PRAKTIKUS ISMERETEK NYÚJTÁSA

Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára

HORVÁTHNÉ BONCZ ÉVA – KOVÁCSNÉ KLEIZER MÁRTA

PRAKTIKUS ISMERETEK NYÚJTÁSA ÖNÁLLÓ ÉLETVITELHEZ Tanulásban akadályozottak részére

Lektorálta: NIKOVICS ATTILÁNÉ

Budapest, 2001

Tartalom

1.

A modul célja ............................................................................................................. 3 Közvetítendő értékek, kompetenciák, a modul célja..................................................3 Kapcsolódás az intézmény céljaihoz.......................................................................... 3

2.

A modul beillesztése a képzésbe................................................................................ 3 Helyi sajátosságok lehetőségeinek figyelembe vétele ...............................................4

3.

A modul szerkezete .................................................................................................... 4

4.

A tartalom részletes leírása ........................................................................................ 5 1. Én és a társadalom.................................................................................................. 5 2. Én és a család ......................................................................................................... 8

5.

Értékelés................................................................................................................... 13

6.

A modul bevezetésének feltételei.............................................................................14 Személyi feltételek ................................................................................................... 14 A képzésben résztvevő tanulók................................................................................14 Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 14

7.

2

Ajánlott irodalom ..................................................................................................... 15

1. A modul célja Célcsoport A modult ajánljuk az alapfokú iskolai végzettséget megszerzett, tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) fiatalok számára. • Elsősorban azoknak, akiknek az önálló életviteléhez, társadalmi beilleszkedéséhez családjuk nem tud megfelelő segítséget nyújtani vagy gyermekotthonban illetve más intézményben nevelkednek. • Kiegészítő képzésként (szabadidőben, fakultatív módon) ajánljuk az OKJ képzésben résztvevő speciális szakiskolás fiatalok számára, ismeretekkel segítve az önálló életkezdésüket. • Részleteiben ajánljuk a készségfejlesztő speciális szakiskolák csoportjai számára. Közvetítendő értékek, kompetenciák, a modul célja Sikeres habilitáció, rehabilitáció megvalósítása, a zökkenőmentes társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek kialakítása a speciális képességek, az attitűd fejlesztésén keresztül. Képessé tenni a tanulókat a képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelő életút választására és céljaik megvalósítására. A modul célja, hogy megtanítsa a kommunikációs lehetőségek adekvát használatát a társadalmi kommunikáció valamennyi szintjén, továbbá, hogy felkészítse a tanulókat a mindennapi életben előforduló helyzetek megélésére és a felmerülő problémák tudatos megoldására (család, háztartásvezetés, lakás, munkahely, krízishelyzetek, hivatali ügyintézés területein). Kapcsolódás az intézmény céljaihoz A tanulásban akadályozott gyermekek általános iskolájának célja: „tegye képessé a tanulókat arra, hogy beilleszkedjenek társadalmunkba, eredményesen vegyenek részt a társadalmi munkamegosztásban, törekedjenek a rendezett életvitelre. Ennek érdekében vegyék igénybe a társadalom által nyújtott szociális, egészségügyi, kulturális lehetőségeket”. (i. m. A kisegítő iskola nevelési és oktatási terve, 15-16 old. Oktatási Minisztérium, 1979.) Ezekhez a régi, de mindig aktuális célokhoz nyújt segítséget a praktikus ismeretek modul.

2. A modul beillesztése a képzésbe A modul tervezett ideje egy iskolai félév azaz öt hónap (19 hét), ha képzési modulként használjuk. Az iskolai év bármely félévében tanítható. Kiegészítő modulként a szakiskolai képzés idejéhez (1-2 év) igazodva tervezhetjük. A Praktikus ismeretek életkezdésre felkészítő modul, ezért mellé munkára felkészítő modult ajánlunk az iskolai év másik felében. A modul épít a tanulásban akadályozottak speciális általános iskolája történelem, állampolgári ismeretek (ember és társadalom), technika (életvitel és gyakorlati ismeretek) tantárgyainak anyagára. Az anyag feldolgozása során előtérbe kell helyezni az élményszerű megismerést, a tevékenységek sorozatával megszerezhető tudást. Támaszkodjunk a tanulók eddig elsajátított ismereteire, segítsük a cselekvő, alkotó részvételt. Fontos, hogy a lehetőségekhez képest az ismereteket konkrét helyzetekben, a gyakorlatban sajátítsák el a fiatalok.

3

Helyi sajátosságok lehetőségeinek figyelembe vétele Javasoljuk, vegyék igénybe a település intézményeinek szervezeteinek szolgáltatásait. Ismerjék meg az egészségügyi, kulturális, oktatási, sport, kereskedelmi hálózatok ajánlatait és lehetőségeit. Ilyenek: a Polgármesteri Hivatal Szociális és Gyámügyi Hivatala Személyiadat és Lakcímnyilvántartó Csoportja, Munkaügyi Központ, Családsegítő Intézet, Gyermekjóléti Szolgálat, Mentőszolgálat, rendőrség, tűzoltóság, művelődési központok, Egészségbiztosítási Pénztár, Nyugdíjbiztosítási Kirendeltség, posta, bankok, Lelkisegély Szolgálat, Vöröskereszt, anyaotthonok, gyámhatóság, drogambulancia, szeretetszolgálatok, orvosi szakrendelések, kórházi osztályok, terhesgondozó, Földhivatal, bíróság, könyvtár, közüzemek szolgáltatásainak központjai, szaküzletek, üzletközpontok. Ezek igénybevétele váljon mindennapjaik gyakorlatává, részévé.

3. A modul szerkezete A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret: Egy iskolai félév (5 hónap, 19 hét). Heti óraszám: 27,5 óra, évi óraszám: 522,5 óra. Az óraszámok aránya témakörönként: Témakörök

Óraszám (kb.)

Én és a társadalom

kb. 180 óra

Munkába állás

kb. 70 óra

Lakhatási lehetőségek

kb. 40 óra

Krízishelyzetek

kb. 70 óra

Én és a család

kb. 342,5 óra

Felkészülés a családi életre

kb. 70 óra

Háztartásvezetési ismeretek

kb. 272,5 óra

Ö s s z e s e n

522,5 óra

A tanulócsoport összetétele, az adott témában való felkészültsége, jártassága befolyásolja a témakörök órák szerinti megoszlását. Egy napon belül célszerű nem órákban hanem témakörökben gondolkodni. Így egy-egy napra egy esetleg két témakör anyagát helyes kiválasztani. A témakörök feldolgozásakor egyértelműen nem különíthetőek el az elméleti és gyakorlati részek, ezért ilyen jellegű megosztásra nem törekszünk. Tevékenységekbe ágyazottan kell az ismeretszerzést, ismeret átadást megvalósítani. Ahol ez nem lehetséges a szemléletes előadásmódra, a saját élmények, tapasztalatok megbeszélésére, a párbeszéd, az önkifejezés ösztönzésére kell a hangsúlyt helyezni. A képzés idejének meghosszabbítását nem tartjuk szükségesnek.

4

4. A tartalom részletes leírása 1. Én és a társadalom Cél: • Felkészíteni a tanulókat az önálló életvezetésre, reális életcélok kitűzésére és megvalósítására. • Ismeretek nyújtása a munkalehetőségekről az adott településen és környékén, a munkavállalás feltétételeiről, fontosságairól. • Ismeretek nyújtása a lakhatási lehetőségekről, a realitásoknak (anyagi) megfelelő lakás, albérlet kiválasztásáról, a lakáshoz jutást támogató rendszerekről. • Ismeretek nyújtása krízishelyzetekről, ezek okairól, megoldási lehetőségeiről, segítő szervezetekről, segélykérés lehetőségeiről. • Tudatosítsuk bennük, hogy a törvények minden magyar állampolgárra vonatkoznak. • Személyiségfejlesztés: döntési képességek erősítése, a felelősségtudat erősítése, az alkalmazkodó képesség fejlesztése, toleráns és segítőkész magatartás elsajátítása, vélemény kifejezőképesség fejlesztése. 1.1. Lakhatási lehetőségek

kb.40 óra

Tartalom és részei: – Lakhatási lehetőségek: fajtáik, tulajdonviszonyok. – A lakás minőségi mutatói: komfortfokozat, nagyság, szigeteltség, világosság, beépítettség, fűtés. – A lakáskeresési technikák gyakorlása: helyi információs újságok, utcai hirdetőtáblák, ingatlanközvetítő irodák, a helyi önkormányzat lakásosztálya. – Lakáshirdetések értelmezése, feldolgozása. – Jelentkezés a lakáshirdetésekre, a lakás megtekintésekor elképzelhető szituációk eljátszása (szituációs gyakorlatok). – Az adás-vételi szerződés jelentősége és tartalma. – A lakástulajdonos és az albérlő, bérlő, társbérlő jogai, kötelességei, viszonya, az adódó konfliktusok kezelése. – Az önkormányzat tevékenysége és hivatalai: Szociális és Gyámügyi hivatal, Személyi Adat és Lakcímnyilvántartó csoport. – A társadalom által nyújtott szociálpolitikai kedvezmények: lakásépítési támogatás, lakásfenntartási támogatás, távhődíj támogatás, a hozzájutás feltételei és módja. – A lakáshoz jutás előtakarékossági formái. – A lakásszerzésre, felújításra fordítható banki és munkahelyi hitelek (a felvétel feltétele, mértéke) – A különböző hivatali űrlapok értelmezése és kitöltése. – Az állami gondozottak életkezdési segélye: a hozzájutás feltételei, módja, felhasználási szabályai. – Tervek készítése az egyéni lehetőségek és elképzelések figyelembevételével. Fejlesztési követelmények: • Tudjanak és akarjanak erőfeszítéseket tenni életcéljaik megvalósításáért. • Legyenek konkrét fogalmaik a lakhatási lehetőség értékéről s hogy ennek megtartásáért kompromisszumokat kell kötni, önmaga vágyaival, lakótársaival, főbérlőjével, szállásadójával.

5

• • •

Legyenek konkrét ismereteik a lakhatási lehetőségekről, a lakáskeresés módjairól a lakáshoz jutást segítő támogatási formákról. Tudjanak segítséget kérni lakásproblémájuk megoldásához Legyenek tájékozottak a lakóhelyükön általános albérleti díjakról és lakásárakról.

Minimális teljesítmény: • Ismerjék a lakhatási lehetőségeket. • Tudjanak segítséget kérni, ha lakhatási problémáik merülnek fel. 1.2. Krízishelyzetek

kb.70 óra

Tartalom, tananyag: – Az ÉFOÉSZ munkásságának, segítő tevékenységének megismertetése. – A szociálpolitikai juttatások, helyi segítő központok, karitatív szervezetek (családsegítő központok, Máltai Szeretetszolgálat, vallási közösségek és a szociális munkások) munkájának megismerése. – Segélykérő és egyéb űrlapok kitöltése. – Krízishelyzet a törvényszegések miatt, következményei. Szabálysértés, polgári és büntetőperek fogalma. – Krízishelyzet a partnerkapcsolatban: okai, jellemzői, megnyilvánulási formái. – Krízishelyzet a családban: a problémák okai, jellemzői. A családi életet veszélyeztető magatartás formák. A segítségkérés lehetőségei: anyaotthonok, rendőrség, gyámhatóság. Az együttélés elemi normái. – Krízishelyzet a munkahely elvesztésekor: a Munkaügyi Központ tevékenységének megismertetése. A munkanélküli segély kérésének feltételei és elintézésének módja. A közmunka fogalma. – Krízishelyzet a lakhatási lehetőségek elvesztése miatt: a hajléktalanság feltételezhető következményei. Az átmeneti szállás, az ingyen konyha igénybe vételének lehetőségei – Krízishelyzet a káros szenvedélyek, a deviáns magatartás, és a rossz társaságba kerülés miatt. Drog- és szenvedélybetegek ambulanciája, a lelkisegély- telefonszolgálat tevékenységének tartalma, a segítségnyújtás módjai, feltételei. Az etnikai hovatartozásból adódó problémák. Bűnözés, vandalizmus. – Krízishelyzet a gazdasági élet átalakulása, változásai miatt: infláció, eladósodás, a közüzemi díjak fizetésének elmaradásából származó következmények, megoldási lehetőségek keresése. – Krízishelyzet betegség, baleset, a családban bekövetkező haláleset miatt: helyállás, áldozatvállalás, együttérzés, segítségkérés lehetőségei, szükséges teendők. A témák feldolgozásánál javasolt módok, módszerek: dráma- és szituációs játékok, önismereti tréningek, helyzetgyakorlatok, újságcikkek, irodalmi szemelvények olvasása, elemzése, saját emlék és élményanyagok elmondása, rádiós és televíziós műsorok elemzése, a témákkal kapcsolatos előadások meghallgatása, vélemények ütköztetése.

6

Fejlesztési követelmények: • Legyenek képesek úrrá lenni indulataikon: a konfliktus- és a válsághelyzetben inkább akarattal, kitartással, a helyzet elemzésével, megoldási módok keresésével jussanak el a megoldáshoz. • Tudjanak segítséget kérni, és azt elfogadni. • Ismerjék a segítőszervezeteket, a segélyezési formákat. • Ismerjék a káros szenvedélyeket, ítéljék el a bűnözés különböző formáit és a társadalom által negatívnak tekintett cselekedeteket. • Tudjanak élni jogaikkal, de a törvényeket, az általánosan elfogadott szokásokat tartsák be. • Legyen tisztában azzal, hogy a törvény nem-ismerete, nem ad felmentést a büntetés alól, ha törvénysértésre kerül sor. Minimális teljesítmény: • Ismerjék a segítőszervezeteket. • Tudjanak segítségért fordulni, ha válsághelyzetbe kerülnek. 1.3. Munkába állás

kb. 70 óra

Tartalom, tananyag: – Különböző munkahelyek keresése, megismerése az adott településen illetve vonzáskörzetében. Álláshirdetések gyűjtése. – Írásbeli, illetve személyes jelentkezés a hirdetésekre. Szakmai önéletrajz. A beszélgetés udvariassági formái, tartalma. – Munkaszerződés értelmezése. – A munka vállalók jogai és kötelességei: a munkaidő, munkabér, minimálbér, szabadság, betegállomány, táppénz, munkahelyi juttatások, a munkabért csökkentő adó- és járulékfizetési kötelezettség, bruttó és nettó bér. – A társadalombiztosítás, magánnyugdíj biztosítás, egészségbiztosítás fogalma, tartalma, gyakorlati hasznuk. – A munkavállalókat védő szervezetek munkájának, tevékenységének megismerése. – A munkaadó és a munkavállaló viszonya, kapcsolat a munkatársakkal, vezetőkkel. Munkahelyi konfliktusok szituációs játékban történő megjelenítése, megoldások kezelése. – Hazánk és az adott település gazdasági mutatói: termelés, fogyasztás, elosztás. – Az adott településen jellemző kedvelt vállalkozási formák. – A munkahely változtatás szakmai, emberi és pénzügyi szempontjai. – Pályakép felvázolása. – Fekete munka veszélyei. – A kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségei. Fejlesztési követelmények: • Legyenek tájékozottak az adott gazdasági környezetben kínálkozó munkalehetőségekről. • Tudjanak önállóan munkahelyet keresni, munkaviszonyt létesíteni, és a munkaszerződést értelmezni. • Legyenek konkrét fogalmaik a munkahely értékeiről, a biztos jövedelem elengedhetetlen fontosságáról. • Lássák be, hogy a munkahely megtartása érdekében törekedni kell a munkatársi, a beosztotti együttműködésre.

7

• • • • • •

Rendelkezzenek alapvető ismeretekkel a munkavállalók kötelességeiről és a munkavállalót megillető jogokról, juttatásokról; az érdekvédelemről. Tudatosodjon bennük, hogy minden munkavállalónak adót kell fizetnie. Tudjanak segítséget kérni a munkahelyi problémák megoldásához Rendelkezzenek felelősségtudattal munkájukkal, önmagukkal és a családjukkal szemben. Munkavállaláskor vegyék figyelembe a realitásokat (képesség, szakmai tudás, szakmai elvárások egyensúlya). Tudják saját érdekeiket képviselni munkaügyi kérdésekben: érvelés, meggyőzés útján a kulturált kommunikáció segítségével.

Minimális teljesítmény: • Legyenek tisztában a hivatalos munkaviszony fontosságával. • Ismerjék munkavállalásuk reális lehetőségeit. • Ismerjék a munkavállaló alapvető kötelességeit és jogait. 2. Én és a család Cél: • Felkészíteni a tanulókat az önálló életvitelre, a családi életre, a háztartásvezetésre, a célszerű gazdálkodási ismeretekre, az anyag- idő- és anyagtakarékos eljárások alkalmazására a háztartásban. • Erősíteni a felelősségérzetét a párkapcsolatok, a család, a gyermekvállalás területén. • Ismeretek és tapasztalatok szerzése a csecsemő-, kisgyermek-ellátásról, -nevelésről. • Következetes testápolás, tudatos higiénés magatartás kialakítása. • Felkelteni az igényüket és megtanítani őket testük, ruházatuk és közvetlen környezetük tisztán tartására, gondozására. 2.1. Felkészülés a családi életre

kb. 70 óra

A tananyag tartalma: – Barátság és szerelem különbsége. – A szexuális élet biológiai, erkölcsi, felelősségbeli vonzatai. – A gyakori partner váltás veszélyei. Szexuális betegségek, kezelései lehetőségek, az AIDS. – A nőgyógyász szerepe (nőgyógyászati szakrendelés). – A fogamzásgátlás módjai és fontossága. – A partnerkapcsolat konfliktusai, megoldási lehetőségek (szituációs gyakorlatok). – A tartós együttélés alapja, a szeretet. – A házasságkötés feltételei, lebonyolítása. Az esküvő külsőségei és eszközei (Anyakönyvi Hivatal, ruhakölcsönzők). – Az ideális családmodell, a család szerepe fontossága. – Szerepvállalás, szerep ellátás a családban. – A családtervezés fontossága. Felkészülés a gyermekvállalásra. – Az újszülött várása, a terhes anya védelme, orvosi ellátás, táplálkozás, pihenés, a testi higiénia. – A terhesgondozó rendelés, és a szülés (terhesgondozó, felkészítő tanfolyamok). – A csecsemő napi ritmusa, megnyilvánulásai, a közös nevelés felelőssége. – A csecsemő táplálkozása, bébiételek készítése, a táplálék változása az életkorral, gyakorlatok a csecsemő- és kisgyermek gondozásából. – A védőnői hálózat szerepe.

8

Fejlesztési követelmények: • Alakuljon ki bennük a felelősségtudat a szexuális életben. • Ismerjék a szexuális élet veszélyeit, a fogamzásgátlás módjait. • Legyen elképzelésük a számukra megfelelő partnerről, társról. • Ismerje a házasságkötés feltételeit és módját. • Ismerjék a család szerepét az egyén életében és az egyén szerepét a család életében. • Tudják, hogy az okos szeretet, a türelem és a felelősség az alapja a helyes gyermeknevelésnek. Minimális teljesítmény: • Legyen ismeretük a gyermekvállalás felelősségéről, a csecsemő ellátásáról és gondozásáról. • Ismerjék a házasságkötés módját. • Tudják a fogamzásgátlás szükségességét és ismerjenek néhány (3-4) fogamzásgátló eszközt, azok alkalmazásának módját. • Ismerjék a családban az anya, az apa, és a gyermek szerepét. • Ismerjék és tudják a csecsemő ellátásának módjait. Tudjanak segítséget kérni probléma esetén. 2.2. Háztartásvezetési ismeretek

kb. 272,5 óra

Lakás Tartalom, tananyag – A lakás komfortfoka. – A lakás közművesítése (vízvezetékrendszer, ivóvíz- ivóvíz problémák, mély-ártézi kút – vezetékes víz, takarékosság): csatornázás, környezetvédelem, elektromos hálózat, áramütés, fűtés, fűtéstípusok. – Energiatakarékosság és lehetőségei. – Mit javíthatok házilag (elektromosság, víz)? Fejlesztési követelmények • Ismerjék a komfortfokot meghatározó tényezőket. • Tudatosodjon bennük az áramütés baleseti veszélye, ismerjék az ezzel kapcsolatos teendőket. • Ismerjék fel az energiatakarékosság szükségességét. • Ismerjék a különböző fűtési lehetőségeket, azok előnyeit, hátrányait. Minimális teljesítmény • Ismerjék a leggyakrabban előforduló háztartási baleseteket és azok elkerülési módját. • Tudjanak felsorolni néhány komfortfokot befolyásoló tényezőt.

9

Tartalom, tananyag – A lakás különböző helyiségeinek funkciói, célszerű berendezések. – Tervek, elképzelések a saját lakás berendezéséről, a belső tér tagolása, bútorok – anyag – szín – forma – funkció egysége. – A lakás díszítő elemei, függöny, szőnyeg, világítótestek, képek. – A funkció és az esztétika viszonya a lakásban. – Rajzos jegyzetek, vonalas vázlatok, modellek készítése a tervezéshez. – Szín- és anyagminták kiválasztása. – Fotók, képek gyűjtése, tabló készítése. – Egyszerűbb használati és dísztárgyak készítése. – A lakás tisztántartása, kis- és nagytakarítás a gyakorlatban (portörlés, ablaktisztítás, kárpit-, szőnyegtisztítás, porszívózás, söprés). – A háztartás eszközei, gépei, használatuk és karbantartásuk. – Tisztítószerek és felhasználásuk. – Családi munkamegosztás. Fejlesztési követelmények: • Legyenek képesek egyszerű lakóház, lakás berendezését megtervezni. • Ismerjék a lakás különböző helyiségeinek funkcióit, berendezési tárgyait. • Legyenek jártasak a lakásuk tisztántartását, állagmegóvását szolgáló feladatok elvégzésében. • Ismerjék és tudják a takarítóeszközök és gépek helyes használatát. • Ismerjék a háztartási munkák megszervezésének és elvégzésének célszerű módjait. • Tudják igénybe venni (mosoda, kölcsönzés) szolgáltatásait. Minimális teljesítmény • Legyenek jártassak az egyszerűbb háztartási munkák elvégzésében. • Ismerjék lakóhelyiségük legszükségesebb berendezési tárgyait. 2.3. Konyha funkciói és berendezése Tartalom, tananyag: – A konyha bútorzata, felszerelése. – Konyha edényei, gépei és használatuk. – Balesetvédelem a konyhában. – Élelmiszerek tárolása, raktározása szobahőmérsékleten és hűtőszekrényben. – Élelmiszerek tartósítása szárítással, hőkezeléssel, mélyhűtéssel. – Táplálkozási kultúra, a család élelmezése. – Az egészséges és a helytelen táplálkozás. – Családi étrend összeállítása. – Ünnepek jellegzetes ételei. – Ételkészítési eljárások, a főzési munka higiéniája. – Fűszer- és gyógynövények megismerése, felhasználása. – Főzéshez szükséges alapanyagok, beszerzésük módjai. – Egyszerűbb ételek elkészítése közösen és egyedül. – Reggeli, tízórai, ebéd (levesek, tészták, húsok, köretek, egyszerű sütemények), az uzsonna, vacsora ételei és elkészítésük. – Heti menü összeállítása

10

– – – –

Tálalás módjai. Helyes és esztétikus asztalterítés. Az ünnepi asztal és díszei. A mosogatás módja, mosogatószerek.

Fejlesztési követelmények: • Ismerjék a konyha berendezését, eszközeit és gépeit. • Ismerjék a gépek, eszközök helyes használatát és baleset esetén az elsősegélynyújtás módját. • Ismerjék a korszerű táplálkozás jelentőségét. • Ismerjék az ételkészítési eljárásokat, az ételek helyes tárolását. • Rendelkezzenek ismeretekkel a család heti élelmiszer szükségletéről. • Tudjanak heti és napi étrendet összeállítani. • Tudjanak egyszerűbb ételeket elkészíteni (reggeli, ebéd, vacsora). • Ismerjék a mosogatás helyes módját. • Legyenek jártasak a mosogatószerek és -kellékek használatában. • Legyen jártasak az ízléses terítésben. Minimális teljesítmény: • Ismerjék a konyha berendezéseit és felszerelési tárgyait. • Legyenek jártasak az alapvető konyhai eszközök balesetmentes használatában. • Ismerjék néhány étel elkészítésének módját, és tudják is előállítani segítséggel azokat. • Ismerjék a mosogatás helyes módját. 2.4. Ruházat Tartalom, tananyag: – A ruházat célja, jelentősége és megválasztása. – Ruházat és életmód, öltözködési módok, divat, egyéniség. – A ruházat kiegészítői. – Az én ruhatáram. – A ruházat alapanyagai és azok tulajdonságai. – Textíliák ápolása és tárolása. – Textíliák ismertető jelzései. – Textíliák mosása, tisztítása. – Kézi és gépi mosás, mosóporok, öblítők. – Vasalás, a vasalók helyes használata. – Mosodák, vegytisztítók szolgáltatásai. – Cipők anyaga, helyes ápolása, a szükséges eszközök, a cipők helyes tárolása. Fejlesztési követelmények: • Legyen elképzelésük saját öltözködési stílusukról. • Ismerjék a gépi és kézi mosás műveletét, a mosószereket. • Ismerjék a cipők helyes ápolását, tárolását. • Tudják megfelelő hőfokon kivasalni a ruhákat.

11

Minimális teljesítmény: • Tudjanak kiválasztani ünnepi és hétköznapi öltözéket. • Tudjanak segítséggel mosni, vasalni. 2.5. Egészséges életmód Tartalom, tananyag – Személyes higiénia. – Következetes testápolás, tisztálkodás (test, haj, köröm, fogak), a rendszeres kézmosás fontossága. – Egészségkárosító szerek (nikotin, alkohol, drog) veszélyei (szűrővizsgálatok). – Egészségügyi szolgáltatások igénybevétele (szakorvosi rendelések, kórházi ellátás). – A gyakori fertőző betegségek megelőzésének és terjedésük megakadályozásának elemi szabályai. – Beteg a családban. A betegápolás alapjai. Fejlesztési követelmények • Ismerjék fel a következetes testápolás, tudatos higiénés magatartás fontosságát. • Ismerjék fel az egészségmegőrzés jelentőségét, utasítsák el a károsító hatásokat. • Tanúsítsanak helyes magatartást az egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor. • Ismerjék a betegápolás elemi szabályait. Minimális teljesítmény • Tartsák be elemi higiénés szokásokat. • Alkalmazzák az egészségmegőrzés alapvető szabályait. 2.6. Pénzgazdálkodás Tartalom, tananyag – Háztartási jövedelmek összetétele és eredete. – A munka szerepe a jövedelmek előállításában. – A jövedelem felhasználására vonatkozó döntések megalapozása, tervezése. – A bevételek, és a kiadások összhangja. – Hosszú távú éves, havi háztartási pénzügyi tervek. A felszerelés gyarapítása. – Háztartási pénznapló. – Az adó és az adófizetés. – A megtakarított pénz megőrzésének, gyarapításának módjai (bankok, takarékpénztárak). – A háztartás kiadásai. – A kiadások fajtái és szerkezetük. – A családi javak megbecsülése, a lakás berendezésének szinten tartása, óvása, gyarapítása. – Elképzelések és lehetőségek összehangolása.

12

Fejlesztési követelmények: • Ismerjék a háztartási jövedelmek összetételét, eredetét. • Ismerjék a bevétel, kiadás tervezési módját. • Ismerjék a megtakarítások módjait. • Alakuljon ki bennük a takarékos szemléletmód. Minimális teljesítmény • Ismerjék fel a gazdálkodással kapcsolatos elemi összefüggéseket. • Ismerjék fel a pénz szerepét a háztartás-gazdálkodásban. – A tömegkommunikáció eszközei. Tartalom, tananyag – A rádió, televízió működése, használatuk módja. – A hang- és képrögzítés eszközei: és használatuk: a lemezjátszó, a magnetofon, a fényképezés és a film, videofelvétel és -lejátszás. – Postai szolgáltatások: levél, távirat, csomag, pénzfeladás-felvétel stb. (posta). – Banki szolgáltatások: folyószámla, hitel, letéti jegyek, befektetések, megtakarítások stb. (bankok). Fejlesztési követelmények • Ismerjék a tömegkommunikációs eszközök használatát. • Ismerjék a kezelési jelöléseket. • Használják fel a vezérlés és a szabályozás folyamatát különböző eszközök működésénél. Minimális teljesítmény • Ismerjék az egyszerűbb audiovizuális eszközök működtetésének alapvető módját.

5. Értékelés A praktikus ismeretek modul célja, hogy sokoldalú, elsősorban gyakorlati ismereteket nyújtsunk a fiataloknak, fejlesszük önértékelésüket, önbizalmukat, így járuljon hozzá a későbbi életviteljük megsegítéshez. Célunk, hogy ezek az ismeretek megkönnyítsék a fiatalok beilleszkedését, önálló életvitelét. A célokból is következik, hogy az értékelésnek a pozitív megerősítést kell szolgálnia. Értékelés javasolt formái: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése a tanulók fejlődéséről, az önmagához mért fejlődés szöveges értékelése meghatározott időközönként, kiscsoportos és személyes beszélgetések, feladatok, megbízások eredményének értékelése (pl. a bevásárlás, főzés, takarítás elemei stb.), közös tevékenységben való részvétel értékelése.

13

Az értékelés javasolt szempontjai: • mennyire képes életkorának, fejlettségének, egyéniségének megfelelően elsajátítani az elvárt értékeket, normákat, szabályokat, • alkalmazza-e a ezeket a mindennapok során ellenőrzés mellett vagy anélkül is, • van-e reális önismerete, van-e igénye önérvényesítésre, önmegvalósításra, • elsajátította-e az önmaga és környezete ellátására, egészség megóvására vonatkozó ismereteket, • elsajátította-e az ezekhez szükséges technikákat, • képes-e a társak, a felnőttek személyiségének tiszteletben tartására, munkájuk megbecsülésére, • elsajátította-e egyéniségének, fejlettségének és lehetőségének legjobban megfelelő ismeretszerzési formákat információgyűjtési és szelektálási megoldásokat, • képes-e a megismert szituációkban, helyzetekben – esetenként spontán körülmények között is – konfliktushelyzetek felismerésére, azok kezelésére. A modul zárása szöveges értékeléssel történjen. A modul elvégzésének igazolása tanúsítványnyal vagy a bizonyítványba való bejegyzéssel történjen.

6. A modul bevezetésének feltételei Személyi feltételek A képző végzettsége: a képzést végezheti egy vagy több gondos háziasszony-szemléletű gyógypedagógus, illetve gyógypedagógiai szemlélettel átitatott pedagógus. Fontos, hogy egyegy témakört, esetleg ennek önálló részleteit ugyanaz a pedagógus tanítsa. A képzésben résztvevő tanulók 16. évet betöltött, alapfokú iskolai végzettségű fiatalok. Egészségügyi alkalmassági feltétel nincs. Tárgyi feltételek • •

Beszélgetésekre megfelelő terem asztalokkal, székekkel. Tankonyha felszerelve háztartási gépekkel, eszközökkel (hűtőgép, tűzhely, sütő, mosogató stb.). • Lakás, szoba takarításához szükséges eszközök (seprű, lapát, porszívó, tisztítószerek, portörlő rongy stb.). • Fürdőszoba (mosóhelyiség, mosógép, mosószerek, vasaló, cipőápolók) A képzés során keressenek fel különböző üzleteket, szupermarketeket, ahol élelmiszereket, tisztítószereket, háztartási gépeket árusítanak. A felhasznált élelmiszereket, tisztítószereket a szükségleteknek megfelelően ők vásárolják meg, figyelembe véve a takarékossági szempontokat. A különböző témakörök feldolgozása során, a gyakorlati megvalósítás mindig szervesen kapcsolódjon az ismeretszerzéshez (pl. gyermekvárás-terhesgondozóban tett látogatás, álláskeresés, látogatás a munkaközvetítőben, munkaügyi központban). A témakörök bensőséges beszélgetésekre, szituációs és szerepjátékokra, drámajátékokra, elemző értékelésekre, helyzetek megbeszélésére, vélemények elmondására, megvitatására adnak lehetőséget, amelyek egyben terápiás célokat, feladatokat is szolgálnak. A tartalmak

14

felsorolása nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a fiatalok spontán megnyilvánulása, napi problémája kapjon helyet ezeken a beszélgetéseken.

7. Ajánlott irodalom 1. Dr. Hoffmannn I.-né: Háztartás – Közgazdaságtan. FPI, 1992. 2. Háztartástechnika. FPI, 1991. 3. Háztartási munka és költségelemzés. FPI, 1992. 4. Szervezési ismeretek a háztartástan oktatásban. FPI segédanyag, 1991. 5. Dr. Ferkai Tamás: Elemi elsősegély-nyújtási ismeretek. Magyar Vöröskereszt, 1976 6. Gion Gábor: Egészségünk alapjai I-II. Békés Megyei Képviselőtestület Pedagógiai Intézete, 1992. 7. Bácskai Júlia: Az önismereti pszichológiája. 8. Bácskai Júlia: Magánélettan I-II (Klett Kiadó), Magyar Kiadó, Budapest, 1993. 9. Benkő Ágota – Mohay Tamás: Reményünk a család. Nagycsaládosok Országos Egyesülete, Budapest, 1992.

15

Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára

VARGA JÁNOS

MUNKÁBA HELYEZÉS Tanulásban akadályozottak részére

Lektorálta: ENDRŐDYNÉ BATÓ MÁRIA

Budapest, 2001

Tartalom

1.

A program célja................................................................................................... 19

2.

A modul beillesztése a képzésbe......................................................................... 19

3.

A modul szerkezeti felépítése ............................................................................. 19 I. Társadalmi gyakorlatok tantárgy modulhoz kapcsolódó témakörei ................ 19 II. Nyelvi gyakorlatok tantárgy modulhoz kapcsolódó témakörei...................... 20 III. Az osztályfőnöki óra modulhoz kapcsolódó témakörei ............................... 20 IV. A Szakmai elmélet tantárgy modulhoz kapcsolódó témakörei .................... 20 V. A Szakmai gyakorlat tantárgy modulhoz kapcsolódó témakörei .................. 20

4.

A képzési modul tartalmi leírása......................................................................... 21

5.

A modul teljesítésének lehetőségei ..................................................................... 25

6.

A modul bevezetésének feltételei........................................................................ 26

7.

Módszertani ajánlások......................................................................................... 27

18

1. A program célja A program célja, hogy az enyhe értelmi fogyatékos és hátrányos helyzetű fiatalok reális énképének megismertetése és személyiségének figyelembevételével sajátítsák el azokat az ismereteket és viselkedésformákat, amellyel meg tudnak felelni a munkaerő-piaci követelményeknek.

2. A modul beillesztése a képzésbe A program tanítási-tanulási egységének az időtartama hat hónap. A modul résztvevőinek célcsoportja: a speciális szakiskolák 2. osztályos tanulói, akik a tanév második félévében részesülnek a képzésben. A modul az alábbi tantárgyak keretén belül valósul meg: 1. Társadalmi gyakorlatok

26 óra

2. Nyelvi gyakorlatok

16 óra

3. Osztályfőnöki óra

32 óra

4. Szakmai elmélet

16 óra

5. Szakmai gyakorlat

10 óra

Összesen

100 óra

Az elméleti oktatáson megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása a Munkaügyi Központ, továbbá az Oktatási Centrum munkatársainak együttműködésével és üzemlátogatás során valósul meg, illetve hirdetésfelvevő irodában tett látogatás alkalmával.

3. A modul szerkezeti felépítése A tantárgyak témakörei nem egymástól független egységként funkcionálnak, hanem a kitűzött cél sikeres megvalósulása érdekében szerves egységként kapcsolódnak egybe. I. Társadalmi gyakorlatok tantárgy modulhoz kapcsolódó témakörei 1.

Az ember és munka

2.

Önmenedzselés

3.

Szakmai karrier tervezés

6 óra

4.

Teljes életet élni

6 óra

Összesen:

4 óra 10 óra

26 óra

19

II. Nyelvi gyakorlatok tantárgy modulhoz kapcsolódó témakörei 1. Űrlapok, adatlapok szakszerű kitöltése

4 óra

2. Álláskereséssel kapcsolatos apróhirdetések megfogalmazása és a feladás módja

2 óra

3. Önéletrajztípusok

2 óra

4. Az önéletrajz alaki és tartalmi követelményei

2 óra

5. Beszédkultúra fejlesztés (telefonálás, bemutatkozás)

6 óra

Összesen:

16 óra

III. Az osztályfőnöki óra modulhoz kapcsolódó témakörei: 1. Önismeret, értékek, célok

8 óra

2. Munkahelykeresés

6 óra

3. Sikeres munkavégzés a munkahelyen

10 óra

4. Viselkedés, társas együttélés szabályai

8 óra

Összesen:

32 óra

IV. A Szakmai elmélet tantárgy modulhoz kapcsolódó témakörei: 1. Pályaorientációs ismeretek

3 óra

2. Pályamódosítás, továbbképzési lehetőségek

4 óra

3. Munkajogi ismeretek

4 óra

4. Támogatási formák

5 óra

Összesen:

16 óra

V. A Szakmai gyakorlat tantárgy modulhoz kapcsolódó témakörei: 1. Ismerkedés a Munkaügyi Központ munkájával

2 óra

2. Képzés, továbbképzés lehetőségei. Látogatás az Oktatási Centrumban

2 óra

3. A tanult szakmával kapcsolatos üzem megtekintése

4 óra

4. Látogatás hirdetésfelvevő irodában

2 óra

Összesen:

20

10 óra

4. A képzési modul tartalmi leírása I/1. Az ember és a munka Beilleszkedés a munkaerő-piaci szervezetbe. A beilleszkedést befolyásoló tényezők. A képzettség. A munka tárgyi környezete. Helyi sajátosságok és lehetőségek. Társas környezet a munkahelyen. Alá- és fölérendeltségi viszonyok, főnök és beosztott. A munkahely szociális légköre. A megelégedettséget befolyásoló tényezők. Igénybevétel, teljesítmény díjazás. A fáradtság és az ehhez kapcsolódó jelenségek: monotónia, éberségi szint, telítődés. – A munkahelyi baleset elkerülésének lehetőségei. – – – – – – – – – –

I/2. Az önmenedzselés – Személyi higiénia. – A szakmai képzettség megszerzését követően jelentkezés a választott munkahelyen. – A legfontosabb megjelenési formák: öltözködés, beszéd, határozottság, udvariasság, önuralom. – A felvételen való megjelenés szabályai: megfelelő öltözet, pontos megjelenés, köszönés, bemutatkozás, nyugodt légkör, érdeklődés a munkakör iránt, a meghallgatás megköszönése. – A nehéz helyzetek kezelése: vitában való részvétel, a bírálat elfogadása, konfliktusok, a szorongás leküzdése. a kudarcok okai és leküzdésük módjai, a kudarc kezelése. – Az idővel való gazdálkodás: (tudatos, jó, hatékony időgazdálkodás).

21

I/3. A szakmai karrier tervezése – A célkitűzés szempontjai és elvei: nehéz, de reális célok, határidők kitűzése, középtávú és napi célok, a fontossági sorrend, helyi időelemzés, ütemterv. – A sikerorientált személyiség jellemzői: megértés, humánum, önbecsülés, önbizalom, önmagunk elfogadása. I/4. Teljes életet élni – – – – – –

A saját személyiségünk lehetőségeit figyelembe véve helyes értékrend kialakítása. Az elméleti és gyakorlati szakmai tudás kivitelezhető szintjének felismerése. Részvétel a családi életben, az elképzelt családi élet megtervezése. A munkaidő és a szabadidő megtervezése. Pénzzel és más anyagi javakkal való gazdálkodás fontossága. Közéleti szerep.

II /1. Űrlapok, adatlapok szakszerű kitöltése – – – –

Személyi igazolvány, útlevélkérő adatlapok kitöltése. Adás – vétellel kapcsolatos hivatalos dokumentációk. Lakásba való ki-és bejelentkezés formanyomtatványainak kitöltése. Be és kifizetési csekkek és más postai űrlapok szakszerű kitöltése.

II/2. Álláskereséssel kapcsolatos apróhirdetések megfogalmazása és feladásának módjai – Az apróhirdetések megjelenési formái és lehetőségei, alaki és tartalmi követelményei: lényegkiemelés gondolati sűrítésben, az érthető nyelvi közlés, a hirdetés megjelenésének helye és gyakorisága, a hirdetés mérete és az ára közötti összefüggés, az elérhetőség közlésének fontossága. II/3. Önéletrajztípusok – – – –

Kombinált önéletrajz. Kronologikus önéletrajz. Funkcionális önéletrajz. Reklámozó önéletrajz.

II/4. Az önéletrajz alaki és tartalmi követelményei – Az önéletrajz megírásának eszközei, kézzel, írógéppel, szövegszerkesztővel. – Az önéletrajz esztétikus kivitelezése. – A lényegkiemelés fontossága.

22

II/5. Beszédkultúra fejlesztés – Hangképzés, hangerő, mimika. – Beszédmód a hivatalos kapcsolatteremtésben. – A beszédkészség fontossága a munkaerőpiacon való megfelelésben. III/1. Önismeret, értékek, célok – – – – – – – –

Az önismeret jelentősége. Önmagunk megismerésének technikái. Jó és rossz tulajdonságaink. Hogyan élhetünk hibáinkkal együtt. Saját és mások értékrendje és összehasonlítása. A cél fogalma. Rövid és hosszú távú célok. A cél elérésének lehetőségei. Az életcél megfogalmazása és elérésének lehetőségei.

III/2. Munkahelykeresés – Információszerzési lehetőségek: személyes információgyűjtés, rokonok, barátok, ismerősök, munkaközvetítők, munkaügyi szervezetek. – A munkahelykeresés várható nehézségei, problémái. III/3. Munkavégzés, siker a munkahelyen – – – – – – –

A munkarend, a munkahely időbeosztása. A stressz. Előnyös és hátrányos stressz. Fizetés, társadalombiztosítás, az adók és juttatások. A munkabiztonság kérdései. Érdekbiztosítás, érdekvédelem a munkahelyen. A pontosság fontossága. A munkavégzés hatékonysága. Mennyiség és minőség a munkában.

III/4. Viselkedés és a társas együttélés szabályai – A munkakapcsolatok szintjei: munkatársi viszony, a ranglétra, a beosztás és hatáskör, a főnök-beosztott kapcsolat jellegzetességei. – A pozitív hozzáállás: a szabályok elfogadása és követése, a megbízhatóság, a szakmaiság kimutatása, a magabiztosság fontossága, az indulatok és kezelésük. IV/1. Pályaorientációs ismeretek – – – –

Elképzelések, vágyak és lehetőségek a munkahely kiválasztásában. Szakmák szakmacsoportok. Fizikai és szellemi munka. Segéd-, betanított- és szakmunka.

23

– A megcélzott szakma követelményei. – Lakóhelyem és szűkebb környezetének munkaerő-kereslete és -kínálata. IV/2. Pályamódosítások, továbbképzési lehetőségek – – – – –

A pályamódosítás szükségessége a munkaerőpiac keresletéhez alkalmazkodva. Pályamódosítás a tanult szakmára építve. Változtatás az egyéni karrier, szakmai előrejutás érdekében. Pályamódosítás a Munkaügyi központ vagy az álláskereső klub segítségével. Továbbképzési lehetőségek: a munkahelyen, munkahelyen kívül, alap, közép és magasabb szintű szakirányú képzések, távoktatás.

IV/3. Munkajogi ismeretek A munkába állás jogi keretei. A Munka Törvénykönyve. A munkaszerződés fontossága munkába álláskor. Határozott és határozatlan idejű munkaszerződés, kinevezés. A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelességei. A munkaviszony megszűnése: közös megegyezéssel, kilépéssel, munkakör megszűnésével, elbocsátással. – A munkaviszony megszűnését követő juttatások.

– – – – – –

IV/4. Támogatási formák – – – – –

Foglalkoztatási támogatás, bértámogatás, utazási költségtérítés, munkanélküli segély, egyéb támogatási formák.

V/1. Látogatás a Munkaügyi Központban – Regisztráció módja, adminisztrációs teendők. – A Munkaügyi Központok jelentősége a munkahelykeresésében. – Az Álláskereső Klub tevékenységének megismertetése. V/2. Képzés, továbbképzés lehetőségi – A továbbképzést, szakképzést koordináló Oktatási Centrum munkáját bemutató tanulmányi séta. – Tájékozódás az elérhető célok megvalósítási lehetőségeinek módjairól: költségek, önköltség, támogatási formák.

24

V/3. Hirdetés, apróhirdetés megjelentetésének módjai – – – –

A hirdetésfelvevő iroda szolgáltatásai. Reklámújságok, napilapok, a helyi rádió, televízió hirdetési lehetőségei. A hirdetések jelentősége a munkahelykeresésében. Látogatás egy hirdetésfelvevő irodában.

5. A modul teljesítésének lehetőségei A modul a szakképzésben résztvevő enyhe értelmi fogyatékos és hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedését segítő és a munkaerőpiacra való sikeres bejutást megkönnyítő célzattal készült. A képzés időtartama hat hónap. A feldolgozott témakörök a tantárgyak sajátosságaihoz igazodik és szoros kapcsolatban, szerves egységben állnak egymással. Az elméleti anyag a gyakorlat során válik a tanulók számára megélt valósággá. A munkába helyezés modul megfogalmazott koncepciója, hogy a változó anyagi érdekeltségű világunkban az átváltható és a több területen alkalmazható szakmai ismereteket és gyakorlatokat konvertáló képességeket kíván fejleszteni, amely elengedhetetlen a sikeres munkavállaláshoz. A „Mit tudok?” elvét felváltó „Hogyan tudom?” elve válik hangsúlyossá A követelmény az alábbi készségek fejlesztésére épül: önismeret, önbizalom, tudatosság, kreativitás, problémamegoldás egyedül vagy segítséggel, kommunikáció, vitakészség, kockázatok vállalása. Megfogalmazott követelmények A tanulók legyenek képesek: – Megfogalmazni az értékek, a cél, a munkavégzés fontosságát. – Ismertetni a munkaadók által értékelt tulajdonságjegyeket. – Felsorolni az adott szakmára jellemző, a gyakorlat során fontos tulajdonságjegyeket. – Ismerni a saját személyükhez kötődő tulajdonságjegyeket. – Megfogalmazni a rövid és hosszú távú célok fontosságát és jelentőségét. – Reális és az adott társadalmi közegben megvalósítható célok kitűzésére legyen képes. – Ismertetni a munkahelykeresésnél felhasználható információforrásokat. – Értelmezni az apróhirdetések szövegét. – Elemezni az információkat és rangsorolni azokat a saját elvárásainak függvényében. – Megtervezni a munkahelykereséssel kapcsolatos teendőket. – A jelentkezéshez szükséges írásos anyagot nyelvtanilag helyesen és alakilag megfelelően esztétikusan kivitelezni. – Külső megjelenésében az ápoltság és az igényesség látszatát kelteni. – Szóbeli kommunikációban és a személyes kapcsolat során érthető, gondolatilag követhető módon közölni képes és az elemi illemszabályok alkalmazására a társas kapcsolat során. – Felmérni a saját viselkedésük helyes és helytelen voltát.

25

– – – –

A kudarc elemzésére, a tanulságok levonására és elviselésére. Elmagyarázni a munkakapcsolatok különböző szintjeinek a sajátosságait. Elfogadni a munkahely jellegéből adódó alá és fölérendeltségi viszonyokat. Ismerni a legfontosabb munkavállalói képességeket és azok fejlesztési lehetőségeit.

6. A modul bevezetésének feltételei A munkába helyezés modulja az elméleti-szakmai képzési időszak a második osztályban a tanév második félévében, közvetlenül a munkába állás előtti időszakban történik. A képzést végzők létszáma és összetétele a képzés jellegének megfelelően változik. Az osztályfőnök, a koordinátora és segítője a munkába állás elősegítésének és egyben ő a modul programfelelőse. További aktív résztvevői a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat tanárai és szakoktatói, illetve a nyelvi gyakorlatokat tanító szaktanár. A végzettségüket tekintve, lévén gyógypedagógiai intézmény, ennek okán gyógypedagógus képesítéssel és többnyire másoddiplomával is rendelkeznek a tanított tantárgynak megfelelővel, illetve az oktatott szakmai elvárásainak megfelelővel. Az adott lehetőségek mellett pszichológus és más a munkába helyezés problémakörével érintkező szakemberek segítsége fontos és meghatározó. A program nyitottságára jellemző, hogy nemcsak az iskola falain belül, hanem a munkahelykereséssel és a szakmai képzéssel és továbbképzéssel foglalkozó intézmények és munkahelyek munkatársaival együttműködve válik teljessé. Munkájuk szükséges, hiszen így válik életszerűvé a tanult ismeretek alkalmazása. A képzéshez szükséges eszközrendszer is itt biztosított, hogy az érdeklődésnek megfelelő munkahely megszerzése a tesztek és számítógépes programok és munkahelykereséséi technikák az említett intézmények szolgáltatásainak részei.

A képzéshez szükséges tárgyi feltételek Technikai eszközök: – állóképvetítők (írásvetítők, episzkóp), – mozgóképvetítők (képmagnetofon, televízió), – hangtechnikai eszközök (magnetofon). Nyomdai úton előállított információhordozók: – – – – –

tájékoztatók, álláshirdetések, esettanulmányok, jelentkezési és pályázati űrlapok, munka-érdeklődés kérdőív, értékválasztás kérdőív.

Szakirodalom Linkemer, Bobby: A jó önéletrajz fél siker. Park Kiadó, Budapest. H. Weiss, Donald: Problémamegoldás alkotó módon. Park Kiadó, Budapest Moran, Paul: Kezdés előtt. Figyelő Rt. Budapest

26

Oktatási intézményen kívül biztosított tárgyi feltételek: számítógépes hálózat és programok a munkahelykeresés elősegítéséhez, speciális standardizált tesztek, kiadványok, tájékoztató anyagok, sérült, hátrányos helyzetű és megváltozott munkaképességű emberek beilleszkedését segítő programok, tájékoztatók. A modul elméleti anyagának elsajátítását a cél és követelményrendszernek megfelelően a programfelelős, jelen esetben a pályázat készítője dolgozza ki és gondoskodik a tanulói létszámnak megfelelő sokszorosításáról. – – – –

A modul alkalmazása az általános és a napi gyakorlatnak megfelelően igazodik ahhoz a társadalmi elváráshoz, amely a munkaerőpiacon megjelenik. Az eltérő okok miatt tanulási nehézségekkel élő fiatalok helyzete belső és külső segítség nélkül kudarcba fulladna. A státusuk, családi körülményeik és ismereteik a külvilágról igényli, hogy a végzettségükkel együtt olyan ismeretekkel is rendelkezzenek, amellyel elősegíthetik későbbi életpályájuk sikeres megvalósítását. A modul ismeretanyaga nem függ a képzettségtől, hiszen a munkaerőpiacon mindenkinek, így a sérült embereknek is biztosítható a fejlett demokráciák gyakorlatához hasonlóan a teljes értékű élet megvalósulásának lehetősége. (Természetesen figyelembe véve az adott régió lehetőségeit és munkaerő-piaci elvárásait és lehetőségeit.)

7. Módszertani ajánlások A modul anyagának elsajátításának során, lévén szó kis létszámú tanulócsoportokról (8-12 fő/osztály) elsőrendű szempont a tanulók személyiségének és életkörülményeiknek teljes körű alapos ismerete. A családlátogatás és a tanuló tudásszintjének és az érdeklődésének ismeretében egyénre szabottan történhet a modul ismeretanyagának elsajátítása. A módszerek alkalmazása során a tanórák rendjétől eltérő a tanulói aktivitást a legjobban biztosító stratégiák, így a szituációs játékok alkalmazásával biztosítható az őszinteség, a teljes nyíltság, amellyel a viselkedéskultúra és az egészséges önbizalom fejleszthető. Az önálló életpálya megtervezése és a megtervezéséhez vezető út kidolgozása a kreativitást fejleszti. A munkába állást és a munkahelykeresést segítő intézményekben tett látogatás az ügyfélszerep, a hivatalos ügyintézés technikáinak begyakorlása a feladata. A választott szakmához kapcsolódó munkahelyen tett látogatás a szervezett munka rendjének megismertetésén túl az eltérő szakképesítés minőségének megfelelő munkakörök megfigyelése, az alá- és fölérendeltségi viszonyok, az alkalmazkodás mikéntjének átélését segíti. A képzés eredményesség (minőség) biztosításának a feltételei A modul bevezetését arra hivatott szakemberek végzik, iskolai végzettségük és a napi gazdasági életben való tájékozódásuk alapján válnak alkalmassá a feladat ellátására, továbbá a tanulók személyiségének alapos ismerete a garancia a minőségi munkára. A munkaerőpiacon megjelent és a munkába állást segítő hivatalos társszervek kiadványai a mai piaci viszonyokon alapuló dokumentumok, melyek a tárgyszerű tájékoztatás dokumentumai. A modul tananyag struktúrájának visszajelzései a tanórán, a szituációs játékok során és a gyakorlat alkalmával a megtapasztalt élményanyag együttesében valósulnak meg. A munkaerőpiac szereplőivel való folyamatos és állandó jellegű kapcsolat a folyamatos, odavissza jelzésértékű információáramlás a modul eredményességének legfőbb biztosítéka.

27

Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára

SURÁNYI ZOLTÁN

RACIONÁLIS PÉNZGAZDÁLKODÁS Tanulásban akadályozottak részére

Lektorálta: ENDRŐDYNÉ BATÓ ÉVA

Budapest, 2001

Tartalom

1.

A racionális pénzgazdálkodás modulja a társadalmi gyakorlatok tantárgy keretén belül ..... 32

2.

Fizetésünk és amit kézhez kapunk......................................................................................... 34

3.

A pénzmegtakarítás, értékmegőrzés technikái....................................................................... 37

4.

Pénzkímélő módszerek alkalmazása...................................................................................... 40

30

A modul a speciális szakiskolai tanuló ifjúság számára nyújt ismeretet a pénz fogalmáról, értékéről. Célja, hogy a diákoknak az iskola befejezésével legyen ismeretük a mindennapi kiadásokról, tudják és értsék meg, mi az, amit meg tudnak venni, milyen lehetőségeik vannak az energiák megtakarítására, a spórolásra. Ismerjék a beilleszkedés, önmegvalósítás lehetőségeit. A speciális szakiskoláknak is alapvető célkitűzése a társadalomba történő akadálymentes beilleszkedés elősegítése. Ennek egyik alapfeltétele a pénz, a pénz értékének és felhasználási lehetőségeinek, amennyire lehet gyakorlati megismerése. A társadalmi ismeretek tantárgy keretein belül látjuk elsajátíthatónak a modulban szereplő ismereteket. A tantárgy éves órakerete heti két órával számolva 2x38=76 óra. A tantárgyba történő beillesztése akkor érné el megfelelő hatásfokát, ha a szakiskolai tanévektől függően minden tanévben tudnánk a témával foglalkozni. Összes óraszükséglet 50 óra. kétéves szakképzést véve alapul az első évfolyamban 30, a második évfolyamban 20 óra javasolt. A modul feldolgozásának részeinél csatlakozhat a társadalmi ismeretek tantárgy más témaköreihez (pl. helyes táplálkozás), valamint a matematika tantárgy egyes témaköreihez (alapműveleteken belül – számolás árakkal, területszámítás esetében – pl. falburkoló lapok, szőnyegezés és árai, a mértékegység átváltásnál az energia felhasználással is foglalkozhatunk.) Az első év témakörei: – a pénz... és története – 30 óra

– keresetünk és a levonások

4 óra 2 óra

– mire, miért és mennyi pénzt költünk? 20 óra (élelmiszerek, ruházkodás, napi szükségletek) – pénzünk értékének megőrzése, befektetési lehetőségek

6 óra

A második év témakörei: – a papíron lejegyzett befektetések értékállóságának 20 óra

– ellenőrzése, tanulságok levonása – mire, miért és mennyi pénzt költünk? (lakásfelszerelés, lakás-, házárak) – bérek és kiadások összehasonlítása

Amennyiben többéves a szakiskola, javasolt még több, a mindennapokban előforduló árral való megismerkedés, valamint, ha lehetőség van rá – van az adott iskolának pl. büféje – alapvető ismereteket nyújtani a pénzgazdálkodásról és a párhuzamos osztályok közötti verseny által lehetővé tenni a büfé üzemeltetését: – pályázat kiírása, – a pályázat értékelése, és ennek alapján – az üzemeltetés lehetőségét biztosítani a nyertes osztály vagy osztályok számára. A követelmények és az értékelés: Alapkövetelmény, hogy tudjanak a diákok a mindennapi szükségleteinkkel és áraival reálisan számolni, keresetükbe – az elméletben – ezt képesek legyenek beépíteni. Ismerjenek mindennapi befektetési lehetőségeket, amelyekkel pénzük értékét növelhetik, vagy legalább is szinten tarthatják. Értsék meg, mi a pénz, és tudják, hogy van lehetőség kevesebb kiadással esetleg könnyebben élni. Az értékelés az alapkövetelményben leírtak szintjére vonatkozik, egyébként a társadalmi ismeretek tantárgy egyik részterületének felel meg.

31

Módszerek: A modul ismeretanyagával a társadalomba való beilleszkedést segíti elő, ezért lényeges, hogy a mindennapi realitásból vegye példáit és a valóságnak megfelelő árakkal dolgozzunk. A történeti és a befektetési lehetőségek résznél szükséges az előadás alkalmazása, de a további témaköröknél tartsuk mindig szem előtt, hogy csak a szükséges háttér információkat kellően strukturált, rendezett formában adja meg. Csoportos munkában történjen az árak felderítése, ezeket lakóhelyünkről kell beszerezni megfelelő strukturált feladatokkal. Így felkészíthetők a tanulók, hogy kinek, milyen boltból, hivatalból mely információkat kell begyűjteni. Az egyéni munka nélkülözhetetlen a témakör feldolgozásánál az otthonról szükséges információk miatt. A befektetési lehetőségek keresésében hagyjuk érvényesülni az „ötletrohamot” és engedjünk teret megfelelő korlátok között a vitának.

1. A racionális pénzgazdálkodás modulja a társadalmi gyakorlatok tantárgy keretén belül Történeti áttekintés Életünk elképzelhetetlen fizetőeszköz nélkül, amit a pénz testesít meg. Különféle érmék, papírok, amelyekért cserébe hozzájutunk élelemhez, bútorhoz, és még sok-sok mindenhez. A pénz szó nagyon sokféle képzethez, dologhoz kapcsolódik, azonban pontosan megfogalmazva azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló vagyonnak az a része, amelyet azonnal fel lehet használni vásárlásra vagy más célokra. Mondhatjuk azonban úgy is, mint a személy rendelkezésére álló tárgy, amelyet az eladó bármikor elfogad az áruért cserébe. Nézzük meg, mit ír róla a Magyar értelmező kéziszótár! „A gazdasági életben általános értékmérőként és csereeszközként bankjegy, államjegy.”

használt érme,

A pénz szóhoz sok más fogalom is kapcsolódik, mint pl. pénzadomány, pénzalap, pénzarisztokrácia, pénzbeszedő, pénzbírság, pénzbüntetés, pénzforgalom, pénzgazdálkodás, pénzhamisítás és még folytathatnánk a sort. Több évezred telt el, amíg az emberiség eljutott a pénz bevezetéséig. Mezopotámia őslakói a Kr. e. IV. évezredben feltalálták az írást és a számolást. Meghatározhatóvá vált a vagyon nagysága, rögzíteni lehetett az adósság mértékét. Az értékek kiszámításának alapjául a fémet választották. Megállapítottak egy egységet, a talentumot, ami 60 font ezüstöt jelentett. Kisebb egységként az aranyat használták. Afrikában a bennszülöttek hosszú ideig kauri kagylóban számoltak és azok testesítették meg az értéket. Ceylonban az elefántok, míg az Új-Hebridákon színes madártollak jelentették a vagyont. Sokan és sokfélét írtak a pénzről és a vagyonról, valamint a pénztelenségről, a szegénységről. Szolón (Kr. e. 594-640 verse jól példázza ezt:

32

KÉTFÉLE EMBER Sok gazdag, amíg nyomorognak, a legderekabbak. El ne cseréljük kincseiért az erényt mert maradandó ez mindenkor a világon kézről, kézre tovább penderül a pénz. (Kárpáti Csilla fordítása) Feladat: Olvasmányélményeitek alapján írjátok le minél több műnek a címét, amiben a pénz a történet fontos szereplője! A pénz szerepe mindennapi életünkben Hazánkban a fizetőeszköz, vagyis a pénz neve forint. Nem volt ez mindig így. A II. világháború előtt pengő volt a pénzünk neve, de régebben ismert volt a korona is. Tehát elmondhatjuk, hogy a pénz neve változott a történelem során és látni fogjuk, hogy értéke még gyakrabban változik, mint a neve. Országokra jellemző, hogy van saját zászlójuk, himnuszuk, de a gépkocsikat is fel lehet ismerni a rajtuk lévő egy- vagy több betű alapján. Így nem meglepő, ha a fizetőeszközöknek is más-más a nevük, a külső megjelenésük, de az értékük is különböző. Ezeket a fizetőeszközöket nemzeti valutáknak nevezzük. Nézzük meg néhány ország fizetőeszközét, ismerjük meg a nevüket és értéküket vagyis azt, hány forintot kell fizetni érte (1999. március). Ország

Pénznem

Rövidítése

Schilling

ATS

8,49 Ft.

CSEHORSZÁG

Korona

CSK

6,72 Ft.

NÉMETORSZÁG

Márka

DM

130,08 Ft

FRANCIAORSZÁG

Frank

FRF

38,79 Ft

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Dollár

USD

230,98 Ft

AUSZTRIA

Árfolyam

Munkánk ellenértékeként pénzt kapunk. Manapság a forintot átválthatjuk más országok pénzeire, lehet márkánk, dollárunk és még sok-sok más valutánk is. Tudnunk kell, hogy az egyes fizetőeszközök értékét naponta határozzák meg. Az egy hónappal korábban birtokunkba került pénz ma nem biztos, hogy ugyanannyit ér. A pénz értéke tehát nem csak fajtájától, hanem birtoklásának időpontjától is függ. Feladat:

Hasonlítsátok össze a már megismert valuták árfolyamát! Milyen változást tapasztaltok?

Vannak időszakok, amikor a pénz teljesen elveszti értékét. Nagyszüleitek biztosan emlékeznek a pengőre. Nézzük meg két különböző időpontban kibocsátott pengő értékét. Az egyiket 1930-ban, míg a másikat 16 évvel később 1946-ban adták ki. A korábban kiadott Mátyás királyt ábrázoló 100 pengő igazi kincs volt, amiért sok mindent lehetett vásárolni. Az 1946-os százezer millpengő címletű papírpénzért viszont már szinte semmit sem adtak. 33

Most tegyük félre a nemzeti valutákat és próbáljuk kideríteni, hogy saját pénzünk – a forint – mit is ér. Ha csak árakat sorolunk fel, abból még nem tudhatjuk meg a pénz valós értékét. A nemzeti valutákkal történő összehasonlítás tükrözheti a forint értékét, de számunkra az a fontos, hogy munkánkért mennyi pénzt (bért, fizetést) kapunk és a kapott összegért milyen szükségleteinket tudjuk kielégíteni, vagyis mennyit tudunk vásárolni érte.

2. Fizetésünk és amit kézhez kapunk Fizetésünkből az egyéves összeg alapján személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetnünk. Az itt felsorolt adatok az 1999-es évre vonatkoznak. Ezt lényeges kiemelni, mert a SZJA mértéke változhat, és ez befolyásolhatja, hogy mennyi pénzt kapunk kézhez. 400 000 Ft-ig az SZJA összege:

20%.

400 000 – 1 millió Ft-ig:

30%.

1 millió Ft felett

40%.

Vizsgáljuk meg ezeket a százalékokat konkrét pénzösszege esetén. Minimál kereset 1999. júniusában – 22 500 Ft/hónap. Ez az összeg éves szinten 22 500x12 = 270 000 Ft. 270 ezer forint esetén az SZJA 20%-os, ez 54 ezer forint levonás. Tehát egy év alatt 216 ezer forintot viszünk haza, egy hónapra 18 ezer forint a keresetünk. Az átlagkeresetről egymástól eltérő statisztikai adatokat ismerünk. 60 000 Ft-os összeggel számolunk egy hónapra. Ez az összeg éves szinten 60 000x12 = 720 000 Ft. 720 ezer forint esetén az SZJA mértéke 30%, ez 216 ezer forint levonást jelent. Tehát egy év alatt 504 ezer forintot viszünk haza, egy hónapra 42 ezer forint a keresetünk. Természetesen az SZJA mellett más levonások is szerepelhetnek a fizetési lapunkon, de a bruttó és nettó kereset összegében érzékelhető különbséget leginkább ez határozza meg. Bruttó kereset = a levonások nélküli pénzösszeg. Nettó kereset = keresetünk a levonások után. Most meg kellene ismerkednünk a pénz valós értékével. Akkor tudjuk pénzünk értékét megbecsülni, ha megvizsgáljuk azokat az árakat, amelyekkel naponta találkozunk, ha reális képet alkotunk arról, mennyi energiát fogyasztunk otthon. Energia a gáz- és az áramfogyasztás. Ez mind pénzbe kerül a vízfogyasztással együtt. Lehet, hogy még eszünkbe sem jutott mennyi pénzt tudnánk megspórolni esténként kevesebb villanyáram felhasználásával, vagy ésszerűbb fűtéssel stb. Ezért most megvizsgáljuk, miért és mennyit kell költenünk a háztartásban, a táplálkozáskor, egy lakás felszereléséhez és öltözékeinkre. Tematika a témakörök feldolgozásához: 1) a) Boltban megvásárolható élelmiszerek, lakás-felszerelési cikkek, ruházat, cipők, egyéb szükségletek esetében a diákok derítik ki az árakat, és egyben összehasonlítják, melyik boltban lehet olcsóbban beszerezni a témához tartozó áruféleséget.

34

b) Ha az energiaárakkal számolunk, akkor az adott témakörhöz a diákoktól kérünk számlákat, így legalább tisztában lesznek az otthoni energiafogyasztással. 2) a) Számolás az árakkal: élelmiszerek esetében egy megbeszélt napi élelmiszer mennyiségre kiszámolva, lakás-felszerelési cikkek esetében, pl. amit szükségesnek látsz a szobádban, csempeárak felderítése, az elektromosság és árai, mibe kerül egy konyhabútor stb.? öltözködési lehetőségek esetében pl. öltözz fel! évszakok és áraik stb. b) Az otthonról hozott számlák összegeinek áttekintése, az összegekből a fogyasztás kiszámolása, számolási feladatok bizonyos fogyasztási adatokkal, amelyek lehetőleg a magyarországi átlagfogyasztást tükrözzék, a fogyasztásban mutatkozó eltérések felderítése (ha lehetséges). 3)

A kapott árak, fogyasztási adatok összehasonlítása havi és éves viszonylatban keresetünkkel. A fogyasztás és elköltött pénz mennyiségének elemzése keresve a pénz megtakarításának lehetőségeit.

A témakör egyik elemének feldolgozása Élelmiszer árak A témakör feldolgozásának javasolt ideje beleilleszthető a társadalmi gyakorlatok tantárgy „táplálkozásunk” című témakörébe, annak szerves részeként feldolgozható. A témakör egyik eleme a helyes táplálkozás, konkrét javaslatot is ad, hogy milyen jellegű ételeket fogyasszunk egy nap. A javaslat lényege, hogy ne csak egyfajta étellel táplálkozzunk, hanem minden nap vegyünk magunkhoz megfelelő mennyiségű zsiradékot, szénhidrátot, fehérjét, zöldség- és gyümölcsféleségeket, lehetőleg mellőzve az alkoholt és a feleslegesen bevitt cukrokat. Ivás szempontjából a víz nagyon egészséges és szükséges szervezetünknek. Ezen alapelvek a Soros Alapítvány gondozásában megjelent „Táplálkozásunk” című munkatankönyv alapelemei. Az így összeállított javaslatokból a diákokkal közösen állítsunk össze egy luxust nem igénylő, akár minden napra szóló étrendet. Természetesen több ötlet árainak felderítésére és összehasonlítására is lehetőség nyílik. A témakör feldolgozásának következő pontja, amelyben a tanulók felírják milyen élelmiszer árakkal kell megismerkedniük és kisebb csoportokban, akár páronként (osztálylétszámtól függő) elmennek különböző boltokba, áruházakba. Annak ellenére, hogy azonos élelmiszereknek az áraira vagyunk kíváncsiak, lényeges, hogy többféle boltból hozzák az információkat, mert így arra is fel tudjuk hívni a figyelmet, hogy milyen boltban és mit érdemes vásárolni. Amikor a tanulók megérkeznek az árakkal, táblázatot készítünk az egységárakkal. Ha a táblázat mind a két vagy több tanév árait tartalmazza, akkor – egységesen láthatjuk az élelmiszer, a lakás-felszerelési cikkek, a ruházkodás árait, – összevethetjük, hogy az évek folyamán mennyivel javult vagy romlott pénzünk vásárlóereje.

35

A táblázat elkészítését követően az összeállított napi étrend árát számoljuk ki. Több javaslat esetén érdemes különböző napi „menük” kiszámítása és árainak összehasonlítása. Beszéljük meg a diákokkal mibe kerülne ez az étrend, – ha étteremben étkeznénk, – ha otthon fogyasztjuk el, – ha menza ebédet fogyasztunk és – mibe kerül a diákotthonban!? Ha kiszámoltuk az egy napra vonatkozó költségeket több étrend esetében is, akkor egyezzünk meg egy ún. átlagköltségben, amelyet mindenki elfogad, és ezzel számítsuk ki az egy hónapra illetve egész évre vonatkozó költségeket. A témakör egy másik eleme, mely a matematika tantárgy területszámítás tananyagához kapcsolható a fal-, és padlóburkoló lapok és árai. Feladat: Mérjük fel otthon, mekkora területen található a lakásban csempézett fal-, illetve padlófelület. A kapott adatokat megerősítve már órai munka keretei között indulnak el a diákok kisebb csoportokban a lakás-felszerelési boltokba. Kiválasztják a saját ízlésüknek megfelelő burkolólapokat és megtudják az árakat. Az iskolába visszatérve elemezzük az árakat, kiszámoljuk, hogy az adott terület esetében mibe kerülne lakásuk burkolása. A témakörrel szervesen összekapcsolható az egyéb felszerelési eszközök árainak megtekintése is. A témakörön belül feltétlenül beszéljük meg, miből adódnak az árkülönbségek. Mutassunk rá, hogy a jobb minőség többe kerül, de hosszú távon kifizetődő. A témakör ilyen jellegű feldolgozásával reális képet kapnak a diákok az árakról. A két év folyamán feldolgozható témakörökbe minden egyes mindennapjainkkal kapcsolatos lehetőség felkutatható, amelyek által a gyerekek elérik, hogy tudatos – nem naiv ábrándokat kergető, és ezáltal kudarcra ítélt – fiatalokként kerüljenek ki az iskolákból. A másik témakör, amit érdemes szintén egy mintafeladattal bemutatni, az energiafogyasztással kapcsolatos. Rengeteg fogyasztónk van a házban, lakásban, melyekért naponta fizetnünk kell. Fizetnünk kell a vízért, a gázért, az áramért, a telefonért, a közművesítésért, a házunk után, ha van, az autónk miatt is. Érdemes végigtekinteni kiadásainkat, hátha közösen találhatunk olyan lehetőséget, amelyekkel olcsóbbá tehetjük napjainkat A GÁZFOGYASZTÁS ÉS ÁRA A gázóra leolvasásának gyakorisága negyedéves időszakra terjed ki. A gáz ára egy köbméter = ............ Ft = egységár Pl.: Ha az egységár 14Ft, az óra állása áprilisban 1544 m3, június végén 1594 m3, akkor 1594 m3 –1544 m3 = 50 köbméter gáz fogyott. A gázfogyasztás ára: 50m3 x 14Ft. = 700ft Töltsük ki a táblázatot (lehetőleg az otthonról hozott mérőszámok alapján)! IDŐSZAK Január 1. Március 31. Április 1. Június 31.

36

ÓRA ÁLLÁSA

FOGYASZTÁS

ÁR

IDŐSZAK

ÓRA ÁLLÁSA

FOGYASZTÁS

ÁR

Július 1. Szeptember29. Szeptember 30. December31.

Az így feltüntetett fogyasztás az otthoni gázfogyasztás mértékét mutatja. Természetesen lakásonként, házanként változik a fogyasztás mértéke. Ahol gázzal fűtenek, ott nagyobb a gázfogyasztás, mint ahol villannyal, fával, szénnel. Ahhoz, hogy az otthoni fogyasztásról reális képet kaphassunk, nagyon sok dolgot kell figyelembe venni: – mekkora a fűtött légtér, – milyen eszközökkel fűtünk, ezeknek az eszközöknek milyen a kalóriaigényük, – milyen egyéb gázfogyasztókat használok stb. A táblázat alapján felmerülnek kérdések. Gondolkozzatok el rajtuk! 1. Miért a téli hónapokban fizetünk több gázdíjat? 2. Hogyan lehetne gázfogyasztásunkat csökkenteni? Egy átlagos család a jövedelmét folyamatosan felhasználja, úgymond feléli. Sokaknak azonban marad megtakarított pénze, amelyet egy-egy nagyobb előre nem látható célra, kiadásra tesznek félre (bútor, gépkocsi stb.) Ahhoz, hogy a megtakarítások értékét megőrizzük, be kell fektetni. Mit is jelent a befektetés? Eldughatjuk a pénz a párnánk alá, könyvek lapjai közé és meglepődve tapasztaljuk, hogy amikor elővesszük, akkor kevesebbet lehet vásárolni érte, mint amikor „eldugtuk”. A befektetés azt jelenti, hogy meglévő pénzünket átváltjuk olyan dologra, amely a jövőben több pénzt jelent.

3. A pénzmegtakarítás, értékmegőrzés technikái Látogassunk el egy pénzintézetbe és láthatjuk, milyen sok színes kiadvány biztat bennünket, hogy pénzünket náluk fektessük be. Feladat: Tájékozódjatok, hogy lakóhelyeteken milyen pénzintézetek találhatók!? Bizonyára több pénzintézetet is találtok, de még a legkisebb településen is van posta, ahol elhelyezhetjük megtakarított pénzünket. A pénzünk után kamatot kapunk, de mitől is függ, hogy mennyit? Ismerkedjünk meg először a látra szóló és a határozott idejű takarékbetétekkel. A látra szóló betét olyan megtakarítási forma, amelyre illetve amelyről bármikor, bármennyit betehetünk és kivehetünk. A pénzünket kezelő pénzintézet – mivel nem tudja, mikor és mennyit veszünk ki a betétkönyvből – erre a megtakarítási formára kevesebb kamatot fizet. Ez okozza, hogy a látra szóló betétek kamata számottevően alacsonyabb még az egyhónapos lekötésű betéteknél is. A határozott idejű betét már igazi pénzpiaci áru. Lényege, hogy a ma meglévő pénzünket elcseréljük a bankkal egy jövőbeli pénzkövetelésre. Az, hogy mennyi kamatot kapunk a pénzünk után az határozza meg, hogy mennyi időre kötöttük le. Feladat: Nézzetek utána, mennyi kamatot fizetnek látra és a határozott idejű betétekre! Mielőtt számolni kezdenénk, ismerkedjünk meg az infláció fogalmával!

37

Infláció: – latin közgazdasági fogalom: pénzromlás, pénzhígítás, – forgalomban lévő papírpénz mennyiségének rendkívüli megnövekedése és ezzel kapcsolatosan gyors elértéktelenedése. A hírekben sokat hallhattok az infláció várható mértékéről. Feladat: Nézzetek utána, mekkora az inflációs várakozás hazánkban! Számoljunk együtt! Január elsején van 10 000 Ft megtakarított pénzem. Úgy döntök, hogy otthon tartom, hiszen ekkora összeget nem érdemes bankba tenni. Mivel nem tudom, mikor lesz rá szükségem, ezért látra szóló betétet váltok. 10 000 Ft-omat határozott időre lekötöm, így talán többet kapok érte. Az inflációt figyelembe vevő számítással bizonyítsuk be, melyik befektetés a leggazdaságosabb! Magyarországon ma a pénzpiac elég sokszínű. Többfajta befektetési lehetőség jelenik meg és tájékoztatnak erről a napilapok. Táblázatos formában jelennek meg a pénzpiaci tudnivalók. Találhatók itt részvények, kötvények, diszkont kincstárjegyek és olvashatunk befektetési alapokról is. A befektetési lehetőségek közül először az államilag garantált nyereséget biztosító papírok közül az állampapírral ismerkedünk meg. Ennek biztonságát az adja, hogy változó világunkban egy vállalat csődbe mehet, a bankok megbukhatnak, de az állam nem mehet csődbe. Viszont az államnak szüksége van pénzre, ezért a polgároktól úgymond hitelt vesz fel. Ennek érdekében rövidtávú, azaz egy-kéthónapos, középtávú, vagyis éves, hosszú távú, többéves lejáratú állampapírokat kínál megvételre. A kockázatmentes befektetés egyike a Kincstárjegy. A Kincstárjegy hitelviszonyt jelent az állam és a Kincstárjegyet megvásárló között. Az állami garancia azt jelenti, hogy az államnak a vásárlás időpontjában rögzített nyereség kifizetését teljesítenie kell. Kamatozása változó és a vásárlás és a viszontvásárlás között eltelt időtől függ a nagysága. Tehát minél később adom el, a kamat annál nagyobb. 30 napnál rövidebb idő alatt akarom értékesíteni, akkor viszont nem fizet utána. Lássunk egy szemléletes példát! 1991-ben a kincstárjegy adózás előtti kamatai a következők voltak: a 30. naptól a 90. napig évi 28%, a 91. naptól a 180 napig évi 30%, a 181. naptól a 270. napig évi 31%, a 271. naptól a 364. napig évi 32%! Lényeges eleme ennek a befektetési formának, hogy a Kincstárjegy bemutatóra szóló, ami azt jelenti, hogy a papír tulajdonosának fizetnek és így vásárláskor bizonyos esetekben felhasználható, minthogy a visszavásárlásra az állam garanciát vállal, ezért a befektetés kockázatmentes. A másik szintén az állam által garantált visszafizetésű forma az államkötvény. Bárki belföldi magánszemély megvásárolhatja. Különböző címletekben hozzák forgalomba. Így lehet, pl. 10 000 vagy 50 000 esetleg 100 000 Ft is az államkötvény címlete.

38

Az államkötvény hosszabb lejárati idejű, tehát több évre vállaljuk, hogy lekötjük a pénzünket. A kamatfizetés évente egyszer történik. Jellegzetessége, hogy változó kamatozású. A kamatszint a Magyar Nemzeti Bank ún. diszkont kincstárjegyeitől függ. Az államkötvénnyel a tőzsdén kereskednek, ennek megfelelően a kamat függ a kereslettől és a kínálattól. Gondoljunk a hagyományos piacra! Mikor fizetünk többet egy kiló almáért, ha nagyon sokat kínálnak belőle vagy nagyon keveset? Feladat: Indokoljátok meg a kérdésre adott választ! Az államkötvény is bemutatóra szóló értékpapír, tehát annak fizetik ki, akinek a tulajdonában van. Ha, vagy ellopják, akkor le kell tiltani. A lejárat előtti értékesítés a tőzsdén történik. De mi is a tőzsde? A Magyar értelmező szótár így határozza meg: fn. „Tőkés gazdaságokban áruknak – áruminták vagy szabványok alapján – és rendszerint spekulációval járó adásvételére rendszeresített intézmény.” A piacgazdaság mai állapotában a tőzsde megítélése is változott. Az értéktőzsde mindennapjaink részévé vált, megszoktuk, hogy nagyobb településeken egy vagy több brókerház is működik. Így a tőzsde nem más, mint ahogy több nyelven börzeként nevezik, a különböző termékek piaca. Nem egészen zöldségpiac, hiszen az eladók és vevők nem találkoznak egymással, hanem jól képzett alkuszok, akiket brókereknek neveznek. Ők kapják a megbízásokat egy-egy üzlet megkötésére. Többféle tőzsde is működik, így megkülönböztetünk: áru-, érték- és határidős tőzsdéket. A tőzsde működését legszemléletesebben az értéktőzsde működésén keresztül érthetjük meg. Tudjuk, hogy az értéktőzsdén vesznek részt a részvények, kötvények, befektetési jegyek és értékpapírok, állampapírok, sőt a kárpótlási jegyek is. Bizonyára jártatok már az OTP-ben, ettetek már PICK szalámit, GLOBUS konzervet. Az itt felsorolt nevek mögött jól működő cégek állnak, és ha jól működő cégek a fejlődésük érdekében újabb pénzforráshoz szeretnének jutni, akkor alaptőke-emelést kell végrehajtaniuk. Ilyenkor újabb, nagyobb mennyiségű részvényt bocsátanak ki és kínálnak fel eladásra, más szóval bevezetik a tőzsdére. Itt aztán a kereslet-kínálatnak megfelelően megkezdődik a részvények adása és vétele. Az eddig megismert állam által garantált befektetési formáktól eltérően itt a nyereség mellett veszteség sőt a teljes csőd is előfordulhat. Az újságok naponta ismertetik a részvények árfolyamai mellett az eddig elért legalacsonyabb, minimum és maximum árfolyamokat is. Feladat: Állítsatok magatoknak össze egy részvénycsomagot! 100 000 Ft névleges összegért vásároljatok különböző részvényeket. Fontos tudnivalók: A minimum-, maximum-árfolyam figyelembevétele. Tájékozódás a részvényt kibocsátó cégről. Figyeljünk oda a kamatígérvényekre! A tanév(ek) folyamán figyeljük a részvényeink alakulását. Kövessük figyelemmel milyen események befolyásolják a részvényeink értékének csökkenését, illetve növekedését.

39

4. Pénzkímélő módszerek alkalmazása Mint már láthattuk, a pénz különféle megnyilvánulásaiban van jelen mindennapjainkban. Különbözik anyagában, formájában egyaránt. Minden értékhordozónak megvan az azt képviselő és csak rá jellemző formája. Másként néz ki a tízforintos, mint a százforintos, de a papírpénzek is jelzik, hogy mekkora értéket képviselnek, ugyanis ha nagy vásárlóértékű, akkor többféle biztonsági jellel van ellátva. Sok pénzt magunknál tartani azonban bizonyos veszélyeket rejt magában, hiszen pénztárcánkat elveszthetjük, ellophatják, hogy csak a legáltalánosabbakat említsük. Eddig is foglalkoztunk kiadásainkkal, és láthattuk mi mindenre kell pénzt fordítanunk havonta (víz, gáz, villany, biztosítások stb.). A ma háztartásának vezetése megkívánja a pénzzel való bánásmód ismeretét. Hagyományos módon különféle csekkeket kaptunk, amelyeket ki kellett töltenünk, sorban állni egy pénztárnál és több-kevesebb időt eltöltve kiegyenlíteni a számlákat. Ugyanígy sorban állva tudtuk munkahelyünkön a fizetésünket is egyösszegben felvenni. A fejlődés kikényszerítette a változást. A munkabért és más részünkre érkező pénzösszeget az általunk választott bankba utalják. Feladat: Lakóhelyeteken derítsétek ki, hány pénzintézetbe utalhatók át a fizetések!? A bankok többféle egymástól eltérő szolgáltatást kínálnak, tehát nem könnyű a választás. Amennyiben eldöntöttük, hogy hova kérjük pénzünket, „szerződést” kötünk a bankkal. Ennek eredményeként kapunk egy bankszámlaszámot, ami kizárólag a bankkal szerződést kötő személy sajátja. Ezt követően a pénzfelvétel úgy történik, hogy 1. a számlaszámra hivatkozva a személyi igazolvány felmutatásával átadunk egy erre a célra rendszeresített űrlapot, amelyen feltüntetjük a szükséges személyi adataink mellett, hogy mennyi pénzt szeretnénk kapni, ami ezek után teljesül és megkapjuk a kívánt összeget. 2. Ma már nálunk is teret hódít a bankkártya használata. A bankkártya egy igen bizalmas, titkot rejtő plasztik-lapocska. Idegen kezekbe kerülve csak annak biztosítja a pénzfelvétel lehetőségét, aki ismeri a kártya azonosító kódját Ez az ún. PIN-kód. Ma már a magyarországi településeken is rendszeresek a pénzkiadó szerkezetek, amelyek – a kártya behelyezése után, – a megfelelő kódot beütve szolgáltatják a kívánt összeget. A bank havonta egyszer küld egy elszámolást, amelyen feltüntetik a számlánkon észlelt pénzmozgást, vagyis a bevételt, kiadást és a pénzmaradványt. Ez a mi folyószámlánk, ami sokkal több lehetőséget biztosít a pénzkímélő lehetőségek kihasználására Említettük, mennyi mindent kell havonta fizetnünk. A bankok lehetőséget adnak számunkra, hogy ezeket megbízás alapján szolgáltatásként elvégezzék. A megbízás arról szól, hogy közöljük a pénzintézettel, hogy mely bankszámlára mennyi öszszeget és milyen időtartamra kérjük, hogy utalja át. Így e szolgáltatás igénybevételével életünk kényelmesebbé válhat, és biztosak lehetünk benne, hogy a számlák kiegyenlítése megvalósul. A folyószámlán takarékoskodhatunk is, azaz meghatározott összeget leköthetünk, ami természetesen kamatozik is. A lekötés nélküli számlán is kamatozik pénzünk, de ez a kamat arányosan kisebb, mint a lekötött pénzösszeg. Feladat: A családi költségvetés vizsgálatánál kérdezzétek meg, hogy milyen hasonló banki szolgáltatást vesztek igénybe? 40

Természetesen a bankkártyát is elveszíthetjük, ellophatják, de amint észleljük a bajt, módunk van a banknál letiltatni és így más számára már nem felhasználható. A pénzforgalomban sokféle és sokszínű a kártyakínálat. A legfontosabb információk a kártya használatával kapcsolatban: A bank egy számla terhére legfeljebb 9 kártyát bocsát ki. A kártya a megszemélyesítés után – vagyis amikor a tulajdonunkba kerül – tartalmazza a következőket: A) a számlatulajdonos számlaszámát, B) a kártya érvényességi idejét, C) a kártyabirtokos aláírásának helyét, D) a kártyaszámot, E) a kártyabirtokos nevét. A PIN-kódot természetesen csak a bankkártya tulajdonosának szabad ismernie. Most vegyük sorba a folyószámlák széleskörű lehetőségeit: – a számla feletti rendelkezés, – befizetés, átutalás a számla javára, – készpénzfizetés, átutalás a számláról, – a számlán lévő összeg kamatozása, – folyószámla hitel, – Telebank szolgáltatás, – a számlatulajdonos tájékoztatása. A felsorolt szolgáltatások a választott bank kiadványaiban részleteiben is megismerhetők. A bankkártya mellett még a csekk, mint fizetőeszköz létezik lehetőségként. Filmekben látható, amint a szereplő előveszi csekk-könyvét, hanyag mozdulattal kitölti, és rendezve is van a pénzügyi művelet. A csekk a bankban igényelhető és csak megnevezett személyre szólhat. Ennek megfelelően csak a megnevezett személynek teljesít megbízást. A csekket jól olvashatóan tintával, vagy golyóstollal kell kitölteni. A bankkártyához hasonlóan szintén letiltható. A racionális (ésszerű) pénzgazdálkodás lehetőségeit sorba vettük, megemlítendő még a pénzünk más országok valutáiba történő átváltása, de részletesen nem foglalkozunk részletesebben vele, mivel a valuták piacán is forradalmi változás zajlik. A pénzváltás költségei, a művelet időtartama és még több észérv alapján Európa fejlett országai létrehoztak egy egységes fizetőeszközt, az Euro-t. Az új valuta megjelent a pénzpiacon és idővel meg kell szoknunk azt a gondolatot, hogy a sokféle színes papír helyett egyfajta általánosan elfogadott pénzt fogunk használni. A pénz a fejlett világunkban az elektronikai és informatikai forradalommal együtt fejlődik. Ennek megfelelően másként takarékoskodunk, mint elődeink, és az ésszerű pénzgazdálkodás megköveteli a változások megértését és követését.

41

Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára

SZABÓ ÁRPÁD

FAIPARI SZAKMÁKRA ELŐKÉSZÍTŐ MODUL Tanulásban akadályozottak részére

Lektorálta: NIKOVICS ATTILÁNÉ

Budapest, 2001

Tartalom

1.

A modul megnevezése ............................................................................................. 45

2.

A modul célja ........................................................................................................... 45

3.

A modul beillesztése a képzésbe.............................................................................. 45

4.

A modul szerkezete .................................................................................................. 46 4.1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret........................................ 46 4.2. A modul tartalmának részletes leírása............................................................... 46

5.

A modul teljesítésének követelményei..................................................................... 54

6.

Értékelés................................................................................................................... 55

7.

A modul bevezetésének feltételei.............................................................................55 7.1. Személyi feltételek ............................................................................................ 55 7.2. Tárgyi feltételek ................................................................................................56

8.

Módszertani ajánlások..............................................................................................57

9.

A képzési eredményesség biztosításának feltételei..................................................57

Felhasznált és ajánlott irodalom...................................................................................... 57

44

Mottó: „a bölcsőtől már elkísér az egészélten át, s ha munkád egyszer véget ér a sírba véle szállsz....” (Dr. Winkler: Faiparos Himnusz)

1. A modul megnevezése Faipari (elsősorban asztalosipari) szakmákra előkészítő modul, tanulásban akadályozottak részére.

2. A modul célja A speciális szakiskolai „felkészítő évfolyam” képzési céljaiba illeszkedően olyan faiparral, illetve faipari szakképzéssel kapcsolatos új elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátíttatása, amelyek: a) lehetőséget adnak a továbbtanulásra (felzárkóztatás OKJ bemeneti szinthez), b) képessé tesznek a „tanúsítvány” megszerzésére, c) gyakorlati útmutatást nyújt egyszerű otthoni asztalosipari tevékenységek elvégzésére. Továbbá: Olyan műszaki érzék kialakítása, amely – elsősorban fiúk részére – elengedhetetlen az önálló életvitelhez, illetve családfenntartáshoz. Ismerjék meg a tanulók a választható számukra legmegfelelőbb asztalosipari szakmákat. Vegyék észre a fában, és ismerjék meg az életünk legfontosabb és legtermészetesebb ipari nyersanyagát. A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is, a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.

3. A modul beillesztése a képzésbe Mivel az eredeti ún. „A-variánsban” a felkészítő évfolyam egy tanévre tervezett, melyben két szakmablokk sajátítható el, így a jelen modul fél tanév időtartamú. Ajánlott a 10. pályaorientációs osztályfokozat után, de a jelen modul beépíthető a pályaorientációs osztály tantervébe is. Szervesen kapcsolódik ill. feltételezi az általános iskolai matematikai ismereteket, rajzi, természeti, és társadalmi, valamint technikai ismereteket. A félév elméleti és gyakorlati ismereteinek elvégzése után ajánlott a házi vizsga szervezése, mely kilépési lehetőség, de továbbtanulási jogosítvány is lehet egyben. A modul elvégzése utáni ajánlott faipari OKJ szakmák, melyekből az adott iskola lehetőségeihez mérten választhat a tanuló: – asztalosipari felületkezelő OKJ 31526201, – asztalosipari szerelő OKJ 31526202, – fafeldolgozó OKJ 31526203, – faipari gépmunkás OKJ 31524302, – fapadlózó és burkoló OKJ 31521609, – képkeretező és üvegező OKJ 31529207. 45

Mivel az ország különböző speciális szakiskoláiban általában csak egy faipari szakmát oktatnak, ezért a modul tanmenetének kidolgozásában az adott szakma központi programjában leírtak kapnak fokozott hangsúlyt. Minden esetben figyelembe kell venni a helyi munkaerő-piaci lehetőségeket, az iskola földrajzi elhelyezkedésének sajátosságait. (Elsődleges, illetve másodlagos faipari üzemek vannak-e a térségben.)

4. A modul szerkezete 4.1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret A faipari szakmákra előkészítő modul tervezett teljes időtartama 19 tanítási hét, heti 30 órában, összesen 570 óra. Az iskola helyi programjához igazítottan ez a képzési idő megduplázható, ha a csoport mindenképpen egy konkrét szakma elsajátítására készül fel, ebben az esetben az adott szakma tantárgyai oktatandók. Az összes óraszámhoz viszonyítva az elmélet aránya: 20% (heti 6 óra), a gyakorlat aránya: 80% (heti 24 óra). Tantárgyak és azokra fordítható ajánlott óraszámok: Sorszám Tantárgymegnevezés

Összes óraszám

1.

Szakmai számítások

19

2.

Szakmai elméleti ismeretek

57

3.

Kommunikációs tréning

4.

Munka és környezetvédelem

10

5.

Gazdasági, vállalkozási és jogi alapismeretek

19

6.

9

Elmélet összesen

114

Faipari szakmai alapgyakorlat

456

Teljesítendő összes óraszám

570

A teljes tanítási év általában két féléves időtartamú modulból áll ezért a faipari modul csak a következő tanévben ismételhető, összekapcsolva egy másik témakörű modullal. 4.2. A modul tartalmának részletes leírása 4.2.1. Szakmai számítások A tárgyra fordítható órakeret heti 1 óra (19 hét), összesen 19 óra A tantárgy tanításának célja: • a tanuló az általános iskolai matematikai tanulmányaira alapozva képes legyen megoldani szöveges feladatokat a faiparral, illetve a mindennapi műszaki élettel kapcsolatosan, • a mennyiségek, mértékegységek pontos ismerete által sajátítson el olyan matematikai tudást, mely segíti eligazodni a számok világában. 46

A tárgy tartalmi összetevői: • Mérési ismeretek, méretek mennyiségek megállapítása becsléssel, méréssel, számítással, a közelítés, kerekítés fogalma, számológép használata (kb. 2 óra). • Mértékegységek, átváltások, szövegértelmezés, adott és keresett mennyiségek feladatmegoldási sémák egyenlőség egyenlőtlenség műveletek törtekkel (kb. 3 óra). • Pitagorasz-tétel, ehhez kapcsolódóan hatványozás, négyzetgyökvonás egyszerű egyenletek és egyenletrendezések (kb. 3 óra). • Egyszerű és összetett síkidomok kerületének és területének számításai (kb. 3 óra). • Térbeli és időbeli kiterjedések, felszínszámítások (kb. 4 óra). • Térfogatszámítások, százalékszámítások, veszteség, kihozatal számítások (kb. 4 óra). 4.2.2. Szakmai elméleti ismeretek A tárgyra fordítható órakeret heti 3 óra (19 hét) összesen 57 óra. A tantárgy tanításának célja: • A tanuló ismerje meg a faipari alapozó tantárgyakat, azok követelményrendszerét, tanulási módszereket, felmérve saját képességeit, és továbbtanulásának reális esélyeit. • Adjon olyan alapozó ismereteket, amelyek birtokában a tanulók képesek lesznek speciális ismeretek elsajátítására. • Megismertesse a tanulókkal a rajzkészítés technikai, minőségi és a szabvány által előírt rajzi követelményeit. • Fejlessze a tanulók térszemléletét, rajzkészségét, esztétikai érzékét. • Felkészítse a tanulókat a kétdimenziós síkon a háromdimenziós tárgyak ábrázolására. • Megismertesse a faipar különböző területeinek azonos technológiáit, berendezéseit. • Segítse a műhelyben alkalmazott műveletek elsajátítását a szerszámok, gépek megismerését. • Nevelje a tanulókat a gépek, technológiák iránti érdeklődésre. • Megtanítsa a biztonságos munkavégzés feltételeit és munkavédelmi előírásokat. • Ráirányítsa a figyelmet a gépek iránti érdeklődésre, a gépek megóvására szakszerű karbantartására. • Megismertesse a kézi elektromos kisgépeket, valamint a faipari alapgépeket, azok szerkezetét, beállítását, használatát. • Megismertesse a gépészeti ismeretek és a technológiák közötti összefüggéseket. • Nyújtson általános ismereteket a fáról, mint ipari alapanyagról, valamint megismertesse a faanyag felépítését és a sajátos felépítésből következő műszaki tulajdonságokat. • Olyan szinten tanítsa meg a legismertebb fafajok szerkezetét, felépítését és tulajdonságait, hogy az alapja legyen minden a faanyag feldolgozásával, felhasználásával kapcsolatos faipari szakmának. • A természetes fa szeretetére és értékelésére neveljen.

47

A tárgy tartalmi összetevői: Szaktantárgy

Ajánlott óraszám

1.

Faipari szakmai alapismeretek

14

2.

Faipari gépészeti alapismeretek

14

3.

Faipari szakrajz alapismeretek

15

4.

Faipari anyag alapismeretek

14

A szaktantárgyak tartalmi összetevői: 4.2.2.1. Faipari szakmai alapismeretek • Famegmunkálás tagozódása, faipari szakmák, megmunkálási módok (forgácsoló – forgácsmentes alakítások). • Kézi forgácsolás elmélete, forgácsolás feltételei, szerszám jellemzői, forgácsolás irányai. • Forgácsmentes alakítások, fajtái, jellemzői. • A szerszám fogalma, és a faipari szerszámok csoportosítása (forgácsoló szerszámok, kisegítő kézi szerszámok segédeszközök és berendezések). • Műszaki dokumentáció (műszaki rajz, műszaki leírás, szabásjegyzék, anyagnorma, műveletterv, általános technológiai előírások). • Anyagok, szerszámok előkészítése, alkatrészek szabása és méretre alakítása, mérő és előrajzoló eszközök, fűrészek fajtái. • Fűrészáruk, lapok lemezek szabása, kézi fűrészelés szabályai. • A leszabott tömörfa alkatrészek méretre alakítása gyalulással, kézi gyaluk fajtái, síkba, derékszögbe, méretre gyalulás technológiája, kézi gyalulás szabályai. • Felületek csiszolása, csiszolóanyagok, csiszolás szabályai. • A fa ragasztásának elmélete, alapfogalmak, ragasztandó felületek előkészítése, ragasztó anyagok előkészítése, a ragasztóanyag megválasztása. • A ragasztás technológiája, általános előírások, használatos kézi szerszámok, tömörfa ragasztásának technológiája, toldások és szerkezeti kötések ragasztása, ragasztáskor előforduló leggyakoribb hibák. • Alapszerkezetek kialakítása, lap-, keret-, káva- és állványszerkezetek kialakítása. • Forgácsolás kézi kisgépek segítségével, kézi fűrészgépek használata, velük végezhető műveletek, kézi gyalugéppel végezhető műveletek, munkavégzés kézi felsőmarógéppel, kézi fúrógépek fajtái és használatuk, kézi csiszológépek csoportosítása és használatuk. • Szerelési munkákról általában, szerelési műveletek kisgépei. A faipari szakmai alapismeretek című tantárgy minden témakörénél külön hangsúlyt kell fektetni a balesetmentes biztonságos munkavégzésre. 4.2.2.2. Faipari gépészeti alapismeretek: • A gépészet szerepe az ipar fejlődésében, a gépészet területei szabványosítás, géptani alapfogalmak, villamosság, sűrített levegő, erőátvitel, áttétel, forgácsolási sebesség, centrifugális erő, előtolási sebesség. • Faipari gépeken leggyakrabban előforduló gépelemek, kötőgépelemek, erőközvetítő gépelemek, erőátviteli gépelemek.

48

•

Faiparban általánosan előforduló gépszerkezetek (állványok, szánszerkezetek, emelő és mozgató szerkezetek, billentő szerkezetek, leszorító szerkezetek, vezető vonalzók, előtoló szerkezetek védőberendezések). • Kézi kisgépek általános jellemzői, leggyakoribb fajtái, szerkezetük. • Helyhez kötött faipari gépek általános jellemzése, csoportosításuk. • Fűrészgépek, gyalugépek, fúrógépek, marógépek, csiszológépek jellemzői, fajtái, velük végezhető műveletek. • Ragasztó-, furnérozó- és présgépek, élléc ragasztó gépek, felületkezelő gépek. • Folyamatos és szakaszos üzemű anyagmozgató gépek és berendezések, emelőgépek, léggépek, légsűrítő berendezések. A faipari gépészeti alapismeretek témaköreinek tanításakor figyelmet kell fordítani a gépek előírásszerű, biztonságos üzemeltetésére, a munkavédelmi szabályok betartására és betartatására, valamint a védőberendezések szabályos használatára. 4.2.2.3. Faipari szakrajz alapismeretek • Rajzeszközök használata, a műszaki rajz fogalma, műszaki rajz fajtái, a szabvány fogalma, szerepe, rajzlapok mérete, kerete, feliratmező. • Szabványvonalak, rajzolási gyakorlatok, vonalfajták rajzolási követelmények, szabványos írás. • Síkmértani szerkesztések, mértani alapfogalmak, egyenes vonalú síkidomok, méretarány, mérethálózat, méretmegadás. • Ábrázolás vetületekkel, képsík rendszer fogalma, vetületképzés, nézetek elhelyezése, egyszerű mértani testek vetületi ábrázolása. • Metszeti ábrázolás alapjai, anyagjelölések, metszésirányok. • A faipari szakrajz alapismerettan tanításánál minden témakörnél ki kell emelni az esztétikai érzék fejlesztését, a pontos munka hatékonyságát. 4.2.2.4. Faipari alap-anyagismeretek • A fa mint élőlény, a fa mint ipari nyersanyag, az erdő, Magyarország faellátottsága, a fa növekedése, anyagcseréje, a fatörzs felépítése. • A fa szerkezeti felépítése, sejtek, szöveti felépítés, fenyő és lombos fák szöveti sajátosságai, a fa külső megjelenése, anatómiai irányok, a fa legfontosabb vegyületei. • A faanyag műszaki tulajdonságai, a nedvességtartalom és változásának hatásai, a faanyag alakváltozásai, faanyag száradása, szárítása, a fa hibái és kártevői. • A fő fafajok, a meghatározás kritériumai, hazai tűlevelű fafajok, hazai lombos fafajok, erdei választékok. • Fűrészáruk, faipari félkész termékek, természetes fából készült furnérok, lemezek, bútorlapok, agglomerált termékek. • Ragasztóanyagok, ragasztás-technikai alapfogalmak, természetes alapú ragasztók, műgyantaragasztók. • Faanyagvédő és lángmentesítő anyagok, gombaölők, rovarölők, égéskésleltetők, felületkezelő és felületbevonó anyagok, természetes eredetű filmképzők, műgyanta lakkok, papírvázas bevonó anyagok, hőre lágyuló bevonó anyagok. • Műanyagok, fémek, kiegészítő anyagok a faiparban. A faipari alap-anyagismeretek című tantárgy minden témakörénél fel kell hívni a tanulók figyelmét a gazdaságos és takarékos faanyag-felhasználásra, valamint a faanyag és minden létrehozott új érték védelmére, megóvására.

49

4.2.3. Kommunikációs tréning A tárgyra fordítható órakeret a modul első 9 hetében heti 1 óra, összesen 9 óra. Ez az óraszám kiegészül valamennyi tantárgy keretében végzendő fejlesztő órák számával, ahol a szak szövegek értelmezése, beszédkészség fejlesztése, tanulási módszerek elsajátítása a cél. A tantárgy tanításának célja: • Tanítsa meg a fiatalokat a kulturált, megfelelő hangnemű beszédre korosztály csoportban, gyermekek társaságában, felnőttek között. • Szerepjátékok segítségével könnyítse a társadalmi beilleszkedést, növelve szocializációs esélyeket. • Tanítson nyitottságra, őszinteségre, egymás elfogadására, megismerésére. • Segítse a tapasztalás, érzékelés útján szerzett információk helyes rendszerezését, feldolgozását. • Saját másságuk, sérültségük elfogadásával alakuljon ki a helyes én-képük, példaképük, ítélőképességük. • Tanítson folytonos tanulásra, ismerjenek meg a diákok különböző tanulási módszereket. A tantárgy tartalmi összetevői: • Kommunikációs alapfogalmak, a kommunikáció általános modellje. • Bemutatkozás, önéletrajz megfogalmazása, „ki vagyok én, ki akarok lenni én”. • Én – kép, ideál, életcél, ösztönszerű és tudatos cselekvéseink, tudati és akarati tényezők. • Szituáció és szerepjátékok, gátlások, lámpaláz. • Kapcsolatfelvétel, ismerkedési szituációk, sémák. 4.2.4. Munka és környezetvédelem A tárgyra fordítható órakeret a modul 10. hetétől a 19. hétig heti 1 órában, összesen 10 óra. A tantárgy tanításának célja: • Általános munkavédelmi ismereteket nyújtson a tanulóknak. • Megismertesse a munkavédelem célját, eszközrendszerét, alapfogalmait, bemutassa a munkavégzés veszélyforrásait. • Megismertesse az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit. • Megértesse a tanulókkal a munka és környezetvédelmi követelmények biztosításának és a szabályok betartásának szükségességét. • Segítse elő a tanulói balesetek számának csökkenését. • Legyen képes felismerni a veszélyeket munkahelyi, otthoni, iskolai és egyéb környezetben. • Felkészítse a tanulókat – mint leendő munkavállalókat – a szervezett munkavégzésre. A tantárgy tartalmi összetevői: • A munkavédelem célja, alapfogalmai, fő területei, a munkavédelem fő feladata. • A munkavédelem szervezeti és jogi kérdései, az állam munkavédelmi feladatai, a munkavédelem hatósági felügyelete. • A munkáltatók kötelességei, jogai a munkavállalók kötelességei, jogai, munkabalesetek bejelentési, kivizsgálási, nyilvántartási kötelezettsége, munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés.

50

•

A munkavégzés tárgyi feltételei, munkaeszközök, klíma, megvilágítás, zaj- és rezgésszint, egyéni védőeszközök, munkahelyi rend és tisztaság. • A munkavégzés személyi feltételei, egészségügyi- és pályaalkalmasság, munkavégzéshez szükséges ismeretek megléte, szakképzettség alapján betölthető munkakör munkavédelmi követelményeinek ismerete. • Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények, technológiai dokumentációk utalásai, munkaeszközök, védőfelszerelések tanúsítványai (minősítések). • Érintésvédelmi előírások, biztonságos anyagmozgatás, raktározás. • Az ergonómia jelentősége, ember – gép – munkaeszközök, berendezések ergonómiai követelményei. • Foglalkozás – egészségügy, foglalkozási ártalmak és megbetegedések, bejelentési kivizsgálási kötelezettség. A tárgy témaköreinek feldolgozásakor utalni kell a szakmai alapismeretek című tárgyra, valamint a faipari szakmai alapgyakorlatokra.

4.2.5. Gazdasági vállalkozási és jogi alapismeretek A tárgyra fordítható órakeret heti 1 óra (19 hét) összesen 19 óra. A tantárgy tanításának célja: • Olyan hasznos ismeretek nyújtása, amelyek segítenek eligazodni a piacgazdaság és a jog fő területein. • Megismertetni a vállalkozások formáit, a munkavállalói jogokat. • Önálló életvezetéshez szükséges hasznos jogi ismeretanyag megszerzése, lehetőségek anyagi kondíciók feltárására. • A társadalmi gondoskodás, szociális védőháló megismerése. A tantárgy tartalmi összetevői: • Gazdasági alapfogalmak, történelmi áttekintés, világgazdaság, Magyarország gazdasági helyzete. • Vállalkozási lehetőségek, ide vonatkozó jogszabályok. • Adózási rendszer részei, személyi jövedelemadó, általános forgalmi adó, társasági adó, közterhek. • Munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkavégzés szabályai, kártérítési felelősség, munkaügyi vita eljárási szabályai. • Munkanélküli járadék, jogosultságának feltételei, mértéke, folyósításának időtartama. • Foglalkoztatást elősegítő, a Munkaügyi Központ által nyújtott támogatások. 4.2.6. Faipari szakmai alapgyakorlat A tárgyra fordítható órakeret heti 24 óra (19 hét) 456 óra. A tantárgy tanításának célja: • Olyan alapképzés nyújtása, amely alapja lehet valamennyi speciális szakiskolákban oktatott faipari szakma tananyagának. • A tanulók ismerjék meg a faanyag tulajdonságait, megmunkálási lehetőségeit. • Legyenek képesek felismerni a leggyakrabban használatos fafajokat és a felhasználásukat megnehezítő fahibákat.

51

•

A fiatalok ismerjék meg és tudják biztonságosan kezelni a kézi szerszámokat, és egyszerű kézi kisgépeket. • Ismerkedjenek meg a faipari szakmák tevékenységi körével. • Szerezzenek kellő ismeretet és elegendő gyakorlatot tömör fából, lapokból és lemezekből készített egyszerű termékek szereléséhez, javításához. • Lehetőség szerint készítse fel a tanulókat az önálló munkavégzés lehetőségére, az adott munkahely szabályait figyelembe véve. • Ismerjék meg a fiatalok a munka és munkahely megszervezésének alapelemeit, képesek legyenek másokkal is együtt dolgozni. • Tanulják meg és alkalmazzák a munkavédelem szabályait, a tűzrendészeti előírásokat a balesetmentes munkavégzés érdekében. • A fiatalokban alakuljon ki a szakmaszeretet, az önálló, pontos, fegyelmezett, felelősségteljes munkavégzés képessége, mely az elsajátítás szintjétől függően képessé teszi őket: – továbbtanulásra, – tanúsítvány megszerzésével munkába állásra, – önálló életvitelre. A gyakorlat tartalmi elemei: • Munkahelyre, tanműhelyre vonatkozó munka és tűzvédelmi oktatás, alapvető kézi szerszámok bemutatása, munkarend ismertetése, leltárkészítés. • Mérő- és rajzeszközök bemutatása, használatuk, mérés előrajzolás, ellenőrzés, szögek, sokszögek, ívek és kör szerkesztése, sablonkészítés és felrajzolásuk tömör fára és agglomerált lapokra. • Kézi fűrészek bemutatása, alkalmazásuk, élezésük, kezelésük-karbantartásuk. Darabolás, szeletelés, kanyarítás természetes faanyagoknál. Lapok, lemezek szabása szabásterv alapján. • Gyaluk bemutatása, beállításuk, kések élezése, karbantartásuk. Egy lap, egy él egyengető gyalulása természetes faanyagoknál, vastagoló gyalulás. • Vésők részletes bemutatása, alkalmazásuk, élezésük, karbantartásuk. Keretkötés kialakítása, keret részei, alkatrészek összejelölése, keretkötések fajtái, egyszerű keretkötések készítése (rálapolás, egyes ollós csapozás). • Állványszerkezeti kötések kialakítása, alkatrészei, lábak, kávák és összekötők kötéseinek készítésének bemutatása. Székek javítása, karbantartása. • Kávaszerkezeti kötések és alkatrészei bemutatása, síkban tartó eljárások, heveder, fejelőléc alkalmazása és készítése. • Kézi villanyfúrógép használatának bemutatása, munkavédelmi előírások. Fúrószerszámok bemutatása, alkalmazásuk. Különféle fúrások élbe, lapba, sablonok, ütközők készítése, köldökcsapos összeépítések. Tégla ill. betonfalba furatkészítés szerelési munkák. • Lamellázó-gép bemutatása, használata, balesetvédelmi előírások, lamellás összeépítési módok gyakorlása, korpusz-összeépítések. • Kézi gyalugépek és csiszológépek használata és a velük kapcsolatos balesetvédelmi előírások, csiszoló szerszámok fajtái, csiszolási eljárások. Illesztő gyalulás gyakorlása, felújítási munkálatokkal összefüggő csiszolási műveletek. • Ragasztóanyagok és ragasztási technológiák bemutatása, ragasztóanyag előkészítés, lapterítékek ragasztása, szorítása, vastagító ragasztások végzése. Javítási munkálatok ragasztással. • Bevezetés a gépi munkákba, gépműhely, gépek bemutatása, általános gépműhelyi munkavédelmi oktatás. • Gépi fűrészelés bemutatása. Leszabó körfűrészgépen, valamint asztalos körfűrészgépen. Szerszámcsere, munkaszervezés, karbantartás, balesetvédelmi előírások. Fűrészáruk dara52

bolása, hasítása, szabásjegyzék alapján, pontos méretre vágás, szeletelés, lapok, lemezek szabása szabásterv alapján anyag kihozatali szempontok, anyaghibák figyelembevételével, méretellenőrzés. • Szalagfűrészgép bemutatása, szalagcsere, szalag futásának ellenőrzése, vezetők beállítása, munkaszervezés, karbantartás, munkavédelmi előírások. Fűrészelés gyakorlása előrajzolás után, vezető vonalzó mentén. Szélezés, darabolás. • Gépi gyalulás, egyengető gyalugép bemutatása, késcsere, gépbeállítás, munkaszervezés, karbantartás, munkavédelmi oktatás. Egy lap, egy él egyengetésének bemutatása, szög alatti gyalulás. Vastagsági gyalugép bemutatása, késcsere, karbantartás, munkavédelmi oktatás. Lapok, élek pontos méretre gyalulása. • Gépi marás bemutatása kézi felsőmarógéppel, és asztalos marógéppel. Szerszámok bemutatása, felfogása, védő berendezések felszerelése, munkaszervezés, karbantartás, balesetvédelmi oktatás. Aljazás, árkolás, profilmarások bemutatása. • Szerelési és rögzítési műveletek végzése kézi kisgépekkel, üzembe helyezés, használat, karbantartás, beállítás, tisztítás. Csavarok behajtása, szegek kapcsok belövése, falak panelek fúrása ütve-fúrógéppel. Szekrényelemek és egyéb szerkezetek falra rögzítése. • Helyszíni felmérések, ellenőrzések bemutatása és gyakorlása. Méretvétel különböző irányokban, derékszögek, ferde síkok mérése, vázrajz készítése. • Bútorok előszerelési munkálatai. Kisebb alkatrészek, fa, műanyag elemek felszerelése ragasztással, szegezéssel, csavarozással. Helyi szekrény javítási munkák elvégzése. • Szekrények összeszerelési munkáinak bemutatása, gyakorlása. Fiókszerkezetek összeépítése, ragasztása, lapraszerelhető bútorok összeállítása, összehúzó vasalatokkal. Méretre szabott hátfalak rögzítése. Szekrényekre épített lábazat, fényzáró és párkány elem felszerelése. • Bútorok végszerelési műveleteinek bemutatása és gyakorlása. Szekrényajtók, reteszek, ütközők, záró lemezek, kulcscímek, fogantyúk, díszvasalások felszerelése. Fiókvezetők, fiókcsúszók felszerelése, üvegezett elemek beszegező léccel való rögzítése. Szekrénysorok helyszíni összeszerelése, beállítása. Laminált szerkezetű szekrények javítása, pánt- és zárcserék, felújítási lehetőségek. • Beépített bútorok elő- és összeszerelése, rögzítése. Konyha-, fürdőszoba- és irodabútorok szerelési műveletei, beállítások, rögzítések. • Állványszerkezetű bútorok, ülő- és fekvőbútorok szerelése, javítása. Asztalok láb-, kávaszerkezeteinek összeszerelése, helyi javítások felújítások. Ágyvasalatok szerelése, cseréje beállítása, emeletes ágyak helyszínen való összeépítése. • Épület-asztalosipari termékek előszerelési munkái. Nyílászáró szerkezetekre, ajtókra pántok ajtórögzítők szerelése, ablakvasalások szerelése. • Szárnytömítő profilok behelyezése illetve cseréje. • Épület-asztalosipari termékekre borítások, lécek küszöbök, vízvetők felszerelése, zárak, kilincsek felszerelése, cseréje. • Szakipari falak, válaszfalak, beépített térelválasztók szerelési műveletei. Vázszerkezetek, előkeretek rögzítése, hőszigetelő, térkitöltő betétek rögzítése. • Üzemlátogatás. Lehetőség szerinti hasznos termékek készítése egyedi tervezéssel és kivitelezése saját célra, ajándékozásra, illetve értékesítésre: • Kerítéslécek készítése különböző kerekített végződéssel. • Összecsukható ruhaszárító készítése fenyőből. • Vágódeszka készlet készítése. • Gyúródeszka készítés. • Képkeretezések. 53

• Fa szerszámosláda készítése. • Asztali állatfigurás ceruzatartó készítése. • Falra szerelhető virágtartó polc készítése. • Zenesarok, illetve nyitott tévéállvány készítése laminált forgácslapból. A modul 19. hetének gyakorlati anyaga, egy szabadon választott faipari termék, kisbútor, polc, virágtartó stb. elkészítése, mely tartalmazzon kézi és gépi megmunkálást is, ami tükrözi a félév anyagának elsajátítását. Ez a munkadarab érdemjeggyel értékelendő. A gyakorlat anyaga lehetőleg egészüljön ki az iskolai (diákotthoni) asztalosipari karbantartási munkákkal.

5. A modul teljesítésének követelményei A háromféle kimeneti lehetőség miatt a modult teljesítettnek tekinthető mindaz a fiatal, aki az elméleti és gyakorlati oktatásokon részt vett, elkészítette munkadarabját, és hiányzásai nem haladják meg, az ipari iskoláknál megengedett mértéket. Az a tanuló akinél a megfogalmazott célok nem látszanak megvalósulni, illetve a kitűzött tananyag 50%-át sem képes elsajátítani, és félévzáró gyakorlati munkadarabja nem éri el a közepes szintet, nem alkalmas a továbbiakban faipari szakma, illetve szakképesítés megszerzésére, ezért neki másik modult, illetve szakmát javasolunk. A többi tanuló tanúsítványt, (végbizonyítványt) kap a modul elvégzéséről, amely tartalmazhat házi vizsga eredményt is, de a féléves munka folyamatos értékelése elegendő ahhoz, hogy eldönthető legyen, képes lesz-e a tanuló a szakképzési évfolyamok elvégzésére, szakmunkásvizsga letételére. Mivel a modul célrendszerénél háromféle kimeneti szint felállítása történt, valamint speciálisan tanulásban akadályozottak számára készült, ezért minimális, és optimális követelmény határozható meg. Optimális esetben a modul elvégzését követően a tanulók képessé válnak az OKJ rendszerű továbbtanulásra. Ezek alapján tudniuk kell: • értelmezni és megoldani szöveges számítási feladatokat, egészszámokkal és törtekkel, • használni, átváltani a tanult mértékegységeket, • megkülönböztetni a faipari megmunkálási módokat, • felsorolni a faipari kézi szerszámokat, kézi kisgépeket, és az asztalosipari alapgépeket, valamint az ezekkel végezhető alapműveleteket, • kiválasztani az adott művelethez alkalmazható szerszámot vagy gépet, • a síkmértani szerkesztések szabályait és alkalmazását, • a vetületi ábrázolás alapjait és egyszerű alkalmazását, felismerni a metszeti ábrázolást, • műszaki rajzról alapvető faipari termékeket felismerni, • ismerni a fa mint élőlény szerkezeti felépítését, műszaki tulajdonságait, • felsorolni az asztalosipar leggyakrabban használt alapanyagait, • felsorolni és felismerni a hazai, iparilag jelentős fő fafajokat, • a faipari szakmai fogalmakat, • ismeretlen szöveget folyamatosan olvasni és a tartalmát visszamondani, • önmagáról, életkörülményeiről összetett mondatokban folyamatosan beszélni, • a munkavédelem alapvető szabályait, a biztonságos munkavégzés feltételeit, • a veszélyhelyzetekben kívánatos tennivalókat,

54

• • • •

megkülönböztetni a gazdasági társaságokat, a munkavállalással kapcsolatos teendőket, a megismert kézi szerszámokat biztonságosan használni, a faanyagok és egyéb faipari alapanyagok biztonságos tárolásának szabályait, az asztalosipari fixhelyzetű alapgépeken történő biztonságos munkavégzés alapvető szabályait.

Minimum követelménynek – amelyek a munkavállaláshoz, önálló életkezdéshez szükségesek – a modul elvégzése után a következők: A fiatalnak tudnia kell: • a mindennapi életben használatos számítási feladatok elvégzését, • a tanult mértékegységeket felismerni alkalmazni, • megkülönböztetni a faipari kézi szerszámokat, használatuk alapvető szabályait, • felismerni faipari kézi kisgépeket, fix helyzetű gépeket, • felsorolni az asztalosipar leggyakrabban használt alapanyagait, • munkavállalóként bemutatkozni, képességeiről beszélni, • a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait, • üzemelő gépek között biztonságosan, szabályos közlekedni, és anyagot szállítani.

6. Értékelés Elméleti tantárgyakból az elsajátított ismeretanyagról folyamatos számonkérés illetve értékelés a javasolt, féléves elméleti vizsga nélkül. A gyakorlati munka értékelése folyamatosan, érdemjeggyel történjen, figyelembe véve a gyakorlati készségek alakulásának illetve fejlődésének lehetőségét. Tükröződjön az érdemjegyben a szakmaszeretet, a személyes hozzáállás, az érdeklődés illetve annak hiánya. A közepesnél jobb eredményt elért tanulóknak javasoljuk a szakképző évfolyamokat, a többieknek saját érdekükben, a kudarcok elkerülése végett munkába állás vagy egyéb szakma választása tanácsos.

7. A modul bevezetésének feltételei 7.1. Személyi feltételek A képzők rendelkezzenek olyan szakmai felkészültséggel, amellyel maradéktalanul képesek átadni az új ismeretanyagot, ugyanakkor gyógypedagógusok, illetve gyógypedagógus szemléletűek, amivel képesek a sérült emberek oktatására, nevelésére, önmagukhoz mért feladatkiosztásra és értékelésre. Ideális esetben műszaki beállítottságú gyógypedagógus, faipari végzettségű segítővel és gyakorlati oktatóval. A képzésben résztvevő tanulók iskolai előképzettsége: alapfokú iskolai végzettség, 16. életév betöltése. Egészségügyi alkalmasság, komplex pályaalkalmasság, valamint átlagos testi fejlettség, fizikum, megfelelő mozgáskoordináció, tünetmentes szervi működés, ép idegrendszer.

55

7.2. Tárgyi feltételek A szakmai elméleti tantárgyak oktatásához az alábbiak ajánlottak: – faipari szaktanterem a tantárgyak szerinti felszereltséggel, benne: kézi és gépi szerszámok

rajzasztal, rajztábla

faminták

kézi kisgépek

nagyméretű falitábla, mágnestábla

faliképek a szöveti felépítésről

fakötések

táblai vonalzók, körző, szögmérő

nedvességmérő műszer

alapszerkezetek

demonstrációs asztal

videofilmek a fa kártevőiről

falitáblák

műszaki rajzfajták

lemezanyag minták

Írásvetítő, fóliaábrák

szabványlapok

ragasztó és felületkezelő anyagminták

szakkönyvek, folyóiratok

mértani testmodellek

műanyag, fém szerelvények

videofilmek technológiai faipari termékek szelvényei folyamatokról, faipari gépekről, működő faipari gépek

elmetszett faipari termékek profilok, párkányok Írásvetítő, fólia ábrák

Gyakorlati oktatás feltételei: • Helység szükséglet: tanműhely, (kézi műhely) vagy gyalupadokkal felszerelt technika terem, vagy vállalati képzőhely. Gépműhely, ami ideális esetben az iskola belső műhelye, illetve szintén kihelyezett. • Tárgyi feltételek: Egyéni kézi szerszámok: gyalupad, szerszámszekrény vagy szerszámláda, nagyoló gyalu, simítógyalu, eresztő-gyalu, keretes fűrészek, illesztő-fűrész, fűrész-hajtogató, fűrészreszelők, ráspolyok, mérőszalag, derékszög, párhuzamvonalzó, sarkalló, sáskaláb, vésőkészlet, harapófogó, kalapács, gumikalapács, csavarhúzó készlet, csiszolófa, padkefe. Közösen használt • kézi szerszámok: szorító szerszámok, csavarbakok, prések, padszolgák, gyaluló-ládák és fűrészládák, kalodák, lyukvésők, pántvésők, mérőeszközök, körzők, köszörű és fenőkövek, védőszemüvegek, védőkesztyűk, fülvédők, • kézi kisgépek: fúrógép, lyukfűrész, körfűrészgépek, gyalugép, csiszológépek, csavarbehajtó-gép, felsőmarógép, • faipari gépek: asztalos körfűrészgép, szalagfűrészgép, egyengető gyalugép, vastagsági gyalugép, asztalos marógép, hossz-lyukfúrógép, szalag-csiszológép.

56

8. Módszertani ajánlások Az elméleti és gyakorlati képzés során keressenek fel több faipari üzemet, vállalkozást, ismerjék meg a tanulók a termelésszerű munkát, lássák meg mi minden készül fából. Vegyék észre a termelőmunkában az új érték előállításának az örömét. Legyen lehetőségük megvalósítani saját elképzelésüket, terveiket. A többeket érdeklő, vagy nehezen érthető anyagrésznél töltsenek el több időt a csoport összetételének függvényében. Minden fiatal találja meg a hozzá legközelebb álló anyagrészt és abban fejtsen ki kutatómunkát. (Pl. gyűjtsön gépkatalógusokat akit ez érdekel, aki a faanyagok iránt érdeklődik, készítsen saját fakocka-gyűjteményt, végezzenek szerszám vagy géptörténeti kutatómunkát, hasonlítsanak össze különböző korú bútorstílusokat, stb.) Ez a munka, illetve motiválás differenciált odafigyelést kíván ami egyébként is szükséges a tanulásban akadályozottak, és szellemileg sérültek oktatásában. Kívánatosnak látszik továbbá a tananyag délutáni elmélyítése és feldolgozása házi feladatok formájában.

9. A képzési eredményesség biztosításának feltételei A modul tananyaga mobil, ezért a helyi adottságokhoz és igényekhez alakítható, lényege a faipari szakmákra előkészítés, a fizikai munka és a fából készült termékek megismertetése, megszerettetése. Mivel vizsgálataink és tapasztalataink alapján a szellemileg enyhe fokban sérültek nonverbális képességei, valamint a motoros tevékenységeik megfelelőek, ezért nagyrészüket képesnek tartom a modul sikeres elvégzésére. Felhasznált és ajánlott irodalom Asztalosipari szerelő szakképesítés központi programja. MÜM 1997. Asztalos 1-2. Műszaki Könyvkiadó.

57

Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára

HORVÁTHNÉ BONCZ ÉVA

MEZŐGAZDASÁGI (NÖVÉNYTERMESZTÉSI) ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZAKMÁKRA ELŐKÉSZÍTŐ MODUL Tanulásban akadályozottak részére

Lektorálta: NIKOVICS ATTILÁNÉ

Budapest, 2001

Tartalom 1.

A modul célja.....................................................................................................................60 Közvetítendő értékek, kialakítandó kompetenciák, célok .................................................60

2.

A modul beilleszkedése a képzésbe...................................................................................60

3.

A modul szerkezete............................................................................................................61

4.

A modul tartalmának részletes leírása ...............................................................................62 1. Kertészeti alapismeretek ................................................................................................62 2. Erdőgazdasági alapismeretek.........................................................................................66 3. Koszorúkötés..................................................................................................................70 Tantárgyi koncentráció ......................................................................................................71 4. Munka és környezet (ökológiai-, természetvédelmi-, környezet védelmi alapismeretek, életpálya tervezés, munka-, baleset-, tűzvédelem, elsősegélynyújtás) ..............................71

5.

Értékelés.............................................................................................................................75

6.

A modul bevezetésének feltételei ......................................................................................76 A képzők végzettsége: .......................................................................................................76 Tárgyi feltételek .................................................................................................................76

Forrásmunkák ...........................................................................................................................77 Ajánlott irodalom ......................................................................................................................77

59

1. A modul célja A modul ajánlható olyan enyhén értelmi fogyatékos fiatalok számára, akik az alapfokú iskolát sikeresen befejezték, szeretik a természetet, szívesen tevékenykednek természeti környezetük szebbé tételében és elképzelt életpályájukon is szeretnék ezt folytatni, továbbá a készségfejlesztő speciális szakiskola tanulói számára, akik e képzés befejezése után sem lesznek képesek önálló életvezetésre, önálló munkavállalásra, de visszakerülve családjukba vagy ha egészségügyi, szociális intézetben élnek tovább, az itt szerzett gyakorlati ismereteket a családi kertben, gazdaságban vagy az intézet kertjében, gazdaságában, díszkertjében, természeti környezete tisztántartásában és szebbé tételében hasznosítani tudja. Közvetítendő értékek, kialakítandó kompetenciák, célok • alapvető kertészeti, erdőgazdasági és koszorúkötészeti gyakorlati ismeretek nyújtása, melyek kézi szerszámokkal végzett fizikai munkát jelentenek, • gyakorlati munka végzéshez feltétlenül szükséges elméleti ismeretek nyújtása, • érzékenység, felelősségérzet kialakítása környezetük állapota iránt, • tapasztalatok szerzése a különböző foglalkozásokról, a betölthető munkakörökről, • lehetőséget biztosítani, hogy az iskolában megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteket munkahelyeken is megpróbálhassák alkalmazni (mint szakmai gyakorlaton lévő tanulók), • elősegíteni, erősíteni döntéshozó képességüket, hogy a modul elvégzése után tudjanak dönteni: munkát vállalnak vagy továbbtanulnak, • alkalmazkodóképesség, a kapcsolatteremtés fejlesztése, nyitottságra nevelés, • a munkavállalással járó felelősség elmélyítése. A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz A speciális szakiskola célja, hogy a későbbi önálló vagy támogatott életvitelhez mind több gyakorlati, praktikus ismeretet nyújtson. A modul figyelembe veszi az enyhe értelmi fogyatékos tanulók gondolkodási, megismerési sajátosságait, ezért gyakorlatba ágyazott ismereteket nyújt több mezőgazdasági ágazatban is.

2. A modul beilleszkedése a képzésbe A modul tervezett ideje egy iskolai tanév, azaz tíz hónap. Mivel ez munkába állást elősegítő modul, szerencsés, ha a fiatalok a délutáni szabadidejükben az életre felkészítő praktikus ismereteket is elsajátíttatják, így segítve a munkába állást, és az önálló életvezetést. Elhelyezkedési lehetőségek: terménybetakarító, csemetekerti, erdőművelő, kertészeti dolgozó, háztáji kisgazdaságokba besegítő, virágüzletben a koszorúkötészetbe besegítő, udvari munkás (udvari karbantartó), nagyobb intézményeknél (iskolák, szállodák, kórház, szanatórium) és parkfenntartó vállalkozásoknál, mint kisegítő. A modul elvégzése után a tanuló továbbtanulási lehetőséget is választhat olyan speciális szakiskolákban, ahol OKJ szakmákra felkészítés folyik a következő szakmákban: – – – –

60

dísznövény-és zöldségtermesztő dísznövénytermelő gyógynövénytermesztő és feldolgozó gyógynövényismerő és termelő

OKJ 31 6207 01, OKJ 21 6207 01, OKJ 31 6206 01, OKJ 21 6206 02,

– – – – – – – – – – –

kerti munkás mezőgazdasági munkás növénytermesztő gépész parkgondozó szőlőtermelő virágkötő zöldség- és fűszernövény-termelő erdészeti kötélpálya-kezelő fakitermelő fakitermelési gépkezelő mező-és erdőgazdasági rakodógép-kezelő

OKJ 21 6207 04, OKJ 21 6201 02, OKJ 31 6280 07, OKJ 21 6207 05, OKJ 21 6207 06, OKJ 21 7862 01, OKJ 21 6207 08, OKJ 31 6280 01, OKJ 31 6262 01, OKJ 31 6280 02, OKJ 31 6280 05.

A modul az általános iskola természetismeret földrajz, technika, (életvitel és gyakorlati ismeretek), osztályfőnöki óra tantárgyak tananyagához kapcsolódik illetve ezek tartalmára épít. A helyi sajátosságok lehetőségeinek figyelembe vétele A modul választásánál figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat. A modult olyan iskolák válasszák, amelyek maguk is rendelkeznek parkkal, udvarral, esetleg kis gyakorlókerttel, továbbá településükön és vonzáskörzetében több növénytermesztési és erdőgazdálkodási vállalkozás működik, hogy mind a gyakorlóhely, mind az esetleges elhelyezkedési lehetőség biztosítva legyen.

3. A modul szerkezete 1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret a) A teljes modul időtartama: egy iskolai tanév, azaz 38 hét, heti óraszám 30 óra, azaz 1140 óra. b) Óraszámok aránya tantárgyanként: Elmélet 1. Kertészeti alapismeretek

Óraszám 114 óra

2. Erdőgazdálkodási alapismeretek

76 óra

3. Koszorúkötészeti alapismeretek

8 óra

4. Munka és környezet

Ö

s

30 óra

– Ökológiai alapismeretek

6 óra

– Természetvédelmi alapismeretek

6 óra

– Környezetvédelmi alapismeretek

6 óra

– Életpálya-tervezés

6 óra

– Munka -, baleset-, tűzvédelemi ismeretek

6 óra

s

z

e

s

e

n

228 óra

61

Gyakorlat

Óraszám

1. Zöldségtermesztési gyakorlat

168 óra

1. Gyümölcstermesztési gyakorlat

144 óra

1. Dísznövénytermesztő és parkgondozó gyakorlat

168 óra

2. Csemetekerti gyakorlat

144 óra

2. Erdősítési, fásítási gyakorlat

144 óra

3. Koszorúkötés

144 óra

Ö

s

s

z

e

s

e

n

912 óra

c) Az elméleti és gyakorlati tantárgyak órakeretei, arányai: félév: 19 hét, félév: 19 hét, Elmélet aránya:

kötelező óraszám hetente: 30 óra.

20%

Gyakorlat aránya: 80% Javasolt heti terv:

hétfő: elmélet, kedd: iskolai belső gyakorlat,

szerda, csütörtök, péntek: külső gyakorlat. Ajánlás A gyakorlati foglalkozásokat ciklikusan kell tervezni, a mezőgazdasági munkák aktualitása és az időjárás függvényében kell megszervezni. A külső gyakorlati helyekkel – cégekkel, üzemekkel, vállalkozókkal – egyéni megállapodást kell kötni. A cégek, vállalkozók csak a terepet és munka lehetőséget biztosítják. A tanulók gyakorlati oktatása, munka irányítása, munkamegosztás, a munka feladatok pontos, igényes elvégeztetése, az ellenőrzés a képzési modult választó intézmény pedagógusának a feladata, továbbá felelős a tanulók testi épségéért, ő tartja a kapcsolatot a helyi munkavezetővel a munka szervezés kérdésében és segíti a fiatalok beilleszkedését, befogadását a helyi munkatársak körében. d) Képzési idő meghosszabbításának lehetősége A modulnál a képzési időt felesleges meghosszabbítani, ha a tanuló az ismereteket jól elsajátította, a gyakorlatban is alkalmazni tudja, érdekli a szakmai terület, akkor elhelyezkedhet vagy továbbtanulhat – ha ezt nem sikerül elérni, akkor más szakmai területre irányítjuk.

4. A modul tartalmának részletes leírása 1. Kertészeti alapismeretek • • •

62

Zöldségtermesztési alapismeretek, gyümölcstermesztési alapismeretek, dísznövény-termesztési és parkgondozási alapismeretek.

A tantárgy célja: Megismertetni a tanulókat a zöldséges kert, gyümölcsös kert és a parkok leggyakoribb növényeivel, kézi eszközökkel végezhető talaj-előkészítési, szaporítási, ültetési, talaj és növényápolási, termény betakarítási munkákkal, továbbá a gyakorlati munkavégzéshez feltétlenül szükséges elméleti ismeretekkel. Témakörök 1.1. A növénytermesztés helye gazdasági életünkben Elmélet: • a növénytermesztés ágazatai, jelentőségük hazánk és az adott település gazdasági életében, • a termékek szerepe az ember életében. Gyakorlat: • adatok, címek gyűjtése településük és környékük növénytermesztési vállalkozásairól (telefonkönyv, hirdetési újságok), • az utcakép, a település parkjainak megfigyelése a dísznövény-felhasználás szempontjából. Követelmény: • tudjon felsorolni néhány növénytermesztési vállalkozást lakóhelyéről és csoportosítsa azokat alaptevékenységük szerint, • ismerje a zöldség- és gyümölcsfélék jelentőségét az egészséges táplálkozásban, • ismerje a dísznövények esztétikai és környezetvédelmi jelentőségét. Minimális követelmény: • ismerjék a zöldség, a gyümölcs és a dísznövények szerepét az ember életében. 1.2. Növényismeret Elmélet: • a leggyakoribb zöldség- és gyümölcsfajták felidézése, megnevezése, csoportosítása termésük szerint, • a parkok leggyakoribb dísznövényei (petúnia, bársonyvirág, mindig nyíló begónia, törpe dália, paprikavirág, tátika, árvácska, százszorszép, nefelejcs, tulipán, nárcisz, írisz, krókusz, ezüstfenyő, lucfenyő, fekete fenyő, tuja, boróka, hamisciprus, vadgesztenye, nyírfa, szomorúfűz, orgona, aranyvessző, hortenzia, puszpáng, ráncos levelű bangita) megnevezése, csoportosítása, • leggyakoribb gyomnövények: tyúkhúr, tarackbúza, gyermekláncfű, útifű, mezei aszat. Gyakorlat: • tablók készítése a leggyakoribb zöldség- és gyümölcsfélékről, • tanulmányi séta során gyakorolják a parkok leggyakoribb dísznövényeinek felismerését. Követelmény: • tudja megkülönböztetni egymástól a fát és a cserjét, a lágyszárú növényeket jellemző jegyeik alapján, • a növényeket a különböző fejlődési stádiumban is ismerje fel,

63

• ismerje az egynyári, kétnyári, évelő, örökzöld, lombhullató fogalmát, • ismerje a növények fejlődési szakaszait, időbeni változásait. Minimális követelmény: • tudja felsorolni a leggyakoribb zöldség-, gyümölcs- és dísznövényeket, és ismerjen is fel néhányat. 1.3. Talaj-előkészítés Elmélet: • a talaj tulajdonságai, jellemzői, a jó talaj-előkészítés fontossága, szerszámai. Gyakorlat: • tereprendezés, talajegyengetés, • az ásás helyes technikájának megtanítása, • talajforgatás mélyebb ásás) díszfák, díszcserjék telepítése előtt, • gereblyézés, • ágyások kijelölése. Követelmény: • tudatosodjon bennük, hogy a megfelelő talaj-előkészítés a növények kikelésének, a palánták, csemetefák megeredésének feltétele. • tudjanak egy kijelölt területen a célnak megfelelő tereprendezést, talaj-előkészítést elvégezni Minimális követelmény: • tudjon helyesen ásni, gereblyézni. 1.4. Vetések, ültetések, telepítések Elmélet: • a jó vetőmag titka, a vetés helye, talaja, mélysége, módja, sűrűsége, ideje, a vetés eszközei, • a gyenge és az erős palánta ismérvei, ültetési távolság, sor és tő távolság, • gyümölcsfa, díszfa, díszcserje , a növények előkészítése az ültetéshez, az ültetés módja, távolsága, mélysége, az újonnan telepített fa védelme, • az ültetési anyagok beszerzési módja, a vetés, ültetés eszközei. Gyakorlat: • zöldség- és virágmagok vetése sorba, illetve fészekbe, • ládás és poharas virág- és zöldségpalánták kiültetése végleges helyükre, szabadba és termesztő berendezésekbe, • szabadgyökerű, előre csomagolt, földlabdás és konténeres növények telepítése, • a vetéshez, ültetéshez a sorok kijelölése, • az ültető gödrök elkészítése, az elszáradt, sérült gyökérrészek visszavágása, • gyümölcsfák karózása. Követelmény: • tudja csoportosítani a növények szaporítóanyagait a vetés, ültetés módja szerint,

64

•

tudja kijelölni a növénynek megfelelő helyes sor- és tőtávolságot és azokat szabályosan elültetni, • tartsa be a munkafolyamatban a munkafázisok megtanult sorrendjét. Minimális követelmény: • a mások által kijelölt helyre tudja helyesen elvetni a szaporítóanyagot, elültetni a palántát, • tudja kiásni az ültető gödröt gyümölcsfák, díszfák, díszcserjék telepítéséhez. 1.5. Kézi ápolási munkák Elmélet: • a kézi ápolási munkák célja, szükségessége, fajtái, ideje, módja, kézi eszközei. Gyakorlat: • a kikelt zöldség- és virágmagvak, vetések ritkítása, • gyomirtás kézzel, illetve kapával, • az utak tisztántartása, földutakon a gyom kikapálása, kavicsolt utakon a gyom eltávolítása saraboló kapával, takarítás parkokban, utak söprése, a repülő szemét (papírhulladék, nylonzacskók) összeszedése, • virág- és zöldségágyások öntözése szükség szerint öntözőkannával és tömlővel, • gyep öntözése tömlővel, a levágott fű összegyűjtése, felrakása járműre. • virágágyak ápolása, az elnyílt virágok levágása, az elpusztult virágtövek kiszedése, pótlása, a tenyészidő lejárta után a virágtövek kiszedése, összekupacolása, felrakása az elszállító járműre, • virágágyak takarása fenyőkéreggel, • szélvihar után a letört ágak összeszedése, ősszel a lehullott levelek összesöprése lombseprűvel, majd járműre rakása, • téli védelem: a fagyérzékeny növények takarása fenyőággal, rózsatövek felkupacolása földdel, örökzöld díszcserjék összekötése, • gyümölcsöskertben, szőlőben: a szakember által elvégzett metszés után a vesszők összegyűjtése. Követelmény: • keressen összefüggést az emberi tevékenység és a terméshozam között, • tudja a gazdálkodás eszközeit és módjait egymáshoz rendelni, az ember termelő tevékenységét az évszakok, az élő természet változásaihoz kötni, • ismerje az ember felelősségét a növénytermesztésben, • tudja megkülönböztetni a haszon- és gyomnövényt. Minimális követelmény: • kézi gyomlálás, utak tisztántartása, fű, letört ágak, lemetszett vesszők összegyűjtése, az egynyári virágtövek eltávolítása ősszel, a kétnyáriaké májusban. 1.6. A termény betakarítása Elmélet: • a termény betakarítás ideje, módja, eszközei, szedőedényei, • az érettség jelei, a léha, satnya termés jelei, okai, • a termények felismerése, megnevezése, csoportosítása.

65

Gyakorlat: • őszi és tavaszi érésű zöldségfélék betakarítása szabadföldről (sárgarépa, burgonya, káposztafélék, újhagyma, retek, saláta), paprika, paradicsom, uborka szedése növényházból, • őszi és tavaszi érésű gyümölcsök szüretelése: alma, körte, szőlő, szilva, dió, szelídgesztenye, eper, korai cseresznye, • üvegházi és szabadföldi termesztésű virágszedés. Követelmény: • tudják a leggyakoribb zöldség- és virágfajták érési idejét, • gondosan bánjanak a leszedett terményekkel, óvatosan helyezzék a szedőedénybe, ne okozzanak sérüléseket a terményeken, • jól becsüljék meg a felhasználás szerinti érettségi fokot. Minimális követelmény: • ismerje fel az érett, az éretlen és hibás terményeket, • folyamatosan végezze a zöldség, gyümölcs vagy virág szedését. 1.7. Előkészítés értékesítéshez, felhasználáshoz, szállításhoz, a termények tárolása Elmélet: • a betakarított termények (zöldség, gyümölcs) osztályozása, • egyszerű tárolási módok, tárolási göngyölegek. Gyakorlat: • zöldségfélék minőség és nagyság szerinti osztályozása, • egyes zöldségfélék lemosása szikkasztása, kötegelése, hibás levelek eltávolítása, • gyümölcsfélék minőség és nagyság szerinti osztályozása. Követelmény: • tudja a zöldség és gyümölcsféléket az elvárásoknak megfelelően osztályozni, helyesen állapítsa meg az adott zöldségféle tisztítási módját, • tudja kiválasztani a megfelelő tárolási módot és annak megfelelően elhelyezni a növényeket. Minimális követelmény: • zöldségfélék lemosása, szikkasztása, felesleges levelek eltávolítása, a tároláshoz szükséges ládák rekeszek kitisztítása.

2. Erdőgazdasági alapismeretek Csemetetermesztés, erdősítés, fásítás. A tantárgy célja: Megismertetni a tanulókat a csemetekerti munkák és az erdősítések során előforduló leggyakoribb növényekkel, a kézi eszközökkel végezhető talaj-előkészítési, vetési, ültetési, talaj- és növényápolási, termés-betakarítási munkálataival és az ehhez feltétlenül szükséges elméleti ismeretekkel.

66

2.1. Az erdőgazdálkodás helye gazdasági életünkben Elmélet: • az erdőgazdálkodás célja, jelentősége a gazdaság számára és az ember életében, • a csemetekert fogalma. Gyakorlat: • adatok, címek gyűjtése településük és a környék erdőgazdasági vállalkozásairól. Követelmény: • tudjon minél több fából készült tárgyat felsorolni az ember hétköznapi életéből, • tudjon példát hozni, milyen pozitív élményeket nyújthat az erdő az ember számára, • ismerje, mivel foglalkoznak a csemetekertben. Minimális követelmény: • tudja, hogy az erdő haszonforrás. 2.2. Növényismeret Elmélet: • hazánk erdeit alkotó leggyakoribb fafajok megismerése, • nyitvatermő fák: erdei-, fekete-, luc-, duglasz-, vörös-, jegenyefenyő, • cserjék: tuja, boróka, hamisciprus, • zárvatermő fák: tölgy, bükk, gyertyán, akác, nyár, nyír, éger, fűz, juhar, kőris, • cserjék: bodza, borostyán, erdei iszalag, fagyal, fagyöngy, fakin, galagonya, kecskerágó, kökény, szeder, vadrózsa, • gyomnövény: tyúkhúr, tarackbúza, gyermekláncfű, útifű, mezei aszat. Gyakorlat: • tablók készítése a leggyakoribb erdei fa- és cserjeféleségekről, • erdei séta során a fák, cserjék, felismerése leveles ágáról, terméséről. Követelmény: • ismerje, a fa, cserje, örökzöld, lombhullató, zárvatermő és nyitvatermő fogalmát, csoportosítsa a megismert növényeket e szerint, • fedezze fel a fák, cserjék életében bekövetkező ciklikus változásokat. Minimális követelmény: • tudja felsorolni a leggyakoribb fákat, cserjéket, néhányat ismerjen is fel. 2.3. Talaj-előkészítés Elmélet: • A vágás takarítás célja ideje. • A talaj-előkészítés célja, fajtái, műveletei, eszközei, gépei. • a részleges talaj-előkészítés fajtái: a keskenypásztás (padkás), tányéros talajművelés fogalma.

67

Gyakorlat: • vágástakarítás: gallyak, vágástéri hulladék összegyűjtése, • kézi kapálással, ásással a részleges talaj-előkészítés begyakorlása. Követelmény: • tudjon különbséget tenni a pásztás és a tányéros talaj előkészítés között, • ismerje a jó talaj-előkészítés fontosságát. Minimális követelmény: • tudjon helyesen kapálni. 2.4. Vetések, ültetések, telepítések • Csemetekerti vetések. Elmélet: • a vetés ideje, a vetőmag előkészítési módjai, a vetés eszközei, mélysége a vetőhorony fogalma, • az iskolázás célja, módja, ideje, kézi eszközei. Gyakorlat: • a vetőmag előkészítése áztatással, héjkarcolással, forrázással, • magvetés vetőhoronyba, • magvetés takarása földdel, gereblyével, • a föld tömörítése, hengerlése. Követelmény: • a fafajtától függően tudja, hogy melyik magelőkészítést kell alkalmaznia, • jól válassza meg a vetés mélységét, tudja tartani az egyenletes vetéssűrűséget, • sajátítsa el az iskolázás módszerét. Minimális követelmény: • tudja a vetőmagot egyenletesen elvetni a mások által kijelölt barázdába vagy horonyba és a magvetést betakarítani. Erdősítés magvetéssel Elmélet: • a vetés módjai, faj szerinti mélysége. Gyakorlat: • fészkes és pásztás vetés elsajátítása, • erdősítések pótlása. Követelmény: • a mag nagyságától függően tudja megválasztani a vetés mélységet. Minimális követelmény: • a vetésmódokat a gyakorlatban is tudja alkalmazni. Erdősítés ültetéssel Elmélet:

68

• az ültetés ideje, szabályai, módja, szerszámai. Gyakorlat • a gödrös és hasítékba ültetés elsajátítása. Követelmény: • sajátítsa el a speciális ültető szerszámok (ültető fúró, ékásó) biztonságos használatát és tudja helyesen megválasztani a műveletekhez alkalmas szerszámot. Minimális követelmény: • ismerje az ültetési módokat, és az egyszerűbb munkafázisokat önállóan végezze (pl. a talaj behúzása, tömörítése). 2.5. Kézi ápolási munkák Elmélet: • a kézi ápolási munkák célja, ideje, szükségessége, módja, kézi eszközei. Gyakorlat: • csemetekert: a gyomirtás a sorokban kézzel illetve kapával, ritkítás, • erdősítések: az ültető tányérok és pászták gyomtalanítása kapával és sarlóval, • a egyéb gyomok elnyomása kaszával és sarlóval, • a letermelt öreg állomány tuskósarjainak leverése. Követelmény: • tudja megkülönböztetni a haszonnövényt a gyomnövénytől, • a sarló és a kasza biztonságos használatának elsajátítása. Minimális követelmény: • kézi gyomlálás, 2.6. Termésgyűjtés Elmélet: • a termés betakarítás ideje, módja, az érettség jelei, a léha, satnya termés jelei, • a felhasználási lehetőségek ismertetése. Gyakorlat: • gesztenye (szelíd-vad), makk-, tobozgyűjtés értékesítésre, illetve koszorúkötéshez, • erdei szeder, szamócaszedés – étkezési célra. Követelmény: • ismerje az emberi és állati fogyasztásra alkalmas erdei termékeket • gyűjtéskor vigyázzon a természet értékeinek megóvására Minimális követelmény: • ismerje fel az érett és a hibás, satnya termést, • folyamatosan, jó tempóban gyűjtsön. 2.7. Csemete kiemelés. Fenyőgally termelés (előkészítés értékesítéshez, felhasználáshoz)

69

Elmélet • a csemete kiemelés ideje módja, eszközei, osztályozása, kötegelése, elvermelése, • a vermelés célja, módja, • előkészítés a szállításhoz, címkézés. Gyakorlat: • a csemeték kiemelése, kíméletes rázással a talajtól való megtisztítása, • válogatás felhasználhatóság és minőség szerint, kötegelés, • a hibás csemeték komposztálása, elégetése, • vermelő-árok készítése, csemetekötegek elvermelése, • a szállításra kerülő csemeték védelme nedves mohával, ruhával, szalmával • címkézés, • fenyőkivágáskor a levágott fenyőágak összegyűjtése, kötegelése koszorúkötészethez. Követelmény: • körültekintően, pontosan osztályozza a kitermelt csemetéket és az értékesítés, felhasználás ideje szerint tartósítsa, védje. Minimális követelmény: • a megadott szám szerint kötegelje a csemetéket, • tudja a csemetéket elvermelni.

3. Koszorúkötés (Kiegészítő tevékenység eső, szélvihar, kemény fagy, nagy hó esetén.) A tantárgy célja Hasznos tevékenységi lehetőséget biztosítani rossz idő esetén, mivel a kertészeti és erdőgazdálkodási munkák időjárásfüggők. Munkavégző, munkaszervező, gazdálkodó képességük, monotónia tűrésük, esztétikai érzékük fejlesztése, bedolgozás virágüzletbe, illetve helyi értékesítés. Elmélet: • a koszorúk csoportosítása felhasználás szerint, • a koszorúk növényanyagai, segédanyagai, díszítőanyagai, a készítés eszközei, módja, • a koszorúk növényanyagai: – tűlevelűek: luc-, duglasz-, jegenye-, erdei-, sima-, feketefenyő, – tobozok: kis és nagy rózsatoboz, szivar alakú, hasított, – pikkelylevelű örökzöldek: tuja, hamisciprus, boróka, – lomblevelű örökzöldek: borostyán, mahónia, puszpáng, – szárazvirágok: évelő sóvirág, egynyári sóvirág, szalmarózsa, – egyéb növényanyag: moha. Gyakorlat: • a zöldanyag felaprítása, apró csokrok készítése a körbekötéshez, tömőpisli, lapospisli készítés, felfűzés drótra, illetve tűzőbotra rögzítés, • tobozok felvágása, drótozása, • drót- és vesszőalap körbekötése örökzöldekkel,

70

• szalmaalap körbekötése fenyőfélékkel, mohával, félbevágott tobozzal, • szalmaalap letűzése pikkelylevelűekkel, egyöntetű szárazvirággal, • temetési koszorúalap, halottak napi, adventi koszorú, kopogtató készítése. Követelmény: • az örökzöldeket a felhasználáshoz szükséges méretben tudja felaprítani, • gazdaságosan használja a növényanyagot, minél kevesebb hulladék keletkezzen, • egyenletesen, folyamatosan dolgozza rá az alapra a növényanyagot, • a hibákat vegye észre, javítsa ki, • a gyakorlat megszerzése során törekedjen a termelékenység fokozására, • legyen képes a munkamegosztásban aktívan részt venni, a munkáért kapott jövedelemmel beosztással élni. Minimális követelmény: • az örökzöldeket a felhasználáshoz szükséges méretben tudja felaprítani. Tehetség gondozás Aki a képzés során folyamatos, intenzív érdeklődést mutat az érintett szakmák irányában, törekszik a feladatok pontos, gyors, lelkiismeretes elvégzésére, ismertessük meg olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, melyek magasabb szintűek, mint ami egy betanított munkástól elvárható. Ezzel fokozhatjuk önbizalmukat, ezt jutalomnak érezhetik, ami ösztönzőleg hat rájuk. Pl. termesztő berendezésben a palánták, nevelési, ápolási munkái (tűzdelés): – szaporítás dugványozással, – koszorúkötészetben élővirágok befűzése a koszorúalapba, – fiatal fák, cserjék koronakialakító metszése. Tantárgyi koncentráció A modul kiváló lehetőséget nyújt a tantárgyi koncentrációra, hiszen az témák (talajelőkészítés, vetések, ültetések, telepítések, ápolási és betakarítási munkák, növényismeret) ismétlődnek a kertészeti és erőgazdálkodási alapismeret gyakorlati oktatása során. A hasonló munkafolyamatokat csak egy helyen kell jól megtanítani és ezek begyakorlását változatos színtereken kell biztosítani (zöldségeskert, gyümölcsöskert, parkok, csemetekert, erdősítések).

4. Munka és környezet (ökológiai-, természet védelmi-, környezet védelmi alapismeretek, életpálya tervezés, munka-, baleset-, tűzvédelem, elsősegélynyújtás) 4.1. Az ökológiai ismeretek tanításának célja Egységes természetkép kialakítása, amelyben a tanuló megtapasztalhatja, hogy az ember a természet része, hogy a természet folytonos kölcsönhatásban van az élő és élettelen környezettel Elmélet: • az adott település, illetve tágabb környezet (megye) természetföldrajzi bemutatása, az éghajlati, domborzati, talajtani, földrajzi viszonyok hatása a természetes növénytakaró kialakulására, • a természetföldrajzi tényezők hatása az adott településen és környékén kialakuló mezőgazdaságra (kertészeti ágazatra) és a erdőgazdálkodásra,

71

•

a biotikus tényezők kölcsönhatásai: növény és állat, ember és természet, növények hatása egymásra, • a környezetváltozás és a növények tűrőképességének kapcsolata. Követelmény: • ismerje a környezeti tényezőket és azok hatását a élővilágra. Minimális követelmény: • közvetlen környezetében tudjon példát mondani a növények és állatok, az ember és a természet és a növények egymás közötti kölcsönhatására. 4.2. A természetvédelem tanításának célja A természet szépségének, változatosságának felfedeztetése és a természet óvása iránti igény fejlesztése, a természetvédő magatartás kialakítása. Elmélet: • védett növények, védett állatok, védett területek megismertetése, • a természetvédelmi törvény néhány előírásának ismertetése. Követelmény: • ismerje fel az ember felelősségét a természet védelmében, • ismerjen néhány védett növényt, állatot, hazai természetvédelmi területet, nemzeti parkot, • tudja, hogy a védett növények, állatok elpusztítása pénzbírsággal jár, • a természetvédő magatartásra másokat is figyelmeztessen. Minimális követelmény: • ismerje a lakóhelyén és környékén is előforduló növényeket, állatokat. 4.3. A környezetvédelem tanításának célja • Az ember felelősségének felismertetése a környezet megóvásában Elmélet: • a környezetvédelem célja, feladata, • környezetkárosító anyagok és tevékenységek felsorolása, • az emberi felelőtlenségből eredő károsítások, pl. erdőtüzek következményei, • a parlagfű terjedésének megakadályozása, • az időjárási szélsőségekből eredő károsítások (hőség, fagykár, zúzmara, jégeső, szélvihar) és az ellenük való védekezés, • az erdőgazdálkodás és a növénytermesztés felelőssége és lehetőségei a környezet megóvásában, a környezeti ártalmak csökkentésében, • környezetbarát megoldások ismertetése: biotermesztés, mechanikai és agrotechnikai védekezés a növénytermesztésben, természetes hatóanyagú növény védőszerek használata, természetes anyagok használata, füst- olajszűrő berendezések használata, modern fűtéstechnika, szelektív hulladékgyűjtés, • autóutak melletti parkosítások (zajfogó fal). Követelmény: • vegyék észre az ok-okozati összefüggéseket a környezetszennyeződés és az élővilág károsodása között.

72

Minimális követelmény: • ismerjék fel a környezetszennyező anyagokat, kerüljék azok használatát, • tanúsítsanak környezetvédő magatartást. 4.4. Munka-, baleset-, tűzvédelemi ismeretek és az elsősegélynyújtás célja A biztonságos munkavégzés feltételeinek megismertetése Elmélet: • a munkavédelem célja, feladata, • a baleset és az üzemi baleset fogalma, • baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalók (magatartás, intézkedés, jegyzőkönyv, a tűzoltókészülék használata), • a szociális feltételek biztosítása, • a kertészeti és erdőgazdálkodási munkák során gyakran előforduló kisebb balesetek, megelőzésük és a sérülés ellátása: égés, fagyás, vágás, méh-, darázscsípés, kullancs elleni védekezés (kenőcsök, védőoltás, a kullancs bőrből való eltávolítása), teendők ismertetése viperamarás esetén , bőrgyulladást okozó hernyók ismertetése. Gyakorlat: • az új munkafolyamat megkezdése előtt ismertetett szabályok és azok betartása: – kéziszerszámok szállításának, használatának, karbantartásának munkavédelmi előírásai, – az anyagmozgatás biztonságtechnikai szabályai, – a balesetveszélyes munkaterületek megközelítésének tilalma (frissen permetezett terület, fakitermelés, bőrgyulladást okozó hernyóktól fertőzött terület), – a leggyorsabban igénybe vehető egészségügyi szakember elérhetőségének ismertetése, – kézi eszközök biztonságos használatának ismertetése. Követelmény: • a kézi munkaeszközöket az előírásnak megfelelően használja, szállítsa, gondoskodjon a karbantartásukról, • valamennyi munkafolyamatnál tudja alkalmazni a munka-, baleset-, tűz-, környezet- és természetvédelmi szabályokat, • tudjon az egyszerűbb baleseteknél szakszerű elsősegélynyújtást adni, • ismerje a tűzoltóság, a mentők, a rendőrség telefonszámát, a tűzeset, baleset bejelentési módját. 4.5. Életpálya tervezés Elmélet: • elhelyezkedési lehetőségek ismertetése, állás kereső technikák elsajátítása, • a munkaszerződés fogalma és a szerződéskötés szabályai, • továbbtanulási lehetőségek ismertetése, • a családba való visszahelyezés, illetve szociális intézménybe történő elhelyezés esetén a képzés során szerzett ismeretek hasznosításának lehetőségei. Gyakorlat: • az egyéni elképzelések elmondása a vonzódások és realitások alapján, • álláshirdetések keresése a betölthető munkakörökben, ezek elemzése,

73

• •

jelentkezés továbbtanulásra, szülőkkel, gyámmal, iskolai vezetővel beszélgetés az önálló munkavállalásra, továbbtanulásra képtelen tanulók sorsáról. Követelmény: • rendelkezzenek konkrét ismeretekkel a választható foglalkozásokról, • legyenek tájékozottak az adott gazdasági környezetben a kínálkozó munkalehetőségekről és feltételekről, • reálisan lássák lehetőségeiket. A tanúsítvány megszerzéséhez, munkába álláshoz, tovább tanuláshoz szükséges követelményszintek (optimális követelmények). Ismeretek szintjén tudja: •

a leggyakoribb zöldség- gyümölcs, dísznövények (díszfák, díszcserjék, egynyári, kétnyári, évelő növények) erdeinket alkotó fák, cserjék csoportosítását, szaporítását, • a leggyakoribb gyomnövényeket, • belső utak létesítését, fenntartását, • munka-, környezet-, tűz-, természetvédelem feladatát, • munka és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket, • álláskereső technikákat. Megértés szintjén tudja: • gyümölcsfák, erdei fák díszfák, díszcserjék telepítését (talaj-előkészítés, ültetés), • zöldségpalánták kiültetését, a leggyakoribb zöldségfélék ápolási és szedési sajátosságait, • az egynyári, kétnyári és évelő virágfelületek kiültetését, fenntartását. Alkalmazás szintjén tudja: • Zöldségeskert, gyümölcsös, csemetekert, erdősítések, virágágyások talaj-előkészítésének, ápolási munkáinak módjait, anyagait eszközeit. • Termések, termények, szüretelésének, a facsemeték, kiemelésének, osztályozásának, áruelőkészítésének, tárolásának módjait eszközeit. • Pázsitok fenntartásának módjait. • Termesztés során használt építmények, eszközök, berendezések, anyagok használatát, elsődleges karbantartását. • Balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a környezetében előforduló esetekre. • Baleset, tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. • A munkaszerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait. Gyakorlat Ismeret szintjén tudjon • technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani. • Elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni. • Kultúrnövényekben kórós elváltozásokat felismerni. • Leggyakoribb zöldségek, gyümölcs, dísznövények (díszfák, díszcserjék, egynyári, kétnyári, évelő) erdeinket alkotó fák, cserjék és a gyomnövények felismerését. • Állandó helyre való szabadföldi vetést. • Kiültetésre alkalmas palánta, csemetefa ismérveit. • Belső utak létesítési munkáit. • Termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát.

74

Jártasság szintjén tudja: • Gyümölcsfák, díszfák, díszcserjék, erdei fák telepítését (talaj előkészítés, ültetés) és pótlását. • Környezetvédő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai és biológiai). • Kézi szerszámok karbantartását. • Zöldség és virág palánták kiültetését. • Egyes zöldségfélék, virágfélék speciális ápolási, áruszedési munkáit. • Virágfelületek kiültetését. • Megismert növények éves gondozási munkáit. Készség szintjén tudja • Ültetvények (gyümölcsök, csemetekert, erdősítések) kézi eszközökkel végzendő őszi és tavaszi talajmunkáit. • Ültetvények, zöldségfélék, virágágyak növény ápolási munkáit. • Termények, termések szüretelését, kézi szedését, facsemeték kiemelését, osztályozását, áruvá készítését, egyszerű tárolását. • Pázsitok fenntartási műveleteit. • Belső utak karbantartását.

5. Értékelés A munkára felkészítő modul célja, hogy sokoldalú gyakorlati ismereteket nyújtson a fiataloknak, s ezáltal fejlesszük önértékelésüket, önbizalmukat, így járuljunk hozzá későbbi életútjuk megsegítéséhez. Célunk, hogy ezek az ismeretek megkönnyítsék a fiatalok beilleszkedését az új közösségbe, ahová a modul elvégzése után kerülnek. A célokból következik, hogy az értékelésnek a pozitív megerősítést kell szolgálnia. Az értékelés módja: • folyamatos szóbeli értékelés az elméleti és gyakorlati feladatok elvégzése után, személyes és kiscsoportos beszélgetések során, • ezek alapján folyamatos feljegyzések készítése a fiatalok fejlődéséről, az önmagukhoz mért fejlődés mértékéről, • a feljegyzések meghatározzák az egyéni differenciálást és prognosztizálják a modul elvégzése utáni lehetőségeket, • szöveges értékelés az iskolában folyó első félév után, majd a második félév végén. Az értékelés javasolt szempontjai: • mennyire képes életkorának, fejlettségének, egyéniségének megfelelően elsajátítani az elvárt értékeket, normákat, szabályokat, • alkalmazza-e ezeket a mindennapok során ellenőrzés mellett vagy anélkül is, • kialakult-e korának, fejlettségének és lehetőségeinek megfelelő feladattudata, szokásrendje, értékrendje, • képes-e tartós társas kapcsolatokra, együttélésre a munkatársakkal a gyakorlati helyeken, elfogadja-e azok szokásrendjét, hagyományait, a megismert munkahely szabályait, • el tudja-e fogadni a munkahelyen az alá-fölérendeltségi viszonyokat, van-e reális önismerete, van-e igénye önérvényesítésre, önmegvalósításra,

75

• • • • •

elsajátította-e önmaga és környezete ellátását, egészségmegóvását, képes-e más emberek tiszteletben tartására, munkájuk megbecsülésére, elsajátította-e egyéniségének, fejlettségének és lehetőségének legjobban megfelelő tanulási technikákat, ismeretszerzési formákat, információgyűjtési és szelektálási megoldásokat, képes-e a megismert szituációkban, helyzetekben – esetekben spontán körülmények között is – a konfliktushelyzetek felismerésére, azok kezelésére, képes-e a feladat elvégzéséig kitartóan dolgozni, törekszik-e a feladat hibátlan elvégzésére.

6. A modul bevezetésének feltételei A képzők végzettsége: •

a képzést irányíthatja egy természetkedvelő, otthon is szívesen kertészkedő gyógypedagógus, illetve gyógypedagógiai szemlélettel átitatott más pedagógiai végzettségű személy, • vagy gyógypedagógiai szemlélettel rendelkező, a kertészeti ágazatban több éves gyakorlati tapasztalatot szerzett legalább középfokú (szakirányú érettségi, technikus)végzettségű személy, aki a koszorúkötésben is jártas, • a képzést segítik a gyakorlóhely munkahelyi vezetői a munkalehetőség, munkaeszközök, egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosításával (az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint). A képzésben részt vehet az a alapfokú iskolai végzettségű, 16. életév betöltött tanuló, aki a komplex pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt vett és egyéni elbírálás szerint megfelelt. Tárgyi feltételek Elméleti képzés: • tanterem, a tanulók létszámának megfelelő munkaasztal, szék, tábla • közös készítésű tablók (a növényismeretben szereplő növények, parki beültetések, erdőrészletek, csemetekerti felvételek, koszorúfajták, speciális szerszámok stb.). Gyakorlati képzés: • minden hét egy napján az iskola területén történik, ezért az iskolának is biztosítani kell a következő feltételeket: udvar, kert (esetleg kisebb fóliasátor, kisebb üvegház), ahol a kertészeti gyakorlat végezhető, • a tanulólétszámnak megfelelő szerszámok, munkaruha (téli, nyári), gumicsizma, bakancs, kesztyű, • a kéziszerszámok, anyagok, göngyölegek, eszközök, munkaruhák tárolására szolgáló helyiség és szekrény, • a koszorúkötészethez külön munkaterem (műhely), a tanulólétszámnak megfelelő munkaasztal, szerszámok. • koszorúalapok, drótok, zöldanyagok, tobozok és díszítőanyagok.

76

Forrásmunkák 1.

Kerti munkás szakképesítés központi programjai (1997).

2.

Erdészeti alapismeretek (Dr. Tompa Károly szerkesztette).

3.

Erdészeti Biztonsági Szabályzat.

4.

NAT, Ember és természet.

5.

Földünk és környezetünk.

6.

A Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának Természetismereti tanterve.

Ajánlott irodalom 1.

Dr. Tompa Károly szerkesztésében: Erdészeti alapismeretek.

2.

Virágoskert, pihenőkert. Mezőgazdasági Könyvkiadó.

3.

Díszfák és kertek képekben.(Szilvánusz Könyvek.

4.

Fák. Határozó kézikönyvek.

5.

Virágkötészet Szerkesztette: Wenszki Ágnes. Mezőgazdasági Kiadó.

6.

Dr. D. G. Hessayon: Virágágyi dísznövények. Kertszakértők: Park Kiadó.

7.

Nagy öröm a kis kert. Mezőgazdasági Kiadó.

8.

Ezer ragyogó ötlet hobbikertészeknek. Planétás Kiadó.

77

Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára

KOVÁCSNÉ KLEIZER MÁRTA

TEXTILIPARI SZAKMÁKRA FELKÉSZÍTŐ SZAKMAI MODUL Tanulásban akadályozottak részére

Lektorálta: NIKOVICS ATTILÁNÉ

Budapest, 2001

Tartalom 1.

A modul célja ........................................................................................................... 81 A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz..........................................................81

2.

A modul beillesztése a képzésbe.............................................................................. 81

3.

A modul szerkezete .................................................................................................. 82

4.

A modul tartalmának részletes leírása...................................................................... 83 1. Anyag- és áruismeret............................................................................................ 83 2. Textilipari szakmai ismeretek ..............................................................................85 3. Textilipari szakmai gyakorlat............................................................................... 87 4. Munka- és balesetvédelem ................................................................................... 90

5.

Értékelés................................................................................................................... 92

6.

A modul bevezetésének feltételei.............................................................................93 Személyi feltételek ................................................................................................... 93 Tárgyi feltételek ....................................................................................................... 93

Melléklet..........................................................................................................................96 Ajánlott irodalom .......................................................................................................... 100

80

1. A modul célja A modult ajánljuk az alapfokú iskolai végzettséget megszerzett tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos) fiataloknak, akik a textilipar területén szeretnének elhelyezkedni, de szakmunkás bizonyítvány megszerzésére egyenlőre nem vagy egyáltalán nem képesek. A textilipari szakmákra felkészítő szakmai modul célja, hogy olyan szakmai ismereteket nyújtson a fiataloknak, amelyek segítségével könnyebb és sikeresebb lehet a munkavállalás olyan munkakörökben, ahol nincs feltétlenül szükség szakmunkás bizonyítványra. Ilyen munkakörök varrodában, pl. raktári munka (címkéző, csomagoló), vasaló (részvasaló, végvasaló), gyártósor mellett dolgozó, szalagvarró, szabászati terítő, mosodában mosodai alkalmazott, szövödében, kötödében mint raktári munkás vagy szalagmunkás. E cél érdekében a képzés: • alapozza meg a tanulóknak olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek lesznek a textilipar területén a szakmai követelményeknek irányítás mellett eleget tenni, • neveljen szakmaszeretetre, fegyelmezett, megbízható munkavégzésre, felelősségtudatra és -vállalásra, • fejlessze a tanulók esztétikai érzékét. A képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szociális funkciókra való felkészítést is, a sikeres habitáció, rehabilitáció megvalósítását. A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz Az oktatási intézmények célja, hogy megteremtsék tanulóik számára az önmagukhoz képest maximális fejlődés lehetőségeit. A modul a képzésben résztvevő fiatalok egyéni sajátosságait, adottságait, körülményeit, életútjának lehetőségeit figyelembe véve nyújt gyakorlatba ágyazott szakmai ismereteket a textilipar területéről. A modul 1. A követelményszintet elérő fiatalok számára elhelyezkedési esélyt biztosít olyan munkakörökbe, ahol nem feltétel a szakiskolai végzettség, illetve a szakmunkás bizonyítvány. 2. A minimális szintet elérő, de munkahelyen elhelyezkedni nem tudó a családba, lakóotthonba visszakerülő, illetve az egészségügyi vagy szociális intézményekbe kerülő fiataloknak a mindennapi életbe hasznosítható ismereteket nyújt. 3. A követelményeket jól teljesítő, tehetséges fiatalok számára továbbtanulási lehetőségeket, szakmai alapokat nyújt a textilipar területén, OKJ szerinti szakmák elsajátítására.

2. A modul beillesztése a képzésbe Az alapfokú iskola elvégzése után, 16 éves kortól ajánlott a modul. A modul időtartama minimum egy iskolai félév, azaz 5 hónap (19 hét). A képzési idő meghosszabbítható akár egy évre is, ha ezt a helyi tanterv és a fiatalok képességei azt szükségessé teszi. Tartalma miatt nem igényel évszakhoz kötöttséget, így bármelyik félévben oktatható és kapcsolható más modulhoz is.

81

A könnyebb önálló életkezdéshez, életvezetéshez a legnagyobb segítséget a praktikus ismeretek modul nyújtja, így a szakmai modul kiegészülhet életkezdésre felkészítő modullal, segítve a habitácíó, rehabilitáció megvalósulását. A modul elsősorban az általános iskola technika (gyakorlati ismeretek és életvitel) tantárgy tananyaghoz (pl. kézi varrás, gombfelvarrás stb.) kapcsolódik, illetve ennek tartalmára épít. A modul sikeres elvégzése után a fentiekben említett munkakörökben illetve ezekhez hasonló munkakörökben helyezkedhetnek el a fiatalok. Ha nem sikerül a minimum szintet teljesíteni, szükségtelen megismételni a modult, egy másik, a fiatal számára feltehetően megfelelőbb modul elvégzése javasolható. A modul sikeres elvégzése után, ha fiatal képességei lehetővé teszik és kedve van hozzá, résztvehet egy textilipari OKJ képzésben és szakmunkás vizsgát tehet. Ilyen szakmai képzés lehet: – kézi és gépi hímző OKJ 31 5291 06, – lakástextil varró, javító OKJ 21 5274 01, – filmnyomó és kendőfestő OKJ 31 5274 01, – szitanyomó OKJ 31 5278 07, – kötöttáru készítő OKJ 31 5274 03, – varrómunkás OKJ 21 5276 03, – kelmefestő és -tisztító OKJ 31 7842 01, – textilfestő és kikészítő OKJ 31 5274 05. A helyi sajátosságok befolyásolják, illetve befolyásolhatják a képzés tartalmát. Így azokra a témakörökre kell nagyobb hangsúlyt helyezni, amelyeket a településen illetve a környéken a fiataljaink számára a leginkább elérhető textilipari munkahelyek elvárásai szükségessé tesznek. Ha lehetőség van rá, a képzés utolsó egy hónapját a település egyik vagy akár több, lehetőleg az érdeklődésüknek megfelelő munkahelyeken „élő” környezetben, gyógypedagógus jelenlétéven, felügyeletével és közvetlen irányításával végezzék.

3. A modul szerkezete A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret: félév (5 hónap, 19 hét). Elmélet aránya: 15%. Gyakorlat aránya: 85%. A képzés tantárgyai: – Textilipari anyag- és áruismeret. – Textilipari szakmai ismeretek. – Textilipari szakmai gyakorlat. – Munka-és balesetvédelem. A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok hetente: Elmélet: 4-5 óra (15 hét). Gyakorlat: 22-24 óra (15 hét) + 27,5 óra (4 hét).

82

Tantárgy Sorszám

Megnevezés

S z a k m a i

Óraszám

e l m é l e t

1.

Textilipari anyag- és áruismeret

25

2.

Textilipari szakmai ismeretek

40

3.

Munka- és környezetvédelem

12

Szakmai elmélet összesen

78

4.

Szakmai gyakorlat Ö s s z e s e n

443,5 522,5

Javaslom, hogy a könnyebb munkahelyi beilleszkedés, az életszerű munkahelyi környezet megismerése érdekében a képzés utolsó 4 hetét a település egyik textilipari munkahelyén végezzék (4x27,5 = 110 óra). Ha ezt nem megoldható, a négy hét gyakorlásra, a kiegészítő anyagok feldolgozására vagy saját használatra, illetve környezetük díszítésére szolgáló, használati tárgyak készítésére használhatják fel. Az elméleti képzés, azaz az új ismeretek, gyakorlatok oktatása az első 15 héten valósuljon meg.

4. A modul tartalmának részletes leírása A témakörök feldolgozásának mértékét, az elsajátítás mélységét, a hangsúly helyezést a csoportot oktató pedagógus határozza meg a fiatalok képességei, a csoport összetétele és a lehetőségek figyelembe vételével!

1. Anyag- és áruismeret Óraszám: 22 (24) óra. Anyag és áruismeret tantárgy tanításának célja, hogy • rendezze a textiliparban felhasznált fontosabb szálas anyagokat, eredetét, tulajdonságait, felhasználási területüket, • megismertesse textilminták segítségével a textiliparban feldolgozásra használt leggyakoribb textilméteráruk, kellékek, rövidáruk fajtáit nyersanyaguk, szerkezetük, felhasználási területük és kereskedelmi elnevezésük szerint, • megismertessen a leggyakoribb festési és színezési eljárásokkal, • ismertesse a legegyszerűbb kelmevizsgálatok célját, menetét.

83

Sorszám A

t é m a

m e g n e v e z é s e

(Kb.) óraszám

1.

A textilipari nyersanyagok

2

2.

Természetes eredetű szálas anyagok és csoportosításuk

2

3.

Textilipari fonalak

2

4.

Kelmék

2

5.

Textilkikészítés

2

6.

Áruismeret

9

7.

Anyagvizsgálatok

4

8.

Szabad sáv

3

Téma anyagának részletezése Textilipari nyersanyagok

kb. 1 óra

Természetes eredetű szálas anyagok csoportosítása általános tulajdonságai Növényi eredetű szálas anyagok, Állati eredetű szálas anyagok, Ásványi eredetű szálas anyagok, Fonalak (természetes eredetű vegyi szálak, szintetikus szálas anyagok) Kelmék

kb. 2 óra

Textilkikészítés: festés, színnyomás, szitanyomás

kb. 2 óra

Áruismeret

kb. 9 óra

kb. 2 óra

kb. 2 óra

Textiliparban felhasznált szövetek legismertebb fajtái, viselési tulajdonságai, feldolgozhatóságuk, kezelhetőségük (pamutszövetek, gyapjú szövetek, selyemszövetek, viszkóz szövetek, szintetikus szövetek, kevertszálas szövetek). Kötött hurkolt kelmék legismertebb fajtái, viselési tulajdonságai. Nemszőtt kelmék legismertebb fajtái, viselési tulajdonságai, feldolgozhatóság, kezelhetőség. Anyagvizsgálatok. A nyersanyagok, szövetek , alapvető vizsgálati módszerei (szín- és fonákoldal meghatározása lánc és vetülékirány illetve szemsor megállapítása): kb. 4 óra A textíliák meghatározása (jelzések, jelölések, márkanevek alkalmazása értelmezése). Kezelési utasítások és jelzések. Fejlesztési követelmények • Tudja rendszerezni a textiliparban használt nyersanyagokat eredetük szerint. • Ismerje a csoportok általános jellemzőit. • Ismerje a különféle kötésmódok tulajdonságait. • Ismerje a leggyakrabban alkalmazott festési eljárásokat és azok feldolgozást befolyásoló hatását.

84

• • •

Ismerje fel textilminták alapján a ruhaiparban feldolgozásra kerülő leggyakoribb textilméteráruk, kellékek, rövidáruk fajtáit. Készítsen mintagyűjteményt. Tudja felismerni a szín- és fonákoldalt meghatározni a lánc és vetülékirányt, szemoszlopot, szemsort.

Minimális követelmények • Ismertesse a nyersanyagok főbb csoportjait. • Ismerje fel az alapkötéseket. • Ismerje a kellékek és a rövidáruk fajtáit. • Tudja meghatározni a szín- és fonákoldalt. 2. Textilipari szakmai ismeretek Óraszám: 40 óra. Textilipari szakmai ismeretek tantárgy tanításának célja, hogy: • rendszerezze és közvetítse azokat az alapozó ismereteket, amelyek a szakmai gyakorlat során alkalmazni kell a tanulóknak, • nyújtson alapvető ismereteket a ruházati textíliák feldolgozásáról, kezelhetőségéről, • megismertesse az egyedi ruhakészítés illetve a ruhagyártás alapvető munkafolyamatát, • ismertesse a varrással kapcsolatos alapfogalmakat, a varrások alak- és méret jellemzőit, • megismertessen a kézi és gépi öltésekkel, az öltés- és varrás típusokkal, valamint azok felhasználási területével és jellemzőivel, • megismertesse a tanulókat a vasalás és a ragasztás fogalmával, céljaival, technológiájával, alkalmazási területével, az alkalmazható berendezésével, • megismertesse a fiatalokat a ruhaiparban használatos varrógépek, speciálgépek működésével, a gépek balesetmentes üzemeltetésének tudnivalóival. Sorszám

A

t é m a

m e g n e v e z é s e

Óraszám

1

Technológiai alapfogalmak

2

2

Az öltés-, varró- és varrástípusok csoportosítása

2

3

Kézi öltés

2

4

Gépi öltés

3

5

Ruhakészítés folyamat

3

6

Ruhaipari varrógépek

4

7

Varrások minőségét befolyásoló tényezők

2

8

Szövő- és kötőgépek

3

9

A szabás technológiája

4

10

Hőmegmunkálás (vasalás) technológiája

4

11

Ragasztás technológiája

3

12

Csomagolás

2

Szabad sáv

6

85

A téma anyagának részletezése Alapfogalmak: kb. 2 óra – Technológiai alapfogalmak (szabás, varrás, vasalás, ragasztás). – A varrással kapcsolatos alapfogalmak (varrat, öltés, tűzés, tűzésszélesség). Az öltés-, varrat-, és varrástípusok csoportosítása: kb. 2óra – Öltéstípusok csoportosítása (alapöltések, módosított öltések). – Varrástípusok csoportosítása, felhasználási területek (összevarrás, szegés, gomblyukak, kellékek). Kézi öltések: kb. 2 óra – Kézi alapöltés (fűzőöltés). – Kézi varrás eszközei (varrótűk, varrócérna, ollók, jelölő eszközök). – A fűzőöltésből módosított kézi öltések jellemzőik és felhasználási területük rögzítő és jelölő fércelés, kézi rejtett öltés. Gépi öltések: kb. 3 óra – A huroköltés tulajdonságai, felhasználási területe. – Módosított többfonalas láncöltés háromfonalas szegőöltés (tisztázó öltés). Ruhakészítés folyamata: kb. 3 óra – Az egyedi ruhakészítés folyamata és eszközei. – Szabásminta ismeret. – A ruhagyártás. – A varroda fő munkafolyamatai és eszközei. – Kötény műveleti sorrend összeállítása. Ruhaipari varrógépek: kb. 4 óra – Varrógép főbb szerkezeti elemei. – Varrógépek és speciálgépek fajtái, alkalmazási területeik (tisztázó gép, gomblyukazó varrógép, gombfelvarró gép). – A varrógépek kezelése, karbantartása. – A varrógépek használatának munkavédelmi előírásai. A varrások minőségét befolyásoló tényezők: kb. 2 óra Szövő- és kötőgépek (felépítésük, működésük, használatukhoz szükséges ismeretek): kb. 3 óra A szabás technológiája: kb. 4 óra – Szövetek terítése (módja, eszközei). – A szabás módjai, gépi eszközei (ollók, szabászgépek, kivágó prések). Hőmegmunkálás (vasalás) technológiája: kb. 5 óra – A vasalás célja, eszközei (vasalók, vasaló asztalok, vasalógépek) – A nedves hőmegmunkálási módok. – A hőmegmunkálás alkalmazása ruházati cikkek gyártásakor (előkészítő, gyártásközi befejező vasalási műveletek). – A hőmegmunkálás munkavédelmi kérdései. Ragasztás technológiája: kb. 3 óra – A ragasztás folyamata. – A ragasztáshoz szükséges berendezések. Csomagolás.

86

Fejlesztési követelmények • • • • • • • • •

Ismerje a szabás, varrás, vasalás, ragasztás fogalmát, folyamatát, eszközeit. Ismerje a kézi és gépi alapöltéseket és azok tulajdonságait. Sorolja fel az egyedi ruhakészítés folyamatát. Ismerje a varrógépek főbb szerkezeti elemeit. Ismerje a varrógépek, speciálgépek alkalmazási területeit Ismertesse a varrógépek kezelési és karbantartási teendőit. Ismerje a vasalás kézi és gépi berendezésének használatát. Ismerje a szabás eszközeit, módjait. Ismerje a munkához szükséges munka-és tűzvédelmi, valamint a biztonságtechnikai előírásokat. Minimális követelmények • Tudja meghatározni a varrással kapcsolatos alapfogalmakat. • Tudja felsorolni az öltés- és varrástípusokat. • Ismerje a kézi és gépi alapöltéseket. • Tudja felsorolni a szabás eszközeit. 3. Textilipari szakmai gyakorlat A textilipari szakmai gyakorlat tantárgy tanításának célja, hogy tanulók megszerezzék a textilipari szakmák műveléshez szükséges alapvető gyakorlati tudást. A gyakorlat felhasználja, illetve erősíti, rögzíti az elméleti tantárgyak tanulása során elsajátított ismereteket. A gyakorlati tudás kialakítása érdekében a tantárgynak biztosítani kell, hogy: • tanulók a gyakorlat során sikerhez jussanak, • technológiai folyamatokat olyan szinten tanítsa meg, amely képessé teszi a tanulókat az alapvető szakmai gyakorlati feladatok (varrás, vasalás) elvégzésére, • rászoktassa a fiatalokat a pontos, kitartó, balesetmentes munkavégzésre, • fejlődjön a tanulók munkatempója, teljesítménye. Óraszám: 453,5 óra Sorszám

A

t é m a

m e g n e v e z é s e

Óraszám

1

Kézi öltések

20

2

Varrógépek kezelése, a varrógépekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek

20

3

Egyszerűbb gépi varrás típusok készítése

50

4

Kézi vasalók, vasalóberendezések kezelése

20

5

Tisztázógép (endlizőgép) használata, munkavédelme

30

6

Női kötény készítése

70

7

Textíliák kezelése

5

Szabad sáv

172,5

Üzemlátogatás Üzemi gyakorlat

15 110

87

A téma anyagának részletezése Kézi öltések (munkakendő készítése): • Ideiglenes öltések: – jelölő fércek (sima jelölőférc), – rögzítő fércek (egyenes irányú rögzítő férc). • Végleges öltések: levarró öltések,

kb. 20 óra

keresztöltések (boszorkányöltés), rejtett öltések, sima rejtett öltés, •

rejtett keresztöltés, Gomb felvarrások: nyaknélküli gombfelvarrás,

•

füles gomb felvarrása. Kézi eszközök használata: olló szakszerű használata, mérőszalag szakszerű használata, szabókréta, szappan használata.

Varrógép kezelése, munkavédelmi ismeretek: kb.20óra • Varrógép befűzése (alsó és felső szál). • Varrógéptű cseréje. • Tisztítás. • Munkavédelem. Egyszerű gépi varrástípusok készítése: kb. 50 óra • Gépi varrás gyakorlása, egyenes, ívelt és sarkos varratok készítése papíron és anyagon. • Varrat erősítése. • Összevarrás. • Széttűzés. • Szegések (szövetszél kétszeres behajtásával). • Az összevarrás, szegések stb. gyakorlása a lakás-textiliákon (pl. díszpárna és párnahuzat, ágyneműk készítése, egyszerű falikép rátét díszítése, terítők beszegése). Kézi vasalók, vasaló-berendezések kezelése: kb. 20 óra • A vasalók használata: Részvasalások. Sablon használata (pl. zseb bevasalása). • Munkavédelem. Tisztázógép (endlizőgép) használata, munkavédelme: kb. 30 óra • Befűzés: alsó és felső szálak. • Szakszerű varrat kialakítása anyagon. • Munkavédelem (taposó használata!).

88

Kiegészítő anyag: • Gomblyukazó varrógép biztonságos használata, munkavédelme. • Tű befűzése, alsó szál befűzése. • A gép használata. • A gép munkavédelme. Kiegészítő anyag: • Alkatrészek készítése. • Övek, gombolópántok készítése. • Nyakkör eldolgozási módok: gallérok inggallér, blúzgallér, sima sarkos. • Zsebek: rátűzött zsebek bevasalása (sablon használata) felvarrása béleletlen rávarrt zseb (sarkos, legömbölyített) zsebszabás- és varrásvonalba helyezett zsebek svédzseb. • Húzózár bevarrások: varrásvonalba készített húzózár takart húzózár bevarrása. • Lépéshasítékok: nyitott lépéshasítékok, takart lépéshasítékok. Női kötény készítése: kb. 70 óra • Műszaki leírás értelmezése. • Műveleti sorrend meghatározása. • Kötény szabása. • Kötény összeállítása, varrása. • Kiegészítő anyag: Egyenes vonalú női szoknya készítése (svédzseb, takart lépéshasíték, takart húzózár). Szabásminta értelmezése. Műveleti sorrend meghatározása. Szoknya szabása. Szoknya összeállítása, varrása. • Textíliák kezelése: Kezelési utasítások és jelzések értelmezése (mosásra, vasalásra, vegytisztításra vonatkozó utasítások). Fejlesztési követelmények • • • • • • • •

Ismerje és tudja elkészíteni a kézi öltések típusait. Tudja szakszerűen használni a szabás és a varrás kézi eszközeit. Vegye figyelembe munkavégzés során a varrások minőségét befolyásoló tényezőket. Tudja működtetni és kezelni a varrógépeket. Tudja elkészíteni a gépi varrástípusokat. Tudja munkájában alkalmazni a varrodai munkában összefüggő minőség ellenőrzési követelményeket. Tudja szakszerűen használni a gőzölős vasalókat. Tudja alkalmazni a gépek kezelésére vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

89

Minimális követelmények • • • •

Ismerje a kézi öltéseket. Tudja működtetni a varrógépeket. Tudja használni a kézi vasalókat. Tudja alkalmazni a gépek kezelésére vonatkozó munkavédelmi szabályokat.

4. Munka- és balesetvédelem Óraszám: 12 óra. A munka- és balesetvédelem tanításának célja • • • • • • • •

Ismertesse meg a tanulókkal a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait. Alakítsa ki bennük a balesetmegelőző szemléletmód alapjait. Kézi varrás munkavédelme, balesetvédelme. Varrógépekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek. Kézi vasalók, vasaló-berendezések munkavédelme. Tisztázógép munkavédelme. Tűzvédelmi ismeretek. Elemi elsősegély-nyújtási ismeretek (munkahelyen előforduló sérülések ellátása: vérzések, nyílt seb, ájulás, törés, áramütés, égési sérülések ellátása). A szükséges ismeretek elsajátítása a gyakorlatban, elsősorban a szakmai gyakorlaton kell, hogy megtörténjen. Fejlesztési követelmény • • •

Ismerje a balesetek megelőzésének, elkerülésének módját az eszközök használatakor. Ismerje a balesetekkor, tűzesetekkor szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. Tudja használni a tűzoltó berendezéseket.

Minimális követelmény • • •

Ismerje a gépek kezelésére vonatkozó biztonságtechnikai szabályokat. Tudja alkalmazni a gépek kezelésénél alkalmazott munkavédelmi ismereteket. Tudjon segítséget kérni, ha baleset történik (mentők, tűzoltók értesítése).

Differenciált oktatás Az oktatásban a fiatalok képességeit, tudásanyagát figyelembe véve törekedni kell lehetőségeik minél jobb kibontakoztatására. Az érdeklődő fiatalokat ismertessük meg olyan elméleti és gyakorlati tudás anyaggal is, amelyek az ismertetett munkakörök betöltéséhez nem szükségesek (lásd: kiegészítő anyagok). A kiegészítő anyagok közül az elhelyezkedést leginkább segítő részeket építsük be a tananyagba. Fokozott figyelmet kell fordítani és egyéni segítséget nyújtani a nehezebben haladó tanulóknak különösen a gyakorlati oktatás során. A tantárgyi kapcsolatok a mellékletben találhatók. Az oktatásban figyelembe kell venni az intézmény földrajzi-társadalmi környezetét. Az elhelyezkedési lehetőségek, azaz a környékbeli textilipari munkahelyek tevékenységi köre határozza meg, hogy a szakmai tantárgyak, különösen a textilipari szakmai ismeretek tantárgy té-

90

makörei közül melyekre helyezzük a hangsúlyt, azaz tanítjuk nagyobb óraszámban, mélyebb ismeretekre törekedve. Leggyakrabban a varrással kapcsolatos ismeretekre van szükség, ezek megtanulása igénnyel a legtöbb időt és segítséget. Így a modulban a varrással kapcsolatos témakörökre helyeztük a hangsúlyt. Könnyebb beilleszkedés, az elvárásokhoz, munkahelyi légkörhöz való igazodást, illetve a speciális szakmai tudás megszerzését segíti, ha a 4 hetes szakmai gyakorlatot a település termelő üzemében vagy üzemeiben töltik a tanulók. Ha több lehetőség is rendelkezésre áll, a tanulók érdeklődése, képessége, további elhelyezkedési terve, lehetősége határozza meg a választást. Fontos, hogy a gyakorlaton az eddigi tanító gyógypedagógus, pedagógus irányítsa, segítse a tanulókat, kapcsolataik alakulását a munkatársakkal és a vezetőkkel. A munkavégzést alapvetően a fogadó munkahely határozza meg, természetesen figyelembe véve a fiatalok lehetőségeit, tudását, képességeit. A munkahely célja legyen a szakma megszerettetése is. Ha nincs lehetőség termelőüzemben történő munkavégzésre, a 4 hét felhasználható differenciáltan a kiegészítő anyagrészek elsajátítására illetve gyakorlásra, a lemaradások, hiányosságok pótlására. Másrészt célszerű ezt az időt alkotó tevékenységre felhasználni. Így környezetünk díszítésére, szépítésére, pl. párnák, párnahuzatok, terítők, konyhai kiegészítők (fogókesztyűk, kenyérkosár) függönyök, ágytakarók készítésére illetve különböző technikák (pl. foltvarrás, batikolás) elsajátítására. Használhatjuk az időt a fiatalok ruházatának javítására, kiegészítésére, díszítésére is. Fontos, hogy megtanulják a megszerzett ismeretek felhasználását, hasznosítását a mindennapi életben is. Az elméleti órák témájukban, céljukban szorosan kapcsolódnak a gyakorlati oktatáshoz. Ezért ha lehetőség van rá, időben és térben is össze kell kapcsolni őket, pl. mindennap első óra az adott elméleti óra, ezt követi a gyakorlati oktatás, lehetőleg mindegyik a tanműhelyben. Törekedni kell rá, hogy az elméleti órák anyaga összhangban álljon a gyakorlat anyagával. A munka- és balesetvédelmi ismeretek tárgy óráit akkor kell megtartani, amikor a szakmai gyakorlat tananyaga azt megkívánja. A szakmai gyakorlat anyagában szereplő munkavédelmi ismeretek a megerősítést, az ismétlést, gyakorlást szolgálják. A modul-oktatásban a gyakorlatra helyezzük a hangsúlyt. A megcélzott fiatalok köre a gyakorlatban rögzíti, teszi hasznosíthatóvá a tanultakat. Ezért a tevékenységre, a szemléletes bemutatásra kerüljön a hangsúly. Értékesebb a tevékenység, ha annak haszna, eredménye van a fiatal és környezete számára. Törekedni kell tehát arra, hogy a begyakorolt tevékenység felhasználásával készítsenek valamilyen hasznos dolgot a fiatalok. Ilyen lehet, pl. hímzett terítő, függönyszegés, ruhák felhajtása, szegés, húzózár csere stb. A készített ruhadarabokból kiállítás, vásár is szervezhető ez is segítheti a motiválást. Ha nem valósítható meg az első órákban az elméleti oktatás, célszerű egy napon tartani azokat, a többi (4) napon pedig csak gyakorlati oktatást végezni. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolása nehezebben valósítható meg ebben az esetben.

91

Tanműhely hiányában a textilipari szakmai gyakorlatok tantárgy követelményei teljesíthetők csoportos képzési formában is, kis- vagy nagyüzemben gyógypedagógus irányításával, de kisebb hatékonysággal, mint a tanműhelyi oktatásban.

5. Értékelés A munkára felkészítő modul célja, hogy sokoldalú gyakorlati ismereteket nyújtson a fiataloknak, s ezáltal fejlesszük önértékelésüket, önbizalmukat, így járuljunk hozzá későbbi életútjuk megsegítéséhez. Célunk, hogy ezek az ismeretek megkönnyítsék a fiatalok beilleszkedését az új közösségbe, ahová a modul elvégzése után kerülnek. A célokból következik, hogy az értékelésnek a pozitív megerősítést kell szolgálnia. Az értékelés módja: • folyamatos szóbeli értékelés az elméleti és gyakorlati feladatok elvégzése után, személyes és kiscsoportos beszélgetések során, • ezek alapján folyamatos feljegyzések készítése a fiatalok fejlődéséről, az önmagukhoz mért fejlődés mértékéről, • a feljegyzések meghatározzák az egyéni differenciálást és prognosztizálják a modul elvégzése utáni lehetőségeket, • szöveges értékelés az iskolában folyó félév végén. Az értékelés javasolt szempontjai: • mennyire képes életkorának, fejlettségének, egyéniségének megfelelően elsajátítani az elvárt értékeket, normákat, szabályokat, • alkalmazza-e ezeket a mindennapok során ellenőrzés mellett vagy anélkül is, • kialakult-e korának, fejlettségének és lehetőségeinek megfelelő feladattudata, szokásrendje, értékrendje, • képes-e tartós társas kapcsolatokra, együttélésre a munkatársakkal a gyakorlati helyeken, elfogadja-e azok szokásrendjét, hagyományait, a megismert munkahely szabályait, • el tudja-e fogadni a munkahelyen az alá-fölérendeltségi viszonyokat, van-e reális önismerete, van-e igénye önérvényesítésre, önmegvalósításra, • elsajátította-e önmaga és környezete ellátását, egészségmegóvását, képes-e más emberek tiszteletben tartására, munkájuk megbecsülésére, • elsajátította-e egyéniségének, fejlettségének és lehetőségének legjobban megfelelő tanulási technikákat, ismeretszerzési formákat, információgyűjtési és szelektálási megoldásokat, • képes-e a megismert szituációkban, helyzetekben – esetenként spontán körülmények között is – a konfliktushelyzetek felismerésére, azok kezelésére, • képes-e a feladat elvégzéséig kitartóan dolgozni, • törekszik-e a feladat hibátlan elvégzésére. Az elméleti tantárgyak anyaga szorosan kapcsolódik a gyakorlat témáihoz, azok jobb elsajátítását, mélyebb rögzülését hivatottak segíteni. Az értékelésnél is a gyakorlaton nyújtott teljesítmény kell, hogy hangsúlyosabb legyen. Az anyag- és áruismeret és a szakmai ismeret tantárgyak értékelésénél is elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a tanult ismeretekből mennyit tud a gyakorlatban felhasználni, alkalmazni a fiatal. A gyakorlaton készült munkakendő, alkatrész mintagyűjtemény felhasználható segédeszközökként mind a tananyag ismétlésekor, mind pedig a számonkérés során. Az értékelésnél a munka rendezettségét, külalakját, esztétikus kivitelét, a gyűjtött minták mennyiségét is vegyük figyelembe.

92

A tananyagban felsorolt témák követelményeihez igazodva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve célszerű meghatározni az összefüggő nagyobb feladatokat, majd ezek ismeretében megtervezni az értékelési szempontokat. A textilipari szakmai gyakorlatokban a tanulók munkájának értékelési alapját az általunk elkészített konkrét munkadarab minősége szolgálja. A gyakorlati munka egy-egy önálló tananyagrész végén értékelhető (pl.: kézi öltések munkakendője, varrástípusok stb.). Az alkatrészkészítés témakörének minden csoportja értékelhető (pl. zsebek, gallérok stb.) de akár a csoport minden darabja külön-külön is értékelhető. Kész ruhadarabot mindig értékelni kell, hiszen ez komplexen tartalmazza a tanuló szakmai elméleti és gyakorlati tudását. Az értékelésnek mindig a tanulói munka ösztönzését, fejlesztését kell szolgálnia. A szakmai gyakorlat értékelése nem történhet csak egy, az adott ruhadarabra adott értékeléssel. Elengedhetetlen, hogy az oktató szöveges magyarázattal is értékelje a munkát, rámutatva a hiányosságokra, a problémákra, de megdicsérve mindenért, ami elismerést érdemel. Ezzel lehet a tanulókat jobb munkára, a hiányosságok megszüntetésére, a hibák kijavítására ösztönözni. A munka- és a balesetvédelmi ismeretek ellenőrzése során elsősorban azokat az ismereteket kell számon kérni, amelyeket más tantárgynál nem tanulhatnak meg. Így a tűzvédelmi ismereteket (pl. tűzoltó készülék használata) és az elsősegélynyújtás alapelemeit (sérülések ellátása). A modul a minimális követelmények teljesítésével végezhető el eredményesen (lásd a tantárgyaknál). Az elért teljesítmény mérésére a képzők előírhatnak az optimális követelményeket alapul vevő záróvizsgát. Véleményünk szerint a tanulók munkájának, fejlődésének folyamatos nyomon követése, értékelése és ennek írásban való rögzítése.

6. A modul bevezetésének feltételei Személyi feltételek A modul textilipari szakoktatói végzettséget nem igényel, elegendő és megfelelő egy, illetve két varrni tudó, textiliparban jártas vagy erre a területre nyitott gyógypedagógus. Több pedagógus alkalmazása esetén fontos, hogy egy-egy témakört, a témakör teljes óraszámában ugyanaz a pedagógus oktassa. Képzésben részt vehet az alapfokú iskolai végzettségű, 16. életév betöltött tanuló, aki a komplex pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt vett és egyéni elbírálás szerint azon megfelelt. Tárgyi feltételek Az elméleti és gyakorlati oktatás szorosan kapcsolódik egymáshoz nemcsak tartalmában, idejében és eszközeiben is. Az ismeretek bevésése, rögzülése miatt fontos a folyamatos ismétlés, megerősítés a többi tantárgy anyagában is. A képzés követelményei legjobban a tanműhelyben teljesíthetők. Az időbeli és tartalmi kapcsolódások miatt célszerű az elméleti órákat is a megfelelően kialakított tanműhelyekben

93

megtartani. A képzés során felhasználható minden olyan eszköz, gép, berendezés, amelynek alkalmazása a textiliparban jellemző. Oktató műhely kialakítását, illetve tanműhely létesítését az 1993. évi XCIII., a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint kell megvalósítani. Szaktanterem (tanműhely) eszközszükséglete

javasolt mennyiség

Kézi varró eszközök

tanulónként 1 db

Szabász olló

tanulónként 1 db

Huroköltésű ipari varrógép

tanulónként 1 db

Munkaszék

tanulónként 1 db

Szegőgép

csoportonként 1 db

Vasalóidomokkal ellátott vasaló asztal

csoportonként 1 db

Gőzvasaló

csoportonként 1 db

Szabász illetve munkaasztal

csoportonként 1 db

Lehetőség szerint: Egyenes gomblyukazó varrógép

képzési helyenként 1 db

Szemléltető anyagok: női szoknya, kötény műszaki dokumentációja, felfektetési rajza M 1:4, terítékrajza, terítési és szabászati utasítás, szakkönyvek, divatlapok, fotók, gép alkatrészek ábrái, textilipari gépek egyszerűsített ábrái. Audiovizuális eszközök: videofilmek, korszerű szabászati technológiákról, konfekció üzemekről, különféle textilipari technológiákról, textilipari gépek, berendezések működéséről. A textilipari anyag- és áruismeret tantárgy szemléltető anyagai: anyaggyűjtemények: növényi eredetű, állati eredetű, vegyi szálak, nyersanyaggyűjtemény, fonál- és cérnagyűjtemény: szövő-, kötő- ipari fonalak, cérnák, varrófonalak, varrócérna, Áruismereti mintagyűjtemény: különféle nyersanyagú, szövetek, kötött kelmék, nemszőtt textíliák, rövidáruk, kellékek.

94

Ha az elméleti oktatás tantermekben folyik: A tanterem mérete, alapberendezése (tanári és tanulói asztalok, székek) feleljen meg a tanulócsoport (osztály) létszámának. A világítás módja, erőssége biztosítsa a megfelelő munkavégzést. Az ablakon célszerű fényáteresztő és sötétítő függönyt elhelyezni. A tanterem felhasználási tárgyai: – tanuló asztalok, tanuló székek, – nagyméretű falitábla, – nagyméretű mágnes tábla.

95

Melléklet Anyag- és áruismeret tantárgyi témáinak kapcsolata más tantárgyak témával Textilipari szakmai ismeretek

Textilipari szakma gyakorlat

TANANYAG 1. Textilipari nyersanyagok csoportosítása 2. Textilipari szálasanyagok Vasalás általános kérdései, vasalhatóság Vasalás Ruházat rendeltetése Ragasztás 3. Fonalak Ruházat rendeltetése Vasalás Vasalás általános kérdései vasalhatóság, Ragasztás formatartás 4. Kelmék Varrások minőségét befolyásoló tényezők Ruházat rendeltetése 5. Textilkikészítés Varrások minőségét befolyásoló tényezők Ruházat rendeltetése 6. Áruismeret Varrástípusok csoportosítása, felhasználá- Alkatrészek készítése si területein Varrást befolyásoló tényezők Varrás minőségét befolyásoló tényezők Gomb- és kapocs felvarrások Hőmegmunkálás technológiája Ragasztás technológiája 7. Anyagvizsgálatok Felfektetési rajzok Alkatrészek készítése Szabás technológiája

96

Textilipari szakmai ismeretek tantárgy témáinak kapcsolata más tantárgyak témáival. Anyag- és áruismeret

Textilipari szakmai gyakorlat TANANYAG

1. Technológiai alapfogalmak Cérnafajtái Kézi öltések Cérnák készítése Egyszerű gépi varrástípusok Női kötény készítése 2. Az öltés-, varrat- és varrástípusok csoportosítása Ruhaipari kellékek ismertetése Kézi öltések Egyszerűbb gépi varrástípusok készítése Alkatrészek készítése Női kötény készítése 3. Kézi öltések Kézi öltések Alkatrészek készítése Női szoknya, kötény készítése 4. Gépi öltések Alkatrészek készítése Női kötény, szoknya készítése 5. Ruhakészítés Fonalak Festés 6. Ruhaipari varrógépek Varrógépek kezelése, varrógépekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek Egyszerű gépi varrástípusok készítése Alkatrészek készítése Női kötény készítése 7. Varrások minőségét befolyásoló tényezők Cérnák készítése, cérnafajták Kézi öltések Kötött, hurkolt, nemszőtt kelmék Varrógép beállítása Festés Varrógéptű cseréje Áruismeret Alkatrészek készítése Női szoknya készítése 8. Szövő- és kötőgépek A fonalgyártás munkaszakaszai, cérnák Kiegészítő anyag Szövő- és szövőgépek használata készítése Szövés menete, szövőgép működés Kötött hurkolt kelmék legismertebb fajtái 9. Szabás technológiája Áruismeret Alkatrészek készítése Női kötény készítése 10. A hőmegmunkálás (vasalás) technológiája

97

Fonalak Áruismeret

Áruismeret

98

Kézi vasalók, vasaló-berendezések kezelése Vasalás Ragasztás Alkatrészek készítése Női kötény készítése 11. A ragasztás technológiája Kézi vasalók, vasaló-berendezések kezelése Ragasztás Alkatrészek készítése Női kötény készítése

Textilipari szakmai gyakorlatok tantárgy témáinak kapcsolata más tantárgyak témáival Anyag- és áruismeret

Textilipari szakmai

Munka- és beleset védelemi ismeret

TANANYAG 1. Kézi öltések Kézi varrás munkavédelme Cérnafajták Technológiai alapfogalmak Ruhaipari kellékek Az öltés- , varrat-, és varrástí- Elemi elsősegélynyújtás pusok csoportosítása Kézi öltések Varrások minőségét befolyásol tényezők 2. Varrógépek kezelése, varrógépekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek Varrógépekkel kapcsolatos Ruhaipari varrógépek munkavédelmi ismeretek Elemi elsősegélynyújtás 3. Egyszerű gépi varrástípusok készítése Ruhaipari kellékek Varrással kapcsolatos alapfo- Varrógépekkel kapcsolatos galmak munkavédelmi ismeretek Varratok csoportosítása Elemi elsősegélynyújtás Varrástípusok csoportosítása 4. Kézi vasalók és vasaló-berendezések kezelése Hőmegmunkálás (vasalás) Kézi vasalók, vasalótechnológiája berendezések munkavédelme Ragasztás technológiája 5. Tisztázógép (endlizőgép) használata

Varrástípusok csoportosítá- Tisztázógép munkavédelme Elemi elsősegélynyújtás sa Varrással kapcsolatos alapfogalmak Varratok csoportosítása Kiegészítő anyag

Kiegészítő anyag Áruismeret Anyagvizsgálat

Áruismeret

6. Gomlyukazó varrógép biztonságos használata Varrástípusok csoportosítása Gomblyukazó varrógép munVarrással kapcsolatos alapfo- kavédelme galmak Varratok csoportosítása 7. Alkatrészek készítése Varrástípusok csoportosítása Varrógépekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek Kézi öltések Kézi vasalók, vasalóGépi öltések berendezések munkavédelme Varrógépek Hőmegmunkálás technológiá- Elemi elsősegélynyújtás ja 8. Női kötény készítése Varrástípusok csoportosítása Varrógépekkel kapcsolatos

99

Anyagvizsgálat

Kiegészítő anyag Áruismeret Anyagvizsgálatok

munkavédelmi ismeretek Kézi öltés Kézi vasalók, vasalóAz öltés-, és varrástípusok berendezések munkavédelme csoportosítása Elemi elsősegélynyújtás Varrógépek Varrások minőségét befolyásoló tényező Ruhakészítés Hőmegmunkálás technológiája 9. Egyenesvonalú női szoknya készítése Varrógépekkel kapcsolatos Technológiai alapfogalmak Az öltés-, varrat-, és varrástí- munkavédelmi ismeretek Kézi vasalók, vasalópusok csoportosítása berendezések munkavédelme Kézi öltés Tisztázógép munkavédelme Gépi öltés Gomblyukazó varrógép munVarrógépek kavédelme A varrások minőségét befoElemi elsősegélynyújtási ismelyásoló tényezők retek Ruhakészítés Hőmegmunkálás technológiája

Ajánlott irodalom 1. Felfalusi Istvánné – Molnárné Simon Éva: Nőiruha-készítő szakmai ismeret. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1996. 2. Reigler Gyuláné – Tóth Csabáné: Alkatrészek készítésének technológiája a ruhaipari szakmákban. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993. 3. Mráz György – Siklós István: Textil- és ruhaipari anyag- és áruismeret. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1995. 4. Kovács János – Salamon Ferenc – Selmeci István: Anyag- és áruismeret. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1996. 5. Textil- és ruhaipari anyag- és áruismeret. Magyar Divatintézet – Göttinger Kiadó, 1997. 6. Orbán Ferenc: Ruhakészítő géptani ismeret. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986 7. Ruházati szakismeretek. Magyar Divatintézet – Göttinger Kiadó, 1998.

100

Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára

HORVÁTHNÉ BONCZ ÉVA

VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKMÁKRA ELŐKÉSZÍTŐ MODUL Tanulásban akadályozottak részére

Lektorálta: NIKOVICS ATTILÁNÉ

Budapest, 2001

Tartalom 1.

A modul célja ........................................................................................................102 A célcsoport ..........................................................................................................103 Közvetítendő értékek, kialakítandó kompetenciák, célok .....................................103 A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz ....................................................... 103

2.

A modul beillesztése a képzésbe ...........................................................................104 1. Ajánlások a modul képzésen belüli tervezéséhez .............................................104 2. Kapcsolódás más tantárgyakhoz ....................................................................... 104 3 Továbblépési lehetőségek ..................................................................................104 4. Helyi sajátosságok figyelembe vétele ............................................................... 104

3.

A modul szerkezete ...............................................................................................104 1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret ........................................104

4.

A modul tartalmának részletes leírása és a modul teljesítésének követelményei .106 1. Szakmai alapismeretek ...................................................................................... 106 2. Higiéniai alapismeretek ..................................................................................... 110 3. Munka- , baleset- , környezet , tűzvédelmi ismeret és elsősegélynyújtás .........................................................................................110 4. Személy- és vagyonvédelem ............................................................................. 111 5. Kommunikáció ..................................................................................................112 6. Életpálya-tervezés ............................................................................................. 113

5.

Értékelés ................................................................................................................113

6.

A modul bevezetésének feltételei .......................................................................... 114 Személyi feltételek ................................................................................................ 114 Tárgyi feltételek ....................................................................................................115 Módszertani ajánlás ............................................................................................... 115 Forrásmunkák ........................................................................................................ 115

102

1. A modul célja A célcsoport • • • •

a modul olyan enyhe értelmi fogyatékos fiatalok részére készült, akik eddigi iskolai pályafutásuk alapján, sérültségük miatt nem alkalmasak az OKJ által javasolt szakmák vizsgakövetelményeinek elsajátítására, vagy az eddigi tapasztalatok alapján az elméleti követelményeket nem tudnák elsajátítani, de nagyon szeretnek dolgozni, és a gyakorlati munka során jól fejleszthetők, a modul ajánlható olyan enyhén értelmi fogyatékos fiatalok számára, akik már az alapfokú iskolában sikeresen befejezték tanulmányaikat és elképzelt életpályájukon szeretnének a vendéglátás területén dolgozni, továbbá ajánlható az általános iskolát befejező középsúlyos értelmi fogyatékos fiataloknak, akik e képzés befejezése után sem lesznek képesek önálló életvezetésre, önálló munkavállalásra, de ha visszakerülnek családjukba, vagy egészségügyi, szociális intézményben élnek tovább, az itt szerzett gyakorlati ismereteket a családi háztartásban vagy az intézmény konyháján és környezetük tisztán tartásában tudják hasznosítani.

Közvetítendő értékek, kialakítandó kompetenciák, célok • • • • • • •

szakmai ismeretek nyújtása a vendéglátás területén, tapasztalatok szerzése a különböző foglalkozásokról a betölthető munkakörökről, lehetőséget biztosítani , hogy az iskolában megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteket munkahelyeken is megpróbálhassák alkalmazni (mint szakmai gyakorlaton lévő tanulók), elősegíteni, erősíteni, a döntéshozó képességüket, hogy a modul elvégzése után tudjanak választani, munkát vállalnak vagy továbbtanulnak, az alkalmazkodóképesség, a kapcsolat teremtés fejlesztése, nyitottságra nevelés, a munkavállalással járó felelősség elmélyítése, megtanítani a kulturált megjelenésre, amely magatartásban, kommunikációban öltözködésben, személyi higiéniában egyaránt megmutatkozik.

A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz Minden oktatási intézmény célja, hogy megteremtse tanulója számára az önmagához képest maximális fejlődés lehetőségét. Ez a modul az adott fiatalok egyedi sajátosságait, körülményeit, életútjának lehetőségeit figyelembe véve nyújt gyakorlatba ágyazott ismereteket a vendéglátás területén, három szintű kimenetet biztosítva: • a minimális szintet elérőknek: a családba, lakóotthonba visszakerülőknek, vagy akik egészségügyi, illetve szociális intézménybe kerülnek, a mindennapi életben hasznosítható ismereteket nyújt, • a követelményszintet elérő fiatalok számára elhelyezkedési lehetőséget biztosít, olyan munkakörökben, ahol nem feltétel a szakiskolai végzettség, • a követelményeket jól teljesítő, tehetséges fiatal számára továbbtanulási lehetőséget nyújt az adott szakmai területen az OKJ szerinti szakmák elsajátítására.

103

2. A modul beillesztése a képzésbe 1. Ajánlások a modul képzésen belüli tervezéséhez A modul tervezett ideje egy iskolai félév, azaz öt hónap. Mivel ez munkába állást segítő modul, melléje egy életkezdésre felkészítő modult ajánlok, hiszen e modul elvégzése után a tanuló akár munkát vállalhat a következő munkakörökben: mosogató, konyhai kisegítő, konyhalegény, konyhalány, szobalány, takarítónő, londiner. Elhelyezkedési lehetőségek, vendéglátó egységekben, saját konyhával bíró intézményekben, takarítóként magánszemélyeknél, üzletekben, intézményekben, irodaházakban, egyéb munkahelyeken. 2. Kapcsolódás más tantárgyakhoz • •

Ha az intézmény másik modulként az általunk kidolgozott Praktikus ismeretek modult választja, akkor kapcsolódási pontot találunk a Munkába állás és a Háztartási vezetési ismeretek témakörrel. A modul témakörei az általános iskola környezet- és természetismeret, életvitel és gyakorlati ismeret (technika) tantárgyak anyagára épít.

3 Továbblépési lehetőségek A modul elvégzése után a tanuló továbbtanulhat olyan speciális szakiskolákban, ahol OKJ szakmákra felkészítés folyik a következő szakmákban: – falusi vendéglátó OKJ 31 7822 01, – gyorsétkeztetési eladó OKJ 31 7822 02, – mezőgazdasági gazdaasszony OKJ 31 6201 01. 4. Helyi sajátosságok figyelembe vétele • • • •

Olyan intézményben, ahol a tanulók bejárók, segítő családi háttérrel rendelkeznek, ott egy tanévben akár két szakmai felkészítő modult is lehet választani, hogy nőjön az elhelyezkedési lehetőségük. Olyan intézményben, ahol többségében állami gondozott tanulók vannak, ott feltétlenül szükséges életkezdésre felkészítő és/vagy személyiségfejlesztő modult is választani a szakmára előkészítő mellett A vendéglátóipari szakmákra előkészítő modul választását olyan intézményeknek javaslom, melyek jelentős turisztikai központokban vagy annak vonzáskörzetében találhatók, hiszen ott nagy a kínálat az álláshirdetésekben. A modult olyan intézmények válasszák, amelyek saját konyhával rendelkeznek, s a tanulók lehetőleg bentlakók.

3. A modul szerkezete 1 A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret a) A teljes modul időtartama (órakerete): – egy iskolai félév azaz 19 hét, – heti 30 óra azaz 570 óra, – naponta 6 óra. 104

b) Az óraszámok aránya témakörönként:

Témakörök

Elmé- Gya- Elmé- Gyalet korlat let korlat 1. szakasz

2. szakasz

a) a vendéglátóipar helye gazdasági életünkben

3

2

-

-

b) a vendéglátóegységek részei, a külső gyakorlóhely színterei

3

2

-

4

c) takarítás

10

50

-

46

d) mosogatás

10

50

-

46

e) élelmiszerek előkészítése a főzéshez

10

50

-

46

f) élelmiszerek szakszerű tárolása

10

50

-

46

2. Higiéniai alapismeretek

5

15

-

12

3. Munka-, baleset-, környezet-, tűzvédelmi ismeretek és elsősegélynyújtás

5

15

-

12

4. Személy- és vagyonvédelem

4

6

-

4

5. Kommunikáció

-

-

6. Életpálya-tervezés

-

-

60

240

1. Szakmai alapismeretek

Összesen

54 54

216

c) Az elméleti és gyakorlati foglalkozások órakeretei, arányai • elméleti heti 6 óra, azaz 60 + 54 óra = 114 óra = 20%, • a gyakorlati heti 24 óra azaz 240 + 216 óra = 456 óra = 80%. d) Ajánlás a témakörök (elmélet és gyakorlat) képzési időn belüli elhelyezésére első szakasz: ideje 10 hét, az elméleti oktatás és a gyakorlat is az intézményen belül történjen. • Az elméleti képzés célja: alapvető szakmai ismeretek nyújtása a választható foglalkozások alapján. • A gyakorlati képzés során vegyenek részt az intézmény takarításában, ha saját konyhája van az intézménynek, akkor a konyhai munkákban, ha szállóvendégek fogadásával is foglalkozik az intézmény, akkor a szobák előkészítésében, ha az intézményhez szakmai látogatásra csoport is érkezik, kapcsolódjanak be a vendégfogadási előkészületekbe. Második szakasza: ideje 9 hét. • Az elméleti oktatás célja: a gyakorlati napokon szerzett tapasztalatok elemzése, értékelése a munkanapló alapján, és az átélt konfliktushelyzetekhez megoldáskeresés, élet- és pályatervezés.

105

• •

Ekkor a gyakorlati oktatás a település munkahelyein történjen, pl. étterem, szálloda, irodaházak, kórház, közkonyha stb. a helyi lehetőségek szerint. Ajánlás: a külső gyakorlat színhelyét javasolt 3 hetente megváltoztatni, hogy minél több munkahellyel, többféle elvárással ismerkedhessenek meg. A külső gyakorlati helyeken cégekkel, üzemekkel, vállalkozókkal egyéni megállapodást kell kötni. A cégek, vállalkozók stb. csak a terepet és a munkalehetőséget biztosítják. A tanulók gyakorlati oktatása, a munka irányítása, a munkamegosztás, a munkafeladatok pontos, igényes elvégeztetése, az ellenőrzés a képzési modult választó intézmény pedagógusának a feladata, továbbá felelős a tanulók testi épségéért, ő tartja a kapcsolatot a helyi munkavezetővel a munkaszervezés kérdésében, és segíti a fiatalok beilleszkedését, befogadását a helyi munkatársak körében.

Javaslat a heti órafelosztásra 1. Szakasz: hétfő: szakmai alapismeretek, kedd: takarítási ismeretek (gyakorlat), szerda: mosogatási ismeretek (gyakorlat), csütörtök: élelmiszerek előkészítése a főzéshez (gyakorlat), péntek: élelmiszerek szakszerű tárolása (gyakorlat). Ajánlás: a többi témakör feldolgozása a szakmai elméleti napon illetve a szakmai gyakorlaton a témakörökhöz kapcsolódóan, illetve az adott szituációban történjen meg. 2. Szakasz: hétfőtől-csütörtökig: külső szintéri gyakorlat, péntek: elmélet: a heti tapasztalatok elemzése, összegzése az iskolában, életpálya-tervezés, kommunikáció. e) A képzési idő meghosszabbításának lehetősége. A modulnál a képzési időt felesleges meghosszabbítani, ha a tanuló az ismereteket jól elsajátította, gyakorlatban is alkalmazni tudja, érdekli a szakmai terület, akkor elhelyezkedhet vagy továbbtanulhat – ha ezt nem sikerül elérni, akkor más szakmai területre irányítjuk. 4. A modul tartalmának részletes leírása és a modul teljesítésének követelményei.

1. Szakmai alapismeretek Tanításának célja: megismertetni a tanulókat a betölthető munkakörökben leggyakrabban előforduló munkafeladatokkal és az elvégzésükhöz feltétlenül szükséges elméleti ismeretekkel. a) A vendéglátóipar helye gazdasági életünkben Elmélet:

106

A vendéglátóipar területei, jelentősége hazánk és az adott település gazdasági életében.

Gyakorlat: Képek gyűjtése, tablók készítése az adott település és környékének szállodai és vendéglátóipari egységéről. Néhány vendéglátóipari egység felkeresése . Követelmények: • tudjon felsorolni lakóterületéről néhány vendéglátóipari egységet, csoportosítsa alaptevékenységük szerint. b) A vendéglátóegységek részei Elmélet:

A vendéglátó egységek részeinek funkció szerinti ismertetése, csoportosítása.

Gyakorlat: Az adott vendéglátó egység helyiségeinek funkció szerinti megismerése, megtalálása, az önálló tájékozódás kialakítása. Követelmény: • tudjon tájékozódni az adott vendéglátóipari egységben, tudakozódáskor tudjon útbaigazítást adni, • a helyiségeket rendeltetésszerűen használja. c) A takarítás Elmélet:

A takarítás fajtái, részei, eszközei, sorrendje, ideje. A tisztítószerek fajtái, csoportosításuk. A porszívó- és takarítógépek fajtái, üzemeltetésük szabályai. Cserepes növények, vágott virágok ápolási munkái.

Gyakorlat: A különböző műveletek begyakorlása. Fa-, műanyag-, kőpadlók felmosása, ápolása. Mosdókagylók, vécékagylók, konyhai mosogatók, csempe tisztítása. Portalanítás, szőnyegtisztítás, ablaktisztítás, bútorápolás. Ágyneműcsere, ágyazás. Szellőztetés, cserepes növények portalanítása, öntözése, a vágott virágoknál vízcsere, szárvisszavágás, az elnyílottak eltávolítása. A takarítás sorrendjének gyakorlása. A tisztítószerek használatának elsajátítása, és gazdaságos felhasználása. A porszívó és takarítógépek rendeltetésszerű kezelése, karbantartása. Követelmény: • tudja felsorolni, hogy a napi és a nagytakarításkor milyen részfeladatokat kell elvégeznie, • tudja csoportosítani a tisztítandó felület, terület szerint a takarítás eszközeit, és tisztítószereit, • alakuljon ki bennük a rendszeretet, és a tisztaság igénye, • tudjanak kitakarítani egy lakóhelyiséget az előírt követelmények és munkamenet szerint a ráfordítható időn belül, • törekedjenek a gyors, pontos, megbízható és minőségi munkavégzésre, • munkájuk során tartsák be a higiéniai előírásokat. 107

Minimális követelmény: • az egyszerűbb műveletek önálló elvégzése: söprés, felmosás, portörlés. d) A mosogatás: Elmélet:

A mosogatás fajtái, eszközei, vegyszerei, sorrendje, ideje, helye.

Gyakorlat: Hulladéktalanítás a mosogatás előtt. A háromfázisú kézi mosogatás elsajátítása. A mosogatógép használatának elsajátítása, tisztántartása. A megtisztított konyhai eszközök állandó helyére történő elrakása. A lerámoló felületek tisztántartása. Szemét és konyhai hulladék elszállítása a tárolókba. Törés és meghibásodás esetén a teendők elvégzése. Követelmény: • tartsa be a mosogatás egészségügyi követelményeit, • törekedjen arra, hogy munkája során a lehető legkevesebb edény sérüljön, rongálódjon, • alakuljon ki bennük a gazdaságos és biztonságos helykihasználás képessége az edények összerendezésekor, helyrerakásakor, • ismerje a mosogatás fajtáit, eszközeit, vegyszereit, • tudja csoportosítani a tisztításra váró edényeket a mosogatás sorrendje és helye szerint. Minimális követelmény: • mosogatás előtt távolítsa el a hulladékokat az eszközökről, • a háromfázisú kézi mosogatás elsajátítása, • mosogatás után a hulladék elszállítása a megfelelő tárlókba. e) Élelmiszerek előkészítése a főzéshez Elmélet:

Zöldség és gyümölcsfélék ismertetése, csoportosítása. A tisztítás, darabolás, egyéb előkészítés eszközei, kisgépei, használatuk. A tojás előkészítésének módjai. A hús fajtái: eredetük szerint, és részek szerinti megismertetése. A fagyasztott élelmiszer és ételféleségek ismertetése, csoportosítása.

Gyakorlat: A zöldség és gyümölcsfélék tisztítása a fajtának megfelelő módon: késsel, vagy géppel. A keletkezett hulladék eltávolítása a megfelelő tárolóba. Zöldség és gyümölcsfélék darabolása az ételkészítés szerint késsel vagy géppel. Tojásfőzés, főtt tojás tisztítása, szeletelése. Nyers tojás felütése, szétválasztása, tojássárgája kikeverése fakanállal vagy elektromos készülékkel: tojásfehérje habbá verése kézi vagy gépi habverővel.

108

Hús előkészítése, mosás, bőrözés, szeletelés, aprítás, darálás. Húsvágókés, elektromos szeletelő, kézi vagy elektromos húsdaráló használata. Hús, és zöldségfélék panírozása. A fagyasztott élelmiszer vagy étel helyes kiolvasztása. A munkaterület kitakarítása, a munkaeszközök, kellékek (pl. vágódeszkák, kisgépek) letisztítása, elmosása. Követelmény: • tudja csoportosítani a zöldségeket a gyümölcsöket a tisztítás módja szerint, • tudja alkalmazni a megfelelő előkészítési eljárást zöldség, gyümölcs, hús, tojás, mirelit élelmiszerek felhasználása esetén a belőlük készítendő étel szerint. Minimális követelmény: • zöldség- és gyümölcsfélék tisztítása, darabolása késsel, • főtt tojás tisztítása, • az előkészületi munkák után a munkaterület takarítása, az eszközök, kellékek lemosása. f) Az élelmiszerek szakszerű tárolása: Elmélet: A szakosított tárolás fogalma, jelentősége, módja, helye, szabályai. A hűtőszekrény fajtái, használatuk, tisztántartásuk. A romlott élelmiszer felismerése, tárolásának, elfogyasztásának következményei. Az ételminta vétel módja, tárolásának szabályai. Ételmaradékok tárolásának szükséges szabályai. Gyakorlat: Az áruátvétel és a higiéniai eljárások elvégzése után az élelmiszerek elhelyezése a megfelelő tároló helyiségben, hűtőben. A hűtőszekrényben való tárolás szabályainak alkalmazása (mit hová pakoljunk, hol tároljuk, és mibe csomagoljuk az élelmiszert, mit és meddig tárolhatunk a normál hűtőben). A mélyhűtőben való tárolás szabályainak alkalmazása. A hűtőszekrény leolvasztása, tisztántartása. Azonnali teendők elvégzése a romlott élelmiszer, étel felfedezésekor. Ételminta vétel és szabályos tárolása . Étel és élelmiszermaradékok szakszerű tárolása. Követelmény: • tudja csoportosítani az élelmiszereket a tárolás módja szerint, • ismerje, alkalmazza, és tartsa be a tárolás higiéniai előírásait, • tudja, hogy a romlott élelmiszerek tárolása fogyasztása fertőzéshez, betegségek kialakulásához vezet, • tartsa be az anyagmozgatás biztonságtechnikai előírásait, a baleset megelőzése, és az áruk épségének megőrzésének érdekében.

109

Minimális követelmény: • áruszállításkor segítsen az élelmiszerek átvételében, helyezze el azokat a megfelelő tárolóhelyen.

Tehetséggondozás: aki a képzés során folyamatos, intenzív érdeklődést mutat a szakma irányában, törekszik a feladatok pontos, gyors, lelkiismeretes elvégzésére, őket ismertessük meg olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, melyek magasabb szintűek, mint ami egy betanított munkástól elvárható. Ezzel fokozhatjuk önbizalmukat, ezt jutalomnak érezhetik, amely ösztönzőleg hat rájuk. Pl. • reggeli meleg italok elkészítése, • tálaláshoz szükséges anyagok, eszközök előkészítése, • tálaláshoz használt díszítések elő- és elkészítése, • főtt és sült húsok, sütemények szeletelése.

2. Higiéniai alapismeretek Tanításának célja: megértetni a tanulókkal, hogy a tisztaság az egészség megőrzésének feltétele Elmélet: • Higiéniai előírások személyre vonatkozóan: kézmosás, kézfertőtlenítés: – tiszta munkaruha, sapka vagy kendő használata, – tökéletes egészségi állapot, – rosszullét, fertőzésre utaló jelek azonnali jelentése. • Higiéniai előírások tevékenységekre vonatkozóan: eszközök lemosása, fertőtlenítése. • A keletkezett hulladék azonnali eltávolítása. • Az élelmiszerek megmosása. • Higiéniai előírások helyiségekre vonatkozóan: a helyiségek és berendezéseinek tisztántartása, kizárólagos, rendeltetésszerű használata. • Az egészségügyi vizsgálatok, az egészségügyi könyv fontossága, jelentősége. • Az ételminta vétel egészségügyi jelentősége. Gyakorlat: • A higiéniás előírások alkalmazása. Követelmény: • a higiéniás előírások betartása, • alakuljon ki bennük felelősségérzet a fogyasztók és a vendég egészségének védelmére, • törekedjenek minden területen a tisztaságra, a higiéniás előírások betartására. Minimális követelmény: • a személyre, tevékenységekre, helyiségekre vonatkozó higiéniai szabályok betartása.

3. Munka- , baleset- , környezet , tűzvédelmi ismeret és elsősegélynyújtás Tanításának célja: a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismertetése. Elmélet: 110

• • •

A munka-, baleset-, környezet-, tűzvédelem célja. A baleset és üzemi baleset fogalma. A leggyakrabban előforduló balesetek a betölthető munkakörökben az elsősegélynyújtás módjai. • A környezetszennyezés csökkentésének lehetőségei. Gyakorlat: • Baleset és tűz esetén a viselkedés, magatartás gyakoroltatása szituációs játékokon keresztül (mentők, tűzoltóság, rendőrség értesítése telefonon). • A gyakorlatot biztosító munkahely Tűzriadó tervének és menekülési útvonalának megismertetése (tájékozódás fejlesztése). • A tűzoltó készülék használata. • A tűzveszélyes anyagok kezelése, tárolása. • Az előforduló kisebb baleseteknél az elsősegélynyújtás gyakoroltatása, kisebb vágások, szúrt seb, égések, forrázások ellátása. • Védőeszközök, munkaruha használata. • A vegyszerek szabályszerű használatának és tárolásának elsajátítása. • A kéziszerszámok, elektromos berendezések, kézi eszközök, kisgépek használatának megtanítása. • A munkájuk során keletkező hulladékok elhelyezése a megfelelő szelektív hulladéktárolókban. • Az anyag mozgatás során a biztonságtechnikai előírások elsajátítása. • A gyakorlóhelyet biztosító intézményben a szociális feltételek megismerése. Követelmény: • a munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket rendeltetésszerűen használja , és tartsa be az üzemeltetésük előírásait, • valamennyi munkafolyamatnál tudja alkalmazni a munka-, baleset-, környezet- és tűzvédelmi szabályokat, • tudjon az egyszerűbb baleseteknél szakszerű elsősegélynyújtást alkalmazni.

4. Személy- és vagyonvédelem Tanításának célja: • felelősségérzet kialakítása munkájával, a rábízott tárgyakkal, eszközökkel, anyagokkal kapcsolatosan, • az erkölcsös magatartás kialakítása. Elmélet: • A személy-és vagyonvédelem fogalma, jelentősége gazdasági életünkben. Gyakorlat: • Teendők az eszközök meghibásodásakor, eltörésekor, elhasználódásakor. • Talált tárgyak leadása. • A gazdaságos anyagfelhasználás megtanítása. • A gyanúsan viselkedő személy és bármilyen rendellenesség felismertetése. • Felelősség kialakítása a kivételezett nyersanyag maradéktalan felhasználása illetve a maradék visszavételeztetése szempontjából.

111

Követelmény: • alakuljon ki bennük a felelősségérzet a rájuk bízott eszközök, gépek, anyagok és a vendégek személyes tárgyainak megóvására, • törekedjenek a becsületes magatartásra, • alakuljon ki bennük a gondos háziasszony-szemlélet, • tartsák be az intézmény személy- és vagyonvédelmi előírásait. Minimális követelmény: • törekedjen az előírt szabályok betartására.

5. Kommunikáció Tanításának célja: a fiatalok habilitációjának, rehabilitációjának megkönnyítése. • Kommunikáció Elmélet: – Kapcsolatfelvétel a munkatársakkal, vendégekkel, idegenekkel. – Köszönés, bemutatkozás, megszólítás (tegeződés, magázódás). – Szándéknyilvánítás, kérés, felszólítás, figyelmeztetés, tudakozódás, tájékozódás. – Beszélgetés: megfelelő hangnem és téma megválasztása, a kommunikációs partner, a helyzet, a beszélgetőtársak viszonyának figyelembevételével. – Véleménynyilvánítás udvarias formái és a non-verbális jelzések értelmeztetése: mimika, tekintet, gesztus, testtartás és testmozgás, térköz-szabályozás, érintés. Gyakorlat: – Kommunikációs gyakorlatok- útbaigazítás, üzenetközvetítés. • Illemszabályok Elmélet: – Megjelenés, ápoltság, öltözködés, kulturált viselkedés. – A vendégekkel való kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás. – A vendéglátóipar szakmai illemszabályainak megismerése. Gyakorlat: – Szituációs játékok az illemszabályok alkalmazására. – Beszélgetés; vélemények ütköztetése. – Történetek elemzése, helyes és helytelen viselkedési formák felismerése. • Konfliktusok a munkahelyi kapcsolatokban Elmélet: – Technikák, tréningek bemutatása, a konfliktusok felismeréséhez, kezeléséhez, elkerüléséhez (én – azonos és vezető beosztású munkatárs, én – idegen, én – vendég). Gyakorlat: – Beszámolás átélt konfliktusokról. – Tanult technikák alkalmazása a konfliktusok kezelésére. – Helyzetgyakorlatok az együttélési szabályok elsajátítására. 112

Követelmény: – adekvátan használja a verbális és non-verbális kommunikáció megismert helyzeteit, – tudjon a társas együttélés szabályai szerint viselkedni az adott helyzetekben, – tudjon kulturált módon véleményt nyilvánítani és tartsa tiszteletben mások véleményét, – legyen képes felismerni és képességeinek megfelelően elkerülni illetve kezelni a munkahelyi és a hétköznapi élet konfliktusait. Minimális követelmény: – törekedjen a kulturált megjelenésre, – legyen igénye a kapcsolatteremtésre, a jó munkahelyi kapcsolatokra.

6. Életpálya-tervezés Tanításának célja: segítségnyújtás további sorsuk alakításában. Elmélet: • Elhelyezkedési lehetőségek ismertetése. • Munkaszerződés fogalma, szabályai. • Továbbtanulási lehetőségek ismertetése. • A családba való visszahelyezés illetve szociális intézményben történő elhelyezés esetén a képzés során szerzett ismeretek hasznosításának lehetőségei. Gyakorlat: • Az egyéni elképzelések elmondása, a vonzódások és realitások alapján. • Álláshirdetések keresése a betölthető munkakörökben, ezek elemzése. • Jelentkezés továbbtanulásra. • Szülőkkel, gyámmal, iskolai vezetővel beszélgetés az önálló munkavállalásra, továbbtanulásra képtelen tanulók sorsáról. Követelmény: • rendelkezzenek konkrét ismeretekkel a választható foglalkozásokról, legyenek tájékozottak az adott gazdasági környezetben a kínálkozó munkalehetőségekről és feltételekről, • reálisan lássák lehetőségeiket. Minimális követelmény: • tudja elfogadni a képességeit, lehetőségeit figyelembe vevő tanári, szülői, iskolavezetői javaslatokat.

5. Értékelés A munkára felkészítő modul célja, hogy sokoldalú gyakorlati ismereteket nyújtsunk a fiataloknak, s ezáltal fejlesszük önértékelésüket, önbizalmukat, így járuljunk hozzá későbbi életútjuk megsegítéséhez. Célunk, hogy ezek az ismeretek megkönnyítsék a fiatalok beilleszkedését az új közösségbe, ahová a modul elvégzése után kerülnek. A célokból következik, hogy az értékelésnek a pozitív megerősítést kell szolgálnia. Az értékelés módja: folyamatos szóbeli értékelés az elméleti és gyakorlati feladatok elvégzése után, személyes és kiscsoportos beszélgetések során, 113

•

ennek alapján folyamatos feljegyzések készítése a fiatalok fejlődéséről, az önmagukhoz mért fejlődés mértékéről, • szöveges értékelés az iskolában folyó első szakasz után, majd a kilenchetes külső gyakorlati képzés után, • ezek a feljegyzések a fiatalok számára meghatározzák az egyéni differenciálást és prognosztizálják a modul elvégzése utáni lehetőségeiket, • a modul elvégzésének igazolása tanúsítvánnyal történik. Az értékelés javasolt szempontjai: • mennyire képes életkorának, fejlettségének, egyéniségének megfelelően elsajátítani az elvárt értékeket, normákat, szabályokat, • alkalmazza-e ezeket a mindennapok során ellenőrzés mellett vagy anélkül is, • kialakult-e korának, fejlettségének és lehetőségeinek megfelelő feladattudata, szokásrendje, értékrendje, • képes-e tartós társas kapcsolatokra, együttélésre a munkatársakkal a gyakorlati helyeken, elfogadja-e azok szokásrendjét, hagyományait, a megismert munkahely szabályait, • el tudja-e fogadni a munkahelyen az alá-fölérendeltségi viszonyokat, van-e reális önismerete, van-e igénye önérvényesítésre, önmegvalósításra, • elsajátította-e önmaga és környezete ellátását, egészségmegóvását, képes-e más emberek tiszteletben tartására, munkájuk megbecsülésére, • elsajátította-e egyéniségének, fejlettségének és lehetőségeinek legjobban megfelelő tanulási technikákat, ismeretszerzési formákat, információgyűjtési és szelektálási megoldásokat, • képes-e a megismert szituációkban, helyzetekben – esetekben spontán körülmények között is – a konfliktushelyzetek felismerésére, azok kezelésére, • képes-e a feladat elvégzéséig kitartóan dolgozni, • törekszik-e a feladat hibátlan elvégzésére.

6. A modul bevezetésének feltételei Személyi feltételek A képzők végzettsége • a képzést végezheti egy gondos háziasszony-szemléletű gyógypedagógus, illetve gyógypedagógiai szemlélettel átitatott más pedagógiai végzettségű személy, • vagy gyógypedagógiai szemlélettel átitatott, a vendéglátásban több éves gyakorlati tapasztalatot szerzett legalább középfokú végzettséggel (szakirányú érettségizett, technikus) rendelkező személy, • a képzést segítik a gyakorlóhely munkahelyi vezetői a munkalehetőség, munkaeszközök, egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosításával (az együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint). A képzésben részt vehet az a alapfokú iskolai végzettségű, 16. életév betöltött tanuló, aki a komplex pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági vizsgálaton részt vett és egyéni elbírálás szerint megfelelt.

114

Tárgyi feltételek Elméleti képzés: • tanterem, amely alkalmas a kézi eszközök, kisgépek használatának bemutatására, kipróbálására, • a tanulólétszámnak megfelelő munkaasztal, szék, tábla, • közös készítésű tematikus tablók (gyümölcsfélék, zöldségfélék, húsfélék, konyhai eszközök, kisgépek, a takarítás eszközei, tisztítószerei, a lakóhely és környékének vendéglátóegységeiről, ahol majd később munkát vállalhatnak). Gyakorlati képzés: 1. szakasz: az iskola konyhája, egyéb helyiségei, vendégszobák. Ajánlás: ezáltal megoldható lenne a takarítók évközi szabadság kiadása, illetve átcsoportosításuk valamilyen elmaradt nagy munkára, a konyhai munkakörökben szintén 2. szakasz: külső gyakorlati hely – étterem, panzió, szálloda, közkonyha, kórház stb. Mindkét esetben a gyakorlatot biztosító intézmény eszközeit, szerszámait, anyagait használnánk a képzéshez. Módszertani ajánlás Az elméleti képzés során keressenek fel olyan üzleteket, ahol a fiatalok találkozhatnak az élelmiszerek, a tisztítószerek, a kézi eszközök, háztartási kisgépek sokféleségével , hiszen a választék óriási, s hogy ténylegesen mit fognak használni, az az adott intézmény profiljától, anyagi lehetőségétől függ. Könyvajánlat 1. Horváth Ilona: Szakácskönyv 2. Frank Júlia: A te szakácskönyved 3. F. Nagy Angéla: Fiatalok főzőiskolája 4. Papp Ágnes: Mit, kinek, hogyan (kommunikációs gyakorlatok) Forrásmunkák • munkaköri leírások az elhelyezkedési területekről.

115

TARTALOM

PRAKTIKUS ISMERETEK NYÚJTÁSA ÖNÁLLÓ ÉLETVITELHEZ .............................................................................................1 MUNKÁBA HELYEZÉS ..................................................................................................17 RACIONÁLIS PÉNZGAZDÁLKODÁS .........................................................................29 FAIPARI SZAKMÁKRA ELŐKÉSZÍTŐ MODUL .....................................................43 MEZŐGAZDASÁGI (NÖVÉNYTERMESZTÉSI) ÉS ERDŐGAZDÁLKODÁSI SZAKMÁKRA ELŐKÉSZÍTŐ MODUL........................................................................58 TEXTILIPARI SZAKMÁKRA FELKÉSZÍTŐ SZAKMAI MODUL .........................................................................................................79 VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKMÁKRA ELŐKÉSZÍTŐ MODUL.............................101