Glasilo občine Lendava • 9. letnik, 5. številka • 12. X. 2006.
Pregled najpomembnejših dogodkov v obdobju 2003-2006 2. STRAN
Bili smo uspešni 7. STRAN
Izgradnja komunalne infrastrukture in skrb za okolje 8. STRAN
Vračilo vlaganj v javno telekomunikacijsko omrežje 12. STRAN
Občinska plaketa in priznanja 17. STRAN
Lendva község közleménye • 9. évfolyam, 5. szám • 2006. X. 12.
A 2003. és 2006. év közötti időszak legfontosabb eseményeinek áttekintése 5. STRAN
Eredményesen dolgoztunk 7. STRAN
A szennyvízcsatornahálózat infra struktúrá jának kiépítése és a termé szetvédelem 9. STRAN
Községi plakett és elismerések 17. STRAN
O B Č I N A
K Ö Z S É G
PREGLED NAJPOMEMBNEJŠIH DOGODKOV V OBDOBJU 2003-2006 Na lokalnih volitvah 2002 smo imeli 10 županskih kandidatov in 19 list, ki so se potegovale za vstop v občinski svet. Volitve so močno vznemirile lokalno okolje. V leto 2003 smo stopili s sprejetim proračunom, ki je bil sprejet v času volitev, in s pritožbo na Ustavnem sodišču glede pobiranja komunalnih pristojbin na mejnem prehodu Dolga vas. Bili smo tik pred pričetkom izgradnje I. faze kanalizacijskega omrežja in pred velikim izzivom, kako zaključiti izgradnjo kulturnega doma v pogojih, ko javno mnenje temu ni bilo naklonjeno. Leto 2003 se je pričelo s politično konsolidacijo v smislu iskanja kompromisov ter možnosti sodelovanja v občinskem svetu, kjer je bila zelo pisana sestava strank in neodvisnih list. Imenovani so bili trije podžupani. V celotnem mandatnem obdobju se je pokazalo, da smo to delo dobro opravili. Občinski svet je v redu funkcioniral in bil pomemben člen pri vsem, kar smo v tem obdobju dosegli. Vzporedno je potekala kadrovska konsolidacija občinske uprave, v kateri smo sistemizacijo delovnih mest in plače uskladili z zakonskimi predpisi. Postopoma smo vzpostavili optimalno organiziranost glede na razpoložljive resurse in zastavljene naloge. Kljub številnim težavam smo dvignili ugled občinske uprave, ki je, gledano v celoti, uspešno opravila svoje poslanstvo. Število zaposlenih se je povečalo zaradi povečanega obsega del in priložnosti, ki smo jih dali mladim strokovnjakom predvsem z zaposlitvami za določen čas. Finančna konsolidacija je bila prav tako zahtevna, saj je po nekaj mesecih bilo ugotovljeno, da je prevzetih finančnih obveznosti bilo za približno 700 mio SIT več kot realnih virov. Sledila je preložitev gradnje kanalizacije na odseku Pince-Pince Marof-Benica (~200 mio SIT) in odločitev za najetje kredita
za gradnjo kanalizacijskega omrežja (~400 mio SIT), kar je bilo tudi prvotno načrtovano. Ustavno sodišče nam je razveljavilo Odlok o pobiranju takse na mejnem prehodu Dolga vas,kar je pokazalo, da so naše bojazni bile upravičene. Z velikimi napori nam je kljub vsemu uspelo doseči, da smo konec leta 2003 znova začeli pobirati takso in utrdili občinski proračun. Leto 2003 je v večjem delu potekalo v znaku politične, kadrovske in finančne konsolidacije občine, kljub temu je bilo realizirano naslednje: • izgradnja večjega dela I. faze kanalizacijskega omrežja (Dolga vas, Čentiba, Dolina, delno Lendava), kar je v veliki meri zasluga tudi bivšega občinskega vodstva, ki je investicijo pripravilo; • obnova šolskih objektov v Gaberju in Lendavi (DOŠ II) z državnimi intervencijskimi sredstvi; • delna ureditev infrastrukture in 12 ekoloških parkirnih mest v Industrijski coni Lendava, s sredstvi države in EU; • potekale so tudi intenzivne aktivnosti za dokončanje izgradnje kulturnega doma v Lendavi in umeščanje v prostor AC odseka Pince-Lendava,skupaj s spremljajočo lokalno prometno infrastrukturo; • odprli smo trgovino Spar in rondo, kar je zasluga naših predhodnikov; Leto 2004 se je pričelo v pričakovanju vstopa Slovenije in Madžarske v EU. Občani so pričakovali tudi prve vidnejše rezultate na področju investicij, ki smo jih pripravljali in napovedovali v letu 2003. Soočili smo se z nezaželenim priseljevanjem Romov, kar je močno zmotilo naš vsakdan. • Nadaljevali smo in zaključili, po projektih predvideno, I. fazo izgradnje
kanalizacijskega omrežja (Dolina, Petišovci). Potekale so nadaljnje intenzivne priprave za gradnjo II. faze in odpravljanje napak ter pomanjkljivosti, ki smo jih zaznali na tem projektu. Del nalog ,glede gradnje II. faze kanalizacije, so opravili naši predhodniki (podpis pogodbe z MOP-om), kljub temu je bilo potrebno opraviti veliko dela pri njeni operacionalizaciji ter uresničitvi. • Podpisali smo pogodbo o financiranju izgradnje kulturnega doma, s predstavniki Republike Madžarske, zaključili investicijo in jo slavnostno predali njenemu namenu,v septembru 2004. S tem smo rešili skoraj desetletno agonijo, ki nas je spremljala pri gradnji kulturnega doma. • V tem letu smo dobili nov RTV Studio, kar je zasluga predvsem države in narodnostne skupnosti. Enako velja za nove prostore Zavoda za zaposlovanje, pri čemer se je občina angažirala za ureditev centra za informiranje in poklicno svetovanje. • Mladim smo namenili začasne prostore, kjer so se začele aktivnosti Centra za interesne dejavnosti. • Krepko smo se morali potruditi, da so bili izpolnjeni vsi potrebni pogoji za pričetek gradnje novega srednješolskega centra. Ob občinskem prazniku smo položili temeljni kamen tudi za sodobno športno dvorano. • Pričela se je obnova speedway stadiona v Petišovcih in prve aktivnosti v zvezi s posodobitvijo nogometnega stadiona v Lendavi. • Veselili smo se gospodarskemu dosežku, otvoritvi apartmajskega naselja ob hotelu Lipa in ,v kontaktih s podjetjem Mura, iskali možnosti za oživljanje tekstilne dejavnosti v prostorih nekdanjega njenega obrata v Lendavi.
O B Č I N A • Spremenili smo sistem parkiranja, zmanjšali obseg modrih con, promet naredili varnejši in uvedli polurno brezplačno parkiranje. • Z državo smo se dogovorili o gradnji rondoja v Lendavi. Leto 2005 je bilo polno mešanih občutkov, uspehov ter grenkih priokusov zaradi nevarnosti poplav, »Koncept Optimuma« in poizkusa diskreditacije v ljubljanskih medijih. Kljub težavam je bilo zelo uspešno. • Kulturni dom je presegel pričakovanja vseh optimistov. V pozabo so šle vse negativnosti, ki so se v zvezi s tem nakopičile v predhodnih letih. • Zaključili smo ,po projektih predvideno I. fazo kanalizacije, pričeli z izgradnjo II. faze kanalizacije in deli iz I. faze, ki niso bila zajeta v osnovnih projektih (manjkajoči odseki, priključki). • Svojemu namenu smo predali nov srednješolski center in športno dvorano. • Uredili smo objekt turistične pisarne in skupaj s KS Lendava bistveno izboljšali izgled Lendave (nadaljnja ureditev pločnikov) • Mladi so dobili nove prostore v neposredni bližini kulturnega doma. • Športni center v Petišovcih je postal bogatejši z razsvetljavo, ki je omogočila, da smo po dolgem premoru znova organizirali speedway dirko za »Zlato čelado«. Hotiza je prav tako dobila prenovljen športni objekt. Nogometaši so se uvrstili v prvo državno ligo in znova zagreli športne strasti. • Pričeli smo s projektiranjem III. faze kanalizacijskega omrežja (Mostje, Genterovci, Radmožanci, Kamovci) in preprojektiranjem kanalizacije Pince – Pince Marof – Benica). • S KS Lakoš – Gaberje – Kapca – Kot smo pričeli aktivnosti za ureditev zanesljivejše vodooskrbe. • Začelo se je uspešno sodelovanje v prekomejnem prostoru z Lentijem na Madžarskem in Murskim Središčem na Hrvaškem. Sodelovanje z okrožjem Budavar iz Budimpeste pa je namenjeno predvsem krepitvi turizma
K Ö Z S É G
in stikom z madžarsko govorečimi območji. • Ogrožale so nas poplave, ki smo se jih ubranili,pa tudi močan tranzitni promet. Vidni premiki pri načrtovanju gradnje AC Lendava – Beltinci so nakazali skorajšnjo rešitev teh težav. Težave na meji s Hrvaško so se nadaljevale. • Problemi s »Koncept Optimumom« so nam razblinili iluzije o hitrem reševanju problemov na področju zaposlovanja. Pridobili smo sredstva za nadaljnje posodabljanje Poslovno – industrijske cone in podporo malemu gospodarstvu. V gospodarstvu je bilo zaznati pozitivne premike zlasti v gradbeništvu in turizmu. Dobili smo tudi »gazelo« na področju kovinsko predelovalne dejavnosti. • Pričela se je težko pričakovana gradnja nogometnega stadiona in obnova »Krone«. Leto 2006 je znova volilno. Kljub temu je treba zaključiti številne projekte in vzpostaviti pogoje za nadaljnji razvoj. V veljavi je začasna prepoved izvajanja Odloka za pobiranje takse na mejnem prehodu. Znova smo v neki fazi prilagajanja svojih potreb dejanskim finančnim zmožnostim. Pri nadaljnji gradnji kanalizacije, urejanju infrastrukture in projektih, financiranih iz EU ,je smiselno izkoristiti možnosti zadolževanja, ki nam jih država dovoljuje. Po določenih treh kriterijih jih v veliki meri še vedno nismo izkoristili, kar nas uvršča med finančno stabilnejše občine. Podatki kažejo, da imamo pri tem še precejšnje rezerve (analiza na dan 30. 06. 2006, ki jo je izdelala pooblaščena revizijska hiša »Munera«). Namen zadolževanja je bil naslednji: Pred letom 2003: • kanalizacija Hotiza • KZ Lendava (oprema za klet) • stanovanjski sklad (poroštvo za odkup stanovanj) Po letu 2003: • kanalizacija v občini Lendava (I. in II. faza)
• posodabljanje vodovodov po KS-ih • sofinanciranje gradnje športne dvorane (lizing v aranžmaju Ministrstva za šolstvo) Uspešni smo tudi na razpisih EU, kar bo v prihodnje najpomembnejši finančni vir za investicije. Ustavnemu sodišču smo predlagali, da na osnovi dokazil, ki smo jih posredovali, spremeni svoj sklep glede začasne prepovedi izvajanja odloka. Vladi RS pa, da naj sprejme izvedbene akte Zakona o varstvu okolja, v katerih bo opredeljena kategorija »lokalnega obremenjevanja okolja«. Na Ministrstvu za okolje in prostor potekajo aktivnosti za zagotovitev sredstev za gradnjo III. faze kanalizacijskega omrežja. Uspešni smo tudi pri pridobivanju sredstev iz EU (inkubator, zadrževalnik Resnek, razvoj kulturno/ turističnih produktov). V letošnjem letu smo ali bomo zaključili: - Celotno izgradnjo II. faze kanalizacije in dodatna dela na I. fazi kanalizacije (financirano s strani države in EU) - Ureditev vodooskrbe na relaciji Lakoš – Gaberje- Kapca –Kot - Gradnjo rondoja v Lendavi (sofinancirano s strani Ministrstva za promet) - Gradnjo pločnikov med Trimlini in Petišovci, v Ložiču na Hotizi ter I. fazo pločnikov v Mostju (sofinancirano s strani države in EU) - Posodobitev Industrijske cone v Lendavi (sofinancirano s strani EU) - Prenovo Mestne hiše - »Krone« - Obnovo nogometnega stadiona v Lendavi in Petišovcih - Obsežno obnovo občinskih cest v Lendavi in v večini krajevnih skupnosti (sofinancirano s strani države in EU) - Prvo fazo termalnega ogrevanja stanovanj v Lendavi (investicija Nafte Lendava) - Obnovo otroškega dispanzerja v Zdravstvenem domu Lendava (sofinancirano z Ministrstva za zdravje)
O B Č I N A - Obnovo šolske kuhinje na Dvojezični osnovni šoli I. v Lendavi (financirano z Ministrstva za šolstvo. S tem se zaključuje mandatno obdobje, v katerem smo naredili resen razvojni premik na vseh področjih. Osnovno poslanstvo urejanja komunalne infrastrukture smo dobro prestali. Ustvarili smo pogoje, da je naša občina v središču kulturnih in športnih dogodkov v regiji. Kljub težavam z izvajalci so gospodarske javne službe dobro funkcionirale. Kakovost storitev je na primerni ravni in v cenovnih okvirjih, ki so za naš kraj sprejemljivi. Kljub temu smo se odločili, izstopiti iz podjetja Komunala d.o.o. Lendava in izbrali obliko, na katero bomo imeli večji vpliv. Razlog je predvsem v tem, ker nismo imeli vpliva na poslovanje podjetja, kar bi lahko negativno vplivalo tudi na storitve in
K Ö Z S É G
cene, ki jih plačujejo občani. Sodelovanje z narodnostnimi institucijami je bilo dobro. Po svojih močeh smo se trudili spodbuditi gospodarski razvoj. Velika investicijska dejavnost občine in države je bila tudi priložnost za podjetniški sektor. Viden napredek je v turizmu, gradbeništvu in kovinsko predelovalnih dejavnostih. Brezposelnost ima stalen trend padanja, vendar je še vedno visoka. Posodobitev industrijske cone daje dobre prostorske možnosti za razvoj malega gospodarstva in podjetništva, ki se bo okrepilo po izgradnji sodobne prometne povezave z notranjostjo Slovenije. Ta bo urejena do leta 2008, ko bo razrešen tudi problem tranzitnega prometa. Vzpostavljene so dobre osnove za nadaljnje črpanje sredstev EU (reference, projekti), ki bo temeljilo zlasti na zasebnem in javnem partnerstvu. Aktivno vlogo imamo tudi
pri zadevah, ki presegajo lokalne okvire in se rešujejo na državni ravni. Jasna stališča in predloge imamo glede izboljšanja položaja narodnostne skupnosti, lastninjenja Nafte Lendava, reševanja obmejnih zadev s Hrvaško, reševanja prometnih in okoljevarstvenih težav, ob regionalni cesti G1-3. Problemi, ki jih rešujejo izven lokalnih okvirjev, zahtevajo jasna stališča in visoko stopnjo enotnosti. Z zadovoljstvom ugotavljamo, da smo le- to, v iztekajočem se mandatnem obdobju imeli. Zahvaljujemo se vsem, ki ste nam pri tem pomagali. Lendavska občina se je sposobna še naprej razvijati. Le hoteti in delati je potrebno, da bi se to uresničilo! mag. Anton BALAŽEK Župan
A 2003. és 2006. év közötti időszak legfontosabb eseményeinek áttekintése A 2002. évi önkormányzati választásokon 10 polgármesterjelölt indult és 19 listáról akartak a polgárok a községi tanácsba jutni. A választások igen felbolygatták a helyi lakosságot. A 2003-as évbe a választások során elfogadott költségvetéssel léptünk, valamint egy alkotmánybírósági fellebbezéssel a hosszúfalui határátkelőn fizetendő illetékkel kapcsolatban. Közvetlenül a szennyvízcsatorna-hálózat I. fázisa építése előtt voltunk, és egy óriási kihívás előtt: hogyan lehet befejezni a művelődési ház építését olyan feltételek között, amikor a közvélemény annak nem kedvez? A 2003-as év konszolidációval kezdődött, kerestük a községi tanácson belül a kompromisszumokat, a lehetőségeket az együttműködésre, hiszen a tanács összetétele igen tarka volt a pártok és a független listák tekintetében. Három alpolgármester lett kinevezve. A man-
dátumban bebizonyosodott, hogy a munkát jól végeztük. A községi tanács jól működött, fontos része volt mindabban, amit elértünk. Párhuzamosan zajlott a községi igazgatósági káder megerősítése, ahol a munkahelyek szisztemizációját és a béreket egyeztettük a törvényi előírásokkal. Lassan felállítottuk az optimális szervezettséget, tekintettel a rendelkezésre álló erőre és a kitűzött célokra. Számos probléma mellett sikerült a községi igazgatóság tekintélyét növelni, amely szervezet egészében nézve jól elvégezte küldetését. A foglalkozottak száma a munka növekvő mennyisége miatt nőtt, illetve a fiatal szakembereknek nyújtott lehetőségek miatt, a meghatározott időre szóló alkalmazásokkal. A pénzügyi konszolidáció igen igényes volt, hiszen néhány hónap leforgása után megállapítottuk, hogy a felvett pénzügyi kötelezettségek kb. 700 millió tollárral haladják meg a reális forrá-
sokat. Ezt követően elhalasztottuk a Pince – Pincemajor – Benice szakaszon a szennyvízcsatorna építését (~ 200 millió SIT) és hitel (~ 400 millió SIT) mellett döntöttünk a szennyvízcsatorna építéséhez, ahogy az elsődlegesen is tervezve volt. Az Alkotmánybíróság érvénytelenítette a hosszúfalui határátkelőn az illeték fizetéséről szóló rendeletünket, ami azt bizonyította, hogy félelmeink igazoltak voltak. Mindezek ellenére nagy erőfeszítésekkel sikerült elérni, hogy 2003 végén újra elkezdtük az illeték beszedését és megszilárdítottuk a községi költségvetést. Annak ellenére, hogy a 2003. év nagyjából a község politikai, káder- és pénzügyi helyzetének megerősítése jegyében zajlott, sikerült megvalósítani: • megépíteni a szennyvízcsatorna-hálózat I. fázisának nagyobb részét (Hosszúfalu, Csente, Völgyifalu, részben Lendva), ami nagy mértékben a volt községi vezetőség érdeme, hiszen ők
O B Č I N A készítették elő a beruházást; • a gyertyánosi és a lendvai (2. sz. KÁI) iskolaépületek felújítása állami intervenciós eszközökkel; • a lendvai Ipari övezet infrastruktúrájának részbeni rendezése és 12 öko-parkolóhely kialakítása állami és EU-s pénzforrásokból; • intenzíven dolgoztunk a lendvai művelődési ház megépítése ügyében, a Pince – Lendva autópályaszakasz térbeni elhelyezésén, az azt kísérő helyi közlekedési infrastruktúrával együtt; • megnyitottuk a Spar üzletet és a körforgalmat, ami elődeink érdeme. A 2004-es esztendő Szlovénia és Magyarország várva várt EU-csatlakozásával kezdődött. A polgárok már várták az első látható eredményeket a beruházások terén, amelyeket 2003-ban készítettünk elő és be is harangoztuk őket. Szembesültünk a romák nem kívánt letelepedésével, ami nagyon megzavarta mindennapjainkat. • Folytattuk és befejeztük a tervek szerint a szennyvízcsatorna-hálózat I. fázisának építését (Völgyifalu, Petesháza). Intenzív előkészületek folytak a II. fázis építésére és a projektben észlelt hibák és hiányosságok elhárítására. A feladatok egy részét a szennyvízcsatorna II. fázisa építésével kapcsolatban elvégezték elődeink (a szerződés aláírása a Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztériummal), ennek ellenére számos feladat várt ránk a megvalósításnál. • Aláírtuk a szerződést a művelődési ház megépítésének finanszírozásáról a Magyar Köztársasággal, befejeztük a beruházást, és 2004 szeptemberében a létesítményt ünnepélyesen átadtuk rendeltetésének. Ezzel egy majdnem tízéves agóniát oldottunk meg, amely a művelődési ház építésénél kísért bennünket. • Ebben az évben új RTV-stúdiót kaptunk, ami főleg az ország és a nemzetiség érdeme. Ugyanez érvényes a Munkaügyi Hivatal új helyiségeire,
K Ö Z S É G
ahol a község a foglalkoztatással kapcsolatos tájékoztatási és tanácsadási központ rendezésénél segített. • A fiataloknak ideiglenes helyet biztosítottunk, elkezdődött a Szabadidő Központ működése. • Nagyon kellett igyekeznünk, hogy eleget tegyünk minden feltételnek az új középiskolai központ megépítésénél. A községi ünnep alkalmából leraktuk a korszerű sportcsarnok alapkövét is. • Elkezdődött a petesházi salakmotorstadion felújítása és az első aktivitások a lendvai labdarúgó-stadion felújításával kapcsolatban. • Örültünk a gazdasági sikernek a Lipa szálloda melletti apartmanok megnyitásakor, a Mura vállalattal kialakult kapcsolatoknak, lehetőséget kerestünk a textilipar újjáélesztésére a Mura egykori lendvai üzeme helyiségeiben. • Megváltoztattuk a parkolási rendet, csökkentettük a kék zónát, biztonságosabbá tettük a közlekedést és bevezettük a félórás ingyenes parkolást. • Az állammal megállapodtunk a körforgalom megépítésében Lendván. A 2005-ös év a vegyes érzelmek éve volt, részben a sikeré, de ott volt az árvízveszély, a „Koncept Optimum” és a diszkreditációs kísérlet a ljubljanai médiákban. A nehézségek ellenére az év igen sikeres volt. • A művelődési ház túlszárnyalta az optimisták elvárásait is. Feledésbe merültek az előző évek során felgyülemlett negatív hangok. • A tervek szerint befejeztük a szennyvízcsatorna I. fázisának építését, belekezdtünk a II. fázis építésébe és az I. fázis alapterveiben hiányzó szakaszok, csatlakozások kialakításába. • Átadtuk rendeltetésének az új középiskolai központot és a sportcsarnokot. • Felújítottuk az idegenforgalmi iroda épületét és a Lendvai Helyi Közösséggel együtt lényegesen javítottunk Lendva látképén (a járdák további rendezése).
• A fiatalok új helyiségeket kaptak a művelődési ház közvetlen közelében. • A petesházi sportközpont kivilágítással gazdagodott, ami lehetővé tette, hogy hosszú szünet után ismét megrendezzük az „Aranysisak” salakmotorversenyt. Hotiza úgyszintén felújított sportlétesítményt kapott. A labdarúgók bejutottak az első ligába és felhevítették a sportbarátok kedélyét. • Elkezdtük a szennyvízcsatorna III. fázisának tervezését (Hídvég, Göntérháza, Radamos, Kámaháza) és a Pince – Pincemajor – Benice szennyvízcsatorna-szakasz áttervezését. • A lakosi, gyertyánosi, kapcai és kóti helyi közösségekkel elkezdtük a megbízhatóbb vízellátás rendezését. • Sikeres együttműködés indult a határon átnyúló térségben a magyarországi Lentivel és a horvátországi Mursko Središčével. A Budavári Önkormányzattal folytatott együttműködés pedig főleg az idegenforgalom helyzetének megszilárdítását és a magyar nyelvterülettel való kapcsolatot szolgálja. • Az árvíznek ellenálltunk, de itt az erős tranzitforgalom. Látható előrelépések történtek az autópálya Lendva – Beltinci szakaszának tervezésénél, ami a tranzitforgalom okozta problémák megoldására utal. A horvát határmenti problémák folytatódtak. • A „Koncept Optimum”-mal kapcsolatos problémák elűzték az illúziót a munkavállalás, a foglalkoztatás terén levő problémák gyors megoldásáról. Eszközöket szereztünk az ipari zóna további korszerűsítésére és a kisgazdaság támogatására. A gazdaságban pozitív előrelépések voltak észlelhetők, főleg az építőiparban és a turizmus terén. A fémfeldolgozó iparban „gazellát” kaptunk. • Elkezdődött a labdarúgó-stadion nehezen várt építése és a „Korona” felújítása. A 2006-os esztendő ismét választási év. Ennek ellenére be kell fejezni számos projektet és feltételeket kell biztosítani a további fejlődéshez.
O B Č I N A Érvényben van a hosszúfalui határátkelőn az illeték kivitelezése. Ismét valamilyen illeszkedési fázisban vagyunk, amikor kívánságainkat a tényleges anyagi lehetőségekhez szabjuk. A szennyvízcsatorna építésénél, az infrastruktúra rendezésénél és az EU által finanszírozott projektek esetében célszerű az állam által engedélyezett eladósodási lehetőségek kihasználása. A meghatározott három kritérium szerint ezt nagy mértékben még nem használtuk ki, ami a pénzügyi helyzetünket tekintve a stabilabb községek közé sorol bennünket. Az adatok arra utalnak, hogy vannak még tartalékaink (a „Munera” felhatalmazott revíziós ház 2006. június 30-i keltezésű elemzése).
K Ö Z S É G
pályázásánál (inkubátor, a reszneki víztároló, kultúr- és idegenforgalmi termékek fejlesztése).
Az eladósodás célja: 2003. év előtt: • hotizai szennyvízcsatorna • lendvai mezőgazdasági szövetkezet (a pince felszerelése) • lakásgazdálkodási alap (kezesség a lakások megvásárlására) 2003. év után: • Lendva Község szennyvízcsatornája (I. és II. fázis) • a vízvezetékek korszerűsítése a helyi közösségekben • a sportcsarnok építésének társfinanszírozása (lízingszerződés az Oktatási Minisztériummal)
Az idei évben befejeztük, illetve befejezzük még: • a szennyvízcsatorna III. fázisának egészét és az I. fázis pótmunkálatait (az állam és az EU finanszírozza) • a vízellátás rendezése a Lakos – Gyertyános – Kapca – Kót útszakaszon • a körforgalom megépítése Lendván (a Közlekedési Minisztérium társfinanszírozása) • járdaépítés Hármasmalom és Petesháza között, Hotizán a Ložičnál, Hídvégen az első szakasz (állami és EU-s társfinanszírozás) • a Városháza – a „Korona” felújítása • a labdarúgó-stadion felújítása Lendván és Petesházán • a községi utak nagyszabású felújítása Lendván és a helyi közösségek többségében (állami és EU-s társfinanszírozás) • lakások termálvízzel való fűtése I. fázisa Lendván (a Nafta Lendava beruházása) • a gyermekrendelő felújítása a lendvai egészségházban (az Egészségügyi Minisztérium társfinanszírozása) • a konyha felújítása a Lendvai I. sz. KÁI-ban (az Oktatási Minisztérium társfinanszírozása)
Sikeresek vagyunk az EU által meghirdetett pályázatokon, ami a jövőbeni legfőbb forrás lesz a beruházásoknál. Az Alkotmánybíróságnak javasoltuk, hogy az általunk továbbított bizonylatok alapján változtassa meg határozatát a határilleték-rendelet kivitelezésével kapcsolatban. Az SzK Kormányát arra kértük, fogadja el a Környezetvédelmi Törvény kivitelezési aktáit, amelyekben meghatározásra kerül a „helyi környezet terhelése” kategória. A Környezetvédelmi és Területrendezési Minisztériumban lépések történtek az anyagiak biztosítására a szennyvízcsatorna-hálózat III. fázisa építéséhez. Sikeresek vagyunk az EU-s források
S ezzel lezárul a négyéves mandátum, amelyben komoly fejlődés és előrelépés történt az élet minden terén. A kommunális infrastruktúra rendezését mint alapküldetést jól teljesítettük. Olyan feltételeket teremtettünk, hogy községünk a kulturális és sportesemények régiós központjává vált. A kivitelezőkkel kapcsolatos gondok ellenére a gazdasági közszolgálatok jól működtek. A szolgáltatások minősége megfelelő szintű és vidékünkön elfogadható díjkeretek között vannak. Ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy kilépünk a Komunala d.o.o. Lendava-ból és olyan szolgáltatási formát választunk, amelyre nagyobb hatást tudunk majd gyakorolni. A ki-
fogás főleg az, hogy nem tudunk hatni a vállalat ügyvitelére, ami negatívan hathat a szolgáltatásokra és a díjakra, amelyeket a polgárok fizetnek. A nemzetiségi intézményekkel való együttműködés jó volt. Törekedtünk, amennyi önerőnkből telt, a gazdasági fejlődés fellendítésére. A község és az állam beruházásai lehetőséget nyújtottak a vállalkozói szférának is. Látható az előrehaladás az idegenforgalomban, az építészetben és a fémfeldolgozó iparban. A munkanélküliség csökkenő trendet mutat, de ennek ellenére még mindig magas. Az ipari övezet korszerűsítése jó lehetőségeket biztosít a kisvállalkozók fejlődésére, amely még javulni fog a Szlovénia belsejével való korszerű közlekedési összeköttetés kiépítése után. Ez 2008-ra valósul meg, s akkor a tranzitforgalomból eredő problémák is megoldódnak. Jó alapjaink vannak az EU-s pályázatokon való részvételhez (referenciák, projektek), ami majd főleg a magán- és közpartnerségeken alapul. Aktív szerepet vállalunk az olyan ügyekben is, amelyek túllépik a helyi kereteket és állami szinten kerülnek megoldásra. Egyértelmű álláspontjaink és javaslataink vannak a nemzeti közösség helyzetének javítására, a Nafta Lendava privatizációjára, a horvátországi határral kapcsolatos problémák megoldására, a közlekedési és környezetvédelmi gondok rendezésére a G1-3 regionális út mentén. Szilárd álláspontok és nagy mértékű egységesség szükséges a helyi keretek között nem megoldható problémák orvoslására, s elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy ez ebben a mandátumban megvolt. Köszönet mindazoknak, akik segítettek bennünket a munkánkban! Lendva Község képes továbbfejlődni. Merni érdemes. Csak akarni és dolgozni kell ahhoz, hogy ez meg is valósuljon.
mag. Balažek Anton polgármester
O B Č I N A
K Ö Z S É G
Bili smo uspešni Štiri letni mandat člana občinskega sveta se mi izteka in je prav, da se malo ozrem v preteklost. Lep občutek je, ko o minulem obdobju lahko pišem pozitivno. Ne želim naštevati naših uspehov, oziroma rezultatov, saj so navedeni v drugih člankih oziroma virih. Rezultati dokazujejo, da smo z našim skupnim delom uspeli. V mislih imam delo župana, podžupanov, članov OS in strokovnih služb. Pri pomembnih odločitvah člane občinskega sveta niso vodile strankarske pripadnosti, temveč dobrobit in blaginja naših občanov. Težko je definirati delež posameznika, saj tudi tu velja, enako kot pri nogometu, da niso pomembni posamezniki, temveč ekipa oziroma štejejo le rezultati. Le-ti pa vsekakor so. Upam, da je večina občanov Občine Lendava enakega mnenja. Ko smo se pred štirimi leti managerji vključili v volitve z našo listo »Gospodarstveniki« , sta nas vodili dve načeli: prvič, spremeniti miselnost občinske strukture, ki je bila v prejšnjih mandatih izključno potrošniško usmerjena in drugič, želeli smo, da bi imeli gospodarstvo oziroma gospodarstveniki vpliv na
odločitve lokalne samouprave. Z naše liste sva z vašo podporo, spoštovane občanke in občani, bila izvoljena dva občinska svetnika, jaz pa sem naknadno, s strani občinskih svetnikov, bil izvoljen za enega od treh podžupanov. Danes, ko delam inventuro, ni težko ugotoviti, da smo naše poslanstvo uspešno opravili. Naj navedem le nekaj primerov. Od decembra 2002 do maja 2006 se je število zaposlenih povečalo za 141, stopnja brezposelnosti pa se je z 21,5% znižala na 19,5%. Ti podatki so vzpodbudni, slabši pa so, ko jih primerjamo s slovenskimi 9,6%. Velikokrat rad poudarim, da je za razvoj podjetij zadolžen management, za razvoj občine pa župan s svojimi strokovnimi službami, raznimi razvojnimi agencijami, skladi, centri. Pri tem mislim, da morajo le-ti ustvariti pogoje in okolje za razvoj podjetništva. To nam je delno tudi uspelo, saj smo v izgradnjo infrastrukture v industrijski coni vložili 300 mio SIT, ki smo jih pridobili pretežno iz državnih in evropskih virov. Trenutno je na razpolago 1,3 ha zazidalnih površin, v pripravi pa je 8 podjetniških projektov. Poudariti mo-
Eredményesen dolgoztunk Végéhez közeledik négyéves községi tanácstagi mandátumom, és úgy vélem, nem árt egy kicsit visszatekinteni a múltba. Kellemes érzéssel tölt el, hogy az elmúlt időszakról pozitívan írhatok. Nem kívánom felsorolni az összes sikerünket, illetve eredményeinket, hiszen azokról egyéb cikkek és források szólnak. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy közös munkánk eredményes volt. Itt a polgármester, alpolgármesterek, községi tanácstagok és szakszolgálatok munkájára gondolok. A fontos döntéseknél a tanácstagokat nem befolyásolta a különböző politikai pártokhoz való elkö-
telezettség, hanem polgáraink jólétét és fejlődését tartották szem előtt. Nehéz meghatározni az egyének személyes hozzájárulását, hiszen itt is érvényes az, amit a labdarúgásról is állítanak, hogy nem az egyéni, hanem a csapatmunka a fontos, illetve az eredmények. És ezek mindenképpen léteznek. Remélem, hogy Lendva Község polgárainak többsége is ugyanezen a véleményen van. Amikor négy évvel ezelőtt mi, menedzserek is csatlakoztunk a választásokhoz „Gospodarstveniki – közgazdászok” listánkkal két fontos elv vezérelt bennünket, először: megváltoztatni a
ram tudi ohranjanje delovnih mest v obstoječih podjetjih, ki so v coni, kakor tudi povečevanja števila zaposlenih v Varisu Lendava d.d. Dodatne učinke zaposlovanja pričakujemo v naslednjih letih, po izgradnji avtoceste in lastninjenju Nafte Lendava, kakor tudi po izgradnji novih trgovskih centrov (Lidl, Hofer). V obdobju 2002-2006 je občina za neposredne vzpodbude v razvoj gospodarstva namenila okoli pol milijarde SIT. Na gospodarski razvoj močno vpliva tudi investicijska dejavnost. Občina je permanentno povečevala sredstva za investicije, tako je polovica letošnjega proračuna namenjena za investicije. V štirih letih je 4,6 milijard sredstev vložila predvsem v ureditev kanalizacije, vodovoda, cest in kolesarskih steza ter za ureditev poslovne cone. Pred nami so nove lokalne volitve. Od novo izvoljenega župana in svetnikov pričakujem, da bodo nadaljevali z načrtovano razvojno potjo in miselnostjo tudi v prihodnosti. Le tako bomo z repa razvitosti v slovenskem prostoru pospešeno prešli v »glavo slovenske kokoši«, kjer smo geografsko gledano tudi locirani. Štefan Sobočan, Podžupan községi struktúra gondolkodásmódját, amely az előző mandátumokban főleg a fogyasztói társadalom felé irányult, és másodszor: hogy a gazdaság, illetve mi, közgazdászok is befolyást gyakorolhassunk a helyi önkormányzatok döntéseire. Listánkról, az önök támogatásával, tisztelt polgárok, két községi tanácstag került megválasztásra, jómagam pedig utólag, a községi tanácstagok által kerültem megválasztásra a három alpolgármester egyikének. Ma, amikor egyfajta leltárt végzek, nem nehéz megállapítani, hogy a küldetésünket sikeresen teljesítettük. Hogy csak néhány példát említsek. 2002 decemberétől 2006 májusáig 141 személlyel növekedett a foglal-
O B Č I N A koztatottak száma, a munkanélküliség pedig 21,5%-ról 19,5%-ra csökkent. Ezek az eredmények ösztönzők, viszont a szlovén 9,6%-hoz viszonyítva még mindig nem kielégítők. Gyakran hangsúlyozom, hogy a vállalatok fejlődéséért a management a felelős, a község fejlődéséért pedig a polgármester a szakszolgálataival, különböző fejlesztési irodákkal, alapokkal, központokkal. Azon a véleményen vagyok, hogy nekik kell megteremteni a feltételeket és a környezetet a gazdasági fejlődéshez. Ez részben sikerült is nekünk, hiszen az infrastruktúra kiépítésébe az ipari zónában 300 millió tollárt fektettünk, amit főleg állami és
K Ö Z S É G
európai eszközökből szereztünk meg. Jelenleg 1,3 hektár építkezési terület áll rendelkezésre, és 8 vállalkozói projekt van előkészületben. Ki kell emelnem a munkahelyek megőrzését a már meglévő vállalatokban az ipari zónában, és a foglalkoztatottak számának a növekedését a lendvai Varisban. A foglalkoztatás további pozitív eredményeire számítunk a következő években is, az autópálya megépítése, a lendvai Nafta privatizálása és az új bevásárlóközpontok felépítése után (Lidl, Hofer). A 2002–2006-os időszakban a község a közvetlen gazdasági fejlődésre mintegy félmilliárd tollárt szánt. A gazdaság fejlődésére nagy hatás-
sal van a beruházási tevékenység is. A község tartósan növelte a beruházási eszközöket, így az idei költségvetés fele különböző beruházásokra irányul. Négy év alatt 4,6 milliárdot szánt főleg a szennyvízcsatorna, a vízvezeték, az utak és a kerékpárutak, valamint az üzleti zóna rendezésére. Új helyi választások előtt állunk. Az újonnan megválasztott polgármestertől és tanácstagoktól elvárom, hogy folytassák a kijelölt fejlesztési útvonalat és gondolkodásmódot a jövőben is. Csak így válhatunk a szlovén térség fejlettebb vidékeinek egyikévé. Sobočan Štefan, alpolgármester
Izgradnja komunalne infrastrukture in skrb za okolje Prepričan sem, da smo pred štirimi leti, novoizvoljeni člani občinskega sveta naše občine skupaj z županom, želeli in upali, da bomo v občini naredili tisto, kar naši občani od nas pričakujejo in da bomo dostojno zastopali interese volilcev. Ko smo v letu 2003 sprejemali močno investicijsko naravnan proračun in plan gradenj, so se pri nekaterih svetnikih porajali dvomi, ali smo v sorazmerno kratkem času vse zastavljene cilje, sposobni tudi realizirati. Še več, tudi vsak naslednji proračun je bil še bolj investicijsko naravnan, kar je terjalo od župana, podžupanov, občinske uprave in ostalih sodelujočih, veliko energije in napora pri realizaciji proračuna. Na koncu mandata lahko skupno ugotovimo, da smo naredili več kot smo smeli pričakovati, seveda pa je to rezultat skupnega dela in dobrega sodelovanja. Kot podžupan sem bil angažiran pri izgradnji komunalne in ostale infrastrukture. Povedati moramo, da je bilo v izgradnjo fekalne kanalizacije porabljenega največ proračunskega denarja.
Izgrajena je bila prva faza kanalizacije za Lendavo, Dolgo Vas, Čentibo, Petišovce, Dolino in del Lendavskih goric. Druga faza kanalizacijskega omrežja, za vasi Gornji in Dolnji Lakoš, Gaberje, Kapca in Kot je bila dokončana v letu 2006. Izgrajenih je bilo 55 km tlačnih in gravitacijskih vodov fekalne kanalizacije in 36 črpališč, ki so vsa povezana na nadzorni sistem tako, da jih je možno opravljati in nadzorovati z enega mesta. V štirih letih je bilo v kanalizacijsko omrežje vloženih skoraj 3 milijarde SIT. Z izgradnjo druge faze kanalizacije je na kanalizacijsko omrežje in posredno na čistilno napravo priključenih 80% naših občanov. Zavedati se moramo, da gre za okoljevarstveni projekt, in da je odvajanje in čiščenje odpadnih voda pomemben prispevek k varovanju okolja. Pripravljen je projekt za izgradnjo tretje faze kanalizacije, ki zajema na eni strani naše občine vasi Mostje - Banuto, Genterovce, Kamovce in Radmožance, na drugi strani pa Pince, Pince Marof in Benico ter Lendavske gorice. Začetek izgradnje tretje faze je
predviden v letu 2007. Ob izgradnji druge faze kanalizacije je bilo v Gaberju in Kapci obnovljeno tudi vodovodno omrežje. Prav tako so bile obnovljene vse asfaltne površine v vaseh, kjer se je izvajala druga faza kanalizacije v dolžini 9.5 km. Do konca leta bodo zgrajeni pločniki v Trimlinih, proti Petišovcem, v naselju Ložič proti Veliki Polani in v Mostju, kar bo velik prispevek k varnosti pešcev pri povečanem prometu. Do konca leta bo opravljena preplastitev asfaltne površine v Lendavi, Dolini, Čentibi in Lendavskih goricah. Po vsem narejenem z veseljem ugotavljam, da se občani zavedate in veselite vsake pridobitve v svojem kraju, zadovoljstvo občanov pa je nagrada mojemu skromnemu prispevku pri realizaciji zastavljenih ciljev.Iskreno želim, da bi razvoj občine tudi v prihodnje bil tako uspešen kot doslej Zahvaljujem se vsem, ki ste sodelovali pri projektih in seveda vsem občanom za izredno korektno in iskreno sodelovanje. Stanislav Gjerkeš, Podžupan
O B Č I N A
K Ö Z S É G
A szennyvízcsatorna-hálózat infrastruktúrájának kiépítése és a természetvédelem Meg vagyok győződve arról, hogy négy évvel ezelőtt mi, községünk tanácsának újonnan megválasztott tagjai a polgármesterrel együtt arra vágytunk és abban reménykedtünk, hogy községünkben meg tudjuk tenni mindazt, amit a polgárok elvárnak tőlünk, valamint hogy méltóképpen képviseljük választóink érdekeit. Amikor 2003-ban elfogadtuk az erősen beruházás-beállítottságú költségvetést és az építési tervezetet, némely tanácstagban kételyek merültek fel afelől, hogy viszonylag rövid időn belül képesek leszünk-e majd véghez is vinni azokat. Mi több, minden újabb költségvetés még inkább beruházásbeállítottságú volt, így a polgármestertől, alpolgármesterektől, községi hivataltól és minden résztvevőtől sok energiát és erőfeszítést követelt a költségvetés végrehajtása. A mandátum végén mindannyian megállapíthatjuk, hogy többet sikerült véghez vinnünk, mint azt remélni mertük volna, ez természetesen a csapatmunka és az eredményes együttműködés eredménye. Mint alpolgármester a szennyvízcsatorna-hálózat és más infrastruktúrák kiépítésénél volt szerepem. El
kell, hogy mondjam, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére költöttük a legtöbb költségvetési eszközt. Kiépítettük a hálózat első fázisát Lendván, Hosszúfaluban, Csentében, Petesházán, Völgyifaluban és részben Lendvahegyen. A hálózat második fázisának kiépítését Alsó- és Felsőlakosban, Gyertyánosban, Kapcán és Kótban a 2006-os évben fejeztük be. 55 km nyomó- és gravitációs vezetéket, 36 szivattyút építettünk ki, amelyeket mind egy felügyelőrendszerhez kapcsoltunk, így egy helyről lehet ezeket karbantartani és felügyelni. A négy év során mintegy 3 milliárd tollárt költöttünk a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A második fázis befejezését követően a hálózatra és közvetlenül a tisztítóberendezésre a polgárok 80%-a kapcsolódott rá. Tisztában kell lennünk azzal, hogy környezetvédelmi projektről van szó, és hogy a szennyvíz elvezetése és tisztítása nagyban hozzájárul környezetünk tisztaságának védelméhez. Elkészült már a hálózat harmadik fázisának tervezete is, amely egyrészt Hídvéget, Bánutát, Göntérházát, Kámaházát és Radamost, másrészt pedig Pincét, Pince majort, Benicét
Družbene dejavnosti na področju občine Lendava Kako se počutimo v določenem okolju je v veliki meri odvisno od družbenih dejavnosti, ki prepletajo naše življenje, saj so nepogrešljiv del našega vsakdanjika. Zagotovo ni družine, ki je ne bi skrbelo kakšna je šola, kako poteka pouk,
kaj nudi njihovim otrokom, kako jih pripravlja za življenje. Pomembno je kako poteka življenje v vrtcu in kdo vzgaja naše najmanjše medtem, ko si starši v službi prizadevajo za vsakdanji zaslužek. Življenje bi bilo zelo pusto, če si
és Lendvahegyet foglalja magába. A harmadik fázis építésének kezdete 2007-ben várható. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével egyidejűleg a vízvezeték-hálózatot is felújítottuk Gyertyánosban és Kapcán. Ugyancsak felújítottuk az aszfaltburkolatokat azokon a településeken is, ahol a szennyvízcsatorna második fázisa épült 9,5 km hosszban. Az év végéig megépülnek a járdák Hármasmalomban Petesháza felé, Ložič településen Velika Polana felé és Hídvégen, ami nagyban hozzájárul majd a gyalogosforgalom biztonságához. Ugyancsak az év végéig kész lesz a lendvai, völgyifalui, csentei és lendvahegyi aszfaltburkolat újrarétegezése. Mindezen elvégzett munka után örömmel állapíthatom meg, hogy a polgárok tudatában vannak a fejlődésnek és örülnek minden fejlesztés jelentőségének a településükön. Az elégedett polgárok pedig számomra kitüntetést jelentenek a kitűzött célok megvalósítása során. Őszintén remélem, hogy a község fejlődése a jövőben is olyan eredményes lesz, mint ezidáig. Köszönöm mindazok törekvését és odaadó munkáját, akik a projektekben részt vállaltak, és persze minden polgárnak köszönöm a korrekt, őszinte együttműködést. Stanislav Gjerkeš, alpolgármester kdajpakdaj ne bi mogli ogledati kakšne dobre predstave ali lepe razstave. Pogrešali bi tudi knjižnico. Velik problem bi bil tudi, če si ne bi mogli privoščiti zdravniške pomoči, ko bi je bili potrebni. Na jesen življenja pa nudijo varno zavetje in pomoč ostarelim različne ustanove, ki so usposobljene za tovrstno delo. Vse te družbene dejavnosti, ki se skorajda neopazno prepletajo v našem življenju, predstavljajo prvotno nalogo občine oziroma lokalne samo-
O B Č I N A uprave. Za različne dejavnosti ustanovi občina različne ustanove, skrbi za njihovo delovanje in finansiranje. Občina Lendava je ustanoviteljica naslednjih ustanov: - Dvojezične osnovne šole I. in II. Lendava - Dvojezične srednje šole Lendava - Ljudske univerze Lendava - Zavoda za kulturo in promocijo Lendava - Lendavske knjižnice - Galerije – Muzeja - Lendavskega zdravstvenega doma. Pri kulturnih in izobraževalnih ustanovah je soustanoviteljica tudi Madžarska samoupravna narodna skupnost Občine Lendava. Vse te dejavnosti v veliki meri bremenijo občinski proračun, vendar poteka njihovo finansiranje tekoče in brez zastojev. Vsega tega ne čutimo kot breme, saj se vse to dogaja za naše ljudi in naše otroke. Ustanovitelj Centra za socialno delo je Ministrstvo za delo, družino in socialne zadeve, lokalna samouprava pa za realizacijo določenih nalog zagotavlja finančna sredstva po predpisih – tako denimo za skrb starejših občanov v domu starejših, kadar tega ne zmore družina. Za našo občino je značilna visoka brezposelnost med mladimi, pa tudi demografska slika ni najbolj ugodna. Število prebivalcev nad 65 let je višje kot drugod po Sloveniji. Torej je potrebno več socialnih uslug.
K Ö Z S É G
Občina plačuje materialne stroške osnovnih šol, intervencijske stroške, nekatere dodatne programe in prevoz otrok v šolo. Vrtci so v celoti finansirani iz proračuna lokalnih skupnosti na podlagi gospodarskih cen programov vrtcev. Stroške dvojezičnosti krije država. Na področju kulture krije občina kot ustanoviteljica delovne, materialne in programske stroške ZKPL. V zdravstvenem domu krije stroške investicij ustanovitelj. V lendavskem zdravstvenem domu krije občina stroške ambulante za diabetike in stroške urgence. Pri Ljudski univerzi subvencionira občina šolnino za določene izobraževalne programe. Za uresničitev družbenih dejavnosti je potrebna tudi infrastruktura. V lendavskih šolah so bile v minulih letih izvedene pomembne investicije: denimo v osnovni šoli v Gaberju v letu 2003 v višini 26.530.000,00 SIT, v Dvojezični osnovni šoli II. pa so investicije v letu 2003 dosegle 23.920.000,00 SIT. V sinagogi je bila v letu 2005 opravljena prva faza prenovitvenih del. Pridobljeno je bilo dovoljenje za izgradnjo jugovzhodnega in jugozahodnega stebra lendavskega gradu. V zdravstvenem domu so bila končno opravljena obnovitvena dela v višini 22 milijonov tolarjev, 50 % stroškov je krila država, 50 % pa je bilo zagotovljeno iz občinskih sredstev. Končno so se leta 2006 začela tudi obnovitvena dela Dvojezične osnovne
A társadalmi tevékenységek feltérképezése Lendva község területén Hogy miként érezzük magunkat egy környezetben, nagyban meghatározzák a társadalmi tevékenységek, amelyek átszövik életünket, bekapcsolódnak mindennapjainkba,
az élet legkisebb szférájába. Szinte nincs család, akit nem érdekelne az iskola, hogy milyen az oktatás, mit nyújt gyermekeinknek, hogyan készíti fel őket az életre, a pályára. Továbbá
šole I. Delo bo predvidoma potekalo v treh fazah. V prvi fazi bo prišlo do obnove kuhinje. Omeniti je potrebno tudi vrtec v Dolgi vasi, kjer so leta 2005 zamenjali streho. Pomemben mejnik v življenju Lendave je vsekakor dokončanje kulturnega doma, ki opravlja tako za ožjo kot širšo okolico pomembno nalogo na področju kulturnih dejavnosti. Tako monumentalna zgradba ni potrebna le zato, da bo nekakšen spomenik določenim lokalnim veljakom, temveč da bo čim širšemu krogu ljudi približala kulturo in s tem omogočila lepše življenje ljudi v ožji in širši pokrajini ter pomagala izoblikovati multikulturni življenjski slog. Nova Dvojezična srednja šola v Lendavi je zapolnila vrzel, ki je za generacijo naše mladosti pomenila oviro v primerjavi s položajem mladih v razvitejših pokrajinah. Vsakemu je namreč potrebno zagotoviti možnosti za nadaljnje izobraževanje in razvoj. Sodobna šolska zgradba z dobro opremljenimi delavnicami bo lahko prerasla v pomemben učni center Pomurja. Potrebno pa si je zastaviti še višje cilje: ustanoviti mednarodni srednješolski oddelek v Lendavi. Možnosti za razvoj so, vendar pa je še prej potrebno privabiti dijake tudi z Goričkega. Vemo, da je za celovit razvoj kraja poleg gospodarskega razvoja - ki še nekoliko zaostaja – izredno pomembna tudi duhovna rast, kultura. Podžupanja, Mária Pozsonec milyen élet folyik az óvodában, kikre hagyjuk a tipegő apróságokat, míg a szülők munkahelyükön igyekeznek megteremteni a mindennapra valót. Igencsak sivár lenne a vidék élete, ha nem lehetne időnként megnézni egy jó előadást, egy szép tárlatot. Hiányérzetünk lenne akkor is, ha nem lenne közelünkben könyvtár. És nagy gondot jelentene, ha nem tudnánk orvosi segítséget találni, amikor szükséges. És az élet őszén
O B Č I N A biztonságot és segítséget nyújtanak egyes szolgáltatások, amelyek segítik az idős, beteg embereket. Mindezek azok a társadalmi tevékenységek, amelyek szinte észrevétlenül hálózzák be életünket, és a község, azaz az önkormányzat alapvető feladatát jelentik. A község a tevékenységek megszervezésére intézményeket alapít, gondoskodik azok működéséről, pénzeléséről. Lendva község a következő intézményeknek az alapítója: - az 1. és 2. számú kétnyelvű iskoláknak Lendván - a zeneiskolának - a lendvai népi egyetemnek - a művelődés és promóciós központnak - a lendvai könyvtárnak - a galéria–múzeumnak - a lendvai egészségháznak. Jellemző, hogy a kulturális és nevelő intézetekben társalapító a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség is. Mindezek a tevékenységek nagy mértékben terhelik a község költségvetését, de finanszírozásuk folyamatosan és zökkenőmentesen folyik, mindezt nem érezzük tehernek, hisz a mi polgárainkért és a mi gyerekeinkért történik. A Szociális Központ alapítója a Munka-, Család- és Szociálisügyi Minisztérium, az önkor mányzat pedig biztosítja a különböző feladatok elvégzéséhez az anyagiakat az előírásoknak megfelelően – így az idősebb polgárok gondozása esetében az idősebb polgárok otthonában, ha ezt nem képes a család fizetni, a családnak nyújt segítséget. Jellemző községünkre, hogy magas a munkanélküliség a fiatalok körében, és a demográfiai kép sem kedvező. Magasabb a 65 év feletti idősebb lakosság száma, mint másutt Szlovéniában. Tehát több szociális szolgáltatás szükségeltetik. Az általános iskoláknak a község
K Ö Z S É G
fizeti a materiális költségeket, az intervenciók költségeit, az egyes pótprogramokat, valamint a tanulók iskolába szállítását. Az óvodákat teljes egészében a lokális közösség költségvetéséből pénzelik az óvodák programjainak gazdasági ára alapján. A kétnyelvűségből eredő költségeket fedezi az ország. A kultúra terén a község mint alapító a törvény értelmében fedezi az intézet munka- és materiális költségeit, valamint az intézmény programköltségeit. Az egészségházban az alapító fedezi az invesztíciós költségeket. A lendvai egészségházban a község fedezi a diabetikus ambulancia és a sürgősségi ellátás költségeit. A népi egyetemnek a község biztosítja a szubvencionált tandíjat az egyes oktatási programokra. A társadalmi tevékenységek műveléséhez megfelelő infrastrukturális hálózat szükséges. Lendva község iskoláiban az elmúlt években jelentős beruházások történtek: pl. a gyertyánosi iskolában 2003-ban 26.530.000,00 SIT értékben. A 2. számú kétnyelvű általános iskolában szintén 2003-ban 23.920.000,00 SIT értékben végeztek felújításokat. A zsinagógában 2005-ben a renoválás első fázisa történt meg. A lendvai vár esetében a dél-keleti és a dél-nyugati oszlop építési engedélyét szerezték meg. Az egészségházban végre sor került a gyermekrendelő felújítására 22 millió tollár értékben: 50% az állam és 50% a község pénzelésében. Végre 2006-ban az 1. sz. Kétnyelvű Általános Iskola felújítása is megkezdődött. A munka előreláthatólag 3 évig szakaszosan történik. Az első fázis a konyha felújítása 87 millió értékben. Megemlíthetjük – hogy teljes legyen a felsorolás – a hosszúfalui óvodán 2005-ben cserélték ki a tetőt. Mindenképpen határkő Lendva
életében a művelődési ház megépülése, amely szűkebb és távolabbi környezetben négy ország megyéinek közelségében igencsak fontos kulturális feladatokat hivatott teljesíteni. Egy ilyen monumentális épület nem azért szükséges, hogy emlékmű legyen egyes helyi nagyságoknak, hanem hogy kisugárzásával széles néprétegek életébe vigye el a kultúrát, adjon lehetőséget egy szebb, tartalmasabb élet meghonosodásának vidékünkön, és segítse kialakítani a multikulturális életformát itt a Mura mentén. Az új lendvai kétnyelvű középiskola azt a hiányt hivatott pótolni, amelyet a mi ifjúságunk lemaradása jelent a fejlettebb vidékek ifjaival szemben. Igen, mindenkinek esélyegyenlőséget kell adni, hogy kifejleszthesse képességeit. A korszerű iskolaépület jól felszerelt műhelyeivel, minden igényt kielégítő technikájával lehet a tudomány fellegvára Muravidéken. Sőt, igényes szervezéssel magasabb célt kell kitűzni: nemzetközi osztályt alakítani Lendván. Van lehetőség és lenne rá igény, de még előbb meg kellene oldani azt, hogy Goricskóról is ide jöjjön a tanulóifjúság. Aztán álmodozhatunk tovább: kihelyezett főiskolai programok befogadására is képesek vagyunk. Csak merészen, bátran! Ne felejtsük, hogy az ifjúságért tett dolgok a jövőről szólnak. Ezért minden gyermekdarab, előadás, amelyre ráfeledkeznek a kitágult gyer mekszemek , minden eljátszott történet, mely érzést keltett az érzékeny gyermeklélekben, jó termőföldre talált mag, mely érző, gondolkodó, nemes lelket nevel. A gazdasági fejlettség, amely még ugyancsak várat magára, fontos, de egy másik szükséglet a lelki kultúra. Legyenek terjesztői, alkotói, élvezői, művelői a kulturális megnyilvánulás minden formájának! Pozsonec Mária, alpolgármester
O B Č I N A
K Ö Z S É G
Vračilo vlaganj v javno telekomunikacijsko omrežje Sprememba zakona po okusu naših občanov Naj Vas na začetku spomnim, da so se začela prizadevanja združenja upravičencev do vračila vlaganj že leta 2002. Na podlagi uspelega referenduma je bil zakon v letu 2003 dopolnjen tako, da vlagateljem pripada celotno povračilo preveč vplačanih sredstev. Upravičenci so morali vložiti zahtevke za vračilo, na lokalne skupnosti ali državno pravobranilstvo, ki mora z upravičenimi vlagatelji skleniti ustrezno poravnavo, ki določa vlagatelju upravičenost in višino vračila. V združenju smo pozorno spremljali postopke obravnave zahtevkov na državnem pravobranilstvu. Množico neupravičenih zahtevkov je državno pravobranilstvo, v Murski Soboti, zavrnilo zaradi visokih priključnin v določenih poslovnih PTT enotah, v določenem časovnem obdobju (npr. V Murski Soboti je bila leta 1990 priključnina 4.300 DM, v ostalih poslovnih enotah po Sloveniji pa le od 700DM do 1300DM. Pomurci bi zaradi visokih priključnin, v poslovni enoti PTT v Murska Sobota, bili prikraj-
šani v višini vračila vlaganj, v primerjavi z ostalimi deli Slovenije. Zaradi navedenih nesorazmerij smo v združenju, na moj predlog, v združenju zastopam interese Pomurja, kamor sem bil predlagan od Pomurskih županov, obnovili pogovore s predstavniki Direktorata za elektronske komunikacije, ki je v sestavi Ministrstva za gospodarstvo in pristojen za izvajanje zakona o vračilu vlaganj. Rezultat pogovorov je bil predlog sprememb in dopolnitev zakona o vračilu vlaganj, s katerim se rešuje največje težave, ki so se pokazale pri izvajanju zakona. Dne 10. 06. 2006 je začel veljati spremenjen zakon o vračanju vlaganj v javno telekomunikacijsko omrežje. Zakon odpravlja nejasnosti, ki so se pokazale pri izvajanju dosedanjih določb zakona in razširja nabor listin, na podlagi katerih se dokazuje obstoj pravice do vračila vlaganj. Za nas je pomembna sprememba v 4. členu zakona, ki govori o višini vračila in je opredeljena najvišja povprečna vrednost priključnin, izražena v nemških markah, na vseh geografskih območjih in vseh obdobjih, ki znaša 1.380 DM. S spremembo zakona bodo največ
pridobili krajani Mostja, Genterovcev, Kamovcev in Radmožancev, ki so gradili v organizirani izgradnji ter pridobili telefonski priključek po letu 1990, ko so bile priključnine najvišje in seveda vsi ostali občani, ki so individualno sklenili pogodbo s takratnim PTT Murska Sobota. Vsi tisti vlagatelji, ki še niste vložili zahtevka za vračilo vlaganj ste imeli po spremenjenem zakonu možnost vračila, to storiti do 12. 10. 2006, vsi tisti, ki ste zahtevke vložili do 7. 12. 2004, pa vam zahtevka ponovno ni potrebno vlagati, tudi v primeru, če je bil zahtevek negativen. Lahko pa ga dopolnite z novimi dokazili. Državno pravobranilstvo bo vse prispele zahtevke obravnavalo ponovno po veljavnem, spremenjenem zakonu. In kdaj lahko vlagatelji pričakujemo vračila? Vlada je tako kot je napovedala, resno pristopila k privatizaciji Telekoma, kar je osnova za vračila. Po napovedi bodo v letu 2006 zaključeni postopki poravnav, tako bodo vlagatelji izvedeli,kdo in koliko denarnega vračila bo dejansko prejel. Ugoden razplet privatizacije Telekoma pričakujemo v začetku leta 2007. Stanislav Gjerkeš, član upravnega odbora združenja upravičencev vračila vlaganj v javno telekomunikacijsko omrežje
A nyilvános telekommunikációs hálózatba történt befektetések visszatérítése Polgáraink érdeke szerinti törvénymódosítás A befektetések visszatérítésére jogosultak törekvései már 2002-ben megkezdődtek. A sikeres referendum alapján sor került a törvény 2003-as kiegészítésére, amely értelmében a befektetőket megilleti a befektetett eszközök visszatérítése. A jogosultaknak be kellett nyújtani a visszaigénylési követelést a helyi közösséghez vagy az
állami vagyonjogi ügyészséghez, ahol elbírálták a befektető jogosultságát és a visszatérítés összegét. Az egyesületben figyelemmel kísértük a követelések elbírálási folyamatait az állami vagyonjogi ügyészség által. Az állami vagyonjogi ügyészség Muraszombatban a magas rákapcsolási díj miatt az egyes PTT egységekben bizonyos időszakokban számos követelést elutasított, például Muraszombatban 1990-ben a rákapcsolási díj 4.300 DM
volt, Szlovénia egyéb ügyviteli egységeiben pedig csupán 700 DM-től 1.300 DM-ig terjedt. Muravidék polgárai a visszatérítésnél a muraszombati PTT ügyviteli egységének magas rákapcsolási díja miatt meg lennének károsítva a visszatérítésnél Szlovénia többi részéhez képest. Az említett aránytalanságok miatt az egyesületben, ahol Muravidék érdekeit képviselem, és ahova a muravidéki polgármesterek javasoltak, személyes
O B Č I N A indítványomra felújítottuk a megbeszéléseket az elektromos kommunikáció igazgatóságának képviselőivel, amely a Gazdasági Minisztérium keretén belül tevékenykedik, és a befektetések visszatérítéséről szóló törvény kivitelezésében illetékes. A megbeszélések eredménye volt a befektetések visszatérítéséről szóló törvény módosításainak és kiegészítéseinek indítványa, amellyel a törvény kivitelezése során felbukkanó legégetőbb problémák megoldására kerül sor. 2006. 06. 10-én lépett hatályba a telekommunikációs hálózatba való befektetések visszatérítéséről szóló törvény módosítása. A törvény elhárítja azokat a hiányosságokat, amelyek az eddigi törvényi rendelkezések kivitelezésénél merültek fel, és kiszélesíti azon okmányok sorát, amelyek alapján bizonyítani lehet a befektetések visszatérítését igazoló jogot. Számunkra a törvény
K Ö Z S É G
4. szakaszának módosítása jelentős, amely a visszatérítés mértékéről szól, és amely meghatározza a legmagasabb rákapcsolási átlagértéket német márkában kifejezve, az összes geográfiai területen és minden időszakban – ez az összeg 1.380 DM. A törvénymódosítással Hídvég, Göntérháza, Kámaháza és Radamos polgárai nyernek a legtöbbet, akik szervezetten építették ki a hálózatot és 1990 után szerezték meg a telefon-összeköttetést, amikor a díjak a legmagasabbak voltak, és persze mindazok a polgárok, akik egyéni szerződést kötöttek az akkori muraszombati PTT-vel. Mindazon befektetők, akik még nem nyújtották be igényeiket a befektetések visszatérítésére, és a törvénymódosítás értelmében lehetőségük van a visszatérítésre, ezt 2006. 10. 12-ig tehették meg, mindazoknak, akik a követelést 2004. 12. 07-ig már benyújtották, pedig
ezt nem kell újból benyújtaniuk, akkor sem, ha a követelés negatív elbírálásban részesült, de azt új bizonyítékokkal bővíthetik ki. Az állami vagyonjogi ügyészség az összes beérkezett követelést újratárgyalja az érvényben lévő törvénymódosításokkal összhangban. És mi befektetők mikorra várhatjuk a befektetések visszatérítését? A kormány valóban komolyan vette a Telekom privatizációját, ami a visszatérítés alapja. Az előrejelzések szerint 2006-ban befejeződnek a kiegyenlítési eljárások, így a befektetők tudomást szereznek arról, ki és milyen összegű tényleges pénzügyi visszatérítésben részesül. A Telekom privatizációjának lebonyolítását 2007 elejére várjuk. Stanislav Gjerkeš, a nyilvános telekommunikációs hálózatba való befektetések visszatérítésére jogosultak egyesülete közigazgatási bizottságának tagja
PROBLEMI NA PODROČJU ZAPOSLOVANJA IN POSREDOVALNICA ZAPOSLITEV V okviru evropskega projekta »CROSBORDER« je izdelana analiza trga dela ter problemov zaposlovanja na obmejnem območju Slovenije in Madžarske. Iz analize povzemamo nekaj ugotovitev za območje občine Lendava. Statistični podatki kažejo, da se je v devetdesetih letih število delovnih mest močno zmanjšalo. Največ delovnih mest smo izgubili v gradbeništvu (~ 400) in Nafti Lendava (~ 700), kar je težko nadoknaditi. Trend zmanjševanja
Vir: SURS Forrás: SURS
delovnih mest je trajal vse do konca devetdesetih let, ko se je ustavil in ubral pozitivno smer. V obdobju 2002 - 2006 je ustvarjeno 141 novih delovnih mest, brezposelnost pa je padla iz 21,1% (januar 2002) na 19,2% (julij 2006). Ocenjujemo, da bo na začetku leta 2007 na ravni 19%. Problemi zaposlovanja imajo globoke korenine v »strukturnih nesorazmerjih«. Na trgu delovne sile zelo primanjkuje vseh vrst gradbenih pro-
filov in delavcev s področja kovinsko predelovalnih dejavnosti (od varilcev do inženirjev). Težave z zaposlovanjem ima nekvalificirana delovna sila in srednješolci s področja administrativnih znanj. Pričakujemo,da se bodo zadeve postopoma uredile s kvalitetnejšim poklicnim usmerjanjem. Pomembno je, da mladi in njihovi starši dobijo konkretne informacije o tem, kateri so tisti poklici, ki zagotavljajo večjo možnost zaposlovanja. Prav zaradi tega je občina že pred dvema letoma bila soustanovitelj Centra za informiranje in poklicno usmerjanje. Ta deluje v sklopu enote Zavoda za zaposlovanje (Kranjčeva ulica 22) in ga mesečno obišče od 200 – 300 mladih. Pomoč pri zaposlovanju želimo dopolniti s posredovalnico zaposlitev, ki bo delovala na Trgu Ljudske pravice 5 (bivša občinska zgradba). Njeno ponudbo lahko zasledite tudi na internetnih straneh www.kariera-on.net
O B Č I N A
K Ö Z S É G
A foglakoztatás problémái és a foglalkoztatás-közvetítés A „CROSSBORDER” európai projekt keretében felmérés történt a munkaügyi piac és a foglalkoztatás terén Szlovénia és Magyarország határ menti területein. Ebből emelünk ki néhány megállapítást Lendva községre vonatkozóan. A statisztikai adatokból kiderül, a kilencvenes években a község területén a munkahelyek száma csökkent. A legtöbb, mára már pótolhatatlan munkahelyet az építőiparban (~400) és a Nafta vállalatban (~700) veszítettük el. A munkahelyek számának csökkenése egészen a 90-es évek végéig folytatódott, amikor ez a trend leállt és a folyamat pozitív irányt vett. A 2002–2006-os időszakban 141 új
munkahely nyílt, a munkanélküliség pedig 21,1 százalékról (2002 januárja) 19,2 százalékra (2006 július) csökkent. Előreláthatólag ez a szám 2007 elején 19 százalék lesz. A foglakoztatási probléma gyökerei az ún. „strukturális aránytalanságokban” keresendők. A munkaerőpiacon nagy szükség lenne az építőipari profilú, illetve fémipari-fémfeldolgozási tevékenységet végző munkásokra (a hegesztőktől a mérnökökig). Megállapítjuk, hogy nagyon nehéz elhelyezkedni a képzetlen munkakeresőknek és a középiskolát végzett, az „adminisztrációs” tudományok területéről érkező diplomásoknak. A probléma megoldását a jobb pályaválasztási
tanácsadás jelentheti, amelynek lényege, hogy a fiatalok és a szülők konkrét információkkal rendelkezzenek azokról a szakmákról, melyek nagyobb esélyt biztosítnak az elhelyezkedésre. E cél elérése érdekében a község már két éve társalapítója annak a központnak, mely szakmai és pályaválasztási tanácsadóként is működik (Center za informiranje in poklicno usmerjanje). Ez a Munkaközvetítő Intézet keretében működik (Kranjec utca 22.), s melyet havonta 200–300 fiatal is felkeres. Az álláskeresésnél nyújtott segítséget a munkaközvetítési tevékenységgel is ki szeretnénk bővíteni, mely tevékenységnek a Ljudska pravica tér 5. szám alatt kívánunk helyet biztosítani (a régi községháza épülete). Az általuk összeállított kínálat a www. kariera-on.net internetes oldalon is megtekinthető.
NAPOVED DOGODKOV – ESEMÉNYNAPTÁR 10. oktober 2006: 2006. október 10-én:
Konferenca o javno-zasebnem partnerstvu A közintézményrendszer és a magántőke partnersége – konferencia
13. oktober 2006: 2006. október 13-án:
Predstavitev možnosti vlaganj na območju turizma in turistična predstavitev občine Befektetési lehetőségek az idegenforgalomban – bemutató Lendva község turisztikai bemutatkozása
22. oktober 2006: 2006. október 22-én:
Lokalne volitve Önkormányzati választások
7. november 2006: 2006. november 7-én:
Konferenca Mlado gospodarstvo na območju Muranije ter promocijska predstavitev vin A fiatal gazdaság Muránia területén – konferencia Boraink promóciós bemutatója
11. november 2006: 2006. november 11-én:
Martinovanje (ploščad pred »Elizabeto«) Márton-napi rendezvény (Elizabeta szálló előtti tér)
17. november 2006: 2006. november 17-én:
Predstavitev možnosti vlaganja v »Poslovni coni Lendava« in možnosti gospodarskega razvoja Befektetési lehetőségek a lendvai ipari zónában és a gazdasági fejlődés lehetőségei – bemutató
23. november 2006: 2006. november 23-án:
Posvetovanje na temo tranzitnega prometa in izgradnje logistično poslovne cone Dolga vas – Rédics A tranzitforgalom és a Hosszúfalu–Rédics logisztikai- gazdasági zóna kiépítése – tanácskozás
VESELI DECEMBER VIDÁM DECEMBER
O B Č I N A
K Ö Z S É G
Stališča Občine Lendava v zvezi s slovensko-hrvaško obmejno problematiko in težavami naših občanov ob meji
Lendva Község állásfoglalása a határüggyel és a határ mentén élő lakosok problémáival kapcsolatban
Mirišče Vzpostavitev stanja na dan 25.06.1991 pomeni, da je državna meja med Slovenijo in Hrvaško na reki Muri. To je za naše občane izrednega pomena, zato si bomo prizadevali za ohranitev takšnega stanja. Gradnja mostu bi bila smiselna, če bi ga skupaj gradili obe državi in bi na njem bila mejna točka. Odstop od tega stališča bi lahko pomenil prejudiciranje meje na katastrskih mejah. Potrebno je utrditi visokovodne obrambne nasipe. To je - na levem bregu Mure - ves čas počela Slovenija. Pričakujemo, da bo tako tudi v prihodnje. Zadnji posegi v zasebno lastnino občanov brez predhodnega soglasja so nedopustni in kažejo na upravičeno zaskrbljenost tukaj živečih ljudi. Kljub temu smo prepričani, da je potrebno zadeve reševati predvsem po diplomatski poti, vendar bolj učinkovito, kot se je to počelo doslej. Kljub težavam se bomo na lokalni ravni trudili ohranjati vsakodnevne obmejno-sosedske odnose in si prizadevali za hitrejše reševanje problemov, ki so prizadeli predvsem lokalno prebivalstvo.
Az 1991. június 26-i állapot visszaállítása azt jelenti, hogy az államhatár Szlovénia és Horvátország között a Mura folyó. Ez a lakosság számára igen fontos, ezért ennek az állapotnak a megtartására fogunk törekedni. A híd megépítése akkor lenne ésszerű, ha a két ország közösen tenné, s ez képezné a határpontot. Az ettől való mindennemű eltérés a határ átminősítését jelentené (prejeduciranje) a kataszteri határokra. A magas ártéri gátakat is meg kell erősíteni. Ezt a Mura bal partján Szlovénia kezdettől folyamatosan végzi, s reméljük, így lesz ez a jövőben is. A legutóbbi, a lakosság előzetes jóváhagyását nélkülöző beavatkozások a lakosok tulajdonjogaiba megengedhetetlenek, és jogos ezt illetően az emberek aggódása. Ettől függetlenül az a véleményünk, hogy a dolgokat diplomáciai úton kell rendezni, viszont az eddigieknél jóval hatásosabban. Ettől függetlenül helyi szinten is törekednünk kell a napi határmenti-szomszédsági viszonyok megtartására, valamint elő kell segíteni a problémák gyorsabb megoldását, amelyek az itt élő lakosságot kellemetlenül érintették.
F O T O
P A N O R A M A
F O T Ó P A N O R Á M A
•Ena najlepših spomeniško zaščitenih stavb v Lendavi - Krona - je s prenovo ponovno dobila podobo, ki jo je imela konec 19. stoletja in postala Mestna hiša Lendave. Svečana otvoritev 25. avgusta v sklopu prireditev ob občinskem prazniku je bila zato poseben dogodek. • Lendva Község idei, 10. községi ünnepe alkalmával szervezett ünnepségét augusztus 25-én új Városháza, az egykori Korona avatása koronázta meg. Lendva egyik legszebb történelmi épülete ismét teljes pompájában áll.
• Letošnji lendavski Bogračfest - v organizaciji Turizma d.o.o. - je tako po številu kuharjev (48 ekip) kot po množici obiskovalcev porušil dosedanje rekorde. Najboljši bograč je skuhala ekipa Term Lendava. • A szeptember elején megszervezett bográcsfőzőverseny rekordokat döntött a résztvevő csapatok (48) és a vendégek száma alapján is. A legjobb bográcsot a Terme Lendava szakácsa főzte.
V abil o
/
• Tradicionalna Lendavska trgatev je tudi dobro uspela. Največ obiskovalcev je privabila v mesto na osrednji prireditveni dan, v soboto 9. septembra. • Jól sikerült a hagyományos Lendvai Szüret is. A rendezvénysorozat a legtöbb látogatót a központi napon, szeptember 9-én vonzott a városba.
• Zaključena je obnova otroškega dispanzerja v Zdravstvenem domu Lendava. Dela v vrednosti 21,2 milijona tolarjev so finansirali občina Lendava (36%), Ministrstvo za zdravje (32%) in ZD Lendava (32%). • Befejeződött a gyermekrendelő felújítása a Lendvai Egészségházban. A munkálatokat – 21,2 millió tollár értékben – Lendva Község (36%), az Egészségügyi Minisztérium (32%) és a Lendvai Egészségház (32%) finanszírozta.
M e g h í v ó
- v ponedeljek, 16. 10. 2006 ob 19. uri:........ Javno soočenje županskih kandidatov - hétfőn, 2006. 10. 16-án 19 órakor:.............. A polgármesterjelöltek nyilvános szembesítése - v torek, 17. 10. 2006 ob 19. uri:.................... Predstavitev list kandidatov za volitve članov Občinskega sveta Občine Lendava - kedden, 2006. 10. 17-én 19 órakor:............. A listák és jelöltjeinek bemutatkozása Lendva Község tanácstagjai választására Kraj / Helyszín: Koncertna in gledališka dvorana v Lendavi / Színház- és Hangversenyterem, Lendva Organizator – Szervező: KS Lendava – Lendvai HK
O B Č I N A
K Ö Z S É G
Občinska plaketa in priznanja Jedro človekove narave korenini v deset tisočih vsakdanjih dobrih delih, ki zaznamujejo naše dni. (S.J.Gould)
Mira-Marija Unger, je ob prejemu priznanja Občine Lendava priznala, da je bila prijetno presenečena, obenem pa meni, da je to potrditev za delo, ki ga je opravljala v zadoščenje sebi in tudi v dobro drugim. Tako opravljeno delo se največkrat obrestuje. Po 37-tih letih delovne dobe na področju vzgoje in izobraževanja in tik
priznanja zelo veseli. Pomeni jima veliko, saj sta se v šestih letih delovanja trudili, ne le igrati in zabavati, temveč tudi poučevati, vzgajati in razveseljevati. Hvaležni sta vsem, ki radi obiskujejo njune predstave. Na vprašanje o tem, kaj jim pomeni Občinskemu svetu in gospodu župaobčinsko priznanje so letošnji nagranu pa se zahvaljujeta za spremljanje jenci odgovorili: dosežkov mladih in za priznanje, ki Dragica Larnsak, predsednica jima pomeni nov polet Društva upokojencev za naprej. Lendava, se je v imenu Ludvik in Marija-Muca upokojencev za prejeto Kiraly iz Čentibe, lastnika plaketo Občine Lendavinotoča, sta za promocijo va, za več kot 30-letno slovenske, prekmurske aktivno in prostovoljno in madžarske kulinaridelovanje društva in njeke ter lendavske žlahtne nih članov iskreno zahvakapljice, prejela že veliko lila. Poudarila je, da si v prestižnih priznanj doma društvu prizadevajo za in v tujini. Med drugim pa prijaznejšo jesen življenja sta gostila številne znane svojih članov, ki so še veosebnosti, predsednike dno dejavni na različnih držav, 25 veleposlanikov, področjih. Še vedno jim Nagrajenci na svečani podelitvi plakete in priznanj ob občinskem prazniku. TV ekipe Avstrije, Mani vseeno kaj se dogaja z A kitüntetettek a plakett és az elismerések ünnepélyes kiosztásán. džarske in od drugod. njimi in okrog njih. Ne glede na vsa priznanja doslej, jima Občinska plaketa jih je zelo razveseli- pred upokojitvijo je priznanje zanjo la, še posebej pa odnos in razumevanje, prijazna popotnica v mirnejše obdobje domače, občinsko priznanje pomeni življenja. Obljubila pa je, da bi za svoj največ. ki so ga deležni pri svojem delu. Tudi v bodoče si bosta prizadevala Zastavili so si nove projekte in ne kraj in svoje ljudi rada naredila še kaj za promocijo domače hrane ter po mislijo mirovati. Plaketa pa jih bo k dobrega. Predlagateljem pa se za priznanje svojih zmožnostih prispevala k razvoju temu le še vzpodbudila. turizma pri nas. Zahvaljujejo se Občinskemu svetu lepo zahvaljuje. Občini Lendava izrekata zahvalo za Miša Gerič in Urška Raščan, ustain gospodu županu ter si tudi v prihodnje želijo razumevanja in dobrega noviteljici in aktivni igralki otroškega priznanje z željo, da bi se tudi v bodoče gledališča KU-KUC, sta bili občinskega tako uspešno razvijala. sodelovanja.
Községi plakett és elismerések Az ember természete több tízezer mindennapi jó cselekedetben gyökeredzik, amelyek megjelölik napjainkat. (S. J. Gould) Azon kérdésre, mit jelent az idei kitüntetetteknek a községi elismerés, az alábbiakat válaszolták: Larnsak Dragica, a Lendvai Nyugdíjasok Egyesületének elnökasszonya
a nyugdíjasok nevében megköszönte Lendva Község plakettjét, melyet az egyesület tagjainak több mint 30 éves aktív és önkéntes munkájáért kaptak. Hangsúlyozta, hogy az egyesületben törekednek arra, hogy mind kellemesebbé tegyék azon tagjaik nyugdíjas éveit, akik különböző területeken még mindig aktívan tevékenykednek, és nem közömbösek az iránt, mi történik
velük és körülöttük. A községi plakettnek igencsak örülnek, különösen annak, ahogy hozzájuk viszonyulnak, és hogy munkájuk megértésre talált. Új projekteket tűztek ki maguknak és nem szüneteltetik a munkát. A plakett pedig csak ösztönzőleg hat ebben. Köszönetüket fejezik ki a Községi Tanácsnak és a polgármester úrnak, és
O B Č I N A továbbra is megértésre és jó együttműködésre vágynak. Unger Mira-Marija Lendva Község elismerésének átvételekor bevallotta, hogy kellemesen meglepődött, egyben pedig úgy véli, hogy ez azon munkája elismerését jelenti, amelyet saját megelégedésére és mások javára végzett. Az így végzett munka a legtöbbször kamatozik. A nevelés és oktatás terén végzett 37 éves munkaszolgálat után és a rövidesen bekövetkező nyugdíjazása előtt az elismerés egyfajta kedves útravalót jelent számára az élet nyugodtabb szakaszához közeledve. Elmondta, hogy a vidékért és az itt élő emberekért még szeretne megtenni minden tőle telhetőt.
K Ö Z S É G
Mindazoknak, akik őt méltónak találták az elismerésre, megköszöni a megtiszteltetést. Gerič Miša és Raščan Urška, a KUKUC gyermekszínház alapítói és aktív szereplői is örültek a községi elismerésnek. Nagyon sokat jelent számukra, hiszen a hat év során nem csak a játékra és a szórakoztatásra törekedtek, hanem arra is, hogy oktassanak, neveljenek és vidám hangulatot teremtsenek a rendezvényeken. Hálásak mindazoknak, akik szeretettel látogatják előadásaikat. A Községi Tanácsnak és a polgármesternek megköszönik, hogy figyelemmel kísérik a fiatalok eredményeit, és köszönik az elismerést is, amely új lendületet jelent számukra további
munkájuk során. A csentei Király házaspár, MáriaMuca és Lajos borozótulajdonosok a szlovén, muravidéki és magyar tájjellegű ételek és nemes lendvai bor népszerűsítéséért már számos hazai és más elismerésben részesültek. Több rangos személyiséget, államfőt, 25 nagykövetet, osztrák, magyar és más TV-csoportot láttak már vendégül. A sok eddigi elismerés mellett a hazai jelenti számukra a legtöbbet. A továbbiakban is törekedni fognak a hazai ételek promoválására, és lehetőségeik szerint hozzájárulnak az idegenforgalom hazai fejlesztéséhez. Lendva Községnek megköszönik az elismerést és a jövőben is sikeres fejlődést kívánnak a térségnek.
Uspešna predstavitev na Budaváru V okviru dogovora o sodelovanju pobratenih mest Lendava-samouprava Budavár se je občina Lendava 3. septembra v okolju impozantne Ribje bastije in Matjaževe cerkve v Budimpešti predstavila na tridnevni prireditvi z naslovom Praznik madžarske knjige. Predstavitev knjig s književniki in pevci, ki so začinili predstavitev lendavskih vin, je uspela zelo dobro. V vročem dnevu se je pred cerkvenim platojem, v šotorih s knjigami zbralo ve-
liko ljubiteljev književnosti, ki jih je zanimalo pomursko-madžarsko založništvo, predstavitev književnosti in znanstvene dejavnosti. Lászlo Göncz, zgodovinar in pisatelj je s svojimi sogovorniki, Albertom Halászom in Lajosem Bencejem, spregovoril o književni dejavnosti, od prve objavljene madžarske knjige, (Vlaj Lajos:Pesmi, leta 1961.)pa vse do danes,odkar je minilo že 45 let. Predavatelji so spregovorili tudi o
Utrinek s septembrske predstavitve v Budimpešti. Pillanatfelvétel a háromnapos rendezvényről Budaváron, melyen Lendva község sikeresen bemutatkozott.
konfliktih v skupnem življenju,ki jih je bilo v preteklosti več kot danes. V skupni ugotovitvi je bilo najbolj razveseljivo dejstvo, da je madžarska književnost v Sloveniji lahko ponosna na kar 100 avtorskih zbirk. V nadaljevanju programa je občinstvo prisluhnilo sodobnima madžarskima književnikoma Anni Jókai in Tiborju Gyurkovicsu. Ob zaključku prireditve so otvoritveni akordi vinskega festivala v Budimpešti naznanili predstavitev lendavskih vin. Na kratki predstavitvi smo med drugim slišali,da v lendavskih goricah 600 ha vinogradov obdeluje 3000 vinogradnikov, torej ima skoraj vsak Lendavčan svoje vino. Med rdeče-belimi vini prevladujejo predvsem bela vina,kar v preteklosti ni bilo tako. Danes lahko najdemo vse modne vinske vrste od posameznih pinojev do souvingnonjev, medtem ko je rizling obdržal svoj vodilni položaj, saj našo pokrajino vinarji imenujejo za domovino rizlinga. Na pokušnji vin sta iz lendavskega okoliša predstavila svoja polsuha vina Štefan Kepe in Marjan Levačič.(Kepe je
O B Č I N A prinesel tudi svoj rizling pozne trgatve.) Občinstvo je ob dobrem vinu lahko okusilo še domače hetiške perece, rogljiče in v krušni peči pečene kruhke, izvrstne
K Ö Z S É G
dobrote Magde Rudaš. K vsemu omenjenemu je cimbalist Andi Sobočan pričaral prekmursko vedrino in melanholijo. Ko so stolpe ribiške bastije pordečili
zahajajoči sončni žarki, so se gostje z velikim aplavzom zahvalili za priložnost ter nazdravili vinom iz lendavskih goric in njihovim vinogradnikom.
Jól sikerül bemutatkozás Budaváron Jól sikerült a könyv- és irodalmi bemutatókkal, énekes-dalos fellépőkkel „fűszerezett borbemutató, melyet a Budavári Önkormányzat szervezett a hét végén a Halászbástya és a Mátyás-templom impozáns, történelmi hangulatot árasztó környezetében. A testvérvárosi kapcsolatrendszer keretében megvalósult, a Magyar Könyv Ünnepe nevet viselő háromnapos rendezvényen Lendva község vasárnap, szeptember 3án mutatkozott be. A tűző napon a könyvsátorokkal szegélyezett templomtéren szép számú irodalomkedvelő volt kíváncsi a muravidéki magyar könyvkiadásra, az irodalmi és tudományos tevékenységet bemutató pódiumbeszélgetésre. Göncz László történész és író beszélgetőtársaival, Halász Alberttel és Bence Lajossal a második világháború utáni időszak első magyar könyve (Vlaj L.: Versek, 1961.) óta eltelt 45 év irodalmi-könyvészeti megnyilvánulásairól beszélt. Természetesen a társadalmi együttélésből származó, korábban sűrűbb, ma már ritkábban előforduló konfliktusokról is szóltak az előadók. A legörvendetesebb viszont – ez volt az egybehangzó megállapítás
–, hogy a szlovéniai magyar irodalom és tudományosság mára közel 100 szerzői kötettel büszkélkedhet. A műsor folytatásában Jókai Annát és Gyurkovics Tibort, a kortárs magyar irodalom doyenjeit hallgathatta-láthatta a közönség. A háromnapos műsor zárásaként, ugyanakkor a Budapesti Borfesztivál nyitó akkordjaként a lendvai borok kóstolóval egybekötött bemutatója következett. A rövid borászati tájékoztatón elhangzott: a Lendva-hegyen 600 hektáron mintegy 3000 szőlőtermelő-tulajdonos dolgozik, gyakorlatilag tehát szinte mindenkinek van szőlője és „saját” bora. A vörös-fehér fajták megoszlása erősen ez utóbbi felé hajlik, bár régen ez nem így volt. Ma már szinte mindegyik ma divatos fajta megtalálható, a különböző pinot-któl a sauvignonig. A rizlingek azonban még mindig megtartották vezető szerepüket, sőt a vidéket borász körökben a rizling hazájának szokták tekinteni. A borkóstolás során két Lendva-vidéki termelő, Kepe Štefan és Levačič Marjan kínálta fel borait a nagyszámú közönségnek, mindketten félszáraz borokkal, jelentek meg (Kepe késői szüretelésű rizlinget is hozott). A bor
mellé finom hetési, házi készítésű perecet, kifliket és „kőrözöttes” kenyérkéket, Rudas Magda kiváló készítményeit kóstolhatta a nagyérdemű. Mellé Sobočan Andi muravidéki cimbalomművész varázsolt andalító, valódi muravidéki melankóliát, pannon derűt. Mire a Halászbástya tornyaira rásütött az alkonypír, a vendégek nagy tapssal köszönték meg a lehetőséget, éltetvén a Lendva-hegyi nedűt, s azok készítőit.
Glasilo Občine Lendava Lendva község közleménye Odgovorni urednik: Lajos Bence, Uredniški odbor: Mira Unger, Jutka M. Király, Alenka Kekec Galič, Darja Šoš in Jasna Bračič Szabó. Lektorja: Mira Unger (slovenski jezik), Nándor Böröcz (madžarski jezik). Oblikovanje: Ladislav Meselič. Izdaja: Občina Lendava – Lendva Község, Trg Ljudske pravice 5, 9220 Lendava, tel: (02) 5789 410, fax: (02) 575 12 57, e-mail: urad.
[email protected], Tisk: S-Tisk d.o.o., Izhaja v nakladi 4200izvodov. Vsako gospodinjstvo v občini prejme izvod brezplačno. Felelős szerkesztő: Bence Lajos, Szerkesztőbizottság: Unger Mira, Király M. Jutka, Kekec Galič Alenka, Šoš Darja és Bračič Szabó Jasna. Lektorok: Unger Mira (szlovén nyelv), Böröcz Nándor (magyar nyelv). Grafikai tervezés: Meselič Ladislav, Kiadja a Lendvai Község – Občina Lendava, Ljudska pravica tér 5, 9220 Lendva, tel: (02) 5789 410, fax: (02) 575 12 57, e-mail:
[email protected], Készül az S-Tisk d.o.o. nyomdában, 4200 példányban. A község minden háztartása díjmentesen kapja.
OBVESTILO ZA JAVNOST
Nyilvános felhívás
V skladu s sprejetim programom spodbujanja kmetijstva in razvoja podeželja v Občini Lendava za leto 2006 je na spletni strani Občine Lendava (www.lendava.si) dne 28.09.2006 objavljen javni poziv za sofinanciranje stroškov pri prodaji grozdja v letu 2006. Na javni poziv se do 31. 10 2006 lahko prijavijo fizične osebe, ki imajo stalno bivališče na območju občine Lendava, in katere v skladu z objavljenimi merili izpolnjujejo pogoje iz javnega poziva.
A Lendva Község 2006-os évre szóló mezőgazdasági és a vidékfejlesztési programjával összhangban Lendva község honlapján (www.lendava.si) 2006. szept.28-án felhívás jelent meg a 2006-os szőlőeladás társfinanszírozásáról. A felhívásra 2006.10.31-ig jelentkezhetnek azok a fizikai személyek, akik a Lendva község területén állandó lakhellyel rendelkeznek, valamint a felhívás egyéb feltételeinek is eleget tesznek.
Za dodatna pojasnila lahko pokličete go. Renato TORHAČ, tel. 5788 616. Urad župana
Bővebb információ Torhač Renatánál, az 5788 616-os számon kapható. A polgármesteri hivatal
Spored prireditev v gledališki in koncertni dvorani Lendava
Rendezvények a lendavi színházPRIREDITVE és hangversenyteremben V SINAGOGI
OKTOBER
OKTÓBER
OKTOBER
10. oktober 2006, 19.00 Pécsi Nemzeti Színház:Tom Ziegler: GRACE ÉS GLÓRIA (predstava v 2 delih) (predstava madžarskega abonmaja 2005/2006)
2006. október 10., 19.00
6. oktober 2006, 19.00 Otvoritev razstave likovnih del 3. likovne kolonije VINO - ART, Dobrovnik
Cena vstopnice: 2300,00 SIT / 9,60 EUR
13. oktober 2006, 17.00 Državno srečanje pevskih zborov društev upokojencev Slovenije Koncert
Vstop prost
18. oktober 2006 20. Strokovno srečanje medicinskih sester in zdravstvenih tehnikov v socialnih zavodih Zaključena prireditev 19. oktober 2006 20. Strokovno srečanje medicinskih sester in zdravstvenih tehnikov v socialnih zavodih Zaključena prireditev 20. oktober 2006, 18.00 Mesec varčevanja Zgodovina bančništva v Pomurju - Otvoritev razstave v predverju kulturnega doma
Vstop prost
26. oktober 2006, ob 9.30 in ob 11.30 uri MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ SZOMBATHELY: SZERENCSÉNEK SZERENCSÉJE zaključena predstava za šole 27. oktober 2006, 18.00 Fogi színháza: Morska deklica Predstava za otroke
Cena vstopnice: 500,00 SIT / 2,09 EUR
Pécsi Nemzeti Színház: Tom Ziegler: GRACE ÉS GLÓRIA (színmű 2 részben) (az előadás a 2005/2006-os magyar bérletműsor kiegészítése)
Belépőjegy ára: 2300,00 SIT / 9,60 EUR
2006. október 13., 17.00 A szlovéniai nyugdíjas egyesületek énekkarainak országos szemléje Koncert
A belépés díjtalan
2006. október 18. A szociális központokban dolgozó egészségügyi nővérek és technikusok 20. találkozója Zártkörű rendezvény 2006. október 19. A szociális központokban dolgozó egészségügyi nővérek és technikusok 20. találkozója Zártkörű rendezvény
25. november 2006, 20.00 Leto se izteka »Gostija bo v ulici naši«, predstavitev igranega dokumentarnega filma
Cena vstopnice: 1000,00 SIT / 4,17 EUR 29. november 2006, 19.00 SLG Celje, Vinko Möderndorfer: Šah mat, komedija (slovenski abonma)
Vstop prost
23. oktober 2006, 19.00 »Nova cerkev«: Bogoslužje
Vstop prost
NOVEMBER 17. november 2006 »Bánffyjevi dnevi«, Koncert ob 110. obletnici rojstva Kalmana Patakyja
Vstop prost
Belépőjegy ára: 500,00 SIT / 2,09 EUR
2006. november 3., 19.00 PDG Celje: Miroslav Krleža: Glembájok, dráma (szlovén bérlet )
Cena vstopnice: 2300,00 SIT / 9,60 EUR
22. oktober 2006, 19.00 »Reformacija za vsakogar« NEW HOPE, koncert črnske duhovne glasbe ter modernih in tradicionalnih pesmi z dramo
2006. október 26-án, 9.30 és 11.30 MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ SZOMBATHELY: SZERENCSÉNEK SZERENCSÉJE Zártkörű rendezvény 2006. október 27., 18.00 Fogi színháza: Hableány Előadás gyerekeknek
A belépés díjtalan
3. november 2006, 19.00 PDG Celje, Miroslav Krleža: Gospoda Glembajevi, drama (slovenski abonma)
21. november 2006, 19.00 Győri Nemzeti Színház: Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn, drama (madžarski abonma in izven)
Vstop prost
Vstop prost
NOVEMBER
Cena vstopnice: 500,00 SIT / 2,09 EUR
9. oktober 2006, 19.00 »Nova cerkev«: Bogoslužje
2006. október 20., 18.00 A takarékosság hónapja A muravidéki takarékpénztárak múltja kiállítás a kultúrotthon előcsarnokában
NOVEMBER
10. november 2006, 17.00 Mini teater: Rdeča kapica, lutkovna predstava za otroke
Vstop prost
2006. november 10., 17.00 Mini teater: Piroska és a farkas, bábelőadás gyerekeknek
Belépőjegy ára: 500 SIT / 2,09 EUR
2006. november 21., 19.00 Győri Nemzeti Színház: Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn, dráma (magyar bérlet és egyébb érdeklődőknek)
Belépőjegy ára: 2300,00 SIT / 9,60 EUR
2006. november 25., 20.00 Évbúcsúztató „Lakodalom lesz a mi utcánkban…”dokumentum-játékfilm bemutató
Belépőjegy ára: 1000,00 SIT / 4,17 EUR 2006. november 29.,19.00 SLG Celje: Sakk, matt, komédia (szlovén bérlet)
24. november 2006, 19.00 70 let akademskega kiparja Ferenca Kiralya Retrospektivna razstava
RENDEZVÉNYEK A ZSINAGÓGÁBAN OKTÓBER 2006.október 6., 19.00 A 3. VINO ART dobronaki képzőművészeti alkotótábor kiállításmegnyitója
A belépés díjtalan
2006. október 9.,19.00 „Nova cerkev”, istentisztelet
A belépés díjtalan
2006. október 22., 19.00 Reformáció mindenkinek NEW HOPE, spirituálé, hagyományos és modern zenei koncert drámával
A belépés díjtalan
2006. október 23., 19.00 „Nova cerkev”, istentisztelet
A belépés díjtalan
NOVEMBER 2006. november 17. »Bánffy napok«, Hangverseny Pataky Kálmán születése 110. évfordulója alkalmából
A belépés díjtalan
2006. november 24., 19.00 Király Ferenc életműkiállítása
A belépés díjtalan