Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ MNSK Pedagógia és Pszichológiai Intézet 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.
PORTFÓLIÓ
Konzulens: Némethné dr. Tóth Ágnes egyetemi docens
Készítette: XY Szak: Történelem MA Neptun kód: AN05A8
Szombathely, 2011
Tartalomjegyzék Bevezetés, pályafutás, portfólió............................................................................................. 4 1.
Kezdet ......................................................................................................................... 4
2.
Szakmai pályafutásom ................................................................................................ 4
3.
A portfólió célja és felépítése ..................................................................................... 5
Tanári kompetenciák ............................................................................................................. 7 1.
A tanuló személyiségfejlesztése ................................................................................. 7
1.1.
Szakirodalom áttekintése ........................................................................................ 7
1.2.
Dokumentum ........................................................................................................ 10
1.3.
Gyakorlati tapasztalatok és reflexió ...................................................................... 10
2.
Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése........................... 12
2.1.
Szakirodalom áttekintése ...................................................................................... 12
2.2.
Dokumentum ........................................................................................................ 13
2.3.
Gyakorlati tapasztalatok és reflexió ...................................................................... 15
3.
A pedagógiai folyamat tervezése.............................................................................. 16
3.1.
Szakirodalom áttekintése ...................................................................................... 16
3.2.
Dokumentum ........................................................................................................ 18
3.3.
Gyakorlati tapasztalatok és reflexió ...................................................................... 19
4.
Szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és
képességeinek fejlesztése ................................................................................................ 20 4.1.
Szakirodalom áttekintése ...................................................................................... 20
4.2.
Dokumentum ........................................................................................................ 21
4.3.
Szakmai tapasztalatok és reflexió ......................................................................... 21
5.
Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése .. 23
5.1.
Szakirodalom áttekintése ...................................................................................... 23
5.2.
Dokumentum ........................................................................................................ 25
5.3.
Gyakorlati tapasztalatok és reflexió ...................................................................... 26
6.
A tanulási folyamat szervezése és irányítása............................................................ 27
6.1.
Szakirodalom áttekintése ...................................................................................... 27
6.2.
Dokumentum ........................................................................................................ 28
6.3.
Gyakorlati tapasztalatok és reflexió ...................................................................... 29
2
7.
A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása ...... Hiba! A könyvjelző
nem létezik. 7.1.
Szakirodalom áttekintése ....................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
7.2.
Dokumentum ......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
7.3.
Gyakorlati tapasztalatok és reflexió ....................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
8.
Szakmai együttműködés és kommunikáció ............Hiba! A könyvjelző nem létezik.
8.1.
Szakirodalmi áttekintés .......................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
8.2.
Dokumentum ......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
8.3.
Gyakorlati tapasztalatok és reflexió ....................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
9.
Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért Hiba! A könyvjelző nem
létezik. 9.1.
Szakirodalmi áttekintés .......................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
9.2.
Dokumentum ......................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
9.3.
Gyakorlati tapasztalatok és reflexió ....................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
Mellékletek ........................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Képek jegyzéke..................................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik. Dokumentumok jegyzéke ..................................................Hiba! A könyvjelző nem létezik.
3
Bevezetés, pályafutás, portfólió 1.
Kezdet 2010 őszén jelentkeztem a tanári mesterképzésre történelemből. Akkor még nem tud-
tam, hogy a két félév zárásaként majd portfóliót kell beadni. Itt-ott hallottam ezt a szót, de hogy pontosan mit jelent, mit tartalmaz, azt csak most értettem meg. Az első illetve a második diplomámat a hagyományos tanárképzésben szereztem meg, így akkor szakdolgozatot kellett írnom. Most meg portfóliót kértek. Kezdetben nem tudtam mit kell csinálnom, és hogyan kell azt összeállítani. Feladat nem volt könnyű, de érdekes, és rengeteg időt vett igénybe elkészítése.
2.
Szakmai pályafutásom A Pécsi Jannus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán végeztem történe-
lem-orosz szakos általános iskolai tanárként. Általános iskolában tanítottan először, majd három év múlva kerültem jelenlegi munkahelyemre, Körmendre, a Rázsó Imre Szakközépiskolába és Szakiskolába. Korábban és ezen a munkahelyen történelmet és orosz nyelvet okítottam. Később kezdtem el átképzésemet, mert az orosz nyelv kötelező tanítása megszűnt. Egy intenzív TIT-tanfolyam elvégzése után, felvételiztem a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolára, ahol három év múlva német szakos nyelvtanári diplomát szereztem. Azóta csak német nyelvet tanítok. Történelemből nincs egyetemi végzettségem. Jelenleg is ennél az intézménynél vagyok alkalmazásban. Bár elmúltam ötven éves, kíváncsian vágtam bele a tanulásba. Próbára akartam tenni magamat, bírom-e még a képzést, a hajtást. Fel akartam frissíteni tudásomat történelemből, és új ismereteket szerezni. Aki megbecsült tanár szeretne lenni, és az maradni, annak állandóan képeznie kell magát. Osztályfőnöki órákon gyakran beszélgetünk arról, milyen is egy jó tanár. Általában a következő jelzőket említik a tanulók: kedves, megértő, türelmes, jókedvű, érdekes órákat tart, segítőkész, érthetően magyaráz, lehet vele mindenről beszélgetni. Természetesen véleményük gyakran változik, hiszen egy rossz jegy esetén a tanulók legnagyobb része a tanárt hibáztatja. Érdekes volt azt is megtudakolni, hogy milyen jellemvonásokkal bír egy átlagos diák. A következő válaszokat kaptam tőlük: szorgalmasan készül az órákra, csend4
ben ül a tanórán és mindig figyel, házi feladatait elkészíti, nem lóg az iskolából, tiszteli társait és tanárait. Napjainkban nagyon nehéz megfelelni annak a sok kritériumnak, amelyet egy jó pedagógustól elvárnak. Egész életen át mutasson példát, neveljen, tanítson. Élete legyen nyitott könyv, mindenben a jót, az értéket, a pozitívumot keresse. Minden nap legyen következetes, kiszámítható, és hiteles. Ezt sokszor nehéz betartani, pedig a színvonalas nevelés és oktatás kulcsa mindig a jól felkészült, a kiváló, a humánus pedagógus.
3.
A portfólió célja és felépítése Ebben a dolgozatban az elmúlt két félév során szerzett tudásomat, ismereteimet sze-
retném bemutatni, mennyit fejlődtem, honnan hová jutottam, milyen dolgozatokat készítettem. Remélem megfelelő képességekre, gyakorlati készségekre, és attitűdökre tettem szert. A portfólió elkészítése, felépítése a konzulens által előírt követelménynek megfelelően történt. A bevezetés után következnek a tanári kompetenciák, amelyek külön fejezetet alkotnak. Minden kompetencia szakirodalmi áttekintéssel kezdődik, majd az adott dokumentum következik. Minden kompetenciát, így a fejezetet is, gyakorlati tapasztalatok és tanári reflexió zárnak le. Mivel kilenc tanári kompetenciáról van szó, így kilenc fejezet alkotja a portfólió fő gerincét, amelynek végén vannak a kötelező mellékletek. A hivatkozott irodalom minden fejezetben a szakirodalom áttekintése után szerepel.
5
1. kép Kölcsey Utcai Általános Iskola főbejárata (az iskolai gyakorlat színhelye)
6
Tanári kompetenciák 1.
A tanuló személyiségfejlesztése 1.1. Szakirodalom áttekintése
A Közoktatási gyakorlat I. során elméleti háttérként megismerkedtem a családi szocializációval, a neveléssel, amely hatással van a gyermek személyiségének alakulására. Kiváló tanulmányt írt erről. Bagdy Emőke, akinek műve 2004-ben is megjelent. A téma tárgyalásának elején nagyon fontos a szocializáció fogalmának a tisztázása. A szerző tanulmányában részletesen kifejti, hogy a szocializáció a társadalomba történő beilleszkedésnek egy olyan folyamata, amelynek során az individuum megtanulja megismerni saját önmagát, szűkebb és tágabb környezetét, elsajátítja az együttélés normáit, a lehetséges és a mindenkitől elvárt viselkedésmódokat. Ebben a folyamatban a társas együttlétre irányuló hatások és az egyéni befogadó képesség kölcsönhatása érvényesül. Mások viselkedésének átélt, tapasztalt élményei, a szülői viselkedési minták, a saját magatartásukról nyert visszajelzések hatásai és a nevelés során közvetített törekvések belejátszanak ebbe a fejlődésbe. Ily módon emberi viselkedésformákat tanulunk, elsajátítjuk az érzelmi kifejezésformákat, kialakítjuk, fejlesztjük a gondolkodás, a tervezés, az önkifejtés, az akarás lehetséges formáit. Megtanuljuk, hogyan kell emberi módon viselkedni, élni. A gyerek szülői és társas környezet hiányában, viselkedése alig emlékeztet az emberére. A vele született adottságok és tulajdonságlehetőségek kimunkálása társas viszonyokhoz kötött, s ehhez pedig az emberi együttélés példái szükségesek. Az emberré válás szocializációs folyamat, a vele született adottságok társas kialakítása. A szerző a továbbiakban arról a közegről ír, ahol is az emberré és a felnőtté válás zajlik, azaz, a mikromilliőről. Elsősorban a családi, aztán a munkahelyi, baráti kiscsoportok színteréről. A mikromilliő az a társas mező, amit az együtt élő, összetartozó személyek képeznek. A szocializáció szélesebb értelemben az egész életet átfogó olyan folyamat, amely a későbbiekben, a felnőttkorban is jelentős szerepet játszik. A továbbiakban kiemeli, hogy a családot tartjuk a szocializáció elsődleges színterének. A család, a társadalom és az egyén közt lévő kiscsoport. A család végzi el a gyermek biológiai gondozását, biztosítja azokat a biológiai viszonyokat, amelyek a fejlődéshez, és az éréshez szükségesek, ugyanakkor meghatározott magatartási és szerepmintákat is ad. A családban az apa a családot kifelé képviselő vezető. Az anya az érzelmi vezető, akinek fő feladata a családi harmónia megteremtése. 7
A családnak nagy szerepe van az ott élők különböző problémáinak megoldásában. A család egészsége befolyásolja a felnövő gyermek lelki egészségét is. A lelki problémák, a megbetegedések okát először is nem magában az egyénben, hanem az egyén és környezete közti kapcsolatban kereshetjük. Bagdy (2004) a továbbiakban szól az utánzásos tanulásról, mint a gyermeki személyiség fejlődésének, gazdagodásának egyik fontos eszközéről. Ez a minta követő viselkedés mód a gyerek számára lehetővé teszi, hogy új magatartásformákat tanuljon meg. Az azonosulás során az érzelmileg kiemelkedő személyek, egyének tulajdonságait, viselkedésmódját, elvárásait veszi át a gyerek. A továbbiakban a szerző a társas kapcsolatok zavarairól ír, ezen belül is a beszédtanulásról, a másokkal történő kontaktus teremtésről, amely a személyiség fejlődés társas vetülete. A gyermekkorban lejátszódó szocializáció folyamat egyik szembetűnő kérdése az, hogyan mennek végbe azok a történések, melyek a gyermek személyiség fejlődésében zavart okozhatnak. Legjobb példa erre a neurózis, amely a lelki, az érzelmi élet nagy fokú zavara és idegrendszeri rendellenességben jelentkezik. A mű szerzője utal a, Richter alapján, csonka család fogalmára, amely férfi és női mintát a gyerek számára nem tud adni. A család hiánya a gyerekben pszichés problémákat okoz. A tanuló személyiségének fejlesztése során elengedhetetlen személyiségének megismerése. Erre számos elméleti elgondolás és különféle nézet létezik. Szerzőként és országonként változnak a módszerek, az eljárások. Tóth (2006) könyvének utolsó fejezetében felsorolja azokat a szempontokat, amelyek alapján az adott tanuló megismerhető. A vizsgáló szakembernek ismernie kell a tanuló családjára vonatkozó adatait, az egészségi állapotát, a tanulmányi munkáját, a közösséghez és önmagához való viszonyát, értelmi sajátosságait, érzelmi életét, akarati tulajdonságait, cselekvési módjait. A szerző majd ismerteti azokat a legfőbb módszereket, amelyek a tanulói személyiség tanulmányozására szolgálnak. Ilyen például a megfigyelés, a pedagógia helyzetteremtés és a pedagógiai beszélgetés. Végül kérdőíves módszert javasol a tanuló megismerésére. A vizsgálatok elvégzése után sor kerülhet a tanuló személyiségének fejlesztésére.
Hivatkozott irodalom: 1. Bagdy Emőke (2004.): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
8
2. Tóth László (2006): A tanulói személyiség megismerése. In: Balogh László (szerk): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Urbis Könykiadó, Budapest. 309340.
2. kép Történelemóra a 8. b osztályban
9
1.2. Dokumentum A családi nevelés pszichológiája című tantárgyhoz kapcsolódóan a Közoktatási gyakorlat I. során feladatként kaptuk, hogy egy tetszőleges családot mutassunk be a megadott szempontok alapján. Az elemzés rövid összefoglalója jól mutatja a család meghatározó szerepét a gyermek fejlődésében. A dolgozat 2011 áprilisában készült. (1. dokumentum)
Jellemző rájuk a kölcsönös egymásra figyelés. Egymás problémáit átérzik és igyekeznek segíteni a megoldásban. A fiú bizalommal fordulhat szüleihez, ha problémák adódnak a tanulásban vagy magánéletében. Tudatos gyereknevelés folyt mindig is a családban. A szülők példákká váltak a gyermek számára. Nagyon fontos számukra az erkölcsi szabályok betartása. Az anya és az apa tisztelik egymást, távol áll tőlük a kicsapongó életmód. A családban ritkán adódnak konfliktusok. A fiú és az anya túlzott rendszeretete szemben áll az apa kényelmével. A család rendkívül vidám, sokat tréfálkoznak, nevetnek. Optimista felfogásúak. Szeretik a humort. Ismerőseikre is üdítően hatnak. Mindenben igyekeznek a pozitívumot felfedezni. Nagyon ritka vendég náluk a rosszkedv, sohasem pesszimisták. A szülők évtizedek óta ugyanazon a munkahelyen dolgoznak. Kialakult náluk a családi munkamegosztás. Az apa és fia is rendszeresen végez házi munkát. A családban mindenki a saját szerepének megfelelően tevékenykedik. Az anya domináns, irányító szerepet tölt be. A szülők gyermeküket időnként nem akarják felnőttként kezelni, de még nem figyelhető meg „lázadás”. Szüleit sohasem próbálja meg kijátszani, bár az anya szigora szülők, úgy gondolom, egy bizonyos idő után nem tudják útját állni annak, hogy gyermekük elhagyja őket és saját családot alapítson. A család nagyon tájékozott a napi politikában, napilapokat olvasnak, az aktuális hírműsorokat megnézik. Ezt a példát gyermekük is átvette.
1. dokumentum A család és a fiú kapcsolata
1.3. Gyakorlati tapasztalatok és reflexió Úgy gondolom, hogy a tanuló személyiségfejlesztése minden tanórán megtörténik. Én is erre törekszem, törekedtem a tanítás során, hogy a saját tantárgyamon keresztül formáljam a diákokat. Én is azon a véleményen vagyok, hogy a délutáni szabadidős tevékenységek, a tanórák utáni iskolai elfoglaltságok szintén fontos szerepet játszanak a tanulók személyiségfejlesztésében. Sajnos rohanó korunk nem kedvező a tanulók kiegyensúlyozott személyiségének a kialakulásának. Nagyon sok veszély fenyegeti a fiatalságot, így a családnak és az iskolának egyre nagyobb a felelőssége. A dokumentum bemutatásával az volt 10
a célom, hogy a család pozitív szerepét kihangsúlyozzam. Az egyetemista rendezett, nyugodt körülmények között él. Rögtön kérdés merül fel az emberben, hogy létezik-e ilyen család napjainkban? A szülők nagyon sokat foglalkoztak gyermekükkel. Most is állandó gondoskodás veszi körül. Mivel egyetlen gyermekükről van szó, nehezen tudnák feldolgozni, ha fiúk egyik napról a másikra kikerülne a családból. A szülők próbálják gyermeküket a rossz társaságtól megvédeni. Az elégedett, stabil háttérrel rendelkező szülők, úgy gondolom, egy bizonyos idő után nem tudják útját állni annak, hogy gyermekük elhagyja őket és saját családot alapítson. Az általános iskolában végzett egyéni összefüggő gyakorlat során megtudtam, hogy az ebbe az intézménybe kerülő tanulók komplex megismerése már korábban elkezdődött: például feljegyzéseket készítenek róluk az óvodában, a családlátogatás, az orvosi vizsgálatok során. Az SNI gyerekekről szakszolgálati vélemény készült. Érdekes volt betekinteni egy ilyen jellemzésbe. Képesség- és készségvizsgálat is lezajlik. Nagyon jónak tartom, hogy felsőbb évfolyamokon az iskola vezetés konzultál a szülőkkel a gyermekükkel kapcsolatos eljárásokról: érettségi illetve értelmi szint vizsgálata. Ezután következik az egyéni feladatok, megbízások kijelölése, majd speciális foglalkoztatási terv készül. Megtudtam, hogy az iskola feladata olyan szakember foglalkoztatása, aki bekapcsolódik a fejlesztésbe a tanuló sajátosságait figyelembe véve. A délutáni szabadidős tevékenységet a sport egészíti ki: futball, kosárlabda, kézilabda. Arra törekedtem a két hónap során, hogy a tanulók személyiség fejlesztését szolgáló kompetenciákat megismerjem. Azt hiszem ez sikerült is. A középiskola más jellegű. Hasonló jellegű jelenségekkel ugyan középiskolákban is találkozunk, de az előzőleg említett széles körű megoldást nem adnak, mint az általános iskolák.
11
2.
Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése 2.1. Szakirodalom áttekintése Zsolnai (1995) értelmezésében a pedagógiai szervezés olyan tevékenység, amely
adott helyen és adott időben, meghatározott cél érdekében, a kor ismeretanyagának, tudományos eredményeinek és eszközeinek felhasználásával a széles értelemben vett tanulási folyamatok, s azok ellátására hivatott szervezeti egységek: osztályok, csoportok, évfolyamok létrehozására vagy fejlesztésére, valamint működési rendjük tartalmi és formai előírására irányul. A pedagógiai szervezés célja az, hogy a tanulók társas kapcsolatai az érték- és a kultúra közvetítés folyamatában közösségig fejlődjenek. Az értékközvetítő és készségfejlesztő iskola rendszerében a létrehozható szervezeti formák a következők: tanóra, iskolai szabadidő, kirándulás, üzemlátogatás. Az ezekben folyó tanulás kommunikációs és társas kapcsolatokban szerepszerűen, csoporthatások és csoportfolyamatok, csoportfejlődési jellegzetességek mentén történik. A szerző szerint a pedagógiai szervezés nyilvánvaló célja az, hogy a tanulók társas kapcsolatai az érték- és kultúra közvetítés folyamatában közösségig fejlődjenek. Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiát egyben közösségpedagógiának is lehet nevezni. A napi pedagógiai szervező munkát végző pedagógus szempontjából mit jelent a praxisában a közösségfejlesztés? A pedagógus vállalja a rábízott osztály tevékenységét, amelyet jellemezzen a tanulási kedv. Az osztály legyen célratörő, munkakapcsolataiban együttműködő, a baráti stílus, az egymás iránti figyelem és tapintat, a kölcsönös alkalmazkodás jegyében tevékenykedjen. A tanulói önkormányzat kiépítését kísérelje meg összekapcsolni a valamennyi tanulóra érvényes tervező, vezető, szervező, ellenőrző, értékelő képességek kiművelésével. Legyen az a cél, hogy az osztályba járó vagy valamilyen csoportban tevékenykedő gyerekek nevelőtárssá fejlődjenek. Olyan tanuló egyénekké, akikre jellemző a normatartó magatartás, az igényes teljesítmény, a kiegyensúlyozott önérték tudat. A közösséggé fejlesztés érdekében a tanár teendője a képességfejlesztő jellegű akciók olyan megszervezése, amelynek során arra törekszik, hogy minden gyerek kivegye részét a rekreációból, a fizikai munkából, a művelődésből. Bábosik (2005) a könyv első részében megadja a közösségi vagy más szóval a közösségfejlesztő tevékenység definícióját: „a közösség valamely szükségletét kielégítő, fejlődését elősegítő tevékenységről van szó, amely összhangban áll a tágabb közösségek szükségleteivel, érdekeivel is, …” (118.o.). Ez elsősorban fizikai, tanulmányi, önkormányzati tevékenységben stb. fordulhat elő. A közösségi tevékenységrendszernek fontos személyiségformáló szerepe van. Megszervezésekor biztosítani kell a közösségfejlesztő tartalmat, a 12
szervezési elveket át kell nézni. A kölcsönhatásrendszer esetén az egyén a közösség követelményeit elfogadja, így alakítja ki a saját személyiségének értékrendszerét. Ez kihat az illető magatartására is. A gyermekek a magatartásformákat a közösségben tanulják meg. A közösségben lehetőség nyílik az egyén morális fejlődésére is. A közösség minden tagját be kell vonni a tanulók közötti szoros munkabeli tevékenységbe, a döntések meghozatalába, és ezekkel kapcsolatos felelősség vállalásba. Minden közösségi tevékenység alkalmas a kooperációs formára.
Hivatkozott irodalom: 1. Bábosik István, Mezei Gyula 2005): Neveléstan. Telosz Kiadó, Budapest. 116-121. 2. Zsolnai József (1995): Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. ÉKPHolnap Kkt.-Támogató Kiadó, Budapest. 223-226.
3. kép Tanulószoba délután
2.2. Dokumentum A Közoktatási gyakorlat I. során egy másik feladat az volt, hogy hospitálásunk folyamán, ami 2011. április 8.-án történt meg a Bolyai János Általános Iskolában és Gimnáziumban, figyeljünk meg egy tanulót, és mutassunk be, jellemezzük a megadott szempontok alapján. Ennek a több oldalas dolgozatnak rövid összegzése következik. (2. dokumentum) 13
A kiválasztott tanuló a 7. A osztályba jár. Ez az osztály a nyolc osztályos gimnáziumi oktatásban vesz részt. A tanuló vékony, szemüveges, középmagas, a testi felépítése a korának megfelelő. Tápláltsági szintje átlagos. Erőnléti állapota a korához képest nem megfelelő. Testnevelésórán a futásban mindig az utolsó volt. Testtartása egyenes, elfogadható, izomzatának fejlődése folyamatban van, azaz kevésbé izmos. Ennek ellenére a kislabdát mindig a kijelölt távolságra elhajította. Elmondása szerint nem szeret sportolni, de a
testnevelésórákat
nem
tartja feleslegesnek. Kevésbé
temperamentumos. Mozgása összehangolt, a futballozásban kissé passzívan, de részt vett. A pályán folyamatosan mozgott, de ritkán kapott labdát. A tanórákon fegyelmezetten viselkedett. A házi feladatokat becsületesen elkészítette. Szóbeli megnyilvánulásaiból kiderült, hogy következetes, logikusan gondolkodik, és feladathelyzetben mindig feltalálja magát. A korábbi tananyagok ellenőrzésekor azt tapasztaltam, hogy rendszeresen készül az órákra. A tanuláshoz való viszonya példamutató, nagyon szorgalmas. Az órákon aktív, kezdeményező. Az írásbeli és a szóbeli feladatait lelkiismeretesen és pontosan végzi. Szorgalma lankadatlan és kitartó. Társaihoz és a tanárokhoz való viszonya jó. Másokkal szemben udvarias, figyelmes, a felnőttekkel tisztelettudó. Osztálytársai körében népszerű, mert kiemelkedő tudással rendelkezik. Csendes, halk szavú, nyílt. Padtársával szemben segítőkész, önzetlen. A csoportmunka során irányító szerepet tölt be. Önmagával szemben is következetes. Szerény, de van önbizalma. Néha kissé félszeg, de többnyire határozott fellépésű. Törekszik a maximumra. A tanuló felfogóképessége gyors. A tanóra folyamán figyelme tartós, mély volt. Állandóan jelentkezett, tudásvágya kiemelkedő, az ismeretek megszerzésére nyitott. Elmondása szerint ötös tanuló. Nagyon szereti a történelmet és az angol nyelvet. Nagyon jó képességű, tehetséges. Rövid és hosszú távú memóriája egyaránt kiváló. Olvasottságát bizonyítja, hogy tájékozottsága
sokoldalú,
bármilyen
témában
járatos.
Szókincse
gazdag.
Kifejezőképessége kiváló. A tanuló a szüneteket az osztályteremben töltötte el. Az étkezés mellett kitartóan készült a következő órára: átnézte az írásbeli feladatokat és újra átolvasta a tankönyv leckéit. A tanuló kiegyensúlyozott, nem labilis. Érzelmi élete gazdag, toleráns és empatikus. A tanórákon szinte csak sikerek érik. A testnevelésórán érhetik csak kudarcok, de akarat ereje és kitartása ezeken felülkerekedik. Komoly, megfontolt. Osztálytársai rokonszenvet mutatnak iránta, akárcsak ő diáktársai felé. Ítélőképessége megalapozott.
2. dokumentum A tanuló jellemzésének rövid összefoglalója
14
2.3. Gyakorlati tapasztalatok és reflexió Az elemzett hetedik osztályos tanuló, a megfigyelési szempontok alapján, szinte kizárólag csak pozitív tulajdonságokkal rendelkezik. A fiút a tudás megszerzése hajtja. Én is úgy látom, hogy a stabil, kiegyensúlyozott családi légkör, a környezet nagyban meghatározza a gyermek jellemét, személyiségének fejlődését. A tanítási gyakorlat során betekintést kaptam a tanulói csoportok, közösségek fejlesztésére irányuló kompetenciákról. Az osztályokra vonatkozó feladattervet nagyon jónak tartom, hiszen az az adott osztályközösségre készült. Érdekes volt számomra, hogy a felsős osztályfőnökök ötödikben az osztályról, az alsós kollegáktól történő átvétel után, szociometriai vizsgálatot, elemzést, készítenek az ültetési rend, a felelősi kör kialakítása érdekébe. Az előző osztályfőnök írásbeli jellemzést készített az adott osztályról, majd szóbeli megbeszélésen kialakítják a közösségé szervezés folyamatát. Újdonságként hatott, hogy az ötödik b osztályban a tanulók az osztályfőnökükkel közösen osztályprogramot állítottak össze, az „osztály belső házirendjét” együtt dolgozták ki. A két hónapos gyakorlat alatt megtudtam, hogy az osztályok közösséggé alakulásuk során osztálykirándulásokon, nyári táborokban, túrákon, sportprogramokon vesznek részt. Az iskolai tevékenységeinek központjában mindig a tanulók állnak. Az iskolában folyó művészeti oktatás nagyban elősegíti a tanulói csoportok közösséggé szervezését. Úgy tapasztaltam, hogy ebben az intézményben sokat foglalkoznak a tanulókkal, a délutáni órákat is tartalommal, programokkal töltik meg. Feltűnt, a tanári kar mindent elkövet azért, hogy a szülői elvárásoknak az iskola megfeleljen mind szellemi, mind erkölcsi, mind testi fejlesztés vonatkozásban.
15
3.
A pedagógiai folyamat tervezése 3.1. Szakirodalom áttekintése Zsolnai (1995) véleménye szerint, a nevelés – és oktatáselmélet tanulási, tanítási, ne-
velési folyamatokat említ, a gyakorlatban viszont ez nem folyamatokban, hanem szervezeti keretekben (pl. tanítási órákban, napköziben) jelenik meg. Így a pedagógusoknak nem csak órákban, tananyagban, osztályban kell gondolkodniuk, hanem tanulási folyamatban és tanulóra szabottan is. A megvalósítás akkor lesz sikeres, ha jól választjuk meg a pedagógiai eszközöket és a célokat. A tanulás akkor eredményes, ha problémamegoldó, kreatív, lehetővé teszi a találékonyságot, tevékenykedteti a tanulókat. Az egyént a motiválás után se hagyjuk magára a tanulási folyamatban, biztosítsuk a kommunikáció lehetőségét, a társak kontrollját, változatos módszereket. Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia sikerességének fontos feltétele a pedagógus kompetenciája. A teljesítmény alakulásának nyomon követésének eszköze a következetes ellenőrzés, értékelés. Az értékelés minősít, viszszacsatol a tanuló számára, hogy hol tart a tanulási folyamatban. A feladatmegoldó képesség és hozzá szükséges ismeretek alkotják a tudást. Ennek vizsgálatát két oldalról közelíthetjük meg, a tanuló személyisége – vagy a valós teljesítmény felöl. Az értékelésnek igazságosnak, tárgyilagosnak kell lennie, bár a gyakorlat sok hibaforrást rejteget (pl. az objektivitás hiánya, a tanulók és a szülők nem megfelelő tájékoztatása az értékelési szempontokról, az összehasonlítás hiánya). Megoldás: a tanulókkal és szülőkkel is ismertetett, szintezett követelményrendszer, folyamatos tájékoztatás, egységes eljárás. A társadalom életében való részvételhez, helytálláshoz szükséges magatartási szabályok, normák, modellek elsajátítása a szocializáció. Megkülönböztetünk iskolai és családi szocializációt. Az utóbbit nem nagyon tudjuk befolyásolni, viszont az iskolait igen. Viselkedési – és magatartás minták, modellek bemutatásával, elemzésével a társas viselkedésre érzékennyé tesszük a gyereket, így könnyebb az iskolai élet szabályainak megértése és gyakorlása. A szellemi munka mellett a rekreáció, azaz az egyéni és csoportos pihenés – felfrissülés keretei közt biztosít kikapcsolódást, mozgásos tevékenységet. Nem csak a pedagógusnak kell ismerni a tanulót, hanem ő is ismerje saját magát. Fontos, hogy legyen tisztában identitása jellemzőivel, legyen kompetens a változó világ kihívásaival szemben. Folyamatos önellenőrzéssel, ha kell korrekcióval illeszkedjen a társas viszonyok közé. 16
M. Nádasi (1998) a fejezetben ír az oktatás szervezési módjairól és a tanítás során alkalmazott formákról. Az oktatás munkaformáin a szerző a frontális munkát, az egyéni munkát, a párban folyó tanulást, valamint a csoportmunkát érti. A frontális munka, vagy a tömegoktatás, a legolcsóbb tanítási forma. Ha nagy létszámú az osztály, ez a leggyorsabb oktatási mód. Ilyen tanórán a pedagógus áll a középpontban. Közli, magyarázza a tananyagot, kérdez, feladatokat ad a tanulóknak, majd értékel. Direkt a tanóra irányítása, a zárt oktatás jellemzője. Egyénileg megoldandó feladatot kapnak a tanulók az egyéni munka alkalmazásakor. Ez akkor működik hatékonyan, ha a tanuló a képességeinek megfelelő feladatot kap, és azt egyedül oldja meg. Ez a szervezési mód mind a zárt, mind a nyílt oktatás folyamatában lehetséges. A párban folyó tanulás során két tanuló tevékenykedik együtt valamilyen feladat megoldásán. Nevezhetjük őket tanulópárnak is. Lehetnek a tanulók hasonló illetve különböző tanulmányi szinten. Bizonyos esetekben sikeres lehet ez az oktatási szervezési mód. A szerző a továbbiakban szól a csoportmunkáról, amikor is 3-6 fős csoportok kapnak és oldanak meg feladatokat. Jelentősége főleg az új anyag feldolgozásakor van. A csoportok kialakítása megtörténhet a tanár által, illetve maguk a tanulók a tanulók is kialakíthatják saját csoportjaikat. Ez a módszer nagyon pozitív lehet magukra a tanulókra is, és az egész osztályra. Óhidy (2005) cikkében különbséget tesz a hagyományos csoportmunka és a kooperatív tanulási csoport között. Az utóbbi fontosságát hangsúlyozza, amikor is a pedagógus elsősorban nem szervezője a tanítási óráknak, hanem irányítója. Kiemeli a tanulók egyéni felelősségét, pozitív függésüket a csoporton belül, a közös tanulásirányítást, a közös feladatmegoldást. Fontosnak tartja a szociális kompetencia fejlesztését, valamint a tanulási folyamat értékelését, amely a kooperatív csoport feladata.
Hivatkozott irodalom: 1. M. Nádasi Mária (1998): Az oktatás szervezési módjai és munkaformái. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 368-391. 2. Óhidy Andrea (2005): Az eredményes tanítási óra jellemzői. Új Pedagógiai Szemle 12. sz. 100-108. 3. Zsolnai József (1995): Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. ÉKP Központ – Holnap Kkt. – Tárogató Kiadó, Budapest. 90-182.
17
3.2. Dokumentum A Közoktatási gyakorlat III. során négy órát kellett hospitálni a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban. Ez a hospitálás 2011. október 13-án zajlott le. A választható hospitálási szempontok közül én a következőt választottam: Milyen módszereket használnak a tanárok a tanulói figyelem felkeltésére és fenntartására és ezek mennyire sikeresek? Ennek a több oldalas dolgozatnak a rövid összefoglalóját lehet itt olvasni. (3. dokumentum)
Összegzés, a tapasztalatok összefoglalása A tanulói figyelem felkeltése és fenntartása a tanórán elsősorban a pedagógusokon múlik. A négy hospitált tanórán azt tapasztaltam, hogy az órát tartó pedagógus lelkesen ment be az osztályba. A tanórákon csend volt, a tanulók tudtak figyelni, koncentrálni, intenzíven dolgozták fel az anyagot. A tanulók figyelme a tanórára, az új anyag megtanulására irányult. A motiváció, az érdeklődés és az akaraterő nagy szerepet játszott a figyelem fenntartásában. A diákok minden mást mellőztek, csak a tanulásra összpontosítottak. A pedagógus által kiadott utasítást követték, más tevékenységet nem végeztek. Kémiaórán a tanárnő hangerejének felemelésével, hangszínének gyakori változtatásával, szókincsének gazdagságával, előadói képességével a tanulói figyelmet sikeresen felkeltette és a tanóra végéig fenn tartotta. Ezen a tanórán azt láttam, hogy a diákok rengeteg információt kaptak és fogadtak be, tehát a figyelmük terjedelme széles körű volt. Az ének-zeneórán nagy sikert ért el a figyelem fenntartásában az auditív és a vizuális módszerek váltogatása és azok kombinálása. A figyelem megoszlását inkább a testnevelésórán tapasztaltam, hiszen a fogócskánál arra is kiterjedt a tanulók figyelme, hogy hányan maradtak még „állva”, hányan „estek ki” a játékból. Mindenki győzni akart. Az órán a gyakorlatok változatossága nem engedte a tanulókat unatkozni, fegyelmezetten és nagy figyelemmel követték a tanári utasításokat. A matematikaórán a táblán készített függvények ábrázolása sikeresnek bizonyult a tanulói figyelem felkeltésében. Összegzésképpen elmondhatom, hogy a hospitált órákon a jegyzőkönyvben feltüntetett módszerek, illetve az egyes tanórákról készített összesítés alapján a tanulói figyelem felkeltése és fenntartása sikeres volt.
3. dokumentum A tanulói figyelem felkeltése
18
3.3. Gyakorlati tapasztalatok és reflexió A tanulói figyelem felkeltése és fenntartása a tanórán napjainkban nem könnyű pedagógusi feladat. Azt gondolom, hogy ennek a folyamatnak a sikeressége részben a diákokon is múlik. Az iskolai gyakorlatom idején mindig lelkesen mentem be az osztályba. Arra törekedtem, hogy változatos órát tartsak. Már a felkészülés során, otthon, megterveztem az óra menetét, milyen módszereket alkalmazzak, milyen tanítási stratégiát vessek be. Mint „új” pedagógus ugyan biztosította már a fegyelmet és főleg a figyelmet a tanórán. Míg középiskolában a csoport munkát alacsony hatékonysággal lehet a történelemórán alkalmazni, addig az általános iskolai tanulók egyszerűen ezt élvezték, lelkesen végezték. Azt gondolom, hogy a középiskolásoknak inkább szükséges a tanári magyarázat, azaz a frontális munka, és a tankönyvi tananyag kiegészítése. Hogyan tartottam változatos órát? Elsősorban a hangerő felemelésével, a hangszínének gyakori változtatásával (nem üvöltéssel). A krétánál maradtam, így egyszerű és jól áttekinthető vázlatokat készítettem a hatékony tanulás érdekében. A tananyag feldolgozása során nagyon sok kérdést tettem fel, inkább egyszerűbbeket, ezzel is elősegítve a gyengébb tanulók szereplését. Történelmi atlaszt minden órán használtunk, a tankönyv apró betűs részeit, az érdekes forrásokat folyamatosan feldolgoztuk. Azt tartom, egy pedagógus sohasem menjen be úgy órára, hogy ne nézze meg, mit is kell aznap tanítania. Én már harminc éve vagyok a pályán, mégis utána nézek, hogyan lehetne jobban, hatékonyabban tanítani. Egy pár poént megengedtem magyarázat közben, ezzel is áttörtem az egyhangúságot, lekötöttem a diákság figyelmét. Azon a véleményen vagyok, aki csendben tud maradni a tanórán, az egyúttal figyelni is megtanul, hiszen figyelem nélkül nincs megértés. Az összefüggő egyéni gyakorlat során néhány munkatervet lapoztam át, ezek: szakkörvezetői, munkaközösség-vezetői, fejlesztő, minőségfejlesztő. Ezek a tervek szükségesek a sikeres pedagógiai folyamatok megtervezéséhez illetve lebonyolításához. Mint minden iskolában itt is olvasható az intézmény éves munkaterve. Érdekesnek tűnt, hogy szerepelnek benn a fontos határidők, a rendezvényekért a felelősek kijelölése, a megvalósulásuk értékelése, elismerése.
19
4.
Szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése 4.1. Szakirodalom áttekintése Kraiciné (2006) könyvében többek között a tudástársadalom kihívásaival is foglalko-
zik. Véleménye szerint a tudástársadalomban legfontosabb jellemző a tudás, a tudástermelés és annak elosztása. Az információtartalom jelen van a termékek jelentős részében. A munka tartalma azt jelenti, hogyan tud az bánni az információval és az emberekkel. Összekapcsolódik a munka és a tanulás, az iskola és a gazdaság, a gyakorlat és az elmélet pedig fokozatosan összefonódik. Így tudásmenedzsment-hálózatok jönnek létre a kialakuló tanulótársadalomban. Ugyan a gazdaságnak sokkal kevesebb munkaerőre van szüksége, de a magasan kvalifikált és igen jól képzett munkaerő iránti igény megnő, akiket végül is tudásmunkásoknak nevezhetünk. Az információ és a tudás lesz a fejlődés forrása a tudásgazdaságban. Döntő tényezővé válik az ember, és a tudás. Az új gazdaságban értéke lesz a problémamegoldó képességnek, mint a munkahelyi kompetenciának. Tartalmában ott vannak a képességek a teammunkára, az együttműködésre, a közös cél megvalósítására, a motiváltságra, a tanulásra, az eredményes kommunikációra és az elemzőkészségre. A szerző jellemzi a tudásmunkásokat: „A tudásmunkások speciálisan képzett munkavállalók, akik magas szintű alapiskolázottság és fejlett (professzionális) írás, olvasási, szövegértési és számolási képesség (literacy) birtokában a leghatékonyabban vesznek részt a tudásalapú gazdaságban, a tudás felhasználásában és létrehozásában.”(22.o.) A teamban dolgozó magasan és speciálisan kvalifikált szakemberek számos dologhoz értenek, de az nem biztos, hogy átlagon felüli műveltségűek lennének. Egyetemi illetve főiskolai diplomájukon kívül más képzettséggel is rendelkeznek. A tudásmunkásoktól elvárt kompetenciák elsősorban a munkavégzés során, a gyakorlatban, a tréningeken szerezhetők meg. Rendszerint egy munkahelyen hosszú ideig nem dolgoznak. A cégeket, az országokat és a munkaköröket gyakran váltogatják. Az egész életen át tartó tanulás magába foglalja a gazdaság, a társadalom és a személyiség nevelési igényeit.
Hivatkozott irodalom: 1. Kraiciné Szokoly Mária (2006): Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 21.-23.
20
4.2. Dokumentum Ez a dokumentum a tanítási vázlatom egy része, amit interneten találtam, mint őskori lelet, kapcsolódik az ötödik osztályban tanított Varázslat és művészet című tanórához. Az őskori szobrászatot szemléltettem ezzel a részlettel. A régészet fontos szerepének kiemelésével a tanulók műveltségét gazdagítja. (4. dokumentum)
Töredékes, mamut elefántcsontból faragott szobrocska a késői paleolitikumból.1892-ben fedezte fel Ben Franciaországban, a brassempouy-i barlangban. Kb. 25 ezer éves. Ez az egyik a legkorábbról ismert reális emberi arcábrázolás. Brassempouy egy kis falu Franciaország délnyugati részén, a Pireneusok lábánál. Mérete: 3,65 cm magas, 2,2 cm mély, 1,9 cm széles. Arca háromszög, úgy tűnik nyugodt, a szája hiányzik, a homlok, az orr és a szemöldök faragott. A fején mintha paróka lenne, ami nem más, mint a pepitaszerű haj. Realisztikus ábrázolásra törekedett a művész, de az arányai egyetlen egy fosszilis emberre sem hasonlítanak, ezért idealizáltnak kell tekinteni. A csont érzékeny a hőmérséklet, a páratartalom és a fény változásaira, ezért csak időszakos kiállításon mutatják meg.
4. dokumentum Az interneten talált őskori lelet leírása
4.3. Szakmai tapasztalatok és reflexió Napjainkban tudást, információt szerezni nem nehéz feladat. A hagyományos forrásokon kívül ott van az internet. Interneten talált anyagok révén a tanulók műveltsége, képességeik és készségeik nagyon is fejleszthetőek. A régészettel a történelem újabb korszakait ismerhetjük meg. Szinte ki sem kell otthonról mozdulni, interneten keresztül elérhető minden információ, a szaktudományi tudás egyszerűen házhoz jön. Azt gondolom, a történelem órákhoz nagyon jó dolog ez az információszerzési mód, hiszen a világhálón megjelenő hírek, kutatási eredmények mindig a legfrissebbek, az újdonság erejével hatnak. Képeket, illusztrációkat sőt rövid filmeket is fel lehet használni a tanítás során, sőt bizonyos tananyagnak odahaza utána néznek az interneten. Így ismeretük még tovább bővül, a tankönyv szövegén túl tudásuk gyarapszik. A tanításom során én is adtam nekik gyűjtőmunkát, amit szívesen el is vállaltak. Bár a korrepetálást nagyon hasznosnak és fontosnak tartom, de pénzügyi nehézségekre hivatkozva, ez már hiányzik az iskolából. Az intézményben történelem szakkör, a csillagász szakkör működik. Úgy vettem észre, a tanulók igényt 21
tartanak ezekre. Az iskolának partnerkapcsolata van Szlovéniával és Ausztriával. Nagyon jónak tartom ezt a kontaktust, hiszen a vendégek fogadása, beszélgetés velük németül, mindez a tanulók képességeit fejleszti. Éveken keresztül készülnek tanulmányi versenyekre, ahol sikeresen szerepelnek. Azt gondolom, az átlagon felüli tudással rendelkező tanulókat így ki lehet szűrni, külön feladatokkal ellátni, és a versenyeken indítani. Természetesen a tanári kar összefogására szükség van, hiszen a versenyen induló tanuló az egész iskolát képviseli. Csak elcsodálkoztam, amikor az iskola folyosóján felfedeztem azt sok oklevelet, amelyeket az elért eredményekért kaptak. Az osztályfőnököktől azt is megtudtam, hogy minden osztály minden évben tanulmányi kirándulást szervez, amikor is múzeumlátogatás és múzeumi óra szerepel a programban. Érdekes volt számomra az iskolaújság kiadása, bár a tanév folyamán nagyon ritkán jelenik meg, a témáktól és pénztől függően. Láttam, hogy a korszerű számítógépek segítségével, amivel az iskola rendelkezik, a tananyag elsajátítása könnyebb és hatékonyabb. Saját tapasztalatomra hivatkozva, a tanulók rajonganak ezekért a tanórákért.
4. kép Történelemóra a 7. a osztályban
22
5.
Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése 5.1. Szakirodalom áttekintése Kraiciné könyvének (2006) egyik fejezetében kiemeli, hogy az általuk készített fel-
mérés egyik kérdésére – egyetért-e az élethosszig tartó tanulás koncepciójával -, a pedagógusok túlnyomó többsége igen választ adott. Ugyan a válaszadók nem nagyon ismerik az angol megfelelőjét (lifelong learning), inkább a magyar jelentését használják: életfogytig tartó tanulás, halálig tartó tanulás stb. A szerző utal arra, hogy a XXI. század életformája lassan az egész életen áttartó tanulás lesz. Ez az esélyegyenlőség legfontosabb eszközévé válik. A válaszadók véleménye alapján ki kell hangsúlyozni, hogy a lifeong learning a közoktatásban egyre nagyobb szerepet játszik. Először is „lehetővé teszi az általános műveltség alapjait”, másodszor „megtanít eligazodni a világban”, és „alapkészségeket nyújt” (írás, olvasás, számolás, szövegértés), harmadszor „megalapozza az önálló ismeretszerzés sokszínű lehetőségeit”. (2006. 132.o.) Természetesen mindenki azt várja a közoktatástól, hogy az általános műveltség alapjait teremtse meg, és az alapkészségeket fejlessze. A válaszadó pedagógusok megemlítették „az alkalmazkodóképesség kialakítását, illetve azoknak a képességeknek, készségeknek a kialakítását, amely képessé teszi a tanulókat bármely életszakaszban az önálló ismeretszerzésre, tanulásra”.(2006. 123. o.) A kérdőív során rákérdeztek a pedagógus szerepekre, amelyeknek a legfontosabbika a tantárgyi tanár, a nevelési szakember és a módszertani szakember. A kompetencia fogalma mindenki számára közismert, de értelmezése problémát jelentett, inkább a készségeket, a képességeket értették alatta. A vizsgálat folyamán kiderült a pedagógus szerint szükséges kompetenciák sorrendje Kraiciné (2006) értékelésében: a kommunikációs készség, együtt dolgozás másokkal, a problémamegoldás, a kreativitás, önálló döntéshozatal, a teljesítmény javítása, az önfejlesztés, a motiváltság stb. Most pedig következzék az iskola által elvárt kompetenciák: a kommunikációs készség, együtt dolgozás másokkal, a problémamegoldás, az alkalmazkodóképesség,a kreativitás, az önfejlesztés, a stratégiai látásmód. Az első három kompetencia, amit a pedagógustól illetve az iskolától elvárnak, azonos. Ohidy (2006) cikkében szól a lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás, jelentőségéről, annak céljáról. Kiemeli, hogy a tanulási időt az egész életre ki kell terjeszteni és az élethosszig tartó tanulást az iskolában kell megalapozni. Ennek a megvalósítására feltétlenül szükséges az érdeklődés, a tanulási motiváció és az elengedhetetlen kompetenciák. A kompetenciák kialakítása, fejlesztése az iskolák egyik legfontosabb feladatai közé 23
tartozik. A szerző a kompetencia alatt a következőket érti: a képességek, a készségek, a hozzáállás, az ismeret, a tudás, az attitűdök, az érzelmi, a kognitív komponensek is. Hangsúlyozza, hogy az előbbiek sikeres felhasználása a fontos, nem pedig a tudás gyűjtése illetve annak reprodukálása. A kulcskompetenciákat sokoldalúan lehet felhasználni, és mindek előtt legyenek multifunkcionálisak. Megjelenésük három területen jelentkezik: az egyéni személyiségfejlődés terén, a munka világában és a társadalmi életben. Az OECD által támogatott DeSeCo-projekt értelmében nyolc kulcskompetenciát lehet megkülönböztetni: az anyanyelvi kommunikáció; az idegen nyelvi kompetencia; matematikai, természettudományos és technológiai kompetenciák; az információs és kommunikációs eszközökkel való bánni tudás (IKT-készségek); a tanulás tanulása; a szociális kompetenciák; a vállalkozó szellem; a kulturális kompetencia. A szerző részletesen foglalkozik az egyes kompetenciák leírásával, azok tartalmi vonásaival. A szerző cikkében felteszi a kérdést „hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az élethoszszig tartó tanulásra való iskolai felkészítést.” Hivatkozik az osztrák kutatópárosra, Schoberre és Spielre, akik összeállították a legfontosabb előfeltételeket. Elsőként a pozitív tanulási motivációt kell kialakítani, majd nagyobb szerepet kell játszani a tanulók egyéniségének és érdeklődésének, nyitottabbá kell válnia az iskolának, ki kell alakítani az önálló tanulásirányítást, kiemelt legyen a csoportos tanulási formák és a projektmódszerek alkalmazása a tanórák ,nagyobb hangsúlyt helyezzünk a kompetenciák fejlesztésére, a pedagógusoknak visszajelzést kell adni a tanulási motivációra és a teljesítményre, biztosítani kell a nemek esélyegyenlőségét, figyelembe kell venni az életkori és más fejlődési sajátosságokat, a tanári munkában és a pedagógusképzésben kapjon nagyobb figyelmet a motivációfejlesztés. A magyarországi iskolákban hosszú időre lesz szükség arra, hogy az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges tanulási motiváció kialakítását és a kulcskompetenciák bevezetését végrehajtsák.
Hivatkozott irodalom: 1. Kraiciné Szokoly Mária (2006): Pedagógus-andragógus szerepek és kompetenciák az ezredfordulón. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 131-134. 2. Óhidy Andrea (2006): Az élethosszig tartó tanulás és az iskola. Új Pedagógiai Szemle 12. sz. 100-108.
24
5.2. Dokumentum Ez a dokumentum a tanulók kompetenciájának fejlesztésére példa: az olvasásszövegértésre, az információfeldolgozásra, a hatékony tanulásra, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére hívatott. A tanítási vázlat rövid kivonatát lehet itt olvasni. A dokumentum 2011 novemberében készült és szorosan kapcsolódik a történelem szakkörhöz, ahol a tanulók a tanórai tudásukat gyarapíthatják. (5. dokumentum)
II.
A foglalkozás menete: ráhangolódás (6 perc): tanári közlés a foglalkozás témájával kapcsolatban a tanulói anyaggyűjtés szóbeli ismertetése (10 perc) o Thuküdédisz rövid élete (i.e. 460-400?) o a legkiemelkedőbb munkája: „A peloponnészoszi háború története” az antik történetírás legnagyobb teljesítménye
A fénymásolt anyag kiosztása, majd a tanulók felváltva felolvassák a szemelvényt •
a tanulók önállóan a szemelvényben aláhúzzák a történetíró nézeteit, gondolatait a történetírással kapcsolatban
Az egyéni munkák eredményeinek összegzése és rögzítése a szakköri füzetben (20 perc). o Thuküdidész görög történetíró a Kr. e. V. században élt o a történetíró célja: az igazság felderítése o a tények legvilágosabb bizonyítékok alapján és kellő megalapozottsággal történő feltárása o a történetíró a peloponnészoszi háború szemtanúja volt o az eseményeket kortársként mutatja be Értékelés: •
III.
a szakkör vezető tanár és a tanulók közösen értékelik az adott foglalkozást
Megvalósuló kompetenciák:
• írott történelmi forrásokból információk kiemelése, gyűjtése, következtetések
• a vizsgált forrásban miként tükröződik a történetíró személyes helyzete • konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése • történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata 5. dokumentum Részlet a szakköri foglalkozás óravázlatából
25
5.3. Gyakorlati tapasztalatok és reflexió A szakirodalom áttekintésében szóltam a kompetenciákról, amelyeket a felmérés során elvárnak a tanároktól és a tanulóktól. Az ötödik tanári kompetencia utal az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztéséről. Úgy gondolom, hogy meg kell tanítani diákjainkat arra, hogy információkat tudjanak történelmi forrásokból kiemelni. A délelőtti tanórán erre sajnos alig van lehetőség, főleg ha egyetemes történelemről van szó. Arra törekedtem, hogy olyan szakköri órát tartsak, amelyen a tanulók önállóan tevékenykednek, önállóan dolgoznak fel forrásokat, összefüggéseket maguk fedeznek fel és vonnak le következtetéseket. Mindez tanórán kívül, szakkör formájában történik. Úgy látom, hogy a kommunikációs készség az egyéni munka beszámolásakor illetve a frontális osztály munka során ezen az órán nagy szerepet játszik. Szintén fontos elvárt kompetencia mind a tanártól, mind az iskolától, együtt dolgozás másokkal, ami most megvalósulhat. A szakköri órával elérhetjük, hogy tanulóink nem csak a délelőtti tananyag elsajátításával gyarapíthatják tudásukat, hanem a tanórán kívüli tevékenység is hozzájárulhat ismereteik bővüléséhez. Az a véleményem, hogy az egész életen át tartó tanulás nem állhat csak a délelőtti tanórákból, máshonnan is szert tehet az ember tudásra, ismeretekre és kell is magát állandóan képeznie. Az általános iskolai összefüggő egyéni gyakorlat folyamán feltűnt, hogy a tanulási, tanítási módok megváltoztak. A régi, a hagyományos tanulási technikát felváltja egy új, modernebb változat, ez pedig a kooperatív, a project, az IKT. Azt hiszem, hogy ez lesz a jövő oktatási formája, de a tanóra végén ugyan úgy közöljük a tanulókkal, mit is kell megtanulni, mi is a házi feladat. A tanórákon én is folyamatosan használtam a kooperatív technikát, lehetővé téve így a tanulóknak a biztos tananyag elsajátítást. A tudás megjelenése majd a pályaorientáció megjelenésekor fog realizálódni. Fontosnak tartom, hogy az ismeretelsajátítás induljon ki a motivációtól, a megismerés szintjén át jusson el az emlékezésig. Azt gondolom, hogy korán kell kialakítani a tanulási, tanítási eljárásokat, amelyek hatékonyabbá válhatnak a későbbiekben. Az egész életen át tartó tanulásra jó példa vagyok magam is, hiszen 54 éves újra tanulásba fogtam.
26
6.
A tanulási folyamat szervezése és irányítása 6.1. Szakirodalom áttekintése Szabó (1997) véleménye szerint, minden olyan tevékenységet, amely az ismeretek, a
készségek, és a képességek elsajátítását és fejlesztését foglalja magában, tanulásnak nevezzük. Ez végső soron a tanuló személyiségének gazdagodását is eredményezi. Az emberi tanulást magasabb rendűnek tartjuk, mert az a tudathoz, a legmagasabb rendű idegi tevékenységhez kapcsolódik. A gyermek a tanulást a családban kezdi meg, amely tervszerű és szervezett formában először az óvodában, majd később az iskolában teljesedik ki. Az iskolai tanulás mellett nagy szerepe van az egyéni tanulásnak, valamint az önképzésnek. A tanulás állandó folyamat, amelynek az eredménye: a tudás. A tudást inkább a minőség határozza meg, nem pedig a mennyiség. A tanulást, a tudást nagyon sok tényező befolyásolhatja. Otthon optimális körülményeket kell biztosítani a tanuláshoz. Legfontosabb a környezeti tényezők kialakítása. A tanuló mindig pihenten kezdjen tanulni. Tanulás közben tartson kisebb szüneteket. A szülők biztosítsanak rendet és csendet. Lehetőleg nappali fénynél tanuljon. Kényelmes legyen a tanulás helye. Az íróasztal megvilágítása megfelelő legyen. A tanulás színhelyén vagy közelében legyen ott minden szükséges íróeszköz, térkép, lexikon, könyv esetleg számítógép internettel. Diákjainknak a következő tanulási módszereket javasoljuk otthonra: csak a tanulásra koncentráljon; először az írásbeli munkát végezze el, illetve a nehezebb tárgyakat tanulja; rendszeresen tanuljon, készüljön; a tanulást módszeresen haladva végezze: elmélet, majd a gyakorlat; gondolja át mindig a feladatot; keresse meg a szövegben a legfontosabb gondolatokat; készítsen rövid vázlatokat; ha szükséges, tanuljon hangosan; mindig ellenőrizze le felkészülését. A tanulás nehéz munka, s nem játék. Aki szorgalmasan tanul, az előre halad. Aki lusta, az pedig lemarad. A tanult ember könnyebben boldogul az életben. Nahalka (1998) szerint a tanítás nem csak egyszerű tudásátadás. Az a gyermek tevékenységeiben, cselekvéseiben épül fel, ami személyes konstrukció. A tanárnak mindent el kell követnie azért, hogy kialakulásához a legoptimálisabb feltételeket teremtse meg. A tanulással nem csak a pedagógia foglalkozik, hanem a pszichológia is. A tanítás előtt meg kell ismerni a tanuló személyiségét, milyen képességekkel rendelkezik, milyen a gondolkodásmódja, milyen attitűdök szükségesek ahhoz, hogy sikeresen teljesítse a tanulás során kapott feladatokat. 27
Hivatkozott irodalom: 1. Nahalka István (1998): A tanulás. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 117-158. 2. Szabó Kálmán (1997): Osztályfőnöki kézikönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 139-143.
6.2. Dokumentum Öt szakközépiskolás tanulót választottam ki, akiknek általános tanulási szokásait, stílusát és stratégiáját tanulmányoztam, tártam fel, az általam összeállított kérdés soron, interjún keresztül. Ezeknek a szempontoknak a vizsgálatát a történelem tantárgyra is elvégeztem. Ennek a több oldalas dolgozatnak rövid összefoglalóját lehet a következőkben olvasni. A dokumentum 2011 októberében készült, a Tanulásmódszertan című tantárgyhoz kapcsolódóan. (6. dokumentum)
I.
Az öt tanuló összehasonlítása (azonosságok, különbségek)
Róbert általában egy vagy másfél órát tanul. Vera két órát, Evelin egy órát, Bence másfél órát, és Nikolett is másfél órát. Saját szobájukban délutánonként készülnek. Vera és Evelin másnap kora reggel még átismétli a leckéket. Mindegyikük a könnyebb tantárgy tanulásával kezd, ami nem a történelem. Csak Vera kezdi a felkészülést szóbelivel, majd írásbelivel folytatja. A többieknél ez fordítva van. Evelin nem tart szünetet a délutáni tanulás során. Mindegyikük vizuális típusnak mondja magát, bár Vera, Evelin, Bence és Nikolett némely tantárgynál a lényeget saját szavaival hangosan összefoglalja, azaz átvált auditív módszerre. Általában szakaszonként tanulnak, de Evelin és Bence az egész leckét egyszerre próbálja meg elsajátítani. A két fiú csak azért tanul, hogy meg ne bukjanak. Ők nem is érzik magukat sikeresnek a tanulásban. A leányok célja az érettségi megszerzése, és hogy előre lépjenek az életben, s ne érezzék magukat butának. Ők a sikeresebbek. Szüleik egyiküket sem kényszerítik tanulásra, inkább a belső késztetés a motiváló. Csak Bence jár külön tanárhoz matematikából. Elég gyakran élnek a tanulók a lecke lényegének kiemelésével. Evelin minden tárgyból készít magának vázlatokat, a többiek nem. A tanulás során tapasztalt kudarcokra majdnem mindegyikük ugyanúgy reagál: még többet fognak tanulni. Használnak internetet a felkészülés során, de nagyon ritkán. Mindannyian az előző nap készülnek a másnapi órákra. Néha kapnak, illetve vállalkoznak gyűjtő-, kutatómunkára. Róbert, mivel kilencedikes, ilyen feladattal még nem találkozott 6. dokumentum A kiválasztott öt tanuló tanulási módszerének összegzése (részlet)
28
6.3. Gyakorlati tapasztalatok és reflexió Tanulásmódszertan dolgozatomban öt tanuló tanulási módszerét, stratégiáját vizsgáltam személyes beszélgetés segítségével, interjú formájában. Remélem őszinte önértékelést kaptam a diákoktól. Azt gondolom, hogy a tanulók többsége nem veszi észre, hogy nem tanul hatékonyan. A tanulók többsége nincs annak tudatában, miért tanul úgy, ahogyan azt csinálja. Úgy tartom, nekünk pedagógusoknak az lenne a feladatunk, hogy jobb stratégiát ajánljunk nekik, amely sikerhez, nagyobb teljesítmény eléréséhez vezet. A tanulási stratégiát magának a diáknak kell alkalmaznia, végrehajtania. A tanórákon minden pedagógusnak fel kellene hívni tanítványai figyelmét a különböző tanulási technikák, stratégiák együttes alkalmazására, kombinálására. A tanítási gyakorlatom idején én is arra törekedtem, hogy a tanulóknak elmagyarázzam: történelemből először a szóbelit tanulják meg, majd csak azután következzék az írásbeli, és végül a szorgalmi. A tankönyv leckéjének tanulásakor feltétlenül használják a tanórán készített vázlatot, illetve a munkafüzetet, a történelmi atlaszt. Fogalmakat a tankönyv végén levő kislexikonban megtalálják. Az öt tanuló összehasonlításából kiderül, hogy csak Vera kezdi a felkészülést a szóbelivel, a többiek az írásbelivel. A két fiú csak azért tanul, hogy meg ne bukjanak. A lányok célja az érettségi megszerzése, és előre jussanak az életben. Külön tanárhoz csak Bence jár. Vizuális tanulást részesítik előnyben, de a megtanultakat hangos felmondással zárják le (auditív tanulás). Javaslataimat szeretném megtenni a történelem tantárgy hatékony tanulása érdekében. A tanulóknak az otthoni tanulás során a hatékonyabb tananyag elsajátításhoz, megértéshez szélesebb tanulási technikát kellene alkalmazniuk. Az interjú során nem említették, hogy visszalapoztak volna a tankönyvben a korábban tanult fejezetekhez. Szótárat, lexikonokat, fogalomgyűjteményeket, és egyéb kisegítő könyveket kellene használniuk. Négyen megemlítették, hogy az internetet segítségül hívják probléma felmerülésekor. Jó lenne, ha a fogalmak közti kapcsolatokat megkeresnék, és azokat rögzítenék. Vázlat, ábra, grafikon, diagram mindennapos tanulmányozása, értelmezése elengedhetetlen lenne az érettségire való felkészülés során. Példaértékű volna, ha a tanulók kérdéseket tennének fel a tananyaggal kapcsolatban. Beszélgetést folytatnának barátokkal, osztálytársakkal a tanult anyagról. A legalapvetőbb kulcsfogalmakat ki kellene írniuk, és azok definícióját megtanulni. Az ok-okozati kapcsolatokat feltárni, rögzíteni. Habár a jelenlegi szakközépiskolában használt tankönyvek tele vannak térképpel, ennek ellenére történelmi atlaszt kellene használni mind az öt tanulónak a tanórákon, és az otthoni felkészülés során. Szerintem 29
több időt kellene fordítani a tanulásra. Vaktérképeket kellene készíteniük és használniuk. Gyűjtő - és kutatómunkát kellene kapniuk. Óráról órára rendszeresen kellene készülniük (Róbert, Bence). Szülői jutalmazás jó lenne az otthoni tanulásért, akkor talán hatékonyabb lenne a tanulás (Róbert, Bence). Célszerű lenne minden tanulónak olyan tanulási rendet (algoritmust) kialakítani, amely később szokásává válna, szinte magától beindítaná a tanulást, ahogy leül az íróasztalhoz.
5. kép Történelemóra a 7. b osztályban
30
