Preambulum. Kiszombor Ékszer a Maros mentén

Kiszombor Község Önkormányzata Képviselı-testületének 22/2007. (X. 31.) KKÖT RENDELETE A KÉPVISELİ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL /Egységes szerkezet/ Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete (a továbbiakban: képviselıtestület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következı rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) alkotja meg a szervezeti és mőködési rendjérıl. Preambulum Kiszombor „Ékszer a Maros mentén.” Kiszombor nagyközség Csongrád megyében helyezkedik el. A nagyközség 2007. január 1-jei népességszáma: 4 325 fı. A település a Maros bal partján, Makóval szemben a Román határszélen, Csongrád megye déli, Magyarország délkeleti csücskében helyezkedik el. Közigazgatási területe 6 300 ha, a 350 ha belterületen kívül elsısorban mezıgazdasági tevékenységre alkalmas öntéstalaj található. A síkságból kissé kiemelkedı területet honfoglaló ıseink is lakták. A nagyközségtıl délre, 1928-ban Móra Ferenc 426 sírt tárt fel. Ezek közül hét ıskori. A germán sírok fölött kora Árpád-kori sírok helyezkedtek el. Zombor elsı ismert írásos említését egy 1247-ben kelt oklevélbıl ismerjük. Zsigmond mezıvárosi rangot adományozott Zombornak, amelyet Oláh Miklós is megemlített 1536-ban. A települést 1609-ben Báthory Gábor puszta faluként adományozta a hadházi hajdúknak. A török hódoltság után a terület határırvidék lett. Így került 1781-ben Zombor Oexel Mátyás birtokába. A családba benısült Rónay Alajos, 1882-ben építette kriptáját. A család ágakra való szakadásával a birtok is osztódott. A folyamatot a templomtól északra és keletre az ez idıben épült romantikus Rónay-kastély és a magtárak is jelzik. Kiszombor a szegedi nagytáj mőemlék épületekben leggazdagabb faluja. A Szent István téren álló római katolikus templom leválasztott hajdani székhelye az Árpád-kori körtemplom, Csongrád megye egyik legjelentısebb román kori emléke. A XII-XIII. század fordulóján épülhetett, feltehetıen a johannita lovagrend közremőködésével. A román stílusú körtemplomhoz 1744-ben kápolnát építettek, amit a templom újabb, 1776. évi bıvítésekor hajóvá alakítottak át. A mai leválasztott, neoromán hajót és tornyot 1910-ben emelték, Csányi Károly tervei alapján. A téren a templom közelében szép díszkutat találunk, amelyre 1997-ben került a restaurált XVIII. századi Nepomuki Szent János-szobor. Vele szemben az elsı világháború katonafigurája látható, átellenben, pedig a második világháborús hısök emlékmőve (1994.). Szent István egész alakos szobra 1896-ból való, a millenniumi emlékmő a kovácsoltvas kereszttel és a keresztre feszített Krisztussal a paplak elıtt áll. A térbıl nyíló Makói utca sarkán áll a romantikus volt Rónay-kastély. A falu központjában ______ 1

1

2

1 0,

módosította a 15/2009. (X. 28.) KKÖT r. 1. § (1) bek.

található volt uradalmi épületek az alföldi klasszicizmus figyelemre méltó alkotásai. A Helytörténeti Győjtemény egy régi magtárépületben kapott helyet. Kiszombor a Makó-térségi vállalkozói övezeten belül található, az utóbbi másfél évtizedben jelentıs infrastruktúra-fejlıdés ment végbe a községben. Az utak 98%-a aszfaltozott, vezetékes gáz, telefon, egészséges ivóvízhálózat szolgálja a lakosságot, valamint az ide látogatókat. 2000-ben átadásra került a Kiszombor - Csanád határátkelıhely, mely 2003-tól tért át a 24 órás mőködésre. Kiszombor Nagyközség körő nyilvánosságot közszolgáltatásokról, a mindezekhez szükséges közösségeit.

Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közhatalom lakosság érdekében való gyakorlásáról, a feltételek megteremtésérıl, támogatja a lakosság önszervezıdı

I. fejezet Általános rendelkezések 1.§

1

(1) Az önkormányzat megnevezése: a) 2009. december 31. napjáig: Kiszombor Község Önkormányzata, b) 2010. január 1. napjától: Kiszombor Nagyközség Önkormányzata. (2) A,z önkormányzat székhelye, pontos címe: 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. (3) Az önkormányzat képviselı-testületének hivatalos megnevezése: a) 2009. december 31. napjáig Kiszombor Község Önkormányzatának Képviselı-testülete b) 2010. január 1. napjától Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete. (4) Az önkormányzat illetékességi területe: Kiszombor nagyközség közigazgatási területe. (5) A település fontosabb adatait a Rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 2. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselı-testület külön rendeletben állapítja meg. (2) A képviselı-testület a helyi kitüntetések és elismerı címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot. (3) A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésrıl a képviselı-testület külön rendeletet alkot. 3. § Az önkormányzat hivatalos lapja a „Kiszombori Híradó”, mely idıszakonként, szükség _______ 1

módosította a 1562009. (X.28.) KKÖT r. 2.§ -a

szerint jelenik meg évfolyam, szám/különszám megjelölésével. A hivatalos lap felelıs szerkesztıjének, szerkesztı bizottsági tagjainak nevét a Rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. II. fejezet Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervei 4. § (1) Az Ötv. alapján az önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetı fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tőzvédelemrıl, közbiztonság helyi feladatairól; közremőködik a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésrıl, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmővelıdési, tudományos, mővészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elısegítése. (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetıségeitıl függıen -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (3) Az önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrıl, az általános iskolai oktatásról és nevelésrıl, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemetı fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. (4) Az önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszervezıdı közösségeinek a tevékenységét, együttmőködik e közösségekkel. 5. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselıtestületet illetik meg. A képviselı-testületet a polgármester képviseli. (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselı-testület és szervei: a polgármester, a képviselıtestület bizottságai, a képviselı-testület hivatala látják el. (3) A képviselı-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a települési kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A képviselı-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezi a vezetıiket. Gazdasági vállalkozás céljára a képviselı-testület gazdasági társaságot alapíthat, vagy szövetkezet alapítását kezdeményezheti. 6. § (1) A képviselı-testület hatáskörébıl nem ruházható át: a) a rendeletalkotás; b) szervezetének kialakítása és mőködésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerı címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselı-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmőködésrıl, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g) intézmény alapítása; h) közterület elnevezése, emlékmő állítás; i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérıl, megszüntetésérıl, ellátási, szolgáltatási körzeteirıl, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elı; m) a települési képviselı, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; n) amit törvény a képviselı-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. (2) A képviselı-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmőködésérıl szóló törvény szerint társulására ruházhatja. 7. § (1) A képviselı-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A polgármester, valamint a képviselı-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselı-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. (3) A képviselı-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétıl számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

III. fejezet A képviselı-testület alakuló ülése, gazdasági programja, munkaterve 8. § (1) A képviselı-testület az alakuló ülését a választást követı tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a legidısebb települési képviselı mint korelnök vezeti. A korelnök az alakuló ülés vezetését a (2) bekezdés e) pontja szerinti napirendi pont tárgyának érdemi eldöntését követıen átadhatja a polgármesternek. (2) Az alakuló ülés kötelezı napirendi pontjai: a) az önkormányzati választás eredményének ismertetése, b) települési képviselık eskütétele, megbízólevelek átvétele, c) polgármester eskütétele, megbízólevelének átvétele, d) polgármester programjának ismertetése, e) polgármester illetményének és költségátalányának megállapítása, f) a képviselı-testület bizottságai tagjainak megválasztása, g) alpolgármester választása, alpolgármester eskütétele,

h) alpolgármester illetményének megállapítása. 9. § (1) A képviselı-testület elfogadja az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsıbbséget élvezı célokat, a fejlesztési programokat tartalmazó koncepciót. (2) A gazdasági program a képviselı-testület megbízatásának idıtartamára, vagy azt meghaladó idıszakra szól. A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitőzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetıségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve - az önkormányzat által nyújtandó kötelezı és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elısegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitőzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. (3) A gazdasági programot a képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévı gazdasági program az elızı ciklusidın túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselı-testület az alakuló ülését követı hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidı végéig kiegészíteni vagy módosítani. (4) A gazdasági program tervezetének elıkészítésérıl és a képviselı-testület elé terjesztésérıl is a polgármester gondoskodik. 10. § (1) A képviselı-testület adott évi rendes üléseinek konkrét idıpontját a képviselı-testület által elfogadott éves munkaterv tartalmazza. (2) A munkatervet minden év január 31-ig a polgármester terjeszti elı, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyzı állít össze. (3) A munkaterv tartalmazza: - az ülések idıpontját, - az adott ülésen tárgyalandó témákat, - az elıterjesztı megnevezését, - az elıterjesztésben közremőködıket, - szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget, - szükség szerint az elıterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket. (4) A jóváhagyott munkatervet és a gazdasági programot közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában. A munkaterv a Rendelet 2. sz. függelékét képezi.

IV. fejezet A képviselı-testület mőködése

11. § (1) A képviselı-testület létszáma 12 fı. Tagjainak nevét a Rendelet 3. számú függeléke tartalmazza. (2) A képviselı-testület döntéseit ülésein hozza meg. A képviselı-testület rendes és rendkívüli ülést tart. (3) A képviselı-testület évente legalább 12 alkalommal rendes ülést tart, minden hónap utolsó keddi napján.

A képviselı-testület ülésének összehívása 12. § (1) A képviselı-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelı idıpontra kell összehívni. (2) A képviselı-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselı-testület ülését. (3) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselı-testület összehívásáról, és a polgármester távollétében vezeti az ülést. (4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejő betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester egyidejő akadályoztatása esetében a legidısebb települési képviselı mint korelnök hívja össze és vezeti a képviselı-testület ülését. (5) A képviselı-testület ülését fıszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni. (6) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselı-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható. Rendkívüli ülés 13. § (1) A képviselı-testület rendkívüli ülését össze kell hívni: a) a települési képviselık egynegyedének vagy a képviselı-testület bizottságának az indítványára, valamint b) azokban az esetekben, amikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van. (2) A képviselı-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy akkor hívja össze, ha a (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak. (3) Az összehívás szükségességét az összehívásra jogosult személy az (1) bekezdés b) pontja esetében saját maga dönti el. (4) A képviselı-testület eseti határozattal is rendelkezhet rendkívüli ülés megtartásáról.

14. § Az illetékes közigazgatási hivatal vezetıje kezdeményezheti a képviselı-testület ülésének összehívását. A meghívó 15. § (1) A képviselı-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. (2) A meghívónak tartalmaznia kell: - az ülés helyét, - az ülés idıpontját, - a tervezett napirendeket, - a napirendek elıadóit, - a képviselı-testület ülése összehívójának megnevezését. (3) A meghívóhoz mellékelni kell az elıterjesztéseket. (4) A meghívót és az elıterjesztéseket a képviselı-testületi ülés idıpontja elıtt 5 nappal ki kell küldeni. (5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni: - képviselıknek, - jegyzınek,

-

a települési kisebbségi önkormányzat elnökének az önkormányzati intézmények vezetıinek, az országgyőlési képviselınek, a helyben mőködı pártok vezetıinek, nem állandó meghívottaknak: - elıterjesztıknek, - akiket az ülés összehívója megjelöl.

16. § (1) A képviselı-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó elıterjesztések csatolása mellett történhet. (2) Indokolt esetben lehetıség van a képviselı-testületi ülés összehívására: - telefonon keresztül történı szóbeli meghívással, - egyéb szóbeli meghívással. A szóbeli meghívás esetében lehetıség szerint biztosítani kell az elıterjesztések meghívottakhoz történı eljuttatását. 17. § (1) A képviselı-testület ülésére meg kell hívni a települési képviselıket. (2) A tanácskozási joggal meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a jegyzıt, b) a települési kisebbségi önkormányzat elnökét c) az illetékes országgyőlés képviselıt, (3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a tanácskozási joggal meghívottak közül: a) az önkormányzat intézményének vezetıjét, illetve azt, b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg. 18. § A képviselı-testület ülésérıl a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái: - a meghívó kifüggesztése a polgármesteri hivatal hirdetıtáblájára, - nagyközségi könyvtárba, - nagyközségi mővelıdési házba történı kiküldéssel. 1

1

A képviselı-testület ülésének vezetése 19. § A képviselı-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok: a) a képviselı-testület határozatképességének megállapítása, b) napirend elıterjesztése, elfogadtatása, c) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése, d) napirendként: - vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, - a vita összefoglalása, - az indítványok szavazásra való feltevése, - határozati javaslatok szavaztatása, - a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerően, ________ 1 módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT r. 1. § (3) bek.

- a napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése. e) a rend fenntartása, f) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése, g) idıszerő kérdésekrıl tájékoztatás, h) tájékoztatás a lejárt határidejő határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekrıl, i) az ülés bezárása. A határozatképesség megállapítása 20. § (1) A képviselı-testület tagjainak létszáma: 12 fı. (2) A képviselı-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább – a képviselıknek több mint a fele, azaz – 7 fı jelen van. (3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselı nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése 21. § (1) A képviselı-testület ülése nyilvános. (2) A képviselı-testület egyedi döntéssel – egyszerő szótöbbséggel – hozzászólási jogot adhat a képviselı-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében meghatározhatja a hozzászólás maximális idıtartamát. Hozzászólási jog nem adható azokban az esetekben, melyeknél zárt ülés rendelhetı el. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása elıtt a képviselı-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonható, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott idıkeretet. 22. § (1) A képviselı-testület a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetıi megbízatás adása, illetıleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylı személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor; b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. (2) A zárt ülés elrendelésérıl az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezetı személynek kell a napirend közlésével egyidejőleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi elıírásra. A képviselı-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendelésérıl az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetekben. (3) A zárt ülésen a képviselı-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzı, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértı vesz részt. Törvény elıírhatja, mely esetben kötelezı az érintett meghívása. (4) A települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselı-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza.

Nyílt, titkos és név szerinti szavazás 23. § (1) A képviselı-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással - kézfelemeléssel hozza. Titkos szavazást tarthat a 22. § (1) bekezdésben foglalt ügyekben. (2) A titkos szavazás lebonyolításáról az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság gondoskodik. (3) Ha az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság bármely tagja érintett a titkos szavazás tárgyában, helyette, eseti jelleggel másik települési képviselıt kell a bizottságba választani. Ebben az esetben az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság mint „Szavazatszámláló Bizottság” mőködik. (4) A titkos szavazás borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. (5) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság összeszámolja a szavazatokat, errıl jegyzıkönyvet készít, megállapítja a szavazás eredményét, errıl a képviselı-testületnek jelentést tesz. A külön jegyzıkönyvet és a jelentést a képviselı-testületi ülés jegyzıkönyvéhez csatolni kell. A titkos szavazás eredményét a képviselı-testület folytatólagos ülésén a Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság elnöke ismerteti, melynek tudomásul vételérıl a képviselı-testület határoz. (6) Szavazategyenlıség esetén a szavazást a képviselı-testület következı ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlıség esetén a szavazás azonnal megismételhetı.

24. § (1) A képviselı-testület a jelenlévı képviselık egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. (2) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyzı a névsor alapján ábécé sorrendben minden képviselıt személy szerint szólít és a képviselı által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselı a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A külön hitelesített névsort a jegyzıkönyvhöz kell csatolni.

Napirendi javaslat elıterjesztése és elfogadása 25. § (1) A polgármester elıterjeszti a napirendi pontokat. A képviselık javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére. (2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerő szótöbbséggel, határozathozatallal dönt.

26. § (1) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés elızheti meg. Ennek megtételére az elıterjesztı és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult. (2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli elıterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. (3) A napirendi ponttal kapcsolatban az elıterjesztıhöz a képviselık és a meghívottak kérdést intézhetnek. (4) A napirendi pont vitáját az elıterjesztı foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

(5)Az ülésvezetı a vita lezárása után elsıként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. (6) A szavazás elıtt a jegyzı törvényességi észrevételt tehet.

Egyszerő többség és minısített többség 27. § (1) A képviselı-testület határozatait általában egyszerő szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévı képviselık több mint felének igen szavazata szükséges. (2) Minısített többség, azaz a megválasztott képviselık több mint felének (legalább 7 képviselı) egybehangzó szavazata szükséges: a) önkormányzati rendelet alkotásához, b) önkormányzat szervezetének kialakításához és mőködésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, d) külföldi önkormányzattal való együttmőködést rögzítı megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, e) intézmény alapításához, f) az Ötv. 12. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez, g) képviselı kizárásához, h) polgármester elleni kereset benyújtásához, i) fegyelmi ügyekben hozott döntésekhez, j) a képviselı-testület megbízatásának lejárta elıtti feloszlatásához k) az Ötv. 40. § (1) bekezdése szerint a körjegyzı kinevezéséhez l) az Ötv. 56. § (3) bekezdése szerint lakott területrész átadásának kezdeményezésénél az elıkészítı bizottság elnökének, tagjainak megválasztása esetén (3) Ha a nyílt szavazás során szavazategyenlıség áll elı (a jelenlévık fele igennel, a fele pedig nemmel szavazott), a polgármester még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Ismételt szavazategyenlıség esetén a témát a következı ülés napirendjére kell tőzni. (4) Ha a szavazásra bocsátott kérdés – a szavazástól tartózkodó képviselık magas száma miatt – nem kapja meg a többségi igent, érvényes döntés nem született. Ez esetben a polgármester még ugyanazon ülésnapon elrendelheti a szavazás megismétlését. Amennyiben a szavazás megismétlése után érvényes döntés nem születik, a témát a következı ülés napirendjére kell tőzni. Kizárás a döntéshozatalból 28. § A képviselı-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselı köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselı kezdeményezésére vagy bármely települési képviselı javaslatára a képviselı-testület dönt. A kizárt települési képviselıt a határozatképesség szempontjából jelenlevınek kell tekinteni.

A felvilágosítás-kérés szabályai 29. § (1) A képviselık az ülésen a polgármestertıl, az alpolgármestertıl, a bizottság elnökétıl, valamint a jegyzıtıl – az önkormányzat feladatkörébe tartozó témában – írásban felvilágosítást kérhetnek. (2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés tekinthetı, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, illetıleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével. (3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetıleg az ülés elıtt 4 nappal írásban kell benyújtani. (4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben elıírt határidın túl vagy a testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás elızetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkezı esetben az ülést követı 15 napon belül írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következı ülésen dönt. (5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról elıször a felvilágosítást kérı képviselı nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Elıterjesztés 30. § (1) Elıterjesztésnek minısül a képviselı-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: tájékoztató beszámoló, rendelet-tervezet és a határozati javaslat. (2) A képviselı-testület ülésére írásos elıterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. (3) Kivételes esetben lehetıség van szóbeli elıterjesztésre is, ha azt a képviselı-testület egyszerő szótöbbséggel elfogadta. Az ülés napján, illetve az ülésen a képviselık rendelkezésére bocsátott írásos elıterjesztést szóbeli elıterjesztésként kell kezelni. (Sürgısségi indítvány) (4) Elıterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos elıterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggı napirend. (5) Az elıterjesztések tartalmi elemei: - az elıterjesztés témájának, tárgyának meghatározása, - a témával kapcsolatos elızmények, korábban hozott képviselı-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk, - a téma ismertetése, - a jogszabályi háttér bemutatása, - egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt, - határozati javaslat, illetve határozati javaslatok. 31. § (1) Az írásos elıterjesztéseket a jegyzınek jogszerőségi szempontból meg kell vizsgálnia. (2) A jegyzı a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintetthez való eljuttatásáról. (3) Az írásos elıterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester maximum 20 gépelt oldalra korlátozhatja. (4) A sürgısségi indítvánnyal benyújtott elıterjesztésnek is meg kell felelnie a 30. §-ban, valamint a 31. § (1)-(3) pontokban elıírt követelményeknek.

Határozati javaslat 32. § (1) A határozati javaslat az írásos elıterjesztésben, illetve a szóbeli elıterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat. (2) A határozati javaslat részei: a) a határozat szövege, b) végrehajtást igénylı döntéseknél - a határozat végrehajtásáért felelıs személyek neve, - a határozat végrehajtásának idıpontja. A képviselı-testület döntései 33. § (1) A képviselı-testület döntései: - határozat - rendelet. 34. § (1) A képviselı-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelıs megnevezését. (2) A képviselı-testület hatósági határozataira – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A képviselı-testület határozatait a naptári év elejétıl folyamatos, növekvı, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok jelölése a következı formában történik: Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének sorszám/év/hó/nap KNÖT . határozata. (4) A jegyzı gondoskodik a képviselı-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái: - határozatok nyilvántartása szám szerint, - határozat-kivonatok sorszám szerint történı növekvı sorrendben, - határozatok betőrendes nyilvántartása. 1

1

1

35. § (1) A képviselı-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Rendelet alkotását a képviselı, a tárgy szerint illetékes bizottság, és a jegyzı írásban kezdeményezheti a polgármesternél. (3) A képviselı-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is. (4) Rendeletalkotás esetén a képviselı-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselı-testület vita nélkül dönt. (5) A rendelet-tervezet szakszerő elkészítésérıl a jegyzı gondoskodik. (6)Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyzı írja alá. Kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. (7) Az önkormányzati rendeletet a képviselı-testület hivatalos lapjában, illetıleg a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. ________ 1 módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT r. 3.§-a

(8) Helyben szokásos módnak minısül: - önkormányzati hivatal hirdetıtáblájára történı kihelyezés, - könyvtárban, mővelıdési házban történı kihelyezés, - helyi sajtóban való közzététel. (9) A képviselı-testület rendeleteit a naptári év elejétıl folyamatos, növekvı, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek jelölése a következı formában történik: Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének sorszám/év/hó/nap KNÖT. rendelete. (10) A jegyzı gondoskodik a képviselı-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái: - rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, - rendeletek sorszám szerint, növekvı sorrendben, - rendeletek betőrendes nyilvántartása. (11) A jegyzı gondoskodik a módosított képviselı-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történı foglalásáról. A jegyzıkönyv 1

1

36. § (1) A képviselı-testület ülésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselık és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerő eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minıségben vannak jelen. (3) A jegyzıkönyv elkészítésérıl a jegyzı gondoskodik. (4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni: - a napirend tárgyát, - az elıterjesztıt vagy elıterjesztıket, - elıadókat, - hozzászólókat. (5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzıkönyvbe kell foglalni. A képviselı-testület valamely tagja kérésére a jegyzı köteles a képviselı által elmondottakat szó szerint jegyzıkönyvbe venni. (6) A képviselı-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzıkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak. (7) A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a képviselı-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzıkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzıkönyv mellékleteként. (8) A jegyzıkönyvhöz csatolni kell: - a meghívót, - a jelenléti ívet, - az írásos elıterjesztéseket, - a jegyzıkönyv szövegében nem szereplı rendeletet, - illetve a képviselık kérése alapján: - a képviselıi indítványokat, - a képviselıi hozzászólásokat, - a képviselıi interpellációkat. ______ 1

módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT r. 4.§-a

(9) A képviselı-testület ülésének jegyzıkönyvét a polgármester és a jegyzı írja alá. (10) Az aláírt, mellékletekkel ellátott jegyzıkönyvet az ülést követı tizenöt napon belül a jegyzı köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatal vezetıjének. A jegyzıkönyv egy másolati példányát – a zárt ülésrıl készült jegyzıkönyv kivételével - ki kell küldeni a könyvtárba. (11) A választópolgárok – a zárt ülésrıl készült jegyzıkönyv kivételével – betekinthetnek a képviselı-testület ülésének jegyzıkönyvébe és mellékleteibe. (12) A jegyzıkönyvek betekinthetıségérıl a jegyzınek kell gondoskodnia. A jegyzıkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. (13) A jegyzıkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet. (14) A zárt ülésrıl külön jegyzıkönyvet kell készíteni. (15) A képviselı-testület jegyzıkönyveinek naptári évenkénti beköttetésérıl a jegyzı gondoskodik. A zárt ülések jegyzıkönyveit beköttetni nem szabad.

A képviselı-testület feloszlása 37. § A képviselı-testület a megbízatásának lejárta elıtt név szerinti szavazással, minısített többségő döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselı-testület az új képviselı-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolj aa hatáskörét. A képviselı-testület feloszlása nem mondható ki a választást követı hat hónapon belül, illetıleg az általános önkormányzati választásokat megelızı év október l. napját követıen. Az idıközi választás költségét az önkormányzat viseli.

V. fejezet A települési képviselı

A képviselı jogai és kötelezettségei 38. § A települési képviselı a település egészéért vállalt felelısséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselı-testület döntéseinek elıkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenırzésében. A települési képviselık jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselı az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követı ülésen esküt tesz.

39.§ (1) A települési képviselı jogai különösen: a) a képviselı-testület ülésén a polgármestertıl (alpolgármestertıl), a jegyzıtıl, a bizottság elnökétıl önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésıbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni; b) a települési képviselı kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzıkönyvhöz kell mellékelni; illetıleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzıkönyvben; c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselıt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselı-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek,

a települési kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselı-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését; d) megbízás alapján képviselheti a képviselı-testületet; e) a képviselı-testület hivatalától igényelheti a képviselıi munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közremőködést; közérdekő ügyben kezdeményezheti a képviselıtestület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. (2) A települési képviselı kötelezettségei: a) részt venni a képviselı-testület munkájában; b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni ıket a képviselı-testület mőködése során hozott közérdekő döntésekrıl; c) elıre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni; d) a képviselıhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselı-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni; e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megırizni. A képviselı megbízatásának keletkezése 40. § (1) A képviselı megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszőnésével szőnnek meg. (2) A képviselı a képviselı-testület alakuló ülésén, idıközi választás esetén a megválasztását, illetıleg a kislistán mandátumhoz jutott képviselık esetében a megbízólevelének átvételét - a választás eredménye elleni jogorvoslat esetén a jogorvoslati eljárás befejezését - követı ülésen esküt tesz a képviselı-testület elıtt. Az eskü letételéig a képviselı nem gyakorolhatja jogait. A képviselı megbízatásának megszőnése 41. § A képviselı megbízatása megszőnik: a) a megválasztását követı helyi önkormányzati általános választás napján, b) a választójogának elvesztésével; c) az összeférhetetlenség kimondásával, d) lemondással, e) ha a képviselı egy éven át nem vesz részt a képviselı-testület ülésén, f) a képviselı-testület feloszlatásával, g) a képviselı-testület feloszlása esetén, h) a képviselı halálával. 42. § (1) A képviselı a képviselı-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszőnésének idıpontját az ülés jegyzıkönyvében rögzíteni kell. (2) A képviselı lemondhat a képviselı-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselı-testület következı ülésén ismertetni kell. (3) A lemondás nem vonható vissza. (4) A képviselı megbízatása megszőnik a) a képviselı által meghatározott, a lemondást követı egy hónapon belüli idıpontban, ennek hiányában

b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

43. § (1) A képviselıi megbízatás megszőnését a 41. § c) és e) pontja esetén a képviselı-testület a határozatában állapítja meg. (2) A képviselı-testület (1) bekezdés szerinti határozatát az ülést követı munkanapon kézbesíteni kell: a) az érintett képviselınek, b) a választási bizottságnak, c) a közigazgatási hivatalnak.

Összeférhetetlenség, az összeférhetetlenségi eljárás és a jogorvoslat 44. § A képviselı nem lehet: a) központi államigazgatási szerv köztisztviselıje, b) a közigazgatási hivatal, köztisztviselıje, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselıje, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintı ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed, c) jegyzı, aljegyzı, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselı-testület hivatalának köztisztviselıje, d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója, e) kuratóriumi tagság kivételével a képviselı-testület által létrehozott közalapítvány kezelı szervének tisztségviselıje, f) a képviselı-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgatóhelyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezetı testületének tagja, g) az önkormányzat tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetıje (vezérigazgatója), h) az önkormányzat tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének tagja, i) helyi és körzeti mősorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztı vezetıje, vezetı testületének tagja, ügyvezetıje, ezek vezetı állású alkalmazottja. 45. § (1) A képviselı tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. (2) A képviselı, a képviselı-testület bizottságának nem képviselı tagja jogi képviselıként nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselı-testület hivatalával szemben. (3) A képviselı szakmai vagy üzleti ügyben képviselıi minıségére nem hivatkozhat, képviselıi megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet és nem használhat fel.

46. § (1) A képviselı a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. (2) A képviselı a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a képviselı tudomására jutását követı 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségrıl való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek. 47. § (1) A képviselı összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. (2) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottságnak adja át kivizsgálásra. (3) A bizottság, ennek hiányában a polgármester elıterjesztése alapján a képviselı-testület a következı ülésén, legkésıbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követı 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségrıl. 48. § (1) Az érintett képviselı az összeférhetetlenségét megállapító, illetıleg a megbízatása megszőnését a 41. § e) pontja alapján kimondó képviselı-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. (2) A bíróság a kérelemrıl - annak beérkezésétıl számított harminc napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az érintett képviselıt, a polgármestert vagy a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselı-testület képviselıjét, illetıleg a kereset elıterjesztıjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs. (3) A közigazgatási hivatal a megyei bíróságnál kezdeményezheti a képviselı összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselı-testület nem dönt az összeférhetetlenségrıl, vagy döntése jogszabálysértı. A bíróság eljárására a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétıl számított nyolc napon belül - az érintett képviselı, illetve a közigazgatási hivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésrıl, annak beérkezésétıl számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

Járandóságok, képzés, továbbképzés 49. § (1) A képviselık járandóságait (tiszteletdíj, juttatás, költségtérítés) az önkormányzat képviselı-testülete külön rendeletben határozza meg. (2) A képviselık képzésérıl, továbbképzésérıl – feladataik eredményes ellátása érdekében – a képviselı-testület gondoskodik. (3) A képviselıt a testületi munkában való részvételhez szükséges idıtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselı-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselı társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselı-testület átalányt is megállapíthat.

Képviselıi vagyonnyilatkozat 50. § (1) A képviselı a megbízólevelének átvételétıl, majd ezt követıen minden év január 1-jétıl számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselık jogállásának egyes kérdéseirıl szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselı saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élı házasvagy élettársának, valamint gyermekének a helyi önkormányzati képviselık jogállásának egyes kérdéseirıl szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát. (2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselı a képviselıi jogait nem gyakorolhatja, és az Ötv. 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet. (3) A vagyonnyilatkozatot az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság tartja nyilván és ellenırzi. A képviselı vagyonnyilatkozata - az ellenırzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselı hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenırzés céljából. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményérıl az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság tájékoztatja a soron következı ülésen a képviselı-testületet. (5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság felhívására a képviselı köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követı nyolc napon belül törölni kell.

VI. fejezet A képviselı-testület bizottságai A bizottságok létrehozása 51. § (1) A képviselı-testület - állandó - ideiglenes bizottságot hozhat létre. (2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselık közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselı-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. (3) A bizottságba indokolt beválasztani a bizottság feladatköre szerinti területen szakmai ismeretekkel rendelkezı nem települési képviselı tagokat is. A bizottságok mőködése 52. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik. (2) A bizottsági üléseket: - az elnök hívja össze, de

- a polgármester indítványára is össze kell hívni. (3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. (4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselı-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg. (5) A bizottság a döntéseit egyszerő és minısített többséggel hozza. (6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a képviselı-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (7) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (8) A bizottság ülésérıl jegyzıkönyvet kell készíteni, ha a bizottság átruházott hatáskörben önkormányzati döntést hoz, más esetben nem szükséges a jegyzıkönyvkészítés. A jegyzıkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzıkönyvet az ülést követı 15 napon belül a jegyzı köteles megküldeni az illetékes közigazgatási hivatalnak. (9) A bizottságok mőködésének ügyviteli feladatait a képviselı-testület hivatala látja el. (10) A képviselı-testület a bizottságok létszámáról, összetételérıl, feladatkörérıl a megalakulásukkor dönt, azonban szükség esetén bármelyik képviselı indítványára azt módosíthatja.. (11) A bizottság maga állapítja meg mőködése részletes szabályait. (12) A bizottság tevékenységérıl ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselı-testületnek. (13) A bizottságok mőködését a polgármester köteles a képviselı-testület útján elısegíteni. (14) A bizottságok ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzıt, valamint az adott napirend elıterjesztıjét. (15) A bizottságok egyedi ügyekben lefolytatott tárgyalása során a bizottság tagjainak tudomására jutó adatokat bizalmasan kell kezelni, a bizottság tagjaira a hivatali titoktartás kötelezı. (16) A bizottságok elnökei üléseik megtartását összehangolják egymással és a polgármesterrel. A bizottságok feladatai 53. § A bizottság a következı feladatokat látja el: - feladatkörében elıkészíti a képviselı-testület döntéseit, - szervezi és ellenırzi a döntések végrehajtását, - benyújtja az elıterjesztéseket, - elıterjesztésekhez állásfoglalást készít, - gyakorolja a testület által rá átruházott hatósági hatáskört, - feladatkörében ellenırzi a képviselı-testület hivatalának a képviselı-testület döntéseinek: - elıkészítésére, illetıleg - végrehajtására irányuló munkáját, - ha a hivatal tevékenységében a képviselı-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

A képviselı-testület és a polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai 54. § (1) A képviselı-testület bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - meghatározza a bizottsági szervezetét és megválasztja bizottságait, - meghatározza azokat az elıterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be a képviselıtestületnek, - meghatározza azokat az elıterjesztéseket, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselı-testülethez - döntési jogot adhat bizottságainak, - a bizottság által hozott döntést felülvizsgálhatja, - önkormányzati rendeletében hatósági hatáskört állapíthat meg a bizottságnak, - határoz a polgármester által felfüggesztett bizottsági döntések tárgyában (a felfüggesztést követı ülésen). (2) A polgármester bizottságokkal kapcsolatos jogosítványai: - indítványára össze kell hívni a bizottságot, - felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselıtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, - dönt a bizottság elnökének (személyes érintettsége miatt) történı döntéshozatalból való kizárásáról. A testület állandó bizottságai 55. § (1) a képviselı-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozza létre: - Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság, - Pénzügyi Bizottság, - Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottság, - Ifjúsági és Sport Bizottság. (2) Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a Rendelet 4. sz. függeléke tartalmazza. 56. § (1) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság létszáma 3 fı. (2) Az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság feladat- és hatásköre: - megvizsgálja a képviselık és a polgármester megbízatásának törvényességét, - közremőködik az önkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, vizsgálja annak hatályosulását, - figyelemmel kíséri a bizottságok mőködésnek szabályszerőségét, - figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit mőködésük szabályszerősége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására), - ellenırzi a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseit törvényességi szempontból – az ellenırzésrıl tájékoztatja a testületet évente egy alkalommal, - törvényességi szempontból ellenırzi a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit, s errıl évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a képviselı-testületet, - javaslatot tesz a polgármester juttatásainak megállapítására,

-

-

elvégzi a polgármester és a képviselık vagyonnyilatkozatának nyilvántartását, ellenırzését és felülvizsgálatát (ezzel összefüggésben feladata különösen: a polgármester és a képviselık vagyonnyilatkozatainak győjtése, a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetıvé teszi a nyilvánosság biztosítását, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselı-testület hivatalán keresztül; a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenırzési eljárás lefolyatatása során: a képviselı felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenırzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelı ırzése és az ellenırzést követı 8 napon belüli törlése, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményérıl a képviselı-testület soron következı ülésén való tájékoztatás. közremőködik a képviselı-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi és összeférhetetlenségi ügyek elıkészítésében, ellátja a képviselı-testület titkos szavazásai lebonyolításával kapcsolatos feladatokat.

57. § (1) A Pénzügyi Bizottság létszáma 5 fı. (2) A bizottság feladat- és hatásköre: - véleményezi az éves költségvetési javaslatot, - véleményt alkot a féléves beszámolóról szóló elıterjesztésrıl, - a bizottságnak véleményeznie kell az éves zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, - észrevételt tehet az elıirányzat-felhasználási ütemterv és likviditási terv adataival kapcsolatban, javaslatot tehet az abban foglaltak módosítására, - ellenırzi az elıirányzat-felhasználási ütemterv szerinti gazdálkodást, - javaslatot tehet a likviditási helyzet javítására, - ellenırzi az adóztatási tevékenységet, különös tekintettel az adókintlévıségek behajtására, - részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntés elıkészítésében, - ellenırzi a beruházások végrehajtását, - ellenırzi a végrehajtott leltározások valódiságát, szabályszerőségét, - az önkormányzat pénzügy-gazdálkodási terültet érintı rendeletei tárgyában javaslatokat tehet, - véleményezi alapítvány létrehozását, a közérdekő kötelezettségvállalást, a hitelszerzıdések megkötését, - véleményezi költségvetési szervek alapítását, átszervezését, megszüntetését, -értékeli az önkormányzat költségvetési szerveinél tartott pénzügyi ellenırzések, vizsgálatok megállapításait, ezek alapján javaslatot tehet intézkedések tételére, - felkérésre közremőködik az önkormányzat költségvetési szerveinél végzett belsı ellenırzési munkában 1 - elıkészíti a képviselı-testület döntéseit a Kiszomboron mőködı társadalmi szervezetek támogatatására kiírt pályázatok elbírásával kapcsolatban. 58. § (1) A Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottság létszáma: 9 fı. (2) A bizottság feladat- és hatásköre: véleményezi: - az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ellátásra vonatkozó tervezési és gazdálkodási elıterjesztéseket, - az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi ágazatot érintı rendeletek tervezetét, ______________ 1

kiegészítette a 6/2009. (II.25.) KKÖT rendelet

- a Bursa Hungarica-ösztöndíj iránti kérelmeket a képviselı-testülettıl átruházott hatáskörben dönt: - lakásfenntartási támogatásról, - főtési támogatásról, - átmeneti segélyrıl, - rendkívüli gyermekvédelmi kedvezményrıl, - adósságkezelési szolgáltatásról, - hulladékszállítási díjkedvezmény megállapítása iránti kérelmekrıl, valamint: - dönt a kisebbségi szervezetek által elıterjesztett, feladatkörébe tartozó ügyekben. 59. § (1) Az Ifjúsági és Sport Bizottság létszáma 5 fı. (2) A bizottság feladat- és hatásköre: - közremőködik a település ifjúságát érintı feladatok ellátásánál, - segíti a tömeg és versenysportot A testület ideiglenes bizottságai 60. § (1) A képviselı-testület az ideiglenes bizottságot: - meghatározott idıre vagy - maghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre. (2) A bizottság a meghatározott idı vagy a meghatározott feladat elvégzését követıen automatikusan megszőnik. (3) A képviselı-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor: - dönt a bizottság elnevezésérıl, - rendelkezik a bizottság személyi összetételérıl, létszámáról, - meghatározza azokat az elıterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselı-testülethez, - meghatározza a bizottságok feladat- és hatáskörét. (4) Az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerően – alkalmazni. VII. fejezet A polgármester, az alpolgármester, a jegyzı A polgármester 61. § (1) A polgármester fıállású tisztségviselı. A polgármester foglalkoztatási jogviszonya megválasztásával jön létre. (2) A polgármester tagja a képviselı-testületnek, a képviselı-testület határozat-képessége, döntéshozatala, mőködése szempontjából települési képviselınek tekintendı. (3) A polgármester a megválasztását követıen esküt tesz a képviselı-testület elıtt. (4) A polgármester tekintetében a képviselı-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét – az Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság javaslata alapján - a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelıs.

(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követıen évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselık vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. (6) A polgármester sorozatos törvénysértı tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelı teljesítése esetén a képviselı-testület – minısített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejőleg kérheti a polgármesternek e tisztségébıl történı felfüggesztését is. (7) A bíróság eljárása során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perben viszontkeresetnek, szüneteltetésnek és egyezségnek nincs helye. Összeférhetetlenségi szabályok 62. § (1) A polgármester nem lehet: a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, országgyőlési biztos, b) az Állami Számvevıszék elnöke, elnökhelyettese és számvevıje, c) a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselıje, d) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt. igazgatóságának és felügyelı bizottságának elnöke és tagja, vezetı alkalmazottja és munkavállalója, e) bíró, ügyész, közjegyzı, bírósági végrehajtó, f) a fegyveres erık, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester, h) más települési önkormányzat képviselı-testületének tagja, i) a közigazgatási hivatal vezetıje, köztisztviselıje; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselıje, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintı ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed, j) jegyzı (fıjegyzı, körjegyzı), aljegyzı, a képviselı-testület hivatalának köztisztviselıje, k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója, l) a képviselı-testület által alapított költségvetési szerv vezetıje, vezetıhelyettese, gazdasági vezetıje, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselı-testülettıl kapja, m) aki, illetve akinek a személyes közremőködésével mőködı gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselı-testülettel vagy a képviselı-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerzıdés vagy munkaszerzıdés alapján lát el, n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselı-testület által létrehozott közalapítvány kezelı szervének tisztségviselıje, o) a képviselı-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgatóhelyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezetı testületének tagja, p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetıje (vezérigazgatója), r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével mőködı gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének tagja, s) helyi és körzeti mősorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztı vezetıje, vezetı testületének tagja, ügyvezetıje, ezek vezetı állású alkalmazottja.

(2) A fıállású polgármester: a) a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztıi, mővészeti és jogi oltalom alá esı szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt - az országgyőlési képviselıi megbízatás kivételével - nem létesíthet; b) a képviselı-testület hozzájárulása nélkül nem lehet ba) vállalatnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezetı testületének és felügyelı bizottságának tagja, bb) gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezetı testületének, felügyelı bizottságnak tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetıje (vezérigazgatója), bc) szövetkezet tisztségviselıje, bd) alapítvány kezelı szervezetének tagja, tisztségviselıje. (3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétıl számított 30 napon belül köteles megszüntetni. (4) Ha a polgármester a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselı indítványára - a képviselık közül választott háromtagú bizottság javaslata alapján a képviselı-testület a következı ülésén, legkésıbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követı 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetıleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetıvé teszi. A képviselı-testület határozatát az ülést követı munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell. (5) A polgármester az összeférhetetlenségét, illetıleg a megbízatás megszőnését megállapító képviselı-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétıl számított 8 napon belül a megyei bíróságtól. (6) A bíróság a kérelemrıl - annak beérkezésétıl számított harminc napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság a polgármestert, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselı-testület képviselıjét, illetıleg a kereset elıterjesztıjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs. (7) A közigazgatási hivatal a megyei bíróságnál kezdeményezheti a polgármester összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselı-testület nem dönt az összeférhetetlenségrıl vagy döntése jogszabálysértı. A bíróság eljárására a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétıl számított nyolc napon belül - az érintett polgármester, illetve a közigazgatási hivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésrıl, annak beérkezésétıl számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs. A polgármester hatáskörei és feladatai 63. § (1) Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel. (2) Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben elıírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában. (3) Ha a polgármester az (1) és (2) bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselı-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(4) A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselı-testület hivatalának közremőködésével látja el. (5) A polgármester a képviselı-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt. A polgármester: a) a jegyzı javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések elıkészítésében és végrehajtásában; b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja; c) a jegyzı javaslatára elıterjesztést nyújt be a képviselı-testületnek a hivatal belsı szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására; d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyzı és az önkormányzati intézményvezetık tekintetében. (6) A polgármester további feladatai: - gondoskodik – a jegyzı közremőködésével – a képviselı-testület ülésének elıkészítésérıl, - meghatározza a jegyzı képviselı-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait, - összehívja és vezeti a képviselı-testület ülését, gondoskodik az ülés a tanácskozás rendjének fenntartásáról, - ha a képviselı-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértınek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását; a kezdeményezést az ülést követı három napon belül nyújthatja be, a képviselı-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt - összehangolja és segíti a bizottságok tevékenységét, - szükség esetén indítványozza a bizottságok összehívását, - képviseli az önkormányzatot, - kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel, - biztosítja az önkormányzat demokratikus mőködését, - ellátja a képviselı-testület által átruházott egyéb hatásköröket, - ellátja a településfejlesztéssel és a közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos feladatait, - fogadóórát tart, - nyilatkozik a sajtónak. (7) A polgármester a képviselı-testülettıl átruházott határkörben dönt: a temetési segély megállapításáról, a köztemetés engedélyezésérıl, rendkívüli élethelyzetben bekövetkezett sürgısség esetén az átmeneti segély és kamatmentes kölcsön megállapításáról, - az újszülöttek támogatásának megállapításáról, 1

5

- a közterület-használat engedélyezésérıl, - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény. 37/C. § (4) bekezdésében meghatározott – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy és a települési önkormányzat közötti – megállapodás megkötésérıl a települési önkormányzat nevében, - a mezııri járulék megfizetése kötelezettségének megállapításáról. 2

2

______________ 1 kiegészítette a 18/2008. (VI.4.) KKÖT rendelet 2 kiegészítette a 6/2009. (II.25.) KKÖT rendelet

(8) A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal munkarendjének megfelelı, fogadóórát pedig minden hétfın 8.00 és 12.00 óra között tart. A polgármester tisztségének megszőnése 64. § A polgármester e tisztsége megszőnik: a) az új polgármester megválasztásával, b) az Országgyőlésnek a helyi önkormányzat képviselı-testülete feloszlatását kimondó határozatával, c) a képviselı-testület feloszlásának kimondását követıen új polgármester megválasztásával, d) halálával, e) a tisztségrıl történı lemondással, f) az összeférhetetlenség kimondásával, g) sorozatosan törvénysértı tevékenysége, mulasztása miatti jogi felelısségének jogerıs bírósági ítéletben történı megállapításával, az ítélet jogerıre emelkedésének a napjával, h) választójoga elvesztésével, i) a polgármesternek e tisztségével összefüggı bőncselekménye miatt, a büntetıjogi felelısség jogerıs megállapításával, az ítélet jogerıre emelkedésének a napjával, j) ha az eskü letételét a képviselı-testület elıtt megtagadja.

Az alpolgármester 65. § (1) A képviselı-testület - a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdıdik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselınek megválasztották, akkor az új képviselı-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselınek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszőnik. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

A jegyzı 66. § (1) A képviselı-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelı jegyzıt nevez ki. A kinevezés határozatlan idıre szól. (2) A jegyzı vezeti a képviselı-testület hivatalát. (3) A jegyzıt tartós távollétében az általa kijelölt és meghatalmazott személy helyettesíti. (4) A jegyzı: a) gondoskodik az önkormányzat mőködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselı-testület hivatalának köztisztviselıi tekintetében. A kinevezéshez, vezetıi megbízáshoz, felmentéshez, a vezetıi megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges;

c) döntésre elıkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át; e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselı-testület, a képviselı-testület bizottságának ülésén f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. (5) A jegyzı köteles jelezni a képviselı-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

VIII. fejezet A képviselı-testület hivatala 67. § (1) A képviselı-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat mőködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elıkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. (2) A képviselı-testület a polgármester elıterjesztése alapján meghatározza a hivatal belsı szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét. (3) A polgármesteri hivatal jogi személy. Székhelye: 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. (4) A polgármesteri hivatal elıirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának költségvetési szerve, egyidejőleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal mőködéséhez szükséges elıirányzatokat, mőködési, fenntartási költségeket. (5) A feladatellátáshoz kapcsolódó szervezeti és mőködési elıírásokról külön szabályzat rendelkezik. IX. fejezet A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok, a közmeghallgatás

68. § (1)A képviselı-testület évente legalább egyszer – általános – közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselıi közérdekő kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek. (3) A közmeghallgatást elıre meg kell hirdetni. A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. (4) A közmeghallgatás meghirdetésére a képviselı-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. 69. § A képviselı-testület az alábbiak szerint határozza meg azt a fórumot, amely a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések elıkészítésébe bevonását szolgálják: - falugyőlés. 70. § A képviselı-testület a lakossággal való kapcsolattartásra, az önkormányzati döntések és hírekrıl szóló tájékoztatás érdekében a 3. §-ban meghatározott hivatalos lapot adja ki.

X. fejezet Az önkormányzati gazdálkodás 71. § (1) A képviselı-testület rendeletet alkot: - az önkormányzat költségvetésérıl, - a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról, - az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetıleg más célú hasznosítására. (2) Az önkormányzat gazdálkodását a jegyzı által készített, a polgármester által jóváhagyott pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok alapján végzi.

XI. fejezet Társulások 72. § (1) A képviselı-testület feladatai hatékonyabb, célszerőbb megoldására szabadon társulhat. A társulásnak a „hatósági igazgatási” és „intézményfenntartó” formáin kívül más formái is lehetnek. (Kistérségi Többcélú) (2) A társulások adatait a 7. számú függelék tartalmazza.

XII. fejezet Kisebbségi önkormányzat 73. § (1) A települési kisebbségi önkormányzat elnöke az adott kisebbség helyi szószólójává válik. Amennyiben nem tagja a képviselı-testületnek, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet. Egyéb jogosítványait a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szabályozza. (2) A települési önkormányzat a kisebbségi önkormányzat üléseinek megtartására biztosít a régi mővelıdési ház (6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 9.) épületében kettı külön álló, zárható irodahelyiséget az alapvetı berendezési tárgyakkal. (3) A települési önkormányzat költségvetési koncepciójának összeállítása elıtt a kisebbségi önkormányzat következı költségvetési évre vonatkozó feladatainak, bevételi forrásainak áttekintésére a polgármestert bízza meg a képviselı-testület. Az áttekintést a kisebbségi önkormányzat elnökével együtt kell elvégezni, és a koncepció tervezetéhez csatolni. (4) A települési önkormányzat a kisebbségi önkormányzattal együttmőködve évente megvizsgálja a foglalkoztatás elısegítése érdekében a közmunkaprogramban való részvétel lehetıségeit. (5) A Polgármesteri Hivatal a kisebbségi önkormányzat munkájának segítése érdekében: a) rendelkezésre bocsátja az igényelt joganyagot, szükség esetén segít a jogértelmezésben, b) közremőködik az ülések elıkészítésében, c) vezeti az ülés jegyzıkönyvét, és azt követıen továbbítja a jegyzıkönyvet az illetékes közigazgatási hivatalnak, _________ 1

módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT r. 1. § (3) bek.

d) ellátja a kisebbségi önkormányzat adminisztratív teendıit. (6) A kisebbségi önkormányzat üléseirıl készült jegyzıkönyvek hozzáférhetıségérıl a helyben szokásos módon (Polgármesteri Hivatal, nagyközségi könyvtár) a jegyzı gondoskodik. A kisebbségi önkormányzat határozatairól a jegyzı nyilvántartást vezet. (7) A kisebbségi önkormányzat kihirdetést igénylı döntései a települési önkormányzat hirdetıtábláján kerülnek kihirdetésre. 1

XIII. fejezet Záró rendelkezések 74. § (1) E rendelet 2007. november 1. napján lép hatályba. A kihirdetésrıl a jegyzı gondoskodik – a helyben szokásos módon. (2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti: Kiszombor Község Önkormányzata Képviselı-testületének a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 11/2007 /III. 26./ KKÖT. rendelete. (3) Az SZMSZ mellékletei és függelékei: melléklet: - A település fontosabb adatai függelék: -Az önkormányzat hivatalos lapja -A Képviselı-testület éves munkaterve -A Képviselı-testület tagjai -A bizottságok tagjai -Az országgyőlési képviselı -Kiszombor nagyközség választókerületei -Társulási megállapodások -Hatályos rendeletek jegyzéke 1

Szegvári Ernıné sk. polgármester

Dr. Kárpáti Tibor sk. jegyzı

A rendelet kihirdetve: 2007. október 31. Dr. Kárpáti Tibor sk. jegyzı Módosította a 18/2008. (VI.4.) KKÖT rendelet Egységes szerkezetbe foglalva: 2008. június 4. Dr. Kárpáti Tibor sk. jegyzı Módosította a 6/2009. (II.25.) KKÖT rendelet Egységes szerkezetbe foglalva: 2009. február 25. Dr. Kárpáti Tibor sk. jegyzı Módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT rendelet Egységes szerkezetbe foglalva: 2009. október 28. Dr. Kárpáti Tibor jegyzı ______ 1

módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT r. (1) bek.

1. számú melléklet

Kiszombor A település fıbb adatai

Területe:

(hektár) belterület

A nagyközség külterületi helyeinek neve: 1

Csipkés Dénesmajor Metesz-Gózsem tanya Óbébai úti tanyák Pincedomb Prücskös Sándormajor Zugoly

________ 1

módosította a 15/2009. (X.28.) KKÖT r. (1) bek.

6.584 367

1. számú függelék

Az önkormányzat hivatalos lapja: Kiszombori Híradó Megjelenik idıszakonként évfolyam, szám/különszám megjelöléssel. Felelıs szerkesztı: Nagy Lırinc A Szerkesztı Bizottság tagjai:

Dávid Gábor köztisztviselı Endrész Erzsébet ált. iskolai tanár Dr. Kárpáti Tibor jegyzı Szegvári Ernıné polgármester

Kiadja: Ady Endre Mővelıdési Ház Kiszombor, Szegedi u. 13.

A Kiszombori Híradó térítésmentesen kerül kiadásra Kiszombor község lakossága részére.

2. számú függelék KIVONAT Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. január 26. napján megtartott soros nyílt ülése jegyzıkönyvébıl. Tárgy: A Képviselı-testület 2010. évi munkatervének elfogadása 5/2010.(I. 26.) KNÖT. h. HATÁROZAT Kiszombor Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2010. évi munkatervét a Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 22/2007.(X. 31.) KKÖT rendelet 10.§ (1) bekezdésben foglaltak szerint elfogadta. A Munkaterv a határozat mellékletét képezi.

Errıl értesítést kap: - Szegvári Ernıné polgármester - Dr. Kárpáti Tibor jegyzı - Irattár

k.m.f. Szegvári Ernıné sk. polgármester

Dr. Kárpáti Tibor sk. jegyzı A kivonat hiteléül:

KISZOMBOR NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2010. évi MUNKATERVE

A képviselı-testület munkaterv szerinti üléseinek tervezett idıpontja: minden hónap utolsó keddi napja. (SZMSZ 11.§ (3) bek.) A testületi ülések kezdeti idıpontja délelıtt 900 óra, állandó napirendi pontjai: 1. Polgármesteri jelentés. Elıadó:

polgármester

2. Rendelettervezetek. Döntési javaslatok. Elıadók:

polgármester

jegyzı

JANUÁR HÓ (I. 26.) 3. A képviselı-testület 2010. évi munkatervének elfogadása. Elıadó:

polgármester

4. A 2010. évi költségvetési rendelet I. változatának megvitatása. Elıadók:

polgármester

jegyzı

5. Kiemelt önkormányzati célok meghatározása 2010. évre. Elıadók:

polgármester

jegyzı

FEBRUÁR HÓ (II. 23.) 3. Kiszombor – Ferencszállás - Klárafalva önkormányzatainak a Kiszombori Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Szociális Alapszolgáltatás és Gyermekjóléti Szolgálatot Ellátó Szervezeti Egységének fenntartó társulása költségvetésének elfogadása. Elıadók:

polgármester

EESZI vezetı

4. Kiszombor – Ferencszállás - Klárafalva önkormányzatai által fenntartott Kiszombori Mikrotérség Karátson Emília Napköziotthonos Óvodai Társulás költségvetésének elfogadása. Elıadók:

polgármester

óvodavezetı

5. Kiszombor – Ferencszállás – Klárafalva önkormányzatai által fenntartott Iskolafenntartó Társulás költségvetésének elfogadása. Elıadók:

polgármester

6. A 2010. évi költségvetési rendelet elfogadása. Elıadó:

polgármester

7. Nıklub tevékenysége a községben. (kötetlen beszélgetés)

iskolaigazgató

FALUGYŐLÉS (2010. március 10.) Tájékoztató az önkormányzat 2010. évi költségvetésérıl. Elıadó:

polgármester

MÁRCIUS HÓ (III. 30.) 3. A Rendırség és a Vám- és Pénzügyırség tájékoztatója a településen végzett tevékenységükrıl. Elıadók:

rendırkapitány

parancsnok

4. EDF DÉMÁSZ Zrt. tájékoztatója Kiszombor nagyközség területén végzett tevékenységérıl. Elıadó:

szervezet vezetıje

ÁPRILIS HÓ (IV. 27.) 3. A 2009. évi költségvetés teljesítésérıl szóló pénzügyi beszámoló. Elıadók:

polgármester

jegyzı

4. A Szeged és Környéke Vízgazdálkodási Társulat tájékoztatója Kiszombor nagyközség területén végzett tevékenységérıl. Elıadó:

igazgató

MÁJUS HÓ (V. 25.) 3. Beszámoló az EESZI tevékenységérıl. Elıadó:

EESZI vezetı

4. Beszámoló Kiszombor község egészségügyi alapellátásának mőködésérıl. Elıadók:

polgármester

EESZI vezetı

háziorvosok, fogorvosok

5. A gyermekvédelmi munkáról szóló beszámoló Kiszombor község területén. Elıadók:

polgármester

EESZI vezetı

JÚNIUS HÓ (VI. 29.) 3. Kiszombori Mikrotérség Karátson Emília Napköziotthonos Óvodai Társulás 2009/2010-es nevelési évre vonatkozó tevékenységérıl szóló beszámoló. Elıadók:

polgármester

óvodavezetı

4. Dózsa György Általános Iskola beszámolója a tanulók továbbtanulási lehetıségeirıl, az elért eredményekrıl. Elıadók:

polgármester

iskolaigazgató

5. Tájékoztató Kiszombor Nagyközség Önkormányzata 2007-2010. évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról. Elıadó:

polgármester

JÚLIUS HÓ (Szünet) AUGUSZTUS HÓ (VIII. 31.) 3. A 2010. évi költségvetés I. félévi teljesítésének értékelése. Elıadók:

polgármester

jegyzı

SZEPTEMBER HÓ (IX. 28.) 3. Tájékoztató a Kiszombori Cigány Kisebbségi Önkormányzat éves tevékenységérıl. Elıadó:

KCKÖNK elnöke

OKTÓBER HÓ (önkormányzati választások - Alakuló ülés) NOVEMBER HÓ (XI. 30.) 3. A költségvetés háromnegyedévi teljesítésének értékelése. Elıadók:

polgármester

jegyzı

4. A 2011. évi költségvetési koncepció megvitatása. Elıadók:

polgármester

jegyzı

NOVEMBER HÓNAPBAN KÖZMEGHALLGATÁS Napirend: A következı évi költségvetési koncepció ismertetése. Elıadó:

polgármester

DECEMBER HÓ (XII. 14.) 3. Tájékoztató a helyi adóbevételek alakulásáról, a helyi adórendeletek módosítása. Elıadók:

polgármester

jegyzı

4. Átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet elfogadása. Elıadók:

polgármester

5. Közszolgáltatási díjak felülvizsgálata.

jegyzı

3. számú függelék

Képviselı testület névsora, lakcíme: Név:

Cím: Polgármester

Szegvári Ernıné Képviselı-testület Bacsa György Badicsné Szikszai Zsuzsanna Balázs Zoltán Börcsökné Balázs Márta Gazsi Gábor Haklik János Dr. Hegyes Ferenc Márton Miklós Nagy-György Attila Szabóné Vígh Erzsébet Szirbik Imre

4. számú függelék Bizottságok, bizottsági tagok neve 1. Ügyrendi, Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenırzı Bizottság Elnök: Nagy-György Attila Tagok: Badicsné Szikszai Zsuzsanna Haklik János 2. Pénzügyi Bizottság Elnök: Gazsi Gábor Tagok: Dr. Hegyes Ferenc Szirbik Imre Balog Jánosné Pósa János 3. Szociális, Egészségügyi és Kisebbségi Ügyeket Ellátó Bizottság Elnök: Szabóné Vígh Erzsébet Tagok: Börcsökné Balázs Márta Dr. Hegyes Ferenc Márton Miklós Nagy-György Attila Bakos Tamásné Harkai Józsefné Husztik István Mátó Jánosné 4. Ifjúsági és Sport Bizottság Elnök: Balázs Zoltán Tagok: Badicsné Szikszai Zsuzsanna Márton Miklós Szirbik Imre Nagy Gyula

5. számú függelék Kiszombor Nagyközség országgyőlési képviselıjének neve: Mágori Józsefné

6. számú függelék

Kiszombor Nagyközség szavazókörei 1. számú szavazókör területe: Ady E. u. Csatorna u. Kiss u. Kör u. Kör u. Kürt u. Ladányi u. Nagybokori u. Nagyszentmiklósi u. Porgányi u. Sándormajori tanyák Szabadság u. Szent István tér Torontáli u. Viola u.

T* T* T* 1-61 2-40 T* T* T* T* T* T* T* T* T* T*

*teljes

1. számú szavazókör címe: Nagyszentmiklósi u. 8. A szavazókörben - az 1. számú szavazókör területén állandó bejelentett lakcímmel és választójoggal rendelkezı állampolgárok - településszintő lakcímmel rendelkezı választópolgárok, - az igazolással rendelkezı választópolgárok szavazhatnak.

2. számú szavazókör területe:

Arany J. u. Csipkés tanyák Jókai u. Károlyi u. Kisgazda u. Kossuth u. Kölcsey u. Makói u. Móricz Zs. u. Nagyatádi u. Ökrös J. u. Pincedombi tanyák Prücskösi tanyák Régi Makói u. Rozmaring u. Szántó K. J. u. Széchenyi u. Táncsics M. u. Tiborc u. Tisza u. Vasút u. Zrínyi u. Zugolyi tanyák

T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T* T*

*teljes

2. számú szavazókör címe: Móricz Zsigmond u. 4. A szavazókörben a 2. számú szavazókörben állandó bejelentett lakcímmel és választójoggal rendelkezı állampolgárok szavazhatnak.

3. számú szavazókör területe: Árpád u. Börcsök A. u. Dédényszegi u. Délvidéki u. Dózsa Gy. u. Hunyadi u. József A. u. Kör u. Kör u. Mezı u. Munkás u. Óbébai u. Óbébai úti tanyák Szılı u. Tó u. Új u. Zöldfa u.

T* T* T* T* T* T* T* 63-97 42-90/A T* T* T* T* T* T* T* T*

* teljes

3. számú szavazókör címe: József A. u. 19. A szavazókörben a 3. számú szavazókörben állandó bejelentett lakcímmel és választójoggal rendelkezı állampolgárok szavazhatnak.

4. számú szavazókör területe: Achim A. u. Deák F. u. Kiss M. u. Kör u. Kör u. Metesz-Gózsem tanyák Mérnök u. Petıfi u. Pollner K. u. Rákóczi u. Szegedi u.

T* T* T* 99-tıl páratlan 92-tıl páros T* T* T* T* T* T*

* teljes

4. számú szavazókör címe: Szegedi u. 13. A szavazókörben a 4. számú szavazókörben állandó bejelentett lakcímmel és választójoggal rendelkezı állampolgárok szavazhatnak.