„Mintaprogram a minőségi idősekért „ nemzetközi konferencia Bikal 2016.10.05-06.
Prevenció szerepe a Gerontológia területén Dr. Pakai Annamária PhD. PTE ETK adjunktus, tanszékvezető, mb.képzési igazgató 1
Problémafelvetés • A társadalom számára komoly kihívás – a 60. év felettiek egészségi állapotának megőrzése, – megfelelő életminőségének biztosítása. • A krónikus betegségek – pl.: a diabetes mellitus, a szív-és érrendszeri megbetegedések (pl.: hypertónia), daganatos elváltozások (pl.: colon carcinoma) • Ezen betegségek hátterében – számos közösde befolyásolható kockázati tényező szerepel – pl.: mozgásszegény életmód, nem megfelelő táplálkozás.
• Az idősek mintegy 80%-a egy, 50%-a legalább két krónikus megbetegedésben szenved.
Szűrővizsgálat • Szűrővizsgálatok – panasz és/vagy tünetmentes, – önmagát egészségesnek tartott emberek körében – a rejtett, lappangó megbetegedéseket vagy az azokat megelőző kóros állapotokat kívánják felkutatni.
3
Szűrővizsgálat A másodlagos prevenció során alkalmazott módszerek • könnyen és gyorsan kivitelezhetőek, • fájdalommentes, • szűrtek számára nem jelent kockázatot, • a szűrővizsgálatok nem diagnosztikus eljárások, • A végleges diagnózis és a kezelés pontos meghatározása céljából a kiszűrt páciensnek további vizsgálatokon kell részt venniük. A szűrhetőnek minősülő betegségek kiválasztása mindig nemzetközileg is elfogadott elvek alapján történik és maguk az alkalmazott szűrésre alkalmas módszerek is számos vizsgálat adatai alapján kerülnek kiválasztásra. 4
Időskorban leggyakrabban alkalmazott szűrővizsgálatok
5
Szűrővizsgálatok Cardiovasculáris megbetegedések szűrése
Rosszindulatú daganatok szűrése
Osteoporosis szűrése
Fogászati szűrővizsgálat
Érzékszervi szűrővizsgálat
Általános laboratóriumi vizsgálat
Mentális állapot szűrése
Immunizáció időskorban
Tápláltsági állapot szűrése időskorban
6
Cardiovasculáris megbetegedések szűrése Az epidemiológiai mutatók • a szívés érrendszeri megbetegedések okozzák az összes halálozás mintegy 30%-át. Az életkor előrehaladtával: a kardiovaszkuláris megbetegedések • előfordulása szignifikánsan emelkedő tendenciát mutat • az időskori morbiditás és mortalitás 40-50%-ért felelősek. 7
1.Hypertonia szűrése • Korunk népbetegsége • Prevalencia – az életkor előrehaladtával növekvő tendenciát mutat. • Epidemiológiai adatok – a világon mintegy egymilliárd embert érint, – évente kb. 7,3 millió ember veszíti el életét a hypertonia miatt. – 2025-ben világszerte 1,56 milliárd embernél diagnosztizálnak hypertoniát. • Az idős populációt tekintve – a 65 év feletti idős emberek több mint fele szenved hypertóniában, – a 75 év felettiek esetében ez a mutatószám eléri a 80%-t.
8
1. Hypertonia szűrése Framingham kutatás • ha az egyének 65 éves koráig normál vérnyomása is van, ezt követően 80-85 éves korra 90% a kockázat, hogy kialakul a szisztolés magas vérnyomás. • A nemek tekintetében – 55 éves kor alatt a férfiaknál gyakoribb a magas vérnyomás előfordulása, – 55 és 64 év között a két nem között már nem tapasztalható különbség, – 65 év felett a nőknél emelkedik a hypertonia előfordulása.
• A menopausa során a nők szisztolés vérnyomásértéke is meredek emelkedést mutat.
9
1. Hypertonia szűrése Definició: – a vérnyomás nyugalomban, legalább 3 különböző (legalább egyhetes idő-közzel mért) értékének átlaga magasabb értéket mutat, mint a systolés érték 139 Hgmm / és vagy a dyastolés érték 89 Hgmm.
10
1. Hypertonia szűrése • Valamennyi országot tekintve a prevenció nagy jelentősége bír. • A WHO adatai alapján – a cerebrovascularis megbetegedések 72%-ának, – az ischaemiás szívbetegségek 58%-ának a háttérben a hypertonia szere-pel, – pl.: Angliában a korai halálozás egyik oka, valamint jelentős kockázati tényezője – a stroke-, a szívinfarktus-, szívelégtelenség-, krónikus vesebetegség előidézésében, – továbbá jelentős kockázati tényező az érrendszeri kognitív károsodás kialakulásában is (pl.: Alzheimer-kór, demencia). 11
1. Hypertonia szűrése A kezelés elemei
Ajánlás
Szisztolés vérnyomás csökkentése
Testsúlycsökkenés
–
optimális BMI <25 kg/m2 elérése, vagy fenntartása
- 5-20 Hgmm /10 kg fogyás
Só bevitel redukciója
–
- 2-8 Hgmm
DASH diéta alapelvei szerint
–
só felvétel csökkentése <6 g/ nap zöldséggyümölcs fogyasztása zsírszegény tejtermékek fogyasztása, telített zsírok fogyasztásának csökkentése, Rendszeres fizikai aktivitás (30-60 perc/nap) hetente legalább háromszor Férfiak: Nem több,mint 2 ital/nap/ (25 g alkohol), Nők: 1 ital/nap/nő (12,5 g alkohol)
– – Fizikai aktivitás
–
Alkoholfogyasztás
– –
- 8-14 Hgmm
- 4-9 Hgmm
- 2-10 Hgmm
I. Táblázat. A várható eredmények az életmód változás hatására. II. Forrrás: Mancia et al. (2013).
12
1. Hypertonia szűrése Kategória
Szisztolés vérnyomás (Hgmm)
Diasztolés vérnyomás (Hgmm)
Ellenőrzés, követés**
Optimális vérnyomás
< 120
és
< 80
Normális vérnyomás
120-130
és
80-85
1 év múlva
Emelkedett-normális vérnyomás
130-139
és/vagy
85-89
1/2 év múlva***
Kóros vérnyomásérték – hypertonia 140-159
és/vagy
90-99
2 hónapon belül***
160-179
és/vagy
100-109
(súlyos
≥ 180
és/vagy
≥ 110
Kivizsgálás, ellátás vagy ellenőrzés 1 hónapon belül Kivizsgálás, ellátás vagy ellenőrzés 1 héten belül
Izolált diasztolés hypertonia Izolált szisztolés hypertonia (ISH)
<140
>89
≥ 140
< 90
I. fokozat (enyhe hypertonia) II. fokozat (középsúlyos hypertonia) III. fokozat hypertonia)
II.táblázat A kezdeti vérnyomásértékek alapján ajánlott kontroll vizsgálatok. Forrás: A Háziorvostani Szakmai Kollégium (2008).
13
2. Hasi aorta aneurizma szűrése • A hasi aorta-aneurizma a főverőér leszálló szakaszán kialakuló tágulat. • Nemek tekintetében – a férfiaknál hatszor nagyobb a kialakulás kockázata, mint a nőknél,
• Életkor előrehaladtával ez a veszély fokozódik.
14
2. Hasi aorta aneurizma szűrése • Kialakulásában szerepet játszik: – a dohányzás, a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, elhízás, magas koleszterinszint és a családi halmozódás (pl.: szülőknél vagy testvéreknél előforduló aneurizma).
• Az elváltozás nem okoz panaszokat: – az aneurizma megrepedése fatális kimenetelű lehet. – Az érfal megrepedése során tízből nyolc ember (80%) a kórházba kerülés előtt meghal. 15
2. Hasi aorta aneurizma szűrése •
Az aneurizma hasi ultrahanggal könnyen kimutatható. – A 10-15 percig tartó magas specifitással és szenzitivitással rendelkező non-invazív eljárás alkalmazható szűrés elvégzése céljából is. • a hasi ultrahangot 3 cm-nél nagyobb aorta átmérő esetén ajánlott ismételni. • az aorta átmérője 4,5 és 5,4 cm között van évente javasolt megjelenni, • 3,0 és 3,9 cm közötti az érték, három év múlva kell a szűrést újból elvégezni. – Az aorta hasi szakaszán egy 5 cm átmérőjű aneurizma már jó eséllyel megrepedhet, azonban a kiszűrt pácienseknél lehetőség van az aneurizma sebészi korrekciójára. – A beavatkozás tervezhető és a mortalitási arány 4-6%, szemben a sürgősségi beavatkozásoknál ez az arány 50% . 16
2. Hasi aorta aneurizma szűrése Hasi aorta aneurizma átmérője (cm)
A megrepedés rizikója (%/év)
3.0–3.9
0%
4.0–4.9
1%
5.0–5.9
1–10%
6.0–6.9
10–22%
>7.0
30–50%
III. táblázat Az aorta megrepedés rizikója az aneurizma átmérőjének függvényében. Forrás: Robinson (2013). 17
2. Hasi aorta aneurizma szűrése • Szűrési ajánlás: – 65-75 év közötti férfiak – az anamnézisében a dohányzás, mint rizikó faktor szerepel. • Nemzetközi kitekintésben szervezett módon történik a hasi aorta aneurizma szűrése: – Amerikai Egyesült Államok – Svédország – Anglia
18
3. A pitvarfibrilláció szűrése •
•
A kor előrehaladtával egyre gyakoribbá válnak – a különböző szívpanaszok, – melyek közül a pitvarfibrilláció fordul elő a legtöbbször. Előfordulási gyakorisága – az életkor előrehaladtával emelkedik, – a teljes lakosság 1%-át, – a 65 év felettiek 5%-át, – a 75 év felettiek 10%-át érinti.
Hátterében: • hypertonia, szívinfarktus, diabetes mellitus, pajzsmirigy túlműködés, veleszületett szívbetegség, szívbillentyűk betegsége áll, • előfordulhat az is, hogy a vizsgálatok során semmilyen mögöttes ok nem mutatható ki. 19
3. A pitvarfibrilláció szűrése • Kiemelt kockázati tényezői: – a tromboembóliás betegségek és a stroke kialakulásában (veszélyét ötszörösére növeli). • A pitvarfibrilláció – gyakran tünetmentes, – problémára a szabálytalan szívverés, légszomj, szédülés és mellkasi fájdalom hívhatja fel a figyelmet. 20
3. A pitvarfibrilláció szűrése •
•
• •
A 65 évnél idősebb embereknél opportunista szűrés keretében végezhető a pulzus és a 12 elvezetéses EKG vizsgálat elvégzése úgy, hogy a szűrés első lépése az ápoló által elvégzett pulzus vizsgálat. – Egy kutatásban ennek a vizsgálatnak a sensitivitása 87%, a specificitása 81%. Második lépésben, ha a páciensnél szabálytalan pulzus tapasztalható, indokolttá teszi a 12 elvezetésű EKG vizsgálat elvégzését. – Manth et al. kutatásában a vizsgálat szensitivitása 92 %, specificitása 91%. A két lépés együttes szensitivitása 80% (=87%x92%), specificitása 91%. A szűrés mellett indokolt lehet a gyógyszeres terápia is, mint pl.: a véralvadásgátlók szedése. Megoldásként szerepelhet továbbá a 65 év feletti rizikó faktorral (pl.: szívinfarktus, angina, diabetes mellitus, pajzsmirigy-túlműködés, stroke, TIA) rendelkező személyek lakossági szűrőprogramokba történő bevonása is.
21
Rosszindulatú daganatok szűrése
22
1. Emlőrák szűrése •
A daganatos megbetegedések a második leggyakoribb halálok a szívés érrendszeri megbetegedések mögött. • A népesség elöregedésével a daganatos megbetegedések száma is emelkedni fog. • Egy nemzetközi publikáció – a 65 év felettieknél tizenegyszeresére emelkedik a rák előfordulása, – a daganatos diagnózis felállításának átlag életkora 68 év, – a daganat diagnózis 56%-a, az összes daganatos halálozás 70%-a 65 év felett fordul elő.
•
A daganatos megbetegedések kockázati tényezői: – – – – –
között az egyéni adottságok az életmódbeli sajátosságok, a táplálkozási szokások, a környezeti tényezők a munkahelyi ártalmak 23
2. Emlőrák szűrése •
A világ mortalitási és morbiditási mutatóinak figyelembe vételével – az emlőrák a női daganatos megbetegedések között az első helyen áll. • Évente több mint egy millió új eset kerül regisztrálásra. • Aktuális becslések szerint – 2011-ben kb. 508 000 nő vesztette életét. • Az emlőrák Magyarországon – leggyakoribb nőgyógyászati rosszindulatú tumor, – 2011-ben mintegy 2138 halálesetet és 7333 új esetet regisztráltak. – Az emlőrák kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával emelkedik. – A regisztrált esetek alapján mintegy 80%-át 50 éves kor felett diagnosztizálják, mintegy 50% -a 65 év felett és több, mint 30%-a 70 évnél idősebb életkorban.
24
3. Emlőrák szűrése • Hazánkba – a szervezett szűrőprogramban való részvétel felső korhatára 65 év, míg nemzetközi kitekintésben, • Angliában 70 év, Németországban 69 év, Amerikai Egyesült Államok nem állapítanak meg felső korhatárt. • Ausztráliában – a nők 74 éves korukig kapnak meghívást a szervezett szűrővizsgálatra. – A 75 év feletti ausztrál nők számára nem küldenek behívó levelet, de jogosultak az ingyenes szűrővizsgálatra. 25
2. Méhnyakrák-szűrés •
A méhnyakrák mortalitási mutatóit tekintve a világon a harmadik, az abszolút halálozásokat tekintve a negyedik leggyakoribb női daganatok közé tartozik. • A KSH adatai szerint hazánkban – 2010-ben mintegy 400 asszony halálát okozta, így a nők körében a daganatos halálokok sorrendjében a kilencedik helyen áll. – A megbetegedett nők többsége a 45-64 éves korosztályba tartozik. • Kialakulásában jelentős szerepet – a humán papillomavírus jelenti, • Kockázati tényezőként – a korai nemi élet, fogamzásgátló tabletták szedése, promiszkuitás, dohányzás, elhízás, alacsony gazdasági-szociális státusz, táplálkozási tényezők, mint például az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás. 26
3. Vastagbéldaganat szűrése • A colorectalis daganatok (CRC) okozta halálozások száma emelkedő tendenciát mutat. • A CRC a fejlett országokban és Magyarországon is – a második leggyakoribb halálhoz vezető, rosszindulatú megbetegedés.
• A fejlett országokban – évente mintegy 1.000.000 új megbetegedést, – Magyarországon évente több, mint 10.500 új esetet diagnosztizálnak.
• A mortalitási mutatókat figyelembe vételével – hazánkban 5.000 beteg veszti el életét vastagbél-és végbélrák következtében.
27
3. Vastagbéldaganat szűrése • Az életkori sajátosságokat figyelembe véve a CRC elsősorban – az idősebb korosztályt érinti, – az életkor előrehaladtával egyre több idős beteg kerül keze-lésre. – A tumorok 40%-a • 75 éves kor fölött jelentkezik, és a gyakoriság az életkorral növekvő tendenciát mutat.
28
3. Vastagbéldaganat szűrése Etiológiájában fontos szerepet játszik • a családi halmozódás, • a vastagbél évtizedekig fennálló, tartós betegsége (pl.:colitis ulcerosa), • a különböző életmódbeli tényező, mint például zsírdús és rostszegény táplálkozás, az alacsony zöldség –és gyümölcsfogyasztás mozgásszegény életmód, elhízás. 29
3. Vastagbéldaganat szűrése Megelőzésében • nagy hangsúlyt kell fektetni – a helyes táplálkozási szokások kialakítására – szűrővizsgálatokon való részvételre.
• A kór-állapot lassú kialakulása miatt a vastagbélrák – szűrés különösen nagy jelentőséggel bír.
• A colorectalis rák és az azt megelőző állapotok felismerésére számos, klinikailag bizonyított eljárás áll a rendelkezésre.
30
3. Vastagbéldaganat szűrése Az ajánlott módszerek • a székletből az okkult vérzés kimutatása (fecal occult blood test, FOBT), • a vastagbél eszközös átvizsgálása flexibilis szigmoidoszkópia, kolonoszkópia, kettős kontrasztos colorectalis röntgen, CTcolonographia. • A szűrés az átlagos kockázatú, – 50 év feletti népesség körében egy-, vagy kétlépcsős szűrési stratégia alapján végezhető. – Az egylépcsős szűrővizsgálat kolonoszkópia segítségével történik, szükség szerint a polipok eltávolításával kiegészítve. Ha a vizsgálat eredménye negatív, 10 év múlva ajánlott a vizsgálatot újból megismételni. – A kétlépcsős szűrés első lépésében a székletminta okkult vér kimutatása történik. Ha az eredmény pozitív, második lépésben kolonoszkópiát kell végezni. Negatív vizsgálati eredmény esetében a vizsgálatot évente, illetve kétévente szükséges ismételni. 31
4. Prosztatatrák szűrése • A prostatarák férfiak körében második leggyakrabban előforduló daganat. • Jellemző – az időskorban való megjelenése, az esetek kétharmadát 65 év felett diagnosztizálják.
• A betegek 70%-át a 65-75 év közöttiek teszik ki. • A vérből történő PSA (prosztata specifikus antigén) meghatározás segítséget nyújthat a prosztatarák diagnózisának megállapításához.
32
4. Prosztatatrák szűrése A tünetek • a nehezen induló, fájdalmas vizeletürítés, éjszakai gyakori vizelési inger, gyenge vizeletsugár esetén javasolt a sürgős PSA szűrés elvégzését. • A prosztatarák a kezdeti stádiumban tünetmentes, – a férfiaknak 45-50 éves kor felett évente ajánlott a PSA és a rectális vizsgálat elvégeztetése. 33
Osteoporosis szűrése
34
Osteoporosis szűrése • Az osteoporosis (csontritkulás) – a csontrendszer olyan szisztémás megbetegedése, melyet a kórosan alacsony csonttömeg, – a csontszövet szerkezetének szétesése – a csonttörések fokozott kockázata jellemez.
35
Osteoporosis szűrése • Világszerte népbetegségnek számító csontritkulás – kb. 200 millió nőt és férfit érint.
• Hazánkban – az 50 év felettiek közül legalább 300.000 férfi és 600.000 nő szenved csontritkulásban.
• Aktuális becslések szerint – a 60-70 évesek mintegy egyharmadát, míg a 80 év felettiek kétharmadát érinti. 36
Osteoporosis szűrése • Kockázati tényezők: – – – – – – – –
a női nem, az életkor, testtömeg, testalkat (kistermetű, vékonyabb csontozatú nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve), rassz (fehér és ázsiai népességben gyakoribb az előfordulás), családi halmozódás, a hormonális faktorok, nem megfelelő táplálkozás, alacsony kalcium bevitel, anorexia, inaktív életmód, ágynyugalom, fogyás, dohányzás, túlzott alkohol- és koffeinfogyasztás. 37
Osteoporosis szűrése • Néma-járványként – tünetszegény, – a figyelmet a betegségre a patológiás törések hívják fel. • Szakirodalmi adatok alapján – hazánkban évente 30-40 ezer csigolyatest törés, – 14–15 ezer csípőtáji femur törést,
38
Osteoporosis szűrése • 25-28 ezer csuklótáji törés regisztrálnak, – ezeknek a jelentős része (kb.80%) az 50 évesnél idősebb népességben keletkezik, akiknél a csontritkulás is nagyobb arányban fordul elő.
• A csontritkulás miatt bekövetkező csonttörések leggyakoribb helyei: – a csigolyák, az alkar és a combcsont csípőtáji része.
39
Osteoporosis szűrése • Az osteoporosis szűrővizsgálatára a leghatékonyabb módszer a DXA (dual-energy x-ray absorptiometry) vizsgálat, – elvégzését 50 éves kor felett fokozott kockázatnak kitett egyéneknek mindenképpen javasolják
40
Osteoporosis szűrése • A nemzetközi javaslat szerint – a nők esetében 65. életév betöltése után, illetve 65 év alatt postmenopauzális fractura esetén javasolt a csontsűrűség vizsgálatot szükséges elvégezni. – A szűrések intervallumának meghatározását befolyásolja az általános állapot és a rizikófaktorok. – Az osteoporosis kezelésének eredményességének mérése miatt szükséges az évenkénti kontroll vizsgálat.
41
A fogászati szűrővizsgálat
42
Fogászati szűrővizsgálat Orális egészség – nemcsak az ép, jó fogazatot jelenti, – része az általános egészség állapotnak, – alapvetően meghatározza az életminőséget, – hozzájárul a jó közérzet kialakításában. 43
Fogászati szűrővizsgálat Idősek fogazatára jellemző: • különböző mértékű foghiányok, • fogatlanság, • a szájnyálkahártya elvékonyodásaebből adódó fájdalmassága, sérülékenysége, • a szubmukóza vastagságának jelentős csökkenése ebből származó teherviselési nehézségek, • a parodoncium (fogágy) állapotának romlása • nyálmirigyek involutiója. 44
Fogászati szűrővizsgálat • Sajnálatos módon az orális egészség idős korban gyakran figyelmen kívül hagyott.
Sok esetben elmarad: • a megfelelő napi orális higiéniai rutin – a fogmosás, a fogselyem használata és a szájöblítésamelyet jelenleg is a fogorvosok sok fogászati probléma megelőzésére ajánlanak. A korszerű fogorvosi ajánlás szerint – évente egyszer ajánlott fogászati szűrésen megjelenni. 45
Fogászati szűrővizsgálat •
•
•
A fogorvoshoz járás gyakorisága – az életkor előrehaladtával fokozatosan -10-15%- ra- csökken, – az idős emberek jelentős része csak panasz esetén fordul fogorvoshoz. A rendszeres fogászati ellenőrzésen való részvételt több tényező is hátráltathatja, – mint pl.: az idős ember mozgáskorlátozottság miatt nem tud részt venni a szűrésen, – anyagi problémák miatt nem képes a fogászati költségeket megfizetni – a fogászati beavatkozástól való félelem miatt marad távol. A száj rendszeres és alapos átvizsgálása során korán kiszűrhető az alultápláltság, a mikrobás fertőzések, az immundefektusok, a sérülések és a daganat jelei egyaránt. 46
Összefoglalás Nagy hangsúlyt kell fektetni • a kockázati tényezők azonosítására, • a betegségek korai felismerésére, • a megfelelő életminőség biztosítására illetve javítására, • a működőképesség, illetve függetlenség megőrzése. 47
Köszönöm a megtisztelő figyelmet !
