haladás rendszeres ellenőrzése – például az időskálához és a megoldásra szánt erőforrásokhoz viszonyítva. A PROBLÉMA MEGOLDOTTSÁGÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÁS SORÁN ALKALMAZOTT MEGKÖZELÍTÉS VIZSGÁLATA Az eredmények ismertetése és következtetések levonása annak meghatározásával, hogy milyen mértékben sikerült a problémát megoldani, és mások mennyire elégedettek a megoldással. A problémamegoldás egyes szakaszaiban tapasztalt erősségek és gyengeségek vizsgálata annak alapján, hogy mennyire sikerült a terv szerint haladni, kellett-e a tervet módosítani, és milyen mellékhatásokkal jártak a megtett lépések. A kulcskészségekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos további példák és útmutatás a Kulcskészségekről szóló bizonyítvány megszerzésével kapcsolatos követelmények és útmutatások (rendelési szám: QCA/04/1272) című dokumentumban találhatók.




KULCSKÉSZSÉGEK

Problémamegoldás



„A” rész

„B” rész

AMIT TUDNOD KELL





  

probléma-megoldási lehetőségeket meghatározni; a problémamegoldás folyamatát irányítani; problémamegoldó készségeid fejlesztésére szolgáló módszereket meghatározni.


AMIT TUDNOD KELL: Probléma-megoldási stratégia kidolgozása  

  

Probléma-megoldási lehetőségek meghatározása a munka során végzett tevékenységek vizsgálata és az elérni kívánt eredmények pontos meghatározása alapján; problémák feltérképezése és kritikus jellemzőik meghatározása beleértve értelemszerűen a következőket: - az egyes problémák más keretek közé helyezése a problémakör kiszélesítése, a probléma különböző nézőpontokból történő megvizsgálása és változásainak vizsgálata révén; - a probléma leegyszerűsítése és a félrevezető információk figyelmen kívül hagyása; - összevetés hasonló problémákkal és analógiák keresése; - egyeztetés más emberekkel, például a probléma érintettjeivel, a közvetlen felettessel vagy szakemberrel a probléma kiválasztásához; különféle megközelítések kidolgozása a megfelelő matematikai, verbális, vizuális, auditív, együttműködésre épülő és fizikai módszerek felhasználásával; az alkalmazandó megközelítés megbeszélése a közvetlen felettessel és másokkal, akiknek köze van a problémához, a javasolt megközelítés alátámasztása a hozadék és a kockázat költség-haszon elemzésével, illetve szükség esetén tényszerű ellenérvekkel; a javasolt megközelítés kivitelezésének megtervezése, mely magában foglalja a következőket: - tervezési módszerek (pl. Gantt diagram, időskála) használata - a tervezést befolyásoló lehetőségek és korlátok mérlegelése, ideértve a saját és a másokra jellemző kockázattűrő képességet, a saját szakértelem szintjét és a pénzügyi és egyéb erőforrásokkal, egészségbiztonsági és egyéb szabályokkal, előírásokkal kapcsolatos tényezőket.

A haladás folyamatos ellenőrzése és a stratégia módosítása a problémamegoldás által megkövetelt módon 



A probléma-megoldási folyamat irányítása a következők révén: - erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása, beleértve a saját és a másoktól származó szaktudást és készségeket, - a feladatnak megfelelő, kiválasztott módszerek hatékony alkalmazása, - az egészségbiztonsági és egyéb vonatkozó szabályok, előírások betartása; a haladás nyomon követése és az eredmények szisztematikus ellenőrzése tesztelés, megfigyelés, ellenőrzés, mérés vagy mintavétel segítségével.

A stratégia értékelése és a problémamegoldás eredményének bemutatása    

a problémamegoldás során alkalmazott megközelítés eredményeinek összefoglalása és érthető módon történő bemutatása, a következtetések alátámasztását is beleértve; megállapodás a megfelelő emberekkel – például a probléma érintettjeivel, a közvetlen felettessel vagy szakemberekkel – arról, hogy milyen mértékben sikerült megoldani a problémát; az alkalmazott stratégia erősségeinek és gyengeségeinek értékelése, kitérve a saját döntések és egyéb tényezők eredményekre gyakorolt hatásaira; a problémamegoldó készségek további fejlesztésére szolgáló módszerek meghatározása.


AMIRŐL SZÁMOT KELL ADNOD: Legalább egy példa a PM 4.1., a PM 4.2. és a PM 4.3. standard követelménynek való megfelelésre. A példának bizonyítania kell, hogy képes vagy legalább két probléma feltérképezésére (a PM 4.1. esetében), melyek egyikénél el kell jutnod a következtetések levonásáig.


PM 4.1 Probléma-megoldási stratégia kidolgozása.

4.1.1. Probléma-megoldási lehetőségeket meghatározni, és pontosan megfogalmazni, hogy mit szeretnél elérni. 4.1.2. Problémákat feltérképezni, és kritikus jellemzőiket meghatározni, majd megoldásukra különböző megközelítéseket kidolgozni. 4.1.3. A megfelelő emberekkel egyeztetni az alkalmazandó megközelítést és a kivitelezést megtervezni.

PM 4.2 A haladás folyamatos ellenőrzése és a stratégia módosítása a problémamegoldás által megkövetelt módon.

4.2.1. A problémamegoldás folyamatát hatékonyan és eredményesen irányítani a megfelelő módszereket használva. 4.2.2. A haladást nyomon követni, és szisztematikusan ellenőrizni az eredményeket. 4.2.3. A probléma megoldása során alkalmazott megközelítést kritikai vizsgálódás tárgyává tenni, és szükség esetén módosítani az alkalmazott stratégiát a problémamegoldó készségek fejlesztése által megkövetelt módon.

PM 4.3 A stratégia értékelése és a problémamegoldás eredményeinek bemutatása.

4.3.1. A problémamegoldás eredményeit összefoglalni és érthető módon bemutatni, a következtetések alátámasztását is beleértve. 4.3.2. A megfelelő emberekkel megállapodni abban, hogy milyen mértékben sikerült megoldani a problémát. 4.3.3. Az alkalmazott stratégia eredményességét értékelni az eredményeket befolyásoló tényezőkre is kitérve, és a problémamegoldó készségek további fejlesztésének módszereit meghatározni.


PÉLDÁK ÉS ÚTMUTATÁS Az alábbiakban további útmutatást és példákat találsz az „A” részben ismertetett elméleti és gyakorlati tudásra vonatkozóan: PROBLÉMA-MEGOLDÁSI STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA Problémák feltérképezése és kritikus jellemzőik meghatározása – a probléma leegyszerűsítése, a problémakör kiszélesítése, különböző nézőpontok kialakítása. A probléma megoldásához alkalmazható különböző megközelítések kidolgozása hasonló problémákra építve és analógiákat keresve más helyzetekkel. A HALADÁS FOLYAMATOS ELLENŐRZÉSE ÉS A STRATÉGIA MÓDOSÍTÁSA A PROBLÉMAMEGOLDÁS ÁLTAL MEGKÖVETELT MÓDON A problémamegoldás folyamatának irányítása: a szükséges erőforrások biztosítása, a haladás nyomon követése és a lendület fenntartása, hibák felismerése és kijavítása. A STRATÉGIA ÉRTÉKELÉSE ÉS A PROBLÉMAMEGOLDÁS EREDMÉNYÉNEK BEMUTATÁSA Az alkalmazott megközelítéssel elért eredmények előadása érthető módon és a következtetések alátámasztása írásbeli, szóbeli és vizuális anyagokkal, munkamodell bemutatása. A problémamegoldó készségek fejlesztésére szolgáló módszerek meghatározása a problémamegoldás folyamatának vizsgálata és a problémamegoldás eredményességének az értékelése alapján. A kulcskészségekre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos további példák és útmutatás a Kulcskészségekről szóló bizonyítvány megszerzésével kapcsolatos követelmények és útmutatások (rendelési szám: QCA/04/1272) című dokumentumban találhatók.



Problémamegoldás 1. szint

Recommend Documents