Portré: Vissy Károly (8-9. oldal)

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam 9. szám XXXVIII félévfolyam 1. szám 2009. november február 03.16. 2011.

Az ELTETTKHÖK hetilapja info: [email protected] http://nyuz.elte.hu

Portré: Vissy Károly (8-9. oldal) Doktoranduszok a munkaerőpiacon (13. oldal) Tom Jones Budapesten (17. oldal)

TTKHÖK

+-

Plusz-Mínusz

XXX. Jubileumi OTDK Emlékérmet adtak át az ELTE-n Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) Elnöksége XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Emlékérmet ítélt oda a TDK 60. „születésnapja” alkalmából kétszáz felsőoktatási és közéleti szereplőnek, akik kiemelkedő eredményeket értek el a diáktudományos tevékenység támogatásában. A kitüntetéseket az Eötvös Loránd Tudományegyetemen adták át 2011. október 27-én. Az ELTE számos tanára is a díjazottak között van. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Veszprémi Vegyipari Egyetemen rendeztek először TDKkonferenciákat 1951-ben. Az első országos konferencián 1955-ben, vagyis a Tudományos Diákkörök Első Országos Konferenciáján 109 dolgozat eredményeit ismertették a hallgatók. 2011 áprilisában a XXX. Jubileumi OTDK 16 szekciójában 4200 pályamunka 4700 szerzője versenyzett, akiket 5500 témavezető és konzulens készített fel. (forrás: http://elte.hu)

Bioetikáról, közérthetően Novemberben az állatkísérletek és az őssejtkutatás témáival folytatódik a nagy sikerű előadássorozat az ELTE BTK-n. A Magyar Bioetikai Egyesület és az ELTE BTK Filozófiai Intézete „Tudomány és etika: A bioetika aktuális kérdései” címmel nyilvános előadássorozatot indított, amely során kiváló hazai bioetikusok, illetve kutatók tartanak előadást a tudomány és az egészségügy etikai dilemmáiról. A 2011. októberében indult sorozat novemberben is izgalmas előadásokkal folytatódik. A bioetika olyan interdiszciplináris tudományág, amelynek kérdésfeltevései egyedülálló perspektívát nyújtanak a közönségnek. A program összeállításakor a szervezők fontosnak tartották, hogy a mindennapok témáit járják körül az előadók, így szó lesz az állatkísérletekről, az őssejt-kutatásokról, illetve a gyógyszeripar és a bioetika kapcsolatáról is. november 16. – Állatkísérletek – Dr. Gyertyán István, Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetsége november 23. – Poszthumanizmus – Dr. Bognár Gergely, Közép-Európai Egyetem november 30. – Őssejtkutatás – Dr. Sarkadi Balázs, MTA-SOTE Időpont: 17:30 Elhunyt Alföldy Géza Helyszín: ELTE BTK (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, Hetvenhét éves korában, 2011. november 6-án I-épület 208.) Athénban elhunyt Alföldy Géza ókortörténész, (forrás: http://elte.hu) a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja,

ALKÍMIA MA Pulay Péter: Mi tartja össze az atomokat a molekulákban? — Az elektronszerkezet megismerésének története 1900-tól címmel tart előadást november 17-én az ELTE Lágymányosi Campusán. A neves professzor a világ legkiemelkedőbb kvantumkémikusai közé tartozik, aki három évtizede az USA-ban él, de kötődése Magyarországhoz töretlen: az ELTE-n tanult vegyésznek, részben itt érte el első nagy eredményeit, egykori kollégáival folyamatos szakmai kapcsolatot tart. Jelenleg a Kémiai Intézet vendégprofesszoraként egy teljes szemesztert tölt nálunk. Fizika az üzleti életben Pulay professzor neve elsősorban az „analitikus deriváltak” Fizika és üzlet – két, egymástól nagyon távoli világ. technikájának kifejlesztésével kapcsolódott össze. Ez az úttörő Az egyik a természeti jelenségekről szól, elemi részecskék- munkája tette lehetővé az infravörös spektrumok kvantumkéről, atomokról, molekulákról, égitestekről és galaxisok- miai számítását, s ez az elméleti háttere az NMR-spektrumok ról; ezek viselkedését, működését kutatja a maga egzakt, számítása terén elért eredményeinek is. Rendkívül érdekesnek objektív módján. A másik terepe a gazdaság; pénzzel, ígérkezik azt meghallgatni, miként látja a kémiai kötés fogalbevételekkel, kiadásokkal, profittal, növekedéssel, befek- mának — „Mi tartja össze az atomokat a molekulákban?” tetéssel és tőzsdével, emberek motiválásával és irányítá- — feljődését az a tudós, aki részben maga is végigélte, sőt sával, érzelmeivel és érdekeivel foglalkozik, azaz csupa alakította ezt a folyamatot. olyasmivel, amihez a fizikának semmi köze. Látszólag! Időpont: 2011. november 17. A valóságban azonban a fizika és a business távolsága csütörtök, 17 óra. sokkal kisebb, mint gondolnánk. Az előadás során megHelyszín: É 0.83-as Eötvös vizsgáljuk, hogy az üzleti stratégiában, a tervezésben és előadóterem. előrejelzésben, a döntéshozatalban, az adatbányászatban, (forrás: http://www.chem.elte.hu) a kríziskezelésben és más területeken hogyan bukkan fel a fizika, hogyan tudjuk alkalmazni sikeresen és eredményesen az ott tanultakat. Megismerünk gazdasági szakembereket, vállalati vezetőket, akik fizikusként végeztek, és azt vallják, hogy sikereiket nem csekély mértékben éppen annak a tudásnak és gondolkodásnak köszönhetik, amelyet fizikushallgatóként sajátítottak el. Szellemi kalandozásunk végén pedig eljutunk olyan érdekes és izgalmas témákhoz is, mint az elmúlt évek pénzügyi-gazdasági válságának fizikája, vagy az üzleti élet játékelmélete. Előadó: Bőthe Csaba (fizikus, a Magyar Telekom igazgatója). Időpont: november 24. Helyszín: ELTE Lágymányosi Campus, É. 0.83. (forrás: http://www.atomcsill.elte.hu)

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

a Heidelbergi Egyetem professzor emeritusa. Alföldy Géza 1958-ban diplomázott az ELTE ókortörténeti és régészeti szakán, 1960 és 1965 között az ELTE Ókortörténeti Tanszékének munkatársa volt. Pályája Németországban bontakozott ki: 1965 és 1968 között a bonni Rheinisches Landesmuseum munkatársa, 1968tól 1970-ig a Bonni Egyetem docense, 1970 és 1975 között a Bochumi Egyetem tanszékvezető professzora, majd 2002-ig a Heidelbergi Egyetem Ókortörténeti Tanszékének tanszékvezető professzora, 2002-től professzor emeritus. 1993-ban vendégprofesszorként tért vissza az ELTE-re, amely díszdoktorává avatta. A hatvanas évek első felében kezdett el foglalkozni a Római Birodalom változó határainak feltérképezésével, a római sírfeliratok töredékeinek rekonstrukciójával, a rövidítések megfejtésével és rendszerezésével, a birodalmi politika és művelődés történetével. Nevéhez 30 monográfia és 440 egyéb publikáció fűződik. (forrás: http://elte.hu)

ELTE Hallgatói Ötletpályázat Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Rektori Hivatal Pályázati és Innovációs Központja a Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központ támogatásával innovatív ötletpályázatot hirdet az ELTE graduális vagy posztgraduális képzésében résztvevő hallgatói számára. A pályázat célja egy innovatív, saját ötleten alapuló projekt beindításának elősegítése anyagi, illetve szakmai támogatás nyújtásával. A projekt célja, hogy az ELTE hallgatóinak és kutatóinak elképzeléseit piacképes termékké formálja, legyen az technológiai fejlesztés a biokémiában, műszaki tudományokban vagy új kutatási módszer a szociológiában, nyelvészetben. A három nyertes pályázó díja az ötletük megvalósításához szükséges, testreszabott szolgáltatási csomag, amelynek értéke elérheti az 1 millió forintot. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. december 15. (forrás: http://elte.hu)

3

A főszerkesztő nadrágszéle Tartalomjegyzék HÖK................................................4-6 (Elnöki beszámoló; Egy előterjesztés története; Pályázati- és ösztöndíjlehetőségek Gólyabál - A kulisszák mögött) Sport................................................... 7 (Sör vagy nem sör) Arcok.................................................. 7 (Friedmann Imre mikrobiológus) Portré...............................................8-9 (Vissy Károly emlékére) Faliújság......................................10-11 Tudósítás....................................12-13 (Környtanos kirándulás; Doktoranduszok a munkaerőpiacon) TTT..............................................14-15 (Rabot együnk vagy szabadot Fajkihalások) Helyvektor...................................... 16 (CeramiCaffe) Kritika.............................................. 16 (Kifulladásig) Cooltér............................................. 17 (Tom Jones koncert) Négyeshatos.................................... 17 (Cipőfűző) Mozizóna......................................... 18 (Éjfélkor Párizsban Lopott idő) Belszíni fejtés................................... 19 (Plusz egy vicc)

Jóslás vagy tudomány? Évezredek óta az emberiség egyik leghőbb vágya az időjárás előrejelzése. Az archaikumban még nyoma sem volt a meteorológiai szemléletnek, a légköri változásokat különféle misztikus eseményekkel, például szellemek, sámánok vagy istenek haragjával és örömével magyarázták. Az ókori görögök már tudományosabb szemmel tekintettek az égbolt felé, időszámításunk előtt 350 körül Arisztotelész már egyértelmű párhuzamot vont a Nap járása és az időjárás változása között. A XVII-XVIII. században rohamos fejlődésnek indult a légkörtan, sorra születtek azok a találmányok, amelyeknek kissé módosított változatát ugyan, de ma is használjuk a meteorológiai vizsgálatok során. Ma már természetesen számítógép segítségével végzik az előrejelzéseket. Sok ezer meteorológiai állomás, ballon, bója és egyéb eszköz rendszeres időközönként sok tízezer adatot szolgáltat a világ nagy meteorológiai központjaiba. Ezeket az adatokat ellenőrzik, előkészítik, interpolálják, feldolgozzák, integrálják, modellezik; majd az előrejelző meteorológus ebből a végtelennek tűnő adatsorból levonja a megfelelő következtetéseket, azaz elkészíti a várható időjárást. Természetesen a folyamat bonyolultsága miatt még elméletileg is lehetetlen tökéletes előrejelzést készíteni. Például erős korlátot jelent, hogy az időjárás kiinduló állapotát képtelenség pontosan leírni, de a modellek érzékenysége és az alkalmazott egyenletrendszerek és számítások bonyolultsága is megnehezítik a meteorológusok dolgát. Az időjárás-előrejelzés korlátai miatt különösen fontos, hogy hiteles, művelt, felkészült emberektől kapjunk információt. A napokban elhunyt Vissy Károly iskolateremtőként élen járt ebben. A magyarországi médiameteorológia megalapítójaként és kiemelkedő tudósként fiatalok tucatjait okította, az ő tanítványai és közvetlen munkatársai közül kerültek ki az elmúlt négy évtized televízióban látható és rádióban hallható meteorológusainak döntő többsége. Szakmai tudása, kiállása és tekintélye a hétköznapi emberek körében is rendkívül népszerűvé tette; nem véletlen, hogy egy lapkiadó tavalyelőtti felmérésében az emberek 92%-a tartotta őt hitelesnek. Önéletrajzában így vélekedett munkásságáról: „Pályafutásom során végig arra törekedtem, hogy a meteorológiát – és ezen keresztül a természettudományokat – minél közelebb hozzam az emberekhez, szakmám eredményeit és szolgáltatásait minél közérthetőbben tegyem elérhetővé az emberek számára. Ez a törekvés vezetett el a médiameteorológiához, amelynek magyarországi meghonosításában jelentős részt vállaltam.” Vissy Károly november 4-én hunyt el. Pályatársainak, kollégáinak segítségével e heti számunk Lágymányosi Portrék rovatában emlékezünk róla. Gansperger Gábor főszerkesztő [email protected]

TétékásNyúz XLIII. félévfolyam, IX. szám.

Kiadja az ELTE TTK HÖK. Felelős kiadó: Dukán András Ferenc, a HÖK elnöke. Főszerkesztő: Gansperger Gábor. Vezetőszerkesztő: Spiller András. Tördelőszerkesztő: Fontányi A. Olvasószerkesztők: Verus, Balázs. Címlap: SpA. Rovatok: Belszíni fejtés (Panni), Cooltér (Verus), Helyvektor (HG Roland), Kritika (Fontányi A.), Lágymányosi Portrék (Gans), Mozizóna (Törceee), Négyeshatos (B. Andi), TTT (Spiller András, djkalo), Tudósítás (Jurecska Laura, Weyde Szandra). Honlap: http://nyuz.elte.hu. E-mail: [email protected]. Telefon: 372-2654, lapzárta után 30/806-3000. Fax: 372-2654. Lapzárta: péntek 12:00. Készült a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. nyomdájában 1500 példányban. A Nyúz a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület tagja. A főszerkesztő elérhetőségei: [email protected]; személyesen fogadóidőben (péntek 10-12) Déli Hali (00.732).

TétékásNyúz

4

HÖK Elnöki beszámoló

A párhuzamos képzés kompenzációja újra kiírásra került. Akik pályáztak, azoknak nem kell újra beadniuk, de ha valaki lemaradt, az most kapott még egy esélyt. Ennek a kiírásnak az összefoglalását is a következő oldalon találjátok. Végezetül pedig a Kari Ösztöndíjbizottság ügyrendje is a Kari Tanács elé kerül. A változtatások azért váltak szükségessé, mert az ügyrend több mint öt éve íródott, és ez idő alatt több helyen is fény derült hiányosságokra. Amennyiben a Kari Tanács jóváhagyja, reményeink szerint az eddiginél sokkal átláthatóbbá és hatékonyabbá válik az ösztöndíjakkal kapcsolatos minden bírálás és kiírás. Ahogy a bevezetőben írtam, azért nem mindenki ösztöndíj-ügyekkel foglalkozott a Hallgatói Önkormányzatban sem. A héten került például megrendezésre a Nedves Est. A

West Balkán-tragédiát követően a rendezvényszervezés szabályai sok ponton megszigorodtak, így idén tavasszal ez a rendezvényünk el is maradt. Mostanra sikerült olyan helyszínt találni, ahol a rendezvényt sokkal professzionálisabb szinten, az új rendeletek, törvények teljes mértékű betartásával tudjuk megtartani. Ez a Széchenyi fürdő volt. Az új helyszín borította az eddig megszokott éves rutint, így a szervezők számos kihívás elé kerültek. Bízunk abban, hogy Ti ebből már nem érzékeltetek semmit. A jelenleg legfontosabb témáb an eg yelőre nincs el őrel épés, semmilyen új hír nem érkezett a felsőoktatási törvény tervezetével kapcsolatban. (Így még arról sincs információ, hogy mi a kormány véleménye a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által készített tervezetről.) Mindazonáltal reméljük, ez annak köszönhető, hogy még dolgoznak a változtatásokon. Végül egy jó hír mindenki számára: múlt hét hétfőn a Szenátusi Ülés jóváhagyta a TTK-s HKR módosítását, így a javítóvizsgák száma a többszörösére növekedett. Erről részletesebb tájékoztatást e cikk alatt olvashattok. Dukán András Ferenc ELTE TTK HÖK elnök [email protected]

sainknak, akik ösztöndíj-pályázati kritériumok miatt egynél több vizsgajegyüket szeretnék javítani. Illetve, hogy hogyan lehet garantálni több javítóvizsga lehetőségét azok számára, akik a javítóvizsgák korlátozott száma miatt akár egy négyes vizsgájukra is inkább elégtelent kérnek a későbbi jelesre javítás érdekében. A Hallgatói Követelményrendszert átnézve arra jutottunk, hogy a TTK kari részének két helyen történő módosítására lenne szükség a több javítóvizsga engedélyezésére. Ennek első lépéseként a Kar vezetését kerestük fel. Az egyeztetések alapján két racionális korlátozással megszülethetett az előterjesztés szövege a HKR két szakaszának módosítására. A határozat szövegét október elején tárgyalták a Kar öt intézetének tanácsai, amelyek támogatólag véleményezték az előterjesztést. A Kari Tanács az október 19-ei ülésen vette napirendre a javaslatot,

és 27 igennel, egyhangúlag támogatta a módosítást. Így a novemberi Szenátus határozatot hozhatott a kérdésben. A HKR módosítását érintő előterjesztéseket a szenátusi üléseket megelőzően az Oktatásszervezési és Hallgatói Ügyek Bizottsága (OHÜB) véleményezi. Az előkészítő testület október 26-ai ülésén támogatólag véleményezte, a Szenátus pedig ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozta meg határozatát az előterjesztés támogatásáról. A szenátusi határozat alapján a most őszi vizsgaidőszakban is lehetőség nyílik a TTK-s hallgatóknak egynél több adott vizsgaidőszakbeli sikeres vizsgaeredmény javítására. Az első ilyen lehetőség továbbra is ingyenes, további két javítási lehetőség pedig 3000 Ft térítési díjat von maga után vizsgánként. Árendás Péter Tanulmányi elnökhelyettes [email protected]

Fókuszban az ösztöndíjak A Hallgatói Önkormányzat minden területén zajlik az élet, mindenhol működnek a napi rutinfeladatok. A Kari Ösztöndíjbizottsággal (KÖB-bel) és általában az ösztöndíjakkal kapcsolatos ügyekkel az eddig megszokottnál jóval több dolog történt a héten. Mivel a Nyúz megjelenésének várható napján, szerdán a TTK Kari Tanácsa ülésezni fog, a múlt héten ért a végső szakaszába az anyagok előkészítése mind a saját részünkről, mind a Kar részéről. Fontos változás lesz a Hallgatói Követelményrendszer módosítása, amiről már az előző számban is olvashattatok. A szabályzatmódosítási javaslat a Karral történő egyeztetések során végleges formát öltött. Ha elfogadják, akkor a Szenátus elé kerül, így ha minden jól megy, decemberben megváltozhat a HKR. Ezzel a változással elhárulna minden akadály a terepgyakorlati ösztöndíj kifizetése elől. Más ügyben is sikerült előrelépést tenni. A kereteink felmérése után kiírásra került a TTK-n az elmúlt két évben megszokott MSc/MA első féléves ösztöndíj, erről a következő oldalon olvashattok bővebben.

Egy előterjesztés története Az ELTE Szenátusa 2011. november 7-ei ülésén elfogadta az ELTE TTK által kezdeményezett HKR-módosítást a javítóvizsgák rendszeréről. Ennek értelmében a TTK-s hallgatóknak az eddigi egy sikeres vizsgaeredmény javítása mellett további két sikeres érdemjegy javítására van lehetőségük egy vizsgaidőszakon belül. Dukán András Ferenccel egy hallgatótársunk buzdítására kezdtünk el foglalkozni alaposabban a TTK-s javítóvizsgák helyzetével. Javítóvizsga alatt sikeres vizsgaeredmény javítására irányuló vizsgát értek, amelyből vizsgaidőszakonként egy letételére voltunk jogosultak. A megkeresés arra irányult, hogy miként lehetne segíteni azon hallgatótár-

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

HÖK Pályázati- és ösztöndíjlehetőségek MSc/MA ösztöndíj Mint olvashattátok a levelezőlistákon, láthattátok a faliújságon, kiírásra került az MSc/MA ösztöndíj. Ez egy olyan támogatási forma, ami az elsőéves mesterszakosok ösztöndíjában jelentkező űrt hivatott kisebbíteni. Méghozzá úgy, hogy az eredményeiteket és a rászorultságotokat is figyelembe veszi, tehát a tanulmányi és tudományos érdemek mellett a szociális helyzet is beleszámít. A pályázónak három feltételt kell teljesítenie: idén ősszel kezdi meg az első aktív félévét a mesterszakján, államilag támogatott képzésben vesz részt, az alapszakját pedig (vagy ha még régi rendszerben végzett főiskolát, akkor azt) képzési időn belül fejezte be (általában ez három évet jelent). Fontos tudnivalók: a kiírásban szerepel, hogy mindenkinek kell hoznia indexfénymásolatot, felvételi határozatot. Folynak egyeztetések a Karral és minden jel arra mutat, hogy egy ELTE TTK-n végzett hallgatónak csak a felvételi értesítőt kell csatolnia a pályázata mellé, amen�nyiben hozzájárul ahhoz, hogy a többi adatot a bíráló szervezet megkaphassa a Tanulmányi Osztálytól. Az esetleges csatolandó igazolásoknál szerepel(nek) az önkormányzati és a kereseti igazolás(ok). Ilyet csak az szerezzen és hozzon be, aki az egy főre jutó jövedelem alapján kapna pontot (<72000 Ft/fő), de idén ősszel nem adott be rendszeres szociális támogatásra pályázatot.

Párhuzamos képzés kompenzációja Szintén fontos információ, hogy a párhuzamos képzés kompenzációjának pályázatát ismét kiírta az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíj Bizottság. Aki már pályázott ebben a félévben, annak nem kell újra pályázatot benyújtania. Pályázni november 14-étől november 18-án 23:59-ig tudtok az ETR-ben. A pályázási feltételek nem változtak, bővebb információ a http://ttkhok.elte.hu/ parhuzamoskompenzacio2011osz oldalon található. Radnai Tamás elnök Kari Ösztöndíjbizottság [email protected]

Az ELTE TTK Ösztöndíjbizottsága pályázatot hirdet egyszeri MSc/MA Ösztöndíjra Pályázásra jogosultak: Azok a hallgatók, akik a 2011-2012-es tanév őszi félévében kezdték meg első aktív félévüket a Természettudományi Karon mesterképzésben (MA, MSc), államilag támogatott finanszírozási formában és a felvételi döntés alapjául szolgáló tanulmányaikat képzési időn belül teljesítették. Leadás: a Hallgatói Irodában 2011. november 21. 12:00-ig. Kötelező csatolandó igazolások: Utolsó félévi index oldalainak TO által hitelesített fénymásolata. Indexben a bejelentkezési adatok (3. oldal) TO által hitelesített fénymásolata. Indexben a záróvizsga és szakdolgozat eredményének TO által hitelesített fénymásolata Felvételi határozat fénymásolata. A fentieket helyett felhasználhatóak a velük ekvivalens igazolások. Esetleges csatolandó igazolások: TDK vagy OTDK (1-3 helyezés, különdíj) – oklevél fénymásolata, témavezető által kiállított hivatalos igazolás az eredményről. Publikáció – Publikáció fénymásolata, legyen feltüntetve a kiadás dátuma! Köztársasági ösztöndíj amennyiben részesült tanulmányai során – TO által adott igazolás. Kitüntetéses oklevél – oklevél fénymásolata Amennyiben a pályázó nem adott le a Karon 2011 őszi félévében rendszeres szociális támogatásra pályázatot, úgy az állandó lakhelyének önkormányzatától származó igazolás a pályázóval egy háztartásban élőkről, és az igazoláson szereplő családtag(ok) kereseti igazolása(i). Pontrendszer: utolsó félév kredites átlaga szóbeli/szakmai felvételi %-os eredménye szakdolgozat jegye záróvizsga jegye köztársasági ösztöndíj kitüntetéses oklevéllel végzett nemzetközi folyóiratban publikált tudományos cikk hazai folyóiratban publikált tudományos cikk OTDK 1-3. hely TDK 1-3. hely Egy főre jutó jövedelem alapján: 0 - 25000 25001 - 30000 30001 - 35000 35001 - 40000 40001 - 45000 45001 - 50000 50001 - 55000 55001 - 60000 60001 - 65000 65001 - 72000 72000 -

max. 5 pont max. 10 pont max. 10 pont max. 5 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont 2 pont 1 pont max. 5 pont 5 pont 4,5 pont 4 pont 3,5 pont 3 pont 2,5 pont 2 pont 1,5 pont 1 pont 0,5 pont 0 pont

TétékásNyúz

5

6

HÖK A kulisszák mögött Így készült: a Gólyabál Végy pár neves együttest, díszítsd fel az egyetemed épületét, adj el rengeteg jegyet és állíts fel pár büfét. Ha ez kész, várj, amíg a vendégek megérkeznek, és tálald nekik a rendezvényt. Így áll össze az ELTE BGGYK-TTK Gólyabál. Megszokott recept alapján. Vagy mégsem? Idén is a hagyományok szerint, október végére szerveztük a két kar közös rendezvényét, ahol minden elsőéves hallgató teljes jogú tagjává válhat az egyetemnek, kiöltözhet, és kulturált körülmények között egy olyan nívós helyszínen bulizhat, amiről a szürke hétköznapokban nem tudja elképzelni, hogy ekkora koncerteknek adjon helyet. Bár az időpont már nyár végén egyeztetésre került a Kongresszusi Központ vezetésével, ettől eltekintve azonban semmi sem mehetett az eddig megszokottak szerint. Meg kellett felelni a többször megváltoztatott – zenés-táncos rendezvényekre vonatkozó – kormányrendeletnek és egyéb, nagyon friss egyetemi és önkormányzati szabályoknak. Augusztus végétől kezdve több hallgató dolgozott azon, hogy választ találjon olyan kérdésekre, amelyekre nem csak mi, de a szabályokat meghozó testület sem mindig tudta a választ. A feszített munkának meglett az eredménye, sőt nem is tűnt nehéz feladatnak a leírtakat teljesíteni, mivel a hallgatói rendezvényeket eddig is szigorú keretek között, az alapvető szabályoknak messzemenőkig megfelelve szerveztük. Azonban a bürokrácia útvesztője kacifántosabbnak bizonyult annál, mint amire számítottunk. Hiába szerzett be a csapat minden szükséges engedélyt, hozzájárulást már szeptember közepére, az ezt követő egy hónapban folyamatos bolyongás, rohangálás következett hivatalból hivatalba, megbeszélésről megbeszélésre a kerület jegyzőjéhez és az épület tervezőjéhez. Szerencsére az egyetem oldaláról minden támogatást megkaptunk, legyen szó a Gazdasági- és Műszaki Főigazgatóság hozzájárulásáról, vagy a Kongresszusi Központ által adott rengeteg segítségről. A jó szándék a másik oldalon is tapasztalható volt, emellett viszont

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

a rutintalanság és némiképp a felkészületlenség is éreztette hatását. Ez az időszak volt ugyanis a nyári, egyetemi rendezvényektől meddő hónapok után az, amikor első ízben tették a bulikat szervező hallgatói önkormányzatok próbára a közigazgatás hatékonyságát. A léc valószínűleg túl magasan volt, rengeteg félreértésbe, félreinformálásba futott bele az egyre fáradó, ám lelkesedéséből nem veszítő csapat, amely közben az Egyetemi Szolgáltatásszervező Kft-nek köszönhetően új tagokkal bővült. Az élet nem állt meg addig sem, amíg sokan próbálták a papírhegyeket rendezni. A gárda másik része hetente több alkalommal ülésezett. Elsőként, még szeptember elején a bál struktúrájának kialakítása, fellépők keresése volt a feladat, valamint egy koordinátori csapat felállítása, akik az előkészületekben, majd a helyszíni lebonyolítás során is egy-egy részfeladat megvalósítását irányították a hozzá rendelt dolgozókkal együtt. Lázas szponzor- és fellépőkeresés mellett költségvetési és büféterveket készítettünk, a sajnálatosan gyorsan változó körülmények miatt nagyjából minden héten újat. Elkezdődtek a nyomdai munkák előkészítései, plakátterveket, jegyterveket nézegettünk folyamatosan. A mindenki kedvencévé váló, reggel 7 órakor kezdődő üléseket néha sajnos este 8-ra kellett módosítani. A lelkesedés azonban szerencsére továbbra sem fogyott. Minden megbeszélés új ötleteket, néha morbid elképzeléseket hozott. Nagy favorittá vált a gólyalábon mászkáló, gólyának beöltöztetett hostessek ötlete, sokan szerették volna, ha meg tud valósulni a programnak ez a pontja. Sajnos, vagy az ötletet kevésbé díjazó, madárnak beöltöztetni kívánt emberek szerencséjére az épület sok helyen alacsony belmagassága ennek is, mint sok más ötletnek gátat szabott.

Októberre fordult a naptár, a rendezvény krémje már finom édes volt, szinte minden programpont összeállt, a koordinátorokon volt a sor, hogy megvalósítsák az elképzeléseket. A tészta azonban még nem volt készen a sütésre. Sok segítséget kaptunk ebben az időben is, a szakhatóságokkal egyeztetni azonban nem volt könnyű feladat. Bár az épület adottságai sok mindent lehetővé tesznek, előfordulhatnak olyan extrém kérések, amelyeknek még kézen állva sem tudunk eleget tenni. Emiatt fordulhatott elő, hogy az engedélyek beszerzése nagyon sokáig húzódott, így hosszú ideig sem plakátolni, sem jegyet árulni nem állt módunkban. Szépen lassan kezdett azonban tisztulni a kép, a tervek mind készen álltak, a megvalósítás folyamatban volt, az engedélyeket megkaptuk mindenhonnan. Elkezdődhetett a jegyek árusítása, ettől kezdve rajtatok volt a sor. A nyomdai anyagokon kívül a külső szemlélő számára leglátványosabb feladatok a bál napján vártak ránk. Reggel 6 órától hatvanan pakoltak, dekoráltak, építették a helyszínek berendezéseit a hallgatók közül azért, hogy este gond nélkül nyithasson az a buli, amiből mindenkinek csak egy igazi lehet az életében. Rengeteg mindenről lehetne még mesélni a Gólyabál elkészítésének finiséhez közeledve. A szombattól vasárnap hajnalig tartó dekorációs kellékek gyártása, a több oldalas programbontások készítése, a „B”, „C”, „D” esettervek gyártása felejthetetlen feladatok. Nem mindig könnyű napi 15 órán keresztül ollóval a kézben rohangálni, nem mindig könnyű a teljes programbontást átírni egy-egy újonnan felmerülő probléma miatt és nem könnyű együtt dolgozni, amikor már mindenki fáradt, és csak arra tud gondolni, hogy milyen puha az ágya, ami otthon várja. De a rengeteg munka egy nagyon egységes és jól fejlődő csapattá kovácsolja a társaságot, amely csapat azért dolgozik, hogy a magyarországi egyetemek között az egyik legjobb, ha nem a legjobb élményt nyújtsa minden egyes rendezvény a vendégek számára. Bízunk benne, hogy nektek is ízlett a krémesünk, mert mi imádunk sütni! László Dávid Szervező Elnökhelyettes ELTE TTK HÖK

Sport & Arcok Sör vagy nem sör

jezéssel élve: az egészséges életmód terjesztése. Szervezői gyűléseken mindig felvetődik, legyen-e sör akció vagy nem. Gondolom, most sokan egyértelműen az igen mellett voksolnak. De tényleg meg kell vesztegetni a mai fiatalokat, hogy mozogjanak a saját érdekükben? Volt olyan Sportfesztivál, ha jól emlékszem az első és második V. (a két ötödik Eötvös Sportfesztivál történetét egyelőre fedje a feledés jótékony homálya), ahol pontgyűjtő akció keretében néhány játékos feladatért ingyen sörhöz lehetett jutni. És összevetve a létszámot olyan Sportkampánnyal, ahol nem volt ingyen sör, viszont több sportágat ki lehetett próbálni, ahol az érdekes és nem mindennapi bemutatók váltották egymást, a létszámban nem volt jelentős különb-

ség. Az évek során ezt a rejtélyt nem sikerült megfejteni, bár ha egy sejtést kéne meghatározni, egyértelműen a lustaság lenne az ok. Közeledik az Éjszakai Sport következő felvonása, úgy néz ki, december 9-én lesz. Foci, kosár, röpi és a többi egy egész éjszakán át. És miért is ajánlom? Tavaly Éjszakai Sporton alakult egy szervezők és barátaik csoport. Mondanom se kell, a félig a helyszínen alakult csapatunk nem sok győzelmet aratott, de a leghangosabb B közép a miénk volt. Ezenkívül, amikor nem valami miatt rohangáltunk, leültünk, és volt időnk beszélgetni, közben játszottunk is persze. Gyertek a sportrendezvényekre! Mindenki arról panaszkodik, nincs ideje leülni valamit meginni a barátokkal, sőt sportolni se. Pedig ott az egész éjszaka, a futóverseny, vagy a napközbeni sportfesztiválok, mindmind a TTK közvetlen közelében, a Bogdánfy úti Sporttelepen, népszerűbb nevén a BEAC-on. És nem árulok el nagy titkot: azért minden rendezvényen van sör. Két érdekesség még a végére: a TTK-nak van a legtöbb Legsportosabb Kar kupája, megelőzve a nagy vetélytárs PPK-t. A másik pedig, hogy a sportrendezvényeink jó idejéről a hivatalos kabalánk, Wilson gondoskodik. Mióta Wilson velünk van, nem volt rossz idő a rendezvényeken. Jc

mi Egyetem mikrobiológus professzoraként köszöntötte a hallgatókat. Legfontosabb eredményei között szerepel a Prasiola stipitata zöldmoszat testfelépítésének, rendhagyó életciklusának feltérképezése, ugyanezen moszat ivarsejtjeinek egyesülési mechanizmusának fény- és elektronmikroszkópos vizsgálata. Tudományos ténykedésének leghosszabb szakaszát a szélsőséges élőhelyek biológiai feltárása töltötte ki. 1961-ben az izraeli Negev-sivatagban homok- és mészkődarabokon folytatott vizsgálatokat, amelyekben úgynevezett kriptoendolitikus mikroorganizmusokra lelt. Az 1970-es években a meleg égövi sivatagok analizálása mellet az Antarktiszra is kiterjesztette felméréseit. Felismeréséről, miszerint a hideg sivatagi zóna homokköveiben egysejtű élőlények húzzák meg magukat, 1976-ban a Science folyóirat is beszámolt. Az itt végzett elemzések jelentették kiindulópontját az

elméletnek, hogy a Marson az utolsó élő anyagformák a kriptoendolitikus mikroorganizmusok lehettek. Ezek után a NASA Mars-kutatással foglalkozó csoportjának vezetésére kérték fel. A Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává 1998-ban választották, majd a 2000-ben tartott előadásán magyarul jelentette be: volt élet a Marson. Kutatócsoportjával egy négymilliárd éves marsi meteoritban biológiai eredetű magnetit kristályokat mutattak ki, egyedülálló módszerekkel eredeti helyükön lefényképezték, majd összevetették a ma élő magnetotaktikus baktériumok kristályláncaival. Legizgalmasabb munkáját azonban nem tudta befejezni, mivel 2007. június 11-én elhunyt. Friedmann Imre felfedezései 130 dolgozatban és 2 könyvben kaptak helyet. Életútja bizonyítja, hogy a gyerekkori álmok valóra válhatnak. Kitartó munkájával ugyanis elérte a csillagokat. Kőnig Rita

Miért nem járunk sportrendezvényre? Nem is tudom, hogy tudnám hitelesen leírni, hogy milyen hihetetlenül jó érzés volt, amikor az 5vös 5km futóversenyt elindítottam, amikor az Éjszakai Sport alatt hajnali 7-kor úgy kellett leküldenem az embereket a pályáról, mert még mindig játszanának. Vagy amikor TTK-s Sportbiztosként a második V. Sportfesztiválon átvehettem a Legsportosabb Kar kupáját. Kicsit in medias res kezdve az e heti sportrovatot csak annyit kívántam felvezetni, hogy most kicsit más szemszögből szeretnék írni az ELTE-s sportrendezvényekről. Hiszen egyszerre voltam szervező, esetenként főszervező, ugyanakkor résztvevő is, hiszen lételemem a sport, a csapatjáték. Először egy kicsit a szervezői oldal nehézségeiről, nagy kérdéseiről lesz szó, egy későbbi számban talán viccesebb bakikról az évek távlatában. A sör vagy nem sör témájához visszatérve, a Sportfesztivál, a Sportkampány, az Éjszakai Sport egytől egyig olyan rendezvények, ahol a cél új emberek behozása a már szerencsére népes „eltesportrendezvényekrejárók” táborába. Kicsit erőltetettnek tűnő kife-

A marsi élet kutatója Kalandozásunk mai színhelye a Déli tömb 6.203-as terme. A magyar származású amerikai mikrobiológus, Friedmann Imre 1921. december 20-án, Budapesten született. 1939-ben érettségizett, ezután a Kolozsvári Gazdasági Akadémiára került. Fél évet a Debreceni Egyetemen, majd kettőt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen töltött. Származása, valamint a második világháború eseményei hátráltatták karrierjét, végül a Bécsi Egyetemen szerzett botanikus diplomát, ugyanitt 1951-ben védte meg doktori disszertációját. Első közleményében, a kovaalgák gomba-parazitáinak elemzése közben 17 parazita gombát írt le, 3 új fajt és egy változatot fedezett fel. 1952-től Izraelben élt és a jeruzsálemi Héber Egyetemen oktatott. 1967-ben az Amerikai Egyesült Államokba vetette a sors, ahol nyugdíjazásáig a Floridai Álla-

TétékásNyúz

7

8

Portré Felhők felett...

meteorológia megjelenik”, egy pályázat keretében sikerült felépíteniük és azt Európában a legjobbnak ítélték.

Elhunyt Vissy Károly 2011. november 4-én a magyar meteorológia egyik, ha nem a legnagyobb alakja távozott közülünk. Az ember, aki életét szeretett szakmája népszerűsítésének szentelte – a magyar televíziózásban betöltött szerepével „mindenki meteorológusává” vált. Fő erényei tudása, egyénisége és nem utolsósorban szakmai hitelessége. Vissy Károly György, avagy Gyuri bácsi 76 éves volt. Összeállításunkban a Meteorológiai Tanszék munkatársait, Gyuri bácsi volt kollégáit szólaltatjuk meg. Bartholy Judit tanszékvezető, Tasnádi Péter tanszéki oktató és Reisz András, a tanítvány és utód számoltak be a Tétékás Nyúznak emlékeikről, érzéseikről és a médiameteorológussal ápolt kapcsolatukról.

Tasnádi Péter Vissy Károly a meteorológia területén ismert és elismert. Ön hogyan került kapcsolatba vele? 1965-ben végeztem el a meteorológus szakot és azév szeptemberében kerültem az akkori Országos Meteorológiai Intézetbe (OMI, ma OMSZ). Ott Vissy Gyuri – később tudtam meg, hogy ő Károly, de minden közvetlen ismerőse, barátja, munkatársa Gyurinak szólította – akkor már tapasztalt, önálló szinoptikus volt az Előrejelző Osztályon. Én nem ott dolgoztam, de későbbi feleségem igen, ő pedig jó barátságban volt a szinoptikusokkal: az osztályvezető Már Jenővel, Dr. Tóth Pállal, Tardos Bélával, és persze Gyurival. Ennek révén ismertem meg őt, de az Intézetből másfél év múlva az egyetemre kerültem. Kapcsolatukra a személyes vonások vagy a szakmaiság volt a jellemző? Inkább személyes kapcsolatban voltunk, de ez nem volt túl erős, mivel más osztályon dolgoztunk. Gyuri azonban rendkívül barátságos és közvetlen kolléga volt, nézeteit társaságban is impulzívan megosztotta. Tudtuk, hogy nagyon szeretné, ha a meteorológia bekerülne a közszolgálatba. Akkoriban az időjárás-jelentés egyszerűen úgy történt, hogy elküldték a Magyar Rádiónak a jelentés szövegét és ott fel-

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

olvasták, tehát még közvetlen telefonos kapcsolat sem volt, mint ma, a televíziós megjelenés pedig még szóba sem került. Egyszer azt mondta, most be kellene mondani a rádióban, hogy mindenki nyissa ki az ablakot, mert volt egy lepelfelhő. Azt gondolta, hogy a kiáramló hő ezt a felhőt majd eltünteti és akkor kisüthet a Nap. Nem tudom, hogy ez megtörtént volna-e vagy sem, a történetet inkább azt illusztrálandó mondtam el, mivel a Gyurit folyamatosan izgatta, közszolgálati csatornákon át a meteorológiát, az időjárás-jelentést publikálni kellene.

Betegsége alatt, még az utolsó napokban is láthattuk őt a Híradó után. Igen, egyszer megkérdeztem tőle, miért látja fontosnak, hogy a meteorológus személyesen jelenjen meg és miért nem olvashatja fel a jelentést egy bemondó vagy akár egy manöken, ahogyan egyes televízió-csatornákon ma is látni. Elgondolkodott rajta, majd azt mondta, a hitelesség miatt. A szakképzett meteorológus, ha mond valamit, lehet tudni, hogy azt érti is – s egyáltalán nem biztos, hogy akár egy színész, akár egy bemondó ebben a tudományosan alátámasztott szerepkörben meg tudna jelenni. Tőle idézve: „A természet, a tudományos világ csodái ugyanis önmagukban alkalmasak az érdeklődő közönség meghökkentésére.” Amikor ő beszélt az időjárásról a TV-ben, akkor biztos, hogy azon átsütött a hitelesség, amihez talán jellegzetes kézmozdulatai is jó illusztrációt jelentettek... Erre mindenki emlékszik. Mikor közöltem ismerőseimmel a hírt, neve alapján elég kevesen tudták, ki ő, de ha mutattam nekik egy felvételt, azonnal felismerték.

Ehhez kapott támogatást a szakmán belülről vagy a média részéről? Természetesen a Meteorológiai Intézet szeretett volna megjelenni a rádióban és a televízióban, s amikor ez lehetővé vált, a meteorológusok is sokat tettek a színvonalas műsorért. Akkoriban volt egy Kerényi Nárcisz nevű szinoptikus hölgy, aki aztán a rádióban, majd később a televízióban személyesen is szerepelt. Ő azért jut eszembe, mert neki is volt palócos akcentusa, még erősebb is, mint most Reisz Andrásnak. Nárcisz járt a rádióban egy tanfolyamra, ahol ezt enyhítették, de ugyanúgy hozzátartozott a személyiségéhez, ahogyan András esetében. Később, amikor Gyurival antarktiszi útját követően találkoztam, nagyon büszke volt arra, hogy a Magyar Televízióban azt a stúdiót, amelyben „a

Igen, azt gondolom, hogy ő a TVben is szeretetre méltó egyéniség volt. Közvetlensége, barátságossága és minden nagyképűségtől mentes szakértelme sokat jelentett. Sokat tett a meteorológia népszerűsítéséért és azért, hogy az időjárás-jelentések érthetőek legyenek mindnyájunk számára.

Bartholy Judit Milyen jellegű volt kapcsolatuk, személyes avagy inkább szakmai? Kapcsolatunk sokkal inkább szakmai volt, mint baráti, hiszen egymástól elég távol eső szakterületeken dolgoztunk. Ennek ellenére többször tapasztaltam Gyurka (Vissy Károly) részéről jóindulatot, önzetlen segítséget, mind irányomban, mind a Meteorológiai Tanszék irányába. Személyesen ritkán találkoztunk, hiszen munkahelyünk 10-15 kilométerre volt egymástól. Mielőtt az Egyetemen dolgoztam, közel másfél évtizeden át az Országos Mete-

Portré orológiai Intézet munkatársa voltam, Gyurka pedig Lőrincen (Pestszentlőrinc), a Központi Előrejelző Intézetben dolgozott. Hogyan emlékszik vissza az első találkozásra? Élesen emlékszem egy korai, talán a legelső találkozásunkra. Fiatal kutatóként, 1981-ben Felső-Ausztriában részt vettem egy nemzetközi konferencián, ahová költségkímélő szándékkal kerékpáron érkeztem (egy heves hegyi zápor miatt lényegében teljesen bőrig ázva). Gyurka barátságosan fogadott, s előadásom után gratulált. A konferencia szervezői busszal vittek minket egy szakmai kirándulásra, ahol véletlenül egymás mellé ültünk. Beszélgettünk. Kérdezett a kutatásaimról, publikációimról, eddigi külföldi szerepléseimről, valamint terveimről. Biztatott, hogy adjak be ösztöndíj pályázatot egy amerikai bilaterális egyezmény keretében. Bár nagyon kicsi esélyét láttam a pályázat elnyerésének, beadtam. Huszonöt évvel később véletlenül tudtam meg, hogy az ő aktív támogatásával nyertem el a féléves ösztöndíjat. Milyen szerepet játszott Vissy Károly a Meteorológiai Tanszéken? Nyolc éve kezdtük meg a szinoptikus meteorológiai oktatás megújítását a

Vissy Károly (1935-2011) Vissy Károly meteorológus a magyar média-meteorológia megteremtőjeként, az időjárás-előrejelzésnek és a meteorológia népszerűsítésének szakembereként volt ismert. Meteorológus diplomáját 1957-ben szerezte Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Első munkanapjától kezdve az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa volt. Pályafutása első hét évében a repülésmeteorológia területén dolgozott, két esztendőt a miskolci-, ötöt pedig a Ferihegyi repülőtéren. Ezt követően 1970-ig a Rövidtávú Előrejelző Osztály tudományos munkatársa, majd 1974-ig tudományos csoportvezetője volt. 1971-ben részt vett a 17. Szovjet Antarktisz Expedícióban, egy hónapot

Tanszéken egy új előrejelző labor beindításával, fiatal szinoptikus meteorológus kollégák bevonásával. Személyesen kerestem fel Gyurkát, hogy tanácsaival, s esetleg az oktatásban való részvétellel is támogatná-e törekvéseinket. Nagy örömmel és lelkesedéssel vállalta, sok értékes tanácsot adott a labor kialakításánál, s még 2011 elején is tartott előadást a Médiameteorológia című kurzuson. Van-e olyan vele kapcsolatos élménye, ami kiemelkedik az emlékek közül? Egy televíziós felvétel jut eszembe, ahol egy valódi stafétabotot adott át Reisz Andris munkatársunknak, aki talán valóban sokat át is vett abból a lelkesedésből, melyet Gyurka haláláig a szinoptikus meteorológia, a meteorológiai előrejelzések és a szakma iránt tanúsított. Megrendítő volt számomra, hogy súlyos betegsége tudatában, az utolsó napokban is kitartott, s nem mondta le televíziós szerepléseit. És aki a stafétabotot átvette, Reisz András. Az utód levelét közöljük:

kaliberű meteorológus jelenleg nincs a pályán, bár én szeretnék hozzá hasonló szaktekintélyt szerezni. Nagyon fontos, hogy Ő az egyszerű ember nyelvén is érthetően számot tudott adni a tudomány eredményeiről, az előrejelzések problémaköréről, amit például a Mindentudás Egyeteme című televíziós előadássorozat egyik részében is egyértelműen bizonyított. Számomra megtiszteltetés és öröm volt, hogy az Ő népszerűsége, de ugyanakkor embersége és szakmai elveinek betartása révén bekerülhettem a médiameteorológia vérkeringésébe. Mindig is az volt a meggyőződése, hogy a szakma kirakatába csak szakmabeli állhat a nagyközönség elé, mert csak így lehetünk hitelesek. Nélküle ezt az elvet nehezebb lesz megvalósítani, mert neki nemcsak ismertsége, de szava és ráhatása is volt sok mindenben. Weisz Dávid, Gansperger Gábor A Tétékás Nyúz szerkesztőségének valamennyi tagjának nevében búcsúzunk Vissy Károlytól. Nyugodjon békében!

Reisz András Vissy Károly a szakmának élt, olyan volt, mint amilyen most én. Már a személyes találkozó előtt is tudtam róla, hogy vérbeli időjárás-szakértő, és az is látszott a televízió képernyőjén, hogy imád a munkájáról beszélni. Hasonló dolgozott az Antarktisz Mirnij és Vosztok kutató állomásokon. útjáról az érdi Magyar Földrajzi Múzeum „Magyar utazók, földrajzi felfedezők” kiállításán láthatók tablók. 1974-ben az OMSZ elnöke megbízta a polgári kisgépes repülések meteorológiai biztosításának megszervezésével. A feladatra létrehozott Általános Repülésmeteorológiai Osztály 1975. január 1-jén kezdte meg működését, ennek vezetését Vissy 1978-ig látta el. 1993-tól öt éven át a szolgáltató feladatokat folytató, újonnan alakult Kereskedelmi Szolgáltató Irodát (OMSZ-KERSzI) vezette. A Magyar Rádióban 1968 és 2000 között, a Magyar Televízióban 1967-től haláláig külső meteorológus munkatársként tevékenykedett. Emellett 1999 és 2005 között az OMSZ elnökének szakmai főtanácsadója volt, majd másfél év szünet után, 2007-től az OMSZ

kommunikációs részlegénél működött szakmai tanácsadóként. Média-meteorológusi előadói tevékenységét nemzetközi szinten is elismerték. A Magyar Televízió színeiben szakmai fődíjat nyert 1999-ben Kanadában, a Televíziós Időjárás-jelentések IX. Nemzetközi Fesztiválján, míg két esztendővel ezelőtt, 2009-ben elnyerte az Európai Meteorológiai Társaság „Az Év Média-meteorológusa” díjat. Hazai és nemzetközi szaklapokban összesen 37 tudományos publikációja jelent meg. Munkája során mindig is kiemelten fontos feladatnak tekintette a tudományos ismeretterjesztő munkát, hogy a meteorológia minél szélesebb körben közérthető, hasznosítható közkinccsé váljon. Tevékenysége minden bizonnyal sokáig hatással lesz a szakma jövendőbeli generációira. Spiller András

TétékásNyúz

9

FÓKA

Tétékás Nyúz a Facebookon A Tétékás Nyúz már Facebookoldalként is elérhető! Ha a megjelenés előtti napokban kiváncsiak vagytok arra, hogy szerdán mit olvashattok, ha szeretnétek kulisszatitkokhoz jutni, vagy ha rendszeresen játszanátok velünk értékes tárgynyereményekért, akkor lájkoljatok minket a http://facebook.com/ tetekasnyuz oldalon!

Érezted már valaha, hogy a Fizika I. túlnőtt a fejeden? Szükséged lenne egy kis bevezetésre a Bevezetés a fizikába tárgyhoz? Nem érted, hogy miért van az x felett pont, vagy hogy miért lett az u-ból ü? Nos, itt a megoldás! Mostantól a Maszathoz és a KéKóhoz hasonlóan a fizika szakterület is korrepetálást tart Fizika Oktatás az Alapoktól néven. Időpontok: Kedd 19-21 É 2.105 Csütörtök 16-18 É 0.100C Péntek 15-17 É 5.89 Bővebb infókat a http://eltehb.mafihe.hu/foka/ oldalon találhattok. Ha úgy érzed, fizikai ismereteid hiányosak, de szükséges megtanulnod, megértened vagy legalább azt a kettest megszerezned, jelentkezz bátran a [email protected] e-mail címen!

TDK Konferenciák 2011 ősz Az ELTE TTK idén ősszel is megrendezi az intézményi szintű diákköri konferenciákat minden szakterületen, ahol jogot lehet szerezni a 2013 tavaszán megrendezésre kerülő XXXI. OTDK-ra. A konferenciák ülései nyilvánosak, minden érdeklődő hallgatót szivesen látnak a szervezők. A konferenciákról részletesebben a diákköri-szakterületi honlapokon olvashatnak az érdeklődők.

TDK-szakterület

dolgozat beadási határidő

konferencia időpontja

szakterületi diákkör honlapjának címe

Biológus TDK

november 8.

Csillagász TDK

időpont később időpont később

http://astro.elte.hu/astro/hun/oktatas/tdk.html

Fizika TDK

november 7.

november 26.

http://ludens.elte.hu/~tdkinfo/

Természetföldrajz

december 6.

december 9.

http://geosci.elte.hu/

Társadalomföldrajz

november 28.

december 8.

http://geosci.elte.hu/

Geofizikus TDK

november 28.

december 8.

http://geophysics.elte.hu/

Geológus TDK

november 25.

december 9.

http://malleo.geology.elte.hu

Kémia TDK

november 16.

december 3.

http://www.chem.elte.hu/education/tdk/index.html

Környezettudományi november 21. december 2.

http://kornyezet.elte.hu/UjLap/index.php?oldal=tdk

Meteorológus TDK

november 30.

december 8.

http://nimbus.elte.hu/met/met_tdk.html

Matematikus TDK

november 9.

december 2.

http://www.cs.elte.hu/tdk/

Térképész TDK

december 12.

december 16.

http://lazarus.elte.hu/hun/tdk/terktdk.htm

Tantárgypedagógia

december 6.

december 13.

http://totdk.elte.hu/

Tudománytörténet és tudományfilozófia

nem lesz

nem lesz

http://hps.elte.hu/tdk/tdk.htm

november 30.

http://btdk.elte.hu/

T Négyes etszenek a h tó nove atosban olvash llá aténnek k? Veled is tör bájos va hasonló vicces , gy elgondo épp groteszk, gok, am lkodtató dole rovatba lyekről ebben n olvash a atsz? H igen, írd a negyesh meg nekünk a atos@ny uz.e címre! F áradság lte.hu termész odat zsebpén etesen némi meglep zzel és egy kis ivel hon oráljuk.

MASZAT Ebben a félévben is részt vehettek ingyenes matek korrepetáláson, amelyet felsőbbéves matekosok tartanak a Matematika Szakterületi Csoport szervezésében. Ha úgy érzed, hogy segítségre van szükséged, gyere el bátran a MASZAT-ra! Időpontok: Hétfő 14-16 É 0.62 Hétfő 16-18 É 0.100C Szerda 14-16 É 0.100C Csütörtök 14-16 É 0.100C Kérünk titeket, hogy lehetőleg előre jelezzétek a [email protected] e-mail címen, hogy az adott alkalomra milyen témából van kérdésetek, valamint lehetőség szerint csatoljatok feladatokat, feladatsort is! Bővebb infókat a http://matszacs.elte.hu oldalon találhattok a MASZAT menüpont alatt. Várunk szeretettel! Matematika Szakterületi Csoport MASZAT Csapat [email protected]

12

Tudósítás Környtanos Kirándulás Dínók és minden egyéb Ahogy a múlt heti cikkben olvashattátok, a környezettudomány az egyik, ha nem a legösszetettebb tudományág. Ennek reprezentálására szolgál a legújabb szakos projekt, a Környtanos Kirándulások, amelynek első állomása a Magyar Természettudományi Múzeum volt. Október 23-án kicsi, ám lelkes csapatunk 10 órakor találkozott a Klinikáknál, majd onnan együtt sétáltunk át a Ludovika térre a múzeumba. Nemzeti ünnep lévén a belépés ingyenes volt, ám még így sem volt bent tömeg, nyugodtan kiélhettük minden tétékás vágyunkat, és szöszölhettünk mindenhol eleget. Az első teremben egy fotókiállítást láthattunk, legnagyobb örömömre sok pillangóról, színes virágokról, erdőkről. Ez kellőképpen meghozta a kedvünket, így lelkesen mentünk tovább az emeletre, ahol a Sokszínű ÉLET című állandó kiállítást néztük meg. Itt Noé bárkájába vezetett első utunk, majd körbejártunk egy élethű mamutcsontvázat, és megnéztünk egy eredeti méretű őscápa-állkapcsot. A kiállítás az élet sokszínűsége, a bolygó biológiai diverzitása előtt tiszteleg, amely alapvetően meghatározza a mi sorsunkat is. Itt volt szó Európa és a Kárpát-medence őslakosairól is, legnagyobb örömünkre gipszből öntött mellszobrokkal, illetve a fáradékonyaknak egy kisfilmmel és paddal. Innen egy ajtón keresztül utazhattunk volna az időben 60-70 millió évet, mivel a múzeumkertben állították fel a Dinokertet, ahol életnagyságú őslény-rekonstrukciók láthatók rövid leírással arról, hogyan éltek, mit ettek, és hogyan is kell helyesen leírni a neveiket. Sajnos a nedves idő miatt ezt az időutazást csak az ablaküvegen keresztül tettük meg.

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

A következő teremben több kiál�lítást tekinthettünk meg, ám ide már a bejutás is különleges volt, hiszen a folyosót egy 122 m2-es üveglap fedi, amely a korallzátonyok varázslatos világába enged betekintést, emellett a falakba hatalmas akváriumok vannak beépítve, amelyek lakói a színskála minden árnyalatában pompáznak. Láthattunk gyönyörű halakat a bohóchaltól elkezdve, a „Nemo nyomában” szinte minden szereplőjén át, egészen az aranyhalig. Kivételes élmény volt szárazon alámerülni a tengerek élővilágába. A teremben először Révész Antal grafikusművész A Világörökség magyar emlékei című kiállítását néztük végig, amely a történelmileg jelentősebb városok múltjából mutatott pillanatképeket. Ezután a kedvenc kiállításom következett: a Hatlábúak birodalma. Itt a szivárvány minden színében játszó kicsi, nagy, még nagyobb pillangókat nézegettünk, illetve kevésbé szép, de érdekes és sokszínű rovarokkal ismerkedtünk meg. Itt a kedvenc kiállítási tárgyunk a Pontgyűjtemény volt, ami annyit tett, hogy körülbelül 70 pöttyöt láthattunk egy üveglap mögött, és ezek állítólag mind rovarok voltak. Ebben a teremben egy kis boszszúságot is sikerült okoznunk a teremőrnek, mivel az egyik kiállítási pavilon falán, egy 18-as karikán annyira meglepődtünk, hogy kénytelenek voltunk lefotózni. Ez még önmagában nem lett volna probléma, csak a mintegy negyven általános iskolás, aki még a teremben tartózkodott, ezzel egy időben rajtunk felbuzdulva szintén előkapta az okostelefonját, és elkezdte egymást egyedül, csoportban, önkioldóval és minden egyéb módon fényképezni. Amikor ezt észrevettük, fülünket behúzva elsunnyogtunk. Kicsit fáradtabban, de ugyanolyan elánnal sétáltunk a következő kiállításra, amelynek címe Ész-lele-

tek – Természetrajz a XIX. Században volt. Itt egy környtanostól elvárható lelkesedéssel vetettük bele magunkat a szebbnél szebb és színesebb ásványok tanulmányozásába. A legnagyobb problémát a limonit nevű vashidroxid nevének felelevenítése okozta, de ezt is megoldottuk, és az elégedettség jóleső érzésével nézelődtünk tovább. Itt láthattunk hegyikristályt, rózsakvarcot, opált, ametisztet, hogy csak az ismertebbeket emeljem ki. A „kavicsok” mellett még egy kisebb természettudomány-történeti kiállítást is végignézhettünk. Volt a kiállított tárgyak között múlt századi mikroszkóp és geológus kalapács is. Érdekes volt látni a régi, elavult eszközöket, módszereket, amelyekkel megalapozták mai tudásunkat. Sajnos a kiállítások sora véges volt, innen utunk már az előtérbe vezetett, ám közel sem ért még véget a móka, hiszen a múzeumok egyik legérdekesebb pontja a szuvenírbolt. Ezt most sem hagyhattuk ki, mindent megnézegettünk, megfogdostunk, csak utána indultunk a szekrényünk keresésére. Legnagyobb szerencsénkre és az előzetes figyelmeztetés következté�ben mindenki (rajtam kívül) emlékezett a szekrényünk jelére, vagy ha arra mégsem, arra mindenképp, hogy rögtön a zebra és az oroszlán között kaptunk helyet. Miután megfejtettük, hogy a keresett állat az elefánt, nagy elégedettséggel vettük magunkhoz kabátjainkat, esernyőinket, és indultunk ki a borongós októberi kora délutánba. Összességében elmondható a Kirándulásról, hogy a Gólyabál okozta kis létszám és kimerültség ellenére is nagyon jól sikerült, hiszen mindenki élvezte, aki ott volt, emellett mindenki tanult új dolgokat a résztvevők közül. Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek, aki eljött! Bogi

Tudósítás Mi vár a doktoráltakra a munkaerőpiacon? Itthon még nincs meg a PhD brandje Megéri-e ma Magyarországon PhD-t szerezni? Mennyire elégedettek a doktoráltak az anyagi és szakmai előmenetelükkel? Men�nyire ismeri az immáron másfél évtizede ebben a formában működő PhD-képzést a magyar társadalom? Ezekre a kérdésekre adott választ Fábri György rektorhelyettes előadása a Doktoranduszok Országos Szövetsége szervezésében október 20-án. A Bologna-folyamat az eredeti koncepció szerint a korábbiaknál több fiatalnak biztosít hozzáférést a tudástőkéhez amellett, hogy a kiválóságot is megőrzi a belső szelekció révén, vagyis azzal, hogy már csak a tehetségesebb hallgatók léphetnek tovább a mesterképzésbe. Azt, hogy ez maradéktalanul nem valósult meg, talán senki nem vitatja. Fábri György azonban kiemelte, hogy a háromszintű felsőoktatásban (BSc, MSc, PhD) a doktori képzés egyértelműen egy sikertörténet. A magyar társadalomban még a klasszikus kép él a doktori fokozatot megszerzőkről, vagyis az, hogy a felsőoktatásban vagy az akadémiai szférában helyezkednek majd el (ők adják tehát a kutatói utánpótlást). Egyre többen azonban saját vállalkozást indítanak, vagy vállalatoknál helyezkednek el kutatóként. A felmérések szerint a PhD fokozattal rendelkezők 88%-a alkalmazottként dolgozik. Nyugaton már nagyobb a doktoráltakat foglalkoztatók között a gazdasági szereplők aránya. A közkapcsolati és kommunikációs rektorhelyettes előadásában ismertette a PhD-fokozatot szerzettek munkaerőpiaci lehetőségeiről és szakmai, valamint anyagi elégedettségéről szóló kutatás eredményeit. A K+F szektorban az ezredforduló óta folyamatosan nő a munkahelyek száma, a 31 ezer álláshely közül 25 ezer kutatói pozíció volt. Igaz, ezek az álláshelyek elsősorban a műszaki és természettudományos végzettségűeknek szólnak. Mivel a K+F egy nemzetközi

piac, a doktoráltak tudása pedig mobilizálható tudásnak számít, akár úgy is lehet valaki egy nemzetközi csapat tagja, hogy nem hagyja el az országot. A kutatás a 2002-2006 közötti időszakot ölelte fel, az időközben bekövetkezett munkahely-változtatásra vonatkozó kérdésre a kutatóintézetekben dolgozók közel 70 %-a azt válaszolta, hogy továbbra is kutatóintézetben dolgozik, 27%-uk pedig átment a felsőoktatásba. A saját vállalkozást indítók közül mindössze 14% nyilatkozott úgy, hogy „nem jött be az üzlet”, vagyis kutatóintézetben, alkalmazottként folytatta pályáját. A legkisebb mozgás a felsőoktatásban dolgozók között tapasztalható, 80%-uk nem váltott a négyéves időszak alatt, vagyis továbbra is a felsőoktatásban maradt. A PhD-vel rendelkezők kétharmada úgy vélte, hogy megérte plusz éveket rászánni a fokozat megszerzésére. Indokként elsősorban a szakmai előrejutást jelölték meg, de a munkahelyszerzést és a magasabb jövedelem elérését is könnyebbnek ítélték a doktori oklevél birtokában. A követéses vizsgálatból azonban az is kiderült, hogy az elégedettség mértéke változik, elsősorban a műszaki és természettudományos területen dolgozók között (itt 10%-kal csökkent az elégedettség). A bölcsészek és a társadalomtudósok elégedettsége alig változott, az orvosoké pedig még 5%-ot nőtt is. A hazai viszonyok ismertetése után a rektorhelyettes az OECD által végzett nemzetközi kutatás eredmé-

M a g ya r o r s z á g o n j e l e n l e g egyetlen tudományos fokozat szerezhető: a PhD a latin Philosophiæ Doctor (= A filozófia doktora) rövidítése. Hivatalos rövidítései angolszász országokban a „PhD”, ritkábban „DPhil”, máshol, például Németországban és Skandinávia területén „dr. phil.” (= Promotion, Doktor der Wissenschaften), bizonyos szláv államokban pedig „CSc”. A PhD zeneművészeti, képzőművészeti és iparművészeti megfelelője a csak nevében eltérő DLA, amely a Doctor of Liberal Arts rövidítése. (forrás: Wikipédia)

13

nyeire is kitért, ahol a válaszadók elégedettnek mondták magukat a függetlenség, a felelősség és az intellektuális kihívás tekintetében, a pénzzel és az előrejutással azonban nem voltak elégedettek. Egy 2001-2008-as egyesült államokbeli kutatás szerint a PhD-vel rendelkezők között a legkisebb a munkanélküliek aránya. A munkaadók szerint a PhD-s általában jó problémamegoldó, és együttműködési készséggel, rugalmas reagálóképességgel rendelkezik, valamint kreatív. Többségüknek menedzsment- és kommunikációs képességei is sokat fejlődtek a kezdő kutatói pályához való alkalmazkodás során. Sok leendő munkáltató azonban nem ismeri a hároméves képzés tartalmát, sőt a hétköznapi ember azzal sincs tisztában, hogy az orvosok és gyógyszerészek, valamint a jogot végzettek doktori titulusa különbözik a PhD-val rendelkezőkétől. Fábri György szerint a háromszintű képzés legmagasabb lépcsőjének még nincs meg a brandje hazánkban, a helyzet megváltoztatása a fokozattal rendelkezők és a doktoranduszok közös felelőssége. Jurecska Laura [email protected]

TétékásNyúz

14

Természet-Tudomány-Technika Zártosztály Rabot együnk vagy szabadot? Magyarország a világ első öt legnagyobb tojásfogyasztó nemzetének egyike. Egy átlagos magyar ember éves tojásfogyasztása 300 darab. Ezt a mennyiséget zömmel saját magunk állítjuk elő, azonban a kereskedelemben kapható tojások 20%-a már importból származik. Néhány éve bevezetésre került egy jelölési rendszer, amely egyértelműen tudósít nem csak a tojás származási helyéről, hanem a tartás típusáról is. Mielőtt részletesen áttekintenénk a tojásokon található vonalkódok tulajdonságait, következzék egy rövid ismertető a vonalkódok természetéről és eredetéről. A vonalkód egy optikai jelölési rendszer, amelynek lényege, hogy egy adott vonalkódhoz bizonyos adatokat társítunk. A vonalkódot egy optikai olvasó felismeri, és a hozzá társított adatot megjeleníti. A vonalkódok lehetnek egy- vagy kétdimenziósak. Az előbbi esetben vonalakból, utóbbiban különböző négyzetekből, pontokból, hexagonokból állhatnak. A vonalkódok első kísérleti alkalmazására 1949-ben került sor. A vasúti kocsik oldalán kezdetben UV festéssel, később kék és sárga fényvisszaverő csíkok alkalmazásával hozták létre a kódokat. A vis�szaverő felületről érkező fotonokat egy fotoelektron-sokszorozó segítségével sikerül felfogni, majd elektromos feszültségimpulzussá alakítani. Miközben a hatvanas években javában zajlott a rendszer élesítése, összeült az amerikai Élelmiszer Áruházláncok Országos Szövetsége (NAFC), és megfogalmazta egy automata ellenőrző rendszer iránti igényét. Az első teszt-kódok nem lineárisak voltak, így a kezdetleges nyomtatóknak köszönhetően, ha véletlenül több festék került a papírra, előfordult, hogy a kód olvashatatlanná vált. Ekkor következett be a váltás a ma is ismert és az IBM által fejlesztett csíkokból álló elrendezésre, ahol hiba esetén maximum rövidebbek vagy hosszabbak lesznek a csíkok, de ez a leolvasást nem akadályozza. A NAFC az IBM-et kérte fel a kód véglegesítésére, amelynek eredményeképpen megszületett az úgynevezett Egységes Termék Kód (UPC). Az első áruházláncban feljegyzett leolvasásra

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

1974. június 26-án reggel 8:01-kor került sor, a termék egy tíz darabos Wrigley’s Juicy Fruit rágógumi volt. A rágó és a blokk ma a Smithsonian Intézetben megtekinthető. Magyarországon először a Skálába telepítettek vonalkód-leolvasókat 1984-ben. A lineáris vonalkódokra jellemző, hogy lehetnek folyamatosak vagy diszkrétek. Előbbinél a karakterek csíkkal kezdődnek és szünettel végződnek, vagy fordítva. Utóbbinál a kezdés és a zárás is csík formájában valósul meg. Továbbá eltérő lehet az egyes csíkok szélessége. A legvékonyabb csíkot nevezzük modulnak, a sávok lehetnek egy, kettő, három vagy négy modulosak. A leolvasók nem a fekete csíkokat érzékelik, hanem a köztük lévő fehér sávokat, amelyekről a fény visszaverődik. Ezek a sávok egy számsort kódolnak, amely az esetek nagy részében a vonalak alatt szintén megtalálható. Európában jelenleg egy tizenhárom számból álló szabványt használnak, amelynek első három tagja jelöli a gyártási országot, a következő kilenc számjegy pedig a gyártót és a termék sorszámát. Az utolsó számjegy nem hordoz ehhez hasonló információt, ennek értékét a másik tizenkét számjegyből képzik egy speciális algoritmussal. Visszatérve a tojásokra, minden Magyarországon forgalomba kerülő tojáson a kód első tagja egy számjegy, ezt követi két betű. Utóbbiak árulkodnak a származásról. De vajon mi a helyzet azzal a bizonyos első számjeggyel? Amennyiben nulla szerepel a kód elején, igyekezzünk egy egész tálcával venni, hisz ez biotojás. A tyúk, ami létrehozta, nem elég, hogy igazi kertben szaladgált, napfény érte, homokban fürdött, fészket épített, még táplálása is hagyományos eleséggel vagy étrend-kiegészítőtől mentes táppal történt.

Amennyiben egyes szerepel a kód elején, ugyancsak érdemes vásárolni. Az egyes a szabadtartás jele. Ebben az esetben az állatok egy nagy fedett épületben élnek, de lehetőségük van kimenni a szabadba, mivel fedetlen rész is tartozik a telephez. Ott azután a tyúklét valamennyi mozzanatát gyakorolhatják. A teljes terület mérete maximum egy hektár, azaz tízezer négyzetméter, ezen maximálisan ezer tojó tartható, tehát egy tojónak tíz négyzetméternyi terület jut. Ez az eljárás még etikusnak tekinthető. A kettessel kezdődnek a gondok, amely nem más, mint az úgynevezett alternatív vagy mélyalmos tartás. Fedett épület, napfény csak szórt formában, de legalább az épület mérete elégséges, az állatoknak lehetőségük van repkedni, kapirgálni, fürdeni, fészket rakni. A hellyel nincs gond, de nem hiszem, hogy jogunk volna a napfényt, a szelet, az esőt és a zöld környezetet megvonni. A hármas kódszám teljes mértékben kerülendő. Ez a ketreces tartás jelzője. A ketrecben tartott tyúkoknak még annyi helyük sincs, hogy a szárnyukat kinyújtsák. Egy tojó ötszázötven négyzetcentiméteren helyezkedik el, ez kisebb, mint egy A4-es papírlap. (Az A4-es mérete 21 x 29,7 azaz hatszázhuszonhárom négyzetcentiméter.) A természetes körülmények között tartott állatok karma és csőre kopik, a ketrecben azonban ez elmarad. Az azonos ketrecben tartott tojók ezáltal folyamatosan sérülést okoznak egymásnak, sőt még a szomszédos ketrecekbe is átérhetnek a karmaik. Kezünkben a döntés! A ketreces tojás áránál tojásonként maximum öt-hat forinttal kerül többe a mélyalmos tojás. Megér ennyit számunkra, hogy az az állat, amely a jólétünket biztosítja, rendes körülmények között élhessen? djkalo

Természet-Tudomány-Technika Fajkihalások Földön, vízben, levegőben Néhány napja az internetes sajtó is hangos volt a hírtől, hogy a WWF bejelentette a jávai orrszarvú kipusztulását Vietnámban. Az utolsó példányt orvvadászok ejtették el, akik a rinocérosztülköket értékes gyógyszeralapanyagként adják tovább a helyi vajákosoknak. Fel kell készülnünk rá, hogy a jövőben egyre több hasonló hírrel fogunk találkozni. A fajok keletkezése és eltűnése egy természetes folyamat, mindenfajta emberi beavatkozás nélkül is végbemegy. Az ökológusok és evolúcióbiológusok régóta végeznek számításokat, hogy megállapítsák az evolúció természetéből adódó kihalási sebességet. Ehhez ismerni kell, hogy egy év alatt mekkora kiterjedésű trópusi esőerdőfolttal lett kevesebb, valamint azt a mutatót, hogy adott területen átlagosan hány faj él. Ez az érték exponenciálisan nő a terület növelésével. Az esőerdők eltűnéséről viszonylag pontos adatokkal rendelkezünk, továbbá az esőerdők bolygónk fajokban leggazdagabb élőhelyeit rejtik. A környezeti tényezők viszonylagos változatlansága ideális körülményeket teremt a legkomplexebb földi ökoszisztémák kialakulásához. (A hőmérséklet közel állandó, továbbá az évi csapadékmen�nyiség is egyenletesen oszlik el, fagyok sincsenek.) A számítások nem teljesen pontosak, mert nem csak esőerdőfoltok tűnnek el a Föld felszínéről, de arra elegendőek, hogy egy közelítő értéket meghatározzunk. A természetes kihalási ráta 1-10 faj évenként. Ez az érték korunkban százszoros-ezerszeres, azaz akár tízezer faj is eltűnik évente. A magas kihalási ráta önmagában is megdöbbentő, pláne ha arányosítjuk kisebb időegységekre: 3-27 faj/nap! Azért nem veszünk észre ebből szinte

semmit, mert a fajok rendszertani megoszlása alapján az ízeltlábúak törzse képviseli a legnépesebb tábort, a fajok kétharmada ebbe a taxonba sorolható. A gerinctelenek kipusztulásáról hiába szereznek tudomást egyes biológusok, a médiát ez nem hozza kellőképp lázba, így az átlagember is csak emlősök, madarak és hüllők eltűnéséről értesül. Az emlősök és madarak esetében egy százalék az évente kihalt fajok aránya. A földtörténeti múltban előfordultak már korábban is hasonlóan nagy fajkihalások, de a jelenlegi minden bizonnyal vetekszik ezekkel. A korábbi nagy kihalások során eltűnt fajok számát a megtalált fosszíliák alapján következtették ki. Ha egy bizonyos földtörténeti korból egy faj leletei előkerülnek, az azt követő korokból azonban nem, akkor a faj kipusztult. Jelen ismereteink szerint öt nagy kihalási hullám létezett, az ember idézi elő a hatodikat. A legismertebb minden bizon�nyal a Kréta végi meteoritbecsapódás által okozott pusztítás, amely a dinoszauruszok kihalását eredményezte, a legsúlyosabb azonban a Perm végén következett be, ekkor a tengeri élőlénycsaládok fele, valamint a tengeri fajok 95%-a tűnt el. Minden kihalást regeneráció követ, a fajkészlet eléri a korábbi értéket és tovább növekszik. Az ember esetleges eltűnése után a Föld újra be fog népesülni élőlényekkel, így a természetvédelem sokkal öncélúbb tevékenység, mint azt elsőre hinnénk. A valóság az, hogy mikor a természetet védjük, saját magunkat védjük. Mi is részei vagyunk a földi bioszférának, nekünk is szükségünk van táplálékra, amellyel bekapcsolódunk a táplálékhálózatba. Ebből következik, hogy arra vagyunk utalva, amit a bolygó ad nekünk. Ha ezekkel az erőforrásainkkal nem sáfárkodunk megfelelően, felkopik az állunk. A természetvédelem igazi célja tehát nem a fajok megmen-

tése, sokkal inkább ökoszisztémák, élőhelyek, társulások védelme. A kapcsolatrendszert igyekszünk védeni, nem a hálózat elemeit. Az ember kozmopolita, a Földön mindenhol képes megélni, továbbá nagyon széles spektrumot tesznek ki a táplálékforrásai, ezzel szemben az állat- és növényvilágban a teljes fajkészlethez képest kevés a kozmopolita faj. Egy faj ritkaságát két tényező határozza meg: az egyik a földrajzi elterjedés, a másik a lokális gyakoriság. Ha egy növény vagy állatfaj csak kevés helyen fordul elő, az éppúgy ritkának számít, mint amelyik sokfelé megtalálható, de mindenütt alacsony egyedszámban. A legveszélyeztetettebb fajok azok, amelyekre mindkét tulajdonság egyszerre jellemző, de még egy kozmopolita, nagy egyedsűrűségű taxon is örökre eltűnhet, ha az ember tömeges mészárlásba kezd. Erre kiváló példa a vándorgalamb (Ectopistes migratorius) esete, amelyből a XIX. századig több millió példány élt Észak-Amerikában. Olyan sokan voltak, hogy mikor útra keltek, hosszú percekig elsötétítették az eget. A folyamatos vadászat eredményeképpen 1914-re a faj kipusztult. Ma már nem csak a vadászat veszélyezteti a fajokat, hanem számtalan más tényező is, például az élettér felszámolása, szennyezések, erdőtüzek, vagy az elsivatagosodás. Az antropogén hatásra bekövetkező kipusztulási hullám kezdete egybeesik a nagy felfedezések korával, az európai ember földrajzi terjeszkedésével. A folyamat az ipari forradalmat követően még inkább felgyorsult. Egy-egy ritka, lokális elterjedésű faj esetében azonban a kevésbé „civilizált” ember is képes volt annak kiirtására. Az egyik legnagyobb, strucchoz hasonló új-zélandi futómadarat – a moát – a maorik vadászták le húsa miatt. A moa kedvelt zsákmányállata volt a Haast-féle sasnak (Harpagornis moorei), kipusztulásával ez a különleges ragadozó madár is, közvetve ugyan, de az ember áldozatául esett. A környezeti nevelés feladata, hogy rámutasson ezen összefüggésekre, és átadja az ismereteket az eljövendő generációknak. Kellő felvilágosítással talán eljön majd az idő, mikor a természetvédelem prioritást fog élvezni a gazdasági érdekekkel szemben. djkalo [email protected]

15

TétékásNyúz

16

Helyvektor & Kritika Multifunkcionalitás A XXI. század jelszava Ezúttal arra gondoltam, hogy ismerkedjünk meg egy olyan hel�lyel, ami részt vesz az egyre többet reklámozott ELTE Plusz programban. A választásom a CeramiCafera esett, a kuriozitása miatt, ugyanis – ahogy a neve is mutatja – itt újra egy merész ötlet, egy igen szokatlan árukapcsolás látott napvilágot. Kíváncsi voltam, hogyan oldották meg a munka hevében igen hamar elkoszolódó kerámiaműhely és a – legalábbis az én tudatomban – századelőt idéző, tiszta, rendes kávézó házasítását, úgy, hogy arra az ÁNTSZ is áldását adja. Viszont azt kell mondanom, kézenfekvő, de okos megoldást választottak. Belépve a pincehelyiségbe igen tágas tér fogad bennünket, amit jelzésértékű határok osztanak három részre. Először a pult és a kávézó asztalai fogadnak minket, távolabb a szükség szerint leválasztható műhely, abból pedig egy jóval kisebb, az utómunkálatokhoz szükséges szobácska. Nekem ez azért tetszett, mert úgy működik egymás mellett a két rész, hogy egyik se zavarja a másikat, és mégis megmarad a tágasság érzete. A hangulat elsőre kicsit túl minimalistának, túl sterilnek tűnt számomra a magas, szinte üres fehér falakkal. Hiányzott a kisiparosok műhelyeire jellemző otthonosság. Tüzetesebben körbetekint-

A Profi színre lép Ki az, aki ne ismerné gyermekkorunk kedvenc figuráját, a francia akciófilmek sztárját, Jean-Paul Belmondot, aki filmjeivel felváltotta a régi cowboy-filmek klasszikusait? Azonban tudjuk-e vajon azt is, hogy hol is kezdte pályafutását a marcona kalandor? A Kifulladásig története, ahogyan azt Godardtól megszokhattuk, roppantul egyszerű, letisztultságával már-már a változatlanság határát súrolja. A kisstílű autótolvaj, Michel rablás közben kénytelen megölni egy éppen arra járó motoros járőrt, hogy menekülni tudjon. Miközben az egész ország rendőrsége őt keresi, Párizsban próbál elrejtőzni, hogy behajtsa régi adósságait barátaitól, majd Rómába

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

ve és az egész teret egyként értelmezve ez az érzésem enyhült, hiszen a díszítőelemek szobrok, edények és egyéb keramikusmunkák voltak, mind igen szép, igazán jó cégére készítőjének. Mint minden kávézóban, itt is hos�szú kávét kértem, ami ezúttal is jó választás volt, 270 Ft-ba került (hivatalosan, de ne mulasszuk el megjegyezni, hogy a kávézó részlegben minden fogyasztásunkból -10%, ha van ELTE Plusz kártyánk). Természetesen a paletta sokkal színesebb ennél. A klasszikus kávék, teák, üdítők mellett alkoholos italokat is fogyaszthatunk, sört éppúgy, mint töményeket, sőt olyan igen ritkán fellelhető különlegességeket is, mint a gyömbérsör (480 Ft). Aki éhesen tér be, annak sem kell csalódnia, bizonyára talál kedvére valót az egyszerű fogásokból álló étlapon (szendvicsek, sütemények, etc.). Az igazán érdekes dolgok azonban a szomszéd helyiségben kezdődnek. Ugyanis a vállalkozó szellemű közönség a távozzon a pénzzel. Azonban itt jelenik meg a színen Patricia, a fiatal amerikai egyetemista, aki elcsavarja hősünk fejét, majd amikor rádöbben, hogy esetleg ő is érez valamit a férfi iránt, egyszerűen feladja a hatóságoknak, akik lelövik a szökni próbáló gyilkost. A történet itt véget is ér, de nem mehetünk el szó nélkül a módszer mellett, amellyel mindezt a rendező a vászonra kerekítette. A filmet mint a francia Nouvelle Vague első képviselőjét tartják számon, amely az addig szokatlannak számító egyszerű történetvezetésre és a hősmentességre építő alkotásaival új fejezetet nyitott a filmművészetben. Magából az alkotásból viszonylagos rövidsége miatt nem sokat tudhatunk meg a szereplők kapcsolatainak alakulásáról, viszont az egyes szerep-

keramikus munka minden fázisába belekóstolhat. Aki saját készítésű bögréjéből inná a kakaót, éppúgy megtalálja, amit keres, mint az, aki „csak” kifestene egy előre elkészített darabot. Első esetben az agyagért kell fizetnünk (néhány száz Ft), utóbbiban a munkadarabért (a mérettől függően változó, egy kisebb tárgy kb. 1000 Ft, de ha úgynevezett kishibás terméket veszünk, az csak 400 Ft), ebben benne van az elkészítés teljes költsége, a máz és az égetés is. (Nem mellesleg ezekből az árakból -20% az ELTE Plusz kártyával.) Ennek a lehetőségnek a legnagyobb előnye, hogy az egész család együtt tölthet el igen kellemes és hasznos időt, hiszen az ötletgazdák a gyermekekről sem feledkeztek meg. Amennyiben kedvet kaptatok, hogy karácsony közeledtével saját készítésű ajándékkal lepjétek meg szeretteiteket, keressétek fel bátran a CeramiCafe-t a XIII. kerületben, a Katona József utca 21. szám alatt. HG Roland [email protected] lők jelleme idővel annál inkább kikristályosodik előttünk. Furcsa módon a lány viselkedése írja le legjobban az adott időszakot, aki a szerelem helyett inkább a karriert választja, el is árulva így az érzelmektől túlfűtött fiatal tolvajt. Ha mindezek után a film mégsem nyerte volna el a tetszésünket, egy mindenképpen biztos: Seberg fiús frizurája és Belmondo szívet melengető grimaszai még sokáig az emlékezetünkben maradnak, mint a filmtörténelem sokat emlegetett különlegességei. Fontányi A. [email protected] À BOUT DE SOUFFLE (francia, 1960, 95 perc). Rendező: Jean-Luc Godard. Zeneszerző: Martial Solal. Szereplők: Jean-Paul Belmondo (Michel), Jean Seberg (Patricia), Daniel Boulanger (Felügyelő). Pontszám: 9/10.

17

Cooltér & Négyeshatos Sex Bomb in the City

Cipőfűző

Tom Jones-koncert

Péterrel már többször összefutottunk. Egyszer a villamoson az öklét rázta a kokárdámra október forradalmának környékén, majd uralkodva magán, békét köszönve leszállt. Más alkalommal vicceket mesélt, megint máskor egy korty maradék teát fogadott el a szódabikarbónája mellé. Ez az apró történet akkor történt, amikor még nem ismertem őt. A villamoson utaztunk. Jól emlékszem, az ajtóban álltam. Egész sokan voltunk, de azért nyomorognunk nem kellett. Szemlélődtem. Így vettem észre, hogy velem szemben egy nénikének ki van kötődve a cipőfűzője. Gondoltam, szólok neki. Vagy mégse? – tántorított el szándékomtól egy másik gondolat, mígnem egy hajléktalan úr odalépett a nénihez, és megszólította: – Csókolom! Elnézést, de lóg a cipőfűzője! Az idős hölgy vetett egy pillantást, hogy ellenőrizze az állítást, és tényleg. – Köszönöm! – azzal lehajolt, hogy bekösse. Azaz, lehajolt volna, ha eléri a lábát. De nem érte el. Még egy darabig próbálkozott, majd feladva halkan felsóhajtott: – Á, majd bekötöm, ha leszálltam. Odaléphetnék és beköthetném neki – futott át az agyamon, de a következő pillanatban megint eltántorított egy másik gondolat. Addig vívódtam, amíg Péter odalépett és a néni nem kis meglepetésére bekötötte a kioldódott cipőfűzőt. – Köszönöm – fordult hozzá a néni, majd hangosan, mintegy minden utashoz intézve szavait, így szólt: – Emberek! Látták ezt? Senki sem válaszolt, csak egy fiatalember bólintott a szemközti beugróból, és mosolyodott el az élet ezen apró csodáján. Később a fiatalember a metrón utazik, munkába megy. Leszáll a következő megállónál. – Kérjük, készítsék elő jegyüket és bérleteiket, mert a kijáratnál ellenőreink ellenőrzést végeznek! – Jó, majd előveszem – gondolja és megy tovább, fel a mozgólépcsőn. Már majdnem felér, gyorsan előkeresi és mutatja az ellenőrnek. Az nyugtázza. – Mutassa, kérem, a diákigazolványát! – megmutatja. – Rendben. – Azért nem is szól, hogy nincs kitöltve a bérletem? – De. Vegye úgy, hogy szóltam – azzal kilép a körútra, és a reggeli hideg, friss levegő felébreszti. D. [email protected]

2001 és 2009 után immár harmadik alkalommal látogat hazánkba Sir Thomas Jones Woodward popénekes, akit az egész világ csak Tom Jones művésznévvel illet. A 71 éves sztár új albumát, a tavaly megjelent Praise and Blaime címet viselő korongot fogja népszerűsíteni. Az énekes immár 47 éves karrierje rendkívül intenzívnek és sikeresnek mondható. Népszerűsége máig töretlen mind színpadi előadóként, mind lemezkészítő művészként. Emellett utolsó lemeze kapcsán karrierje legjobb kritikáit kapta. Az album visszatérés volt az alapokhoz és a réges-régi, igazi popzenei hangzáshoz. A legnagyobb angol és európai városokban adott koncertek kirobbanó sikere pedig arra ösztönözte az énekest, hogy ezt az élményt minél több néző számára elérhetővé tegye, így folytatja a turnét, most már az egész világot bejárva. November 22-én magyar idő szerint 20 órakor a hazai közönség is megcsodálhatja a világhírű zenész produkcióját. Nem hiába, Tom Jones karrierje mellett bizony nehéz szó nélkül elmenni. Már az 1960-as években elismert zenészként tengette mindennapjait, a hírnevet az 1964-es Chills and Fever című felvétel hozta meg, egy évvel később pedig el is nyerte a legjobb művész kategória Grammy-díját. Több tucat nagylemez és számos listavezető dal fűződik a nevéhez az utóbbi négy évtizedből, amelyek közül méltán kiemelkedik az 1971-es She’s A Lady, az 1987-es Boy From Nowhere és az 1999-es Sex Bomb című számok. Szintén 1999-ben megkapta a Brit Birodalom Érdemrendjét, míg 2006-ban II. Erzsébet brit királynő lovaggá ütötte őt.

Tom Jones 1965 óta mintegy 150 millió lemezt adott el. Érdekesség, hogy az énekes Praise and Blame című, 2010. július 26-án megjelent albuma jobban fogyott kiadása hetében az Egyesült Királyságban, mint Eminem Recovery című lemeze, így a brit toplistákon a második helyet szerezte meg magának. A rengeteg siker és az impozáns felvezetők ellenére azonban sokáig komoly veszélyben volt a koncert. Mint ismeretes, az énekes évekig küzdött alkohol- és magánéleti problémáival. Minden bizonnyal előbbi következménye volt, hogy augusztus végén erős szívproblémákkal került kórházba, emiatt monte-carló-i fellépését is le kellett mondania. Szerencsére viszont úgy tűnik, hogy semmi nem akadályozza meg abban, hogy harmadszorra is teltházas koncertet adjon Magyarországon – ezúttal a Papp László Budapest Sportaréna színpadán. Lehet szeretni, nem szeretni, hallgatni vagy éppen nem hallgatni, egy biztos: Sir Tom Jones napjainkig meghatározó alakja a nemzetközi popszakmának. Talán nem véletlen, hogy a legolcsóbb jegyek ára is 15 ezer forint körül mozog idei előadására. Erre mondják egyesek, hogy az élmény ellenben felbecsülhetetlen. Spiller András [email protected]

TétékásNyúz

18

Mozizóna Andalgás az aranykorban Éjfélkor Párizsban A keserédes romantikus vígjátékok mestere, Woody Allen New York után vigyázó szemeit Párizsra vetette, ami kiváló helyszínt nyújt a múltbeli aranykorok iránti képzelgéseihez. Végre egy párizsi film, amelyben a Szajna partján andalogni fontosabb, mint a turisták özönében fényképezni az Eiffel-tornyot vagy a Diadalívet! Gil (Owen Wilson) és Inez (Rachel McAdams), a fiatal jegyespár üzleti okokból Párizsba utaznak. Útjuk elején még nem vesznek róla tudomást, de időközben kiderül, hogy tökéletes ellentétei egymásnak; míg Gil kissé bohókás álmodozó, akinek legfőbb vágya, hogy Párizsban éljen és híres író legyen, addig Inez két lábbal a földön járó, határozott üzletasszony. Egyik este Gil felfedezi, hogy a város egy pontján régi automobilba szállva időutazást tehet az általa oly sokra tartott 1920-as évekbe, ahol olyan nagyságokkal találkozhat, mint Salvador Dalí, Pablo Picasso, Henri Matisse, Henri de Toulouse-Lautrec, Paul Gauguin, Edgar Degas, Luis Buñuel, Cole Porter, Josephine Baker, Ernest Hemingway, T. S. Eliot, Gertrude Stein, Josephine Baker vagy Zelda és F. Scott Fitzgerald. A kor művészei pompás keretet adnak Párizs akkori jelképeinek: megismerhetjük az 1893-ban megnyílt Maxim éttermet, a

Lopott idő A jövőben járunk, ahol 25 évesen mindenki megáll az öregedésben, ekkor kap egyetlen évet, és elindul a visszaszámlálás számára. Ettől kezdve az embereknek folyamatosan dolgozniuk kell, hogy újra és újra időt nyerjenek. Ha valakinek lejár az ideje, azonnal meghal, és ez az állapot nem fordítható vissza. Az idő az új pénznem, így a szegé�nyebb rétegek egy éve hamar elszáll a hitelekre és törlesztőrészletekre, a legtöbben egyik napról a másikra élnek. Az emberek zónákra vannak elkülönítve, a legkülsőben, a gettóban ismerjük meg Will Salast, aki folyamatos futásban van, akárcsak az emberek többsége körülötte, hiszen itt minden perc számít. Sokan ölnének is érte. Például a Percvadászok névre hallgató banda. Ugyanis más idejét is el lehet venni, ha valaki erősebb a másiknál.

43. félévfolyam 9. szám 2011. november 16.

Place Pigalle bárjait és lokáljait, a Montmartre-t és azt a pezsgő szellemi életet, ami főhősünket is teljesen elbűvöli. Woody Allen új filmje, az Éjfélkor Párizsban zseniálisan ragadja meg mind a XXI. századi, mind a kilencven évvel korábbi város miliőjét. Néha olyan érzésünk támad, mintha nem is mozit, hanem képeslapok egymásba font füzérét látnánk. Giccsnek és természetellenes városimázs-építésnek azonban helye sincs, egyetlen mondat vagy kép sem felesleges, a film dinamikájában minden jelenet fontos. Bár a rendező alapvetően a szentimentalista Párizst ábrázolja, végül egy hatalmas pofont ad neki azzal, hogy kimondja, az érzékeny emberek mindig egy korábbi időszakot tekintenek aranykornak, és vágyakozásuk a dicső múlt felé pszichés probléma. A színészek játéka parádés, Owen Wilson remekül hozza a kissé esetlen művészlelket, Rachel McAdams pedig kiválóan formálja meg a bosszantó Will Salas egyik este egy gyanúsan gazdag férfit kiment a Percvadászok karmai közül. Új ismerőse jóvoltából kiderül, hogy a gazdagok halhatatlansága sem boldogít egy idő után. Ez az ember neki adja összes évét, mivel már belefáradt az életbe. Salas egy pillanat alatt időmilliomos lesz, ám ezzel együtt küldetést kap. Ez nem más, mint összeomlasztani a meglévő rendszert, és kiosztani a gazdagok rengeteg idejét a szegény rétegeknek, mert a rejtélyes idegen elárulja neki, hogy mindenkinek jutna bőven. Will a kapott idő segítségével bemegy a gazdagok zónájába, ahol megismeri az egyik legnagyobb időmágnás nyughatatlan lányát, Sylviát. Kénytelen elrabolni őt, hogy megszabaduljon egy nagyon szorult helyzetből, ám egy idő után társakká válnak, mert a lány apja cserbenhagyja Sylviát. Ezzel el is kezdődik modern Bonnie és Clydeszerű pályafutásuk.

barátnő szerepét. Woody Allen nagyszerűen választotta ki az 1920-as évek nagyjait megformáló színészeket, Corey Stoll, Adrien Brody és Kathy Bates számára jutalomjáték minden egyes képernyőn töltött perc. Külön kiemelném az idegesítő, félművelt sznob szerepében tetszelgő Michael Sheent, aki hátán viszi a jelenkori jeleneteket, illetve a Picasso szeretőjét játszó Marion Cotillard-t, aki épp olyan csábító és titokzatos, mint a Piaf Oscar-díjat érő címszerepében. Az Éjfélkor Párizsban Woody Allen rajongói számára kihagyhatatlan mozi, de azok se keseredjenek el, akik a törpezseni alkotásait képtelenek végigszenvedni; egy ízig-vérig romantikus, szerethető filmhez van szerencsénk, amelyben a romantika ezúttal nem egy szerelmespár közötti interakciót jelent, hanem a főhős művészetszeretetét és a szívében lejátszódó vágyakozást az általa elképzelt, ám a valóságban soha nem ilyennek mutatkozó aranykor iránt. Gans  MIDNIGHT IN PARIS (amerikai, 2011, 94 perc). Rendezte: Woody Allen. Forgatókönyv: Woody Allen. Szereplők: Owen Wilson (Gil), Rachel McAdams (Inez), Michael Sheen (Paul), Nina Ariadna (Carol), Kurt Fuller (John), Mimi Kennedy (Helen), Carla Bruni (idegenvezető), Corey Stoll (Ernest Hemingway), Marion Cotillard (Adriana), Kathy Bates (Gertrude Stein), Marcial Di Fonzo Bo (Pablo Picasso), Adrien Brody (Salvador Dalí). Pontszám: 8/10.

Az egyetlen szépséghibája a filmnek, hogy ha a szegény rétegeknek kiosztanák azt a rengeteg időt, hirtelen mindenki otthagyná a gyárat, amiben addig dolgozott, és így senki sem maradna a munkahelyeken. Ünnepelnének egy hónapig, majd végleg összeomlana az ország gazdasága. Ez azonban életszínvonalbeli csökkenést okozna. Tehát hosszú távon senki sem nyerne vele. Ám ez a film nem gondolkodásra való, csak arra, hogy élvezzük. Nekem 100 percet lopott el az életemből, ám ezt egy cseppet sem bántam. Remélem, hogy Ti sem fogjátok! Serephina [email protected] IN TIME (amerikai, 2011, 100 perc). Rendezte: Andrew Niccol. Forgatókönyv: Andrew Niccol. Szereplők: Justin Timberlake (Will Salas), Amanda Seyfried (Sylvia Weis), Cillian Murphy (Raymond Leon). Pontszám: 6/10.

Belszíni fejtés Plusz egy vicc Ezúttal két újdonsággal készültem nektek. A plusz egy vicc rejtvényhez ezúttal nincs plusz egy vicc, csupán a besatírozott mezőkbe írandó szavakat várom majd tőletek a rejtveny@nyuz. elte.hu címre „Hétszűnyű Kapanyányi Monyók” jeligével. Az egyetlen dolgotok az ábra kitöltése a megadott szavakkal, ezek közül egyet segítségül előre beírtam. Az előző heti nyertes megfejtőink Scherman Sheila, Vásárhelyi Bálint Márk és Kis László voltak, csokijukat az Északi Haliban tudják átvenni. A másik feladványom a Pentagon nevű játék. A lenti alakzatokat kell elhelyezni az ábrában (természetesen mindegyiket csak egyszer) úgy, hogy azok nem fedhetnek le fekete négyzetet. Az egyes alakzatok elforgathatók, de nem tükrözhetők. A sorok és oszlopok végén látható számok azt jelzik, hogy az adott sorban, oszlopban hány mező tartalmaz valamely alakzatból egy vagy több egységnyit. Jó fejtegetést! Panni [email protected] Hárombetűsek: Ötbetűsek: Hétbetűsek:

APA, BÓK, FÚR, GAZ, HAB, HÁL, OKA, ÓVÓ, SÓS, TÁG, TAT, TOK, TOM. FEDÉL, GÁTOL, KEZED, LAPÁT, RÁZÁR, REMÉL, SÜGÉR, VÁROS. BEPEREL, BERAKÁS, BETALÁL, ELHÁRÍT, FAKANÁL, GAGARIN, HAVAZÁS, KALAPÁL, KAMERÁS, KITÁLAL, LEMEZEK, LETAROL, MARADÉK, REMEGÉS, REPEDÉS, SUSOGÁS, TAKARÍT, TELEFON, ZAKATOL.

TétékásNyúz